1597 smaragd 2016-03-30 06:19:03 [Válasz erre: 1512 smaragd 2016-03-08 13:28:15]
Karl Kobald visszaemlékezésében - lsd. előző bejegyzés - említi azt a koncertet is, amelyen Franz Schmidt Schubert "Wanderer Fantasie" művét zongorázta. A Wiener Symphoniker archívumából az előzményre kattintva, 1512, megjeleníthető az est teljes programja, 1916. január 16-án, a Musikvereinben játszották.
Karl Kobald visszaemlékezésében - lsd. előző bejegyzés - említi azt a koncertet is, amelyen Franz Schmidt Schubert "Wanderer Fantasie" művét zongorázta. A Wiener Symphoniker archívumából az előzményre kattintva, 1512, megjeleníthető az est teljes programja, 1916. január 16-án, a Musikvereinben játszották.
1596 Ardelao 2016-03-29 21:44:06 [Válasz erre: 1592 Ardelao 2016-03-29 11:18:48]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Negyedik rész „Különösen sikeres fejezetet képez mesterünk életében a Zene- és Előadóművészeti Akadámia tanáraként több, mint harminc éven át folytatott tevékenység. …. Mestere volt a csellónak, egyedülálló muzikalitású zongoraművész, aki a hangszert -tulajdonképpen gyakorlás nélkül - nemcsak technikailag kezelte virtuózan, hanem abba lelket is lehelt, a legmélyebb zeneiségét; tőle hallani Schubert „Wanderer-fantáziáját” vagy egy Beethoven-szonátát vagy Bachot játszani ….. a művészet legmagasabb rendű élvezetét jelentette. Kifogástalanul játszotta kottából a legnehezebb műveket is, képes volt szimfóniákat visszaadni zongorán, és operákat kísérni emlékezetből. Mesterien kezelte az orgonát, megállta a helyét karmesterként, és legrangosabb tanára volt a szigorú tétel és a zeneszerzés oktatásának. Több generációját képezte ki olyan tanítványoknak, akik ma a zene világában nagy tekintélynek örvendenek – ………….., mint Wührer, Panhofer, Walter Bricht, Robert Wagner. Egy ideig megbízták az Akadémia vezetésével is, egy nehéz feladattal, amelyet ……….. sikeresen és becsülettel oldott meg. Neve, akárcsak Hellmesbergeré, Bruckneré, Emil Saueré és több más híres tanáré és művészé, ott díszeleg arany betűkkel az Akadémia történetében. Az igazi ízlés általános, amely mindenfajta szépségre kiterjed, de egyiktől sem vár el több élvezetet annál, mint amit az jellege szerint nyújtani képes. Lessing” Vége
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Negyedik rész „Különösen sikeres fejezetet képez mesterünk életében a Zene- és Előadóművészeti Akadámia tanáraként több, mint harminc éven át folytatott tevékenység. …. Mestere volt a csellónak, egyedülálló muzikalitású zongoraművész, aki a hangszert -tulajdonképpen gyakorlás nélkül - nemcsak technikailag kezelte virtuózan, hanem abba lelket is lehelt, a legmélyebb zeneiségét; tőle hallani Schubert „Wanderer-fantáziáját” vagy egy Beethoven-szonátát vagy Bachot játszani ….. a művészet legmagasabb rendű élvezetét jelentette. Kifogástalanul játszotta kottából a legnehezebb műveket is, képes volt szimfóniákat visszaadni zongorán, és operákat kísérni emlékezetből. Mesterien kezelte az orgonát, megállta a helyét karmesterként, és legrangosabb tanára volt a szigorú tétel és a zeneszerzés oktatásának. Több generációját képezte ki olyan tanítványoknak, akik ma a zene világában nagy tekintélynek örvendenek – ………….., mint Wührer, Panhofer, Walter Bricht, Robert Wagner. Egy ideig megbízták az Akadémia vezetésével is, egy nehéz feladattal, amelyet ……….. sikeresen és becsülettel oldott meg. Neve, akárcsak Hellmesbergeré, Bruckneré, Emil Saueré és több más híres tanáré és művészé, ott díszeleg arany betűkkel az Akadémia történetében. Az igazi ízlés általános, amely mindenfajta szépségre kiterjed, de egyiktől sem vár el több élvezetet annál, mint amit az jellege szerint nyújtani képes. Lessing” Vége
1595 smaragd 2016-03-29 20:24:52 [Válasz erre: 1594 smaragd 2016-03-29 20:20:21]
Kénytelen vagyok rögtön helyesbíteni! Az egész koncertsorozat a Wiener Symphoniker előadásait mutatja be archívumuk segítségével. A Wiener Philharmoniker koncertjeit nemsokkal a fórum indulása után ismertettem.
Kénytelen vagyok rögtön helyesbíteni! Az egész koncertsorozat a Wiener Symphoniker előadásait mutatja be archívumuk segítségével. A Wiener Philharmoniker koncertjeit nemsokkal a fórum indulása után ismertettem.
1594 smaragd 2016-03-29 20:20:21 [Válasz erre: 1514 smaragd 2016-03-08 13:34:57]
Az előzményekben megtekinthető - legnagyobb fájdalmamra sajnos nem hallható - koncertek a 1496. számú bejegyzésemben (2016.március 6.) elkezdett sorozat folytatásai, azok az esték a bécsi Musikvereinben, amelyeken Franz Schmidt zongorázott, vagy műveit játszotta a Wiener Philharmoniker.
Az előzményekben megtekinthető - legnagyobb fájdalmamra sajnos nem hallható - koncertek a 1496. számú bejegyzésemben (2016.március 6.) elkezdett sorozat folytatásai, azok az esték a bécsi Musikvereinben, amelyeken Franz Schmidt zongorázott, vagy műveit játszotta a Wiener Philharmoniker.
1593 smaragd 2016-03-29 14:44:57 [Válasz erre: 1583 smaragd 2016-03-27 05:16:35]
Az előzményben olvasható és meghallgatható Franz Schmidt-mű,az un. Klavierquintett G-Dur legközelebb - ahogy már korábban jeleztük - 2016. április 3-án, vasárnap hallgatható meg, Perchtoldsdorfban. N.Ö. Kammermusikabend im Rahmen der "FRANZ-SCHMIDT-MUSIKTAGE 2016 3.4.2016 Burg Perchtoldsdorf, Neuer Burgsaal Ines Milkin und Teodora Sorokow, Violine; Victoria Fónyad-Eizinger, Viola; Martin Först, Violoncello; Agnes Wolf, Klavier."
Az előzményben olvasható és meghallgatható Franz Schmidt-mű,az un. Klavierquintett G-Dur legközelebb - ahogy már korábban jeleztük - 2016. április 3-án, vasárnap hallgatható meg, Perchtoldsdorfban. N.Ö. Kammermusikabend im Rahmen der "FRANZ-SCHMIDT-MUSIKTAGE 2016 3.4.2016 Burg Perchtoldsdorf, Neuer Burgsaal Ines Milkin und Teodora Sorokow, Violine; Victoria Fónyad-Eizinger, Viola; Martin Först, Violoncello; Agnes Wolf, Klavier."
1592 Ardelao 2016-03-29 11:18:48 [Válasz erre: 1590 Ardelao 2016-03-28 20:36:24]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Harmadik rész „Amikor sétáink alkalmával egyszer megkérdeztem tőle, melyik zeneszerzőt kedveli a leginkább, azt válaszolta, hogy ifjú korában Lisztért rajongott, mint zongoraművészért, akitől csak most távolodott el teljesen. A Bruckner és Brahms közti nagy rivalizálás idején teljesen Bruckner mellé állt, később azután megtanulta szeretni Brahmsot és mindenek előtt különösen Bachot. Hébe-hóba meglátogatott engem Rodaunban, és egyszer hallottam, amint mélyen lehangoltan arról panaszkodott, hogy milyen ritkán adják elő a műveit, őt mindig csak egy tehetséges epigonnak tartják, miközben ő, akárcsak Brahms, a zenei múlt értékes örökrészének a megőrzése mellett mégis annyi új és sajátos dolgot hozott. Schmidt hűséges, jó barát volt. Ha valakit a szívébe zárt, ahhoz ragaszkodott. Közeli barátai közé tartozott többek között Hübel von Elengo báró és Kral Weymar iskolai tanár. Barátaival szívesen biliárdozott, mely játéknak lelkes hódolója volt, és velük egy lakhelyéhez közeli tanyán minden csütörtökön találkozott. Saját házában is ….. gyakran zajlott vidám, igazi bécsi társasági élet. Mindazok számára, akiknek abban a szerencsében volt részük, hogy jelen lehettek, feledhetetlenek maradnak a szép kamarazenei előadások a petersdorfi mező melletti csendes, idillikus házban, rendszerint Schmidt csellózott, Dr. Oskar Adler volt az első hegedűs, Dr. Straßberg ügyvéd brácsázott, a másodhegedűn Else Stein játszott.” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Harmadik rész „Amikor sétáink alkalmával egyszer megkérdeztem tőle, melyik zeneszerzőt kedveli a leginkább, azt válaszolta, hogy ifjú korában Lisztért rajongott, mint zongoraművészért, akitől csak most távolodott el teljesen. A Bruckner és Brahms közti nagy rivalizálás idején teljesen Bruckner mellé állt, később azután megtanulta szeretni Brahmsot és mindenek előtt különösen Bachot. Hébe-hóba meglátogatott engem Rodaunban, és egyszer hallottam, amint mélyen lehangoltan arról panaszkodott, hogy milyen ritkán adják elő a műveit, őt mindig csak egy tehetséges epigonnak tartják, miközben ő, akárcsak Brahms, a zenei múlt értékes örökrészének a megőrzése mellett mégis annyi új és sajátos dolgot hozott. Schmidt hűséges, jó barát volt. Ha valakit a szívébe zárt, ahhoz ragaszkodott. Közeli barátai közé tartozott többek között Hübel von Elengo báró és Kral Weymar iskolai tanár. Barátaival szívesen biliárdozott, mely játéknak lelkes hódolója volt, és velük egy lakhelyéhez közeli tanyán minden csütörtökön találkozott. Saját házában is ….. gyakran zajlott vidám, igazi bécsi társasági élet. Mindazok számára, akiknek abban a szerencsében volt részük, hogy jelen lehettek, feledhetetlenek maradnak a szép kamarazenei előadások a petersdorfi mező melletti csendes, idillikus házban, rendszerint Schmidt csellózott, Dr. Oskar Adler volt az első hegedűs, Dr. Straßberg ügyvéd brácsázott, a másodhegedűn Else Stein játszott.” Folyt. köv.
1591 smaragd 2016-03-29 07:01:53 [Válasz erre: 1590 Ardelao 2016-03-28 20:36:24]
Hogy könnyebben magunk elé képzelhessük az egykori és a lehetőségek szerint máig megőrzött perchtoldsdorfi légkört, újra bejegyzem a tájról felvett rövid videofilmet. Ez az egykor érintetlen, idilli környezet hangulátával minden bizonnyal támogatta Franz Schmidt zeneszerzői világát. [url]https://youtu.be/OajJDjFsml8;Perchtoldsdorfer Heide[/url] Most vettem észre,hogy kisfilm közzététele három héttel azután történt, hogy elindult a Franz Schmidt fórum. Karl Kobald visszaemlékezése, a korábbi Rajter Lajos interjú és másokéival együtt közel hozza hozzánk Franz Schmidt személyét, szinte megeleveníti előttünk. Köszönöm szépen!
Hogy könnyebben magunk elé képzelhessük az egykori és a lehetőségek szerint máig megőrzött perchtoldsdorfi légkört, újra bejegyzem a tájról felvett rövid videofilmet. Ez az egykor érintetlen, idilli környezet hangulátával minden bizonnyal támogatta Franz Schmidt zeneszerzői világát. [url]https://youtu.be/OajJDjFsml8;Perchtoldsdorfer Heide[/url] Most vettem észre,hogy kisfilm közzététele három héttel azután történt, hogy elindult a Franz Schmidt fórum. Karl Kobald visszaemlékezése, a korábbi Rajter Lajos interjú és másokéival együtt közel hozza hozzánk Franz Schmidt személyét, szinte megeleveníti előttünk. Köszönöm szépen!
1590 Ardelao 2016-03-28 20:36:24 [Válasz erre: 1588 Ardelao 2016-03-28 12:21:51]
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Második rész „Schmidt, mint minden nagy ember, legbelül mélyen vallásos volt, amelyet azonban a külvilág felé nem mutatott. Mesterműve, a …… gigantikus kórus- és zenekari mű, „A hétpecsétes könyv” ….. tanúsítja a transzcendentálishoz, az örökkévalóhoz való mély, lelki viszonyulását. Külső élete kevés említésre érdemes dolgot kínál, olyan volt, mint minden földi dolog, csupa fény és árnyék, sikerekben gazdag, de egyúttal tragédiával teli. Amikor a hírnév fénye kezdte körülragyogni, súlyos sorscsapások érték. Első feleségének az elméje elborult, egyetlen gyermeke, hőn szeretett leánya, meghalt. Élete egyfolytában a szakadatlan munka volt, hangok fáradhatatlan komponálása, amelyeknek gazdag fantáziája adott szárnyakat, a művészi kiteljesedésért folytatott küzdelem. …… Mint minden szüntelenül dolgozó alkotó embernek, neki is szüksége volt …………a kikapcsolódásra. Ezt mindenekelőtt a természetben találta meg, amelyhez különös szerelem fűzte ……. amint pénzeszközei megengedték, hogy egy vidéki lakot vásároljon, Perchtolsdorfba vonult vissza, amely Glucknak és később Hugo Wolfnak is kedvenc tartózkodási helye volt. A nagyvárostól távol, földi örömei közé tartozott, ha kis kertjében dolgozhatott, vagy a közeli mezőn avagy az azt övező fenyőerdőben andaloghatott. Mivel én a szomszédos Rodaunban laktam, sétái közben gyakran találkoztam a mesterrel. Többnyire egyedül járt arra, csak kutyája, Dagobert kísérte őt. ……. Schmidt néha nagyon beszédessé vált, és sok dolgot mesélt az életéből, szép ifjúkori éveiről, amelyeket gyerekként a Grienauer családnál töltött, zongoratanáráról, Leschetitzkyről, ….. akinek a főként technikára irányuló oktatási módszere számára oly keveset ígért, hogy tanárát már néhány óra után otthagyta; azután sok érdekeset mesélt az Operában eltöltött idejéről, Gustav Mahlerről, a Bécsi Konzervatóriumban töltött éveiről, tanáráról, Ferdinand Hellmesbergerről, stb. Azt, hogy mennyire kötődött a természethez, a következő kis epizód bizonyítja: Egyszer a petersdorfi mezőn akadtam rá, teljesen egyedül ült egy padon, mélyen művészi ábrándjaiba merülten. Amikor odaléptem hozzá, egészen halkan azt mondja: „Figyeljen! Milyen csodálatos hármashangzat!” Ez egy közelben fuvolázó rigó dalából szólt. Egyszer akkor találkoztam vele, amikor imádott leányával, Emmával a mezőn futkározott, és egy maga építette sárkányt eregetett.” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Második rész „Schmidt, mint minden nagy ember, legbelül mélyen vallásos volt, amelyet azonban a külvilág felé nem mutatott. Mesterműve, a …… gigantikus kórus- és zenekari mű, „A hétpecsétes könyv” ….. tanúsítja a transzcendentálishoz, az örökkévalóhoz való mély, lelki viszonyulását. Külső élete kevés említésre érdemes dolgot kínál, olyan volt, mint minden földi dolog, csupa fény és árnyék, sikerekben gazdag, de egyúttal tragédiával teli. Amikor a hírnév fénye kezdte körülragyogni, súlyos sorscsapások érték. Első feleségének az elméje elborult, egyetlen gyermeke, hőn szeretett leánya, meghalt. Élete egyfolytában a szakadatlan munka volt, hangok fáradhatatlan komponálása, amelyeknek gazdag fantáziája adott szárnyakat, a művészi kiteljesedésért folytatott küzdelem. …… Mint minden szüntelenül dolgozó alkotó embernek, neki is szüksége volt …………a kikapcsolódásra. Ezt mindenekelőtt a természetben találta meg, amelyhez különös szerelem fűzte ……. amint pénzeszközei megengedték, hogy egy vidéki lakot vásároljon, Perchtolsdorfba vonult vissza, amely Glucknak és később Hugo Wolfnak is kedvenc tartózkodási helye volt. A nagyvárostól távol, földi örömei közé tartozott, ha kis kertjében dolgozhatott, vagy a közeli mezőn avagy az azt övező fenyőerdőben andaloghatott. Mivel én a szomszédos Rodaunban laktam, sétái közben gyakran találkoztam a mesterrel. Többnyire egyedül járt arra, csak kutyája, Dagobert kísérte őt. ……. Schmidt néha nagyon beszédessé vált, és sok dolgot mesélt az életéből, szép ifjúkori éveiről, amelyeket gyerekként a Grienauer családnál töltött, zongoratanáráról, Leschetitzkyről, ….. akinek a főként technikára irányuló oktatási módszere számára oly keveset ígért, hogy tanárát már néhány óra után otthagyta; azután sok érdekeset mesélt az Operában eltöltött idejéről, Gustav Mahlerről, a Bécsi Konzervatóriumban töltött éveiről, tanáráról, Ferdinand Hellmesbergerről, stb. Azt, hogy mennyire kötődött a természethez, a következő kis epizód bizonyítja: Egyszer a petersdorfi mezőn akadtam rá, teljesen egyedül ült egy padon, mélyen művészi ábrándjaiba merülten. Amikor odaléptem hozzá, egészen halkan azt mondja: „Figyeljen! Milyen csodálatos hármashangzat!” Ez egy közelben fuvolázó rigó dalából szólt. Egyszer akkor találkoztam vele, amikor imádott leányával, Emmával a mezőn futkározott, és egy maga építette sárkányt eregetett.” Folyt. köv.
1589 smaragd 2016-03-28 13:40:31 [Válasz erre: 1588 Ardelao 2016-03-28 12:21:51]
Österreichisches Musiklexikon: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_K/Kobald_Karl.xml;Karl Kobald[/url]
Österreichisches Musiklexikon: [url]http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_K/Kobald_Karl.xml;Karl Kobald[/url]
1588 Ardelao 2016-03-28 12:21:51
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Első rész „Több évtizeden át abban a szerencsében volt részem, hogy Franz Schmidttel személyes kapcsolatban lehettem, őt, mint embert, művészt és tanárt megismerhettem, tanúja lehettem zeneszerzőként megnyilvánult, mesteri tudásának. Ifjú koromban gyakran hallottam őt szóló csellistaként az operában, abban az időben, amikor ott még Gustav Mahler uralkodott, azután hangversenyeken, virtuózként, sok nyilvános és zártkörű kamarazenei rendezvényen vonósnégyes tagjaként. Később, az Oktatási Minisztériumban sok éven át betöltött kultúrreferensi pozíciómban és a Zeneakadémia elnökeként módomban állt csodálattal követni páratlan csellóoktatói tevékenységét és a zeneelméleti szakokat. Schmidt emberként, mint valamennyi nagy mesterünk, akár Haydn, Schubert, Bruckner, egyszerű és szerény volt. Nem volt komplikált, problematikus természet. Szerény lényétől, …. teljesen távol állt a tolakodó fellépés, igazi osztrák lazasággal kitért minden patetikus megnyilvánulás, minden olyan dolog elől, amely külső reklám látszatát keltette. De minden szerénysége mellett tökéletesen tudatában volt a művészetének, amelyet teljes felelősséggel és a tökéletességre való, lankadatlan törekvéssel szolgált, és hitt a sors által számára rendelt művészi küldetésben. …….” Folyt. köv.
[url] http://www.degruyter.com/dg/viewarticle.fullcontentlink:pdfeventlink/$002fj$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.pdf?t:ac=j$002fomz.1949.4.issue-jg$002fomz.1949.4.jg.15$002fomz.1949.4.jg.15.xml; Karl Kobald: Franz Schmidt, mint ember és tanár [/url] Kivonatos fordítás Első rész „Több évtizeden át abban a szerencsében volt részem, hogy Franz Schmidttel személyes kapcsolatban lehettem, őt, mint embert, művészt és tanárt megismerhettem, tanúja lehettem zeneszerzőként megnyilvánult, mesteri tudásának. Ifjú koromban gyakran hallottam őt szóló csellistaként az operában, abban az időben, amikor ott még Gustav Mahler uralkodott, azután hangversenyeken, virtuózként, sok nyilvános és zártkörű kamarazenei rendezvényen vonósnégyes tagjaként. Később, az Oktatási Minisztériumban sok éven át betöltött kultúrreferensi pozíciómban és a Zeneakadémia elnökeként módomban állt csodálattal követni páratlan csellóoktatói tevékenységét és a zeneelméleti szakokat. Schmidt emberként, mint valamennyi nagy mesterünk, akár Haydn, Schubert, Bruckner, egyszerű és szerény volt. Nem volt komplikált, problematikus természet. Szerény lényétől, …. teljesen távol állt a tolakodó fellépés, igazi osztrák lazasággal kitért minden patetikus megnyilvánulás, minden olyan dolog elől, amely külső reklám látszatát keltette. De minden szerénysége mellett tökéletesen tudatában volt a művészetének, amelyet teljes felelősséggel és a tökéletességre való, lankadatlan törekvéssel szolgált, és hitt a sors által számára rendelt művészi küldetésben. …….” Folyt. köv.
1587 smaragd 2016-03-28 10:52:23
Rendezvény készülődéseit látom a perchtoldsdorfi Marktplatz-on, a honlapon nem leltem nyomát. Talán Radegundis idepillant és segít eligazodni... [url]http://www.panoramablick.com/oesterreich_niederoesterreich_perchtoldsdorf.htm;panoramablick, Perchtoldsdorf[/url]
Rendezvény készülődéseit látom a perchtoldsdorfi Marktplatz-on, a honlapon nem leltem nyomát. Talán Radegundis idepillant és segít eligazodni... [url]http://www.panoramablick.com/oesterreich_niederoesterreich_perchtoldsdorf.htm;panoramablick, Perchtoldsdorf[/url]
1586 Ardelao 2016-03-28 03:28:24 [Válasz erre: 1585 Ardelao 2016-03-27 20:36:32]
A G-dúr vonósnégyes teljes felvételét, sajnos, nem találtam meg a YouTube-on, de az alábbi link megnyitásával mind a négy tételbe belehallgathatunk: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/SWR%2BDigital/SWR10179#listen; Schmidt, F: String Quartet in G major (1929) SWR Digital: SWR10179 [/url]
A G-dúr vonósnégyes teljes felvételét, sajnos, nem találtam meg a YouTube-on, de az alábbi link megnyitásával mind a négy tételbe belehallgathatunk: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/SWR%2BDigital/SWR10179#listen; Schmidt, F: String Quartet in G major (1929) SWR Digital: SWR10179 [/url]
1585 Ardelao 2016-03-27 20:36:32
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből: „A Wittgenstein számára írt kamarazenén kívül Franz Schmidt még két vonósnégyest írt; egyet A-dúrban (1925) és egyet G-dúrban (1929). Az embernek csak akkor lenne szabad vonósnégyest írnia, ha már elég öreg. – mondta egyszer Schmidt. És vonósnégyesei valóban egy érett művész munkájának a gyümölcsét képezik, aki sokáig fontolgatta, hogy a zene ezen legmagasabb rendű és legnehezebb műfajában komponáljon. Az A-Dúr kvartettet Schmidt a házi kvartettben részt vevő partnereinek, Rudolf Fitznernek, Christa Steinernek és Erwin Denglernek ajánlotta; első alkalommal privát körben, meghívott vendégek előtt, a Zenegylet Kamaratermében került bemutatásra. E művet nyilvánosan először …… kereken hét hónappal később a Sedlak-Winkler-Quartett adta elő. Schmidt házi kvartettjében Fitzner helyére – annak megbetegedését követően – az orvos Dr. Oskar Adler lépett, és a többi partner feladatát is „helyettesek” látták el.” [url] https://www.youtube.com/watch?v=OIh58kxGrzA; A-dúr kvartett [/url]
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből: „A Wittgenstein számára írt kamarazenén kívül Franz Schmidt még két vonósnégyest írt; egyet A-dúrban (1925) és egyet G-dúrban (1929). Az embernek csak akkor lenne szabad vonósnégyest írnia, ha már elég öreg. – mondta egyszer Schmidt. És vonósnégyesei valóban egy érett művész munkájának a gyümölcsét képezik, aki sokáig fontolgatta, hogy a zene ezen legmagasabb rendű és legnehezebb műfajában komponáljon. Az A-Dúr kvartettet Schmidt a házi kvartettben részt vevő partnereinek, Rudolf Fitznernek, Christa Steinernek és Erwin Denglernek ajánlotta; első alkalommal privát körben, meghívott vendégek előtt, a Zenegylet Kamaratermében került bemutatásra. E művet nyilvánosan először …… kereken hét hónappal később a Sedlak-Winkler-Quartett adta elő. Schmidt házi kvartettjében Fitzner helyére – annak megbetegedését követően – az orvos Dr. Oskar Adler lépett, és a többi partner feladatát is „helyettesek” látták el.” [url] https://www.youtube.com/watch?v=OIh58kxGrzA; A-dúr kvartett [/url]
1584 smaragd 2016-03-27 16:07:47 [Válasz erre: 1517 smaragd 2016-03-09 15:02:53]
Franz Schmidt 4.Szimfóniájának 2016. márciusi előadásáról olvashatunk az előzményben. A SBDV és a BSO szervezésében a 2016. március 18-i és 20-i hangversenyek munkapróbáira is jelentkezhettek azok a SBDV-tagok, hivatásos karmesterek, akik szerették volna megtekinteni - és ezáltal impulzusokat kapni - a nemzetközi top-karmesterek próbáit. A március 15-én tartott próbán a BSO játszott,Lars Vogt zongorázott és Mario Venzago dirigált. [url]http://www.sbdv.ch/index.php/probe-berner-sinfonieorchester-7-6-2017 ;2016.március 15.,Bern[/url]
Franz Schmidt 4.Szimfóniájának 2016. márciusi előadásáról olvashatunk az előzményben. A SBDV és a BSO szervezésében a 2016. március 18-i és 20-i hangversenyek munkapróbáira is jelentkezhettek azok a SBDV-tagok, hivatásos karmesterek, akik szerették volna megtekinteni - és ezáltal impulzusokat kapni - a nemzetközi top-karmesterek próbáit. A március 15-én tartott próbán a BSO játszott,Lars Vogt zongorázott és Mario Venzago dirigált. [url]http://www.sbdv.ch/index.php/probe-berner-sinfonieorchester-7-6-2017 ;2016.március 15.,Bern[/url]
1583 smaragd 2016-03-27 05:16:35 [Válasz erre: 1578 Ardelao 2016-03-25 11:54:36]
A zenei linken tételenként hallgatható meg a mű, ide bejegyzem: Franz Schmidt: Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello, 1926 (Norbert Tschulik műjegyzéke szerint) Jörg Demus zongorázik, Barylli-Quartet játszik [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;1[/url] [url]https://youtu.be/KIvmZD_2B2I;2[/url] [url]https://youtu.be/MnYmBNRdYvk;3,4[/url]
A zenei linken tételenként hallgatható meg a mű, ide bejegyzem: Franz Schmidt: Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello, 1926 (Norbert Tschulik műjegyzéke szerint) Jörg Demus zongorázik, Barylli-Quartet játszik [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;1[/url] [url]https://youtu.be/KIvmZD_2B2I;2[/url] [url]https://youtu.be/MnYmBNRdYvk;3,4[/url]
1582 smaragd 2016-03-26 15:33:13 [Válasz erre: 188 smaragd 2015-06-08 15:32:58]
Az előzményben műcímként feltüntetett szimfonikus darab Franz Schmidt befejezetlen romantikus operájából később mégis elkészült...1902-1904 között komponálta, sőt máig egyik legismertebb és legkedveltebb műve lett ez az operarészlet: Franz Schmidt: Notre Dame, Zwischenspiel A felvételen Dr. Ľudovit Rajter (Dr. Rajter Lajos) vezényel. [url]https://youtu.be/d4U9-IaXp1g ;Intermezzo[/url]
Az előzményben műcímként feltüntetett szimfonikus darab Franz Schmidt befejezetlen romantikus operájából később mégis elkészült...1902-1904 között komponálta, sőt máig egyik legismertebb és legkedveltebb műve lett ez az operarészlet: Franz Schmidt: Notre Dame, Zwischenspiel A felvételen Dr. Ľudovit Rajter (Dr. Rajter Lajos) vezényel. [url]https://youtu.be/d4U9-IaXp1g ;Intermezzo[/url]
1581 Ardelao 2016-03-26 12:19:14 [Válasz erre: 1580 Ardelao 2016-03-26 07:42:31]
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből „A MÁSODIK SZIMFÓNIA 1911-ben Franz Schmidt hozzákezdett a második szimfóniáján való munkálkodáshoz. Állítólag zongoraszonátának kellett volna lennie, de Schmidt gondolkodása oly mértékben zenekarra irányuló volt, hogy ez arra késztette őt, hogy új zenekari művet írjon. Az Esz-dúr szimfónia írása közben Schmidtnél ugyan már jelentkeztek a szívbaj első jelei; ezért a zenekari szolgálat alól két hét szabadságot kért, de különben fölöttébb tetterősnek érezte magát.1913. augusztus 19-én barátjának, Wunderernek bejelenthette a szimfónia elkészültét, amelynek az ősbemutatójára nagyon hamar, 1913. december 3-án sor került a Zeneegyletben, Franz Schalk vezetése alatt. A Bécsi Filharmonikusok az 1914/15. évi szezon harmadik bérletes hangversenyének a keretében, 1914. november 29-én játszották le először ezt a művet, Felix Weingartner vezénylete alatt. Három további filharmonikus hangversenyen lehetett hallani Schmidt 2. Szimfóniáját, minden alkalommal Hans Knappertsbusch vezényletével, 1943-ban, 1950-ben és 1953-ban; egy bemutató pedig, amelyet Dimitri Mitropoulos az 1958/59. évi szezon első filharmonikus hangversenyén, 1958. szeptember 27-én és 28-án vezényelt, Schmidt jelentőségét illetően vitához vezetett a zenekar és Karl Löbl kritikus között, aki az „Expreß” bulvárlapban (1958. 9. 29-i, reggeli kiadás) a következőket írta: „….. Nála (Mitropoulos) az intenzitás, a fantázia és a személyiség többet jelent, mint az objektív helyesség. Ezt legjobban Franz Schmidt Második szimfóniájánál ismertük fel, amely majdnem úgy hangzott, mint egy jó darab, mert azt Mitropoulos energikusan és hatásos retusálások tárházának a bevetésével legalább izgalmasan interpretálta. …..” Mindenki eldöntheti, kinek volt igaza a sok kritikus közül. Számomra Leon Botstein válasza a szimpatikus. A riporter egy vele készített interjúban (ld. lent) a következőképpen „vezette fel” a kérdését: „Riporter: Ön élvezettel tűzi programjára a nagyon híres művek mellett a ritka szerzeményeket, amelyek között természesen van összefüggés. De nem gondolja, hogy azokat az emberek egymással szemben rangsorolják? Botstein: Van egy csúnya probléma a mi vállalkozásunkban, ami nem más, mint az, hogy ha az embernek van egy felesége vagy szeretője, valakinek az az első kérdése, hogy „Hogyan lehet őt Greta Garbohoz hasonlítani? De senki sem olvas és tesz le egy könyvet azért, mert az nem a „Middlemarch”! Galériáinkban, otthonainkban, múzeumainkban minden további nélkül felteszünk a falakra olyan festményeket, amelyek nem a „Mona Lisa”.” [url] http://www.inverneprice.com/agency.php?view=news&nid=3542; Leon Botstein [/url]
Részlet Norbert Tschulik: Franz Schmidt c. könyvéből „A MÁSODIK SZIMFÓNIA 1911-ben Franz Schmidt hozzákezdett a második szimfóniáján való munkálkodáshoz. Állítólag zongoraszonátának kellett volna lennie, de Schmidt gondolkodása oly mértékben zenekarra irányuló volt, hogy ez arra késztette őt, hogy új zenekari művet írjon. Az Esz-dúr szimfónia írása közben Schmidtnél ugyan már jelentkeztek a szívbaj első jelei; ezért a zenekari szolgálat alól két hét szabadságot kért, de különben fölöttébb tetterősnek érezte magát.1913. augusztus 19-én barátjának, Wunderernek bejelenthette a szimfónia elkészültét, amelynek az ősbemutatójára nagyon hamar, 1913. december 3-án sor került a Zeneegyletben, Franz Schalk vezetése alatt. A Bécsi Filharmonikusok az 1914/15. évi szezon harmadik bérletes hangversenyének a keretében, 1914. november 29-én játszották le először ezt a művet, Felix Weingartner vezénylete alatt. Három további filharmonikus hangversenyen lehetett hallani Schmidt 2. Szimfóniáját, minden alkalommal Hans Knappertsbusch vezényletével, 1943-ban, 1950-ben és 1953-ban; egy bemutató pedig, amelyet Dimitri Mitropoulos az 1958/59. évi szezon első filharmonikus hangversenyén, 1958. szeptember 27-én és 28-án vezényelt, Schmidt jelentőségét illetően vitához vezetett a zenekar és Karl Löbl kritikus között, aki az „Expreß” bulvárlapban (1958. 9. 29-i, reggeli kiadás) a következőket írta: „….. Nála (Mitropoulos) az intenzitás, a fantázia és a személyiség többet jelent, mint az objektív helyesség. Ezt legjobban Franz Schmidt Második szimfóniájánál ismertük fel, amely majdnem úgy hangzott, mint egy jó darab, mert azt Mitropoulos energikusan és hatásos retusálások tárházának a bevetésével legalább izgalmasan interpretálta. …..” Mindenki eldöntheti, kinek volt igaza a sok kritikus közül. Számomra Leon Botstein válasza a szimpatikus. A riporter egy vele készített interjúban (ld. lent) a következőképpen „vezette fel” a kérdését: „Riporter: Ön élvezettel tűzi programjára a nagyon híres művek mellett a ritka szerzeményeket, amelyek között természesen van összefüggés. De nem gondolja, hogy azokat az emberek egymással szemben rangsorolják? Botstein: Van egy csúnya probléma a mi vállalkozásunkban, ami nem más, mint az, hogy ha az embernek van egy felesége vagy szeretője, valakinek az az első kérdése, hogy „Hogyan lehet őt Greta Garbohoz hasonlítani? De senki sem olvas és tesz le egy könyvet azért, mert az nem a „Middlemarch”! Galériáinkban, otthonainkban, múzeumainkban minden további nélkül felteszünk a falakra olyan festményeket, amelyek nem a „Mona Lisa”.” [url] http://www.inverneprice.com/agency.php?view=news&nid=3542; Leon Botstein [/url]
1580 Ardelao 2016-03-26 07:42:31 [Válasz erre: 1508 smaragd 2016-03-08 05:26:28]
[url] http://www.universaledition.com/Franz-Schmidt/komponisten-und-werke/komponist/647/werk/336; Franz Schmidt, 2. Szimfónia – Sajtóvisszhang és partitúra [/url] „Bátran és messzemenő elkötelezettséggel mutatkozott be a karmester és a zenekar is Franz Schmidt 2., Esz-dúr szimfóniájának az előadásán. E nagyformátumú mű, miután azt 1913-ban az ajánlás címzettje Franz Schalk kiemelte a keresztvíz alól, visszatért ősbemutatójának a színhelyére. Fabio Luisinak és zenekarának pedig kétszeresen is figyelemre méltó érdeme az, hogy e régi bécsi zeneszerzőt, Brahms és Bruckner követőjét, emlékezetünkbe idézte. Bravó! (Marion Eigl, Wiener Zeitung)“
[url] http://www.universaledition.com/Franz-Schmidt/komponisten-und-werke/komponist/647/werk/336; Franz Schmidt, 2. Szimfónia – Sajtóvisszhang és partitúra [/url] „Bátran és messzemenő elkötelezettséggel mutatkozott be a karmester és a zenekar is Franz Schmidt 2., Esz-dúr szimfóniájának az előadásán. E nagyformátumú mű, miután azt 1913-ban az ajánlás címzettje Franz Schalk kiemelte a keresztvíz alól, visszatért ősbemutatójának a színhelyére. Fabio Luisinak és zenekarának pedig kétszeresen is figyelemre méltó érdeme az, hogy e régi bécsi zeneszerzőt, Brahms és Bruckner követőjét, emlékezetünkbe idézte. Bravó! (Marion Eigl, Wiener Zeitung)“
1579 smaragd 2016-03-25 17:17:15
A mai nap nagy szülöttei, akikről már megemlékeztünk a zenei fórumokon az alábbi programban is megemlítésre kerültek - Toscanini és Bartók -, a véletlen úgy hozta, hogy most, a születésnapjuk évfordulóján - Franz Schmidt fórumába is bejegyezhetően - találtam meg ezt az oldalt: [url]http://www.mediaklikk.hu/2014/03/20/fekete-gyula-osbemutatoja-az-operaban/;Ősbemutatók a Operaházban, 2014[/url]
A mai nap nagy szülöttei, akikről már megemlékeztünk a zenei fórumokon az alábbi programban is megemlítésre kerültek - Toscanini és Bartók -, a véletlen úgy hozta, hogy most, a születésnapjuk évfordulóján - Franz Schmidt fórumába is bejegyezhetően - találtam meg ezt az oldalt: [url]http://www.mediaklikk.hu/2014/03/20/fekete-gyula-osbemutatoja-az-operaban/;Ősbemutatók a Operaházban, 2014[/url]
1578 Ardelao 2016-03-25 11:54:36
[url] http://www.srf.ch/sendungen/musikabend/ittinger-pfingstkonzerte-2015-romantisches-und-ueberirdisches;Svájci Rádió és Televízió (SFR), 2015.05.31., 21.00 h [/url] Ittingeni pünkösdi hangversenyek 2015: Romantikus és földöntúli „Két példaértékű hangverseny, ahogyan azt Graziella Contratto, az ez évi pünkösdi hangversenyek kurátora szereti.“ Az ittingeni Karthauzi Rendi Kolostorban évente megrendezésre kerülő pünkösdi hangversenyek keretében 2015. május 22-én Robert Schumannról, Clara Schumannról und Johannes Brahmsról emlékeztek meg. 2015. május 25-én az 1900 körüli évek Bécsének a zenei életét idézték fel. Ennek kapcsán Franz Schmidt 1. G-dúr zongoraötösét is bemutatták. [url] https://www.youtube.com/watch?v=BV16af8dlPI;Franz Schmidt "Pianoquintet in G Major (1. Mov)" [/url]
[url] http://www.srf.ch/sendungen/musikabend/ittinger-pfingstkonzerte-2015-romantisches-und-ueberirdisches;Svájci Rádió és Televízió (SFR), 2015.05.31., 21.00 h [/url] Ittingeni pünkösdi hangversenyek 2015: Romantikus és földöntúli „Két példaértékű hangverseny, ahogyan azt Graziella Contratto, az ez évi pünkösdi hangversenyek kurátora szereti.“ Az ittingeni Karthauzi Rendi Kolostorban évente megrendezésre kerülő pünkösdi hangversenyek keretében 2015. május 22-én Robert Schumannról, Clara Schumannról und Johannes Brahmsról emlékeztek meg. 2015. május 25-én az 1900 körüli évek Bécsének a zenei életét idézték fel. Ennek kapcsán Franz Schmidt 1. G-dúr zongoraötösét is bemutatták. [url] https://www.youtube.com/watch?v=BV16af8dlPI;Franz Schmidt "Pianoquintet in G Major (1. Mov)" [/url]
1577 Ardelao 2016-03-25 07:15:16 [Válasz erre: 1562 Ardelao 2016-03-21 04:27:31]
[url] http://www.nytimes.com/2012/03/21/arts/music/notre-dame-franz-schmidts-opera-at-carnegie-hall.html?_r=1; Egy elfeledett zeneszerzőről - Egy ismerős, romantikus történet [/url] Idézet VIVIEN SCHWEITZER 2012. március 20-án kelt írásából Gyakran érthető, hogy egyes művészeti szervezetek miért minősítenek elfeledettnek porlepte gyöngyszemeket. De Franz Schmit két felvonásos operája, a „Notre Dame”, méltó felfedezésnek bizonyult az Amerikai Szimfonikus Zenekar által koncert formájában bemutatott, izgalmas előadáson, amelyet vasárnap, a Carnegie Hallban Leon Botstein vezényelt. Schmidt zenéjét …. életében beárnyékolták más késő romantikus zeneszerzők művei, köztük Mahleré is. ………………. Egyes karmesterek, köztük Franz Welser-Möst és Fabio Luisi, az utóbbi időben pártfogásukba vették Schmidt zenéjét, de Ausztrián vagy Németországon kívül ritkán adták elő. ……… A Victor Hugo regényén alapuló, Leopold Wilk librettójával készült mű kétségtelenül rengeteg operai elemet tartalmaz: gyönyörű cigánylány, egy púpos, egy lenézett házastárs, szerelem sújtotta csodálók, öngyilkosság és gyilkossági kísérlet. A ……. partitúra, amely időnként Brahmsot, Strausst és Wagnert visszhangozza, izgalmas zenekari intermezzókat, vonósok örvénylő játékát, élénk dallamokat és erőteljes bruckneri kórusrészeket tartalmaz, amelyeket itt a Collegiate Chorale magabiztosan énekelt. Különböző vezérmotívumok tűnnek fel, beleértve a liturgikus orgonazenét a főesperes és a hullámzó hárfafutamokat Esmeralda, a kedves és ártatlan cigánylány esetében, akinek varázsa csodálóinak és önnön magának a halálát okozza. A zenekar finom hangzást produkált, lendülettel és kidolgozottan játszott, amely e színekben bővelkedő darab valamennyi drámai fordulatát kifejezésre juttatta. Kevésbé hatásos egynémely hosszas wagneri monológ, és van egy túl hosszú szerelmi duett Esmeralda és a tiszt, Phoebus között. De az erős énekesek alkotta stáb segített felülkerekedni ezen a gondatlanságon. A gazdag hangi adottságokkal rendelkező bariton, Stephen Powell energikusan és hozzáértéssel énekelte a főesperes szerepét, és a basszus, Burak Bilgili, mint Quasimodo, kifejező alakítást nyújtott. Esmeralda szerepében Lori Guilbeau finom hatást ért el szép szoprán hangjával. A bariton, David Pershall, a tenorok, Robert Chafin és Corey Bix és az alt, Tami Petty ugyancsak jól énekelt. Talán, mint ahogyan az megtörtént a Botstein úr által életre keltett Zemlinsky-operák esetében is, a közönség hamarosan a „Notre Dame” színpadi változatát is élvezheti.”
[url] http://www.nytimes.com/2012/03/21/arts/music/notre-dame-franz-schmidts-opera-at-carnegie-hall.html?_r=1; Egy elfeledett zeneszerzőről - Egy ismerős, romantikus történet [/url] Idézet VIVIEN SCHWEITZER 2012. március 20-án kelt írásából Gyakran érthető, hogy egyes művészeti szervezetek miért minősítenek elfeledettnek porlepte gyöngyszemeket. De Franz Schmit két felvonásos operája, a „Notre Dame”, méltó felfedezésnek bizonyult az Amerikai Szimfonikus Zenekar által koncert formájában bemutatott, izgalmas előadáson, amelyet vasárnap, a Carnegie Hallban Leon Botstein vezényelt. Schmidt zenéjét …. életében beárnyékolták más késő romantikus zeneszerzők művei, köztük Mahleré is. ………………. Egyes karmesterek, köztük Franz Welser-Möst és Fabio Luisi, az utóbbi időben pártfogásukba vették Schmidt zenéjét, de Ausztrián vagy Németországon kívül ritkán adták elő. ……… A Victor Hugo regényén alapuló, Leopold Wilk librettójával készült mű kétségtelenül rengeteg operai elemet tartalmaz: gyönyörű cigánylány, egy púpos, egy lenézett házastárs, szerelem sújtotta csodálók, öngyilkosság és gyilkossági kísérlet. A ……. partitúra, amely időnként Brahmsot, Strausst és Wagnert visszhangozza, izgalmas zenekari intermezzókat, vonósok örvénylő játékát, élénk dallamokat és erőteljes bruckneri kórusrészeket tartalmaz, amelyeket itt a Collegiate Chorale magabiztosan énekelt. Különböző vezérmotívumok tűnnek fel, beleértve a liturgikus orgonazenét a főesperes és a hullámzó hárfafutamokat Esmeralda, a kedves és ártatlan cigánylány esetében, akinek varázsa csodálóinak és önnön magának a halálát okozza. A zenekar finom hangzást produkált, lendülettel és kidolgozottan játszott, amely e színekben bővelkedő darab valamennyi drámai fordulatát kifejezésre juttatta. Kevésbé hatásos egynémely hosszas wagneri monológ, és van egy túl hosszú szerelmi duett Esmeralda és a tiszt, Phoebus között. De az erős énekesek alkotta stáb segített felülkerekedni ezen a gondatlanságon. A gazdag hangi adottságokkal rendelkező bariton, Stephen Powell energikusan és hozzáértéssel énekelte a főesperes szerepét, és a basszus, Burak Bilgili, mint Quasimodo, kifejező alakítást nyújtott. Esmeralda szerepében Lori Guilbeau finom hatást ért el szép szoprán hangjával. A bariton, David Pershall, a tenorok, Robert Chafin és Corey Bix és az alt, Tami Petty ugyancsak jól énekelt. Talán, mint ahogyan az megtörtént a Botstein úr által életre keltett Zemlinsky-operák esetében is, a közönség hamarosan a „Notre Dame” színpadi változatát is élvezheti.”
1576 smaragd 2016-03-25 05:33:22 [Válasz erre: 1575 smaragd 2016-03-24 17:45:21]
Malmö Symphonie Orchestra Vassily Sinaisky [url]https://youtu.be/PkBiI9P3U_M;Franz Schmidt: Symphonie Nr.1[/url]
Malmö Symphonie Orchestra Vassily Sinaisky [url]https://youtu.be/PkBiI9P3U_M;Franz Schmidt: Symphonie Nr.1[/url]
1575 smaragd 2016-03-24 17:45:21 [Válasz erre: 1574 smaragd 2016-03-24 17:42:19]
[url]http://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.570828;Malmo Symphonie, Sinaisky, lemezborító[/url]
[url]http://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.570828;Malmo Symphonie, Sinaisky, lemezborító[/url]
1574 smaragd 2016-03-24 17:42:19
Adam Binks ismertetőjét olvashatjuk itt, ennek német változatát Cris Posslac írta a lemezhez. Hiteles és korrekt életrajzi adatokat tartalmaz részben Franz Schmidt önéletrajzi vázlatát idézve, majd röviden elemzi a zeneműveket. [url]http://www.naxos.com/mainsite/blurbs_reviews.asp?item_code=8.570828&catNum=570828&filetype=About%20this%20Recording&language=German;Malmo Symphonie,Si aisky[/url]
Adam Binks ismertetőjét olvashatjuk itt, ennek német változatát Cris Posslac írta a lemezhez. Hiteles és korrekt életrajzi adatokat tartalmaz részben Franz Schmidt önéletrajzi vázlatát idézve, majd röviden elemzi a zeneműveket. [url]http://www.naxos.com/mainsite/blurbs_reviews.asp?item_code=8.570828&catNum=570828&filetype=About%20this%20Recording&language=German;Malmo Symphonie,Si aisky[/url]
1573 Ardelao 2016-03-24 11:42:09 [Válasz erre: 1570 Ardelao 2016-03-23 05:15:34]
Az alább belinkelt oldalon böngészhetünk azon felvételek között (hagyományos bakelit lemez, CD, DVD), amelyeken Schmidt orgonaművek is találhatók. [url] https://www.france-orgue.fr/disque/index.php?zpg=dsq.fra.rch&ior=c&oeu=F.%20SCHMIDT&com=Franz%20SCHMIDT&zpaper=1; Schmidt orgonamuzsikája [/url]
Az alább belinkelt oldalon böngészhetünk azon felvételek között (hagyományos bakelit lemez, CD, DVD), amelyeken Schmidt orgonaművek is találhatók. [url] https://www.france-orgue.fr/disque/index.php?zpg=dsq.fra.rch&ior=c&oeu=F.%20SCHMIDT&com=Franz%20SCHMIDT&zpaper=1; Schmidt orgonamuzsikája [/url]
1572 Ardelao 2016-03-23 22:40:30
[url] http://www.radioswissclassic.ch/fr/musiciens/song/4305e9c07a969c818e35021fc0cdf77683d9; A svájci rádió műsorából: [/url] A Radio Swiss Classic 2016. 02. 20-án közvetítette Franz Schmidt Notre Dame c. operájának a Közjátékát, amelyet Silvio Varvisio vezényletével a Drezdai Állami Zenekar adott elő. Ennek a műsorrésznek a megismétlésére 2016. 04. 11-én, kb. 09:50 h-kor kerül sor. [url] http://www.radioswissclassic.ch/fr/musiciens/artistes/26889fca6b3fdae361e30cf3d3d5965e96212/biography; Silvio Varviso (Zürich, 1924.02.26 – Antwerpen, 2006.11.01.) [/url]
[url] http://www.radioswissclassic.ch/fr/musiciens/song/4305e9c07a969c818e35021fc0cdf77683d9; A svájci rádió műsorából: [/url] A Radio Swiss Classic 2016. 02. 20-án közvetítette Franz Schmidt Notre Dame c. operájának a Közjátékát, amelyet Silvio Varvisio vezényletével a Drezdai Állami Zenekar adott elő. Ennek a műsorrésznek a megismétlésére 2016. 04. 11-én, kb. 09:50 h-kor kerül sor. [url] http://www.radioswissclassic.ch/fr/musiciens/artistes/26889fca6b3fdae361e30cf3d3d5965e96212/biography; Silvio Varviso (Zürich, 1924.02.26 – Antwerpen, 2006.11.01.) [/url]
1571 smaragd 2016-03-23 14:06:47
Érdekes olvasmány Cécile Balavoine recenziója,amelyet Franz Welser-Möst könyvéről írt. A zeneszerzőkről szóló fejezetben Balavoine hiányolva felveti az adódó kérdést, vajon miért nem foglakozott a karmester könyvében bővebben és külön Franz Schmidt műveivel. [url]http://www.nonfiction.fr/article-7584-ce_qui_fait_un_chef.htm;Kadenzen:Notizen und Gespräche[/url]
Érdekes olvasmány Cécile Balavoine recenziója,amelyet Franz Welser-Möst könyvéről írt. A zeneszerzőkről szóló fejezetben Balavoine hiányolva felveti az adódó kérdést, vajon miért nem foglakozott a karmester könyvében bővebben és külön Franz Schmidt műveivel. [url]http://www.nonfiction.fr/article-7584-ce_qui_fait_un_chef.htm;Kadenzen:Notizen und Gespräche[/url]
1570 Ardelao 2016-03-23 05:15:34 [Válasz erre: 1359 Ardelao 2016-02-07 17:43:50]
[url] http://www.ksta.de/orgelwerke-von-franz-schmidt-14153374; Franz Schmidt orgonaművei [/url] Kölner Stadt-Anzeiger, 2004. 11. 20. „….A Pozsonyban született osztrák zeneszerző 1924-től 1935-ig orgonamuzsikájának a mezejét a Max Reger és a szabad tonalitás technikái közötti területen művelte. ….” Különös figyelmet érdemel a hagyományos formanormák („Chaconne” vagy a „Preludium és fúga” párosítások) megbontására és azoknak a klasszikus-romantikus szonátastruktúrával való ötvözésére irányuló tendencia. A többnyire igen hosszú, terjedelmes művekhez viszonyítva meglepetéssel szolgál a „Négy kis korálelőjáték” rövidsége, egyszerűsége és Bach-közelisége. Juffinger e művek méltó tolmácsolója. Ha megnyitjuk az alábbi linket, belehallgathatunk az egyes felvételekbe: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278; Franz Schmidt: Sämtliche Orgelwerke – Andreas Juffinger, 4 CD [/url]
[url] http://www.ksta.de/orgelwerke-von-franz-schmidt-14153374; Franz Schmidt orgonaművei [/url] Kölner Stadt-Anzeiger, 2004. 11. 20. „….A Pozsonyban született osztrák zeneszerző 1924-től 1935-ig orgonamuzsikájának a mezejét a Max Reger és a szabad tonalitás technikái közötti területen művelte. ….” Különös figyelmet érdemel a hagyományos formanormák („Chaconne” vagy a „Preludium és fúga” párosítások) megbontására és azoknak a klasszikus-romantikus szonátastruktúrával való ötvözésére irányuló tendencia. A többnyire igen hosszú, terjedelmes művekhez viszonyítva meglepetéssel szolgál a „Négy kis korálelőjáték” rövidsége, egyszerűsége és Bach-közelisége. Juffinger e művek méltó tolmácsolója. Ha megnyitjuk az alábbi linket, belehallgathatunk az egyes felvételekbe: [url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278; Franz Schmidt: Sämtliche Orgelwerke – Andreas Juffinger, 4 CD [/url]
1569 smaragd 2016-03-22 20:38:51
Korábbi bejegyzéseimben már írtam arról a kiállításról, amelyet 1974-ben Franz Schmidt 100. születésnapja alkalmából rendezett a Gesellschaft der Musikfreunde in Wien - eddig kevés anyagot találtam róla. Most a katalógus és a kiadvány adataira leltem, ezeket alább meg lehet tekinteni. Kíváncsi vagyok magára az egykori a kiállításra is, talán még sikerül egyszer képeket vagy szöveget fellelni, hogy benyomást szerezhessünk róla. [url] http://www.ebay.at/itm/Franz-Schmidt-1874-1939-Ausstellung-zum-100-Geburtstag-25-Oktober-bis-21-D-/311510060975?hash=item4887724faf:g:JlQAAOSwCQNWecYU ;Franz-Schmidt-Ausstellung, Wien, 1974[/url] [url]http://www.worldcat.org/title/franz-schmidt-1874-1939-ausstellung-zum-100-geburtstag-25-oktober-bis-21-dezember-1974-archiv-der-gesellschaft-der-musikfreunde-wien-katalog/oclc/462191564/editions?referer=di&editionsView=true;Katalog[/url]
Korábbi bejegyzéseimben már írtam arról a kiállításról, amelyet 1974-ben Franz Schmidt 100. születésnapja alkalmából rendezett a Gesellschaft der Musikfreunde in Wien - eddig kevés anyagot találtam róla. Most a katalógus és a kiadvány adataira leltem, ezeket alább meg lehet tekinteni. Kíváncsi vagyok magára az egykori a kiállításra is, talán még sikerül egyszer képeket vagy szöveget fellelni, hogy benyomást szerezhessünk róla. [url] http://www.ebay.at/itm/Franz-Schmidt-1874-1939-Ausstellung-zum-100-Geburtstag-25-Oktober-bis-21-D-/311510060975?hash=item4887724faf:g:JlQAAOSwCQNWecYU ;Franz-Schmidt-Ausstellung, Wien, 1974[/url] [url]http://www.worldcat.org/title/franz-schmidt-1874-1939-ausstellung-zum-100-geburtstag-25-oktober-bis-21-dezember-1974-archiv-der-gesellschaft-der-musikfreunde-wien-katalog/oclc/462191564/editions?referer=di&editionsView=true;Katalog[/url]
1568 Ardelao 2016-03-22 07:56:05 [Válasz erre: 1567 Ardelao 2016-03-22 07:53:49]
Hogy a cikk megnyitható legyen: [url] http://muzcentrum.ru/news/2008/03/406-dirizherskaya-elita-21-veka;Franz Schmidt Moszkvában [/url]
Hogy a cikk megnyitható legyen: [url] http://muzcentrum.ru/news/2008/03/406-dirizherskaya-elita-21-veka;Franz Schmidt Moszkvában [/url]
1567 Ardelao 2016-03-22 07:53:49
[url] http://muzcentrum.ru/news/2008/03/406-dirizherskaya-elita-21-veka; Franz Schmidt Moszkvában [/url] 2008. március 6-án „A 21. század kiváló karmesterei” c. bérletes előadás keretében Teodor Kurentzisz Moszkvában, a Zene Házában bemutatta Franz Schmidt 4. Szimfóniáját. „….. Ha karmesteri státuszát a recenziók száma és minősége alapján kívánjuk értékelni, úgy bizonyos, hogy Teodor Kurentzisz korunk „szupersztárjai” közé tartozik. E fenomenális, tehetséges és karizmatikus muzsikusnak a megjelenése a karmesteri emelvényen minden esetben frenetikus visszhangot kelt. Fantasztikus temperamentuma hipnotizálja a termet, interpretációjának eredetisége ámulatba ejti az ínyenceket. Rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, hogy már a neve is márkává vált. Mindegy, mit vezényel, operaelőadást vagy szimfonikus koncertet, hogy a programban régi zene avagy kortárs művek szerepelnek – a jegyek villámgyorsan elkelnek. ……………………………………. Mint a legendás Ilya Musin mondta, akinél öt évig tanult a Szentpétervári Konzervatóriumban: „Nálam voltak tehetséges diákok és egy zseni – Teodor Kurentzisz ". ……………………………… A Zene Házában tartandó koncertre a karmester kevéssé ismert, hacsak nem állítjuk, számunkra gyakorlatilag ismeretlen műveket választott: Borisz Tiscsenko Hárfakoncertjét és Franz Schmidt, osztrák zeneszerző Negyedik szimfóniáját (1932-1934).” „……. Если оценивать статус дирижера по количеству и качеству рецензий на его концерты, то Теодор Курентзис уверенно входит в число «суперзвезд» нашего времени. Каждое появление этого феноменально талантливого и харизматичного музыканта за пультом вызывает шквал откликов. Его фантастический темперамент гипнотизирует зал, самобытность интерпретации поражает знатоков. За короткое время он стал настолько популярен, что уже само его имя превратилось в брэнд. Все равно – дирижирует он оперным спектаклем или симфоническим концертом, в программе старинная музыка или современные опусы – билеты разлетаются мгновенно. …………………… Вроде бы легендарный Илья Мусин, у которого он пять лет учился в Санкт-Петербургской консерватории, сказал: «У меня были талантливые ученики и один гений — Теодор Курентзис». …………….… Для концерта в Доме музыки дирижер выбрал произведения малоизвестные, если не сказать – практически нам незнакомые: Концерт для арфы Бориса Тищенко и Симфонию № 4 (1932-34) австрийского композитора Франца Шмидта.”
[url] http://muzcentrum.ru/news/2008/03/406-dirizherskaya-elita-21-veka; Franz Schmidt Moszkvában [/url] 2008. március 6-án „A 21. század kiváló karmesterei” c. bérletes előadás keretében Teodor Kurentzisz Moszkvában, a Zene Házában bemutatta Franz Schmidt 4. Szimfóniáját. „….. Ha karmesteri státuszát a recenziók száma és minősége alapján kívánjuk értékelni, úgy bizonyos, hogy Teodor Kurentzisz korunk „szupersztárjai” közé tartozik. E fenomenális, tehetséges és karizmatikus muzsikusnak a megjelenése a karmesteri emelvényen minden esetben frenetikus visszhangot kelt. Fantasztikus temperamentuma hipnotizálja a termet, interpretációjának eredetisége ámulatba ejti az ínyenceket. Rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, hogy már a neve is márkává vált. Mindegy, mit vezényel, operaelőadást vagy szimfonikus koncertet, hogy a programban régi zene avagy kortárs művek szerepelnek – a jegyek villámgyorsan elkelnek. ……………………………………. Mint a legendás Ilya Musin mondta, akinél öt évig tanult a Szentpétervári Konzervatóriumban: „Nálam voltak tehetséges diákok és egy zseni – Teodor Kurentzisz ". ……………………………… A Zene Házában tartandó koncertre a karmester kevéssé ismert, hacsak nem állítjuk, számunkra gyakorlatilag ismeretlen műveket választott: Borisz Tiscsenko Hárfakoncertjét és Franz Schmidt, osztrák zeneszerző Negyedik szimfóniáját (1932-1934).” „……. Если оценивать статус дирижера по количеству и качеству рецензий на его концерты, то Теодор Курентзис уверенно входит в число «суперзвезд» нашего времени. Каждое появление этого феноменально талантливого и харизматичного музыканта за пультом вызывает шквал откликов. Его фантастический темперамент гипнотизирует зал, самобытность интерпретации поражает знатоков. За короткое время он стал настолько популярен, что уже само его имя превратилось в брэнд. Все равно – дирижирует он оперным спектаклем или симфоническим концертом, в программе старинная музыка или современные опусы – билеты разлетаются мгновенно. …………………… Вроде бы легендарный Илья Мусин, у которого он пять лет учился в Санкт-Петербургской консерватории, сказал: «У меня были талантливые ученики и один гений — Теодор Курентзис». …………….… Для концерта в Доме музыки дирижер выбрал произведения малоизвестные, если не сказать – практически нам незнакомые: Концерт для арфы Бориса Тищенко и Симфонию № 4 (1932-34) австрийского композитора Франца Шмидта.”
1566 Ardelao 2016-03-22 06:57:40
[url] http://www.worldcat.org/search?q=su%3ASchmidt%2C+Franz%2C+1874-1939.&fq=&dblist=638&qt=first_page; Franz Schmidttel kapcsolatos könyvek, tanulmányok, stb. [/url] Aki e téma kutatására vállalkozik, ezen a helyen megtalálja az információgyűjtéshez segítséget nyújtó, idegennyelvű kiadványok jegyzékét.
[url] http://www.worldcat.org/search?q=su%3ASchmidt%2C+Franz%2C+1874-1939.&fq=&dblist=638&qt=first_page; Franz Schmidttel kapcsolatos könyvek, tanulmányok, stb. [/url] Aki e téma kutatására vállalkozik, ezen a helyen megtalálja az információgyűjtéshez segítséget nyújtó, idegennyelvű kiadványok jegyzékét.
1565 smaragd 2016-03-22 06:08:15 [Válasz erre: 1564 smaragd 2016-03-21 22:42:18]
Thomas Leibnitz írásának pontos címe: Franz Schmidt: Für Bratislava "wiederentdeckt". Ebben említi, hogy Bratislava hosszú ideig tartó érdektelenséget mutatott a pozsonyi születésű Franz Schmidt iránt, amelyet a bratislavai Osztrák Nagykövetség Kultúrközpontjában tartott szimpózium és ennek keretében a zeneszerző "Notre Dame" című operájának bemutatója vetett véget, oly módon, hogy a Pozsonyi Nemzeti Színházban két alkalommal színre vitték, a Kassai Opera vendégjátékával. Ezekről az előadásokról eddig nem találtam az interneten szöveget, keresgélés közben viszont az alábbi tartalmas ismertetőre bukkantam, a 16. pontban olvashatjuk Franz Schmidt nevét: [url]http://docplayer.hu/4755075-Bratislava-selmecbanya-a-szepesi-var-pozsony-pozsony-a-karpati-nemetek-muzeuma.html;A kárpáti németek múzeuma[/url]
Thomas Leibnitz írásának pontos címe: Franz Schmidt: Für Bratislava "wiederentdeckt". Ebben említi, hogy Bratislava hosszú ideig tartó érdektelenséget mutatott a pozsonyi születésű Franz Schmidt iránt, amelyet a bratislavai Osztrák Nagykövetség Kultúrközpontjában tartott szimpózium és ennek keretében a zeneszerző "Notre Dame" című operájának bemutatója vetett véget, oly módon, hogy a Pozsonyi Nemzeti Színházban két alkalommal színre vitték, a Kassai Opera vendégjátékával. Ezekről az előadásokról eddig nem találtam az interneten szöveget, keresgélés közben viszont az alábbi tartalmas ismertetőre bukkantam, a 16. pontban olvashatjuk Franz Schmidt nevét: [url]http://docplayer.hu/4755075-Bratislava-selmecbanya-a-szepesi-var-pozsony-pozsony-a-karpati-nemetek-muzeuma.html;A kárpáti németek múzeuma[/url]
1564 smaragd 2016-03-21 22:42:18
Thomas Leibnitz az "Österreichische Musikzeitschrift"-ben ír az 1999-ben Pozsonyban megrendezett Franz Schmidt nemzetközi szimpóziumról. Ennek előadásai is kiadványban - "Franz Schmidt und Pressburg" - jelentek meg, amelyből a fórum korábbi bejegyzéseiben idézetek olvashatók. [url]http://www.degruyter.com/view/j/omz.1996.51.issue-12/omz.1996.51.12.856/omz.1996.51.12.856.xml?format=INT;Franz Schmidt in Bratislava "wiederentdeckt"[/url]
Thomas Leibnitz az "Österreichische Musikzeitschrift"-ben ír az 1999-ben Pozsonyban megrendezett Franz Schmidt nemzetközi szimpóziumról. Ennek előadásai is kiadványban - "Franz Schmidt und Pressburg" - jelentek meg, amelyből a fórum korábbi bejegyzéseiben idézetek olvashatók. [url]http://www.degruyter.com/view/j/omz.1996.51.issue-12/omz.1996.51.12.856/omz.1996.51.12.856.xml?format=INT;Franz Schmidt in Bratislava "wiederentdeckt"[/url]
1563 smaragd 2016-03-21 09:49:55
A híressé vált Franz Schmidt felvételek egyike: Vezényel: Hans Knappertsbusch Wiener Philharmoniker [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30 ;Variationen über ein Husarenlied[/url]
A híressé vált Franz Schmidt felvételek egyike: Vezényel: Hans Knappertsbusch Wiener Philharmoniker [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30 ;Variationen über ein Husarenlied[/url]
1562 Ardelao 2016-03-21 04:27:31
2012 márciusában az Amerikai Szimfonikus Zenekar (ASO) a Carnegie Hallban Leon Botstein vezényletével, koncert formájában mutatta be Franz Schmidt „Notre Dame“ c. operáját. [url] http://americansymphony.org/the-hunchback-of-notre-dame/; Énekesek: [/url] Stephen Powell, bariton Burak Bilgili, basszus Corey Bix, tenor David Pershall, bariton Lori Guilbeau, szoprán Robert Chafin, tenor, valamint a Collegiate Chorale kórustagjai Az előadásról Christopher H. Gibbs írását az alábbiakban olvashatjuk: [url] http://americansymphony.org/notre-dame/; Franz Schmidt, Notre Dame [/url] Idézet a cikkből: “Gustav Mahler kiválóan megjövendölte, hogy “még eljön az ő (Schmidt) ideje“ …. …… Schmidt művészi tehetsége többrétű volt. Hans Keller, a kiváló angol zenekritikus azt állította róla, hogy „a legteljesebb tudású zenész”, akivel valaha találkozott.”
2012 márciusában az Amerikai Szimfonikus Zenekar (ASO) a Carnegie Hallban Leon Botstein vezényletével, koncert formájában mutatta be Franz Schmidt „Notre Dame“ c. operáját. [url] http://americansymphony.org/the-hunchback-of-notre-dame/; Énekesek: [/url] Stephen Powell, bariton Burak Bilgili, basszus Corey Bix, tenor David Pershall, bariton Lori Guilbeau, szoprán Robert Chafin, tenor, valamint a Collegiate Chorale kórustagjai Az előadásról Christopher H. Gibbs írását az alábbiakban olvashatjuk: [url] http://americansymphony.org/notre-dame/; Franz Schmidt, Notre Dame [/url] Idézet a cikkből: “Gustav Mahler kiválóan megjövendölte, hogy “még eljön az ő (Schmidt) ideje“ …. …… Schmidt művészi tehetsége többrétű volt. Hans Keller, a kiváló angol zenekritikus azt állította róla, hogy „a legteljesebb tudású zenész”, akivel valaha találkozott.”
1561 Ardelao 2016-03-20 21:54:32
[url] http://www.bildungsmedien.tv/demo/showpdf.pdf?packetnr=25&file=KlassikerHeft40_Schmidt_Pfitzner_Ravel.pdf; Az „Ö 1-KLASSIKER: SCHMIDT + PFITZNER + RAVEL“ CD kísérőfüzete [/url] Schmidt Negyedik, C-dúr szimfóniájának a leírása „… Amíg az avantgárdokat a hagyományos formamodellek és funkcióharmóniák megszüntetése vezérelte, a konzervatív irányzat fő képviselői, Schmidt, Reger és Pfitzner a klasszikus hagyományt őrizték. Azok, akik kritizálták a zenei modernizmus ellenzőit, hármukat „epigonok“nak és „konvencionálisak”-nak nevezték. ………… Schmidt célja nem az volt, hogy megszüntesse a négytételes felépítést, hanem az, hogy a formát feszesebbé tegye. A szimfónia és a szonátaforma kombinációjával sikerült Schmidtnek eredeti művet alkotnia, amely mégis megfelel a klasszikus szellemnek.“
[url] http://www.bildungsmedien.tv/demo/showpdf.pdf?packetnr=25&file=KlassikerHeft40_Schmidt_Pfitzner_Ravel.pdf; Az „Ö 1-KLASSIKER: SCHMIDT + PFITZNER + RAVEL“ CD kísérőfüzete [/url] Schmidt Negyedik, C-dúr szimfóniájának a leírása „… Amíg az avantgárdokat a hagyományos formamodellek és funkcióharmóniák megszüntetése vezérelte, a konzervatív irányzat fő képviselői, Schmidt, Reger és Pfitzner a klasszikus hagyományt őrizték. Azok, akik kritizálták a zenei modernizmus ellenzőit, hármukat „epigonok“nak és „konvencionálisak”-nak nevezték. ………… Schmidt célja nem az volt, hogy megszüntesse a négytételes felépítést, hanem az, hogy a formát feszesebbé tegye. A szimfónia és a szonátaforma kombinációjával sikerült Schmidtnek eredeti művet alkotnia, amely mégis megfelel a klasszikus szellemnek.“
1560 smaragd 2016-03-20 20:28:11 [Válasz erre: 1559 smaragd 2016-03-20 20:21:13]
"Das Klavierkonzert in Österreich und Deutschland von 1900-1945"
"Das Klavierkonzert in Österreich und Deutschland von 1900-1945"
1559 smaragd 2016-03-20 20:21:13
A Franz-Schmidt-Gesellschaft 2007-ben "Das Klavierkonzert in Österreich und Deutschland" címmel megrendezett nemzetközi szimpóziumának előadóit és a témák címét olvashatjuk alább, a kiadvány a már többször említett sorozat egyik kötete: [url]https://www.hazen.es/products/1031835/das-klavierkonzert-in-osterreich-und-deutschland-von-1900-1945-symposion-2007-studien-zu-franz-schmidt-xvi-doblinger-verlag-wien-dobl-9718;Studien zu Franz Schmidt XVI[/url]
A Franz-Schmidt-Gesellschaft 2007-ben "Das Klavierkonzert in Österreich und Deutschland" címmel megrendezett nemzetközi szimpóziumának előadóit és a témák címét olvashatjuk alább, a kiadvány a már többször említett sorozat egyik kötete: [url]https://www.hazen.es/products/1031835/das-klavierkonzert-in-osterreich-und-deutschland-von-1900-1945-symposion-2007-studien-zu-franz-schmidt-xvi-doblinger-verlag-wien-dobl-9718;Studien zu Franz Schmidt XVI[/url]
1558 Ardelao 2016-03-20 08:15:02
[url] http://nava.hu; Nemzeti Audiovizuális Archívum [/url] Ha a fenti linket megnyitjuk, és a keresőbe beírjuk Franz Schmidt nevét, láthatjuk, hogy Magyarországon hol, kik és mikor adtak elő Schmidt-műveket.
[url] http://nava.hu; Nemzeti Audiovizuális Archívum [/url] Ha a fenti linket megnyitjuk, és a keresőbe beírjuk Franz Schmidt nevét, láthatjuk, hogy Magyarországon hol, kik és mikor adtak elő Schmidt-műveket.
1557 smaragd 2016-03-20 06:07:26
[url]https://youtu.be/6vYNRH4AilE;Franz Schmidt:Präludium und Fuge in D-dur[/url]
[url]https://youtu.be/6vYNRH4AilE;Franz Schmidt:Präludium und Fuge in D-dur[/url]
1556 smaragd 2016-03-19 21:42:28
1873. március 19-én született Max Reger. Az évforduló alkalmából két ismertetőt választottam ki, amelyek életét és zenei munkásságát tárják elénk: [url]http://www.max-reger-institut.de/de/max-reger/kurzbiografie;Max Reger[/url] [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Max_Reger;Max Reger,wikipedia[/url]
1873. március 19-én született Max Reger. Az évforduló alkalmából két ismertetőt választottam ki, amelyek életét és zenei munkásságát tárják elénk: [url]http://www.max-reger-institut.de/de/max-reger/kurzbiografie;Max Reger[/url] [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Max_Reger;Max Reger,wikipedia[/url]
1555 Ardelao 2016-03-19 14:08:40 [Válasz erre: 1554 Ardelao 2016-03-19 13:04:16]
Az előző bejegyzésemhez kiegészítésként: Az idézett cikk eredetije itt olvasható: [url] http://www.nmz.de/kiz/nachrichten/gerd-albrecht-dirigiert-opern-premiere-notre-dame-in-dresden; Az „Emlékkönyvbe” ….. [/url]
Az előző bejegyzésemhez kiegészítésként: Az idézett cikk eredetije itt olvasható: [url] http://www.nmz.de/kiz/nachrichten/gerd-albrecht-dirigiert-opern-premiere-notre-dame-in-dresden; Az „Emlékkönyvbe” ….. [/url]
1554 Ardelao 2016-03-19 13:04:16
Gerd Albrecht (1935-2014) vezényelte a „Notre Dame” c. opera első bemutatóját Drezdában Idézet a vonatkozó cikkből: „2010.03.08. Drezda – Április 18-án Gerd Albrecht karmester veszi át Franz Schmidt (1874 - 1939) «Notre Dame» c. operája premierjének a zenei vezetését. Az osztrák zeneszerző első és legsikeresebb operájának a színre viteléért Günther Krämer felel, aki 2008 februárjában, Drezdában Albrechttel együtt már a «Penthesilea» premierjét is megrendezte…..“ [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Gerd_Albrecht; Gerd Albrecht [/url]
Gerd Albrecht (1935-2014) vezényelte a „Notre Dame” c. opera első bemutatóját Drezdában Idézet a vonatkozó cikkből: „2010.03.08. Drezda – Április 18-án Gerd Albrecht karmester veszi át Franz Schmidt (1874 - 1939) «Notre Dame» c. operája premierjének a zenei vezetését. Az osztrák zeneszerző első és legsikeresebb operájának a színre viteléért Günther Krämer felel, aki 2008 februárjában, Drezdában Albrechttel együtt már a «Penthesilea» premierjét is megrendezte…..“ [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Gerd_Albrecht; Gerd Albrecht [/url]
1553 smaragd 2016-03-19 11:33:27 [Válasz erre: 1551 smaragd 2016-03-18 19:38:58]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Yutaka_Sado ;Yutaka Sado, wikipedia[/url]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Yutaka_Sado ;Yutaka Sado, wikipedia[/url]
1552 Ardelao 2016-03-19 03:36:13 [Válasz erre: 1550 smaragd 2016-03-18 19:32:42]
[url] http://www.nytimes.com/2008/05/25/arts/music/25waki.html; Reviving a Dark Horse and His Revelation [/url] A „The New York Times”-ban, 2008. 05. 25-án megjelent cikk „A hétpecsétes könyv” hivatkozott felvételéről és F. Schmidt munkásságáról.
[url] http://www.nytimes.com/2008/05/25/arts/music/25waki.html; Reviving a Dark Horse and His Revelation [/url] A „The New York Times”-ban, 2008. 05. 25-án megjelent cikk „A hétpecsétes könyv” hivatkozott felvételéről és F. Schmidt munkásságáról.
1551 smaragd 2016-03-18 19:38:58 [Válasz erre: 1550 smaragd 2016-03-18 19:32:42]
2015 szeptembere óta a zenekar vezető karmestere Yuta ka Sado. Alább a linket megnyitva korábbi nagy sikerű koncertek emléke olvasható,a videó felvételek a jelenlegi programokra utalnak: [url]https://www.tonkuenstler.at/de/orchester/das-orchester/orchesterbio;Tonkünstler Orchester[/url]
2015 szeptembere óta a zenekar vezető karmestere Yuta ka Sado. Alább a linket megnyitva korábbi nagy sikerű koncertek emléke olvasható,a videó felvételek a jelenlegi programokra utalnak: [url]https://www.tonkuenstler.at/de/orchester/das-orchester/orchesterbio;Tonkünstler Orchester[/url]
1550 smaragd 2016-03-18 19:32:42 [Válasz erre: 1549 smaragd 2016-03-18 18:25:32]
Az oratórium előadásáról felvétel készült: [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Das-Buch-mit-sieben-Siegeln/hnum/5618488 ;Das Buch mit sieben Siegeln,CD[/url]
Az oratórium előadásáról felvétel készült: [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-Das-Buch-mit-sieben-Siegeln/hnum/5618488 ;Das Buch mit sieben Siegeln,CD[/url]
1549 smaragd 2016-03-18 18:25:32 [Válasz erre: 1544 smaragd 2016-03-17 04:41:17]
2005. október 3. Festspielhaus St. Pölten Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln Dirigent:Kristjan Järvi Tonkünstler Orchester Niederösterreich [url]http://www.festspielhaus.at/programme-en/archivdetail?id=12124&set_language=en;Das Buch mit sieben Siegeln[/url]
2005. október 3. Festspielhaus St. Pölten Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln Dirigent:Kristjan Järvi Tonkünstler Orchester Niederösterreich [url]http://www.festspielhaus.at/programme-en/archivdetail?id=12124&set_language=en;Das Buch mit sieben Siegeln[/url]
1548 Ardelao 2016-03-18 17:07:40 [Válasz erre: 1458 Ardelao 2016-02-28 14:38:43]
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA Idézet a hivatkozott írás bevezetőjéből: „A 20. század osztrák zeneszerzői” sorozatból rövidesen megjelenő Franz Schmidt monográfiából (kiadó: Verlag Elisabeth Lafite — österreichischer Bundesverlag) annak a fejezetnek a próbanyomatát mutatjuk be, amely a „Fredigundis” c. opera berlini ősbemutatóján történt, eddig kevéssé ismert eseményekkel foglalkozik.”
[url] http://thirdworld.nl/franz-schmidts-oper-fredigundis; Norbert Tschulik [/url] FRANZ SCHMIDT „FREDIGUNDIS" C. OPERÁJA Idézet a hivatkozott írás bevezetőjéből: „A 20. század osztrák zeneszerzői” sorozatból rövidesen megjelenő Franz Schmidt monográfiából (kiadó: Verlag Elisabeth Lafite — österreichischer Bundesverlag) annak a fejezetnek a próbanyomatát mutatjuk be, amely a „Fredigundis” c. opera berlini ősbemutatóján történt, eddig kevéssé ismert eseményekkel foglalkozik.”
