vissza a cimoldalra
2019-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

A Magyar Zenekarok helyzetéről (70)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2356)
Erkel Színház (10373)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4609)
Élő közvetítések (8244)
Kimernya? (3288)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7232)
Palcsó Sándor (269)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3455   smaragd • előzmény3452 2019-11-17 18:08:24

1916 óta nem hallhatta a budapesti közönség Franz Schmidt: „Notre Dame” című operáját, a 2020-ra tervezett felvételig ezeken a rövid részleteken keresztül is ismerkedhetünk vele.

Gwyneth Jones születésnapi évfordulóján találtam az alábbi részleteket (nagyon nehezen jön fel némely video…emiatt alig látja valaki) és itt gyűjtöm, amit megtalálok.

YT / https://www.youtube.com/watch?v=ZSl15kvQI44

Notre Dame, Op. 2: Act I Scene 2: Intermezzo  

3454   smaragd • előzmény3445 2019-11-15 06:16:17

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

18.

„Ein gewisser Schlußstein zu Schmidt war eben für mich die Ehrung innerhalb der Schmidt-Gesellschaft. Um noch näheres über Schmidt zu berichten können, hätte man noch mehr privaten Kontakt zu ihm haben müssen. Jemand von denen, bei dem dieser Fall war, ist Franz Schütz gewesen. Ein war wirklich ein Intimus, ein enger Freund Schmidts. Schütz hat gar nicht weit von meinem Haus hier gewohnt, und da ist Schmidt eben regelmäßig aus- und eingegangen. Dieser Bezirk hier mit seiner ländlichen Gegend, in dem ich nun auch schon seit 37 Jahren wohne, hat sicher auch auf Schmidts Charakter abgefärbt, die gute Luft, diese Ruhe, alles Dinge, die er in der Stadt nich hätte. Und so glaube ich, daß er diese vorwienerwaldliche Gegend – oder eigentlich schon direkter Wienerwald, er beginnt ja gleich in der Nähe – ein bißchen in seine Musik eingebunden hat.“

3453   smaragd 2019-11-13 17:10:42

A közelmúltban hunyt el Paul Badura-Skoda zongoraművész, emlékét idézem fel ezzel a videóval és egyúttal Franz Schmidthez fűződő zenei kapcsolatát csak úgy mint a zeneszerző és a Bösendorfer cégét (korábbi bejegyzéseinkben olvasható, igaz, elég régen volt már...)

https://www.youtube.com/watch?v=ryLrhDRKW6g

3452   smaragd • előzmény3448 2019-11-12 18:36:09

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902 - 1904)

Oper

Op. 2: Act II Final Scene: Ihr schlafet nicht? (Quasimodo, Esmeralda)

YT / https://www.youtube.com/watch?v=PeAplawrNug

3451   smaragd • előzmény3450 2019-11-11 10:30:24

Fórumtársi segítséggel - köszönöm szépen! - sikerül a tegnapi ünnepet megörökíteni:

3450   smaragd • előzmény3449 2019-11-10 08:59:54

Szüreti mulatság és hálaadás

azaz

szüreti hálaadás

Ez a szép magyar szó - szüret - fejezi ki legjobban a hagyományt, amely nálunk is él még, régen sokkal nagyobb jelentőséggel bírt.

3449   smaragd 2019-11-10 07:37:03

924   Radegundis

 

2015-11-08 13:59:18

Remélem, a webcam néhány hangulatos képe felkeltette az érdeklödéseteket, hogy jövöre talán egy látogatással összekötve Ti is részesei lehettek ennek a boldog forgatagnak. Bécs ma már nem osztrák és nem Ausztria... A jó érzésü osztrákok is megpróbálnak menekülni ezektöl a "liberális" konklávéktöl, legalább hétvégére. Ebben P'dorf egy egyedi jelenség, a városka vezetöi ragaszkodnak a hagyományokhoz és örzik azokat. Aki itt lakhat, az Bécs elönyeit is élvezi - házunktól 150 m a városi busz megállója, azzal 7 perc a Schnellbahn-megálló Liesingben, onnan 20 perc a Stephansplatz! Itt a sok városi átoktól mentesen lehet élni, emberi léptékkel. Talán ez hozta ide végleg Schmidtet is, bár az akkori körülmények még mások voltak... (Ugye elsö - ifjúkori - idekerülésének existenciális okai voltak)

Perchtoldsdorf - néha régiesen Petersdorfnak is hallani, mint ma is! - fiataljai és idösebbjei adnak a egymásnak randevút a Hiataeinzug reggelén a Hauptplatzon, az egykori piactéren. Azt írtam majdnem spontán, hogy tolonganak - no nem, ez itt még a régi Ausztria, itt mindenki rámosolyog a másikra és ügyel rá... Igaz, hogy Schuster úr a polgármester spontán Halló-val köszöntötte a tömeget, de elbúcsúzni már nem felejtett el a régi szép "Pfiat Euch" (pfiet eih) Mundart-tal, ami eredetileg a "Behüte Euch Gott" - isten áldjon (igazában védjen) Benneteket formának felel meg.

Az említett kb. 80 kg-os(!) "Pritschn"-t most éppen kedvenc Heuriger-ünk ifjú "Hütere" vitte ill. táncoltatta a derekára erösített tartószerkezetben - ki nem néztük volna belöle... A hagyományokra jellemzö - ezt mi is most hallottuk elöször az ünnepségen - hogy ezt a vas szerkentyüt 1910-ben(!!!) csinálták, azóta évenként ezt használják! Az óriási tömeg dacára tisztaság van és marad a téren - kis gyerekek is maguk dobják ki a "Naschkatze" nevü vásári bodegából kapott borzalmas habcsók papírját. A Posta elött egy idös hölgy áll fel mellettem a padra, hogy lássa a templomból a menet bevonulását a piactérre - utána lelép és papirzsebkendövel gondosan letörli maga után a padot. Pedig azt tegnap patika tisztaságúra mosták. Itt mindenki szomszéd, ügyel a másikra és így marad P'dorf - P'dorf...

Ha látszódott a képen: a menet - a három pacival és a Pritschn-nel az élen a tér baloldalán a plébánia elött állt meg, itt került sor az említett "szerenádra" és az "Erntekorb"-nak a plábánosnak való átadására. Az akciókat az itt elmaradhatatlan "Blaskapelle", a fúvósegylet kísérte. Utána 50 m-rel arrébb vonultak, a szintén baloldalon lévö régi községháza, "Gemeindeamt" elé, itt kezdödtek a Hüterek tréfás kétsorosai, aktuális versecskéi (borzalmas, hogy csak az a szó jut eszembe, hogy amolyan "csasztucskák", remélem, erre a jelenségre már csak én emlékszem!), üdvözlések. A teljesség kedvéért: a mai Gemeindeamt a régivel szemben a webcam képén a jobboldalon van.

A mai jó hangulatból és a hozzá ajándékként kapott 22 fokos napsütésböl kívánom, hogy minél több helyen és minél gyakrabban legyen Nektek is részetek ilyen emberi élményben, ami az ember alapvetö igényeihez tartozik!

 

916   Radegundis

 

2015-11-07 22:43:03

Ha valaki a Hauptplatz live kameráján keresztül a leghangulatosabb perchtoldsdorfi eseményt meg akarja élni, javasolom a holnapi napot - a szölöültetvények tövében indul a szüreti felvonulási menet, az u.n. "Hiatazug". A "Hiata", a "Hüter" mondjuk a csösz megfelelöje. A szölösgazda családok ifjai örzik a termést, ez az ö ünnepük, a betakarítás, a sikeres termés ünnepe. Mi is ott leszünk velük a fötéren, az ünneplés hangulatát nem hagyhatjuk ki.

Mondhatnám, aki Schmidtet kedveli, ezt a kb. 600 éves hagyományt is kedvelni fogja, mert szinte biztos, hogy - ismerve ezirányú vonzalmát - Ö is ott ünnepelt egykor a tömegben. Levelezésében utána is fogok nézni, van-e erre utalás.

A vonatkozó helyi honlap
http://www.perchtoldsdorf.at/huetereinzug.html
megemlíti, hogy ez a legnagyobb "Erntedankfest", a termésért való hálaadó ünnep Ausztriában - hááát lehet... Mindenesetre a szépen feldíszített lovak itt a "Heuriger"-ek (amolyan zöldvendéglö, érdekes müködési modalitásokkal) elött várnak - itt a közelünkben is - szintén ünnepi pompába öltöztetett kocsik elött arra, hogy bevonuljanak a fötérre, ahol a Martinskirche-ben a hálaadó misére azután bevonulnak a szölösgazda családok. A menet élén három ifjú csösz lovagol, öket követi az u.n. "Pritschn", egy rakfelületre szerelt "hordó", amelyen tölgyfaágakon aranyló diódarabokból kialakított szív disziti az így elkészült "Erntekrone"-t, a sikeres termést szimbolizáló terméskoronát.

Az Istentisztelet után szerepváltás vezeti be az ezután táncba és humorba torkolló színes forgatagot: a hiaták szerenáddal köszönik meg a papnak áldását, azaz közremüködését a gazdag termésben...

Kedves Radegundis fórumtársunk bejegyzéseit idézem fent, sajnos több ok miatt ritkán jelentkezik. A mai napon tartják Ausztria szőlősgazdáinak leghíresebb termésbetakarító-hálaadó ünnepségét Perchtoldsdorfban.

A perchtoldsdorfi webkamerát már nem lehet közvetlenül megjeleníteni, a fotók szerzői joga miatt nehézkessé vált (itt jegyzem meg, hogy legfőképpen a Wikipédián!) a legmegfelelőbb képek felhasználása, ám a linkek megnyitásával ma is követhetjük a hagyományos ünnep eseményeit:

WEBKAMERA PERCHTOLDSDORF:

https://www.perchtoldsdorf.at/system/web/zusatzseite.aspxmenuonr=226031360&detailonr=226026798

Hütereinzug 2019 // Sonntag 10. November / 9.45-12 Uhr 

https://www.perchtoldsdorf.at/Kulturstandort_Perchtoldsdorf/Kulturelle_Vielfalt/Kulturerbe_Huetereinzug

3448   smaragd 2019-11-07 11:13:04

Gwyneth Jones születésnapján:

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904)

Oper

Esmeralda: GWYNETH JONES

YT / https://www.youtube.com/watch?v=HQOGkvEyw1s

3447   smaragd • előzmény3438 2019-11-04 18:13:38

Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied (1930 -1931)

Előzmény többek között 3413, itt egy másik felvételről meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=eeJviOAr4io

3446   smaragd • előzmény3445 2019-11-02 15:56:36

Franz Schmidt és Dmitri Mitropoulos emlékére

Dmitri Mitropoulos 59 évvel ezelőtt hunyt el.

Franz Schmidt halála után húsz esztendővel, 1959-ben vezényelte a Salzburgi Ünnepi Játékokon a „Das Buch mit sieben Siegeln” című Franz Schmidt-oratóriumot, amelyet a zeneszerző fő művének tekintett.

https://archive.org/details/dasbuchmitsieben00schm/page/n9

3445   smaragd • előzmény3442 2019-10-31 07:59:18

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

17.

„In der Kammermusik kommt er für mich übrigens gleich nach Reger, es gibt ja auch eine gewisse Verbindung, obwohl Reger noch dissonanter war, der Schmidt war im Grunde noch mehr Diatoniker. Kontrapunktik aber haben beide gleich viel.”

3444   smaragd 2019-10-29 18:16:26

Franz Schmidt 1874-1939          Preludio e Fuga in Re Maggiore

Registrazione in concerto.

Organista: Davide Paleari

Organo Piero Sandri del Santuario di S. Maria Ausiliatrice, Aprica.

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=foXMIw5qSJY&feature=youtu.be

3443   smaragd • előzmény3442 2019-10-29 07:35:34

Das Buch mit sieben Siegeln

(The Book with Seven Seals) – Pt. II: Part II: Hallelujah! (Chorus)

℗ 2016 Orfeo Released on: 2016-01-01

Conductor: Lothar Zagrosek

Orchestra: ORF Radio-Symphonieorchester

Choir: Wiener Staatsopernchor

Composer: Franz Schmidt

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=y3i3wfJY2Ik&feature=youtu.be

3442   smaragd • előzmény3440 2019-10-29 07:34:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

16.

„Das ist, glaube ich, in der Geschichte dieses Werkes nicht oft vorgekommen, bei mir war es eben der Fall. Und sonst, durch das Oratorium angeregt, erst recht mit dem Schmidt-Werk befaßt, mit den Symphonien, der Kammermusik, mit der Orgel.”

3441   smaragd • előzmény3288 2019-10-28 09:42:33

Érdekes videót találtam a YouTube-on, Paul Wittgenstein és Franz Schmidt művészi kapcsolata a 2'-nél kezdődik:

https://www.youtube.com/watch?v=MOuRueIBfH8&feature=youtu.be

Wittgenstein Project: Wien bleibt Wien


Prisma String Trio Official Channel

3440   smaragd • előzmény3439 2019-10-26 17:24:07

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

15.

„Ich habe sie dann später auch manchmal an einem Abend mit der großen Partie zusammen gesungen. Wenn einer z.B. plötzlich abgesagt hat, war das im Musikverein einige Male der Fall. Da hat der Direktor mich eben gefragt: ’Kannst Du das nicht übernehmen, das hast Du doch schon so oft gesungen, das ist für Dich doch eine Kleinigkeit’? Ja, schon, habe ich dann gesagt, aber es ist halt ein bißchen viel zu singen, ich habe mit der großen Partie schon genug zu tun. Wir haben uns aber immer geeignet, und da habe ich eben beides gesungen.”

3439   smaragd • előzmény3436 2019-10-23 17:39:39

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

14.

„Zur Aufnahme des Werkes beim Publikum:

Es war sicherlich ein bißchen Lokalpatriotismus dabei; Schmidt, ein Österreicher, dann eben solch ein Werk in einer oratorienarmen Epoche. Aber ich war eben doch so glücklich, bei der Uraufführung dabeigewesen zu sein, wenn auch, wie schon gesagt, zuerst mit der kleinen Partie, die mir aber enorm viel bedeutet hat.”

3438   smaragd • előzmény3414 2019-10-21 18:39:44

3437   smaragd • előzmény3436 2019-10-19 18:40:29

Részletek Franz Schmidt oratóriumából: https://open.spotify.com/album/292KG3KT5nsUy1mTMqMmYI

3436   smaragd • előzmény3433 2019-10-18 16:30:32

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

13.

„Ihre letzte Aufnahme dieses Werkes war die mit dem Grazer Dirigenten Alois Hochstrasser.

Sie sollten sich aber dennoch die Aufnahme mit Mitropoulos beschaffen, wobei der Hochstrasser es großartig gemacht hat, aber von der Jugend her anders wie der schon ältere Herr Mitropoulos, der ein ’Weltdirigent’ war.”

3435   smaragd • előzmény3096 2019-10-16 17:16:01

Franz Schmidt bemutatóinak is fő helyszíne volt:

https://www.diepresse.com/5705652/der-beruhmteste-konzertsaal-der-welt

3434   smaragd • előzmény3319 2019-10-13 17:44:35

A Notre Dame felújításáról:

https://www.diepresse.com/5704942/wiederaufbau-von-notre-dame-kann-nicht-vor-2021-starten

3433   smaragd • előzmény3432 2019-10-11 16:27:08

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

12.

„Aber es sind Stellen drin, wo große Dramatik herrscht und die einen Tenor verlangen, der eben „draufloshaut”, und das war nie mein Fall, ich hatte so etwas noch nie gesungen. Aber wenn ich mir heute meine Aufnahme anhöre, dann merkt man gar nichts, es kommt alles so leicht von der Lippen. Aber bis ich es „in der Kehle” gehabt habe, wie man so schön sagt, das hat einige Zeit gedauert.”

3432   smaragd • előzmény3431 2019-10-09 16:40:00

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

11.

„Sehen Sie darin ein Indiz dafür, daß Schmidt doch eher der Instrumentalist als der Vokalist war?

Das kann schon sein, aber er hat die Stimme doch verstanden, weil er die lyrische Stellen, z. B. die Geburt des Kindes, diese Weihnachtsszene, so schön geschrieben sind, daß man selten etwas dankbareres und auch zutiefst Religiöses erlebt hat.”

3431   smaragd • előzmény3430 2019-10-07 21:50:09

Ez a link már szerepelt fórumunkon, ide is nagyon jól illik (néha szeszélyes és nem nyílik meg) végiglapozhatjuk "A hétpecsétes könyv" - "Das Buch mit sieben Siegeln" zongorakivonatát.

https://archive.org/details/dasbuchmitsieben00schm

3430   smaragd • előzmény3428 2019-10-06 08:02:30

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

10.

„Halten Sie die Forderung mancher Dirigenten, diese Johannes-Rolle müsse ein Heldentenor singen, für sinnvoll?

Nun, in der Uraufführung war es der Fall; von mir damals auch nicht gekannter Gerlach, der in München engagiert war, hat sich, wie es nachher geheißen hat, mit dieser Partie beinahe ’erwürgt’. Denn vieles, nicht alles, ist auf den ersten Blick so unsanglich, z.B. dieser Kampf mit dem Drachen, das ist absolut antisängerisch geschrieben.”

3429   smaragd • előzmény3416 2019-10-04 17:25:29

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902 - 1904)

Az opera legismertebb részletét halljuk, de nem csak az Intermezzot ...

YouTube: https://youtu.be/46NwwiR8N6Q

3428   smaragd • előzmény3426 2019-10-03 14:45:36

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

9.

„Es war für meine lyrische Stimme ja nicht gerade Ideal; ich sage dies deshalb, weil ich weiß, daß Heldentenöre dies mitunter gesungen haben.”

3427   smaragd 2019-10-02 17:55:54

Andrew Litton talks about Schmidt's Symphony No. 4

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=TekW2gaUPn4

WRR's Kurt Rongey sat down with Andrew Litton, the Dallas Symphony Orchestra Music Director Emeritus, and pianist Jon Kimura Parker about reuniting with the DSO Jan. 14-16 for Brahms: Piano Concerto No. 1 and Schmidt's Symphony No. 4 .

3426   smaragd • előzmény3423 2019-09-30 08:41:34

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

8.

„Diese Gefühle, diese Hochachtung konnte ich natürlich aufspeichern während des Studiums der enormen Partie, und diese Rolle ist ja nicht leicht, sie war bis dato meine schwerste überhaupt, so daß ich gedacht habe, hoffentlich geht’s überhaupt, obwohl es nur eine zweite Partie war*. Als ich dann später die große Partie** übernommen habe, bekam ich natürlich noch mehr Einblick in die Qualitäten, Anforderungen und Schwierigkeiten des Werkes; beim Studium dieser Partie bin ich dann tagelang der Welt abhanden gekommen, und ich habe mich oft gefragt, soll ich das machen, kann ich das machen?”

*Gemeint ist die Tenorpartie innerhalb des Soloquartetts

**die Rolle des „Johannes”

3425   smaragd 2019-09-28 17:44:19

Wayne Marshall Organist interview

Wayne Marshall, Organist, Pianist and Conductor discusses with Jake Purches of Base2 Music, his forthcoming new recording of works by Dupré, (Passion symphony) Franz Schmidt and George C Baker on the Harrison organ of Coventry Cathedral.

YouTube: https://youtu.be/qR7JCuYuXfg

3424   smaragd • előzmény3423 2019-09-25 22:43:10

Ezt a felvételt csak most találtam meg:

"Das Buch mit sieben Siegeln" Schmidt Tenor-Bass duett

https://youtu.be/Lh0OXFMQ99Y

3423   smaragd • előzmény3422 2019-09-24 10:58:03

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

7.

„ Ich hatte ihn vor den Proben für „Das Buch mit sieben Siegeln” nie gesehen. Mein erster Kontakt zu ihm kam also erst durch die Proben. Aber wie schon gesagt, gesehen habe ich ihn zuvor noch nie; er ist ja auch nie in die Öffentlichkeit getreten, außer wenn natürlich ein Konzert war, er saß dann im Publikum, meißt aber oben in der Künstlerloge im Musikvereinsaal. Bei mir bestand damals nichts anderes als ein ungeheurer Respekt vor diesem Menschen, der ein solches Werk geschaffen hat.”

3422   smaragd • előzmény3421 2019-09-19 17:50:45

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

6.

„Ich kann mich auch erinnern, wie man den allerdings schon Schwerkranken und schon Sechzigjährigen aufs Podium geführt hat, sich zu bedanken nach der Uraufführung des „Buch mit sieben Siegeln”, gestützt von zwei Seiten, da war er schon arm dran, und es war eigentlich ein Bild des Jammers. Aber es war ein riesiger, jubelnder Erfolg! Er war aber ein schon um die Kräfte seines Lebens beraubter Autor; man hat es ihm angesehen, daß es also bald ein Abschied für immer ist. Das war damals besonders auffallend.”

3421   smaragd • előzmény3420 2019-09-16 11:26:57

Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln (1935-1937)

Oratorium

YouTube:

"Und als das Lamm der Siegel erstes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=c9_B6zp0uXs

"Und als das Lamm der Siegel zweites auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=ciU6esY25-8


"Und als das Lamm der Siegel drittes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)   

 https://www.youtube.com/watch?v=OnU39Z5noOE

 

Niederösterreichisches Tonkünstlerorchester · Anton Dermota · Grazer Konzertchor 

3420   smaragd • előzmény3419 2019-09-13 17:13:29

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

5.

„Diese Fotos sind rechts kurios, aber sie zeigen, daß er ein sehr „erdverbundener” Mensch war, er hat sich draußen ganz natürlich gegeben, und man sieht, daß er sich draßuen in der Natur am wohlsten gefühlt hat. Dies könnte man auf dem Podium oder auf dem Parkett nicht in dieser Deutlichkeit bemerkt haben, denn er war als Mensch immer auch ein kleines bißchen gehemmt. Er war kein sich frei gebender und – womöglich mit lauten Worten – sich selbst in Szene setzender Mensch, er war eher still und zurückhaltend.”

3419   smaragd • előzmény3418 2019-09-11 18:27:02

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

4.

„…meine andere Leidenschaft ist die Autographensammlerei: Briefe, Musikhandschriften, und es ist mir gelungen einiges von Schmidt zu erwerben, aus „Notre Dame”, aus einer Symphonie einige Skizzen und einige Briefe, Korrespondenz mit seiner Frau, einige Fotos aus seinem sommerlichen Milieu (Schmidt mit Lederhose und Gamsbart).”

3418   smaragd • előzmény3417 2019-09-10 20:15:19

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

3.

„Bei mir hat sich die Tätigkeit für dieses Werk dann so gesteigert, daß ich Ehrenmitglied der Schmidt-Gesellschaft geworden bin, als Anerkennung wohl für die Verdienste, wobei ich mich als gewesener Organist sehr intensiv für seine Orgelwerke interessiert habe und selbst – soweit ich es konnte – auf meiner Orgel gespielt habe. Auf diese Weise bin ich mit Schmidtischer Musik immer wieder in Kontakt getreten;…”

3417   smaragd • előzmény3415 2019-09-09 23:32:37

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

2.

„Ich habe „Das Buch mit sieben Siegeln” natürlich sehr oft gesungen, unter verschiedenen Dirigenten, als Höhepunkt sicher mit Mitropoulos, der das Werk ’im kleinen Finger’ hatte; so etwas habe ich noch nie erlebt, daß ein Dirigent es so gut und auswendig macht – mit einer Intensität sondergleichen und mit einer Kenntnis, daß er bei der Probe sogar alle Taktzahlen auswendig wußte, ohne in die Partitur zu schauen!”

3416   smaragd 2019-09-08 09:03:40

Megtaláltam:

Franz Schmidt: „Notre Dame” című operájának magyarországi ősbemutatóját (Schmidt Ferenc: Notre Dame 1916) és budapesti előadásait:

2019. szeptember 27-én, az Operaház megnyitásának 135. évfordulóján az DigiTár a színház honlapjáról a nagyközönség számára is elérhető. Majdnem hat évnyi, több ezer munkaóra áll a készítők (Karczag Márton – adatbázis, Wellmann Nóra – fotók, Országh György – fejlesztő) mögött. Az adatbázisban jelenleg 53.800 előadás, 6.300 személy és mintegy 5.000 fotó kutatható. Ezzel az Operaház nemcsak felzárkózott a világ nagy színházainak (Metropolitan Opera, Wiener Staatsoper) digitális archívumaihoz, hanem több szempontból szélesebb betekintést nyújt.
Természetesen – mint minden hasonló nagyságú adatbázis – a DigiTár sem tökéletes. Technikai problémák éppúgy várnak még megoldásra, mint ahogy a rögzített adatok között is előfordul téves. Jelenleg a koncertek-gálák felvétele és az előadások ellenőrzése folyik időrendben.
A DigiTár szerkesztői pedig arra kérik a látogatókat, segítsék a munkájukat. Amennyiben technikai problémákat észlelnek, vagy téves adatot találnak, jelezzék a digitar@opera.hu címen, ahol minden megkeresésre érdemben válaszolunk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél pontosabb adatbázis maradjon az utókorra.

Név: Schmidt, Franz

Foglalkozás: zeneszerző

Született: 1874.12.22. Pozsony

Meghalt: 1939.02.11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája volt
emlékszobája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

Megjegyzésem:

van még mit hozzátenni... és javítani az adatbázisban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt 

Mindezekkel együtt gratulálok a nagy munka résztvevőinek!

3415   smaragd • előzmény3371 2019-09-04 13:40:54

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

1.

"Ich kann Ihnen über "Das Buch mit sieben Siegeln" nur so viel erzählen, als mir der Umstand erlaubt, als Mitwirkender bei der Uraufführung dabeigewesen zu sein, welche Resonanz das Werk beim Publikum hervorgerufen hat und welche Kritik es gab."

3414   smaragd • előzmény3399 2019-09-02 20:37:13

3413   smaragd • előzmény3203 2019-08-30 08:34:22

Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied " (1930-1931)

      

Megtaláltam! Egy másik "videón", a koncertfelvétel itt meghallgatható (vagy tévedésből vagy szándékosan rejtette el ide valaki.)

A rendkívül sikeres Schmidt-műről korábban számos bejegyzésben írtunk.

3412   smaragd • előzmény1173 2019-08-27 12:27:00

Forrás: Adrian Rajter https://webgram.life/user/adrian.rajter.music

Ez rendkívül értékes dokumentum. A "fórumozás" szép percei közé tartozik, hogy megjelentethetem Franz Schmidt fórumán és ami engem illet, én kizárólag ezekért az örömökért készítem bejegyzéseimet :-) 

A 1173 számú közvetlen előzményt hét korábbi előzi meg, amelyekkel teljes a Rajter Lajossal készített interjú, "előrelapozva" könnyen megkereshető. Akkor még nem szoktuk meg, hogy az előzményeket lehetőleg egymáshoz fűzzük, képeket sem lehett még feltenni az oldalakra. A fórum tematizálása egyelőre még nem lehetséges, utólag szinte lehetetlen.

3411   smaragd 2019-08-25 07:58:28

Gottfried Scholz

Die 2. Symphonie von Franz Schmidt

Eine Untersuchung der thematischen Einheit und variativen Vielfalt

(Studien zu Franz Schmidt III)

Durch das Instrumentalschaffen von Franz Schmidt zieht sich die Idee, zyklische Großform und Variationsverfahren miteinander zu verbinden. Barocke monothematik wird zur Bändigung spätromantischer Dimensionen neuerlich eingesetzt. Das Werk von Franz Schmidt wird jenes Publikum begeistern können, das Zugang zur österreichischen Wesensart der Synthese und des Ausgleichens findet.

3410   smaragd • előzmény3406 2019-08-22 19:01:28

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Fabio Luisi leads Schmidt’s magnum opus, a vast oratorio that tackles no less a subject than the Bible’s Book of Revelation, a prophetic vision of the final violent destruction of the world. The DSO, soloists, choruses and organ solos depict the breaking of the seals, the Horsemen of the Apocalypse, the seven trumpets summoning souls to the Last Judgment, and, finally, the message of salvation and a climactic “Halleluiah!” Riveting and unforgettable.

“An artist of true distinction, an interpreter in possession of a bold, unique and clearly discernible voice.”
Cleveland Plain-Dealer

https://bachtrack.com/concert-listing/meyerson-symphony-center/franz-schmidts-book-with-seven-seals/03-april-2020/19-30

3409   smaragd • előzmény3407 2019-08-20 20:08:08

Franz Schmidt und seine Zeit

Symposium 1985

(Studien zu Franz Schmidt VI)

herausgegeben von Walter Obermaier

Mit Beitragen von

Kurt Rapf, Friedrich Oswald, Theofil Antonicek, Leo Black, Robert Pascall, Akio Mayeda, Gerhard J. Winkler, Anton Staudinger, Susi Jeans, Walter Panhofer, Marcel Rubin, Alfred Uhl.

3408   smaragd • előzmény3407 2019-08-18 21:37:55

3407   smaragd 2019-08-17 14:18:49

F

3406   smaragd • előzmény3405 2019-08-15 13:42:44

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

So 10. November 2019

15:30 Großer Saal, Musikverein

Dupré • Poulenc • Schmidt

Interpreten

Tonkünstler-Orchester Niederösterreich

Wayne Marshall Dirigent und Orgel

Programm

Marcel Dupré

„Cortège et Litanie“ für Orgel und Orchester, op. 19/2

Francis Poulenc

Konzert für Orgel, Streichorchester und Pauken g-Moll

— Pause —

Franz Schmidt

Symphonie Nr. 2 Es-Dur

https://www.musikverein.at/konzert/eventid/41453

Franz Schmidt halálának 80. évfordulója évében – nem jelzi ugyan a program ezt a tiszteletadást, ám valószínűleg megemlítik majd szóban vagy írásban, megfelelő alkalommal.

3405   Ardelao • előzmény3403 2019-08-14 05:29:32

Emlékeztetőül e mű korábban beillesztett felvételeiből:

Wayne Marshall plays the Variations & Fugue from Fredigundis by Franz Schmidt

Franz Schmidt: Variationen und Fuge über ein eigenes Thema (Königsfanfaren aus Fredigundis), Tina Christiansen, Organ

3404   Hné P. Ida • előzmény3403 2019-08-13 20:33:44

Poulenc orgonaversenyét nagyon szeretem, és Schubert B-dúr szimfóniáját is. A Schmidt művet nem ismerem, milyen?

3403   smaragd • előzmény3400 2019-08-13 18:42:19

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Sparkassen Saal Wiener Neustadt

09. NOV. 2019, 15:30

NÖ TONKÜNSTLER ORCHESTER
Wayne Marshall Organ, Conductor

Pulenc, Francis (1899-1963)   Concerto in G minor
Schmidt, Franz (1874-1939)  Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur „Königsfanfaren aus Fredigundis” 
Schubert, Franz (1797-1828)  Symphony nr. 5 in B flat major D. 485

3402   Hné P. Ida • előzmény3401 2019-08-11 17:06:31

Trózner József (Marosvásárhely, 1904. aug. 4. – 1989): romániai magyar zeneszerző, zenetanár. A marosvásárhelyi konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait, majd a bécsi Zeneművészeti Főisk.-n 1928-33-ban Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. 1947-49-ben a marosvásárhelyi konzervatórium, 1949-től 1971-ig a Népi Művészeti Isk. tanára, tanított a Zenei Líceumban (1949-60) és a Pedagógiai Főisk.-n is (1961-68). A mai erdélyi zeneszerző középnemzedék több kiemelkedő tagja az ő tanítványa volt. Zeneszerzői munkásságának gerincét a dalok és a kórusművek alkotják. Mintegy ötven dalt írt többek között Rainer Maria Rilke, Babits Mihály, Juhász Gyula, Dsida Jenő verseire. – M. C-dúrszimfónia (1935); Fisz-moll vonósnégyes (1935); D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950)); Székely rapszódia (1951). – Irod. Molter Károly: Rilke-est Marosvásárhelyen (Maros, 1930. szept. 19.); H. A.: T. J. szerzői estje (Szabad Szó, 1947. dec. 13.); V. Cosma: Muzicieni români (Bukarest, 1970); Popescu: Repertoriul general al creaţiei muzicale româneşti (1981); Terényi E.: T. J.-ről négy dala apropóján (Utunk, 1982. jan.).

3401   Hné P. Ida 2019-08-11 17:02:45

Trózner József (Marosvásárhely, 1904. augusztus 4. – Marosvásárhely, 1984. február 6.) erdélyi magyar zeneszerző, Trózner Lajos (1867) fia.

Tanulmányait szülővárosában kezdte (a zeneieket a Városi Zeneiskolában, 1915–22 között), majd a bécsi Zeneakadémia (1928–33) és az ottani Mesteriskola (1933–35) hallgatójaként folytatta, ahol Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. Közben az 1924–25-ös iskolaévben a párizsi École des hautes études comerciale előadásait is hallgatta. A második világháború után hathatós zenei nevelőtevékenységet fejtett ki: tanára volt a vásárhelyi városi Zenekonzervatóriumnak (1947–49), a Népi Művészeti Iskolának (1949–71), ezzel egy időben a Zenei Líceumban (1949–60) és a Pedagógiai Főiskolán (1961–68) is tanított szolfézst, zeneelméletet és összhangzattant.

Legfontosabb műfaja a dal volt, mintegy 50 dalt írt Ditmar von Aiste, Babits Mihály, Balassi Bálint, Charles Baudelaire, Berde Mária, Elisabeth Brown, Richard Dehmel, Dsida Jenő, Stefan George, Goethe, Victor Hugo, Juhász Gyula, Leona Klein, Detlef von Liliencron, Mallarmé, Michelangelo, Charles d’Orléans, Petrarca, Reményik Sándor, Rilke, Shakespeare, Tennyson, Vajda János, Paul Verlaine és mások verseire. E dalok egy csoportjával elnyerte a Kemény Zsigmond Társaság pályázatának egyik díját s a társaság tagságát.

Művei:

C-dúr szimfónia (1935);
Fisz-moll vonósnégyes (1935);
D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950);
Székely rapszódia (zenekarra, 1951), kórusművek többek közt Kriza János és Konsza Samu gyűjtötte népi szövegekre, két kantáta Rilke- (1935) és Babits-versekre (1946).

3400   smaragd • előzmény3391 2019-08-11 16:45:46

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

ORGELKONZERT „ Notre-Dame de Paris”

8. 1. 2019 – 19:30

Perchtoldsdorf, Pfarrkirche

ORGELFEST PERCHTOLDSDORF 2019
"Franz Schmidt-Orgel generalüberholt“
 

Gemeinschaftskonzert Perchtoldsdorfer OrganistInnen (Angela Amodio, Elena Guttman, Gabriele Wimmer, Markus Göller, Pfarrer Josef Grünwidl, Anthony Jenner, Jörg Nossek, Johannes Wenk und Stefan Zapotocky)

Veranstalter: pro organo Orgelverein Perchtoldsdorf

www. perchtoldsdorf.at

3399   smaragd • előzmény3346 2019-08-11 16:45:04

3398   Hné P. Ida • előzmény3397 2019-08-11 16:29:13

3397 számú bejegyzésre:

"Na ne bolondozz! :-) "

Felvilágosítanál afelől, hogy mit értesz bolondozás alatt?

A kioktató és leereszkedő fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!

3397   smaragd • előzmény3396 2019-08-11 12:48:08

3396 számú bejegyzésre:

Na ne bolondozz! :-)

Számonkérő és kiosztó fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!

Olvasd el Rózsika bejegyzéseit, annyi elég volt itt ebből.

3396   Hné P. Ida • előzmény3394 2019-08-11 12:19:50

"Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként  joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények."

Kemény Egonnak van saját fóruma, ezeknek ott a helye.

Az olvasó azért kattint a Franz Schmidt fórumra, hogy róla olvasson, ne másról. Aki Kemény Egonra kíváncsi, az megnyitja azt a fórumot.

3395   smaragd • előzmény3393 2019-08-11 06:25:46

3393 számú bejegyzéshez:

Nem te vagy az első, aki ezen a fórumon stílusomat - ebben az esetben a nyelvhelyességi téma (Olvasói levelek) és a hozzátartozó betűtípus, amivel kiemeltem - utánozza. Nem baj.

Esetleges további akadékoskodás helyett elolvashatod az előzményekben az emléktábla feliratát és a róla készült fényképfelvételt is megtekintheted.

Fentiek értelmében ezen a fórumon, az emléktáblát internetes napilapban közreadtuk.

3394   smaragd • előzmény3392 2019-08-11 06:11:02

3392 számú bejegyzéshez:

Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként  joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények.

A "végeláthatatlan" megjegyzésedet túlzásnak találom. Nem "kell ide bemásolni", hanem bejegyeztem, Kemény Egon zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából, a Dankó-Rádió Kemény Egon - emlékhét műsoraival kapcsolatban.

Örülök, hogy Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerzők kedvéért beléptél a fórumozók közé...ha nem is vitted előre a tartalmi részt.

3393   Hné P. Ida • előzmény3388 2019-08-10 23:55:40

Egy emléktáblát hogyan lehet közreadni?

közread (ige)

Nyomtatásban megjelenít egy írásművet a szerzője, vagy a szerzővel szerződéses kapcsolatban levő kiadó, vállalat.

Példák:

A gyár közread egy katalógust a gyártmányaiból.

Az író tavasszal közreadja az új regényét.

3392   Hné P. Ida 2019-08-10 23:50:28

Mit keres ilyen sok Kemény Egon a Franz Schmidt fórumban? Miért kell ide bemásolni a végeláthatatlan Kemény Egon montázsokat?

3391   smaragd • előzmény3349 2019-08-08 18:09:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Olin Hall

Richard B. Fischer Center for the Performing Arts, New York

On Sunday 11 August 2019 at 13.30

 

Programme

 

Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 

Much Ado About Nothing, Op.11

 

Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 

Suite for two violins, cello and piano, Op.23

 

Works by Labor, Josef (1842-1924)

Works by Schmidt, Franz (1874-1939)

Works by Dohnányi, Ernst von (1877-1960)

Works by Braunfels, Walter (1882-1954)

Works by Schoeck, Othmar (1886-1957)

3390   smaragd • előzmény3389 2019-08-06 18:16:16

Németh István László pozsonyi  Franz Schmidt tanítvány volt, amint most megtudtuk

Újra egy különlegesség, ahogy Tőled megszokhattuk – rég nem hallott nevet ismertettél meg velünk. Szívesen olvastam a szép mondatokat, nagy élmény lehetett annak idején jelen lenni ezen a koncerten.

3389   Ardelao 2019-08-04 21:51:48

Orgona-est.

Egy fiatal pozsonyi magyar művész mutatkozott be ma a Főiskola nagytermében, Németh István László*, akinek nevét örömmel jegyezzük föl emlékezet okáért, hogy örömmel várhassuk mindig vissza. A legjavából való muzsikus, föltétien úr ezen a nehezen megnyergelhető hangszeren, aki tökéletes ritmussal, bámulatosan finom és szellemes, önálló regisztrálással, rendkívül világos, értelmes szólamvezetéssel egy válogatottan érdekes műsort játszott végig.

Az orgona régi és új klasszikusai legkomolyabb műveikkel vonultak föl ezen a műsoron, Buxtehude: g-moll előjátéka s fugájával, Bach: C-dúr Toccata, Adagio és fugájával, négytételes Pastoraléjával, g-moll fantázia és fugájával, Reger fisz-moll szonátájával, Brahms és Schmidt Ferenc hangulatos Korálelőjátékaival.  

A közönség a lenyűgöző szépségű előadásért szívből ünnepelte az előadót.

(m. i.)

MAGYARSÁG,1927.XII.1.

*Németh-Šamorínsky István (1896-1975), zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Bécsben tanult zongora és orgonaszakon. Franz Schmidt tanítványa volt. (A.)

3388   smaragd • előzmény3387 2019-08-03 12:34:01

Igen, köszönöm, az emléktáblát is közreadtuk már.

3387   Ardelao • előzmény3386 2019-08-03 11:22:07

A 123.sz. bejegyzésemben már jeleztem (2015.V.30.), hogy Pozsonyban, a mai Kulturális Minisztérium helyén állt ez a bizonyos Raidner nevű ház, ahol Schmidt 1874-ben megszületett.

A jelenlegi épület Orsolya utcai falán emléktábla jelzi, hogy:

ITT SZÜLETETT FRANZ SCHMIDT, A JELENTŐS ZENESZERZŐ, CSELLISTA ÉS ZONGORISTA (1874.12.22.-1939.2.11.)

Az 1965-ből való emléktábla alkotója Alexander Vika volt.

3386   smaragd 2019-08-02 16:23:55

Franz Schmidt német nyelvű oldalán találtam: https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)

Das Geburtshaus von Franz Schmidt im Jahre 1922. Das Haus stand in Preßburg an der Ecke Marktplatz (heute nám. SNP) und Ursulinengasse und wurde Ende der 1920er Jahre abgerissen.

Erre a képre régóta vártunk, eddig csak feljegyzésekben olvastunk róla - Franz Schmidt egykori szülőháza, 1922-ben, Pozsonyban.

3385   smaragd • előzmény3383 2019-07-31 10:12:30

Közvetlen előzmény: 3379 számú bejegyzésben, Franz Schmidt: "Notre Dame"

Victor Hugo és az opera

Franz Schmidt: „Notre Dame”  Oper (1902-1904)

YouTube :https://www.youtube.com/watch?v=gaqpv8mSX90

3384   smaragd 2019-07-29 17:29:44

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Franz Schmidt tisztelője és művészetének ismerője, így illendő, hogy őt is bemutassuk fórumunk olvasóinak – biztosan sokan megcsodálták már koncertjein vagy CD felvételein kiváló játékát –  kínálkozó alkalom a most elkészült videó:

KEDDI KALEIDOSZKÓP

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata

Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget

Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.

https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA

3383   smaragd • előzmény3382 2019-07-28 17:07:31

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

3382   smaragd • előzmény3379 2019-07-27 17:16:00

Kemény Egon művei a mai adásban:

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3381   smaragd 2019-07-26 17:32:04

 

Franz Schmidt: Präludium D-Dur (Vier kleine Präludien und Fugen, 1928 )

Úgy emlékszem Ardelao már ismertette a lemezt, most megtaláltam egy YT felvételt:https://youtu.be/2ThPMi7Huck

3380   smaragd • előzmény3379 2019-07-25 17:36:52

 

Nagyon örülök, hogy Nagy Ibolya szerkesztésében tegnap elhangzott a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában az „Intermezzo” – a Kemény Egon – emlékhét alkalmából!

Aki még nem ismerné, vagy meghallgatná, annak küldöm:-), ez a felvétel szólt: YT https://youtu.be/U-YUdIyev7w

 

3379   smaragd • előzmény3378 2019-07-24 17:22:12

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3378   smaragd • előzmény3377 2019-07-23 08:28:55

 

EGY SCHMIDT-TANÍTVÁNY EMLÉKÉRE:

KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.

Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.

A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.

A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.

Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.

1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.

Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.

1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.

Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.

3377   smaragd • előzmény3159 2019-07-22 07:56:52

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:

Kedves Hallgatóink!

Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.

Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3376   smaragd • előzmény3373 2019-07-22 07:55:32

 

A Rádióélet és a már korábban is megnyílt digitális archívumok dokumentumai szerint teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Franz Schmidt – Schmidt Ferenc – művei a rádión keresztül is eljutottak a magyarországi hallgatókhoz. Neve és művészete, zenepedagógusi munkássága évtizedeken át ismert és elismert volt hazánkban is.

archivum.mtva.hu

Műsor

1933.03.26 / 12 

1933. március 26. - 1933. április 2

WIEN

21:00 Schmidt Ferenc zeneszerző művei a bécsi szimfonikusok előadásában Kabasta vezényletével

3375   smaragd 2019-07-19 08:51:16

 

Franz Schmidt: Präludium und Fuge Hallelujah in D - Dur: Präludium

Vier kleine Präludien und Fugen, 1926

YT: https://youtu.be/I6j4EQWB4LA

 

3374   smaragd • előzmény3373 2019-07-17 16:43:10

 

Érdekes lesz a Rádióéletben is megnézni ezeket a koncerteket, és majd (ha lesz egy kis időm...) megkeresem a régi koncertbejegyzéseimnél, Musikverein.

Addig is csenben örülök, hogy megtaláltad! :-)

3373   Ardelao • előzmény3372 2019-07-17 14:06:53

MAGYARSÁG RÁDIÓMELLÉKLETE:

1930.I.12. WIEN:

10.30:

Schmidt Ferenc F-dúr fugája és négy előjátéka orgonán.

*

1930.VI.27. BERLIN:

21.04:

Schmidt Ferenc zeneszerző estje.  

*

1930.IX.12. WIEN:

21.05:

Adler Oszkár hegedű- és Schmidt Ferenc zongoraművész Mozart: C-dúr és B-dúr szonátáját játssza.
 

3372   smaragd • előzmény3331 2019-07-15 08:01:30

 

Ardelao  3331 számú bejegyzése

„Franz Schmidt-est.“

  • Műsor:

Symphonie Nr. 1. E-dúr

Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“

Schlusszene aus der Oper „Fredigundis“

(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)

Magyar Rádió,1928. III. 15.

és most hozzáteszem a rádióújság eredeti oldalát (archivum.mtva.hu):

1928. március 15. csütörtök, Bécs

21:00  „Franz Schmidt est”

3371   smaragd • előzmény3368 2019-07-13 19:20:30

 

15.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Dem Schönberg bin ich persönlich nie begegnet, Berg habe ich ein paarmal im Konzert gesehen, der einzige, dem ich einmal persönlich begegnet bin, ist der Webern, wir haben uns bei unserem gemeinsamen Verleger, dem damaligen Direktor des Universal-Edition, kennengelernt.”

3370   smaragd • előzmény3349 2019-07-12 19:11:05

https://youtu.be/hSFOooWpxy0

Franz Schmidt: Hallelujah - Das Buch mit sieben Siegeln

(Minden bizonnyal telefonfelvétel… mégis egy kis benyomást kaphatunk az emlékműsorról.)

3369   smaragd • előzmény3341 2019-07-10 14:51:22

 

Megtaláltam, nagyon boldog vagyok! Hallani a magyar szavakat a zenében! :-)

Szeretettel küldöm mindenkinek

Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)

No.1 in G - https://youtu.be/JOsJ3UVp0Fs

3368   smaragd • előzmény3362 2019-07-09 20:48:22

 

14.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„In seinem Streichsextett ’Verklärte Nacht’ ist er von der Schmidtschen Musik gar nicht so weit entfernt. Aber all die Leute, die Schönberg gut kannten – auch während seiner Emigrationszeit – haben gesagt, daß es ihn dauernd ’gewurmt’ hat und unruhig gemacht habe, da er epigonal werden könne und als solcher auch klassifiziert würde. Es war fast so eine Art psychosomatische Erkränkung: Er konnte den Gedanken nicht ertragen, da man ihn eines Tages einmal zu den Epigonen rechnen würde. Wie das auch sei, die tonale und polytonale Musik ist ja noch lange nicht ausgeschöpft, der Kosmos kann noch mit ungeheuren musikalischen Welten angereichert werden. Trotz der immensen Werkfülle von den Klassikern und Romantikern ist der Tonvorrat immer noch nicht ausgeschöpft…”

3367   smaragd • előzmény3334 2019-07-08 10:18:59

 

A Wikipédia szerkesztői lassan felfedezik Franz Schmidt oldalát, Ferencsik János életművébe is beemelték.

A bekezdés tartalmi részét  Franz Schmidt művei előadása tekintetében majd még lehet finomítani - fórumunkról pontosan be lehet írni - :

"Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán. Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner LeóLajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs magyar zeneszerző műveit mutatta be. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyátLeoš Janáček Katja KabanovájátAlban Berg Wozzeckjét, Benjamin Britten Peter Grimesát, HumperdinckPoldiniFranz SchmidtRimszkij-KorszakovErmanno Wolf-FerrariSiklós AlbertPolgár Tibor műveit is."

3366   smaragd • előzmény3363 2019-07-06 05:55:30

 

Úgy tudom, hogy teljes lista nem készült Franz Schmidt tanítványairól, ugyanis sok magántanítványa is volt. 

Majd igyekszünk ezen a téren is összeállítást készíteni.

3365   smaragd • előzmény3364 2019-07-06 05:37:14

 

Oscar Kabasta felvidéki rokoni kapcsolatáról már szó esett, úgy emlékszem pozsonyi vonatkozásban,  – kár, hogy nem lehet itt a fórumban tematizálni, mappázni – nem könnyű azonnal megtalálni, amit keresünk. Vajon tudott-e ő is magyarul, talán néha így beszélgettek egymás között Schmidttel? Érdekes újdonság bejegyzésed.

3364   Ardelao 2019-07-04 09:59:36

Előzmény: 3309, 3350, 3351, 3353

Érdekesség, hogy Oswald Kabasta – Franz Schmidt jó barátja - német főzeneigazgató eperjesi gyógyszerész-család sarja. A világhírű karmester nemrégiben Budapesten rendkívül nagysikerű hangversenyt vezényelt a müncheni Filharmonikus Zenekar élén. Ebből az alkalomból említjük meg, hogy nagyapja és dédapja Eperjesen gyógyszerészek voltak.

(GYÓGYSZERÉSZEK LAPJA, 1940.II.15.)

 

3363   Ardelao • előzmény1287 2019-07-03 22:13:16

A Franz Schmidt zeneszerzői munkásságát érintő heves viták szerencsére már elültek. A ma komolyzenei köreinek vezető egyéniségei egyre inkább belátják, hogy nevezett zenéjével foglalkozni kell. Franz Schmidt tanári munkásságának az értékét azonban soha senki sem vitatta. E vonatkozásban minden kortársa és az utókor is messzemenő elismeréssel szólt róla. Minthogy Franz Schmidtnek már létezik magyar nyelvű Wikipédia-oldala, érdemes lenne azt még néhány fontos adattal kiegészíteni, legalább is addig, amíg azok fellelhetők:

Úgy tudom, az időközben sajnálatosan megszűnt Franz Schmidt Társaság birtokában volt annak a jegyzéknek, amelyben Franz Schmidt összes tanítványának a neve szerepelt. Közülük sokan váltak híressé, nemcsak a magyar és idegen nyelvű Wikipédia-oldalakon említett személyek. Dr. Carmen Ottner asszonytól egy személyes találkozó alkalmával talán érdemes lenne e jegyzék másolatát elkérni.

Korábbi bejegyzésemben már szóltam Schmidt néhány nő tanítványáról. Íme még egy, aki a gyengébb nem képviselői közül vált híressé: Isolde Ahlgrimm.

És egy róla szóló, korabeli újságcikk:

Vendég zongoraművésznők a Rádió műsorán.

3362   smaragd • előzmény3361 2019-07-03 07:21:18

 

13.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Schmidt hat auch nie eine Anfechtung gesagt gegen Schönberg oder Berg, von Webern war noch keine Rede, auch gegen Hindemith nicht, im Gegenteil, für Hindemith hat er sich einmal sehr Hochachtung streuend geäußert. Er hat sich nie über einen von ihnen ausgelassen. Sehen Sie, ich kenne einige Schönberg-Schüler, und einer von ihnen hat mir einmal gesagt, Schönberg sei in seinen letzten Jahren bekümmert darüber gewesen, daß er mit dieser Zwölftontechnik angefangen habe. Er hat sich sogar geäußert, da er sich damit auf einem Irrweg befunden habe. Es ist eben so, wie ich vorhin gesagt habe, daß man vor allem mit der Dodekaphonie die tollsten intellektuellen Gebäude machen kann, aber es ist keine Musik ’von innen’. Gut, der  Schönberg hat’s überlebt…”

3361   smaragd • előzmény3357 2019-06-30 18:45:31

12.

 

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Schmidt hat Brahms sehr bewundert. Den Bruckner fand er auch einen sehr beglückenden Komponisten, aber den Brahms hat er noch mehr bewundert. Brahms ist ja eh’ in Bezug auf kompositorische Virtualisität der größte aller Komponisten, zumindest in europäischen Orbit,”

3360   smaragd • előzmény3359 2019-06-28 18:43:04

 

Talán megajándékoz majd engem Főigazgató Úr egy tiszteletpéldánnyal... :-)

3359   Búbánat 2019-06-28 18:30:43

A Magyar Állami Operaház 2019/2020 Műsorkalendáriumában olvasom:

Az OperaTrezor lemezkiadványai között tervezi az Operaház megjelentetni Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) Notre Dame című operájának élő előadáson készülő felvételét (2 CD-n). 

Erről többet olvashatunk az alábbi interjúban:

2019 „Az örök élet zenéi” - Ókovács Szilveszter az Operaház (következő) keresztény évadáról

szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap  2019.06.23.

Idézek az interjúból:

„- Nagy gondot fordít a ritkán játszott, méltatlanul elfeledett vagy elhallgatott magyar szerzők operáinak feltámasztására is. A következő évadban Hubay Jenő és Dohnányi Ernő egy-egy remeke is előkerül.

– Azzal is kezdhetném, hogy még közel sem teljes a hazai operajátszás két évszázadából szemezgető MagyarOpera200 CD-sorozatunk. Nyolc éve indult a program, mint a prioritáslistám egyik további eleme. Ahogy a mélyen alulreprezentált francia operairodalmat is szeretném jobban fölfedeztetni a magyar közönséggel, vagy ahogy a – számunkra nagy erőforrást jelentő – magyar klasszikus balett-társulatnak igyekszem több lehetőséget adni, úgy a sikeres régi magyar operák lemezen történő megjelentetése és közülük néhány fontosabbnak a színpadi megújítása is a céljaim közé tartozik. Dohnányi például: amikor A tenorral elkezdtük ezt a sorozatot, öröm volt látni, hallani, megsejteni, hogy még mi minden lehet hátra az ismeretlenből. Ide akartuk hoz­ni Kodálytól a Czinka Pannát is, de eredeti példánya végül nem került elő, viszont a megtalált főbb részleteit csak eljátszottuk egy hangverseny keretében, így föl is vehettük, ki is adhattuk. Jött Kenesseytől Az arany meg az asszony, a következő évadban érke­zik Dohnányi Simona nénije, Hubaytól A cremonai hegedűs. Tervben van Poldini Ede Farsangi lakodalma, Farkas Ferenc A bűvös szekrényét már egyszer kinyitottuk, Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalányát színpadra vittük, de Ránki György sincs elfelejtve, sőt, talán Kadosa Huszti kalandjának is nekifutunk, nagyon kortárs szemlélettel. Nem lehet véletlen, hogy eleink értékelték e darabokat. Azon kívül, hogy mindegyik a magyar kultúrhistória része, s így tisztességes hangfelvétel is maradjon belőle, kiderülhet, hogy ma is hallgatható, szerethető némelyik.

 - Úgy érzem, az is dolgunk, hogy az eredendően magyar szerzőket visszaszerezzük magunknak. Ne hagyjuk, hogy mond­juk Gold­mark vagy Lehár egyszerűen csak besorolódjon „a bécsiek” közé. Ilyen Franz Schmidt, vagyis a magyar anya­nyel­vű Schmidt Ferenc is, aki Pozsonyban született magyar anya és félig magyar apa gyermekeként. Április közepén leégett a párizsi Notre-Dame tetőszerkezete. De az összefüggéseket Ön mondja el…

- Schmidt Ferenc Victor Hugo regényét feldolgozó, Notre Dame című operájának sorsa, recepciója hasonló például Goldmark Sába királynőjéhez. Többen nyúltak e témához, még musicalszerzők is, de az operák közül Schmidt műve lett a legjobb, a legmaradandóbb. És illik az előbb említett sorba: magát magyarnak valló szerző ritkán játszott, elfeledett műve ez. Schmidt 4. szimfóniája sokfelé megszólal, nagy karmesterek dirigálják, néhány éve a mi muzsikusaink is játszották egy operaházi hangversenyen. Kaptam levelet, amelyben kérték: adakozzunk mi is a Notre-Dame számára. Csakhogy az Opera vala­mennyiünk adóforintjaiból működik, a pénzadomány így tilos. Megjegyzem: nem is tartanám helyesnek. Adják össze a franciák, akik meg is tették: eddig bő egymilliárd euró gyűlt össze, ami fedezi a költségeket – és a Notre-Dame közvetve hatalmas bevételt generál. Jobb, amit mi kínáltunk: létrehozunk egy előadást, és a felvételét 2019 példányban kiküldjük Párizsba. A Notre-Dame-plébánia pedig eladja vagy árverezi a CD-ket: hátha valamilyen magyar vonatkozású, a tűzben elenyészett vagy megsérült műtárgy restaurálására tudják fordítani a befolyt összeget!”

3358   Ardelao 2019-06-28 17:37:20

Magyar szerző a nemzetközi műsorban
 

Azok között, akik hétfőn este a nagyon érdekesnek ígérkező bécsi műsor meghallgatására készülnek, csak kevesen tudják, hogy a Bécsi Filharmonikusok műsorában szereplő-szerzők közül az egyik - magyar ember. Schmidt Ferenc, akinek a „Notre Dame” című sok, sikert aratott operájából, két részletet ad elő a bécsi-zenekar, magyar földről került idegenbe, és mint sok nagy zenész-honfitársa, Joachim, Goldmark, Nikisch, Hans Richter, kora ifjúságában hagyta el hazáját.
 

Pozsony közelében, «színmagyar» Csallóközben ringott Schmidt Ferenc bölcsője és a bécsivé lett zeneszerző csak Pozsonyban végzett középiskolai tanulmányai után került a császárvárosba, ahol a híres zeneakadémián Hellmesberger növendéke lett. Mint egzekutív zenész, ritkítja párját a komponisták között: a zeneszerzés mellett kettős művészi oklevelet is szerzett, gordonka- és zongoraművész egy személyben.

Hosszú ideig a bécsi állami operaház zenekarának volt tagja, mint gordonkás és ezt a hangszert tanította a bécsi zeneakadémián is. 1914-ben átvette az intézetben az egyik zongora-tanszak vezetését is és ekkor megvált az operaháztól. 1925-ben pedig, mint Marx József utóda, a bécsi állami Zeneakadémia igazgatója lett.

Schmidt Ferenc ma is kitűnően beszél magyarul és régebben, mikor gyakran megfordult Budapesten, szívesen érintkezett a magyar zenei körökkel. Művei sokszor szerepeltek a Filharmóniai Társaság műsorában. Notre-Dame című operáját pedig, amelynek szövege Hugó Viktor regényéből készült. 1916. december 14-én bemutatta a budapesti Operaház is. Azt a két részletet, amelyet hétfőn Bécsben játszanak belőle, gyakran adták már elő Budapesten is úgy filharmonikusaink, mint a nálunk vendégszereplő bécsi zenekarok.

 

MAGYARORSZÁG, 1929.VI.23.

3357   smaragd • előzmény3356 2019-06-28 17:35:49

 

11.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

 

„Ein ähnlich unmögliches Wort ist die Bezeichnung ’Avantgarde’! Man hätte es besser im Wortschatz des Militärvokabulars gelassen. Aber ebenso, wie der Wortschatz verkommt, gibt es auch eine gesellschaftliche Verwahrlosung, auch in der Kunst…

Bei Schmidt war das anders, ich hätte ihm ruhig Zwölftonarbeiten bringen können, er hätte sie in Ruhe durchgelesen und hätte sie toleriert. Höchstens hätte er versucht herauszubekommen, warum ich das so geschrieben habe, ob es eine Neigung bei mir war oder ob ich einer Pression gefolgt bin. So gab es damals auch von mir einige Werke, die ich heute klanglich abscheulich finde, die ich nicht mag, die waren gegen meine eigene Musikalität geschrieben, da hat das Intellektuelle dominiert. Es gibt ja auch heute noch eine ganze Reihe von Komponisten, die sehr bemüht sind, die sich ganz auf den intellektuellen Orbit verlegt haben und ihrer musikalischen Neigung nicht mehr gehorchen. Namentlich will ich niemanden nennen.”

3356   smaragd • előzmény3350 2019-06-26 17:18:07

 

10.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

 

„Schmidt ist im gleichen Jahr geboren wie Arnold Schönberg: 1874.

Beide haben sich aber in verschiedenen musikalischen Richtungen entwickelt. Würden Sie Schmidt unter diesen Gesichtspunkt als ’Konservativisten’ bezeichnen?

Dazu müßte man das Wort ’konservativ’ erst einmal in seiner Bedeutung artikulieren und auf seine Definition festlegen. Atonale Musik, Zwölftontechnik ist nicht konservativ, eine Kompositionsweise, die sich an dem Tonalitätsgebrauch früherer Zeiten orientiert, ist konservativ, so die übliche Meinung.

Nun finde ich, die Allerkonservativsten sind doch zur Zeit die Atonalisten und Zwölftontechniker: Die ganze Welt schreibt in diesem Stil doch gleich, der Zwanzigjährige gleich wie die Vierzigjährige, so wie es der Schönberg katapultiert hat.”

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Giusto Kamarazenekar
koncertmester Litván Erika
vez.: Jean-François Gonzales-Hamilton

GRIEG: Holberg szvit
VICTOR KIOULAPHIDES: Summer concerto, magyarországi bemutató.
DVOŘÁK: E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
"Requiem – Halál és élet"
BRAHMS: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Mors et Vita
REGER: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
TOURNEMIRE: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
DURUFLÉ: Requiem, op. 9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Balog József (zongora)
Baltic Sea Philharmonic
Vezényel: Kristjan Järvi
GRIEG: I. Peer Gynt-szvit, op. 46
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16
STRAVINSKY: A tűzmadár (1945)
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde, Francesca Provvisionato, Balczó Péter, Cser Krisztián
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kollár Imre
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)