Bejelentkezés Regisztráció

Balett-, és Táncművészet


316 Darer 2009-03-03 13:12:51
sehol

315 Darer 2009-03-02 11:27:48
Hol lehet balett DVD-ket kapni?

314 Siegfried 2009-02-26 19:30:43
[url]http://www.opera.hu/index.php?module=akt2&k=aktualis&akt2=1035996; A Magyar Nemzeti Balett együttese nagyszabású nyári kurzust szervez[/url]

313 Siegfried 2009-01-29 16:43:31 [Válasz erre: 312 Myway 2009-01-23 08:10:20]
Budapesten is kartáncos volt? Az idézett honlap szerint szólótáncos. Vasárnap 15:00 Mezzo tv: "Prix de Lausanne" balettverseny döntő. "A Magyar Táncművészeti Főiskola három növendéket nevezett, akik mindhárman (Csonka Vanessza, Kelemen Ágnes és Leblanc Gergely) részt vehetnek a versenyen." www.mtf.hu

312 Myway 2009-01-23 08:10:20
Siegfried-nek: volt ilyen nevű táncos az Operában, csak akkor ALEKSZEJ BESSZMERTNIJ néven szerepelt és (rövid tartózkodás után) a Miskolci Nemzeti Színház tánckarából szerződött Pestre; IVA-nak: csak névrokona a nemrég elhúnyt Natalija Besszmertnovának.

311 IVA 2009-01-23 04:35:40 [Válasz erre: 309 Siegfried 2009-01-22 22:16:09]
Eszembe jutott, hogy a múlt század '70-es éveinek táján nagyszabású vendégjáték-sorozatot bonyolított le a MÁO-ban a Moszkvai Nagyszínház. Egyik prímabalerinájukat Natalja Beszmertnovának hívták. Lehet, hogy a kérdezett szólista rokona?

310 IVA 2009-01-23 04:28:32 [Válasz erre: 308 virius 2009-01-16 22:03:43]
Különös, én nem arra tippeltem, hogy Kocsák szerzői jogi vita megelőzésére írt más dallamot a törpék indulójának ritmusára, hanem arra, hogy zeneszerzői becsvágyból idézte csupán a filmzene ritmikáját. Az új függönyre az Opera-topicban reflektáltam.

309 Siegfried 2009-01-22 22:16:09
A [url]http://www.tanzolymp.com/pages_eng/organisator.html;www.tanzolymp.com[/url] -on olvasom Oleksi Bessmertni életrajzában: "1993-1995 Soloist at the National Ballet in Budapest". Nekem nem rémlik, hogy lett volna ilyen nevű táncosunk.

308 virius 2009-01-16 22:03:43 [Válasz erre: 307 IVA 2009-01-16 03:02:48]
Én a 16-ai előadást láttam, nem volt ugyan abszolút telt ház, de most is óriási volt a siker. Különösen Kováts Gergely Csanád Morgója és Kerényi Miklós Dávid Kukája tetszett. Most nem volt olyan malőr, hogy a taps abbahagyása után lett volna egy második tabló. A zenéről: Kocsák jóformán filmzenét írt, de emészthető, külön díjazom a törpék indulóját, mert a Hey-ho mintájára írta, de úgy, hogy a Walt Disney Company ne tudjon belekötni, mert nem az a dallam! (Amúgy ha már a függönyt említetted: ez biza már az új függöny volt, amelyről az Opera topikban már esett szó.)

307 IVA 2009-01-16 03:02:48
Sikerült látnom a Hófehérke és a 7 törpét - ahogy szándékoztam - Boros Ildikó címszereplésével. Olyan volt, mintha a képeskönyvből táncolt volna elő: megnyerő, szép, kedves, szeretetre méltó; táncolása elbűvölő. Kozmér Alexandra a Mostoha szerepében nagyon-nagyon tetszett! Imponáló megjelenéséből, pontos játékából, minden gesztusából a személyiség ereje sugárzik - sajnálom, hogy A bajadérban nem sikerült látnom. A Mostoha Banyává varázsolt inkarnációjában Bajári Levente mozgott bravúrosan. A hét törpe közül - és talán az egész előadásban - a leghálásabb szerep Kukáé. Szegő András tökéletesen kiaknázza minden lehetőségét. Technikai tudása, virtouzitása lenyűgöző, kedélye, humora fáradhatatlan, és mindig az őszinte közlés, a jó ízlés határán belül mozog. Csak dicsérettel és köszönettel tudom illetni az előadás valamennyi szereplőjét és alkotóját. Szeretem az ilyen (szép, szemnek és meséhez való) díszletet (Kentaur), ha valami zavart benne, az, hogy a palota külsejének mesés bája nincs összhangban azzal a hangulattal, léptékkel és mérettel, amit a pompás csarnok sugall, és azzal a ridegséggel, ami inkább a mostohát jellemezné, semmint a környezetet. A zene (Kocsák Tibor) és a koreográfia (ifj. Harangozó Gyula) egyaránt tetszetős, élvezetes. A rosszul őrzött lány, vagy akár a Sylvia szellemességét egészében nem éri el, de a törpék remeklésével víg darabként is értékes. Az érdeklődést folyamatosan fenntartja, kivétel ebben a Banya szerepe: úgy éreztem, a görgős hokedli ötletében több lehetőséget rejlik. A január 15-i előadáson ifj. Harangozó is fogadta a közönség ünneplését, mint premieren. A siker egyértelmű volt, de úgy gondolom, a műszaknak (?) jobban oda kellene figyelni arra, hogy ha a közönség abbahagyta a tapsot, ne nyíljék szét ismét a függöny, mert ez akkor is kínos, ha a nézők szívesen rászánják magukat még egy köszönetre.

306 Sesto 2009-01-09 11:57:46
...s a "Kurier" így látja az új balettdirektort,-ill. Dominique Meyer érvel Legris mellett, míg tk. Harangozó szerzödését nem akarta meghosszabítani: Manuel Legris: Neuer Ballettdirektor "Garant für internationale Ausstrahlung" Der designierte Direktor der Wiener Staatsoper, Dominique Meyer zu seiner Entscheidung Manuel Legris als Ballett-Direktor zu holen. Dominique Meyer, der designierte Direktor der Wiener Staatsoper. Ich kenne Manuel Legris seit 20 Jahren, seit ich Intendant an der Pariser Oper war. Wir haben viele gemeinsame Auffassungen und haben uns immer gut verstanden", begründete der designierte Direktor der Wiener Staatsoper, Dominique Meyer, heute im Gespräch seine Entscheidung, den französischen Tänzer ab 2010 zu seinem Ballettdirektor zu machen. "Legris kommt aus der Schule von Rudolf Nurejew, der ihn entdeckt hat. Das ist für Wien nicht unwichtig. Er ist ein großer Künstler mit großer tänzerischer Erfahrung. Er genießt dank seiner Gastspiele überall großes Ansehen und ist Garant für die künftige internationale Ausstrahlung unseres Balletts." An den Strukturen, d.h. an der Gemeinsamkeit des Balletts der Wiener Staatsoper und Volksoper, will Meyer zunächst nichts ändern: "Ich habe damit noch zu wenig Erfahrung. Wir bleiben bei dem heutigen System und werden uns in Ruhe ansehen, wie sich das entwickelt. Dabei ist zunächst vor allem der Inhalt wichtig. Ein Ballett wie in Wien soll in allen Bereichen erstklassig sein. Wir brauchen die klassischen Stücke in den besten Fassungen, daneben aber auch die wichtigen Stücke des 20. Jahrhunderts, von den Ballets Russes bis zu Balanchine. Und natürlich auch neue Stücke mit heutigen Choreographen." "Gleichzeitig reif und frisch" Legris habe als Tänzer selbst ein großes Repertoire, betonte der künftige Staatsoperndirektor. "Er hat fast alle klassischen Stücke in fast allen wesentlichen Versionen getanzt. Er hat mit den wesentlichen Choreographen gearbeitet. Das bedeutet für uns auch eine große Sicherheit, etwa was die Rechte angeht, denn sie vertrauen ihm und seiner Arbeit." Legris müsse im Frühling an der Pariser Oper als Tänzer in Pension gehen, weil dafür eine Altersgrenze von 45 Jahren vorgesehen sei, habe aber auch mit seiner eigenen Truppe bereits viel Auslands-Erfahrung gesammelt, etwa auf regelmäßigen Japan-Gastspielen. "Dadurch ist er gleichzeitig reif und frisch", schmunzelte Meyer. Eine Verlängerung von Gyula Harangozo sei für ihn nicht zur Debatte gestanden, sagte Meyer. "Manuel Legris kennt Wien und das Wiener Ballett, weil er immer wieder hier gastiert hat. Ich werde ihm die größtmögliche Unterstützung zukommen lassen." Artikel vom 08.01.2009 13:46

305 Sesto 2009-01-09 11:52:00
...Manuel Legris lesz a STOP & VOP-Balett és a Balettiskola új direktora: Legris wird neuer Ballettdirektor für Staatsoper 08.01.2009 | 16:10 | (APA) Der französische Tänzer Manuel Legris wird neuer Direktor des Balletts der Wiener Staatsoper und Volksoper ab 2010. Das gaben die Bundestheater am Donnerstag bekannt. Der Nachfolger des derzeitigen Ballettdirektors Gyula Harangozo erhält einen mit 1. September 2010 startenden Fünfjahresvertrag, der auch die künstlerische Leitung der Ballettschule der Wiener Staatsoper einschließt. Der gebürtige Pariser Legris (44) wurde an der Ballettschule der Pariser Oper ausgebildet und mit 16 Jahren ins Corps de ballet der Pariser Oper aufgenommen. 1986 wurde er auf der Bühne der Metropolitan Opera in New York vom damaligen Ballettdirektor der Pariser Oper, Rudolf Nurejew, in den Rang eines Danseur Etoile erhoben. An der Wiener Staatsoper war Manuel Legris 1985 erstmals als Gastsolist zu sehen. Seinen bisher letzten Auftritt in der Staatsoper absolvierte er 2003 in der "Nurejew-Gala" (mit dem Pas de deux aus "Der Nussknacker" und dem Pas de deux aus "Romeo und Julia"). 2008 war er in der Ballett-Gala von ImPulsTanz in Auszügen aus Angelin Preljocajs "Le Parc im Burgtheater zu sehen. "Wien ist eine wunderschöne Herausforderung für mich", erklärte Legris im Gespräch mit der APA. Nun warte aber sehr viel Arbeit auf ihn. Vor einem Jahr wurde ihm der Vorschlag, nach Wien zu gehen, erstmals unterbreitet, für die Entscheidung nahm er sich allerdings Zeit. Mit Dominique Meyer ist er seit 20 Jahren aus der gemeinsamen Arbeit an der Pariser Oper bekannt. "Wir haben sehr viele gemeinsame Auffassungen und uns immer gut verstanden", so der designierte Staatsoperndirektor Dominique Meyer gegenüber der APA. Und auch Legris hat an die Zusammenarbeit "sehr gute Erwartungen". Die Wiener Compagnie wolle man gemeinsam zu größerer Internationalität führen, konkrete Pläne für Personalia und Repertoire muss sich der 44-jährige Publikumsliebling, der im kommenden Jahr als Etoile in Pension geht, erst erarbeiten. (APA)

304 Sesto 2008-12-30 16:18:25
...elhunyt Gerlinde Dill, a magyar publikum számára korábban tk. mint az Újévi koncert balett részleteinek koreográfusa, balettmester ismert: Gerlinde Dill 75-jährig gestorben Die Staatsopern-Ballettmeisterin gestaltete von 1974 bis 1995 Choreographien für die Fernsehübertragungen des Neujahrskonzerts Wien - Die ehemalige Ballettmeisterin der Wiener Staatsoper, Gerlinde Dill, ist am vergangenen Samstag (27. Dezember) 75-jährig in Wien gestorben. Dies teilte die Staatsoper heute, Montag, in einer Aussendung mit. Dill tanzte als Mitglied des Wiener Staatsopernballetts zahlreiche Solopartien, wurde 1980 zur Ballettmeisterin und hatte in der Saison 1990/91 die Leitung des Ensembles inne. Von 1874 bis 1995 gestaltete Dill Choreographien für die Fernsehübertragungen des Neujahrskonzerts. Am 25. Juli 1933 in Wien geboren, studierte Gerlinde Dill ab 1940 an der Ballettschule der Wiener Staatsoper. Zusätzlichen Unterricht erhielt sie an der Tanzabteilung der Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien sowie bei Pädagogen in Paris und London. 1949 wurde Dill Mitglied des Wiener Staatsopernballetts. Parallel zu ihrer Laufbahn als Tänzerin begann 1963 ihre Tätigkeit als choreographische Assistentin, als Proben- und Trainingsleiterin sowie als Lehrerin an der Ballettschule der Wiener Staatsoper, wo sie 1980 zur Ballettmeisterin aufstieg und eine Reihe von Choreographien für Opernproduktionen schuf. Für ihre Verdienste um das Staatsopernballett wurden ihr der Professorentitel und das Österreichische Ehrenkreuz für Wissenschaft und Kunst I. Klasse verliehen. (APA)

303 Myway 2008-12-21 16:27:38
92 éves korában meghalt OLGA LEPESINSZKAJA a szovjet-orosz táncművészet egyik legnagyobb sztárja, Sztálin kedvenc balerinája. A 90. születésnapján megrendezett gálaest egyik legnagyobb sikerét ifj.Nagy Zoltán és Aleszja Popova aratta!

302 Siegfried 2008-12-21 14:37:32
JÓTÉKONYSÁGI EST IFJ. NAGY ZOLTÁN BALETTMŰVÉSZ EMLÉKÉRE: 2008. DECEMBER 27. 20 ÓRA THÁLIA SZÍNHÁZ

301 Sesto 2008-12-15 09:27:59
...UWE SCHOLZ emlékkiállítás Lipcsében: LEIPZIG: Ausstellungseröffnung "In memoriam Uwe Scholz" am Dienstag, 16.12., 18.45 Uhr, Opernhaus (Parkettfoyer) Am 31. Dezember 2008 wäre der große Choreograph Uwe Scholz 50 Jahre alt geworden. Aus diesem Anlass widmen die Oper Leipzig und das Leipziger Ballett, dessen Ballettdirektor und Chefchoreograph Uwe Scholz von 1991 bis 2004 war und das er in diesen Jahren außerordentlich geprägt hat, eine Ausstellung mit dem Titel „In memoriam“ Uwe Scholz. In der Ausstellung wird anhand seiner Biographie, seines Werverzeichnisses und vieler Porträts aus seinem leben noch einmal das Schaffen von Uwe Scholz nachvollziehbar werden. Mit zahlreichen Fotos zu seinen Choreographien, die in dieser Spielzeit auf dem Spielplan stehen, möchte die Oper Leipzig zudem Lust machen, diese Ballette wieder oder neu zu entdecken. Zum ersten Mal sind auch viele Plakate von Tourneen und Gastspielen zu sehen, die die internationale Bedeutung des großen Künstlers deutlich machen. Die Ausstellung ist vom 16. Dezember bis 31. Januar 2009 jeweils zu den Vorstellungen im Parkettfoyer zu sehen. Das Leipziger Ballett gedenkt darüber hinaus dem großen Choreographen mit einer seiner schönsten Choreographien: „Die Schöpfung“ zur Musik von Joseph Haydns gleichnamigem Oratorium. Die Wiederaufnahme dieses Balletts ist am 30. Januar 2009 im Opernhaus zu erleben. Der Chor der Oper Leipzig und das Gewandhausorchester werden dirigiert von Sören Eckhoff, der als Chordirektor der Oper Leipzig ein besonders profunder Kenner des Oratoriums von Joseph Haydn ist. Das Leipziger Ballett tanzt darüber hinaus bei der großen Silvester-Gala in Stuttgart, die ebenfalls Uwe Scholz’ 50. Geburtstag gewidmet ist. Neben dem Leipziger Ballett, das die Choreographie „Zweite Symphonie“ zur Musik von Robert Schumann präsentieren wird, tanzen das Zürcher Ballett und das Stuttgarter Ballett. Giovanni Di Palma und Maiko Oishi waren zudem als Solisten bei der international besetzten Gala „Les Étoiles de Ballet 2000“ am 29. November dieses Jahres in Cannes zu Gast und tanzten dort den pas de deux „Sonate“ nach Musik von Rachmaninow von Uwe Scholz. "Hört der Engel helle Lieder...“ Der Kinderchor der Oper Leipzig singt Weihnachtslieder Donnerstag, 18. Dezember, 17.30 Uhr, Kassenhalle (Opernhaus) Eintritt frei! Weihnachten naht! Und auch wenn in der Hektik der Vorweihnachtszeit einem schon mal die Lust auf das Fest vergehen kann, dann gibt es doch Momente, die einen wieder daran erinnern, dass diese Tage eigentlich Besinnung bieten sollten. Der Kinderchor der Oper Leipzig hat in diesem Jahr den Wunsch, mit Weihnachtsliedern allen Besuchern des Opernhauses ein bißchen von dieser großen Vorfreude zu vermitteln. Am kommenden Donnerstag, dem 18. Dezember um 17.30 Uhr werden deshalb die schönsten Weihnachtslieder in der Kassenhalle zu hören sein. Dazu gehören natürlich „O du fröhliche“, „Alle Jahre wieder“, „Morgen kommt der Weihnachtsmann“ oder „Ihr Kinderlein kommet“. Aber auch etwas unbekanntere Lieder wie „Hört der Engel helle Lieder“ oder „Tausend Sterne sind ein Dom“. Und wer mag, darf auch bei einigen dieser Klassiker mitsingen – ein Zettel mit den Texten wird ausgegeben. Wer den Kinderchor der Oper Leipzig schon früher hören möchte, hat dazu bereits am Mittwoch, dem 17. Dezember um 19.30 Uhr wieder die Gelegenheit. Denn in Humperdincks Oper „Hänsel und Gretel“ ist der Kinderchor ein echter „Star“. Und nach der vielen Hexerei ist der „Abendsegen“, gesungen von dem Kinderchor, ein absolut bewegender Moment. (Merker)

300 Búbánat 2008-12-06 09:16:08 [Válasz erre: 298 szeptima 2008-12-04 22:14:04]
Holnap a Mezzó sugározza a Scalából...

299 IVA 2008-12-05 05:58:21 [Válasz erre: 297 virius 2008-12-04 16:00:52]
Én most tervezem oda. Csak javasolnám a harmadik felvonáshoz az első kép díszletének visszaállítását, a temlomocska nélkül, holdfényes világítással. (Még takarékos is vagyok.)

298 szeptima 2008-12-04 22:14:04 [Válasz erre: 295 Myway 2008-12-03 18:00:42]
Köszönöm a tájékoztatást,a tv-ben én is láttam, de akkor nem vettem fel.Szerettem volna ismét látni.Ismerősöm nincs,azért fodultam Hozzátok. Egyébként elég sok változatban láttam már,egy felvételem van is a francia változatban/Nurejev koreográfiájával/.De nekem a Seregi-féle kell! :))) Ez a jogvita meddig tarthat?

297 virius 2008-12-04 16:00:52 [Válasz erre: 292 IVA 2008-11-25 01:10:22]
Nota bene: pár évvel ezelőtt valóban az Erkelbe tervezték a Bajadért.

296 Siegfried 2008-12-03 20:00:02 [Válasz erre: 287 Sesto 2008-11-20 17:21:12]
Most nézem a www.mariinsky.ru/en honlapot. Hónap végéig rajta van a szereposztás. Honnan veszitek, hogy "csak az előadás napján délben teszik közzé, hogy este éppen melyik szereposztás, szólista táncol"? Megtiltják a táncosoknak az internet használatát?

295 Myway 2008-12-03 18:00:42 [Válasz erre: 294 szeptima 2008-12-03 14:19:36]
A Seregi-féle ROMEO hivatalosan sehol nem kapható, nincs forgalomban - SAJNOS! Kb. egy évtizede a Magyar Televízió rögzitette és ment is adásban, de jogi problémák miatt nem hozható forgalomba. Ha valaki ismerős esetleg anno felvette, talán tőle beszerezhető. Az Operaház shop-jában egyébként nagyon sokan (külföldiek is!)keresik - hiába! Pedig jó reklám lehetett volna az Operaháznak és a balettegyüttesnek is...Van viszont több külföldi változat DVD-n!

294 szeptima 2008-12-03 14:19:36
Kedves Fórumozok! Üdvözlök Mindenkit ! Új vagyok,ez az első beírásom,amely egy kérés lenne:Szeretném megszerezni a Seregi-féle Rómeó és Júliát,ifj. Nagy Zoltán előadásában DVD-én vagy kazettán.Sajnos eddig nem jártam sikerrel, tudja-e valaki hogyan, honnan lehetne beszerezni? Egyébként egy nyugdíjas zenerajongó vagyok,de bizonyos körülmények miatt csak itthon tudom élvezni a zenét,legyen az bármi ,-rádión,Tv-én/ mezzo/ kazettán, DVD-én ,régi bakelit lemezeken, viszont a CD-t ,a számítógépes zenehallgatás nem igen kedvelem. Köszönettel Szeptima

293 IVA 2008-11-25 01:24:32 [Válasz erre: 288 IVA 2008-11-21 01:26:48]
Hétfőn végre felrakták a honlapra a szerdai és csütörtöki előadások teljes szereposztását, illetve az addig N. N.-ként jelzett címtáncosnő nevét. Én is sietek helyesbíteni, pontosítani: Maya Dumachenko. Bemutatásával nem tisztelték meg sem a (vendég?)művészt, sem a közönséget.

292 IVA 2008-11-25 01:10:22 [Válasz erre: 283 virius 2008-11-16 23:16:21]
Tiszteletre méltó, szép, kellemes előadásként mutatkozott be november 19-én A bajadér. Felidézte megrendítő, forró hangulatú balett-estek élményét, de nem kéredzkedett azok sorába, egyelőre. Egyetértve azzal, hogy régi adósságát törlesztette vele az Operaház, és fontos volt, hogy a hazai balettrajongó végre élőben és egészében találkozzék azzal a darabbal, amelyet csak részleteiben, illetve külföldi felvételekről ismer, kissé megértőbb lettem az évtizedek műsorpolitikája iránt. A bajadér koreográfiai gyöngyszem, látványos előadás lehetősége, andalító élmény annak, aki a Keletért még európai hamisítványok formájában is rajong (magam is ilyen vagyok) - de nem tartozik a legkiválóbb remekművek közé. Minkus zenéje első osztályú balettzene, dallamos, pergő, kifogyhatatlanul invenciózus, legihletettebb részében még metafizikai súlya is van, de nem olyan zseniális, nagy zene, mint pl. a Csajkovszkijé, Bartóké, Hacsaturjáné, nem annyira szellemes, mint a Delibes-é, és nem olyan érzelemgazdag, mint Adolphe Adamé. A bajadér szövegkönyve még feltűnőbben marad a hasonlított szerzők legjobb balettjeié mögött. Ha már ennyi átdolgozást megért ez a darab, valakinek eszébe juthatott volna megolajozni a dramaturgiai gyengeségeket. Zavart például a II. felvonásban, hogy Níkia úgy jelenik meg az ünnepségen és úgy kezd táncolni a színpad bal oldali sarkában, mintha egy divertissement soron következő számába fogna, nem pedig egy meghívott táncosnő műsorszámába. A szövegkönyv komoly hátránya, hogy leggyengébb pontja a zeneileg és koreográfiailag legértékesebb utolsó felvonás. "Fehér felvonás", mint A diótörőben a hópelyheké, A hattyúk tavában a varázslat áldozataként szenvedő lányok II. és IV. felvonása; a férfiak csalárdsága miatt földi létüket otthagyó lányok szellemvilága a Giselle-ben. Ezekben a balettekben a gyermeki álom képzelete, a mese- és a hiedelemvilág szolgáltat miliőt a fehér tütüs együttesekhez és szólókhoz a holdfényben - A bajadér szövegkönyve azonban bátran fordul a giccshez, az ízléstelenséghez. Olyan ízléstelenséghez, amilyen miatt Lehár Ferencnek át kellett dolgoznia A sárga kabát című operettjét (amelyben a Kínában játszódó felvonások, a távol-keleti házasság Liza ópiummámoros álmában történnek), és csak a narkózis-motívum elhagyása után született meg a már-már operai igényű végleges változat: A mosoly országa. Amiért békétlen vagyok a jeles felvonás olcsó ötletű szövegkönyvével, annak az az oka, hogy a budapesti előadás szcenírozásának is éppen ez a sikerületlen része. Bevallom, az izgalommal várt balettbemutató díszleteitől és jelmezeitől féltem. Egyszerűen azért, mert ma "nem illik" vállalni a szépséget, legkevésbé a festett kulisszákét. A díszlettelen, fekete háttereket becsüli "a szakma", a fémtraverzet, valamint az aktualizáló színrevitelt (= szájba rágás), a mindenáron mai ruhákat. Szerencsére az Operaház teljes mértékben historikus előadást vállalt: amilyennek a bemutató(k) idején látni-láttatni akarták a cselekmény helyszínét, a mesés Indiát, a keleti emberek pompaszeretetével és szépségkultuszával. Velich Rita jelmezei nagyon megörvendeztettek: forma- és színviláguk gazdag, mégis elegánsan mértéktartó és stílusos - amennyiben elfogadtuk a keleti viselet európai klasszikus balettszínpadra idomítását. Velich Rita munkája Márk Tivadar és Szeitz Gizella örökségéhez méltó. Tetszettek Zeke Edit díszletei is az első két felvonáshoz: az erdő és a márványpalota képe kellő mértékben stilizált: komolyan veszi a helyszíneket, de nem akar a valósággal megtéveszteni. A két tervezőnő külön érdeme a díszletek és a jelmezek színvilágának (és a világításnak: Keveházi Gábor) az összehangolása, az árnyaltan kevert színek rímei. A harmadik felvonás díszlete azonban megoldatlan. Hiányzik köré valamilyen keret, világítása sem hat, és legfőképpen a madarak látványa zavaró: növényzet a színpadon, mozgás nélkül, legfeljebb szélcsendet sejtet; de a mozdulatlan állatok, levegőben megállt fecskék látványa - lendületesen táncoló emberek mögött - idétlen. A lejtő, amelyen az árnyak alászállnak, lehetne kissé magasabb és hosszabb, olyan szegényesen fest, mintha egy, az Opera színpadára tervezett előadást az Erkelbe adaptáltak volna – ami sajnos elképzelhetetlen, noha A bajadér igazi "Erkelbe való" előadás. A szólótáncosok és a kar egyaránt kiválóak. Nem tapasztaltam bántó egyenetlenséget az árnyak kényes táncában, amely kötözködő kedvvel a Párizsi Opera Bajadér-felvételén sem mondható tökéletes biztonságúnak. Popova Aleszja, (az Anna Tsygankova helyett fellépő) Radinya Dace és Vlagyimir Arhangelszkij szépek, nagy tudásúak, rokonszenvesek. Virius felsóhajtott: "Édes Istenem, ifj. Nagy Zoltán micsoda remek Szolor lehetett volna, ha megéri... " - Bevallom, nekem hetek óta, amióta A bajadérra készülök, az jár a fejemben, hogyan osztozhattak volna Níkia és Gamzatti szerepén Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Pártay Lilla, Pongor Ildikó, illetve Orosz Adél, Menyhárt Jacqueline, Csarnóy Katalin, Szőnyi Nóra, s milyen jó lett volna Havas Ferencet, majd Keveházi Gábort látni Szolorként. De hát tudomásul kell venni, az élet véges, a táncos pálya kegyetlenül rövid, a tragédiák feltartóztatásához gyönge az ember. Mindezen túlmenően meg kell hagyni az időt és a lehetőséget az új generációknak, jövendő tehetségeknek is. Sőt, meg kell adnunk nekik a bizalmat is! Ezen iparkodom - és itt mégis be kell vallanom, míg az utóbbi évtizedek és a jelen táncosainak tudása és hagyománykövetése lenyűgöző, szinte általános hiányt látok az erős egyéniségekben, a személyiségek sugárzó erejében. Fenntartom az esélyét annak, hogy hiányérzetem generációs eredetű: érdekesebbet olvastam azok tekintetéből, akik nálam idősebbek voltak, mint a fiatalabbakéból. Kerényi Miklós Dávid szereplése azonban arra ösztönöz, hogy csak óvatosan engedjek ennek az esélynek. Ő az, akinek nemcsak a tudása és a karaktere bűvöl el, hanem olyan erőteljes személyisége is, amely az Arany bálvány cseppet sem színészi, szinte csak dekorációs jellegű szerepének megoldásán is átsüt. Az ő produkciója az az élmény, amit egy magas színvonalú, de nem kivételes ünnepnek számító előadásból az ünnepek emlékei közt őriz az ember.

291 virius 2008-11-24 15:26:37 [Válasz erre: 290 Búbánat 2008-11-24 12:17:16]
Jogos az összehasonlításod Csajkovszkij és Adam műveivel. A kor divatja volt a "fehér kép", így születtek meg nemcsak az "árnyak", hanem a driádok, hattyúk, hópelyhek, villik is... :)

290 Búbánat 2008-11-24 12:17:16
Én a november 23-i előadáson voltam jelen az Operában, azaz, tegnap délelőtt. A koreográfia, a táncok, a zene és a színpadi látvány minden, a „romantika” irányú igényemet kielégítette. Csak azt mondhatom: régen láttam ilyen szép, klasszikus balettet a HÁZ-ban! Végre, nem egy szürke, dísztelen, jelmeztelen, semmitmondó, unalmas színrevitel. Semmi modernkedés, semmi szemet és fület gyötrő rémálom. Örültem, hogy ezúttal nem találkoztam semmi extravaganciával: konzervatív kiállításban, szép színes, mesebeli világot idéző színpadképet, gyönyörű díszleteket, jelmezeket, szép koreográfiát kaptam; igazi romantikus, áradóan, gazdag dallamossággal teli, nagyzenekari kompozícióra táncoltak; mesebeli korban, maharadzsák között valahol Indiában, az őserdőben és fényes palotában meg a szellemek-árnyak világában játszódik ez a három felvonásra tagolt balett-kompozíció, amelynek – a kapott-látott - hallott sok szépség alatt - önfeledten tapsolt és bravózott a népes vendégsereg. Aki várakozásteljesen beül „A bajadér”- előadások valamelyikére, az a Csajkovszkij-, a Delibes- vagy az Adam-balettekhez hasonlítható, romantikus meseszövésű, romantikus zenékre megkoreografált, nagyszabású és gazdag kiállítású "klasszikus" balettel szembesül. Aki ezt várja, nem csalódik! Állítom, régen volt ehhez hasonló szép produkciója az Operaháznak! A koreográfia csúcsa volt a negyedik, azaz a "fehér kép": az Árnyak birodalmában. A mértani alakzatban beállított, táncoló fehér ruhás hölgyek (ha jól figyeltem meg: 6-szor négyes csoportozat), valahol a "A hattyúk tavára" emlékeztetnek. A táncosok, igényes koreográfiájukban emlékezetes produktumot nyújtottak, amelyhez méltón társul Minkusz pompás zeneszámaira Csányi Valéria érző irányítása alatt játszó zenekar. Ezen a matinén Nikiát, a bajadért, templomi táncosnőt Tsygankova Anna táncolta (szinte övé volt a teljes harmadik felvonás). Szolort, a gazdag harcost Bakó Máté, Gamzattit, a rádzsa lányát Radinya Dace alakította, Bojári Levente pedig a nagy brahmin volt. Nem értek a koreográfiákhoz, de amit a színpadon csináltak, számomra lebilincselő volt. Gyönyörűen táncolták a közreműködő táncművészek a „Két lány a kendővel”, a „Pas de quatre”, a „Pas d’action”, a „Dobos tánc” s nem utolsósorban a „Három árny” jelenetét. Az "Elfújta a szél" után ismét egy szép kiállítású balettnek tapsolhatott a közönség, melyben a "szem nem látta" és a "fül nem hallotta" elemek egymást erősítő hatása alatt megtapasztalhattuk milyen lehet „ópium hatása alatt” valami "felsőbb szférába" emelkedni, ahonnan nem kívánkozunk vissza az időnként elszomorító jelenbe... Minden dicséret a gyönyörű balett színreviteléért Keveházi Gábornak, s mindenekelőtt a színpadra állító koreográfusnak, Slava Muchamedovnak. A nem olcsó műsorfüzet bőséges irodalmat, összeállítást tartalmaz Minkus – Petipa balettjéről.

289 frushena 2008-11-21 08:01:02 [Válasz erre: 284 Búbánat 2008-11-19 08:54:57]
Én is kíváncsian vártam, de nem tudom azt mondani, hogy tetszett. A balettkar (hölgyek) összhangja minden volt, csak jó nem. Elég szétesett egy előadásra sikerült a tegnapi.

288 IVA 2008-11-21 01:26:48 [Válasz erre: 287 Sesto 2008-11-20 17:21:12]
Kedves Sesto, még akaratlanul sem tudtad megvédeni a MÁO-t, amelyen nem a nemzetközi gyakorlatot kérem számon, hanem saját (legalább) fél évszázados gyakorlatát, valamint nyilvánvaló ismereteit, amelyeket hanyagságból nem rakott fel a honlapra. Mindenki tudja, hogy a színpadi művész is biológiai lény, valamennyi szerve folyamatosan veszélyeztetett, fellépése biztonságával szemben. Egy művész fellépése csak akkor bizonyos, amikor megláttam a színpadon, illetve - legrosszabb esetben - még ott is történhet valami malőr. Mindennek ellenére világszerte gyakorlata és hagyománya van a szereposztások előzetes kitűzésének és meghirdetésének. Amíg nem volt internet és nem voltak honlapok, a MÁO Szervezésén havonta jegyzetelhettem az opera-előadások szereposztás-tervezetének stencilezett példányáról, de tudtam, hogy a balettel meg kell várnom a heti plakátot a hirdetőoszlopokon, vagy a Pesti Műsort - ami akkor még más minőség volt, mint ma -, és azok közléséhez képest már valóban csak a nyomdába küldés és az előadás között történt sérülés stb. okozhatott változást. Jelen esetben a Fidelio Sugóból hetek óta ismeretes, hogy A bajadér jövő heti előadásain bizonyos Dumcsenko táncolja a címszerepet, az Opera pénztárai mellett álló óriásplakátokra is ki merték írni. Csak a honlapon szerepel N. N. A bajadér 19-i előadására (amelyet megnéztem) Anna Tsygankova volt kitűzve Gamzatti szerepére. A színházba érve, a foyer-ban levő nagyobb, és a nézők számára ingyenes napi színlapon láttam, hogy a szerepet Radinya Dace táncolja. Ez korrekt idáig (remélem, Tsygankovával nincs komolyabb baj), de a honlapon délután nem javították - e pillanatig, mint írtam, utólag sem -, holott akinek jelszava van a honlap programjához, annak ez rövidebb munka (fél perc), mint a napi szórólapok lehúzása és kiosztása. Egyszerű hanyagságról van szó. Úgy gondolom, hogy a korrekt tájékoztatás éppúgy hozzátartozik a balettélet kultúrájához, mint az operalátogatás kultúrájához, és ebben sem München, sem Szentpétervár nem tekinthető etalonnak, csakis a magunk igényessége. Már ha van ilyen. Kedves Myway, az Általad leírt szentpétervárinál még furcsább helyzet a Bolshoi (nekem Balsoj) honlapján van, ahol a nagy szériában adott balettek szereposztását legalább három hónapra előre jelzik (nyilván fenntartva a változás esélyét és a változtatás jogát). Ez azért is érthető, mert nemzetközi sztár szólistáik is vannak, akiknek a fellépési naptára nem engedi meg, hogy aznap este értesüljenek feladatukról. Avatottabb balettrajongót a Kirov esetében sem kárpótol az az előny, hogy biztosan kiváló előadást láthat. Sokszor nézett produkciókban többen vagyunk kíváncsiak bizonyos táncosokra. Nem feltétlenül személyes kötődés miatt, hanem pl. ha egy szerepet már többször láttunk X balerinával, esélyt adnánk annak, hogy Y-t is megnézhessünk benne. Arra pedig nincs mindenkinek ideje és pénze (kedve sem), hogy ezért az esélyért valamennyi előadásra váltson jegyet, illetve szabadon hagyja az estéjét.

287 Sesto 2008-11-20 17:21:12
...ott (=Kirov!) még rend van, kérem szépen! :-) 958 • Myway Válasz erre 2008-11-20 17:12:09 Sesto és IVA által leírtaknál talán csak a szentpétervári Mariinsky (Kirov) Balettnél van furcsább helyzet: ott a balettelőadásokban közreműködő szólisták mind teljes erőbedobással próbálnak, mert csak az előadás napján délben teszik közzé, hogy este éppen melyik szereposztás, szólista táncol. Hát ez azért idegfeszítő teher, viszont nagy előnye, hogy akárki is táncol este, biztosan kíváló előadást láthat a közönség! 956 • Sesto Előzmény 955 • Válasz erre 2008-11-20 15:35:04 ...kedves IVA, tk. nem a MÁO "védelmében", csak említetted a hiányzó Bajadér szereposztást; mivel kifejezetten balett elöadásról van szó, azt kell mondjam, ebben az esetben a MÁO (kivételesen!) nem tért el a nemzetközi gyakorlattól, vagyis más és híres balettegyüttesek elöadásai során (is!), legtöbb esetben a kizárólagos és végleges szereposztás az elöadás napján(!) kerül fel az adott honlapra vagy a plakátra - ennek tk. nagyon gyakorlatias és talán szinte már "morbid" alapja is van: az esti elöadásra kitüzött táncos - Urambocsá'! - a akár de.-i tréning folyamán is csúnyán lesérülhet etc. - elvégre még az operánál is "veszélyesebb üzem" - s akkor ugrik az egész szereposztás... Nyilván ez nem azt jelenti, hogy akkor minden elöadás elött kisorsolják, hogy akkor "ma ki a soros"?! :-) Nézd meg pl. a Bayerisches Staatsballett, Zürcher Ballett vagy a STOP/VOP balettelöadások szereposztásait: 1., ugyan leközlik ált. elöre ki melyik szerepben (kettös-, hármas szereposztás: mint itt a Momus-n villogó Bajadér-reklámban is!) lép fel - de konkrét dátumok nélkül 2., vagy egyszerüen a szerepek mellett - egészen az elöadás napjáig "N.N." szerepel Üdv' Sesto PS.: Most látom: Harangozóék a STOP-ben mégis változtattak - végigfutva a repertoáron a dec. bezárólag - legalább - a föszerepek "hivatalosan" mégis a honlapon,...aztán ki tudja,....................(?) Gondolom ez akkor különösen fontos, ha egy vendégmüvész lép fel föszerepben... 955 • IVA Előzmény 953 • Válasz erre 2008-11-20 14:52:01 Ez elegáns! Az okos konkurencia híveket akar toborozni a műfajnak, hiszen maga is csak az értő, rajongó közönségre számíthat. A Magyar Állami Operaház honlapján még a jövő héten esedékes, saját Bajadér teljes szereposztása sem olvasható, a tegnapi főszereplő-változását sem jelezték, még utólag, az utókor számára sem. Kontár iparosok.

286 Sesto 2008-11-20 09:09:09
...s a következö szinházak, balettegyüttesek hírdettek meg Audition-t: ZURICH BALLET (Heinz Spoerli) Mail: zuercherballett@Opernhaus.ch Homepage: www.zuercherballett.ch Idöpont: 2008.12.08. vagy 2009.01.24. ----------------------------------------------------- STAATSBALLETT BERLIN Mail: info@staatsballett-berlin.de Homepage: www.staatsballett-berlin.de Idöpont: 2009.01.18. ----------------------------------------------------- ANHALTISCHES THEATER DESSAU Mail: personalleiter@anhaltisches-theater.de Hompeage: www.anhaltisches-theater.de Idöpont: 2009.01.25 v. 2009.02.22.

285 Sesto 2008-11-20 08:59:34
...igaz nem feltétlenül aktuális hír - utólag is gratula: "Bajári Levente sikere Donyeckben Bajári Levente, a Magyar Nemzeti Balett elsõ magántáncosa a hazai és külföldi balettgálákon egyaránt sikerrel szereplõ "Point" címû mûve után - Way of Words címen - új darabot koreografált, amelyet elõször a Donyecki Balettsztárok Fesztiválján mutatott be. Bajári Levente így nyilatkozott produkciójával kapcsolatban: "Új koreográfiám, a Way of Words stílusában és mozgásvilágában hû maradt a "Pointhoz". Találtam egy fantasztikus zenemûvet, Dario Marionelli "Atonement" címû alkotását, amelyhez partnernõmmel Pazár Krisztinával együtt megpróbáltunk maximálisan hûek maradni. Korábbi munkáim lépésanyagából állítottam össze új darabomat, amelyet a lírai hangvétel jellemez. Úgy érzem, a Way of Words sikert aratott Donyeckben, hiszen a fesztivál szervezõi különdíjjal jutalmazták mûvemet." A hazai közönség elõször a Nemzeti Táncszínházban megrendezésre kerülõ "X. Kortárs Koreográfusok Estjén" találkozhat a Bajári Levente új koreográfiájával. 2008. OKT. 17." (MÁO-honlap)

284 Búbánat 2008-11-19 08:54:57 [Válasz erre: 282 frushena 2008-11-16 12:36:03]
Szombatra van jegyem, nagyon kíváncsian várom már!

283 virius 2008-11-16 23:16:21
Édes Istenem, ifj. Nagy Zoltán micsoda remek Szolor lehetett volna, ha megéri...

282 frushena 2008-11-16 12:36:03
[url]http://www.kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=275839&ctag=articlelist&iid=1;Pompás antikvitás - A BAJADÉR az Operaházban[/url] forrás : kultura.hu Szerző : Halász Tamás - fotó : Kollányi Péter MTI

281 Sesto 2008-11-14 14:42:39
...köszönet és gratula a "Bajadér"-beharangozóban látható "Galériáért"! (Halkan jegyezném meg - azért a magyar táncosok/táncosnök között mindig akadt jó pár igazi világklasszis, mégis körülöttük - érdekes módon - többnyire csend és nincs - nyilvános(!) - hiszti, felhergelt hangulat, vergödés; pedig nem hinném, hogy jobb helyzetben lennének, mint pl. a hangszeres elöadók vagy énekmüvészek; elvégre egy életen át "gyötrik magukat"/testüket, s a karrier - ha összejön - csodás, de hálátlanul rövid,...az anyagi-erkölcsi elismerés sok esetben még Magyarország határain kivül is - pl. a "mesés Nyugaton" - katasztrófális, ráadásul sok helyen bevettt gyakorlat, hogy a táncosokat akár "ingyenes statisztéria" címen is kizsákmányolják - mondván: "nem kell öket külön megfizetni, ott vannak házon belül és meg tudnak mozdulni a szinpadon",.... no comment!) Szóval Toi-toi-toi a Magyar Nemzeti Balett összes müvészének és közremüködöjének a Bajadér-premierhez!!! :-D (Végigfutva a MÁO-s szereposztáson le merem fogadni, hogy sokkal jobb lesz, mint a pár évvel ezelött eszkábált vmi. Malakhov koreográfia címen itt a STOP-ben és mindez akkor részben igen csak béna szereposztásban: Stadler, Petters, Wagner...max. Noja még a türhetö, de "schlampig" - mindent "elnagyolok-technikásan-kategória" volt,...)

280 Darer 2008-10-19 17:11:09
Köszi Myway, sokat segítettél.

279 Myway 2008-10-18 21:01:57
Kedves Darer, ez a CARMEN Szvit balett Alberto Alonso koreográfiájában ment egy időben az Eck Imre vezette Pécsi Balettnél, Bretus Mária táncolta a cimszerepet olyan világsztárok után, mint Maja Pliszetszkaja (a neki készült a balett), vagy Alicia Alonso! Talán a Magyar TV archivumában megtalálható a pécsi felvétel is, a Pliszetszkaja-féle eredeti néha kapható DVD-n, Alakszander Godunovval táncolja.

278 Darer 2008-10-18 10:19:57
1995-ben vagy 96-ban leadott a TV egy Bizet-Scsedrin Carmen balettfantáziát. Emlékszik rá valaki? Vagy felvette videóra? A koreográfus nevére nem emlékszem, valami Egk vagy Eck rémlik, és talán svédek táncolták.

277 egy kívülálló 2008-09-26 01:23:00 [Válasz erre: 276 semper 2008-09-26 01:11:24]
Tényleg OP vezényel, Csányi a második premiert csinálja. Pár hete már az ő kettejük neve szerepel a honlapon is a korábbiakkal ellentétben.

276 semper 2008-09-26 01:11:24
Tudja valaki a novemberi Bajadér-premier szereposztását? Tényleg Oberfrank Péter vezényli majd? (Elnézést, de számomra Csányi Valéria mellőzése roppant örvendetes hír.) A díszletek nagyon szépek lesznek, tegnap volt szerencsém látni őket festőműtermekben készítés közben.

275 Sesto 2008-09-04 14:34:52
Bajári Levente \"Point\" címû koreográfiája meghívást kapott a 2008. szeptember 4-én, Montrealban megrendezésre kerülõ \"Le Gala des Étoiles\" balettgálára, amely a világ legkitûnõbb klasszikus és modern balettmûvészeinek \"csúcstalálkozója\". Az évente megrendezett Le Gala des Étoiles balettgálát Victor Melnikoff alapította 1986-ban, Montrealban, azzal a céllal, hogy bemutassa a világ legjobb táncosait a kanadai közönségnek. A fogadtatás olyan frenetikus volt, hogy további elõadásokat rendeztek Kanada nagyobb városaiban. Bajári Levente elmondta: \"Óriási megtiszteltetés számomra, hogy koreográfusként én is bemutatkozhatok e több mint két évtizedes múltra visszatekintõ, nemzetközi hírû tánceseményen, amelyen a nemzetközi táncélet színe-java lép fel. Bízom benne, hogy \"Point\" címû alkotásom a tavalyi Táncpaletta Gála, az idei EuróPAS Gála, valamint a nemzetközi megmérettetések, a donyecki és imatrai táncfesztiválok után Montrealban is megállja a helyét.\" Bajári Levente modern pas de deux-jét a koreográfus és Pazár Krisztina címzetes magántáncosnõ elõadásában láthatja a közönség. Az est egyik díszvendége Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója lesz. (MÁO-honlap)

274 cressida 2008-07-30 12:22:40
A júliusi ravennai fesztiválon a Lett Nemzeti Opera Balett bemutatta a Giselle-t, Svetlana Zakharova és Artem Shpilievskij főszereplésével. Képgeléria: http://href.hu/x/6ies Videó: http://href.hu/x/6iet

273 Sesto 2008-07-22 11:17:14
...balett mellett akkor most egy kis kortárs táncszinház is: A \"Tanztheater Verena Weiss\" (Luzerner Theater) keres egy koreográfus asszisztenst + próbavezetö (balett)mestert - Choreografische(r) Assistent(in) - E-mail: diether.schlicker@luzernertheater.ch Link: www.luzernertheater.ch

272 Sesto 2008-07-22 11:13:11
....a Stadttheater Klagenfurt 12 táncost keres következö produkciójára: \"Winterreise\" - Tänzerinnen und Tänzer - E-mail: office@stadttheater-klagenfurt.at Link: www.stadttheater-klagenfurt.at Audition: 2008.10.5. Jelentkezés: mail (lásd fent) v. tel.: +43-463-55266-219

271 Sesto 2008-07-22 11:08:52
...még egy próbatánc-lehetöség Olaszországban: DANCERS (CORPS DE BALLET) - MAGGIO MUSICALE DI FIORENTINO - E-mail: serper.ballo@maggiofiorentino.com Link: www.maggiofiorentino.com Direttore: VLADIMIR DEREVIANKO Idöpontok - Hölgyek: 2008.9.22. - Férfiak: 2008.9.21.

270 Sesto 2008-07-22 10:46:55
\"férfiak\" - jó reggelt!... :-0)

269 Sesto 2008-07-22 10:46:22
\"próbatánc\"...

268 Sesto 2008-07-22 10:45:44
...verseny & próbatánc a Teatro alla Scala di Milano: International competition for positions in the Ballet Company Link www.teatroallascala.org Corps de Ballet 8 db szabad status táncosnöknek és 7 db status férfi táncosok részére... Próbatánc hölgyek részére: 2008.nov. 24. Póbatánc féfiak részére: 2008.nov.23. ------------------------------------------- S ha már Scala és balett a téma: érdemes megemlíteni - a Scala egyik vezetö magántáncosnöje volt nem olyan régen a magyar származású Magyari Anita! :-)

267 Sesto 2008-07-20 08:55:52
....egy aktuális album John Neumeier-röl: NEUMEIER-BILDBAND Fünf Kilo voller Intimitäten Von Julia Amalia Heyer Der Mann weiß, was Detailliebe ist. In einer akribischen Retrospektive blickt der Choreografenstar John Neumeier auf sein Schaffen zurück. Der Fünf-Kilo-Fotoband bringt sogar bleischwere Druckseiten zum Tanzen.(...) Buch John Neumeier: \"In Bewegung\". Collection Rolf Heyne, München; 576 Seiten; 135 Euro. http://www.spiegel.de/





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.