3857 Myway 2014-11-03 11:08:46 [Válasz erre: 3856 IVA 2014-11-03 09:26:56]
Na írtam egy hosszú megjegyzést, de kitörlődött!!! Esetleg még később összeszedem újra magamat!
Na írtam egy hosszú megjegyzést, de kitörlődött!!! Esetleg még később összeszedem újra magamat!
3856 IVA 2014-11-03 09:26:56 [Válasz erre: 3855 Cilike 2014-11-03 08:33:00]
Pongor Ildikó, Keveházi Gábor, ifj. Nagy Zoltán, Nagyszentpéteri Miklós nemzedéke növendék korában a hajnaltól esti tartó szakmai és középiskolai foglalkozások után holtfáradtan az Operába és az Erkelbe tartottak: ha nem közreműködni, balettet nézni. Számtalanszor láthatták Lakatos Gabriella, Menyhárt Jacqueline¸ Orosz Adél, Havas Ferenc, Róna Viktor alakításait a Coppéliában, évtizeddel a beállásuk előtt elsajátíthatták (nem név szerint) nemzeti balettünk, ill. id. Harangozó Gyula stílusát, a nagy elődök játékát, színészetét, játékstílusát. Mire megkapták a szerepeiket, már évtizede érlelődő leképzelésük volt szerepálmaik megformálásáról – és ez érezhető is volt az alakításaikban. Nem láttam a Coppélia mostani felújítását a külföldi művészekkel, de biztos, hogy komoly hátránnyal indulnak azokkal a táncosokkal szemben, akik gyerekkoruk óta érzik magukban – magukénak érzik – ezeket a karakteres figurákat. Bármilyen daliás is, nem tudom elképzelni, hogy valaki úgy táncolja el a Magyar őrmester szerepét, mint id. Nagy Zoltán, illetve akik az ő alakításán nőttek fel. Hát igen, Coppéliusnak legalább olyan korúnak kell lennie, mint aki egy eladósorban levő lány apjának vallhatja magát, még ha a lány baba is történetesen. Ez a helyzet a Sylviával is, amelyet Seregi együtt alkotott a nagy nemzedékkel. Az állandó, folyamatos társulat folyamatosan érett bele a folyamatosan játszott táncjáték szerepeibe, a kiváló Orionok (Havas, Róna, Keveházi) helyére korábbi Amyntasok léptek elő...
Pongor Ildikó, Keveházi Gábor, ifj. Nagy Zoltán, Nagyszentpéteri Miklós nemzedéke növendék korában a hajnaltól esti tartó szakmai és középiskolai foglalkozások után holtfáradtan az Operába és az Erkelbe tartottak: ha nem közreműködni, balettet nézni. Számtalanszor láthatták Lakatos Gabriella, Menyhárt Jacqueline¸ Orosz Adél, Havas Ferenc, Róna Viktor alakításait a Coppéliában, évtizeddel a beállásuk előtt elsajátíthatták (nem név szerint) nemzeti balettünk, ill. id. Harangozó Gyula stílusát, a nagy elődök játékát, színészetét, játékstílusát. Mire megkapták a szerepeiket, már évtizede érlelődő leképzelésük volt szerepálmaik megformálásáról – és ez érezhető is volt az alakításaikban. Nem láttam a Coppélia mostani felújítását a külföldi művészekkel, de biztos, hogy komoly hátránnyal indulnak azokkal a táncosokkal szemben, akik gyerekkoruk óta érzik magukban – magukénak érzik – ezeket a karakteres figurákat. Bármilyen daliás is, nem tudom elképzelni, hogy valaki úgy táncolja el a Magyar őrmester szerepét, mint id. Nagy Zoltán, illetve akik az ő alakításán nőttek fel. Hát igen, Coppéliusnak legalább olyan korúnak kell lennie, mint aki egy eladósorban levő lány apjának vallhatja magát, még ha a lány baba is történetesen. Ez a helyzet a Sylviával is, amelyet Seregi együtt alkotott a nagy nemzedékkel. Az állandó, folyamatos társulat folyamatosan érett bele a folyamatosan játszott táncjáték szerepeibe, a kiváló Orionok (Havas, Róna, Keveházi) helyére korábbi Amyntasok léptek elő...
3855 Cilike 2014-11-03 08:33:00
Nem vagyok balett-szakértő, de régen sok balettre jártam. A Coppéliát is sokszor láttam. Bevallom, nekem csalódás volt a felújítás. A főpróbát láttam. Ezek a mai táncosok -sok külföldi - inkább csak táncolnak, pedig itt játszani is kell. A mozgások karakterizáló volta is elsikkadt jobbára. Nem mondom, hogy rossz volt, de régen sokkal, sokkal jobb volt, élőbb, nem csak tánc. Visszagondolok Pongor Ildikó Swanildájára, Nagy Zoli Ferenc-re vagy Nagyszentpéteri Miklóséra - hiányoznak. Kerényi m. D. nagyon jó volt, de láthatóan fiatal, régen ezt a szerepet jóval idősebb táncosok alakították. Kicsit fájt a szívem a régi Coppéliáért, és már előre félek a Sylvia miatt, ott is olyan emlékeim vannak, amik valószínűleg felülmúlhatatlanok.
Nem vagyok balett-szakértő, de régen sok balettre jártam. A Coppéliát is sokszor láttam. Bevallom, nekem csalódás volt a felújítás. A főpróbát láttam. Ezek a mai táncosok -sok külföldi - inkább csak táncolnak, pedig itt játszani is kell. A mozgások karakterizáló volta is elsikkadt jobbára. Nem mondom, hogy rossz volt, de régen sokkal, sokkal jobb volt, élőbb, nem csak tánc. Visszagondolok Pongor Ildikó Swanildájára, Nagy Zoli Ferenc-re vagy Nagyszentpéteri Miklóséra - hiányoznak. Kerényi m. D. nagyon jó volt, de láthatóan fiatal, régen ezt a szerepet jóval idősebb táncosok alakították. Kicsit fájt a szívem a régi Coppéliáért, és már előre félek a Sylvia miatt, ott is olyan emlékeim vannak, amik valószínűleg felülmúlhatatlanok.
3854 Werbőczy 2014-11-03 08:13:12 [Válasz erre: 3849 IVA 2014-11-02 22:27:53]
Reménykedjünk, hogy legalább a Diótörő megússza az újítást és azt a mániát, hogy a régi már avítt, és trendi dolgok kellenek helyette! Trendi és rossz. Egyébként igazad van, mert erről az agyament Carmenről majd ódákat fognak zengeni, természetesen utasításra!
Reménykedjünk, hogy legalább a Diótörő megússza az újítást és azt a mániát, hogy a régi már avítt, és trendi dolgok kellenek helyette! Trendi és rossz. Egyébként igazad van, mert erről az agyament Carmenről majd ódákat fognak zengeni, természetesen utasításra!
3853 IVA 2014-11-03 03:40:24 [Válasz erre: 3851 lujza 2014-11-03 01:45:25]
Kétségtelenül van előnye annak, hogy júliusban összeállíthattam, mit szeretnék megnézni az évadban, és egy-két óra alatt, otthon ülve megvásároltam a jegyeket csaknem valamennyi előadásra. Egy évig nincs gondom a jegyszerzéssel, legfeljebb hébe-hóba megkívánok még valamit, amint éppen most vettem a „Balett Bravúrok”-ra [Balett-bravúrok – így festene a cím, ha nem egy konzervdoboz címkéjének helyesírási igényével írnák (Meggy Befőtt Magozott)], mert arra rengeteg jegy van még. A hátránya az, hogy nem mindenki lehet biztos a programjaiban egy évvel előre, és nem mindenkinek van pénze egyszerre egy egész évadra megvenni az operajegyeket – a kulturális szükségleteknek csak egy részét –, főleg egy család számára, a nyaralás és az iskolakezdés között, és aki ezt nem tehette meg időben, a kelendőbb előadásokról lemarad. Az Operaháznak azonban komoly előnye származik ebből az értékesítési rendszerből, hiszen a bérletek bevétele mellett most már a jegybevétel jelentős részét megkapja hónapokkal korábban. Meg kellene fontolnia az Operaháznak, hogy ilyen nagy előny és a közönség bizalma fejében illenék, sőt célszerű is lenne a balettek szereposztásait is előre nyilvánossá tenni; nem hiszem, hogy az egy hónappal az előadások előtti ötleteken múlik. A közönség is tudja, hogy a művészek emberek, és előfordulhat szereplőváltozás, valamilyen iránynak azonban működnie kellene. A zöldellő nézőtéri rajzok láttán pedig azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy nem kellene-e, elsősorban az Erkel Színházban, nagyobb teret szánni a látványos, cselekményes baletteknek, félredobva a politikai jellegű averziót a szovjet balettirodalom remekei iránt is, hiszen azok a múlt század európai tánckultúrájának meghatározó alkotásai. Persze az egyfelvonásosoknak, sőt a szimfonikus baletteknek is lehet helye, amint mentek is telt házakkal, az Erkel Színházban is. Mert volt egy társulat, amelynek a szólistáiért és balettkaráért – legalább egyszer-kétszer – mindent szívesen megnézett a közönség. A társulat, amelynek tagjai éveken-évtizedeken át megdolgoztak a nézők rokonszenvéért és rajongásáért, egyfajta szimbiózisban élt a közönségével. Én nyitott vagyok más országból érkezett művészekre is, noha az Operaház nem sokat tesz ezért. Pl. Cristina Balaban tánckari művészről, aki hirtelenjében két prímabalerinai főszerepet (A szilfid, Swanilda) is kapott, valamint Kristina Starostina tánckari művészről, aki az Etűdökben az első magántáncosnői feladatot kapta, semennyi információ, egyetlen fénykép sem látható a MÁO honlapján. Az ember kénytelen a Facebookon leskelődni, ahol az előbbi művésznőről csak annyi derül ki, hogy ott nem C-vel, hanem szintén K-val írja a nevét.
Kétségtelenül van előnye annak, hogy júliusban összeállíthattam, mit szeretnék megnézni az évadban, és egy-két óra alatt, otthon ülve megvásároltam a jegyeket csaknem valamennyi előadásra. Egy évig nincs gondom a jegyszerzéssel, legfeljebb hébe-hóba megkívánok még valamit, amint éppen most vettem a „Balett Bravúrok”-ra [Balett-bravúrok – így festene a cím, ha nem egy konzervdoboz címkéjének helyesírási igényével írnák (Meggy Befőtt Magozott)], mert arra rengeteg jegy van még. A hátránya az, hogy nem mindenki lehet biztos a programjaiban egy évvel előre, és nem mindenkinek van pénze egyszerre egy egész évadra megvenni az operajegyeket – a kulturális szükségleteknek csak egy részét –, főleg egy család számára, a nyaralás és az iskolakezdés között, és aki ezt nem tehette meg időben, a kelendőbb előadásokról lemarad. Az Operaháznak azonban komoly előnye származik ebből az értékesítési rendszerből, hiszen a bérletek bevétele mellett most már a jegybevétel jelentős részét megkapja hónapokkal korábban. Meg kellene fontolnia az Operaháznak, hogy ilyen nagy előny és a közönség bizalma fejében illenék, sőt célszerű is lenne a balettek szereposztásait is előre nyilvánossá tenni; nem hiszem, hogy az egy hónappal az előadások előtti ötleteken múlik. A közönség is tudja, hogy a művészek emberek, és előfordulhat szereplőváltozás, valamilyen iránynak azonban működnie kellene. A zöldellő nézőtéri rajzok láttán pedig azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy nem kellene-e, elsősorban az Erkel Színházban, nagyobb teret szánni a látványos, cselekményes baletteknek, félredobva a politikai jellegű averziót a szovjet balettirodalom remekei iránt is, hiszen azok a múlt század európai tánckultúrájának meghatározó alkotásai. Persze az egyfelvonásosoknak, sőt a szimfonikus baletteknek is lehet helye, amint mentek is telt házakkal, az Erkel Színházban is. Mert volt egy társulat, amelynek a szólistáiért és balettkaráért – legalább egyszer-kétszer – mindent szívesen megnézett a közönség. A társulat, amelynek tagjai éveken-évtizedeken át megdolgoztak a nézők rokonszenvéért és rajongásáért, egyfajta szimbiózisban élt a közönségével. Én nyitott vagyok más országból érkezett művészekre is, noha az Operaház nem sokat tesz ezért. Pl. Cristina Balaban tánckari művészről, aki hirtelenjében két prímabalerinai főszerepet (A szilfid, Swanilda) is kapott, valamint Kristina Starostina tánckari művészről, aki az Etűdökben az első magántáncosnői feladatot kapta, semennyi információ, egyetlen fénykép sem látható a MÁO honlapján. Az ember kénytelen a Facebookon leskelődni, ahol az előbbi művésznőről csak annyi derül ki, hogy ott nem C-vel, hanem szintén K-val írja a nevét.
3852 IVA 2014-11-03 02:19:42 [Válasz erre: 3850 Myway 2014-11-02 23:04:49]
Kedves Myway, engem nem (nem engem) kell meggyőznöd a mi Coppéliánk és Diótörőnk erényeiről. Ha rajtam múlt volna, A hattyúk tava és az Anyegin (opera) is még mindig Oláh Gusztáv díszleteiben menne, hogy csak a Csajkovszkij-daraboknál maradjak, de még sok más alkotás is. Láttam A diótörő oroszországi előadásait, mindenütt megadják a módját, hogy pompás legyen, vaskos, sőt ormótlan díszletek között. Én is úgy gondolom, hogy Oláh kristálypalotája egyedülálló hatású, pazar és mégis könnyed, mint maga a tánc, amint Fülöp Zoltán bahcsiszeráji háreme is költőibb és kecsesebb volt, mint a Szovjetunió-beli díszletekben. Részese voltam az élménynek számtalan alkalommal, láttam csodálatos Mária hercegnőket Orosz Adéltól Balaton Regináig, emlékszem, kik táncolták a szerepet égszínkék tütüben, míg Kun Zsuzsa rózsaszínűben, Csarnóy Katalin türkizben. Nemhogy elgondolkodtam azon, mit nyújt a darab látványa gyerekeknek – nekem is A diótörő volt az első operaházi élményem, és nemzedékekkel ismertettem meg. Csupán arra akartam utalni, hogy ha le akarják cserélni, meg is fogják tenni. És nem az a baj, hogy ez ellen nem fognak tüntetni az Operaház előtt százezren, hanem az, hogy a szülők, nagyszülők ugyanúgy meg fogják venni a jegyeket az utolsó szálig mind a negyedszáz decemberi előadásra, mint eddig. Mert nem lesz más választásuk. Talán nem nézünk operát, balettet annak ellenére, hogy felújításról felújításra rosszabb és még annál is rosszabb tálalásban kapjuk őket? Talán nem veszik az emberek tonnaszám a virslit manapság is, amikor annak semmi köze ahhoz, ami pár évtizeddel ezelőtt volt? Nem vásárolják meg a pocsék minőségű olasz import szőlőt? Dehogyisnem, mert azt kapják, nemcsak Pesterzsébeten, hanem a nagy belvárosi csarnokokban is. Jiří Menzel Cosìját és Oberfrank Pál Carmenjét talán a MOM Kultúrházban adják? Nem, szemérmetlenül az Operában, illetve az Erkel Színházban. És biztosan így lesz jó pár évig. Mitől legyünk optimisták?
Kedves Myway, engem nem (nem engem) kell meggyőznöd a mi Coppéliánk és Diótörőnk erényeiről. Ha rajtam múlt volna, A hattyúk tava és az Anyegin (opera) is még mindig Oláh Gusztáv díszleteiben menne, hogy csak a Csajkovszkij-daraboknál maradjak, de még sok más alkotás is. Láttam A diótörő oroszországi előadásait, mindenütt megadják a módját, hogy pompás legyen, vaskos, sőt ormótlan díszletek között. Én is úgy gondolom, hogy Oláh kristálypalotája egyedülálló hatású, pazar és mégis könnyed, mint maga a tánc, amint Fülöp Zoltán bahcsiszeráji háreme is költőibb és kecsesebb volt, mint a Szovjetunió-beli díszletekben. Részese voltam az élménynek számtalan alkalommal, láttam csodálatos Mária hercegnőket Orosz Adéltól Balaton Regináig, emlékszem, kik táncolták a szerepet égszínkék tütüben, míg Kun Zsuzsa rózsaszínűben, Csarnóy Katalin türkizben. Nemhogy elgondolkodtam azon, mit nyújt a darab látványa gyerekeknek – nekem is A diótörő volt az első operaházi élményem, és nemzedékekkel ismertettem meg. Csupán arra akartam utalni, hogy ha le akarják cserélni, meg is fogják tenni. És nem az a baj, hogy ez ellen nem fognak tüntetni az Operaház előtt százezren, hanem az, hogy a szülők, nagyszülők ugyanúgy meg fogják venni a jegyeket az utolsó szálig mind a negyedszáz decemberi előadásra, mint eddig. Mert nem lesz más választásuk. Talán nem nézünk operát, balettet annak ellenére, hogy felújításról felújításra rosszabb és még annál is rosszabb tálalásban kapjuk őket? Talán nem veszik az emberek tonnaszám a virslit manapság is, amikor annak semmi köze ahhoz, ami pár évtizeddel ezelőtt volt? Nem vásárolják meg a pocsék minőségű olasz import szőlőt? Dehogyisnem, mert azt kapják, nemcsak Pesterzsébeten, hanem a nagy belvárosi csarnokokban is. Jiří Menzel Cosìját és Oberfrank Pál Carmenjét talán a MOM Kultúrházban adják? Nem, szemérmetlenül az Operában, illetve az Erkel Színházban. És biztosan így lesz jó pár évig. Mitől legyünk optimisták?
3851 lujza 2014-11-03 01:45:25 [Válasz erre: 3849 IVA 2014-11-02 22:27:53]
Bizony, nem szerencsés, bár megértem, hogy csak az utolsó pillanatban ismerjük meg a szereposztásokat. Az operáknál tudok válogatni, ha megtehetem, de balettnél nem, és az utolsó pillanatban már tényleg nem kapnék kedvemre való jegyet. Én a főpróbát láttam a Cristina Balaban, Majoros Balázs párossal valamint Kerényi Miklós Dáviddal és Somorjai Enikővel. Jók voltak mindannyian, nagyon örültem a rég látott előadásnak. Persze megjelentek a szemem előtt a régi szereplők, nosztalgiáztam egy kicsit gondolatban.
Bizony, nem szerencsés, bár megértem, hogy csak az utolsó pillanatban ismerjük meg a szereposztásokat. Az operáknál tudok válogatni, ha megtehetem, de balettnél nem, és az utolsó pillanatban már tényleg nem kapnék kedvemre való jegyet. Én a főpróbát láttam a Cristina Balaban, Majoros Balázs párossal valamint Kerényi Miklós Dáviddal és Somorjai Enikővel. Jók voltak mindannyian, nagyon örültem a rég látott előadásnak. Persze megjelentek a szemem előtt a régi szereplők, nosztalgiáztam egy kicsit gondolatban.
3850 Myway 2014-11-02 23:04:49 [Válasz erre: 3849 IVA 2014-11-02 22:27:53]
Csak egyetlen kérdést tettem fel a Coppéliára vonatkozóan. A darab sokkal több reklámot megérdemelt volna, hiszen - mndenféle hiresztelésekkel ellentétben - a világ LEGJOBB változata! Sajnos Rudi van Dantzig Hattyúja nem tartotik az első vonalba, de azért majd lehet, hogy a szívügyeddé válik, hiszen legalább a ZENE fantasztikus! A Carmenre és a Víg özvegyre vonatkozó megjegyzéssel egyetértek, DE a DIÓTÖRŐ a világ talán legszebb kiállítású, pazar, óriási közönségsikerű darabja az Operának 64 éve! Nem árt tudni, hogy ilyen káprázatos kiállításban (persze meg ha jó táncosok kapják a szólókat!)még a szentpétervári Mariinszkijben sem tudják előadni! Akár hiszed, akár nem! Amikor a III. felvonás divertissemantja előtt felmegy a függöny, olyan pompás látványt egyetlen balettegyüttesnél nem élsz át a világon!!! Ez a darab "védett" mű, még 100 évig ebben a formában kell játszani! Elgondolkodtál valaha azon, hogy "hópehelykép" látványa milyen élményt ad a közönségnek, a gyerekeknek. POÉZIS A KÖBÖN! Bár az igazság az, hogy ma már nem annyira a táncosokért megyek be megnézni a darabot, hanem lelki üdvözülésemért! Ha ST új változatot akar színre vinni, megteheti a MOM Kulturházban, de NEM az Operában!
Csak egyetlen kérdést tettem fel a Coppéliára vonatkozóan. A darab sokkal több reklámot megérdemelt volna, hiszen - mndenféle hiresztelésekkel ellentétben - a világ LEGJOBB változata! Sajnos Rudi van Dantzig Hattyúja nem tartotik az első vonalba, de azért majd lehet, hogy a szívügyeddé válik, hiszen legalább a ZENE fantasztikus! A Carmenre és a Víg özvegyre vonatkozó megjegyzéssel egyetértek, DE a DIÓTÖRŐ a világ talán legszebb kiállítású, pazar, óriási közönségsikerű darabja az Operának 64 éve! Nem árt tudni, hogy ilyen káprázatos kiállításban (persze meg ha jó táncosok kapják a szólókat!)még a szentpétervári Mariinszkijben sem tudják előadni! Akár hiszed, akár nem! Amikor a III. felvonás divertissemantja előtt felmegy a függöny, olyan pompás látványt egyetlen balettegyüttesnél nem élsz át a világon!!! Ez a darab "védett" mű, még 100 évig ebben a formában kell játszani! Elgondolkodtál valaha azon, hogy "hópehelykép" látványa milyen élményt ad a közönségnek, a gyerekeknek. POÉZIS A KÖBÖN! Bár az igazság az, hogy ma már nem annyira a táncosokért megyek be megnézni a darabot, hanem lelki üdvözülésemért! Ha ST új változatot akar színre vinni, megteheti a MOM Kulturházban, de NEM az Operában!
3849 IVA 2014-11-02 22:27:53 [Válasz erre: 3847 Myway 2014-11-02 15:39:23]
A második és a harmadik kérdést nem értem. Szerintem a fórumon mindenről szabad beszélni, s ez független egy színházi vezető koncepciójától. Az utolsó mondatot sem értem. A lapos, giccses Víg özvegyet sem keserüli meg senki. Még a pénteken bemutatott, több mint blődli Carment sem. Napokon belül hírül fogják adni, mekkora siker. Hogyan tudná Solymosi Tamás „megkeserülni”, ha felváltanák A diótörőt egy újjal? Joga lenne hozzá. Ha magyarázkodni is akarna, elmondaná a „sehol a világon nincs olyan, hogy...” kezdetű közhelyet. Az első kérdésre válaszolva: a Coppéliára július eleje óta lehetett jegyet venni. Két előadásra váltottam volna elővételben, számos vendéget is hívtam volna rá – ha ismert a szereposztás, mert nem szerettem volna kétszer ugyanazt látni. Mire – október elejére – kegyeskedtek közölni a szereposztásokat, már nem volt jegy olyan helyre, amilyent szeretek, amilyenre szívesen áldozok. Elment a kedvem az egésztől. Évek óta ugyanezért nem nézem A diótörőt sem. „Hogy ez kinek a vesztesége, az enyém, vagy a színházé, az persze más kérdés” – hogy Murront idézzem. Mivel A hattyúk tava különleges szívügyem, annak két előadására vettem jegyet, de lehet, hogy ugyanazt a szereposztást kapom kétszer, és nem is fog tetszeni.
A második és a harmadik kérdést nem értem. Szerintem a fórumon mindenről szabad beszélni, s ez független egy színházi vezető koncepciójától. Az utolsó mondatot sem értem. A lapos, giccses Víg özvegyet sem keserüli meg senki. Még a pénteken bemutatott, több mint blődli Carment sem. Napokon belül hírül fogják adni, mekkora siker. Hogyan tudná Solymosi Tamás „megkeserülni”, ha felváltanák A diótörőt egy újjal? Joga lenne hozzá. Ha magyarázkodni is akarna, elmondaná a „sehol a világon nincs olyan, hogy...” kezdetű közhelyet. Az első kérdésre válaszolva: a Coppéliára július eleje óta lehetett jegyet venni. Két előadásra váltottam volna elővételben, számos vendéget is hívtam volna rá – ha ismert a szereposztás, mert nem szerettem volna kétszer ugyanazt látni. Mire – október elejére – kegyeskedtek közölni a szereposztásokat, már nem volt jegy olyan helyre, amilyent szeretek, amilyenre szívesen áldozok. Elment a kedvem az egésztől. Évek óta ugyanezért nem nézem A diótörőt sem. „Hogy ez kinek a vesztesége, az enyém, vagy a színházé, az persze más kérdés” – hogy Murront idézzem. Mivel A hattyúk tava különleges szívügyem, annak két előadására vettem jegyet, de lehet, hogy ugyanazt a szereposztást kapom kétszer, és nem is fog tetszeni.
3848 murron 2014-11-02 17:17:44 [Válasz erre: 3847 Myway 2014-11-02 15:39:23]
Láttam, mégpedig a Kozmér Alexandra-Oláh Zoltán szereposztásban (próbálok a társulat nevéhez hűen olyan előadásokra ellátogatni, ahol többségében magyar [illetve a pontosabb fogalmazás kedvéért: régóta itt táncoló] táncosokat láthatok - így aztán már nem fordulok elő túlságosan rendszeresen az előadásokon. Hogy ez kinek a vesztesge, az enyém, vagy a színházé, az persze más kérdés.) Kellemes élmény volt és nagy siker.
Láttam, mégpedig a Kozmér Alexandra-Oláh Zoltán szereposztásban (próbálok a társulat nevéhez hűen olyan előadásokra ellátogatni, ahol többségében magyar [illetve a pontosabb fogalmazás kedvéért: régóta itt táncoló] táncosokat láthatok - így aztán már nem fordulok elő túlságosan rendszeresen az előadásokon. Hogy ez kinek a vesztesge, az enyém, vagy a színházé, az persze más kérdés.) Kellemes élmény volt és nagy siker.
3847 Myway 2014-11-02 15:39:23
Látta valaki a COPPÉLIA felújítást? Vagy már erről sem szabad beszélni? Tán nem illik bele ST koncepciójába? Na nem baj majd a RvanD-féle Hattyú bezzeg orrba szájba reklámozva lesz! De ha hozzá mer nyúlni a Vajnonnen-féle DIÓTÖRŐ-höz (és OLÁH GUSZTÁV díszleteihez) azt nagyon megkeserüli!
Látta valaki a COPPÉLIA felújítást? Vagy már erről sem szabad beszélni? Tán nem illik bele ST koncepciójába? Na nem baj majd a RvanD-féle Hattyú bezzeg orrba szájba reklámozva lesz! De ha hozzá mer nyúlni a Vajnonnen-féle DIÓTÖRŐ-höz (és OLÁH GUSZTÁV díszleteihez) azt nagyon megkeserüli!
3846 www 2014-10-24 00:48:05
"Balabán Krisztináról, Lagunov Jenőről olvashatunk" Nem akarok róluk olvasni. Magyar táncművészekről szeretnék olvasni!
"Balabán Krisztináról, Lagunov Jenőről olvashatunk" Nem akarok róluk olvasni. Magyar táncművészekről szeretnék olvasni!
3845 IVA 2014-10-23 01:49:51
[url]http://www.pnsz.hu/hireink/hir/638/elhunyt-bretus-maria;Elhunyt Bretus Mária[/url] 1943. január 24. – 2014. október 21.
[url]http://www.pnsz.hu/hireink/hir/638/elhunyt-bretus-maria;Elhunyt Bretus Mária[/url] 1943. január 24. – 2014. október 21.
3844 mandarina 2014-10-13 17:15:44 [Válasz erre: 3842 Myway 2014-10-12 18:11:27]
Nekem önmagában nincs bajom azzal, ha valamely sajtótermék vállalja, hogy egyik vagy másik politikai irányzat közelebb áll hozzá. A szakmaiatlanságra, műveletlenégre azonban nincs mentség egyik oldalon sem.
Nekem önmagában nincs bajom azzal, ha valamely sajtótermék vállalja, hogy egyik vagy másik politikai irányzat közelebb áll hozzá. A szakmaiatlanságra, műveletlenégre azonban nincs mentség egyik oldalon sem.
3843 IVA 2014-10-13 05:19:49 [Válasz erre: 3842 Myway 2014-10-12 18:11:27]
Teljesen igazad van. A gyakorlat mégis az, hogy már egy negyed évszázada pontosan tudjuk, melyik politikai oldalhoz tartozik pl. a MUZSIKA, a SZÍNHÁZ folyóirat, vagy az ÉS, illetve azok s szerzők, akik ezekbe írnak. És kilátás sincs arra, hogy ez megváltoznék.
Teljesen igazad van. A gyakorlat mégis az, hogy már egy negyed évszázada pontosan tudjuk, melyik politikai oldalhoz tartozik pl. a MUZSIKA, a SZÍNHÁZ folyóirat, vagy az ÉS, illetve azok s szerzők, akik ezekbe írnak. És kilátás sincs arra, hogy ez megváltoznék.
3842 Myway 2014-10-12 18:11:27 [Válasz erre: 3836 mandarina 2014-10-09 19:55:57]
"Mandarina" és "IVA" hozzászólásait is tovább olvasva, azt hittem ez az írás maga is egy paródia: a kritika paródiája! De tévedtem, sajnos ilyen cikket soha nem volna szabad sehová megjelentetni. Fel vagyok háborodva! Ez nem más mint a publikum hülyére vétele. A művészek nevének leírása - ellentétben a magyar nyelvtannal - szerintem teljesen tökéletes: úgy kell írni, ahogy a művész használja: többségében elől a keresztnév, hátul a családnév. Ha esetleg van lehetőség valami megkülönböztetésre, lehet több más országban is használt változatban írni, a családnév nagy betűvel pl. Wieslaw DUDEK (Shoko Nakamura férje). Máris tökéletesen érthető a dolog. Az meg hogy BALETTRŐL ki hová ír (írhat) kritikát, nem lenne szabad, hogy egyáltalán befolyásoló legyen a befogadó lap politikai beállítottsága: nem mindegy, hogy "jobbra" vagy "balra" táncol egy művész? A kritikus dolga, hogy a látottakról írjon és lehetőleg IGAZAT! A francba a rohadt politikával!!!!!!!
"Mandarina" és "IVA" hozzászólásait is tovább olvasva, azt hittem ez az írás maga is egy paródia: a kritika paródiája! De tévedtem, sajnos ilyen cikket soha nem volna szabad sehová megjelentetni. Fel vagyok háborodva! Ez nem más mint a publikum hülyére vétele. A művészek nevének leírása - ellentétben a magyar nyelvtannal - szerintem teljesen tökéletes: úgy kell írni, ahogy a művész használja: többségében elől a keresztnév, hátul a családnév. Ha esetleg van lehetőség valami megkülönböztetésre, lehet több más országban is használt változatban írni, a családnév nagy betűvel pl. Wieslaw DUDEK (Shoko Nakamura férje). Máris tökéletesen érthető a dolog. Az meg hogy BALETTRŐL ki hová ír (írhat) kritikát, nem lenne szabad, hogy egyáltalán befolyásoló legyen a befogadó lap politikai beállítottsága: nem mindegy, hogy "jobbra" vagy "balra" táncol egy művész? A kritikus dolga, hogy a látottakról írjon és lehetőleg IGAZAT! A francba a rohadt politikával!!!!!!!
3841 IVA 2014-10-11 18:42:59 [Válasz erre: 3840 mandarina 2014-10-11 15:35:47]
Már nem olyan komoly lap. Nyilván meg kell élnie. Köszönöm a tájékoztatást a nevek írásának szabályáról. Ezek szerint vagy az Operaház vagy a cikkíró figyelmen kívül hagyta a szabályt. (Vagy feltételezzük, hogy az újságíró olyan alapos, hogy utánanézett a két kiemelt főszereplő hivatalos dokumentumainak?)
Már nem olyan komoly lap. Nyilván meg kell élnie. Köszönöm a tájékoztatást a nevek írásának szabályáról. Ezek szerint vagy az Operaház vagy a cikkíró figyelmen kívül hagyta a szabályt. (Vagy feltételezzük, hogy az újságíró olyan alapos, hogy utánanézett a két kiemelt főszereplő hivatalos dokumentumainak?)
3840 mandarina 2014-10-11 15:35:47 [Válasz erre: 3839 IVA 2014-10-11 03:04:56]
Igen, a cikk írója jó tollforgató, csak éppen a balettről a MINIMÁLIS ismeretei is hiányoznak. Sztem azt sem tudja, hogy több szereposztás van. A baj csak az, hogy ennek ellenére ír, és még utána sem néz... Ha ez valami bulvárlapban történik, nem dühöngök ennyire, de ha már a komoly lapok is így állnak hozzá, az elkeserít. A nevekkel kapcsolatban: úgy tudom, a mai helyesírás szabály szerint úgy kell használni, ahogy az az illető hivatalos dokumentumaiban is áll. Tehát ha valaki mondjuk az apja után angol, orosz, francia stb. vezetéknekevet kap, de itt születik, vagy honosítják, akkor magyaros a sorrend, egyébként nem.
Igen, a cikk írója jó tollforgató, csak éppen a balettről a MINIMÁLIS ismeretei is hiányoznak. Sztem azt sem tudja, hogy több szereposztás van. A baj csak az, hogy ennek ellenére ír, és még utána sem néz... Ha ez valami bulvárlapban történik, nem dühöngök ennyire, de ha már a komoly lapok is így állnak hozzá, az elkeserít. A nevekkel kapcsolatban: úgy tudom, a mai helyesírás szabály szerint úgy kell használni, ahogy az az illető hivatalos dokumentumaiban is áll. Tehát ha valaki mondjuk az apja után angol, orosz, francia stb. vezetéknekevet kap, de itt születik, vagy honosítják, akkor magyaros a sorrend, egyébként nem.
3839 IVA 2014-10-11 03:04:56 [Válasz erre: 3838 mandarina 2014-10-10 09:23:41]
Kétségtelen, hogy a cikk, noha szerzője írni tudásáról és némi szellemességéről árulkodik, adós marad alapvető információkkal. Például, ha csak két táncművész nevét említi, meg kellett volna jegyeznie, hogy az előadást 2-3 szereposztásban játsszák, mert ha valaki az általa csodálattal kiemelt táncosok láthatásáért vált jegyet, nem biztos, hogy őket fogja látni. Nem tudom, hogy az Operaház milyen koncepció szerint tartja meg egyes külföldi művészeinek nevében a személynév és a családi név eredeti sorrendjét (pl. Tatjana Vdovicheva, Dmitry Timofeev, Carlos Taravillo) – szerintem helyesen –, míg másoknál kínosan „magyarította” (pl. Sarkissova Karina, Komarov Alekszandr, Gikovszki Sznezsana). Namármost, Cristina Balaban és Jevgenyij Lagunov egyelőre megúszta, hogy nevüket megfordítsa az Operaház, erre a mi újságírónk „megelőlegezi” azt a sorrendet, amely csak a magyarok, a japánok és még egy-két kisebb nemzet nyelvében szokásos. Lehet, hogy nincs messze az az idő, amikor „Verne Gyula” mintájára le is fordítják a művészek nevét, és Balabán Krisztináról, Lagunov Jenőről olvashatunk?
Kétségtelen, hogy a cikk, noha szerzője írni tudásáról és némi szellemességéről árulkodik, adós marad alapvető információkkal. Például, ha csak két táncművész nevét említi, meg kellett volna jegyeznie, hogy az előadást 2-3 szereposztásban játsszák, mert ha valaki az általa csodálattal kiemelt táncosok láthatásáért vált jegyet, nem biztos, hogy őket fogja látni. Nem tudom, hogy az Operaház milyen koncepció szerint tartja meg egyes külföldi művészeinek nevében a személynév és a családi név eredeti sorrendjét (pl. Tatjana Vdovicheva, Dmitry Timofeev, Carlos Taravillo) – szerintem helyesen –, míg másoknál kínosan „magyarította” (pl. Sarkissova Karina, Komarov Alekszandr, Gikovszki Sznezsana). Namármost, Cristina Balaban és Jevgenyij Lagunov egyelőre megúszta, hogy nevüket megfordítsa az Operaház, erre a mi újságírónk „megelőlegezi” azt a sorrendet, amely csak a magyarok, a japánok és még egy-két kisebb nemzet nyelvében szokásos. Lehet, hogy nincs messze az az idő, amikor „Verne Gyula” mintájára le is fordítják a művészek nevét, és Balabán Krisztináról, Lagunov Jenőről olvashatunk?
3838 mandarina 2014-10-10 09:23:41 [Válasz erre: 3837 IVA 2014-10-10 01:10:59]
A rovat, amelyben az általam idézett írás megjelent, évtizedek óta frissen megjelent könyvekről, bemutatott filmekről, előadásokról, megnyitott kiállításokról stb. számol be, ilyen értelemben kritikai rovat, állandó szerzőkkel, melyek közül az egyik Nádas Sádor. (Írói álnév, de a lap olvasói pontosan tudják, ki rejtezik mögötte.) A szerző nem pályakezdő, hatvan elmúlt, és munkásságának nagy részét az ebben a rovatban megjelent rövid írások teszik ki. Igen, ezek a rövid ajánlók nem szabályos kritikák, hanem inkább benyomások, ez tény. De elképzelhetetlen, hogy valaki úgy írjon egy könyvről ebben a rovatban, még ha impressziókat is, hogy nem említi a a szerzőt. Lehet, tévedek, de nekem ebből a táncművészet lekezelése derült ki az egész lap részéről: nahát, megnézett a munkatársunk egy esti programot az Operában, milyen érdekes, egészen másféle volt a két bemutatott mű... Sebtében mondtam Lőrinc Kati és Fuchs Lívia nevét, rajtuk kívül még sok tánckritikust fel lehet kérni. Lőrinc Kati például egy darabig a Népszavába írt, ezért nem hinném, hogy távol állna tőle a 168 Óra politikia irányvonala. De ismétlem: ezt a rovatot hosszú évek óta ugyanazok írják a lapba, nem szoktak mást felkérni. (Ebben a rovatban jelennek meg például Bölcs István szintén szubjektív filmes beszámolói -- de azok mögött hatalmas műveltség és ismeretanyag áll.) Nekem ebből az írásból az jött le, hogy a lap szerint táncművészet nem komoly dolog, ahhoz akárki érthet, és a hasára ütve odafirkanthat valamit. És írhat úgy is kritikát, hogy valószínűleg gőze sincs, mi az A szilfid, de még utána sem guglizott.
A rovat, amelyben az általam idézett írás megjelent, évtizedek óta frissen megjelent könyvekről, bemutatott filmekről, előadásokról, megnyitott kiállításokról stb. számol be, ilyen értelemben kritikai rovat, állandó szerzőkkel, melyek közül az egyik Nádas Sádor. (Írói álnév, de a lap olvasói pontosan tudják, ki rejtezik mögötte.) A szerző nem pályakezdő, hatvan elmúlt, és munkásságának nagy részét az ebben a rovatban megjelent rövid írások teszik ki. Igen, ezek a rövid ajánlók nem szabályos kritikák, hanem inkább benyomások, ez tény. De elképzelhetetlen, hogy valaki úgy írjon egy könyvről ebben a rovatban, még ha impressziókat is, hogy nem említi a a szerzőt. Lehet, tévedek, de nekem ebből a táncművészet lekezelése derült ki az egész lap részéről: nahát, megnézett a munkatársunk egy esti programot az Operában, milyen érdekes, egészen másféle volt a két bemutatott mű... Sebtében mondtam Lőrinc Kati és Fuchs Lívia nevét, rajtuk kívül még sok tánckritikust fel lehet kérni. Lőrinc Kati például egy darabig a Népszavába írt, ezért nem hinném, hogy távol állna tőle a 168 Óra politikia irányvonala. De ismétlem: ezt a rovatot hosszú évek óta ugyanazok írják a lapba, nem szoktak mást felkérni. (Ebben a rovatban jelennek meg például Bölcs István szintén szubjektív filmes beszámolói -- de azok mögött hatalmas műveltség és ismeretanyag áll.) Nekem ebből az írásból az jött le, hogy a lap szerint táncművészet nem komoly dolog, ahhoz akárki érthet, és a hasára ütve odafirkanthat valamit. És írhat úgy is kritikát, hogy valószínűleg gőze sincs, mi az A szilfid, de még utána sem guglizott.
3837 IVA 2014-10-10 01:10:59 [Válasz erre: 3836 mandarina 2014-10-09 19:55:57]
Nem ismerem Nádas Sándort, nem tudom, éltes-e, vagy sem. De úgy tűnik, nem tánc-szakíró, és láthatóan nem is akart szabályos balettkritikát írni, inkább csak valamilyen jegyzetet a benyomásairól. A cikk terjedelme is erre utal. Az a következetlenség, amellyel mellőzi a második műsorszám alkotóinak nevét, menthetetlen. Az nem lehet, hogy a 168 Óra megbízná ugyan Lőrinc Katalint vagy Fuchs Líviát, de ők nem akarnak oda írni, mert máshová elkötelezettek, vagy nem akarnak ennyire markánsan politikai arculatú lapba írni?
Nem ismerem Nádas Sándort, nem tudom, éltes-e, vagy sem. De úgy tűnik, nem tánc-szakíró, és láthatóan nem is akart szabályos balettkritikát írni, inkább csak valamilyen jegyzetet a benyomásairól. A cikk terjedelme is erre utal. Az a következetlenség, amellyel mellőzi a második műsorszám alkotóinak nevét, menthetetlen. Az nem lehet, hogy a 168 Óra megbízná ugyan Lőrinc Katalint vagy Fuchs Líviát, de ők nem akarnak oda írni, mert máshová elkötelezettek, vagy nem akarnak ennyire markánsan politikai arculatú lapba írni?
3836 mandarina 2014-10-09 19:55:57
Ledöbbentő, tényleg. Hogy a 168 Óra című hetilapban ilyen pancser írás jelenjen meg két olyan darabról, mint a Trójai játékok és A szilfid... Az elsőnél még megemlíti a koerográfus és a zeneszerző nevét (bár valszeg azt sem tudja, melyik ki :( ), A szilfidnél ez már nem is fontos a számára. Lehet, hogy az éltes kritikus most látta először a darabokat? Oké, egyéni szociója. De a 168 Óra, magát etalonnak tartó hetilap nem képes megbízni mondjuk egy Lőrinc Katit vagy egy Fuchs Líviát, hogy írjon táncról, ha már a belső emberei hülyék hozzá? Nádas Sándor írása 2014. október 9. Színe, visszája Tánc Hagyományos táncszínházban szokatlan produkció következik. Nem tudom, hogyan sodorta e két félidőt egymás mellé a műsorszervezés (véletlen, sors, balettigazgató stb.), de akárhogy alakult is, kétségtelenül telitalálat. Nem tudom, hogyan sodorta e két félidőt egymás mellé a műsorszervezés (véletlen, sors, balettigazgató stb.), de akárhogy alakult is, kétségtelenül telitalálat.. (Most azon a szükségszerűségen lépjünk túl, hogy mindkét mű önmagában túl rövid ahhoz, hogy egész estét betöltő műsor legyen belőle.) Az első rész, a Trójai játékok (Robert North és Bob Downes műve) férfi balettparódiának nevezi magát, jobb híján így jelezve, hogy hagyományos táncszínházban szokatlan produkció következik. (Az ún. alternatívokhoz szokott szem ezt is klasszikusnak látná, persze.) A nyolc férfitáncos a cirkuszi akrobatika, a tornacsapat-bemutató és a távol-keleti népi táncok modern elegyét adja, erőelemek sokaságát mutatva be. (Fizikai teljesítményük lefegyverző.) A tánc a Trója előtt (egy évtizedig) veszteglő akháj harcosok hétköznapjait és ünnepeit ábrázolja, harcokkal, játékokkal, évődésekkel. A néző először hőköl a zene (tkp. monoton zajok, aztán főleg dob) és a meglepő mozgássor elegyén, aztán maga is átveszi a ritmust – és akkor tudja átadni magát igazán a játéknak, amikor a koreográfia finom humorral teszi idézőjelbe, amit látunk. A második rész tűnik, első pillantásra, balettparódiának: mintha százegynéhány évet visszarepülnénk az időben. Annyira klasszikus balettet látunk, annyi hajdani balettközhelyet (nemcsak a mozgások jönnek a falvédőről meg a balettiskolai tankönyvekből, hanem a jelmez, a díszlet és persze a zene is: ez már annyira a klasszikus balett maga, hogy az nem is lehet igaz) sorakoztat egymás mellé, hogy nem is vélhetjük másnak, mint paródiának. Aztán, mikor kiderül, hogy nem az (vagy mégis?), amikor elfogadjuk A szilfid koordináta-rendszerét, és tudomásul vesszük, hogy az Operaház nagyon tudatosan játszik velünk és az idővel, egyfajta balett-történelmet is bemutatva, akkor már nincs más dolgunk, mint gyönyörködni. Elsősorban a két főszereplő, Balaban Cristina és Lagunov Jevgenyij fantasztikus játékában. Meg az egész estében. Nádas Sándor http://www.168ora.hu/arte/tanc-ajanlo-balett-operahaz-130927.html
Ledöbbentő, tényleg. Hogy a 168 Óra című hetilapban ilyen pancser írás jelenjen meg két olyan darabról, mint a Trójai játékok és A szilfid... Az elsőnél még megemlíti a koerográfus és a zeneszerző nevét (bár valszeg azt sem tudja, melyik ki :( ), A szilfidnél ez már nem is fontos a számára. Lehet, hogy az éltes kritikus most látta először a darabokat? Oké, egyéni szociója. De a 168 Óra, magát etalonnak tartó hetilap nem képes megbízni mondjuk egy Lőrinc Katit vagy egy Fuchs Líviát, hogy írjon táncról, ha már a belső emberei hülyék hozzá? Nádas Sándor írása 2014. október 9. Színe, visszája Tánc Hagyományos táncszínházban szokatlan produkció következik. Nem tudom, hogyan sodorta e két félidőt egymás mellé a műsorszervezés (véletlen, sors, balettigazgató stb.), de akárhogy alakult is, kétségtelenül telitalálat. Nem tudom, hogyan sodorta e két félidőt egymás mellé a műsorszervezés (véletlen, sors, balettigazgató stb.), de akárhogy alakult is, kétségtelenül telitalálat.. (Most azon a szükségszerűségen lépjünk túl, hogy mindkét mű önmagában túl rövid ahhoz, hogy egész estét betöltő műsor legyen belőle.) Az első rész, a Trójai játékok (Robert North és Bob Downes műve) férfi balettparódiának nevezi magát, jobb híján így jelezve, hogy hagyományos táncszínházban szokatlan produkció következik. (Az ún. alternatívokhoz szokott szem ezt is klasszikusnak látná, persze.) A nyolc férfitáncos a cirkuszi akrobatika, a tornacsapat-bemutató és a távol-keleti népi táncok modern elegyét adja, erőelemek sokaságát mutatva be. (Fizikai teljesítményük lefegyverző.) A tánc a Trója előtt (egy évtizedig) veszteglő akháj harcosok hétköznapjait és ünnepeit ábrázolja, harcokkal, játékokkal, évődésekkel. A néző először hőköl a zene (tkp. monoton zajok, aztán főleg dob) és a meglepő mozgássor elegyén, aztán maga is átveszi a ritmust – és akkor tudja átadni magát igazán a játéknak, amikor a koreográfia finom humorral teszi idézőjelbe, amit látunk. A második rész tűnik, első pillantásra, balettparódiának: mintha százegynéhány évet visszarepülnénk az időben. Annyira klasszikus balettet látunk, annyi hajdani balettközhelyet (nemcsak a mozgások jönnek a falvédőről meg a balettiskolai tankönyvekből, hanem a jelmez, a díszlet és persze a zene is: ez már annyira a klasszikus balett maga, hogy az nem is lehet igaz) sorakoztat egymás mellé, hogy nem is vélhetjük másnak, mint paródiának. Aztán, mikor kiderül, hogy nem az (vagy mégis?), amikor elfogadjuk A szilfid koordináta-rendszerét, és tudomásul vesszük, hogy az Operaház nagyon tudatosan játszik velünk és az idővel, egyfajta balett-történelmet is bemutatva, akkor már nincs más dolgunk, mint gyönyörködni. Elsősorban a két főszereplő, Balaban Cristina és Lagunov Jevgenyij fantasztikus játékában. Meg az egész estében. Nádas Sándor http://www.168ora.hu/arte/tanc-ajanlo-balett-operahaz-130927.html
3835 Balett Lorinc 2014-10-08 23:46:13
Jónapot kívánok, végre többé-kevésbé sikerül megcsinálnom egy piruettet, ezért most örömömben közzéteszem, bár látom én is hogy mi nem jó (pl nem elég kifordított a bal láb stb) de lesz ez még jobb is! [url]http://youtu.be/m01lOI1ybCE;Itt van elsö piruett próbálkozásom![/url] Remélem hogy tetszik azért!
Jónapot kívánok, végre többé-kevésbé sikerül megcsinálnom egy piruettet, ezért most örömömben közzéteszem, bár látom én is hogy mi nem jó (pl nem elég kifordított a bal láb stb) de lesz ez még jobb is! [url]http://youtu.be/m01lOI1ybCE;Itt van elsö piruett próbálkozásom![/url] Remélem hogy tetszik azért!
3834 IVA 2014-10-04 05:28:33 [Válasz erre: 3831 IVA 2014-09-23 04:56:05]
E petíció sikertelenségének mentségére mondom, hogy a kultúra ügyében indított petíciók általában nem szoktak sikeresek lenni. Arra persze nem lehetett számítani, hogy a petíció megerősítésére tízezrek fognak tüntetni hónapokon át a Kossuth vagy a Szabadság téren, transzparensekkel és kórusban kiabálással követelve, hogy a Magyar Állami Operaház több Seregi-balettet tűzzön a műsorára. De arra sem számítottam, hogy erős 1 hónap alatt mindössze 266-unk aláírása gyűlik össze. Az Opera vezetését, illetve az ország kulturális vezetését ez még mosolyra sem fakaszthatja. Mindössze egyetleneggyel több Seregi-balett akár csupán 6 előadásához – mondjuk, az Erkel Színházat – 10-12 ezer nézővel kellene megtölteni. Egy Spartacus esetében talán össze is jönne ennyi néző, ám a fölöttébb ügyetlenül megszerkesztett petíció, amelyet nyilvánvalóan táncművészek kezdeményeztek és szövegeztek meg a közönség nevében, eddig csak azt a konklúziót segíti elő, hogy 266 nézőért nem mutatnak be egy balettet. Elég rossz üzenet.
E petíció sikertelenségének mentségére mondom, hogy a kultúra ügyében indított petíciók általában nem szoktak sikeresek lenni. Arra persze nem lehetett számítani, hogy a petíció megerősítésére tízezrek fognak tüntetni hónapokon át a Kossuth vagy a Szabadság téren, transzparensekkel és kórusban kiabálással követelve, hogy a Magyar Állami Operaház több Seregi-balettet tűzzön a műsorára. De arra sem számítottam, hogy erős 1 hónap alatt mindössze 266-unk aláírása gyűlik össze. Az Opera vezetését, illetve az ország kulturális vezetését ez még mosolyra sem fakaszthatja. Mindössze egyetleneggyel több Seregi-balett akár csupán 6 előadásához – mondjuk, az Erkel Színházat – 10-12 ezer nézővel kellene megtölteni. Egy Spartacus esetében talán össze is jönne ennyi néző, ám a fölöttébb ügyetlenül megszerkesztett petíció, amelyet nyilvánvalóan táncművészek kezdeményeztek és szövegeztek meg a közönség nevében, eddig csak azt a konklúziót segíti elő, hogy 266 nézőért nem mutatnak be egy balettet. Elég rossz üzenet.
3833 IVA 2014-10-04 04:51:25
Feltöltötték a MÁO honlapjára a Coppélia kettős-hármas szereposztását. A főpróbát követő 6 előadásban Swanildát Kozmér Alexandra, Cristina Balaban (tánckari művész) és Shoko Nakamura, Ferencet Oláh Zoltán, Majoros Balázs és Leblanc Gergely, Coppéliust Komarov Alexandr, Kerényi Miklós Gábor és Bajári Levente alakítja, 2-2 alkalommal.
Feltöltötték a MÁO honlapjára a Coppélia kettős-hármas szereposztását. A főpróbát követő 6 előadásban Swanildát Kozmér Alexandra, Cristina Balaban (tánckari művész) és Shoko Nakamura, Ferencet Oláh Zoltán, Majoros Balázs és Leblanc Gergely, Coppéliust Komarov Alexandr, Kerényi Miklós Gábor és Bajári Levente alakítja, 2-2 alkalommal.
3832 IVA 2014-10-03 01:40:21
[url]http://www.opera.hu/hu/news/Probatanc_a_Magyar_Nemzeti_Baletthez_2;Próbatánc a Magyar Nemzeti Baletthez[/url] (A felhívás apró helyesírási és nyelvhelyességi hibái nem lepnek meg, újdonság viszont, hogy pl. a „mobil telefonszám” szakmai önéletrajzi adatnak számít.)
[url]http://www.opera.hu/hu/news/Probatanc_a_Magyar_Nemzeti_Baletthez_2;Próbatánc a Magyar Nemzeti Baletthez[/url] (A felhívás apró helyesírási és nyelvhelyességi hibái nem lepnek meg, újdonság viszont, hogy pl. a „mobil telefonszám” szakmai önéletrajzi adatnak számít.)
3831 IVA 2014-09-23 04:56:05 [Válasz erre: 3830 mandarina 2014-09-21 21:14:02]
Bár én még nem hallottam példát arra, hogy egy színház a közönség nyomására módosította a műsorkoncepcióját (a MÁO esetében legkevésbé sem hiszek ilyesmiben), őszinte kívánsággal írtam alá a petíciót: rajtam nem fog múlni az eredmény. Inkább azt tapasztalom, hogy központilag támogatott intézmények vezetőinek a közönség még a jegyvásárlással is hiába üzen.
Bár én még nem hallottam példát arra, hogy egy színház a közönség nyomására módosította a műsorkoncepcióját (a MÁO esetében legkevésbé sem hiszek ilyesmiben), őszinte kívánsággal írtam alá a petíciót: rajtam nem fog múlni az eredmény. Inkább azt tapasztalom, hogy központilag támogatott intézmények vezetőinek a közönség még a jegyvásárlással is hiába üzen.
3830 mandarina 2014-09-21 21:14:02
http://www.peticiok.com/seregibalett
http://www.peticiok.com/seregibalett
3829 svaler 2014-09-12 14:00:07
[url]http://www.kulturpart.hu/tanc/43533/nem_csak_a_testrol_szol;Interjú Elisabeth Danailov mesternővel[/url]
[url]http://www.kulturpart.hu/tanc/43533/nem_csak_a_testrol_szol;Interjú Elisabeth Danailov mesternővel[/url]
3828 Búbánat 2014-09-08 11:35:22
[url] http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=25401:a-hatty%C3%BAk-tav%C3%A1t%C3%B3l-a-kort%C3%A1rs-legend%C3%A1kig&Itemid=127; A hattyúk tavától a kortárs legendákig [/url] Solymosi Tamás az új operaházi évadról Mértékadó»Interjú | ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2014.09.07. - PALLÓS TAMÁS Részletek az interjúból: – „MacMillan 1974-ben született Manonját az ősbemutató társulata, a Királyi Balett hozta el az Operaházba 1985-ben; 2007-ben pedig a bécsi Staatsoper együttese vendégszerepelt vele a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. Massenet válogatott zenéje és a koreográfia egyaránt lenyűgöző. Minden idők egyik legszebb és leghatásosabb táncjátékáról van szó. Régóta tervezte a „meghonosítását"... – Feltétlenül szerettem volna, hogy e nagyszabású művet – amely szinte kiált az együttes után –, minél többen láthassák itthon is. A hazai közönség amúgy is nagyon szereti a klasszikus alapú, cselekményes baletteket. Nagyszerűek a karakterek, gyönyörű a zene. Az eredeti londoni díszleteket és jelmezeket kértem az alkotóktól. Néhány hét múlva érkeznek Budapestre a darab megvalósításában részt vevő szakemberek, illetve azok a művészek, akiket a jogtulajdonos – Kenneth MacMillan özvegye –, Deborah MacMillan jelölt ki a betanítására.” – „Az operabemutatók közül a Faust és a Sába királynője „érinti" a társulatot? – A Faust rendezőjének, Michal Znanieckinek markáns elképzelése van a darabról, művészi szabadságát pedig tiszteletben tartom. A Walpurgis-éji balettet Juronics Tamás fogja koreografálni; a szólórészeket a Magyar Nemzeti Balett szólistái adják elő. A Sába királynője még előkészítés alatt áll, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz a bemutatója júliusban. „
[url] http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=25401:a-hatty%C3%BAk-tav%C3%A1t%C3%B3l-a-kort%C3%A1rs-legend%C3%A1kig&Itemid=127; A hattyúk tavától a kortárs legendákig [/url] Solymosi Tamás az új operaházi évadról Mértékadó»Interjú | ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2014.09.07. - PALLÓS TAMÁS Részletek az interjúból: – „MacMillan 1974-ben született Manonját az ősbemutató társulata, a Királyi Balett hozta el az Operaházba 1985-ben; 2007-ben pedig a bécsi Staatsoper együttese vendégszerepelt vele a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. Massenet válogatott zenéje és a koreográfia egyaránt lenyűgöző. Minden idők egyik legszebb és leghatásosabb táncjátékáról van szó. Régóta tervezte a „meghonosítását"... – Feltétlenül szerettem volna, hogy e nagyszabású művet – amely szinte kiált az együttes után –, minél többen láthassák itthon is. A hazai közönség amúgy is nagyon szereti a klasszikus alapú, cselekményes baletteket. Nagyszerűek a karakterek, gyönyörű a zene. Az eredeti londoni díszleteket és jelmezeket kértem az alkotóktól. Néhány hét múlva érkeznek Budapestre a darab megvalósításában részt vevő szakemberek, illetve azok a művészek, akiket a jogtulajdonos – Kenneth MacMillan özvegye –, Deborah MacMillan jelölt ki a betanítására.” – „Az operabemutatók közül a Faust és a Sába királynője „érinti" a társulatot? – A Faust rendezőjének, Michal Znanieckinek markáns elképzelése van a darabról, művészi szabadságát pedig tiszteletben tartom. A Walpurgis-éji balettet Juronics Tamás fogja koreografálni; a szólórészeket a Magyar Nemzeti Balett szólistái adják elő. A Sába királynője még előkészítés alatt áll, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz a bemutatója júliusban. „
3827 murron 2014-09-01 15:45:37
"Solymosi Tamás balettigazgató bejelentette, hogy Nagy Iván balettművésznek, a Magyar Nemzeti Balett főtanácsadójának halála miatt a főtanácsadói poszt betöltésére Maina Gielgud balettmestert kérték fel, aki el is fogadta a feladatot. Gielgud 14 évet töltött az Ausztrál Balett élén, jelenleg szabadúszó tanár, színpadra állító balettmester és koreográfus. Mint egy korábbi sajtótájékoztatón felidézte, családi szálak fűzik Magyarországhoz, hiszen édesanyja, Gordon Zita színésznő magyar volt." [url]http://7ora7.hu/hirek/megnyilt-a-130-eves-operahaz-uj-evada;http://7ora7.hu/hirek/megnyilt-a-130-eves-operahaz-uj-evada[/url]
"Solymosi Tamás balettigazgató bejelentette, hogy Nagy Iván balettművésznek, a Magyar Nemzeti Balett főtanácsadójának halála miatt a főtanácsadói poszt betöltésére Maina Gielgud balettmestert kérték fel, aki el is fogadta a feladatot. Gielgud 14 évet töltött az Ausztrál Balett élén, jelenleg szabadúszó tanár, színpadra állító balettmester és koreográfus. Mint egy korábbi sajtótájékoztatón felidézte, családi szálak fűzik Magyarországhoz, hiszen édesanyja, Gordon Zita színésznő magyar volt." [url]http://7ora7.hu/hirek/megnyilt-a-130-eves-operahaz-uj-evada;http://7ora7.hu/hirek/megnyilt-a-130-eves-operahaz-uj-evada[/url]
3826 flavia 2014-08-28 00:04:42
Seregi László emlékére nem rendeztek gálaestet,balettjei viszont lekerültek a repertoárról. Biztos így van rendjén!
Seregi László emlékére nem rendeztek gálaestet,balettjei viszont lekerültek a repertoárról. Biztos így van rendjén!
3825 Aurora 2014-08-27 21:27:34 [Válasz erre: 3824 Myway 2014-08-24 10:55:05]
Kedves Myway! A sevillai borbélyt az |Erkel Színházban játszák, a március hetedikei Nagy Iván Gálaestre most is lehet jegyet venni a [url]https://www.jegymester.hu/hun/Event/13486/Nagy-Ivan-Galaest;jegymesteren,[/url] már én is megvettem, ezért is remélem, hogy az, hogy pillanatnyilag nem szerepel az Operaház aznapi műsorában, csak valami elektronikus malőr.
Kedves Myway! A sevillai borbélyt az |Erkel Színházban játszák, a március hetedikei Nagy Iván Gálaestre most is lehet jegyet venni a [url]https://www.jegymester.hu/hun/Event/13486/Nagy-Ivan-Galaest;jegymesteren,[/url] már én is megvettem, ezért is remélem, hogy az, hogy pillanatnyilag nem szerepel az Operaház aznapi műsorában, csak valami elektronikus malőr.
3824 Myway 2014-08-24 10:55:05
Hová tűnt a 2015. március 7-re tervezett NAGY IVÁN balettgála a műsorból? "Sevillai" megy helyette?
Hová tűnt a 2015. március 7-re tervezett NAGY IVÁN balettgála a műsorból? "Sevillai" megy helyette?
3823 Búbánat 2014-07-11 10:55:44
Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel: 19.00 – 19.35 Arckép Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész, koreográfus Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (ism)
Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel: 19.00 – 19.35 Arckép Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész, koreográfus Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (ism)
3822 maracuja 2014-07-09 21:33:50
http://youtu.be/6shNtQCpI_U
http://youtu.be/6shNtQCpI_U
3821 Haandel 2014-07-09 20:04:00 [Válasz erre: 3820 IVA 2014-07-09 19:22:07]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=6E2hYDIFDIU&list=RD6E2hYDIFDIU;My Way[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=6E2hYDIFDIU&list=RD6E2hYDIFDIU;My Way[/url]
3820 IVA 2014-07-09 19:22:07 [Válasz erre: 3819 Myway 2014-07-09 09:41:49]
Bizony, még túlzásba is viszi.
Bizony, még túlzásba is viszi.
3819 Myway 2014-07-09 09:41:49 [Válasz erre: 3816 IVA 2014-07-09 03:24:11]
Bocsánat, elírtam - de hogy megy az idő!
Bocsánat, elírtam - de hogy megy az idő!
3818 IVA 2014-07-09 03:34:53 [Válasz erre: 3815 flavia 2014-07-07 18:06:05]
Ugyanígy A diótörő esetében megfogalmazódó indulataink, illetve indulataink megfogalmazása szempontjából sem mindegy, hogy lecserélése nem a meghirdetett idei előadásokat érinti, hanem csak a jövő évieket. Bármennyire fáj is nekünk, akik Vajnonen verzióján és Oláh Gusztáv látványán nevelkedtünk és élvezkedtünk, ilyen szándék ellen semmit sem lehet tenni, ilyen döntés és lépés a mindenkori vezetés (főigazgatás, balettigazgatás, művészeti és gazdasági vezetés) hatáskörébe tartozik. Sehol sincs megírva, hogy 64 év után nem lehet egy darabot felújítani, ellenkezőleg: ritkaság, hogy egy előadás ennyi ideig érintetlenül megy, talán a Bohémélet mellett nincs is rá példa. A hattyúk tava 1951-es bemutatójának díszletei (Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán) és jelmezei (Márk Tivadar) A diótörőéhez hasonlóan szépségesek voltak, de már 1969-ben lecserélték őket egy csak Erkel színházival, és azóta kétszer az Operában, aminek során a zenei és koreográfiai szerkesztés, a szövegkönyv is nemegyszer rosszabb lett. Szóval inkább az számít csodának, hogy A diótörőt megkímélték ettől. Értem a Duna vizének folyásába vetett reményt, ami, tekintve, hogy a jelenlegi főigazgatás alatt már a „biztosnak hitt” főzeneigazgatót is lecserélték, nem is feltétlenül alaptalan. De érdemes sosem figyelmen kívül hagyni, hogy minden rossz helyébe jöhet még rosszabb is. (Elnézést a pesszimizmus hirdetéséért.)
Ugyanígy A diótörő esetében megfogalmazódó indulataink, illetve indulataink megfogalmazása szempontjából sem mindegy, hogy lecserélése nem a meghirdetett idei előadásokat érinti, hanem csak a jövő évieket. Bármennyire fáj is nekünk, akik Vajnonen verzióján és Oláh Gusztáv látványán nevelkedtünk és élvezkedtünk, ilyen szándék ellen semmit sem lehet tenni, ilyen döntés és lépés a mindenkori vezetés (főigazgatás, balettigazgatás, művészeti és gazdasági vezetés) hatáskörébe tartozik. Sehol sincs megírva, hogy 64 év után nem lehet egy darabot felújítani, ellenkezőleg: ritkaság, hogy egy előadás ennyi ideig érintetlenül megy, talán a Bohémélet mellett nincs is rá példa. A hattyúk tava 1951-es bemutatójának díszletei (Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán) és jelmezei (Márk Tivadar) A diótörőéhez hasonlóan szépségesek voltak, de már 1969-ben lecserélték őket egy csak Erkel színházival, és azóta kétszer az Operában, aminek során a zenei és koreográfiai szerkesztés, a szövegkönyv is nemegyszer rosszabb lett. Szóval inkább az számít csodának, hogy A diótörőt megkímélték ettől. Értem a Duna vizének folyásába vetett reményt, ami, tekintve, hogy a jelenlegi főigazgatás alatt már a „biztosnak hitt” főzeneigazgatót is lecserélték, nem is feltétlenül alaptalan. De érdemes sosem figyelmen kívül hagyni, hogy minden rossz helyébe jöhet még rosszabb is. (Elnézést a pesszimizmus hirdetéséért.)
3817 IVA 2014-07-09 03:30:03 [Válasz erre: 3814 flavia 2014-07-07 18:01:18]
„Az Erkelben sem az elmúlt, sem pedig a következő évadban nem látható Seregi balettje. A várva várt margitszigeti Spartacus ezen a nyáron sem jött létre, mert a balettigazgató nem engedte az együttest a szabadtérire fellépni. [...] A beígért, ám létre nem jött római vendégjátékért a jogörökösöket hibáztatta [...] Érthetetlen, hogy a Seregi darabokat miért "nyírja", talán azért, mert ő nem kifejezetten Seregi táncos volt!?” (3806) A Solymosi Tamásra vonatkozó két vádból nem következik logikusan a köztük levő lakonikus megjegyzés. Akár sajtónyilatkozatból való értesülés, akár belső, házi hír, csak akkor lehetne róla kialakítani véleményt, ha tudnánk, hogy a jogörökösök pontosan mit és miért akadályoztak meg, s hogy ez igaz-e, vagy megalapozottan tagadható. Hiszen ha igaz, ez nyitja lehet annak is, hogy miért nem adják a Shakespeare-adaptációkat sem, amiért ez esetben nem (vagy nem csak) az igazgató hibáztatható.
„Az Erkelben sem az elmúlt, sem pedig a következő évadban nem látható Seregi balettje. A várva várt margitszigeti Spartacus ezen a nyáron sem jött létre, mert a balettigazgató nem engedte az együttest a szabadtérire fellépni. [...] A beígért, ám létre nem jött római vendégjátékért a jogörökösöket hibáztatta [...] Érthetetlen, hogy a Seregi darabokat miért "nyírja", talán azért, mert ő nem kifejezetten Seregi táncos volt!?” (3806) A Solymosi Tamásra vonatkozó két vádból nem következik logikusan a köztük levő lakonikus megjegyzés. Akár sajtónyilatkozatból való értesülés, akár belső, házi hír, csak akkor lehetne róla kialakítani véleményt, ha tudnánk, hogy a jogörökösök pontosan mit és miért akadályoztak meg, s hogy ez igaz-e, vagy megalapozottan tagadható. Hiszen ha igaz, ez nyitja lehet annak is, hogy miért nem adják a Shakespeare-adaptációkat sem, amiért ez esetben nem (vagy nem csak) az igazgató hibáztatható.
3816 IVA 2014-07-09 03:24:11 [Válasz erre: 3808 Myway 2014-07-06 12:49:49]
Egy (nyilván) elírást korrigálok: A diótörő jelenlegi látványa, koreográfiai verziója 64 éve meghatározója a magyar táncművészetnek.
Egy (nyilván) elírást korrigálok: A diótörő jelenlegi látványa, koreográfiai verziója 64 éve meghatározója a magyar táncművészetnek.
3815 flavia 2014-07-07 18:06:05 [Válasz erre: 3811 IVA 2014-07-07 01:57:37]
Idén utoljára látható A diótörő ebben a formájában,Solymosi elgondolása szerint a 2015-2016.évadban lesz az új verzió bemutatója.Addig sok víz lefolyik a Dunán,várjuk ki a végét.
Idén utoljára látható A diótörő ebben a formájában,Solymosi elgondolása szerint a 2015-2016.évadban lesz az új verzió bemutatója.Addig sok víz lefolyik a Dunán,várjuk ki a végét.
3814 flavia 2014-07-07 18:01:18 [Válasz erre: 3807 IVA 2014-07-06 03:59:44]
Mivel a római vendégszereplésre a Spartacus lett bejelentve,a Seregi darabok jogörököseiről volt szó.
Mivel a római vendégszereplésre a Spartacus lett bejelentve,a Seregi darabok jogörököseiről volt szó.
3813 Búbánat 2014-07-07 14:38:47 [Válasz erre: 3812 Búbánat 2014-07-07 14:38:08]
„Kezdetét vette a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozata. [url] http://www.kultura.hu/elkezdodott-szegedi; A nyitódarab idén a Zorba, a görög című táncmű volt, [/url] melyet Harangozó Gyula, a fesztivál művészeti igazgatója állított színpadra. A rendezvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg július 4-én este a Dóm téren.”
„Kezdetét vette a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozata. [url] http://www.kultura.hu/elkezdodott-szegedi; A nyitódarab idén a Zorba, a görög című táncmű volt, [/url] melyet Harangozó Gyula, a fesztivál művészeti igazgatója állított színpadra. A rendezvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg július 4-én este a Dóm téren.”
3812 Búbánat 2014-07-07 14:38:08 [Válasz erre: 3805 Búbánat 2014-07-04 10:03:49]
Utólag: ezt láthatta a közönség: [url] http://szegedcafe.hu/2014/07/03/36-oraval-a-premier-elott-zorba-a-gorog/; 36 ÓRÁVAL A PREMIER ELŐTT: ZORBA, A GÖRÖG [/url] [url] http://szegedcafe.hu/2014/07/02/ilyen-lesz-a-zorba-a-gorog-video/; video [/url]
Utólag: ezt láthatta a közönség: [url] http://szegedcafe.hu/2014/07/03/36-oraval-a-premier-elott-zorba-a-gorog/; 36 ÓRÁVAL A PREMIER ELŐTT: ZORBA, A GÖRÖG [/url] [url] http://szegedcafe.hu/2014/07/02/ilyen-lesz-a-zorba-a-gorog-video/; video [/url]
3811 IVA 2014-07-07 01:57:37 [Válasz erre: 3808 Myway 2014-07-06 12:49:49]
Indulatodat megértem. Ha egy igazgató egy értékes és sikeres előadás-változatot lecserél rosszabbra, csúnyábbra, azért sajnos nem lehet bíróság elé állítani és kitiltani a színházakból. Az Operaházban és az Erkel Színházban ez a folyamat már az 1960-as évek óta tart, egyes daraboknak a le- és továbbzüllését már 3-4 lépcsőfokban megértem-megéltem. Ezen az alapon a MÁO története fél évszázada folyamatosan rögtönítélő bírósági tárgyalások sorozata lehetne. Hiszen nagyon sok olyan csodás előadásunk volt, mint A diótörő (nemcsak Oláh Gusztáv, hanem Fülöp Zoltán díszleteivel is), amelyeket hidegvérrel lecseréltek, vagy száműztek a repertoárról. A diótörő mostani (esetleges) lecserélésének kérdése azonban valóban felvet etikai, sőt jogi problémákat, ha nem csupán felröppent híresztelésről van szó. Hét óra múlva indul a jegyárusítás a decemberi előadásokra, ám a honlapon pillanatnyilag a balettnek a tavalyival egyező alkotóstábja szerepel, Vajnonen koreográfiája és Oláh Gusztáv látványa. Mást adni helyette simán a vásárló becsapása lenne, amiért az Operának kezelési díjtól mentesen vissza kellene térítenie a jegyek ellenértékét. (Az 1959-es Balettek könyvéből én is Vajnonnenként ismertem, de manapság mindenütt 1 n-nel látom a nevét.)
Indulatodat megértem. Ha egy igazgató egy értékes és sikeres előadás-változatot lecserél rosszabbra, csúnyábbra, azért sajnos nem lehet bíróság elé állítani és kitiltani a színházakból. Az Operaházban és az Erkel Színházban ez a folyamat már az 1960-as évek óta tart, egyes daraboknak a le- és továbbzüllését már 3-4 lépcsőfokban megértem-megéltem. Ezen az alapon a MÁO története fél évszázada folyamatosan rögtönítélő bírósági tárgyalások sorozata lehetne. Hiszen nagyon sok olyan csodás előadásunk volt, mint A diótörő (nemcsak Oláh Gusztáv, hanem Fülöp Zoltán díszleteivel is), amelyeket hidegvérrel lecseréltek, vagy száműztek a repertoárról. A diótörő mostani (esetleges) lecserélésének kérdése azonban valóban felvet etikai, sőt jogi problémákat, ha nem csupán felröppent híresztelésről van szó. Hét óra múlva indul a jegyárusítás a decemberi előadásokra, ám a honlapon pillanatnyilag a balettnek a tavalyival egyező alkotóstábja szerepel, Vajnonen koreográfiája és Oláh Gusztáv látványa. Mást adni helyette simán a vásárló becsapása lenne, amiért az Operának kezelési díjtól mentesen vissza kellene térítenie a jegyek ellenértékét. (Az 1959-es Balettek könyvéből én is Vajnonnenként ismertem, de manapság mindenütt 1 n-nel látom a nevét.)
3810 Livingstone 2014-07-06 17:23:26 [Válasz erre: 3808 Myway 2014-07-06 12:49:49]
Ó Istenem, rég nem az a kérdés, hogy mihez van mersze az igazgatónak, hanem kik és mit engednek neki megtenni!
Ó Istenem, rég nem az a kérdés, hogy mihez van mersze az igazgatónak, hanem kik és mit engednek neki megtenni!
3809 Myway 2014-07-06 12:51:13 [Válasz erre: 3808 Myway 2014-07-06 12:49:49]
BALETTIZGATÓ (nem félre írás)
BALETTIZGATÓ (nem félre írás)
3808 Myway 2014-07-06 12:49:49 [Válasz erre: 3807 IVA 2014-07-06 03:59:44]
Bocsánat előre is, de a büdös picsába azzal a kulturális élettel, amelyikre azt kell leírni, hogy bizonyos balett(ek) "nem fér(nek) bele jelen politikai és társadalmi rendszerünkbe". Ez szégyen a magyar kultúrára nézve, nem beszélve arról a felreppent híresztelésről, hogy Solymosi balettizgató (nem felére írás) ÚJ DIÓTÖRŐre vonatkozó gondolata megszülethetett egyáltalán. Oláh Gusztáv csodálatos, védett színpadképe jelmezei, Vajnonnen mesteri koreográfiája esztétikailag is 54 éve meghatározója a magyar táncművészetnek! Ha a ST IZGATÓ meg meri tenni, hogy ezt a DIÓTÖRŐ változatot törli a repertoárról, azonnal rögtönítélő bíróság elé kell állítani és a világ összes színházából ki kell tiltani!!!
Bocsánat előre is, de a büdös picsába azzal a kulturális élettel, amelyikre azt kell leírni, hogy bizonyos balett(ek) "nem fér(nek) bele jelen politikai és társadalmi rendszerünkbe". Ez szégyen a magyar kultúrára nézve, nem beszélve arról a felreppent híresztelésről, hogy Solymosi balettizgató (nem felére írás) ÚJ DIÓTÖRŐre vonatkozó gondolata megszülethetett egyáltalán. Oláh Gusztáv csodálatos, védett színpadképe jelmezei, Vajnonnen mesteri koreográfiája esztétikailag is 54 éve meghatározója a magyar táncművészetnek! Ha a ST IZGATÓ meg meri tenni, hogy ezt a DIÓTÖRŐ változatot törli a repertoárról, azonnal rögtönítélő bíróság elé kell állítani és a világ összes színházából ki kell tiltani!!!
