Én nem szeretem sem a hangját, főleg mióta mesterségesen sötétít, olyan mintha egy gombóc lenne a torkában, ízléstelen meg az is, amit sokszor a szólamával csinál. Öncélú, a szerepformálása pedig one-woman show, mindig Anna Netrebko a dívás, szinte Mariah Carey-s Las Vegasos allűrökkel. De van, amiben jó volt, például az a bizonyos Traviata vagy orosz operák, mint ez is. De a drámai nagyasszonyt nem tudom elhinni neki sajnos.
Brillez, brillez toujours, belle Anna!
A MET-Anyégin nagyszerű;
érthetetlen, hogy néhány (valóban hozzáértő opera-fan is!) hajlamos korholni ezt a kiváló énekesnőt. Ami a teltségét illeti: Olgácska sem karcsúbb, mégsem bántják. Ráadásul a cselekmény idején a rubensi gömbölydedség a női szépség elengedhetetlen feltétele volt. No meg oroszul is szépen, érthetően artikulál, ami a csodálatos púskini versezet élvezetéhez nagyban hozzájárul.
A 2019-es, Scala-évadnyitó Tosca-előadás számomra a legjobb Tosca volt, amit valaha láttam, noha a számuk háromjegyű és nem egyessel kezdődik; ráadásul óriási az összevetésre méltóbbnál-méltóbb, jeles énekesnők halmaza.
Brillez, brillez toujours, belle Anna!
Orulok, hogy tetszett Neked a szlovák basszus.
Bocs, jelen előadást nem láttam, nem hallgattam végig, sajnos. De láttam, hallottam ugyanennek az operának a július 9.-i előadását, Eva-Maria Westbroek és Marcello Giordani közreműködésével. Akkoriban valahogy senkinek nem volt észrevétele! Elsősorban a kíváncsiság ültetett a képernyő elé, mert nem ismertem a darabot. Aztán ugye mire jó az operakalauz? Valódi olasz operához passzoló cselekmény. És érdekelt Marcello Giordani, akit korábban nem ismertem, de a két héttel korábbi Ernani-ban figyeltem fel rá. Mozgalmas, krimiszerű libretto, néhol kevesebb több lett volna. Nem Zandonai az első és az egyetlen a kortársak közül, akik az említett szerzők "emlőin nevelkedtek", és vannak ennél rosszabb operák is. Kellemes élmény volt!
A Francesca da Riminit senki sem látta/hallgatta (végig)? Nekem meglepően élményt nyújtott "sötét lóként". Úgy is, hogy ordít róla, mennyire hatott Debussy és Puccini (+a 2 Richard) a szerzőre.
Netrebko évei és kilói gyarapodása ellenére (2017) csodálatos Tatjána. Kijár neki egy Kocán-Gremin: végre! Rozoga öreg papuskák helyett egy délceg herceg-férj. Mattei nem Hvorostovsky és nem is Kwiecien és (még) Dolgov sem Beczala, de nem rosszak.
Miért, a Falstaff nem jo ?
Szoktak, csak nem az olaszoknál. :)
Pff... Igen, ma fura ha valakinek van operai minőségű nagy, drámai hangja, nem fába szorult moszkítóként orrhangon cincog. Trisztánhoz nagy, erős hang kell. Stemme pedig borzalmas volt a Turandotban, ebben teljesen mást hozott.
Általában az operai librettok nem szoktak remekmuvek lenni, de Verdi muzsikája gyonyoru.
Az valoszinu, bar regen olvastam a dramat es mindosszesen ketszer vagy haromszor lattam szinpadon, valaha a Madachban, legutobb a Nemzetiben, emlekezetes eloadasban. Erdekes, hogy Verdiek a szindarabban kulcsfontossagu es mindig vezeto szinesznok altal jatszott Lady Milfordot (Amalia) az operaban mellekszereplove degradaljak .. mint pl. az Ot(h)elloban Emiliat.
Cammarano pedig durván átalakította Schiller remekét.
Skelton akkor lehetett jo, ha nem bombolt ugy mint a (koris)faba szorult fer ... km ... tenor A walkurben. Stemme pedig akkor lehetett jo, ha nem Turandotjat hozta at.
Tulelni onmagat baritonszerepekben + budapesti konyokpacsizassal.
Csodaszép előadás, remek hangok, nem mellesleg látványos, nagyon jó rendezés, az első felvonás jelenete a teljes együttessel és Scotto szólójával nem mindennapi élmény. Rodolfo áriája méltó előadásban, és nagyon jók a baritonok is! Legnagyobb pozitívma - nálam legalábbis - hogy feledtetni tudta a májusban sugárzott nem túl sikeres előadást! Ez az igazi Domingo, nem az, aki mostanság baritonszerepekben próbálja túlélni önmagát.
Holnapután Francesca da Rimini, Scotto, Domingo, MacNeil - az se semmi!
Koszonom szépen.
https://www.metopera.org/season/on-demand/opera/?upc=811357018729
Parancsolj. A többiek olyan jók voltak, hogy még Papét is felhúzták közepesre.
Anno (1979) ROH-ban kokasulon lattam a tudtommal szinten klasszikussa valt Maazel / Ricciarelli / Domingo / Bruson eloadast. Nagy produkcio volt, de kozepes opera szerintem. A Schiller-drama viszont remekmu!
Igen, ez megvan nekem DVD-n, káprázatos, szívszorító, katartikus élményű Luisa Miller-produkció volt ez a MET részéről - anno!
Igen, én is most nézem és csodálom (eddig sajnos kimaradt az életemből).
Luisa Miller nagyon szép eloadás. Csodálatos énekesek - Renata Scotto, Placido Domingo, Sherill Milnes.
Dávidkám, Te nagy Wagner rajongo. Kérlek, Te szerinted milyen lenne egy jo szereposztás Tristánban, mai énekesekre gondokok.
Ha jol enekelnenek benne, akkor erdekes lenne, igy egy vicc.
Mindenesetre elég érdekes feldolgozás! Eleinte ezt hittem, hogy baj van a gépemmel és szétesett a képernyő! Még csak nézem, nem értem a végére, meglátjuk!
Azt a Pan-t kihagyhattad volna, elég lenne Szláv.
Tetszett a Tristan és Izolda ? Nekem igen. Érdekes TV/VIDEO/ kozvetítés.
Panszlav enekesgarda egy darab kakukkfiokaval. A fiuka-fioka eleg koros.
Bartók Rádió ma esti operaközvetítése
19:00 – 21.25
Giuseppe Verdi: Luisa Miller
Háromfelvonásos opera
Szövegét Schiller drámája nyomán Salvadore Cammarano írta
Vez.: Bertrand de Billy
Km.: a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara
Rendező: Elijah Moshinsky
Szereposztás:
Luisa - Sonya Yoncheva (szoprán),
Federica - Olesja Petrova (kontraalt),
Rodolfo - Piotr Beczala (tenor),
Miller, Luisa apja - Plácido Domingo (bariton),
Walter gróf - Alekszander Vinogradov (basszus),
Wurm - Dmitrij Bjeloszelszkij (basszus),
Laura - Rihab Chaieb (mezzoszoprán),
Egy paraszt - Patrick Miller (tenor)
(A New York-i Metropolitan Operaház 2018. április 14-i előadásának hangfelvétele)
Ebben max egyetértünk!
Lényegesen jobb választás, mint Garanca vagy Rachvelisvilli.
Aztán hallgasd meg Semenchukot a maiak közül.
Azok a régi szép idők! Ma ilyen időket élünk, ilyen hangok vannak,
Carmen ? Nem volt a címszereplo rosz, de én inkáb a az orosz mezzokat kedvelem. Archipova, Obrazcova, Domasenko ....Alagna és neje ......
Ez viccesnek indult, de a végére nem lett az. :'(
Amit a mai Mo.-on humor címén nyomnak, a józan szemlélő számára nem tekinthető annak.
Kezdetben vala szó Székely Kriszta vonalon Offenbach Kékszakálljáról, eljutottunk Székely Mihályon és Bartók Kékszakállúján keresztül Komlósi Ildikóhoz és Palerdi Andráshoz. Felkészül: Kodály Zoltán: Ariadné és a Kékszakáll és Dukas: Székely fonó ... khm ... lehet, hogy felcserélődtek a szerzők. Nyár van, nyár ... off van, uff.
A Kékszakállúban bőven van annál is több, mint amit Székely kihozott belőle, de kétségtelenül óriási alakítás. Egyébként ha már Kékszakállú, nekem nagyon tetszett a legutóbbi MÁO-s (Erkeles) Kasper Holten-féle rendezés is Komlósival és Palerdivel, teljesen új megvilágításba helyezte a művet, még ha néhány színpadi actioval nem is teljesen értettem egyet, az egész szellemisége nagyon eredeti és intelligens volt. de ez is OFF OFF OFF
Ez is egy vélemény, amit tiszteletben tartok.
No en meg az alomvilagot nem szeretem, igy nekem kevesbe tetszenek a habos-babos feluletesebb rendezesek. Sajnos a modern rendezok nagy tobbsege a masik vegletet uzi, a darab es a zene ellen rendeznek. Szekely Kriszta azon kevesek egyike, aki megtalalta az arany kozeputat. Levette a giccset a darabrol, de meghagyta annak ami: Offenbach csipos humoru operettjenek.
A nagy Napóleon kis unokaöccse bölcsebb lehetett, mint korunk némely hatalmasságai, akik nem tűrnék, nem tűrik a humort. Igaz, a humor ölni tud.
Békés András rendezése az Erkel Színházban a meseszerű, hagyományos vonalú színpadra állítást preferálta (1981), míg az Operettszínházé a kvázi "valóságot" láttatta. Mindkét rendezés ötletekkel teli volt, én mindig jobban szerettem és szeretek "álomvilágba" utazni, ott nem kell szembesülnöm korunk problémáira reflektáló és reagáló "üzenetekkel" - bár Offenbach a Kékszakálljában is "modernkedett", amikor benne nevetségessé teszi, fricskázza saját korának hatalmasságait, udvari hivatalosságait, méltóságait. Maga III. Napóleon is értékelte ezt a humort, kifigurázást, nem sértődött meg rajta, sőt magas kitüntetésben (a francia becsületrend lovagja) részesítette a zeneszerzőt.
Az offenbachi ének-zene azonban kárpótol, és mindent felülír és "visz", cirka szözötven évvel az operett bemutatója után is.
Tisztelt "david28". Csak ismételni tudom az Ön sorait:
"Márpedig ez a Kékszakáll(ú herceg vára) fantasztikusan jó volt! Merem állítani, hogy a darabban önmagában nem volt ennyi, mint amennyit Székely (Mihály) kihozott belőle."
Márpedig ez a Kékszakáll fantasztikusan jó volt! Merem állítani, hogy a darabban önmagában nem volt ennyi, mint amennyit Székely kihozott belőle.
off. Köszönöm, de a "válasz" gombot 2006 óta használom itt is és más fórumokon is, viszont amennyire tudom, nincs megtiltva, hogy másnak intézett hozzászólásra is reflketáljon az ember, ha úgy látja jónak. De mindig jólesik, mikor hülyének nézik az embert, öröm ilyen meghitt, baráti legkörban fórumozni, komolyan! Ja, és azt is örmmel konstatáltam, hogy sikerült a "lényeget" kivenni a mondandómból és mindkét alkalommal "arra" reflektálni, még ha nem is én voltam a címzett eredetileg... :-(
off Van olyan, hogy "válasz" gombot nyom az ember. Ilyenkor az is látszik, hogy mi volt az "előzmény". Pl. 981-es beírás "válasz" volt ... az "előzmény" 977-re. A többi már adja magát :-)
Nézd, a Hoffmann -egyik speciális kedvencem: tudom, a tiéd is- olyan (Till Géza több értelmű szóhasználatával) fantasztikus meséjű, hogy szinte minden belefér. Három egyfelvonásos opera, csak két alak jelenik meg benne végig és nagyon variábilis az egész. Meglátjuk, szavazzunk előzetesen bizalmat a rendezőnek is. A Kékszakállban emlékem szerint sok a próza, ráadásul ölég bugyuta is, úgy ahogy van = azzal muszáj és/de nehéz kezdeni valamit.
Félő, hogy az "olyan" is lesz: á la Kékszakáll; de említhettem volna más prózai színházakból érkezett rendezők ugyancsak botrányos rendezéseit - itthonról ugyancsak. Persze attól, hogy valaki "modern" rendezésben gondolkodik, még lehet a maga területén kiváló...Székely Kriszta hiába rendez zenés darabokat (is), egyéniségét, színházról valaló nézeteit, vízióit nem tudom befogadni. Értékelni tudom szubjektíve. (ez az én hibám; ezért nem is akarok általánosítani sem...)
Hát, mindig tanul az ember! Szóval vannak itt más fórumozók is? Nahát, fel se tűnt! :-) Viccet félretéve: én nem beszélhetek a többiek nevében, én én vagyok és csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy akik más véleményen vannak, azokat sem kell okvetlenül a műfaj esküdt ellenségeinek beállítani, hiszen mindannyian szeretjük az operát, szeretünk színvonalas előadásokat hallgatni és nézni, legfeljebb nem pontosan ugyanazt értjük színvonalon, nem pont ugyanazok az énekesek a kedvenceink (bár átfedések egész biztosan vannak), de hát így kerek a világ! Napokon át ment itt a vérre menő vita egy bizonyos bariton kapcsán, más énekesek szinte meg sem lettek említve, pedig hány meg hány jobbnál jobb énekes van! Attól, mert egyvalakit nem kedvel és nem fogad el az ember egy bizonyos fachban, még nem lesz azonnal eretnek. Hát csak ennyit akartam mondani.
Vannak ám itt más fórumozók is, van véleményük és neki(k) is írhattam. Tessék megkeresni! :-)
