1240 Ardelao 2016-01-04 15:25:45
Hogyan vált Franz Schmidt a történelem által elfeledett zeneszerzővé A nácik által egykoron ünnepelt Franz Schmidt osztrák zeneszerző ragyogó zenéjét a múltja kísérti. 2. szimfóniájának a Proms által első alkalommal történő bemutatása előtt Gavin Plumley kifejti, miért jött el az ideje annak, hogy újra meghallgassuk. (A szöveg alatti kép Franz Schmidtet /balra/ és Oswald Kabastát ábrázolja „A hétpecsétes könyv” 1938. évi premierje előtt.) Gavin Plumley Kelt 2015. augusztus 29-én, (a BST /brit nyári időszámítás/ szerint) 08.00 h-kor, utólag módosítva 2015. szeptember 14-én, (a BST szerint) 11.48 h-kor Franz Schmidt derűs, zseniális ember volt. 1874-ben született Pozsonyban (ma Bratislava), és 1939-ben halt meg, Bécsben. A BBC Promsnál szeptember 10-én ritka alkalom nyílik arra, hogy meghallgathassuk a zeneszerző ragyogó Második szimfóniáját, amelyet 1913-ban fejezett be, és mutatott be először. A Promsnál első alkalommal előadandó művet Semyon Bychkov állandóan meghívott vendégkarmester vezényletével stílszerűen a Bécsi Filharmonikusok fogják bemutatni, az a zenekar, amelyben egykoron Schmidt csellista volt. A klasszikus repertoár szeszélyei folytán Schmidt életművének, amely három további szimfóniát, két operát és különböző kamarazenei és zenekari műveket foglal magában, ma már igen csekély része hallható. Mahler szimfóniái bemutatásának és felvételének folyamatos előfordulásától és a második bécsi iskola még bonyolultabb terepére történő alkalmi behatolástól eltekintve a 20. századi osztrák zene képviselete egészében véve gyenge. Annak, hogy Schmidtnek és számos kollégájának, Josef Marxnak, Franz Schreckernek és Alexander Zemlinskynek a zenéje csaknem eltűnt a 20. század harmincas éveit uraló zenetermekből, egyik oka az, hogy azt a náci éra szelleme még mindig kísérti. Az olyan zsidó zeneszerzők munkáinak az előadását, mint Schrecker és Zemlinsky volt, Németországban 1933-tól, Ausztriában pedig, amely egykor a hazájuk volt, 1938-tól ténylegesen betiltották. Azóta ezek a darabok küzdenek azért, hogy ismét bekerülhessenek a repertoárba. Schmidtnek és Marxnak viszont szerencsétlen kapcsolatai voltak a holokauszt elkövetőivel. Schmidt, aki Bécsben nevelkedett katolikus volt, és poszt-romantikus stílusban írt, elkerülte a „degenerált” náci üldözést. Ehelyett zenéjét az Anschluss képviselői felkarolták, nem utolsó sorban az 1937-38-ban keletkezett (a Proms előadásában 2000-ben elhangzott) „A hétpecsétes könyv” c. művét, egy „neo-bachista” oratóriumot, amely Schmidt egyetlen gyermekének 1932-ben bekövetkezett halála után került megírásra. A hitleri hatóságok kisajátították az 1938. júniusi premiert, az új darabot arrogánsan új rezsimjük kivetülésének tekintve. A következő év februárjában, 64 évesen Schmidt meghalt, úgy, hogy sohasem élte meg a nácik leggaládabb tetteit, beleértve mentálisan beteg feleségének a meggyilkolását, amely része volt a nácik kötelező eutanázia programjának. Az apolitikusnak tartott zeneszerzőnek, aki egyetlen egyszer sem nyilvánított zsidóellenes érzelmet, nem volt ereje védekezni azon vádak ellen, amelyek szerint ő Hitler támogatója volt. Becsmérlői Schmidt Német feltámadás c. (befejezetlen) kantátáját idézték, amely ”Sieg Heil!” kiáltással fejeződik be, miközben hangsúlyozták pán-német érzületét, amely azonban távol állt a nácizmustól. Az ilyen asszociációk mégis kételyeket támasztanak, bár azokat Schmidt jellemének józan értékelésével kell mérlegelni. Zenét írt Paul Wittgensteinnek, az egy karú, zsidó zongoraművésznek és a híres filozófus fivérének, és felmenttették őt zenész kollégái, Hans Keller és Oskar Adler is, akik mindketten az Egyesült Királyságban telepedtek le. “Schmidt sohasem volt náci.”- állították makacsul. “Az, hogy a nácik maguk közül valónak tartották őt, és ebben a szellemben ünnepelték, nem az ő hibája volt.” A zenei élet más szereplői, akik a Harmadik Birodalom fennállása idején folyatták munkájukat, mint Carl Orff, akinek mindenütt jelen lévő Carmina Burana c. műve szeptember 6-án a Promsnál ismét hallható lesz, vagy Richard Strauss, aki a nácik Zenei Intézetét vezette, és dalokat írt Goebbelsnek, mielőtt az visszavonult a közélettől, szilárdan a repertoáron maradtak. Schmidt miért nem bizonyult rugalmasnak? A válasz az, hogy a zeneszerző nem tartozik a 20. századi hagyományos zenetörténetünkhöz. Az olyan személyek munkái, mint Mahler, Strauss és Schönberg, gyakran elválaszthatatlanok a bomlás és a tragédia narratívájától. E zeneszerzőkhöz hasonlóan Schmidt is a század végén került előtérbe, ugyanazon a gazdag skálán írt, de sohasem tette magáévá az expresszionizmust és az atonalitást. Négy szimfóniájából a második erősen melodikus, szemérmetlenül melegszívű, napfényes futamokkal kezdődik, és triumfáló fanfárokkal fejeződik be. Mennyire eltért ez akkor azon művek premierjétől, amelyeket az első világháborút megelőző viharos években mutattak be! 1911-ben, amikor Schmidt otthagyta a Bécsi Filharmonikusoknál betöltött pozícióját, és hozzálátott Második szimfóniájának a megírásához, először mutatták be Strauss „A rózsalovag” c. művét, Sibelius Negyedik szimfóniáját és Mahler „Dal a földről” c. szerzeményét. Bár Strauss operája fanyar mosolyt hordoz magában, mégis ugyanazokat a halandókra vonatkozó kérdéseket veti fel, amelyek áthatják a lélek Sibelius ábrázolta sötét éjszakáját és Mahler hosszas búcsúját a földtől. Schmidt 3. szimfóniájának 1913. december 3-i premierje mérföldkőnek számít. A hangversenyt kollégái, Berg, Schönberg, Webern és Zemlinsky Bécsben lerövidítették, mivel az a nézők között felháborodást váltott ki. Alig két hónappal később tüntetés robbant ki Sztravinszkij Tavaszi áldozat c. művének párizsi premierjén. E művek provokatívan radikálisak, előrevetítik az eljövendő háborús idő pusztítását. Schmidt zenéje nem váltott ki nagy sikert. 1913-ban írt, hetyke, merész, sőt harciasan optimista szimfonikus remekműve hű marad ahhoz a hagyományhoz, amelyet a zeneszerző Mozarttól, Beethoventől, Brahmstól és Brucknertől örökölt. Míg Mahler, akinek a vezetése alatt Schmidt gyakran játszott, úgy döntött, hogy e hagyatékra a Dal a földről c. műben, valamint a Kilencedik és a Tízedik szimfóniában végkövetkeztetésként mélabúval és megtörtséggel válaszol, Schmidt állította, hogy az tovább fog élni. És, mintha Második szimfóniája nem lett volna elég bizonyíték, 1927 és 1928 között megírt egy derűs, pasztorális Harmadik szimfóniát, valamint 1934-ben egy Negyediket is, egy rekviemet leánya emlékére, amelynek végkicsengése mégis csak egy reményteljes üzenet. Egyesek Schmidtet azzal vádolják, hogy divatjamúlt, mivel tovább éltette a szimfónia 19. századi formáját, és az 1920-as években tonális megközelítést alkalmazott a zenében, amikor mások kötetlenebb struktúrákat fedeztek fel, Schönberg 12 hang egyenrangú felhasználásán alapuló technikáját, az „új objektivitást” és a dzsesszt. E koncepciókat tartván haladónak, a kommentátorok figyelmen kívül hagyták Schmidt egyedülálló eredményeit. A zenei modernizmus története azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt ez az interpretáció sugallaná. Generációjának más zeneszerzőit hallgatva Schmidt olybá tűnik, mint egy partra vetett, vidám hal. Kedves lélek volt, nagyszerű tanár és készséges kolléga. De komolyabb vizsgálatot igényel, anélkül, hogy azonnal a Harmadik Birodalomhoz fűződő, kétértelmű kötődéséhez nyúlnánk. Schmidt munkássága arra emlékeztet minket, hogy a 20. század első fele zenéjének a magyarázata állandó újraértékelést, újraírást és gazdagítást igényel. • Schmidt Második szimfóniáját a Promps szeptember 10-én mutatja be. A zeneszerző életét és munkásságát Gavin Plumley ismerteti a londoni Királyi Zeneakadémián (Royal College of Music, London SW7) megtartandó koncert előtt. • Ezt a cikket 2015. augusztus 31-én javítottuk. Szerkesztési hiba folytán egy korábbi verzióban az szerepelt, hogy Hans Kellert és Oskar Adlert felmentették. Ezt helyesbítettük. Feliratozási hiba miatt egy ebben a cikkben szereplő képet is töröltünk. [url] http://www.theguardian.com/music/2015/aug/29/about-franz-schmidt-composer-hitler; Schmidt composer [/url]
Hogyan vált Franz Schmidt a történelem által elfeledett zeneszerzővé A nácik által egykoron ünnepelt Franz Schmidt osztrák zeneszerző ragyogó zenéjét a múltja kísérti. 2. szimfóniájának a Proms által első alkalommal történő bemutatása előtt Gavin Plumley kifejti, miért jött el az ideje annak, hogy újra meghallgassuk. (A szöveg alatti kép Franz Schmidtet /balra/ és Oswald Kabastát ábrázolja „A hétpecsétes könyv” 1938. évi premierje előtt.) Gavin Plumley Kelt 2015. augusztus 29-én, (a BST /brit nyári időszámítás/ szerint) 08.00 h-kor, utólag módosítva 2015. szeptember 14-én, (a BST szerint) 11.48 h-kor Franz Schmidt derűs, zseniális ember volt. 1874-ben született Pozsonyban (ma Bratislava), és 1939-ben halt meg, Bécsben. A BBC Promsnál szeptember 10-én ritka alkalom nyílik arra, hogy meghallgathassuk a zeneszerző ragyogó Második szimfóniáját, amelyet 1913-ban fejezett be, és mutatott be először. A Promsnál első alkalommal előadandó művet Semyon Bychkov állandóan meghívott vendégkarmester vezényletével stílszerűen a Bécsi Filharmonikusok fogják bemutatni, az a zenekar, amelyben egykoron Schmidt csellista volt. A klasszikus repertoár szeszélyei folytán Schmidt életművének, amely három további szimfóniát, két operát és különböző kamarazenei és zenekari műveket foglal magában, ma már igen csekély része hallható. Mahler szimfóniái bemutatásának és felvételének folyamatos előfordulásától és a második bécsi iskola még bonyolultabb terepére történő alkalmi behatolástól eltekintve a 20. századi osztrák zene képviselete egészében véve gyenge. Annak, hogy Schmidtnek és számos kollégájának, Josef Marxnak, Franz Schreckernek és Alexander Zemlinskynek a zenéje csaknem eltűnt a 20. század harmincas éveit uraló zenetermekből, egyik oka az, hogy azt a náci éra szelleme még mindig kísérti. Az olyan zsidó zeneszerzők munkáinak az előadását, mint Schrecker és Zemlinsky volt, Németországban 1933-tól, Ausztriában pedig, amely egykor a hazájuk volt, 1938-tól ténylegesen betiltották. Azóta ezek a darabok küzdenek azért, hogy ismét bekerülhessenek a repertoárba. Schmidtnek és Marxnak viszont szerencsétlen kapcsolatai voltak a holokauszt elkövetőivel. Schmidt, aki Bécsben nevelkedett katolikus volt, és poszt-romantikus stílusban írt, elkerülte a „degenerált” náci üldözést. Ehelyett zenéjét az Anschluss képviselői felkarolták, nem utolsó sorban az 1937-38-ban keletkezett (a Proms előadásában 2000-ben elhangzott) „A hétpecsétes könyv” c. művét, egy „neo-bachista” oratóriumot, amely Schmidt egyetlen gyermekének 1932-ben bekövetkezett halála után került megírásra. A hitleri hatóságok kisajátították az 1938. júniusi premiert, az új darabot arrogánsan új rezsimjük kivetülésének tekintve. A következő év februárjában, 64 évesen Schmidt meghalt, úgy, hogy sohasem élte meg a nácik leggaládabb tetteit, beleértve mentálisan beteg feleségének a meggyilkolását, amely része volt a nácik kötelező eutanázia programjának. Az apolitikusnak tartott zeneszerzőnek, aki egyetlen egyszer sem nyilvánított zsidóellenes érzelmet, nem volt ereje védekezni azon vádak ellen, amelyek szerint ő Hitler támogatója volt. Becsmérlői Schmidt Német feltámadás c. (befejezetlen) kantátáját idézték, amely ”Sieg Heil!” kiáltással fejeződik be, miközben hangsúlyozták pán-német érzületét, amely azonban távol állt a nácizmustól. Az ilyen asszociációk mégis kételyeket támasztanak, bár azokat Schmidt jellemének józan értékelésével kell mérlegelni. Zenét írt Paul Wittgensteinnek, az egy karú, zsidó zongoraművésznek és a híres filozófus fivérének, és felmenttették őt zenész kollégái, Hans Keller és Oskar Adler is, akik mindketten az Egyesült Királyságban telepedtek le. “Schmidt sohasem volt náci.”- állították makacsul. “Az, hogy a nácik maguk közül valónak tartották őt, és ebben a szellemben ünnepelték, nem az ő hibája volt.” A zenei élet más szereplői, akik a Harmadik Birodalom fennállása idején folyatták munkájukat, mint Carl Orff, akinek mindenütt jelen lévő Carmina Burana c. műve szeptember 6-án a Promsnál ismét hallható lesz, vagy Richard Strauss, aki a nácik Zenei Intézetét vezette, és dalokat írt Goebbelsnek, mielőtt az visszavonult a közélettől, szilárdan a repertoáron maradtak. Schmidt miért nem bizonyult rugalmasnak? A válasz az, hogy a zeneszerző nem tartozik a 20. századi hagyományos zenetörténetünkhöz. Az olyan személyek munkái, mint Mahler, Strauss és Schönberg, gyakran elválaszthatatlanok a bomlás és a tragédia narratívájától. E zeneszerzőkhöz hasonlóan Schmidt is a század végén került előtérbe, ugyanazon a gazdag skálán írt, de sohasem tette magáévá az expresszionizmust és az atonalitást. Négy szimfóniájából a második erősen melodikus, szemérmetlenül melegszívű, napfényes futamokkal kezdődik, és triumfáló fanfárokkal fejeződik be. Mennyire eltért ez akkor azon művek premierjétől, amelyeket az első világháborút megelőző viharos években mutattak be! 1911-ben, amikor Schmidt otthagyta a Bécsi Filharmonikusoknál betöltött pozícióját, és hozzálátott Második szimfóniájának a megírásához, először mutatták be Strauss „A rózsalovag” c. művét, Sibelius Negyedik szimfóniáját és Mahler „Dal a földről” c. szerzeményét. Bár Strauss operája fanyar mosolyt hordoz magában, mégis ugyanazokat a halandókra vonatkozó kérdéseket veti fel, amelyek áthatják a lélek Sibelius ábrázolta sötét éjszakáját és Mahler hosszas búcsúját a földtől. Schmidt 3. szimfóniájának 1913. december 3-i premierje mérföldkőnek számít. A hangversenyt kollégái, Berg, Schönberg, Webern és Zemlinsky Bécsben lerövidítették, mivel az a nézők között felháborodást váltott ki. Alig két hónappal később tüntetés robbant ki Sztravinszkij Tavaszi áldozat c. művének párizsi premierjén. E művek provokatívan radikálisak, előrevetítik az eljövendő háborús idő pusztítását. Schmidt zenéje nem váltott ki nagy sikert. 1913-ban írt, hetyke, merész, sőt harciasan optimista szimfonikus remekműve hű marad ahhoz a hagyományhoz, amelyet a zeneszerző Mozarttól, Beethoventől, Brahmstól és Brucknertől örökölt. Míg Mahler, akinek a vezetése alatt Schmidt gyakran játszott, úgy döntött, hogy e hagyatékra a Dal a földről c. műben, valamint a Kilencedik és a Tízedik szimfóniában végkövetkeztetésként mélabúval és megtörtséggel válaszol, Schmidt állította, hogy az tovább fog élni. És, mintha Második szimfóniája nem lett volna elég bizonyíték, 1927 és 1928 között megírt egy derűs, pasztorális Harmadik szimfóniát, valamint 1934-ben egy Negyediket is, egy rekviemet leánya emlékére, amelynek végkicsengése mégis csak egy reményteljes üzenet. Egyesek Schmidtet azzal vádolják, hogy divatjamúlt, mivel tovább éltette a szimfónia 19. századi formáját, és az 1920-as években tonális megközelítést alkalmazott a zenében, amikor mások kötetlenebb struktúrákat fedeztek fel, Schönberg 12 hang egyenrangú felhasználásán alapuló technikáját, az „új objektivitást” és a dzsesszt. E koncepciókat tartván haladónak, a kommentátorok figyelmen kívül hagyták Schmidt egyedülálló eredményeit. A zenei modernizmus története azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt ez az interpretáció sugallaná. Generációjának más zeneszerzőit hallgatva Schmidt olybá tűnik, mint egy partra vetett, vidám hal. Kedves lélek volt, nagyszerű tanár és készséges kolléga. De komolyabb vizsgálatot igényel, anélkül, hogy azonnal a Harmadik Birodalomhoz fűződő, kétértelmű kötődéséhez nyúlnánk. Schmidt munkássága arra emlékeztet minket, hogy a 20. század első fele zenéjének a magyarázata állandó újraértékelést, újraírást és gazdagítást igényel. • Schmidt Második szimfóniáját a Promps szeptember 10-én mutatja be. A zeneszerző életét és munkásságát Gavin Plumley ismerteti a londoni Királyi Zeneakadémián (Royal College of Music, London SW7) megtartandó koncert előtt. • Ezt a cikket 2015. augusztus 31-én javítottuk. Szerkesztési hiba folytán egy korábbi verzióban az szerepelt, hogy Hans Kellert és Oskar Adlert felmentették. Ezt helyesbítettük. Feliratozási hiba miatt egy ebben a cikkben szereplő képet is töröltünk. [url] http://www.theguardian.com/music/2015/aug/29/about-franz-schmidt-composer-hitler; Schmidt composer [/url]
1239 smaragd 2016-01-03 19:16:18 [Válasz erre: 1238 smaragd 2016-01-03 04:43:44]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a19;3.Juni 2007[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a19;3.Juni 2007[/url]
1238 smaragd 2016-01-03 04:43:44 [Válasz erre: 1230 smaragd 2015-12-30 06:23:02]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a18;1. Juni 2007[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a18;1. Juni 2007[/url]
1237 Ardelao 2016-01-02 11:14:24 [Válasz erre: 1235 smaragd 2016-01-01 17:06:35]
[url] http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.h/h455670.htm; Hellmesberger, Josef[ [/url]
[url] http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.h/h455670.htm; Hellmesberger, Josef[ [/url]
1236 smaragd 2016-01-02 04:58:34 [Válasz erre: 1235 smaragd 2016-01-01 17:06:35]
A Bécsi Filharmonikusok tegnapi Újévi koncertjéről, amelyet hagyományosan a Musikverein Arany-termében rendeznek meg, az alábbi linkben részletesen olvashatunk: [url]http://diepresse.com/home/kultur/klassik/4897053/Neujahrskonzert_Dreivierteltakt-zwischen-Paris-und-Petersburg?_vl_backlink=/home/index.do;Wilhelm Sinkovicz recenziója[/url]
A Bécsi Filharmonikusok tegnapi Újévi koncertjéről, amelyet hagyományosan a Musikverein Arany-termében rendeznek meg, az alábbi linkben részletesen olvashatunk: [url]http://diepresse.com/home/kultur/klassik/4897053/Neujahrskonzert_Dreivierteltakt-zwischen-Paris-und-Petersburg?_vl_backlink=/home/index.do;Wilhelm Sinkovicz recenziója[/url]
1235 smaragd 2016-01-01 17:06:35
A mai bécsi Neujahrskonzert sok-sok szállal kötődik Franz Schmidt zeneszerző életéhez. Ezek közül most Joseph Hellmesberger "Ballszene" című művét emelem ki. Ennek kapcsán említem meg, hogy id. J. Hellmesberger egyik fia Ferdinand Hellmesberger volt Franz Schmidt cselló-tanára, zeneszerzést Robert Fuchs-nál tanult. Franz Schmidt a bécsi Zeneakadémia előd intézménye -a Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde -elvégzését követően, 1896-ban "Kitüntetés"-sel fejezte be zenei tanulmányait. Ekkor 22 éves volt. [url] https://youtu.be/Frg47G1UnCs;Ballszene[/url]
A mai bécsi Neujahrskonzert sok-sok szállal kötődik Franz Schmidt zeneszerző életéhez. Ezek közül most Joseph Hellmesberger "Ballszene" című művét emelem ki. Ennek kapcsán említem meg, hogy id. J. Hellmesberger egyik fia Ferdinand Hellmesberger volt Franz Schmidt cselló-tanára, zeneszerzést Robert Fuchs-nál tanult. Franz Schmidt a bécsi Zeneakadémia előd intézménye -a Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde -elvégzését követően, 1896-ban "Kitüntetés"-sel fejezte be zenei tanulmányait. Ekkor 22 éves volt. [url] https://youtu.be/Frg47G1UnCs;Ballszene[/url]
1234 Ardelao 2016-01-01 01:54:24
Az újév kezdésére: [url] https://vimeo.com/80715492; Franz Schmidt: Notre Dame-Intermezzo [/url] Herbert von Karajan & Berliner Philharmoniker
Az újév kezdésére: [url] https://vimeo.com/80715492; Franz Schmidt: Notre Dame-Intermezzo [/url] Herbert von Karajan & Berliner Philharmoniker
1233 smaragd 2015-12-31 23:57:54
Újra elérhető a YT-on ez a nagy zenekarra komponált Franz Schmidt zenemű, amely a zeneszerző népzenei motívumokra írt alkotásainak csúcspontja. Ezzel búcsúztatom az óévet, Boldog Új Esztendőt kívánok: [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Variationen über ein Husarenlied[/url]
Újra elérhető a YT-on ez a nagy zenekarra komponált Franz Schmidt zenemű, amely a zeneszerző népzenei motívumokra írt alkotásainak csúcspontja. Ezzel búcsúztatom az óévet, Boldog Új Esztendőt kívánok: [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Variationen über ein Husarenlied[/url]
1232 Ardelao 2015-12-31 15:23:50
[url] http://www.wyastone.co.uk/schmidt-the-string-quartets.html; Schmidt The String Quartets [/url]
[url] http://www.wyastone.co.uk/schmidt-the-string-quartets.html; Schmidt The String Quartets [/url]
1231 Ardelao 2015-12-30 20:07:29 [Válasz erre: 1229 Ardelao 2015-12-29 22:49:44]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=uZ2uv_cp_XA; Franz Schmidt - Piano Quintet No.2 in B-flat major (1932) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=uZ2uv_cp_XA; Franz Schmidt - Piano Quintet No.2 in B-flat major (1932) [/url]
1230 smaragd 2015-12-30 06:23:02 [Válasz erre: 950 smaragd 2015-11-09 13:34:52]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur, Fabio Luisi vezényel [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a17;31. Mai 2007[/url]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur, Fabio Luisi vezényel [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00017a17;31. Mai 2007[/url]
1229 Ardelao 2015-12-29 22:49:44
Notenausgaben Quintett in A-Dur für Klavier linke Hand, Klarinette in A, Violine, Viola und Violoncello | Herausgegeben von Georg A. Predota | Josef Weinberger | ISMN 50083-328-4 Quintett in B-Dur (1932) für Klavier linke Hand, Klarinette in B, Violine, Viola und Violoncello | Josef Weinberger | ISMN 50083-326-0 Quntett in G-DUR (1926) für Klavier linke Hand, zwei Violinen, Viola, Violoncello | Josef Weinberger Verlag | ISMN 50083-325-3
Notenausgaben Quintett in A-Dur für Klavier linke Hand, Klarinette in A, Violine, Viola und Violoncello | Herausgegeben von Georg A. Predota | Josef Weinberger | ISMN 50083-328-4 Quintett in B-Dur (1932) für Klavier linke Hand, Klarinette in B, Violine, Viola und Violoncello | Josef Weinberger | ISMN 50083-326-0 Quntett in G-DUR (1926) für Klavier linke Hand, zwei Violinen, Viola, Violoncello | Josef Weinberger Verlag | ISMN 50083-325-3
1228 smaragd 2015-12-29 05:06:34 [Válasz erre: 1227 Ardelao 2015-12-28 10:38:25]
Még egy internetes oldalt jegyzek be, Yakov Kreizberg vezényletével: Franz Schmidt Symphonie no 4 in C Orchestral Music from "Notre Dame" Netherlands Philharmonic Orchestra Amsterdam [url]https://pentatone.nativedsd.com/albums/ptc5186015franz-schmidt-symphony-no-4-in-c-1933-orchestral-music-from-notre-dame-19021904;Yakov Kreizberg-conductor[/url]
Még egy internetes oldalt jegyzek be, Yakov Kreizberg vezényletével: Franz Schmidt Symphonie no 4 in C Orchestral Music from "Notre Dame" Netherlands Philharmonic Orchestra Amsterdam [url]https://pentatone.nativedsd.com/albums/ptc5186015franz-schmidt-symphony-no-4-in-c-1933-orchestral-music-from-notre-dame-19021904;Yakov Kreizberg-conductor[/url]
1227 Ardelao 2015-12-28 10:38:25 [Válasz erre: 1226 smaragd 2015-12-28 04:58:34]
A Washington Postban megjelent cikk Schmidtre vonatkozó része magyarul: Az NSO első alkalommal játssza Franz Schmidt zenéjét Anne Midgette, a Washington Post állandó szövegírója 2008. november 21., péntek „Az elmúlt idők ma ünnepelt zeneszerzői általában a saját útjukat járó, formabontó egyének. A konformistákat, a hagyománykövetőket, azokat, akik megalkották, és inkább betartották a szabályokat, mintsem eltértek volna tőlük, hajlamosak vagyunk elfeledni. Munkáik mindazonáltal, természetesen, archívumokat és könyvtárakat töltenek meg; néhányat közülük fölöttébb érdemes meghallgatni; legalább egy pedig - némi előnyt élvezve - a National Symphony Orchestra előadásában kerül közvetítésre, mely zenekar tegnap este Yakov Kreizberg vezényletével első alkalommal játszotta Franz Schmidt zenéjét, a zeneszerző Negyedik szimfóniáját. Schmidt rendkívül tehetséges zenész volt, aki megélte a XX. század első évtizedeit, a II. világháború előestéjét. Csellózott a Bécsi Filharmonikus Zenekarban, Gustav Mahler alatt; vezette a Bécsi Konzervatóriumot; bemutatta kora valamennyi kiválóságának a műveit, beleértve Schönberget is, aki nagyra értékelte „Pierrot Lunaire” (Holdbűvölte Pierrot) versenyét. Saját zenéje inkább Mahler, mint Schönberg hatását tükrözi, bizonyos lírai kromatikától eltekintve, amely dallamos válaszként kúszik be a 12 hangból álló sorba. Valójában - úgy tűnik számomra -, ha szeretjük a klasszikus zenét, nincs semmi nem kedvelendő a Negyedik szimfóniában, amely olyan ember műve, aki érti, miként kell összehangoltan működtetni a zene összes elemét, és amelyben egymást követik a nagy, kifejező, magasztos pillanatok. Problémát egyedül, ahogy képes vagyok megítélni – és az a pár ember, aki korán távozott, bizonyára kifogásolta is –, a mű mahleri, bruckneri, a „Gurrelieder”-hez hasonló, hatalmas, nyomasztó terjedelme okoz. Schmidt hajlik a folytatásra; legismertebb műve, „A hétpecsétes könyv”, egy apokalipszisről szóló oratórium, az én ízlésem szerint túl sok a jóból. Ő a klasszikus zene Oliver Stone-ja, vágyik arra, hogy dokumentáljon és megőrizzen, hogy szintézist teremtsen és emlékművet hozzon létre, de teremtés nem annyira látnoki vagy úttörő jellegű, mint ahogyan azt az alkotó véli. Ám ez mégis könnyen megy végbe. A karmester számára hálás feladat az anyag vezénylése, mivel minden a hatásról szól: Nem áll ellentétben egy Broadway-musical nyitányának késő romantikus változatával. Ez tette a művet Kreizberg számára igen testre szabottá, akinek a tegnap esti vezénylése fölöttébb látványos és fölöttébb kiegyensúlyozatlan volt, amint a karmesteri pálca nagy hullámokkal ide-oda lendült. Ágyúlövésekkel Dvořák „Karnevál” c. nyitányába kezdett, zenei zuhanyban részesítve a hallgatóságot; ez mindenki figyelmét felkeltette. A „Karnevál” a Schmidt művet jól átgondoltan ellensúlyozta. Ez utóbbi is nagy hatásokról szól, és négy tételt olvaszt egyetlen zenei hullámba, a közép-európai hangzás sajátos színezetet kap (Schmidt magyar származású volt, és zenéjébe beültette a magyar hangzás jellegzetességeit). ……”
A Washington Postban megjelent cikk Schmidtre vonatkozó része magyarul: Az NSO első alkalommal játssza Franz Schmidt zenéjét Anne Midgette, a Washington Post állandó szövegírója 2008. november 21., péntek „Az elmúlt idők ma ünnepelt zeneszerzői általában a saját útjukat járó, formabontó egyének. A konformistákat, a hagyománykövetőket, azokat, akik megalkották, és inkább betartották a szabályokat, mintsem eltértek volna tőlük, hajlamosak vagyunk elfeledni. Munkáik mindazonáltal, természetesen, archívumokat és könyvtárakat töltenek meg; néhányat közülük fölöttébb érdemes meghallgatni; legalább egy pedig - némi előnyt élvezve - a National Symphony Orchestra előadásában kerül közvetítésre, mely zenekar tegnap este Yakov Kreizberg vezényletével első alkalommal játszotta Franz Schmidt zenéjét, a zeneszerző Negyedik szimfóniáját. Schmidt rendkívül tehetséges zenész volt, aki megélte a XX. század első évtizedeit, a II. világháború előestéjét. Csellózott a Bécsi Filharmonikus Zenekarban, Gustav Mahler alatt; vezette a Bécsi Konzervatóriumot; bemutatta kora valamennyi kiválóságának a műveit, beleértve Schönberget is, aki nagyra értékelte „Pierrot Lunaire” (Holdbűvölte Pierrot) versenyét. Saját zenéje inkább Mahler, mint Schönberg hatását tükrözi, bizonyos lírai kromatikától eltekintve, amely dallamos válaszként kúszik be a 12 hangból álló sorba. Valójában - úgy tűnik számomra -, ha szeretjük a klasszikus zenét, nincs semmi nem kedvelendő a Negyedik szimfóniában, amely olyan ember műve, aki érti, miként kell összehangoltan működtetni a zene összes elemét, és amelyben egymást követik a nagy, kifejező, magasztos pillanatok. Problémát egyedül, ahogy képes vagyok megítélni – és az a pár ember, aki korán távozott, bizonyára kifogásolta is –, a mű mahleri, bruckneri, a „Gurrelieder”-hez hasonló, hatalmas, nyomasztó terjedelme okoz. Schmidt hajlik a folytatásra; legismertebb műve, „A hétpecsétes könyv”, egy apokalipszisről szóló oratórium, az én ízlésem szerint túl sok a jóból. Ő a klasszikus zene Oliver Stone-ja, vágyik arra, hogy dokumentáljon és megőrizzen, hogy szintézist teremtsen és emlékművet hozzon létre, de teremtés nem annyira látnoki vagy úttörő jellegű, mint ahogyan azt az alkotó véli. Ám ez mégis könnyen megy végbe. A karmester számára hálás feladat az anyag vezénylése, mivel minden a hatásról szól: Nem áll ellentétben egy Broadway-musical nyitányának késő romantikus változatával. Ez tette a művet Kreizberg számára igen testre szabottá, akinek a tegnap esti vezénylése fölöttébb látványos és fölöttébb kiegyensúlyozatlan volt, amint a karmesteri pálca nagy hullámokkal ide-oda lendült. Ágyúlövésekkel Dvořák „Karnevál” c. nyitányába kezdett, zenei zuhanyban részesítve a hallgatóságot; ez mindenki figyelmét felkeltette. A „Karnevál” a Schmidt művet jól átgondoltan ellensúlyozta. Ez utóbbi is nagy hatásokról szól, és négy tételt olvaszt egyetlen zenei hullámba, a közép-európai hangzás sajátos színezetet kap (Schmidt magyar származású volt, és zenéjébe beültette a magyar hangzás jellegzetességeit). ……”
1226 smaragd 2015-12-28 04:58:34 [Válasz erre: 1225 smaragd 2015-12-27 17:10:12]
[url]http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/11/20/AR2008112004326.html;2008 The Washington Post[/url]
[url]http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/11/20/AR2008112004326.html;2008 The Washington Post[/url]
1225 smaragd 2015-12-27 17:10:12 [Válasz erre: 1221 smaragd 2015-12-25 15:10:05]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Yakov_Kreizberg;Yakov Kreizberg karmester[/url]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Yakov_Kreizberg;Yakov Kreizberg karmester[/url]
1224 Ardelao 2015-12-27 00:16:50
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bd3sIYNBwkk; Franz Schmidt, Nun danket alle Gott [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bd3sIYNBwkk; Franz Schmidt, Nun danket alle Gott [/url]
1223 Ardelao 2015-12-25 23:09:17
És még egy Negyedik szimfónia felvétele a Londoni Filharmonikus Zenekarral, vezényel: Franz Welser-Möst [url] http://www.amazon.com/Symphony-No-Variations-Hussars-Song/dp/B000FHYI3I; Schmidt [/url]
És még egy Negyedik szimfónia felvétele a Londoni Filharmonikus Zenekarral, vezényel: Franz Welser-Möst [url] http://www.amazon.com/Symphony-No-Variations-Hussars-Song/dp/B000FHYI3I; Schmidt [/url]
1222 smaragd 2015-12-25 15:32:06 [Válasz erre: 1219 Ardelao 2015-12-25 14:27:52]
Fórumunkban már szerepelt ez a felvétel, az új bejegyzéshez kapcsolva ismét meghallgathatjuk, Zubin Mehta vezényel: [url]https://youtu.be/y4JdB7zk5T0;Franz Schmidt: IV. szimfónia[/url]
Fórumunkban már szerepelt ez a felvétel, az új bejegyzéshez kapcsolva ismét meghallgathatjuk, Zubin Mehta vezényel: [url]https://youtu.be/y4JdB7zk5T0;Franz Schmidt: IV. szimfónia[/url]
1221 smaragd 2015-12-25 15:10:05 [Válasz erre: 1220 smaragd 2015-12-25 15:09:13]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001604a;17.Oktober 2003[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001604a;17.Oktober 2003[/url]
1220 smaragd 2015-12-25 15:09:13 [Válasz erre: 950 smaragd 2015-11-09 13:34:52]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001604b;16.Oktober 2003[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001604b;16.Oktober 2003[/url]
1219 Ardelao 2015-12-25 14:27:52
Hálásan köszönöm Heiner Lajosnak a „Kimernya?” topicban, 2073 szám alatt, angol nyelven közzétett, értékes bejegyzését, amely részben a jelen topicot is érinti. Ezért itt a Heiner Lajos által idézett szöveg Schmidtre vonatkozó részét magyarul is beírom, azok kedvéért, akiknek esetleg nehézséget okoz az angol nyelvű szöveg áttétele. "AllMusic Review by James Leonard [+] Zubin Mehta egyszer – vagy pontosabban kétszer – nagy karmesteri teljesítményt nyújtott. Nem véletlen, hogy mindkét alkalommal a Bécsi Filharmonikus Zenekarral. 1971-ben Mehta és a BFZ készítette el Franz Schmidt 4. szimfóniájának egyik felvételét, amely akkor a mű legjobb felvett előadása volt, és a mai napig is az maradt. Azt bizonyítandó pedig, hogy a villám kétszer is lecsaphat ugyanarra a helyre, 1975-ben Mehta és a BFO elkészítette Gustav Mahler 2. szimfóniájának a felvételét, amely akkor egyike volt mű legjobb felvett előadásainak, és ma napig is annak számít. Schmidt Negyedik szimfóniájának természetesen csak nyolc felvétele van, így Mehta konkurenciája nem kifejezetten erős. De egyesek gyanítják, hogy e műnek korábban akár 80 felvétele is volt, így mégis csak Mehtáé áll az élen. A BFZ nagyszerű és mély átérzésről tanúskodó játékával Mehta olyan előadást hozott létre, amely mélyére hatol annak a bánatszakadéknak, amelyet Schmidt Negyedik szimfóniája képvisel, meglelve a szenvedés és transzcendencia mélységeit, amelyek előadását a bánat és a veszteség valaha feljegyzett legmegindítóbb vallomásává tette. ….”
Hálásan köszönöm Heiner Lajosnak a „Kimernya?” topicban, 2073 szám alatt, angol nyelven közzétett, értékes bejegyzését, amely részben a jelen topicot is érinti. Ezért itt a Heiner Lajos által idézett szöveg Schmidtre vonatkozó részét magyarul is beírom, azok kedvéért, akiknek esetleg nehézséget okoz az angol nyelvű szöveg áttétele. "AllMusic Review by James Leonard [+] Zubin Mehta egyszer – vagy pontosabban kétszer – nagy karmesteri teljesítményt nyújtott. Nem véletlen, hogy mindkét alkalommal a Bécsi Filharmonikus Zenekarral. 1971-ben Mehta és a BFZ készítette el Franz Schmidt 4. szimfóniájának egyik felvételét, amely akkor a mű legjobb felvett előadása volt, és a mai napig is az maradt. Azt bizonyítandó pedig, hogy a villám kétszer is lecsaphat ugyanarra a helyre, 1975-ben Mehta és a BFO elkészítette Gustav Mahler 2. szimfóniájának a felvételét, amely akkor egyike volt mű legjobb felvett előadásainak, és ma napig is annak számít. Schmidt Negyedik szimfóniájának természetesen csak nyolc felvétele van, így Mehta konkurenciája nem kifejezetten erős. De egyesek gyanítják, hogy e műnek korábban akár 80 felvétele is volt, így mégis csak Mehtáé áll az élen. A BFZ nagyszerű és mély átérzésről tanúskodó játékával Mehta olyan előadást hozott létre, amely mélyére hatol annak a bánatszakadéknak, amelyet Schmidt Negyedik szimfóniája képvisel, meglelve a szenvedés és transzcendencia mélységeit, amelyek előadását a bánat és a veszteség valaha feljegyzett legmegindítóbb vallomásává tette. ….”
1218 Ardelao 2015-12-24 15:55:25
Karácsony-estére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=5aGqC41DWPo; Franz Schmidt O Ewigkeit, du Donnerwort [/url]
Karácsony-estére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=5aGqC41DWPo; Franz Schmidt O Ewigkeit, du Donnerwort [/url]
1217 smaragd 2015-12-24 11:21:03
Előttem van a Musikfreunde 2016. januári száma. Attraktív megjelenése és érdekes tartalma, többek között a 2016. évad programja kellemes időtöltést nyújt ezekben a napokban. A hátlapon egy téli havas városkép látható, kirajzolódik a Musikverein épülete és mögötte a Karlskirche kupolája emelkedik. "Ein frohes Weihnachstfest und ein glückliches Neues Jahr wünscht Ihnen, liebe Musikfreunde, Ihre Gesellschaft der Musikfreunde in Wien" ez áll rajta és bár nem vagyok rá felhatalmazva, bátorkodom továbbítani.
Előttem van a Musikfreunde 2016. januári száma. Attraktív megjelenése és érdekes tartalma, többek között a 2016. évad programja kellemes időtöltést nyújt ezekben a napokban. A hátlapon egy téli havas városkép látható, kirajzolódik a Musikverein épülete és mögötte a Karlskirche kupolája emelkedik. "Ein frohes Weihnachstfest und ein glückliches Neues Jahr wünscht Ihnen, liebe Musikfreunde, Ihre Gesellschaft der Musikfreunde in Wien" ez áll rajta és bár nem vagyok rá felhatalmazva, bátorkodom továbbítani.
1216 smaragd 2015-12-23 15:21:27
A tegnapi születésnapra utalva, egy emlékezetes felvétel, Zubin Mehta Franz Schmidt IV. Szimfóniáját vezényli: [url]http://www.amazon.com/Mahler-Symphony-Schmidt-Gustav/dp/B00000422P#immersiveview_1450879228159;Wiener Philharmoniker[/url]
A tegnapi születésnapra utalva, egy emlékezetes felvétel, Zubin Mehta Franz Schmidt IV. Szimfóniáját vezényli: [url]http://www.amazon.com/Mahler-Symphony-Schmidt-Gustav/dp/B00000422P#immersiveview_1450879228159;Wiener Philharmoniker[/url]
1215 Ardelao 2015-12-22 20:04:51
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből: Tschulik Karl Kobald (1896-1957, többek között zenei oktató és zenekritikus; 1933 és 1938, valamint 1945/1946 között a Zene- és Előadóművészeti Akadémia elnöke) Schmidtről alkotott véleményét idézi: „Szerény lényétől, amely kedvelte a kötetlenséget és a kedélyességet, teljességgel távol állt a tolakodó megjelenés. Igazi osztrák nemtörődömséggel kitért minden elől, ami patetikus volt, került mindent, ami kifelé reklámnak látszott. De minden szerénysége ellenére teljes tudatában volt … művész voltának, és hitt a sors által elrendelt művészi küldetésében. Nem rendelkezett olyan magas képzettséggel, mint néhány nagy zeneszerző, mint Beethoven, Wagner vagy Schumann; de világos elméje, zseniális ösztöne képzettségének valamennyi hiányosságán átsegítette. Gyakran elcsodálkoztam a tőle hallott találó szavakon és világos ítéleteken. Abban az időben, amikor én az Akadémia elnökeként nehéz, kínos ügyekben, így különösen új művészek meghívásakor állandóan Schmidthez fordultam tanácsért, megismertem tudásának gazdag tárházát, ítéletének élességét és pontosságát.”
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből: Tschulik Karl Kobald (1896-1957, többek között zenei oktató és zenekritikus; 1933 és 1938, valamint 1945/1946 között a Zene- és Előadóművészeti Akadémia elnöke) Schmidtről alkotott véleményét idézi: „Szerény lényétől, amely kedvelte a kötetlenséget és a kedélyességet, teljességgel távol állt a tolakodó megjelenés. Igazi osztrák nemtörődömséggel kitért minden elől, ami patetikus volt, került mindent, ami kifelé reklámnak látszott. De minden szerénysége ellenére teljes tudatában volt … művész voltának, és hitt a sors által elrendelt művészi küldetésében. Nem rendelkezett olyan magas képzettséggel, mint néhány nagy zeneszerző, mint Beethoven, Wagner vagy Schumann; de világos elméje, zseniális ösztöne képzettségének valamennyi hiányosságán átsegítette. Gyakran elcsodálkoztam a tőle hallott találó szavakon és világos ítéleteken. Abban az időben, amikor én az Akadémia elnökeként nehéz, kínos ügyekben, így különösen új művészek meghívásakor állandóan Schmidthez fordultam tanácsért, megismertem tudásának gazdag tárházát, ítéletének élességét és pontosságát.”
1214 Ardelao 2015-12-22 16:50:49
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Hindemith-Concerto-Orchestra/dp/B000000AO6/ref=pd_sim_15_1?ie=UTF8&dpID=51NY2K2MIVL&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR160%2C160_&refRID=1F9RXCWD5B6S4AKNYGC6; Schmidt: Symphony No. 3 [/url]
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Hindemith-Concerto-Orchestra/dp/B000000AO6/ref=pd_sim_15_1?ie=UTF8&dpID=51NY2K2MIVL&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR160%2C160_&refRID=1F9RXCWD5B6S4AKNYGC6; Schmidt: Symphony No. 3 [/url]
1213 smaragd 2015-12-22 05:03:06 [Válasz erre: 1211 smaragd 2015-12-22 04:13:30]
(...felsőfokon...) Itt, a fórumon is többször említettem a budapesti Operaház 2014-es ősbemutatóját, ahol a nézőtéren ülve először hallottam Franz Schmidt IV. szimfóniáját, amely frenetikus hatást váltott ki, nagy sikert aratott. Az előadáshoz készült műsorfüzetet is ismertettem korábban, ebben a zeneszerző megrendítő magánéleti eseményeinek egy része is szerepel. Fájlalom, hogy a Bartók Rádió a mai napon nem sugározza a hangverseny felvételét és más módon sem emlékezik meg Franz Schmidt zeneszerzőről. Talán majd máskor...
(...felsőfokon...) Itt, a fórumon is többször említettem a budapesti Operaház 2014-es ősbemutatóját, ahol a nézőtéren ülve először hallottam Franz Schmidt IV. szimfóniáját, amely frenetikus hatást váltott ki, nagy sikert aratott. Az előadáshoz készült műsorfüzetet is ismertettem korábban, ebben a zeneszerző megrendítő magánéleti eseményeinek egy része is szerepel. Fájlalom, hogy a Bartók Rádió a mai napon nem sugározza a hangverseny felvételét és más módon sem emlékezik meg Franz Schmidt zeneszerzőről. Talán majd máskor...
1212 smaragd 2015-12-22 04:17:31
Korábban Ardelao már bejegyezte ezt a felvételt. Franz Schmidt zeneszerzőre emlékezve most ismét meghallgathatjuk első operájának részletét, benne a közkedvelt Intermezzo-val. [url] https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Notre Dame[/url]
Korábban Ardelao már bejegyezte ezt a felvételt. Franz Schmidt zeneszerzőre emlékezve most ismét meghallgathatjuk első operájának részletét, benne a közkedvelt Intermezzo-val. [url] https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Notre Dame[/url]
1211 smaragd 2015-12-22 04:13:30 [Válasz erre: 116 Ardelao 2015-05-29 14:38:43]
141 évvel ezelőtt, Pozsonyban, ezen a napon látta meg a napvilágot egy újszülött, akit később a budapesti közönség Schmidt Ferencként, a nagyvilág Franz Schmidt néven ismert meg. Korának meghatározó zenei nagysága Bécsben vált híres zeneszerzővé és zenepedagógussá. A Franz Schmidt fórum indításáig én sem zeneműveit,sem személyes- ill. szakmai életpályáját nem ismertem, nem ismerhettem. Kizárólag azt a lényeges tudnivalót kaptam örökül róla, hogy kolosszális zeneszerző volt és a Bécsi Akadémia nagytiszteletű tanára és igazgatója, akinek zenei munkásságáról felsőfokban lehet beszélni. Budapesten a 90-es évektől azt tapasztaltam, hogy fontos zenei pozícióban levő személyek nevén kívül semmit nem tudnak róla, sőt, gyakran még azt sem hallották.Ettől megsajdult a szívem.Nem értettem, hogy lehet ez, mi az oka? Itt a fórumon tudtam meg azt is, hogy még Ausztriában is hasonló volt a helyzet, egészen az utóbbi évtizedekig, hosszabb perióduson keresztül. Franz Schmidt műveit korunkban világszerte hallhatják a hangverseny-látogatók. Zenéjét magas színvonalon csak a legkiválóbbak tudják eljátszani, elénekelni, vezényelni, a kórust betanítani, a zeneértő hallgatóság egy része nem tudja műveit azonnal befogadni. Értékes zenei hagyatékát ezen a fórumon is őrizzük és ápoljuk.
141 évvel ezelőtt, Pozsonyban, ezen a napon látta meg a napvilágot egy újszülött, akit később a budapesti közönség Schmidt Ferencként, a nagyvilág Franz Schmidt néven ismert meg. Korának meghatározó zenei nagysága Bécsben vált híres zeneszerzővé és zenepedagógussá. A Franz Schmidt fórum indításáig én sem zeneműveit,sem személyes- ill. szakmai életpályáját nem ismertem, nem ismerhettem. Kizárólag azt a lényeges tudnivalót kaptam örökül róla, hogy kolosszális zeneszerző volt és a Bécsi Akadémia nagytiszteletű tanára és igazgatója, akinek zenei munkásságáról felsőfokban lehet beszélni. Budapesten a 90-es évektől azt tapasztaltam, hogy fontos zenei pozícióban levő személyek nevén kívül semmit nem tudnak róla, sőt, gyakran még azt sem hallották.Ettől megsajdult a szívem.Nem értettem, hogy lehet ez, mi az oka? Itt a fórumon tudtam meg azt is, hogy még Ausztriában is hasonló volt a helyzet, egészen az utóbbi évtizedekig, hosszabb perióduson keresztül. Franz Schmidt műveit korunkban világszerte hallhatják a hangverseny-látogatók. Zenéjét magas színvonalon csak a legkiválóbbak tudják eljátszani, elénekelni, vezényelni, a kórust betanítani, a zeneértő hallgatóság egy része nem tudja műveit azonnal befogadni. Értékes zenei hagyatékát ezen a fórumon is őrizzük és ápoljuk.
1210 Ardelao 2015-12-21 18:14:06
[url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Bruckner-Orchestral-Movements/dp/B000003GEJ/ref=pd_sim_sbs_15_2?ie=UTF8&dpID=51B76mcPJML&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR1602C160_&refRID=1DZRKCNQTDGVBG8J9JTJ; Schmidt: Symphony No. 4 [/url]
[url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-Bruckner-Orchestral-Movements/dp/B000003GEJ/ref=pd_sim_sbs_15_2?ie=UTF8&dpID=51B76mcPJML&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR1602C160_&refRID=1DZRKCNQTDGVBG8J9JTJ; Schmidt: Symphony No. 4 [/url]
1209 Ardelao 2015-12-21 18:00:51
[url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-No-2-Franz/dp/B000000AJH/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51FcWF0EnaL&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR160%2C160_&refRID=0P7TGYNV314EB7RKEKZE; Schmidt: Symphony No. 2 [/url]
[url] http://www.amazon.com/Schmidt-Symphony-No-2-Franz/dp/B000000AJH/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51FcWF0EnaL&dpSrc=sims&preST=_AC_UL160_SR160%2C160_&refRID=0P7TGYNV314EB7RKEKZE; Schmidt: Symphony No. 2 [/url]
1208 smaragd 2015-12-21 05:10:00
Perchtoldsdorfban 2016-ban is megrendezik a "Franz Schmidt-Musiktage" koncertsorozatot. 2016.április 3-án, vasárnap az Ensemble Concertante kamarazene-est programjában Franz Schmidt egyik zeneműve is hallható lesz. Helyszín: a perchtoldsdorfi vár új várterme. Mindez ez Perchtoldsdorfer Rundschau legfrissebb számában olvasható, a benne található érdekes cikkekre még itt visszatérek.
Perchtoldsdorfban 2016-ban is megrendezik a "Franz Schmidt-Musiktage" koncertsorozatot. 2016.április 3-án, vasárnap az Ensemble Concertante kamarazene-est programjában Franz Schmidt egyik zeneműve is hallható lesz. Helyszín: a perchtoldsdorfi vár új várterme. Mindez ez Perchtoldsdorfer Rundschau legfrissebb számában olvasható, a benne található érdekes cikkekre még itt visszatérek.
1207 smaragd 2015-12-20 15:23:45 [Válasz erre: 1201 smaragd 2015-12-20 05:44:10]
Franz Schmidt oratóriumának egy másik, híres előadásából hallhatunk részleteket: [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-book-of-the-seven-seals-mw0001825370;Franz Welser-Möst vezényel[/url]
Franz Schmidt oratóriumának egy másik, híres előadásából hallhatunk részleteket: [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-book-of-the-seven-seals-mw0001825370;Franz Welser-Möst vezényel[/url]
1204 smaragd 2015-12-20 06:45:58
Itt szeretném korábbi figyelmetlenségemet helyesbíteni, ugyanis a 323. bejegyzésben tévesen írtam le Franz Schmidt nevét, akit a korabeli magyar szövegekben és a zenei életben Schmidt Ferencnek hívtak.
Itt szeretném korábbi figyelmetlenségemet helyesbíteni, ugyanis a 323. bejegyzésben tévesen írtam le Franz Schmidt nevét, akit a korabeli magyar szövegekben és a zenei életben Schmidt Ferencnek hívtak.
1202 smaragd 2015-12-20 05:46:33 [Válasz erre: 1201 smaragd 2015-12-20 05:44:10]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Leopold_Hager;Leopold Hager,wikipedia[/url]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Leopold_Hager;Leopold Hager,wikipedia[/url]
1201 smaragd 2015-12-20 05:44:10 [Válasz erre: 1197 smaragd 2015-12-19 15:31:44]
Az utóbbi két hangverseny karmestere Leopold Hager volt. Részlet "A hétpecsétes könyv" című oratóriumból: [url]https://youtu.be/Sr4kbV1AfbU;"Halleluja"[/url]
Az utóbbi két hangverseny karmestere Leopold Hager volt. Részlet "A hétpecsétes könyv" című oratóriumból: [url]https://youtu.be/Sr4kbV1AfbU;"Halleluja"[/url]
1198 smaragd 2015-12-19 21:16:34
1197 smaragd 2015-12-19 15:31:44 [Válasz erre: 1195 smaragd 2015-12-18 15:42:49]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000f771;6. Juni 1999[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000f771;6. Juni 1999[/url]
1196 smaragd 2015-12-19 00:11:24
1195 smaragd 2015-12-18 15:42:49 [Válasz erre: 950 smaragd 2015-11-09 13:34:52]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000f749;5.Juni 1999[/url]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000f749;5.Juni 1999[/url]
1194 smaragd 2015-12-18 07:36:48
Kérem a Szerkesztőséget a 1192.sz.bejegyzés törlésére.Ennek linkje nem kapcsolódik a fórum témájához.
Kérem a Szerkesztőséget a 1192.sz.bejegyzés törlésére.Ennek linkje nem kapcsolódik a fórum témájához.
1191 smaragd 2015-12-18 05:29:05 [Válasz erre: 1189 smaragd 2015-12-18 05:25:12]
Most látom, hogy sajnos ez a felvétel már nem elérhető a yt-on.
Most látom, hogy sajnos ez a felvétel már nem elérhető a yt-on.
