Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
1158 Edmond Dantes 2017-07-10 14:50:51
Seuso-kincsek: nos, azok is megérik a pénzüket, valós és átvitt értelemben. Ha valami (mi nem??) átpolitizált, akkor a Seuso-projekt az; az egész ügy telis-tele van rejtélyes, tisztázatlan szálakkal, a tárgyakhoz jó eséllyel vér tapad. Az első transzport véletlenül a 2014-es választások előtt pár nappal-héttel érkezett "haza". Következő Seuso-transzport: 2018 tavaszán?
Seuso-kincsek: nos, azok is megérik a pénzüket, valós és átvitt értelemben. Ha valami (mi nem??) átpolitizált, akkor a Seuso-projekt az; az egész ügy telis-tele van rejtélyes, tisztázatlan szálakkal, a tárgyakhoz jó eséllyel vér tapad. Az első transzport véletlenül a 2014-es választások előtt pár nappal-héttel érkezett "haza". Következő Seuso-transzport: 2018 tavaszán?
1157 Momo 2017-07-10 14:38:55 [Válasz erre: 1156 Klára 2017-07-10 14:02:57]
Te úgy látod, ebben az ügyben csak a Magyar Állmnak van erkülcsi- és anyagi kötelezettsége, Pákh Imrének meg nincs? Árulhatja, viheti, ahova akarja... plusz az ismert tényekből, feltételezed, hogy a Magyar Állam képviselői rosszhiszeműen járnak el. Oké, ez a te véleményed. Nem értünk egyet.
Te úgy látod, ebben az ügyben csak a Magyar Állmnak van erkülcsi- és anyagi kötelezettsége, Pákh Imrének meg nincs? Árulhatja, viheti, ahova akarja... plusz az ismert tényekből, feltételezed, hogy a Magyar Állam képviselői rosszhiszeműen járnak el. Oké, ez a te véleményed. Nem értünk egyet.
1156 Klára 2017-07-10 14:02:57 [Válasz erre: 1154 Momo 2017-07-10 01:51:31]
"vitte is volna ki az országból" - bocsi, saját tulajdona, miért ne vihette volna ki? Az, hogy a más ember - igazoltan, számlával igazoltan pénzért vett - saját tulajdonát az állam védelem alá helyezi, és nem engedi kivinni, a lopás finomított változata! Egyébként a tulajdonos előéletének vitatott részletei csak az után kerültek előtérbe, hogy nem volt hajlandó a korábban 2 hivatalos, megbízott egyénnel - miniszterrel illetve miniszteri biztossal - egyeztetett és elfogadott vételárból engedni, csak azért, mert valaki ezt kitalálta? Én ezt a magyar szervek részéről sokkal erkölcstelenebbnek tartom. Nem vagyok műtörténész, a képek művészi értékéről nem tudok nyilatkozni, de csak azért aláígérni és szó szerint zár alá vetni, mert állambácsi hatalmi pozícióban van, finoman szólva is erkölcstelen. Ami pedig a jelenlegi tulajdonos vitatott előéletét, műgyűjtői tevékenységét illeti, ezen az alapon jó néhány honfitársunk fennakadna egy ilyen rostán, maximum a műgyűjtői tevékenység kritérium helyett vállalkozói tevékenység kerülne szemrevételezésre. Egyébként mindhárom felvetett kritériummal egyetértek. Nagy presztízs veszteség lesz,ha végül valamelyik nemzetközi bíróság elmeszeli a Magyar Államot!
"vitte is volna ki az országból" - bocsi, saját tulajdona, miért ne vihette volna ki? Az, hogy a más ember - igazoltan, számlával igazoltan pénzért vett - saját tulajdonát az állam védelem alá helyezi, és nem engedi kivinni, a lopás finomított változata! Egyébként a tulajdonos előéletének vitatott részletei csak az után kerültek előtérbe, hogy nem volt hajlandó a korábban 2 hivatalos, megbízott egyénnel - miniszterrel illetve miniszteri biztossal - egyeztetett és elfogadott vételárból engedni, csak azért, mert valaki ezt kitalálta? Én ezt a magyar szervek részéről sokkal erkölcstelenebbnek tartom. Nem vagyok műtörténész, a képek művészi értékéről nem tudok nyilatkozni, de csak azért aláígérni és szó szerint zár alá vetni, mert állambácsi hatalmi pozícióban van, finoman szólva is erkölcstelen. Ami pedig a jelenlegi tulajdonos vitatott előéletét, műgyűjtői tevékenységét illeti, ezen az alapon jó néhány honfitársunk fennakadna egy ilyen rostán, maximum a műgyűjtői tevékenység kritérium helyett vállalkozói tevékenység kerülne szemrevételezésre. Egyébként mindhárom felvetett kritériummal egyetértek. Nagy presztízs veszteség lesz,ha végül valamelyik nemzetközi bíróság elmeszeli a Magyar Államot!
1155 Edmond Dantes 2017-07-10 09:48:09 [Válasz erre: 1152 Klára 2017-07-09 16:18:10]
Csak tessék vigyázni a költségvetési és "politikai" tartalmat hordozó beírásokkal, mert nyomban előterem önkéntes rendőrünk és virtuális nádpálcájával virtuálisan ránk csap :-) Én is láttam sok éve a 3 Munkácsyt Debrecenben. Bár nem vagyok művészettörténész, megkockáztatom, egyetemes művészi értéküket tekintve nem kimagasló alkotások. Másfelől kétségtelenül van valami magasztos abban, ha a 3 kép -már ha a művész tényleg trilógiának szánta- együtt látható, ami jó száz évig sosem volt így. Bővebben erről [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:*feridi%C3%A1k/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Krisztus-tril%C3%B3gi%C3%A1ja;itt[/url] Továbbá a vitatott kép tulajdonosának ilyen-olyan előélete, műgyűjtői tevékenysége is sok tekintetben tisztázatlan, beleértve a vitatott kép valós anyagi értékét. Azt gondolom, a trilógia eszmei és anyagi értéke végső soron mégiscsak akkor teljesedik ki, ha együtt maradnak.
Csak tessék vigyázni a költségvetési és "politikai" tartalmat hordozó beírásokkal, mert nyomban előterem önkéntes rendőrünk és virtuális nádpálcájával virtuálisan ránk csap :-) Én is láttam sok éve a 3 Munkácsyt Debrecenben. Bár nem vagyok művészettörténész, megkockáztatom, egyetemes művészi értéküket tekintve nem kimagasló alkotások. Másfelől kétségtelenül van valami magasztos abban, ha a 3 kép -már ha a művész tényleg trilógiának szánta- együtt látható, ami jó száz évig sosem volt így. Bővebben erről [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:*feridi%C3%A1k/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Krisztus-tril%C3%B3gi%C3%A1ja;itt[/url] Továbbá a vitatott kép tulajdonosának ilyen-olyan előélete, műgyűjtői tevékenysége is sok tekintetben tisztázatlan, beleértve a vitatott kép valós anyagi értékét. Azt gondolom, a trilógia eszmei és anyagi értéke végső soron mégiscsak akkor teljesedik ki, ha együtt maradnak.
1154 Momo 2017-07-10 01:51:31
Igen. Ha minden rendben lenne, mért ne vennék meg...? 1. Most sorozatban költenek ilyesmire (kezdve a Seuso kinccsel). 2. Ezen kívül presztizskérdés is, hogy összehozzák a trilógiát, és 3. Debrecennek is jó lenne, ami hazai pálya a Fidesznek. Csakhogy nyilván kiderült, hogy a jelenlegi tulaj nagyot akar szakítani a Magyar Államon, és a zsarolásnak nem engednek (vitte is volna ki az országból, ha nem tesznek rá védelmet).
Igen. Ha minden rendben lenne, mért ne vennék meg...? 1. Most sorozatban költenek ilyesmire (kezdve a Seuso kinccsel). 2. Ezen kívül presztizskérdés is, hogy összehozzák a trilógiát, és 3. Debrecennek is jó lenne, ami hazai pálya a Fidesznek. Csakhogy nyilván kiderült, hogy a jelenlegi tulaj nagyot akar szakítani a Magyar Államon, és a zsarolásnak nem engednek (vitte is volna ki az országból, ha nem tesznek rá védelmet).
1153 miketyson 2017-07-10 00:50:56 [Válasz erre: 1152 Klára 2017-07-09 16:18:10]
ez ennél szerintem bonyolultabb. példádnál maradva: ha valaki vasárnap este, tudván, hogy nncs otthon kenyered, eladna neked egy zsemlét egymillió forintért, akkor azt mondod, hogy inkább megvárod a hétfő reggelt, nem? a tulajdoos a munkácsikat körülbelül ötvenszeres áron próbálta eladni az államnak,tudva, hogy nagy a nyomás, meg kell venni...
ez ennél szerintem bonyolultabb. példádnál maradva: ha valaki vasárnap este, tudván, hogy nncs otthon kenyered, eladna neked egy zsemlét egymillió forintért, akkor azt mondod, hogy inkább megvárod a hétfő reggelt, nem? a tulajdoos a munkácsikat körülbelül ötvenszeres áron próbálta eladni az államnak,tudva, hogy nagy a nyomás, meg kell venni...
1152 Klára 2017-07-09 16:18:10 [Válasz erre: 1151 Búbánat 2017-06-15 21:47:00]
Én még a letakarás előtt láttam a 3 Munkácsy-t Debrecenben. Grandiózus látvány, elmondhatatlan élmény volt. Láttam idős embereket, akik a terem bejáratától szó szerint térden csúszva közelítették meg, mint egy oltárképet. A mindenkori magyar kormányok szégyene, hogy a Golgota megvásárlására nem képesek - az, hogy nincs pénz, mese habbal. Mint gyakorló háziasszony és családanya pontosan tudom, hogy arra van pénze a családnak, amire akarjuk, csak közös akarat kell, és persze adott esetben egy kicsit spórolni kell. Egész egyszerűen erre nincs politikai akarat. Talán egy fél stadionnal kevesebbet kellene építeni!
Én még a letakarás előtt láttam a 3 Munkácsy-t Debrecenben. Grandiózus látvány, elmondhatatlan élmény volt. Láttam idős embereket, akik a terem bejáratától szó szerint térden csúszva közelítették meg, mint egy oltárképet. A mindenkori magyar kormányok szégyene, hogy a Golgota megvásárlására nem képesek - az, hogy nincs pénz, mese habbal. Mint gyakorló háziasszony és családanya pontosan tudom, hogy arra van pénze a családnak, amire akarjuk, csak közös akarat kell, és persze adott esetben egy kicsit spórolni kell. Egész egyszerűen erre nincs politikai akarat. Talán egy fél stadionnal kevesebbet kellene építeni!
1151 Búbánat 2017-06-15 21:47:00
Lehull a lepel a Golgotáról a Déri Múzeumban Borsod Online, 2017.06.15 15:05 Átmenetileg leveszik a leplet a debreceni Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia részét képező Golgota című festményről a Múzeumok Éjszakája kapcsán, 24-én – jelentette be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón a Déri Múzeum Munkácsy-termében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta: erre azután kerülhet sor, miután telefonon egyeztetett Pákh Imrével, a kép tulajdonosával, aki engedélyt adott erre. A polgármester hozzátette: mivel sajnos továbbra sincs megegyezés Pákh Imre és a magyar állam között a kép további sorsáról, mindhárom monumentális alkotás együttes megtekintésére most csak szombaton, illetve keddtől péntekig lesz lehetőség.
Lehull a lepel a Golgotáról a Déri Múzeumban Borsod Online, 2017.06.15 15:05 Átmenetileg leveszik a leplet a debreceni Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia részét képező Golgota című festményről a Múzeumok Éjszakája kapcsán, 24-én – jelentette be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón a Déri Múzeum Munkácsy-termében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta: erre azután kerülhet sor, miután telefonon egyeztetett Pákh Imrével, a kép tulajdonosával, aki engedélyt adott erre. A polgármester hozzátette: mivel sajnos továbbra sincs megegyezés Pákh Imre és a magyar állam között a kép további sorsáról, mindhárom monumentális alkotás együttes megtekintésére most csak szombaton, illetve keddtől péntekig lesz lehetőség.
1150 Búbánat 2017-06-13 23:24:53 [Válasz erre: 1142 Búbánat 2017-04-29 19:14:30]
[url] http://www.artlimes.hu/hir?id=540; KOVÁSZNAI GYÖRGY ÉS A KORTÁRS ANIMÁCIÓ [/url] A tárlat egyrészt Kovásznai György (1934-1983) legendás animációs életművét, másrészt egy épp a Pannónia Stúdióban gyártás alatt álló új rajzfilmsorozat képeit dolgozza fel. (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.) A kiállítás 2017.05.31. - 2017.06.28. között tekinthető meg a Pannónia Stúdió belső tereiben. (Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)
[url] http://www.artlimes.hu/hir?id=540; KOVÁSZNAI GYÖRGY ÉS A KORTÁRS ANIMÁCIÓ [/url] A tárlat egyrészt Kovásznai György (1934-1983) legendás animációs életművét, másrészt egy épp a Pannónia Stúdióban gyártás alatt álló új rajzfilmsorozat képeit dolgozza fel. (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.) A kiállítás 2017.05.31. - 2017.06.28. között tekinthető meg a Pannónia Stúdió belső tereiben. (Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)
1149 IVA 2017-06-13 04:51:29 [Válasz erre: 1148 Héterő 2017-06-08 13:54:38]
Remélhetőleg itt valami szerepre is utal, nem csupán divatos vizuális motívum.
Remélhetőleg itt valami szerepre is utal, nem csupán divatos vizuális motívum.
1148 Héterő 2017-06-08 13:54:38
A mai magyar irodalomba is becsusszant a [url]https://s04.static.libri.hu/cover/f4/2/3542493_5.jpg;tolószék.[/url]
A mai magyar irodalomba is becsusszant a [url]https://s04.static.libri.hu/cover/f4/2/3542493_5.jpg;tolószék.[/url]
1147 Edmond Dantes 2017-06-08 10:43:34
François Ozont muszáj megnézni és Ozonról (be)írni is muszáj. Legújabb filmje is élvezetes, a szó minőségi értelmében tartalmasan szórakoztató. Az embernek valamiért a pár éve Arany Pálmát nyert Haneke-alkotás, A fehér szalag jut eszébe, később pedig Renoir klasszikus Nagy ábrándja. Csakhogy az utóbbi filmet még egy nagy francia-német háborúskodás követte, remélhetőleg az utolsó. Ozon filmje -mint mondani szokás- jókor, jó helye(ke)n készült, noha nem kizárólag és talán nem is elsősorban pacifista célzatú alkotás mint Renoiré volt 1937-ben, de napjainkban aktuálisabb mint bármikor a 2. világégés óta. A francia fiatalember a Frantz családjánál tett látogatása okának titkába már a film közepe táján beavatja az özvegy menyasszonyt és bennünket is, ám a rendező személyisége és több filmje miatt a nézőben a film végéig, sőt, utána is benne marad a kérdés: vajon tényleg a teljes igazságot láttuk-hallottuk avagy Ozon bőröndje még egy titkos rekeszt rejt? Melyik mese az igazi? Netán az, amit el sem meséltek, csupán a néző fantáziájára bízzák? Lekerekítetlenségében is elgondolkodtató és maradandó darab. A filmben többször hallható [url]https://www.youtube.com/watch?v=s1BDBT9LQJg;Chopin-nocturne[/url] hegedű-átiratban pedig egyszerűen varázslatos. Frantz - francia/német filmdráma, rendező és (Philippe Piazzoval közösen) forgatókönyvíró: François Ozon
François Ozont muszáj megnézni és Ozonról (be)írni is muszáj. Legújabb filmje is élvezetes, a szó minőségi értelmében tartalmasan szórakoztató. Az embernek valamiért a pár éve Arany Pálmát nyert Haneke-alkotás, A fehér szalag jut eszébe, később pedig Renoir klasszikus Nagy ábrándja. Csakhogy az utóbbi filmet még egy nagy francia-német háborúskodás követte, remélhetőleg az utolsó. Ozon filmje -mint mondani szokás- jókor, jó helye(ke)n készült, noha nem kizárólag és talán nem is elsősorban pacifista célzatú alkotás mint Renoiré volt 1937-ben, de napjainkban aktuálisabb mint bármikor a 2. világégés óta. A francia fiatalember a Frantz családjánál tett látogatása okának titkába már a film közepe táján beavatja az özvegy menyasszonyt és bennünket is, ám a rendező személyisége és több filmje miatt a nézőben a film végéig, sőt, utána is benne marad a kérdés: vajon tényleg a teljes igazságot láttuk-hallottuk avagy Ozon bőröndje még egy titkos rekeszt rejt? Melyik mese az igazi? Netán az, amit el sem meséltek, csupán a néző fantáziájára bízzák? Lekerekítetlenségében is elgondolkodtató és maradandó darab. A filmben többször hallható [url]https://www.youtube.com/watch?v=s1BDBT9LQJg;Chopin-nocturne[/url] hegedű-átiratban pedig egyszerűen varázslatos. Frantz - francia/német filmdráma, rendező és (Philippe Piazzoval közösen) forgatókönyvíró: François Ozon
1146 Haandel 2017-06-07 18:29:33
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/Divide_and_rule;Divide and rule[/url]
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/Divide_and_rule;Divide and rule[/url]
1145 Búbánat 2017-05-26 17:16:07 [Válasz erre: 1144 Búbánat 2017-05-26 17:15:33]
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik [/url]
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik [/url]
1144 Búbánat 2017-05-26 17:15:33
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik http://artportal.hu - 2017-05-2 „E hét végéig még látogatható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban a Kincsek Budapestről: A reneszánsztól az avantgárdig című, a két legnagyobb hazai közgyűjtemény anyagából válogatott, kilencven tételt felvonultató kiállítás.” „[…] Spanyol vonatkozásai persze más alkotásoknak is lehetnek: VI. Fülöp is hosszasan időzött például Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix márvány képmása előtt és nem véletlenül került be az anyagba Munkácsy Mihály nagyméretű Liszt-portréja sem, hiszen a magyar zeneszerző-zongoraművész 1844 októberében épp a múzeumnak ma otthont adó épületben adta nagysikerű madridi koncertjét.”
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik http://artportal.hu - 2017-05-2 „E hét végéig még látogatható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban a Kincsek Budapestről: A reneszánsztól az avantgárdig című, a két legnagyobb hazai közgyűjtemény anyagából válogatott, kilencven tételt felvonultató kiállítás.” „[…] Spanyol vonatkozásai persze más alkotásoknak is lehetnek: VI. Fülöp is hosszasan időzött például Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix márvány képmása előtt és nem véletlenül került be az anyagba Munkácsy Mihály nagyméretű Liszt-portréja sem, hiszen a magyar zeneszerző-zongoraművész 1844 októberében épp a múzeumnak ma otthont adó épületben adta nagysikerű madridi koncertjét.”
1143 Edmond Dantes 2017-05-25 09:38:08
A Radnóti Színház Futótűz-előadásáról távozóban arra gondoltam: vajon eddig miért nem filmesítették meg Wajdi Mouawad filmszerűen pergő, időben-térben szerteágazó, sokszereplős, sokcselekményes drámáját? Aztán kiderült: 2010-ben Felperzselt föld címmel már megfilmesítették, 2011-ben Oscar-díjra is jelölték. Súlyában, súlyosságában, horderejében és valamelyest végkifejletében is a görög sorstragédiákra emlékeztet a libanoni születésű, a polgárháború elől családjával kisgyermekként Kanadába menekült Mouawad hosszú, de csaknem mindvégig lebilincselő alkotása. Jelenidőben kezdődik és a keretes szerkezet jegyében jelenidőben fejeződik be a mű, a darab folyamán gyakorta váltakoznak az idősíkok, de a cselekmény mindvégig jól követhető, világos. Egy néhány napja elhunyt asszony, Nawal Marwan végrendeletében úgy rendelkezik, hogy ikergyermekei, Jeanne és Simon kutassák fel Libanonban maradt és/vagy eltűnt apjukat és bátyjukat és ha rájuk bukkannak, adják át nekik az általa írt, névre szóló borítékban található levelet, amelyet az asszony közjegyző barátja ad át az ikreknek, akiknek a kapcsolata anyjukkal évek óta megszakadt. Ifjonti dac és anyjuk iránti -nem egyformán intenzív, de közös- haragjuk, sőt gyűlöletük ellenére, nem kismértékben a jegyző terelgetésének köszönhetően Jeanne mégis felvállalja a nyomozást és a történet elkezdődik...a múltban. A cselekmény középpontjában azonban mégsem a lány (még kevésbé öccse), hanem az anya sorsa, életútja áll, szinte gyereklány korától kezdve, amikor még otthon, Libanonban erőszakkal elvették tőle elsőszülött gyerekét (az ikrek által felkutatandó idősebb fivért), majd rettenetes megpróbáltatásai egy rettenetes polgárháború sújtotta országban, ahonnan valamiképpen sikerült Kanadába jutnia. Boldogságot, megnyugvást azonban ott sem lelhetett, miként igazi családot sem építhetett fel: a múlt borzasztó árnyai ezt lehetetlenné tették. Napjaink menekültválsága, menekültáradata -mondhatnánk- különösen aktuálissá teszi a darab színrevitelét...de szó sincsen aktualizálásról, még kevésbé aktuál-politizálásról. Költőien szép és költőien megrendítő, szikrázóan drámai és megejtően emberközeli a mű, amelyet Alföldi Róbert vitt színre a kicsiny, mégis tágasnak tűnő térben, amely -mint például ugyanott a Learben is- éppen a kis térbe zártság jóvoltából felfokozott drámai hatást kelt. Alföldi mélységes művészi alázattal, hogy ne mondjam, tisztelettudással közelít témához, irodalmi nyersanyaghoz, előadókhoz, közönséghez egyaránt. Rendezése egy szélsőséges világban és egy szélsőséges világot megjelenítő tragédiában: tiszta, összefogott, szélsőségektől mentes. A dramaturg (Kelemen Kristóf) helyében én talán végrehajtottam volna néhány apró igazítást, ráncfelvarrást, netán húzást. Alföldi állandó díszlettervezője, Menczel Róbert színpadképe maximálisan kihasználja, előnyére fordítja a szűk tér lehetőségeit és jók Nagy Fruzsina jelmezei: jók, mert jeleznek, de nem erőszakosak, nem didaktikusak. Nawal, a gyereklány, a fiatalasszony és a halott anya: Kováts Adél fogja és foglalja össze egy emberi élet megannyi drámáját, szenvedését, melyet ikrei elől elhallgatott titkai és emiatt megromlott kapcsolataik tesznek még súlyosabbá. A roppant szerephez szinte önmagát felülmúlva nő föl és járja végig nehéz útját a történésben. Az ő hol szánni- hol szeretni való ellenpontja László Zsolt csetlő-botló, kezét-tördelő jegyzője, aki nagyon is tudatosan látja el az asszony által rábízott feladatot és irányítja az ikerpár cselekedeteit a megismerés, indulataikat a megértés, megbocsátás irányába. Lovas Rozi remekel Nawal húga, Sawda szerepében: az ő lázadó, felejteni és megbocsátani nem akaró indulatait fékezi le Nawal az előadás egyik csúcsjelenetében. Jók a fiatalok: Martinovics Dorina és Olasz Renátó eh. is: magasról indul haragjuk, gyűlöletük: így lesz hatásos a megértésük, megbocsátásuk a katartikus fináléban. Sodró Eliza pompás, bár kicsit tán elrajzolt karaktert hoz az ápolónő alakjában, Pál András kulcsszereplővé válik a végjátékban, parányi szerepében is megvillan a Nawalt annak idején útnak indító nagymama, Csomós Mari (a friss Nemzet Színésze) miként a többiek: Gazsó György, Martin Márta, Schneider Zoltán, Rusznák András és Csarnóy Zsuzsanna. A nagy csapatjátékos Alföldi Róbert ismét nagy csapatot hozott létre és nagy estét csinált. Wajdi Mouawad: Futótűz - Radnóti Színház, 2017. május 19.
A Radnóti Színház Futótűz-előadásáról távozóban arra gondoltam: vajon eddig miért nem filmesítették meg Wajdi Mouawad filmszerűen pergő, időben-térben szerteágazó, sokszereplős, sokcselekményes drámáját? Aztán kiderült: 2010-ben Felperzselt föld címmel már megfilmesítették, 2011-ben Oscar-díjra is jelölték. Súlyában, súlyosságában, horderejében és valamelyest végkifejletében is a görög sorstragédiákra emlékeztet a libanoni születésű, a polgárháború elől családjával kisgyermekként Kanadába menekült Mouawad hosszú, de csaknem mindvégig lebilincselő alkotása. Jelenidőben kezdődik és a keretes szerkezet jegyében jelenidőben fejeződik be a mű, a darab folyamán gyakorta váltakoznak az idősíkok, de a cselekmény mindvégig jól követhető, világos. Egy néhány napja elhunyt asszony, Nawal Marwan végrendeletében úgy rendelkezik, hogy ikergyermekei, Jeanne és Simon kutassák fel Libanonban maradt és/vagy eltűnt apjukat és bátyjukat és ha rájuk bukkannak, adják át nekik az általa írt, névre szóló borítékban található levelet, amelyet az asszony közjegyző barátja ad át az ikreknek, akiknek a kapcsolata anyjukkal évek óta megszakadt. Ifjonti dac és anyjuk iránti -nem egyformán intenzív, de közös- haragjuk, sőt gyűlöletük ellenére, nem kismértékben a jegyző terelgetésének köszönhetően Jeanne mégis felvállalja a nyomozást és a történet elkezdődik...a múltban. A cselekmény középpontjában azonban mégsem a lány (még kevésbé öccse), hanem az anya sorsa, életútja áll, szinte gyereklány korától kezdve, amikor még otthon, Libanonban erőszakkal elvették tőle elsőszülött gyerekét (az ikrek által felkutatandó idősebb fivért), majd rettenetes megpróbáltatásai egy rettenetes polgárháború sújtotta országban, ahonnan valamiképpen sikerült Kanadába jutnia. Boldogságot, megnyugvást azonban ott sem lelhetett, miként igazi családot sem építhetett fel: a múlt borzasztó árnyai ezt lehetetlenné tették. Napjaink menekültválsága, menekültáradata -mondhatnánk- különösen aktuálissá teszi a darab színrevitelét...de szó sincsen aktualizálásról, még kevésbé aktuál-politizálásról. Költőien szép és költőien megrendítő, szikrázóan drámai és megejtően emberközeli a mű, amelyet Alföldi Róbert vitt színre a kicsiny, mégis tágasnak tűnő térben, amely -mint például ugyanott a Learben is- éppen a kis térbe zártság jóvoltából felfokozott drámai hatást kelt. Alföldi mélységes művészi alázattal, hogy ne mondjam, tisztelettudással közelít témához, irodalmi nyersanyaghoz, előadókhoz, közönséghez egyaránt. Rendezése egy szélsőséges világban és egy szélsőséges világot megjelenítő tragédiában: tiszta, összefogott, szélsőségektől mentes. A dramaturg (Kelemen Kristóf) helyében én talán végrehajtottam volna néhány apró igazítást, ráncfelvarrást, netán húzást. Alföldi állandó díszlettervezője, Menczel Róbert színpadképe maximálisan kihasználja, előnyére fordítja a szűk tér lehetőségeit és jók Nagy Fruzsina jelmezei: jók, mert jeleznek, de nem erőszakosak, nem didaktikusak. Nawal, a gyereklány, a fiatalasszony és a halott anya: Kováts Adél fogja és foglalja össze egy emberi élet megannyi drámáját, szenvedését, melyet ikrei elől elhallgatott titkai és emiatt megromlott kapcsolataik tesznek még súlyosabbá. A roppant szerephez szinte önmagát felülmúlva nő föl és járja végig nehéz útját a történésben. Az ő hol szánni- hol szeretni való ellenpontja László Zsolt csetlő-botló, kezét-tördelő jegyzője, aki nagyon is tudatosan látja el az asszony által rábízott feladatot és irányítja az ikerpár cselekedeteit a megismerés, indulataikat a megértés, megbocsátás irányába. Lovas Rozi remekel Nawal húga, Sawda szerepében: az ő lázadó, felejteni és megbocsátani nem akaró indulatait fékezi le Nawal az előadás egyik csúcsjelenetében. Jók a fiatalok: Martinovics Dorina és Olasz Renátó eh. is: magasról indul haragjuk, gyűlöletük: így lesz hatásos a megértésük, megbocsátásuk a katartikus fináléban. Sodró Eliza pompás, bár kicsit tán elrajzolt karaktert hoz az ápolónő alakjában, Pál András kulcsszereplővé válik a végjátékban, parányi szerepében is megvillan a Nawalt annak idején útnak indító nagymama, Csomós Mari (a friss Nemzet Színésze) miként a többiek: Gazsó György, Martin Márta, Schneider Zoltán, Rusznák András és Csarnóy Zsuzsanna. A nagy csapatjátékos Alföldi Róbert ismét nagy csapatot hozott létre és nagy estét csinált. Wajdi Mouawad: Futótűz - Radnóti Színház, 2017. május 19.
1142 Búbánat 2017-04-29 19:14:30 [Válasz erre: 1141 Búbánat 2017-04-29 19:13:46]
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url]
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url]
1141 Búbánat 2017-04-29 19:13:46
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url FIDELIO/MTI 2017.04.29. 12:45 „Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban. A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója - hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora. A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el.[...]"
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url FIDELIO/MTI 2017.04.29. 12:45 „Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban. A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója - hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora. A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el.[...]"
1140 Búbánat 2017-04-29 19:07:55
Lőrinczy György kulturális menedzsert nevezi ki az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatainak ellátására május 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke - közölte a tárca sajtóirodája az MTI-vel pénteken. Az új alelnök megbízatása – operettszínházi főigazgatói feladatkörének megtartása mellett – négy évre szól – olvasható a közleményben. “Megtiszteltetés és szakmai kihívás a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki pozíciója, hiszen az NKA a magyarországi kultúrafinanszírozás, és ezáltal a páratlanul gazdag magyar művészeti élet alappillére. Köszönöm Balog Zoltán miniszter úrnak a bizalmat és a felkérést” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Lőrinczy György. Hozzátette: ebben a funkciómban sem kíván mást tenni, mint a szakmában eltöltött harminc évében, illetve a közelmúltban az NKA Színházművészeti Kollégiumának vagy az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagjaként. “Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni. Valamennyi fontos kérdésben a kormányzati döntéshozók és a szakmai szereplők konstruktív és őszinte párbeszédét kívánom támogatni, mindenekelőtt azonban a nemrégiben átalakított adminisztratív rendszer megújuló működését kell segítenem” – fogalmazott Lőrinczy György.
Lőrinczy György kulturális menedzsert nevezi ki az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatainak ellátására május 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke - közölte a tárca sajtóirodája az MTI-vel pénteken. Az új alelnök megbízatása – operettszínházi főigazgatói feladatkörének megtartása mellett – négy évre szól – olvasható a közleményben. “Megtiszteltetés és szakmai kihívás a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki pozíciója, hiszen az NKA a magyarországi kultúrafinanszírozás, és ezáltal a páratlanul gazdag magyar művészeti élet alappillére. Köszönöm Balog Zoltán miniszter úrnak a bizalmat és a felkérést” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Lőrinczy György. Hozzátette: ebben a funkciómban sem kíván mást tenni, mint a szakmában eltöltött harminc évében, illetve a közelmúltban az NKA Színházművészeti Kollégiumának vagy az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagjaként. “Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni. Valamennyi fontos kérdésben a kormányzati döntéshozók és a szakmai szereplők konstruktív és őszinte párbeszédét kívánom támogatni, mindenekelőtt azonban a nemrégiben átalakított adminisztratív rendszer megújuló működését kell segítenem” – fogalmazott Lőrinczy György.
1139 Edmond Dantes 2017-03-30 20:09:44
Martin McDonagh ír sikerszerző 2015-ös londoni sláger-újdonsága gyorsan Pestre, a Katonába ért. Szórakoztató, fekete-abszurd angol komédia a Hóhérok egy papírforma szerint korántsem vicces témában. 1965, a halálbüntetést éppen most törölték el Britanniában, a munka nélkül maradt utolsó hóhér kocsmát nyit valahol a kevéssé vonzó Észak-Angliában. A kocsma éli mindennapi (értsd: részeg) életét, közben egy bűnügyi szál is belopódzik a történetbe..."Félnetek nem kell" (én az abszurd műfaja miatt előzetesen féltem): a darab nem hatol lélektani mélységekbe, nem elmélkedik hosszasan a "legyen-e-halálbüntetés?" kérdéséről, mondjuk szórakoztató lektűr, akár szilveszteri mulatságnak is elmegy ott, kicsit hosszú első és megfelelő méretű második résszel. A színészként Enyedi Ildikó díjnyertes filmjében nemrég debütáló Morcsányi Géza vélhetően bravúros (félre)fordítása elhozza az észak-angliai korcsma többszörösen kifacsart tájszólását. Gothár Péter nagyon tud "McDonaghul": rendezői és díszlettervezői kezei közt a színészek szokott és elvárt nívójukon hozzák formájukat. Fekete Ernő excellál mint "második legjobb főhóhér"; a legjobb és tényleg létezett főhóhér, Pierrepoint is megjelenik a fináléban: Máté Gábor. Rezes Judit kiváló a gintől átitatott korcsmárosné alakjában, tetszett 15 éves lányuk szerepében Jordán Adél, nemkülönben Tasnádi Bence és persze a többiek is: A Társulat. (Martin McDonagh: Hóhérok, Katona József Színház, 2017.03.22.)
Martin McDonagh ír sikerszerző 2015-ös londoni sláger-újdonsága gyorsan Pestre, a Katonába ért. Szórakoztató, fekete-abszurd angol komédia a Hóhérok egy papírforma szerint korántsem vicces témában. 1965, a halálbüntetést éppen most törölték el Britanniában, a munka nélkül maradt utolsó hóhér kocsmát nyit valahol a kevéssé vonzó Észak-Angliában. A kocsma éli mindennapi (értsd: részeg) életét, közben egy bűnügyi szál is belopódzik a történetbe..."Félnetek nem kell" (én az abszurd műfaja miatt előzetesen féltem): a darab nem hatol lélektani mélységekbe, nem elmélkedik hosszasan a "legyen-e-halálbüntetés?" kérdéséről, mondjuk szórakoztató lektűr, akár szilveszteri mulatságnak is elmegy ott, kicsit hosszú első és megfelelő méretű második résszel. A színészként Enyedi Ildikó díjnyertes filmjében nemrég debütáló Morcsányi Géza vélhetően bravúros (félre)fordítása elhozza az észak-angliai korcsma többszörösen kifacsart tájszólását. Gothár Péter nagyon tud "McDonaghul": rendezői és díszlettervezői kezei közt a színészek szokott és elvárt nívójukon hozzák formájukat. Fekete Ernő excellál mint "második legjobb főhóhér"; a legjobb és tényleg létezett főhóhér, Pierrepoint is megjelenik a fináléban: Máté Gábor. Rezes Judit kiváló a gintől átitatott korcsmárosné alakjában, tetszett 15 éves lányuk szerepében Jordán Adél, nemkülönben Tasnádi Bence és persze a többiek is: A Társulat. (Martin McDonagh: Hóhérok, Katona József Színház, 2017.03.22.)
1138 IVA 2017-03-20 03:48:02
Nemrég az Operaház főzeneigazgatójának „fellépési naptára” kapcsán esett szó arról, mi a főzeneigazgató feladata. Nem foglaltam állást a vitában, mert nem tudom, hogy erre a kérdésre a zene- vagy színháztudomány, illetve csupán az egyes gyakorlatok adnak-e választ. (Érdekes módon nem találtam a főzeneigazgató fogalmát definiáló szócikkeket.) Egyéb dolgok után böngészve akadtam egy 1960-as Nemzeti színházi bemutató, az [url]http://szovirod.blogspot.hu/2017/01/szekeres-jozsef-ismerkedes-egy-nagy.html;Irkutszki történet[/url] plakátjára (a cikkből nagyítható), amelynek alsó sávja egyéb előadásokra is felhívja a figyelmet. Marton Endre, Ádám Ottó „mellett” a nagy presztízsű klasszikusok (Az ember tragédiája, Vízkereszt vagy amit akartok, Antonius és Cleopatra) Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész kezében voltak. Nyilván több más darab is, sőt játszott is rendesen, filmezett is, később televíziózott is. Major ekkor (1945-től 1962-ig) a Nemzeti Színház igazgatója volt. (Majd főrendezője.) Ehhez sem fűzök állásfoglalást, csupán annyit, hogy hagyományok, példák (példaképek) mindig akadnak.
Nemrég az Operaház főzeneigazgatójának „fellépési naptára” kapcsán esett szó arról, mi a főzeneigazgató feladata. Nem foglaltam állást a vitában, mert nem tudom, hogy erre a kérdésre a zene- vagy színháztudomány, illetve csupán az egyes gyakorlatok adnak-e választ. (Érdekes módon nem találtam a főzeneigazgató fogalmát definiáló szócikkeket.) Egyéb dolgok után böngészve akadtam egy 1960-as Nemzeti színházi bemutató, az [url]http://szovirod.blogspot.hu/2017/01/szekeres-jozsef-ismerkedes-egy-nagy.html;Irkutszki történet[/url] plakátjára (a cikkből nagyítható), amelynek alsó sávja egyéb előadásokra is felhívja a figyelmet. Marton Endre, Ádám Ottó „mellett” a nagy presztízsű klasszikusok (Az ember tragédiája, Vízkereszt vagy amit akartok, Antonius és Cleopatra) Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész kezében voltak. Nyilván több más darab is, sőt játszott is rendesen, filmezett is, később televíziózott is. Major ekkor (1945-től 1962-ig) a Nemzeti Színház igazgatója volt. (Majd főrendezője.) Ehhez sem fűzök állásfoglalást, csupán annyit, hogy hagyományok, példák (példaképek) mindig akadnak.
1137 lujza 2017-03-19 03:14:37 [Válasz erre: 1136 Edmond Dantes 2017-03-18 11:39:18]
Igazad van, írtad, hogy szép a film. csak én a szónak egészen más jelentésére gondoltam. Azt hiszem, ott akadtam ki, amikor azt írtad, hogy Mária vágyának titokzatos tárgya Endre. Én ezt félremagyarázásnak gondolom.
Igazad van, írtad, hogy szép a film. csak én a szónak egészen más jelentésére gondoltam. Azt hiszem, ott akadtam ki, amikor azt írtad, hogy Mária vágyának titokzatos tárgya Endre. Én ezt félremagyarázásnak gondolom.
1136 Edmond Dantes 2017-03-18 11:39:18 [Válasz erre: 1135 lujza 2017-03-18 02:53:10]
Hát igen, én sosem értek semmit és semmihez...csak most jöttél rá? Mások itt már rég tudtomra adták ugyanezt... Mellesleg árva szóval se írtam, hogy nem szép film, ellenkezőleg: azt írtam, "minden szép..." stb. Az, hogy "nem nagyon tudok mit kezdeni vele", nem jelenti azt, hogy lerántottam volna. Ha elolvasol még egyszer (nem muszáj) rá fogsz jönni, hogy minden sorom védhető, vállalható.
Hát igen, én sosem értek semmit és semmihez...csak most jöttél rá? Mások itt már rég tudtomra adták ugyanezt... Mellesleg árva szóval se írtam, hogy nem szép film, ellenkezőleg: azt írtam, "minden szép..." stb. Az, hogy "nem nagyon tudok mit kezdeni vele", nem jelenti azt, hogy lerántottam volna. Ha elolvasol még egyszer (nem muszáj) rá fogsz jönni, hogy minden sorom védhető, vállalható.
1135 lujza 2017-03-18 02:53:10 [Válasz erre: 1133 Edmond Dantes 2017-03-16 10:01:00]
Én azt hiszem, semmit se értettél. Nagyon szép film.
Én azt hiszem, semmit se értettél. Nagyon szép film.
1134 tiramisu 2017-03-17 11:34:29 [Válasz erre: 1133 Edmond Dantes 2017-03-16 10:01:00]
A Miért? -ekre , Miért ne! a válaszom. Szép a film. Örülök a sikerének.A közönség is élvezte ! A világítás felkapcsolásakor megérdemelt tapssal jutalmazta az alkotást.
A Miért? -ekre , Miért ne! a válaszom. Szép a film. Örülök a sikerének.A közönség is élvezte ! A világítás felkapcsolásakor megérdemelt tapssal jutalmazta az alkotást.
1133 Edmond Dantes 2017-03-16 10:01:00 [Válasz erre: 1128 lujza 2017-03-06 01:21:01]
Tegnap este megnéztem a Testről és lélekrőlt. Bevallom, nem nagyon tudok mit kezdeni vele. Remélem mindent értettem, valós történéseket és szimbolikát egyaránt. Minden szép, minden jó, minden nagyon művészi, (sok) minden jól szájbarágós: szarvasok etc., az ún. halivudi stílus (milyen is az?) szerelmesei sem csalódhatnak a végkifejlet tekintetében. Enyedi Ildikó ill. filmje egy darabig úgy tesz, mintha egy igazi, sokszereplős, több szálon futó, cselekményes történetet akarna elmesélni, aztán úgy a felétől -virtuálisan- legyint egyet és nyilvánvalóan kizárólag a két főszereplőre fókuszál. Hogy miért tesz így és hogy kit jelenít meg, kit álmodik bele Mária (Borbély Alexanrda) figurájába, az számomra nem kétséges. Miként az sem, hogy "Mária" vágyainak titokzatos tárgya, Endre szerepére miért éppen a színésznek amatőr, most debütáló Morcsányi Gézát kérte fel. A pesti színjátszás számos kiválóságát és szerepüket csupán szükséges körítésként, elillanó epizód(isták)ként kezeli, kár. E réges-régi vonzalom ihlethette a mag(v)asan díjazott alkotást, melyet a zsúfolt nézőtér dicséretes figyelemmel, pisszenés nélkül követett végig két órán át, a záró stáblista utolsó kockájáig.
Tegnap este megnéztem a Testről és lélekrőlt. Bevallom, nem nagyon tudok mit kezdeni vele. Remélem mindent értettem, valós történéseket és szimbolikát egyaránt. Minden szép, minden jó, minden nagyon művészi, (sok) minden jól szájbarágós: szarvasok etc., az ún. halivudi stílus (milyen is az?) szerelmesei sem csalódhatnak a végkifejlet tekintetében. Enyedi Ildikó ill. filmje egy darabig úgy tesz, mintha egy igazi, sokszereplős, több szálon futó, cselekményes történetet akarna elmesélni, aztán úgy a felétől -virtuálisan- legyint egyet és nyilvánvalóan kizárólag a két főszereplőre fókuszál. Hogy miért tesz így és hogy kit jelenít meg, kit álmodik bele Mária (Borbély Alexanrda) figurájába, az számomra nem kétséges. Miként az sem, hogy "Mária" vágyainak titokzatos tárgya, Endre szerepére miért éppen a színésznek amatőr, most debütáló Morcsányi Gézát kérte fel. A pesti színjátszás számos kiválóságát és szerepüket csupán szükséges körítésként, elillanó epizód(isták)ként kezeli, kár. E réges-régi vonzalom ihlethette a mag(v)asan díjazott alkotást, melyet a zsúfolt nézőtér dicséretes figyelemmel, pisszenés nélkül követett végig két órán át, a záró stáblista utolsó kockájáig.
1132 IVA 2017-03-13 01:58:18
Nem tartanám mindenáron fontosnak bejegyezni ide a [url]http://www.akibic.hu/kultura/item/2486-nagy-bejelentest-tett-a-saul-fia-sztarja-mindenki-megdobbent;Röhrig Géza amatőr színész lehetőségeiről és választásairól szóló kis interjú[/url]t, ha nem kapcsolódna az Opera-topicban gyakran felmerülő és éppen kiújult témához. Nem mindig tudjuk, hogy feltétlenül áldozat az a művész, aki háttérbe szorul, vagy mellőzöttnek tűnik. A példának hozott eset hőse ugyan nem hivatásos színész, és nem is mindennapos privát személyiség, de kétségtelenül nagy sikert ért el hirtelenül, és választhatná a könnyebb, látványosabb és anyagilag és kecsegtetőbb utat is. Van, aki nyilatkozik ilyen ügyben, van, aki nem.
Nem tartanám mindenáron fontosnak bejegyezni ide a [url]http://www.akibic.hu/kultura/item/2486-nagy-bejelentest-tett-a-saul-fia-sztarja-mindenki-megdobbent;Röhrig Géza amatőr színész lehetőségeiről és választásairól szóló kis interjú[/url]t, ha nem kapcsolódna az Opera-topicban gyakran felmerülő és éppen kiújult témához. Nem mindig tudjuk, hogy feltétlenül áldozat az a művész, aki háttérbe szorul, vagy mellőzöttnek tűnik. A példának hozott eset hőse ugyan nem hivatásos színész, és nem is mindennapos privát személyiség, de kétségtelenül nagy sikert ért el hirtelenül, és választhatná a könnyebb, látványosabb és anyagilag és kecsegtetőbb utat is. Van, aki nyilatkozik ilyen ügyben, van, aki nem.
1131 Búbánat 2017-03-12 14:52:13 [Válasz erre: 1129 Búbánat 2017-03-12 14:47:18]
Kapcs. 1129. sorszám Francia árverési szokás, hogy hasonló „nemzeti kincsekhez”, írókhoz, tudósokhoz kapcsolódó kollekciók esetében a közintézmények elővásárlási joggal rendelkeznek, így nem is csoda, hogy mind az író szülővárosa, Nantes, mind lakhelye, Amiens képviseltette magát az aukción, ahol személyesen, telefonon, illetve interneten is lehetett licitálni. Nantes városa végül több dokumentummal, színezett rézkarccal, litográfiával, valamint jó néhány értékes plakáttal lett gazdagabb, például a 80 nap alatt a Föld körül 1886-os színházi bemutatóját hirdető darabbal. A párizsi Théatre du Châtelet-ban nagy sikerrel, hatvan évig futó előadás szövegkönyvét Verne maga írta Adolphe Dennery segédletével. Jules Verne az 1880-as években költözött az észak-franciaországi Amiens-be, ahol haláláig lakott, sírja is az amiens-i Madeleine temetőben található. A múlt héten tartott aukción az Amiens-i Városi Könyvtár az író Honorine Devi- ane-nal kötött házasságához kapcsolódó leveleket szerzett meg, melyek közül négy Verne szignójával van ellátva. A fent említett, kuriózumnak számító térképre viszont mind ez idáig egyik közintézmény sem volt vevő.
Kapcs. 1129. sorszám Francia árverési szokás, hogy hasonló „nemzeti kincsekhez”, írókhoz, tudósokhoz kapcsolódó kollekciók esetében a közintézmények elővásárlási joggal rendelkeznek, így nem is csoda, hogy mind az író szülővárosa, Nantes, mind lakhelye, Amiens képviseltette magát az aukción, ahol személyesen, telefonon, illetve interneten is lehetett licitálni. Nantes városa végül több dokumentummal, színezett rézkarccal, litográfiával, valamint jó néhány értékes plakáttal lett gazdagabb, például a 80 nap alatt a Föld körül 1886-os színházi bemutatóját hirdető darabbal. A párizsi Théatre du Châtelet-ban nagy sikerrel, hatvan évig futó előadás szövegkönyvét Verne maga írta Adolphe Dennery segédletével. Jules Verne az 1880-as években költözött az észak-franciaországi Amiens-be, ahol haláláig lakott, sírja is az amiens-i Madeleine temetőben található. A múlt héten tartott aukción az Amiens-i Városi Könyvtár az író Honorine Devi- ane-nal kötött házasságához kapcsolódó leveleket szerzett meg, melyek közül négy Verne szignójával van ellátva. A fent említett, kuriózumnak számító térképre viszont mind ez idáig egyik közintézmény sem volt vevő.
1130 Búbánat 2017-03-12 14:48:38 [Válasz erre: 1129 Búbánat 2017-03-12 14:47:18]
[/url] [url] http://magyaridok.hu/lugas/lincoln-sziget-rejtelye-1468438/; A LINCOLN-SZIGET REJTÉLYE [/url]
[/url] [url] http://magyaridok.hu/lugas/lincoln-sziget-rejtelye-1468438/; A LINCOLN-SZIGET REJTÉLYE [/url]
1129 Búbánat 2017-03-12 14:47:18
A Magyar Idők szombati számából másolom ide: A leghíresebb francia aukciósházban, a párizsi Hôtel Drouot-ban 166 tételből álló Verne-kollekciót bocsátottak árverésre múlt héten. A magángyűjtemény darabjai mintegy 425 ezer euró összértékben keltek el, ám a legértékesebb darab, a francia író által saját kezűleg rajzolt térkép nem talált vevőre. A 2012-ben elhunyt svájci műgyűjtő, Jules Verne-specialista Éric Weissenberg hagyatékából származó kollekciót bocsátott árverésre a tulajdonos Boisgirard–Antonini cég március elején Párizsban. A 166 darabból álló gyűjteményben levelekre, fotókra, rézkarcokra, első kiadásokra és egyedi kötetekre lehetett licitálni. A kollekció legérdekesebb tételeit, köztük egy 1874-ből származó térképet, melyet Verne maga rajzolt A rejtelmes sziget című regénye első kiadásához, a Drouot aukciósház hagyományainak megfelelően az aukció előtt a nagyközönség is megtekinthette. Az itthon sokáig csak Verne Gyulaként ismert francia író (1828–1905) egyik legkedveltebb regénye A rejtelmes sziget, melyben többek közt az író történeteinek legendás alakja, Nemo kapitány sorsára is fény derül. A kollekció legértékesebb darabjaként számon tartott, 21×13 cm-es térkép az elefántfej formájú Lincoln-szigetet ábrázolja, rajta Verne saját kezű, vörös és fekete tintával írt megjegyzéseivel (a sziget részei, tájegységek neve angolul szerepelnek). Az először folytatásokban, majd 1875-ben kiadójánál, a Hetzelnél megjelent regényben szereplő térképet Verne eredetije alapján már Jules Férat grafikus rajzolta – a magyar kiadásokban is utóbbit láthatjuk. A 100 és 150 ezer euró közé becsült térkép végül nem kelt el az árverésen, az AFP francia hírügynökség jelentése szerint aukción kívüli, csökkentett árú eladása zajlik. Gazdára talált ugyanakkor, több mint 52 ezer euróért, A rejtelmes sziget egy egyedi kötésű, kemény fedeles példánya, melyből mindösszesen öt darab készült még 1874-ben a regényt folytatásokban megjelentető Bibliothéque d’éducation et de récréationnál. Szintén elkelt egy 1856-ból származó fénykép, mely a 28 éves írót ábrázolja. Mivel a fotó Verne saját tulajdonát képezte, és nem készült róla másolat, ezért értékét öt-hatezer euró közé becsülték. Már jóval nagyobb összegért, mintegy nyolc-tízezer euróért lehetett hozzájutni az árverésen az író első nagyregényének, az Öt hét léghajón-nak 1865-ből származó első kiadásához. Az aukcióra bocsátott kötet különlegessége, hogy a híres francia fotográfus, Nadar által 1873-ban készített fénykép van beletűzve, amelyen Verne feltételezett szeretője, Estelle Hénin látható.
A Magyar Idők szombati számából másolom ide: A leghíresebb francia aukciósházban, a párizsi Hôtel Drouot-ban 166 tételből álló Verne-kollekciót bocsátottak árverésre múlt héten. A magángyűjtemény darabjai mintegy 425 ezer euró összértékben keltek el, ám a legértékesebb darab, a francia író által saját kezűleg rajzolt térkép nem talált vevőre. A 2012-ben elhunyt svájci műgyűjtő, Jules Verne-specialista Éric Weissenberg hagyatékából származó kollekciót bocsátott árverésre a tulajdonos Boisgirard–Antonini cég március elején Párizsban. A 166 darabból álló gyűjteményben levelekre, fotókra, rézkarcokra, első kiadásokra és egyedi kötetekre lehetett licitálni. A kollekció legérdekesebb tételeit, köztük egy 1874-ből származó térképet, melyet Verne maga rajzolt A rejtelmes sziget című regénye első kiadásához, a Drouot aukciósház hagyományainak megfelelően az aukció előtt a nagyközönség is megtekinthette. Az itthon sokáig csak Verne Gyulaként ismert francia író (1828–1905) egyik legkedveltebb regénye A rejtelmes sziget, melyben többek közt az író történeteinek legendás alakja, Nemo kapitány sorsára is fény derül. A kollekció legértékesebb darabjaként számon tartott, 21×13 cm-es térkép az elefántfej formájú Lincoln-szigetet ábrázolja, rajta Verne saját kezű, vörös és fekete tintával írt megjegyzéseivel (a sziget részei, tájegységek neve angolul szerepelnek). Az először folytatásokban, majd 1875-ben kiadójánál, a Hetzelnél megjelent regényben szereplő térképet Verne eredetije alapján már Jules Férat grafikus rajzolta – a magyar kiadásokban is utóbbit láthatjuk. A 100 és 150 ezer euró közé becsült térkép végül nem kelt el az árverésen, az AFP francia hírügynökség jelentése szerint aukción kívüli, csökkentett árú eladása zajlik. Gazdára talált ugyanakkor, több mint 52 ezer euróért, A rejtelmes sziget egy egyedi kötésű, kemény fedeles példánya, melyből mindösszesen öt darab készült még 1874-ben a regényt folytatásokban megjelentető Bibliothéque d’éducation et de récréationnál. Szintén elkelt egy 1856-ból származó fénykép, mely a 28 éves írót ábrázolja. Mivel a fotó Verne saját tulajdonát képezte, és nem készült róla másolat, ezért értékét öt-hatezer euró közé becsülték. Már jóval nagyobb összegért, mintegy nyolc-tízezer euróért lehetett hozzájutni az árverésen az író első nagyregényének, az Öt hét léghajón-nak 1865-ből származó első kiadásához. Az aukcióra bocsátott kötet különlegessége, hogy a híres francia fotográfus, Nadar által 1873-ban készített fénykép van beletűzve, amelyen Verne feltételezett szeretője, Estelle Hénin látható.
1128 lujza 2017-03-06 01:21:01 [Válasz erre: 1127 IVA 2017-03-03 04:52:13]
Különlegesen szép film a Testről és lélekről. Finom, érzékeny, hiteles munka. Kicsit hosszú, de ezt a témát csak lassan lehet elmondani. Kiválóak és hitelesek a főszereplők, de a többiek is, pl. Békés Itala elképesztő! Remek az operatőri munka, fantasztikusak az álomjelenetek. Megrázó jelenet éppúgy van benne, mint humoros, és valahogy nagyon magyar. Szerintem Enyedi legjobb filmje, érdemes volt sokáig várnia rá! Igencsak többet ér, mint sok olyan operaelőadás, amiről itt beszámolót olvasok. Szerintem továbbra is fogják adni az Urániában is.
Különlegesen szép film a Testről és lélekről. Finom, érzékeny, hiteles munka. Kicsit hosszú, de ezt a témát csak lassan lehet elmondani. Kiválóak és hitelesek a főszereplők, de a többiek is, pl. Békés Itala elképesztő! Remek az operatőri munka, fantasztikusak az álomjelenetek. Megrázó jelenet éppúgy van benne, mint humoros, és valahogy nagyon magyar. Szerintem Enyedi legjobb filmje, érdemes volt sokáig várnia rá! Igencsak többet ér, mint sok olyan operaelőadás, amiről itt beszámolót olvasok. Szerintem továbbra is fogják adni az Urániában is.
1127 IVA 2017-03-03 04:52:13 [Válasz erre: 1125 lujza 2017-03-03 01:48:30]
Attól tartok, ha nekem annyira nem fog tetszeni, mint Az én XX. századom, a Bűvös vadász, vagy a kritikusok által magasztalt Simon mágus, akkor én sem fogom jónak tartani. Ha pedig annyira nem, mint a Tamás és Juli, akkor egyenesen rossznak. A filmhéten való kedvezményes vetítéséről lemaradok, azt pedig nem tudom még, szeretnék-e annyit (vagy még többet) költeni rá, mint egy „erkeles” előadásra.
Attól tartok, ha nekem annyira nem fog tetszeni, mint Az én XX. századom, a Bűvös vadász, vagy a kritikusok által magasztalt Simon mágus, akkor én sem fogom jónak tartani. Ha pedig annyira nem, mint a Tamás és Juli, akkor egyenesen rossznak. A filmhéten való kedvezményes vetítéséről lemaradok, azt pedig nem tudom még, szeretnék-e annyit (vagy még többet) költeni rá, mint egy „erkeles” előadásra.
1126 IVA 2017-03-03 04:44:46 [Válasz erre: 1123 Momo 2017-03-02 01:17:31]
Olyan, amilyen – ez szerintem is pontos méltatás. Hogy mennyire értünk egyet a film legnagyobb, mindenesetre legszenzációsabb nemzetközi díjazásával, az akkor tudnánk megmondani, ha láttuk volna a mezőny valamennyi alkotását, amelyeknél többre értékelték, sőt, ha ismernénk korábbi évek díjazott rövidfilmjeit is. Nekem is tetszett a Mindenki, de még mielőtt nyert, úgy gondoltam, hogy az utóbbi másfél évtizedben minden évben akadt egy-két ilyen jó magyar rövidfilm. Ugyanakkor az is egy képességet feltételez, hogy egy alkotó vagy egy alkotógárda jelentős versenyig, sőt díjig tudja vinni a filmjét. Én azért úgy gondolom, ha egy újságíró aláírja a cikkét, abban a „nem jó” vagy a „rossz” a „neki nem tetszett” szinonimája. Amint a fórumra írt véleményünkben is.
Olyan, amilyen – ez szerintem is pontos méltatás. Hogy mennyire értünk egyet a film legnagyobb, mindenesetre legszenzációsabb nemzetközi díjazásával, az akkor tudnánk megmondani, ha láttuk volna a mezőny valamennyi alkotását, amelyeknél többre értékelték, sőt, ha ismernénk korábbi évek díjazott rövidfilmjeit is. Nekem is tetszett a Mindenki, de még mielőtt nyert, úgy gondoltam, hogy az utóbbi másfél évtizedben minden évben akadt egy-két ilyen jó magyar rövidfilm. Ugyanakkor az is egy képességet feltételez, hogy egy alkotó vagy egy alkotógárda jelentős versenyig, sőt díjig tudja vinni a filmjét. Én azért úgy gondolom, ha egy újságíró aláírja a cikkét, abban a „nem jó” vagy a „rossz” a „neki nem tetszett” szinonimája. Amint a fórumra írt véleményünkben is.
1125 lujza 2017-03-03 01:48:30 [Válasz erre: 1123 Momo 2017-03-02 01:17:31]
Enyedi Ildikó filmjéről is olvastam kritikát, ami jól lehúzta. Igaz, még az Arany medve előtt.
Enyedi Ildikó filmjéről is olvastam kritikát, ami jól lehúzta. Igaz, még az Arany medve előtt.
1124 Momo 2017-03-02 01:25:11
Ja igen: nekem tetszett. Jó volt látni ezt a filmet. Köszönet az alkotóknak! :-))
Ja igen: nekem tetszett. Jó volt látni ezt a filmet. Köszönet az alkotóknak! :-))
1123 Momo 2017-03-02 01:17:31 [Válasz erre: 1122 Momo 2017-03-02 01:09:19]
(Ugyanis ez a film, nem jó, vagy rossz, hanem: olyan amilyen. Az egy más kérdés, hogy az emberek rendszeresen azt hiszik, hogy ami nekik "nem tetszik" az alapvetően "rossz" is egyben. Pedig hát simán lehet, hogy csak nem elég nyitottak, vagy valami miatt épp képtelenek észrevenni a pozitívumokat.)
(Ugyanis ez a film, nem jó, vagy rossz, hanem: olyan amilyen. Az egy más kérdés, hogy az emberek rendszeresen azt hiszik, hogy ami nekik "nem tetszik" az alapvetően "rossz" is egyben. Pedig hát simán lehet, hogy csak nem elég nyitottak, vagy valami miatt épp képtelenek észrevenni a pozitívumokat.)
1122 Momo 2017-03-02 01:09:19
Ezen meg röhögök: [url]https://444.hu/2017/02/28/tegyuk-a-szivunkre-a-kezunket-hiaba-kapott-oscart-nem-igazan-jo-film-a-mindenki;Hiába kapott Oscart, nem igazán jó film a Mindenki[/url] - 444 "ez a film összességében nem több, mint egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet" (Vajda Gábor - 444)
Ezen meg röhögök: [url]https://444.hu/2017/02/28/tegyuk-a-szivunkre-a-kezunket-hiaba-kapott-oscart-nem-igazan-jo-film-a-mindenki;Hiába kapott Oscart, nem igazán jó film a Mindenki[/url] - 444 "ez a film összességében nem több, mint egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet" (Vajda Gábor - 444)
1121 Momo 2017-03-02 01:06:49
Honnan jött a film alapötlete? "Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé." (Deák Kristóf interjú - index)
Honnan jött a film alapötlete? "Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé." (Deák Kristóf interjú - index)
1120 Edmond Dantes 2017-03-01 16:57:23 [Válasz erre: 1116 Cilike 2017-02-27 18:36:22]
Igy igaz,van szimbolikus jelentese,van bizony espedig tagabb ertelemben is,nem kicsit,nagyon ld 1113 itt.
Igy igaz,van szimbolikus jelentese,van bizony espedig tagabb ertelemben is,nem kicsit,nagyon ld 1113 itt.
1119 Cilike 2017-02-28 15:04:52 [Válasz erre: 1118 macskás 2017-02-28 11:18:08]
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?
1117 Búbánat 2017-02-28 10:38:47
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője. A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak. Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át. [url] http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1702/_gy__201722782758/gallery.xml&rovat=fotoriport; Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak [/url]
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője. A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak. Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át. [url] http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1702/_gy__201722782758/gallery.xml&rovat=fotoriport; Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak [/url]
1116 Cilike 2017-02-27 18:36:22 [Válasz erre: 1115 IVA 2017-02-27 17:53:02]
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.
1115 IVA 2017-02-27 17:53:02 [Válasz erre: 1114 Cilike 2017-02-27 12:46:09]
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.) Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.) Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?
1114 Cilike 2017-02-27 12:46:09 [Válasz erre: 1113 Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22]
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.
1113 Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22
Mindenki (Sing) Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017 Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!
Mindenki (Sing) Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017 Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!
1112 Edmond Dantes 2017-02-27 09:31:31
Holdfény (Moonlight) Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017 Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja. Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.
Holdfény (Moonlight) Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017 Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja. Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.
1111 macskás 2017-02-26 08:04:53
1111
1111
1110 macskás 2017-02-26 08:04:40
1109 Edmond Dantes 2017-02-22 21:19:21 [Válasz erre: 1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05]
Helyesbítés: A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok. A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!
Helyesbítés: A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok. A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!
