vissza a cimoldalra
2020-01-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Milyen zenét hallgatsz most? (25050)
A nap képe (2176)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3631)
Erkel Színház (10440)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62043)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1383)
Plácido Domingo (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4659)
Lehár Ferenc (682)
Társművészetek (1575)
Operett, mint színpadi műfaj (4202)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3046)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3505   smaragd • előzmény3504 2020-01-19 14:04:38

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

18.

A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.

https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Foto-Martin-Jano%C5%A1ko-to-je-z-na%C5%A1ej-knihy.jpg

Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában

3504   smaragd • előzmény3503 2020-01-17 19:19:51

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak


2019. 11. 13.

17.

Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.

KÉP: Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben

3503   smaragd • előzmény3502 2020-01-15 17:47:50

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

16.

Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paul Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.

3502   smaragd • előzmény3499 2020-01-13 18:26:11

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

15.

Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).

3501   smaragd • előzmény3500 2020-01-12 12:32:56

Nagyon örülök, hogy a 20. Franz Schmidt Musiktage 2020, amelynek megrendezési időpontja Franz Schmidt halálának napjához igazodik, ismét a Perchtoldsdorban élt (1926-tól haláláig) zeneszerző egyik műve előadásával jeleskedik, az utóbbi években ugyanis az ő művei nem szerepeltek a műsorban...

3500   smaragd • előzmény3410 2020-01-09 18:43:02

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

daniel ottensamer & wiener virtuosen

16. Februar 2020, So 18:00 Uhr

20. Franz Schmidt-Musiktage 2020

Hugo Wolf – Italienische Serenade

Carl Maria von Weber – Klarinettenquintett B-Dur, op. 34

Franz Schmidt – Quintett für Klarinette, Klavier und Streichtrio B-Dur

forrás: https://www.perchtoldsdorf.at/Daniel_Ottensamer_Wiener_Virtuosen

3499   smaragd • előzmény3498 2020-01-09 18:42:24

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

14.

A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.

3498   smaragd • előzmény3497 2020-01-09 18:42:12

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

13.

1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.

KÉP: Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával

3497   smaragd • előzmény3496 2020-01-09 18:42:01

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

12.

A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.

3496   smaragd • előzmény3495 2020-01-07 13:20:52

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

11.

Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.

3495   smaragd • előzmény3492 2020-01-06 17:00:15

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

10.

Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.

Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).

3494   smaragd 2020-01-04 15:52:17

Forrás: https://www.perchtoldsdorf.at

3493   smaragd 2020-01-01 15:11:19

              

3492   smaragd • előzmény3489 2019-12-31 16:21:36

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter


Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

9.

Schmidt 1908-ban házi orgonát rendelt a Szent Márton-dóm orgonáját is jegyző Mozsnyi Vince mesternél. A Bécsbe szállíttatott hangszert növendékénél, Latour grófnőnél állították fel a Karl-Schweighofer-Gasse 7. szám alatti Latour-palotában. Az orgonát gyakran fújtatta felváltva Schmidt édesapja, illetve barátja, Wunderer Sándor oboista. Apja 1910-es halála után azonban Schmidt nem nyúlt többé a hangszerhez. Növendékének, Armin Hochstätternek ajándékozta az orgonát. Később egy további tanítványa, Julius Peter, a hietzingi (Bécs) Kreuzkirche evangélikus templom karnagya megvásárolta a hangszert, amely aztán 1933-ig ebben a templomban szolgált. 1996-ban a Maria Enzersdorf-i Südstadtkirche templomba került, itt azonban nem voltak megfelelőek a feltételek egy sípos orgona számára. A hangszer 2016 óta a bécsi Zeneakadémia Orgona- és Egyházzene-kutató Intézetének klimatizált alagsori helyiségében, a Seilerstätte 12. szám alatt várja a rekonstrukciót, hogy ismét játszható állapotba kerüljön, és birtokba vehessék a diákok.

KÉP: Schmidt Ferenc házi orgonája; fotó: Josef Ruffer, 2018. január

3491   smaragd • előzmény3490 2019-12-30 14:43:34

Prima!  Majd még visszatérhetünk a részletekre.

Nagyon örülök, hogy fórumunkon olvashatunk a felújítás bemutatójáról.

Az időpont közel esik Franz Schmidt december 22-i születésnapjához, minden bizonnyal az iránta való tiszteletből választották ki eszerint, életében és halála után is sokszor, évtizedeken át, rá íly módon is emlékezve.

A "Notre Dame" felújítása 1938-ban a "Das Buch mit sieben Siegeln" című Franz Schmidt-oratórium bemutatóját (Musikverein) követte.

Ismét két korabeli zenei hírt kaptunk (Ardelao, 3490), amely egyértelműen mutatja, hogy hazánkban is ismert és elismert zenei tekintély volt Franz Schmidt, Schmidt Ferenc. 

(Megjegyzem, hogy ezidőben Franz Schmidt Perchtoldsdorf bei Wien-i villájában tartózkodott, ellentétben azzal, amit az ÚJSÁG december 23-án írt, ugyanis ekkor már régóta nem Bécsben volt Hofrat Prof. Dr. Franz Schmidt, a Bécsi Zeneakadémia volt igazgatója majd rektora, lakhelye.)

3490   Ardelao 2019-12-30 12:21:58

ZENEI KISSZAKASZ

Schmidt Ferencnek, a Bécsben élő magyar születésű kiváló zeneszerzőnek Párisi Notre Dame című egész estét betöltő operáját legközelebb felújítja a bécsi operaház. A dalmű rendezésére Charles -Moort, a kiváló skót operarendezőt hívták meg. Schmidt Ferenc jelenleg beteg és nem vehet reszt művének a próbáin.

ÚJSÁG, 1938.XII.7.

*

Schmidt Ferenc, a Bécsben élő magyar származású kiváló zeneszerző Párisi Notre Dame című operáját, amely a háború előtt nálunk is szép sikerrel került színre, most felújította a bécsi operaház. A nagyszámú közönség élvezettel hallgatta a kitűnő előadást és melegei ünnepelte a szereplőket. Schmidt Ferenc nem lehetett jelen művének a felújításán, mert még mindig súlyos betegen fekszik bécsi lakásán.  

ÚJSÁG, 1938.XII.23.

(Sajnos 1939. február 11-én elhunyt) Megj. A.

3489   smaragd • előzmény3487 2019-12-27 18:08:57

8.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

1901-től csellót tanított a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. 1908-ban tanári, 1914-ben professzori állást kapott az Állami Akadémián (a mai bécsi Zeneakadémián; 1914: zongoraprofesszor, 1920: a zeneelmélet professzora, 1922: az ellenpont és zeneszerzés professzora). 1925-től ’27-ig igazgatója, 1927 és ’31 között pedig rektora az Akadémiának, és közben megkapja az „udvari tanácsos” (Hofrat) címet.

(…)

3488   smaragd 2019-12-25 10:28:45

Áldott, békés Karácsonyt kívánok kedves olvasóinknak és fórumtársaimnak!

3487   smaragd • előzmény3486 2019-12-23 18:36:38

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

7.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

1896-tól a Bécsi Filharmonikusok és az Udvari Opera Zenekarának csellistája, amelynek első párizsi útján is részt vett 1900-ban, Gustav Mahler vezetésével. Notre Dame című első operájának írásakor vélhetőleg ebből az élményből merített, viszont életében ez volt az egyetlen hosszabb útja, ugyanis nem szívesen utazott. Mahlerrel és Arnold Rosé koncertmesterrel egyaránt hosszan tartó konfliktusai voltak. I. szimfóniája sikere után, amellyel megnyerte a Zenebarátok Társasága által kiírt pályázatot, a kritikusok egy része azt állította, hogy Schmidt összejátszott az újságírókkal Mahler ellen. Az ő hozzáállása Schmidt játékához kezdetben nem változott, csupán a kapcsolatuk vált hűvössé. Bár Schmidt sokáig de facto szólócsellistaként játszott a zenekarban, hivatalosan nem kapta meg ezt a posztot. Az Arnold Rosé által a szólószólamok előadására kijelölt két zenész nem felel meg Mahler igényeinek, aki azt szerette volna, hogy Schmidt játssza a szólót, de szólócsellistai kinevezés nélkül. Schmidt viszont az utolsó pult mögé vonult játszani, amivel az utolsó esélyét is eljátszotta. Felmondást azonban nem kapott. Maga hagyta ott a filharmonikusokat 1911-ben, az opera zenekarát pedig 1914-ben, hogy a tanításnak és a komponálásnak szentelje magát. Egyesek szerint a távozása után többé nem lehetett tisztán intonált csellószólót hallani a Bécsi Filharmonikusoktól. Az opera zenekarában Schmidt saját bevallása szerint unatkozott (kivéve persze a Wilhelm Jahn vagy Hans Richter vezénylete alatti szép élményeket), és előadás közben is gyakran komponált fejben.

3486   smaragd • előzmény3484 2019-12-22 18:05:27

Franz Schmidt emlékére, születése 145. évfordulóján

Köszönöm a Szerkesztőségnek, hogy ma A nap képe című rovatban Franz Schmidt egyik fotóját jelentette meg, fórumunk indulása óta nem is az első alkalommal...

FRANZ SCHMIDT

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

6.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

Ismerősei nógatására Bécsben 1889 és 1896 között a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumába járt. Bár Anton Bruckner kontrapunktista osztályába jelentkezett, a mester betegsége miatt annak egyetlen óráján sem vehetett részt, és Robert Fuchs osztályába került. Emellett – pusztán az ösztöndíj miatt – csellózni is tanult Ferdinand Hellmesberger osztályában, aki úgy látta, hogy nem különösebben tehetséges, azonban szorgalmas. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Schmidt a csellóját nem is hordta haza, hanem az iskola portáján hagyta, és jóformán nem is gyakorolt. Könnyedén játszott, magától járt a keze. Később azonban már örömmel csellózott dr. Adler vonósnégyesének házi zenélésein. A tanulás mellett magán-matematikaórákat adott, korrepetált és magyarra, illetve magyarról fordított. Bécsből is eljárt Pozsonyba, utolsó koncertjét a ferencesek orgonáján 1913-ban adta.

3485   Ardelao 2019-12-22 08:28:02

 

EGY EMLÉK SCHMIDT FERENCRŐL, születésének 145. évfordulója alkalmából:

(Egy 85 évvel ezelőtti újsághír)

 

Schmidt Ferenc, a bécsi Zeneakadémia Igazgatója hatvanéves.

Schmidt Ferenc jubileuma bennünket is érdekel, mert Ausztria híres zenepedagógusa és zeneköltője 60 évvel ezelőtt Pozsonyban született. Magyarságának emlékét a Notre-Dame operája őrzi, melybe egy csárdásmotívumot is beleszőtt.

Sokkal nevezetesebbek azonban úgy ennél, mint Fredigundis dalművénél, kamarazeneművei, szimfóniái és orgonaszerzeményei. Hosszú ideig tagja volt, mint csellista a bécsi Operaház zenekarának is. Jubileumát csendben, de tanártársai és növendékei szeretetétől övezve ünnepli.

 

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. XII.23.

 

3484   smaragd • előzmény3483 2019-12-21 09:31:37

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

5.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

14 éves korában Schmidt az egész családjával Bécsbe költözött…

Schmidt először a nála mindössze három évvel fiatalabb Willy házitanítója lett a perchtoldsdorfi Grienauer családnál, ahová pozsonyi ismerőse, Alfons Steiner ajánlotta be. Két gondtalan évet töltött ezen a Bécs melletti településen – sárkányeregetéssel, tekézéssel, házi zenéléssel, illetve az első saját szerzemények titokban történő megírásával és gondos megsemmisítésével (Emma húga kettőt megmentett). A bátortalan, komor komponistát, Hugo Wolfot is látta itt három alkalommal, de igyekezete ellenére nem sikerült vele összeismerkednie (Wolfnak ma múzeuma van Perchtoldsdorfban). Schmitt 1891-ben magyar nyelven leérettségizett szülővárosában. Ezután szüleivel Bécsben lakott az Erdbergstraße 57. szám alatt (1891–1899); huzamosabb tartózkodási helye volt még az Auhofstraße 146. (1905–1909) és az Elßlergasse 26. (1912–1922). Ezeken kívül hat további lakcíme volt Bécsben.

KÉP: Erdbergstraße 57

KÉP: Auhofstraße 146

KÉP: Elßlergasse 26

3483   smaragd • előzmény3482 2019-12-18 18:42:22

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

4.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

Schmidt számos művésszel és zeneművel ismerkedett meg Bednarics kisasszony pozsonyi zenei szalonjában, és az ő ajánlására lett Bécsben a neves zongoraművész és pedagógus, Theodor Leschetizky növendéke. Tanára szerint Schmidt „feltűnően korrekt, technikailag kifogástalan, de kevéssé sármos” volt. Leschetizky a saját osztályába, nem pedig valamelyik asszisztensének előkészítő osztályába vette fel az ifjút, ami Schmidt nagy tehetségéről árulkodik. Azonban két erős személyiség feszült egymásnak: Schmidt mint növendék nem volt hajlandó túlzó artikulációval játszani Bach Prelúdiumát – végtére is nem követhetett el ilyen bűnt Bach zenéjével szemben –, amiért kapott egy pofont. Leschetizky minimum kifogásolható kijelentése, miszerint „ha valakit Schmidtnek hívnak, az ne legyen művész”, ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt többé ne tegye be a lábát az osztályba. Másrészt viszont a született tehetség Schmidt nem akarta belátni, hogy gyakorlásra szükség van…

3482   smaragd • előzmény3481 2019-12-17 16:29:44

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

3.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

De térjünk vissza az ifjú Schmidt pozsonyi éveihez. A fiú az egykori klarissza kolostor épületében működő Királyi Katolikus Főgimnázium növendéke volt, olyan fiatalabb iskolatársakkal, akik később szintén híres zeneszerzők, illetve zenészek lettek: Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Albrecht Sándor. Schmidt Dohnányi Frigyeshez, Ernő apjához járt énekórákra, aki matematikát és fizikát, de zenei tárgyakat is tanított az iskolában. A budapesti zeneoktatásban új korszakot nyitó három fiatalabb diák közül csak Albrecht Sándor tért vissza Pozsonyba. Ő, majd később a fia, János (Hansi) lendítette fel a pozsonyi életet, pozitív hatásuk még a pedagógusok és zenészek mai generációján is érződik. Hansi Albrecht Spomienky bratislavského hudobníka (Egy pozsonyi zenész emlékiratai) című kötetében nagyon találóan állapítja meg Schmidtről, hogy „nem született szerencsés csillagzat alatt”.

3481   smaragd • előzmény3478 2019-12-15 18:05:00

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11.13.

Annál nagyobb sokként érte Schmidtet 1917-ben Felicián atya meggyilkolásának híre (a témával egy korábbi cikkünk foglalkozik: https://pozsonyikifli.sk/felician-pater-meggyilkolasa-1861-1917/). A Franz Schmidt Társaság által 1999-ben kiadott „Franz Schmidt und Preßburg” című kötet idézi kedveséhez, egykori növendékéhez, Gusti Hasterlikhez írt leveleit arról, hogy milyen formában (unokatestvérétől és újságkivágásokból) értesült a pozsonyi bűntényről. Ez a levelezés mindaddig ismeretlen volt, amíg Gusti halála után az unokahúga el nem juttatta a leveleket az Osztrák Nemzeti Könyvtár Zenei Gyűjteményéhez. Gusti a Schmidttel folytatott ötéves kapcsolat után megismerkedett Heimito von Dodererrel, A Strudlhof-lépcső című regény későbbi szerzőjével, aki a mű egyik szereplőjében meg is örökítette az alakját. Sok év után házasodtak össze, de alig néhány elteltével külön is költöztek. A zsidó származású Gustinak majdnem az életébe került, hogy csak hosszú évek után tudta kimondatni a válást, és csupán ezt követően, 1938-ban emigrálhatott az USA-ba, ahol zongora- és zeneelmélet-oktatásból élt.

3480   Ardelao • előzmény3479 2019-12-14 01:12:50

Bizonyára a Teremtő bölcsességének köszönhető, hogy a tehetséges Schmidt Ferenc - bár egyetlen leánygyermekét elvesztette, és házasságain belül nem született hozzá hasonló zenei adottsággal megáldott utódja - mégsem maradt művészi képességekkel bíró leszármazott nélkül. A zeneszerző tehetségének – úgy tűnik - valamely ágon öröklődnie kellett. És öröklődött is, mégpedig Ernst  Ludwig Zirner személyében. Igaz, a fiú anyja ekkor már más felesége volt, de az égi törvények fölülírják az emberekét. Liszt Ferencnek például három gyermeket szült Marie d’Agoult grófné, aki sohasem vált el hites urától, a gróftól. De hasonló kapcsolat alakult ki Wagner és Cosima Liszt között is, aki Bülow feleségeként szülte meg negyedik gyermekét, mely leányka – mint később kiderült - már Wagnertől származott. Cosima egész életében megszállottan szolgálta Wagnert, a zsenit, ezáltal téve eleget a Teremtő által neki rendelt feladatnak. De, ha már a művészeknél tartunk, megemlíthetjük Bródy Sándort is, akinek írói vénáját egy kolozsvári színésznőtől származó, házasságon kívül született fia, Hunyadi Sándor örökölte. No, és házasságon kívül született a csodálatos Leonardo da Vinci is! Semmi sem történik véletlenül, mindennek oka és célja van.

Nézzük hát, hogyan alakult a Schmidt utódok sorsa:

ERNST LUDWIG ZIRNER (* 1906. február 27., Bécs, Osztrák-Magyar Monarchia; 1971. február 9., Urbana, Illionis) osztrák-amerikai zenész (koncertzongorista) és operarendező.

Életpályája

Ludwig Zirner Ella Elise Zirnernek (1878-1970), az ismert bécsi ruhaüzlet, a Ludwig Zwieback & Bruder cég örökösének a fiaként született, apja Franz Schmidt volt. „Ludi“-t azonban anyjának férje, Alexander Zirner (1863-1970) apoptálta. Idősebb féltestvérei Renée Katharina (Kitty) Erös (1899–1948) és Hans Erich Zirner (1900–1960?) voltak.

Ludwig Zirner a Bécsi Zeneakadémián koncertzongoristaként szerzett diplomát, részben pedig – szintén igen muzikális anyja akarata ellenére – cselló- és zongorajátékot, valamint zeneszerzést vér szerinti apjánál tanult – anélkül, hogy ezt tudta volna, mivel csak 1961-ben tájékoztatták arról, hogy Schmidt az édesapja volt. Anyja kívánságára 1930-ban átvette a Ludwig Zwieback & Bruder Co. üzletház vezetését.

1939. február 17-én anyjával az Egyesült Államokba, New Yorkba emigrált, és ott már március 28-án alkalmazást nyert az Orbachs cégnél (Union Square 14.). 1948 körül Zirner az Illionisi Egyetemen (University of Illionis) zeneigazgató lett, és ott 1950-ben megalapította az Operaműhelyt. A Zeneiskolában (School of Music) az operatagozat vezetője lett. Zirner emellett tanított a Standord Egyetemen és más amerikai főiskolákon is. Különböző zenei fesztiváloknál is közreműködött, mint producer, rendező és karmester, olyan operáknál, amelyek közül sokat először mutattak be Amerikában. Az Amerikai Nemzeti Operatársaság (American National Opera Company) művészeti tanácsadójaként tevékenykedett.

Zirner 1942. február 3-án nőül vette – a Bécsi Műhelyek társalapítójának, Fritz Waerndorfernek a családjából származó -  Laura Beata Wärndorfer jelmeztervezőt. Kettejük fia August Zirner, a színész.

(Megj. A.: Ludwig Ernst Zirner 65 évesen, rákbetegségben hunyt el. Fia, August nagyon sokáig képtelen volt túltenni magát e tragédián, ezért pszichiáter segítségére volt szüksége.)

AUGUST ZIRNER  (1956. 01. 07. -, Urbana, Illionis) amerikai-osztrák színész, Franz Schmidt unokája

JOHANNES ZIRNER (1979. 07. 19., Herdecke), német színész, Franz Schmidt dédunokája

LEO ZIRNER (1990, Prien am Chiemsee), német színész, Franz Schmidt másodszülött dédunokája

3479   Ardelao • előzmény3475 2019-12-14 01:04:12

A Smaragd fórumtárs által belinkelt megemlékezés valóban kiváló összefoglaló Franz Schmidt életéről és munkásságáról. Itt lenne az ideje, hogy magyar nyelven is megjelenjen egy könyv Schmidt Ferencről. Annak, aki e könyv megírására vállalkozna, a jelen fórum igen gazdag anyagot szolgáltatna. Az itt összegyűjtött információk idő- és logikai rendbe szedése természetesen nem kis feladat, de megérné a fáradságot. Ezek alapján elkészülhetne egy olyan írásmű, amely felülmúl(hat)na minden e tárgyban eddig megjelentet.

Elérkezett az ideje annak is, hogy a teljesség, ill. történeti hűség kedvéért Schmidt Ferenc életének féltve őrzött titkát e fórum keretében is felfedjük. Annál is inkább, mert e titok már régen nem titok. Dr. Carmen Ottner több előadáson is beszélt róla, és a neten, "Was wäre gewesen ..."„ címszó alatt is elolvashatjuk a történetet. E témát a hivatkozott megemlékezésben Zuzana Godárová is megemlíti.

Smaragd fórumtárssal korábban azért nem láttuk etikusnak Schmidt magánéletének e szegmenséről szólni, mert tiszteletben tartottuk a zeneszerző azon kívánságát, hogy életéről csak annyi váljon ismertté, amennyit ő a saját maga által megfogalmazott önéletrajzban közölni kívánt. De változtak az idők és a dolgok megítélése, miközben Schmidt Ferenc élete történelemmé vált. A tudatos elhallgatás pedig nem más, mint történelemhamisítás. Schmidt Ferenc nagy szerelmétől, Ella Elise Zwiebacktól származó fiáról van szó, aki már a Zwieback-lány Alexander Zirnerrel kötött házasságában született.

A következő bejegyzésben e fiúról, majd Schmidt unokájáról és dédunokáiról lesz szó.

3478   smaragd • előzmény3475 2019-12-11 18:17:56

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

1.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

 2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

Schmidt Ferenc 1874. december 22-én született a vásártéri Reidner-féle házban, amelynek a helyén ma a Kulturális Minisztérium épülete áll a Szlovák nemzeti felkelés terén. Atyja, id. Schmidt Ferenc (1848–1910) fuvarozócéget vitt. Anyja, Ravasz Mária (1853–1931) Szakolcáról (Skalica) származott, de mivel árvaságra jutott, pozsonyi rokonai nevelték. Ferencnek két húga volt: Mária és Emma.

KÉP:  A Reidner-féle ház

KÉP:  A Reidner-féle ház lebontása után üresen álló telek

Első (és állítása szerint a legjobb) zongoratanára az édesanyja volt. Schmidt már ötéves korában eljátszott egyházi vagy katonadalokat hallás után. Zenei oktatását Rudolf Mader, a dóm orgonistája vette át, akit Ludwig Burger karnagy követett, vele azonban nem volt jó a kapcsolata. A legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. Schmidt szívesen emlékezett vissza a ferencesek orgonájának ezüstös hangjára, amely egy életre meghatározta belső hallását. Felicián atya, mint később elmondta, Schmidt zenekari műveiben ennek az orgonának a hangját hallotta. A festőművészként is tevékenykedő lelkész, a zeneelméleti tudással is rendelkező kiváló orgonista nagy hatással volt Schmidtre, de nemcsak a művészi fejlődésére, hiszen a zene mellett latin nyelvvel és matematikával is foglalkoztak. Felicián páter mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegné udvari lelkésze az udvari körökbe is bevezette a fiút, aki később a főhercegnének ajánlotta I. szimfóniáját.

3477   smaragd • előzmény3476 2019-12-11 08:16:44

Kiváló! Köszönöm szépen. Lesz mivel gazdagítani a magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldalt...

3476   Ardelao • előzmény3469 2019-12-11 07:31:33

Magyar szerző sikere Németországban.

Az esseni városi színházban nagy sikerrel mutatták be a pozsonyi születésű Schmidt Ferenc romantikus dalművét, a „Notre Dame”-ot, amely két évvel ezelőtt a bécsi udvari Operában került először színre, ugyancsak teljes sikerrel. A Hugo Viktor ismert regénye után készült opera, amely az esseni előadással immár Németországban is hamarosan népszerűvé teszi majd a magyar születésű zeneszerző nevét. Nemcsak mesteri hangszerelése és melódiái invenciója révén sorozható a modern dalműalkotások legértékesebbjei közé, hanem minket speciálisan azért is érdekel, mert Schmidt hellyel-közzel magyar motívumokat visz bele muzsikájába. Sőt megállapították már azt is, hogy az első felvonás zenekari Intermezzo-ja, egy meleg, szélesen elömlő magyar témának lendületes és ragyogó feldolgozása, a dalmű leghatásosabb részlete. Ezt az „Intermezzo”-t a bécsi előadásokon is rendesen megismételtetik. Schmidt nemzeti érzése különben már egyéb munkáiban is, - különösen esz-dúr szimfóniájában, - élénk kifejezést nyert. Egy magyar csárdás-témára irt variációk, ritmikus frissességével, legsikerültebb tétele ennek az alkotásnak, amelynek bemutatását Filharmonikusaink is tervezik. A „Notre Dame” partitúráját Operaházunk is megszerezte előadásra és Kern igazgató a mű bemutatását még erre az évadra tervezi.

MAGYARORSZÁG, 1915.X.22. (22/294)

3475   smaragd • előzmény3468 2019-12-09 19:04:12

Nagyszerű megemlékezés Franz Schmidtről!

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

 2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

https://pozsonyikifli.sk/franz-schmidt-schmidt-ferenc-a-zeneszerzo-orgona-zongora-es-csellomuvesz/

3474   Klára • előzmény3473 2019-12-09 10:08:43

Még égtek  a lángok, mikor egy Macron nevű "fehérjehalmaz" bejelentette, hogy modern változatban fogják újjáépíteni. Csak minaret ne legyen mellette!

3473   Ardelao • előzmény3470 2019-12-09 09:35:41

Még egy megjegyzés a „Notre Dame” díszletéhez:

"A főépítész fogja be a száját" - Eldurvult a vita a Notre-Dame újjáépítéséről

Ha Kern Aurél és Kéméndy mester tudta volna, hogy féltve őrzött fotóik egyszer még felbecsülhetetlen értékűek lesznek! Hiszen lehet, hogy az utókor már csak az úszómedencés, félpucér fürdőzők visongásával megszentségtelenített vagy a (bizonyítottan káros hatású) ólomkristály-tornyos Notre Dame-ot látogathatja ... 

Elképzelhető, hogy a józan ész felett francia honban is hamarosan a „böszmeség” arat diadalt …

3472   Ardelao • előzmény3471 2019-12-08 20:05:41

:-)

3471   smaragd • előzmény3470 2019-12-08 19:36:45

A fórum javára válnak bejegyzéseid, talán majd felhasználják a régi dokumentumokat 2021-ben.

3470   Ardelao • előzmény3469 2019-12-08 11:08:28

Két fényképgyűjtemény.
 

Az Operaház legközelebbi újdonsága, mint ismeretes, a Bécsben élő magyar Schmidt Ferencnek Hugó Viktor világhírű regénye után készült két-felvonásos operája, a Notre-Dame lesz. Az Operaházban már javában készülnek a bemutatóra. A folyosókon sétálókat délelőttönként meg-megcsapja egy-egy forró melódiafoszlány: Schmidt partitúrájának valamelyik részlete, mely a próbaszobák ajtaja mögül kiszűrődik, a kórus is tanulja már a nagyszerű együtteseket, a legfelső emeleten pedig, ahol a díszleteket festik, Kéméndy Jenő* műhelyében javában folynak a tervezgetések, hogy a mi Operaházunkban minél tökéletesebb kiállításban kerüljön a közönség elé ez az érdekes, színpompás dalmű.

Különösen nagy gondot okoz az opera két utolsó képének rendezése. A második felvonás második képe ugyanis a Notre-Dame hatalmas terén játszik, a harmadik pedig a gyönyörű épület erkélyén, a két torony közt lévő plateaun.

Kern Aurél igazgató, a Notre-Dame legbuzgóbb rendezője megkérte Kéméndy mestert, hogy ehhez a képhez csak a templom kapuját fesse meg. Az egész háttér a Notre-Dame kapuja lesz a maga impozáns nagy méreteiben és a templom arányait szembeszökővé fogja tenni a kórus, mely a kapu előtt állva hátraszegett nyakkal néz majd a magasságba, jelezve
ezzel, hogy odafönt történik valami.

Még érdekesebb díszletezői feladatot nyújt az utolsó kép: a Notre-Dame erkélye, amit szintén úgy akarnak megkonstruálni, hogy érzékeltesse a magasságot és emellett hű legyen az eredetihez.

A természetesség, hűség, ez foglalkoztatja erősen Kern Aurélt a Notre-Dame előkészületeinél. Azt szeretné, ha a világhírű, történeti múltú párisi templom tökéletes, hű másolata állna az Operaház színpadán.

— Minden készletet, minden díszítést utánozni kell, — mondta a napokban Kéméndynek.

— Várjon csak mester, a háború előtt Párisban jártam, akkor megvettem a Notre-Dame részleteinek fényképeit, majd elhozom.

— Nekem is van néhány — szólt szelíden Kéméndy — majd én is elhozom.

Másnap felkereste Kéméndy Kern Aurélt az igazgatói szobában.

— Elhoztam a képeket.
— Én is. Tessék, itt vannak.

Mindegyik kezébe vette a másik kollekcióját elkezdték forgatni a képeket, aztán meglepetten néztek egymásra: ugyanazok voltak Kern gyűjteményében, mint Kéméndyében.

Hogyan történhetett ez?

Kern a háború kitörése előtt járt Párisban, tudta, hogy a Notre-Dame-ot elő akarják adni az Operaházban, gondolta, jó lesz majd a kritika-írásnál a rendezés bírálásához az eredeti képeket felhasználni. Alapos újságíró létére megvette mindazokat a templomrészleteket, melyek a Schmidt-operában előfordulnak. Kéméndy még akkor járt Párisban, mikor Bécsben új volt a Schmidt-opera. A zeneszerzőről tudta, hogy magyar ember, sejtette, hogy műve elkerül valaha hozzánk is. „Minden esetre” megvette azokat a fotográfiákat, melyeket a díszletekhez fel lehet majd használni.

Így került aztán most össze a két egyforma fénykép-gyűjtemény. A Notre Dame
díszletei tehát igazán alapos studium alapján készülnek.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1916. 15. szám.

*Kéméndy Jenő (1860-1925), jelmez és díszlettervező, szcenikus és festőművész. (Megj. A.)

3469   Ardelao 2019-12-07 21:41:40

—„Notre-Dame“ az Operaházban.

 Az Operaház vezetősége elfogadta előadásra Schmidt Ferenc «Notre-Dame» című operáját, amely a bécsi udvari Operában nagy sikert aratott április hóban történt bemutatása alkalmával. A mű szerzője magyar ember, Pozsonyban született és hosszabb ideig tagja volt a «Hofoper» zenekarának, amelynek kötelékéből azonban az imént kivált, hogy teljesen a zeneszerzésnek és a bécsi Zeneakadémiában elfoglalt tanári állásának szentelhesse idejét.

Schmidt ma is kitűnően beszél magyarul és szülőföldéhez való ragaszkodását művei is híven tükröztetik vissza. A «Notre-Dame», amely Hugo Viktor híres regénye után készült, egész sereg magyar motívumban ékeskedik és különösen elragadó hatást kelt magyaros lendületével az első és második képet összekötő «Intermezzo», amely az eddigi bécsi előadásokon percekig tartó tapsvihart aratott.

 Schmidt az esz-dúr szimfóniájában*, amely a szerző egyik legszebb alkotása, szintén magyar témát dolgozott fel briliáns variációihoz. Mielőtt az Operaház vezetősége a «Notre-Dame -ot megszerezte volna előadásra, Kerner karnagyot és Chmálevszky gazdasági főnököt küldötte fel Bécsbe a mű meghallgatására. Az ő jelentésük alapján végleg elfogadták aztán előadásra a modern színpadi alkotást, amely kétségkívül egyik legérdekesebb újdonsága lesz a jövő évadnak. Az opera utolsó próbáira maga a szerző is lejön Budapestre, aki különben az egész nyarat Magyarországon tölti. 

MAGYARORSZÁG, 1914.VI.4. (21. Évfolyam, 131. szám)

*Ez a II. szimfónia (Megj. A.)

3468   smaragd • előzmény3466 2019-12-07 16:45:55

2021-ig még van idő 'ügyelni a részletekre'...

Franz Schmidt neve magyarul Schmidt Ferenc,

így volt használatos, a NOTRE DAME szövegkönyvében is, fordította: LÁNYI VIKTOR, 1941.

A 3466 számú bejegyzésben olvasható változat minden bizonnyal elírás.

3467   smaragd • előzmény3466 2019-12-06 22:01:33

Ez igen! Köszönöm szépen.

3466   Búbánat 2019-12-06 21:48:41

Az Opera honlapjáról: a most meghirdetett 2020/21-es, francia tematikájú évadban kerül bemutatásra:

Franz Schmidt: NOTRE DAME (1914, Bécs)

2021. április 15. EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY-TEREM, 20.00

Koncertszerű opera-előadás két felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal

Szövegíró: Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye nyomán Francz Schmidt és Leopold Wilk

Szereposztás:

A Notre Dame főesperese - Perencz Béla

Quasimodo - Gábor Géza

Phoebus-Kovácsházi István

Gringoire- Varga Donát

Egy katona - Rezsnyák Róbert

Esmeralda - Rálik Szilvia

Az öreg Falourdel - Farkasréti Mária

Karmester Dénes István

Anton Bruckner tanítványának, az Osztrák–Magyar Monarchia Pozsony városában született Franz Schmidtnek operakomponálás közben is kétségkívül inkább szimfonikus volt a gondolkodása, mint operaszínpadi. S ebben rejlik a Notre Dame című operájának az ereje, melyet Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye alapján írt. Schmidt mindent tudott arról, hogyan érdemes megírni egy zenei témát, ami aztán különböző színben, formában felbukkanhat később, fejlődhet tovább. Így minden főszereplőjéhez tartozik egy motívum: Esmeralda díszes, kelet-európai zenét kapott; a későbbi elcsábítójához, Phoebus katonához büszke, szökellő motívum kapcsolódik, a főesperes jeleneteiben (az Hugo-regényben Frollo) egy valódi bruckneri komolyságú korál szól. Az önzetlenül szerelmes Quasimodo az egyetlen, akinek nem változik a témája. Mesteri, ahogyan Schmidt folyamatosan változtatja zenéjét az alá-fölérendeltséget, a boldog szabadságvágyat és az emberi rombolást bemutatva. Az Opera francia évadában a francia irodalom egyik legemblematikusabb regényéből írott különleges operaritkaság koncertszerűen hallható.

3465   smaragd • előzmény3463 2019-12-06 10:10:31

Franz Schmidt: "Notre Dame"

YT / https://www.youtube.com/watch?v=nt4dfM1IOcc

Act I Scene 1: In holder Anmut (Phoebus)

3464   smaragd • előzmény3447 2019-12-04 11:52:57

3463   smaragd • előzmény3459 2019-12-03 10:15:53

Franz Schmidt: "Notre Dame"

https://www.youtube.com/watch?v=LQElLYNJtag

Act II Final Scene: Es flieht der Schlummer meine Augen (Esmeralda)

3462   smaragd • előzmény3461 2019-11-30 07:51:56

Köszönöm szépen érdekes és nem könnyen hozzáférhető bejegyzésedet. 

Szánthó Enidről, aki Franz Schmidt oratóriumában (lásd koncertsorozatom) is fellépett ezen a fórumon is olvashatunk:

Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)

3461   Ardelao 2019-11-29 22:22:44

BÉCS ZENEI ÉLETE


A Musikverein legutolsó hangversenyén újdonságot is hallottunk: a szimfonikusok 38 éves hegedűsének, Alfred Jiraseknek* háromtételes C-dúr szimfóniáját. Jirasek Marx-növendék, akit mint komponistát eddig alig ismertünk. Stilisztikailag nem mutat a mű Marx-hatást, annál inkább érzik rajta azonban Franz Schmidtnek, a szerző sógorának befolyása.

A nagyon egyszerű diatonikus, inkább szerenádkarakterű témák elvesznek egy sokszor túl-gazdag zenekar polifon játékában, úgy hogy egy szerenád és szimfónia között álló, furcsa, előnytelen műfaj lesz belőle. Legjobb egy szintén Schmidt-szerű elismerésreméltó tudással komponált variációs tétel. Dicsérhetjük a hangszerelést is, bár szélső tételei kissé zavarosak. Utána Backhaus játszotta — mint mindig, mesterien — Beethoven G-dúr zongorakoncertjét. Próba nélkül! Jellemző a mai zeneüzemre! A legutóbbi időkben egy néger (vagy mulatt) énekesnőt, Maria Andersent fogadtak nagy szimpátiával, aki telt ház előtt adott egy önálló koncertet is a Musikvereinsaalban. Muzikalitása, bársonyos, lágy, jól-képzett mezzoja megérdemelte a nagy sikert. Nemcsak a spirituálékat énekli elbűvölően, de ahogy egy nemzetközi műsor minden számát eredeti nyelven adja elő és a német dalok világát átéli, egyenesen bámulatos. Ki kell emelnünk az akadémiai Wagner-Verein és a Konzerthaus-Gesellschaft Bach-emlékestjét, Kabasta professzor kiváló vezényletével. Prelúdium és fuga a-mollban, volt a biztató bevezetés, melyet Schütz játszott orgonán, technikailag és elgondolásban egyaránt fölényes biztonsággal. Egy kantáta következett Szánthó Enid és egy zongorakoncert Schmidt mesteri előadásában, majd egy zenekari szvit után a Magnificat, mint az est tetőpontja. A Singakademie kara, a tanítók á capella kórusa, valamint a szólisták*: Ginster, Szánthó és Levko-Antosch (Volksoper), továbbá Patzak és Manowarda kiválót nyújtottak.

A ZENE, 1935. 15. szá

*Megjegyzések: (A.)

Alfred Jirasek (1892-1972), osztrák zeneszerző, Franz Schmidt sógora

Wilhelm Backhaus (1884-1969), német zongoraművész

Franz Schütz (1892-1962), osztrák orgonaművész

Ria Ginster (1898-1985), német szoprán énekesnő

Szánthó Enid (1907-?), magyar alt énekesnő

Olga Levko-Antosch (1903-?), osztrák alt énekesnő

Julius Patzak (1898-1974), osztrák tenor énekes

Josef von Manowarda (1890-1942), lengyel származású osztrák basszus énekes

*

3460   smaragd 2019-11-28 10:05:18

3459   smaragd • előzmény3458 2019-11-26 18:13:07

Franz Schmidt: "Notre Dame"

YT / https://www.youtube.com/watch?v=u--5IDvn8Lc

Act I: Prelude

3458   smaragd • előzmény3457 2019-11-24 02:50:29

 

Franz Schmidt: "Notre Dame"

YT / https://www.youtube.com/watch?v=RlOEgvJ4xis

Act I Scene 1: Warum entfliehst du dem bunten Spiel (Phoebus, Gringoire,...)

 

3457   smaragd • előzmény3456 2019-11-21 06:40:50

Franz Schmidt: "Notre Dame"

YT / https://www.youtube.com/watch?v=hnonYpIiDKk

Act II Scene 1: Ach, es ist der Priester! (Archdeacon, Esmeralda)

3456   smaragd • előzmény3455 2019-11-19 14:59:46

Franz Schmidt: "Notre Dame"

Op. 2:

Act II Scene 1: Ach, es ist der Priester! (Archdeacon, Esmeralda)

YT / https://www.youtube.com/watch?v=hnonYpIiDKk

3455   smaragd • előzmény3452 2019-11-17 18:08:24

1916 óta nem hallhatta a budapesti közönség Franz Schmidt: „Notre Dame” című operáját, a 2020-ra tervezett felvételig ezeken a rövid részleteken keresztül is ismerkedhetünk vele.

Gwyneth Jones születésnapi évfordulóján találtam az alábbi részleteket (nagyon nehezen jön fel némely video…emiatt alig látja valaki) és itt gyűjtöm, amit megtalálok.

YT / https://www.youtube.com/watch?v=ZSl15kvQI44

Notre Dame, Op. 2: Act I Scene 2: Intermezzo  

3454   smaragd • előzmény3445 2019-11-15 06:16:17

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

18.

„Ein gewisser Schlußstein zu Schmidt war eben für mich die Ehrung innerhalb der Schmidt-Gesellschaft. Um noch näheres über Schmidt zu berichten können, hätte man noch mehr privaten Kontakt zu ihm haben müssen. Jemand von denen, bei dem dieser Fall war, ist Franz Schütz gewesen. Ein war wirklich ein Intimus, ein enger Freund Schmidts. Schütz hat gar nicht weit von meinem Haus hier gewohnt, und da ist Schmidt eben regelmäßig aus- und eingegangen. Dieser Bezirk hier mit seiner ländlichen Gegend, in dem ich nun auch schon seit 37 Jahren wohne, hat sicher auch auf Schmidts Charakter abgefärbt, die gute Luft, diese Ruhe, alles Dinge, die er in der Stadt nich hätte. Und so glaube ich, daß er diese vorwienerwaldliche Gegend – oder eigentlich schon direkter Wienerwald, er beginnt ja gleich in der Nähe – ein bißchen in seine Musik eingebunden hat.“

3453   smaragd 2019-11-13 17:10:42

A közelmúltban hunyt el Paul Badura-Skoda zongoraművész, emlékét idézem fel ezzel a videóval és egyúttal Franz Schmidthez fűződő zenei kapcsolatát csak úgy mint a zeneszerző és a Bösendorfer cégét (korábbi bejegyzéseinkben olvasható, igaz, elég régen volt már...)

https://www.youtube.com/watch?v=ryLrhDRKW6g

3452   smaragd • előzmény3448 2019-11-12 18:36:09

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902 - 1904)

Oper

Op. 2: Act II Final Scene: Ihr schlafet nicht? (Quasimodo, Esmeralda)

YT / https://www.youtube.com/watch?v=PeAplawrNug

3451   smaragd • előzmény3450 2019-11-11 10:30:24

Fórumtársi segítséggel - köszönöm szépen! - sikerül a tegnapi ünnepet megörökíteni:

3450   smaragd • előzmény3449 2019-11-10 08:59:54

Szüreti mulatság és hálaadás

azaz

szüreti hálaadás

Ez a szép magyar szó - szüret - fejezi ki legjobban a hagyományt, amely nálunk is él még, régen sokkal nagyobb jelentőséggel bírt.

3449   smaragd 2019-11-10 07:37:03

924   Radegundis

 

2015-11-08 13:59:18

Remélem, a webcam néhány hangulatos képe felkeltette az érdeklödéseteket, hogy jövöre talán egy látogatással összekötve Ti is részesei lehettek ennek a boldog forgatagnak. Bécs ma már nem osztrák és nem Ausztria... A jó érzésü osztrákok is megpróbálnak menekülni ezektöl a "liberális" konklávéktöl, legalább hétvégére. Ebben P'dorf egy egyedi jelenség, a városka vezetöi ragaszkodnak a hagyományokhoz és örzik azokat. Aki itt lakhat, az Bécs elönyeit is élvezi - házunktól 150 m a városi busz megállója, azzal 7 perc a Schnellbahn-megálló Liesingben, onnan 20 perc a Stephansplatz! Itt a sok városi átoktól mentesen lehet élni, emberi léptékkel. Talán ez hozta ide végleg Schmidtet is, bár az akkori körülmények még mások voltak... (Ugye elsö - ifjúkori - idekerülésének existenciális okai voltak)

Perchtoldsdorf - néha régiesen Petersdorfnak is hallani, mint ma is! - fiataljai és idösebbjei adnak a egymásnak randevút a Hiataeinzug reggelén a Hauptplatzon, az egykori piactéren. Azt írtam majdnem spontán, hogy tolonganak - no nem, ez itt még a régi Ausztria, itt mindenki rámosolyog a másikra és ügyel rá... Igaz, hogy Schuster úr a polgármester spontán Halló-val köszöntötte a tömeget, de elbúcsúzni már nem felejtett el a régi szép "Pfiat Euch" (pfiet eih) Mundart-tal, ami eredetileg a "Behüte Euch Gott" - isten áldjon (igazában védjen) Benneteket formának felel meg.

Az említett kb. 80 kg-os(!) "Pritschn"-t most éppen kedvenc Heuriger-ünk ifjú "Hütere" vitte ill. táncoltatta a derekára erösített tartószerkezetben - ki nem néztük volna belöle... A hagyományokra jellemzö - ezt mi is most hallottuk elöször az ünnepségen - hogy ezt a vas szerkentyüt 1910-ben(!!!) csinálták, azóta évenként ezt használják! Az óriási tömeg dacára tisztaság van és marad a téren - kis gyerekek is maguk dobják ki a "Naschkatze" nevü vásári bodegából kapott borzalmas habcsók papírját. A Posta elött egy idös hölgy áll fel mellettem a padra, hogy lássa a templomból a menet bevonulását a piactérre - utána lelép és papirzsebkendövel gondosan letörli maga után a padot. Pedig azt tegnap patika tisztaságúra mosták. Itt mindenki szomszéd, ügyel a másikra és így marad P'dorf - P'dorf...

Ha látszódott a képen: a menet - a három pacival és a Pritschn-nel az élen a tér baloldalán a plébánia elött állt meg, itt került sor az említett "szerenádra" és az "Erntekorb"-nak a plábánosnak való átadására. Az akciókat az itt elmaradhatatlan "Blaskapelle", a fúvósegylet kísérte. Utána 50 m-rel arrébb vonultak, a szintén baloldalon lévö régi községháza, "Gemeindeamt" elé, itt kezdödtek a Hüterek tréfás kétsorosai, aktuális versecskéi (borzalmas, hogy csak az a szó jut eszembe, hogy amolyan "csasztucskák", remélem, erre a jelenségre már csak én emlékszem!), üdvözlések. A teljesség kedvéért: a mai Gemeindeamt a régivel szemben a webcam képén a jobboldalon van.

A mai jó hangulatból és a hozzá ajándékként kapott 22 fokos napsütésböl kívánom, hogy minél több helyen és minél gyakrabban legyen Nektek is részetek ilyen emberi élményben, ami az ember alapvetö igényeihez tartozik!

 

916   Radegundis

 

2015-11-07 22:43:03

Ha valaki a Hauptplatz live kameráján keresztül a leghangulatosabb perchtoldsdorfi eseményt meg akarja élni, javasolom a holnapi napot - a szölöültetvények tövében indul a szüreti felvonulási menet, az u.n. "Hiatazug". A "Hiata", a "Hüter" mondjuk a csösz megfelelöje. A szölösgazda családok ifjai örzik a termést, ez az ö ünnepük, a betakarítás, a sikeres termés ünnepe. Mi is ott leszünk velük a fötéren, az ünneplés hangulatát nem hagyhatjuk ki.

Mondhatnám, aki Schmidtet kedveli, ezt a kb. 600 éves hagyományt is kedvelni fogja, mert szinte biztos, hogy - ismerve ezirányú vonzalmát - Ö is ott ünnepelt egykor a tömegben. Levelezésében utána is fogok nézni, van-e erre utalás.

A vonatkozó helyi honlap
http://www.perchtoldsdorf.at/huetereinzug.html
megemlíti, hogy ez a legnagyobb "Erntedankfest", a termésért való hálaadó ünnep Ausztriában - hááát lehet... Mindenesetre a szépen feldíszített lovak itt a "Heuriger"-ek (amolyan zöldvendéglö, érdekes müködési modalitásokkal) elött várnak - itt a közelünkben is - szintén ünnepi pompába öltöztetett kocsik elött arra, hogy bevonuljanak a fötérre, ahol a Martinskirche-ben a hálaadó misére azután bevonulnak a szölösgazda családok. A menet élén három ifjú csösz lovagol, öket követi az u.n. "Pritschn", egy rakfelületre szerelt "hordó", amelyen tölgyfaágakon aranyló diódarabokból kialakított szív disziti az így elkészült "Erntekrone"-t, a sikeres termést szimbolizáló terméskoronát.

Az Istentisztelet után szerepváltás vezeti be az ezután táncba és humorba torkolló színes forgatagot: a hiaták szerenáddal köszönik meg a papnak áldását, azaz közremüködését a gazdag termésben...

Kedves Radegundis fórumtársunk bejegyzéseit idézem fent, sajnos több ok miatt ritkán jelentkezik. A mai napon tartják Ausztria szőlősgazdáinak leghíresebb termésbetakarító-hálaadó ünnepségét Perchtoldsdorfban.

A perchtoldsdorfi webkamerát már nem lehet közvetlenül megjeleníteni, a fotók szerzői joga miatt nehézkessé vált (itt jegyzem meg, hogy legfőképpen a Wikipédián!) a legmegfelelőbb képek felhasználása, ám a linkek megnyitásával ma is követhetjük a hagyományos ünnep eseményeit:

WEBKAMERA PERCHTOLDSDORF:

https://www.perchtoldsdorf.at/system/web/zusatzseite.aspxmenuonr=226031360&detailonr=226026798

Hütereinzug 2019 // Sonntag 10. November / 9.45-12 Uhr 

https://www.perchtoldsdorf.at/Kulturstandort_Perchtoldsdorf/Kulturelle_Vielfalt/Kulturerbe_Huetereinzug

3448   smaragd 2019-11-07 11:13:04

Gwyneth Jones születésnapján:

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904)

Oper

Esmeralda: GWYNETH JONES

YT / https://www.youtube.com/watch?v=HQOGkvEyw1s

3447   smaragd • előzmény3438 2019-11-04 18:13:38

Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied (1930 -1931)

Előzmény többek között 3413, itt egy másik felvételről meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=eeJviOAr4io

3446   smaragd • előzmény3445 2019-11-02 15:56:36

Franz Schmidt és Dmitri Mitropoulos emlékére

Dmitri Mitropoulos 59 évvel ezelőtt hunyt el.

Franz Schmidt halála után húsz esztendővel, 1959-ben vezényelte a Salzburgi Ünnepi Játékokon a „Das Buch mit sieben Siegeln” című Franz Schmidt-oratóriumot, amelyet a zeneszerző fő művének tekintett.

https://archive.org/details/dasbuchmitsieben00schm/page/n9

3445   smaragd • előzmény3442 2019-10-31 07:59:18

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

17.

„In der Kammermusik kommt er für mich übrigens gleich nach Reger, es gibt ja auch eine gewisse Verbindung, obwohl Reger noch dissonanter war, der Schmidt war im Grunde noch mehr Diatoniker. Kontrapunktik aber haben beide gleich viel.”

3444   smaragd 2019-10-29 18:16:26

Franz Schmidt 1874-1939          Preludio e Fuga in Re Maggiore

Registrazione in concerto.

Organista: Davide Paleari

Organo Piero Sandri del Santuario di S. Maria Ausiliatrice, Aprica.

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=foXMIw5qSJY&feature=youtu.be

3443   smaragd • előzmény3442 2019-10-29 07:35:34

Das Buch mit sieben Siegeln

(The Book with Seven Seals) – Pt. II: Part II: Hallelujah! (Chorus)

℗ 2016 Orfeo Released on: 2016-01-01

Conductor: Lothar Zagrosek

Orchestra: ORF Radio-Symphonieorchester

Choir: Wiener Staatsopernchor

Composer: Franz Schmidt

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=y3i3wfJY2Ik&feature=youtu.be

3442   smaragd • előzmény3440 2019-10-29 07:34:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

16.

„Das ist, glaube ich, in der Geschichte dieses Werkes nicht oft vorgekommen, bei mir war es eben der Fall. Und sonst, durch das Oratorium angeregt, erst recht mit dem Schmidt-Werk befaßt, mit den Symphonien, der Kammermusik, mit der Orgel.”

3441   smaragd • előzmény3288 2019-10-28 09:42:33

Érdekes videót találtam a YouTube-on, Paul Wittgenstein és Franz Schmidt művészi kapcsolata a 2'-nél kezdődik:

https://www.youtube.com/watch?v=MOuRueIBfH8&feature=youtu.be

Wittgenstein Project: Wien bleibt Wien


Prisma String Trio Official Channel

3440   smaragd • előzmény3439 2019-10-26 17:24:07

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

15.

„Ich habe sie dann später auch manchmal an einem Abend mit der großen Partie zusammen gesungen. Wenn einer z.B. plötzlich abgesagt hat, war das im Musikverein einige Male der Fall. Da hat der Direktor mich eben gefragt: ’Kannst Du das nicht übernehmen, das hast Du doch schon so oft gesungen, das ist für Dich doch eine Kleinigkeit’? Ja, schon, habe ich dann gesagt, aber es ist halt ein bißchen viel zu singen, ich habe mit der großen Partie schon genug zu tun. Wir haben uns aber immer geeignet, und da habe ich eben beides gesungen.”

3439   smaragd • előzmény3436 2019-10-23 17:39:39

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

14.

„Zur Aufnahme des Werkes beim Publikum:

Es war sicherlich ein bißchen Lokalpatriotismus dabei; Schmidt, ein Österreicher, dann eben solch ein Werk in einer oratorienarmen Epoche. Aber ich war eben doch so glücklich, bei der Uraufführung dabeigewesen zu sein, wenn auch, wie schon gesagt, zuerst mit der kleinen Partie, die mir aber enorm viel bedeutet hat.”

3438   smaragd • előzmény3414 2019-10-21 18:39:44

3437   smaragd • előzmény3436 2019-10-19 18:40:29

Részletek Franz Schmidt oratóriumából: https://open.spotify.com/album/292KG3KT5nsUy1mTMqMmYI

3436   smaragd • előzmény3433 2019-10-18 16:30:32

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

13.

„Ihre letzte Aufnahme dieses Werkes war die mit dem Grazer Dirigenten Alois Hochstrasser.

Sie sollten sich aber dennoch die Aufnahme mit Mitropoulos beschaffen, wobei der Hochstrasser es großartig gemacht hat, aber von der Jugend her anders wie der schon ältere Herr Mitropoulos, der ein ’Weltdirigent’ war.”

3435   smaragd • előzmény3096 2019-10-16 17:16:01

Franz Schmidt bemutatóinak is fő helyszíne volt:

https://www.diepresse.com/5705652/der-beruhmteste-konzertsaal-der-welt

3434   smaragd • előzmény3319 2019-10-13 17:44:35

A Notre Dame felújításáról:

https://www.diepresse.com/5704942/wiederaufbau-von-notre-dame-kann-nicht-vor-2021-starten

3433   smaragd • előzmény3432 2019-10-11 16:27:08

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

12.

„Aber es sind Stellen drin, wo große Dramatik herrscht und die einen Tenor verlangen, der eben „draufloshaut”, und das war nie mein Fall, ich hatte so etwas noch nie gesungen. Aber wenn ich mir heute meine Aufnahme anhöre, dann merkt man gar nichts, es kommt alles so leicht von der Lippen. Aber bis ich es „in der Kehle” gehabt habe, wie man so schön sagt, das hat einige Zeit gedauert.”

3432   smaragd • előzmény3431 2019-10-09 16:40:00

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

11.

„Sehen Sie darin ein Indiz dafür, daß Schmidt doch eher der Instrumentalist als der Vokalist war?

Das kann schon sein, aber er hat die Stimme doch verstanden, weil er die lyrische Stellen, z. B. die Geburt des Kindes, diese Weihnachtsszene, so schön geschrieben sind, daß man selten etwas dankbareres und auch zutiefst Religiöses erlebt hat.”

3431   smaragd • előzmény3430 2019-10-07 21:50:09

Ez a link már szerepelt fórumunkon, ide is nagyon jól illik (néha szeszélyes és nem nyílik meg) végiglapozhatjuk "A hétpecsétes könyv" - "Das Buch mit sieben Siegeln" zongorakivonatát.

https://archive.org/details/dasbuchmitsieben00schm

3430   smaragd • előzmény3428 2019-10-06 08:02:30

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

10.

„Halten Sie die Forderung mancher Dirigenten, diese Johannes-Rolle müsse ein Heldentenor singen, für sinnvoll?

Nun, in der Uraufführung war es der Fall; von mir damals auch nicht gekannter Gerlach, der in München engagiert war, hat sich, wie es nachher geheißen hat, mit dieser Partie beinahe ’erwürgt’. Denn vieles, nicht alles, ist auf den ersten Blick so unsanglich, z.B. dieser Kampf mit dem Drachen, das ist absolut antisängerisch geschrieben.”

3429   smaragd • előzmény3416 2019-10-04 17:25:29

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902 - 1904)

Az opera legismertebb részletét halljuk, de nem csak az Intermezzot ...

YouTube: https://youtu.be/46NwwiR8N6Q

3428   smaragd • előzmény3426 2019-10-03 14:45:36

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

9.

„Es war für meine lyrische Stimme ja nicht gerade Ideal; ich sage dies deshalb, weil ich weiß, daß Heldentenöre dies mitunter gesungen haben.”

3427   smaragd 2019-10-02 17:55:54

Andrew Litton talks about Schmidt's Symphony No. 4

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=TekW2gaUPn4

WRR's Kurt Rongey sat down with Andrew Litton, the Dallas Symphony Orchestra Music Director Emeritus, and pianist Jon Kimura Parker about reuniting with the DSO Jan. 14-16 for Brahms: Piano Concerto No. 1 and Schmidt's Symphony No. 4 .

3426   smaragd • előzmény3423 2019-09-30 08:41:34

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

8.

„Diese Gefühle, diese Hochachtung konnte ich natürlich aufspeichern während des Studiums der enormen Partie, und diese Rolle ist ja nicht leicht, sie war bis dato meine schwerste überhaupt, so daß ich gedacht habe, hoffentlich geht’s überhaupt, obwohl es nur eine zweite Partie war*. Als ich dann später die große Partie** übernommen habe, bekam ich natürlich noch mehr Einblick in die Qualitäten, Anforderungen und Schwierigkeiten des Werkes; beim Studium dieser Partie bin ich dann tagelang der Welt abhanden gekommen, und ich habe mich oft gefragt, soll ich das machen, kann ich das machen?”

*Gemeint ist die Tenorpartie innerhalb des Soloquartetts

**die Rolle des „Johannes”

3425   smaragd 2019-09-28 17:44:19

Wayne Marshall Organist interview

Wayne Marshall, Organist, Pianist and Conductor discusses with Jake Purches of Base2 Music, his forthcoming new recording of works by Dupré, (Passion symphony) Franz Schmidt and George C Baker on the Harrison organ of Coventry Cathedral.

YouTube: https://youtu.be/qR7JCuYuXfg

3424   smaragd • előzmény3423 2019-09-25 22:43:10

Ezt a felvételt csak most találtam meg:

"Das Buch mit sieben Siegeln" Schmidt Tenor-Bass duett

https://youtu.be/Lh0OXFMQ99Y

3423   smaragd • előzmény3422 2019-09-24 10:58:03

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

7.

„ Ich hatte ihn vor den Proben für „Das Buch mit sieben Siegeln” nie gesehen. Mein erster Kontakt zu ihm kam also erst durch die Proben. Aber wie schon gesagt, gesehen habe ich ihn zuvor noch nie; er ist ja auch nie in die Öffentlichkeit getreten, außer wenn natürlich ein Konzert war, er saß dann im Publikum, meißt aber oben in der Künstlerloge im Musikvereinsaal. Bei mir bestand damals nichts anderes als ein ungeheurer Respekt vor diesem Menschen, der ein solches Werk geschaffen hat.”

3422   smaragd • előzmény3421 2019-09-19 17:50:45

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

6.

„Ich kann mich auch erinnern, wie man den allerdings schon Schwerkranken und schon Sechzigjährigen aufs Podium geführt hat, sich zu bedanken nach der Uraufführung des „Buch mit sieben Siegeln”, gestützt von zwei Seiten, da war er schon arm dran, und es war eigentlich ein Bild des Jammers. Aber es war ein riesiger, jubelnder Erfolg! Er war aber ein schon um die Kräfte seines Lebens beraubter Autor; man hat es ihm angesehen, daß es also bald ein Abschied für immer ist. Das war damals besonders auffallend.”

3421   smaragd • előzmény3420 2019-09-16 11:26:57

Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln (1935-1937)

Oratorium

YouTube:

"Und als das Lamm der Siegel erstes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=c9_B6zp0uXs

"Und als das Lamm der Siegel zweites auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=ciU6esY25-8


"Und als das Lamm der Siegel drittes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)   

 https://www.youtube.com/watch?v=OnU39Z5noOE

 

Niederösterreichisches Tonkünstlerorchester · Anton Dermota · Grazer Konzertchor 

3420   smaragd • előzmény3419 2019-09-13 17:13:29

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

5.

„Diese Fotos sind rechts kurios, aber sie zeigen, daß er ein sehr „erdverbundener” Mensch war, er hat sich draußen ganz natürlich gegeben, und man sieht, daß er sich draßuen in der Natur am wohlsten gefühlt hat. Dies könnte man auf dem Podium oder auf dem Parkett nicht in dieser Deutlichkeit bemerkt haben, denn er war als Mensch immer auch ein kleines bißchen gehemmt. Er war kein sich frei gebender und – womöglich mit lauten Worten – sich selbst in Szene setzender Mensch, er war eher still und zurückhaltend.”

3419   smaragd • előzmény3418 2019-09-11 18:27:02

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

4.

„…meine andere Leidenschaft ist die Autographensammlerei: Briefe, Musikhandschriften, und es ist mir gelungen einiges von Schmidt zu erwerben, aus „Notre Dame”, aus einer Symphonie einige Skizzen und einige Briefe, Korrespondenz mit seiner Frau, einige Fotos aus seinem sommerlichen Milieu (Schmidt mit Lederhose und Gamsbart).”

3418   smaragd • előzmény3417 2019-09-10 20:15:19

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

3.

„Bei mir hat sich die Tätigkeit für dieses Werk dann so gesteigert, daß ich Ehrenmitglied der Schmidt-Gesellschaft geworden bin, als Anerkennung wohl für die Verdienste, wobei ich mich als gewesener Organist sehr intensiv für seine Orgelwerke interessiert habe und selbst – soweit ich es konnte – auf meiner Orgel gespielt habe. Auf diese Weise bin ich mit Schmidtischer Musik immer wieder in Kontakt getreten;…”

3417   smaragd • előzmény3415 2019-09-09 23:32:37

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

2.

„Ich habe „Das Buch mit sieben Siegeln” natürlich sehr oft gesungen, unter verschiedenen Dirigenten, als Höhepunkt sicher mit Mitropoulos, der das Werk ’im kleinen Finger’ hatte; so etwas habe ich noch nie erlebt, daß ein Dirigent es so gut und auswendig macht – mit einer Intensität sondergleichen und mit einer Kenntnis, daß er bei der Probe sogar alle Taktzahlen auswendig wußte, ohne in die Partitur zu schauen!”

3416   smaragd 2019-09-08 09:03:40

Megtaláltam:

Franz Schmidt: „Notre Dame” című operájának magyarországi ősbemutatóját (Schmidt Ferenc: Notre Dame 1916) és budapesti előadásait:

2019. szeptember 27-én, az Operaház megnyitásának 135. évfordulóján az DigiTár a színház honlapjáról a nagyközönség számára is elérhető. Majdnem hat évnyi, több ezer munkaóra áll a készítők (Karczag Márton – adatbázis, Wellmann Nóra – fotók, Országh György – fejlesztő) mögött. Az adatbázisban jelenleg 53.800 előadás, 6.300 személy és mintegy 5.000 fotó kutatható. Ezzel az Operaház nemcsak felzárkózott a világ nagy színházainak (Metropolitan Opera, Wiener Staatsoper) digitális archívumaihoz, hanem több szempontból szélesebb betekintést nyújt.
Természetesen – mint minden hasonló nagyságú adatbázis – a DigiTár sem tökéletes. Technikai problémák éppúgy várnak még megoldásra, mint ahogy a rögzített adatok között is előfordul téves. Jelenleg a koncertek-gálák felvétele és az előadások ellenőrzése folyik időrendben.
A DigiTár szerkesztői pedig arra kérik a látogatókat, segítsék a munkájukat. Amennyiben technikai problémákat észlelnek, vagy téves adatot találnak, jelezzék a digitar@opera.hu címen, ahol minden megkeresésre érdemben válaszolunk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél pontosabb adatbázis maradjon az utókorra.

Név: Schmidt, Franz

Foglalkozás: zeneszerző

Született: 1874.12.22. Pozsony

Meghalt: 1939.02.11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája volt
emlékszobája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

Megjegyzésem:

van még mit hozzátenni... és javítani az adatbázisban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt 

Mindezekkel együtt gratulálok a nagy munka résztvevőinek!

3415   smaragd • előzmény3371 2019-09-04 13:40:54

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

1.

"Ich kann Ihnen über "Das Buch mit sieben Siegeln" nur so viel erzählen, als mir der Umstand erlaubt, als Mitwirkender bei der Uraufführung dabeigewesen zu sein, welche Resonanz das Werk beim Publikum hervorgerufen hat und welche Kritik es gab."

3414   smaragd • előzmény3399 2019-09-02 20:37:13

3413   smaragd • előzmény3203 2019-08-30 08:34:22

Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied " (1930-1931)

      

Megtaláltam! Egy másik "videón", a koncertfelvétel itt meghallgatható (vagy tévedésből vagy szándékosan rejtette el ide valaki.)

A rendkívül sikeres Schmidt-műről korábban számos bejegyzésben írtunk.

3412   smaragd • előzmény1173 2019-08-27 12:27:00

Forrás: Adrian Rajter https://webgram.life/user/adrian.rajter.music

Ez rendkívül értékes dokumentum. A "fórumozás" szép percei közé tartozik, hogy megjelentethetem Franz Schmidt fórumán és ami engem illet, én kizárólag ezekért az örömökért készítem bejegyzéseimet :-) 

A 1173 számú közvetlen előzményt hét korábbi előzi meg, amelyekkel teljes a Rajter Lajossal készített interjú, "előrelapozva" könnyen megkereshető. Akkor még nem szoktuk meg, hogy az előzményeket lehetőleg egymáshoz fűzzük, képeket sem lehett még feltenni az oldalakra. A fórum tematizálása egyelőre még nem lehetséges, utólag szinte lehetetlen.

3411   smaragd 2019-08-25 07:58:28

Gottfried Scholz

Die 2. Symphonie von Franz Schmidt

Eine Untersuchung der thematischen Einheit und variativen Vielfalt

(Studien zu Franz Schmidt III)

Durch das Instrumentalschaffen von Franz Schmidt zieht sich die Idee, zyklische Großform und Variationsverfahren miteinander zu verbinden. Barocke monothematik wird zur Bändigung spätromantischer Dimensionen neuerlich eingesetzt. Das Werk von Franz Schmidt wird jenes Publikum begeistern können, das Zugang zur österreichischen Wesensart der Synthese und des Ausgleichens findet.

3410   smaragd • előzmény3406 2019-08-22 19:01:28

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Fabio Luisi leads Schmidt’s magnum opus, a vast oratorio that tackles no less a subject than the Bible’s Book of Revelation, a prophetic vision of the final violent destruction of the world. The DSO, soloists, choruses and organ solos depict the breaking of the seals, the Horsemen of the Apocalypse, the seven trumpets summoning souls to the Last Judgment, and, finally, the message of salvation and a climactic “Halleluiah!” Riveting and unforgettable.

“An artist of true distinction, an interpreter in possession of a bold, unique and clearly discernible voice.”
Cleveland Plain-Dealer

https://bachtrack.com/concert-listing/meyerson-symphony-center/franz-schmidts-book-with-seven-seals/03-april-2020/19-30

3409   smaragd • előzmény3407 2019-08-20 20:08:08

Franz Schmidt und seine Zeit

Symposium 1985

(Studien zu Franz Schmidt VI)

herausgegeben von Walter Obermaier

Mit Beitragen von

Kurt Rapf, Friedrich Oswald, Theofil Antonicek, Leo Black, Robert Pascall, Akio Mayeda, Gerhard J. Winkler, Anton Staudinger, Susi Jeans, Walter Panhofer, Marcel Rubin, Alfred Uhl.

3408   smaragd • előzmény3407 2019-08-18 21:37:55

3407   smaragd 2019-08-17 14:18:49

F

3406   smaragd • előzmény3405 2019-08-15 13:42:44

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

So 10. November 2019

15:30 Großer Saal, Musikverein

Dupré • Poulenc • Schmidt

Interpreten

Tonkünstler-Orchester Niederösterreich

Wayne Marshall Dirigent und Orgel

Programm

Marcel Dupré

„Cortège et Litanie“ für Orgel und Orchester, op. 19/2

Francis Poulenc

Konzert für Orgel, Streichorchester und Pauken g-Moll

— Pause —

Franz Schmidt

Symphonie Nr. 2 Es-Dur

https://www.musikverein.at/konzert/eventid/41453

Franz Schmidt halálának 80. évfordulója évében – nem jelzi ugyan a program ezt a tiszteletadást, ám valószínűleg megemlítik majd szóban vagy írásban, megfelelő alkalommal.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Operavizsga Fesztivál"
A Drezdai Zeneművészeti Főiskola előadása
MILHAUD: Le pauvre matelot
PUCCINI: Gianni Schicchi

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Rácz Ottó (oboa), Kovács Zoltán (fagott), Soltész Ágnes (hegedű), Pólus László (cselló), Kiss Sándor (klarinét)
Magyar Állami Operaház Zenekara
vezényel: Stefan Soltész
PROKOFJEV: I. (D-dúr, „Klasszikus”) szimfónia, Op. 25
HAYDN: B-dúr sinfonia concertante, Hob I:105
WEBER: f-moll klarinétverseny (op.73)
HINDEMITH: Szimfonikus metamorfózisok Carl Maria von Weber témáira

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szappanos Tibor (tenor), Tekula Endre (kürt), Tóka Ágoston (orgona)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Kovács János
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
BRITTEN: Szerenád
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”)


19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

LUX:NM:
Ruth Velten (szaxofon), Florian Juncker (harsona), Silke Lange (harmonika), Sebastian Berweck (zongora), Zoé Cartier (cselló), Martin Offik (hangmérnök)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020" - Anamorphoses
LAURA MELLO: Pidg In Note Out
JUDIT VARGA: Anamorphoses
LISA STREICH: MOLE’S BREATH
SARAH NEMTSOV: Journal
OXANA OMELCHUK: 5 Widmungen an die verborgenen Empfänger

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
J.S. BACH: C-dúr zongoraverseny II. tétel, BWV 1061
MOZART: D-dúr szonáta, K. 448
CHOPIN: C-dúr rondó, op. 73
CHABRIER: España
RACHMANINOV: Románc (II. szvit), op. 17
BRAHMS: Változatok egy Haydn témára, op. 56b.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
született:
1935 • Balassa Sándor, zeneszerző
1951 • Fischer Iván, karmester
elhunyt:
2014 • Claudio Abbado, karmester (sz. 1933)