1697 smaragd 2016-04-18 09:36:18 [Válasz erre: 1696 Ardelao 2016-04-18 06:30:31]
Felvételen elérhető és meghallgatható mindkét Schmidt-vonósnégyes: [url]http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-The-String-Quartets/dp/B0000037GM#immersive-view_1460964692070 ;Franz Schubert Quartett,Wien[/url]
Felvételen elérhető és meghallgatható mindkét Schmidt-vonósnégyes: [url]http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-The-String-Quartets/dp/B0000037GM#immersive-view_1460964692070 ;Franz Schubert Quartett,Wien[/url]
1696 Ardelao 2016-04-18 06:30:31
[url] https://repertoire-explorer.musikmph.de/wp-content/uploads/vorworte_prefaces/1178.pdf; Franz Schmidt: II., G-dúr vonósnégyes [/url] Stephen Luttmann írása (2011) Kivonatos fordítás „II., G-dúr vonósnégyesét Franz Schmidt 1929-ben, a Bécs melletti Perchtolsdorfban írta. Művét Arnold Rosénak (1863-1946), a híres hegedűművésznek ajánlotta, aki azt Rosé Kvartettjével 1930. március 22-én, Bécsben mutatta be első alkalommal. Ami tulajdonképpen akkor történt, az est egy nem éppen elfogulatlanul objektív kritikájának köszönhetjük, amely Julius Korngold tollából származik: „Rosé meg akarta mutatni, hogy az ürügyül felhozott kortárs újdonságok iránti igény, különösen a kamarazene terén, amelyet nem támogat színpad, sem mozikép, és amelynek még van komolyzenei közönsége, most rétegigény”, és minden bizonnyal ezért tiltotta meg az ingyen jegyeket és a személye szabott belépőket. Az eredmény egy „ásítóan üres terem”, amelyben „a művész kárpótlása végett a tetszésnyilvánításban minden megjelent meg akarta tízszerezni önmagát”. Mindez bizonyára igaz; mindenestre érdekes, hogy Rosé, akiről köztudott volt, hogy kiállt azon nehéz és vita tárgyát képező művek mellett, amelyeket értékesnek tartott, e művet második alkalommal nem tűzte műsorra. Egy második bécsi együttes, a Sedlak-Winkler Kvartett érdeme volt az, hogy a mű ismételt előadásaival elérték, hogy a bécsi közönség lassan megbarátkozzék Schmidt új kvartettjével. Schmidt II. vonósnégyese ugyanis semmiképpen sem tartozik az azonnal érthető művei közé. A zeneszerzőről és műveiről szóló monográfiák – pl. Andreas Liessé (1951), Carl Nemethé (1957) és Norbert Tschuliké (1972) – megegyeznek abban az állításban, hogy Schmidt akkori intenzív foglalkozása az avantgárd zenével, különösen Schönbergével – 1929-ben a bécsi Zene- és Előadóművészeti Főiskola rektoraként Schönberg-estet rendezett, és számos próba után bemutatta annak Pierrot Lunaire c. művét – e vonósnégyes fejlett kromatikájában tükröződik. Ez persze legfeljebb csak részben igaz. Idézzük emlékezetünkbe Hans Pfitzner Franz Schmidt zenei munkásságáról alkotott, híres kritikáját: „Becsületesebb, mint Richard Strauss, ötletesebb, mint Reger, és formailag tökéletesebb, mint Bruckner“, és, ha ezzel a véleménnyel mi magunk nem is értünk egyet, meg kell adni, hogy Pfitzner a stilisztikai jegyeket helyesen azonosította. Ez a II. vonósnégyes vonatkozásában is igaz. Nemeth azt írja, hogy „az első tétel sűrű kromatikája és bonyolult hangképzései tekintetében inkább Regerre emlékeztet”, ami messzemenően érvényes mind a négy tételre. Schmidt vonalvezetése mégis tisztább, hajlékonyabb, mint Regeré, nagy hangsúlyt fektetve a mozgás folyamatosságára. Noha a scherzo tétel és a finálé részek súrolják a bizarr megoldások határát, de a báj, sőt (ha nem hangzik túl sztereotípnak az állítás), a meghittség sohasem hiányzik teljesen, és gyakran az egész kifejezésmódot meghatározza. Azt állítani, amit Liess, hogy a mű expresszionista jellege „félreismerhetetlen”, inkább tévedés. Különös, hogy Schmidt kifejezésmódja milyen csekély mértékben expresszionista. Tschulik állítása, miszerint „a tonalitás fogalmának a kiterjesztése az atonalításhoz közelít”, egyszerűen igaztalan. ……………….. azt kell mondanunk, noha Schmidt kromatikus szekvenciákból álló vonalvezetése némi lazaságot kölcsönöz a tonális célszerűségnek, de legabsztrúzabb stilisztikai eszközei önmagukban véve …….a tonalitást, nem pedig annak megszűnését igazolják. Legalább egy vonatkozásban Julius Korngoldnak idézett kritikájában valószínűleg igaza volt, amikor Schmidtnek a zenei avantgárdhoz való hozzáállását jellemezte: „Nem kívánt-e ez e bécsi mester is félig komoly, félig mókás demonstrációt tartani az őt tolmácsolóknak? Nem azt akarta-e megmutatni, hogy mindazt tudja, amit a lineárisok tudnak, csak náluk jobban, zeneibben, fantáziadúsabban és művészi szempontból gazdagabban?.......” A cikk további része a mű előadásáról készült felvételekről, azoknak és a partitúrának az elérhetőségéről szól. (A YT-on, sajnos, e műből ez ideig még csak rövid, meghallgatható részletet sem sikerült találnom.)
[url] https://repertoire-explorer.musikmph.de/wp-content/uploads/vorworte_prefaces/1178.pdf; Franz Schmidt: II., G-dúr vonósnégyes [/url] Stephen Luttmann írása (2011) Kivonatos fordítás „II., G-dúr vonósnégyesét Franz Schmidt 1929-ben, a Bécs melletti Perchtolsdorfban írta. Művét Arnold Rosénak (1863-1946), a híres hegedűművésznek ajánlotta, aki azt Rosé Kvartettjével 1930. március 22-én, Bécsben mutatta be első alkalommal. Ami tulajdonképpen akkor történt, az est egy nem éppen elfogulatlanul objektív kritikájának köszönhetjük, amely Julius Korngold tollából származik: „Rosé meg akarta mutatni, hogy az ürügyül felhozott kortárs újdonságok iránti igény, különösen a kamarazene terén, amelyet nem támogat színpad, sem mozikép, és amelynek még van komolyzenei közönsége, most rétegigény”, és minden bizonnyal ezért tiltotta meg az ingyen jegyeket és a személye szabott belépőket. Az eredmény egy „ásítóan üres terem”, amelyben „a művész kárpótlása végett a tetszésnyilvánításban minden megjelent meg akarta tízszerezni önmagát”. Mindez bizonyára igaz; mindenestre érdekes, hogy Rosé, akiről köztudott volt, hogy kiállt azon nehéz és vita tárgyát képező művek mellett, amelyeket értékesnek tartott, e művet második alkalommal nem tűzte műsorra. Egy második bécsi együttes, a Sedlak-Winkler Kvartett érdeme volt az, hogy a mű ismételt előadásaival elérték, hogy a bécsi közönség lassan megbarátkozzék Schmidt új kvartettjével. Schmidt II. vonósnégyese ugyanis semmiképpen sem tartozik az azonnal érthető művei közé. A zeneszerzőről és műveiről szóló monográfiák – pl. Andreas Liessé (1951), Carl Nemethé (1957) és Norbert Tschuliké (1972) – megegyeznek abban az állításban, hogy Schmidt akkori intenzív foglalkozása az avantgárd zenével, különösen Schönbergével – 1929-ben a bécsi Zene- és Előadóművészeti Főiskola rektoraként Schönberg-estet rendezett, és számos próba után bemutatta annak Pierrot Lunaire c. művét – e vonósnégyes fejlett kromatikájában tükröződik. Ez persze legfeljebb csak részben igaz. Idézzük emlékezetünkbe Hans Pfitzner Franz Schmidt zenei munkásságáról alkotott, híres kritikáját: „Becsületesebb, mint Richard Strauss, ötletesebb, mint Reger, és formailag tökéletesebb, mint Bruckner“, és, ha ezzel a véleménnyel mi magunk nem is értünk egyet, meg kell adni, hogy Pfitzner a stilisztikai jegyeket helyesen azonosította. Ez a II. vonósnégyes vonatkozásában is igaz. Nemeth azt írja, hogy „az első tétel sűrű kromatikája és bonyolult hangképzései tekintetében inkább Regerre emlékeztet”, ami messzemenően érvényes mind a négy tételre. Schmidt vonalvezetése mégis tisztább, hajlékonyabb, mint Regeré, nagy hangsúlyt fektetve a mozgás folyamatosságára. Noha a scherzo tétel és a finálé részek súrolják a bizarr megoldások határát, de a báj, sőt (ha nem hangzik túl sztereotípnak az állítás), a meghittség sohasem hiányzik teljesen, és gyakran az egész kifejezésmódot meghatározza. Azt állítani, amit Liess, hogy a mű expresszionista jellege „félreismerhetetlen”, inkább tévedés. Különös, hogy Schmidt kifejezésmódja milyen csekély mértékben expresszionista. Tschulik állítása, miszerint „a tonalitás fogalmának a kiterjesztése az atonalításhoz közelít”, egyszerűen igaztalan. ……………….. azt kell mondanunk, noha Schmidt kromatikus szekvenciákból álló vonalvezetése némi lazaságot kölcsönöz a tonális célszerűségnek, de legabsztrúzabb stilisztikai eszközei önmagukban véve …….a tonalitást, nem pedig annak megszűnését igazolják. Legalább egy vonatkozásban Julius Korngoldnak idézett kritikájában valószínűleg igaza volt, amikor Schmidtnek a zenei avantgárdhoz való hozzáállását jellemezte: „Nem kívánt-e ez e bécsi mester is félig komoly, félig mókás demonstrációt tartani az őt tolmácsolóknak? Nem azt akarta-e megmutatni, hogy mindazt tudja, amit a lineárisok tudnak, csak náluk jobban, zeneibben, fantáziadúsabban és művészi szempontból gazdagabban?.......” A cikk további része a mű előadásáról készült felvételekről, azoknak és a partitúrának az elérhetőségéről szól. (A YT-on, sajnos, e műből ez ideig még csak rövid, meghallgatható részletet sem sikerült találnom.)
1695 smaragd 2016-04-17 21:56:17 [Válasz erre: 1686 smaragd 2016-04-16 06:54:16]
A "nagy oratórium" (N.Tsch.) ősbemutatója: Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000106cd;15.Juni 1938[/url]
A "nagy oratórium" (N.Tsch.) ősbemutatója: Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h000106cd;15.Juni 1938[/url]
1694 smaragd 2016-04-17 19:48:30 [Válasz erre: 1690 Ardelao 2016-04-17 01:03:53]
Visszatérve az új beszerzésre, megengedem magamnak azt a megjegyzést, hogy a "beszerzés" a darab megismerése és a hangzás miatt nagyon fontos, és ha csak lehet, minden zenekedvelő, akiben fórumunk felébresztette az érdeklődést Franz Schmidt zenéje iránt hallgassa meg jó minőségű hangfelvételen. Sajnos a koncertlátogatás nem olyan egyszerű,amint az a korábbiakból kiderült. A CD felvételek visszaadják a művek eredeti hangulatát, a zeneszerző kompozícióinak finom részleteit. Az adott helyzetben, amikor a magyarországi zenehallgató közönség koncerteken nem juthat Schmidt-művekhez, mert nem játszák őket, legkönnyebben YT linkeken érhetőek el. Ennek is nagy jelentősége van, hogy íly módon meghallgathatók. Mégis a teljes zenei élményhez a CD felvétel sokkal közelebb visz, érdemes megvásárolni és megismerni Franz Schmidt műveit.
Visszatérve az új beszerzésre, megengedem magamnak azt a megjegyzést, hogy a "beszerzés" a darab megismerése és a hangzás miatt nagyon fontos, és ha csak lehet, minden zenekedvelő, akiben fórumunk felébresztette az érdeklődést Franz Schmidt zenéje iránt hallgassa meg jó minőségű hangfelvételen. Sajnos a koncertlátogatás nem olyan egyszerű,amint az a korábbiakból kiderült. A CD felvételek visszaadják a művek eredeti hangulatát, a zeneszerző kompozícióinak finom részleteit. Az adott helyzetben, amikor a magyarországi zenehallgató közönség koncerteken nem juthat Schmidt-művekhez, mert nem játszák őket, legkönnyebben YT linkeken érhetőek el. Ennek is nagy jelentősége van, hogy íly módon meghallgathatók. Mégis a teljes zenei élményhez a CD felvétel sokkal közelebb visz, érdemes megvásárolni és megismerni Franz Schmidt műveit.
1693 smaragd 2016-04-17 17:50:36 [Válasz erre: 1692 Ardelao 2016-04-17 09:07:18]
Az idézett rész utolsó két mondatára utalva - Walter Pach gondolatai - a "Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaverseny" megrendezésével részben valóra váltak. Ez a "megmérettetés" magas színvonala miatt a fiatalok orgonatudását, zeneművészi képességeiket igencsak próbára teszi. Több bejegyzésben ismertettük már a rendezvénysorozatot, a legfrissebb hírek az orgelwettbewerb.at honlapon olvashatók. Hálás vagyok azért, hogy Walter Pach emlékei és gondolatai fórumunkba bekerültek.
Az idézett rész utolsó két mondatára utalva - Walter Pach gondolatai - a "Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaverseny" megrendezésével részben valóra váltak. Ez a "megmérettetés" magas színvonala miatt a fiatalok orgonatudását, zeneművészi képességeiket igencsak próbára teszi. Több bejegyzésben ismertettük már a rendezvénysorozatot, a legfrissebb hírek az orgelwettbewerb.at honlapon olvashatók. Hálás vagyok azért, hogy Walter Pach emlékei és gondolatai fórumunkba bekerültek.
1692 Ardelao 2016-04-17 09:07:18 [Válasz erre: 1687 Ardelao 2016-04-16 08:19:52]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Ötödik rész „A Franz Schmidt halála óta eltelt 25 év alatt az orgona terén sokat javultak a dolgok. Nálunk is, Ausztriában, egy sor történelmi, szépen hangzó hangszert restauráltak stílszerűen, a többi még újraélesztésre vár. De néhány új építésű orgonába is olyan szépen hangzó, jól diszponált szerkezetet szereltek be, amely eleget tesz Franz Schmidt tiszta hangzás iránti kívánalmainak, úgy, ahogyan az zenéjének előadásához elengedhetetlenül szükséges. ……………………………………………………………… Franz Schmidt műveivel az utókor orgonáira, de különösen annak orgonistáira nagy és kötelező örökséget hagyott, amely az előadók muzikalitása és játéktechnikája tekintetében a legmagasabb követelményeket támasztja. Sajnos, a hangversenyek programjain még nem szerepelnek olyan gyakorisággal a mester orgonaművei, mint ahogyan az e műveket eredetiségük és kiválóságuk alapján igazság szerint megilletné. Schmidtet nem győzi le a mindenkori divat, művei nem azt a kort szolgálják, amelyben születtek, vagy nem a mai kor számára íródtak; időtlenségük folytán mindenkor aktuálisak! Franz Schmidt egyike volt a legnagyobb osztrák mestereknek, és mi, orgonisták mélyen elkötelezettek vagyunk neki azokért a művekért, amelyekkel az orgonát megajándékozta, és ezzel minket is. Nemcsak a mi generációnk, hanem a fiatal és a legfiatalabb orgonisták számára is becsületbeli kötelesség örökségének lelkes gondozása.” Vége
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Ötödik rész „A Franz Schmidt halála óta eltelt 25 év alatt az orgona terén sokat javultak a dolgok. Nálunk is, Ausztriában, egy sor történelmi, szépen hangzó hangszert restauráltak stílszerűen, a többi még újraélesztésre vár. De néhány új építésű orgonába is olyan szépen hangzó, jól diszponált szerkezetet szereltek be, amely eleget tesz Franz Schmidt tiszta hangzás iránti kívánalmainak, úgy, ahogyan az zenéjének előadásához elengedhetetlenül szükséges. ……………………………………………………………… Franz Schmidt műveivel az utókor orgonáira, de különösen annak orgonistáira nagy és kötelező örökséget hagyott, amely az előadók muzikalitása és játéktechnikája tekintetében a legmagasabb követelményeket támasztja. Sajnos, a hangversenyek programjain még nem szerepelnek olyan gyakorisággal a mester orgonaművei, mint ahogyan az e műveket eredetiségük és kiválóságuk alapján igazság szerint megilletné. Schmidtet nem győzi le a mindenkori divat, művei nem azt a kort szolgálják, amelyben születtek, vagy nem a mai kor számára íródtak; időtlenségük folytán mindenkor aktuálisak! Franz Schmidt egyike volt a legnagyobb osztrák mestereknek, és mi, orgonisták mélyen elkötelezettek vagyunk neki azokért a művekért, amelyekkel az orgonát megajándékozta, és ezzel minket is. Nemcsak a mi generációnk, hanem a fiatal és a legfiatalabb orgonisták számára is becsületbeli kötelesség örökségének lelkes gondozása.” Vége
1691 smaragd 2016-04-17 04:39:13 [Válasz erre: 1690 Ardelao 2016-04-17 01:03:53]
Örvendetes! Itt elérhető, olvasóink belehallgathatnak: [url]https://www.amazon.de/gp/product/B001QOBI82?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0;Das Buch mit sieben Siegeln[/url]
Örvendetes! Itt elérhető, olvasóink belehallgathatnak: [url]https://www.amazon.de/gp/product/B001QOBI82?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0;Das Buch mit sieben Siegeln[/url]
1690 Ardelao 2016-04-17 01:03:53
Új beszerzésem: Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” Oratorium aus der Offenbarung des heiligen Johannes Stig Andersen (Tenor) René Pape (Bass) Christiane Oelze (Sopran) Cornelia Kallisch (Alt) Lothar Odinius (Tenor) Alfred Reiter (Bass) Friedemann Winklhofer (Orgel) Chor des Bayerischen Rundfunks Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks Franz Welser-Möst (Dirigent) EMI Classics/2 CD
Új beszerzésem: Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” Oratorium aus der Offenbarung des heiligen Johannes Stig Andersen (Tenor) René Pape (Bass) Christiane Oelze (Sopran) Cornelia Kallisch (Alt) Lothar Odinius (Tenor) Alfred Reiter (Bass) Friedemann Winklhofer (Orgel) Chor des Bayerischen Rundfunks Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks Franz Welser-Möst (Dirigent) EMI Classics/2 CD
1689 Ardelao 2016-04-16 09:09:45 [Válasz erre: 1688 Ardelao 2016-04-16 08:58:44]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=DTCMY3VRu18&index=1&list=PLhkaHoK2mE6ZLWI5-4Vu5o-fsUL2TmffO ; A-dúr fúga ( a Karácsonyi pasztorálé másik része) [/url] (Az előző bejegyzés csak az A-dúr prelúdiumot tartalmazta.)
[url] https://www.youtube.com/watch?v=DTCMY3VRu18&index=1&list=PLhkaHoK2mE6ZLWI5-4Vu5o-fsUL2TmffO ; A-dúr fúga ( a Karácsonyi pasztorálé másik része) [/url] (Az előző bejegyzés csak az A-dúr prelúdiumot tartalmazta.)
1688 Ardelao 2016-04-16 08:58:44 [Válasz erre: 1687 Ardelao 2016-04-16 08:19:52]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=xfs5Emnpwc0; A-dúr prelúdium és fúga (a Karácsonyi pasztorálé része) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=xfs5Emnpwc0; A-dúr prelúdium és fúga (a Karácsonyi pasztorálé része) [/url]
1687 Ardelao 2016-04-16 08:19:52 [Válasz erre: 1684 Ardelao 2016-04-15 07:10:12]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Negyedik rész „1925-ben új, monumentális mű születik: A cisz-moll Chaconne, az egész orgonairodalom egyik csúcspontja! …… Egész stílusa, terjedelme és tartalmi mélysége alapján a Chaconne is szimfonikus orgonazene. Később a mester ezt a Chaconne-t nagy zenekarra hangszerelte, és játéktechnikai okokból D-dúrba írta át. A D-dúr prelúdium és fúga (1927-ben keletkezett) a harmadik és az utolsó olyan mű, amely szimfonikus jelleget mutat. …………. Hangalkotás vonatkozásában ez a mű már nagyon közel áll a IV. szimfóniához. A mester a következő években – bizonyára a könnyebb kivitelezhetőség és előadhatóság végett – kisebb formák és ezzel rövidebb orgonakompozíciók felé fordul, miután már 1926-ban megszületett a „Négy kis korálelőjáték”, amelyekből a már említett D-dúr (a későbbi „Alleluja”) óriási és magával ragadó hatása következtében egy orgonadarabhoz képest szokatlan népszerűségre tett szert. Az A-dúr prelúdium és fúga (karácsonyi pasztorálé) a mester ihletett műveinek egyik legszebb darabja, és előadásának problémamentessége, továbbá a kevés technikai követelmény, valamint a mű rövidsége folytán az orgonairodalmat értékesen gazdagítja. Schmidt utolsó nagy orgonaműve, az 1935-ben, a „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumon való munkálkodás közben komponált Asz-dúr toccata és fúga, mégegyszer visszatér a húszas évek nagy formáihoz. Stílusa azonban már nem szimfonikus. Ez egy kifejezetten polifonikus jellegű ……., technikailag és zeneileg nagyon nehéz mű, amely első hallásra nem könnyen tárja fel önmagát. ………” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Negyedik rész „1925-ben új, monumentális mű születik: A cisz-moll Chaconne, az egész orgonairodalom egyik csúcspontja! …… Egész stílusa, terjedelme és tartalmi mélysége alapján a Chaconne is szimfonikus orgonazene. Később a mester ezt a Chaconne-t nagy zenekarra hangszerelte, és játéktechnikai okokból D-dúrba írta át. A D-dúr prelúdium és fúga (1927-ben keletkezett) a harmadik és az utolsó olyan mű, amely szimfonikus jelleget mutat. …………. Hangalkotás vonatkozásában ez a mű már nagyon közel áll a IV. szimfóniához. A mester a következő években – bizonyára a könnyebb kivitelezhetőség és előadhatóság végett – kisebb formák és ezzel rövidebb orgonakompozíciók felé fordul, miután már 1926-ban megszületett a „Négy kis korálelőjáték”, amelyekből a már említett D-dúr (a későbbi „Alleluja”) óriási és magával ragadó hatása következtében egy orgonadarabhoz képest szokatlan népszerűségre tett szert. Az A-dúr prelúdium és fúga (karácsonyi pasztorálé) a mester ihletett műveinek egyik legszebb darabja, és előadásának problémamentessége, továbbá a kevés technikai követelmény, valamint a mű rövidsége folytán az orgonairodalmat értékesen gazdagítja. Schmidt utolsó nagy orgonaműve, az 1935-ben, a „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumon való munkálkodás közben komponált Asz-dúr toccata és fúga, mégegyszer visszatér a húszas évek nagy formáihoz. Stílusa azonban már nem szimfonikus. Ez egy kifejezetten polifonikus jellegű ……., technikailag és zeneileg nagyon nehéz mű, amely első hallásra nem könnyen tárja fel önmagát. ………” Folyt. köv.
1686 smaragd 2016-04-16 06:54:16 [Válasz erre: 1685 smaragd 2016-04-15 14:19:17]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012945;14. Juni 1938[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00012945;14. Juni 1938[/url]
1685 smaragd 2016-04-15 14:19:17 [Válasz erre: 1677 smaragd 2016-04-13 18:12:11]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d70;13.Jänner 1937[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d70;13.Jänner 1937[/url]
1684 Ardelao 2016-04-15 07:10:12 [Válasz erre: 1678 Ardelao 2016-04-14 04:32:38]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Harmadik rész „Mindenesetre különös, hogy Franz Schmidt zeneszerzőként viszonylag későn fordult az orgona felé. Mindazonáltal a mester már írt egy orgonaművet még a D-dúr fantázia és fúga előtt: a „Variációk és fúga saját témára, Királyi fanfárok a „Fredigundis” c. operából” címűt. Itt e művet, amely aztán 1924-ben átdolgozásra és bővítésre került (az első változatban sokkal rövidebb volt) nem az operából történt átvételnek kell tekinteni, ……... Ez az orgonadarab vélhetőleg akkor keletkezett, amikor Schmidt az operán dolgozott. A tanároknak az Akadémián megrendezett hangversenyén a mester ezt az orgonaművet már 1916-ban előadta. Ez hasonlít a („Négy kis prelúdiumból és fúgából” származó) D-dúr prelúdium és fúga esetéhez. A Prelúdium, „A hétpecsétes könyv” c. oratórium későbbi „Alleluja” része, orgonadarabként már 1928-ban elkészült. Franz Schmidt már akkor beszélt arról, hogy ez a darab tulajdonképpen egy „Alleluja”, …………..……. A Fantázia és fúga megkomponálásával Schmidtnél megtört az átok, és e műnek kellett utat nyitnia az orgonára írt művek hosszú sorának. Még ugyanabban az évben, nyári szabadsága alatt ……. megírta a C-dúr toccatát, az Esz-dúr prelúdiumot és fúgát és a Variációk és fúga (Királyi fanfárok) már említett, hosszabb változatát. A C-dúr toccata virtuóz, játéktechnikailag nehéz, szonáta formájában felépülő darab, ………. Az Esz-dúr prelúdiummal és fúgával Schmidt orgonastílusa új, az orgona számára eladdig zárt területre vezet. Ez a mű koncepciójában kifejezetten szimfonikus vonásokat hordoz, hiszen a prelúdiumot minden további nélkül egy orgonára írt szimfónia fő tételének is nevezhetnénk. ……………………………..” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Harmadik rész „Mindenesetre különös, hogy Franz Schmidt zeneszerzőként viszonylag későn fordult az orgona felé. Mindazonáltal a mester már írt egy orgonaművet még a D-dúr fantázia és fúga előtt: a „Variációk és fúga saját témára, Királyi fanfárok a „Fredigundis” c. operából” címűt. Itt e művet, amely aztán 1924-ben átdolgozásra és bővítésre került (az első változatban sokkal rövidebb volt) nem az operából történt átvételnek kell tekinteni, ……... Ez az orgonadarab vélhetőleg akkor keletkezett, amikor Schmidt az operán dolgozott. A tanároknak az Akadémián megrendezett hangversenyén a mester ezt az orgonaművet már 1916-ban előadta. Ez hasonlít a („Négy kis prelúdiumból és fúgából” származó) D-dúr prelúdium és fúga esetéhez. A Prelúdium, „A hétpecsétes könyv” c. oratórium későbbi „Alleluja” része, orgonadarabként már 1928-ban elkészült. Franz Schmidt már akkor beszélt arról, hogy ez a darab tulajdonképpen egy „Alleluja”, …………..……. A Fantázia és fúga megkomponálásával Schmidtnél megtört az átok, és e műnek kellett utat nyitnia az orgonára írt művek hosszú sorának. Még ugyanabban az évben, nyári szabadsága alatt ……. megírta a C-dúr toccatát, az Esz-dúr prelúdiumot és fúgát és a Variációk és fúga (Királyi fanfárok) már említett, hosszabb változatát. A C-dúr toccata virtuóz, játéktechnikailag nehéz, szonáta formájában felépülő darab, ………. Az Esz-dúr prelúdiummal és fúgával Schmidt orgonastílusa új, az orgona számára eladdig zárt területre vezet. Ez a mű koncepciójában kifejezetten szimfonikus vonásokat hordoz, hiszen a prelúdiumot minden további nélkül egy orgonára írt szimfónia fő tételének is nevezhetnénk. ……………………………..” Folyt. köv.
1683 smaragd 2016-04-15 05:37:58 [Válasz erre: 1681 smaragd 2016-04-14 09:20:54]
A műsor vendégei és a Reger-mű előadásának programja: [url]http://organist.hu/;Szabó Balázs orgonaművész[/url] [url]http://filharmonia.hu/program/mr-szimfonikusok/ ;MR Szimfonikusok, Szolnok 2015[/url]
A műsor vendégei és a Reger-mű előadásának programja: [url]http://organist.hu/;Szabó Balázs orgonaművész[/url] [url]http://filharmonia.hu/program/mr-szimfonikusok/ ;MR Szimfonikusok, Szolnok 2015[/url]
1682 Ardelao 2016-04-15 01:59:27
[url] https://www.youtube.com/watch?v=2qlHvweehpo; Franz Schmidt Toccata in C [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=2qlHvweehpo; Franz Schmidt Toccata in C [/url]
1681 smaragd 2016-04-14 09:20:54
Franz Schmidt kompozíciónak és az előbbi, fontos, orgona témájú bejegyzéseknek kapcsán felhívom a figyelmet a Bartók Rádióban elhangzott Max Reger évforduló műsorának 2. részére is, amely interneten meghallgatható. Katona Márta szerkesztő egyik vendége Szabó Balázs orgonaművész volt, aki egyebek mellett Reger művei magyarországi előadásainak hiányáról beszélt. Elmondta, hogy tananyagként Reger kisebb műveivel ő is találkozott, de nagy zeneműveit hazánkban szinte egyáltalán nem adják elő, ugyanis itt bizonyos művek előadása sikk lett, másoké meg nem az, még akkor sem, ha jelentős zeneszerzők jelentős műveiről van szó. Ellentétként említette az osztrák, német és francia koncertprogramokat, megjegyezve, hogy a nehéz darabok megszólaltatásához mások mellett a kívánt hangzást adó hangszerek is szükségesek. Alpaslan Ertüngealp karmester részletekbe menően elemezte Reger szimfonikus művét, amelyről rádiófelvétel is készült, ebből "ízelítőt" hallgattunk meg. Ez a kétrészes, összesen 60 perces adás sokoldalúan, színesen mutatta be Max Reger zenéjét, amit ezúton köszönök!
Franz Schmidt kompozíciónak és az előbbi, fontos, orgona témájú bejegyzéseknek kapcsán felhívom a figyelmet a Bartók Rádióban elhangzott Max Reger évforduló műsorának 2. részére is, amely interneten meghallgatható. Katona Márta szerkesztő egyik vendége Szabó Balázs orgonaművész volt, aki egyebek mellett Reger művei magyarországi előadásainak hiányáról beszélt. Elmondta, hogy tananyagként Reger kisebb műveivel ő is találkozott, de nagy zeneműveit hazánkban szinte egyáltalán nem adják elő, ugyanis itt bizonyos művek előadása sikk lett, másoké meg nem az, még akkor sem, ha jelentős zeneszerzők jelentős műveiről van szó. Ellentétként említette az osztrák, német és francia koncertprogramokat, megjegyezve, hogy a nehéz darabok megszólaltatásához mások mellett a kívánt hangzást adó hangszerek is szükségesek. Alpaslan Ertüngealp karmester részletekbe menően elemezte Reger szimfonikus művét, amelyről rádiófelvétel is készült, ebből "ízelítőt" hallgattunk meg. Ez a kétrészes, összesen 60 perces adás sokoldalúan, színesen mutatta be Max Reger zenéjét, amit ezúton köszönök!
1680 Ardelao 2016-04-14 06:17:17 [Válasz erre: 1679 Ardelao 2016-04-14 06:15:21]
És a végkifejlet: [url] http://www.magyarkurir.hu/hirek/pozsonybol-zsolnara-keruel-liszt-orgona/; Pozsonyból Zsolnára kerül a Liszt-orgona (2007) [/url] E cikket olvasván eszembe jutott a bibliai mondat: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34). - 2.
És a végkifejlet: [url] http://www.magyarkurir.hu/hirek/pozsonybol-zsolnara-keruel-liszt-orgona/; Pozsonyból Zsolnára kerül a Liszt-orgona (2007) [/url] E cikket olvasván eszembe jutott a bibliai mondat: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34). - 2.
1679 Ardelao 2016-04-14 06:15:21 [Válasz erre: 1678 Ardelao 2016-04-14 04:32:38]
[url] http://www.gewalcker.de/gewalcker.de/2007_04.htm; „Segélykiáltás” Szlovákiából Franz Schmidt hőn szeretett orgonája ügyében (2007) [/url] Fordítás és kommentár nélkül idézem az alábbi szöveget: „ franzen-Bombastik statt historischer Walcker-Orgel. Aus der Slowakei erhalten wir folgenden Hilfeschrei: Haben Sie gewusst, dass im Dom zu Bratislava eine mechanische Orgel steht, die von E.F.Walcker gebaut wurde, und von Vinzenz Mozsny aufgestellt wurde?(1882) Die Orgel ist schön groß (33 II/P, mit Barker, mit Violon 32').* Zur Zeit will man die Orgel ersetzen durch ein neues Werk von Woehl (französische Bombastik...), und natürlich hat man keine Nachrichten, was mit der alten Orgel jetzt passiert. *die Informationen sind aus Acta Organologica, Bd.14,S.169 f. und 166., und Ars Organi 1989, 37.Jahrg.H4, S.185. mfg FM Wer diese Meldung bestätigen kann event. mit der entsprechenden Opusnummer, den bitte ich diese mir unbedingt zuzumailen. gwm Hierzu eine bestätigende Nachricht: Hallo Herr Walcker, das mit Bratislava stimmt leider... Woehl hat mir vor ca. 2 Monaten erzählt, dass seine neue Orgel schon im Bau weit fortgeschritten ist. Wenn ich mich richtig erinnere angeblich über 30% frz. Cavaillenachbauzungen, gesamt glaub ich war von ca. 60 Registern die Rede. Die Orgel lagert er vorerst "denkmalpflegerisch" ein. Das mit dem Abbau dürfte - wenn nicht schon passiert- in den nächsten Wochen oder Monaten erfolgen...... Die Orgel wurde am 19.11.1882 kollaudiert. Dispo, Pfeifenmaterialaufstellung von Woehl habe ich in D., auch Angaben zur Bauart (deckungsgleich mit einem Ars Organi Bericht vor einigen Monaten) Opus weiß ich leider nicht. Keine einzige Zunge im Werk ! . Wir waren mit einer Orgelfahrt vor 3 Jahren einmal da - damals sammelte man schon für den Neubau. Die Orgel ist sehr desolat, aber wenn restauriert sehr schön. Grund für den Neubau ist angeblich das nicht vorhanden sein keiner einzigen "adäquaten modernen" Orgel zum Unterricht des Konservatoriums. Die alte Orgel soll zwar an einem näher nicht bestimmten Ort wieder restauriert aufgebaut werden, doch zerstört man m.E. so die absolut einmalige Einbausituation der mech. Kegelladenorgel in einer Turmraumnische. Ein Unikum par exellence. Die neue Orgel könnte man auch wo anders hinstellen und nicht so groß bauen... Ist wohl nun nicht mehr möglich.... viele Grüße anonymus Ein Fachmann aus Ungarn teilt mir mit, dass die Orgel eigentlich ungünstig im Raum steht. Im ARS ORGANI wurde über das Orgelwerk Franz Schmidt diskutiert, wobei dieses Instrument als mustergültige Klangvorstellung des Komponisten, das ihn geformt hat, dargestellt wurde. Pressburg war früher ungarisch, und vielleicht spielen sogar solche Motive ins Kalkül nun eine "neue" Orgel in den Dom einzubauen, die geschmacklich völlig anders disponiert ist und welche die neue (national betonte) Zeit repräsentiert. Also Berhard Haas hat sich für den Erhalt dieser Orgel ausgesprochen und man griff ihn im ARS ORGANI 4/2006 an, weil diese alte Kiste keinen Wert darstellen würde. Es ist nicht klar ob diese Orgel aus dem Hause Walcker stammt, und wenn ja, zu wieviel Prozent an Pfeifenwerk. Wenn es aber der Fall sein sollte, dass zu einem erheblichen Teil diese Orgel aus Walckers Hause stammt, was aus den Opusbüchern nicht hervorgeht, dann wäre dieses Instrument nach einer Restaurierung bedeutend wie Schramberg, Neuhausen, Wien-Votivkirche u.a.. Christoph Bossert hat sich ebenfalls anfangs sehr intensiv mit der Sache beschäftigt und sich gegen einen Ausbau der Orgel ausgesprochen, aber später seinen Standpunkt revidiert. Nun, wir werden den Woehlschen Einbau kaum noch zu verhindern wissen, und wir können natürlich nicht alle Gründe für und gegen diese Orgel hier sorgfältig abwägen, ohne je die Orgel in Augenschein genommen zu haben. Meinen aber, wie im Falle der Rechtssprechung: Im Zweifel für den Angeklagten zu sprechen, also Erhalt in jedem Falle, bis zur Klärung aller Details.”
[url] http://www.gewalcker.de/gewalcker.de/2007_04.htm; „Segélykiáltás” Szlovákiából Franz Schmidt hőn szeretett orgonája ügyében (2007) [/url] Fordítás és kommentár nélkül idézem az alábbi szöveget: „ franzen-Bombastik statt historischer Walcker-Orgel. Aus der Slowakei erhalten wir folgenden Hilfeschrei: Haben Sie gewusst, dass im Dom zu Bratislava eine mechanische Orgel steht, die von E.F.Walcker gebaut wurde, und von Vinzenz Mozsny aufgestellt wurde?(1882) Die Orgel ist schön groß (33 II/P, mit Barker, mit Violon 32').* Zur Zeit will man die Orgel ersetzen durch ein neues Werk von Woehl (französische Bombastik...), und natürlich hat man keine Nachrichten, was mit der alten Orgel jetzt passiert. *die Informationen sind aus Acta Organologica, Bd.14,S.169 f. und 166., und Ars Organi 1989, 37.Jahrg.H4, S.185. mfg FM Wer diese Meldung bestätigen kann event. mit der entsprechenden Opusnummer, den bitte ich diese mir unbedingt zuzumailen. gwm Hierzu eine bestätigende Nachricht: Hallo Herr Walcker, das mit Bratislava stimmt leider... Woehl hat mir vor ca. 2 Monaten erzählt, dass seine neue Orgel schon im Bau weit fortgeschritten ist. Wenn ich mich richtig erinnere angeblich über 30% frz. Cavaillenachbauzungen, gesamt glaub ich war von ca. 60 Registern die Rede. Die Orgel lagert er vorerst "denkmalpflegerisch" ein. Das mit dem Abbau dürfte - wenn nicht schon passiert- in den nächsten Wochen oder Monaten erfolgen...... Die Orgel wurde am 19.11.1882 kollaudiert. Dispo, Pfeifenmaterialaufstellung von Woehl habe ich in D., auch Angaben zur Bauart (deckungsgleich mit einem Ars Organi Bericht vor einigen Monaten) Opus weiß ich leider nicht. Keine einzige Zunge im Werk ! . Wir waren mit einer Orgelfahrt vor 3 Jahren einmal da - damals sammelte man schon für den Neubau. Die Orgel ist sehr desolat, aber wenn restauriert sehr schön. Grund für den Neubau ist angeblich das nicht vorhanden sein keiner einzigen "adäquaten modernen" Orgel zum Unterricht des Konservatoriums. Die alte Orgel soll zwar an einem näher nicht bestimmten Ort wieder restauriert aufgebaut werden, doch zerstört man m.E. so die absolut einmalige Einbausituation der mech. Kegelladenorgel in einer Turmraumnische. Ein Unikum par exellence. Die neue Orgel könnte man auch wo anders hinstellen und nicht so groß bauen... Ist wohl nun nicht mehr möglich.... viele Grüße anonymus Ein Fachmann aus Ungarn teilt mir mit, dass die Orgel eigentlich ungünstig im Raum steht. Im ARS ORGANI wurde über das Orgelwerk Franz Schmidt diskutiert, wobei dieses Instrument als mustergültige Klangvorstellung des Komponisten, das ihn geformt hat, dargestellt wurde. Pressburg war früher ungarisch, und vielleicht spielen sogar solche Motive ins Kalkül nun eine "neue" Orgel in den Dom einzubauen, die geschmacklich völlig anders disponiert ist und welche die neue (national betonte) Zeit repräsentiert. Also Berhard Haas hat sich für den Erhalt dieser Orgel ausgesprochen und man griff ihn im ARS ORGANI 4/2006 an, weil diese alte Kiste keinen Wert darstellen würde. Es ist nicht klar ob diese Orgel aus dem Hause Walcker stammt, und wenn ja, zu wieviel Prozent an Pfeifenwerk. Wenn es aber der Fall sein sollte, dass zu einem erheblichen Teil diese Orgel aus Walckers Hause stammt, was aus den Opusbüchern nicht hervorgeht, dann wäre dieses Instrument nach einer Restaurierung bedeutend wie Schramberg, Neuhausen, Wien-Votivkirche u.a.. Christoph Bossert hat sich ebenfalls anfangs sehr intensiv mit der Sache beschäftigt und sich gegen einen Ausbau der Orgel ausgesprochen, aber später seinen Standpunkt revidiert. Nun, wir werden den Woehlschen Einbau kaum noch zu verhindern wissen, und wir können natürlich nicht alle Gründe für und gegen diese Orgel hier sorgfältig abwägen, ohne je die Orgel in Augenschein genommen zu haben. Meinen aber, wie im Falle der Rechtssprechung: Im Zweifel für den Angeklagten zu sprechen, also Erhalt in jedem Falle, bis zur Klärung aller Details.”
1678 Ardelao 2016-04-14 04:32:38 [Válasz erre: 1672 Ardelao 2016-04-13 04:06:31]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Második rész „…Németországban abban az időben keltik újra életre a barokk idő történelmi orgonáit. Reformhangszereket építenek, és még azt hiszik, hogy ….. (a régiek) lemásolásával, de minden újkori technikai berendezés ….. megtartásával elérik a kívánt célt, a tisztán, szépen hangzó orgonát. Ausztriában mindebből kevés észlelhető. Az orgonaépítés a kitaposott utakon halad, és minden egyes újabb orgonaépítés további, ’tehetetlenül üvöltő szörnyet’ hoz létre. Franz Schmidt, akit első nagy orgonaművének a megjelenésekor mindenki zenekarból jött orgonaszerzőnek tartott, valójában az orgonától érkezett a zenekarba. Még kora ifjúságában igen mély hatást tett rá az orgona. Saját elmondása szerint az istentisztelet alkalmával, már gyermekként a tanára mellett ült az orgonapadon, mialatt az a pozsonyi székesegyház orgonáján játszott. A kis Franz tanárát az orgona lényegére és felépítésére vonatkozó kérdésekkel ostromolta, amelyeket az legjobb tudása szerint megválaszolt, úgy, hogy a fiúcska már hozzávetőleg helyes képet kapott erről az általa oly forrón szeretett hangszerről, amely számára „a zene legnagyszerűbb és legtökéletesebb megnyilatkozása” volt. A pozsonyi székesegyház orgonáját nem sokkal korábban egy helybéli orgonaépítő, Vinzenz Mozsny építette, és bizonyára nagyon szép munka volt. Schmidtnek 11 éves korában megvalósult legmerészebb vágya: Engedélyt kapott arra, hogy Felician ferences barátnál megtanuljon orgonálni. A ferences templom orgonájának Schmidt elmondása szerint olyan nemes, ezüstös hangzása volt, amilyenre más orgonánál soha többé nem talált. Franz Schmidt arról is meg volt győződve, hogy ez az orgona óriási hatással volt zenei fejlődésére, és …….. hangokban megnyilvánuló képzelőerejére. Schmidt később, Bécsben, Vinzenz Mozsnyval építtetett magának egy kétmanuálos, házi orgonát, amelyen – Alexander Wunderer elmondása szerint – vasárnap délutánonként, baráti körben órákon át játszotta a régi mesterek, Johann Sebastian Bach, Mendelssohn és Reger műveit.” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Második rész „…Németországban abban az időben keltik újra életre a barokk idő történelmi orgonáit. Reformhangszereket építenek, és még azt hiszik, hogy ….. (a régiek) lemásolásával, de minden újkori technikai berendezés ….. megtartásával elérik a kívánt célt, a tisztán, szépen hangzó orgonát. Ausztriában mindebből kevés észlelhető. Az orgonaépítés a kitaposott utakon halad, és minden egyes újabb orgonaépítés további, ’tehetetlenül üvöltő szörnyet’ hoz létre. Franz Schmidt, akit első nagy orgonaművének a megjelenésekor mindenki zenekarból jött orgonaszerzőnek tartott, valójában az orgonától érkezett a zenekarba. Még kora ifjúságában igen mély hatást tett rá az orgona. Saját elmondása szerint az istentisztelet alkalmával, már gyermekként a tanára mellett ült az orgonapadon, mialatt az a pozsonyi székesegyház orgonáján játszott. A kis Franz tanárát az orgona lényegére és felépítésére vonatkozó kérdésekkel ostromolta, amelyeket az legjobb tudása szerint megválaszolt, úgy, hogy a fiúcska már hozzávetőleg helyes képet kapott erről az általa oly forrón szeretett hangszerről, amely számára „a zene legnagyszerűbb és legtökéletesebb megnyilatkozása” volt. A pozsonyi székesegyház orgonáját nem sokkal korábban egy helybéli orgonaépítő, Vinzenz Mozsny építette, és bizonyára nagyon szép munka volt. Schmidtnek 11 éves korában megvalósult legmerészebb vágya: Engedélyt kapott arra, hogy Felician ferences barátnál megtanuljon orgonálni. A ferences templom orgonájának Schmidt elmondása szerint olyan nemes, ezüstös hangzása volt, amilyenre más orgonánál soha többé nem talált. Franz Schmidt arról is meg volt győződve, hogy ez az orgona óriási hatással volt zenei fejlődésére, és …….. hangokban megnyilvánuló képzelőerejére. Schmidt később, Bécsben, Vinzenz Mozsnyval építtetett magának egy kétmanuálos, házi orgonát, amelyen – Alexander Wunderer elmondása szerint – vasárnap délutánonként, baráti körben órákon át játszotta a régi mesterek, Johann Sebastian Bach, Mendelssohn és Reger műveit.” Folyt. köv.
1677 smaragd 2016-04-13 18:12:11 [Válasz erre: 1671 smaragd 2016-04-12 20:33:22]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 in Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d5f;4. Jänner 1935[/url]
Wiener Symphoniker Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 in Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d5f;4. Jänner 1935[/url]
1676 smaragd 2016-04-13 11:36:35 [Válasz erre: 1674 smaragd 2016-04-13 07:56:46]
Walter Pach emlékező írásához - 1672 alatt, - kapcsolva mi is meghallgathatjuk Franz Schmidt első orgonaművét: [url]https://youtu.be/-h_-FdJqTOY ;Fantasie und Fuge D-dur[/url]
Walter Pach emlékező írásához - 1672 alatt, - kapcsolva mi is meghallgathatjuk Franz Schmidt első orgonaművét: [url]https://youtu.be/-h_-FdJqTOY ;Fantasie und Fuge D-dur[/url]
1675 Ardelao 2016-04-13 09:06:39 [Válasz erre: 1673 smaragd 2016-04-13 07:28:41]
Itt igen érdekes dolgokra lehet bukkanni! :) [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1989.44.issue-jg$002fomz.1989.44.jg.1$002fomz.1989.44.jg.1.pdf?t:ac=j$002fomz.1989.44.issue-jg$002fomz.1989.44.jg.1$002fomz.1989.44.jg.1.xml; Franz Schmidt in der österreichischen Musikzeitschrift [/url]
Itt igen érdekes dolgokra lehet bukkanni! :) [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1989.44.issue-jg$002fomz.1989.44.jg.1$002fomz.1989.44.jg.1.pdf?t:ac=j$002fomz.1989.44.issue-jg$002fomz.1989.44.jg.1$002fomz.1989.44.jg.1.xml; Franz Schmidt in der österreichischen Musikzeitschrift [/url]
1674 smaragd 2016-04-13 07:56:46 [Válasz erre: 1673 smaragd 2016-04-13 07:28:41]
Hozzáfűzöm még, hogy Franz Schmidt a "Phantasie und Fuge D-dur" című orgonaművét 1923-1924 között komponálta, 1924-ben volt az ősbemutatója, ahogy alább olvashattuk. Norbert Tschulik:"Franz Schmidt" című könyvének műjegyzékében is megtaláljuk. Ennek a könyvnek a magyarra fordított megjelentetése nagy lépés lenne a zeneszerző életének és zeneműveinek hazai közönségünk előtti megismertetésében. A Symphonie Nr. 2 in Es-dur a 1660 alatti linken is meghallgatható. (A 196-ban levő elírás nem a figyelmetlenség miatt került oda.)
Hozzáfűzöm még, hogy Franz Schmidt a "Phantasie und Fuge D-dur" című orgonaművét 1923-1924 között komponálta, 1924-ben volt az ősbemutatója, ahogy alább olvashattuk. Norbert Tschulik:"Franz Schmidt" című könyvének műjegyzékében is megtaláljuk. Ennek a könyvnek a magyarra fordított megjelentetése nagy lépés lenne a zeneszerző életének és zeneműveinek hazai közönségünk előtti megismertetésében. A Symphonie Nr. 2 in Es-dur a 1660 alatti linken is meghallgatható. (A 196-ban levő elírás nem a figyelmetlenség miatt került oda.)
1673 smaragd 2016-04-13 07:28:41 [Válasz erre: 196 smaragd 2015-06-09 04:32:06]
Nagy meglepetéssel ugyanakkor megelégedettséggel olvastam az előző bejegyzést is, amely arra a koncertre utalt, - azaz lényeges zenei hátteret és magyarázatot adott hozzá - amelyet az Előmény 196-ra kattintva megtekinthetünk. Annak idején,tavaly, a "hőskorban", - amikor Franz Schmidt életművét elkezdtük fóruma keretein belül és lehetőségeivel mélyebben megismerni, ismertetni - a wienerphilharmoniker.at archív feljegyzéseit másoltam ki, ide, a bejegyzésekbe. Most egy egykori kortárs zeneművész koncertélményeit olvashatjuk erről az estéről... Őszintén örülök ennek,elértük azt a tartalmi szintet, amelyen egyes bejegyzések az új ismeretek közlése mellett korábbiakkal is "összecsengenek", kiegészítik azokat, bővítik témájukat, életet lehelnek bele. Nem ez volt az első eset, mindegyiknek nagyon örülök.
Nagy meglepetéssel ugyanakkor megelégedettséggel olvastam az előző bejegyzést is, amely arra a koncertre utalt, - azaz lényeges zenei hátteret és magyarázatot adott hozzá - amelyet az Előmény 196-ra kattintva megtekinthetünk. Annak idején,tavaly, a "hőskorban", - amikor Franz Schmidt életművét elkezdtük fóruma keretein belül és lehetőségeivel mélyebben megismerni, ismertetni - a wienerphilharmoniker.at archív feljegyzéseit másoltam ki, ide, a bejegyzésekbe. Most egy egykori kortárs zeneművész koncertélményeit olvashatjuk erről az estéről... Őszintén örülök ennek,elértük azt a tartalmi szintet, amelyen egyes bejegyzések az új ismeretek közlése mellett korábbiakkal is "összecsengenek", kiegészítik azokat, bővítik témájukat, életet lehelnek bele. Nem ez volt az első eset, mindegyiknek nagyon örülök.
1672 Ardelao 2016-04-13 04:06:31
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Első rész „Amikor 1924. február 10-én egy filharmonikus hangversenyen, amelyet Leopold Reichwein vezényelt, a „Notre Dame” c. opera Közjátéka és Karneváli zenéje, valamint a 2., Esz-dúr szimfónia között, a Bécsi Zeneegylet Nagytermében Franz Schütz révén először került bemutatásra az orgonára írt D-dúr fantázia és fúga, az a hatás, amelyet e hatalmas mű maga után hagyott, felért egy első rangú zenei eseményével. Bizonyára ritkán várják ilyen érdeklődéssel egy orgonamű nyilvánosság előtti megjelenését. Ez akkor válik érthetővé, ha belegondolunk abba, hogy addig az emlékezetes hangversenyig Schmidttől új mű már évek óta nem hangzott el, és jóllehet, a közönség és a szakmai világ ismerte a mestert, mint két igen jelentős szimfónia és a „Notre Dame” c. opera szerzőjét, de orgonaművek szerzőjeként nem volt ismert. …………………………… E mű megjelenéséig Max Reger orgonaművei jelentették azt a csúcsot, amelyet az akkori kortárs alkotói tevékenység az orgonán képes volt elérni. Reger nyomasztó hatásától mentes, orgonára írt, önálló szerzemény a mester 1916-ban bekövetkezett halála és Franz Schmidt orgonaszerzőként történt fellépése óta alig vált ismertté. …………………………….. E mű tonális nyelve messzemenően eredeti, ………. …….…………………………….. Max Regerrel szöges ellentétben, aki egymás után gyártotta műveit, anélkül, hogy érdekelte volna, hogy e nagyszerű alkotásokat milyen hangszeren adják elő, Schmidt olyan orgonát kér, amely alkalmas arra, hogy – Schmidt szavaival élve - úgy adja vissza a szerzeményeket, ’mint ahogyan azokat megalkotóik hallották’. A századforduló orgonája már nem volt a polifonikus zene visszaadására alkalmas hangszer. Schmidt ezért ….. egyértelműen elutasítja ezt orgonatípust, az ún.’modern orgonát’, ……………………………………….” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.pdf?t:ac=j$002fomz.1964.19.issue-3$002fomz.1964.19.3.110$002fomz.1964.19.3.110.xml; Franz Schmidt als Orgelkomponist [/url] Walter Pach (1904-1977, osztrák orgonista és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány) írása Kivonatos fordítás Első rész „Amikor 1924. február 10-én egy filharmonikus hangversenyen, amelyet Leopold Reichwein vezényelt, a „Notre Dame” c. opera Közjátéka és Karneváli zenéje, valamint a 2., Esz-dúr szimfónia között, a Bécsi Zeneegylet Nagytermében Franz Schütz révén először került bemutatásra az orgonára írt D-dúr fantázia és fúga, az a hatás, amelyet e hatalmas mű maga után hagyott, felért egy első rangú zenei eseményével. Bizonyára ritkán várják ilyen érdeklődéssel egy orgonamű nyilvánosság előtti megjelenését. Ez akkor válik érthetővé, ha belegondolunk abba, hogy addig az emlékezetes hangversenyig Schmidttől új mű már évek óta nem hangzott el, és jóllehet, a közönség és a szakmai világ ismerte a mestert, mint két igen jelentős szimfónia és a „Notre Dame” c. opera szerzőjét, de orgonaművek szerzőjeként nem volt ismert. …………………………… E mű megjelenéséig Max Reger orgonaművei jelentették azt a csúcsot, amelyet az akkori kortárs alkotói tevékenység az orgonán képes volt elérni. Reger nyomasztó hatásától mentes, orgonára írt, önálló szerzemény a mester 1916-ban bekövetkezett halála és Franz Schmidt orgonaszerzőként történt fellépése óta alig vált ismertté. …………………………….. E mű tonális nyelve messzemenően eredeti, ………. …….…………………………….. Max Regerrel szöges ellentétben, aki egymás után gyártotta műveit, anélkül, hogy érdekelte volna, hogy e nagyszerű alkotásokat milyen hangszeren adják elő, Schmidt olyan orgonát kér, amely alkalmas arra, hogy – Schmidt szavaival élve - úgy adja vissza a szerzeményeket, ’mint ahogyan azokat megalkotóik hallották’. A századforduló orgonája már nem volt a polifonikus zene visszaadására alkalmas hangszer. Schmidt ezért ….. egyértelműen elutasítja ezt orgonatípust, az ún.’modern orgonát’, ……………………………………….” Folyt. köv.
1671 smaragd 2016-04-12 20:33:22 [Válasz erre: 1661 smaragd 2016-04-10 19:51:07]
Wiener Sinfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001085d;10. Jänner 1934[/url]
Wiener Sinfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt: Symphonie Nr.4 C-dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0001085d;10. Jänner 1934[/url]
1670 Ardelao 2016-04-12 16:45:26
Az alábbi link megnyitásával érdekes beszámolót olvashatunk, és hallhatunk Franz Schmidt 1. és 2. szimfóniájáról, többek között ez utóbbi lejátszásának a technikai nehézségeiről. Míg az 1. szimfónia kedvező fogadtatásra talált, a 2. szimfónia erősen megosztotta a véleményeket. Németországban teljesen rossz kritikát kapott. Ekkor került sor a világtörténelem első közönségszavazására a klasszikus zene terén. Mintegy kétezer bécsi hallgató tette le voksát a 2. szimfónia mellett! Pedig akkor még nem volt internet, sem aláírásgyűjtő pultok! [url] http://detektor.fm/musik/saitenwechsel-franz-schmidts-2-sinfonie-ein-werk-und-seine-geschichte; Az első közönségszavazás a klasszikus művészet világában [/url]
Az alábbi link megnyitásával érdekes beszámolót olvashatunk, és hallhatunk Franz Schmidt 1. és 2. szimfóniájáról, többek között ez utóbbi lejátszásának a technikai nehézségeiről. Míg az 1. szimfónia kedvező fogadtatásra talált, a 2. szimfónia erősen megosztotta a véleményeket. Németországban teljesen rossz kritikát kapott. Ekkor került sor a világtörténelem első közönségszavazására a klasszikus zene terén. Mintegy kétezer bécsi hallgató tette le voksát a 2. szimfónia mellett! Pedig akkor még nem volt internet, sem aláírásgyűjtő pultok! [url] http://detektor.fm/musik/saitenwechsel-franz-schmidts-2-sinfonie-ein-werk-und-seine-geschichte; Az első közönségszavazás a klasszikus művészet világában [/url]
1669 Ardelao 2016-04-12 04:04:52 [Válasz erre: 1668 Ardelao 2016-04-12 00:45:26]
Ha már javítom, kiegészítem: A hétpecsétes könyvnek az 1666. sz. bejegyzésben említett felvételei: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Warner%2BClassics/5857822; Vezényel: Franz Welser-Möst, tenor: Stig Andersen [/url] [url] http://www.klassik-heute.com/4daction/www_medien_einzeln?id=11422#Werke; Vezényel: Nicolaus Harnoncourt, tenor: Kurt Streit [/url] (Dr. Benjamin G. Cohrs kritikája szerint ez a felvétel messze felülmúlja az összes korábbit, Franz Welser Möstét és Dmitri Mitropoulosét is.) [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Chandos/CHSA5061%25282%2529; Vezényel: Kristjan Järvi, tenor: Johannes Chum [/url]
Ha már javítom, kiegészítem: A hétpecsétes könyvnek az 1666. sz. bejegyzésben említett felvételei: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Warner%2BClassics/5857822; Vezényel: Franz Welser-Möst, tenor: Stig Andersen [/url] [url] http://www.klassik-heute.com/4daction/www_medien_einzeln?id=11422#Werke; Vezényel: Nicolaus Harnoncourt, tenor: Kurt Streit [/url] (Dr. Benjamin G. Cohrs kritikája szerint ez a felvétel messze felülmúlja az összes korábbit, Franz Welser Möstét és Dmitri Mitropoulosét is.) [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Chandos/CHSA5061%25282%2529; Vezényel: Kristjan Järvi, tenor: Johannes Chum [/url]
1668 Ardelao 2016-04-12 00:45:26 [Válasz erre: 1666 Ardelao 2016-04-11 17:33:04]
url] https://www.amazon.de/gp/product/B001QOBI82?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0; Schmidt: Das Buch mit Sieben Siegeln [/url] Franz Welser-Möst
url] https://www.amazon.de/gp/product/B001QOBI82?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0; Schmidt: Das Buch mit Sieben Siegeln [/url] Franz Welser-Möst
1667 smaragd 2016-04-11 18:36:33 [Válasz erre: 1665 smaragd 2016-04-11 15:56:21]
Max Reger, Franz Schmidt, Arnold Schönberg zenei újításait is említi szakavatott meglátásaiban Erich Marchkl. A témához kapcsolható a Max Reger emlékműsor, amely ma, 19.00 órakor kezdődik a Bartók Rádióban, ismétlés holnap, 9.30. Most a 2. részt hallhatjuk. Az elmúlt héten Katona Márta szerkesztő-műsorvezető beszélgetett a Max Reger zenéjének, életművének mélységeit és magasságait ismerő zenésszel, Szabó Balázs orgonaművésszel. Engem lekötött a múltheti műsor, alapos, méltó megemlékezés volt.
Max Reger, Franz Schmidt, Arnold Schönberg zenei újításait is említi szakavatott meglátásaiban Erich Marchkl. A témához kapcsolható a Max Reger emlékműsor, amely ma, 19.00 órakor kezdődik a Bartók Rádióban, ismétlés holnap, 9.30. Most a 2. részt hallhatjuk. Az elmúlt héten Katona Márta szerkesztő-műsorvezető beszélgetett a Max Reger zenéjének, életművének mélységeit és magasságait ismerő zenésszel, Szabó Balázs orgonaművésszel. Engem lekötött a múltheti műsor, alapos, méltó megemlékezés volt.
1666 Ardelao 2016-04-11 17:33:04
Kinek a pap, kinek a papné …. [url] http://www.gramophone.co.uk/review/schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln-0; A Harnoncourt és a Welser-Most által vezényelt előadás összehasonlítása (A recenzens neve nem szerepel az idézett cikk alatt.) [/url] „Amikor először hallottam Franz Schmidt nagy oratóriumát Harnoncourt interpretálásában, teljesen a hatása alá kerültem. Főként a kórus nagyszerű hangzásának köszönhetően: nagy kórus (Wiener Singverein) , amely e mű iránt nyilvánvalóan mélyen elkötelezett (az oratóriumot először ez a kórus mutatta be, és rendszeresen énekli azóta is), és tagjai az olyan igazán nehéz részekben, mint amilyen a “földrengésről” szóló és az azt követő fúga, avagy az utolsó ítéletet leíró rész, virtuózan énekelnek. Harnoncourtnak szólistákból is csodálatos csapata van, élén Kurt Streittel, aki - bár hangja a fölső régióban alkalmanként kissé túlfeszített - az élő adás során valójában egyre nagyobb teljesítményt nyújt, mígnem hallhatjuk rémséges történetét, midőn leírja a ’fakó lovat, kinek neve Halál’, és tanúja lehetünk a félelem keltette borzongásnak, amikor ’a második halált, a tűz tavát’ szemléli. Harnoncourt nagyon jó abban, hogy megteremtse a Schmidt által vizionált apokaliptikus környezetet: a baljós csatateret, amelyen azon kevés túlélő botladozik, aki a fakó ló lovasa elől megmenekült, a vonósok vérszegény hangzását, amely a mennyben dúló háborút kíséri. Nagy hatással volt rám a záró kórus halálos hallgatása is, amely arra emlékeztet, hogy szörnyű ítélet vár „azokra, akik a Földet bemocskolták”. Mindazonáltal, egy recenzens számára szokatlan módon, hosszabb időm volt arra, hogy ezt azt előadást jobban megismerjem, és hogy azt Franz Welser- Möst Gramophon-díjas olvasatával részletesen összehasonlítsam, s bár ez a lehetőség nem vezetett engem arra, hogy az általam említett kvalitásokat bármely szempontból kisebbítsem, korábbi toleranciám csökkent azon dolgok iránt, amelyek most Harnoncourt részéről modorosságoknak tűnnek. Nem tudom, miért hangsúlyos a vének első kórusának szinten minden hangja, azt sem, hogy a ‘Thou art worthy’-t éneklő kórus szavai miért különülnek el annyira egymástól. Bármennyire is szeretem a Singverein erőteljes hangzását, legalább is az, ahogyan Harnoncourt vezényli őket, néhány kritikus pillanatban ritmusbeli hiányosságokra vall. Welser-Möst mindezt nem kevésbé virtuózan adja elő, de meglehetősen kisebb kórussal, és kiegyensúlyozottabb felvétel segíti őt annál, mint amit a Teldec nyújt Harnoncourt számára. Welser-Möst szólistái cseppet sem rosszabbak: tenorja, Stig Andersen, bár robosztusabb, mint Streit, ő sem kevesbé ötletes. Mindkét előadás kiváló. Először azt gondoltam, hogy a kettő nagyjából egyenértékű. Welser-Möst olvasata most jobban lenyűgöz, mint valaha, és Harnoncourté a korábbinál kissé nagyobb csalódottságot kelt bennem.” [url] http://www.jesuites.com/cyberboutik/etudes/e3945/e3945sd3.htm; Claude Ollivier [/url] Harnoncourt ugyanzen előadásáról csak dicsérő hangon beszél, azt hitelesnek tartja. Véleménye szerint Kurt Streit hangja csodálatos, a hangszerelést briliáns, magát a művet pedig az osztrák kulturális örökség részének tekinti. [url] http://www.theguardian.com/music/2008/feb/29/classicalmusicandopera.shopping; Andrew Clements [/url] a Kristjan Järvi által vezényelt, 2005. évi bemutató felvételéről (Das Buch mit Sieben Siegeln, Chum/ Holl/ Trattnigg/ Breedt/ Schukoff/ Hemm/ Wiener Singverein/ Tonkünstler Orch/ Järvi - Chandos, két SACD) írt kritikájában megemlíti, hogy a szólóénekesek előadásából hiányzik a drámai intenzitás, míg a Welser-Möst, ill. Harnoncourt által vezényelt előadásokról készült (EMI és Teldec) felvételeket kiválónak minősíti.
Kinek a pap, kinek a papné …. [url] http://www.gramophone.co.uk/review/schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln-0; A Harnoncourt és a Welser-Most által vezényelt előadás összehasonlítása (A recenzens neve nem szerepel az idézett cikk alatt.) [/url] „Amikor először hallottam Franz Schmidt nagy oratóriumát Harnoncourt interpretálásában, teljesen a hatása alá kerültem. Főként a kórus nagyszerű hangzásának köszönhetően: nagy kórus (Wiener Singverein) , amely e mű iránt nyilvánvalóan mélyen elkötelezett (az oratóriumot először ez a kórus mutatta be, és rendszeresen énekli azóta is), és tagjai az olyan igazán nehéz részekben, mint amilyen a “földrengésről” szóló és az azt követő fúga, avagy az utolsó ítéletet leíró rész, virtuózan énekelnek. Harnoncourtnak szólistákból is csodálatos csapata van, élén Kurt Streittel, aki - bár hangja a fölső régióban alkalmanként kissé túlfeszített - az élő adás során valójában egyre nagyobb teljesítményt nyújt, mígnem hallhatjuk rémséges történetét, midőn leírja a ’fakó lovat, kinek neve Halál’, és tanúja lehetünk a félelem keltette borzongásnak, amikor ’a második halált, a tűz tavát’ szemléli. Harnoncourt nagyon jó abban, hogy megteremtse a Schmidt által vizionált apokaliptikus környezetet: a baljós csatateret, amelyen azon kevés túlélő botladozik, aki a fakó ló lovasa elől megmenekült, a vonósok vérszegény hangzását, amely a mennyben dúló háborút kíséri. Nagy hatással volt rám a záró kórus halálos hallgatása is, amely arra emlékeztet, hogy szörnyű ítélet vár „azokra, akik a Földet bemocskolták”. Mindazonáltal, egy recenzens számára szokatlan módon, hosszabb időm volt arra, hogy ezt azt előadást jobban megismerjem, és hogy azt Franz Welser- Möst Gramophon-díjas olvasatával részletesen összehasonlítsam, s bár ez a lehetőség nem vezetett engem arra, hogy az általam említett kvalitásokat bármely szempontból kisebbítsem, korábbi toleranciám csökkent azon dolgok iránt, amelyek most Harnoncourt részéről modorosságoknak tűnnek. Nem tudom, miért hangsúlyos a vének első kórusának szinten minden hangja, azt sem, hogy a ‘Thou art worthy’-t éneklő kórus szavai miért különülnek el annyira egymástól. Bármennyire is szeretem a Singverein erőteljes hangzását, legalább is az, ahogyan Harnoncourt vezényli őket, néhány kritikus pillanatban ritmusbeli hiányosságokra vall. Welser-Möst mindezt nem kevésbé virtuózan adja elő, de meglehetősen kisebb kórussal, és kiegyensúlyozottabb felvétel segíti őt annál, mint amit a Teldec nyújt Harnoncourt számára. Welser-Möst szólistái cseppet sem rosszabbak: tenorja, Stig Andersen, bár robosztusabb, mint Streit, ő sem kevesbé ötletes. Mindkét előadás kiváló. Először azt gondoltam, hogy a kettő nagyjából egyenértékű. Welser-Möst olvasata most jobban lenyűgöz, mint valaha, és Harnoncourté a korábbinál kissé nagyobb csalódottságot kelt bennem.” [url] http://www.jesuites.com/cyberboutik/etudes/e3945/e3945sd3.htm; Claude Ollivier [/url] Harnoncourt ugyanzen előadásáról csak dicsérő hangon beszél, azt hitelesnek tartja. Véleménye szerint Kurt Streit hangja csodálatos, a hangszerelést briliáns, magát a művet pedig az osztrák kulturális örökség részének tekinti. [url] http://www.theguardian.com/music/2008/feb/29/classicalmusicandopera.shopping; Andrew Clements [/url] a Kristjan Järvi által vezényelt, 2005. évi bemutató felvételéről (Das Buch mit Sieben Siegeln, Chum/ Holl/ Trattnigg/ Breedt/ Schukoff/ Hemm/ Wiener Singverein/ Tonkünstler Orch/ Järvi - Chandos, két SACD) írt kritikájában megemlíti, hogy a szólóénekesek előadásából hiányzik a drámai intenzitás, míg a Welser-Möst, ill. Harnoncourt által vezényelt előadásokról készült (EMI és Teldec) felvételeket kiválónak minősíti.
1665 smaragd 2016-04-11 15:56:21 [Válasz erre: 1664 smaragd 2016-04-11 05:19:17]
Erich Marckhl életművéről így ír az osztrák zenei lexikon: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_M/Marckhl_Erich.xml;Erich Marckhl[/url]
Erich Marckhl életművéről így ír az osztrák zenei lexikon: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_M/Marckhl_Erich.xml;Erich Marckhl[/url]
1664 smaragd 2016-04-11 05:19:17 [Válasz erre: 1663 Ardelao 2016-04-11 04:01:07]
Örülök, hogy megtaláltad ezt az emlékező írást, nagyon fontos részleteket rejt. Letölthető, két oldal.
Örülök, hogy megtaláltad ezt az emlékező írást, nagyon fontos részleteket rejt. Letölthető, két oldal.
1663 Ardelao 2016-04-11 04:01:07 [Válasz erre: 1662 Ardelao 2016-04-11 03:54:02]
Az alábbi linket ismét átküldöm, mert nálam az imént bejegyzett megnyitása valamilyen oknál fogva nem sikerült: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.xml; Zur Position Franz Schmidts [/url]
Az alábbi linket ismét átküldöm, mert nálam az imént bejegyzett megnyitása valamilyen oknál fogva nem sikerült: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.xml; Zur Position Franz Schmidts [/url]
1662 Ardelao 2016-04-11 03:54:02
Rövid részlet Erich Marckhl (1902.02.03.-1980.07.08.), osztrák zenetudós és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány - írásából: „Generáció tekintetében Max Reger, Franz Schmidt és Arnold Schönberg közel áll egymáshoz. Bécsi tanulmányaim idején …. e három név jelentette az új zene megtestesítését, ahol Regert és Schmidtet a klasszikus-romantikus hagyomány forradalmi fejlődése hordozóinak tekintették, és a hangversenyek nagyközönsége szimpátiájának a középpontjában álltak, ……” A teljes cikk, amelyben E. Marckhl tanárának rendkívül tehetségéről, zsenialitásáról a lehető legnagyobb elismeréssel ír, itt olvasható: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$00[[url] 2fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.xml; Franz Schmidt szerepéről [/url]
Rövid részlet Erich Marckhl (1902.02.03.-1980.07.08.), osztrák zenetudós és zeneszerző – egykori Schmidt tanítvány - írásából: „Generáció tekintetében Max Reger, Franz Schmidt és Arnold Schönberg közel áll egymáshoz. Bécsi tanulmányaim idején …. e három név jelentette az új zene megtestesítését, ahol Regert és Schmidtet a klasszikus-romantikus hagyomány forradalmi fejlődése hordozóinak tekintették, és a hangversenyek nagyközönsége szimpátiájának a középpontjában álltak, ……” A teljes cikk, amelyben E. Marckhl tanárának rendkívül tehetségéről, zsenialitásáról a lehető legnagyobb elismeréssel ír, itt olvasható: [url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$00[[url] 2fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.pdf?format=INT&t:ac=j$002fomz.1974.29.issue-jg$002fomz.1974.29.jg.527$002fomz.1974.29.jg.527.xml; Franz Schmidt szerepéről [/url]
1661 smaragd 2016-04-10 19:51:07 [Válasz erre: 1639 smaragd 2016-04-07 04:59:39]
Wiener Sinfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d4f;13.10.1932, Beethoven[/url]
Wiener Sinfonie-Orchester Oswald Kabasta Dirigent Franz Schmidt Klavier [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00011d4f;13.10.1932, Beethoven[/url]
1660 smaragd 2016-04-10 19:46:42
Wiener Philharmoniker Erich Leinsdorf vezényel: [url]https://youtu.be/RFS32nKj6_A;Franz Schmidt:Symphonie Nr.2 Es-dur[/url]
Wiener Philharmoniker Erich Leinsdorf vezényel: [url]https://youtu.be/RFS32nKj6_A;Franz Schmidt:Symphonie Nr.2 Es-dur[/url]
1659 Ardelao 2016-04-10 11:13:05 [Válasz erre: 1658 Ardelao 2016-04-10 11:10:30]
[url] http://www.zeit.de/2001/06/Der_apokalyptische_Reiter_aus_Wien;Wolfram Goertz írása Franz Schmidt főművének, „A hétpecsétes könyv”-nek a bemutatójáról [/url]
[url] http://www.zeit.de/2001/06/Der_apokalyptische_Reiter_aus_Wien;Wolfram Goertz írása Franz Schmidt főművének, „A hétpecsétes könyv”-nek a bemutatójáról [/url]
1658 Ardelao 2016-04-10 11:10:30
[url] http://www.zeit.de/2001/06/Der_apokalyptische_Reiter_aus_Wien; Wolfram Goertz írása Franz Schmidt főművének, „A hétpecsétes könyv”-nek a bemutatójáról [/url] 2001. február 1. Forrás: DIE ZEIT, 06/2001 Részlet: „Lenyűgöző mű, …… Nikolaus Harnoncourt Schmidt művével vált naggyá, …. Kurt Streit személyében ragyogó lírai tenort talált, kitűnő szóló kvartettet toborzott (Röschmann, Lipovsek, Lippert, Hawlata), felkérte a Wiener Singvereint, a hangszeres közreműködéssel pedig a Bécsi Filharmonikusokat bízta meg. Az eredmény fenomenális, és Schmidt rangját emeli ……”
[url] http://www.zeit.de/2001/06/Der_apokalyptische_Reiter_aus_Wien; Wolfram Goertz írása Franz Schmidt főművének, „A hétpecsétes könyv”-nek a bemutatójáról [/url] 2001. február 1. Forrás: DIE ZEIT, 06/2001 Részlet: „Lenyűgöző mű, …… Nikolaus Harnoncourt Schmidt művével vált naggyá, …. Kurt Streit személyében ragyogó lírai tenort talált, kitűnő szóló kvartettet toborzott (Röschmann, Lipovsek, Lippert, Hawlata), felkérte a Wiener Singvereint, a hangszeres közreműködéssel pedig a Bécsi Filharmonikusokat bízta meg. Az eredmény fenomenális, és Schmidt rangját emeli ……”
1657 smaragd 2016-04-10 06:36:41
Az alábbi videón Marco Ferrettit halljuk. Franz Schmidt zenéjét méltatja. [url]https://youtu.be/fk2cpgxYPKc;Symphonie Nr.2[/url]
Az alábbi videón Marco Ferrettit halljuk. Franz Schmidt zenéjét méltatja. [url]https://youtu.be/fk2cpgxYPKc;Symphonie Nr.2[/url]
1656 smaragd 2016-04-09 20:29:58
A "3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny" alkalmából készített rövidfilmet nézhetjük meg itt: [url]https://youtu.be/2-EtMkRDuvA ;Kitzbühel 2010[/url]
A "3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny" alkalmából készített rövidfilmet nézhetjük meg itt: [url]https://youtu.be/2-EtMkRDuvA ;Kitzbühel 2010[/url]
1655 Ardelao 2016-04-09 19:32:49 [Válasz erre: 1654 Ardelao 2016-04-09 18:26:39]
Hogy a jelenről is szóljak: [url] http://www.coolibri.de/veranstaltung/dortmund:festivals%202016:franz-schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln/80193285720161112.html; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln - St. Reinoldi, 44135 Dortmund, Ostenhellweg 1, 2016. november 12., 19:30 h [/url]
Hogy a jelenről is szóljak: [url] http://www.coolibri.de/veranstaltung/dortmund:festivals%202016:franz-schmidt-das-buch-mit-sieben-siegeln/80193285720161112.html; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln - St. Reinoldi, 44135 Dortmund, Ostenhellweg 1, 2016. november 12., 19:30 h [/url]
1654 Ardelao 2016-04-09 18:26:39
[url] http://www.alon.hu/ketezer-ember-elott-jatszott-becsben-savaria-szimfonikus-zenekar; Kétezez ember előtt játszott Bécsben a Savaria Szimfonikus Zenekar [/url] [u] „2008. október 26-án, este hétkor csaknem kétezer ember előtt adott hangversenyt a Savaria Szimfonikus Zenekar Bécsben, a Musikvereinssaal-ban. [/u] Günter Knotzinger bécsi karmester ……különleges műsort választott ; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című kompozícióját. „A hétpecsétes könyv” című mű Ausztriában és német nyelvterületen nagyon népszerű. ……….hetvenegy zenekari művész játszott a Savaria Szimfonikus Zenekarban, százhúszan énekeltek a Wiener Lehrer-a capella-Chor-ban, vagyis a Bécsi Pedagógus Kórusban. Az est szólistái: Helmut Wildhaber – Szt. János; Anton Scharinger – az Úr hangja; valamint Szabóky Tünde, szoprán; Daniela Treffner, alt; Thomas Tischler, tenor; Dominik Nekel, basszus. Orgonán a magyar származású, Bécsben élő Kovács Róbert játszott. Günter Knotzinger karmester interpretálása tökéletesen visszaadta a közönségnek az apokalipszis zenei megfogalmazását. Az előadók számára igényes és kifejezetten nehéz műben a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködése biztos alapot nyújtott a kiválóan, összeszedetten szereplő szólisták és a rendkívül tiszteletre méltó színvonalon megszólaló kórus számára.”
[url] http://www.alon.hu/ketezer-ember-elott-jatszott-becsben-savaria-szimfonikus-zenekar; Kétezez ember előtt játszott Bécsben a Savaria Szimfonikus Zenekar [/url] [u] „2008. október 26-án, este hétkor csaknem kétezer ember előtt adott hangversenyt a Savaria Szimfonikus Zenekar Bécsben, a Musikvereinssaal-ban. [/u] Günter Knotzinger bécsi karmester ……különleges műsort választott ; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című kompozícióját. „A hétpecsétes könyv” című mű Ausztriában és német nyelvterületen nagyon népszerű. ……….hetvenegy zenekari művész játszott a Savaria Szimfonikus Zenekarban, százhúszan énekeltek a Wiener Lehrer-a capella-Chor-ban, vagyis a Bécsi Pedagógus Kórusban. Az est szólistái: Helmut Wildhaber – Szt. János; Anton Scharinger – az Úr hangja; valamint Szabóky Tünde, szoprán; Daniela Treffner, alt; Thomas Tischler, tenor; Dominik Nekel, basszus. Orgonán a magyar származású, Bécsben élő Kovács Róbert játszott. Günter Knotzinger karmester interpretálása tökéletesen visszaadta a közönségnek az apokalipszis zenei megfogalmazását. Az előadók számára igényes és kifejezetten nehéz műben a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködése biztos alapot nyújtott a kiválóan, összeszedetten szereplő szólisták és a rendkívül tiszteletre méltó színvonalon megszólaló kórus számára.”
1653 Ardelao 2016-04-09 13:13:52 [Válasz erre: 1652 Ardelao 2016-04-09 12:59:38]
Bár evidens, de javítom: "mellett" :)
Bár evidens, de javítom: "mellett" :)
1652 Ardelao 2016-04-09 12:59:38 [Válasz erre: 1641 Ardelao 2016-04-07 09:26:29]
Révész László Révész László 1962-ben született. Orgonatanulmányait a budapesti Zenemûvészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneakadémián is Lehotka Gábor tanítványaként végezte kiváló eredménnyel. Már fõiskolás korában a II. Budapesti Nemzetközi Orgonaversenyen helyezést ért el. A kecskeméti Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola orgonatanára. Pedagógiai munkássága mellet sikeres elõadói tevékenységet is folytat itthon és külföldön egyaránt. Mali Katalin orgonaművész honlapjáról. (http://www.myorganmusic.com/Orgonamuvesz/Revesz_Laszlo.html)
Révész László Révész László 1962-ben született. Orgonatanulmányait a budapesti Zenemûvészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneakadémián is Lehotka Gábor tanítványaként végezte kiváló eredménnyel. Már fõiskolás korában a II. Budapesti Nemzetközi Orgonaversenyen helyezést ért el. A kecskeméti Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola orgonatanára. Pedagógiai munkássága mellet sikeres elõadói tevékenységet is folytat itthon és külföldön egyaránt. Mali Katalin orgonaművész honlapjáról. (http://www.myorganmusic.com/Orgonamuvesz/Revesz_Laszlo.html)
1651 Ardelao 2016-04-09 09:07:12
Úgy tűnik, Franz Schmidt zenéjét az ifjabb generáció egyre jobban értékeli, egyre többen választják bel- és külföldön szakdolgozataik, tanulmányaik témájává, és vállalkoznak az „elfeledett zeneszerző” műveinek az előadására. Szép példa erre: [url] https://www.thenewyouthorchestra.com/NYO_Winter_Concerts_2016.html; Az Új Ifjúsági Zenekar (NYO) 2016. évi, téli hangversenye San Diegoban: [/url] („Ne hagyja ki …..Franz Schmidt 1. Szimfóniájának történelmi előadását” „….igen különleges hangverseny ….. Várakozással nézünk e nagy esemény elébe ….”) és a 2015. évi [url] http://ausztriai-magyar-evangelikusok.blogspot.hu/2015/04/orgonamuzsika-2015-aprilis-19-en.html; „Húsvéti orgonamuzsika”, a [/url] „Zenés áhítat a budahegyvidéki evangélikus templomban”, amelynek orgonáján Szeitl Zita (született Budapesten, 1988-ban, jelenleg Grazban él) Franz Schmidt művet is előadott. [url] https://www.mupa.hu/program/kovacs-robert-orgonaestje-2007-05-07-19-30-00-bbnh; „ A harmincéves Kovács Róbert 2006-ban [/url] megnyerte a ………….. Haarlemi Nemzetközi Improvizációs Orgonaversenyt. …A versenyek és koncertek mellett több CD- és rádiófelvételevél és az improvizáció terén szerzett elismerést, de a 19-20. század fordulójának orgonamuzsikájához is szoros kapcsolat fűzi. Gyakran játssza a kor egyik legjelentősebb osztrák komponistája, Franz Schmidt műveit,…”
Úgy tűnik, Franz Schmidt zenéjét az ifjabb generáció egyre jobban értékeli, egyre többen választják bel- és külföldön szakdolgozataik, tanulmányaik témájává, és vállalkoznak az „elfeledett zeneszerző” műveinek az előadására. Szép példa erre: [url] https://www.thenewyouthorchestra.com/NYO_Winter_Concerts_2016.html; Az Új Ifjúsági Zenekar (NYO) 2016. évi, téli hangversenye San Diegoban: [/url] („Ne hagyja ki …..Franz Schmidt 1. Szimfóniájának történelmi előadását” „….igen különleges hangverseny ….. Várakozással nézünk e nagy esemény elébe ….”) és a 2015. évi [url] http://ausztriai-magyar-evangelikusok.blogspot.hu/2015/04/orgonamuzsika-2015-aprilis-19-en.html; „Húsvéti orgonamuzsika”, a [/url] „Zenés áhítat a budahegyvidéki evangélikus templomban”, amelynek orgonáján Szeitl Zita (született Budapesten, 1988-ban, jelenleg Grazban él) Franz Schmidt művet is előadott. [url] https://www.mupa.hu/program/kovacs-robert-orgonaestje-2007-05-07-19-30-00-bbnh; „ A harmincéves Kovács Róbert 2006-ban [/url] megnyerte a ………….. Haarlemi Nemzetközi Improvizációs Orgonaversenyt. …A versenyek és koncertek mellett több CD- és rádiófelvételevél és az improvizáció terén szerzett elismerést, de a 19-20. század fordulójának orgonamuzsikájához is szoros kapcsolat fűzi. Gyakran játssza a kor egyik legjelentősebb osztrák komponistája, Franz Schmidt műveit,…”
1650 smaragd 2016-04-09 05:49:52 [Válasz erre: 1645 smaragd 2016-04-08 10:35:00]
Koncertek, beszámolók, orgonaművészek - számos érdekesség a magyarországi előadásokról. Az egyik hír az orgonaversenyekről ad tájékoztatást, köztük a Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaversenyről. Az idei évtől kezdve ezt a zenei rendezvényt Bécsben tartják - orgelwettbewerb.at [url]http://www.orgonakoncertek.gportal.hu/gindex.php?pg=29981957&offset=160;orgonakoncertek.gportal[/url]
Koncertek, beszámolók, orgonaművészek - számos érdekesség a magyarországi előadásokról. Az egyik hír az orgonaversenyekről ad tájékoztatást, köztük a Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaversenyről. Az idei évtől kezdve ezt a zenei rendezvényt Bécsben tartják - orgelwettbewerb.at [url]http://www.orgonakoncertek.gportal.hu/gindex.php?pg=29981957&offset=160;orgonakoncertek.gportal[/url]
1649 Ardelao 2016-04-08 23:14:55 [Válasz erre: 1536 Ardelao 2016-03-14 19:45:58]
Franz Schmidt és a modernizmus (ld. még az 1536. sz. bejegyzés „Expresszionizmus” címszó alatti bekezdését): [url] http://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.525/omz.1974.29.jg.525.xml; Franz Schmidt korának tükrében: [/url] Alfred Uhl (1909.06.05.-1992.06.08., osztrák zeneszerző és karmester) írása (Österreichische Musikzeitschrift, 29. évfolyam, 11. füzet – 1974. november) Részlet: „Franz Schmidt száz évvel ezelőtt – 1874. december 22-én - született, Pozsonyban. Így olyan generációhoz tartozott, amely magát az Osztrák Magyar Monarchia ölében még négy évtizeden át biztonságban érezhette. Ez a védettség, persze, látszólagos volt, mivel abban az időben már egyre inkább repedeztek a régi monarchia falai, és egyre több villámlás jelezte, hogy veszély közeleg. Noha kívülről a monarchia szerkezete még szilárdnak tűnt, a tűzhányó tetején a tánc már akkor elkezdődött, egy olyan tánc, amely végül, az első világháború elején, kísértetiesen grandiózus, tánclépésben haladó halálmenetté fokozódott. A monarchia összeomlása Franz Schmidtre és generációjára teljes erőből és könyörtelen keménységgel sújtott le. Az új kor - különösen az akkori középső generációhoz tartozóktól - az emberi, társadalmi és természetesen a művészi értékek minden területén merőben új irányultságot követelt, és ezzel az értékekről alkotott, szinte valamennyi, addig oly ismerős és megszokott fogalom átértelmezését, amelynek során végülis tulajdonképpen csak két lehetőség maradt: vagy beletörődni, vagy kísérletet tenni az új megértésének a megtanulására. Schmidt ez utóbbit tette, aki a zene terén - úgy tűnt - valóban meggyőző módon zárkózott fel az újhoz. Mi, egykori tanítványai, még jól emlékezünk arra, milyen intenzitással és odaadással tanulta be pl. az egyik iskolai együttessel Schönberg „Pierrot Lunaire”-jét, azt a művet, amelyet Schmidt különösen értékelt.. ………” [url] http://www.classical.net/music/comp.lst/schmidt.php; Classical Net - Franz Schmidt: [/url] „ ….. Schmidt élénken érdeklődött a bécsi avantgarde iránt. Schönberberg csodálta őt, különösen azokért az előadásokért, amikor Schönberg művet játszottak. Különösen hálás volt azért, hogy Schmidt vezényelte a „Pierrot Lunaire”-t. Azonban e modernista áramlatok egyike sem talált utat Schmidt zenéjéhez. ….”
Franz Schmidt és a modernizmus (ld. még az 1536. sz. bejegyzés „Expresszionizmus” címszó alatti bekezdését): [url] http://www.degruyter.com/view/j/omz.1974.29.issue-jg/omz.1974.29.jg.525/omz.1974.29.jg.525.xml; Franz Schmidt korának tükrében: [/url] Alfred Uhl (1909.06.05.-1992.06.08., osztrák zeneszerző és karmester) írása (Österreichische Musikzeitschrift, 29. évfolyam, 11. füzet – 1974. november) Részlet: „Franz Schmidt száz évvel ezelőtt – 1874. december 22-én - született, Pozsonyban. Így olyan generációhoz tartozott, amely magát az Osztrák Magyar Monarchia ölében még négy évtizeden át biztonságban érezhette. Ez a védettség, persze, látszólagos volt, mivel abban az időben már egyre inkább repedeztek a régi monarchia falai, és egyre több villámlás jelezte, hogy veszély közeleg. Noha kívülről a monarchia szerkezete még szilárdnak tűnt, a tűzhányó tetején a tánc már akkor elkezdődött, egy olyan tánc, amely végül, az első világháború elején, kísértetiesen grandiózus, tánclépésben haladó halálmenetté fokozódott. A monarchia összeomlása Franz Schmidtre és generációjára teljes erőből és könyörtelen keménységgel sújtott le. Az új kor - különösen az akkori középső generációhoz tartozóktól - az emberi, társadalmi és természetesen a művészi értékek minden területén merőben új irányultságot követelt, és ezzel az értékekről alkotott, szinte valamennyi, addig oly ismerős és megszokott fogalom átértelmezését, amelynek során végülis tulajdonképpen csak két lehetőség maradt: vagy beletörődni, vagy kísérletet tenni az új megértésének a megtanulására. Schmidt ez utóbbit tette, aki a zene terén - úgy tűnt - valóban meggyőző módon zárkózott fel az újhoz. Mi, egykori tanítványai, még jól emlékezünk arra, milyen intenzitással és odaadással tanulta be pl. az egyik iskolai együttessel Schönberg „Pierrot Lunaire”-jét, azt a művet, amelyet Schmidt különösen értékelt.. ………” [url] http://www.classical.net/music/comp.lst/schmidt.php; Classical Net - Franz Schmidt: [/url] „ ….. Schmidt élénken érdeklődött a bécsi avantgarde iránt. Schönberberg csodálta őt, különösen azokért az előadásokért, amikor Schönberg művet játszottak. Különösen hálás volt azért, hogy Schmidt vezényelte a „Pierrot Lunaire”-t. Azonban e modernista áramlatok egyike sem talált utat Schmidt zenéjéhez. ….”
1648 smaragd 2016-04-08 21:16:58
Walter Berry mai születésnapi évfordulójáról három link segítségével emlékezem meg: Az emlékezetes Franz Schmidt oratórum-felvétel: [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Das-Buch-mit-sieben-Siegeln/hnum/7491441;Das Buch mit sieben Siegeln[/url] A mindig jó kedélyű Walter Berry egy interjú keretében idézi fel nagyívű zenei pályája emlékezetes szerepeit, partnereiről és karmestereiről mesél kedves élményeket: [url]https://youtu.be/h71Fdl4qY0o;Interjú Walter Berryvel[/url] Franz Schmidt nevét ugyan nem említi a fenti műsorban, de elmondja, hogy a Volksoperben énekelt a "Notre Dame"-ban. [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/pressezentrum/12543.php ;Volksoper, Franz Schmidt:Notre Dame[/url]
Walter Berry mai születésnapi évfordulójáról három link segítségével emlékezem meg: Az emlékezetes Franz Schmidt oratórum-felvétel: [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Das-Buch-mit-sieben-Siegeln/hnum/7491441;Das Buch mit sieben Siegeln[/url] A mindig jó kedélyű Walter Berry egy interjú keretében idézi fel nagyívű zenei pályája emlékezetes szerepeit, partnereiről és karmestereiről mesél kedves élményeket: [url]https://youtu.be/h71Fdl4qY0o;Interjú Walter Berryvel[/url] Franz Schmidt nevét ugyan nem említi a fenti műsorban, de elmondja, hogy a Volksoperben énekelt a "Notre Dame"-ban. [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/pressezentrum/12543.php ;Volksoper, Franz Schmidt:Notre Dame[/url]
