vissza a cimoldalra
2020-04-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11475)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (283)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4739)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3777)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1909)
Franz Schmidt (3571)
Opernglas, avagy operai távcső... (20454)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1403)
Pantheon (2584)
A MET felvételei (135)
Élő közvetítések (8466)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62107)
A nap képe (2197)
Operett, mint színpadi műfaj (4275)
Kimernya? (3521)
Udvardy Tibor (218)
Lisztről emelkedetten (989)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3571   smaragd 2020-04-05 18:59:37

https://www.facebook.com/orgelwettbewerb/

3570   smaragd • előzmény3568 2020-04-03 18:58:37

Schmidt, F: Notre Dame

Berliner Philharmoniker Herbert von Karajan

Recorded: 1967-09-22

Recording Venue: Jesus-Christus-Kirche, Berlin

Intermezzo  4:42

https://www.prestomusic.com/classical/products/8252625--berliner-philharmoniker-the-christmas-album#tracklist

3569   smaragd • előzmény3555 2020-04-02 18:15:30

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

Meyerson Symphony Center

Dallas, Texas, 75201, United States

2021 April 01, 02, 03 at 19:30

PROGRAMME

  • Brahms, Johannes (1833-1897)         Piano Concerto no. 2 in B flat major, Op.83           
  • Schmidt, Franz (1874-1939) Symphony no. 4 in C major  

PERFORMERS

Rudolf Buchbinder    Piano

Fabio Luisi     Conductor

Dallas Symphony Orchestra

3568   smaragd • előzmény3566 2020-03-31 17:44:58

Schmidt, F: Praeludium und Fuge - Hallelujah

  • Andrew Canning (organ)
3567   smaragd • előzmény3565 2020-03-30 00:12:52

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

11.

Im „Buch mit sieben Siegeln”  kommen sehr umfangreiche Orgelzwischenspiele vor. Glauben Sie, daß Franz Schütz dafür ausschlaggebend war?

Das ist gut möglich. Schmidt hat sich für Orgel sehr interessiert, hat selbst sehr gut gespielt und hat auch sehr viele Werke für Orgel und für Schütz geschrieben.

*https://www.youtube.com/watch?v=O-h5j_OhQ70&list=UUGHMiBOIHzhLcLJny1RPCEg&index=5&t=0s

Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” - Ausschnitt (Orgel) aus einem Konzert im Großen Saal des Musikvereins Wien am 20. 12. 2009 mit den Wiener Philharmonikern und dem Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde.

Dirigent: Nicolaus Harnoncourt, Organist: Robert Kovács an der RODGERS Orgel.

3566   smaragd • előzmény3564 2020-03-28 12:59:53

Schmidt, F: Notre Dame

Budapest Symphony Orchestra Michael Halász

Notre Dame: Interlude 4:28

3565   smaragd • előzmény3563 2020-03-26 17:02:03

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

10.

Zu einem der möglichen „Initiatoren” zum „Buch mit sieben Siegeln” wird Raimund Weißensteiner gezählt, er behauptet dies zumindest in seiner eigenen Biographie. Würden Sie  noch andere Anregungen zu diesem Oratorium für möglich halten?

Es ist doch irgendwie so, da sich jeder Komponist denkt, ich möchte Symphonien schreiben, ein Violinkonzert oder ein Klavierkonzert, ich möchte ein Oratorium schreiben, usw. Das gehört sozusagen dazu. Das haben alle großen Komponisten getan, und es hat den Schmidt eben gereizt, für diese große Besetzung ein Werk zu schreiben. Aber ich glaube nicht, da die Idee nur auf Weißensteiner zurückgeht.

3564   smaragd • előzmény3560 2020-03-25 10:17:02

Erről a felvételről eddig nem tudtam!  :-)

*

Bartók: Piano Concerto No. 3, BB 127, Sz. 119

Rachmaninov: Piano Concerto No. 2 in C minor, Op. 18

Ravel: Piano Concerto in G major

Respighi: Concerto in modo misolidio

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra

Conductors

Boreyko, Andrey

Kuchar, Theodore

Groups & Artists

Hamburg Symphony Orchestra

Janáček Philharmonic Orchestra

National Symphony Orchestra of Ukraine

Schirmer, Ragna

Würtz, Klára

Label

Berlin Classics

Meghallgatható részletek: https://www.prestomusic.com/classical/products/8035545--great-piano-concertos

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra   29:52

Ragna Schirmer (piano)

  • Hamburg Symphony Orchestra
  • Andrey Boreyko
  • Recorded: May 2004
  • Recording Venue: Friedrich-Ebert-Halle, Hamburg, Germany

I. Langsam  4:07

II. Thema: Scherzo, allegro vivace  4:33

III. Ruhig fliessend  2:18

3563   smaragd • előzmény3562 2020-03-23 14:07:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

9.

Hat er im Unterricht andere Musiker als Vorbilder herangezogen?

Ja sicherlich. Ich habe ihn z. B. darum gebeten, er solle mir ein Buch nennen bezüglich Instrumentation. Und er sagte mir, das beste sei ein Abonnnement zu den Philharmonikern mit gründlicher Vorbereitung. Da hat er Recht!

(A fenti idézet közvetlen előzménye a 3559 számú bejegyzés.)

3562   smaragd • előzmény3561 2020-03-21 12:01:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

8.

Halten Sie die Zwölftontechnik für eine Sackgasse?

Das kann ich nicht beurteilen; der Schönberg war ein genialer Mensch, auch die Werke vor op. 11 sind genial. Ich halte es aber sonst mit Schmidt, daß Atonalität und Musikalität nicht vereinbar seien. Diese neue Technik war natürlich unerhört praktisch, man kann, wenn man einmal eine Reihe hat und die ganzen Umkehrungen usw., natürlich immer wieter komponieren.

3561   smaragd • előzmény3559 2020-03-19 17:37:28

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

7.

Ist Schmidt in der Schönberg-Epoche ein „Konservativist”?

Naja, man sagt so. Eine Zeitlang war es doch so, daß man jemanden, der nicht atonal komponiert hat, als konservativ und rückschrittlich bezeichnet hat. Aber das stimmt eben meiner Ansicht nach nicht. Es ist mit dem Schönberg und auch mit dem Hauer so eine Sache. Schönberg hat doch behauptet, daß er mit seiner Erfindung ein Monopol habe. Das ist sachlich nicht richtig. Es gibt vom Liszt, von dem geschmähten Liszt, eine Bagatelle. Genau heißt sie: „Bagatelle sans Tonalité” das heißt wörtlich „Atonalität”. Ich weiß nicht, ob Schönberg dieses Stück gekannt hat, ich glaube schon, denn Schönberg hat fast alles gekannt. Aber denken Sie sich den Fall, der Armstrong, der erste Mann auf dem Mond, kommt dort an und findet eine Tafel „Wilkommen! gez. Franz Liszt”. Was kann er da machen? Entweder er meldet das, oder er läßt die Tafel verschwinden! Da war Schönberg noch gar nicht auf der Welt, da hat Liszt das komponiert. Wenn es also ein Patent gäbe, so hätte das der Liszt, nicht Hauer oder Schönberg.

3560   smaragd • előzmény3558 2020-03-17 12:44:53

3559   smaragd • előzmény3557 2020-03-15 18:55:20

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

6.

Hat Schmidt im Unterricht über seine eigenen Werke gesprochen?

Nein, nie!

3558   smaragd • előzmény3554 2020-03-14 22:44:54

 

3557   smaragd • előzmény3556 2020-03-13 17:57:41

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

 

5.

Wie sehen Sie Schmidts Kompositionsstil im Vergleich zu Max Reger?

Obwohl es da Ähnlichkeiten gibt, ist Reger doch ganz anders. Reger ist viel intellektueller, denken Sie nur an die vielen Fugen. Schmidt hat einmal gesagt: „Wenn einem nichts einfällt, so soll man eine Fuge schreiben, das geht immer.“

3556   smaragd • előzmény3549 2020-03-12 17:55:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

4.

Würden Sie Schmidt eher als Pianist oder als Cellisten einordnen?

Als Komponisten.

Gibt es einen typischen Schmidt-Stil?

Na und wie! Nach ein paar Sekunden sagt man: Das ist Schmidt. Man kann im ersten Moment vielleicht nicht sagen, warum; es ist nicht nur ein einzelner Akkord, an dem man ihn erkennt, aber man weiß, das ist Schmidt, seine Handschrift.

3555   smaragd • előzmény3547 2020-03-11 19:15:26

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

OpernhausFalkenstrasse 1, Zürich, 8008, Switzerland
On Sunday 13 December 2020 at 11:15

PROGRAMME

Brahms, Johannes (1833-1897)

Violin Concerto in D major, Op.77

 

Schmidt, Franz (1874-1939)

Symphony no. 4 in C major

 

PERFORMERS

Augustin Hadelich

Violin

Philharmonia Zürich

Fabio Luisi

3554   smaragd • előzmény3548 2020-03-10 20:54:44

Schmidt, F: Toccata in D minor for the left hand

https://www.prestomusic.com/classical/products/8063143--stefan-warzycki-piano-music-for-the-left-hand

3553   smaragd 2020-03-09 19:11:38

https://open.spotify.com/album/7usXTxBFJIWywtDdY5IAG5

3552   smaragd • előzmény3551 2020-03-09 18:42:59

https://www.facebook.com/hrsinfonieorchester/videos/297663317826786/

3551   smaragd 2020-03-07 17:27:15

Lassan, de halad az adatok bevitele.

Franz Schmidt zeneművészeti munkásságának sok fontos alapadata hiányzik. Vagy talán nem fér ki... ? 

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Schmidt,%20Franz%22

Név Schmidt, Franz

Foglalkozás zeneszerző

Született 1874. 12. 22. Pozsony

Meghalt 1939. 02. 11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés

a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája volt
emlékszobája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.01.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Notre%20Dame%22

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.14. magyarországi bemutató

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.17.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.21.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.26.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1917.01.11.

 

Megjegyzem, hogy a magyarországi ősbemutatót születésnapjához igazíthatták...

3550   smaragd • előzmény3549 2020-03-06 17:12:42

https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Josef_Dichler

Josef Dichler, * 11. Juli 1912 Wien, † 26. März 1993 Wien, Klavierpädagoge, fast dreißig Jahre Professor für Klavier-Konzertfach an der Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien.

Dichler gründete 1970 den Verein "Wiener Musikseminar". Der Dr.-Josef-Dichler-Klavierwettbewerb wird von der Dr. Josef-Dichler-Gedächtnisstiftung finanziert, deren Gründung Dichler testamentarisch verfügte.

3549   smaragd • előzmény3546 2020-03-06 17:04:09

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

3.

War er als Lehrer streng oder penibel?

Nein, gar nicht, man hat ihm die Aufgaben vorgespielt, und er hat gesagt, wie man dies oder jenes noch besser machen könnte. Aber nicht streng. “bitte, wie Sie wollen, wenn Sie diesen Akkord gerne hören und da wollen, dann schreiben Sie ihn.“

Denn Komponieren kann man eigentlich nicht lernen. Nach der Stunde ist man weggegangen und hat zu sich gesagt, ja, jetzt werde ich komponieren. So sehr hat er einen begeistert für die Musik.

Ich habe nie in meinem Leben einen größeren Musiker kennengelernt als ihn. Und was der für eine Auffassungsgabe und für ein Gedächnis hatte! Es gab ja öfters einen Klavierabend – aber ohne irgendetwas zu üben. Die Leute, die bei ihm im Haus gewohnt haben, sagten, er habe überhaupt nicht geübt[1]. Und Cello hat er ja auch fantastisch gespielt.

[1] Die Aussagen beziehen sich auf die Zeit, als Schmidt noch nicht in Perchtoldsdorf wohnte.

3548   smaragd • előzmény3541 2020-03-05 18:30:41

Dimitri Mitropoulos conducts Schoenberg, Scriabin & Schmidt

  • Wiener Philharmoniker, Studio orchestra
  • Dimitri Mitropoulos
  • Recorded: 28 September 1958
  • Recording Venue: Grosser Saal of the Musikverein

https://www.prestomusic.com/classical/products/7936711--dimitri-mitropoulos-conducts-schoenberg-scriabin-schmidt

3547   smaragd • előzmény3518 2020-03-04 17:57:50

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Thu 15 Oct at 19:30

Royal Festival HallLondon

Schmidt, Notre Dame: Intermezzo

Mozart, Piano Concerto no. 20 in D minor, K466

Mahler, Symphony no. 9 in D major

Philharmonia Orchestra

Paavo Järvi, Conductor

Jan Lisiecki, Piano

3546   smaragd • előzmény3544 2020-03-02 16:35:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

2.

Welche Eigenheiten hatte Schmidt im Unterricht?

Man konnte tun, was man wollte. Nur wenn jemand atonal komponiert hat, so sagte er, daß er das nicht verstände. Er hat auch einmal gesagt: Für  mich sind die zwei Begriffe Atonalität und Musikalität unvereinbar.”

3545   Ardelao 2020-03-01 07:48:26

Képtalálatok a következőre: mitropoulos dimitri cd schmidt

3544   smaragd • előzmény3542 2020-02-27 19:54:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

1.

Ich bin 1936 in die Kompositionsklasse bei Schmidt eingetreten; ich war also bei Schmidt weder in Klavier noch in Theorie. In Theorie war ich bei Stöhr. Als Schmidt dann krank wurde, sind alle seine Schüler zu Josef Marx gekommen. Das war übrigens auch ein sehr bedeutender Mann. Er war zwar kein Schmidt, aber er war unerhört gebildet und intelligent, auch auf anderen Gebieten, in Medizin, und in Physik vor allem. In Klavier war ich bei Kerschbaumer.

3543   Ardelao • előzmény3537 2020-02-26 09:23:24

3542   smaragd • előzmény3538 2020-02-25 20:44:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

23.

Schmidt war, wenn auch nur vorwiegend im deutschsprachigen Raum, in anspruchsvollen Musikkreisen als letzter Romantiker der deutschen Schule (besonders auch auf dem Gebiete als Kammermusiker) nicht nur als Komponist, sondern auch als ausübender Musiker bekannt und anerkannt.

(Anton Dermota írásának utolsó bekezdése.)

3541   smaragd • előzmény3537 2020-02-24 20:25:33

Bruckner: String Quintet & Schmidt: Piano Quintet

3540   smaragd • előzmény3539 2020-02-22 08:43:31

Köszönöm bejegyzésedet!

3539   Heiner Lajos • előzmény3537 2020-02-22 06:37:20

Kreizberget egyszer hallottam Amsterdamban a Concertgebouw elen, nagyon tehetseges dirigens volt, szomoru, hogy fiatalon meghalt valami langusztaban.

3538   smaragd • előzmény3534 2020-02-21 18:16:48

Végül rövid idézet a könyv szerzőjének megjegyzéséből:

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

22.

Im Februar 1989 sandte mir Prof. Dermota eine – nach seiner Meinung – verbesserte Fassung des zuvor abgedruckten Gesprächs . In dieser korrigierten Version fehlte aber eine große Menge Informationen, die der erste Gesprächsentwurf enthielt.

Wien, 7. Feber 1989

3537   smaragd • előzmény3535 2020-02-19 18:10:26

https://www.prestomusic.com/classical/products/8006341--in-memoriam-yakov-kreizberg-1959-2011

3536   smaragd 2020-02-18 22:25:47

Franz Schmidt (1874-1939) https://www.prestomusic.com/classical/composers/1808--schmidt-f

3535   smaragd • előzmény3532 2020-02-17 10:33:37

3534   smaragd • előzmény3520 2020-02-17 10:33:10

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

21.

"Kennen Sie Gründe, die zur Komposition des „Buch mit sieben Siegeln” geführt haben?

Nein, das weiß ich nicht genau. Er war – weltanschaulich – ein gläubiger Mensch, das hat er wiederholt bewiesen, in seiner Musik, in Gesprächen mit Bekannten. Kurz vor der Uraufführung von „Buch mit sieben Siegeln”  ist in der Zeitfolge Hitler nach Österreich gekommen und man wollte Schmidt dann überreden zu einem Hymnus auf Deutschland, aber das Werk ist ja nicht vollendet worden. Da hat man ihm dann noch nach seinem Tode Vorwürfe gemacht, daß er sich hat einspannen lassen. Man hat aber nie einen Vorwurf gemacht, daß er sich religiös oder kirchlich "einspannen lassen", das sind zwei Kontraste. Schmidt hat diese neue Ära nicht mitbekommen, er ist schon zuvor „in die ewigen Räume” abgegangen."

3533   smaragd • előzmény3500 2020-02-17 08:17:48

Időpont-egybeesés miatt nem tudtam meghallgatni a tegnap előadott FranzSchmidt-művet, reménykedem, hogy majd Perchtoldsdorfból kapunk néhány sort fórumunk számára a koncertélményről :-).

3532   smaragd • előzmény3517 2020-02-15 19:21:01

Franz Schmidt: Notre Dame – Zwischenspiel

Wiener Tonkünstler-Orchester 1999

Itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=8VyMSs2UmC8

3531   Ardelao 2020-02-14 04:47:35

Nem tudni, igazából mely történéseknek köszönhető az utóbbi években bekövetkezett változás, de tény, hogy a magyar születésű Schmidt Ferenc, akiről a 20. század második felében a zenével hivatásszerűen foglalkozók is alig hallottak, vagy nem akartak hallani, mondhatni világszerte egyre ismertebbé és elismertebbé válik.

Egy amerikai online újság 2018. évi kiadásában Terez Rose balett- és komolyzene-kritikus F. Schmidt IV. szimfóniájáról ír elragadtatással, mégpedig annak a San Franciscoi Szimfonikusok által, 2008. októberében történt előadásáról.

A cikk bevezető mondata – kissé szabad fordításban - így hangzik:

„Franz Schmidt gyászzenéje gyönyörűvé varázsolja a fájdalmat. Makulátlanul tisztává emeli azt, a hegycsúcson lévő hóhoz hasonlatossá, amely, ha belebotlasz, éget és ledermeszt, talajtalanná tesz, de távolról, óh, ez a leírhatatlan szépség maga. […]”

A teljes írás itt olvasható:

Requiem for His Daughter: Franz Schmidt's Lament

3530   smaragd • előzmény3465 2020-02-14 00:32:32

Franz Schmidt: „Notre Dame”

Act II Scene 2: De ventre inferi clamavi (Archdeacon, Quasimodo, Esmeralda,...)

 YT / https://www.youtube.com/watch?v=GmC17kvsHLA

3529   smaragd • előzmény3528 2020-02-11 23:30:00

Köszönöm szépen! Megjeleníti és kiegészíti korábbi bejegyzéseinket, a Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának Franz Schmidt und Preßburg című kötetétéből (Carmen Ottner kiadása) lefordított részleteket. Most Franz Schmidt halála évfordulóján tértünk vissza Pozsonyba, akkor születése napja alkalmából. Közvetlen előzmény: 2015. december 5. 1126 számú bejegyzés  Ardelao.

3528   Ardelao 2020-02-11 21:41:43

Zuzana Godárová Schmidt Ferencről szóló, tartalmas és értékes fotókkal illusztrált írását smaragd fórumtárs korábban már belinkelte (ld. a 3475. sz. bejegyzést).

Ebben Z. Godárová, mint azt másutt is olvashattuk, a következőt írja a zeneszerzőről: „[… legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. …]”                        

Felicián atyáról fotót eddig még nem láttam, avagy elkerülte a figyelmemet? Mindenesetre – ugyancsak egy, a Pozsonyi Kifliben megjelent cikkben (itt) – annak szomorú tartalmától eltekintve - örömmel fedeztem fel Schmidt Ferenc szeretett oktatójának a fényképét is.

3527   Ardelao • előzmény3524 2020-02-11 21:39:08

 

Schmidt Ferenc halála.

Bécsből jelentik, hogy Schmidt. Ferenc, a kiváló, magyar származású zeneszerző 64 éves korában meghalt. Schmidt Ferenc Pozsonyban született. Zenei tanulmányait Bécsben, Hellmesbergernél végezte. A bécsi udvari Opera gordonkása lett, majd a bécsi Zeneakadémia tanára és később igazgatója.  

A kitűnő zenésznek magyar zenei körökben is sok barátja volt. 

BUDAPESTI HÍRLAP, 1939.II.14.

3526   smaragd • előzmény3525 2020-02-11 10:25:36

Franz Schmidt: "4. Symphonie in C-dur" (1932-1933) 

Detroito Symphony Orchestra     Neeme Jaervi   https://youtu.be/9skFKtFhejk

  •  

Magyarországi ősbemutató: 2014., ahogy eddig tudtuk, az alábbi dokumentumok szerint a rádióhallgatók magyar előadásban már 1939-ben hallhatták. Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.

Rajter Lajos Schmidt-tanítvány volt.

Talán felbukkan még Papp Viktor nekrológja is!

3525   smaragd • előzmény3524 2020-02-11 09:41:57

Franz Schmidt halálának mai évfordulójára,

magyar nevével Schmidt Ferenc, emlékét őrzi:

https://www.orgelwettbewerb.at/franz-schmidt/

 

Franz Schmidt

Franz Schmidt als Cellist nach einer Radierung von Anton Karlinsky
(Wien Museum)

FRANZ SCHMIDT (1874 – 1939) 

Franz Schmidt, einer der letzten großen Spätromantiker des 20. Jahrhunderts, wurde am 22. Dezember 1874 in Pressburg geboren. Die außerordentliche musikalische Begabung des Kindes wurde im elterlichen Hause gefördert, sowohl durch Hauskonzerte als auch im ersten Klavierunterricht durch die Mutter.

Einen bedeutenden Platz in der musikalischen Erlebniswelt des Knaben Franz Schmidt nahm die Orgel ein; im Pressburger Dom erhielt er den ersten Unterricht auf diesem Instrument.

Nach der Übersiedlung der Familie nach Wien studierte Schmidt ab 1890 am Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde Komposition bei Robert Fuchs und Cello bei Ferdinand Hellmes-berger. Dem verhassten Klavierunterricht bei Theodor Leschetitzky widersetzte er sich mit Erfolg.

Als Cellist war Schmidt ab 1896 fünfzehn Jahre lang Mitglied der Wiener Philharmoniker, seit 1901 wirkte er als Cello-Lehrer am Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, nach dessen Verstaatlichung zur Akademie erhielt er 1914 eine Professur für Klavier, 1922 für Kontrapunkt und Komposition, in den Folgejahren bekleidete er – alternierend mit Joseph Marx – die Ämter des Direktors bzw. Rektors der Staatsakademie bzw. der Hochschule für Musik und darstellende Kunst.

Wenige Jahre später zeichnete sich ein beginnendes körperliches Leiden ab, das letztlich 1937 zu seiner Pensionierung führte. Schmidts letzte Lebensjahre waren geprägt von physischen Zusammenbrüchen und Höhepunkten intensiver Schaffenskraft. Erfolge und Ehrungen, unter anderem das Ehrendoktorat der Universität Wien, waren Schmidt bis kurz vor seinem Tode am 11. Februar 1939 vergönnt.

In seinen Schöpfungen nimmt Franz Schmidt eine Zwischenstellung ein zwischen dem letzten Aufrauschen hochromantischen Klangstils und der so ganz anders gearteten Musik des durch eine rasante Entwicklung von Naturwissenschaft und Technik geprägten 20.Jahrhunderts. Ausgangspunkt seines Schaffens  war ein „hochentwickelter Spiel- und Formungstrieb“ (Erich Schenk), der das Musikantische in Schmidts Stil ausmacht.

Franz Schmidt in seinem Heim in Perchtoldsdorf mit der Partitur
„Das Buch mit sieben Siegeln“
(Foto Brühlmeyer, Wien)

In seinem größtem Werk, seinem Opus summum, dem Oratorium „Das Buch mit sieben Siegeln“, gelang Schmidt der grundlegende Wandel zum Ausdrucksmusiker, indem er hier ein Werk höchster visionärer Suggestivkraft vom „Standpunkt des tief religiösen Menschen und Künstlers“ schuf.

In vier Symphonien, zwei Variationenwerken, zwei Klavierkonzerten und der Orchesterfassung der Chaconne für Orgel manifestiert sich Schmidts Œuvre für Orchester. Sein kammermusikalisches Schaffen ist besonders dem Klavier verpflichtet, es wurde zu einer der persönlichsten Ausdrucksformen des Komponisten. 

Neben bloß zwei Klavierwerken schuf Franz Schmidt eine Fülle von Orgelkompositionen, zahlenmäßig fast die Hälfte seines Gesamtœuvres. Das Formprinzip der Fuge ist in diesen 20 Kompositionen dominierend. Schmidts Orgelmusik entstammt einer Epoche des Streits um die Vorherrschaft des Ideals der romantischen Konzertorgel einerseits und der historischen Barockorgel andererseits. Für Schmidt blieb immer die musikalische Aussage wesentlich, und so ging er den Weg vom individualistischen Klangkolorit zur objektivierenden Darstellung, ohne jedoch zum Klangasketen zu werden, auch an der Orgel nicht. Schmidts Idealvorstellung von der Orgel bietet dem Komponisten Möglichkeiten, wienerische Klangseligkeit und spätromantische Stimmungs-expression vor dem Zerfließen zu bewahren und in feste Formen zu bannen.

Schier Unglaubliches wird über Schmidt als Musiker und als Lehrer in zahlreichen Anekdoten berichtet: sei es, dass er – ohne zu üben – über ein pianistisches Können verfügte, das selbst Virtuosen in Staunen versetzte, sei es, dass er die schwierigsten Partituren von Symphonien, Opern oder jedes Klavierkonzerts von Bach bis Brahms, von Tschaikowsky oder Grieg auswendig beherrschte. In vielen seiner Schüler lebt Schmidts Erbe weiter, und in vielen von ihnen wird das Musikantische, Spezifikum wienerischer Interpretationskunst, spürbar, in der Wiener Klavier- oder Orgelschule ebenso wie in der Komposition.

Helga Michelitsch

Erste Seite des Autographs von Franz Schmidts Choralvorspiel 
„Der Heiland ist erstanden“
(Österreichische Nationalbibliothek – Musiksammlung)

„Goldener Saal“ der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien zur Zeit Franz Schmidts
(Archiv der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien)

Franz Schmidt als Rektor der 
Hochschule für Musik in Wien, 1927
(Foto: Fayer)

Franz Schmidt

*

Kedves Ardelao,

Megtaláltam a műsort:

1939.

ezen az oldalon, balra fent:

Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.

3524   Ardelao 2020-02-11 06:14:00

 

81 évvel ezelőtt, a mai napon hunyt a Franz SCHMIDT

(1874. december 22. Pozsony – 1939. február 11. Perchtoldsdorf)

*

SCHMIDT FERENC, a bécsi zeneakadémia igazgatója meghalt
Bécs, február 13.

(Az Est külön tudósítójától)

Schmidt Ferenc, a kiváló zeneszerző 64 éves korában meghalt.

Schmidt, akit baráti szálak fűztek több magyar zeneszerzőhöz, Pozsonyban született. Zenetanulmányait Bécsben végezte, ahol az udvari opera zenekarához került gordonkásnak. 1910-ben zongora-szakos tanára lett a bécsi zeneakadémiának. 1925-ben kinevezték igazgatónak és ebben a pozíciójában Marx József utódja lett. Így egyben vezetője lett a bécsi állami színművészeti akadémiának is, amely szoros összefüggésben van a zeneművészeti főiskolával. Schmidt Ferenccel, magyar ember, kitűnő muzsikus került a nagy-múltú bécsi zenei intézet élére.

Szerzeményei közül legismertebb két hatásos dalműve: a Notre Dame, amelyet nálunk is bemutattak és a Fredigundis, továbbá három romantikus stílusú szimfónia, és a drámai hatású negyedik szimfónia, azon-kívül zongora,- orgona és kamarazeneművek.  

Vele most Bécs reprezentáns zenésze tűnt le.
 

AZ EST, 1939.II.14.

*

RÁDIÓ:

Budapest I.

23.00:

Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.

Bevezetőt mond Papp Viktor.

Vezényel: Rajter Lajos.

Előadásra kerül Schmidt Ferenc IV. szimfóniája.

PESTI NAPLÓ, 1939.III.31.

*

3523   smaragd • előzmény3522 2020-02-10 10:10:50

A 3522 számú bejegyzéshez

Vajon miért zavar ez téged? Kérdésedre válaszolok: 

  • elsősorban szerzői jogi oka van, rövid részleteket szabad idézni,
  • továbbá a pozsonyi cikkből kihagytam azt a részt, amelyről nem találtam hitelt érdemlő dokumentumot (ez a rész az eredeti linken elolvasható),
  • nem tud mindenki németül, már emiatt sem szeretnék túl hosszú német szöveget egyszerre beírni,
  • a Studien zu Franz Schmidt kiadványok esetében természetesen amúgy is csak kiemelésekkel foglalkozom itt a fórumon,
  • érkezett korábban fórumtársi észrevétel a túl hosszú bejegyzéseket  illetően is ... :-). 
3522   z on gora • előzmény3520 2020-02-10 01:51:01

Mi értelme van egy szöveget 20-30 részletben bemásolni ahelyett, hogy egyben tennéd?

3520   smaragd • előzmény3519 2020-02-09 19:48:21

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

20.

Sie würden Schmidt also nicht zu sehr auf Ungarn fixieren?

Ganz bestimmt nicht; natürlich gibt es ein paar folklorische Stellen in seinen Werken, in Notre Dame oder in den Husarenlied-Variationen, da sicherlich. Aber in seiner Klassik ist er eben über den Nationen stehend international.

3519   smaragd • előzmény3454 2020-02-07 17:44:30

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

19.

Sie sagen, daß man in seiner Musik ein „landschaftlich geprägtes Dokument“ finden kann. Wie stark sehen Sie seine ungarische Heimat in der Musik vertreten?

Der „Halleluja-Chor“ aus seinem „Das Buch mit sieben Siegeln“ ist z.B. so ein Dokument seiner Abstammung; aber er hat sich eigentlich später doch immer als Österreicher gesehen und dazu bekannt. Ich war einige Male in Pressburg und habe dort sein Geburtshaus besichtigt. Seltsamerweise bekennt sich das dortige Regime zu Schmidt, es kann ihn halt doch nicht umgehen, weil er ja doch schon ein Klassiker geworden ist. Und in diesem Sinne muß man eben doch sehen, daß er ein Weltbürger war, er ist in Ungarn gewesen, in Deutschland, Österreich, den slawischen Ländern usw., er ist über den nationalen Anschauungen gestanden.

3518   smaragd • előzmény3500 2020-02-05 12:02:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Fri 28 Feb at 19:30 

Palau de la Musica: José Iturbi, Valencia

Maria Dolores Vivó, flauta

Krommer, Flute concerto no. 1 in G major, Op.30

Schmidt, Symphony no. 4 in C major

María Dolores Vivó, Flute

Orquesta de Valencia

Alexander Soddy, Conductor

3517   smaragd • előzmény3515 2020-02-03 20:01:52

3516   smaragd 2020-02-01 18:33:40

 

Muzeális érték... az egykori Franz Schmidt-Gesellschaft honlapjának részlete:



F R A N Z   S C H M I D T - B I O G R A P H I E

(1874 / Preßburg - 1939 / Perchtoldsdorf bei Wien)
Die Familie Schmidt - teilweise magyarischer Herkunft - übersiedelte 1888 nach Wien. Dies bedeutete für das musikalische "Wunderkind", am damaligen "Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde" studieren zu können.

Franz Schmidt beeinflußte das österreichische, bzw. Wiener Musikleben in verschiedensten Berufssphären: 1896-1911 war er Mitglied der Wiener Philharmoniker, bis 1913/14 auch im Verband des Hofopernorchesters (als Cellist) engagiert. Als Pädagoge für Klavier, Violoncello, Kontrapunkt und Komposition bildete er an der gegenwärtigen Universität für Musik und darstellende Kunst zahlreiche später bedeutende Musiker, Dirigenten und Komponisten aus.
1925-27 war er Direktor, 1927-31 Rektor der traditionsreichen Ausbildungsstätte. Zu seinen bekanntesten Schülern zählten u.a. der Pianist Friedrich Wührer oder Alfred Rosé (Sohn des legendären Quartett-Primus, Konzertmeister der Wiener Philharmoniker und Schwager Gustav Mahlers, Arnold Rosé). Von den Komponisten sind Theodor Berger, Marcel Rubin, Alfred Uhl zu nennen.
Franz Schmidt war als Solist, Kammermusiker, Begleiter und Dirigent gleichermaßen anerkannt und gefeiert. Hinsichtlich seines phänomenalen musikalischen Gedächtnisses gibt es zahlreiche Anekdoten: Die noch lebenden (oder kürzlich verstorbenen) Schüler berichten von der unglaublichen Literaturkenntnis aller musikalischer Gattungen, die der Meister jederzeit präsent hatte.

Hohe Auszeichnungen bezeugen die Wertschätzung der Zeitgenossen: u.a. der "Franz Josefs-Orden", Dr. h.c. der Universität Wien (wie Anton Bruckner!).


Sein Privatleben stand im "negativen Kontrapunkt" zu dieser erfolgreichen beruflichen Laufbahn:
Zwei Jugendlieben - beide Frauen waren jüdischer Abstammung - blieben unerfüllt. Die erste Gattin dämmerte ab 1919 in der Wiener Heilanstalt "Am Steinhof" dahin, um drei Jahre nach dem Tod des berühmten Gatten im Rahmen der nationalsozialistischen "Euthanasie" - Kampagne in Deutschland ermordet zu werden. Die Tochter Emma verstarb unerwartet nach der Geburt ihres 1. Kindes. Der gebrochene Vater schuf danach seine 4. Symphonie als "Requiem für meine Tochter".

Die zweite Ehe mit einer jüngeren Klavierschülerin brachte dem bereits Anfang der Dreissigerjahre mit schwersten gesundheitlichen Problemen kämpfenden Künstler die notwendige Stabilisierung seines Privatlebens. Als Kollege, Freund und Lehrer wurde Franz Schmidt sehr verehrt. Sein geselliges Wesen ließ ihn bald zum "Wiener" werden: er liebte gemeinsames Musizieren im Kollegen-Studentenkreis und geistreiche Gesellschaft.

In seinem letzten Lebensjahr wurde der Todkranke mit dem Beginn des nationalsozialistischen Regimes konfrontiert. Nach dem Tod Alban Bergs und Franz Schrekers, der Emigration von Arnold Schönberg und Alexander Zemlinsky galt Franz Schmidt zu Recht als der bedeutendste Komponist der damaligen "Ostmark". (Die Anerkennung, die dem Schaffen seiner Kollegen Julius Bittner, Wilhelm Kienzl oder Joseph Marx zuteil wurde, ist nicht mit dem Ansehen und der Stellung Franz Schmidts im damaligen Wiener Musikleben zu vergleichen). Die Kantate "Deutsche Auferstehung" wurde vom Regime eingefordert, der Komponist ließ die Komposition jedoch unvollendet und schuf noch zwei inspirierte Auftragswerke für den einarmigen Pianisten Paul Wittgenstein: das Klarinettenquintett in A-Dur und die (Solo)-Toccata d-Moll - finalisiert im Sommer und Oktober 1938, wenige Monate vor seinem Tod.






https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo2.jpg
Zur Zeit der Vollendung
der ersten Oper "Notre Dame"




https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo5.jpg
Ende der 20er Jahre



https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo4.jpg
Franz Schmidt mit Joseph
Marx und Alexander Wunderer




https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo3.jpg
Sommer 1938, ein halbes
Jahr vor seinem Tod

 

3515   smaragd • előzmény3508 2020-01-31 10:59:07

3514   smaragd • előzmény3513 2020-01-29 18:08:37

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

21.

Zenéje ma is jelen van, csak fel kell fedezni. 2018 novemberében a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara Martin Leginus vezényletével bemutatta Schmidt III. (A-dúr) szimfóniáját, amelyet a Columbia Gramofontársaság által a Schubert halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett 1928-as Nemzetközi Schubert-versenyre komponált. Schmidt műve elnyerte az osztrák nemzeti díjat, a kritikusok azonban a szimfóniáját jóval többre értékelték a svéd Kurt Atterberg nagydíjas művénél. Bízom benne, hogy az évforduló évében gyakrabban találkozunk Schmidt zenéjével.

3513   smaragd • előzmény3506 2020-01-27 08:49:39

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak
2019. 11. 13.


20.

2017 tavaszán, működésének hatvanötödik évében megszűnt az osztrák Franz Schmidt Társaság – éppúgy, ahogy ő maga is életének hatvanötödik évében távozott.

3512   smaragd 2020-01-26 09:48:59

Franz Schmidt magyar nyelvű wikipédia oldala

https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

tájékoztatása szerint, a lapot eddig a Musikverein, Ausztria kultúrája, Ferencsik János, Zenetörténet és a Február 11. oldalak vették át.

Tegnap jelent meg az Irodalom cím, amely a zeneszerzőről kiadott könyveket tartalmazza, ez a lista még bővíthető.

3511   Ardelao • előzmény3510 2020-01-24 19:43:15

 

NAGY ÖRÖM LÁTNI ÉS HALLANI EZT A NAGY SIKERT!!!

3510   z on gora • előzmény3509 2020-01-24 18:00:59

Franz Schmidt: „Notre Dame” (Intermezzo)

3509   smaragd • előzmény3465 2020-01-24 17:32:30

https://www.youtube.com/watch?v=jXMmpOlQKt8&list=RDjXMmpOlQKt8&start_radio=1&t=29

Franz Schmidt: Notre Dame  

Act I Scene 1: Halt! Nicht weiter! (Archdeacon, Quasimodo, Phoebus)

3508   smaragd • előzmény3464 2020-01-22 18:12:40

3507   z on gora 2020-01-21 18:41:51

A cikk forrása (pozsonyikifli.sk)

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak
2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

Schmidt Ferenc 1874. december 22-én született a vásártéri Reidner-féle házban, amelynek a helyén ma a Kulturális Minisztérium épülete áll a Szlovák nemzeti felkelés terén. Atyja, id. Schmidt Ferenc (1848–1910) fuvarozócéget vitt. Anyja, Ravasz Mária (1853–1931) Szakolcáról (Skalica) származott, de mivel árvaságra jutott, pozsonyi rokonai nevelték. Ferencnek két húga volt: Mária és Emma.

A Reidner-féle ház

A Reidner-féle ház lebontása után üresen álló telek

Első (és állítása szerint a legjobb) zongoratanára az édesanyja volt. Schmidt már ötéves korában eljátszott egyházi vagy katonadalokat hallás után. Zenei oktatását Rudolf Mader, a dóm orgonistája vette át, akit Ludwig Burger karnagy követett, vele azonban nem volt jó a kapcsolata. A legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. Schmidt szívesen emlékezett vissza a ferencesek orgonájának ezüstös hangjára, amely egy életre meghatározta belső hallását. Felicián atya, mint később elmondta, Schmidt zenekari műveiben ennek az orgonának a hangját hallotta. A festőművészként is tevékenykedő lelkész, a zeneelméleti tudással is rendelkező kiváló orgonista nagy hatással volt Schmidtre, de nemcsak a művészi fejlődésére, hiszen a zene mellett latin nyelvvel és matematikával is foglalkoztak. Felicián páter mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegné udvari lelkésze az udvari körökbe is bevezette a fiút, aki később a főhercegnének ajánlotta I. szimfóniáját.

Annál nagyobb sokként érte Schmidtet 1917-ben Felicián atya meggyilkolásának híre (a témával egy korábbi cikkünk foglalkozik: https://pozsonyikifli.sk/felician-pater-meggyilkolasa-1861-1917/). A Franz Schmidt Társaság által 1999-ben kiadott „Franz Schmidt und Preßburg” című kötet idézi kedveséhez, egykori növendékéhez, Gusti Hasterlikhez írt leveleit arról, hogy milyen formában (unokatestvérétől és újságkivágásokból) értesült a pozsonyi bűntényről. Ez a levelezés mindaddig ismeretlen volt, amíg Gusti halála után az unokahúga el nem juttatta a leveleket az Osztrák Nemzeti Könyvtár Zenei Gyűjteményéhez. Gusti a Schmidttel folytatott ötéves kapcsolat után megismerkedett Heimito von Dodererrel, A Strudlhof-lépcső című regény későbbi szerzőjével, aki a mű egyik szereplőjében meg is örökítette az alakját. Sok év után házasodtak össze, de alig néhány elteltével külön is költöztek. A zsidó származású Gustinak majdnem az életébe került, hogy csak hosszú évek után tudta kimondatni a válást, és csupán ezt követően, 1938-ban emigrálhatott az USA-ba, ahol zongora- és zeneelmélet-oktatásból élt.

De térjünk vissza az ifjú Schmidt pozsonyi éveihez. A fiú az egykori klarissza kolostor épületében működő Királyi Katolikus Főgimnázium növendéke volt, olyan fiatalabb iskolatársakkal, akik később szintén híres zeneszerzők, illetve zenészek lettek: Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Albrecht Sándor. Schmidt Dohnányi Frigyeshez, Ernő apjához járt énekórákra, aki matematikát és fizikát, de zenei tárgyakat is tanított az iskolában. A budapesti zeneoktatásban új korszakot nyitó három fiatalabb diák közül csak Albrecht Sándor tért vissza Pozsonyba. Ő, majd később a fia, János (Hansi) lendítette fel a pozsonyi életet, pozitív hatásuk még a pedagógusok és zenészek mai generációján is érződik. Hansi Albrecht Spomienky bratislavského hudobníka (Egy pozsonyi zenész emlékiratai) című kötetében nagyon találóan állapítja meg Schmidtről, hogy „nem született szerencsés csillagzat alatt”.

Schmidt számos művésszel és zeneművel ismerkedett meg Bednarics kisasszony pozsonyi zenei szalonjában, és az ő ajánlására lett Bécsben a neves zongoraművész és pedagógus, Theodor Leschetizky növendéke. Tanára szerint Schmidt „feltűnően korrekt, technikailag kifogástalan, de kevéssé sármos” volt. Leschetizky a saját osztályába, nem pedig valamelyik asszisztensének előkészítő osztályába vette fel az ifjút, ami Schmidt nagy tehetségéről árulkodik. Azonban két erős személyiség feszült egymásnak: Schmidt mint növendék nem volt hajlandó túlzó artikulációval játszani Bach Prelúdiumát – végtére is nem követhetett el ilyen bűnt Bach zenéjével szemben –, amiért kapott egy pofont. Leschetizky minimum kifogásolható kijelentése, miszerint „ha valakit Schmidtnek hívnak, az ne legyen művész”, ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt többé ne tegye be a lábát az osztályba. Másrészt viszont a született tehetség Schmidt nem akarta belátni, hogy gyakorlásra szükség van…

14 éves korában Schmidt az egész családjával Bécsbe költözött az atyja cégbeli problémái miatt – későbbi önéletírásában megtiltotta a részletek utáni kutakodást. Norbert Tschulik Schmidt-életrajza szerint azonban id. Schmidt Ferenc pénzeslevéllel kapcsolatos csalás kísérlete miatt összeütközésbe került a törvénnyel, majd miután idő előtt szabadlábra helyezték, Bécsben helyezkedett el könyvelőként. Felesége, aki a pozsonyi lakásból meg tudta menteni az ékszereket és a bútorokat, szabóműhelyt nyitott az osztrák fővárosban.

Schmidt először a nála mindössze három évvel fiatalabb Willy házitanítója lett a perchtoldsdorfi Grienauer családnál, ahová pozsonyi ismerőse, Alfons Steiner ajánlotta be. Két gondtalan évet töltött ezen a Bécs melletti településen – sárkányeregetéssel, tekézéssel, házi zenéléssel, illetve az első saját szerzemények titokban történő megírásával és gondos megsemmisítésével (Emma húga kettőt megmentett). A bátortalan, komor komponistát, Hugo Wolfot is látta itt három alkalommal, de igyekezete ellenére nem sikerült vele összeismerkednie (Wolfnak ma múzeuma van Perchtoldsdorfban). Schmitt 1891-ben magyar nyelven leérettségizett szülővárosában. Ezután szüleivel Bécsben lakott az Erdbergstraße 57. szám alatt (1891–1899); huzamosabb tartózkodási helye volt még az Auhofstraße 146. (1905–1909) és az Elßlergasse 26. (1912–1922). Ezeken kívül hat további lakcíme volt Bécsben.

Erdbergstraße 57

Auhofstraße 146

Elßlergasse 26

Ismerősei nógatására Bécsben 1889 és 1896 között a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumába járt. Bár Anton Bruckner kontrapunktista osztályába jelentkezett, a mester betegsége miatt annak egyetlen óráján sem vehetett részt, és Robert Fuchs osztályába került. Emellett – pusztán az ösztöndíj miatt – csellózni is tanult Ferdinand Hellmesberger osztályában, aki úgy látta, hogy nem különösebben tehetséges, azonban szorgalmas. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Schmidt a csellóját nem is hordta haza, hanem az iskola portáján hagyta, és jóformán nem is gyakorolt. Könnyedén játszott, magától járt a keze. Később azonban már örömmel csellózott dr. Adler vonósnégyesének házi zenélésein. A tanulás mellett magán-matematikaórákat adott, korrepetált és magyarra, illetve magyarról fordított. Bécsből is eljárt Pozsonyba, utolsó koncertjét a ferencesek orgonáján 1913-ban adta.

1896-tól a Bécsi Filharmonikusok és az Udvari Opera Zenekarának csellistája, amelynek első párizsi útján is részt vett 1900-ban, Gustav Mahler vezetésével. Notre Dame című első operájának írásakor vélhetőleg ebből az élményből merített, viszont életében ez volt az egyetlen hosszabb útja, ugyanis nem szívesen utazott. Mahlerrel és Arnold Rosé koncertmesterrel egyaránt hosszan tartó konfliktusai voltak. I. szimfóniája sikere után, amellyel megnyerte a Zenebarátok Társasága által kiírt pályázatot, a kritikusok egy része azt állította, hogy Schmidt összejátszott az újságírókkal Mahler ellen. Az ő hozzáállása Schmidt játékához kezdetben nem változott, csupán a kapcsolatuk vált hűvössé. Bár Schmidt sokáig de facto szólócsellistaként játszott a zenekarban, hivatalosan nem kapta meg ezt a posztot. Az Arnold Rosé által a szólószólamok előadására kijelölt két zenész nem felel meg Mahler igényeinek, aki azt szerette volna, hogy Schmidt játssza a szólót, de szólócsellistai kinevezés nélkül. Schmidt viszont az utolsó pult mögé vonult játszani, amivel az utolsó esélyét is eljátszotta. Felmondást azonban nem kapott. Maga hagyta ott a filharmonikusokat 1911-ben, az opera zenekarát pedig 1914-ben, hogy a tanításnak és a komponálásnak szentelje magát. Egyesek szerint a távozása után többé nem lehetett tisztán intonált csellószólót hallani a Bécsi Filharmonikusoktól. Az opera zenekarában Schmidt saját bevallása szerint unatkozott (kivéve persze a Wilhelm Jahn vagy Hans Richter vezénylete alatti szép élményeket), és előadás közben is gyakran komponált fejben.

1901-től csellót tanított a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. 1908-ban tanári, 1914-ben professzori állást kapott az Állami Akadémián (a mai bécsi Zeneakadémián; 1914: zongoraprofesszor, 1920: a zeneelmélet professzora, 1922: az ellenpont és zeneszerzés professzora). 1925-től ’27-ig igazgatója, 1927 és ’31 között pedig rektora az Akadémiának, és közben megkapja az „udvari tanácsos” (Hofrat) címet. Rektorként megpróbálta elérni, hogy barátját, Arnold Schönberget, a Második Bécsi Iskola megalapítóját és a dodekafónia megalkotóját kinevezzék az intézmény élére, de a minisztérium ezt elutasította. Schmidt ezért legalább egy emlékestet rendezett, amelyen barátja Pierrot Lunaire című művét mutatták be. Bár Schönberg Megdicsőült éjszakájának 1902-es bemutatóján Rosé kvartettje és Franz Jelinek mellett a második csellószólamot játszotta, és rajongott Schönberg zenéjéért, ő maga kitartott a neoromantika mellett.

Schmidt 1908-ban házi orgonát rendelt a Szent Márton-dóm orgonáját is jegyző Mozsnyi Vince mesternél. A Bécsbe szállíttatott hangszert növendékénél, Latour grófnőnél állították fel a Karl-Schweighofer-Gasse 7. szám alatti Latour-palotában. Az orgonát gyakran fújtatta felváltva Schmidt édesapja, illetve barátja, Wunderer Sándor oboista. Apja 1910-es halála után azonban Schmidt nem nyúlt többé a hangszerhez. Növendékének, Armin Hochstätternek ajándékozta az orgonát. Később egy további tanítványa, Julius Peter, a hietzingi (Bécs) Kreuzkirche evangélikus templom karnagya megvásárolta a hangszert, amely aztán 1933-ig ebben a templomban szolgált. 1996-ban a Maria Enzersdorf-i Südstadtkirche templomba került, itt azonban nem voltak megfelelőek a feltételek egy sípos orgona számára. A hangszer 2016 óta a bécsi Zeneakadémia Orgona- és Egyházzene-kutató Intézetének klimatizált alagsori helyiségében, a Seilerstätte 12. szám alatt várja a rekonstrukciót, hogy ismét játszható állapotba kerüljön, és birtokba vehessék a diákok.

Schmidt Ferenc házi orgonája; fotó: Josef Ruffer, 2018. január

Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.

Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).

Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.

A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.

1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.

Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával

A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.

Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).

Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paula Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.

Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.

Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben

A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.

Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában

Bécs XIII. kerületében 2001-ben ünnepélyesen megnyitották a Franz Schmidt parkot, ahol 2005-ben leleplezték a zeneszerző emlékművét. A park a Ghelengasse és a Prehausergasse mentén terül el, nem messze a Ghelengasse 3. szám alatti háztól, ahol Schmidt gyakran zenélt növendékeivel. Az emlékművön elhelyezett mellszobor Hilde Uray 1954-es alkotása.

Schmidt Ferenc emlékműve a bécsi Franz Schmidt parkban

2017 tavaszán, működésének hatvanötödik évében megszűnt az osztrák Franz Schmidt Társaság – éppúgy, ahogy ő maga is életének hatvanötödik évében távozott.

2018-ban a bécsi Szent Orsolya-, Jezsuita és Skót-templomban (St.-Ursula-Kirche, Jesuitenkirche, Schottenkirche) rendezték meg a Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaverseny 7. évfolyamát. Az első öt évfolyam helyszíne Kitzbühel (Tirol), az utóbbi kettőé Bécs volt.

Zenéje ma is jelen van, csak fel kell fedezni. 2018 novemberében a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara Martin Leginus vezényletével bemutatta Schmidt III. (A-dúr) szimfóniáját, amelyet a Columbia Gramofontársaság által a Schubert halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett 1928-as Nemzetközi Schubert-versenyre komponált. Schmidt műve elnyerte az osztrák nemzeti díjat, a kritikusok azonban a szimfóniáját jóval többre értékelték a svéd Kurt Atterberg nagydíjas művénél. Bízom benne, hogy az évforduló évében gyakrabban találkozunk Schmidt zenéjével.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

3506   smaragd • előzmény3505 2020-01-21 17:13:33

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak


2019. 11. 13.

19.

Bécs XIII. kerületében 2001-ben ünnepélyesen megnyitották a Franz Schmidt parkot, ahol 2005-ben leleplezték a zeneszerző emlékművét. A park a Ghelengasse és a Prehausergasse mentén terül el, nem messze a Ghelengasse 3. szám alatti háztól, ahol Schmidt gyakran zenélt növendékeivel. Az emlékművön elhelyezett mellszobor Hilde Uray 1954-es alkotása.

https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Franz-Schmidt-Park-768x1024.jpg

Schmidt Ferenc emlékműve a bécsi Franz Schmidt parkban

3505   smaragd • előzmény3504 2020-01-19 14:04:38

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

18.

A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.

https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Foto-Martin-Jano%C5%A1ko-to-je-z-na%C5%A1ej-knihy.jpg

Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában

3504   smaragd • előzmény3503 2020-01-17 19:19:51

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak


2019. 11. 13.

17.

Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.

KÉP: Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben

3503   smaragd • előzmény3502 2020-01-15 17:47:50

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

16.

Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paul Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.

3502   smaragd • előzmény3499 2020-01-13 18:26:11

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

15.

Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).

3501   smaragd • előzmény3500 2020-01-12 12:32:56

Nagyon örülök, hogy a 20. Franz Schmidt Musiktage 2020, amelynek megrendezési időpontja Franz Schmidt halálának napjához igazodik, ismét a Perchtoldsdorban élt (1926-tól haláláig) zeneszerző egyik műve előadásával jeleskedik, az utóbbi években ugyanis az ő művei nem szerepeltek a műsorban...

3500   smaragd • előzmény3410 2020-01-09 18:43:02

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

daniel ottensamer & wiener virtuosen

16. Februar 2020, So 18:00 Uhr

20. Franz Schmidt-Musiktage 2020

Hugo Wolf – Italienische Serenade

Carl Maria von Weber – Klarinettenquintett B-Dur, op. 34

Franz Schmidt – Quintett für Klarinette, Klavier und Streichtrio B-Dur

forrás: https://www.perchtoldsdorf.at/Daniel_Ottensamer_Wiener_Virtuosen

3499   smaragd • előzmény3498 2020-01-09 18:42:24

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

14.

A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.

3498   smaragd • előzmény3497 2020-01-09 18:42:12

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

13.

1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.

KÉP: Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával

3497   smaragd • előzmény3496 2020-01-09 18:42:01

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

12.

A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.

3496   smaragd • előzmény3495 2020-01-07 13:20:52

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

11.

Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.

3495   smaragd • előzmény3492 2020-01-06 17:00:15

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

10.

Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.

Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).

3494   smaragd 2020-01-04 15:52:17

Forrás: https://www.perchtoldsdorf.at

3493   smaragd 2020-01-01 15:11:19

              

3492   smaragd • előzmény3489 2019-12-31 16:21:36

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter


Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

9.

Schmidt 1908-ban házi orgonát rendelt a Szent Márton-dóm orgonáját is jegyző Mozsnyi Vince mesternél. A Bécsbe szállíttatott hangszert növendékénél, Latour grófnőnél állították fel a Karl-Schweighofer-Gasse 7. szám alatti Latour-palotában. Az orgonát gyakran fújtatta felváltva Schmidt édesapja, illetve barátja, Wunderer Sándor oboista. Apja 1910-es halála után azonban Schmidt nem nyúlt többé a hangszerhez. Növendékének, Armin Hochstätternek ajándékozta az orgonát. Később egy további tanítványa, Julius Peter, a hietzingi (Bécs) Kreuzkirche evangélikus templom karnagya megvásárolta a hangszert, amely aztán 1933-ig ebben a templomban szolgált. 1996-ban a Maria Enzersdorf-i Südstadtkirche templomba került, itt azonban nem voltak megfelelőek a feltételek egy sípos orgona számára. A hangszer 2016 óta a bécsi Zeneakadémia Orgona- és Egyházzene-kutató Intézetének klimatizált alagsori helyiségében, a Seilerstätte 12. szám alatt várja a rekonstrukciót, hogy ismét játszható állapotba kerüljön, és birtokba vehessék a diákok.

KÉP: Schmidt Ferenc házi orgonája; fotó: Josef Ruffer, 2018. január

3491   smaragd • előzmény3490 2019-12-30 14:43:34

Prima!  Majd még visszatérhetünk a részletekre.

Nagyon örülök, hogy fórumunkon olvashatunk a felújítás bemutatójáról.

Az időpont közel esik Franz Schmidt december 22-i születésnapjához, minden bizonnyal az iránta való tiszteletből választották ki eszerint, életében és halála után is sokszor, évtizedeken át, rá íly módon is emlékezve.

A "Notre Dame" felújítása 1938-ban a "Das Buch mit sieben Siegeln" című Franz Schmidt-oratórium bemutatóját (Musikverein) követte.

Ismét két korabeli zenei hírt kaptunk (Ardelao, 3490), amely egyértelműen mutatja, hogy hazánkban is ismert és elismert zenei tekintély volt Franz Schmidt, Schmidt Ferenc. 

(Megjegyzem, hogy ezidőben Franz Schmidt Perchtoldsdorf bei Wien-i villájában tartózkodott, ellentétben azzal, amit az ÚJSÁG december 23-án írt, ugyanis ekkor már régóta nem Bécsben volt Hofrat Prof. Dr. Franz Schmidt, a Bécsi Zeneakadémia volt igazgatója majd rektora, lakhelye.)

3490   Ardelao 2019-12-30 12:21:58

ZENEI KISSZAKASZ

Schmidt Ferencnek, a Bécsben élő magyar születésű kiváló zeneszerzőnek Párisi Notre Dame című egész estét betöltő operáját legközelebb felújítja a bécsi operaház. A dalmű rendezésére Charles -Moort, a kiváló skót operarendezőt hívták meg. Schmidt Ferenc jelenleg beteg és nem vehet reszt művének a próbáin.

ÚJSÁG, 1938.XII.7.

*

Schmidt Ferenc, a Bécsben élő magyar származású kiváló zeneszerző Párisi Notre Dame című operáját, amely a háború előtt nálunk is szép sikerrel került színre, most felújította a bécsi operaház. A nagyszámú közönség élvezettel hallgatta a kitűnő előadást és melegei ünnepelte a szereplőket. Schmidt Ferenc nem lehetett jelen művének a felújításán, mert még mindig súlyos betegen fekszik bécsi lakásán.  

ÚJSÁG, 1938.XII.23.

(Sajnos 1939. február 11-én elhunyt) Megj. A.

3489   smaragd • előzmény3487 2019-12-27 18:08:57

8.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

1901-től csellót tanított a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. 1908-ban tanári, 1914-ben professzori állást kapott az Állami Akadémián (a mai bécsi Zeneakadémián; 1914: zongoraprofesszor, 1920: a zeneelmélet professzora, 1922: az ellenpont és zeneszerzés professzora). 1925-től ’27-ig igazgatója, 1927 és ’31 között pedig rektora az Akadémiának, és közben megkapja az „udvari tanácsos” (Hofrat) címet.

(…)

3488   smaragd 2019-12-25 10:28:45

Áldott, békés Karácsonyt kívánok kedves olvasóinknak és fórumtársaimnak!

3487   smaragd • előzmény3486 2019-12-23 18:36:38

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

7.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

1896-tól a Bécsi Filharmonikusok és az Udvari Opera Zenekarának csellistája, amelynek első párizsi útján is részt vett 1900-ban, Gustav Mahler vezetésével. Notre Dame című első operájának írásakor vélhetőleg ebből az élményből merített, viszont életében ez volt az egyetlen hosszabb útja, ugyanis nem szívesen utazott. Mahlerrel és Arnold Rosé koncertmesterrel egyaránt hosszan tartó konfliktusai voltak. I. szimfóniája sikere után, amellyel megnyerte a Zenebarátok Társasága által kiírt pályázatot, a kritikusok egy része azt állította, hogy Schmidt összejátszott az újságírókkal Mahler ellen. Az ő hozzáállása Schmidt játékához kezdetben nem változott, csupán a kapcsolatuk vált hűvössé. Bár Schmidt sokáig de facto szólócsellistaként játszott a zenekarban, hivatalosan nem kapta meg ezt a posztot. Az Arnold Rosé által a szólószólamok előadására kijelölt két zenész nem felel meg Mahler igényeinek, aki azt szerette volna, hogy Schmidt játssza a szólót, de szólócsellistai kinevezés nélkül. Schmidt viszont az utolsó pult mögé vonult játszani, amivel az utolsó esélyét is eljátszotta. Felmondást azonban nem kapott. Maga hagyta ott a filharmonikusokat 1911-ben, az opera zenekarát pedig 1914-ben, hogy a tanításnak és a komponálásnak szentelje magát. Egyesek szerint a távozása után többé nem lehetett tisztán intonált csellószólót hallani a Bécsi Filharmonikusoktól. Az opera zenekarában Schmidt saját bevallása szerint unatkozott (kivéve persze a Wilhelm Jahn vagy Hans Richter vezénylete alatti szép élményeket), és előadás közben is gyakran komponált fejben.

3486   smaragd • előzmény3484 2019-12-22 18:05:27

Franz Schmidt emlékére, születése 145. évfordulóján

Köszönöm a Szerkesztőségnek, hogy ma A nap képe című rovatban Franz Schmidt egyik fotóját jelentette meg, fórumunk indulása óta nem is az első alkalommal...

FRANZ SCHMIDT

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

6.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

Ismerősei nógatására Bécsben 1889 és 1896 között a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumába járt. Bár Anton Bruckner kontrapunktista osztályába jelentkezett, a mester betegsége miatt annak egyetlen óráján sem vehetett részt, és Robert Fuchs osztályába került. Emellett – pusztán az ösztöndíj miatt – csellózni is tanult Ferdinand Hellmesberger osztályában, aki úgy látta, hogy nem különösebben tehetséges, azonban szorgalmas. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Schmidt a csellóját nem is hordta haza, hanem az iskola portáján hagyta, és jóformán nem is gyakorolt. Könnyedén játszott, magától járt a keze. Később azonban már örömmel csellózott dr. Adler vonósnégyesének házi zenélésein. A tanulás mellett magán-matematikaórákat adott, korrepetált és magyarra, illetve magyarról fordított. Bécsből is eljárt Pozsonyba, utolsó koncertjét a ferencesek orgonáján 1913-ban adta.

3485   Ardelao 2019-12-22 08:28:02

 

EGY EMLÉK SCHMIDT FERENCRŐL, születésének 145. évfordulója alkalmából:

(Egy 85 évvel ezelőtti újsághír)

 

Schmidt Ferenc, a bécsi Zeneakadémia Igazgatója hatvanéves.

Schmidt Ferenc jubileuma bennünket is érdekel, mert Ausztria híres zenepedagógusa és zeneköltője 60 évvel ezelőtt Pozsonyban született. Magyarságának emlékét a Notre-Dame operája őrzi, melybe egy csárdásmotívumot is beleszőtt.

Sokkal nevezetesebbek azonban úgy ennél, mint Fredigundis dalművénél, kamarazeneművei, szimfóniái és orgonaszerzeményei. Hosszú ideig tagja volt, mint csellista a bécsi Operaház zenekarának is. Jubileumát csendben, de tanártársai és növendékei szeretetétől övezve ünnepli.

 

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. XII.23.

 

3484   smaragd • előzmény3483 2019-12-21 09:31:37

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

5.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

14 éves korában Schmidt az egész családjával Bécsbe költözött…

Schmidt először a nála mindössze három évvel fiatalabb Willy házitanítója lett a perchtoldsdorfi Grienauer családnál, ahová pozsonyi ismerőse, Alfons Steiner ajánlotta be. Két gondtalan évet töltött ezen a Bécs melletti településen – sárkányeregetéssel, tekézéssel, házi zenéléssel, illetve az első saját szerzemények titokban történő megírásával és gondos megsemmisítésével (Emma húga kettőt megmentett). A bátortalan, komor komponistát, Hugo Wolfot is látta itt három alkalommal, de igyekezete ellenére nem sikerült vele összeismerkednie (Wolfnak ma múzeuma van Perchtoldsdorfban). Schmitt 1891-ben magyar nyelven leérettségizett szülővárosában. Ezután szüleivel Bécsben lakott az Erdbergstraße 57. szám alatt (1891–1899); huzamosabb tartózkodási helye volt még az Auhofstraße 146. (1905–1909) és az Elßlergasse 26. (1912–1922). Ezeken kívül hat további lakcíme volt Bécsben.

KÉP: Erdbergstraße 57

KÉP: Auhofstraße 146

KÉP: Elßlergasse 26

3483   smaragd • előzmény3482 2019-12-18 18:42:22

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

4.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

Schmidt számos művésszel és zeneművel ismerkedett meg Bednarics kisasszony pozsonyi zenei szalonjában, és az ő ajánlására lett Bécsben a neves zongoraművész és pedagógus, Theodor Leschetizky növendéke. Tanára szerint Schmidt „feltűnően korrekt, technikailag kifogástalan, de kevéssé sármos” volt. Leschetizky a saját osztályába, nem pedig valamelyik asszisztensének előkészítő osztályába vette fel az ifjút, ami Schmidt nagy tehetségéről árulkodik. Azonban két erős személyiség feszült egymásnak: Schmidt mint növendék nem volt hajlandó túlzó artikulációval játszani Bach Prelúdiumát – végtére is nem követhetett el ilyen bűnt Bach zenéjével szemben –, amiért kapott egy pofont. Leschetizky minimum kifogásolható kijelentése, miszerint „ha valakit Schmidtnek hívnak, az ne legyen művész”, ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt többé ne tegye be a lábát az osztályba. Másrészt viszont a született tehetség Schmidt nem akarta belátni, hogy gyakorlásra szükség van…

3482   smaragd • előzmény3481 2019-12-17 16:29:44

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

3.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

De térjünk vissza az ifjú Schmidt pozsonyi éveihez. A fiú az egykori klarissza kolostor épületében működő Királyi Katolikus Főgimnázium növendéke volt, olyan fiatalabb iskolatársakkal, akik később szintén híres zeneszerzők, illetve zenészek lettek: Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Albrecht Sándor. Schmidt Dohnányi Frigyeshez, Ernő apjához járt énekórákra, aki matematikát és fizikát, de zenei tárgyakat is tanított az iskolában. A budapesti zeneoktatásban új korszakot nyitó három fiatalabb diák közül csak Albrecht Sándor tért vissza Pozsonyba. Ő, majd később a fia, János (Hansi) lendítette fel a pozsonyi életet, pozitív hatásuk még a pedagógusok és zenészek mai generációján is érződik. Hansi Albrecht Spomienky bratislavského hudobníka (Egy pozsonyi zenész emlékiratai) című kötetében nagyon találóan állapítja meg Schmidtről, hogy „nem született szerencsés csillagzat alatt”.

3481   smaragd • előzmény3478 2019-12-15 18:05:00

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11.13.

Annál nagyobb sokként érte Schmidtet 1917-ben Felicián atya meggyilkolásának híre (a témával egy korábbi cikkünk foglalkozik: https://pozsonyikifli.sk/felician-pater-meggyilkolasa-1861-1917/). A Franz Schmidt Társaság által 1999-ben kiadott „Franz Schmidt und Preßburg” című kötet idézi kedveséhez, egykori növendékéhez, Gusti Hasterlikhez írt leveleit arról, hogy milyen formában (unokatestvérétől és újságkivágásokból) értesült a pozsonyi bűntényről. Ez a levelezés mindaddig ismeretlen volt, amíg Gusti halála után az unokahúga el nem juttatta a leveleket az Osztrák Nemzeti Könyvtár Zenei Gyűjteményéhez. Gusti a Schmidttel folytatott ötéves kapcsolat után megismerkedett Heimito von Dodererrel, A Strudlhof-lépcső című regény későbbi szerzőjével, aki a mű egyik szereplőjében meg is örökítette az alakját. Sok év után házasodtak össze, de alig néhány elteltével külön is költöztek. A zsidó származású Gustinak majdnem az életébe került, hogy csak hosszú évek után tudta kimondatni a válást, és csupán ezt követően, 1938-ban emigrálhatott az USA-ba, ahol zongora- és zeneelmélet-oktatásból élt.

3480   Ardelao • előzmény3479 2019-12-14 01:12:50

Bizonyára a Teremtő bölcsességének köszönhető, hogy a tehetséges Schmidt Ferenc - bár egyetlen leánygyermekét elvesztette, és házasságain belül nem született hozzá hasonló zenei adottsággal megáldott utódja - mégsem maradt művészi képességekkel bíró leszármazott nélkül. A zeneszerző tehetségének – úgy tűnik - valamely ágon öröklődnie kellett. És öröklődött is, mégpedig Ernst  Ludwig Zirner személyében. Igaz, a fiú anyja ekkor már más felesége volt, de az égi törvények fölülírják az emberekét. Liszt Ferencnek például három gyermeket szült Marie d’Agoult grófné, aki sohasem vált el hites urától, a gróftól. De hasonló kapcsolat alakult ki Wagner és Cosima Liszt között is, aki Bülow feleségeként szülte meg negyedik gyermekét, mely leányka – mint később kiderült - már Wagnertől származott. Cosima egész életében megszállottan szolgálta Wagnert, a zsenit, ezáltal téve eleget a Teremtő által neki rendelt feladatnak. De, ha már a művészeknél tartunk, megemlíthetjük Bródy Sándort is, akinek írói vénáját egy kolozsvári színésznőtől származó, házasságon kívül született fia, Hunyadi Sándor örökölte. No, és házasságon kívül született a csodálatos Leonardo da Vinci is! Semmi sem történik véletlenül, mindennek oka és célja van.

Nézzük hát, hogyan alakult a Schmidt utódok sorsa:

ERNST LUDWIG ZIRNER (* 1906. február 27., Bécs, Osztrák-Magyar Monarchia; 1971. február 9., Urbana, Illionis) osztrák-amerikai zenész (koncertzongorista) és operarendező.

Életpályája

Ludwig Zirner Ella Elise Zirnernek (1878-1970), az ismert bécsi ruhaüzlet, a Ludwig Zwieback & Bruder cég örökösének a fiaként született, apja Franz Schmidt volt. „Ludi“-t azonban anyjának férje, Alexander Zirner (1863-1970) apoptálta. Idősebb féltestvérei Renée Katharina (Kitty) Erös (1899–1948) és Hans Erich Zirner (1900–1960?) voltak.

Ludwig Zirner a Bécsi Zeneakadémián koncertzongoristaként szerzett diplomát, részben pedig – szintén igen muzikális anyja akarata ellenére – cselló- és zongorajátékot, valamint zeneszerzést vér szerinti apjánál tanult – anélkül, hogy ezt tudta volna, mivel csak 1961-ben tájékoztatták arról, hogy Schmidt az édesapja volt. Anyja kívánságára 1930-ban átvette a Ludwig Zwieback & Bruder Co. üzletház vezetését.

1939. február 17-én anyjával az Egyesült Államokba, New Yorkba emigrált, és ott már március 28-án alkalmazást nyert az Orbachs cégnél (Union Square 14.). 1948 körül Zirner az Illionisi Egyetemen (University of Illionis) zeneigazgató lett, és ott 1950-ben megalapította az Operaműhelyt. A Zeneiskolában (School of Music) az operatagozat vezetője lett. Zirner emellett tanított a Standord Egyetemen és más amerikai főiskolákon is. Különböző zenei fesztiváloknál is közreműködött, mint producer, rendező és karmester, olyan operáknál, amelyek közül sokat először mutattak be Amerikában. Az Amerikai Nemzeti Operatársaság (American National Opera Company) művészeti tanácsadójaként tevékenykedett.

Zirner 1942. február 3-án nőül vette – a Bécsi Műhelyek társalapítójának, Fritz Waerndorfernek a családjából származó -  Laura Beata Wärndorfer jelmeztervezőt. Kettejük fia August Zirner, a színész.

(Megj. A.: Ludwig Ernst Zirner 65 évesen, rákbetegségben hunyt el. Fia, August nagyon sokáig képtelen volt túltenni magát e tragédián, ezért pszichiáter segítségére volt szüksége.)

AUGUST ZIRNER  (1956. 01. 07. -, Urbana, Illionis) amerikai-osztrák színész, Franz Schmidt unokája

JOHANNES ZIRNER (1979. 07. 19., Herdecke), német színész, Franz Schmidt dédunokája

LEO ZIRNER (1990, Prien am Chiemsee), német színész, Franz Schmidt másodszülött dédunokája

3479   Ardelao • előzmény3475 2019-12-14 01:04:12

A Smaragd fórumtárs által belinkelt megemlékezés valóban kiváló összefoglaló Franz Schmidt életéről és munkásságáról. Itt lenne az ideje, hogy magyar nyelven is megjelenjen egy könyv Schmidt Ferencről. Annak, aki e könyv megírására vállalkozna, a jelen fórum igen gazdag anyagot szolgáltatna. Az itt összegyűjtött információk idő- és logikai rendbe szedése természetesen nem kis feladat, de megérné a fáradságot. Ezek alapján elkészülhetne egy olyan írásmű, amely felülmúl(hat)na minden e tárgyban eddig megjelentet.

Elérkezett az ideje annak is, hogy a teljesség, ill. történeti hűség kedvéért Schmidt Ferenc életének féltve őrzött titkát e fórum keretében is felfedjük. Annál is inkább, mert e titok már régen nem titok. Dr. Carmen Ottner több előadáson is beszélt róla, és a neten, "Was wäre gewesen ..."„ címszó alatt is elolvashatjuk a történetet. E témát a hivatkozott megemlékezésben Zuzana Godárová is megemlíti.

Smaragd fórumtárssal korábban azért nem láttuk etikusnak Schmidt magánéletének e szegmenséről szólni, mert tiszteletben tartottuk a zeneszerző azon kívánságát, hogy életéről csak annyi váljon ismertté, amennyit ő a saját maga által megfogalmazott önéletrajzban közölni kívánt. De változtak az idők és a dolgok megítélése, miközben Schmidt Ferenc élete történelemmé vált. A tudatos elhallgatás pedig nem más, mint történelemhamisítás. Schmidt Ferenc nagy szerelmétől, Ella Elise Zwiebacktól származó fiáról van szó, aki már a Zwieback-lány Alexander Zirnerrel kötött házasságában született.

A következő bejegyzésben e fiúról, majd Schmidt unokájáról és dédunokáiról lesz szó.

3478   smaragd • előzmény3475 2019-12-11 18:17:56

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

1.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

 2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

Schmidt Ferenc 1874. december 22-én született a vásártéri Reidner-féle házban, amelynek a helyén ma a Kulturális Minisztérium épülete áll a Szlovák nemzeti felkelés terén. Atyja, id. Schmidt Ferenc (1848–1910) fuvarozócéget vitt. Anyja, Ravasz Mária (1853–1931) Szakolcáról (Skalica) származott, de mivel árvaságra jutott, pozsonyi rokonai nevelték. Ferencnek két húga volt: Mária és Emma.

KÉP:  A Reidner-féle ház

KÉP:  A Reidner-féle ház lebontása után üresen álló telek

Első (és állítása szerint a legjobb) zongoratanára az édesanyja volt. Schmidt már ötéves korában eljátszott egyházi vagy katonadalokat hallás után. Zenei oktatását Rudolf Mader, a dóm orgonistája vette át, akit Ludwig Burger karnagy követett, vele azonban nem volt jó a kapcsolata. A legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. Schmidt szívesen emlékezett vissza a ferencesek orgonájának ezüstös hangjára, amely egy életre meghatározta belső hallását. Felicián atya, mint később elmondta, Schmidt zenekari műveiben ennek az orgonának a hangját hallotta. A festőművészként is tevékenykedő lelkész, a zeneelméleti tudással is rendelkező kiváló orgonista nagy hatással volt Schmidtre, de nemcsak a művészi fejlődésére, hiszen a zene mellett latin nyelvvel és matematikával is foglalkoztak. Felicián páter mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegné udvari lelkésze az udvari körökbe is bevezette a fiút, aki később a főhercegnének ajánlotta I. szimfóniáját.

3477   smaragd • előzmény3476 2019-12-11 08:16:44

Kiváló! Köszönöm szépen. Lesz mivel gazdagítani a magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldalt...

3476   Ardelao • előzmény3469 2019-12-11 07:31:33

Magyar szerző sikere Németországban.

Az esseni városi színházban nagy sikerrel mutatták be a pozsonyi születésű Schmidt Ferenc romantikus dalművét, a „Notre Dame”-ot, amely két évvel ezelőtt a bécsi udvari Operában került először színre, ugyancsak teljes sikerrel. A Hugo Viktor ismert regénye után készült opera, amely az esseni előadással immár Németországban is hamarosan népszerűvé teszi majd a magyar születésű zeneszerző nevét. Nemcsak mesteri hangszerelése és melódiái invenciója révén sorozható a modern dalműalkotások legértékesebbjei közé, hanem minket speciálisan azért is érdekel, mert Schmidt hellyel-közzel magyar motívumokat visz bele muzsikájába. Sőt megállapították már azt is, hogy az első felvonás zenekari Intermezzo-ja, egy meleg, szélesen elömlő magyar témának lendületes és ragyogó feldolgozása, a dalmű leghatásosabb részlete. Ezt az „Intermezzo”-t a bécsi előadásokon is rendesen megismételtetik. Schmidt nemzeti érzése különben már egyéb munkáiban is, - különösen esz-dúr szimfóniájában, - élénk kifejezést nyert. Egy magyar csárdás-témára irt variációk, ritmikus frissességével, legsikerültebb tétele ennek az alkotásnak, amelynek bemutatását Filharmonikusaink is tervezik. A „Notre Dame” partitúráját Operaházunk is megszerezte előadásra és Kern igazgató a mű bemutatását még erre az évadra tervezi.

MAGYARORSZÁG, 1915.X.22. (22/294)

3475   smaragd • előzmény3468 2019-12-09 19:04:12

Nagyszerű megemlékezés Franz Schmidtről!

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

 2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

https://pozsonyikifli.sk/franz-schmidt-schmidt-ferenc-a-zeneszerzo-orgona-zongora-es-csellomuvesz/

3474   Klára • előzmény3473 2019-12-09 10:08:43

Még égtek  a lángok, mikor egy Macron nevű "fehérjehalmaz" bejelentette, hogy modern változatban fogják újjáépíteni. Csak minaret ne legyen mellette!

3473   Ardelao • előzmény3470 2019-12-09 09:35:41

Még egy megjegyzés a „Notre Dame” díszletéhez:

"A főépítész fogja be a száját" - Eldurvult a vita a Notre-Dame újjáépítéséről

Ha Kern Aurél és Kéméndy mester tudta volna, hogy féltve őrzött fotóik egyszer még felbecsülhetetlen értékűek lesznek! Hiszen lehet, hogy az utókor már csak az úszómedencés, félpucér fürdőzők visongásával megszentségtelenített vagy a (bizonyítottan káros hatású) ólomkristály-tornyos Notre Dame-ot látogathatja ... 

Elképzelhető, hogy a józan ész felett francia honban is hamarosan a „böszmeség” arat diadalt …

3472   Ardelao • előzmény3471 2019-12-08 20:05:41

:-)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1784 • Louis Spohr, hegedűs († 1859)
1908 • Herbert von Karajan, karmester († 1989)