7639 zenebaratmonika 2017-03-26 22:52:14 [Válasz erre: 7638 bermuda 2017-03-26 22:31:57]
Én most jöttem éppen róla, felejthetetlen élmnény, csodás dalok, a valaha írt egyik legjobb operett és a történet is érdekes. Szerintem azért lényegesen át lett írva a librettó, de így is jó völt. Hatalmas taps volt és senki se ment szinte haza róla, lehet máskor is megnézem. Amit hiányoltam, az idegen nyelvű felirat, úgy láttam sok külföldi nézte meg.
Én most jöttem éppen róla, felejthetetlen élmnény, csodás dalok, a valaha írt egyik legjobb operett és a történet is érdekes. Szerintem azért lényegesen át lett írva a librettó, de így is jó völt. Hatalmas taps volt és senki se ment szinte haza róla, lehet máskor is megnézem. Amit hiányoltam, az idegen nyelvű felirat, úgy láttam sok külföldi nézte meg.
7638 bermuda 2017-03-26 22:31:57 [Válasz erre: 7632 bermuda 2017-03-26 15:07:14]
Nagy siker volt a mai Cigánybáró különösen a tánc betétek arattak tapsokat. nekem kellemes csalódás volt (mivel még nem láttam) László Boldizsár , kiválóan énekelt..miatta nem bántam meg.
Nagy siker volt a mai Cigánybáró különösen a tánc betétek arattak tapsokat. nekem kellemes csalódás volt (mivel még nem láttam) László Boldizsár , kiválóan énekelt..miatta nem bántam meg.
7637 Robesz 2017-03-26 20:35:28 [Válasz erre: 7636 nizajemon 2017-03-26 19:50:02]
Senki nem mondta, hogy kell, viszont a következô évadban nincs kiírva a szerepre :(
Senki nem mondta, hogy kell, viszont a következô évadban nincs kiírva a szerepre :(
7636 nizajemon 2017-03-26 19:50:02 [Válasz erre: 7634 Robesz 2017-03-26 19:03:15]
Miért kell Kolonits Klárának búcsúzni Szilágyi Erzsébet szerepétől???
Miért kell Kolonits Klárának búcsúzni Szilágyi Erzsébet szerepétől???
7635 Robesz 2017-03-26 19:05:15 [Válasz erre: 7634 Robesz 2017-03-26 19:03:15]
*ám *köszönjük bocsánat :)
*ám *köszönjük bocsánat :)
7634 Robesz 2017-03-26 19:03:15 [Válasz erre: 7631 IVA 2017-03-26 05:59:05]
Általában hasonló véleményen szoktam lenni IVA-ával, ém most több pontban sem ugyanúgy hallottuk a Hunyadi egyes szereplőit. Történetesen Kiss B. hallgathatatlan vonyítása mellett esküszöm ezúttal kellemes volt hallgatni Szappanos Tibort. Miklósa Erika az első előadáson szerintem azt sem tudta hol van. Hol a súgóra, hol az énekkarra támaszkodva bolyongott az előadásban - ja, be kéne járni a próbákra, upsz. Az utolsó előtti előadásra már nagyjából a hangja is magára talált, de azon izgultunk nehogy szétrobbanjon a feje a nagy erőlködésben. Mindenesetre Kiss B.-vel remek klikket alkottak, látszik hogy nagy az egyetértés, a palotás alatt pl nem zavartatták magukat, gondolom a heti történéseket vitatták meg, vagy talán egymás teljesítményét dicsérgették, nem tudni. Szerencsére voltak olyanok is, akik bár nem ekkora szupersztárok, mégis élvezetessé tudták tenni az előadást. Nevesítsük: Cser Krisztián, Kelemen Zoltán, Pál Tamás – aki alatt életre kelt a zenekar, Kolonits Klára mindent elsöprő performasza, s aki igazságtalanul kellett, hogy búcsúzzon egyik meghatározó szereptől. Nem utolsó sorban Végh Dénes, aki évek óta gyermeki szeretettel tekintett színpadbéli édesanyjára. Köszönjök, nekünk itt ért véget a Hunyadi László. Talán nem örökre.
Általában hasonló véleményen szoktam lenni IVA-ával, ém most több pontban sem ugyanúgy hallottuk a Hunyadi egyes szereplőit. Történetesen Kiss B. hallgathatatlan vonyítása mellett esküszöm ezúttal kellemes volt hallgatni Szappanos Tibort. Miklósa Erika az első előadáson szerintem azt sem tudta hol van. Hol a súgóra, hol az énekkarra támaszkodva bolyongott az előadásban - ja, be kéne járni a próbákra, upsz. Az utolsó előtti előadásra már nagyjából a hangja is magára talált, de azon izgultunk nehogy szétrobbanjon a feje a nagy erőlködésben. Mindenesetre Kiss B.-vel remek klikket alkottak, látszik hogy nagy az egyetértés, a palotás alatt pl nem zavartatták magukat, gondolom a heti történéseket vitatták meg, vagy talán egymás teljesítményét dicsérgették, nem tudni. Szerencsére voltak olyanok is, akik bár nem ekkora szupersztárok, mégis élvezetessé tudták tenni az előadást. Nevesítsük: Cser Krisztián, Kelemen Zoltán, Pál Tamás – aki alatt életre kelt a zenekar, Kolonits Klára mindent elsöprő performasza, s aki igazságtalanul kellett, hogy búcsúzzon egyik meghatározó szereptől. Nem utolsó sorban Végh Dénes, aki évek óta gyermeki szeretettel tekintett színpadbéli édesanyjára. Köszönjök, nekünk itt ért véget a Hunyadi László. Talán nem örökre.
7633 Edmond Dantes 2017-03-26 18:58:39 [Válasz erre: 7627 Búbánat 2017-03-26 00:10:46]
Köszönet az értékes beszámolóért, amihez csak annyit tennék hozzá, hogy az írás végén közölt (álom)szereposztás színpadon így, együtt valószínűleg sohasem jöhetett volna össze.
Köszönet az értékes beszámolóért, amihez csak annyit tennék hozzá, hogy az írás végén közölt (álom)szereposztás színpadon így, együtt valószínűleg sohasem jöhetett volna össze.
7632 bermuda 2017-03-26 15:07:14 [Válasz erre: 7627 Búbánat 2017-03-26 00:10:46]
Nosztalgiából én is megnézem, bár egyetértve az utolsó bekezdéseddel nekem is a 61-es rádió felvétel az etalon... hangilag mindenképpen....
Nosztalgiából én is megnézem, bár egyetértve az utolsó bekezdéseddel nekem is a 61-es rádió felvétel az etalon... hangilag mindenképpen....
7631 IVA 2017-03-26 05:59:05 [Válasz erre: 3534 IVA 2013-06-13 08:39:23]
Hunyadi László – 2017. március 18. Egy hozzászólást írtam már Erkel Hunyadi Lászlójának sajnos már ötödik esztendeje futó rendezéséről a [u]Mi újság a Magyar Állami Operaházban?[/u] című topicba 2012. szeptember 30-án (45141. számon), és egy terjedelmesebbet annak 2013. június 6-i és 9-i előadásairól ide, az [u]Erkel Színház[/u]-topicba, a fent hivatkozott előzménybe. A majdnem négy évvel későbbi újrázás után korábbi véleményeimet is újraolvastam, s mivel Szűcs Gábor „rendezése” és a színpadi látvány szinte változatlan, nem ismétlem meg kifakadásaim szövegét, csupán figyelmébe ajánlom annak, aki szívesen olvas csupa csúnyaságot csúnyaságokról. Az iménti szinte szót Cilleinek a fényes fekete padlón széjjelcsorgó vérére vonatkoztatom, mely látvány ezúttal mintha mérsékelte volna magát (vagy olyan helyen ültem, ahonnan szerencsére nem vettem észre). Ha ennyire nincs, aki megrendezze, a Hunyadi Lászlónak igen jót tenne koncertszerű előadássá alakulnia, mert a Pál Tamás vezényelte muzsika szépsége érvényesül és hat. Visszafogott szavak ezek sajnos, mert ami a színpadon történik és látszik, az könyörtelenül a hangzó zene és a befogadó szíve, lelke közé tolakodik. Több nagyszerű (vagy részben nagyszerű) énekesi teljesítményről tudok beszámolni, valamint boldogító és kevésbé boldogító csalódásokról. Belátom, nem lehet könnyű feladat öltöztetni az V. Lászlót éneklő Szappanos Tibort, viszont azért fizet egy operaház jelmeztervezőt, szabászokat és anyagbeszerzőket, hogy a feladatot megoldják. Ha egyik-másik énekes megjelenése elfogadható (stilizáltan katonai) vérpiros nadrágban és hófehér zubbonyban, nem biztos, hogy mindenkié, továbbá képtelenség, hogy az a nadrág olyan anyagból legyen, hogy végül az egész úgy néz ki, mint egy kínai piacon vásárolt szabadidődressz gatyája takarítás után. Talán nem lettem volna ilyen kényes a látványra, ha Szappanos éneklése úgy elvarázsol, mint 2014 szeptemberében a Bajazzókban: az ő Beppo-szerenádjának élményét legszebb operai emlékeim közt őrzöm. Lehet, hogy V. László szólama és alakja is távolabb áll tőle, szeretném hinni, hogy a rendezés és a jelmez is gátolja, de sajnos tény, hogy hangja a magas fekvésben beszűkül és megkeményedik, és nem ad lehetőséget az ebben a szólamban is létező líra kiteljesedésére. Cser Krisztián hangja és éneklése egyre jobban magával ragad, élveztem Cillei Ulrik szerepében is, igazán sajnálom, hogy ez az élvezet nem tarthatott a darab végéig... Kelemen Zoltán Gara nádor szólamában kifogástalan. Azt a félelmetes nagybölény-baritont hiányolom az egyéniségéből, amelyet eszményinek tartok a szerephez. A címszereplő Kiss B. Attilát jobb hangi állapotban találtam, mint az utóbbi években olasz szerepeiben és a Bánk bánban, de ez sajnos még nem jelenti éneklésének zavartalan élményét. Káldi Kiss András játéka és éneke egyaránt tetszett Rozgonyi szerepében. A Hunyadi Mátyás megjelenítését minden képzeletet alulmúló, így elfogadhatatlan megoldásban a szólamot Heiter Melinda énekelte, aki szerintem inkább szoprán, mint mezzo, ezért sem szolgálta a szerep (különben is kizárt) összhatását. Ó , milyen komor termek! Temesvár nem vigalom helye – lép be a színre Gara Mária, csillogó strasszokkal a nyakán, fülein, mindkét csuklóján. Ha Temesvárt mondjuk szentesei vigalom lenne, ő lehetne a karácsonyfa. Miklósa Erikát mintha egészen elhagyták volna vibrátói, hangja korántsem olyan száraz, mint volt néhány évvel ezelőtt. Előadása nem felvillanyozó – egészen a Cabalettáig, amelynek zenei világa az ő igazi eleme. Az ária első részét, meg kell mondanom, ritkán csodáltam ilyen gyönyörűséggel. Puha, szárnyaló, selymesen csillogó hangon szólt! A szöveges résztől is korrekt volt az előadása, csupán nem olyan andalítóan, mint az elején. A művésznő semmilyen vallomása, sem a bulvárhírek nyomán nem akarok véleményt mondani pályájáról, de úgy gondolom, hogy ma, az igényes magyar közönség szemében és fülének is lehetne az a nemzetközi sikerű énekesnő, akivé az Éj királynőjének szerepe tette, ha messziről kerülne olyan, nem neki való szerepeket, mint Violetta, illetve, ha ez lehetséges, többet és jobb segítséggel foglalkozna az énekléssel. Szilágyi Erzsébet szerepében Kolonits Klárát láthattuk-hallhattuk, művészetének megszokott, magas színvonalán, ami nála azt jelenti, hogy mindig jobban és jobban ámulatba ejti hallgatóságát hangjával és alakításával. Énekének és játékának drámai hatásából számomra csak az hiányzik – ami aligha rajta múlik –, hogy ne egy Hoffmann meséi Giuliettájára is elegendően kihívó megjelenéssel keltse életre a törökverő Hunyadit gyászoló, a fiai életéért aggódó és küzdő anyát. Öltönyök és strasszok ide, kofferok és pisztolyok oda, a Hunyadi László a magyar közönség számára látványos történelmi opera, de nem egy színpadi show.
Hunyadi László – 2017. március 18. Egy hozzászólást írtam már Erkel Hunyadi Lászlójának sajnos már ötödik esztendeje futó rendezéséről a [u]Mi újság a Magyar Állami Operaházban?[/u] című topicba 2012. szeptember 30-án (45141. számon), és egy terjedelmesebbet annak 2013. június 6-i és 9-i előadásairól ide, az [u]Erkel Színház[/u]-topicba, a fent hivatkozott előzménybe. A majdnem négy évvel későbbi újrázás után korábbi véleményeimet is újraolvastam, s mivel Szűcs Gábor „rendezése” és a színpadi látvány szinte változatlan, nem ismétlem meg kifakadásaim szövegét, csupán figyelmébe ajánlom annak, aki szívesen olvas csupa csúnyaságot csúnyaságokról. Az iménti szinte szót Cilleinek a fényes fekete padlón széjjelcsorgó vérére vonatkoztatom, mely látvány ezúttal mintha mérsékelte volna magát (vagy olyan helyen ültem, ahonnan szerencsére nem vettem észre). Ha ennyire nincs, aki megrendezze, a Hunyadi Lászlónak igen jót tenne koncertszerű előadássá alakulnia, mert a Pál Tamás vezényelte muzsika szépsége érvényesül és hat. Visszafogott szavak ezek sajnos, mert ami a színpadon történik és látszik, az könyörtelenül a hangzó zene és a befogadó szíve, lelke közé tolakodik. Több nagyszerű (vagy részben nagyszerű) énekesi teljesítményről tudok beszámolni, valamint boldogító és kevésbé boldogító csalódásokról. Belátom, nem lehet könnyű feladat öltöztetni az V. Lászlót éneklő Szappanos Tibort, viszont azért fizet egy operaház jelmeztervezőt, szabászokat és anyagbeszerzőket, hogy a feladatot megoldják. Ha egyik-másik énekes megjelenése elfogadható (stilizáltan katonai) vérpiros nadrágban és hófehér zubbonyban, nem biztos, hogy mindenkié, továbbá képtelenség, hogy az a nadrág olyan anyagból legyen, hogy végül az egész úgy néz ki, mint egy kínai piacon vásárolt szabadidődressz gatyája takarítás után. Talán nem lettem volna ilyen kényes a látványra, ha Szappanos éneklése úgy elvarázsol, mint 2014 szeptemberében a Bajazzókban: az ő Beppo-szerenádjának élményét legszebb operai emlékeim közt őrzöm. Lehet, hogy V. László szólama és alakja is távolabb áll tőle, szeretném hinni, hogy a rendezés és a jelmez is gátolja, de sajnos tény, hogy hangja a magas fekvésben beszűkül és megkeményedik, és nem ad lehetőséget az ebben a szólamban is létező líra kiteljesedésére. Cser Krisztián hangja és éneklése egyre jobban magával ragad, élveztem Cillei Ulrik szerepében is, igazán sajnálom, hogy ez az élvezet nem tarthatott a darab végéig... Kelemen Zoltán Gara nádor szólamában kifogástalan. Azt a félelmetes nagybölény-baritont hiányolom az egyéniségéből, amelyet eszményinek tartok a szerephez. A címszereplő Kiss B. Attilát jobb hangi állapotban találtam, mint az utóbbi években olasz szerepeiben és a Bánk bánban, de ez sajnos még nem jelenti éneklésének zavartalan élményét. Káldi Kiss András játéka és éneke egyaránt tetszett Rozgonyi szerepében. A Hunyadi Mátyás megjelenítését minden képzeletet alulmúló, így elfogadhatatlan megoldásban a szólamot Heiter Melinda énekelte, aki szerintem inkább szoprán, mint mezzo, ezért sem szolgálta a szerep (különben is kizárt) összhatását. Ó , milyen komor termek! Temesvár nem vigalom helye – lép be a színre Gara Mária, csillogó strasszokkal a nyakán, fülein, mindkét csuklóján. Ha Temesvárt mondjuk szentesei vigalom lenne, ő lehetne a karácsonyfa. Miklósa Erikát mintha egészen elhagyták volna vibrátói, hangja korántsem olyan száraz, mint volt néhány évvel ezelőtt. Előadása nem felvillanyozó – egészen a Cabalettáig, amelynek zenei világa az ő igazi eleme. Az ária első részét, meg kell mondanom, ritkán csodáltam ilyen gyönyörűséggel. Puha, szárnyaló, selymesen csillogó hangon szólt! A szöveges résztől is korrekt volt az előadása, csupán nem olyan andalítóan, mint az elején. A művésznő semmilyen vallomása, sem a bulvárhírek nyomán nem akarok véleményt mondani pályájáról, de úgy gondolom, hogy ma, az igényes magyar közönség szemében és fülének is lehetne az a nemzetközi sikerű énekesnő, akivé az Éj királynőjének szerepe tette, ha messziről kerülne olyan, nem neki való szerepeket, mint Violetta, illetve, ha ez lehetséges, többet és jobb segítséggel foglalkozna az énekléssel. Szilágyi Erzsébet szerepében Kolonits Klárát láthattuk-hallhattuk, művészetének megszokott, magas színvonalán, ami nála azt jelenti, hogy mindig jobban és jobban ámulatba ejti hallgatóságát hangjával és alakításával. Énekének és játékának drámai hatásából számomra csak az hiányzik – ami aligha rajta múlik –, hogy ne egy Hoffmann meséi Giuliettájára is elegendően kihívó megjelenéssel keltse életre a törökverő Hunyadit gyászoló, a fiai életéért aggódó és küzdő anyát. Öltönyök és strasszok ide, kofferok és pisztolyok oda, a Hunyadi László a magyar közönség számára látványos történelmi opera, de nem egy színpadi show.
7630 IVA 2017-03-26 00:52:33 [Válasz erre: 7627 Búbánat 2017-03-26 00:10:46]
Semmiben sem ellenkezik a véleményünk.
Semmiben sem ellenkezik a véleményünk.
7629 Búbánat 2017-03-26 00:15:41 [Válasz erre: 7628 Búbánat 2017-03-26 00:15:12]
Bocsánat: Március 24.
Bocsánat: Március 24.
7628 Búbánat 2017-03-26 00:15:12 [Válasz erre: 7627 Búbánat 2017-03-26 00:10:46]
Javítom: (A cigánybáró bemutató: 2017. február 24., Erkel Színház).
Javítom: (A cigánybáró bemutató: 2017. február 24., Erkel Színház).
7627 Búbánat 2017-03-26 00:10:46
Ha véleményezni akarom ezt az új Cigánybáró -produkciót (bemutató: 2017. február 24.), úgy a következőket mondhatom erről: „történelmieskedés” avagy történelmietlenség jegyében egy álaktualizáló színpadi játék laza epizódjainak sora ének-zenei köntösben elbeszélve: cigányokról, földesurakról, bárókról, úrhatnám „szolgákról”, a bécsi „udvar” kiszolgálóiról, magyar vitézekről, császárnőről és udvaráról dalolva az énekbetétszámokban; ez a zenés színpadi alkotás nem a várt hagyományos „klasszikus bécsi operett”, és úgy általában, nem egyenértékű az Erkel Színház színpadán egykor bemutatott, többször felújított Strauss-nagyoperett-tel. A cigánybáró ismert dalai, kettősei, jelenetei hiánytalanul megszólalnak, ahogy a dalszövegek Fischer Sándor egykori fordítása sem csorbul, viszont határozottan zavar a rendező Szinetár Miklós bevallottan szándékos „beavatkozása” a jól ismert szövegkönyvbe: számomra kissé szájbarágósan, belemagyarázó utalások, olykor aktualizálásra is hajazó, „intellektuális” poénok sora; egy új, kreált szereplő, a ”Kikiáltó” (Hábetler András) narrátorként próbálja ezeket a maga joviális „jópofa”, „eladó/kiárusító” stílusában felvezetve „ránk tukmálni”, a bekövetkező jeleneteket összefűzni, azok hátterére rávilágítani; úgymond, összekötni a Mária Terézia korát a XIX. századbeli Monarchia világával, erőltetett - humorba csomagolva - párhuzamokat vonni a Jókai-Strauss-féle Barinkay Sándor és a Petőfi - Kacsóh János vitéze között, vagy bizonyos „áthallások”-at tenni: nincs sok különbség a XVIII. század közepi Habsburg birodalom - s benne Magyarország - és a későbbi, a levert szabadságharcunk utáni „ferencjóska” „kiegyezéses” korának heterogén világa, sokszínűsége, „egzotikuma”, uralkodó eszmeisége és erkölcsi nézetei között - ami rímel, utal akár napjaink politikai viszonyára, társadalmi berendezkedésére is: a szereplők egyéni és/vagy egymás közti motivációi az új dialógusokból sem vezethetők le – hiába a mesevilág –, kissé erőltetett, sántító, „burkolt” szövegek ezek, melyek a rendező „filozófiáját” vannak hivatottak „magyarázni”. Szerencsére, a Johann Strauss-i muzsikák oldják e zenés színpadi produkcióból „kilógó” eszmefuttatást - bár olykor, leginkább a harmadik felvonásban - ahol az operettben mindössze egy új dal hangzik fel, Zsupántól - és inkább reminiszcenciákat, visszatérő dallamfoszlányokat tartalmaz a partitúra, így fel kell tupírozni a szerzőtől beiktatott más zenékkel; a látvány olyan mintha kosztümös esztrád- varieté műsora zajlana előttünk: „leáll” a cselekmény menete, egyben a játékrész felhígul táncbetétekkel, ének-magánszámokkal. A rendező rájátszik arra, amire utaltam: mintegy kihangsúlyozza, nem egy hagyományos bécsi nagyoperett illúziójában részesülünk, hanem történelmi- történeti időutazásokra és „időugrásokra” kaptunk invitálást - amihez A cigánybáró csupán kliséként szolgál. A tapsrendből, annak erősségéből nekem az „jött le”, hogy – fent megfogalmazott véleményemet fenntartva - nagy sikerű operettbemutatót láthatott az Erkel Színház közönsége, a legnagyobb tapsot a darab végén a függöny előtt megjelenő Szinetár Miklós rendező kapta. A szereplők közül én is kiemelem Czipra alakítóját, Wiedemann Bernadett énekét-játékát, érthető szövegmondását, de Arzéna „életrekeltője” (Rőser Orsolya Hajnalka) is dicséretet érdemel: koloratúrszopránjával jól győzte az utolsó felvonásban elénekelt bravúráriát a „Tavaszi hangok” énekhangra meghangszerelt változatáért – amit a közönség ugyancsak hatalmas tapsokkal honorált. A fellépő többi művész (a címszerepben Kiss B. Atilla, a Szaffiként bemutatkozó Szakács Ildikó, a „sertéskirály” Gábor Géza, a Homonnay huszártiszt szerepében Haja Zsolt és a többi szereplő) énekprodukciója különösebb, impulzív hatást nem tett rám. Az énekkar és a zenekar, valamint a tánckar (koreográfus: Mihályi Gábor) hozta a kötelezőt, de igazán felvillanyozva egyiküktől sem voltam. A színes, festett papír díszletmasé mindhárom felvonásban igyekszik valami bájt, valami derűt belopni a kulisszák közé, középpontban hatalmas körhintát mintáz, melyhez forgószínpad kapcsolódik. A kor(oka)t idéző jelmezekkel együtt az egész színpadi alakzat nekem a vurslit és annak színpompás, kavargó kavalkádját juttatja az eszembe. (Jelmez: Pilinyi Márta, díszlet: Horesnyi Balázs) A második szereposztást is meg fogom tekinteni, de már most tisztában vagyok magammal: ha jó, színvonalas előadásban akarom élvezni a Cigánybárót, továbbra is a Magyar Rádió 1961-es kiváló stúdiófelvételét részesítem kitüntető figyelemmel: Ferencsik János – Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz… a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara: őket hallgatom meg újra és újra - a dialógusokra nem vagyok kíváncsi, a történet szálait a nevezett énekművészek énekhangban megformált szerepei köré-mögé „hitelesen”, odaképzelem…
Ha véleményezni akarom ezt az új Cigánybáró -produkciót (bemutató: 2017. február 24.), úgy a következőket mondhatom erről: „történelmieskedés” avagy történelmietlenség jegyében egy álaktualizáló színpadi játék laza epizódjainak sora ének-zenei köntösben elbeszélve: cigányokról, földesurakról, bárókról, úrhatnám „szolgákról”, a bécsi „udvar” kiszolgálóiról, magyar vitézekről, császárnőről és udvaráról dalolva az énekbetétszámokban; ez a zenés színpadi alkotás nem a várt hagyományos „klasszikus bécsi operett”, és úgy általában, nem egyenértékű az Erkel Színház színpadán egykor bemutatott, többször felújított Strauss-nagyoperett-tel. A cigánybáró ismert dalai, kettősei, jelenetei hiánytalanul megszólalnak, ahogy a dalszövegek Fischer Sándor egykori fordítása sem csorbul, viszont határozottan zavar a rendező Szinetár Miklós bevallottan szándékos „beavatkozása” a jól ismert szövegkönyvbe: számomra kissé szájbarágósan, belemagyarázó utalások, olykor aktualizálásra is hajazó, „intellektuális” poénok sora; egy új, kreált szereplő, a ”Kikiáltó” (Hábetler András) narrátorként próbálja ezeket a maga joviális „jópofa”, „eladó/kiárusító” stílusában felvezetve „ránk tukmálni”, a bekövetkező jeleneteket összefűzni, azok hátterére rávilágítani; úgymond, összekötni a Mária Terézia korát a XIX. századbeli Monarchia világával, erőltetett - humorba csomagolva - párhuzamokat vonni a Jókai-Strauss-féle Barinkay Sándor és a Petőfi - Kacsóh János vitéze között, vagy bizonyos „áthallások”-at tenni: nincs sok különbség a XVIII. század közepi Habsburg birodalom - s benne Magyarország - és a későbbi, a levert szabadságharcunk utáni „ferencjóska” „kiegyezéses” korának heterogén világa, sokszínűsége, „egzotikuma”, uralkodó eszmeisége és erkölcsi nézetei között - ami rímel, utal akár napjaink politikai viszonyára, társadalmi berendezkedésére is: a szereplők egyéni és/vagy egymás közti motivációi az új dialógusokból sem vezethetők le – hiába a mesevilág –, kissé erőltetett, sántító, „burkolt” szövegek ezek, melyek a rendező „filozófiáját” vannak hivatottak „magyarázni”. Szerencsére, a Johann Strauss-i muzsikák oldják e zenés színpadi produkcióból „kilógó” eszmefuttatást - bár olykor, leginkább a harmadik felvonásban - ahol az operettben mindössze egy új dal hangzik fel, Zsupántól - és inkább reminiszcenciákat, visszatérő dallamfoszlányokat tartalmaz a partitúra, így fel kell tupírozni a szerzőtől beiktatott más zenékkel; a látvány olyan mintha kosztümös esztrád- varieté műsora zajlana előttünk: „leáll” a cselekmény menete, egyben a játékrész felhígul táncbetétekkel, ének-magánszámokkal. A rendező rájátszik arra, amire utaltam: mintegy kihangsúlyozza, nem egy hagyományos bécsi nagyoperett illúziójában részesülünk, hanem történelmi- történeti időutazásokra és „időugrásokra” kaptunk invitálást - amihez A cigánybáró csupán kliséként szolgál. A tapsrendből, annak erősségéből nekem az „jött le”, hogy – fent megfogalmazott véleményemet fenntartva - nagy sikerű operettbemutatót láthatott az Erkel Színház közönsége, a legnagyobb tapsot a darab végén a függöny előtt megjelenő Szinetár Miklós rendező kapta. A szereplők közül én is kiemelem Czipra alakítóját, Wiedemann Bernadett énekét-játékát, érthető szövegmondását, de Arzéna „életrekeltője” (Rőser Orsolya Hajnalka) is dicséretet érdemel: koloratúrszopránjával jól győzte az utolsó felvonásban elénekelt bravúráriát a „Tavaszi hangok” énekhangra meghangszerelt változatáért – amit a közönség ugyancsak hatalmas tapsokkal honorált. A fellépő többi művész (a címszerepben Kiss B. Atilla, a Szaffiként bemutatkozó Szakács Ildikó, a „sertéskirály” Gábor Géza, a Homonnay huszártiszt szerepében Haja Zsolt és a többi szereplő) énekprodukciója különösebb, impulzív hatást nem tett rám. Az énekkar és a zenekar, valamint a tánckar (koreográfus: Mihályi Gábor) hozta a kötelezőt, de igazán felvillanyozva egyiküktől sem voltam. A színes, festett papír díszletmasé mindhárom felvonásban igyekszik valami bájt, valami derűt belopni a kulisszák közé, középpontban hatalmas körhintát mintáz, melyhez forgószínpad kapcsolódik. A kor(oka)t idéző jelmezekkel együtt az egész színpadi alakzat nekem a vurslit és annak színpompás, kavargó kavalkádját juttatja az eszembe. (Jelmez: Pilinyi Márta, díszlet: Horesnyi Balázs) A második szereposztást is meg fogom tekinteni, de már most tisztában vagyok magammal: ha jó, színvonalas előadásban akarom élvezni a Cigánybárót, továbbra is a Magyar Rádió 1961-es kiváló stúdiófelvételét részesítem kitüntető figyelemmel: Ferencsik János – Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz… a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara: őket hallgatom meg újra és újra - a dialógusokra nem vagyok kíváncsi, a történet szálait a nevezett énekművészek énekhangban megformált szerepei köré-mögé „hitelesen”, odaképzelem…
7626 CAPEHU 2017-03-25 19:41:54 [Válasz erre: 7625 Búbánat 2017-03-24 10:03:54]
Ha Búbánat csak hirdetést ad fel, az jó, mert véleményt nem mond. Hogy miért a hangnélküli Kiss.B énekli a premiert, olyan magabiztonsággal , mintha nála nem lenne jobb, az már nem meglepő. Szaffiről nem kell emlitést sem tenni.Wiedemann volt az egyetlen igazi hang. SZINETÁR ismét zseniális volt, nem kérdés. Csoda, hogy a főigazgató is tapsolt.
Ha Búbánat csak hirdetést ad fel, az jó, mert véleményt nem mond. Hogy miért a hangnélküli Kiss.B énekli a premiert, olyan magabiztonsággal , mintha nála nem lenne jobb, az már nem meglepő. Szaffiről nem kell emlitést sem tenni.Wiedemann volt az egyetlen igazi hang. SZINETÁR ismét zseniális volt, nem kérdés. Csoda, hogy a főigazgató is tapsolt.
7625 Búbánat 2017-03-24 10:03:54
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
7624 parampampoli 2017-03-22 17:19:33 [Válasz erre: 7622 zenebaratmonika 2017-03-21 16:16:47]
Ilosfalvy és Zempléni - az hangzott csak igazán jól! Hangjuk nem csak a Dóm téren, a Nagyalföldön is végig zengett.
Ilosfalvy és Zempléni - az hangzott csak igazán jól! Hangjuk nem csak a Dóm téren, a Nagyalföldön is végig zengett.
7623 zenebaratmonika 2017-03-21 16:21:14
Az Erkel Színház (ugye jövőre az operát tatarozzák) jövő évi meglepetése végre egy Offenbach darab, amit persze már ideje volt előszedni. Nekem nehéz eldönteni, hogy melyik műve opera és melyik operett, a Rajnai sellők című operáját/operettjét tűzik repertoárra, erről nem sokat lehetett hallani, ti ismeritek?
Az Erkel Színház (ugye jövőre az operát tatarozzák) jövő évi meglepetése végre egy Offenbach darab, amit persze már ideje volt előszedni. Nekem nehéz eldönteni, hogy melyik műve opera és melyik operett, a Rajnai sellők című operáját/operettjét tűzik repertoárra, erről nem sokat lehetett hallani, ti ismeritek?
7622 zenebaratmonika 2017-03-21 16:16:47 [Válasz erre: 7619 Búbánat 2017-03-21 10:33:19]
Köszi, ezek szerint 18 éve volt Budapesten utoljára, sajnos eddig nem tudtam megnézni még. Kb. 3 éve Egerben is ment, ha jól emlékszem gyerekelőadás formájában Szaffi címen, végül nem mentem le rá. A Szegedi Szabadtéri pedig igazi csúcselőadás lehetett Pitti Katalinnal és Berkes Jánossal, de a Kalocsai Zsuzsa Nyári Zoltán is jól hangzik.
Köszi, ezek szerint 18 éve volt Budapesten utoljára, sajnos eddig nem tudtam megnézni még. Kb. 3 éve Egerben is ment, ha jól emlékszem gyerekelőadás formájában Szaffi címen, végül nem mentem le rá. A Szegedi Szabadtéri pedig igazi csúcselőadás lehetett Pitti Katalinnal és Berkes Jánossal, de a Kalocsai Zsuzsa Nyári Zoltán is jól hangzik.
7621 Búbánat 2017-03-21 15:01:44 [Válasz erre: 7620 miketyson 2017-03-21 13:50:02]
Köszönöm a kiegészítést! Valóban, a Gyulai Várszínház is bemutatta a Cigánybárót, mégpedig 1993 nyarán. Találtam egy kritikát erről a Strauss-operettelőadásról a [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_07/?pg=266&layout=s; a Békés Megyei hírlap [/url] korabeli számában.
Köszönöm a kiegészítést! Valóban, a Gyulai Várszínház is bemutatta a Cigánybárót, mégpedig 1993 nyarán. Találtam egy kritikát erről a Strauss-operettelőadásról a [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_07/?pg=266&layout=s; a Békés Megyei hírlap [/url] korabeli számában.
7620 miketyson 2017-03-21 13:50:02 [Válasz erre: 7619 Búbánat 2017-03-21 10:33:19]
Valamikor volt Gyulán is. Szinetár rendezés, Melis, Vámossy Éva, Pataki Antal...
Valamikor volt Gyulán is. Szinetár rendezés, Melis, Vámossy Éva, Pataki Antal...
7619 Búbánat 2017-03-21 10:33:19 [Válasz erre: 7618 zenebaratmonika 2017-03-21 09:45:23]
Cigánybáró-bemutatók: 2009 – Kaposvári Csiky Gergely Színház (Kóbor Tamás, Herczenik Anna/Kele Brigitta) 2002 - Békés Megyei Jókai Színház (Jankovits József, Pándy Piroska/Udvarhelyi Boglárka) 2001 - Győri Nemzeti Színház (Berkes János/Kovácsházi István, Bellai Eszter) 1999 - Szegedi Szabadtéri Játékok (Berkes János, Pitti Katalin) 1999 - Budapesti Operettszínház (Jankovits József/Nyári Zoltán, Kalocsai Zsuzsa/Kolonits Klára/Szóka Júlia 1999 – Margitszigeti Szabadtéri Színpad (Jankovits József, Kolonits Klára) 1991 - Erkel Színház Barinkay: Berkes János/Hormai József Szaffi: Pitti Katalin/Zempléni Mária Czipra: Takács Tamara/Farkas Éva Homonnay: Ötvös Csaba/Horváth Bálint Mária Terézia: László Margit Zsupán: Melis György/Bordás György Arzéna: Kertesi Ingrid/Farkas Katalin Mirabella: Gémes Katalin/Sánta Jolán Karmester: Medveczky Ádám Rendező: Tóth János Későbbi években beállt Saffi szerepébe Kukely Júlia is…
Cigánybáró-bemutatók: 2009 – Kaposvári Csiky Gergely Színház (Kóbor Tamás, Herczenik Anna/Kele Brigitta) 2002 - Békés Megyei Jókai Színház (Jankovits József, Pándy Piroska/Udvarhelyi Boglárka) 2001 - Győri Nemzeti Színház (Berkes János/Kovácsházi István, Bellai Eszter) 1999 - Szegedi Szabadtéri Játékok (Berkes János, Pitti Katalin) 1999 - Budapesti Operettszínház (Jankovits József/Nyári Zoltán, Kalocsai Zsuzsa/Kolonits Klára/Szóka Júlia 1999 – Margitszigeti Szabadtéri Színpad (Jankovits József, Kolonits Klára) 1991 - Erkel Színház Barinkay: Berkes János/Hormai József Szaffi: Pitti Katalin/Zempléni Mária Czipra: Takács Tamara/Farkas Éva Homonnay: Ötvös Csaba/Horváth Bálint Mária Terézia: László Margit Zsupán: Melis György/Bordás György Arzéna: Kertesi Ingrid/Farkas Katalin Mirabella: Gémes Katalin/Sánta Jolán Karmester: Medveczky Ádám Rendező: Tóth János Későbbi években beállt Saffi szerepébe Kukely Júlia is…
7618 zenebaratmonika 2017-03-21 09:45:23 [Válasz erre: 7617 Búbánat 2017-03-21 09:22:45]
Már nagyon várjuk, nekem is van rá jegyem. Mikor mehetett utoljára a Budapesten vagy vidéken?
Már nagyon várjuk, nekem is van rá jegyem. Mikor mehetett utoljára a Budapesten vagy vidéken?
7617 Búbánat 2017-03-21 09:22:45 [Válasz erre: 7616 Búbánat 2017-03-19 09:53:18]
Előzetes riport a péntek esti bemutató elé: Bartók Rádió, 19.00 – 19.35 Összhang - a zenei élet aktualitásai Johann Strauss: A cigánybáró - bemutató az Operaházban Szerkesztő - műsorvezető: Katona Márta (Ism. holnap, 9.30)
Előzetes riport a péntek esti bemutató elé: Bartók Rádió, 19.00 – 19.35 Összhang - a zenei élet aktualitásai Johann Strauss: A cigánybáró - bemutató az Operaházban Szerkesztő - műsorvezető: Katona Márta (Ism. holnap, 9.30)
7616 Búbánat 2017-03-19 09:53:18 [Válasz erre: 7615 Búbánat 2017-03-19 09:40:07]
[url] http://www.kultura.hu/keszulnek-ciganybaro; Készülnek A cigánybáró jelmezei [/url] www.kultura.hu, 2017.03.16. Egy színházi előadás során a színészek játéka és a rendezés mellett a jelmezek és a díszletek is alakítják azt az élményt, amelyet magunkkal viszünk a függöny legördülése után. Mi mindenre kell figyelnie egy ruha megtervezése során a jelmeztervezőnek? Hogyan készül el egy darabhoz csaknem 300 öltözet a kalapoktól kezdve az ékszereken át a cipőkig? A cigánybáró közelgő premierje kapcsán Pilinyi Márta jelmeztervezővel beszélgettünk. Ki ne ismerné Szaffi történetét? A Magyar Állami Operaház március 24-én mutatja be Ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjét az Erkel Színházban. A valcerkirály egy budapesti látogatása alatt ismerkedett meg Jókai Mórral és A cigánybáró című kisregényével, amelynek története annyira magával ragadta, hogy megírta rá egyik legismertebb operettjét. „A mű egyik legfőbb erénye operaszínpadra kívánkozó muzsikája, amelyben csodálatosan megférnek egymás mellett a csárdás, a cigányzene, a bécsi keringő és a fajsúlyosabb dallamok is” – írják az Operaház oldalán. A felkapaszkodott disznókereskedővel, a cigányok megválasztott bárójával, az utolsó magyarországi pasa lányával ezúttal Szinetár Miklós rendezésében találkozhatunk. A jelmezeket pedig Pilinyi Márta tervezte, aki arról mesélt nekünk, hogyan születnek meg az előadás öltözetei, és milyen feladatai vannak egy jelmeztervezőnek. „Amikor Szinetár tanár úr felkért, azzal kezdte a beszélgetésünket: Márta, én egy romantikus előadást szeretnék készíteni! Ez zene volt füleimnek, mert ma az a trend, hogy a klasszikus darabokat is mackóban, farmerban, otthonkában játsszuk a nyugat-európai divat szerint. Igazi jutalomjáték a jelmeztervezőnek, hogy mindenki úgy nézhet ki, ahogy azt a szerző – jelen esetben Jókai Mór – megírta. Így egy igazi, autentikus, hiteles előadást láthatnak majd a nézők, amelyben Szaffi olyan lesz, amilyen egy cigánylány lehetett a 18. században, Arzéna pedig egy gazdag rác kereskedő lányát idézi majd meg a színpadon. A huszárok sem úgy lépnek fel, ahogy azt a Háry Jánosban vagy a János vitézben megszokhattuk, hiszen a darab Mária Terézia idejében játszódik, így a rendező azt kérte: hadihuszárok öltözeteit tervezzem meg sujtásokkal, karddal, mentével, zubbonnyal, sisakkal az 1700-as évek második feléből. Lesz azonban egy kerete is az előadásnak, amely 1873-ban játszódik a bécsi Práter átadásán, így a 19. századi korhű öltözetek is megjelennek majd az előadáson. A nyitókép rögtön hatalmas stábbal indul, melyben a néző felfedezheti majd az Osztrák-Magyar Monarchia összes etnikumát, a rájuk illő viseletben. Lesznek itt osztrák polgárok, zsidók, rácok, magyarok. A másik izgalmas momentuma az előadásnak, hogy az összes színpadon megjelenő figura egyéni, így mindenki – a kórustagoktól kezdve a táncosokon át a szólistákig – egyedi jelmezt kap majd. Lesznek udvarhölgyek Mária Terézia udvarából, és a nép is mind más-más viseletben lép fel. Különösen törekedtünk a hitelességre: ha rác, akkor hiteles rác öltözéket hordjon, ha osztrák, akkor a 18. századnak megfelelő osztrák viseletet. Mária Terézia ruháját pedig egy festményről mintáztuk, amely a legapróbb részletig feleleveníti majd a királynő öltözetét a koronától a ruha díszítéséig. A hitelesség mellett azonban egy jelmeztervezőnek arra is figyelni kell, hogy ki bújik az adott ruhába. Figyelembe kell vennem a viselő alkatát, testsúlyát, habitusát, és meg kell találni azokat az anyagokat is, melyekkel ezt a 18. és 19. századi világot rekonstruálni lehet.”
[url] http://www.kultura.hu/keszulnek-ciganybaro; Készülnek A cigánybáró jelmezei [/url] www.kultura.hu, 2017.03.16. Egy színházi előadás során a színészek játéka és a rendezés mellett a jelmezek és a díszletek is alakítják azt az élményt, amelyet magunkkal viszünk a függöny legördülése után. Mi mindenre kell figyelnie egy ruha megtervezése során a jelmeztervezőnek? Hogyan készül el egy darabhoz csaknem 300 öltözet a kalapoktól kezdve az ékszereken át a cipőkig? A cigánybáró közelgő premierje kapcsán Pilinyi Márta jelmeztervezővel beszélgettünk. Ki ne ismerné Szaffi történetét? A Magyar Állami Operaház március 24-én mutatja be Ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjét az Erkel Színházban. A valcerkirály egy budapesti látogatása alatt ismerkedett meg Jókai Mórral és A cigánybáró című kisregényével, amelynek története annyira magával ragadta, hogy megírta rá egyik legismertebb operettjét. „A mű egyik legfőbb erénye operaszínpadra kívánkozó muzsikája, amelyben csodálatosan megférnek egymás mellett a csárdás, a cigányzene, a bécsi keringő és a fajsúlyosabb dallamok is” – írják az Operaház oldalán. A felkapaszkodott disznókereskedővel, a cigányok megválasztott bárójával, az utolsó magyarországi pasa lányával ezúttal Szinetár Miklós rendezésében találkozhatunk. A jelmezeket pedig Pilinyi Márta tervezte, aki arról mesélt nekünk, hogyan születnek meg az előadás öltözetei, és milyen feladatai vannak egy jelmeztervezőnek. „Amikor Szinetár tanár úr felkért, azzal kezdte a beszélgetésünket: Márta, én egy romantikus előadást szeretnék készíteni! Ez zene volt füleimnek, mert ma az a trend, hogy a klasszikus darabokat is mackóban, farmerban, otthonkában játsszuk a nyugat-európai divat szerint. Igazi jutalomjáték a jelmeztervezőnek, hogy mindenki úgy nézhet ki, ahogy azt a szerző – jelen esetben Jókai Mór – megírta. Így egy igazi, autentikus, hiteles előadást láthatnak majd a nézők, amelyben Szaffi olyan lesz, amilyen egy cigánylány lehetett a 18. században, Arzéna pedig egy gazdag rác kereskedő lányát idézi majd meg a színpadon. A huszárok sem úgy lépnek fel, ahogy azt a Háry Jánosban vagy a János vitézben megszokhattuk, hiszen a darab Mária Terézia idejében játszódik, így a rendező azt kérte: hadihuszárok öltözeteit tervezzem meg sujtásokkal, karddal, mentével, zubbonnyal, sisakkal az 1700-as évek második feléből. Lesz azonban egy kerete is az előadásnak, amely 1873-ban játszódik a bécsi Práter átadásán, így a 19. századi korhű öltözetek is megjelennek majd az előadáson. A nyitókép rögtön hatalmas stábbal indul, melyben a néző felfedezheti majd az Osztrák-Magyar Monarchia összes etnikumát, a rájuk illő viseletben. Lesznek itt osztrák polgárok, zsidók, rácok, magyarok. A másik izgalmas momentuma az előadásnak, hogy az összes színpadon megjelenő figura egyéni, így mindenki – a kórustagoktól kezdve a táncosokon át a szólistákig – egyedi jelmezt kap majd. Lesznek udvarhölgyek Mária Terézia udvarából, és a nép is mind más-más viseletben lép fel. Különösen törekedtünk a hitelességre: ha rác, akkor hiteles rác öltözéket hordjon, ha osztrák, akkor a 18. századnak megfelelő osztrák viseletet. Mária Terézia ruháját pedig egy festményről mintáztuk, amely a legapróbb részletig feleleveníti majd a királynő öltözetét a koronától a ruha díszítéséig. A hitelesség mellett azonban egy jelmeztervezőnek arra is figyelni kell, hogy ki bújik az adott ruhába. Figyelembe kell vennem a viselő alkatát, testsúlyát, habitusát, és meg kell találni azokat az anyagokat is, melyekkel ezt a 18. és 19. századi világot rekonstruálni lehet.”
7615 Búbánat 2017-03-19 09:40:07
Az Opera Café március 12-i adásában riportot láthatunk az Erkel Színházban hamarosan bemutatásra kerülő Johann Strauss-operett, A cigánybáró rendezőjével, Szinetár Miklóssal; részlet a próbafolyamatból; a varroda műhelyében készülnek a jelmezek… [url] http://www.mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2017-03-12-i-adas/; Videorészlet 15:46 - 21:12 perc között [/url]
Az Opera Café március 12-i adásában riportot láthatunk az Erkel Színházban hamarosan bemutatásra kerülő Johann Strauss-operett, A cigánybáró rendezőjével, Szinetár Miklóssal; részlet a próbafolyamatból; a varroda műhelyében készülnek a jelmezek… [url] http://www.mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2017-03-12-i-adas/; Videorészlet 15:46 - 21:12 perc között [/url]
7614 perempe 2017-03-03 10:58:29 [Válasz erre: 7613 Búbánat 2017-03-02 15:49:57]
A [url]http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/3929/Berleti_tajekoztato_2017_18.pdf;bérleti tájékoztató[/url] szerint már az Erkel se lesz ocsó.
A [url]http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/3929/Berleti_tajekoztato_2017_18.pdf;bérleti tájékoztató[/url] szerint már az Erkel se lesz ocsó.
7613 Búbánat 2017-03-02 15:49:57
[url] http://www.opera.hu/v/az-opera-201718-as-evada/; Az Opera 2017/2018-as évada [/url] Plácido Domingo 35 év után ismét színpadi szerepben áll az Erkel Színház színpadára: 77. születésnapja alkalmából Simon Boccanegrát formálja meg két alkalommal!!! Rajta kívül – többek közt – Anna Netrebko, Roberto Alagna, Ramón Vargas, Aleksandrs Antonenko, Arturo Chacón-Cruz, Stuart Neill, Leo Nucci, Johan Reuter, Rafael Rojas, Gerhard Siegel, Yusif Eyvazov, Tómas Tómasson és Alexandra Kurzak is az intézmény vendége lesz. A reformáció 500 éves évfordulója alkalmából az ősz folyamán több produkcióval is készül az Opera. Bő 80 év után látható újra Budapesten Meyerbeer Hugenották című műve (r. Szikora János), emellett Verdi Stiffeliójának koncertszerű előadása és a Requiem tiszteleg a félezer éves jubileum és a keresztény belviszályok áldozatainak emléke előtt. Színpadra kerül: Rosztyiszlav Zaharov / Borisz Vlagyimirovics Aszafjev A bahcsiszeráji szökőkút ________________________________________ Táncköltemény három felvonásban
[url] http://www.opera.hu/v/az-opera-201718-as-evada/; Az Opera 2017/2018-as évada [/url] Plácido Domingo 35 év után ismét színpadi szerepben áll az Erkel Színház színpadára: 77. születésnapja alkalmából Simon Boccanegrát formálja meg két alkalommal!!! Rajta kívül – többek közt – Anna Netrebko, Roberto Alagna, Ramón Vargas, Aleksandrs Antonenko, Arturo Chacón-Cruz, Stuart Neill, Leo Nucci, Johan Reuter, Rafael Rojas, Gerhard Siegel, Yusif Eyvazov, Tómas Tómasson és Alexandra Kurzak is az intézmény vendége lesz. A reformáció 500 éves évfordulója alkalmából az ősz folyamán több produkcióval is készül az Opera. Bő 80 év után látható újra Budapesten Meyerbeer Hugenották című műve (r. Szikora János), emellett Verdi Stiffeliójának koncertszerű előadása és a Requiem tiszteleg a félezer éves jubileum és a keresztény belviszályok áldozatainak emléke előtt. Színpadra kerül: Rosztyiszlav Zaharov / Borisz Vlagyimirovics Aszafjev A bahcsiszeráji szökőkút ________________________________________ Táncköltemény három felvonásban
7612 babapopo 2017-02-28 13:14:54 [Válasz erre: 7611 Pristaldus 2017-02-28 07:05:57]
Nem csak hang...
Nem csak hang...
7611 Pristaldus 2017-02-28 07:05:57
Wiedemann Bernadett egy hang, ami szól, nemúgy, mint a favorizáltak többsége, hogy nem tudom, azon mérgelődjek- e, hogy nem hallom őket, vagy azon, amikor mégis hallattszódnak!
Wiedemann Bernadett egy hang, ami szól, nemúgy, mint a favorizáltak többsége, hogy nem tudom, azon mérgelődjek- e, hogy nem hallom őket, vagy azon, amikor mégis hallattszódnak!
7610 rotor 2017-02-28 00:24:25 [Válasz erre: 7606 parampampoli 2017-02-27 18:17:33]
Wiedemann Betty müvésznő amikor csinosra fogyott és Delila-t énekelt koncrtszeeü elöadáson kiválóan kb 10 éve sajnos senki nem vette észre igyekezetét, nem gondolkoztak benne...
Wiedemann Betty müvésznő amikor csinosra fogyott és Delila-t énekelt koncrtszeeü elöadáson kiválóan kb 10 éve sajnos senki nem vette észre igyekezetét, nem gondolkoztak benne...
7609 ebera 2017-02-27 23:50:24 [Válasz erre: 7607 nickname 2017-02-27 18:49:14]
A pénteki előadásból Ulbrich Andrea és Wiedemann Bernadett alakítása volt emlékezetes és kiemelkedő számomra, Gianni Schicchire a vendégművész meghívását nem értem.
A pénteki előadásból Ulbrich Andrea és Wiedemann Bernadett alakítása volt emlékezetes és kiemelkedő számomra, Gianni Schicchire a vendégművész meghívását nem értem.
7608 almapüré 2017-02-27 21:12:43 [Válasz erre: 7606 parampampoli 2017-02-27 18:17:33]
Színésznek is kiváló. Nekem nagyon hiányoznak az alakításai.
Színésznek is kiváló. Nekem nagyon hiányoznak az alakításai.
7607 nickname 2017-02-27 18:49:14
Nekem a szombati Triptichonból az Ulbrich Andrea - Boross Csilla páros volt emlékezetes igazán. De Wiedemann is nagyon jó volt.
Nekem a szombati Triptichonból az Ulbrich Andrea - Boross Csilla páros volt emlékezetes igazán. De Wiedemann is nagyon jó volt.
7606 parampampoli 2017-02-27 18:17:33 [Válasz erre: 7605 almapüré 2017-02-27 17:16:48]
Wiedemann magasságproblémái ellenére még mindig egy HANG, akit méltatlanul állítanak háttérbe olyan szerepekben is, amelyeket nyugodtan énekelhetne még. Sőt: neki kellene énekelni.
Wiedemann magasságproblémái ellenére még mindig egy HANG, akit méltatlanul állítanak háttérbe olyan szerepekben is, amelyeket nyugodtan énekelhetne még. Sőt: neki kellene énekelni.
7605 almapüré 2017-02-27 17:16:48 [Válasz erre: 7604 tiberio 2017-02-27 08:57:27]
A Faustban is Wiedemann Bernadett alakítása volt a legemlékezetesebb...
A Faustban is Wiedemann Bernadett alakítása volt a legemlékezetesebb...
7604 tiberio 2017-02-27 08:57:27
Nem is gondoltam volna, hogy a Triptichont ilyen nehéz eladni. A péntekin alig fél ház volt. Mondjuk, a három közül az Angelica nővér volt a legemlékezetesebb. Létay Kiss Gabriella fantasztikusan énekelt. Sümegi Eszter korrektül énekelt, de ez a maximum amit elmondhatok róla. Fekete Attila szokás szerint végig süvöltött. Kálmándi pedig rendkívül visszafogott volt. Azért az elég fura, hogy a Köpenyből Szarka néni alakítása marad meg az emberben leginkább. ( Wiedemenn Bernadett. ) A Schicchi vendég baritonjának meghívását pedig egyszerűen nem értem.
Nem is gondoltam volna, hogy a Triptichont ilyen nehéz eladni. A péntekin alig fél ház volt. Mondjuk, a három közül az Angelica nővér volt a legemlékezetesebb. Létay Kiss Gabriella fantasztikusan énekelt. Sümegi Eszter korrektül énekelt, de ez a maximum amit elmondhatok róla. Fekete Attila szokás szerint végig süvöltött. Kálmándi pedig rendkívül visszafogott volt. Azért az elég fura, hogy a Köpenyből Szarka néni alakítása marad meg az emberben leginkább. ( Wiedemenn Bernadett. ) A Schicchi vendég baritonjának meghívását pedig egyszerűen nem értem.
7603 parampampoli 2017-02-17 22:56:58 [Válasz erre: 7602 Cilike 2017-02-17 22:51:27]
Nem volt goromba, bár veled vitába szálltam! -:) Mindegy, annyira nem fontos.
Nem volt goromba, bár veled vitába szálltam! -:) Mindegy, annyira nem fontos.
7602 Cilike 2017-02-17 22:51:27 [Válasz erre: 7601 parampampoli 2017-02-17 22:30:26]
Te írtál valami gorombát, ami miatt ki kellett minket törölni?
Te írtál valami gorombát, ami miatt ki kellett minket törölni?
7601 parampampoli 2017-02-17 22:30:26 [Válasz erre: 7600 IVA 2017-02-17 22:19:43]
Szappanos inkább ne!!
Szappanos inkább ne!!
7600 IVA 2017-02-17 22:19:43 [Válasz erre: 7599 Pristaldus 2017-02-17 20:26:10]
Szegény Horváth István most csak azáltal került kontextusba, hogy fölvetettem: Korondi György, Szigeti László és Fülöp Attila örökébe lépve Szappanos Tibor és ő is megoldás lehet Don Narciso szerepére.
Szegény Horváth István most csak azáltal került kontextusba, hogy fölvetettem: Korondi György, Szigeti László és Fülöp Attila örökébe lépve Szappanos Tibor és ő is megoldás lehet Don Narciso szerepére.
7599 Pristaldus 2017-02-17 20:26:10
Én még bármiben hallottam eddig Horváth Istvántot, mindenben kevésnek tűnt a hangja! Talán olyan előadásokon voltam, amikben nem neki való szerepet osztottak rá? Elhiszem, hogy az Opera vezetése szeretne sok mindent rábízni, és szeretne új tenoristát kinevelni, de az énekes hangi és technikai kvalitását igencsak meghaladta például az Edgardo, ahol a legtöbb részben alig, vagy olyan rész is volt, ahol nem is hallatszott!
Én még bármiben hallottam eddig Horváth Istvántot, mindenben kevésnek tűnt a hangja! Talán olyan előadásokon voltam, amikben nem neki való szerepet osztottak rá? Elhiszem, hogy az Opera vezetése szeretne sok mindent rábízni, és szeretne új tenoristát kinevelni, de az énekes hangi és technikai kvalitását igencsak meghaladta például az Edgardo, ahol a legtöbb részben alig, vagy olyan rész is volt, ahol nem is hallatszott!
7598 nickname 2017-02-17 17:51:56 [Válasz erre: 7597 parampampoli 2017-02-17 16:57:20]
Pedig abban semmi olyan nem volt, amit cenzúrázni kellett volna....
Pedig abban semmi olyan nem volt, amit cenzúrázni kellett volna....
7597 parampampoli 2017-02-17 16:57:20 [Válasz erre: 7596 Edmond Dantes 2017-02-17 15:19:34]
Törölték a korábbi hozzászólásom, ezzel a témát a magam részéről befejeztem.
Törölték a korábbi hozzászólásom, ezzel a témát a magam részéről befejeztem.
7596 Edmond Dantes 2017-02-17 15:19:34
Horváth István jó volt mint Don Ottavio és jó volt mint Ernesto is. A Luciában már elég közel volt a "határ", de megoldotta, főleg a rivalda elején. Ma már talán nincs olyan, hogy "csak" Mozart-tenor, "csak" bel canto tenor stb. Nála is kb. összeér ez a két szerepkör, a spinto viszont sok lehet neki, jelen állapot szerint legalábbis. Figyelem: a dinamikát nem a színpadon "mérik", hanem mondjuk az Erkel 15. sorában vagy a karzato(ko)n. Ott is hallatszani kell meg mindenhol.
Horváth István jó volt mint Don Ottavio és jó volt mint Ernesto is. A Luciában már elég közel volt a "határ", de megoldotta, főleg a rivalda elején. Ma már talán nincs olyan, hogy "csak" Mozart-tenor, "csak" bel canto tenor stb. Nála is kb. összeér ez a két szerepkör, a spinto viszont sok lehet neki, jelen állapot szerint legalábbis. Figyelem: a dinamikát nem a színpadon "mérik", hanem mondjuk az Erkel 15. sorában vagy a karzato(ko)n. Ott is hallatszani kell meg mindenhol.
7590 IVA 2017-02-17 02:27:53 [Válasz erre: 7589 parampampoli 2017-02-16 07:20:27]
Nem hibásság vagy hibátlanság kérdése az ilyesmi szerintem. Inkább megérintettségé vagy elzárkózásé, amit életszakaszunk, életünk külső tényezői is befolyásolhatnak. Nekem akkor megtetszett A török Itáliában zenéje – noha a vígoperáknak nincs is előkelő helyük a szívemben –, és élveztem az előadásait – pedig nem tetszett a színpada –, és azóta is hiányolom a darabot a repertoárból. Te inkább a hibáira emlékszel. Két évvel később az André Chénier-re is fogékonynak bizonyultam – bár rendezéséért nem voltam oda, csupán a II. és a IV. felvonás légköre ragadott meg –, és a többnyire jó szereplők ellenére is érződött, hogy a darab nem kapta meg a korabeli készlet szerinti „sztárszereposztást”. Ennek több magyarázata is lehet, például a három hónappal későbbi Norma-bemutató, amely az évad várható és beteljesült szenzációja volt.
Nem hibásság vagy hibátlanság kérdése az ilyesmi szerintem. Inkább megérintettségé vagy elzárkózásé, amit életszakaszunk, életünk külső tényezői is befolyásolhatnak. Nekem akkor megtetszett A török Itáliában zenéje – noha a vígoperáknak nincs is előkelő helyük a szívemben –, és élveztem az előadásait – pedig nem tetszett a színpada –, és azóta is hiányolom a darabot a repertoárból. Te inkább a hibáira emlékszel. Két évvel később az André Chénier-re is fogékonynak bizonyultam – bár rendezéséért nem voltam oda, csupán a II. és a IV. felvonás légköre ragadott meg –, és a többnyire jó szereplők ellenére is érződött, hogy a darab nem kapta meg a korabeli készlet szerinti „sztárszereposztást”. Ennek több magyarázata is lehet, például a három hónappal későbbi Norma-bemutató, amely az évad várható és beteljesült szenzációja volt.
7589 parampampoli 2017-02-16 07:20:27 [Válasz erre: 7588 IVA 2017-02-16 00:44:18]
Ja, kérem, ha ilyen alaposnak tetszik lenni... -:) El kell ismernem, hogy akkor én emlékeztem rosszul. Vagy egyszerűen nekem nem tetszett akkoriban az előadás, sajnos ma is inkább hibáira, mint előnyeire emlékszem. De biztos bennem volt a hiba.
Ja, kérem, ha ilyen alaposnak tetszik lenni... -:) El kell ismernem, hogy akkor én emlékeztem rosszul. Vagy egyszerűen nekem nem tetszett akkoriban az előadás, sajnos ma is inkább hibáira, mint előnyeire emlékszem. De biztos bennem volt a hiba.
7588 IVA 2017-02-16 00:44:18 [Válasz erre: 7587 parampampoli 2017-02-15 22:25:38]
Sajnálom, kedves Parampampoli, már kiosztottam a szerepeket. Kolonits Klára, Bretz Gábor, Schöck Atala, Szappanos Tibor. Kettőzés esetén Miklósa Erika, Haja Zsolt, Bakos Kornélia, Horváth István. Bende Zsolt- vagy Ötvös Csaba-kaliberű személyiség megtalálásával sajnos nem boldogulok. A török Itáliában esetében nem csak véleménybeli különbségünk miatt állíthatom bátran, hogy nem ugyanazt az előadást láttuk, legalábbis nem csak azokat. Én ugyanis – kevés kivétellel –csaknem valamennyit megnéztem (még a délelőttiekre is rávetemedtem), és tanúja voltam annak, hogyan nevet a közönség a szövegen, a poénokon, mennyire fogékony a mutatós dallamok és jelenetek iránt. Pedig Forray Gábor játékos, naiv, de sajnos szegényes díszletét nem szerettem, az elviselhető kategóriába tartozott. A „sokáig” vagy „nem sokáig” fogalma relatív. A török Itáliában bemutatója 1976. február 20-én volt (a másik szereposztásé 22-én). Nem tűnhetett annyira sikertelennek, ha 1977. október 23-án kihoztak egy részben új betanulást is. Jómagam 1980. január 9-én láttam utoljára. Huszár Klára rendezése A budapesti Operaház 100 éve című könyv adata szerint 36 előadást ért meg – ez persze nem A sevillai borbélyéhoz mérhető népszerűségét jelzi, de – milyen ritkaságot tudnak ma műsoron tartani 4 éven át, évadonként átlagosan 9 előadásszámban?
Sajnálom, kedves Parampampoli, már kiosztottam a szerepeket. Kolonits Klára, Bretz Gábor, Schöck Atala, Szappanos Tibor. Kettőzés esetén Miklósa Erika, Haja Zsolt, Bakos Kornélia, Horváth István. Bende Zsolt- vagy Ötvös Csaba-kaliberű személyiség megtalálásával sajnos nem boldogulok. A török Itáliában esetében nem csak véleménybeli különbségünk miatt állíthatom bátran, hogy nem ugyanazt az előadást láttuk, legalábbis nem csak azokat. Én ugyanis – kevés kivétellel –csaknem valamennyit megnéztem (még a délelőttiekre is rávetemedtem), és tanúja voltam annak, hogyan nevet a közönség a szövegen, a poénokon, mennyire fogékony a mutatós dallamok és jelenetek iránt. Pedig Forray Gábor játékos, naiv, de sajnos szegényes díszletét nem szerettem, az elviselhető kategóriába tartozott. A „sokáig” vagy „nem sokáig” fogalma relatív. A török Itáliában bemutatója 1976. február 20-én volt (a másik szereposztásé 22-én). Nem tűnhetett annyira sikertelennek, ha 1977. október 23-án kihoztak egy részben új betanulást is. Jómagam 1980. január 9-én láttam utoljára. Huszár Klára rendezése A budapesti Operaház 100 éve című könyv adata szerint 36 előadást ért meg – ez persze nem A sevillai borbélyéhoz mérhető népszerűségét jelzi, de – milyen ritkaságot tudnak ma műsoron tartani 4 éven át, évadonként átlagosan 9 előadásszámban?
7587 parampampoli 2017-02-15 22:25:38 [Válasz erre: 7585 IVA 2017-02-15 21:54:59]
Miklósa, Szegedi vagy Haja. Szerintem. Nézze, aki akarja. (Az egykori előadás se volt siker, erre rosszul emlékszel. Nem is ment sokáig, és őszintén, csak így egymás közt: nem is volt igazán jó előadás, Bende isteni Költőjét leszámítva.)
Miklósa, Szegedi vagy Haja. Szerintem. Nézze, aki akarja. (Az egykori előadás se volt siker, erre rosszul emlékszel. Nem is ment sokáig, és őszintén, csak így egymás közt: nem is volt igazán jó előadás, Bende isteni Költőjét leszámítva.)
7586 IVA 2017-02-15 21:56:29 [Válasz erre: 7580 Edmond Dantes 2017-02-15 09:45:12]
Akkorra már kétszeresen barátságosak lesznek a helyárak...
Akkorra már kétszeresen barátságosak lesznek a helyárak...
7585 IVA 2017-02-15 21:54:59 [Válasz erre: 7578 Búbánat 2017-02-15 08:53:13]
Remélem, A török Itáliában az évad másik időszakában lesz, hiszen Donna Fiorilla szerepe is Kolonits Klára után kiált! A közönség nagyon szerette az 1976-os, 1980-as években. Jó lenne, ha ismét magyarul adnák!
Remélem, A török Itáliában az évad másik időszakában lesz, hiszen Donna Fiorilla szerepe is Kolonits Klára után kiált! A közönség nagyon szerette az 1976-os, 1980-as években. Jó lenne, ha ismét magyarul adnák!
