Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
1108 IVA 2017-02-22 17:22:08 [Válasz erre: 1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05]
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.) A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.) A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.
1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén. 1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van. 2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén. 1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van. 2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.
1106 IVA 2017-02-20 02:23:48 [Válasz erre: 1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29]
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)
1105 Edmond Dantes 2017-02-19 10:18:32 [Válasz erre: 1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29]
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.
1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29 [Válasz erre: 1102 IVA 2017-02-18 22:04:13]
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.
1103 IVA 2017-02-18 22:07:37 [Válasz erre: 1101 Momo 2017-02-18 10:42:21]
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges. Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges. Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.
1102 IVA 2017-02-18 22:04:13 [Válasz erre: 1100 Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38]
Na hát! Jó tudni, köszönöm! A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.
Na hát! Jó tudni, köszönöm! A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.
1101 Momo 2017-02-18 10:42:21 [Válasz erre: 1099 IVA 2017-02-18 05:31:57]
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)
1100 Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg
1099 IVA 2017-02-18 05:31:57
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban. [url]https://wmn.hu/kult/45779-orias-voros-nadragkosztumben-a-ma-66-eves-kutvolgyi-erzsebet-legujabb-darabjaban-lenint-jatszik;Jól látom, miben ül?[/url]
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban. [url]https://wmn.hu/kult/45779-orias-voros-nadragkosztumben-a-ma-66-eves-kutvolgyi-erzsebet-legujabb-darabjaban-lenint-jatszik;Jól látom, miben ül?[/url]
1098 lujza 2017-02-09 01:38:48 [Válasz erre: 1097 Edmond Dantes 2017-02-08 10:11:48]
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.
1097 Edmond Dantes 2017-02-08 10:11:48 [Válasz erre: 1096 lujza 2017-02-08 01:18:26]
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab. Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab. Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)
1096 lujza 2017-02-08 01:18:26 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.
1095 Búbánat 2017-02-07 13:25:45
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színház világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színház világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
1094 Momo 2017-02-06 17:01:54 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
Na, én például szeretem a Bölcs Náthánt. :-)
Na, én például szeretem a Bölcs Náthánt. :-)
1093 Edmond Dantes 2017-02-06 16:20:28 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
jav: ... és lánya becsületét m e g ő r i z n i 'a priori' óhajtó atya...
jav: ... és lánya becsületét m e g ő r i z n i 'a priori' óhajtó atya...
1092 Momo 2017-02-06 15:37:45
[url]http://www.borsonline.hu/celeb/szorenyirol-es-brodyrol-jelentett-a-cia/126585;Szörényiről és Bródyról jelentett a CIA[/url] "A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos jelentései között szerepel a Szörényi–Bródy szerzőpáros neve is. A CIA az István, a király rockoperát veszélyesnek tartotta." (Bors)
[url]http://www.borsonline.hu/celeb/szorenyirol-es-brodyrol-jelentett-a-cia/126585;Szörényiről és Bródyról jelentett a CIA[/url] "A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos jelentései között szerepel a Szörényi–Bródy szerzőpáros neve is. A CIA az István, a király rockoperát veszélyesnek tartotta." (Bors)
1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12
Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti Katona József Színház/Kamra, 2017. február 3. Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. művét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerűség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költői szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.) Már az első színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni őt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mű, amikor pedig előtérbe lép a vőlegény erőszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelőzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernő), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsőbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erősebben jelenítette meg: a nagyszerű Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a néző eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mű születik mint a két fent említettből Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézőbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most? Menteni a (nehezen) menthetőt, Fehér Balázs Benő rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézőjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az ő Marinellije -ami a Schiller/Verdi-műben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílű intrikus-cselszövő, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplő (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Főszereplővé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elő: a nagy üres, babaház-szerű rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erős, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb művekből előre kikövetkeztethető cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?
Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti Katona József Színház/Kamra, 2017. február 3. Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. művét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerűség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költői szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.) Már az első színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni őt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mű, amikor pedig előtérbe lép a vőlegény erőszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelőzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernő), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsőbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erősebben jelenítette meg: a nagyszerű Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a néző eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mű születik mint a két fent említettből Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézőbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most? Menteni a (nehezen) menthetőt, Fehér Balázs Benő rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézőjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az ő Marinellije -ami a Schiller/Verdi-műben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílű intrikus-cselszövő, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplő (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Főszereplővé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elő: a nagy üres, babaház-szerű rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erős, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb művekből előre kikövetkeztethető cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?
1090 IVA 2017-01-30 04:07:07
Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisjátékfilmje: [url]http://www.daazo.com/film/f9bade88-7d89-11e5-989b-06c8248f24ce;Mindenki[/url] (Jelszó a megnézéshez: a film címe kisbetűvel)
Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisjátékfilmje: [url]http://www.daazo.com/film/f9bade88-7d89-11e5-989b-06c8248f24ce;Mindenki[/url] (Jelszó a megnézéshez: a film címe kisbetűvel)
1089 Haandel 2017-01-25 18:39:58
[url]https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2017/01/25/sales-of-orwells-1984-spike-after-kellyanne-conways-alternative-facts/?utm_term=.abe50b2af6a7;Sales of Orwell’s ‘1984’ spike after Kellyanne Conway’s ‘alternative facts’[/url] [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/1984_(reg%C3%A9ny);Wikipédia[/url]
[url]https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2017/01/25/sales-of-orwells-1984-spike-after-kellyanne-conways-alternative-facts/?utm_term=.abe50b2af6a7;Sales of Orwell’s ‘1984’ spike after Kellyanne Conway’s ‘alternative facts’[/url] [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/1984_(reg%C3%A9ny);Wikipédia[/url]
1088 Edmond Dantes 2017-01-16 13:35:58 [Válasz erre: 1087 Búbánat 2017-01-11 20:49:50]
Köszönöm az észrevételt. A Cherbourgi esernyőket még gyerekkoromban láttam és csak 1-2 nagy slágerét -benne a fő számot- ismerem. A másik filmet, amit mint látom, ugyanaz a rendező, Jacques Démy jegyez és szintén Catherine Deneuve a női főszereplő, még annyira sem, pedig mint szintén látom, utóbbi film ráadásul hemzseg a világsztároktól: Deneuve nővére, a tragikusan fiatalon elhunyt Françoise Dorléac, Michel Piccoli, Gene Kelly és a 100. életévében járó Danielle Darrieux is játszik benne.
Köszönöm az észrevételt. A Cherbourgi esernyőket még gyerekkoromban láttam és csak 1-2 nagy slágerét -benne a fő számot- ismerem. A másik filmet, amit mint látom, ugyanaz a rendező, Jacques Démy jegyez és szintén Catherine Deneuve a női főszereplő, még annyira sem, pedig mint szintén látom, utóbbi film ráadásul hemzseg a világsztároktól: Deneuve nővére, a tragikusan fiatalon elhunyt Françoise Dorléac, Michel Piccoli, Gene Kelly és a 100. életévében járó Danielle Darrieux is játszik benne.
1087 Búbánat 2017-01-11 20:49:50 [Válasz erre: 1086 Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25]
„A kaliforniai álom” ének-beszéd eszköztára engem emlékeztet A rochefort-i kisasszonyok (Les Demoiselles de Rochefort, 1968) vagy a Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) című francia zenés filmek világára is; valami utánaérzésre hajaz…
„A kaliforniai álom” ének-beszéd eszköztára engem emlékeztet A rochefort-i kisasszonyok (Les Demoiselles de Rochefort, 1968) vagy a Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) című francia zenés filmek világára is; valami utánaérzésre hajaz…
1086 Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25
Kaliforniai álom (La La Land) 2017. január 8. Megnéztem egy filmet, ezt. Nem hasonlítom össze a Moulin Rouge-al (sem), utóbbit amúgy sem láttam. A találó eredeti cím = La La Land többszörös jelentésű, lefordíthatatlan. A film is többszörös jelentésű lehet, nekem például kedvesen (ön)ironikus paródia is: Hollywood megint egyszer görbe tükröt tart saját maga elé, saját múltja elé, 1-1 villanással tiszteleg régi nagy sztárok (Ingrid Bergman, James Dean és mások) és a dzsessz régi nagyjai előtt, kicsit csúfolódik a filmmusical-iparral, de nem ellene, parodizál régi stílusokat és a befejezés is a lehetséges befejezések közül az egyik vagy éppen "a" legvállalhatóbb. Semmi szélsőség, a giccs adagolása is a kifejezést, az(ön)iróniát szolgálja. Senki ne vágyjon a "régi nagyok" produkciójára: se Fred Astaire ördöngös táncaira, se Frank Sinatra bársonyos baritonjára, se Eleanor Powell vagy Ginger Rogers géppuskalábára, se Julie Andrews édesen csengő énekére: saját olvasatomban az ő és egykori, nagynevű kollégáik dicső múltjára emlékezik és emlékeztet Emma Stone és Ryan Gosling korrekt, hibátlan alakítása, de ők nem musical-színészek! (Író-rendező: Damien Chazelle) A mai Golden Globe-ok átadásakor (később pedig az Oscaron) kiderül, szereti-e Hollywood a filmet, szereti-e közreműködőit...és/de leginkább: szeret-e jót szórakozni önmagán? Frissítés ma: s z e r e t (i)! = GG jelölés--->7 GG-díj. Folyt. köv. feb. 26-án a 89. Oscar-díjátadón...
Kaliforniai álom (La La Land) 2017. január 8. Megnéztem egy filmet, ezt. Nem hasonlítom össze a Moulin Rouge-al (sem), utóbbit amúgy sem láttam. A találó eredeti cím = La La Land többszörös jelentésű, lefordíthatatlan. A film is többszörös jelentésű lehet, nekem például kedvesen (ön)ironikus paródia is: Hollywood megint egyszer görbe tükröt tart saját maga elé, saját múltja elé, 1-1 villanással tiszteleg régi nagy sztárok (Ingrid Bergman, James Dean és mások) és a dzsessz régi nagyjai előtt, kicsit csúfolódik a filmmusical-iparral, de nem ellene, parodizál régi stílusokat és a befejezés is a lehetséges befejezések közül az egyik vagy éppen "a" legvállalhatóbb. Semmi szélsőség, a giccs adagolása is a kifejezést, az(ön)iróniát szolgálja. Senki ne vágyjon a "régi nagyok" produkciójára: se Fred Astaire ördöngös táncaira, se Frank Sinatra bársonyos baritonjára, se Eleanor Powell vagy Ginger Rogers géppuskalábára, se Julie Andrews édesen csengő énekére: saját olvasatomban az ő és egykori, nagynevű kollégáik dicső múltjára emlékezik és emlékeztet Emma Stone és Ryan Gosling korrekt, hibátlan alakítása, de ők nem musical-színészek! (Író-rendező: Damien Chazelle) A mai Golden Globe-ok átadásakor (később pedig az Oscaron) kiderül, szereti-e Hollywood a filmet, szereti-e közreműködőit...és/de leginkább: szeret-e jót szórakozni önmagán? Frissítés ma: s z e r e t (i)! = GG jelölés--->7 GG-díj. Folyt. köv. feb. 26-án a 89. Oscar-díjátadón...
1085 IVA 2017-01-10 05:37:21
[url]http://paris1900.lartnouveau.com/accueil.htm;Egy remek oldal Párizsról![/url] A színes négyzetekre, majd aláhúzott szövegekre kattintva sokfelé lehet kalandozni a térben, az időben, az opera, a zene világában.
[url]http://paris1900.lartnouveau.com/accueil.htm;Egy remek oldal Párizsról![/url] A színes négyzetekre, majd aláhúzott szövegekre kattintva sokfelé lehet kalandozni a térben, az időben, az opera, a zene világában.
1083 IVA 2017-01-06 03:42:49
[url]http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.2017.igy.valtozik.a.varos.iden;Milyen építészeti és városmegújítási élményekben lesz részünk Budapesten?[/url]
[url]http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.2017.igy.valtozik.a.varos.iden;Milyen építészeti és városmegújítási élményekben lesz részünk Budapesten?[/url]
1082 rotor 2016-12-04 01:18:33
Mindenki figyelmébe ajánlom ezt az új vers CD-t, a KOGART kiadása. Kondor Béla Ne szólj, csak jóravalót! - címmel Mohai Gábor előadóművész, Binder Károly zongoraművész lemeze
Mindenki figyelmébe ajánlom ezt az új vers CD-t, a KOGART kiadása. Kondor Béla Ne szólj, csak jóravalót! - címmel Mohai Gábor előadóművész, Binder Károly zongoraművész lemeze
1081 Edmond Dantes 2016-11-29 09:18:10
Székely Csaba: Kutyaharapás A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása, Szkéné, 2016. november 27. Tarantino kedvelők, Tarantino-levegőjű produkciókra fogékonyak és még sokan mások figyelmébe! Székely Csaba a Bánya-trilógia után merészet dobott (húzott?). Az amerikai filmmágus első filmjét, a Kutyaszorítóban-t "magyarította", vélhetően a filmalkotó(k) engedélyével. Színházi remake, magyar rögvalóságba helyezve, alulnézetből. (Vajon...khm... "felülnézetből" hogyan festene?) Hivatalos műfaji meghatározása mocskosszájú gengszterdráma...teszem hozzá: mint a film. Dráma? Közben a közönség halálra röhögi magát, Tarantino már csak ilyen, aki meg még rajta is csavar egyet mint itt Székely, pláne. A végén azért mindenki élve távozik. Kicsit lassú indítás után minden és mindenki hamar felpörög, megszokjuk a tévés átkötő alámondásokat-közjátékokat és a néző mindvégig remekül szórakozik. Aktuálpolitika mérsékelten adagolva: v a n (sosem lehet elég)...na de ki hagyhatná ki az aktuálpolitikát egy magyar rögvalóságba ültetett mocskosszájú gengszterdrámából? Szikszai Rémusz rendezése igazi csapatmunkát pakolt a Szkénébe = "Vádli és Tsai" ld. fent, a stáblistáról legyen elég egyetlen név: szakmai tanácsadó Ambrus Attila. Ismerős a neve? Akkor jó. Lehet máris próbálkozni a jegyszerzéssel. Nem könnyű.
Székely Csaba: Kutyaharapás A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása, Szkéné, 2016. november 27. Tarantino kedvelők, Tarantino-levegőjű produkciókra fogékonyak és még sokan mások figyelmébe! Székely Csaba a Bánya-trilógia után merészet dobott (húzott?). Az amerikai filmmágus első filmjét, a Kutyaszorítóban-t "magyarította", vélhetően a filmalkotó(k) engedélyével. Színházi remake, magyar rögvalóságba helyezve, alulnézetből. (Vajon...khm... "felülnézetből" hogyan festene?) Hivatalos műfaji meghatározása mocskosszájú gengszterdráma...teszem hozzá: mint a film. Dráma? Közben a közönség halálra röhögi magát, Tarantino már csak ilyen, aki meg még rajta is csavar egyet mint itt Székely, pláne. A végén azért mindenki élve távozik. Kicsit lassú indítás után minden és mindenki hamar felpörög, megszokjuk a tévés átkötő alámondásokat-közjátékokat és a néző mindvégig remekül szórakozik. Aktuálpolitika mérsékelten adagolva: v a n (sosem lehet elég)...na de ki hagyhatná ki az aktuálpolitikát egy magyar rögvalóságba ültetett mocskosszájú gengszterdrámából? Szikszai Rémusz rendezése igazi csapatmunkát pakolt a Szkénébe = "Vádli és Tsai" ld. fent, a stáblistáról legyen elég egyetlen név: szakmai tanácsadó Ambrus Attila. Ismerős a neve? Akkor jó. Lehet máris próbálkozni a jegyszerzéssel. Nem könnyű.
1080 IVA 2016-11-10 01:32:35
[url]http://szinhaz.hu/2016/11/09/a_kamelias_holgy_dunaujvarosba_erkezik;Kedvenc színpadi rekvizitumunk[/url] A kaméliás hölgy dunaújvárosi előadásában. Igazán eredeti!
[url]http://szinhaz.hu/2016/11/09/a_kamelias_holgy_dunaujvarosba_erkezik;Kedvenc színpadi rekvizitumunk[/url] A kaméliás hölgy dunaújvárosi előadásában. Igazán eredeti!
1079 Edmond Dantes 2016-11-06 11:30:29
Ferdinand von Schirach: Terror Katona József Színház/Kamra, 2016. november 3. Van egy régi tapasztalatom: bizonyos témájú filmek, színdarabok nem szoktak megbukni. A bírósági tárgyalásos-esküdtszékes valamint a repülőgépes-repülőteres filmek, színdarabok is ilyen nyerő helyszíneken játszódnak. Ferdinand von Schirach alig egyéves színdarabja tehát kétszeresen is sikerre van ítélve: valójában szinte nem is színdarab, hanem egy fiktív repülőgépes esemény bírósági utóélete egyetlen vádlottal. A Lufthansa LH2047-es járata terroreltérítés folytán a müncheni futballstadionba csapódna, ahol éppen német-angol barátságos meccset játszanak 70.000 néző előtt. A német légierő vadászpilótája ismerve, de semmibe véve a német Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát és saját felettesei utasítását, lelövi az utasszállítót, úgymond "megmentve ezzel 70.000 néző életét", a repülőgép 164 utasa "néhány perc múlva így is-úgy is meghalt volna". Ennek az elképzelt, de nem elképzelhetetlen esetnek a bírósági tárgyalását követhetjük nyomon mint "esküdtek" 110 percen át a Kamrában. Az érvek és ellenérvek zavarba ejtően szerteágazók: Kant etikájának boncolgatásától kezdve azon keresztül, hogy joga van-e egyetlen embernek "hic et nunc" dönteni emberek életéről és ha igen, miként, milyen algoritmussal, egészen odáig, hogy amikor repülőjegyet veszünk és utasok vagyunk, magunk is felelőssé válunk életünkért. Eldöntheti-e egy pilóta egy normális ország normálisan működő Alkotmánybíróságának határozatáról, hogy márpedig az "rossz" és ő azt semmibe veszi? Eldöntheti-e egy katona, egy vadászpilóta, hogy eme hatályos törvény eltérített gép lelövését t i l t ó döntését semmibe veszi? A választ ki-ki az előadás végén leadható szavazatával ("fölmentem" - "elítélem") megadhatja, az aznapi eredményt mindjárt ki is hirdetik és a bírónő indoklást fűz az aktuális (aznapi) "esküdtszéki" döntéshez. A szerző sejthetően -de nem tudhatóan- mindkét lehetséges esküdtszéki határozathoz írt 1-1 bírói indoklást. Dömötör András rendező és Kálmán Eszter (díszlet-jelmez) ezt a szikár, inkább jogi ügy- semmint színmű-jellegű alkotást adekvát módon állítja színpadra: szürke falak, szürke tárgyalótermi asztal, hideg, neoncsöves világítás, repülőgép-ülésekre emlékeztető székek az asztal "hatósági" oldalán. A vádlott egyszerű széken, sokáig a közönségnek háttal ül, a színváltozások "black-out"-ja alatt = teljes sötétségben repülőgépmotor zúg. Kiss Eszter tökéletes a bíró szerepében: higgadt, szenvtelen, okosan kérdez és okosan reagál: végig ő tartja kézben a tárgyalást. Fullajtár Andrea államügyészként első megszólalásaiban furamód szinte védőügyvéd szájába illő kérdéseket tesz fel, Mészáros Béla védője meg épp ellenkezőleg, eleinte kissé túl lazára "veszi a formát". Később aztán helyreáll a rend: az ügyész vádol, a védő véd. Tanúként Rajkai Zoltán állig begombolkozott, rendíthetetlennek tűnő, de mégiscsak zavarba hozható felettes katonatisztje és Rezes Judit férjét a katasztrófában elvesztő özvegye típusalakok, jó színvonalú interpretációban. Kovács Lehel kulcsfigura ugyan az utasszállítót lelövő Lars Koch szerepében, de túl sokat ő sem tud kezdeni az alakkal: vádlottként tanú-feletteséhez hasonlóan állig begombolkozva, hajlíthatatlanul, olykor képtelen érvekkel védi a saját igazát. Kellemesen borzongató színjáték egy halálosan borzongató világ halálosan fenyegető veszélyei közepette. Spoiler, poéngyilkosság: n i n c s, nem is lehet, mert minden egyes előadás "esküdtszéke" = közönsége estéről estére más-más, elítélő vagy fölmentő ítéletet hozhat. Hazaérkezve első dolgom volt megnézni az internetet: örömmel konstatáltam, hogy az aznapi ( november 3-ai) LH2047-es járat Berlin felől nemrég rendben leszállt Münchenben: megnyugodtam...a z n a p r a.
Ferdinand von Schirach: Terror Katona József Színház/Kamra, 2016. november 3. Van egy régi tapasztalatom: bizonyos témájú filmek, színdarabok nem szoktak megbukni. A bírósági tárgyalásos-esküdtszékes valamint a repülőgépes-repülőteres filmek, színdarabok is ilyen nyerő helyszíneken játszódnak. Ferdinand von Schirach alig egyéves színdarabja tehát kétszeresen is sikerre van ítélve: valójában szinte nem is színdarab, hanem egy fiktív repülőgépes esemény bírósági utóélete egyetlen vádlottal. A Lufthansa LH2047-es járata terroreltérítés folytán a müncheni futballstadionba csapódna, ahol éppen német-angol barátságos meccset játszanak 70.000 néző előtt. A német légierő vadászpilótája ismerve, de semmibe véve a német Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát és saját felettesei utasítását, lelövi az utasszállítót, úgymond "megmentve ezzel 70.000 néző életét", a repülőgép 164 utasa "néhány perc múlva így is-úgy is meghalt volna". Ennek az elképzelt, de nem elképzelhetetlen esetnek a bírósági tárgyalását követhetjük nyomon mint "esküdtek" 110 percen át a Kamrában. Az érvek és ellenérvek zavarba ejtően szerteágazók: Kant etikájának boncolgatásától kezdve azon keresztül, hogy joga van-e egyetlen embernek "hic et nunc" dönteni emberek életéről és ha igen, miként, milyen algoritmussal, egészen odáig, hogy amikor repülőjegyet veszünk és utasok vagyunk, magunk is felelőssé válunk életünkért. Eldöntheti-e egy pilóta egy normális ország normálisan működő Alkotmánybíróságának határozatáról, hogy márpedig az "rossz" és ő azt semmibe veszi? Eldöntheti-e egy katona, egy vadászpilóta, hogy eme hatályos törvény eltérített gép lelövését t i l t ó döntését semmibe veszi? A választ ki-ki az előadás végén leadható szavazatával ("fölmentem" - "elítélem") megadhatja, az aznapi eredményt mindjárt ki is hirdetik és a bírónő indoklást fűz az aktuális (aznapi) "esküdtszéki" döntéshez. A szerző sejthetően -de nem tudhatóan- mindkét lehetséges esküdtszéki határozathoz írt 1-1 bírói indoklást. Dömötör András rendező és Kálmán Eszter (díszlet-jelmez) ezt a szikár, inkább jogi ügy- semmint színmű-jellegű alkotást adekvát módon állítja színpadra: szürke falak, szürke tárgyalótermi asztal, hideg, neoncsöves világítás, repülőgép-ülésekre emlékeztető székek az asztal "hatósági" oldalán. A vádlott egyszerű széken, sokáig a közönségnek háttal ül, a színváltozások "black-out"-ja alatt = teljes sötétségben repülőgépmotor zúg. Kiss Eszter tökéletes a bíró szerepében: higgadt, szenvtelen, okosan kérdez és okosan reagál: végig ő tartja kézben a tárgyalást. Fullajtár Andrea államügyészként első megszólalásaiban furamód szinte védőügyvéd szájába illő kérdéseket tesz fel, Mészáros Béla védője meg épp ellenkezőleg, eleinte kissé túl lazára "veszi a formát". Később aztán helyreáll a rend: az ügyész vádol, a védő véd. Tanúként Rajkai Zoltán állig begombolkozott, rendíthetetlennek tűnő, de mégiscsak zavarba hozható felettes katonatisztje és Rezes Judit férjét a katasztrófában elvesztő özvegye típusalakok, jó színvonalú interpretációban. Kovács Lehel kulcsfigura ugyan az utasszállítót lelövő Lars Koch szerepében, de túl sokat ő sem tud kezdeni az alakkal: vádlottként tanú-feletteséhez hasonlóan állig begombolkozva, hajlíthatatlanul, olykor képtelen érvekkel védi a saját igazát. Kellemesen borzongató színjáték egy halálosan borzongató világ halálosan fenyegető veszélyei közepette. Spoiler, poéngyilkosság: n i n c s, nem is lehet, mert minden egyes előadás "esküdtszéke" = közönsége estéről estére más-más, elítélő vagy fölmentő ítéletet hozhat. Hazaérkezve első dolgom volt megnézni az internetet: örömmel konstatáltam, hogy az aznapi ( november 3-ai) LH2047-es járat Berlin felől nemrég rendben leszállt Münchenben: megnyugodtam...a z n a p r a.
1078 Edmond Dantes 2016-11-01 13:49:47 [Válasz erre: 1077 Edmond Dantes 2016-11-01 13:48:14]
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk zenés játék két részben Vígszínház, 2016. október 31.
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk zenés játék két részben Vígszínház, 2016. október 31.
1077 Edmond Dantes 2016-11-01 13:48:14
Molnár Ferenc halhatatlan regényét is elérte a balsors avagy a j o b b (?) sors: a Dés László-Geszti Péter szerzőpáros, Grecsó Krisztián (szövegkönyv) és Radnóti Zsuzsa (dramaturg) musicalt alkotott belőle, premier előtti előadásait a hosszú ünnepre időzítette a Vígszínház. Ahogyan nemzedékek nőttek fel, jöttek és mentek el A Pál utcai fiúk 110 éves élete alatt, megjósolható, hogy a társulat is hosszabb időre berendezkedhet a produkció előadására, amit így a fellépők közül számosan ki fognak "nőni". A regény időtlen időszerűsége vagy ha úgy tetszik, korszerűtlen korszerűsége, üzenete minden korban -divatos szóval élve- átjött és át fog jönni eztán is. Üdítő kivétel az iskolai kötelező olvasmányok között, amiknek többsége, bevalljuk vagy sem, napjainkra vagy már korábban, bizony elavult. Rácz tanár úr elmaradhatatlan Bunsen-égője azonban mindig és mindenki számára lángra fog kapni. A Vígszínház újdonsága eleinte kissé ellenállni látszik a színpad elvárásainak: bár rögtön "ott vagyunk" a nyitó jelenet kémiaóráján vagy utána a híres, édes Grundon, a színpadi ritmus számomra kissé döcögős, később a Vörösingesek színre lépésével aztán felpörög. Természetszerűleg meg kell szoknunk azt is, hogy itt és most kizárólag fiú-férfi szereplők fognak játszani-énekelni-táncolni, ami bizonyos monotonsággal jár miként -előkelő, megtisztelő hasonlat következik!- Puccini Angelica nővér-operájában a csak női hangokat megszólaltató muzsika. A hivatalos műfaji megjelölésből ("zenés játék") az első rész java inkább játék, néhány zenés betéttel, később és szünet után már több a zene. Kimaradtak a Nemecsek-szülők, így a grund őre, Janó (Gados Béla) párszavas szerepét leszámítva Fesztbaum Béla mértéktartó, érzelmesen szigorú Rácz tanár ura az egyetlen "öreg". A "fiúk" közül élre kívánkozik Józan László karcos-kemény Áts Ferije, hibátlanul hozza a figura összetett, tisztességes-rosszfiú karakterét. Wunderlich József nehezebben birkózik meg Bokával, talpig becsületes-kristálytiszta jellemű alakokat amúgy is nehezebb átütően megformálni. Csapó Attilának könnyebb s egyben bonyolultabb dolga van: áruló majd megtérő Gerébje, jellemhullámzása, -fejlődése valahogy nem ütött szíven. A főhős, csupa-nagybetűs NEMECSEK ERNŐ szerepére kicsit le kellett betegíteni-gyengíteni az általam a tévés Egynyári kalandban megismert, kisportolt Vecsei Miklóst: görnyedt tartással, kisfiús frizurával, bő ruhában többé-kevésbé sikerült elhitetnie, hogy ő a legkisebb lábú, legvéznább Pál utcai fiú, egyben a legnagyobb hős is. Király Dániel/Csónakos,Tóth András/Kolnay, Zoltán Áron/Barabás, Szántó Balázs/Weisz, Csiby Gergely/Richter, Medveczky Balázs/Csele és Kovács Olivér/Leszik nevét másoltam még ide a színlapról a Pál utcaiak közül. Jók a vörösinges Pásztorok: Ember Márk és Nádas Gábor Dávid, Szebenics kis szerepét Tóth Máté alakítja. A Vörösingesek csapatát a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium 'színész-és táncos képzésének növendékei' adják elő. Szenzációs, szinte főszerepet kap az előadásban Khell Csörsz sokfunkciós díszlete, amint iskolapadokból pillanatok alatt farakásokká vagy éppen füvészkerti híddá, üvegházzá, búvóhellyé alakul, az szinte jelkép: mind-mind a gyerekek életének kulcshelyszíneit jeleníti meg bravúrosan. Kifejezőek Benedek Mari jelmezei. Horváth Csaba táncai akkor a legjobbak, amikor a srácok testükkel-kezükkel "verik a tamtamot". Marton László higgadt távolságtartással, túlfűtöttség nélkül irányítja a népes szereplőgárdát. És a fináléban a kötelező mai üzenet sem marad el: a két csapat együtt énekel a grund (értsd: a haza) közös, minden ellenségeskedésen, viszályon felülemelkedni parancsoló szükségéről.
Molnár Ferenc halhatatlan regényét is elérte a balsors avagy a j o b b (?) sors: a Dés László-Geszti Péter szerzőpáros, Grecsó Krisztián (szövegkönyv) és Radnóti Zsuzsa (dramaturg) musicalt alkotott belőle, premier előtti előadásait a hosszú ünnepre időzítette a Vígszínház. Ahogyan nemzedékek nőttek fel, jöttek és mentek el A Pál utcai fiúk 110 éves élete alatt, megjósolható, hogy a társulat is hosszabb időre berendezkedhet a produkció előadására, amit így a fellépők közül számosan ki fognak "nőni". A regény időtlen időszerűsége vagy ha úgy tetszik, korszerűtlen korszerűsége, üzenete minden korban -divatos szóval élve- átjött és át fog jönni eztán is. Üdítő kivétel az iskolai kötelező olvasmányok között, amiknek többsége, bevalljuk vagy sem, napjainkra vagy már korábban, bizony elavult. Rácz tanár úr elmaradhatatlan Bunsen-égője azonban mindig és mindenki számára lángra fog kapni. A Vígszínház újdonsága eleinte kissé ellenállni látszik a színpad elvárásainak: bár rögtön "ott vagyunk" a nyitó jelenet kémiaóráján vagy utána a híres, édes Grundon, a színpadi ritmus számomra kissé döcögős, később a Vörösingesek színre lépésével aztán felpörög. Természetszerűleg meg kell szoknunk azt is, hogy itt és most kizárólag fiú-férfi szereplők fognak játszani-énekelni-táncolni, ami bizonyos monotonsággal jár miként -előkelő, megtisztelő hasonlat következik!- Puccini Angelica nővér-operájában a csak női hangokat megszólaltató muzsika. A hivatalos műfaji megjelölésből ("zenés játék") az első rész java inkább játék, néhány zenés betéttel, később és szünet után már több a zene. Kimaradtak a Nemecsek-szülők, így a grund őre, Janó (Gados Béla) párszavas szerepét leszámítva Fesztbaum Béla mértéktartó, érzelmesen szigorú Rácz tanár ura az egyetlen "öreg". A "fiúk" közül élre kívánkozik Józan László karcos-kemény Áts Ferije, hibátlanul hozza a figura összetett, tisztességes-rosszfiú karakterét. Wunderlich József nehezebben birkózik meg Bokával, talpig becsületes-kristálytiszta jellemű alakokat amúgy is nehezebb átütően megformálni. Csapó Attilának könnyebb s egyben bonyolultabb dolga van: áruló majd megtérő Gerébje, jellemhullámzása, -fejlődése valahogy nem ütött szíven. A főhős, csupa-nagybetűs NEMECSEK ERNŐ szerepére kicsit le kellett betegíteni-gyengíteni az általam a tévés Egynyári kalandban megismert, kisportolt Vecsei Miklóst: görnyedt tartással, kisfiús frizurával, bő ruhában többé-kevésbé sikerült elhitetnie, hogy ő a legkisebb lábú, legvéznább Pál utcai fiú, egyben a legnagyobb hős is. Király Dániel/Csónakos,Tóth András/Kolnay, Zoltán Áron/Barabás, Szántó Balázs/Weisz, Csiby Gergely/Richter, Medveczky Balázs/Csele és Kovács Olivér/Leszik nevét másoltam még ide a színlapról a Pál utcaiak közül. Jók a vörösinges Pásztorok: Ember Márk és Nádas Gábor Dávid, Szebenics kis szerepét Tóth Máté alakítja. A Vörösingesek csapatát a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium 'színész-és táncos képzésének növendékei' adják elő. Szenzációs, szinte főszerepet kap az előadásban Khell Csörsz sokfunkciós díszlete, amint iskolapadokból pillanatok alatt farakásokká vagy éppen füvészkerti híddá, üvegházzá, búvóhellyé alakul, az szinte jelkép: mind-mind a gyerekek életének kulcshelyszíneit jeleníti meg bravúrosan. Kifejezőek Benedek Mari jelmezei. Horváth Csaba táncai akkor a legjobbak, amikor a srácok testükkel-kezükkel "verik a tamtamot". Marton László higgadt távolságtartással, túlfűtöttség nélkül irányítja a népes szereplőgárdát. És a fináléban a kötelező mai üzenet sem marad el: a két csapat együtt énekel a grund (értsd: a haza) közös, minden ellenségeskedésen, viszályon felülemelkedni parancsoló szükségéről.
1076 lujza 2016-10-31 01:01:24 [Válasz erre: 1075 cviki57 2016-10-30 19:21:21]
Nagyon köszönöm! Érdekes, a BMC-ben feliratozva vetítették, nem szinkronizálva. Egyébként csak ajánlani tudom ezt a filmet.
Nagyon köszönöm! Érdekes, a BMC-ben feliratozva vetítették, nem szinkronizálva. Egyébként csak ajánlani tudom ezt a filmet.
1075 cviki57 2016-10-30 19:21:21 [Válasz erre: 1073 lujza 2016-10-26 02:33:19]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=qozsPO9Z02U;A Vezeklés a youtube-on[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=qozsPO9Z02U;A Vezeklés a youtube-on[/url]
1074 Búbánat 2016-10-30 18:26:36
[url] http://mng.hu/programnaptar/muzeum-opera-172; Múzeum+ OPERA [/url] mng.hu 2016. november 10., csütörtök, 18.00–22.00 A Magyar Nemzeti Galéria novemberi Múzeum + estje nem véletlenül szól az operáról. A harminc év után újjárendezett 19. századi állandó kiállításunk igazán látványos keretet nyújt az operáról szóló programjainknak. Erről szól az Élő Múzeumcafé beszélgetése is. Az opera nagy korszaka a 19. század. Történelem, látványos díszletek, szerelem, dráma, szenvedély – mindaz, ami a 19. század festészetében is mindmáig annyira magával ragadja a nézőt. Tárlatvezetéseinken kalauzunk lesz az Operaház főigazgatója, közelebbről is megismerjük a 19. század világát, és a legnépszerűbb magyar operahőst, Hunyadi Lászlót. Az Aida világát egy egyiptológus előadása hozza közelebb hozzánk. Ízelítőt kapunk Alföldi Róbert új Varázsfuvola-rendezéséből és természetesen mindezek mellé tapintható tárlat, workshop, teaház, etyeki borok és zene. VENDÉG TÁRLATVEZETŐINK 18.00 ÓKOVÁCS SZILVESZTER, a Magyar Állami Operaház főigazgatója 20.00 ROST ANDREA Kossuth-díjas operaénekes
[url] http://mng.hu/programnaptar/muzeum-opera-172; Múzeum+ OPERA [/url] mng.hu 2016. november 10., csütörtök, 18.00–22.00 A Magyar Nemzeti Galéria novemberi Múzeum + estje nem véletlenül szól az operáról. A harminc év után újjárendezett 19. századi állandó kiállításunk igazán látványos keretet nyújt az operáról szóló programjainknak. Erről szól az Élő Múzeumcafé beszélgetése is. Az opera nagy korszaka a 19. század. Történelem, látványos díszletek, szerelem, dráma, szenvedély – mindaz, ami a 19. század festészetében is mindmáig annyira magával ragadja a nézőt. Tárlatvezetéseinken kalauzunk lesz az Operaház főigazgatója, közelebbről is megismerjük a 19. század világát, és a legnépszerűbb magyar operahőst, Hunyadi Lászlót. Az Aida világát egy egyiptológus előadása hozza közelebb hozzánk. Ízelítőt kapunk Alföldi Róbert új Varázsfuvola-rendezéséből és természetesen mindezek mellé tapintható tárlat, workshop, teaház, etyeki borok és zene. VENDÉG TÁRLATVEZETŐINK 18.00 ÓKOVÁCS SZILVESZTER, a Magyar Állami Operaház főigazgatója 20.00 ROST ANDREA Kossuth-díjas operaénekes
1073 lujza 2016-10-26 02:33:19
A BMC könyvtárában Tengiz Abuladze grúz filmrendező Vezeklés című filmjét vetítették, az apropót a benne szereplő Arvo Part zenék adták. Én ezt a filmet valamikor a rendszerváltás előtt láttam, és akkor nagyon megrázott. Kíváncsi voltam, ma is hat-e még, de szerencsére igen. A zsarnokságról szól, szépen, megrázóan. A kemény téma ellenére a csehekre jellemző humorral van megtűzdelve, és gyönyörű, költői álomképekkel. Ha valaki hozzá tud férni, tudom ajánlani.
A BMC könyvtárában Tengiz Abuladze grúz filmrendező Vezeklés című filmjét vetítették, az apropót a benne szereplő Arvo Part zenék adták. Én ezt a filmet valamikor a rendszerváltás előtt láttam, és akkor nagyon megrázott. Kíváncsi voltam, ma is hat-e még, de szerencsére igen. A zsarnokságról szól, szépen, megrázóan. A kemény téma ellenére a csehekre jellemző humorral van megtűzdelve, és gyönyörű, költői álomképekkel. Ha valaki hozzá tud férni, tudom ajánlani.
1072 Ardelao 2016-10-25 11:26:07
[url] http://vasarnap.ujszo.com/2016/04/17/konnyek-nelkul-bara-margit; Könnyek nélkül - Bara Margit [/url]
[url] http://vasarnap.ujszo.com/2016/04/17/konnyek-nelkul-bara-margit; Könnyek nélkül - Bara Margit [/url]
1070 Cilike 2016-10-23 15:26:04 [Válasz erre: 1069 Edmond Dantes 2016-10-23 14:54:11]
Érdekes, én is pont most néztem meg, két napja. Az az igazság, hogy másra számítottam. Nem úgy, hogy jobbra, vagy rosszabbra - másra. Azt hittem, egy vicces film lesz, amint jót kacagok. Nem ez a helyzet. Bár az éneklési jelenetek valóban nagyon mulatságosak, az egész sokkal, de sokkal emberibb, meghatóbb. Persze, lehet kérdezni:mit sajnálunk egy milliomosnőn, miért nem lehet neki megmondani, hogy nincs tehetsége az énekléshez, hogy szörnyű, amit csinál? Meryl Streepben van a titok nyitja. Ahogy ő játssza a szerepet, nem lehet nem szeretni. Pontosan meg lehet érteni, hogy a pénz nem minden. Bevallom, én sírtam, de jó értelemben, meghatottságtól, még ha tudom is, hogy idealizált történetet láttam, de a remek színészek olyan élményt tudtak adni, ami több volt, mint amire számítottam.
Érdekes, én is pont most néztem meg, két napja. Az az igazság, hogy másra számítottam. Nem úgy, hogy jobbra, vagy rosszabbra - másra. Azt hittem, egy vicces film lesz, amint jót kacagok. Nem ez a helyzet. Bár az éneklési jelenetek valóban nagyon mulatságosak, az egész sokkal, de sokkal emberibb, meghatóbb. Persze, lehet kérdezni:mit sajnálunk egy milliomosnőn, miért nem lehet neki megmondani, hogy nincs tehetsége az énekléshez, hogy szörnyű, amit csinál? Meryl Streepben van a titok nyitja. Ahogy ő játssza a szerepet, nem lehet nem szeretni. Pontosan meg lehet érteni, hogy a pénz nem minden. Bevallom, én sírtam, de jó értelemben, meghatottságtól, még ha tudom is, hogy idealizált történetet láttam, de a remek színészek olyan élményt tudtak adni, ami több volt, mint amire számítottam.
1069 Edmond Dantes 2016-10-23 14:54:11
Megnéztem a fórumon már szétszedett Florence Foster Jenkinsről szóló Florence - A tökéletlen hang c. filmet. Pontosabban: Florence élete utolsó hónapjainak-heteinek nagyjából valósághű, hangulatos krónikáját, Stephen Frears (rendező) és Nicholas Martin (forgatókönyvíró) munkáját. A "hangulathoz" a nézőtéri feszengés-fészkelődés, a kínos szituációkban érzett nemszeretem-érzés, inkább-elbújnék-fíling ugyanúgy hozzátartozik mint a meghatottság, szeretet, sajnálkozás vagy hahota. A film pont attól jó, hogy (miként főhősnője) sokféle érzést vált ki, kiből-kiből ízlése, egyéni alkata, értékrendje szerint. Saját utólagos tapasztalatom alapján azt tanácsolom mindenkinek, aki megnézi a filmet, hogy előzetesen legalább a wikipédián fellelhető Florence-életrajzot és az onnan kinyitható kapcsolódó oldalakat olvassa el, hogy tárgyszerűen nagyjából előre képbe kerüljön. 1944 rettenetes évét írjuk, Florence ekkor 76 éves, ismert felvétele(i) is ebben az évben (!) készült(ek), a nevezetes Carnegie Hall-beli hangverseny 1944. október 25-én volt. A szerencsére szintén csak utólag olvasott kritikákban sok a tévedés, ami miatt más = téves megvilágításba kerülhet/nek Florence -és férje- élete, személyisége, motivációja, az életpálya, benne az énekesi "karrier" mozgatórugói. Hugh Grant szinte önmagát játssza el és valóságosan önmagát múlja felül a férj-menedzser St Clair Bayfield szerepében és bár a valóságoshoz képest túlfiatalítva és kissé túljátszva szerepét, nagyon jól hozza Simon Helberg a zongorakísérő, Cosmé McMoon figuráját. Meryl Streep immár sokadik tuti szerepfilmjét kapta meg (kérte el?), alakítása ezúttal is vérprofi, hibátlan: nem kevesebb, de nem nem több. A téma iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlom a 110 perces darabot. PS A film végén többek közt megtudhatjuk, hogy a Carnegie Hall hangtárából mind a mai napig az említett koncert anyaga a legtöbbször kikért felvétel.
Megnéztem a fórumon már szétszedett Florence Foster Jenkinsről szóló Florence - A tökéletlen hang c. filmet. Pontosabban: Florence élete utolsó hónapjainak-heteinek nagyjából valósághű, hangulatos krónikáját, Stephen Frears (rendező) és Nicholas Martin (forgatókönyvíró) munkáját. A "hangulathoz" a nézőtéri feszengés-fészkelődés, a kínos szituációkban érzett nemszeretem-érzés, inkább-elbújnék-fíling ugyanúgy hozzátartozik mint a meghatottság, szeretet, sajnálkozás vagy hahota. A film pont attól jó, hogy (miként főhősnője) sokféle érzést vált ki, kiből-kiből ízlése, egyéni alkata, értékrendje szerint. Saját utólagos tapasztalatom alapján azt tanácsolom mindenkinek, aki megnézi a filmet, hogy előzetesen legalább a wikipédián fellelhető Florence-életrajzot és az onnan kinyitható kapcsolódó oldalakat olvassa el, hogy tárgyszerűen nagyjából előre képbe kerüljön. 1944 rettenetes évét írjuk, Florence ekkor 76 éves, ismert felvétele(i) is ebben az évben (!) készült(ek), a nevezetes Carnegie Hall-beli hangverseny 1944. október 25-én volt. A szerencsére szintén csak utólag olvasott kritikákban sok a tévedés, ami miatt más = téves megvilágításba kerülhet/nek Florence -és férje- élete, személyisége, motivációja, az életpálya, benne az énekesi "karrier" mozgatórugói. Hugh Grant szinte önmagát játssza el és valóságosan önmagát múlja felül a férj-menedzser St Clair Bayfield szerepében és bár a valóságoshoz képest túlfiatalítva és kissé túljátszva szerepét, nagyon jól hozza Simon Helberg a zongorakísérő, Cosmé McMoon figuráját. Meryl Streep immár sokadik tuti szerepfilmjét kapta meg (kérte el?), alakítása ezúttal is vérprofi, hibátlan: nem kevesebb, de nem nem több. A téma iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlom a 110 perces darabot. PS A film végén többek közt megtudhatjuk, hogy a Carnegie Hall hangtárából mind a mai napig az említett koncert anyaga a legtöbbször kikért felvétel.
1068 Edmond Dantes 2016-10-11 19:21:22 [Válasz erre: 1067 Edmond Dantes 2016-10-11 17:39:13]
Christopher Marlowe: II. Edward CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Budapest Music Center, 2016. október 9. 15h00
Christopher Marlowe: II. Edward CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Budapest Music Center, 2016. október 9. 15h00
1067 Edmond Dantes 2016-10-11 17:39:13
Világirodalom-történetében Szerb Antal Marlowe-t -nyilván nagyrabecsülése jeleként- Shakespeare Keresztelő Szent Jánosának titulálja, ám ma legismertebb, legtöbbet játszott és 1991-ben Derek Jarman által meg is filmesített drámáját meg sem említi. (Ruszt József is 1991-ben vitte színpadra a II. Edwardot az akkor kivirágzó Budapesti Kamaraszínházban, Gálffi Lászlóval a címszerepben.) Most Alföldi Róbert rendezte meg a darabot a Café Budapest (lánykori nevén Budapesti Őszi Fesztivál) felkérésére, de hírek szerint a produkció túléli a fesztivál néhány előadásos szériáját és hamarosan átkerül a budai Átriumba. Marlowe nem tett se többet, se kevesebbet mint nagyjából a történtekhez híven megírta a saját neméhez (túlságos nyíltsággal?) vonzódó király és környezete történetét, s ezzel beírta magát a világirodalomba is. (A sztori Druon Az elátkozott királyok c. közismert regényében is megjelenik mellékszálként.) Reneszánsz nyíltsággal, bővérűséggel feszegeti a közhatalom csúcsán lévő(k) köz- és magánélete-magánerkölcsei összeférhetőségének-összeférhetetlenségének határait vagyis azokat a kérdéseket, amelyek, más "vetületben" ugyan, de napjainkig aktuálisak...hogy ne menjünk messzebbre, magában Angolországban is amint azt, csak két 20. szd.-i példával illusztrálva, VIII.Edward és Károly herceb&Lady Diana "esete" fényesen jelzi. A "bővérű" jelző a színpadi és valóságos történésekre is érvényes: szinte mindenki és mindenkinek az ellensége, utóda a kín- és vérpadon illetve utóbbival egyenértékű halállal végzi be földi létét, a már nem-király Edwardon kívül szerelme (Gaveston), fivére (Kent), Spencer(ék), Mortimer, a királyné tanácsadója-szeretője és mások. Izabella királyné a fia, III.Edward kegyelméből megússza egy szimpla hazaszáműzetéssel Franciaországba. Alföldi rendezésében az a meglepő - ha ez meglep valakit- hogy nincs benne semmi különösebben meglepő. Minimál- de jól működő, helyszín-csereszabatos díszletek közt, jól stilizált jelmezekben (díszlet-jelmez: Tihanyi Ildi) pereg a dráma, csupán 1-2 jelenetet éreztem kicsit hosszadalmasnak. Egyetlen jelentős kifogásom: Gavestont és a gyermek III.Edwardot azonos színész játssza, ugyan miért? Eszmei mondanivalót nem látok e szerepkettőzésben, takarékosság címén meg szerencsétlen dolog lenne. Jelentős és nem csupán "szakmai" szerepet kapnak a zenészek: Lengyel Zoltán/orgona, Szűcs Péter/klarinét-szaxofon, Zétényi Tamás/cselló, ők is "be vannak rendezve" az előadásba. Olykor "csak" gesztusokkal, olykor megszólalnak, olykor egy aktuális hullát cipelnek...és közben sokat és jól zenélnek. Fekete Ernő a tőle megszokott és elvárt magas színvonalon hozza a szerelmes és szerelmei közepette arányt tévesztő, munkakörét nem kellő alázattal ellátó/el-nem-látó királyt és a megkínzott-szenvedő trónja-fosztottat, jeles kollégái között is uralja a színt. A boldogult, egykori Alföldi-Nemzetis csapatból itt Radnay Csilla, Szatory Dávid és Makranczi Zalán alakításának örülhettünk, ahogy az "öregek" közül Jordán Tamásnak és Gyabronka Józsefnek, aki a sajnos már szintén csak egykori Krétakörben teljesedett ki színészileg. Patkós Márton, Mihályfi Balázs, Medveczky Balázs, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra közreműködése tette teljessé azt az illúziónkat, hogy Alföldi Róbert úgyszólván mindig, mindenhol csapatot, együttest tud létrehozni - akár csak egyetlen produkció erejéig mint tette azt ezúttal a Budapest Music Centerben.
Világirodalom-történetében Szerb Antal Marlowe-t -nyilván nagyrabecsülése jeleként- Shakespeare Keresztelő Szent Jánosának titulálja, ám ma legismertebb, legtöbbet játszott és 1991-ben Derek Jarman által meg is filmesített drámáját meg sem említi. (Ruszt József is 1991-ben vitte színpadra a II. Edwardot az akkor kivirágzó Budapesti Kamaraszínházban, Gálffi Lászlóval a címszerepben.) Most Alföldi Róbert rendezte meg a darabot a Café Budapest (lánykori nevén Budapesti Őszi Fesztivál) felkérésére, de hírek szerint a produkció túléli a fesztivál néhány előadásos szériáját és hamarosan átkerül a budai Átriumba. Marlowe nem tett se többet, se kevesebbet mint nagyjából a történtekhez híven megírta a saját neméhez (túlságos nyíltsággal?) vonzódó király és környezete történetét, s ezzel beírta magát a világirodalomba is. (A sztori Druon Az elátkozott királyok c. közismert regényében is megjelenik mellékszálként.) Reneszánsz nyíltsággal, bővérűséggel feszegeti a közhatalom csúcsán lévő(k) köz- és magánélete-magánerkölcsei összeférhetőségének-összeférhetetlenségének határait vagyis azokat a kérdéseket, amelyek, más "vetületben" ugyan, de napjainkig aktuálisak...hogy ne menjünk messzebbre, magában Angolországban is amint azt, csak két 20. szd.-i példával illusztrálva, VIII.Edward és Károly herceb&Lady Diana "esete" fényesen jelzi. A "bővérű" jelző a színpadi és valóságos történésekre is érvényes: szinte mindenki és mindenkinek az ellensége, utóda a kín- és vérpadon illetve utóbbival egyenértékű halállal végzi be földi létét, a már nem-király Edwardon kívül szerelme (Gaveston), fivére (Kent), Spencer(ék), Mortimer, a királyné tanácsadója-szeretője és mások. Izabella királyné a fia, III.Edward kegyelméből megússza egy szimpla hazaszáműzetéssel Franciaországba. Alföldi rendezésében az a meglepő - ha ez meglep valakit- hogy nincs benne semmi különösebben meglepő. Minimál- de jól működő, helyszín-csereszabatos díszletek közt, jól stilizált jelmezekben (díszlet-jelmez: Tihanyi Ildi) pereg a dráma, csupán 1-2 jelenetet éreztem kicsit hosszadalmasnak. Egyetlen jelentős kifogásom: Gavestont és a gyermek III.Edwardot azonos színész játssza, ugyan miért? Eszmei mondanivalót nem látok e szerepkettőzésben, takarékosság címén meg szerencsétlen dolog lenne. Jelentős és nem csupán "szakmai" szerepet kapnak a zenészek: Lengyel Zoltán/orgona, Szűcs Péter/klarinét-szaxofon, Zétényi Tamás/cselló, ők is "be vannak rendezve" az előadásba. Olykor "csak" gesztusokkal, olykor megszólalnak, olykor egy aktuális hullát cipelnek...és közben sokat és jól zenélnek. Fekete Ernő a tőle megszokott és elvárt magas színvonalon hozza a szerelmes és szerelmei közepette arányt tévesztő, munkakörét nem kellő alázattal ellátó/el-nem-látó királyt és a megkínzott-szenvedő trónja-fosztottat, jeles kollégái között is uralja a színt. A boldogult, egykori Alföldi-Nemzetis csapatból itt Radnay Csilla, Szatory Dávid és Makranczi Zalán alakításának örülhettünk, ahogy az "öregek" közül Jordán Tamásnak és Gyabronka Józsefnek, aki a sajnos már szintén csak egykori Krétakörben teljesedett ki színészileg. Patkós Márton, Mihályfi Balázs, Medveczky Balázs, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra közreműködése tette teljessé azt az illúziónkat, hogy Alföldi Róbert úgyszólván mindig, mindenhol csapatot, együttest tud létrehozni - akár csak egyetlen produkció erejéig mint tette azt ezúttal a Budapest Music Centerben.
1066 Búbánat 2016-10-02 22:28:44
[url] http://allee.hu/esemenyek/operatorteneti_kiallitas; Operatörténeti kiállítás [/url] Ismerd meg az Operaház, a magyar operajátszás és az opera történetét! Az Allee Bevásárlóközpontba látogatók megismerkedhetnek az opera évszázadokra visszanyúló múltjával és a legizgalmasabb kulisszatitkokkal. Az ismert szerzők és előadók bemutatása mellett felidézhetjük a magyar operacsillagok legendáit. [url] http://allee.hu/esemenyek/nyerj_ketfos_luxushetveget_becsbe; Nyerj kétfős luxushétvégét Bécsbe [/url] Szeretnél részese lenni az opera varázslatos világának? Vásárolj 5000 Ft felett az Allee bármelyik üzletében október 1. és 31. között! Ha szerencsés vagy, a rengeteg értékes nyeremény mellett fődíjként kétfős luxushétvégét is nyerhetsz Bécsbe, páros belépővel a Bécsi Operaházba! A játékszabályzatot [url] http://allee.hu/communication/jatekszabalyzat_operamesek_a_kifuton.pdf; itt [/url] tudod megtekinteni. [url] http://allee.hu/esemenyek/operamesek_a_kifuton; Operamesék a kifutón [/url] Monumentális divat- és táncbemutatók az Allee-ban Világhírű operák inspirálták az Allee Bevásárlóközpont Operamesék a kifutón Divathetek idei rendezvénysorozatát. Az etióp királylány, a spanyol cigánylány vagy éppen Cso-cso-szán is megjelenik a nagyszabású és ingyen látogatható divatshowkban, ahol modellek, táncosok formálják meg a jól ismert szerepeket és mutatják be a legújabb őszi kollekciókat. A divatbemutatók 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A különleges showműsorhoz kapcsolódik egy nyereményjáték és egy operatörténeti kiállítás, amely segítségével a Magyar Állami Operaház régmúltjából is megtudhatunk érdekes információkat. A divatbemutatókat az Allee szakembergárdája Lukács Gabi és Lakatos Márk segítségével álmodta színpadra. Két októberi hétvégén keresztül összesen 16 fergeteges divat- és táncshow várja az érdeklődőket az Allee Bevásárlóközpontban. Az Aida, a Diótörő, a Carmen, az Álarcosbál, a Háry János, a Figaro házassága, a Szentivánéji álom, a Pillangókisasszony, a Hattyúk tava, a Rigoletto, a Traviata, vagy éppen a Sevillai borbély ihlette azokat a divatbemutatókat, amelyek 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. Az ingyenesen megtekinthető divatbemutatók időpontjai: október 7., péntek 16:30/A 18:00/B október 8., szombat 14:00/A 15:30/B 17:00/A október 9., vasárnap 14:00/A 15:30/B 17:00/A október 14., péntek 16:30/B 18:00/A október 15., szombat 14:00/B 15:30/A 17:00/B október 16., vasárnap 14:00/B 15:30/A 17:00/B
[url] http://allee.hu/esemenyek/operatorteneti_kiallitas; Operatörténeti kiállítás [/url] Ismerd meg az Operaház, a magyar operajátszás és az opera történetét! Az Allee Bevásárlóközpontba látogatók megismerkedhetnek az opera évszázadokra visszanyúló múltjával és a legizgalmasabb kulisszatitkokkal. Az ismert szerzők és előadók bemutatása mellett felidézhetjük a magyar operacsillagok legendáit. [url] http://allee.hu/esemenyek/nyerj_ketfos_luxushetveget_becsbe; Nyerj kétfős luxushétvégét Bécsbe [/url] Szeretnél részese lenni az opera varázslatos világának? Vásárolj 5000 Ft felett az Allee bármelyik üzletében október 1. és 31. között! Ha szerencsés vagy, a rengeteg értékes nyeremény mellett fődíjként kétfős luxushétvégét is nyerhetsz Bécsbe, páros belépővel a Bécsi Operaházba! A játékszabályzatot [url] http://allee.hu/communication/jatekszabalyzat_operamesek_a_kifuton.pdf; itt [/url] tudod megtekinteni. [url] http://allee.hu/esemenyek/operamesek_a_kifuton; Operamesék a kifutón [/url] Monumentális divat- és táncbemutatók az Allee-ban Világhírű operák inspirálták az Allee Bevásárlóközpont Operamesék a kifutón Divathetek idei rendezvénysorozatát. Az etióp királylány, a spanyol cigánylány vagy éppen Cso-cso-szán is megjelenik a nagyszabású és ingyen látogatható divatshowkban, ahol modellek, táncosok formálják meg a jól ismert szerepeket és mutatják be a legújabb őszi kollekciókat. A divatbemutatók 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A különleges showműsorhoz kapcsolódik egy nyereményjáték és egy operatörténeti kiállítás, amely segítségével a Magyar Állami Operaház régmúltjából is megtudhatunk érdekes információkat. A divatbemutatókat az Allee szakembergárdája Lukács Gabi és Lakatos Márk segítségével álmodta színpadra. Két októberi hétvégén keresztül összesen 16 fergeteges divat- és táncshow várja az érdeklődőket az Allee Bevásárlóközpontban. Az Aida, a Diótörő, a Carmen, az Álarcosbál, a Háry János, a Figaro házassága, a Szentivánéji álom, a Pillangókisasszony, a Hattyúk tava, a Rigoletto, a Traviata, vagy éppen a Sevillai borbély ihlette azokat a divatbemutatókat, amelyek 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. Az ingyenesen megtekinthető divatbemutatók időpontjai: október 7., péntek 16:30/A 18:00/B október 8., szombat 14:00/A 15:30/B 17:00/A október 9., vasárnap 14:00/A 15:30/B 17:00/A október 14., péntek 16:30/B 18:00/A október 15., szombat 14:00/B 15:30/A 17:00/B október 16., vasárnap 14:00/B 15:30/A 17:00/B
1065 Edmond Dantes 2016-09-19 15:38:08 [Válasz erre: 1064 Edmond Dantes 2016-09-19 15:34:01]
Kohlhaas - Szkéné Színház A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása, 2016. szeptember 18.
Kohlhaas - Szkéné Színház A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása, 2016. szeptember 18.
1064 Edmond Dantes 2016-09-19 15:34:01
Kohlhaas Mihály valóságban létező alakja Kleist elbeszélése (majd annak dramatizált változata) nyomán lett ikonikus figura, aki Szerb Antal szavaival "olyan becsületes, hogy becsületének, jussának merev védelmében rablóvezér lesz". A XX. szd. fedezte fel igazán Kleistet és életművét s lett, ismét Szerb Antalt idézve, ám az ő megállapításától ("sosem vált népszerű íróvá") teljesen eltérően, máig nagyon keresett színpadi szerző, Kohlhaas pedig számos további mű fő- és antihőse. A produkció persze nem hagyja ki a mának szóló áthallások lehetőségeit, de sem reménykedni sem aggódni nem szükséges: nem "direkt" politikai színházat látunk. A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület koprodukciója sikeres vállalkozás. Hegymegi Máté hivatalosan színházrendező és fizikai színházi koreográfus. E kettős végzettsége adódik össze az előadásban, aminek stiláris előképei a Krétakörben (W - munkáscirkusz stb.) már léteztek, sőt: virultak. A címszereplő, Nagy Zsolt "nagyzsoltos" fizikai képességei mellé ezúttal remek dobszólóval is előrukkol; öröm volt látni a Nemzeti Alföldi-érájában kiugrott Bánfalvi Esztert kissé sápadt kettős ("Első" kanca és Kohlhaasné) szerepében, a "másik" kancát és Kohlhaas lányát Bach Kata játszotta-mozogta. A férfi szereplők közül Nagy Norbert tronkai Vencelként nem volt igazi ellensúly, noha ténylegesen ő Kohlhaas igazi céltáblája, a lócsiszár végül már beérné a rajta venni kívánt elégtétellel. A társulat -a már említettek mellett Fehér László, Jankovics Péter, Király Attila, Kárpáti Pál, Pallag Márton, Horkay Barnabás- egységes, színvonalas produkciója elfedi az apróbb bakikat, kiegyenlíti az itt-ott észlelhető hiányosságokat. Igazi kulcsszereplő pedig őselemünk, a víz: szinte az első perctől az utolsóig benne tocsognak-locsognak, hemperegnek, küzdenek, szenvednek, élnek-halnak a közreműködők. Mi úgyis tudjuk Petőfi óta: Azért a víz az úr!
Kohlhaas Mihály valóságban létező alakja Kleist elbeszélése (majd annak dramatizált változata) nyomán lett ikonikus figura, aki Szerb Antal szavaival "olyan becsületes, hogy becsületének, jussának merev védelmében rablóvezér lesz". A XX. szd. fedezte fel igazán Kleistet és életművét s lett, ismét Szerb Antalt idézve, ám az ő megállapításától ("sosem vált népszerű íróvá") teljesen eltérően, máig nagyon keresett színpadi szerző, Kohlhaas pedig számos további mű fő- és antihőse. A produkció persze nem hagyja ki a mának szóló áthallások lehetőségeit, de sem reménykedni sem aggódni nem szükséges: nem "direkt" politikai színházat látunk. A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület koprodukciója sikeres vállalkozás. Hegymegi Máté hivatalosan színházrendező és fizikai színházi koreográfus. E kettős végzettsége adódik össze az előadásban, aminek stiláris előképei a Krétakörben (W - munkáscirkusz stb.) már léteztek, sőt: virultak. A címszereplő, Nagy Zsolt "nagyzsoltos" fizikai képességei mellé ezúttal remek dobszólóval is előrukkol; öröm volt látni a Nemzeti Alföldi-érájában kiugrott Bánfalvi Esztert kissé sápadt kettős ("Első" kanca és Kohlhaasné) szerepében, a "másik" kancát és Kohlhaas lányát Bach Kata játszotta-mozogta. A férfi szereplők közül Nagy Norbert tronkai Vencelként nem volt igazi ellensúly, noha ténylegesen ő Kohlhaas igazi céltáblája, a lócsiszár végül már beérné a rajta venni kívánt elégtétellel. A társulat -a már említettek mellett Fehér László, Jankovics Péter, Király Attila, Kárpáti Pál, Pallag Márton, Horkay Barnabás- egységes, színvonalas produkciója elfedi az apróbb bakikat, kiegyenlíti az itt-ott észlelhető hiányosságokat. Igazi kulcsszereplő pedig őselemünk, a víz: szinte az első perctől az utolsóig benne tocsognak-locsognak, hemperegnek, küzdenek, szenvednek, élnek-halnak a közreműködők. Mi úgyis tudjuk Petőfi óta: Azért a víz az úr!
1063 Edmond Dantes 2016-07-24 12:51:25
Esterházy Péter emlékének szentelik Eötvös Péter Halleluja című oratóriumát a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A mű szövegkönyvét Esterházy készítette, Daniel Harding brit karmester vezényletével a Bécsi Filharmonikusok adják elő július 30-án, a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével. Az ünnepi játékok így tiszteleg a nagy európai gondolkodó, Esterházy Péter előtt. Sokan máris "Esterházy-oratóriumként emlegetik a darabot. Továbbiak itt: http://www.salzburgerfestspiele.at/concert/salzburg-contemporary-2016/eotvos/vienna-philharmonic
Esterházy Péter emlékének szentelik Eötvös Péter Halleluja című oratóriumát a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A mű szövegkönyvét Esterházy készítette, Daniel Harding brit karmester vezényletével a Bécsi Filharmonikusok adják elő július 30-án, a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével. Az ünnepi játékok így tiszteleg a nagy európai gondolkodó, Esterházy Péter előtt. Sokan máris "Esterházy-oratóriumként emlegetik a darabot. Továbbiak itt: http://www.salzburgerfestspiele.at/concert/salzburg-contemporary-2016/eotvos/vienna-philharmonic
1062 cviki57 2016-07-24 07:33:38
AZ M3-as TV 10.25-től egy 2004-ben Alessaro Barricoval készült portréfilmet sugároz. Barrico Vértelenül című könyvéből készült a librettója Eötövös Péter Senza Sangue operájának, amelyet az Armel fesztiválon láthattunk. [url]http://concert.arte.tv/fr/partenaires/armel-opera?language=en;és itt még egy ideig[/url]
AZ M3-as TV 10.25-től egy 2004-ben Alessaro Barricoval készült portréfilmet sugároz. Barrico Vértelenül című könyvéből készült a librettója Eötövös Péter Senza Sangue operájának, amelyet az Armel fesztiválon láthattunk. [url]http://concert.arte.tv/fr/partenaires/armel-opera?language=en;és itt még egy ideig[/url]
1060 Heiner Lajos 2016-07-19 18:58:14 [Válasz erre: 1059 lujza 2016-07-19 02:52:26]
So vielen Dank für diese Information!
So vielen Dank für diese Information!
1059 lujza 2016-07-19 02:52:26
Németül értőket, ha érdekli, a deutschlandfunk Esterházy Péter halála alkalmából megismételt egy 2013-as adást, melyben kedves zenéiről beszél. Szombatig még meghallgatható itt: http://www.deutschlandfunk.de/am-mikrofon-der-schriftsteller-und-essayist-peter-esterhazy.827.de.html?dram:article_id=360228
Németül értőket, ha érdekli, a deutschlandfunk Esterházy Péter halála alkalmából megismételt egy 2013-as adást, melyben kedves zenéiről beszél. Szombatig még meghallgatható itt: http://www.deutschlandfunk.de/am-mikrofon-der-schriftsteller-und-essayist-peter-esterhazy.827.de.html?dram:article_id=360228
1058 Haandel 2016-07-16 17:56:37 [Válasz erre: 1057 Momo 2016-07-13 23:41:26]
Columbo? Akkor, ''Just one more thing ~ csak még egy dolog'' (Columbo), illetve érdekesség: By 1835 Marie had settled down in [url]https://en.wikipedia.org/wiki/221B_Baker_Street;Baker Street[/url], London, and opened a museum.... [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Madame_Tussauds;Wikipedia[/url] & [url]https://www.madametussauds.co.uk/london/en/;The Sherlock Holmes Experience[/url] (Valami nAgyon gyanús... ;-)
Columbo? Akkor, ''Just one more thing ~ csak még egy dolog'' (Columbo), illetve érdekesség: By 1835 Marie had settled down in [url]https://en.wikipedia.org/wiki/221B_Baker_Street;Baker Street[/url], London, and opened a museum.... [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Madame_Tussauds;Wikipedia[/url] & [url]https://www.madametussauds.co.uk/london/en/;The Sherlock Holmes Experience[/url] (Valami nAgyon gyanús... ;-)
