7584 Cilike 2017-02-15 17:54:04 [Válasz erre: 7582 Búbánat 2017-02-15 10:29:59]
Én is csak fél füllel hallottam, hogy készül díszlet. A másik datab pedig a Denevér lesz.
Én is csak fél füllel hallottam, hogy készül díszlet. A másik datab pedig a Denevér lesz.
7583 Edmond Dantes 2017-02-15 10:46:13 [Válasz erre: 7582 Búbánat 2017-02-15 10:29:59]
Köszönöm, kivárjuk :-)
Köszönöm, kivárjuk :-)
7582 Búbánat 2017-02-15 10:29:59 [Válasz erre: 7581 Edmond Dantes 2017-02-15 09:46:18]
Semmi egyebet nem tudok, mint amit hallottam és megírtam egy operai bennfentes által velem megosztott hézagos információira alapozva.
Semmi egyebet nem tudok, mint amit hallottam és megírtam egy operai bennfentes által velem megosztott hézagos információira alapozva.
7581 Edmond Dantes 2017-02-15 09:46:18 [Válasz erre: 7579 Búbánat 2017-02-15 09:14:21]
Vajon a jelenlegi díszletek utaznak vagy addigra elkészülnek az igaziak?
Vajon a jelenlegi díszletek utaznak vagy addigra elkészülnek az igaziak?
7580 Edmond Dantes 2017-02-15 09:45:12 [Válasz erre: 7574 Búbánat 2017-02-14 21:34:28]
Nagyon jó! És még jobb, hogy az Erkelben, majdcsak felfér a kórus és a statisztéria a színpadra, a jegyárak pedig barátságosak. Vajon ki énekli Valentine-t?
Nagyon jó! És még jobb, hogy az Erkelben, majdcsak felfér a kórus és a statisztéria a színpadra, a jegyárak pedig barátságosak. Vajon ki énekli Valentine-t?
7579 Búbánat 2017-02-15 09:14:21
Az Operaház társulata ősszel japán-turnén vesz részt, a szerződést aláírták a felek: úgy tudom, az egyik darab, amit visznek, a Lammermoori Lucia.
Az Operaház társulata ősszel japán-turnén vesz részt, a szerződést aláírták a felek: úgy tudom, az egyik darab, amit visznek, a Lammermoori Lucia.
7578 Búbánat 2017-02-15 08:53:13 [Válasz erre: 7574 Búbánat 2017-02-14 21:34:28]
Egy másik bemutató lesz Rossinitől A török Itáliában.
Egy másik bemutató lesz Rossinitől A török Itáliában.
7577 IVA 2017-02-15 02:39:17 [Válasz erre: 7574 Búbánat 2017-02-14 21:34:28]
Remélem, nem napjainkban és nem romkocsmákban fog játszódni. A II. felvonás helyszíne a [url]http://renaissance.mrugala.net/Chateaux/France,_Indre-et-Loire,_Chenonceau,_Chateau/Chenonceau%20(02).jpg;chenonceau-i kastély[/url] kertje...
Remélem, nem napjainkban és nem romkocsmákban fog játszódni. A II. felvonás helyszíne a [url]http://renaissance.mrugala.net/Chateaux/France,_Indre-et-Loire,_Chenonceau,_Chateau/Chenonceau%20(02).jpg;chenonceau-i kastély[/url] kertje...
7576 IVA 2017-02-15 02:10:15 [Válasz erre: 7573 Cilike 2017-02-14 21:04:03]
Ha csakugyan kedvelsz, miért nem olvasod el a hozzászólásomat legalább a ⅔-áig, mielőtt válaszolsz rá? De most komolyan... „Persze a színpadi világítás nemcsak és nem feltétlenül a természet fényeit ábrázolja, hanem követheti emellett vagy ehelyett a lélek történéseit is.” Hát nem magam írtam le, amit itt elmagyarázol? Ha elfogadom is, hogy Kerényi Miklós Gábor rendezése (nem tudom, ki felel most érte, illetve a világításért) lemondott a napszakok követéséről a lelki történések illusztrálásának javára (az egész persze művészkedő fontoskodás, hiszen Puccini már mindent megtett ez ügyben), akkor is rendszernek, kellemnek és ökonómiának kell lennie a világításban. A szerelmi kettősben, amikor különben már ragyognak a csillagok, rettenetes vörösben ég a háttér, mert a vörös ebben a (különben fájdalmasan közhelyes) kódrendszerben a szerelem és a gyönyör jelképe is. Ezzel azonban máris elsült a legerősebb hatású patron, innen már csak ismétlések jöhetnek és szertelenség. Ezzel a vörössel most a Zümmögő-kórus elején találkozunk, holott itt már mindenkinek egész másmilyenek az érzései, mindenki más ember, és a helyzet is merőben más, mint a szerelmi duett alatt volt. Különben a színhatások durvák, fárasztók, de bármilyen tökéletes lenne is az elképzelés, annak kivitelezéséhez meg kellene ütni egy technikai szintet. Nonszensz, hogy aki nem a földszint közepéről nézi az előadást, annak csaknem egész idő alatt irritálja a szemét két vakító reflektor a színpadról, és az ugyancsak közhelyes (a múlt század végén jöttek divatba a csupa „papírketrec” Pillangó-díszletek) „papírfal” aljáról a „kvarclámpák” és „hősugárzók” szegélye. Milyen effektus tud érvényesülni ilyen nézőkínzás mellett? Mondok 3 példát arra, hogyan és miért kell gazdaságosan és mértéktartással bánni a fényhatásokkal. Első, Erkel Színházi Pillangókisasszonyomat (Nádasdy Kálmán r., Oláh Gusztáv d.) nézve álmélkodtam azon, milyen nagy színésznő a Szuzukit alakító Svéd Nóra: a III. felvonásban éppen a nagy zavar pillanatában képes úgy elpirulni, hogy a mi lélegzetünk is elálljon. Csak későbbi előadásokon jöttem rá arra, ami Svéd Nóra érdemeit nem csökkenti, hogy e mesteri elpirulást igencsak megsegíti egy vörös reflektor. Ha ennek fényét már két felvonáson át devalválják, immár semmilyen hatása sem lett volna az effektusnak. Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv jóval korábbi Pillangó-rendezésében, illetve -díszletében, amely párhuzamosan futott az Erkel Színházéval, a japán házacska és hidacska mögött eszményien szép tengeri öböl tündökölt, amelynek ívét az éj leszálltával fényfüzérek jelezték, fölöttük a csillagos ég – de mindez nem fordult öncélú gyönyörködtetésbe, csupán a szerelmi mámor hátteréül működött, az erotikus hatást már a nézőre bízva. Az első (és egyetlen) olyan effektus, amely a természet szépségeinek továbbfokozására törekedett, a III. felvonás előjátékának hajnalhasadása: a színpad (nem egészét, de) jó részét uraló áttetsző falon lassan ömlött el a cseresznyevirágok rengetegével harmonizáló rózsaszín. Ez önmagában megérdemelné a giccses jelzőt, ha öncélú lett volna. De vajon van-e a Pillangókisasszony két előző felvonásában olyan drámai vagy zenerészlet, amelyik - a madárcsicsergéssel dekorálva - így ellenpontozza a kijózanító, szürke reggelt, amikor Cso-szo-szán szinte prózában szólítja Szuzukit? Szinberger Sándor 1971-es rendezésében Csikós Attila egy nagyon színes színpadon is mintaszerű ökonómiával adagolta a vizuális hatásokat. A háttérként szolgáló, hol azúr-, hol acélkék égbolton megannyi kondenzcsík jelezte, hogy az évszázadokban megrekedt életmód és viseletek ellenére már a repülés korában járunk. A csíkok rajzolata ugyanakkor követte a zene izgatottságát, szecessziós vonalait is. A házikó és a csupán legszükségesebb növényzet csaknem gyermeki rajza is szigorral kerülte az izgató színhatásokat: csupa tört színárnyalattal: olívzöld, rózsaszín, lila – mígnem a Zümmögő-kórus alatt az egész színpad minden irányból rafináltan megvilágított türkizek, közép- és sötétkékek árnyalatában úszott, amelyből kiemelkedett a két nagy lampion közül egyedüliként kivilágítva hagyott, narancsszínben parázsló gömb. Ott volt az Erkel színpadán a természet uralta nagyvilág, benne egy piciny és izzó külön világ, egy mindent feláldozni kész szerelem, amely csupán az egyik fél élménye. (Sajnos az évek múlásával ez a gondos világítás elkopott, a kontrasztok halványulásával varázsát vesztette.)
Ha csakugyan kedvelsz, miért nem olvasod el a hozzászólásomat legalább a ⅔-áig, mielőtt válaszolsz rá? De most komolyan... „Persze a színpadi világítás nemcsak és nem feltétlenül a természet fényeit ábrázolja, hanem követheti emellett vagy ehelyett a lélek történéseit is.” Hát nem magam írtam le, amit itt elmagyarázol? Ha elfogadom is, hogy Kerényi Miklós Gábor rendezése (nem tudom, ki felel most érte, illetve a világításért) lemondott a napszakok követéséről a lelki történések illusztrálásának javára (az egész persze művészkedő fontoskodás, hiszen Puccini már mindent megtett ez ügyben), akkor is rendszernek, kellemnek és ökonómiának kell lennie a világításban. A szerelmi kettősben, amikor különben már ragyognak a csillagok, rettenetes vörösben ég a háttér, mert a vörös ebben a (különben fájdalmasan közhelyes) kódrendszerben a szerelem és a gyönyör jelképe is. Ezzel azonban máris elsült a legerősebb hatású patron, innen már csak ismétlések jöhetnek és szertelenség. Ezzel a vörössel most a Zümmögő-kórus elején találkozunk, holott itt már mindenkinek egész másmilyenek az érzései, mindenki más ember, és a helyzet is merőben más, mint a szerelmi duett alatt volt. Különben a színhatások durvák, fárasztók, de bármilyen tökéletes lenne is az elképzelés, annak kivitelezéséhez meg kellene ütni egy technikai szintet. Nonszensz, hogy aki nem a földszint közepéről nézi az előadást, annak csaknem egész idő alatt irritálja a szemét két vakító reflektor a színpadról, és az ugyancsak közhelyes (a múlt század végén jöttek divatba a csupa „papírketrec” Pillangó-díszletek) „papírfal” aljáról a „kvarclámpák” és „hősugárzók” szegélye. Milyen effektus tud érvényesülni ilyen nézőkínzás mellett? Mondok 3 példát arra, hogyan és miért kell gazdaságosan és mértéktartással bánni a fényhatásokkal. Első, Erkel Színházi Pillangókisasszonyomat (Nádasdy Kálmán r., Oláh Gusztáv d.) nézve álmélkodtam azon, milyen nagy színésznő a Szuzukit alakító Svéd Nóra: a III. felvonásban éppen a nagy zavar pillanatában képes úgy elpirulni, hogy a mi lélegzetünk is elálljon. Csak későbbi előadásokon jöttem rá arra, ami Svéd Nóra érdemeit nem csökkenti, hogy e mesteri elpirulást igencsak megsegíti egy vörös reflektor. Ha ennek fényét már két felvonáson át devalválják, immár semmilyen hatása sem lett volna az effektusnak. Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv jóval korábbi Pillangó-rendezésében, illetve -díszletében, amely párhuzamosan futott az Erkel Színházéval, a japán házacska és hidacska mögött eszményien szép tengeri öböl tündökölt, amelynek ívét az éj leszálltával fényfüzérek jelezték, fölöttük a csillagos ég – de mindez nem fordult öncélú gyönyörködtetésbe, csupán a szerelmi mámor hátteréül működött, az erotikus hatást már a nézőre bízva. Az első (és egyetlen) olyan effektus, amely a természet szépségeinek továbbfokozására törekedett, a III. felvonás előjátékának hajnalhasadása: a színpad (nem egészét, de) jó részét uraló áttetsző falon lassan ömlött el a cseresznyevirágok rengetegével harmonizáló rózsaszín. Ez önmagában megérdemelné a giccses jelzőt, ha öncélú lett volna. De vajon van-e a Pillangókisasszony két előző felvonásában olyan drámai vagy zenerészlet, amelyik - a madárcsicsergéssel dekorálva - így ellenpontozza a kijózanító, szürke reggelt, amikor Cso-szo-szán szinte prózában szólítja Szuzukit? Szinberger Sándor 1971-es rendezésében Csikós Attila egy nagyon színes színpadon is mintaszerű ökonómiával adagolta a vizuális hatásokat. A háttérként szolgáló, hol azúr-, hol acélkék égbolton megannyi kondenzcsík jelezte, hogy az évszázadokban megrekedt életmód és viseletek ellenére már a repülés korában járunk. A csíkok rajzolata ugyanakkor követte a zene izgatottságát, szecessziós vonalait is. A házikó és a csupán legszükségesebb növényzet csaknem gyermeki rajza is szigorral kerülte az izgató színhatásokat: csupa tört színárnyalattal: olívzöld, rózsaszín, lila – mígnem a Zümmögő-kórus alatt az egész színpad minden irányból rafináltan megvilágított türkizek, közép- és sötétkékek árnyalatában úszott, amelyből kiemelkedett a két nagy lampion közül egyedüliként kivilágítva hagyott, narancsszínben parázsló gömb. Ott volt az Erkel színpadán a természet uralta nagyvilág, benne egy piciny és izzó külön világ, egy mindent feláldozni kész szerelem, amely csupán az egyik fél élménye. (Sajnos az évek múlásával ez a gondos világítás elkopott, a kontrasztok halványulásával varázsát vesztette.)
7574 Búbánat 2017-02-14 21:34:28
Már biztos (persze, a halál igen...) Most értesültem arról, hogy a következő évad egyik operabemutatója lesz (ősszel az Erkel Színházban): MEYERBEER: A HUGENOTTÁK Főszerepekben: KOLONITS KLÁRA és LÁSZLÓ BOLDIZSÁR
Már biztos (persze, a halál igen...) Most értesültem arról, hogy a következő évad egyik operabemutatója lesz (ősszel az Erkel Színházban): MEYERBEER: A HUGENOTTÁK Főszerepekben: KOLONITS KLÁRA és LÁSZLÓ BOLDIZSÁR
7573 Cilike 2017-02-14 21:04:03 [Válasz erre: 7569 IVA 2017-02-13 03:48:38]
De most komolyan... én nagyon kedvellek, és adok a véleményedre. Ez annyira alap az opera színrevitelében, hogy a világítás nem követi a napszakokat. A világítással sok mindent ki lehet fejezni, ha csak egy szereplőt világítanak meg, ha besötétedik. És a Pillangókisasszonyban aztán vannak lelki törénések. Az a szerencsétlen lányka állandóan hánykolódik az érzelmek hullámain.Szerelem, kétségbeesés, boldogság, remény, összezuhanás.
De most komolyan... én nagyon kedvellek, és adok a véleményedre. Ez annyira alap az opera színrevitelében, hogy a világítás nem követi a napszakokat. A világítással sok mindent ki lehet fejezni, ha csak egy szereplőt világítanak meg, ha besötétedik. És a Pillangókisasszonyban aztán vannak lelki törénések. Az a szerencsétlen lányka állandóan hánykolódik az érzelmek hullámain.Szerelem, kétségbeesés, boldogság, remény, összezuhanás.
7571 nickname 2017-02-13 14:41:55 [Válasz erre: 7569 IVA 2017-02-13 03:48:38]
Nem untam a Pillangót, de elismerem, hogy hiányzott belőle a mélyebb ihletettség. A Slyt viszont másodszorra halványabbnak éreztem.
Nem untam a Pillangót, de elismerem, hogy hiányzott belőle a mélyebb ihletettség. A Slyt viszont másodszorra halványabbnak éreztem.
7570 Edmond Dantes 2017-02-13 10:42:37
Nem ismerem Wolf-Ferrari operáit, viszont olvastam, hogy már a Radnai-korszakban is elavultnak, "harmadrendűnek" számítottak: A négy házsártos is, de "még kisebb (volt) a visszhangja pár évvel később a Sly-nak". (MÁO'100, 207.o.). Vannak művek, amiket akár 100-200 év múlva is újra felfedeznek, divatba jönnek, de kétlem, hogy Wolf-Ferrari ebbe a körbe tartozik, még ha elő-előadják is imitt-amott. Mindent előadnak imitt-amott. Alig kétlem pl., hogy a MET-ben a Domingo-házaspár kedvéért, valamilyen árukapcsolásban hozták színre a 2000-es évek elején a Sly-t.
Nem ismerem Wolf-Ferrari operáit, viszont olvastam, hogy már a Radnai-korszakban is elavultnak, "harmadrendűnek" számítottak: A négy házsártos is, de "még kisebb (volt) a visszhangja pár évvel később a Sly-nak". (MÁO'100, 207.o.). Vannak művek, amiket akár 100-200 év múlva is újra felfedeznek, divatba jönnek, de kétlem, hogy Wolf-Ferrari ebbe a körbe tartozik, még ha elő-előadják is imitt-amott. Mindent előadnak imitt-amott. Alig kétlem pl., hogy a MET-ben a Domingo-házaspár kedvéért, valamilyen árukapcsolásban hozták színre a 2000-es évek elején a Sly-t.
7569 IVA 2017-02-13 03:48:38 [Válasz erre: 7566 nickname 2017-02-12 20:23:05]
Engem nem ösztönöz összehasonlításra a Sly és a Pillangókisasszony előadása unalmasság szempontjából. Az előbbit tavaly hallottam először, korántsem untam, de a nagy műsorkínálatban nem vágyom újranézni. A Pillangókisasszony a világ egyik legtöbbet játszott, legnépszerűbb operája, több százas, ezres szériákban adták minden operaházban. Lemezekre, filmekre vitték, részletei slágerek, szimfonikus változat és balett készült belőle (remélem, nálunk nem fogják bemutatni), a Zümmögő-kórussal szúnyogirtót reklámoztak. Én már fújtam a „Nagyáriát” gyerekként, amikor először láthattam az operát az Erkel Színházban, és legnagyobb vágyam lett újból és újból látni. Egy ihletett előadás számomra sohasem bizonyult unalmasnak. Kocsár Balázs vezényléséből az ihletettséget hiányoltam. Az unalmat illetően, vajon mennyire unnánk privát napjainkat, ha mindennap (mondjuk) hatszor világosodna ki és hatszor alkonyodna – ez évente hatszor 365 napkeltét, illetve napnyugtát jelentene, és egyéb égi jelenségeket –, miközben sosem tudnánk, miért látjuk ezeket. Persze a színpadi világítás nemcsak és nem feltétlenül a természet fényeit ábrázolja, hanem követheti emellett vagy ehelyett a lélek történéseit is, viszont a Pillangókisasszony cselekménye, szövege és zenéje meghatározza a napszakokat. Továbbá minden világítási effektust devalvál azok szertelen alkalmazása. Nehéz elhatárolódni ettől a tolakodó látványtól, hogy a 2 és ½ órányi zene ne tűnjön jóval hosszabbnak.
Engem nem ösztönöz összehasonlításra a Sly és a Pillangókisasszony előadása unalmasság szempontjából. Az előbbit tavaly hallottam először, korántsem untam, de a nagy műsorkínálatban nem vágyom újranézni. A Pillangókisasszony a világ egyik legtöbbet játszott, legnépszerűbb operája, több százas, ezres szériákban adták minden operaházban. Lemezekre, filmekre vitték, részletei slágerek, szimfonikus változat és balett készült belőle (remélem, nálunk nem fogják bemutatni), a Zümmögő-kórussal szúnyogirtót reklámoztak. Én már fújtam a „Nagyáriát” gyerekként, amikor először láthattam az operát az Erkel Színházban, és legnagyobb vágyam lett újból és újból látni. Egy ihletett előadás számomra sohasem bizonyult unalmasnak. Kocsár Balázs vezényléséből az ihletettséget hiányoltam. Az unalmat illetően, vajon mennyire unnánk privát napjainkat, ha mindennap (mondjuk) hatszor világosodna ki és hatszor alkonyodna – ez évente hatszor 365 napkeltét, illetve napnyugtát jelentene, és egyéb égi jelenségeket –, miközben sosem tudnánk, miért látjuk ezeket. Persze a színpadi világítás nemcsak és nem feltétlenül a természet fényeit ábrázolja, hanem követheti emellett vagy ehelyett a lélek történéseit is, viszont a Pillangókisasszony cselekménye, szövege és zenéje meghatározza a napszakokat. Továbbá minden világítási effektust devalvál azok szertelen alkalmazása. Nehéz elhatárolódni ettől a tolakodó látványtól, hogy a 2 és ½ órányi zene ne tűnjön jóval hosszabbnak.
7568 IVA 2017-02-13 03:01:05 [Válasz erre: 7562 nickname 2017-02-12 10:11:51]
Nem hiszem, hogy az idők (esetleg életünk) végezetéig mentegethetjük a rossz rendezéseket azzal a hasonlítással, hogy „még mindig jobb, mint...”. Ha egy rendezés, látvány egy bizonyos nívó alatt van (fogalmazhatjuk ezt közkeletűen, vérmérsékletünk szerint is), azt egy másiknak a még rosszabb minősége nem emeli a bóvli kategória fölé.
Nem hiszem, hogy az idők (esetleg életünk) végezetéig mentegethetjük a rossz rendezéseket azzal a hasonlítással, hogy „még mindig jobb, mint...”. Ha egy rendezés, látvány egy bizonyos nívó alatt van (fogalmazhatjuk ezt közkeletűen, vérmérsékletünk szerint is), azt egy másiknak a még rosszabb minősége nem emeli a bóvli kategória fölé.
7567 IVA 2017-02-13 02:56:24 [Válasz erre: 7561 Edmond Dantes 2017-02-12 10:02:46]
Nem vagyok én Heródes, hogy mindenáron elropja nekem a Hétfátyol-táncot Sümegi Eszter. Ha nem, hát nem. Számos énekesnő elénekelte már Salomét, akinek mind a magán-, mind a művészi karakterétől távol állt a perverzió, például Házy Erzsébet is. Amikor Delilájára (Szokolay) került sor, éppen azt nyilatkozta, hogy semmi köze a figurához, viszont azért színpadi művész, hogy eljátssza azt, aki nem ő. De még ez sem kötelezi Sümegit Salome szerepére. A káprázatos „három K”-t valószínűleg olyan körökben emlegették, ahol ők „dívák” voltak, ahol nemcsak „a Frosch” Az árnyék nélküli asszony (amelyben Rálik és Sümegi álompáros) és nemcsak „a Forza” A végzet hatalma, hanem „a Suor” az Angelica nővér is. Hadd kedveskedjem Neked azzal a leleményemmel, amely szerint ezerkilencszázhetvenhatban az Elektra másik szereposztásában az elementáris erejű „három E” = Ercse Margit, Horváth Eszter és Jablonkay Éva énekelt. Persze nem „itt”, az Erkelben, hanem odaát. Mindez úgy fog bevonulni az operatörténetbe, mint „A K-k és az E-k januárja”.
Nem vagyok én Heródes, hogy mindenáron elropja nekem a Hétfátyol-táncot Sümegi Eszter. Ha nem, hát nem. Számos énekesnő elénekelte már Salomét, akinek mind a magán-, mind a művészi karakterétől távol állt a perverzió, például Házy Erzsébet is. Amikor Delilájára (Szokolay) került sor, éppen azt nyilatkozta, hogy semmi köze a figurához, viszont azért színpadi művész, hogy eljátssza azt, aki nem ő. De még ez sem kötelezi Sümegit Salome szerepére. A káprázatos „három K”-t valószínűleg olyan körökben emlegették, ahol ők „dívák” voltak, ahol nemcsak „a Frosch” Az árnyék nélküli asszony (amelyben Rálik és Sümegi álompáros) és nemcsak „a Forza” A végzet hatalma, hanem „a Suor” az Angelica nővér is. Hadd kedveskedjem Neked azzal a leleményemmel, amely szerint ezerkilencszázhetvenhatban az Elektra másik szereposztásában az elementáris erejű „három E” = Ercse Margit, Horváth Eszter és Jablonkay Éva énekelt. Persze nem „itt”, az Erkelben, hanem odaát. Mindez úgy fog bevonulni az operatörténetbe, mint „A K-k és az E-k januárja”.
7566 nickname 2017-02-12 20:23:05 [Válasz erre: 7565 Beatrice 2017-02-12 16:36:05]
Nekem a Sly másodszorra nagyon unalmas volt. A zenekar képtelen volt megmutatni mitől játszható ma is Wolf-Ferrari. Hiányzott ebből az előadásból az ihletettség - de nagyon. A Pillangóból se volt tökéletes, de a Sly langyos víz volt számomra nagyon.
Nekem a Sly másodszorra nagyon unalmas volt. A zenekar képtelen volt megmutatni mitől játszható ma is Wolf-Ferrari. Hiányzott ebből az előadásból az ihletettség - de nagyon. A Pillangóból se volt tökéletes, de a Sly langyos víz volt számomra nagyon.
7565 Beatrice 2017-02-12 16:36:05 [Válasz erre: 7563 nickname 2017-02-12 10:13:12]
Biztos nem volt minden tökéletes a Sly-ban, de nekem tetszett, örülök, hogy bemutatták, és igen jók voltak a főszereplők. Először hallottam ezt az operát, nekem nem tűntek fel a tökéletlenségek. A sokadszor hallott operákban persze inkább feltűnnek, de akkor is hajlamos vagyok sok mindent elnézni, ha egyébként jó az előadás. Például a múlt vasárnap Varsóban hallott Normában, amit Parampampolival feldicsértünk (l. Gruberova topik) is volt pár elpuskázott hangszeres belépés, de ezzel együtt is remeknek tartottam az előadást.
Biztos nem volt minden tökéletes a Sly-ban, de nekem tetszett, örülök, hogy bemutatták, és igen jók voltak a főszereplők. Először hallottam ezt az operát, nekem nem tűntek fel a tökéletlenségek. A sokadszor hallott operákban persze inkább feltűnnek, de akkor is hajlamos vagyok sok mindent elnézni, ha egyébként jó az előadás. Például a múlt vasárnap Varsóban hallott Normában, amit Parampampolival feldicsértünk (l. Gruberova topik) is volt pár elpuskázott hangszeres belépés, de ezzel együtt is remeknek tartottam az előadást.
7564 nizajemon 2017-02-12 15:35:24 [Válasz erre: 7559 IVA 2017-02-12 06:06:44]
Pár éve az M1-en volt egy műsorsorozat,annak az egyik része foglalkozott az Operaházzal.Megmutatták,hogy hogyan áll össze egy előadás.A Tosca volt,Sümegi Eszterrel.Volt egy jelenet,ahol a függöny mögül énekelt,áradó hangon...megkajáltam :)
Pár éve az M1-en volt egy műsorsorozat,annak az egyik része foglalkozott az Operaházzal.Megmutatták,hogy hogyan áll össze egy előadás.A Tosca volt,Sümegi Eszterrel.Volt egy jelenet,ahol a függöny mögül énekelt,áradó hangon...megkajáltam :)
7563 nickname 2017-02-12 10:13:12 [Válasz erre: 7562 nickname 2017-02-12 10:11:51]
Persze a Sly esetében a Szegedi Nemzeti Színház zenekara játszott, de ez is része a magyar valóságnak.
Persze a Sly esetében a Szegedi Nemzeti Színház zenekara játszott, de ez is része a magyar valóságnak.
7562 nickname 2017-02-12 10:11:51 [Válasz erre: 7559 IVA 2017-02-12 06:06:44]
Az elmúlt évek hatásaként én megtanultam értékelni rendezés ügyileg, ami van. Egy új Otellóhoz vagy Traviátához képest ez a Pillangókisasszony minden ügyetlenségével, rossz megoldásával egy kellemes rendezés. Itt tartunk. Sümegit én leginkább az első felvonásban nem éreztem hangilag meggyőzőnek, aztán a második felvonásban már jobban belerázódott. Ugyanakkor nyilván más típusú szerepekkel jobban tudna azonosulni, jobban áttudná őket élni, mint egy 16-18 éves szerelmes naiva tragédiáját. De ha Létayval hasonlítottam össze akkor vagy nem nézzek az idén Pillangót vagy meghallgatom Sümegit. Mindenkinek el kell döntenie, hogy maradnak a régi hangfelvételek, vagy olykor kompromisszumot köt szerintem. Kocsár vezetésével a zenekar nem volt tökéletes, de amennyire unalmasan és rosszul szólt a zenekar a 22-i Aidán, annyival jobb volt most. Vagy csak vegyük példának a Gyüdi vezényelte Sly-t, ami szintén sokszorosan alulmúlta a Pillangót. Úgyhogy én már úgy vagyok vele, hogy ez van és nekem meg kellenek az élőelőadások élményei. Ettől függetlenül minden kifogásodat megértem.
Az elmúlt évek hatásaként én megtanultam értékelni rendezés ügyileg, ami van. Egy új Otellóhoz vagy Traviátához képest ez a Pillangókisasszony minden ügyetlenségével, rossz megoldásával egy kellemes rendezés. Itt tartunk. Sümegit én leginkább az első felvonásban nem éreztem hangilag meggyőzőnek, aztán a második felvonásban már jobban belerázódott. Ugyanakkor nyilván más típusú szerepekkel jobban tudna azonosulni, jobban áttudná őket élni, mint egy 16-18 éves szerelmes naiva tragédiáját. De ha Létayval hasonlítottam össze akkor vagy nem nézzek az idén Pillangót vagy meghallgatom Sümegit. Mindenkinek el kell döntenie, hogy maradnak a régi hangfelvételek, vagy olykor kompromisszumot köt szerintem. Kocsár vezetésével a zenekar nem volt tökéletes, de amennyire unalmasan és rosszul szólt a zenekar a 22-i Aidán, annyival jobb volt most. Vagy csak vegyük példának a Gyüdi vezényelte Sly-t, ami szintén sokszorosan alulmúlta a Pillangót. Úgyhogy én már úgy vagyok vele, hogy ez van és nekem meg kellenek az élőelőadások élményei. Ettől függetlenül minden kifogásodat megértem.
7561 Edmond Dantes 2017-02-12 10:02:46
Nemrég olvastam egy interjút valakivel, azt nyilatkozta, nem énekelné Salomét, annyira taszítja a szerep perverz karaktere. Mintha ez a valaki történetesen éppen Sümegi Eszter lett volna. Ha már "perverz" Strauss és Sümegi, akkor inkább Khrüszothémisz, Kovács Eszter remekelt benne egykor és az "szelíd" szerep. A "perverz, vad" címszerepre kiválóan alkalmas Rálik Szilvia, így ismét összejöhetne a FroSch álompárosa, (Rálik-Sümegi), Klütaimnesztra szerepére is akadna valaki, pl. Komlósi Ildikó, akár énekelte a szerepet már, akár nem. Más kérdés, hogy az Elektra kevésbé közönségopera mint a Salome, de három ilyen dívával -mint egykoron volt a káprázatos "három K" = Kasza Katalin, Kovács Eszter, Komlóssy Erzsébet- 1-2 ciklusban sikert arathat. Persze megfelelő karmester és rendező kezei között. És persze nem "itt" az Erkelben, hanem odaát.
Nemrég olvastam egy interjút valakivel, azt nyilatkozta, nem énekelné Salomét, annyira taszítja a szerep perverz karaktere. Mintha ez a valaki történetesen éppen Sümegi Eszter lett volna. Ha már "perverz" Strauss és Sümegi, akkor inkább Khrüszothémisz, Kovács Eszter remekelt benne egykor és az "szelíd" szerep. A "perverz, vad" címszerepre kiválóan alkalmas Rálik Szilvia, így ismét összejöhetne a FroSch álompárosa, (Rálik-Sümegi), Klütaimnesztra szerepére is akadna valaki, pl. Komlósi Ildikó, akár énekelte a szerepet már, akár nem. Más kérdés, hogy az Elektra kevésbé közönségopera mint a Salome, de három ilyen dívával -mint egykoron volt a káprázatos "három K" = Kasza Katalin, Kovács Eszter, Komlóssy Erzsébet- 1-2 ciklusban sikert arathat. Persze megfelelő karmester és rendező kezei között. És persze nem "itt" az Erkelben, hanem odaát.
7560 IVA 2017-02-12 06:10:15 [Válasz erre: 7559 IVA 2017-02-12 06:06:44]
(Kevesebb szöveget akartam kövéríteni, de nem voltam elég figyelmes.)
(Kevesebb szöveget akartam kövéríteni, de nem voltam elég figyelmes.)
7559 IVA 2017-02-12 06:06:44
Sümegi Eszter – 2017. február 3. Nem cseréltem fel a darab címét a főszereplő énekesnő nevével, a jelzett nap estéjén ugyanis nem láttam a Pillangókisasszonyt az Erkel Színházban, sőt nem is jártam az épületben. Viszont átmentem a Köztársaság téren, valamikor fél 7 után, és a színházból kihallatszott Sümegi Eszter buzgó beéneklése. Nyilván nem csukott ablakon át, de ez mit sem von le a művésznő hangerejének értékéből, érdeméből. Egy percig megálltam potyázni, majd folytattam utamat a Teleki tér felé. Ám amíg eljutottam a tér átlójának másik végéig, alig gyengült a skálázás hangereje. Még a Kun utcába fordulva is tisztán hallottam, amit csak a Szent Rita-kápolnához érve váltott fel a hallásnak csupán vélelme. Az árnyék nélküli asszony Császárnéja óta gondolom, hogy Sümegi Eszternek Salomét kellene énekelnie. Van az Operaháznak jó Salome-rendezése, a napokban elhunyt [u]Csikós Attila[/u] remek díszletével, sőt, nagyszerű főhősnővel (Rálik Szilvia szerintem legjobb szerepe), mégis úgy gondolom, Sümegi Eszternek sem szabadna elmennie a „rászabott” szólam mellett. Józsefvárosi sétám hangélménye pedig megerősítette bennem, hogy pontosan itt lenne az ideje Sümeginek beállnia a Turandot címszerepébe. Ez a válaszom a minap az Opera-topicban felvetett kérdésre. Pillangókisasszony – 2017. február 11. A Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicban a 48676. (2013-11-15 04:55) és a 48866. (2013-11-30 04:15) számú hozzászólásaimban már kifejtettem, miért tartom Kerényi Miklós Gábor 2000 júniusában az Erkel Színházba plántált, eredetileg a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott rendezését az általam látott legrosszabb Pillangókisasszony-rendezésnek és minden idők egyik leghibásabb operarendezésének. Az Erkelben megismert, majd az Operában már öregeskedő színrevitel viszontlátása az előző játszóhelyen azt a tapasztalatot hozta, hogy az Erkel színpadán tűrhetőbben mutat a rossz és csúnya díszlet, ugyanakkor a rendezési hibák itt buknak ki jobban, még azok is, amelyeket eddig valószínűleg azért nem vettem észre, mert ilyen sokat nem lehet egyszerre észrevenni, de még sokadszorra sem mindet. Ugyanakkor nem állhattam ellen annak, hogy megnézzem Sümegi Eszter alakítását, amely sikeresnek hírlett, ám az Operaház 4 vagy 5 éven át könnyelműen mellőzte. Hiába akarnám már elhanyagolni, Sümegi alakításának méltatásakor nem tudom figyelmen kívül hagyni annak azon elemeit, amelyek a rendezésen (is) múlnak. Nagy és fényes, a közép- és mélyebb fekvésben is magvas hang az övé, kiegyenlített tónussal, biztos magasságokkal, kellő levegővel a hosszú frázisokhoz és teherbírással a terjedelmes, fárasztó szólamhoz. Megszólal a Puccini által leírt valamennyi hang, csaknem tökéletesen. (Sőt még annál több is: a II. felvonásban egy kontrollálatlan kitörés olyannak tűnt, mintha még sosem hallottam volna.) Nem szólal meg azonban a személyes közlés, a személyes érintettség egyéni kifejezése. Pedig, ismétlem, a levegőből futná mindenre, ám – olyan helyen ültem, ahonnan kiválóan láttam erre – csodálkoznék azon, ha Kocsár Balázs vezénylésében az énekesnek lehetősége lenne saját elképzelése, érzése szerinti megformálásra. Túlzás lenne azt mondanom, hogy a karmester ledarálta az előadást, talán az is, hogy lélektelenül vagy gépiesen, de sajnos nagy drámai és meghitt pillanatokat sem hozott az énekes iránt nem elég figyelmes irányítása. Sümegi Eszter több játékkal szolgál, mint más alakításaiban, ám szerencsére nem többel, mint amennyi illik az alkatához. Olyan dolgokat azonban mégiscsak meg kellene magyaráznia valakinek, hogy Cso-cso-szán nem mondhat ellent egy konzulnak olyan gesztussal, mint egy cselédnek; bármilyen mohón vágyik is meglátni a három éve várt hajót az öbölben, egy 18 éves lány nem kaphatja el a távcsövet olyan mozdulattal, mint egy katona a géppuskát; a legtragikusabb helyzetben is visszatetsző, ha úgy rántja magához a gyermekét, ahogy csak a tangóban szokás a partnert. Ilyen (nem is nagyon) apróságok és egy érzékeny karmester hiánya sajnos szervesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyönyörű hanganyagú és kiváló képességekkel megáldott énekesnő alakítása nem tökéletes és nem megrázó. Sajnos nem itt van a vége. Már Sümegi Manon Lescaut-alakításakor is elképedtem azon, hogy az énekesnőt egy számára roppant előnytelen, világoskék ruhába bújtatták. Jelmezről ne beszéljünk. A Pillangókisasszony esetében sem hízelgő jelmezt említeni, mert ha Cso-cso-szán egy koncepció szerint jelenik meg „albínó” kimonóban, majd látható fehér (bár hosszú, de mégiscsak) kombinéban, aztán mindvégig valamilyen fehér, európaias ruhában, nem árt tudni, hogy ezt a koncepciót a fiatal és filigrán Frankó Tünde ihlette annak idején. Nem minden termethez áll jól, és itt ismét az a bosszantó, hogy egy különben szép énekesnőt hoznak abba a helyzetbe, hogy megjelenése a lehető legelőnytelenebb legyen. Megismételni tudnám azt is, hogy László Boldizsár személyében egy átlagon felüli kiállású tenorista külsejének meggyőző hatása csak egy zakó felhúzásán múlna fél felvonáson keresztül. Ennek mellőzése azonban a tenoristák olyan sztereotípiáját erősíti, amely felhívja figyelmünket arra, hogy az énekes szorítással képezi rendkívül szép hangját, amely csak a III. felvonásban érvényesül eme érzettől mentesen. Külön „művészet”, hogy egy baritonista, aki termetével fejjel (vagy fejekkel) emelkedik akár magas kollégái fölé is, hogyan lehet mégis jelentéktelen a színpadon. Személyesen még nem ismertem amerikai konzult, könyvelési csoportvezetőt viszont igen: így festett szürke öltönyében és szürke aurájában a gyönyörű hangú Szemerédy Károly. Nem hiszem, hogy a személyiség lenne ennyivel halványabb, mint a szép hang, hiszen a Sába királynőjének Salamon király szerepében ilyen tekintetben sem hagyott hiányt a fiatal énekes. Bármennyire illetlen vagy igazságtalan is, mentegetőzésként is meg kell jegyeznem, hogy aki az igazi világfi és felelősségteljes államférfi illúzióját adó Bende Zsoltot látta Sharplessként, okkal támaszt igényeket a figura iránt. Persze az is, akinek emlékében Szuzuki alakja Svéd Nórával azonosult, bár Ulbrich Andrea – utóbbi alakításai, legfőképpen a rossz emlékű Székely fonó Szomszédasszonya után – kellemes csalódást hozott a szólamban érvényesülő szép, érett hangjával és mértéktartásával, jelentősségével. Figurájában, játékában és éneklésében is igen tetszett Kiss Tivadar Goro szerepében. Yamadori hercegként kellemes hangon énekelt Szerekován János, nyilván nem rajta múlt, mennyire exponálatlan a jelenete. Egri Sándor Bonzója hangban nem tűnt elég jelentősnek. Hogy a Kate hálátlan szerepében megszólaló Zavaros Eszter hangja mennyire tud szárnyalni (hogy hallatán az állunk is leessék), kiderül majd, amikor elmondja nekünk, hogy „oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok”... Beszámolóm elején a Salome kapcsán említettem [u]Csikós Attilá[/u]t. Úgy gondolom, az Operaháznak illenék majd tisztelegnie ilyen nagyszerű művész emléke előtt, és semmivel sem tehetné méltóbban, mint legjobb alkotásainak felelevenítésével. Többször gondoltam ezen az estén a Pillangókisasszony 1971-es felújításának (Szinberger Sándor rendezése) pazar, szecessziós díszletére. Merthogy ideje lenne megszabadulni ettől a Pillangókisasszony-produkciótól. Ám ha ez reménytelen lenne... [u]Csikós Attila[/u] Aida-díszleteit talán még nem semmisítették meg. A szomorú alkalom is nyomós érv a méltatlanul leváltott Aida rehabilitálására, és a Mohácsi-féle elküldésére, nagyon-nagyon messzire!
Sümegi Eszter – 2017. február 3. Nem cseréltem fel a darab címét a főszereplő énekesnő nevével, a jelzett nap estéjén ugyanis nem láttam a Pillangókisasszonyt az Erkel Színházban, sőt nem is jártam az épületben. Viszont átmentem a Köztársaság téren, valamikor fél 7 után, és a színházból kihallatszott Sümegi Eszter buzgó beéneklése. Nyilván nem csukott ablakon át, de ez mit sem von le a művésznő hangerejének értékéből, érdeméből. Egy percig megálltam potyázni, majd folytattam utamat a Teleki tér felé. Ám amíg eljutottam a tér átlójának másik végéig, alig gyengült a skálázás hangereje. Még a Kun utcába fordulva is tisztán hallottam, amit csak a Szent Rita-kápolnához érve váltott fel a hallásnak csupán vélelme. Az árnyék nélküli asszony Császárnéja óta gondolom, hogy Sümegi Eszternek Salomét kellene énekelnie. Van az Operaháznak jó Salome-rendezése, a napokban elhunyt [u]Csikós Attila[/u] remek díszletével, sőt, nagyszerű főhősnővel (Rálik Szilvia szerintem legjobb szerepe), mégis úgy gondolom, Sümegi Eszternek sem szabadna elmennie a „rászabott” szólam mellett. Józsefvárosi sétám hangélménye pedig megerősítette bennem, hogy pontosan itt lenne az ideje Sümeginek beállnia a Turandot címszerepébe. Ez a válaszom a minap az Opera-topicban felvetett kérdésre. Pillangókisasszony – 2017. február 11. A Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicban a 48676. (2013-11-15 04:55) és a 48866. (2013-11-30 04:15) számú hozzászólásaimban már kifejtettem, miért tartom Kerényi Miklós Gábor 2000 júniusában az Erkel Színházba plántált, eredetileg a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott rendezését az általam látott legrosszabb Pillangókisasszony-rendezésnek és minden idők egyik leghibásabb operarendezésének. Az Erkelben megismert, majd az Operában már öregeskedő színrevitel viszontlátása az előző játszóhelyen azt a tapasztalatot hozta, hogy az Erkel színpadán tűrhetőbben mutat a rossz és csúnya díszlet, ugyanakkor a rendezési hibák itt buknak ki jobban, még azok is, amelyeket eddig valószínűleg azért nem vettem észre, mert ilyen sokat nem lehet egyszerre észrevenni, de még sokadszorra sem mindet. Ugyanakkor nem állhattam ellen annak, hogy megnézzem Sümegi Eszter alakítását, amely sikeresnek hírlett, ám az Operaház 4 vagy 5 éven át könnyelműen mellőzte. Hiába akarnám már elhanyagolni, Sümegi alakításának méltatásakor nem tudom figyelmen kívül hagyni annak azon elemeit, amelyek a rendezésen (is) múlnak. Nagy és fényes, a közép- és mélyebb fekvésben is magvas hang az övé, kiegyenlített tónussal, biztos magasságokkal, kellő levegővel a hosszú frázisokhoz és teherbírással a terjedelmes, fárasztó szólamhoz. Megszólal a Puccini által leírt valamennyi hang, csaknem tökéletesen. (Sőt még annál több is: a II. felvonásban egy kontrollálatlan kitörés olyannak tűnt, mintha még sosem hallottam volna.) Nem szólal meg azonban a személyes közlés, a személyes érintettség egyéni kifejezése. Pedig, ismétlem, a levegőből futná mindenre, ám – olyan helyen ültem, ahonnan kiválóan láttam erre – csodálkoznék azon, ha Kocsár Balázs vezénylésében az énekesnek lehetősége lenne saját elképzelése, érzése szerinti megformálásra. Túlzás lenne azt mondanom, hogy a karmester ledarálta az előadást, talán az is, hogy lélektelenül vagy gépiesen, de sajnos nagy drámai és meghitt pillanatokat sem hozott az énekes iránt nem elég figyelmes irányítása. Sümegi Eszter több játékkal szolgál, mint más alakításaiban, ám szerencsére nem többel, mint amennyi illik az alkatához. Olyan dolgokat azonban mégiscsak meg kellene magyaráznia valakinek, hogy Cso-cso-szán nem mondhat ellent egy konzulnak olyan gesztussal, mint egy cselédnek; bármilyen mohón vágyik is meglátni a három éve várt hajót az öbölben, egy 18 éves lány nem kaphatja el a távcsövet olyan mozdulattal, mint egy katona a géppuskát; a legtragikusabb helyzetben is visszatetsző, ha úgy rántja magához a gyermekét, ahogy csak a tangóban szokás a partnert. Ilyen (nem is nagyon) apróságok és egy érzékeny karmester hiánya sajnos szervesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyönyörű hanganyagú és kiváló képességekkel megáldott énekesnő alakítása nem tökéletes és nem megrázó. Sajnos nem itt van a vége. Már Sümegi Manon Lescaut-alakításakor is elképedtem azon, hogy az énekesnőt egy számára roppant előnytelen, világoskék ruhába bújtatták. Jelmezről ne beszéljünk. A Pillangókisasszony esetében sem hízelgő jelmezt említeni, mert ha Cso-cso-szán egy koncepció szerint jelenik meg „albínó” kimonóban, majd látható fehér (bár hosszú, de mégiscsak) kombinéban, aztán mindvégig valamilyen fehér, európaias ruhában, nem árt tudni, hogy ezt a koncepciót a fiatal és filigrán Frankó Tünde ihlette annak idején. Nem minden termethez áll jól, és itt ismét az a bosszantó, hogy egy különben szép énekesnőt hoznak abba a helyzetbe, hogy megjelenése a lehető legelőnytelenebb legyen. Megismételni tudnám azt is, hogy László Boldizsár személyében egy átlagon felüli kiállású tenorista külsejének meggyőző hatása csak egy zakó felhúzásán múlna fél felvonáson keresztül. Ennek mellőzése azonban a tenoristák olyan sztereotípiáját erősíti, amely felhívja figyelmünket arra, hogy az énekes szorítással képezi rendkívül szép hangját, amely csak a III. felvonásban érvényesül eme érzettől mentesen. Külön „művészet”, hogy egy baritonista, aki termetével fejjel (vagy fejekkel) emelkedik akár magas kollégái fölé is, hogyan lehet mégis jelentéktelen a színpadon. Személyesen még nem ismertem amerikai konzult, könyvelési csoportvezetőt viszont igen: így festett szürke öltönyében és szürke aurájában a gyönyörű hangú Szemerédy Károly. Nem hiszem, hogy a személyiség lenne ennyivel halványabb, mint a szép hang, hiszen a Sába királynőjének Salamon király szerepében ilyen tekintetben sem hagyott hiányt a fiatal énekes. Bármennyire illetlen vagy igazságtalan is, mentegetőzésként is meg kell jegyeznem, hogy aki az igazi világfi és felelősségteljes államférfi illúzióját adó Bende Zsoltot látta Sharplessként, okkal támaszt igényeket a figura iránt. Persze az is, akinek emlékében Szuzuki alakja Svéd Nórával azonosult, bár Ulbrich Andrea – utóbbi alakításai, legfőképpen a rossz emlékű Székely fonó Szomszédasszonya után – kellemes csalódást hozott a szólamban érvényesülő szép, érett hangjával és mértéktartásával, jelentősségével. Figurájában, játékában és éneklésében is igen tetszett Kiss Tivadar Goro szerepében. Yamadori hercegként kellemes hangon énekelt Szerekován János, nyilván nem rajta múlt, mennyire exponálatlan a jelenete. Egri Sándor Bonzója hangban nem tűnt elég jelentősnek. Hogy a Kate hálátlan szerepében megszólaló Zavaros Eszter hangja mennyire tud szárnyalni (hogy hallatán az állunk is leessék), kiderül majd, amikor elmondja nekünk, hogy „oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok”... Beszámolóm elején a Salome kapcsán említettem [u]Csikós Attilá[/u]t. Úgy gondolom, az Operaháznak illenék majd tisztelegnie ilyen nagyszerű művész emléke előtt, és semmivel sem tehetné méltóbban, mint legjobb alkotásainak felelevenítésével. Többször gondoltam ezen az estén a Pillangókisasszony 1971-es felújításának (Szinberger Sándor rendezése) pazar, szecessziós díszletére. Merthogy ideje lenne megszabadulni ettől a Pillangókisasszony-produkciótól. Ám ha ez reménytelen lenne... [u]Csikós Attila[/u] Aida-díszleteit talán még nem semmisítették meg. A szomorú alkalom is nyomós érv a méltatlanul leváltott Aida rehabilitálására, és a Mohácsi-féle elküldésére, nagyon-nagyon messzire!
7558 nickname 2017-02-12 00:11:22
Azért a mai Pillangó nem volt rossz, sőt! Sümegi talán már túl van a szerepen, de mondjon valakit, aki a mai magyar felhozatalból így képes abszolválni a második felvonást, ahogy ő tette? Az Un bel di vedremo igazán ütős volt - szép tapsot is kapott -, de számomra a Cseresznyevirág kettős is nagyon szép pillanatokat jelentett és persze a harmadik felvonás vége is. Szemerédy Károly jelentős bariton hang, képes bánni a hangjával, van egy erőteljes színpadi megjelenése, jók a színészi készségei. Remélem szép karriert tud majd befutni. László Boldizsár is remekelt Pinkertonként és Kocsár kezei alatt a zenekar se muzsikált rosszul. A hümmögőkórus nagyon szépen sikerült - bár talán ott a zenekar kicsit gyorsabb tempókkal játszott és kevésbé volt ihletett, de annyi baj legyen. Az Aida után már nem adok a kisebb hibákra - volt már sokkal lejjebb is. HA nem is volt minden tekintetben ideális a mai előadás, de színvonalas igen. Nem vallana vele szégyent az Operaház egy külföldi vendégszereplés alkalmával sem.
Azért a mai Pillangó nem volt rossz, sőt! Sümegi talán már túl van a szerepen, de mondjon valakit, aki a mai magyar felhozatalból így képes abszolválni a második felvonást, ahogy ő tette? Az Un bel di vedremo igazán ütős volt - szép tapsot is kapott -, de számomra a Cseresznyevirág kettős is nagyon szép pillanatokat jelentett és persze a harmadik felvonás vége is. Szemerédy Károly jelentős bariton hang, képes bánni a hangjával, van egy erőteljes színpadi megjelenése, jók a színészi készségei. Remélem szép karriert tud majd befutni. László Boldizsár is remekelt Pinkertonként és Kocsár kezei alatt a zenekar se muzsikált rosszul. A hümmögőkórus nagyon szépen sikerült - bár talán ott a zenekar kicsit gyorsabb tempókkal játszott és kevésbé volt ihletett, de annyi baj legyen. Az Aida után már nem adok a kisebb hibákra - volt már sokkal lejjebb is. HA nem is volt minden tekintetben ideális a mai előadás, de színvonalas igen. Nem vallana vele szégyent az Operaház egy külföldi vendégszereplés alkalmával sem.
7557 Edmond Dantes 2017-02-11 14:06:36 [Válasz erre: 7556 parampampoli 2017-02-10 22:00:07]
Pódiumon is. Hallottam vele Mahler/4-et és Strauss: Négy utolsó éneket, egyikben nagyon jó volt, másikban kicsit kevésbé, de szépen, stílusosan megcsinálta mind a kettőt.
Pódiumon is. Hallottam vele Mahler/4-et és Strauss: Négy utolsó éneket, egyikben nagyon jó volt, másikban kicsit kevésbé, de szépen, stílusosan megcsinálta mind a kettőt.
7556 parampampoli 2017-02-10 22:00:07 [Válasz erre: 7555 nickname 2017-02-10 21:08:30]
Minden német szerepben nagyon jó.
Minden német szerepben nagyon jó.
7555 nickname 2017-02-10 21:08:30
És azóta a malőr óta nincsen Lohengrinünk az Operában vagy az Erkelben. Egyébként nekem a Tannhauerben is tetszett Sümegi Eszter.
És azóta a malőr óta nincsen Lohengrinünk az Operában vagy az Erkelben. Egyébként nekem a Tannhauerben is tetszett Sümegi Eszter.
7554 IVA 2017-02-10 18:37:56
A Magyar Állami Operaház honlapjáról: Létay Kiss Gabriella betegsége miatt a Pillangókisasszony 2017. február 10-i és 12-i előadásán Cso-cso szan szerepét Sae Kyung Rim alakítja. Köszönjük megértésüket!
A Magyar Állami Operaház honlapjáról: Létay Kiss Gabriella betegsége miatt a Pillangókisasszony 2017. február 10-i és 12-i előadásán Cso-cso szan szerepét Sae Kyung Rim alakítja. Köszönjük megértésüket!
7553 IVA 2017-02-06 04:04:34 [Válasz erre: 7551 szálkák 2017-02-05 12:20:33]
Szörnyű volt! De most jobban fáj a Nabucco, a Traviata, az Aida, az Otello, a Faust, a Carmen, a Hunyadi László, mert még nincs végük, még élnek. Olyan ez, mint amikor egy horrorfilmben felbukkan egy szörny, aztán kiderül, hogy többen vannak, jönnek és jönnek.
Szörnyű volt! De most jobban fáj a Nabucco, a Traviata, az Aida, az Otello, a Faust, a Carmen, a Hunyadi László, mert még nincs végük, még élnek. Olyan ez, mint amikor egy horrorfilmben felbukkan egy szörny, aztán kiderül, hogy többen vannak, jönnek és jönnek.
7551 szálkák 2017-02-05 12:20:33 [Válasz erre: 7541 lujza 2017-02-05 04:24:56]
Szívesebben nevettem volna az óriáshattyú látványán, mint az operaházi (Kath. W.) Trabanton érkező drogdíler "Lohengrin"-t elviseljem. Óriási rendezői bukás volt. A csodálatos Sümegi Eszter-Elza a premier tablón vágta földhöz a jelmezét, sírással küszködve. Marton Éva természetesen megvétózta, hogy Ortrúd vécén ülve énekeljen. Ó, mindenható modern rendezés...!
Szívesebben nevettem volna az óriáshattyú látványán, mint az operaházi (Kath. W.) Trabanton érkező drogdíler "Lohengrin"-t elviseljem. Óriási rendezői bukás volt. A csodálatos Sümegi Eszter-Elza a premier tablón vágta földhöz a jelmezét, sírással küszködve. Marton Éva természetesen megvétózta, hogy Ortrúd vécén ülve énekeljen. Ó, mindenható modern rendezés...!
7550 Petyus 2017-02-05 11:52:13 [Válasz erre: 7548 Pristaldus 2017-02-05 10:41:27]
Felvették egyáltalán?
Felvették egyáltalán?
7549 Edmond Dantes 2017-02-05 11:02:01 [Válasz erre: 7535 parampampoli 2017-02-04 22:57:36]
Hát, erről van szó. Azzal a nem csekély különbséggel, hogy az egyik szerep, sőt az egyik opera egyelőre (egyelőre?) csak a fellegekben van, a másik viszont fut.
Hát, erről van szó. Azzal a nem csekély különbséggel, hogy az egyik szerep, sőt az egyik opera egyelőre (egyelőre?) csak a fellegekben van, a másik viszont fut.
7548 Pristaldus 2017-02-05 10:41:27
Kolonits Klára fantasztikus Erkel színházbeli koncertjét vajon miért nem adja le az M5-ös csatorna? Azt kéne leadni, akár ötször,tízszer is!
Kolonits Klára fantasztikus Erkel színházbeli koncertjét vajon miért nem adja le az M5-ös csatorna? Azt kéne leadni, akár ötször,tízszer is!
7547 Edmond Dantes 2017-02-05 10:14:04 [Válasz erre: 7541 lujza 2017-02-05 04:24:56]
Mintha összebeszéltünk volna "Lohengrinileg" :-) Opernglas, avagy operai távcső... 19574 (jan.30.) "...Lohengrinnel is így lehet: miként Katharina Wagner (és Marton László) rémálma -számomra- vállalhatatlan, nonszensz a 21. szd.-ban Lohengrint 10. szd.-i ruhákban-díszletekben játszani, műanyag hattyú művízen betolásával-betojásával :-) és hasonlókkal súlyosbítva...Nehéz ügy(ek)."
Mintha összebeszéltünk volna "Lohengrinileg" :-) Opernglas, avagy operai távcső... 19574 (jan.30.) "...Lohengrinnel is így lehet: miként Katharina Wagner (és Marton László) rémálma -számomra- vállalhatatlan, nonszensz a 21. szd.-ban Lohengrint 10. szd.-i ruhákban-díszletekben játszani, műanyag hattyú művízen betolásával-betojásával :-) és hasonlókkal súlyosbítva...Nehéz ügy(ek)."
7546 nizajemon 2017-02-05 10:12:14 [Válasz erre: 7544 ebera 2017-02-05 09:57:08]
Bármely operaház büszkesége lehetne Sümegi Eszter azzal,amit az elmúlt 20 évben elénekelt.
Bármely operaház büszkesége lehetne Sümegi Eszter azzal,amit az elmúlt 20 évben elénekelt.
7544 ebera 2017-02-05 09:57:08 [Válasz erre: 7540 IVA 2017-02-05 00:58:46]
Pénteken csodás Pillangót énekelt, A Walkürben is nagyon jó volt! Eddig minden szerepében tetszett, különösen szép hangszíne van, persze ez már szubjektív álláspont.
Pénteken csodás Pillangót énekelt, A Walkürben is nagyon jó volt! Eddig minden szerepében tetszett, különösen szép hangszíne van, persze ez már szubjektív álláspont.
7543 IVA 2017-02-05 07:46:45 [Válasz erre: 7541 lujza 2017-02-05 04:24:56]
Ezen már Békés András rendezése is túlhaladt.
Ezen már Békés András rendezése is túlhaladt.
7542 parampampoli 2017-02-05 07:32:22 [Válasz erre: 7540 IVA 2017-02-05 00:58:46]
Jó szerepe az még ebben a jelmezben és hajban is!
Jó szerepe az még ebben a jelmezben és hajban is!
7541 lujza 2017-02-05 04:24:56 [Válasz erre: 7515 Edmond Dantes 2017-02-04 10:36:14]
Na persze, a Theather an der Wien-ben adták elő! Az remek hely, fiatalos előadásaik vannak. Nem sztárokkal dolgoznak, de jó énekesekkel, érdemes figyelni rájuk. Nehéz ügy ez, most néztem a drezdai, hagyományos Lohengrint. Bizony kacagnom kellett, mikor a színpadra toltak egy óriási hattyút, valahogy ez is nevetséges már.
Na persze, a Theather an der Wien-ben adták elő! Az remek hely, fiatalos előadásaik vannak. Nem sztárokkal dolgoznak, de jó énekesekkel, érdemes figyelni rájuk. Nehéz ügy ez, most néztem a drezdai, hagyományos Lohengrint. Bizony kacagnom kellett, mikor a színpadra toltak egy óriási hattyút, valahogy ez is nevetséges már.
7540 IVA 2017-02-05 00:58:46 [Válasz erre: 7538 parampampoli 2017-02-04 23:31:28]
Szerintem A walkür Sieglindéje is jó szerepe (lenne normális jelmezben és rendezésben), és remek volt az Arabellában, Az árnyék nélküli asszonyban és a Sába királynőjében is. Úgy gondolom, méltán foglalkoztatott énekesnő.
Szerintem A walkür Sieglindéje is jó szerepe (lenne normális jelmezben és rendezésben), és remek volt az Arabellában, Az árnyék nélküli asszonyban és a Sába királynőjében is. Úgy gondolom, méltán foglalkoztatott énekesnő.
7539 IVA 2017-02-05 00:56:53 [Válasz erre: 7536 Cilike 2017-02-04 23:16:22]
Nekem is vannak szerepötleteim Sümegi Eszter számára, de csak egy hét múlva tervezem leírni azokat. (Nem félek attól, hogy valaki fontosnak tartaná megvalósítani az én ötleteimet.)
Nekem is vannak szerepötleteim Sümegi Eszter számára, de csak egy hét múlva tervezem leírni azokat. (Nem félek attól, hogy valaki fontosnak tartaná megvalósítani az én ötleteimet.)
7538 parampampoli 2017-02-04 23:31:28 [Válasz erre: 7536 Cilike 2017-02-04 23:16:22]
Nekem is, mert például két legjobb szerepe szerintem Elsa és Senta volt, mindkettőt gyorsan levették repertoárról. Egyébként az ő szerepeltetése miatt nem kell senkinek aggódni, sokat énekel, mint látjuk, olyanokat is, amiket nem kéne.
Nekem is, mert például két legjobb szerepe szerintem Elsa és Senta volt, mindkettőt gyorsan levették repertoárról. Egyébként az ő szerepeltetése miatt nem kell senkinek aggódni, sokat énekel, mint látjuk, olyanokat is, amiket nem kéne.
7537 miketyson 2017-02-04 23:21:22 [Válasz erre: 7524 Edmond Dantes 2017-02-04 15:36:55]
Igen, igen, nagyon vicces előadás volt. Akik anévsor végén vannak coveroltak és statisztáltak, szóval csak testben voltak jelen, nem hangban.
Igen, igen, nagyon vicces előadás volt. Akik anévsor végén vannak coveroltak és statisztáltak, szóval csak testben voltak jelen, nem hangban.
7536 Cilike 2017-02-04 23:16:22 [Válasz erre: 7535 parampampoli 2017-02-04 22:57:36]
Csomó szerepet későn kapott meg, mint ahogy egyeseket túl korán (szerintem). A Traviatát, a Rosalindát, a Pillangót sokkal, sokkal előbb kellett volna énekelnie. Amúgy lennének szerepötleteim, de nem írom le, mert mások érdekeit keresztezné, akiknek nem kívánok riválisokat. :-)
Csomó szerepet későn kapott meg, mint ahogy egyeseket túl korán (szerintem). A Traviatát, a Rosalindát, a Pillangót sokkal, sokkal előbb kellett volna énekelnie. Amúgy lennének szerepötleteim, de nem írom le, mert mások érdekeit keresztezné, akiknek nem kívánok riválisokat. :-)
7535 parampampoli 2017-02-04 22:57:36 [Válasz erre: 7532 Edmond Dantes 2017-02-04 22:01:23]
Mindkettőn túl van.
Mindkettőn túl van.
