2100 smaragd 2016-06-29 21:05:42 [Válasz erre: 2099 smaragd 2016-06-29 21:04:08]
[url]http://webmuseen.de/franz-schmidt-gedenkstaette-perchtoldsdorf.html;Franz Schmidt Bösendorfer zongorája[/url]
[url]http://webmuseen.de/franz-schmidt-gedenkstaette-perchtoldsdorf.html;Franz Schmidt Bösendorfer zongorája[/url]
2099 smaragd 2016-06-29 21:04:08 [Válasz erre: 2097 smaragd 2016-06-28 20:44:03]
1905-ben a bécsi zongoragyártók és orgonaépítők szervezetet alapítottak, amelynek megbízott elnöke Franz Schmidt volt. Erről a témáról eddig még máshol nem olvastam, az alábbi könyvben szerepel: [url]https://books.google.hu/books?id=PvYgWaXfcIYC&pg=PA407&lpg=PA407&dq=franz+schmidt+bosendorfer&source=bl&ots=-a-S57di_b&sig=VxS6Pn_GA-JIqZBKRY43jJ76_ck&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwji9bnG46PLAhVFJpoKHUnfAEMQ6AEIPDAH#v=onepage&q=franz%20schmidt%20bosendorfer&f=false;Alfred Dolce:Pianos and their Makers[/url]
1905-ben a bécsi zongoragyártók és orgonaépítők szervezetet alapítottak, amelynek megbízott elnöke Franz Schmidt volt. Erről a témáról eddig még máshol nem olvastam, az alábbi könyvben szerepel: [url]https://books.google.hu/books?id=PvYgWaXfcIYC&pg=PA407&lpg=PA407&dq=franz+schmidt+bosendorfer&source=bl&ots=-a-S57di_b&sig=VxS6Pn_GA-JIqZBKRY43jJ76_ck&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwji9bnG46PLAhVFJpoKHUnfAEMQ6AEIPDAH#v=onepage&q=franz%20schmidt%20bosendorfer&f=false;Alfred Dolce:Pianos and their Makers[/url]
2098 Ardelao 2016-06-29 06:39:55 [Válasz erre: 2095 Ardelao 2016-06-27 19:02:42]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081, 2086, 2091 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 12. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Schmidt tanítványához és „A hétpecsétes könyv” c. oratórium ősbemutatójának a zenei vezetőjéhez, Oswald Kabasta karmesterhez (1896-1946) írt levelei betekintést engednek abba a munkafolyamatba, amely 1935-ben vette kezdetét. Franz Schmidt elhatározta, hogy megzenésíti János jelenéseit, azaz az Újtestamentum utolsó fejezetét, „a prófétai könyvet”. A Schmidt által, oratóriuma kiegyensúlyozott felépítésének az érdekében arányosan tagolt szöveg középpontjában János, a narrátor áll. Művével kapcsolatban Schmidt az ősbemutatóhoz, amelyre 1938. június 15-én, a Bécsi Zeneegylet nagytermében került sor, néhány megjegyzést írt. Ezek nem tartalmaznak mást, mint egy ragyogó bevezetőt a mű stílusába, felépítésébe és tartalmába, beszámolnak arról, miként ülteti át művébe Schmidt a bibliai irodalmat, és erre magyarázatot adnak: Kivéve azt a körülményt, hogy Jánosnak a hét gyülekezethez írt leveleit egyetlen üdvözlő beszéddé egyesítettem [amely ugyanebben a megfogalmazásban és ugyanezen a tonális nyelven záró beszédként szolgál], szigorúan tartottam magamat az eredetihez; az, ahogyan az Úr maga elé rendeli Jánost, annak megjelenése a trón előtt, a mély tiszteletadás ceremóniája, a Úr kezében a könyv, a Bárány látomása, ahogyan a Bárány átveszi a könyvet, mindennek a reprodukálása az eredetivel közel azonos szöveggel történt. Az ezt követő, rövid hálaadó istentisztelet e felvonást „égi prológussá” teszi.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081, 2086, 2091 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 12. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Schmidt tanítványához és „A hétpecsétes könyv” c. oratórium ősbemutatójának a zenei vezetőjéhez, Oswald Kabasta karmesterhez (1896-1946) írt levelei betekintést engednek abba a munkafolyamatba, amely 1935-ben vette kezdetét. Franz Schmidt elhatározta, hogy megzenésíti János jelenéseit, azaz az Újtestamentum utolsó fejezetét, „a prófétai könyvet”. A Schmidt által, oratóriuma kiegyensúlyozott felépítésének az érdekében arányosan tagolt szöveg középpontjában János, a narrátor áll. Művével kapcsolatban Schmidt az ősbemutatóhoz, amelyre 1938. június 15-én, a Bécsi Zeneegylet nagytermében került sor, néhány megjegyzést írt. Ezek nem tartalmaznak mást, mint egy ragyogó bevezetőt a mű stílusába, felépítésébe és tartalmába, beszámolnak arról, miként ülteti át művébe Schmidt a bibliai irodalmat, és erre magyarázatot adnak: Kivéve azt a körülményt, hogy Jánosnak a hét gyülekezethez írt leveleit egyetlen üdvözlő beszéddé egyesítettem [amely ugyanebben a megfogalmazásban és ugyanezen a tonális nyelven záró beszédként szolgál], szigorúan tartottam magamat az eredetihez; az, ahogyan az Úr maga elé rendeli Jánost, annak megjelenése a trón előtt, a mély tiszteletadás ceremóniája, a Úr kezében a könyv, a Bárány látomása, ahogyan a Bárány átveszi a könyvet, mindennek a reprodukálása az eredetivel közel azonos szöveggel történt. Az ezt követő, rövid hálaadó istentisztelet e felvonást „égi prológussá” teszi.” (Folyt. köv.)
2097 smaragd 2016-06-28 20:44:03 [Válasz erre: 2088 smaragd 2016-06-25 21:08:33]
Franz Schmidt születése előtti évben, 1873-ban rendezték meg a Bécsi Világkiállítást, ezt követte a párizsi, 1900-ban. Az akkori világkiállítások óriási szenzációt keltő épületei, rendezvényei, történetük már az interneten is elérhetők. Most Ludwig Bösendorfer zongoraépítő vállalkozásáról hozok át fórumunkba egy oldalt, a Párizsi Világkiállításon is sikereket ért el, cége rövid szakmai bemutatása is olvasható itt. [url]http://www.wiener-weltausstellung.at/biografien.html?author=B%C3%96SENDORFER%2C+Ludwig&id=44;Ludwig Bösendorfer[/url]
Franz Schmidt születése előtti évben, 1873-ban rendezték meg a Bécsi Világkiállítást, ezt követte a párizsi, 1900-ban. Az akkori világkiállítások óriási szenzációt keltő épületei, rendezvényei, történetük már az interneten is elérhetők. Most Ludwig Bösendorfer zongoraépítő vállalkozásáról hozok át fórumunkba egy oldalt, a Párizsi Világkiállításon is sikereket ért el, cége rövid szakmai bemutatása is olvasható itt. [url]http://www.wiener-weltausstellung.at/biografien.html?author=B%C3%96SENDORFER%2C+Ludwig&id=44;Ludwig Bösendorfer[/url]
2096 smaragd 2016-06-28 18:32:29
Franz Schmidt: Fuga Solemnis [url]https://youtu.be/JU-WO-4QSf8;Anders Johnsson[/url]
Franz Schmidt: Fuga Solemnis [url]https://youtu.be/JU-WO-4QSf8;Anders Johnsson[/url]
2095 Ardelao 2016-06-27 19:02:42 [Válasz erre: 2091 Ardelao 2016-06-26 05:17:58]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081, 2086 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 11. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az orgona felé fordulás Franz Schmidt számára zenei sorssá vált. A megtapasztalt dekadencia hosszú évei és a fin de siècle hangulata után az e hangszerrel való foglalkozás találkozott Schmidt vallásos érzületével. Schmidt nem minden orgonaműve vallásos témájú, vannak keresztény gyökerűek vagy e céllal komponáltak, de ezeknek legalább a fele tagadhatatlanul keresztény beállítottságú, így például a négy korálelőjáték (1926): „O Ewigkeit, du Donnerwort”, „Was mein Gott will”, „O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen”, „Nun danket alle Gott”, a „Der Heiland ist entstanden” c. korálelőjáték(1934) és egy karácsonyi pasztorálé, az A-dúr Prelúdium és fúga (1934). Az orgonára komponálásban és e hangszer kifejező lehetőségeinek a kiaknázásában megőrződött a hangszer eredeti liturgikus funkciójának az emléke, azaz a dicséret áldozatában való részvétel; ennyiben e művészet a Szentlélek nevében gyakorolt papi szolgálatnak számított. És lám: Amikor élete végén a zeneszerző arra készült, hogy dicsérő áldozatát zenébe foglalja, nevezetesen azt A hétpecsétes könyv c. oratóriumban (1935-37, ősbemutató: 1938) a hatalmas, megrendítő és felemelő „Hallelujában” fejezze ki, akkor a D-dúr Prelúdium szárnyaló hangjaihoz tért vissza, és megismételte azt; most, persze, az orgona hangjai összeolvadnak a kórus emberi hangjaival. Az orgonamű fúgatémája azonban az oratóriumban az első helyre kerül, és közvetlenül a Halleluja előtt az Úr vigasztaló ígéretét fejezi ki: „Én a szomjazóknak majd az élet vizének a forrásaiból adok.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081, 2086 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 11. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az orgona felé fordulás Franz Schmidt számára zenei sorssá vált. A megtapasztalt dekadencia hosszú évei és a fin de siècle hangulata után az e hangszerrel való foglalkozás találkozott Schmidt vallásos érzületével. Schmidt nem minden orgonaműve vallásos témájú, vannak keresztény gyökerűek vagy e céllal komponáltak, de ezeknek legalább a fele tagadhatatlanul keresztény beállítottságú, így például a négy korálelőjáték (1926): „O Ewigkeit, du Donnerwort”, „Was mein Gott will”, „O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen”, „Nun danket alle Gott”, a „Der Heiland ist entstanden” c. korálelőjáték(1934) és egy karácsonyi pasztorálé, az A-dúr Prelúdium és fúga (1934). Az orgonára komponálásban és e hangszer kifejező lehetőségeinek a kiaknázásában megőrződött a hangszer eredeti liturgikus funkciójának az emléke, azaz a dicséret áldozatában való részvétel; ennyiben e művészet a Szentlélek nevében gyakorolt papi szolgálatnak számított. És lám: Amikor élete végén a zeneszerző arra készült, hogy dicsérő áldozatát zenébe foglalja, nevezetesen azt A hétpecsétes könyv c. oratóriumban (1935-37, ősbemutató: 1938) a hatalmas, megrendítő és felemelő „Hallelujában” fejezze ki, akkor a D-dúr Prelúdium szárnyaló hangjaihoz tért vissza, és megismételte azt; most, persze, az orgona hangjai összeolvadnak a kórus emberi hangjaival. Az orgonamű fúgatémája azonban az oratóriumban az első helyre kerül, és közvetlenül a Halleluja előtt az Úr vigasztaló ígéretét fejezi ki: „Én a szomjazóknak majd az élet vizének a forrásaiból adok.” (Folyt. köv.)
2094 smaragd 2016-06-27 15:27:42 [Válasz erre: 2093 smaragd 2016-06-26 16:56:45]
[url]http://www.herbertzeman.com/;Prof. Dr. Herbert Zeman honlapja[/url] Prof. Dr. Herbert Zeman felesége Ildikó Raimondi, magyar-osztrák operaénekesnő - szoprán -, aki 1991 óta a Wiener Staatsoper együttesének tagja. Előtérbe helyezi a XX. századi zeneszerzők műveit, Franz Schmidt zeneművében is énekelt. [url]http://www.wiener-staatsoper.at/Content.Node/home/kuenstler/saengerinnen/Raimondi.de.php;Ildikó Raimondi operaénekesnő[/url] [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Ildik%C3%B3_Raimondi;Ildikó Raimondi, wikipedia[/url] [url]https://www.moz.ac.at/people.php?p=66428&l=en;Univ. Prof. Ildikó Raimondi[/url]
[url]http://www.herbertzeman.com/;Prof. Dr. Herbert Zeman honlapja[/url] Prof. Dr. Herbert Zeman felesége Ildikó Raimondi, magyar-osztrák operaénekesnő - szoprán -, aki 1991 óta a Wiener Staatsoper együttesének tagja. Előtérbe helyezi a XX. századi zeneszerzők műveit, Franz Schmidt zeneművében is énekelt. [url]http://www.wiener-staatsoper.at/Content.Node/home/kuenstler/saengerinnen/Raimondi.de.php;Ildikó Raimondi operaénekesnő[/url] [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Ildik%C3%B3_Raimondi;Ildikó Raimondi, wikipedia[/url] [url]https://www.moz.ac.at/people.php?p=66428&l=en;Univ. Prof. Ildikó Raimondi[/url]
2093 smaragd 2016-06-26 16:56:45 [Válasz erre: 2092 smaragd 2016-06-26 16:55:03]
Dr. HERBERT ZEMAN professzor...
Dr. HERBERT ZEMAN professzor...
2092 smaragd 2016-06-26 16:55:03 [Válasz erre: 2091 Ardelao 2016-06-26 05:17:58]
Dr. Herbert Zemen professzor, osztrák irodalomtudós. Számos rangos kulturális, irodalmi és zenei társaság elnöke ill. tagja. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Herbert_Zeman ;Herbert Zeman /wikipedia[/url]
Dr. Herbert Zemen professzor, osztrák irodalomtudós. Számos rangos kulturális, irodalmi és zenei társaság elnöke ill. tagja. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Herbert_Zeman ;Herbert Zeman /wikipedia[/url]
2091 Ardelao 2016-06-26 05:17:58 [Válasz erre: 2086 Ardelao 2016-06-25 06:14:16]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 10. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az ideológiai jellegű kritikáktól teljesen függetlenül tehát meg kell állapítani, hogy a Schmidt rendelkezésére bocsátott szöveg művészi szempontból már a feltételezetten hamis lelkesedés idején is használhatatlan volt. Schmidt ezt halálos betegsége miatt és az ismételt nagy sikerre törekedve zavart ítélőképessége folytán nyilvánvalóan nem ismerte fel. Emellett alábecsülte a politikai véleménynyilvánítást, és tragikus módon önmaga árulója lett. Zsidók és nem zsidók - valamennyien Schmidt barátai és a rezsim ellenzői – Alexander Wunderer összefoglaló megállapítása szerint később e tekintetben a következőt támasztották alá: 'Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az az arcátlan kísérlet, hogy Franz Schmidtből nemzeti szocialista zeneszerzőt csináljanak, a nácik skrupulus nélküli történelemhamisításainak a sorába tartozik, mivel én mindenkinél jobban tudom, hogy ő nem volt náci, habár utolsó művével a kutyáknak jó alkalmat adott arra, hogy annak kiáltsák ki.' ********** Schmidt virtuózként is megmaradt egyszerű polgárnak, annak, aki egy életen át volt. Zenei fenomén, aki olyan mesterségbeli tudással játszott a zongorán, amely még a kiváló zongoraművészeket is megdöbbentő ámulatba ejtette. Az akkoriban híres zongoraművész, Leopold Godowsky arra a kérdésre, hogy kik a legjelentősebb zongoraművészek, a következőt válaszolta: „csak kettő van, a másikat Franz Schmidtnek hívják!” Ezzel szemben, amikor Schmidtnek megsúgták, hogy egy híres zongoraművész kritizálóan nyilatkozott, úgy vélte: „Ez a fickó csak azért él, mert én nem koncertezem.” Legyen szabad megismételnem azt, amit a bevezetőben említettem: Schmidt ebben a szférában sem válik a koncertek sztárjává, show man pedig végképpen nem lesz, hanem zseniális, ám szerény polgár marad. Ezzel magyarázható a házi zenélés iránti rajongása is. Ott – igény szerint – vagy csellón, vagy zongorán játszott. Schmidt zongorajátéka csodálatot váltott ki, nemcsak azért, mert technikai problémát nem ismert, hanem azért is, mert a reprodukáláson túlmenően újat is alkotott. Egyik növendéke, aki az U.S.Á.-ba emigrált, Prof. Walter Taussig a következőt mondja: A hallása és a hangokkal kapcsolatos fantáziája egyszerűen félelmetes volt. […] , de az, ahogyan ő egyszer zongorán mutatott be egy részt Bach egyik orgonaművéből, és mi, mintha igézet alatt állnánk, megesküdtünk volna, hogy i g a z i orgonát hallunk, a mai napig rejtélyes dolog. Amikor Walter Taussig ezeket a transzformált hangokat hallotta - az erősen rövidlátó Franz Schmidt többnyire kívülről játszott -, Schmidt már régen az orgonaművek komponálása felé fordult. Emellett már élete végéig kitartott. 1923-tól 1939-ig gyors egymásutánban jelentek meg kisebb-nagyobb orgonaművei, a D-dúr Fantázia és fúgától kezdve (1923) a Fúga solemnis megírásáig (1937).” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074, 2081 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 10. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az ideológiai jellegű kritikáktól teljesen függetlenül tehát meg kell állapítani, hogy a Schmidt rendelkezésére bocsátott szöveg művészi szempontból már a feltételezetten hamis lelkesedés idején is használhatatlan volt. Schmidt ezt halálos betegsége miatt és az ismételt nagy sikerre törekedve zavart ítélőképessége folytán nyilvánvalóan nem ismerte fel. Emellett alábecsülte a politikai véleménynyilvánítást, és tragikus módon önmaga árulója lett. Zsidók és nem zsidók - valamennyien Schmidt barátai és a rezsim ellenzői – Alexander Wunderer összefoglaló megállapítása szerint később e tekintetben a következőt támasztották alá: 'Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az az arcátlan kísérlet, hogy Franz Schmidtből nemzeti szocialista zeneszerzőt csináljanak, a nácik skrupulus nélküli történelemhamisításainak a sorába tartozik, mivel én mindenkinél jobban tudom, hogy ő nem volt náci, habár utolsó művével a kutyáknak jó alkalmat adott arra, hogy annak kiáltsák ki.' ********** Schmidt virtuózként is megmaradt egyszerű polgárnak, annak, aki egy életen át volt. Zenei fenomén, aki olyan mesterségbeli tudással játszott a zongorán, amely még a kiváló zongoraművészeket is megdöbbentő ámulatba ejtette. Az akkoriban híres zongoraművész, Leopold Godowsky arra a kérdésre, hogy kik a legjelentősebb zongoraművészek, a következőt válaszolta: „csak kettő van, a másikat Franz Schmidtnek hívják!” Ezzel szemben, amikor Schmidtnek megsúgták, hogy egy híres zongoraművész kritizálóan nyilatkozott, úgy vélte: „Ez a fickó csak azért él, mert én nem koncertezem.” Legyen szabad megismételnem azt, amit a bevezetőben említettem: Schmidt ebben a szférában sem válik a koncertek sztárjává, show man pedig végképpen nem lesz, hanem zseniális, ám szerény polgár marad. Ezzel magyarázható a házi zenélés iránti rajongása is. Ott – igény szerint – vagy csellón, vagy zongorán játszott. Schmidt zongorajátéka csodálatot váltott ki, nemcsak azért, mert technikai problémát nem ismert, hanem azért is, mert a reprodukáláson túlmenően újat is alkotott. Egyik növendéke, aki az U.S.Á.-ba emigrált, Prof. Walter Taussig a következőt mondja: A hallása és a hangokkal kapcsolatos fantáziája egyszerűen félelmetes volt. […] , de az, ahogyan ő egyszer zongorán mutatott be egy részt Bach egyik orgonaművéből, és mi, mintha igézet alatt állnánk, megesküdtünk volna, hogy i g a z i orgonát hallunk, a mai napig rejtélyes dolog. Amikor Walter Taussig ezeket a transzformált hangokat hallotta - az erősen rövidlátó Franz Schmidt többnyire kívülről játszott -, Schmidt már régen az orgonaművek komponálása felé fordult. Emellett már élete végéig kitartott. 1923-tól 1939-ig gyors egymásutánban jelentek meg kisebb-nagyobb orgonaművei, a D-dúr Fantázia és fúgától kezdve (1923) a Fúga solemnis megírásáig (1937).” (Folyt. köv.)
2090 smaragd 2016-06-25 21:17:56 [Válasz erre: 2089 smaragd 2016-06-25 21:15:57]
Nagyon sajnálom, érdemes megkeresni a gyönyörű egykori épületet.
Nagyon sajnálom, érdemes megkeresni a gyönyörű egykori épületet.
2089 smaragd 2016-06-25 21:15:57 [Válasz erre: 2088 smaragd 2016-06-25 21:08:33]
(Exposition universelle de 1900) talán a link bejön most: [url]http://www.loc.gov/pictures/item/2001695719/ ;Palais du Trocadéro;Salle des fête[/url]
(Exposition universelle de 1900) talán a link bejön most: [url]http://www.loc.gov/pictures/item/2001695719/ ;Palais du Trocadéro;Salle des fête[/url]
2088 smaragd 2016-06-25 21:08:33 [Válasz erre: 2087 smaragd 2016-06-25 19:41:21]
A Wiener Philharmoniker párizsi koncertsorozatát az 1900. évi Párizsi Világkiállítás alkalmából rendezték meg... [url]https://fr.m.wikipedia.org/wiki/Exposition_universelle_de_1900;Exposition universell de 1900[/url] A Théâtre du Châtelet oldalán rövid történeti ismertetőt olvashatunk, benne: 1900-ban Gustav Mahler itt vezényelte első franciaországi koncertjét a Wiener Philharmoniker élén: [url] http://chatelet-theatre.com/fr/un-peu-d-histoire;Théâtre du Châtelet[/url] [url]https://fr.m.wikipedia.org/wiki/Palais_du_Trocad%C3%A9ro;Palais du Trocadéro[/url] [url]http://www.loc.gov/pictures/item/2001695719/ ;Palais du Trocadéro;Salle des fêtes[/url]
A Wiener Philharmoniker párizsi koncertsorozatát az 1900. évi Párizsi Világkiállítás alkalmából rendezték meg... [url]https://fr.m.wikipedia.org/wiki/Exposition_universelle_de_1900;Exposition universell de 1900[/url] A Théâtre du Châtelet oldalán rövid történeti ismertetőt olvashatunk, benne: 1900-ban Gustav Mahler itt vezényelte első franciaországi koncertjét a Wiener Philharmoniker élén: [url] http://chatelet-theatre.com/fr/un-peu-d-histoire;Théâtre du Châtelet[/url] [url]https://fr.m.wikipedia.org/wiki/Palais_du_Trocad%C3%A9ro;Palais du Trocadéro[/url] [url]http://www.loc.gov/pictures/item/2001695719/ ;Palais du Trocadéro;Salle des fêtes[/url]
2087 smaragd 2016-06-25 19:41:21 [Válasz erre: 2085 smaragd 2016-06-25 04:46:51]
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 22. Juni 1900 Salle Des Fetes Du Trocadero Dirigent Gustav Mahler Werke von Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Anton Bruckner, Karl Goldmark, Richard Wagner
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 22. Juni 1900 Salle Des Fetes Du Trocadero Dirigent Gustav Mahler Werke von Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Anton Bruckner, Karl Goldmark, Richard Wagner
2086 Ardelao 2016-06-25 06:14:16 [Válasz erre: 2081 Ardelao 2016-06-23 04:14:08]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 9. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Ezzel a zeneszerző sorsa az operaírás terén megpecsételődött. E munkát a kispolgári gondolkodásban és alkotói stílusban való rögződés határozza meg, és csak egyes pillanatokban mutatkozik meg a felébresztett, hatalmas alkotói erő. Ez vonatkozik a második műre, a Fredigundisra is (1916-21, ősbemutató: 1922, librettó: Felix Dahn nyomán Bruno Warden, 1933-1954, és Ignaz Wilhelm Welleminsky, 1882-1939). Láthatjuk, hogy Schmidt kultúrtörténeti szempontból nem rendelkezett irodalmi áttekintéssel, a mű a kultúra tekintetében nélkülözte az igazi „aktualitást”, és a megfelelő irodalmi partner is hiányzott. Schmidtnek az irodalom terén megnyilvánuló tapasztalatlansága és naivitása élete végén végzetes hatású volt. Jóllehet, a zeneszerzőnek módjában állt megismerkednie Karl Kraus vagy Heinrich Heine hatásos szövegeivel vagy a Biblia lenyűgöző nyelvezetével, azonban nem tudta megítélni egy alkalmi irodalmi munka színvonalát és tartalmi értékét, különösen pedig akkor nem, amikor ez a szöveg az uralkodó politikával ellentétben állt. Így esett meg az, hogy Schmidt irodalmi bizonytalansága és a pillanatnyi politikai helyzet megítéléséhez szükséges hozzáértés hiánya rossz döntéshez vezetett, amely ellentétben állt saját világnézetével; a halálos beteg zeneszerző elhatározta, hogy kantátát ír egy –ugyancsak - (kis)polgári, politikailag megszállott, Ausztria Németországhoz való csatlakozását dicsőítő szerző szövegére. E munka végül a „Németország feltámadása” címet kapta. E mű zenei befejezését Dr. Robert Wagnerra, a későbbi münsteri főzeneigazgatóra bízták. Akárcsak Josef Weinhebernél, ebben az esetben is a hitleri időszak elején tapasztalható politikai naivitás játszhatott szerepet egy olyan lépés megtételében, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, és amely általános, nagy hatást sejtetett. A szövegíró, Dr. Oskar Dietrich, az Anschluss iránti kezdeti lelkesedés híve volt, és nem maradt meg a nemzetet érintő általános témáknál, hanem a „Führer” magasztalásával közvetlenül is bekapcsolódott a napi politikába. A szöveg tekintetében e mű megint csak egy dilettáns kezébe került, aki harsányan, hatásos jelszavakkal próbált nemzeti érzelmeket kelteni, azonban az adott témához egyáltalán nem értett.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072, 2074 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 9. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Ezzel a zeneszerző sorsa az operaírás terén megpecsételődött. E munkát a kispolgári gondolkodásban és alkotói stílusban való rögződés határozza meg, és csak egyes pillanatokban mutatkozik meg a felébresztett, hatalmas alkotói erő. Ez vonatkozik a második műre, a Fredigundisra is (1916-21, ősbemutató: 1922, librettó: Felix Dahn nyomán Bruno Warden, 1933-1954, és Ignaz Wilhelm Welleminsky, 1882-1939). Láthatjuk, hogy Schmidt kultúrtörténeti szempontból nem rendelkezett irodalmi áttekintéssel, a mű a kultúra tekintetében nélkülözte az igazi „aktualitást”, és a megfelelő irodalmi partner is hiányzott. Schmidtnek az irodalom terén megnyilvánuló tapasztalatlansága és naivitása élete végén végzetes hatású volt. Jóllehet, a zeneszerzőnek módjában állt megismerkednie Karl Kraus vagy Heinrich Heine hatásos szövegeivel vagy a Biblia lenyűgöző nyelvezetével, azonban nem tudta megítélni egy alkalmi irodalmi munka színvonalát és tartalmi értékét, különösen pedig akkor nem, amikor ez a szöveg az uralkodó politikával ellentétben állt. Így esett meg az, hogy Schmidt irodalmi bizonytalansága és a pillanatnyi politikai helyzet megítéléséhez szükséges hozzáértés hiánya rossz döntéshez vezetett, amely ellentétben állt saját világnézetével; a halálos beteg zeneszerző elhatározta, hogy kantátát ír egy –ugyancsak - (kis)polgári, politikailag megszállott, Ausztria Németországhoz való csatlakozását dicsőítő szerző szövegére. E munka végül a „Németország feltámadása” címet kapta. E mű zenei befejezését Dr. Robert Wagnerra, a későbbi münsteri főzeneigazgatóra bízták. Akárcsak Josef Weinhebernél, ebben az esetben is a hitleri időszak elején tapasztalható politikai naivitás játszhatott szerepet egy olyan lépés megtételében, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, és amely általános, nagy hatást sejtetett. A szövegíró, Dr. Oskar Dietrich, az Anschluss iránti kezdeti lelkesedés híve volt, és nem maradt meg a nemzetet érintő általános témáknál, hanem a „Führer” magasztalásával közvetlenül is bekapcsolódott a napi politikába. A szöveg tekintetében e mű megint csak egy dilettáns kezébe került, aki harsányan, hatásos jelszavakkal próbált nemzeti érzelmeket kelteni, azonban az adott témához egyáltalán nem értett.” (Folyt. köv.)
2085 smaragd 2016-06-25 04:46:51 [Válasz erre: 2084 smaragd 2016-06-24 15:40:12]
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 20. Juni 1900 Salle Des Fetes Du Trocadero Dirigent Gustav Mahler Werke von Ludwig van Beethoven, Richard Wagner, Hector Berlioz
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 20. Juni 1900 Salle Des Fetes Du Trocadero Dirigent Gustav Mahler Werke von Ludwig van Beethoven, Richard Wagner, Hector Berlioz
2084 smaragd 2016-06-24 15:40:12 [Válasz erre: 2083 smaragd 2016-06-23 21:12:39]
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 19.Juni 1900 Theâtre du Châtelet Dirigent Dirigent Dirigent Dirigent Gustav Mahler Eduard Kremser, Richard von Perger, Eduard Kremser Werke von Johann Ritter von Herbeck, Johannes Brahms,Eduard Kremser, Richard Wagner, Franz Schubert, Robert Schumann, Carl Maria von Weber
Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 19.Juni 1900 Theâtre du Châtelet Dirigent Dirigent Dirigent Dirigent Gustav Mahler Eduard Kremser, Richard von Perger, Eduard Kremser Werke von Johann Ritter von Herbeck, Johannes Brahms,Eduard Kremser, Richard Wagner, Franz Schubert, Robert Schumann, Carl Maria von Weber
2083 smaragd 2016-06-23 21:12:39 [Válasz erre: 2081 Ardelao 2016-06-23 04:14:08]
" A legelső benyomás, amelynek hatására ez a mű létrejött a Bécsi Filharmonikusok párizsi utazása volt. A város Schmidtre és kollégáira mély benyomást tett." Megtaláltam a párizsi koncertsorozatot a wienerphilharmoniker.at archívumában: Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 18. Juni 1900 Theâtre de Châtelet Dirigent Gustav Mahler Werke von Richard Wagner, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Carl Maria Weber
" A legelső benyomás, amelynek hatására ez a mű létrejött a Bécsi Filharmonikusok párizsi utazása volt. A város Schmidtre és kollégáira mély benyomást tett." Megtaláltam a párizsi koncertsorozatot a wienerphilharmoniker.at archívumában: Wiener Philharmoniker Konzert in Paris 18. Juni 1900 Theâtre de Châtelet Dirigent Gustav Mahler Werke von Richard Wagner, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Carl Maria Weber
2082 smaragd 2016-06-23 17:10:52 [Válasz erre: 2081 Ardelao 2016-06-23 04:14:08]
Franz Schmidt: Notre Dame - részlet - [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Wolfgang Sawallisch vezényel[/url]
Franz Schmidt: Notre Dame - részlet - [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;Wolfgang Sawallisch vezényel[/url]
2081 Ardelao 2016-06-23 04:14:08 [Válasz erre: 2074 Ardelao 2016-06-21 04:59:03]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 8. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Ehhez egy kis anekdota: Schmidt felhívta barátjának, Wunderernek a figyelmét egy részletre Wilhelm Kienzl „Az evangélista” c. operájában, amely állítólag Chopin egyik noktürnjéből származott, mégpedig Kienzlnél, akárcsak Chopinnél, Desz-dúrban íródott, „amit Schmidt azzal indokolt, hogy azt Kienzl nem képes más hangnembe áttenni. A hízelgő Kienzlt személy szerint egyébként egészen kedveltük, csakhogy Schmidt, amikor összetalálkoztunk Kienzllel, elmenőben a Mignon 1. felvonásából ezt a mondatot idézte: „Szegény öreg, elvették az eszét.” Ezen a szinten azonban, nevezetesen az operaírás terén, e két zeneszerző mégis csak találkozott. Ha az egyik „Az evangélista” c. művéhez egy kispolgári szerző által elmesélt kispolgári történetet használt fel, úgy a másik a „Notre Dame” c. operánál (1902-1904, ősbemutató: 1914) – noha az anyagot Victor Hugo azonos című regényéből kölcsönözte – hagyta, hogy számára a librettóhoz ugyancsak egy kispolgári bécsi szerző – Leopold Wilk (1876-1944), egy kedves dilettáns – nyújtson segítséget. Már a mű keletkezésének a története is bizonyítja, hogy az annak alapjául szolgáló történet drámai-színpadi elemeit figyelmen kívül hagyták. A legelső benyomás, amelynek a hatására e mű létrejött, a Bécsi Filharmonikusuk párizsi utazása volt. A város Schmidtre és kollégáira mély benyomást tett. A zeneszerzőt végül Victor Hugo regénye nyűgözte le, amely oly részletesen ír a középkori francia fővárosról. Ám a cigányleány és a púpos harangozó történetét sem ő, sem szövegírója nem volt képes úgy színre vinni, hogy egy emberileg is meggyőző, dramaturgiailag következetes cselekmény álljon elő. Az opera messze nem aratott olyan közönségsikert, mint Kienzlnek ”Az evangélista” c. műve. Gustav Mahler, aki arra kérte Schmidtet, játssza le neki zongorán az operát, amit Schmidt meg is tett, lényeges megállapításként kijelentette: „Nagyon szép, de az ön zenéjében hiányolom a nagy eszméket.” Barátjának, Alexander Wunderernek Schmidt beszámolt e találkozásáról akkori főnökével. De: Minden szerencsétlen zenedrámai próbálkozás ellenére a „Notre Dame” egy darabja mégis megmutatja Schmidt zenei alkotó tevékenységének a zseniális voltát. Ez a híres Közjáték, amely az egész kortárs operairodalomban páratlan. Valóban, hasonlót zenei intenzitás és nagyszerűség tekintetében az egész Evangélistában nem találunk.”
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069, 2072 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 8. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Ehhez egy kis anekdota: Schmidt felhívta barátjának, Wunderernek a figyelmét egy részletre Wilhelm Kienzl „Az evangélista” c. operájában, amely állítólag Chopin egyik noktürnjéből származott, mégpedig Kienzlnél, akárcsak Chopinnél, Desz-dúrban íródott, „amit Schmidt azzal indokolt, hogy azt Kienzl nem képes más hangnembe áttenni. A hízelgő Kienzlt személy szerint egyébként egészen kedveltük, csakhogy Schmidt, amikor összetalálkoztunk Kienzllel, elmenőben a Mignon 1. felvonásából ezt a mondatot idézte: „Szegény öreg, elvették az eszét.” Ezen a szinten azonban, nevezetesen az operaírás terén, e két zeneszerző mégis csak találkozott. Ha az egyik „Az evangélista” c. művéhez egy kispolgári szerző által elmesélt kispolgári történetet használt fel, úgy a másik a „Notre Dame” c. operánál (1902-1904, ősbemutató: 1914) – noha az anyagot Victor Hugo azonos című regényéből kölcsönözte – hagyta, hogy számára a librettóhoz ugyancsak egy kispolgári bécsi szerző – Leopold Wilk (1876-1944), egy kedves dilettáns – nyújtson segítséget. Már a mű keletkezésének a története is bizonyítja, hogy az annak alapjául szolgáló történet drámai-színpadi elemeit figyelmen kívül hagyták. A legelső benyomás, amelynek a hatására e mű létrejött, a Bécsi Filharmonikusuk párizsi utazása volt. A város Schmidtre és kollégáira mély benyomást tett. A zeneszerzőt végül Victor Hugo regénye nyűgözte le, amely oly részletesen ír a középkori francia fővárosról. Ám a cigányleány és a púpos harangozó történetét sem ő, sem szövegírója nem volt képes úgy színre vinni, hogy egy emberileg is meggyőző, dramaturgiailag következetes cselekmény álljon elő. Az opera messze nem aratott olyan közönségsikert, mint Kienzlnek ”Az evangélista” c. műve. Gustav Mahler, aki arra kérte Schmidtet, játssza le neki zongorán az operát, amit Schmidt meg is tett, lényeges megállapításként kijelentette: „Nagyon szép, de az ön zenéjében hiányolom a nagy eszméket.” Barátjának, Alexander Wunderernek Schmidt beszámolt e találkozásáról akkori főnökével. De: Minden szerencsétlen zenedrámai próbálkozás ellenére a „Notre Dame” egy darabja mégis megmutatja Schmidt zenei alkotó tevékenységének a zseniális voltát. Ez a híres Közjáték, amely az egész kortárs operairodalomban páratlan. Valóban, hasonlót zenei intenzitás és nagyszerűség tekintetében az egész Evangélistában nem találunk.”
2080 smaragd 2016-06-22 15:37:29 [Válasz erre: 2077 smaragd 2016-06-21 12:16:41]
Walter Pach zenei elemzést is adó rövid összefoglalása Franz Schmidt orgonazeneszerzői munkásságáról az 1927-ben komponált Präludium und Fuge in C-dur darabot a harmadik és egyben utolsó szimfonikus vonásokat mutató orgonaműveként mutatja be. Andreas Juffinger orgonaművész Franz Schmidt felvételeit már bemutattuk, most ezek közül a fenti orgonamű részletét hallgathatjuk meg. [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278;Präludium und Fuge in C-dur[/url]
Walter Pach zenei elemzést is adó rövid összefoglalása Franz Schmidt orgonazeneszerzői munkásságáról az 1927-ben komponált Präludium und Fuge in C-dur darabot a harmadik és egyben utolsó szimfonikus vonásokat mutató orgonaműveként mutatja be. Andreas Juffinger orgonaművész Franz Schmidt felvételeit már bemutattuk, most ezek közül a fenti orgonamű részletét hallgathatjuk meg. [url]https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Schmidt-1874-1939-S%E4mtliche-Orgelwerke/hnum/5554278;Präludium und Fuge in C-dur[/url]
2079 smaragd 2016-06-21 18:05:20 [Válasz erre: 2078 Ardelao 2016-06-21 17:53:32]
Amellett ezek - Franz Schmidt tanítványainak emlékező vagy elemző írásai és mások - olyan fontos kordokumentumok is, hogy nem szabad csak ismétlésnek tekinteni itt a fórumon. Más szemszögből is újra felhozhatjuk, én most az orgonaművek időrendi bemutatását terveztem a YT felvételekkel és más részletekkel, ehhez is kapcsolódik. A kiindulópontot az 1924. február 10-i koncert adta most, amelyet Franz Schmidt 50. születésnapja előtt, de annak tiszteletére adtak....és később február 11. halála napja lett.
Amellett ezek - Franz Schmidt tanítványainak emlékező vagy elemző írásai és mások - olyan fontos kordokumentumok is, hogy nem szabad csak ismétlésnek tekinteni itt a fórumon. Más szemszögből is újra felhozhatjuk, én most az orgonaművek időrendi bemutatását terveztem a YT felvételekkel és más részletekkel, ehhez is kapcsolódik. A kiindulópontot az 1924. február 10-i koncert adta most, amelyet Franz Schmidt 50. születésnapja előtt, de annak tiszteletére adtak....és később február 11. halála napja lett.
2078 Ardelao 2016-06-21 17:53:32 [Válasz erre: 2076 smaragd 2016-06-21 05:35:42]
Semmi baj! Sokszor magam sem emlékszem pontosan arra, mit, mikor fordítottam. Merő szerencse, hogy erre éppen emlékeztem. :)
Semmi baj! Sokszor magam sem emlékszem pontosan arra, mit, mikor fordítottam. Merő szerencse, hogy erre éppen emlékeztem. :)
2077 smaragd 2016-06-21 12:16:41 [Válasz erre: 2076 smaragd 2016-06-21 05:35:42]
Franz Schmidt: Chaconne in cis (1925) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Robert Kovács[/url]
Franz Schmidt: Chaconne in cis (1925) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Robert Kovács[/url]
2076 smaragd 2016-06-21 05:35:42 [Válasz erre: 1692 Ardelao 2016-04-17 09:07:18]
Előzményként újra bejegyeztem a magyarra fordított írást.
Előzményként újra bejegyeztem a magyarra fordított írást.
2075 Ardelao 2016-06-21 05:17:35 [Válasz erre: 2073 smaragd 2016-06-20 18:06:32]
Walter Pach hivatkozott írásának a kivonatos fordítása az 1672., 1678., 1684., 1687. és az 1692. sz. bejegyzésben található meg.
Walter Pach hivatkozott írásának a kivonatos fordítása az 1672., 1678., 1684., 1687. és az 1692. sz. bejegyzésben található meg.
2074 Ardelao 2016-06-21 04:59:03 [Válasz erre: 2072 Ardelao 2016-06-20 17:27:59]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 7. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „E korra jellemző volt az eszmei okok miatti, kompromisszumok nélküli szembenállás, gyakran kétségbeesett összefogásból fakadóan egyesek vagy bizonyos érdekcsoportok embertelensége miatt (e téren igazgatójuk, Gustav Mahler vonatkozásában Wunderer és Schmidt egy nyelvet beszélt), amely az irodalomban Karl Kraus művében fejeződik ki a legjobban. Schmidt természetesen – főként fiatalabb éveiben, 1900 körül és röviddel azután – a „Fáklya” buzgó olvasója volt. A vélemények ütközetében ide-oda csapódva, magatartását Schmidt önmaga a következő szavakkal határozta meg: „Mindig önmagamnak mondok ellent, ezért mindig igazam van.” A szidalmazó vagy impulzívan túlzott kritikákat hangoztató Schmidt zsánerképe és az a környezet, amelyben élt, egyfajta kispolgári szűklátókörűségre utal, amely ugyan csupán a zeneszerző fiatalabb éveit jellemezte. E rendkívül nagy zenei tehetségnél a széles látókör hiánya csak a lassan haladó és nagyrészt autodidaktának megmaradt zenei képzésre vezethető vissza. Ez az egyik oka Schmidt hiányzó toleranciájának is. Schmidt tudatában volt ennek. Lelkesedése az oly ellentétes karakterű zenészek iránt, mint Richard Strauss vagy éppen Giacomo Puccini, abban gyökeredzik, hogy mindkettőben felismerte azt a mindenkor megmutatkozó, különleges és nagyfokú szuverenitást, amely hiányzott neki, és amelynek a közönségre gyakorolt – természetesen teljesen eltérő - hatása lenyűgözte őt. Itt meg kell jegyezni, hogy Schmidt sohasem engedte, hogy észveszejtő elragadtatásba essen. Éppen ellenkezőleg: Messzemenően egészséges önbizalommal rendelkezett, és képes volt arra, hogy teljességgel különbséget tegyen a saját művészi képességei és a kisebb tehetségek között.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067, 2069 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 7. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „E korra jellemző volt az eszmei okok miatti, kompromisszumok nélküli szembenállás, gyakran kétségbeesett összefogásból fakadóan egyesek vagy bizonyos érdekcsoportok embertelensége miatt (e téren igazgatójuk, Gustav Mahler vonatkozásában Wunderer és Schmidt egy nyelvet beszélt), amely az irodalomban Karl Kraus művében fejeződik ki a legjobban. Schmidt természetesen – főként fiatalabb éveiben, 1900 körül és röviddel azután – a „Fáklya” buzgó olvasója volt. A vélemények ütközetében ide-oda csapódva, magatartását Schmidt önmaga a következő szavakkal határozta meg: „Mindig önmagamnak mondok ellent, ezért mindig igazam van.” A szidalmazó vagy impulzívan túlzott kritikákat hangoztató Schmidt zsánerképe és az a környezet, amelyben élt, egyfajta kispolgári szűklátókörűségre utal, amely ugyan csupán a zeneszerző fiatalabb éveit jellemezte. E rendkívül nagy zenei tehetségnél a széles látókör hiánya csak a lassan haladó és nagyrészt autodidaktának megmaradt zenei képzésre vezethető vissza. Ez az egyik oka Schmidt hiányzó toleranciájának is. Schmidt tudatában volt ennek. Lelkesedése az oly ellentétes karakterű zenészek iránt, mint Richard Strauss vagy éppen Giacomo Puccini, abban gyökeredzik, hogy mindkettőben felismerte azt a mindenkor megmutatkozó, különleges és nagyfokú szuverenitást, amely hiányzott neki, és amelynek a közönségre gyakorolt – természetesen teljesen eltérő - hatása lenyűgözte őt. Itt meg kell jegyezni, hogy Schmidt sohasem engedte, hogy észveszejtő elragadtatásba essen. Éppen ellenkezőleg: Messzemenően egészséges önbizalommal rendelkezett, és képes volt arra, hogy teljességgel különbséget tegyen a saját művészi képességei és a kisebb tehetségek között.” (Folyt. köv.)
2073 smaragd 2016-06-20 18:06:32 [Válasz erre: 2071 smaragd 2016-06-20 15:35:25]
Walter Pach: Franz Schmidt als Orgelkomponist című munkája könnyen megtalálható a g... keresőben és letölthető. Az említett orgonamű teljes időtartalma 26'. [url]http://www.universaledition.com/komponisten-und-werke/Franz-Schmidt/Phantasie-Fuge/komponist/647/werk/6202;Phantasie und Fuge D-dur [/url]
Walter Pach: Franz Schmidt als Orgelkomponist című munkája könnyen megtalálható a g... keresőben és letölthető. Az említett orgonamű teljes időtartalma 26'. [url]http://www.universaledition.com/komponisten-und-werke/Franz-Schmidt/Phantasie-Fuge/komponist/647/werk/6202;Phantasie und Fuge D-dur [/url]
2072 Ardelao 2016-06-20 17:27:59 [Válasz erre: 2069 Ardelao 2016-06-19 07:03:41]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 6. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága A körülbelül harminc éves filharmonikus és zeneszerző vakmerő nyilatkozatai jellemzőek voltak abban a korban, amelyben „színt vallani” a művészet terén nemcsak esztétikai, hanem emellett egzisztenciális jelentőséggel is bírt, mivel az akkor még fiatal zenészek a zenei benyomások és alkotói lehetőségek zavaró bőségével álltak szemben. Egymásnak ellentmondó véleményekben nem volt hiány. Napirenden volt a zenei vita, és a bécsi városi vasút (a mai földalatti elődje) az Állami Operától Hitzing felé utazó küzdő felek számára, akik közé pályájuk kezdetén Schmidt és barátai tartoztak, éjszakai színteret nyújtott. Egyszer Wundererhez és Schmidthez, a két baráthoz csatlakozott a filharmonikus Strasky, aki, akárcsak Schmidt, Hitzing / Ober St. Veitben lakott, és így végcéljuk azonos volt. A három úr Schmidt I. szimfóniájának a Bécsi Filharmonikusok által, Ferdinand Hellmesberger vezényletével, első alkalommal történt bemutatása után utazott hazafelé (1903-ban). Strasky lelkesen beszélt a szimfóniáról. Schmidt gondolati már régen másutt jártak, és az alkotó szokásos szemérmességével kétségbe vonta saját munkájának az értékét, majd azt középiskolai dolgozatnak nevezte. Hozzátette, hogy kihajítaná a szemétdombra, ha a Saloménak csak egyetlen taktusát is ő írta volna. Strasky szemére vetette e megdöbbentő hálátlanságot, és egy indulatoktól fűtött beszélgetés alakult ki. Szórakozva hallgattam, ahogyan a becsületes Strasky Schmidttel majdnem vadul csatázott, oroszlánként védte Schmidt I. szimfóniáját, és Schmidt a saját művét kritikájával a sárga földig lehúzta. Schönbrunnban kiszálltam, hagytam, hogy ők ketten egyedül folytassák a vitát, és nevetve mentem haza. Ilyen tudott lenni Schmidt, ha őt egy ellentétes vélemény felizgatta.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061, 2067 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 6. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága A körülbelül harminc éves filharmonikus és zeneszerző vakmerő nyilatkozatai jellemzőek voltak abban a korban, amelyben „színt vallani” a művészet terén nemcsak esztétikai, hanem emellett egzisztenciális jelentőséggel is bírt, mivel az akkor még fiatal zenészek a zenei benyomások és alkotói lehetőségek zavaró bőségével álltak szemben. Egymásnak ellentmondó véleményekben nem volt hiány. Napirenden volt a zenei vita, és a bécsi városi vasút (a mai földalatti elődje) az Állami Operától Hitzing felé utazó küzdő felek számára, akik közé pályájuk kezdetén Schmidt és barátai tartoztak, éjszakai színteret nyújtott. Egyszer Wundererhez és Schmidthez, a két baráthoz csatlakozott a filharmonikus Strasky, aki, akárcsak Schmidt, Hitzing / Ober St. Veitben lakott, és így végcéljuk azonos volt. A három úr Schmidt I. szimfóniájának a Bécsi Filharmonikusok által, Ferdinand Hellmesberger vezényletével, első alkalommal történt bemutatása után utazott hazafelé (1903-ban). Strasky lelkesen beszélt a szimfóniáról. Schmidt gondolati már régen másutt jártak, és az alkotó szokásos szemérmességével kétségbe vonta saját munkájának az értékét, majd azt középiskolai dolgozatnak nevezte. Hozzátette, hogy kihajítaná a szemétdombra, ha a Saloménak csak egyetlen taktusát is ő írta volna. Strasky szemére vetette e megdöbbentő hálátlanságot, és egy indulatoktól fűtött beszélgetés alakult ki. Szórakozva hallgattam, ahogyan a becsületes Strasky Schmidttel majdnem vadul csatázott, oroszlánként védte Schmidt I. szimfóniáját, és Schmidt a saját művét kritikájával a sárga földig lehúzta. Schönbrunnban kiszálltam, hagytam, hogy ők ketten egyedül folytassák a vitát, és nevetve mentem haza. Ilyen tudott lenni Schmidt, ha őt egy ellentétes vélemény felizgatta.” (Folyt. köv.)
2071 smaragd 2016-06-20 15:35:25 [Válasz erre: 196 smaragd 2015-06-09 04:32:06]
Franz Schmidt: Phantasie und Fuge D-dur (1923-1924) orgonaműve ősbemutatóját korábban az Előzmény 196-ban már bejegyeztem, felidézhetjük. Ez a koncert előrehozott születésnapi ajándék is volt a zeneszerző számára,ahogy Norbert Tschulik könyvében leírja. Walter Pach-tól rövid műelemző részlet is olvasható ugyanitt. [url]https://youtu.be/-h_-FdJqTOY;Phantasie und Fuge D-Dur[/url]
Franz Schmidt: Phantasie und Fuge D-dur (1923-1924) orgonaműve ősbemutatóját korábban az Előzmény 196-ban már bejegyeztem, felidézhetjük. Ez a koncert előrehozott születésnapi ajándék is volt a zeneszerző számára,ahogy Norbert Tschulik könyvében leírja. Walter Pach-tól rövid műelemző részlet is olvasható ugyanitt. [url]https://youtu.be/-h_-FdJqTOY;Phantasie und Fuge D-Dur[/url]
2070 smaragd 2016-06-19 21:04:51
Franz Schmidt: "A zene először az orgonán keresztül talált bejáratot a lelkemhez" [url]https://youtu.be/bipxkRDGTCo;Toccata C-dur(1924) [/url]
Franz Schmidt: "A zene először az orgonán keresztül talált bejáratot a lelkemhez" [url]https://youtu.be/bipxkRDGTCo;Toccata C-dur(1924) [/url]
2069 Ardelao 2016-06-19 07:03:41 [Válasz erre: 2067 Ardelao 2016-06-18 11:02:10]
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 5. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az autodidakták – az áttértekhez hasonlóan - véleményeikben és meggyőződéseikben határozottak, és - mert kialakított álláspontjukat szenvedéllyel képviselik – nem riadnak vissza a szélsőséges ítéletektől, amelyeket persze igen nyíltan és gyakran jelentős meggyőző erővel nyilvánítanak ki. Schmidt szenvedélyes és becsületes volt, feltétel nélkül nyílt és kíméletlen, ha zenéről esett szó. Alexander Wunderer, aki sok éven át barátja és zenekari kollégája volt, a következőt meséli: Ő, Wunderer, fiatal oboistaként, a Bécsi Udvari Operában ébredt rá arra, hogy számára a könnyű, fülbemászó dallamokkal teli francia operák jelentik a korai szerelmet. Schmidt ellenben wagneriánus volt. Amikor – még ifjúkori szerelmemmel a szívemben – 1900-ban [egy előadás után] Schmidttel a városi vasúton utaztam, ő anélkül, hogy valójában tudta volna, az általunk akkor még játszott, édeskés operák heves ócsárlásával könyörtelenül szétzúzta az összes ideálomat. „Margarétát”-t egy cukorbeteg vizeletének nevezte, és a többi zeneszerzőről is hasonlóan vélekedett. Először megdöbbentem, és tanácstalan voltam. Ám amikor a beszélgetést arra a mesterre tereltem, akit ő értékelt, hamar rájöttem, hogy a heves szavak mögött egészséges művészetszemlélet rejlik. Schmidt képzelt dolgoktól fosztott meg, és tényekkel vértezett fel. Felhívta a figyelmemet Beethoven, Brahms és Bruckner értékére, és ezáltal nálam az ő mindig negatívnak tűnő véleménye pozitív értékelést kapott. Az ilyen szigorú véleményalkotás e kor zenészei között egyáltalán nem volt szokásos. Lenyűgöző példákat képeznek Hugo Wolf azon kritikái, amelyekben szenvedélyesen népszerűsíti Franz Liszt zenéjét, Brahmsét pedig éppoly elkötelezetten elutasítja; a zongoraművész és zeneszerző Schmidt azonban a Liszt-hagyomány követői sorából érkezett.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057, 2061 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 5. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Az autodidakták – az áttértekhez hasonlóan - véleményeikben és meggyőződéseikben határozottak, és - mert kialakított álláspontjukat szenvedéllyel képviselik – nem riadnak vissza a szélsőséges ítéletektől, amelyeket persze igen nyíltan és gyakran jelentős meggyőző erővel nyilvánítanak ki. Schmidt szenvedélyes és becsületes volt, feltétel nélkül nyílt és kíméletlen, ha zenéről esett szó. Alexander Wunderer, aki sok éven át barátja és zenekari kollégája volt, a következőt meséli: Ő, Wunderer, fiatal oboistaként, a Bécsi Udvari Operában ébredt rá arra, hogy számára a könnyű, fülbemászó dallamokkal teli francia operák jelentik a korai szerelmet. Schmidt ellenben wagneriánus volt. Amikor – még ifjúkori szerelmemmel a szívemben – 1900-ban [egy előadás után] Schmidttel a városi vasúton utaztam, ő anélkül, hogy valójában tudta volna, az általunk akkor még játszott, édeskés operák heves ócsárlásával könyörtelenül szétzúzta az összes ideálomat. „Margarétát”-t egy cukorbeteg vizeletének nevezte, és a többi zeneszerzőről is hasonlóan vélekedett. Először megdöbbentem, és tanácstalan voltam. Ám amikor a beszélgetést arra a mesterre tereltem, akit ő értékelt, hamar rájöttem, hogy a heves szavak mögött egészséges művészetszemlélet rejlik. Schmidt képzelt dolgoktól fosztott meg, és tényekkel vértezett fel. Felhívta a figyelmemet Beethoven, Brahms és Bruckner értékére, és ezáltal nálam az ő mindig negatívnak tűnő véleménye pozitív értékelést kapott. Az ilyen szigorú véleményalkotás e kor zenészei között egyáltalán nem volt szokásos. Lenyűgöző példákat képeznek Hugo Wolf azon kritikái, amelyekben szenvedélyesen népszerűsíti Franz Liszt zenéjét, Brahmsét pedig éppoly elkötelezetten elutasítja; a zongoraművész és zeneszerző Schmidt azonban a Liszt-hagyomány követői sorából érkezett.” (Folyt. köv.)
2068 smaragd 2016-06-18 13:39:24 [Válasz erre: 2065 smaragd 2016-06-18 09:20:10]
Ez még sajnos nem hír, csak az én "barlangrajzom", amiben kivetített kívánságom szerint sugározza majd a Magyar Rádió Franz Schmidt zenéjét is. Szeretném én is meghallgatni azokat a CD felvételeket, amik nincsenek meg nekem tőle. Franz Schmidt igazgatói munkássága az Akadémián már 2013-ban megemlíttetett a "Túl az Óperencián" című műsorban, volt tanítványa Kemény Egon zeneszerző emlékhetének keretében. Lehet, hogy nincsenek is külföldi felvételei a Magyar Rádiónak Franz Schmidtől?
Ez még sajnos nem hír, csak az én "barlangrajzom", amiben kivetített kívánságom szerint sugározza majd a Magyar Rádió Franz Schmidt zenéjét is. Szeretném én is meghallgatni azokat a CD felvételeket, amik nincsenek meg nekem tőle. Franz Schmidt igazgatói munkássága az Akadémián már 2013-ban megemlíttetett a "Túl az Óperencián" című műsorban, volt tanítványa Kemény Egon zeneszerző emlékhetének keretében. Lehet, hogy nincsenek is külföldi felvételei a Magyar Rádiónak Franz Schmidtől?
2067 Ardelao 2016-06-18 11:02:10 [Válasz erre: 2061 Ardelao 2016-06-17 03:58:35]
További előzmény: 2051, 2056, 2057 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 4. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága Schmidt bizonyos zűrös családi események után jutott el az érettségiig, tette le azt, majd azonnal a gyakorlati zenélés és a zenei tanulmányok felé fordult. A gimnáziumi végzettség kanyargós utakon történt megszerzése óta Schmidt tanulmányainak volt egyfajta autodidakta jellege. Alig részesül abban az alapos irodalmi oktatásban, amely egy zenész számára (vegyük a kortársak, Brahms, Mahler, Hugo Wolf, Richard Strauss példáját) oly döntően meghatározó. Pedig hangszeres zenészként még azon a hangszeren – a zongorán - is tökéletességet ér el, amelyet legkevésbé tanult módszeresen, hivatásaként. Itt mutatkozik meg elemi erővel – a szó valódi értelmében – hatalmas muzikalitása, improvizációs tehetsége és legendás zenei memóriája. A kortársak szemében, akik hallják őt, kora legjelentősebb zongoravirtuózának számít. Egyedül csak privát körben vagy olyan rendezvényeken játszik, amelyek főiskolai tanári tevékenységével függnek össze, egyébként nem koncertezik. Ez is egyik jele annak a makacsságnak, amelyet gyakran a szemére vetettek. A zene, amelynek Schmidt az Udvari Opera Zenekarában szentelte magát – persze a Gustav Mahlerrel kapcsolatos feszültségek közepette – és a Bécsi Filharmonikusok, ahol tanárként, kamarazenészként és virtuózként szerepelt, sok dologért kárpótolták őt, és számára e tevékenység jelentette a legnagyobb vigaszt életének szomorúan fájdalmas, sőt tragikus óráiban – Schmidt első feleségén kitört az elmebetegség, egyetlen leánya – aki Würtembergbe ment férjhez – gyermekágyban halt meg. Schmidt zenei élete egyetlen hatalmas erőfeszítés, a művészi kiteljesedés keresésének a saját fizikuma ellen irányuló megélése, amelynek során a szellemi és lelki felkészültség a túldimenzionált zenei tehetséggel nem tud lépést tartani. Így váltotta fel hamarosan a katolikus egyházhoz való, pozsonyi kötődést az a próbálkozás, hogy új világnézeti és alkalmasint gyakorlati társadalmi dimenziókat ismerjen meg: ez vezetett ahhoz, hogy átmenetileg a szabadkőművesekhez csatlakozott. Ezek a furcsa módon megható, esetlen orientációs törekvések végül ahhoz a világnézeti erőhöz való ismételt odafordulásba torkollnak, amely a nyugati világ tudatát oly döntően meghatározta: a Szentíráshoz, mindenekelőtt az apokaliptikus képeket idéző Új testamentumhoz és János vigaszteljes ígéreteihez.” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2051, 2056, 2057 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 4. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága Schmidt bizonyos zűrös családi események után jutott el az érettségiig, tette le azt, majd azonnal a gyakorlati zenélés és a zenei tanulmányok felé fordult. A gimnáziumi végzettség kanyargós utakon történt megszerzése óta Schmidt tanulmányainak volt egyfajta autodidakta jellege. Alig részesül abban az alapos irodalmi oktatásban, amely egy zenész számára (vegyük a kortársak, Brahms, Mahler, Hugo Wolf, Richard Strauss példáját) oly döntően meghatározó. Pedig hangszeres zenészként még azon a hangszeren – a zongorán - is tökéletességet ér el, amelyet legkevésbé tanult módszeresen, hivatásaként. Itt mutatkozik meg elemi erővel – a szó valódi értelmében – hatalmas muzikalitása, improvizációs tehetsége és legendás zenei memóriája. A kortársak szemében, akik hallják őt, kora legjelentősebb zongoravirtuózának számít. Egyedül csak privát körben vagy olyan rendezvényeken játszik, amelyek főiskolai tanári tevékenységével függnek össze, egyébként nem koncertezik. Ez is egyik jele annak a makacsságnak, amelyet gyakran a szemére vetettek. A zene, amelynek Schmidt az Udvari Opera Zenekarában szentelte magát – persze a Gustav Mahlerrel kapcsolatos feszültségek közepette – és a Bécsi Filharmonikusok, ahol tanárként, kamarazenészként és virtuózként szerepelt, sok dologért kárpótolták őt, és számára e tevékenység jelentette a legnagyobb vigaszt életének szomorúan fájdalmas, sőt tragikus óráiban – Schmidt első feleségén kitört az elmebetegség, egyetlen leánya – aki Würtembergbe ment férjhez – gyermekágyban halt meg. Schmidt zenei élete egyetlen hatalmas erőfeszítés, a művészi kiteljesedés keresésének a saját fizikuma ellen irányuló megélése, amelynek során a szellemi és lelki felkészültség a túldimenzionált zenei tehetséggel nem tud lépést tartani. Így váltotta fel hamarosan a katolikus egyházhoz való, pozsonyi kötődést az a próbálkozás, hogy új világnézeti és alkalmasint gyakorlati társadalmi dimenziókat ismerjen meg: ez vezetett ahhoz, hogy átmenetileg a szabadkőművesekhez csatlakozott. Ezek a furcsa módon megható, esetlen orientációs törekvések végül ahhoz a világnézeti erőhöz való ismételt odafordulásba torkollnak, amely a nyugati világ tudatát oly döntően meghatározta: a Szentíráshoz, mindenekelőtt az apokaliptikus képeket idéző Új testamentumhoz és János vigaszteljes ígéreteihez.” (Folyt. köv.)
2066 Ardelao 2016-06-18 10:26:04 [Válasz erre: 2065 smaragd 2016-06-18 09:20:10]
Ez egy nagyon jó hír! Végre felfedezik nálunk is Schmidtet? Ennek már régóta itt lett volna az ideje!
Ez egy nagyon jó hír! Végre felfedezik nálunk is Schmidtet? Ennek már régóta itt lett volna az ideje!
2065 smaragd 2016-06-18 09:20:10 [Válasz erre: 2064 telramund 2016-06-18 08:59:10]
Szervét Tibor tegnap a Dankó Rádióban a barlangrajzokról is beszélt, hogy milyen fontos tisztán látni, az ember győzi le a mamutot és nem fordítva... Tehát a szép gondolatok, a nemes érzelmek javítják az emberi létet...tovább nem folytatom ezt a filozofikus vonalat itt. Apropos "Túl az Óperencián"...eljuthatunk oda is, hogy Nagy Ibolya fogja Franz Schmidt egyes műveit műsorába szerkeszteni, a mai adás Brahms magyar táncával kezdődött...én örülnék neki! Szervét Tibor további példát hozott a színházi életből a varázslatos dolgok bemutatására, amely megszépíti életünket.
Szervét Tibor tegnap a Dankó Rádióban a barlangrajzokról is beszélt, hogy milyen fontos tisztán látni, az ember győzi le a mamutot és nem fordítva... Tehát a szép gondolatok, a nemes érzelmek javítják az emberi létet...tovább nem folytatom ezt a filozofikus vonalat itt. Apropos "Túl az Óperencián"...eljuthatunk oda is, hogy Nagy Ibolya fogja Franz Schmidt egyes műveit műsorába szerkeszteni, a mai adás Brahms magyar táncával kezdődött...én örülnék neki! Szervét Tibor további példát hozott a színházi életből a varázslatos dolgok bemutatására, amely megszépíti életünket.
2064 telramund 2016-06-18 08:59:10 [Válasz erre: 2063 smaragd 2016-06-18 06:28:37]
Voltunk ezzel néhányan így -sajnos!A java pedig még hátravan-a rossznak!
Voltunk ezzel néhányan így -sajnos!A java pedig még hátravan-a rossznak!
2063 smaragd 2016-06-18 06:28:37 [Válasz erre: 2061 Ardelao 2016-06-17 03:58:35]
" a jót, az igazat és a szépet " Ez a felfogás a zenei életben még az én gyermekkoromban is élt. Magánügy, de mégis elmesélem, hogy az a zenei környezet, amelybe beleszülettem és amelyben nevelkedtem még e szerint alkotott és működött, kimondatlanul. Szüleim is így neveltek, "mindenből csak a szépet és a jót" adták, ahogy többször utaltak is erre, viselkedési mintaként is. (Felnőve sajnos amúgy is megtapasztalhattam az élet másik oldalát. Védtelenül és naivan fogadtam a sötét dolgokat.)
" a jót, az igazat és a szépet " Ez a felfogás a zenei életben még az én gyermekkoromban is élt. Magánügy, de mégis elmesélem, hogy az a zenei környezet, amelybe beleszülettem és amelyben nevelkedtem még e szerint alkotott és működött, kimondatlanul. Szüleim is így neveltek, "mindenből csak a szépet és a jót" adták, ahogy többször utaltak is erre, viselkedési mintaként is. (Felnőve sajnos amúgy is megtapasztalhattam az élet másik oldalát. Védtelenül és naivan fogadtam a sötét dolgokat.)
2062 smaragd 2016-06-17 20:12:28 [Válasz erre: 2037 smaragd 2016-06-11 15:10:28]
Wiener Symphoniker Horst Stein Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000ea19;20. Mai 1996[/url]
Wiener Symphoniker Horst Stein Dirigent Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h0000ea19;20. Mai 1996[/url]
2061 Ardelao 2016-06-17 03:58:35 [Válasz erre: 2057 Ardelao 2016-06-16 00:47:01]
További előzmény: 2056 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 3. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „A társadalom demokratizáló részekre történő széteséséhez Közép-Európa nemzeti szétesési jelenségei csatlakoztak. Teljesen hasonló módon bomlottak fel a művészetek a szórakoztató szférát és a magasabb igényeket szolgáló területekre. Kétségbe vonták, és végül elutasították a régi esztétikai kánon hagyományos, az érzékek számára könnyen befogadható művészeti formáinak a létjogosultságát. Az efféle szakadás különösen a zene terén volt egyértelmű: Ahogyan háború dúlt a 19. század vége felé az új német zene (Liszt, Wagner, Wolf) kedvelői és a régebbi kánon (Brahms, Hanslick) hívei között, úgy különültek el egymástól hamarosan az ú. n. szórakoztató és az elektromos zene szférái, és végül a hangok eredeti rendszere is áldozatul esett a hangrendszereket demokratizáló elvnek. Ugyanakkor még élt a tükörképe az 1800 körüli nagy művészeti és kulturális időszaknak. Rainer Simons (1869-1934), az 1900 körüli évek vezető bécsi színház-, ill. operaigazgatóinak egyike, akkoriban - legtöbb kollégájával egyetemben - úgy vélte, hogy a színháznak éppúgy, mint korábban, „a jót, az igazat és a szépet” kell szolgálnia. A színház közönségét […] rá kell nevelni arra, hogy a drámaművészetben felismerje az igazat, a szépet és a jót. A színház közönségének a soraiban, akárcsak a nép között, annyi az analfabéta a művészet terén, mint amennyi az elemi oktatás terén lenne, ha az a népesség szabad felmérésének a tárgyát képezné. Az is benne volt a levegőben, hogy tudták, hogy minden jelentős művészet forrását, alapját és célját csak egyfajta szilárd világnézet képezi, bármi legyen is az. Erről azok a művészek is meg voltak győződve, akik a nép soraiból emelkedtek ki, tehát - társadalmilag használatos kifejezéssel élve – „alulról” jöttek, mint Alfons Petzold, Josef Weinheber és Franz Schmidt. Ezt a kérdést pedig e művészek mindegyike, a két költő és a muzsikus is feltette magának, és a választ – annak keresése és meglelése után – végül mindegyik a maga módján adta meg. Franz Schmidt ebben az értelemben kereső volt, kezdettől fogva és életének minden területén. A maga választotta utakon vagy a végzet által vezérelten mindig önmagára volt utalva. ” (Folyt. köv.)
További előzmény: 2056 Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 3. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „A társadalom demokratizáló részekre történő széteséséhez Közép-Európa nemzeti szétesési jelenségei csatlakoztak. Teljesen hasonló módon bomlottak fel a művészetek a szórakoztató szférát és a magasabb igényeket szolgáló területekre. Kétségbe vonták, és végül elutasították a régi esztétikai kánon hagyományos, az érzékek számára könnyen befogadható művészeti formáinak a létjogosultságát. Az efféle szakadás különösen a zene terén volt egyértelmű: Ahogyan háború dúlt a 19. század vége felé az új német zene (Liszt, Wagner, Wolf) kedvelői és a régebbi kánon (Brahms, Hanslick) hívei között, úgy különültek el egymástól hamarosan az ú. n. szórakoztató és az elektromos zene szférái, és végül a hangok eredeti rendszere is áldozatul esett a hangrendszereket demokratizáló elvnek. Ugyanakkor még élt a tükörképe az 1800 körüli nagy művészeti és kulturális időszaknak. Rainer Simons (1869-1934), az 1900 körüli évek vezető bécsi színház-, ill. operaigazgatóinak egyike, akkoriban - legtöbb kollégájával egyetemben - úgy vélte, hogy a színháznak éppúgy, mint korábban, „a jót, az igazat és a szépet” kell szolgálnia. A színház közönségét […] rá kell nevelni arra, hogy a drámaművészetben felismerje az igazat, a szépet és a jót. A színház közönségének a soraiban, akárcsak a nép között, annyi az analfabéta a művészet terén, mint amennyi az elemi oktatás terén lenne, ha az a népesség szabad felmérésének a tárgyát képezné. Az is benne volt a levegőben, hogy tudták, hogy minden jelentős művészet forrását, alapját és célját csak egyfajta szilárd világnézet képezi, bármi legyen is az. Erről azok a művészek is meg voltak győződve, akik a nép soraiból emelkedtek ki, tehát - társadalmilag használatos kifejezéssel élve – „alulról” jöttek, mint Alfons Petzold, Josef Weinheber és Franz Schmidt. Ezt a kérdést pedig e művészek mindegyike, a két költő és a muzsikus is feltette magának, és a választ – annak keresése és meglelése után – végül mindegyik a maga módján adta meg. Franz Schmidt ebben az értelemben kereső volt, kezdettől fogva és életének minden területén. A maga választotta utakon vagy a végzet által vezérelten mindig önmagára volt utalva. ” (Folyt. köv.)
2060 smaragd 2016-06-16 18:27:21 [Válasz erre: 2058 smaragd 2016-06-16 11:58:53]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/VtoXKRnAza4;Milan Horvat vezényel[/url] Milan Horvat wikipedia oldalán található Fabio Luisi visszaemlékezése pályája indulására: [url]https://books.google.at/books?id=GsSWPU5wqCYC&pg=PA27&lpg=PA27&dq=fabio+luisi+gerhard+pr%C3%A4sent&source=bl&ots=e5bwfCf4bU&sig=Dkj74HEL6RoI00CwRmuLXSf7tCs&hl=de&sa=X&ei=7fIAUqK-PKn-4QSykoDoBw#v=onepage&q=fabio%20luisi%20gerhard%20pr%C3%A4sent&f=false;Fabio Luisi[/url]
Franz Schmidt: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]https://youtu.be/VtoXKRnAza4;Milan Horvat vezényel[/url] Milan Horvat wikipedia oldalán található Fabio Luisi visszaemlékezése pályája indulására: [url]https://books.google.at/books?id=GsSWPU5wqCYC&pg=PA27&lpg=PA27&dq=fabio+luisi+gerhard+pr%C3%A4sent&source=bl&ots=e5bwfCf4bU&sig=Dkj74HEL6RoI00CwRmuLXSf7tCs&hl=de&sa=X&ei=7fIAUqK-PKn-4QSykoDoBw#v=onepage&q=fabio%20luisi%20gerhard%20pr%C3%A4sent&f=false;Fabio Luisi[/url]
2059 smaragd 2016-06-16 12:23:05 [Válasz erre: 2058 smaragd 2016-06-16 11:58:53]
Willi Boskovsky születésnapja mai évfordulóján újra hallhatjuk hegedűjátékát és láthatjuk vezényelni is, azon a felvételen amit pont az elmúlt vasárnap már beillesztettem ide egy másik hangversenyhez kapcsolódóan: Johann Strauss (Sohn): "Csárdás" aus der Ballettmusik zur Komischen Oper "Ritter Pazman" [url]https://youtu.be/gzlalQt7znY;"Éljen!..."[/url]
Willi Boskovsky születésnapja mai évfordulóján újra hallhatjuk hegedűjátékát és láthatjuk vezényelni is, azon a felvételen amit pont az elmúlt vasárnap már beillesztettem ide egy másik hangversenyhez kapcsolódóan: Johann Strauss (Sohn): "Csárdás" aus der Ballettmusik zur Komischen Oper "Ritter Pazman" [url]https://youtu.be/gzlalQt7znY;"Éljen!..."[/url]
2058 smaragd 2016-06-16 11:58:53 [Válasz erre: 398 smaragd 2015-07-14 05:10:24]
Willy Boskovsky a Wiener Philharmoniker zenekarban Franz Schmidt műveit is játszotta, az Előzményben olvasható három egymást követő bérleti napon jegyzi nevét archívumuk, 1943. december 4., 5., 6. Hans Knappertsbusch vezényelt, Franz Schmidt: Symphonie Nr 2. in Es-Dur szerepelt a műsorban.
Willy Boskovsky a Wiener Philharmoniker zenekarban Franz Schmidt műveit is játszotta, az Előzményben olvasható három egymást követő bérleti napon jegyzi nevét archívumuk, 1943. december 4., 5., 6. Hans Knappertsbusch vezényelt, Franz Schmidt: Symphonie Nr 2. in Es-Dur szerepelt a műsorban.
2057 Ardelao 2016-06-16 00:47:01 [Válasz erre: 2056 Ardelao 2016-06-15 09:01:10]
Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 2. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Schmidt az Udvari Opera zenekarában, Gustav Mahler alatt csellózott, és 1901-től a Zenebarátok Társasága Konzervatóriumán, amely 1909-től állami Zene- és Előadóművészeti Akadémiává alakult, Richard Heuberger kollégája volt. Schmidt hatalmas térnyerését a zenében az mutatja, hogy ezeknél az intézeteknél cselló oktatóként kezdte, pályafutását óriási, virtuóz zenei tudással rendelkező, csodált zongorapedagógusként folytatta, hogy azt végül (1922-től) az ellenpont- és harmóniaoktatás professzoraként fejezze be (emellett ezen intézményeknél 1925 és 1927 között igazgató, 1927 és 1931 között rektor volt). Ahogyan Schmidt pedagógusként sokáig kereső maradt, hogy végül és viszonylag későn megtalálja rendeltetését, úgy feleltek meg kereső, önmagát képező lényének zeneszerzői munkásságának egymást követő szakaszai, amely végső irányát az orgonaművekben, a szimfóniában és legmélyebb értelmét végezetül A hétpecsétes könyv c. oratóriumban lelte meg. Schmidt Negyedik szimfóniája már egy vallásos utóének, egyrészt szeretett leányának korai halálára írt rekviem, másrészt visszatekintés saját életére. Itt egy belső út tárul fel, amely végül az Istent kereső oratóriumba torkollik. Franz Schmidt beleszületik egy olyan korszakba, amely a századforduló körül egyre dinamikusabbá válik. Az emberek általában tudatában voltak a nyugati értékek pusztulásának. Ha pár évvel korábban – az akkor dívó schopenhauerizmussal színezve – még Richard Wagner megváltásról szóló drámáival, Siegfried Lipiner szépirodalmi vázlataival és Andreas Obsiegernek „Egy XIX. századi világreformer” c., furcsa, eltúlzott, irodalmi alkotásával az ember és a világ megváltójának az utópisztikus elképzeléseit propagálták szenvedélyesen, úgy Richard von Kralik ezt az életérzést, amelyben a német keveredett a tipikus osztrák világnézettel, ismét a kereszténység felé fordította. A hetvenes évektől aztán a metafizika és a vallás – nem beszélve a kultúrharcba bevont keresztény egyházakról – a realizmus, a pozitivizmus és végül az ateizmus támadásának alig állt ellen. Egyes művészek vallásos témák és anyagok újraélesztésével (Rilke,Trakl, Hofmannsthal), antik mítoszokhoz történő visszatéréssel (Richard Strauss / Hugo v. Hofmannsthal), …………. próbálták feltartóztatni ezt a folyamatot. ………. Mindenesetre az osztrák kultúra és művészet színterét, amelyen Schmidt 1900 körül és után tevékenykedett, ez a feltartóztatási törekvés jellemezte.” (Folyt. köv.)
Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 2. rész A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága „Schmidt az Udvari Opera zenekarában, Gustav Mahler alatt csellózott, és 1901-től a Zenebarátok Társasága Konzervatóriumán, amely 1909-től állami Zene- és Előadóművészeti Akadémiává alakult, Richard Heuberger kollégája volt. Schmidt hatalmas térnyerését a zenében az mutatja, hogy ezeknél az intézeteknél cselló oktatóként kezdte, pályafutását óriási, virtuóz zenei tudással rendelkező, csodált zongorapedagógusként folytatta, hogy azt végül (1922-től) az ellenpont- és harmóniaoktatás professzoraként fejezze be (emellett ezen intézményeknél 1925 és 1927 között igazgató, 1927 és 1931 között rektor volt). Ahogyan Schmidt pedagógusként sokáig kereső maradt, hogy végül és viszonylag későn megtalálja rendeltetését, úgy feleltek meg kereső, önmagát képező lényének zeneszerzői munkásságának egymást követő szakaszai, amely végső irányát az orgonaművekben, a szimfóniában és legmélyebb értelmét végezetül A hétpecsétes könyv c. oratóriumban lelte meg. Schmidt Negyedik szimfóniája már egy vallásos utóének, egyrészt szeretett leányának korai halálára írt rekviem, másrészt visszatekintés saját életére. Itt egy belső út tárul fel, amely végül az Istent kereső oratóriumba torkollik. Franz Schmidt beleszületik egy olyan korszakba, amely a századforduló körül egyre dinamikusabbá válik. Az emberek általában tudatában voltak a nyugati értékek pusztulásának. Ha pár évvel korábban – az akkor dívó schopenhauerizmussal színezve – még Richard Wagner megváltásról szóló drámáival, Siegfried Lipiner szépirodalmi vázlataival és Andreas Obsiegernek „Egy XIX. századi világreformer” c., furcsa, eltúlzott, irodalmi alkotásával az ember és a világ megváltójának az utópisztikus elképzeléseit propagálták szenvedélyesen, úgy Richard von Kralik ezt az életérzést, amelyben a német keveredett a tipikus osztrák világnézettel, ismét a kereszténység felé fordította. A hetvenes évektől aztán a metafizika és a vallás – nem beszélve a kultúrharcba bevont keresztény egyházakról – a realizmus, a pozitivizmus és végül az ateizmus támadásának alig állt ellen. Egyes művészek vallásos témák és anyagok újraélesztésével (Rilke,Trakl, Hofmannsthal), antik mítoszokhoz történő visszatéréssel (Richard Strauss / Hugo v. Hofmannsthal), …………. próbálták feltartóztatni ezt a folyamatot. ………. Mindenesetre az osztrák kultúra és művészet színterét, amelyen Schmidt 1900 körül és után tevékenykedett, ez a feltartóztatási törekvés jellemezte.” (Folyt. köv.)
2056 Ardelao 2016-06-15 09:01:10 [Válasz erre: 2055 smaragd 2016-06-15 06:29:45]
Csak, hogy hasznosabb dolgokkal is foglalkozzunk..... :) Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 1. rész „ A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága Tévelyg az ember, míg remél. ……. az igaz ember bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely az igaz út. (Goethe: Faust, Égi prológus.)” /Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása/ „Stefan Zweig és Richard Strauss Morosusszal „A hallgatag asszony” c. operában zárszóként a következőt mondatja: „Mily szép a zene, de főleg akkor, amikor véget ér!" Ez nemcsak a zenét követő, indulatokat oldó csendre utal. Zweig szava ugyanis sok tekintetben kétfajta zenei előadásra emlékeztet – egyrészt az ember memóriájában mindenkor megőrzött, emlékeztető utórezgésre, másrészt a harmónia olyan fajta érzékelésére, amely - a földi zenéből kiindulva – az egyetemesbe álmodható tovább, a csillagok összhangjaként. Az emlékezésből felszínre tör Scipio álma, amelyben kimondatik a meggyőződés, hogy a legmagasabb rendű zenét a szférák hangjai adják. A nyugati világ ezt az antik, Cicero által közvetített képet adja tovább. A szférák harmóniáiról beszél Johannes Kepler, és még Josef Straussnak a „Szférák hangjai” (Valcer, op. 235) c. műve is ezen antik örökség kései reflexét képezi. Ha ebben az értelemben ismét Strauss operaművészetéhez folyamodunk az itt felvetődő kérdéssel, „Mi hát a zene legmélyebb lényege?”, akkor koronatanúkként vegyük elő Richard Strauss Ariadné Naxos szigetén c. operájának a szövegkönyvét és Hugo von Hofmannsthalt: A válasz ott, Hofmannsthal szavaival, a következőképpen hangzik: A zene szent művészet, amely arra szolgál, hogy összegyűjtse a hangulat minden fajtáját, mint kerubokat egy ragyogó trón körül. Ez a zene, és ezért szent a művészetek között! A művészetnek és – ehhez kötődően – a művész küldetésének ez a 19. század végi historizmusban gyökeredző, legmagasabb rendű és vallásos felfogása Franz Schmidt életébe úgyszólván ifjú éveitől kezdve bevésődött, mint korától kapott lelki-szellemi örökség. A zeneszerző művészként valóban e szférában talált rá utolsó, sors rendelte feladatára, és jutott el a kiteljesedéshez. Ilyen értelemben a művészettel való korábbi találkozásait élte át. Gyermekként szülővárosában, Pozsonyban még hallotta Liszt Ferencet játszani, fiatalemberként Bécsben így ismerte meg még Anton Brucknert és Johannes Brahmsot. A zene eszmei, szakralizáló aspektusa még a zenei élet hétköznapjaiban sem veszett el teljesen, akkor sem, amikor Schmidt a rivalizáló áramlatok perlekedésében arra kényszerült, hogy saját utat keressen, és azt nagy fáradsággal lelte meg.” (Folyt. köv.)
Csak, hogy hasznosabb dolgokkal is foglalkozzunk..... :) Dr. HERBERT ZEMAN ny. egyetemi tanár ÜNNEPI ELŐADÁSA (Elhangzott 2010-ben, a 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny bevezetőjében) 1. rész „ A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága Tévelyg az ember, míg remél. ……. az igaz ember bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely az igaz út. (Goethe: Faust, Égi prológus.)” /Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása/ „Stefan Zweig és Richard Strauss Morosusszal „A hallgatag asszony” c. operában zárszóként a következőt mondatja: „Mily szép a zene, de főleg akkor, amikor véget ér!" Ez nemcsak a zenét követő, indulatokat oldó csendre utal. Zweig szava ugyanis sok tekintetben kétfajta zenei előadásra emlékeztet – egyrészt az ember memóriájában mindenkor megőrzött, emlékeztető utórezgésre, másrészt a harmónia olyan fajta érzékelésére, amely - a földi zenéből kiindulva – az egyetemesbe álmodható tovább, a csillagok összhangjaként. Az emlékezésből felszínre tör Scipio álma, amelyben kimondatik a meggyőződés, hogy a legmagasabb rendű zenét a szférák hangjai adják. A nyugati világ ezt az antik, Cicero által közvetített képet adja tovább. A szférák harmóniáiról beszél Johannes Kepler, és még Josef Straussnak a „Szférák hangjai” (Valcer, op. 235) c. műve is ezen antik örökség kései reflexét képezi. Ha ebben az értelemben ismét Strauss operaművészetéhez folyamodunk az itt felvetődő kérdéssel, „Mi hát a zene legmélyebb lényege?”, akkor koronatanúkként vegyük elő Richard Strauss Ariadné Naxos szigetén c. operájának a szövegkönyvét és Hugo von Hofmannsthalt: A válasz ott, Hofmannsthal szavaival, a következőképpen hangzik: A zene szent művészet, amely arra szolgál, hogy összegyűjtse a hangulat minden fajtáját, mint kerubokat egy ragyogó trón körül. Ez a zene, és ezért szent a művészetek között! A művészetnek és – ehhez kötődően – a művész küldetésének ez a 19. század végi historizmusban gyökeredző, legmagasabb rendű és vallásos felfogása Franz Schmidt életébe úgyszólván ifjú éveitől kezdve bevésődött, mint korától kapott lelki-szellemi örökség. A zeneszerző művészként valóban e szférában talált rá utolsó, sors rendelte feladatára, és jutott el a kiteljesedéshez. Ilyen értelemben a művészettel való korábbi találkozásait élte át. Gyermekként szülővárosában, Pozsonyban még hallotta Liszt Ferencet játszani, fiatalemberként Bécsben így ismerte meg még Anton Brucknert és Johannes Brahmsot. A zene eszmei, szakralizáló aspektusa még a zenei élet hétköznapjaiban sem veszett el teljesen, akkor sem, amikor Schmidt a rivalizáló áramlatok perlekedésében arra kényszerült, hogy saját utat keressen, és azt nagy fáradsággal lelte meg.” (Folyt. köv.)
2055 smaragd 2016-06-15 06:29:45 [Válasz erre: 2054 Ardelao 2016-06-14 16:08:30]
Nagy baj az ilyesmi. A szerző írásában közzé tette, hogy vállalja az 'elmarasztalást bunkóságáért', ahogy írta. Ezt a szöveget én nem olvasom el még egyszer, színvonaltalan dolgokkal nem foglalkozom. Emlékszem soraira. Sz.T. olyan munkakört tölt be, ahol számtalan lehetősége kínálkozhat Franz Schmidt zeneszerző, zeneművész és zenepedagógus életművének magyarországi megismertetésére, objektív bemutatására. Nem tudom, beszél-e németül, ismeri-e a bécsi zenei életet, ezek megkönnyíthetik tájékozódását. Szeretném elfelejteni a 2040. bejegyzésben olvasható szövegét.
Nagy baj az ilyesmi. A szerző írásában közzé tette, hogy vállalja az 'elmarasztalást bunkóságáért', ahogy írta. Ezt a szöveget én nem olvasom el még egyszer, színvonaltalan dolgokkal nem foglalkozom. Emlékszem soraira. Sz.T. olyan munkakört tölt be, ahol számtalan lehetősége kínálkozhat Franz Schmidt zeneszerző, zeneművész és zenepedagógus életművének magyarországi megismertetésére, objektív bemutatására. Nem tudom, beszél-e németül, ismeri-e a bécsi zenei életet, ezek megkönnyíthetik tájékozódását. Szeretném elfelejteni a 2040. bejegyzésben olvasható szövegét.
2054 Ardelao 2016-06-14 16:08:30 [Válasz erre: 2053 smaragd 2016-06-14 13:36:50]
Meg kell adni, a mű 2003. évi, budapesti ősbemutatóját (le)minősítő Szitha Tündének jó füle van. Ott ugyanis ezt írja: "....jól játszotta orgonaszólóit a Virágh András helyett beugró Kovács Róbert." Csak hogy ne érje szó a ház elejét. :)
Meg kell adni, a mű 2003. évi, budapesti ősbemutatóját (le)minősítő Szitha Tündének jó füle van. Ott ugyanis ezt írja: "....jól játszotta orgonaszólóit a Virágh András helyett beugró Kovács Róbert." Csak hogy ne érje szó a ház elejét. :)
2053 smaragd 2016-06-14 13:36:50
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" Nikolaus Harnoncourt Dirigent Robert Kovács Orgel [url]https://youtu.be/O-h5j_OhQ70;Orgel-Solo[/url]
Franz Schmidt:"Das Buch mit sieben Siegeln" Nikolaus Harnoncourt Dirigent Robert Kovács Orgel [url]https://youtu.be/O-h5j_OhQ70;Orgel-Solo[/url]
2052 smaragd 2016-06-14 10:21:04 [Válasz erre: 2051 Ardelao 2016-06-14 05:25:05]
Hatalmas feladat lesz fórum-viszonylatban, 31 oldal letöltve. Jó, hogy megtaláltad! A Franz Schmidt-Orgonaverseny honlapja nemrég újult meg, - amint erről már írtunk - lehet, hogy a 2016 évi bécsi helyszínnel is összefüggésben van a megjelenése, a honlap bővülése. További jó egészséget, erőt kívánok munkáidhoz!
Hatalmas feladat lesz fórum-viszonylatban, 31 oldal letöltve. Jó, hogy megtaláltad! A Franz Schmidt-Orgonaverseny honlapja nemrég újult meg, - amint erről már írtunk - lehet, hogy a 2016 évi bécsi helyszínnel is összefüggésben van a megjelenése, a honlap bővülése. További jó egészséget, erőt kívánok munkáidhoz!
2051 Ardelao 2016-06-14 05:25:05
[url] https://de.wikipedia.org/wiki/Herbert_Zeman;Dr. Herbert Zeman [/url], ny. egyetemi tanár, sok éven át foglalkozott Franz Schmidt életművével, elsősorban „A hétpecsétes könyv” c. oratóriummal. A 2010. évi, 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaversenyen a professzor ünnepi előadást tartott kedvelt zeneszerzője munkásságáról, „Die gläubige Schau des Künstlers – Franz Schmidts Vollendung” (Szabadon: „A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága”) címmel. Az alábbi linken eredetiben az egész előadás elolvasható. Egyes részeinek a fordítását már korábban - más anyagokból idézve – betettem e topikba, de ilyen komplexen – legalább is előadás keretében – talán még senki sem foglalta össze mindazt, amit Franz Schmidtről, mint művészről, tanárról és emberről tudni érdemes. A továbbiakban, ahogyan erőm engedi, megpróbálom ezt az előadást magyarra áttenni, néhol kivonatosan, néhol teljes egészében idézve az előadottakat. A fent említett előadás eredeti szövege tehát itt található meg: [url] http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-OrganCompetition/Competition_2010_files/Doku_2010_web.pdf; Részlet a 2010. évi, 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny dokumentációjából [/url]
[url] https://de.wikipedia.org/wiki/Herbert_Zeman;Dr. Herbert Zeman [/url], ny. egyetemi tanár, sok éven át foglalkozott Franz Schmidt életművével, elsősorban „A hétpecsétes könyv” c. oratóriummal. A 2010. évi, 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaversenyen a professzor ünnepi előadást tartott kedvelt zeneszerzője munkásságáról, „Die gläubige Schau des Künstlers – Franz Schmidts Vollendung” (Szabadon: „A művész hitvallása – Franz Schmidt munkássága”) címmel. Az alábbi linken eredetiben az egész előadás elolvasható. Egyes részeinek a fordítását már korábban - más anyagokból idézve – betettem e topikba, de ilyen komplexen – legalább is előadás keretében – talán még senki sem foglalta össze mindazt, amit Franz Schmidtről, mint művészről, tanárról és emberről tudni érdemes. A továbbiakban, ahogyan erőm engedi, megpróbálom ezt az előadást magyarra áttenni, néhol kivonatosan, néhol teljes egészében idézve az előadottakat. A fent említett előadás eredeti szövege tehát itt található meg: [url] http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-OrganCompetition/Competition_2010_files/Doku_2010_web.pdf; Részlet a 2010. évi, 3. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny dokumentációjából [/url]
