1647 smaragd 2016-04-08 18:41:50 [Válasz erre: 1646 smaragd 2016-04-08 18:41:09]
Franz Schmidts Werke
Franz Schmidts Werke
1646 smaragd 2016-04-08 18:41:09 [Válasz erre: 1644 smaragd 2016-04-08 05:37:19]
"Vier kleine Präludien und Fugen", a mű az Österreichische Musikzeitschrift archív oldalán is szerepel a műlistában: [url]http://www.degruyter.com/view/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.126/omz.1964.19.3.126.xml?rskey=lDOq2f&result=3;Franz Sdhmidts Werke[/url]
"Vier kleine Präludien und Fugen", a mű az Österreichische Musikzeitschrift archív oldalán is szerepel a műlistában: [url]http://www.degruyter.com/view/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.126/omz.1964.19.3.126.xml?rskey=lDOq2f&result=3;Franz Sdhmidts Werke[/url]
1645 smaragd 2016-04-08 10:35:00 [Válasz erre: 1644 smaragd 2016-04-08 05:37:19]
Azt a gondolatomat még hozzáfűzöm az előadáshoz, hogy talán készült felvétel, amelyet a YT-on nyilvánosságra lehetne hozni, hogy meghallgathassuk. Így felkerülhetne az internetre a Franz Schmidt-mű részlete, magyar előadásban. A hazánkban előadott Schmidt-művek sorát gyarapította.
Azt a gondolatomat még hozzáfűzöm az előadáshoz, hogy talán készült felvétel, amelyet a YT-on nyilvánosságra lehetne hozni, hogy meghallgathassuk. Így felkerülhetne az internetre a Franz Schmidt-mű részlete, magyar előadásban. A hazánkban előadott Schmidt-művek sorát gyarapította.
1644 smaragd 2016-04-08 05:37:19 [Válasz erre: 1641 Ardelao 2016-04-07 09:26:29]
Nagy örömmel olvastam ezt a bejegyzésedet, amely a magyarországi Schmidt-előadások egyik szép eseménye lehetett...nagyszerű, hogy rátaláltál erre a hírre! Ezen a nyomon tovább keresve vettem át az alábbi linket a parokia.hu oldalról. Itt a "Sukorói Zenei Nyár" 2012. július 1-i programját részletesen megtekinthetjük, olvashatunk a fellépők zenei működéséről, fényképekkel illusztrálva. Melengette a szívemet. [url]http://www.parokia.hu/lap/szn/hir/mutat/3595/ ;Révész László Franz Schmidt művét játsza[/url]
Nagy örömmel olvastam ezt a bejegyzésedet, amely a magyarországi Schmidt-előadások egyik szép eseménye lehetett...nagyszerű, hogy rátaláltál erre a hírre! Ezen a nyomon tovább keresve vettem át az alábbi linket a parokia.hu oldalról. Itt a "Sukorói Zenei Nyár" 2012. július 1-i programját részletesen megtekinthetjük, olvashatunk a fellépők zenei működéséről, fényképekkel illusztrálva. Melengette a szívemet. [url]http://www.parokia.hu/lap/szn/hir/mutat/3595/ ;Révész László Franz Schmidt művét játsza[/url]
1643 Ardelao 2016-04-07 18:02:09 [Válasz erre: 1641 Ardelao 2016-04-07 09:26:29]
Javítom az 1641. sz. bejegyzésem megfogalmazását: "....Franz Schmidt G-dúr prelúdiumát és c-moll fúgáját ......"
Javítom az 1641. sz. bejegyzésem megfogalmazását: "....Franz Schmidt G-dúr prelúdiumát és c-moll fúgáját ......"
1642 Ardelao 2016-04-07 15:23:34 [Válasz erre: 1641 Ardelao 2016-04-07 09:26:29]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=UPrrdJrdUqw; Franz Schmidt: Präludium c-Moll [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fAH3wAUKYOs; Franz Schmidt: Fuge c-Moll [/url] Ez az orgonamű így komplett. A Schmidt által 1928-ban komponált „Vier kleine Präludien und Fugen” tartozéka, amelyekből Révész László csak a c-moll fúgát adta elő. A G-dúr Prelúdium és fúga a YT felvételei között egyelőre nem található.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=UPrrdJrdUqw; Franz Schmidt: Präludium c-Moll [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fAH3wAUKYOs; Franz Schmidt: Fuge c-Moll [/url] Ez az orgonamű így komplett. A Schmidt által 1928-ban komponált „Vier kleine Präludien und Fugen” tartozéka, amelyekből Révész László csak a c-moll fúgát adta elő. A G-dúr Prelúdium és fúga a YT felvételei között egyelőre nem található.
1641 Ardelao 2016-04-07 09:26:29
[url] http://www.parokia.hu/esemeny/mutat/1893/; Sukorói Zenei Nyár 2012 [/url] Örömmel olvastam, hogy 2012-ben, a Sukorói Zenei Nyár rendezvénysorozat keretében Franz Schmidt G-dúr prelúdium és c-moll fúgáját is előadták, az orgonista Révész László volt.
[url] http://www.parokia.hu/esemeny/mutat/1893/; Sukorói Zenei Nyár 2012 [/url] Örömmel olvastam, hogy 2012-ben, a Sukorói Zenei Nyár rendezvénysorozat keretében Franz Schmidt G-dúr prelúdium és c-moll fúgáját is előadták, az orgonista Révész László volt.
1640 Ardelao 2016-04-07 05:33:36 [Válasz erre: 1451 Ardelao 2016-02-26 09:16:28]
[url] http://www.kulturradio.de/rezensionen/cd/2016/02/das-buch-mit-sieben-siegeln.html; CD - Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln"- Tisztességes, de nem túlságosan felkavaró előadás [/url] Matthias Käther kritikája,Kulturradio, 2016.02.12. Részlet : „……………………… Elégtelen teljesítmény a tenor részéről Ez az oratórium alapjában véve egy tenorra, kórusra és zenekarra írt, gigantikus kantáta, mivel a tenor veszi át az elbeszélő szerepét, azaz Jánosét, és ezzel valóban hatalmas részt kell énekelnie, amely mindenképpen felér egy nehéz operai címszereppel. A tenor mindenütt jelen van, és természetesen ezen áll, vagy bukik az egész előadás. Ehhez rossz választás volt egy olyan énekes, mint Klaus Florian Vogt. Meg kell adni, a magasságokat magabiztosan eléri, megőrizte a hősi minőséget is, de itt a lírai finomságra is szükség van. Számomra Vogt hangja erre az igen fontos szerepre túlságosan steril, árnyalatlan, és túlságosan kiforratlan. …………………………………… Szép kórusok – bátor karmester A többi szereplőt illetően sokkal jobb a helyzet, amely a művet nem tudja megmenteni. Olyan, mint egy Norma jó Norma nélkül, tulajdonképpen elveszett. ………………….. Valóban kár, különösen azért, mert a kiváló kórusok - ebben az esetben az Észak-német Rádió Kórusa és Lettország Állami Kórusa - az igényes partitúrát rendkívül magabiztosan uralják. És természetesen ott van Simone Young, az elkötelezett karmester, aki röviddel Hamburgból való távozása előtt e nagy művet még magának akarta, és azt minden ellenmondásosságával együtt olyan komolyan veszi, ahogyan az megérdemli. …….“ A fenti részlet újabb példa a kritikák érvényének a megkérdőjelezhetőségére: 1451. sz. bejegyzésemben ugyanerről az előadásról olvashatunk kritikát, amelyben annak megfogalmazója a következő megállapítást teszi: “Klaus Florian Vogt e szerepre ideális választás.” (Egyébként most vettem észre, hogy e korábbi bejegyzésemben véletlenül lehagytam az énekes vezetéknevét, ezért elnézést kérek, nevét itt korrigáltam.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=LtcsyuOdIRQ; 2012‐04‐29 ‐ ttt ‐ Klaus Florian Vogt, az új német hőstenor [/url]
[url] http://www.kulturradio.de/rezensionen/cd/2016/02/das-buch-mit-sieben-siegeln.html; CD - Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln"- Tisztességes, de nem túlságosan felkavaró előadás [/url] Matthias Käther kritikája,Kulturradio, 2016.02.12. Részlet : „……………………… Elégtelen teljesítmény a tenor részéről Ez az oratórium alapjában véve egy tenorra, kórusra és zenekarra írt, gigantikus kantáta, mivel a tenor veszi át az elbeszélő szerepét, azaz Jánosét, és ezzel valóban hatalmas részt kell énekelnie, amely mindenképpen felér egy nehéz operai címszereppel. A tenor mindenütt jelen van, és természetesen ezen áll, vagy bukik az egész előadás. Ehhez rossz választás volt egy olyan énekes, mint Klaus Florian Vogt. Meg kell adni, a magasságokat magabiztosan eléri, megőrizte a hősi minőséget is, de itt a lírai finomságra is szükség van. Számomra Vogt hangja erre az igen fontos szerepre túlságosan steril, árnyalatlan, és túlságosan kiforratlan. …………………………………… Szép kórusok – bátor karmester A többi szereplőt illetően sokkal jobb a helyzet, amely a művet nem tudja megmenteni. Olyan, mint egy Norma jó Norma nélkül, tulajdonképpen elveszett. ………………….. Valóban kár, különösen azért, mert a kiváló kórusok - ebben az esetben az Észak-német Rádió Kórusa és Lettország Állami Kórusa - az igényes partitúrát rendkívül magabiztosan uralják. És természetesen ott van Simone Young, az elkötelezett karmester, aki röviddel Hamburgból való távozása előtt e nagy művet még magának akarta, és azt minden ellenmondásosságával együtt olyan komolyan veszi, ahogyan az megérdemli. …….“ A fenti részlet újabb példa a kritikák érvényének a megkérdőjelezhetőségére: 1451. sz. bejegyzésemben ugyanerről az előadásról olvashatunk kritikát, amelyben annak megfogalmazója a következő megállapítást teszi: “Klaus Florian Vogt e szerepre ideális választás.” (Egyébként most vettem észre, hogy e korábbi bejegyzésemben véletlenül lehagytam az énekes vezetéknevét, ezért elnézést kérek, nevét itt korrigáltam.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=LtcsyuOdIRQ; 2012‐04‐29 ‐ ttt ‐ Klaus Florian Vogt, az új német hőstenor [/url]
1639 smaragd 2016-04-07 04:59:39 [Válasz erre: 1638 smaragd 2016-04-06 20:01:29]
Wiener Synfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001210c;26.Jänner 1932[/url]
Wiener Synfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001210c;26.Jänner 1932[/url]
1638 smaragd 2016-04-06 20:01:29 [Válasz erre: 1635 smaragd 2016-04-05 22:26:34]
Wiener Sinfonie-Orchester Felix Weingartner Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011f8c;26.März 1927 Beethoven[/url]
Wiener Sinfonie-Orchester Felix Weingartner Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011f8c;26.März 1927 Beethoven[/url]
1637 smaragd 2016-04-06 11:20:32 [Válasz erre: 1634 smaragd 2016-04-05 13:08:04]
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/caLpdAyMbwE;Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven,1923[/url]
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/caLpdAyMbwE;Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven,1923[/url]
1636 Ardelao 2016-04-06 04:15:40 [Válasz erre: 1633 Ardelao 2016-04-05 07:37:59]
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Harmadik rész „Az évszázad műve „……2000 óta, amikor e művet Manfred Honeck első alkalommal vezényelte, „A hétpecsétes könyv” varázsa csak erősödött. „Én mindig el vagyok ragadtatva attól, hogy miként teremtett Franz Schmidt a hagyomány eszközeivel valami újat. Számomra valószínűleg ez a 20. század legjelentősebb oratóriuma, az évszázad műve.” A formanyelv alkalmazása, a hangszerelés, ……. a számos rövidített intervallum, a játék a számok szimbolikájával, a hatalmas fúgák ……. ”(Schmidtben) tudatosult zenei küldetése, és hű maradt félreismerhetetlen tonális nyelvezetéhez. …..” Erőteljes képek A beszélgetés során Honeck sok kedvenc helyről, különlegességről, titokról és felfedezésről tesz említést, az előtte fekvő partitúra tele van megjegyzésekkel, nyilakkal és színekkel, hiszen Stockholmban, Osloban, Münchenben és Amerikában minden egyes előadás új és újabb felismerésekkel szolgált. Mindenütt a legjobbakat tapasztalta, a közönség mindig el volt ragadtatva a mű kifejezőerejétől. A közönségnek fontos a szöveg megértése, az előkészítés, különösen más országokban, hogy számára a mű finomságai érthetővé váljanak. Béccsel kapcsolatban …… Manred Honecknek nincsenek aggályai. „Már egyedül az, hogy milyen rugalmas a kórus és a zenekar, és azt teszi, amit az ember kér, csodálatos egy karmester számára. Ezt a kórustól Johannes Prinz is megköveteli. Nagy dolog, hogy egy olyan intézmény, mint a Zeneegylet, folyamatosan törődik e művel, és ápolja a hagyományt.” Ennek ellenére a kórusnak és a zenekarnak itt is új tapasztalatokban lesz része, amikor Honeck erőteljes képeit a behozza a próbákra. „A legkisebb bárány áll itt, előttünk, hallani akarom őt, úgy kell szólnia, mint a Kisjézusra várás örömének!” Vége
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Harmadik rész „Az évszázad műve „……2000 óta, amikor e művet Manfred Honeck első alkalommal vezényelte, „A hétpecsétes könyv” varázsa csak erősödött. „Én mindig el vagyok ragadtatva attól, hogy miként teremtett Franz Schmidt a hagyomány eszközeivel valami újat. Számomra valószínűleg ez a 20. század legjelentősebb oratóriuma, az évszázad műve.” A formanyelv alkalmazása, a hangszerelés, ……. a számos rövidített intervallum, a játék a számok szimbolikájával, a hatalmas fúgák ……. ”(Schmidtben) tudatosult zenei küldetése, és hű maradt félreismerhetetlen tonális nyelvezetéhez. …..” Erőteljes képek A beszélgetés során Honeck sok kedvenc helyről, különlegességről, titokról és felfedezésről tesz említést, az előtte fekvő partitúra tele van megjegyzésekkel, nyilakkal és színekkel, hiszen Stockholmban, Osloban, Münchenben és Amerikában minden egyes előadás új és újabb felismerésekkel szolgált. Mindenütt a legjobbakat tapasztalta, a közönség mindig el volt ragadtatva a mű kifejezőerejétől. A közönségnek fontos a szöveg megértése, az előkészítés, különösen más országokban, hogy számára a mű finomságai érthetővé váljanak. Béccsel kapcsolatban …… Manred Honecknek nincsenek aggályai. „Már egyedül az, hogy milyen rugalmas a kórus és a zenekar, és azt teszi, amit az ember kér, csodálatos egy karmester számára. Ezt a kórustól Johannes Prinz is megköveteli. Nagy dolog, hogy egy olyan intézmény, mint a Zeneegylet, folyamatosan törődik e művel, és ápolja a hagyományt.” Ennek ellenére a kórusnak és a zenekarnak itt is új tapasztalatokban lesz része, amikor Honeck erőteljes képeit a behozza a próbákra. „A legkisebb bárány áll itt, előttünk, hallani akarom őt, úgy kell szólnia, mint a Kisjézusra várás örömének!” Vége
1635 smaragd 2016-04-05 22:26:34 [Válasz erre: 1634 smaragd 2016-04-05 13:08:04]
Wiener Synfonie-Orchester Leopold Reichwein Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012905;2. Oktober 1926 Weber, Bruckner[/url]
Wiener Synfonie-Orchester Leopold Reichwein Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012905;2. Oktober 1926 Weber, Bruckner[/url]
1634 smaragd 2016-04-05 13:08:04 [Válasz erre: 1626 smaragd 2016-04-03 12:07:49]
Wiener Synfonie-Orchester Anton Konrath Dirigent Paul Wittgenstein Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012776;21. Februar 1926 Weber,Marx, Schmidt,Brahms[/url]
Wiener Synfonie-Orchester Anton Konrath Dirigent Paul Wittgenstein Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012776;21. Februar 1926 Weber,Marx, Schmidt,Brahms[/url]
1633 Ardelao 2016-04-05 07:37:59 [Válasz erre: 1630 Ardelao 2016-04-04 11:05:20]
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Második rész „Üzenet feszültséggel teli időben Per aspera ad astra, az éjszakán át a fénybe – ez érvényes mind az oratórium betanulására, mind annak fő mondanivalójára. „Aki azonban mindvégig kitart, megmentetik.”………………………………………………………………………….. Manfred Honeck számára is ez az oratórium központi gondolata: „…..János a keresztényeknek a következő üzenetet kívánta átadni: Bírjátok ki, mert jóllehet, van egy tűzvörös lovas, aki háborút és öldöklést hoz magával, ez hozza a csapást, de aki kibírja, megmentetik.” Mind János, mind Franz Schmidt rettenetes körülményeket mutat be …….., de az iszonyatot mégis mindig a megváltásba, a katarzisba és a megtisztulásba vetett remény követi. Akár egy felhívás az ébredésre Mint hívő katolikus, a karmester is szüntelenül foglalkozott János apokalipszise szövegének az értelmezésével, ……., hogy megértse azt és a zeneművet. „……. Számomra az apokalipszis nem annyira a rémségek bemutatását, mint inkább azt a könyvet jelenti, amely az akkori keresztények vigasztalására íródott. ….. A korai keresztények nagyon szenvedtek a pogány rómaiak megtorlásaitól, akik számára a kereszténység egyfajta furcsaság volt: Hogyan lehet egy keresztre feszítettet Isten fiaként tisztelni? Ez az ő világukban nagy zavarodottságot és agressziót váltott ki. Nem utolsó sorban pedig a szöveg rettenetesen aktuális: KisÁzsia, ahová János a leveleit küldte, ma Szíria, és pontosan azon része a világnak, amelyben a keresztényeket az Iszlám Állam a legkegyetlenebb módon üldözi! Aktuálisabb ez a mű nem is lehetne!” ………………………..„Olyan, mint egy felhívás az ébredésre. Franz Schmidt átélte az első világháborút, a másodikat talán előre sejtette.”… „ …….Maga a tény, hogy Franz Schmidt ehhez az anyaghoz nyúlt vissza, számomra arra utal, hogy sok dolgot megsejtett, és zenéjével az embereknek ugyanazt az üzenetet kívánta átadni, mint János, annakidején.” Folyt. köv.
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Második rész „Üzenet feszültséggel teli időben Per aspera ad astra, az éjszakán át a fénybe – ez érvényes mind az oratórium betanulására, mind annak fő mondanivalójára. „Aki azonban mindvégig kitart, megmentetik.”………………………………………………………………………….. Manfred Honeck számára is ez az oratórium központi gondolata: „…..János a keresztényeknek a következő üzenetet kívánta átadni: Bírjátok ki, mert jóllehet, van egy tűzvörös lovas, aki háborút és öldöklést hoz magával, ez hozza a csapást, de aki kibírja, megmentetik.” Mind János, mind Franz Schmidt rettenetes körülményeket mutat be …….., de az iszonyatot mégis mindig a megváltásba, a katarzisba és a megtisztulásba vetett remény követi. Akár egy felhívás az ébredésre Mint hívő katolikus, a karmester is szüntelenül foglalkozott János apokalipszise szövegének az értelmezésével, ……., hogy megértse azt és a zeneművet. „……. Számomra az apokalipszis nem annyira a rémségek bemutatását, mint inkább azt a könyvet jelenti, amely az akkori keresztények vigasztalására íródott. ….. A korai keresztények nagyon szenvedtek a pogány rómaiak megtorlásaitól, akik számára a kereszténység egyfajta furcsaság volt: Hogyan lehet egy keresztre feszítettet Isten fiaként tisztelni? Ez az ő világukban nagy zavarodottságot és agressziót váltott ki. Nem utolsó sorban pedig a szöveg rettenetesen aktuális: KisÁzsia, ahová János a leveleit küldte, ma Szíria, és pontosan azon része a világnak, amelyben a keresztényeket az Iszlám Állam a legkegyetlenebb módon üldözi! Aktuálisabb ez a mű nem is lehetne!” ………………………..„Olyan, mint egy felhívás az ébredésre. Franz Schmidt átélte az első világháborút, a másodikat talán előre sejtette.”… „ …….Maga a tény, hogy Franz Schmidt ehhez az anyaghoz nyúlt vissza, számomra arra utal, hogy sok dolgot megsejtett, és zenéjével az embereknek ugyanazt az üzenetet kívánta átadni, mint János, annakidején.” Folyt. köv.
1632 smaragd 2016-04-04 20:25:44 [Válasz erre: 1629 smaragd 2016-04-04 04:28:37]
A részlet és a teljes opera ezen a 2 CD-t tartalmazó felvételen hallgatható meg: [url]http://www.capriccio.at/franz-schmidt-notre-dame ;"Notre Dame" Christof Perick[/url]
A részlet és a teljes opera ezen a 2 CD-t tartalmazó felvételen hallgatható meg: [url]http://www.capriccio.at/franz-schmidt-notre-dame ;"Notre Dame" Christof Perick[/url]
1631 Ardelao 2016-04-04 11:32:28 [Válasz erre: 1630 Ardelao 2016-04-04 11:05:20]
[url] http://www.singverein.at/saisonen-wiener-singverein.htm; 20.-21.10.2015, Musikverein Großer Saal [/url] Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln". Aus der Offenbarung des Johannes - Oratorium für Solisten, Chor, Orchester und Orgel Manfred Honeck, Dirigent Christian Elsner, Tenor, Johannes Stephen Milling, Baß, Stimme des Herrn Sunhae Im, Sopran Bernarda Fink, Alt Mauro Peter, Tenor Florian Boesch, Baß Robert Kovács, Orgel Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde Wiener Symphoniker
[url] http://www.singverein.at/saisonen-wiener-singverein.htm; 20.-21.10.2015, Musikverein Großer Saal [/url] Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln". Aus der Offenbarung des Johannes - Oratorium für Solisten, Chor, Orchester und Orgel Manfred Honeck, Dirigent Christian Elsner, Tenor, Johannes Stephen Milling, Baß, Stimme des Herrn Sunhae Im, Sopran Bernarda Fink, Alt Mauro Peter, Tenor Florian Boesch, Baß Robert Kovács, Orgel Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde Wiener Symphoniker
1630 Ardelao 2016-04-04 11:05:20
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Első rész „Ez számomra valószínűleg a 20. század legjelentősebb oratóriuma, az évszázad műve.” Manfred Honeck így beszél Franz Schmidtnek „A hétpecsétes könyv”-éről. Most először vezényel a Bécsi Zeneegyletben. Partnerei: a Bécsi Filharmonikusok és – természetesen! – a Bécsi Énekegylet. „Még várunk Schmidttől egy olyan művet, amely nemcsak ad aspera, hanem ad astra is, a csillagokhoz vezet.” – írta Max Springer 1934-ben, Franz Schmidt oly komor hangvételű Negyedik Szimfóniájának az ősbemutatója után. „A hétpecsétes könyv” négy évvel később nyílt fel, az ősbemutató fényes sikerében részük volt a Zenebarátok Társasága Énekegyletének és a Bécsi Filharmonikusoknak, akik e hagyományt a mai napig folytatják. „A Bécsi Énekegylet az a kórus, amely ezt (az oratóriumot) valószínűleg kívülről tudja. Privilégiumnak tartom, hogy vele és a Bécsi Szimfonikusokkal adhatom elő, akiket e műhöz különleges kapcsolat fűz.” – örvendezik Manfred Honeck azon, hogy ismét dolgozhat mindkét bécsi zenei testülettel, ha e művet október 20.-án és 21.-én bemutatja. Egyszeri alkalom E sorok írójának a gondolatai önkéntelenül visszatérnek egy 15 évvel korábbi időre, amikor születési helyén, Vorarlbergben e hatalmas művet Manfred Honeck vezénylete alatt maga is előadhatta: a Hohenemsi Kórus- és Orgonanapok rendezvénysorozat 10 éves fennállását ünnepelte, e szent évben, 2000-ben, valami nagyot kellett véghez vinni. Dr. Edwin Wallman, a koncertsorozat agilis, ma több, mint 90 éves elindítója, annak idején, 1938-ban jelen volt az oratórium ősbemutatóján ….. Nagy kórusközösség alakult a Bodeni tó teljes térségéből származó tagokból, Bécsből eljött az Énekakadémia Heinz Ferlesch vezetésével, ……, és a közönség három, óriási hatású hangversenyt élt át a Vorarlbergi Szimfonikus Zenekarral. ……” Folyt. köv.
[url] https://www.musikverein.at/monatszeitung/artikel_im_pdf.php?artikel_id=1790; Trost der Offenlegung [/url] Manfred Honeck vezényli A hétpecsétes könyvet Katharina von Glasenapp zenei újságíró cikke (Magazin der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, 2015. szept./okt.) (Kivonatos fordítás) Első rész „Ez számomra valószínűleg a 20. század legjelentősebb oratóriuma, az évszázad műve.” Manfred Honeck így beszél Franz Schmidtnek „A hétpecsétes könyv”-éről. Most először vezényel a Bécsi Zeneegyletben. Partnerei: a Bécsi Filharmonikusok és – természetesen! – a Bécsi Énekegylet. „Még várunk Schmidttől egy olyan művet, amely nemcsak ad aspera, hanem ad astra is, a csillagokhoz vezet.” – írta Max Springer 1934-ben, Franz Schmidt oly komor hangvételű Negyedik Szimfóniájának az ősbemutatója után. „A hétpecsétes könyv” négy évvel később nyílt fel, az ősbemutató fényes sikerében részük volt a Zenebarátok Társasága Énekegyletének és a Bécsi Filharmonikusoknak, akik e hagyományt a mai napig folytatják. „A Bécsi Énekegylet az a kórus, amely ezt (az oratóriumot) valószínűleg kívülről tudja. Privilégiumnak tartom, hogy vele és a Bécsi Szimfonikusokkal adhatom elő, akiket e műhöz különleges kapcsolat fűz.” – örvendezik Manfred Honeck azon, hogy ismét dolgozhat mindkét bécsi zenei testülettel, ha e művet október 20.-án és 21.-én bemutatja. Egyszeri alkalom E sorok írójának a gondolatai önkéntelenül visszatérnek egy 15 évvel korábbi időre, amikor születési helyén, Vorarlbergben e hatalmas művet Manfred Honeck vezénylete alatt maga is előadhatta: a Hohenemsi Kórus- és Orgonanapok rendezvénysorozat 10 éves fennállását ünnepelte, e szent évben, 2000-ben, valami nagyot kellett véghez vinni. Dr. Edwin Wallman, a koncertsorozat agilis, ma több, mint 90 éves elindítója, annak idején, 1938-ban jelen volt az oratórium ősbemutatóján ….. Nagy kórusközösség alakult a Bodeni tó teljes térségéből származó tagokból, Bécsből eljött az Énekakadémia Heinz Ferlesch vezetésével, ……, és a közönség három, óriási hatású hangversenyt élt át a Vorarlbergi Szimfonikus Zenekarral. ……” Folyt. köv.
1629 smaragd 2016-04-04 04:28:37
Részlet a "Notre Dame"-ból: [url]https://youtu.be/hOuAWBq-Zrw;RSO Berlin - Christof Perick[/url]
Részlet a "Notre Dame"-ból: [url]https://youtu.be/hOuAWBq-Zrw;RSO Berlin - Christof Perick[/url]
1628 smaragd 2016-04-03 20:38:43 [Válasz erre: 1358 smaragd 2016-02-07 13:16:06]
Marcel Rubin - 1611, 1620, 1625 bejegyzések - említi a bécsi Akadémiát is, amelynek épületét az Előzmény 1358 megnyitásával láthatjuk.
Marcel Rubin - 1611, 1620, 1625 bejegyzések - említi a bécsi Akadémiát is, amelynek épületét az Előzmény 1358 megnyitásával láthatjuk.
1627 Ardelao 2016-04-03 19:47:53 [Válasz erre: 1469 Ardelao 2016-03-03 03:23:07]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.2013.68.issue-1$002fomz.2013.68.1.66$002fomz.2013.68.1.66.pdf?t:ac=j$002fomz.2013.68.issue-1$002fomz.2013.68.1.66$002fomz.2013.68.1.66.xml; Das Ende der Symhonie in Österreich und Deutschland [/url] Korábbi, 1469. sz. bejegyzésemben már szerepelt a fenti írás kivonatos fordítása, „A szimfónia vége Ausztriában és Németországban (1900-1945)” címmel. Sajnos, akkor az interneten nem találtam meg a teljes cikket. Szerencsére, most sikerült meglelnem, ezért betettem azt a linket, ahol az e témáról írottak német nyelven teljes egészében elolvashatók.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.2013.68.issue-1$002fomz.2013.68.1.66$002fomz.2013.68.1.66.pdf?t:ac=j$002fomz.2013.68.issue-1$002fomz.2013.68.1.66$002fomz.2013.68.1.66.xml; Das Ende der Symhonie in Österreich und Deutschland [/url] Korábbi, 1469. sz. bejegyzésemben már szerepelt a fenti írás kivonatos fordítása, „A szimfónia vége Ausztriában és Németországban (1900-1945)” címmel. Sajnos, akkor az interneten nem találtam meg a teljes cikket. Szerencsére, most sikerült meglelnem, ezért betettem azt a linket, ahol az e témáról írottak német nyelven teljes egészében elolvashatók.
1626 smaragd 2016-04-03 12:07:49 [Válasz erre: 1621 smaragd 2016-04-02 13:17:03]
Wiener Sinfonie-Orchester Leopold Reichwein Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000128eb;21.April 1923[/url]
Wiener Sinfonie-Orchester Leopold Reichwein Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000128eb;21.April 1923[/url]
1625 Ardelao 2016-04-03 05:34:05 [Válasz erre: 1620 Ardelao 2016-04-02 07:55:43]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Harmadik rész „Kétévi ellenponttan tanulás után azt is tudtam, hogy Franz Schmidtnél az időm lejárt. Négy évfolyam zeneszerzés, amely előttem állt volna, túl soknak tűnt számomra. Elsősorban nem erre a fajta zeneszerzésre volt szükségem. Ezért Párizsba utaztam, Darius Milhaud-hoz. Amikor a következő év júniusában visszatértem Bécsbe, hogy a nyarat Ausztriában töltsem, útjaim egyike ismét a Zeneakadémiára, Franz Schmidthez vezetett, akinek „vendégként“ egyik óráján lejátszottam legfrissebb szerzeményeim egyikét, egy „Petite Suite pour piano“-t, …..őrült tempóban, folytonos ritmusváltással és disszonanciákkal, amelyek még Milhaud számára is túl soknak bizonyultak volna. Ez alkalommal Schmidt nemcsak a fejét csóválta, de nem is dörgött rám. Csak egészen nyugodtan közölte: „Itt már nem tudom követni.“ Ma már tudom, hogy igaza volt. A „Kis szvitet“ soha nem játszattam le nyilvánosan. ………………… Ha visszatekintek, elismerem, hogy a régi iskola, amelyben Franz Schmidtnél, a bécsi Lotharingerstraßén található tanulószobában részem volt, egyikét képzei az általam azóta írt, új zene alapjainak, ahol „új“ alatt nemcsak új technikát értek, amelynek az elsajátítása a közepes tehetség számára is lehetséges, hanem új gondolkodásmódot is, a zenei világ értelmezésének és alakításának az új módszerét.“ Vége
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Harmadik rész „Kétévi ellenponttan tanulás után azt is tudtam, hogy Franz Schmidtnél az időm lejárt. Négy évfolyam zeneszerzés, amely előttem állt volna, túl soknak tűnt számomra. Elsősorban nem erre a fajta zeneszerzésre volt szükségem. Ezért Párizsba utaztam, Darius Milhaud-hoz. Amikor a következő év júniusában visszatértem Bécsbe, hogy a nyarat Ausztriában töltsem, útjaim egyike ismét a Zeneakadémiára, Franz Schmidthez vezetett, akinek „vendégként“ egyik óráján lejátszottam legfrissebb szerzeményeim egyikét, egy „Petite Suite pour piano“-t, …..őrült tempóban, folytonos ritmusváltással és disszonanciákkal, amelyek még Milhaud számára is túl soknak bizonyultak volna. Ez alkalommal Schmidt nemcsak a fejét csóválta, de nem is dörgött rám. Csak egészen nyugodtan közölte: „Itt már nem tudom követni.“ Ma már tudom, hogy igaza volt. A „Kis szvitet“ soha nem játszattam le nyilvánosan. ………………… Ha visszatekintek, elismerem, hogy a régi iskola, amelyben Franz Schmidtnél, a bécsi Lotharingerstraßén található tanulószobában részem volt, egyikét képzei az általam azóta írt, új zene alapjainak, ahol „új“ alatt nemcsak új technikát értek, amelynek az elsajátítása a közepes tehetség számára is lehetséges, hanem új gondolkodásmódot is, a zenei világ értelmezésének és alakításának az új módszerét.“ Vége
1624 Ardelao 2016-04-03 05:32:32 [Válasz erre: 1622 Ardelao 2016-04-02 21:15:25]
Javítás: Az évszámot véletlenül elgépeltem. Természetesen az idézett hangversenyre nem 1912-ben, hanem 2012-ben került sor.
Javítás: Az évszámot véletlenül elgépeltem. Természetesen az idézett hangversenyre nem 1912-ben, hanem 2012-ben került sor.
1623 Ardelao 2016-04-02 21:21:37 [Válasz erre: 1622 Ardelao 2016-04-02 21:15:25]
[url] http://www.kirchenmusik-ekbo.de/ueber-uns/kreiskantorinnen-in-der-ekbo/ulrike-scheytt.html; Ulrike Scheytt [/url]
[url] http://www.kirchenmusik-ekbo.de/ueber-uns/kreiskantorinnen-in-der-ekbo/ulrike-scheytt.html; Ulrike Scheytt [/url]
1622 Ardelao 2016-04-02 21:15:25
Az 1912-ben Frankfurtban megrendezett, 24. Orgonaciklus 3. hangversenyén egészen különleges esménynek számított a Franz Schmidttel való „találkozás”, akit az 1920-as és 30-as években Ausztria 1. számú zeneszerzőjeként tartottak nyilván. (Orgonált: Ulrike Scheytt.) [url] http://www.frankfurter-kinder-und-jugendkantorei.de/index.php?loc2=navi_l_aktuell&loc3=archiv12; 3. Konzert des 24. Internationalen Orgelzyklus [/url] Am Dienstag, dem 17. Juli 2012, um 20 Uhr gastiert die Organistin Ulrike Scheytt aus Görlitz Juli beim Internationalen Orgelzyklus in der der Frankfurter St.-Gertraud-Kirche. Sie spielt Werke von Franz Schmidt , Louis Vierne, Johann Sebastian Bach, Charles-Marie Widor, Camille Saint-Saëns, Alexandre Guilmant und Girolamo Frescobaldi. Hinter den Namen Widor (75.Todestag) und Guilmant verbergen sich Bach-Transkriptionen. Louis Vierne (75.Todestag) und Camille Saint-Saëns sind mit originaler französischer Orgelromantik vertreten. Ganz besonders interessant dürfte die Begegnung mit Franz Schmidt sein, der als Österreichs Komponist Nr.1 der 1920er und 30er Jahre gehandelt wurde, danach aber nur durch das Zwischenspiel zur Oper "Notre Dame" namhaft blieb. [url] http://www.kirchenmusik-ekbo.de/ueber-uns/kreiskantorinnen-in-der-ekbo/ulrike-scheytt.html; Ulrike Scheytt [/url
Az 1912-ben Frankfurtban megrendezett, 24. Orgonaciklus 3. hangversenyén egészen különleges esménynek számított a Franz Schmidttel való „találkozás”, akit az 1920-as és 30-as években Ausztria 1. számú zeneszerzőjeként tartottak nyilván. (Orgonált: Ulrike Scheytt.) [url] http://www.frankfurter-kinder-und-jugendkantorei.de/index.php?loc2=navi_l_aktuell&loc3=archiv12; 3. Konzert des 24. Internationalen Orgelzyklus [/url] Am Dienstag, dem 17. Juli 2012, um 20 Uhr gastiert die Organistin Ulrike Scheytt aus Görlitz Juli beim Internationalen Orgelzyklus in der der Frankfurter St.-Gertraud-Kirche. Sie spielt Werke von Franz Schmidt , Louis Vierne, Johann Sebastian Bach, Charles-Marie Widor, Camille Saint-Saëns, Alexandre Guilmant und Girolamo Frescobaldi. Hinter den Namen Widor (75.Todestag) und Guilmant verbergen sich Bach-Transkriptionen. Louis Vierne (75.Todestag) und Camille Saint-Saëns sind mit originaler französischer Orgelromantik vertreten. Ganz besonders interessant dürfte die Begegnung mit Franz Schmidt sein, der als Österreichs Komponist Nr.1 der 1920er und 30er Jahre gehandelt wurde, danach aber nur durch das Zwischenspiel zur Oper "Notre Dame" namhaft blieb. [url] http://www.kirchenmusik-ekbo.de/ueber-uns/kreiskantorinnen-in-der-ekbo/ulrike-scheytt.html; Ulrike Scheytt [/url
1621 smaragd 2016-04-02 13:17:03 [Válasz erre: 1616 smaragd 2016-04-01 12:17:32]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126a3;3.2.1921 Berlioz,Strauss, Beethoven[/url]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126a3;3.2.1921 Berlioz,Strauss, Beethoven[/url]
1620 Ardelao 2016-04-02 07:55:43 [Válasz erre: 1611 Ardelao 2016-04-01 10:37:56]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Második rész „….. Csodáltam a zenéjét – úgy, ahogyan azt továbbra is értékelem – mint egy nagyszerű, vérbeli muzsikus művét. De hamarosan világossá vált számomra, hogy zeneszerzőként teljesen más utat járnék. Az élményt, amelyért még ma is hálás vagyok, sokkal inkább Franz Schmidt, a muzsikus, a tanár és nem utolsó sorban a türelmes ember jelentette. ….Egyszer, a fúgáról tartott óra végén, hogy megmutassa, milyen sok zenét tartalmazhat ez a művészeti forma, Schmidt spontán módon leült a zongorához, és kívülről lejátszott egy Bach fúgát. …… szinte letaglózott minket az a mérhetetlen távolság, amely a mi szánalmas kísérletezéseinket a két évszázaddal korábbitól elválasztotta. „És most csináljátok utánam!“ – kiáltott Schmidt, lecsapva az orgona fedelét. Tudtuk, hogy nem tudjuk utána csinálni. ……. Azóta számtalan hangversenyen hallottam Bach zongorafúgákat Schmidtnél messze rátermettebb zongoraművészektől, de soha hasonló hatásút. …….. Franz Schmidttől nagyon távol állt az, hogy szubjektív véleményét másokra erőltesse. Erre a toleranciára diákéveim alatt nagy szükségem volt. A kottaírásban, ugyanis, mint már említettem, nem követtem Schmidtet. Iskolatársaim és barátaim „vadembernek“ tekintettek. „Ha te ezzel Schmidt elé kerülsz, simán kihajít téged.“ – jövendölték nekem többek, amikor, az óra kezdete előtt, lejátszottam nekik különös fúgáim egyikét, amelyek keménységükben valóban átlépték az iskolamesteri törvények szerint megengedettnek a határait. De Schmidt sohasem dobott ki engem, hiszen ő mester és nem iskolamester volt. Igaz, hogy itt-ott csóválta a fejét, és egyszer azt mormogta maga elé: „Vakmerő, de messzemenően muzikális.“ Persze, ha túlságosan messzire merészkedtem, mint az egyik vonósnégyes-tételben, amelyben a csellót nagybőgővel helyettesítettem, és amelynek ezért a tanulótársaim által előadott előjátéknál nem feltétlenül kellett volna hallatszania, Schmidt nekem és a többieknek nagy türelemmel és tárgyilagossággal elmagyarázta, hogy miért kellett e kísérletnek kudarcot vallania. Tudtam, ezért is hálával tartozom neki.“ Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Második rész „….. Csodáltam a zenéjét – úgy, ahogyan azt továbbra is értékelem – mint egy nagyszerű, vérbeli muzsikus művét. De hamarosan világossá vált számomra, hogy zeneszerzőként teljesen más utat járnék. Az élményt, amelyért még ma is hálás vagyok, sokkal inkább Franz Schmidt, a muzsikus, a tanár és nem utolsó sorban a türelmes ember jelentette. ….Egyszer, a fúgáról tartott óra végén, hogy megmutassa, milyen sok zenét tartalmazhat ez a művészeti forma, Schmidt spontán módon leült a zongorához, és kívülről lejátszott egy Bach fúgát. …… szinte letaglózott minket az a mérhetetlen távolság, amely a mi szánalmas kísérletezéseinket a két évszázaddal korábbitól elválasztotta. „És most csináljátok utánam!“ – kiáltott Schmidt, lecsapva az orgona fedelét. Tudtuk, hogy nem tudjuk utána csinálni. ……. Azóta számtalan hangversenyen hallottam Bach zongorafúgákat Schmidtnél messze rátermettebb zongoraművészektől, de soha hasonló hatásút. …….. Franz Schmidttől nagyon távol állt az, hogy szubjektív véleményét másokra erőltesse. Erre a toleranciára diákéveim alatt nagy szükségem volt. A kottaírásban, ugyanis, mint már említettem, nem követtem Schmidtet. Iskolatársaim és barátaim „vadembernek“ tekintettek. „Ha te ezzel Schmidt elé kerülsz, simán kihajít téged.“ – jövendölték nekem többek, amikor, az óra kezdete előtt, lejátszottam nekik különös fúgáim egyikét, amelyek keménységükben valóban átlépték az iskolamesteri törvények szerint megengedettnek a határait. De Schmidt sohasem dobott ki engem, hiszen ő mester és nem iskolamester volt. Igaz, hogy itt-ott csóválta a fejét, és egyszer azt mormogta maga elé: „Vakmerő, de messzemenően muzikális.“ Persze, ha túlságosan messzire merészkedtem, mint az egyik vonósnégyes-tételben, amelyben a csellót nagybőgővel helyettesítettem, és amelynek ezért a tanulótársaim által előadott előjátéknál nem feltétlenül kellett volna hallatszania, Schmidt nekem és a többieknek nagy türelemmel és tárgyilagossággal elmagyarázta, hogy miért kellett e kísérletnek kudarcot vallania. Tudtam, ezért is hálával tartozom neki.“ Folyt. köv.
1619 smaragd 2016-04-02 06:02:23 [Válasz erre: 1618 smaragd 2016-04-02 05:55:45]
Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 Variationen über ein Husarenlied [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphonie-no-4-variationen-%C3%BCber-ein-husarenlied-mw0001810096;Franz Welser-Möst[/url]
Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 Variationen über ein Husarenlied [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphonie-no-4-variationen-%C3%BCber-ein-husarenlied-mw0001810096;Franz Welser-Möst[/url]
1618 smaragd 2016-04-02 05:55:45
Franz Welser-Möst vezényelte a London Philharmonic Orchestra-t, az alábbiakban rövid részletek hallgathatunk meg Franz Schmidt műveinek felvételeiből: [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphonie-no-4-variationen-%C3%BCber-ein-husarenlied-mw0001810096;Symphonie Nr.4;Variationen über ein Husarenlied[/url]
Franz Welser-Möst vezényelte a London Philharmonic Orchestra-t, az alábbiakban rövid részletek hallgathatunk meg Franz Schmidt műveinek felvételeiből: [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-symphonie-no-4-variationen-%C3%BCber-ein-husarenlied-mw0001810096;Symphonie Nr.4;Variationen über ein Husarenlied[/url]
1617 Ardelao 2016-04-01 19:32:47 [Válasz erre: 1381 Ardelao 2016-02-12 11:46:25]
Az 1381. sz. bejegyzésemben röviden már írtam erről a témáról. Most véletlenül rábukkantam az e tárgyban folytatott levelezés teljes anyagára és az „ismeretlen” – azóta már ismert - szerzemény, az A-dúr románc Schmidt által lejegyzett kottájának egy részletére. E német nyelvű anyagot most örömmel osztom meg azokkal, akiket érdekel: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1960.15.issue-jg$002fomz.1960.15.jg.418$002fomz.1960.15.jg.418.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1960.15.issue-jg$002fomz.1960.15.jg.418$002fomz.1960.15.jg.418.xml; Franz Schmidt egyik ismeretlen szerzeménye [/url]
Az 1381. sz. bejegyzésemben röviden már írtam erről a témáról. Most véletlenül rábukkantam az e tárgyban folytatott levelezés teljes anyagára és az „ismeretlen” – azóta már ismert - szerzemény, az A-dúr románc Schmidt által lejegyzett kottájának egy részletére. E német nyelvű anyagot most örömmel osztom meg azokkal, akiket érdekel: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1960.15.issue-jg$002fomz.1960.15.jg.418$002fomz.1960.15.jg.418.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1960.15.issue-jg$002fomz.1960.15.jg.418$002fomz.1960.15.jg.418.xml; Franz Schmidt egyik ismeretlen szerzeménye [/url]
1616 smaragd 2016-04-01 12:17:32 [Válasz erre: 1615 smaragd 2016-04-01 12:14:52]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126af;2.Februar 1921 Berlioz, Strauss,Beethoven[/url]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126af;2.Februar 1921 Berlioz, Strauss,Beethoven[/url]
1615 smaragd 2016-04-01 12:14:52 [Válasz erre: 1614 smaragd 2016-04-01 12:11:32]
Wiener Sinfonie-Orchester Franz Schalk Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012a27;14.Dezember 1920 Beethoven[/url]
Wiener Sinfonie-Orchester Franz Schalk Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012a27;14.Dezember 1920 Beethoven[/url]
1614 smaragd 2016-04-01 12:11:32 [Válasz erre: 1613 smaragd 2016-04-01 12:08:17]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012695;2.Dezember 1920 Beethoven[/url]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012695;2.Dezember 1920 Beethoven[/url]
1613 smaragd 2016-04-01 12:08:17 [Válasz erre: 1607 smaragd 2016-03-31 13:33:36]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126b1;1.Dezember 1920 Beethoven[/url]
Wiener Tonkünstler-Orchester Wilhelm Furtwängler Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000126b1;1.Dezember 1920 Beethoven[/url]
1612 Ardelao 2016-04-01 11:40:13 [Válasz erre: 1611 Ardelao 2016-04-01 10:37:56]
[url] http://musikzeit.at/musikzeitneu/?page_id=172; Marcel Rubin [/url]
[url] http://musikzeit.at/musikzeitneu/?page_id=172; Marcel Rubin [/url]
1611 Ardelao 2016-04-01 10:37:56 [Válasz erre: 1599 Ardelao 2016-03-30 08:15:56]
Marcel Rubin (1905.07.07. – 1995.05.12.): bécsi születésű, osztrák zeneszerző írása: (M. R. Bécsben Richard Robert és Franz Schmidt tanítványa volt. Később Párizsba emigrált, Darius Milhaud-nál folytatta tanulmányait. Egy ideig Mexico Cityben élt, majd a II. világháború befejezése után visszatért Bécsbe. Többek között 10 szimfóniát és egy operát írt, „A ruha teszi az embert” címmel.) [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Első rész „Amikor 1925-ben, egy őszi napon becsöngettem Darius Milhaud-nak a párizsi Boulevard de Clichyn található lakása ajtaján, némi szívdobogást éreztem. Milhaud mégiscsak az akkori ……. kor zenei avantgárdjainak vezető képviselője volt, …….. Milhaud tehát modern volt, én pedig, aki most nála akartam zeneszerzést tanulni, egy konzervatív iskolából, Franz Schmidtnek a Bécsi Zeneakadémián működő, ellenponttanra szakosodott osztályából érkeztem. Amit pedig magammal hoztam, egy Schmidtnél benyújtott diplomamunka volt, egy „Vonósnégyes három fúgában“, pontosabban meghatározva: három duplafúgában, sajátos keveréke a tanultságnak és a pallérozatlanságnak. Milhaud-nak a fogadásomkor közölt magyarázata, hogy nem tanít, mert sokat utazik, már-már arra késztetett, hogy feladjam tervemet. De mégis átlapozta a vonósnégyesemet, és azt mondta, hogy érdeklem őt, és kivételesen órákat kíván adni nekem, még ha nem is rendszeresen, mivel arra nincs szükségem. „Az ön mesterségét“ – fűzte hozzá – „sehol sem tanulhatta volna meg jobban, mint Bécsben“. Egy minden bizonnyal elfogulatlan szakértő szájából hallva, most már tudtam, hogy Franz Schmidt személyében ……. a megfelelő tanárt választottam. Már két évvel korábban, tizennyolc évesen sejtettem ezt, amikor mindent elkövettem, hogy Schmidt ellenponttanra szakosodott osztályába felvegyenek. Harmóniatanból két évfolyamot az Akadémián Richard Stöhrnél végeztem el. Amit ott tanultam, biztosan jó és helyes von, de az én ízlésemnek mégis „akadémikus“, és unalmas. ……………. ellenponttanhoz más tanárt, nevezetesen Franz Schmidtet akartam választani. Mivel a tanárváltást az Akadémián nem nézték jó szemmel, ….. apámat kértem meg arra, hogy ez ügyben az akkori rektornál, Joseph Marxnál járjon közbe. Marx azt mondta, nem tudja, van-e még Schmidtnél szabad hely, de ő, Marx, hajlandó arra, hogy átvegyen engem az osztályába. Apám kénytelen volt megvallani az igazságot, hogy én most az egyszer Schmidtet vettem a fejembe. …….. Így hát Schmidthez kerültem, mint ellenponttant tanuló tanítvány.“ ……. Folyt. köv.
Marcel Rubin (1905.07.07. – 1995.05.12.): bécsi születésű, osztrák zeneszerző írása: (M. R. Bécsben Richard Robert és Franz Schmidt tanítványa volt. Később Párizsba emigrált, Darius Milhaud-nál folytatta tanulmányait. Egy ideig Mexico Cityben élt, majd a II. világháború befejezése után visszatért Bécsbe. Többek között 10 szimfóniát és egy operát írt, „A ruha teszi az embert” címmel.) [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.pdf?t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.549$002fomz.1974.29.jg.549.xml; Régi iskola és új zene [/url] (Österreichische Musikzeitschrift, 1974/1) Kivonatos fordítás Első rész „Amikor 1925-ben, egy őszi napon becsöngettem Darius Milhaud-nak a párizsi Boulevard de Clichyn található lakása ajtaján, némi szívdobogást éreztem. Milhaud mégiscsak az akkori ……. kor zenei avantgárdjainak vezető képviselője volt, …….. Milhaud tehát modern volt, én pedig, aki most nála akartam zeneszerzést tanulni, egy konzervatív iskolából, Franz Schmidtnek a Bécsi Zeneakadémián működő, ellenponttanra szakosodott osztályából érkeztem. Amit pedig magammal hoztam, egy Schmidtnél benyújtott diplomamunka volt, egy „Vonósnégyes három fúgában“, pontosabban meghatározva: három duplafúgában, sajátos keveréke a tanultságnak és a pallérozatlanságnak. Milhaud-nak a fogadásomkor közölt magyarázata, hogy nem tanít, mert sokat utazik, már-már arra késztetett, hogy feladjam tervemet. De mégis átlapozta a vonósnégyesemet, és azt mondta, hogy érdeklem őt, és kivételesen órákat kíván adni nekem, még ha nem is rendszeresen, mivel arra nincs szükségem. „Az ön mesterségét“ – fűzte hozzá – „sehol sem tanulhatta volna meg jobban, mint Bécsben“. Egy minden bizonnyal elfogulatlan szakértő szájából hallva, most már tudtam, hogy Franz Schmidt személyében ……. a megfelelő tanárt választottam. Már két évvel korábban, tizennyolc évesen sejtettem ezt, amikor mindent elkövettem, hogy Schmidt ellenponttanra szakosodott osztályába felvegyenek. Harmóniatanból két évfolyamot az Akadémián Richard Stöhrnél végeztem el. Amit ott tanultam, biztosan jó és helyes von, de az én ízlésemnek mégis „akadémikus“, és unalmas. ……………. ellenponttanhoz más tanárt, nevezetesen Franz Schmidtet akartam választani. Mivel a tanárváltást az Akadémián nem nézték jó szemmel, ….. apámat kértem meg arra, hogy ez ügyben az akkori rektornál, Joseph Marxnál járjon közbe. Marx azt mondta, nem tudja, van-e még Schmidtnél szabad hely, de ő, Marx, hajlandó arra, hogy átvegyen engem az osztályába. Apám kénytelen volt megvallani az igazságot, hogy én most az egyszer Schmidtet vettem a fejembe. …….. Így hát Schmidthez kerültem, mint ellenponttant tanuló tanítvány.“ ……. Folyt. köv.
1610 smaragd 2016-04-01 05:58:48 [Válasz erre: 1607 smaragd 2016-03-31 13:33:36]
Meghallgatható - sajnos nagyon rövid - részlet: [url]http://www.universaledition.com/Zwischenspiel-Karnevalmusik-Franz-Schmidt/komponisten-und-werke/komponist/647/werk/7307;Zwischenspiel und Karnevalmusik[/url]
Meghallgatható - sajnos nagyon rövid - részlet: [url]http://www.universaledition.com/Zwischenspiel-Karnevalmusik-Franz-Schmidt/komponisten-und-werke/komponist/647/werk/7307;Zwischenspiel und Karnevalmusik[/url]
1609 smaragd 2016-03-31 22:18:48 [Válasz erre: 1604 smaragd 2016-03-30 16:26:14]
[url]https://www.erzbistum-muenchen.de/Pfarrei/Page023870.aspx;Peter Szeles[/url]
[url]https://www.erzbistum-muenchen.de/Pfarrei/Page023870.aspx;Peter Szeles[/url]
1608 Ardelao 2016-03-31 16:39:29 [Válasz erre: 1607 smaragd 2016-03-31 13:33:36]
[url] http://der-neue-merker.eu/in-memoriam-geburtstage-im-mai-2013; Sebastian Feiersinger Phoebus szerepében [/url] A fenti linket megnyitva Sebatian Feiersingerről olvashatunk az 5.5. pontban. Nevezett a Bécsi Zeneakadémián végezte énekesi tanulmányait. 1959-ben fellépett a new yorki Metropolitanban is. 1947 és 1963 között a Bécsi Állami Operában vendégszerepelt, itt énekelte többek között [u] Phoebus szerepét Schmidt „Notre Dame” c. operájából [/u]. Sajnos a hivatkozott szerepről nem találtam felvételt, de alább hallhatjuk a hőstenor hangját rádiófelvételről, ahol Verdi operát énekel: [url] https://www.youtube.com/watch?v=r7KZ41kTcjk; Feiersinger [/url]
[url] http://der-neue-merker.eu/in-memoriam-geburtstage-im-mai-2013; Sebastian Feiersinger Phoebus szerepében [/url] A fenti linket megnyitva Sebatian Feiersingerről olvashatunk az 5.5. pontban. Nevezett a Bécsi Zeneakadémián végezte énekesi tanulmányait. 1959-ben fellépett a new yorki Metropolitanban is. 1947 és 1963 között a Bécsi Állami Operában vendégszerepelt, itt énekelte többek között [u] Phoebus szerepét Schmidt „Notre Dame” c. operájából [/u]. Sajnos a hivatkozott szerepről nem találtam felvételt, de alább hallhatjuk a hőstenor hangját rádiófelvételről, ahol Verdi operát énekel: [url] https://www.youtube.com/watch?v=r7KZ41kTcjk; Feiersinger [/url]
1607 smaragd 2016-03-31 13:33:36 [Válasz erre: 1496 smaragd 2016-03-06 18:14:47]
Wiener Tonkünstler-Orchester Dirigent: Oskar Nebdal Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: Karnevalmusik aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012651 ;30.Jänner 1919[/url]
Wiener Tonkünstler-Orchester Dirigent: Oskar Nebdal Franz Schmidt: Zwischenspiel aus der romantischen Oper "Notre Dame" Franz Schmidt: Karnevalmusik aus der romantischen Oper "Notre Dame" [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012651 ;30.Jänner 1919[/url]
1606 Ardelao 2016-03-31 07:26:57 [Válasz erre: 1605 Ardelao 2016-03-31 07:21:21]
Az 1605. sz. alatt közölt írás szerzője Dr. Carmen Ottner (Österreichische Musikzeitschrift, 1987/12).
Az 1605. sz. alatt közölt írás szerzője Dr. Carmen Ottner (Österreichische Musikzeitschrift, 1987/12).
1605 Ardelao 2016-03-31 07:21:21 [Válasz erre: 1599 Ardelao 2016-03-30 08:15:56]
Az alábbi, F. Schmidt két jeles tanítványáról írt visszaemlékezésben is olvashatunk a zeneszerző oktatói tevékenységéről, módszereiről: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1987.42.issue-12$002fomz.1987.42.12.595$002fomz.1987.42.12.595.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1987.42.issue-12$002fomz.1987.42.12.595$002fomz.1987.42.12.595.xml; Alfred Uhl und Marcel Rubin – zwei bedeutende Schüler Franz Schmidts [/url]
Az alábbi, F. Schmidt két jeles tanítványáról írt visszaemlékezésben is olvashatunk a zeneszerző oktatói tevékenységéről, módszereiről: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1987.42.issue-12$002fomz.1987.42.12.595$002fomz.1987.42.12.595.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1987.42.issue-12$002fomz.1987.42.12.595$002fomz.1987.42.12.595.xml; Alfred Uhl und Marcel Rubin – zwei bedeutende Schüler Franz Schmidts [/url]
1604 smaragd 2016-03-30 16:26:14 [Válasz erre: 1603 Ardelao 2016-03-30 15:36:24]
Korábban már többször írtunk Szeles Péterről, jól esik ismét olvasni róla! A videófelvétel, ahogy alatta a szövegben olvasható 2014-ben, a "Franz Schmidt emlékév"- ben készült, születésének 140., halálanak 75. évfordulója volt.
Korábban már többször írtunk Szeles Péterről, jól esik ismét olvasni róla! A videófelvétel, ahogy alatta a szövegben olvasható 2014-ben, a "Franz Schmidt emlékév"- ben készült, születésének 140., halálanak 75. évfordulója volt.
1603 Ardelao 2016-03-30 15:36:24 [Válasz erre: 1602 smaragd 2016-03-30 14:05:03]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach fenti témájú tanulmányában, a 112. oldalon ez áll: „A C-dúr Toccata virtuóz, a lejátszás technikáját tekintve nehéz darab, …..” [url] http://wil1l8r1a.homepage.t-online.de/ps.htm; Szeles Péterről [/url] „Szeles Péter, a temperamentumos magyar orgonista és bariton szólista, 1980-ban született, Budapesten. Szenvedélye a …. nagy romantikus időszakok orgonamuzsikája, és pártfogolja Franz Schmidt zenéjét. …. „ [url] https://www.youtube.com/watch?v=0DUOz7uX6f0; Schmidt: C-Dur Toccata, Szeles Péter tolmácsolásában [/url]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach fenti témájú tanulmányában, a 112. oldalon ez áll: „A C-dúr Toccata virtuóz, a lejátszás technikáját tekintve nehéz darab, …..” [url] http://wil1l8r1a.homepage.t-online.de/ps.htm; Szeles Péterről [/url] „Szeles Péter, a temperamentumos magyar orgonista és bariton szólista, 1980-ban született, Budapesten. Szenvedélye a …. nagy romantikus időszakok orgonamuzsikája, és pártfogolja Franz Schmidt zenéjét. …. „ [url] https://www.youtube.com/watch?v=0DUOz7uX6f0; Schmidt: C-Dur Toccata, Szeles Péter tolmácsolásában [/url]
1602 smaragd 2016-03-30 14:05:03
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/QNumtob_y5s;Toccata C-dur,1924[/url]
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/QNumtob_y5s;Toccata C-dur,1924[/url]
1601 Ardelao 2016-03-30 12:33:59 [Válasz erre: 1523 Ardelao 2016-03-12 06:48:07]
Párhuzamok Az 1523. sz. bejegyzésemben a Hétpecsétes könyv c. oratórium Harnoncourt vezényelte, 2009. évi bemutatójáról szóló cikkekből idéztem. Hadd emlékeztessek itt egy részletre: „Bizonyára elcsodálkozunk azon, hogy a zeneszerző tudat alatt már 1937-ben milyen világosan megérezte, és milyen megrázó realizmussal ábrázolta a második világháború borzalmait. Sőt, mi több: Egy kis fantáziával a hét harsona apokaliptikus vízióiban még a korunk környezeti katasztrófáira vonatkozó sejtelmeket is felfedezhetnénk. …….” WIENER ZEITUNG - 2009. december 19. Ma reggel, Radnóti összes műveiben meg akartam találni egy verset. A könyv magától kinyílt az 565. oldalon, a költő következő írásánál: „JÁNOS JELENÉSEI – Részlet egy útinaplóból”. Tekintetem az alábbi sorokra esett: „Bécsbe késéssel érkezünk, a Westbahnhofon várunk két órát. Szombat este van, kirándulók és egyenruhás férfiak tolonganak a vonatokhoz. Minden beszállásnál újabb áradat. Bokacsattogások és karlendítések. Ideges sétáim közben szembekerülök egy rohanó tömeggel. Nem kirándulóvonat lehet az éppen induló, egyenruhák rohannak, kapaszkodnak, kiabálnak, röviden, pattogón, csizmák csattognak, karszalagok és vállpántok világítanak. És hirtelen újra fölötlik bennem – fölötlik? izzani kezd bennem az eltemetett kép! A tömeg körülönt, szétnyílik előttem és mögöttem összezárul, látom az asszonyt, a napba öltözöttet s a sárkányt! s Mihályt viaskodni vele. S látom a hétfejű vadállatot s a földből jövő kétszarvút is. Vidám aratás és rettenetes ősz … jajong felém az apokalipszis szava …” 1939. július „Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” (Máté evangéliuma, 11:13-15)
Párhuzamok Az 1523. sz. bejegyzésemben a Hétpecsétes könyv c. oratórium Harnoncourt vezényelte, 2009. évi bemutatójáról szóló cikkekből idéztem. Hadd emlékeztessek itt egy részletre: „Bizonyára elcsodálkozunk azon, hogy a zeneszerző tudat alatt már 1937-ben milyen világosan megérezte, és milyen megrázó realizmussal ábrázolta a második világháború borzalmait. Sőt, mi több: Egy kis fantáziával a hét harsona apokaliptikus vízióiban még a korunk környezeti katasztrófáira vonatkozó sejtelmeket is felfedezhetnénk. …….” WIENER ZEITUNG - 2009. december 19. Ma reggel, Radnóti összes műveiben meg akartam találni egy verset. A könyv magától kinyílt az 565. oldalon, a költő következő írásánál: „JÁNOS JELENÉSEI – Részlet egy útinaplóból”. Tekintetem az alábbi sorokra esett: „Bécsbe késéssel érkezünk, a Westbahnhofon várunk két órát. Szombat este van, kirándulók és egyenruhás férfiak tolonganak a vonatokhoz. Minden beszállásnál újabb áradat. Bokacsattogások és karlendítések. Ideges sétáim közben szembekerülök egy rohanó tömeggel. Nem kirándulóvonat lehet az éppen induló, egyenruhák rohannak, kapaszkodnak, kiabálnak, röviden, pattogón, csizmák csattognak, karszalagok és vállpántok világítanak. És hirtelen újra fölötlik bennem – fölötlik? izzani kezd bennem az eltemetett kép! A tömeg körülönt, szétnyílik előttem és mögöttem összezárul, látom az asszonyt, a napba öltözöttet s a sárkányt! s Mihályt viaskodni vele. S látom a hétfejű vadállatot s a földből jövő kétszarvút is. Vidám aratás és rettenetes ősz … jajong felém az apokalipszis szava …” 1939. július „Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” (Máté evangéliuma, 11:13-15)
1600 smaragd 2016-03-30 09:44:19 [Válasz erre: 1599 Ardelao 2016-03-30 08:15:56]
Kellemetlen ilyesmit átélni a jó pedagógusnak is...
Kellemetlen ilyesmit átélni a jó pedagógusnak is...
1599 Ardelao 2016-03-30 08:15:56 [Válasz erre: 1596 Ardelao 2016-03-29 21:44:06]
[url] http://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.551/omz.1974.29.jg.551.xml; Persönlichkeit im Unterricht [/url] Alfred Spannagel (neve az 1534. sz. bejegyzésben már szerepelt) hatodikos gimnazistaként,1924-ben lett Franz Schmidt tanítványa. A fenti címmel közölt visszaemlékezésében beszámol arról, miként látta tanárát, beszél annak sajátos, tankönyv nélküli oktatási módszeréről. Megemlíti tanárának egyes szavaknál észrevehető, magyaros akcentusát, ami számunkra azért is érdekesnek tűnhet, mert Schmidtnek abszolút hallása volt, és életének nagyobbik hányadát Bécsben töltötte. Nehéz elképzelni, hogy pont a német nyelvben ne sajátította volna el a tökéletes kiejtést. Schmidt ízig-vérig művész volt, komolyan vette tanári hivatását is. Ha valakit tehetségtelennek tartott, azt az illetővel keresetlenül, némelykor könyörtelen szavakkal közölte: „Többet nem akarom Önt az osztályomban látni. Ki volt az a galád alak, aki Önnek azt tanácsolta, hogy muzsikus legyen? Hiszen én sem akarok festő lenni, amikor színvak vagyok!” Úgy tűnik, ez a különben kedves, kedélyes személyiség a zene tekintetében nem ismert megalkuvást.
[url] http://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.551/omz.1974.29.jg.551.xml; Persönlichkeit im Unterricht [/url] Alfred Spannagel (neve az 1534. sz. bejegyzésben már szerepelt) hatodikos gimnazistaként,1924-ben lett Franz Schmidt tanítványa. A fenti címmel közölt visszaemlékezésében beszámol arról, miként látta tanárát, beszél annak sajátos, tankönyv nélküli oktatási módszeréről. Megemlíti tanárának egyes szavaknál észrevehető, magyaros akcentusát, ami számunkra azért is érdekesnek tűnhet, mert Schmidtnek abszolút hallása volt, és életének nagyobbik hányadát Bécsben töltötte. Nehéz elképzelni, hogy pont a német nyelvben ne sajátította volna el a tökéletes kiejtést. Schmidt ízig-vérig művész volt, komolyan vette tanári hivatását is. Ha valakit tehetségtelennek tartott, azt az illetővel keresetlenül, némelykor könyörtelen szavakkal közölte: „Többet nem akarom Önt az osztályomban látni. Ki volt az a galád alak, aki Önnek azt tanácsolta, hogy muzsikus legyen? Hiszen én sem akarok festő lenni, amikor színvak vagyok!” Úgy tűnik, ez a különben kedves, kedélyes személyiség a zene tekintetében nem ismert megalkuvást.
1598 smaragd 2016-03-30 06:33:02 [Válasz erre: 1596 Ardelao 2016-03-29 21:44:06]
Karl Kobald visszaemlékezése, ez a néhány sor, pontosan visszaadja mindazt, amit első bejegyzésemkor célul tűztem ki a Franz Schmidt fórum indításakor. Megindító érzés volt olvasni a kortárs méltató, de objektív sorait. Minden reményem, hogy ezek a régi zenei emlékek Franz Schmidt előadói, zeneszerzői, zenepedagógusi nagyságáról fórumunk révén is megérintsék a mai zenei élet szereplőit és támpontot adjanak Schmidt zenéjének megismeréséhez. Ehhez természetesen a rendelkezésre álló lemezfelvételeken kívül mai, magyar zeneművészek Franz Schmidt előadásait is nagyszerű lenne hallgatni...
Karl Kobald visszaemlékezése, ez a néhány sor, pontosan visszaadja mindazt, amit első bejegyzésemkor célul tűztem ki a Franz Schmidt fórum indításakor. Megindító érzés volt olvasni a kortárs méltató, de objektív sorait. Minden reményem, hogy ezek a régi zenei emlékek Franz Schmidt előadói, zeneszerzői, zenepedagógusi nagyságáról fórumunk révén is megérintsék a mai zenei élet szereplőit és támpontot adjanak Schmidt zenéjének megismeréséhez. Ehhez természetesen a rendelkezésre álló lemezfelvételeken kívül mai, magyar zeneművészek Franz Schmidt előadásait is nagyszerű lenne hallgatni...