57 egy kívülálló 2005-08-27 02:12:25 [Válasz erre: 56 frushena 2005-08-27 00:58:41]
Jó kis nyitány, ígéretes kezdés. Bár ez is átvétel, a La pietra del paragonéból.
Jó kis nyitány, ígéretes kezdés. Bár ez is átvétel, a La pietra del paragonéból.
56 frushena 2005-08-27 00:58:41
Még egy óra és Tankréd.
Még egy óra és Tankréd.
55 frushena 2005-08-26 12:38:20 [Válasz erre: 53 Sesto 2005-08-26 12:33:26]
Én a munkahelyemen hallgattam végig és amikor véget ért egy kérdést intéztem a kollégámhoz! \"Ez vajon mi volt?\" :)
Én a munkahelyemen hallgattam végig és amikor véget ért egy kérdést intéztem a kollégámhoz! \"Ez vajon mi volt?\" :)
54 Sesto 2005-08-26 12:33:40
\"illusztris\"
\"illusztris\"
53 Sesto 2005-08-26 12:33:26 [Válasz erre: 52 frushena 2005-08-26 12:26:26]
...megdöbbentett valóban, pedig \"illusztrisz csapat\" elöadásában készült felvétel,...mégis...,ne legyünk ennyire rosszmájúak: legalább hamarabb elaludtam... :-)
...megdöbbentett valóban, pedig \"illusztrisz csapat\" elöadásában készült felvétel,...mégis...,ne legyünk ennyire rosszmájúak: legalább hamarabb elaludtam... :-)
52 frushena 2005-08-26 12:26:26 [Válasz erre: 51 Sesto 2005-08-26 12:22:50]
ritka unalmas mü Kedves Sesto! Érdekes, mert nekem is ugyanez a véleményem! Szerintem is egy igen gyenge Rossini opera. Erről Búbánattal is beszélgettem már. Szinte rá sem lehet ismerni annyira unalmas!
ritka unalmas mü Kedves Sesto! Érdekes, mert nekem is ugyanez a véleményem! Szerintem is egy igen gyenge Rossini opera. Erről Búbánattal is beszélgettem már. Szinte rá sem lehet ismerni annyira unalmas!
51 Sesto 2005-08-26 12:22:50
...tegnap éjjel belehallgatam a Scala-s \"La donna del lago-ba\"-Muti, Anderson, Merritt etc. (=1992, live!) \"Bei aller Liebe\": ritka unalmas mü,...nem hittem volna, mondhatnánk úgy is az elsö igazi csalódás Rossini esetében! Dögunalom, nem történik semmi,...na mindegy,...stb.
...tegnap éjjel belehallgatam a Scala-s \"La donna del lago-ba\"-Muti, Anderson, Merritt etc. (=1992, live!) \"Bei aller Liebe\": ritka unalmas mü,...nem hittem volna, mondhatnánk úgy is az elsö igazi csalódás Rossini esetében! Dögunalom, nem történik semmi,...na mindegy,...stb.
49 frushena 2005-08-26 02:26:48 [Válasz erre: 48 egy kívülálló 2005-08-26 02:23:26]
Előzz! Csak majd írd a füzetbe kis betűkkel, hogy \"momus\" :) Hol is lesz Tankréd?
Előzz! Csak majd írd a füzetbe kis betűkkel, hogy \"momus\" :) Hol is lesz Tankréd?
48 egy kívülálló 2005-08-26 02:23:26 [Válasz erre: 46 egy kívülálló 2005-08-26 02:05:03]
Az előző üzenetemben lévő ismeretlen szó helyesen: \"megelőzlek\". Holnap ilyenkor Tankréd!
Az előző üzenetemben lévő ismeretlen szó helyesen: \"megelőzlek\". Holnap ilyenkor Tankréd!
47 frushena 2005-08-26 02:14:49 [Válasz erre: 46 egy kívülálló 2005-08-26 02:05:03]
Én is türelmes vagyok, csak épp el voltam késve! Pótolni fogom! Pedig bennt volt az összes Rossini! Mégsem hoztam semmit, hátha \"valaki\" arra jár! :)
Én is türelmes vagyok, csak épp el voltam késve! Pótolni fogom! Pedig bennt volt az összes Rossini! Mégsem hoztam semmit, hátha \"valaki\" arra jár! :)
46 egy kívülálló 2005-08-26 02:05:03 [Válasz erre: 45 frushena 2005-08-26 01:42:29]
Sebaj, én tudok várni... Sőt, lehet, hogy emgelőzleg, de ez még bizonytalan...
Sebaj, én tudok várni... Sőt, lehet, hogy emgelőzleg, de ez még bizonytalan...
45 frushena 2005-08-26 01:42:29 [Válasz erre: 44 egy kívülálló 2005-08-26 00:53:12]
Tartozok egy vallomással. Voltam ugyan a könyvtárba kedves \"egy kívülálló\". Nagyon kis puccos lett. Azt hittem, hogy rossz helyen vagyok. :) A kívánságfüzethez mentem volna, de sokan voltak az asztalnál és kissé siettem. Legközelebb viszont leírom kérésed. :)
Tartozok egy vallomással. Voltam ugyan a könyvtárba kedves \"egy kívülálló\". Nagyon kis puccos lett. Azt hittem, hogy rossz helyen vagyok. :) A kívánságfüzethez mentem volna, de sokan voltak az asztalnál és kissé siettem. Legközelebb viszont leírom kérésed. :)
44 egy kívülálló 2005-08-26 00:53:12
A tegnap esti dumapartin felbuzdulva ma elővettem \"archívumom mélyéről\" a Bruschino úr lemezfelvételét, amit eddig még nem volt alkalmam meghallgatni - a nyár elején találtam a Múzeum körúton, teljesen ismeretlen kiadó, nagyrészt ismeretlen előadók m- csupán Renato Capecchi és egy kétmondatos szerepben Ivo Vinco neve mond valamit számomra. Amúgy a felvétel \'53-ban készült. Elég tisztességes munka, a mű minden szellemessége \"átjön\", vagyis kellemes mulatság ezt az ötven perc, noha a zene nem az a minőség, amit mondjuk a Borbélyból vagy az Olasz nőből ismerünk. Kivétel ezalól természetesen a nyitány, ami elsőrendű, még a kortársak által elítélt kottaállvány-ütögetés ellenére is. A történet követésében sokat segített a kétnyelvű szövegkönyv, ami az ismeretelen kiadó mellékelt a lemezhez - névtelenek, de igényesek voltak. Egyébként a darabból a Magyar Rádió is készített felvételt anno - ha jól emlékszem, Réti József, Palcsó Sándor, László Margit is a közreműködők között volt -; részleteket hallottam már belőle, de az egészet az én életemben még nem ismételték. Sajnos. Aztán ezen felbuzdulva még adtam magamnak egy kis ráadást: néhány ária Flóval, majd két duett Bartolival és Terfellel - ebben a két számban sokkal jobban játszik a kísérőzenekar (Accademia Di Santa Cecilia), mint a megelőző Mozart-duettekben...
A tegnap esti dumapartin felbuzdulva ma elővettem \"archívumom mélyéről\" a Bruschino úr lemezfelvételét, amit eddig még nem volt alkalmam meghallgatni - a nyár elején találtam a Múzeum körúton, teljesen ismeretlen kiadó, nagyrészt ismeretlen előadók m- csupán Renato Capecchi és egy kétmondatos szerepben Ivo Vinco neve mond valamit számomra. Amúgy a felvétel \'53-ban készült. Elég tisztességes munka, a mű minden szellemessége \"átjön\", vagyis kellemes mulatság ezt az ötven perc, noha a zene nem az a minőség, amit mondjuk a Borbélyból vagy az Olasz nőből ismerünk. Kivétel ezalól természetesen a nyitány, ami elsőrendű, még a kortársak által elítélt kottaállvány-ütögetés ellenére is. A történet követésében sokat segített a kétnyelvű szövegkönyv, ami az ismeretelen kiadó mellékelt a lemezhez - névtelenek, de igényesek voltak. Egyébként a darabból a Magyar Rádió is készített felvételt anno - ha jól emlékszem, Réti József, Palcsó Sándor, László Margit is a közreműködők között volt -; részleteket hallottam már belőle, de az egészet az én életemben még nem ismételték. Sajnos. Aztán ezen felbuzdulva még adtam magamnak egy kis ráadást: néhány ária Flóval, majd két duett Bartolival és Terfellel - ebben a két számban sokkal jobban játszik a kísérőzenekar (Accademia Di Santa Cecilia), mint a megelőző Mozart-duettekben...
43 Búbánat 2005-08-25 09:40:56 [Válasz erre: 18 frushena 2005-08-24 23:57:34]
Nem voltam, mert már annyiszor láttam és hallgattam a zongora-harmónium változatot, és jobban érdekelt a tavaszi fesztiválon a Mátyás templomban bemutatott zenekari változat (Ligeti András - Szabóki Tünde, Fekete Attila, Meláth Andrea, Busa Tamás, Magyar Rádió Énekkara és a volt MATÁV zenekar - új nevükre nem áll át az agyam), amiről beszámoltam. Utóbb a rádió, felvételről közvetítette, így felvettem. DE azért köszönöm a figyelemfelhívásod. Lehet, hogy azért ebbe is belehallgatok. Különben, remekül eldumcsiztatok az éjjel „egy kívülálló”-val!
Nem voltam, mert már annyiszor láttam és hallgattam a zongora-harmónium változatot, és jobban érdekelt a tavaszi fesztiválon a Mátyás templomban bemutatott zenekari változat (Ligeti András - Szabóki Tünde, Fekete Attila, Meláth Andrea, Busa Tamás, Magyar Rádió Énekkara és a volt MATÁV zenekar - új nevükre nem áll át az agyam), amiről beszámoltam. Utóbb a rádió, felvételről közvetítette, így felvettem. DE azért köszönöm a figyelemfelhívásod. Lehet, hogy azért ebbe is belehallgatok. Különben, remekül eldumcsiztatok az éjjel „egy kívülálló”-val!
42 frushena 2005-08-25 03:08:18 [Válasz erre: 41 egy kívülálló 2005-08-25 03:07:26]
Upsz! Most mátr leglább ezt is tudom.
Upsz! Most mátr leglább ezt is tudom.
41 egy kívülálló 2005-08-25 03:07:26 [Válasz erre: 38 frushena 2005-08-25 03:04:57]
\"egy kívülálló\" - ez a név a Valencia és a Fernando Morientes fórumokon ragadt rám, vagyis a focira vonatkozik...
\"egy kívülálló\" - ez a név a Valencia és a Fernando Morientes fórumokon ragadt rám, vagyis a focira vonatkozik...
40 frushena 2005-08-25 03:06:10 [Válasz erre: 39 egy kívülálló 2005-08-25 03:05:12]
Időszerű lesz 03:06. :))
Időszerű lesz 03:06. :))
39 egy kívülálló 2005-08-25 03:05:12 [Válasz erre: 37 frushena 2005-08-25 03:03:32]
Én is - iskolakezdésig. De most már lassan megyek.
Én is - iskolakezdésig. De most már lassan megyek.
38 frushena 2005-08-25 03:04:57
Viszont most, hogy ránéztem az órára ... Alvás! Jó éjt Neked kedves \"egy kívülálló\" aki nem is annyira kívülálló. :)
Viszont most, hogy ránéztem az órára ... Alvás! Jó éjt Neked kedves \"egy kívülálló\" aki nem is annyira kívülálló. :)
37 frushena 2005-08-25 03:03:32 [Válasz erre: 36 egy kívülálló 2005-08-25 02:59:56]
Meg van bizony! [url]http://www.cdselections.com/cdslive/images/products/cds/SP797.JPG;Aureliano in Palmira[/url] Én miért nem alszom? Jó kérdés! :) Mondjuk most túlteljesítettem magam. Ilyenkor már nem szoktam fennt lenni. Szabadságon vagyok!
Meg van bizony! [url]http://www.cdselections.com/cdslive/images/products/cds/SP797.JPG;Aureliano in Palmira[/url] Én miért nem alszom? Jó kérdés! :) Mondjuk most túlteljesítettem magam. Ilyenkor már nem szoktam fennt lenni. Szabadságon vagyok!
36 egy kívülálló 2005-08-25 02:59:56 [Válasz erre: 35 frushena 2005-08-25 02:49:50]
Jé, ez is megvan? Elkerülte a figyelmemet... Nem ismerem, csak a nyitányt, persze máshonnan, más címmel... :-))) Visszakérdezhetek? Te miért nem alszol?
Jé, ez is megvan? Elkerülte a figyelmemet... Nem ismerem, csak a nyitányt, persze máshonnan, más címmel... :-))) Visszakérdezhetek? Te miért nem alszol?
35 frushena 2005-08-25 02:49:50 [Válasz erre: 34 egy kívülálló 2005-08-25 02:40:23]
Aureliano in Palmira! A KEDVENCEM! Annyira tökkkkkéletes! Imádom! A nyitány pedig fantasztikus! És milyen jó felvétel van belőle az OIK-ban! :))) Egy privát kérdés! Miért nem alszol? Mindjárt három! Semiramide nyitánya is lehengerlő!
Aureliano in Palmira! A KEDVENCEM! Annyira tökkkkkéletes! Imádom! A nyitány pedig fantasztikus! És milyen jó felvétel van belőle az OIK-ban! :))) Egy privát kérdés! Miért nem alszol? Mindjárt három! Semiramide nyitánya is lehengerlő!
34 egy kívülálló 2005-08-25 02:40:23 [Válasz erre: 33 frushena 2005-08-25 02:32:58]
Hát igen, néha egész érdekes önlopkodásai vannak. Most nem is feltétlenül az Aureliano in Palmira - Angliai Erzsébet - Sevillai borbély nyitányának vándorútjára gondolok. De pl. június végén a Bartókon volt egy műsor Flo felvételeiből, a nyitó szám az Rodrigo áriája az Otellóból. Ez ugyebár a féltékenységről szól. Hallgatom a gyors részt, és tépelődök, hogy ugyan honnan ismerős? Hát rájöttem: ez a Macskaduett gyors részével azonos. Ha tudatos a duettben a zenei anyag felhasználása, azt tekinthetjük rossinis öniróniának, de akár komoly önkritikának is...
Hát igen, néha egész érdekes önlopkodásai vannak. Most nem is feltétlenül az Aureliano in Palmira - Angliai Erzsébet - Sevillai borbély nyitányának vándorútjára gondolok. De pl. június végén a Bartókon volt egy műsor Flo felvételeiből, a nyitó szám az Rodrigo áriája az Otellóból. Ez ugyebár a féltékenységről szól. Hallgatom a gyors részt, és tépelődök, hogy ugyan honnan ismerős? Hát rájöttem: ez a Macskaduett gyors részével azonos. Ha tudatos a duettben a zenei anyag felhasználása, azt tekinthetjük rossinis öniróniának, de akár komoly önkritikának is...
33 frushena 2005-08-25 02:32:58 [Válasz erre: 32 egy kívülálló 2005-08-25 02:25:28]
Mozart gyönyörűen. Nem hajolt le, inkább újra írta? :) Lehet ezért van kölcsönzött saját magától lopott zenéje. Később találta meg ezeket a papírosokat! :)
Mozart gyönyörűen. Nem hajolt le, inkább újra írta? :) Lehet ezért van kölcsönzött saját magától lopott zenéje. Később találta meg ezeket a papírosokat! :)
32 egy kívülálló 2005-08-25 02:25:28 [Válasz erre: 31 frushena 2005-08-25 02:19:35]
Szerintem sem, de ezt modják. Pedig Mozart is szépen írt. Rossini meg lustán, és nem hajolt le a leesett kottalapért - már ha igaz a jópofa anekdota.
Szerintem sem, de ezt modják. Pedig Mozart is szépen írt. Rossini meg lustán, és nem hajolt le a leesett kottalapért - már ha igaz a jópofa anekdota.
31 frushena 2005-08-25 02:19:35 [Válasz erre: 30 egy kívülálló 2005-08-25 02:11:35]
Nemtől függene a szépírás? Szerintem nem! :)
Nemtől függene a szépírás? Szerintem nem! :)
30 egy kívülálló 2005-08-25 02:11:35 [Válasz erre: 29 frushena 2005-08-25 02:01:58]
Köszi! Én is szépen írok, pedig nem is vagyok lány...
Köszi! Én is szépen írok, pedig nem is vagyok lány...
29 frushena 2005-08-25 02:01:58 [Válasz erre: 28 egy kívülálló 2005-08-25 01:56:01]
Mozart szereposztásokat? Ann Murray tuti! :) Alaposabban utánajárok és megírom, hogy mik az infok. Vigyázz! Szépen írok :)
Mozart szereposztásokat? Ann Murray tuti! :) Alaposabban utánajárok és megírom, hogy mik az infok. Vigyázz! Szépen írok :)
28 egy kívülálló 2005-08-25 01:56:01 [Válasz erre: 27 frushena 2005-08-25 01:40:52]
Mindez nagyon csábítóan hangzik... Szereposztásokat nem tudsz? Oly messze még az ősz - a Ruszalkát a füzet akkorra ígérte. És a Mozart-operafelvételek (a fontosabbak) kb. melyikek? Lehet tudni? Köszi a segítséget, nagyon aranyos vagy!!! Így legközelebb a kézírásodat is megismerem...
Mindez nagyon csábítóan hangzik... Szereposztásokat nem tudsz? Oly messze még az ősz - a Ruszalkát a füzet akkorra ígérte. És a Mozart-operafelvételek (a fontosabbak) kb. melyikek? Lehet tudni? Köszi a segítséget, nagyon aranyos vagy!!! Így legközelebb a kézírásodat is megismerem...
27 frushena 2005-08-25 01:40:52 [Válasz erre: 26 egy kívülálló 2005-08-25 01:37:19]
Abszolut képbe vagyok könyvtár-ügyben! :) Igen! A Philips-félét. A Ruszlánt is most hozták zárás előtt 1 héttel. Továbbá akkor jött még Thais, Agrippina, Rusalka és Ruszlán is. Kívánságod memorizáltam, bejegyzem! :)
Abszolut képbe vagyok könyvtár-ügyben! :) Igen! A Philips-félét. A Ruszlánt is most hozták zárás előtt 1 héttel. Továbbá akkor jött még Thais, Agrippina, Rusalka és Ruszlán is. Kívánságod memorizáltam, bejegyzem! :)
26 egy kívülálló 2005-08-25 01:37:19 [Válasz erre: 25 frushena 2005-08-25 01:25:19]
Azta, de tájékozott vagy... A komplett Mozart a Philips-féle lemezösszkiadást jelenti? És a Ruszlánt hol szúrtad ki? Mert az én figyelmemet elkerülte eddig. A kívánságfüzetet most nyitottam ki először, és láttam, hogy néhány tétel mellé odaírték zölddel: megvettük. Konkrétan a Ruszalkára emlékszem... Ha lehetnek még kívánságaim, Tellből a Gardelli-félét kérd (Chailly két másik helyen is megvan), Oryból meg Flórezt...
Azta, de tájékozott vagy... A komplett Mozart a Philips-féle lemezösszkiadást jelenti? És a Ruszlánt hol szúrtad ki? Mert az én figyelmemet elkerülte eddig. A kívánságfüzetet most nyitottam ki először, és láttam, hogy néhány tétel mellé odaírték zölddel: megvettük. Konkrétan a Ruszalkára emlékszem... Ha lehetnek még kívánságaim, Tellből a Gardelli-félét kérd (Chailly két másik helyen is megvan), Oryból meg Flórezt...
25 frushena 2005-08-25 01:25:19
Lesz viszont komplett Mozart-juk. Állítólag októbertől.
Lesz viszont komplett Mozart-juk. Állítólag októbertől.
24 frushena 2005-08-25 01:24:07 [Válasz erre: 23 egy kívülálló 2005-08-25 01:21:40]
Nahát, nahát! Lehet már találkoztunk is. Már az összes Rossini-t végighallgattam. És valóban. Ory és Tell jöhetne. Be is írom! Mondjuk már írtam nekik, de még semmi. Van viszont igen jó 2004-es (asszem) Ruszlán és Ludmillájuk.
Nahát, nahát! Lehet már találkoztunk is. Már az összes Rossini-t végighallgattam. És valóban. Ory és Tell jöhetne. Be is írom! Mondjuk már írtam nekik, de még semmi. Van viszont igen jó 2004-es (asszem) Ruszlán és Ludmillájuk.
23 egy kívülálló 2005-08-25 01:21:40 [Válasz erre: 22 frushena 2005-08-25 01:17:43]
Nolám, még egy OIK-s? Persze annyira azért nem futotta nekik, hogy a nyitvatartás lerövidítését már a szünet előtt jelezzék. Ezért én oda is ballagtam hétfőn fél hatkor... De hát minden ingyen van ott, mit akarok még, nemde? Amúgy cédén is szép Rossini-választékuk van, csak győzze az ember végighallgatni. Talán a Tell Vilmos és az Ory még jöhetne. Holnap írd be őket a kívánságfüzetbe, ha ráérsz! :-)))
Nolám, még egy OIK-s? Persze annyira azért nem futotta nekik, hogy a nyitvatartás lerövidítését már a szünet előtt jelezzék. Ezért én oda is ballagtam hétfőn fél hatkor... De hát minden ingyen van ott, mit akarok még, nemde? Amúgy cédén is szép Rossini-választékuk van, csak győzze az ember végighallgatni. Talán a Tell Vilmos és az Ory még jöhetne. Holnap írd be őket a kívánságfüzetbe, ha ráérsz! :-)))
22 frushena 2005-08-25 01:17:43 [Válasz erre: 21 egy kívülálló 2005-08-25 01:04:43]
Bizony OIK! És már nyitva is vannak, igaz még csak 5-ig! Pont holnap (ma) megyek oda.
Bizony OIK! És már nyitva is vannak, igaz még csak 5-ig! Pont holnap (ma) megyek oda.
21 egy kívülálló 2005-08-25 01:04:43 [Válasz erre: 20 frushena 2005-08-25 00:37:36]
Igen, sajna kettőkor, a Notturnóban. Valószínűleg élő felvétel, mint az ilyenkor sugárzott produkciók általában (két hete egy isten Falstaffot nyomattak Giulinivel és Fernando Corenával). Az iménti DVD ingyenk kölcsönözhető az OIK-ból. Plusz a Szemiramisz is megvan: a Met előadásán June Anderson És Marilyn Horne énekel.
Igen, sajna kettőkor, a Notturnóban. Valószínűleg élő felvétel, mint az ilyenkor sugárzott produkciók általában (két hete egy isten Falstaffot nyomattak Giulinivel és Fernando Corenával). Az iménti DVD ingyenk kölcsönözhető az OIK-ból. Plusz a Szemiramisz is megvan: a Met előadásán June Anderson És Marilyn Horne énekel.
20 frushena 2005-08-25 00:37:36 [Válasz erre: 19 egy kívülálló 2005-08-25 00:32:05]
Kettőkor!? Ez a baj, hogy ilyen későn! A Tankrédról készült [url]http://images.amazon.com/images/P/B0009SQC28.01._SCLZZZZZZZ_.jpg;DVD felvétel[/url] is.
Kettőkor!? Ez a baj, hogy ilyen későn! A Tankrédról készült [url]http://images.amazon.com/images/P/B0009SQC28.01._SCLZZZZZZZ_.jpg;DVD felvétel[/url] is.
19 egy kívülálló 2005-08-25 00:32:05 [Válasz erre: 18 frushena 2005-08-24 23:57:34]
Péntek éjjel kettőkor Rossini Tankrédja lesz a Bartókon, a főszerepben Fiorenza Cossottóval.
Péntek éjjel kettőkor Rossini Tankrédja lesz a Bartókon, a főszerepben Fiorenza Cossottóval.
18 frushena 2005-08-24 23:57:34
Búbánat! Csütörtökön lesz a Bartókon Rossini : Rossini: Kis ünnepi mise. 2005. február 21 A Magyar Rádió Énekkarának hangversenye a Nemzeti Hangversenyteremben Vezényel: Strausz Kálmán Közreműködik: Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Fekete Attila, Kovács István - ének, az Egri-Pertis Zongoraduó (Egri Mónika, Pertis Attila) és Dinyés Soma - harmónium Nem tudom voltál - é?!
Búbánat! Csütörtökön lesz a Bartókon Rossini : Rossini: Kis ünnepi mise. 2005. február 21 A Magyar Rádió Énekkarának hangversenye a Nemzeti Hangversenyteremben Vezényel: Strausz Kálmán Közreműködik: Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Fekete Attila, Kovács István - ének, az Egri-Pertis Zongoraduó (Egri Mónika, Pertis Attila) és Dinyés Soma - harmónium Nem tudom voltál - é?!
17 Búbánat 2005-07-11 08:56:06 [Válasz erre: 16 frushena 2005-07-11 08:42:07]
Az lenne jó, ha olvasás közben egy CD-ről hallgathatnád vagy a betett DVD-lemez nézése közben kezedben van a kinyomtatott szöveg...
Az lenne jó, ha olvasás közben egy CD-ről hallgathatnád vagy a betett DVD-lemez nézése közben kezedben van a kinyomtatott szöveg...
16 frushena 2005-07-11 08:42:07 [Válasz erre: 15 Búbánat 2005-07-10 16:18:14]
Búbánat! Ígérem elolvasom amint időm engedi. :)
Búbánat! Ígérem elolvasom amint időm engedi. :)
15 Búbánat 2005-07-10 16:18:14
Eddig is tudtam, de most a Zelmirát meghallgatva (és DVD-ről az egyik római 1989-es előadás felvételét megtekintve) még inkább a meggyőződésemmé vált, hogy Rossini a vígoperákon túl az ún. komoly operák komponálásában is mesterműveket alkotott. Most már sorozatban hallgatom – nézem ezeket az operáit, és kétségtelenül az életműve csúcsának tekinthető Tell Vilmos (1829) előtti tizenhárom évben született operáinak java része ebbe a kategóriába tartozik (Otello, Armida, Adelaide di Borgogna, Mose in Egitto, Ermione, La Donna del lago, Bianca e Falliero, Maometto II., Matilde di Shabran, Zelmira, Semiramide, Le Siege de Corinthe, Moise) – természetesen egyre emelkedő színvonalon és invencióval. A Zelmira a kortársak szerint Rossini egyik legjelentékenyebb műve, amit nagyon gondosan írt meg. Ez a darab már merőben különbözik régebbi műveitől, mert nem az olasz, hanem a bécsi közönség számára készült és annak ízléséhez alkalmazkodik. A bemutatója ugyan még Nápolyban volt 1822-ben (és vele zárult is a „nápolyi-korszak), a világsikere azonban a bécsi bemutatótól (1823. április 13.) datálódik. De már a napolyi bemutató is diadalt aratott, a rajongás már-már őrjöngésig fokozódott, a közönség nehezen tudta eldönteni, mit csodáljon jobban, a zeneszerző géniuszát vagy az énekesek ragyogó teljesítményét. Nézzük mit ír a nápolyi premier után Rossini egyik kortársa, Carpani: A Zelmira, habár csak kétfelvonásos opera, előadása csaknem négy óra hosszat tart. Mégsem érzi senki hosszúnak, még a zenekar zenészei sem és ez sokat mond. Ebben a különleges operában két taktus sincsen, melyre azt lehetne mondani, hogy Rossini valamelyik másik művéből vette át. A szerző itt új, mostanáig ismeretlen oldaláról mutatkozik be nekünk. A mű olyan gazdag ötletekben, hogy négy operát is lehetne írni belőle… Ebben a műben Rossini újjá lesz és nem Otello, Tancredi, Zoraide vagy bármelyik régi művének szerzője többé. Épp olyan kellemes és termékeny, mint első művében, de tisztább, iskolázottabb. Stílusa nagyon változatos, néha úgy tetszik. Hpgy Gluck, Tretta, Sacchini, Mozart avagy Handel zenéjét hallgatjuk, szellemük minden komolysága, mélysége, bája újraéled és ismét felvirul a Zelmiárban… Az átmenetek nagy gyakorlatra vallanak és megérzik rajtuk, hogy igaz átérzés inspirálta őket, ne pedig újítási szeszély vagy gyakorlat… Az énekszólam mindig természetes, mindig tisztán fejezi ki a szavakat anélkül, hogy melódiái háttérbe szorítaná. Hangszerelése valóban mesteri…” A Zelmira bécsi bemutatója után az egész Kärthnerthor-színház csak úgy tombolt a lelkesedéstől. A nagy épület, mely körülbelül kétezer embert fogadott be, most egyszerre kicsinynek bizonyult. Bécs egyhangúan Rossini mesterművének nevezte a Zelmirát. Maga Beethoven is elismerését fejezte ki a szerzőnek (addigi életművéért, a hozzá eljutott kották és beszámolók ismeretében), amikor lakásán fogadta a nagy olasz komponistát. Amikor jó pár évvel ezelőtt hozzájutottam a Zelmira egy 1965-ös nápolyi előadásának a hangfelvételéhez, már akkor szinte extázisban voltam tőle. Pedig csak monóban rögzítették, de olyan énekes világnagyságok működtek közre Carlo Franci pálcája alatt, mint az akkortájt tündöklő Virginia Zeani. Ő volt Zelmira királylány, aki az antik időkben játszódó történet szerint Leszbosz szigetén akaratlanul is része lesz egy, az apja, Polidoro trónjára törő összeesküvésnek; férje Ilo utóbb elhiszi a távollétében az országukra tört Antenore - aki Zelmirát erőszakkal rákényszeríti, hogy árulja el, hol rejtőzködik az öreg király, aztán elhurcolja az apjával együtt - rágalmát, hogy felesége is bele keveredett a trónbitorlásba. Ilo száműzetésben van, de miután Antenore felgyújtotta a várost, összegyűjtött híveiből álló seregével meglepetésszerűen visszatér, leveri Anteronét, kiszabadítja Zelmirát és apját, akit visszahelyez a trónjára. Zeani drámai koloratúr szoprán volt, az időben hangja teljében minden fellépése ünnepnek számított. Ez a hangfelvétel is jól dokumentálja ezt. Polidorót Paolo Washington (basszus), Ilót Nicola Tagger (tenor), Antenorét Gastone Limarili (tenor) alakította. Mindannyian kifogástalanul énekelték a roppan megerőltető, de ugyanakkor hálás szólamaikat. A kórus itt már Rossini soron következő –Stendhal által a másik nagy „németes” operájának a Velencében 1823-ban bemutatott Semiramide-nek hatalmas tömbjeit sejteti. Amennyire a monó hangzásból ez kiviláglik, óriási vállalkozás volt ez a negyven évvel ezelőtti előadás, amelyet megörökített ez a felvétel. Azonban most nem is erről a régi Zelmira-előadásról akarok beszélni, hanem egy másik, az 1989. évjáratból való ugyancsak kitűnő produkcióról, amelynek a DVD felvételét most kaptam meg Manchesterből (sorban az Otello, A Korinthos ostroma, a Matilde Shabran után). A Zelmirát a római Opera tűzte műsorára, olyan nagy nevekkel, mint Cecilia Gasdia, aki Zelmiraként bámulatra méltó tehetséggel énekelte az olykor nyaktörő magas koloratúrákat, személyesítette meg a hősnőt, csakúgy, mint a két amerikai tenor, Chris Merritt Ilo és Rockwell Blake Antenore megformálójaként. De a kisebb szerepekben is nagyszerű énekesekkel találkozhatunk, így az Emmát éneklő mezzoszoprán, Gloria Schalci és a nemrég Miskolcon a Luciában Enricóként bemutatkozott kitűnő bariton, Roberto Servile illetve a Polidorót éneklő basszus Simone Alaimo, akik szinte mind hőssé vának az opera végére érve. A hatalmas kórusos tételek, különösen az első felvonás fináléja valami egészen rendkívüli. És ott van a második felvonás elejéről a csodálatos kvintett, ami zsenialitásával nyugodtan mondhatom, párját ritkítja az egész Rossini- életműben. Az opera fináléja megrendítően szép, emelkedett, mintha már a Tell Vilmos képe lobogott volna látnoki szeme előtt az opera komponálásakor. Szép a színpadkép, látványosak és régi korokat idézők a csodaszép díszletek-jelmezek. Nagyszerű balett -tabló bontakozik ki az első felvonásban, amihez igényes zenei betét tartozik stb. Nagy felvétel és gigászi opera a Zelmira. Ajánlom minden zenebarát figyelmébe. Befejezésül e kis eszmefuttatás végére hagytam, amit Stendhal írt a Zelmira nápolyi és bécsi bemutatója kapcsán: „Rossini ebben az operájában távolodott a legmesszebbre a Tankréd és az Aureliano in Palmira stílusától; olyasformán, ahogy Mozart távolodott el a Titusban a Don Giovanni stílusától. Ez a két lángelme éppen ellentétes utat tett meg. Mozart végül is teljesen elolaszosodott volna. Rossini végül talán még Beethovennél is németebb lesz. „ Szellemes ez a paradoxon, de nekem azért kétségeim vannak e diagnózis helytállását illetően…
Eddig is tudtam, de most a Zelmirát meghallgatva (és DVD-ről az egyik római 1989-es előadás felvételét megtekintve) még inkább a meggyőződésemmé vált, hogy Rossini a vígoperákon túl az ún. komoly operák komponálásában is mesterműveket alkotott. Most már sorozatban hallgatom – nézem ezeket az operáit, és kétségtelenül az életműve csúcsának tekinthető Tell Vilmos (1829) előtti tizenhárom évben született operáinak java része ebbe a kategóriába tartozik (Otello, Armida, Adelaide di Borgogna, Mose in Egitto, Ermione, La Donna del lago, Bianca e Falliero, Maometto II., Matilde di Shabran, Zelmira, Semiramide, Le Siege de Corinthe, Moise) – természetesen egyre emelkedő színvonalon és invencióval. A Zelmira a kortársak szerint Rossini egyik legjelentékenyebb műve, amit nagyon gondosan írt meg. Ez a darab már merőben különbözik régebbi műveitől, mert nem az olasz, hanem a bécsi közönség számára készült és annak ízléséhez alkalmazkodik. A bemutatója ugyan még Nápolyban volt 1822-ben (és vele zárult is a „nápolyi-korszak), a világsikere azonban a bécsi bemutatótól (1823. április 13.) datálódik. De már a napolyi bemutató is diadalt aratott, a rajongás már-már őrjöngésig fokozódott, a közönség nehezen tudta eldönteni, mit csodáljon jobban, a zeneszerző géniuszát vagy az énekesek ragyogó teljesítményét. Nézzük mit ír a nápolyi premier után Rossini egyik kortársa, Carpani: A Zelmira, habár csak kétfelvonásos opera, előadása csaknem négy óra hosszat tart. Mégsem érzi senki hosszúnak, még a zenekar zenészei sem és ez sokat mond. Ebben a különleges operában két taktus sincsen, melyre azt lehetne mondani, hogy Rossini valamelyik másik művéből vette át. A szerző itt új, mostanáig ismeretlen oldaláról mutatkozik be nekünk. A mű olyan gazdag ötletekben, hogy négy operát is lehetne írni belőle… Ebben a műben Rossini újjá lesz és nem Otello, Tancredi, Zoraide vagy bármelyik régi művének szerzője többé. Épp olyan kellemes és termékeny, mint első művében, de tisztább, iskolázottabb. Stílusa nagyon változatos, néha úgy tetszik. Hpgy Gluck, Tretta, Sacchini, Mozart avagy Handel zenéjét hallgatjuk, szellemük minden komolysága, mélysége, bája újraéled és ismét felvirul a Zelmiárban… Az átmenetek nagy gyakorlatra vallanak és megérzik rajtuk, hogy igaz átérzés inspirálta őket, ne pedig újítási szeszély vagy gyakorlat… Az énekszólam mindig természetes, mindig tisztán fejezi ki a szavakat anélkül, hogy melódiái háttérbe szorítaná. Hangszerelése valóban mesteri…” A Zelmira bécsi bemutatója után az egész Kärthnerthor-színház csak úgy tombolt a lelkesedéstől. A nagy épület, mely körülbelül kétezer embert fogadott be, most egyszerre kicsinynek bizonyult. Bécs egyhangúan Rossini mesterművének nevezte a Zelmirát. Maga Beethoven is elismerését fejezte ki a szerzőnek (addigi életművéért, a hozzá eljutott kották és beszámolók ismeretében), amikor lakásán fogadta a nagy olasz komponistát. Amikor jó pár évvel ezelőtt hozzájutottam a Zelmira egy 1965-ös nápolyi előadásának a hangfelvételéhez, már akkor szinte extázisban voltam tőle. Pedig csak monóban rögzítették, de olyan énekes világnagyságok működtek közre Carlo Franci pálcája alatt, mint az akkortájt tündöklő Virginia Zeani. Ő volt Zelmira királylány, aki az antik időkben játszódó történet szerint Leszbosz szigetén akaratlanul is része lesz egy, az apja, Polidoro trónjára törő összeesküvésnek; férje Ilo utóbb elhiszi a távollétében az országukra tört Antenore - aki Zelmirát erőszakkal rákényszeríti, hogy árulja el, hol rejtőzködik az öreg király, aztán elhurcolja az apjával együtt - rágalmát, hogy felesége is bele keveredett a trónbitorlásba. Ilo száműzetésben van, de miután Antenore felgyújtotta a várost, összegyűjtött híveiből álló seregével meglepetésszerűen visszatér, leveri Anteronét, kiszabadítja Zelmirát és apját, akit visszahelyez a trónjára. Zeani drámai koloratúr szoprán volt, az időben hangja teljében minden fellépése ünnepnek számított. Ez a hangfelvétel is jól dokumentálja ezt. Polidorót Paolo Washington (basszus), Ilót Nicola Tagger (tenor), Antenorét Gastone Limarili (tenor) alakította. Mindannyian kifogástalanul énekelték a roppan megerőltető, de ugyanakkor hálás szólamaikat. A kórus itt már Rossini soron következő –Stendhal által a másik nagy „németes” operájának a Velencében 1823-ban bemutatott Semiramide-nek hatalmas tömbjeit sejteti. Amennyire a monó hangzásból ez kiviláglik, óriási vállalkozás volt ez a negyven évvel ezelőtti előadás, amelyet megörökített ez a felvétel. Azonban most nem is erről a régi Zelmira-előadásról akarok beszélni, hanem egy másik, az 1989. évjáratból való ugyancsak kitűnő produkcióról, amelynek a DVD felvételét most kaptam meg Manchesterből (sorban az Otello, A Korinthos ostroma, a Matilde Shabran után). A Zelmirát a római Opera tűzte műsorára, olyan nagy nevekkel, mint Cecilia Gasdia, aki Zelmiraként bámulatra méltó tehetséggel énekelte az olykor nyaktörő magas koloratúrákat, személyesítette meg a hősnőt, csakúgy, mint a két amerikai tenor, Chris Merritt Ilo és Rockwell Blake Antenore megformálójaként. De a kisebb szerepekben is nagyszerű énekesekkel találkozhatunk, így az Emmát éneklő mezzoszoprán, Gloria Schalci és a nemrég Miskolcon a Luciában Enricóként bemutatkozott kitűnő bariton, Roberto Servile illetve a Polidorót éneklő basszus Simone Alaimo, akik szinte mind hőssé vának az opera végére érve. A hatalmas kórusos tételek, különösen az első felvonás fináléja valami egészen rendkívüli. És ott van a második felvonás elejéről a csodálatos kvintett, ami zsenialitásával nyugodtan mondhatom, párját ritkítja az egész Rossini- életműben. Az opera fináléja megrendítően szép, emelkedett, mintha már a Tell Vilmos képe lobogott volna látnoki szeme előtt az opera komponálásakor. Szép a színpadkép, látványosak és régi korokat idézők a csodaszép díszletek-jelmezek. Nagyszerű balett -tabló bontakozik ki az első felvonásban, amihez igényes zenei betét tartozik stb. Nagy felvétel és gigászi opera a Zelmira. Ajánlom minden zenebarát figyelmébe. Befejezésül e kis eszmefuttatás végére hagytam, amit Stendhal írt a Zelmira nápolyi és bécsi bemutatója kapcsán: „Rossini ebben az operájában távolodott a legmesszebbre a Tankréd és az Aureliano in Palmira stílusától; olyasformán, ahogy Mozart távolodott el a Titusban a Don Giovanni stílusától. Ez a két lángelme éppen ellentétes utat tett meg. Mozart végül is teljesen elolaszosodott volna. Rossini végül talán még Beethovennél is németebb lesz. „ Szellemes ez a paradoxon, de nekem azért kétségeim vannak e diagnózis helytállását illetően…
13 frushena 2005-06-20 21:05:23
Haláli, hogy miket talál az ember. Vitamin c. magazin \"könnyekkel könnyebb\" rovata. Rossini egyik duettjében az elkényeztetett gyermek sírását is felhasználta. Melyik volt ez a duett?
Haláli, hogy miket talál az ember. Vitamin c. magazin \"könnyekkel könnyebb\" rovata. Rossini egyik duettjében az elkényeztetett gyermek sírását is felhasználta. Melyik volt ez a duett?
12 frushena 2005-06-20 10:54:22 [Válasz erre: 11 Búbánat 2005-06-19 22:43:29]
Akkor majd számítok rád Búbánat!
Akkor majd számítok rád Búbánat!
11 Búbánat 2005-06-19 22:43:29 [Válasz erre: 8 frushena 2005-06-19 18:57:37]
Lesz. Ez a megrendelésem augusztusban esedékes, a Sigismondóval együtt. Júliusban már vár rám a Zelmira DVD is.
Lesz. Ez a megrendelésem augusztusban esedékes, a Sigismondóval együtt. Júliusban már vár rám a Zelmira DVD is.
10 Búbánat 2005-06-19 22:41:54 [Válasz erre: 9 Sesto 2005-06-19 22:12:17]
Így van, de én már csak DVD-kez gyűjtöm.
Így van, de én már csak DVD-kez gyűjtöm.
9 Sesto 2005-06-19 22:12:17 [Válasz erre: 7 Búbánat 2005-06-19 11:53:34]
...az általad emlitett Rossini opera, ha nem tévedek, megjelent a Nuova Era-nal is-CD-n, ott Luciana Serra énekli a nöi föszerepet...
...az általad emlitett Rossini opera, ha nem tévedek, megjelent a Nuova Era-nal is-CD-n, ott Luciana Serra énekli a nöi föszerepet...
8 frushena 2005-06-19 18:57:37 [Válasz erre: 7 Búbánat 2005-06-19 11:53:34]
Jópofa emberke volt ez a Rossini. Komponált olasz stílusban, francia stílusban. És mindig maradandót alkotott! Aureliano-ról nincs esetleg vizuális valami?
Jópofa emberke volt ez a Rossini. Komponált olasz stílusban, francia stílusban. És mindig maradandót alkotott! Aureliano-ról nincs esetleg vizuális valami?
