Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
1057 Momo 2016-07-13 23:41:26 [Válasz erre: 1056 Haandel 2016-07-13 20:25:24]
Igen. Most szerepelt [url]http://www.imcdb.org/i112124.jpg;a hétvégi Columbo epizódban[/url]. :-) Érdekesség, hogy nem a panoptikum [url]https://photos.tripomatic.com/photo/600x380/612664395a40232133447d33247d3832333534373936.jpg;valódi épülete[/url] szerepelt a film végi külső jelenetben. A [url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Royal_College_of_Music_-_April_2007.jpg;Királyi Zeneakadémia[/url] homlokzatára írták ki, hogy London Wax Museum.
Igen. Most szerepelt [url]http://www.imcdb.org/i112124.jpg;a hétvégi Columbo epizódban[/url]. :-) Érdekesség, hogy nem a panoptikum [url]https://photos.tripomatic.com/photo/600x380/612664395a40232133447d33247d3832333534373936.jpg;valódi épülete[/url] szerepelt a film végi külső jelenetben. A [url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Royal_College_of_Music_-_April_2007.jpg;Királyi Zeneakadémia[/url] homlokzatára írták ki, hogy London Wax Museum.
1056 Haandel 2016-07-13 20:25:24
[url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Madame_Tussaud_panoptikuma;Madame Tussaud panoptikuma[/url] Marie Tussaud (1761-1850) Anna Maria Grosholtz néven született Strasbourgban, Franciaországban. …
[url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Madame_Tussaud_panoptikuma;Madame Tussaud panoptikuma[/url] Marie Tussaud (1761-1850) Anna Maria Grosholtz néven született Strasbourgban, Franciaországban. …
1055 Héterő 2016-06-28 19:48:08 [Válasz erre: 1054 Haandel 2016-06-28 18:07:47]
[url]http://admin.wagnertarsasag.hu/doc/images/hollandi.jpg;Jól mutat Wagner-illusztrációként is.[/url]
[url]http://admin.wagnertarsasag.hu/doc/images/hollandi.jpg;Jól mutat Wagner-illusztrációként is.[/url]
1054 Haandel 2016-06-28 18:07:47
[url]http://img04.alkislarlayasiyorum.com/images/sipsak/34390_20100705212319.jpg;Ajvazovskij[/url] [url]https://www.bing.com/images/search?q=Ajvazovskij&go=Submit+Query&qs=ds&form=QBIR;Images[/url] Wikipedia [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Ivan_Aivazovsky;Ivan Aivazovsky[/url]
[url]http://img04.alkislarlayasiyorum.com/images/sipsak/34390_20100705212319.jpg;Ajvazovskij[/url] [url]https://www.bing.com/images/search?q=Ajvazovskij&go=Submit+Query&qs=ds&form=QBIR;Images[/url] Wikipedia [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Ivan_Aivazovsky;Ivan Aivazovsky[/url]
1053 Búbánat 2016-06-20 12:02:31
Az M3 tévé éjjeli műsorsávjában láthatjuk: 2016. június 21. kedd 00:00 - 00:55 „A Mester - 100 éve született Nádasdy Kálmán” Művészeti műsor (2004) Nádasdy Kálmán rendező, színházigazgató, színészpedagógus, műfordító. Tanítványai, színészei, opera-énekesei legendákat mesélnek róla. A műsorban néhányan felidézik varázslatos alakját, lebilincselő óráit és csodálatos rendezéseit. A mindennapjaira, felesége, Birkás Lilian operaénekes emlékezik. Rendezte: Kovács Júlia Időtartam: 55 perc Ismétlés: holnap, június 21., M3 TV, 13.40 - 14.40
Az M3 tévé éjjeli műsorsávjában láthatjuk: 2016. június 21. kedd 00:00 - 00:55 „A Mester - 100 éve született Nádasdy Kálmán” Művészeti műsor (2004) Nádasdy Kálmán rendező, színházigazgató, színészpedagógus, műfordító. Tanítványai, színészei, opera-énekesei legendákat mesélnek róla. A műsorban néhányan felidézik varázslatos alakját, lebilincselő óráit és csodálatos rendezéseit. A mindennapjaira, felesége, Birkás Lilian operaénekes emlékezik. Rendezte: Kovács Júlia Időtartam: 55 perc Ismétlés: holnap, június 21., M3 TV, 13.40 - 14.40
1052 Edmond Dantes 2016-06-20 09:20:18
A 2016-os POSZT díjazott előadásai 2016. jún 18. szombat A szakmai zsűri díjai: Legjobb előadás: MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Rendező: Zsótér Sándor Kecskeméti Katona József Színház Legjobb rendezés: Horváth Csaba A TE ORSZÁGOD Forte Társulat/Trafó Legjobb női főszereplő: Trokán Nóra MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Kecskeméti Katona József Színház Legjobb férfi főszereplő: László Zsolt LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest Legjobb női mellékszereplő: Danis Lídia MOLIÈRE: TARTUFFE Jászai Mari Színház, Tatabánya Legjobb férfi mellékszereplő: Tasnádi Bence AZ OLASZLISZKAI Katona József Színház, Budapest Legjobb jelmez: Adriana Grand VÍZKERESZT, VAGY AMIRE VÁGYTOK Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy Legjobb díszlet: Menczel Róbert LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest Legjobb dramaturg: Szikszai Rémusz MOLIÈRE: TARTUFFE Jászai Mari Színház, Tatabánya Különdíj: A Liliomfi teátristáinak Budaörsi Latinovits Színház A közönségzsűri díja: PISZKAVAS Pécsi Harmadik Színház A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja: Horváth László Attila TÚL ZAJOS MAGÁNY Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata által alapított alkotói díj: Füsti Molnár Éva PISZKAVAS Pécsi Harmadik Színház A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület díjai: A legjobb férfi szereplő: Szatory Dávid LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest A legjobb női szereplő: Csombor Teréz MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Kecskeméti Katona József Színház A Fidelio különdíja: A LILIOMFI teátristái Budaörsi Latinovits Színház
A 2016-os POSZT díjazott előadásai 2016. jún 18. szombat A szakmai zsűri díjai: Legjobb előadás: MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Rendező: Zsótér Sándor Kecskeméti Katona József Színház Legjobb rendezés: Horváth Csaba A TE ORSZÁGOD Forte Társulat/Trafó Legjobb női főszereplő: Trokán Nóra MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Kecskeméti Katona József Színház Legjobb férfi főszereplő: László Zsolt LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest Legjobb női mellékszereplő: Danis Lídia MOLIÈRE: TARTUFFE Jászai Mari Színház, Tatabánya Legjobb férfi mellékszereplő: Tasnádi Bence AZ OLASZLISZKAI Katona József Színház, Budapest Legjobb jelmez: Adriana Grand VÍZKERESZT, VAGY AMIRE VÁGYTOK Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy Legjobb díszlet: Menczel Róbert LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest Legjobb dramaturg: Szikszai Rémusz MOLIÈRE: TARTUFFE Jászai Mari Színház, Tatabánya Különdíj: A Liliomfi teátristáinak Budaörsi Latinovits Színház A közönségzsűri díja: PISZKAVAS Pécsi Harmadik Színház A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja: Horváth László Attila TÚL ZAJOS MAGÁNY Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata által alapított alkotói díj: Füsti Molnár Éva PISZKAVAS Pécsi Harmadik Színház A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület díjai: A legjobb férfi szereplő: Szatory Dávid LEAR KIRÁLY Radnóti Miklós Színház, Budapest A legjobb női szereplő: Csombor Teréz MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN Kecskeméti Katona József Színház A Fidelio különdíja: A LILIOMFI teátristái Budaörsi Latinovits Színház
1051 Haandel 2016-06-05 09:30:28
[url]http://www.cbsnews.com/news/googles-gigapixel-camera-reveals-details-in-famous-works-of-art/;Google's gigapixel camera reveals exquisite details in famous works of art[/url] … "The capture time has been reduced drastically," Marzia Niccolai, technical program manager at the Cultural Institute, told The Verge. "Previously, it could take almost a day to capture an image. To give you an idea, now if you have a 1 meter by 1 meter painting, it would take 30 minutes." … View images in ultra high resolution [url]https://www.google.com/culturalinstitute/project/art-camera;Art Camera Images[/url]
[url]http://www.cbsnews.com/news/googles-gigapixel-camera-reveals-details-in-famous-works-of-art/;Google's gigapixel camera reveals exquisite details in famous works of art[/url] … "The capture time has been reduced drastically," Marzia Niccolai, technical program manager at the Cultural Institute, told The Verge. "Previously, it could take almost a day to capture an image. To give you an idea, now if you have a 1 meter by 1 meter painting, it would take 30 minutes." … View images in ultra high resolution [url]https://www.google.com/culturalinstitute/project/art-camera;Art Camera Images[/url]
1050 joska141 2016-05-31 06:40:36 [Válasz erre: 1048 IVA 2016-05-30 23:56:52]
Nagyon-nagyon egyetértek Önnel, Hamvai Kornél fordításait-átdolgozásait illetően. Sajnos nevezett szerző ezekkel az átdolgozásokkal teljesen meghamisítja az eredeti művek szellemiségét. Gondoljunk bele: a Madách Színházban bemutatott Feydeau fordítása-átdolgozása – Kézről-kézre – gyakorlatilag megbukott. A több színházban bemutatott Camoletti: Boeing, Boeing habkönnyű vígjáték átdolgozásában, a mobil telefonok alkalmazásával a darab alapvető – akkori technikai színvonalra épülő – komikumforrását iktatta ki. És így tovább lehetne sorolni. Érdekesség, hogy saját fordításait-átdolgozásait és újra meg újra átdolgozza, ezzel természetesen mindig közönségesebb lesz, jó példa erre a József Attila színházban bemutatott Ikrek, melyet a Madách Színházban már szájbarágósabb 1*3 néha 4 címmel játszanak. Már eljutottam oda: ha valamelyik színház Hamvai Kornél fordítást-átdolgozást hírdet, messze elkerülöm. Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre az Edward Albee előadásra.
Nagyon-nagyon egyetértek Önnel, Hamvai Kornél fordításait-átdolgozásait illetően. Sajnos nevezett szerző ezekkel az átdolgozásokkal teljesen meghamisítja az eredeti művek szellemiségét. Gondoljunk bele: a Madách Színházban bemutatott Feydeau fordítása-átdolgozása – Kézről-kézre – gyakorlatilag megbukott. A több színházban bemutatott Camoletti: Boeing, Boeing habkönnyű vígjáték átdolgozásában, a mobil telefonok alkalmazásával a darab alapvető – akkori technikai színvonalra épülő – komikumforrását iktatta ki. És így tovább lehetne sorolni. Érdekesség, hogy saját fordításait-átdolgozásait és újra meg újra átdolgozza, ezzel természetesen mindig közönségesebb lesz, jó példa erre a József Attila színházban bemutatott Ikrek, melyet a Madách Színházban már szájbarágósabb 1*3 néha 4 címmel játszanak. Már eljutottam oda: ha valamelyik színház Hamvai Kornél fordítást-átdolgozást hírdet, messze elkerülöm. Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre az Edward Albee előadásra.
1049 IVA 2016-05-30 23:58:17 [Válasz erre: 1047 Edmond Dantes 2016-05-30 08:58:37]
Az Örkény Színház közönsége nagyon szeret tapsolni az Örkény Színházban. Rossz szülő módjára szereti színházát. Mindkét beszámolód érdekes és élvezetes.
Az Örkény Színház közönsége nagyon szeret tapsolni az Örkény Színházban. Rossz szülő módjára szereti színházát. Mindkét beszámolód érdekes és élvezetes.
1048 IVA 2016-05-30 23:56:52 [Válasz erre: 1046 Edmond Dantes 2016-05-25 10:14:26]
A meghágás eredeti értelmében nem trágár, emberre értelmezve persze durva, viszont érzékletes. Egy másik beszámolóban azt olvastam, hogy Hamvai fordításában különben hemzsegnek a trágárságok. Ezt – pontosabban ennek már a hírét is – azért kifogásolom, mert a nyelvezet „mai köntösbe öltöztetése” ugyanúgy az eredeti mű meghamisítása, mint helyszínének, miliőjének megváltoztatása azzal az ürüggyel, hogy a darabot közelebb kell hozni a mai közönséghez. Elbert János fordításában a darab három előadását láttam. A szövegen nyilván változtatgattak a dramaturgok, rendezők. A Madách Kamara előadásában (Lengyel György rendezését kb. 1968-ban láttam) meghökkentő volt a smárolok szó Tolnay Klári szájából. Az ő Marthája, némi kertelés után, nagy nehezen nevezte meg (mert szerinte ordináré kifejezés), mi hiányzik George-ból: a szufla. (Az utóbbi szerepben Gábor Miklós remekelt. Későbbi élményeim: 1999-ben a Radnótiban Gothár Péter rendezésében Csomós Mari és Bálint András, 2000-ben a Miskolci Nemzeti Színház produkciójában, Fehér György rendezésében a Merlinben Almási Éva és Andorai Péter játszotta a főszereplő házaspárt. És persze a film. A Centrál-beli előadásról nemcsak a mű fordításának híre beszélt le, hanem a férfi főszereplő választása is, akinek színészetét nem kedvelem.)
A meghágás eredeti értelmében nem trágár, emberre értelmezve persze durva, viszont érzékletes. Egy másik beszámolóban azt olvastam, hogy Hamvai fordításában különben hemzsegnek a trágárságok. Ezt – pontosabban ennek már a hírét is – azért kifogásolom, mert a nyelvezet „mai köntösbe öltöztetése” ugyanúgy az eredeti mű meghamisítása, mint helyszínének, miliőjének megváltoztatása azzal az ürüggyel, hogy a darabot közelebb kell hozni a mai közönséghez. Elbert János fordításában a darab három előadását láttam. A szövegen nyilván változtatgattak a dramaturgok, rendezők. A Madách Kamara előadásában (Lengyel György rendezését kb. 1968-ban láttam) meghökkentő volt a smárolok szó Tolnay Klári szájából. Az ő Marthája, némi kertelés után, nagy nehezen nevezte meg (mert szerinte ordináré kifejezés), mi hiányzik George-ból: a szufla. (Az utóbbi szerepben Gábor Miklós remekelt. Későbbi élményeim: 1999-ben a Radnótiban Gothár Péter rendezésében Csomós Mari és Bálint András, 2000-ben a Miskolci Nemzeti Színház produkciójában, Fehér György rendezésében a Merlinben Almási Éva és Andorai Péter játszotta a főszereplő házaspárt. És persze a film. A Centrál-beli előadásról nemcsak a mű fordításának híre beszélt le, hanem a férfi főszereplő választása is, akinek színészetét nem kedvelem.)
1047 Edmond Dantes 2016-05-30 08:58:37
Mikó Csaba: Apátlanok Örkény Színház, 2016. május 27. Nem tudom, mennyit ér "az évad legjobb magyar drámája"-díj, amit 2013-ban az Apátlanok nyert el, de ez a darab szimplán c s a p n i v a l ó. Igaz, legalább en bloc csapnivaló: tartalmában, dramaturgiailag, szövegében, színpadi megjelenésében egyaránt; egy szóval: menthetetlen. "Irodalmi színpad" párhuzamos, egymást követő monológokkal, többnyire "kifelé", a közönség irányába fordulva, egymáshoz csak elvétve beszélnek a színészek, éspedig szinte mindannyian jókora bakiparádét csapva, de mindegy is. A családregény (családdráma) bejáratott műfajában ennyire elrontani valamit mint ezt az alibidarabot, nos az tényleg "művészet". A (fél)amatőr rendezés is rásegít a fullasztó unalomra a nézőtér fullasztó melegében, utóbbiról legalább nem az alkotó(k) tehet(nek), hanem az energiával (nézőtéri hűtéssel) igencsak takarékos színház. Ha már takarékoskodnak, inkább az előadás folyamán egyre több, már-már szemet vakító vetítést és a vele járó energiapazarlást foghatták volna vissza, ha időben szólnak a rendezőnek: s o k! A produkció egyetlen értékelhető eleme a díszlet, Boros Lőrinc munkája. Egy kiadós búúúzás a végén elkelt volna, de a "kötelező" (?) vastaps nem maradt el: a közönség a pénzéért ezúttal is ragaszkodott a tenyértornához. Én eltekintettem tőle. Kedves Örkény Színház: neee! Üdvözlettel: egy viszonylag gyakori látogatójuk.
Mikó Csaba: Apátlanok Örkény Színház, 2016. május 27. Nem tudom, mennyit ér "az évad legjobb magyar drámája"-díj, amit 2013-ban az Apátlanok nyert el, de ez a darab szimplán c s a p n i v a l ó. Igaz, legalább en bloc csapnivaló: tartalmában, dramaturgiailag, szövegében, színpadi megjelenésében egyaránt; egy szóval: menthetetlen. "Irodalmi színpad" párhuzamos, egymást követő monológokkal, többnyire "kifelé", a közönség irányába fordulva, egymáshoz csak elvétve beszélnek a színészek, éspedig szinte mindannyian jókora bakiparádét csapva, de mindegy is. A családregény (családdráma) bejáratott műfajában ennyire elrontani valamit mint ezt az alibidarabot, nos az tényleg "művészet". A (fél)amatőr rendezés is rásegít a fullasztó unalomra a nézőtér fullasztó melegében, utóbbiról legalább nem az alkotó(k) tehet(nek), hanem az energiával (nézőtéri hűtéssel) igencsak takarékos színház. Ha már takarékoskodnak, inkább az előadás folyamán egyre több, már-már szemet vakító vetítést és a vele járó energiapazarlást foghatták volna vissza, ha időben szólnak a rendezőnek: s o k! A produkció egyetlen értékelhető eleme a díszlet, Boros Lőrinc munkája. Egy kiadós búúúzás a végén elkelt volna, de a "kötelező" (?) vastaps nem maradt el: a közönség a pénzéért ezúttal is ragaszkodott a tenyértornához. Én eltekintettem tőle. Kedves Örkény Színház: neee! Üdvözlettel: egy viszonylag gyakori látogatójuk.
1046 Edmond Dantes 2016-05-25 10:14:26
Speciális "titka" lehet Edward Albee-nak, ami bő fél évszázada írt drámáját a divatos darabok sokaságát gyorsan elkoptató és gyorsan múló idő máig életben tartja. A titok nyitja valószínűleg az, hogy a Nem félünk a farkastól szerepdarab: nem véletlen, hogy Mike Nichols klasszikussá vált filmfeldolgozásában mind a négy szereplő Oscar-jelölést kapott s közülük ketten, Liz Taylor és a mára elfeledett Sandy Dennis el is vitte a szobrocskát. Házaspárok, családok házi titkai, egymás marcangolása, élveboncolása, bilik kiborogatása újból és újból színpadi és filmes slágertéma, ám a mássága okán "igazi" házasságban sosem élő Albee jól felépített darabja máig egyfajta kályha, igazodási pont az ebben a toposzban születő újabb alkotásoknak. Ezúttal a Centrál Színház tűzte ki eme irodalmi lektűrt, Hamvai Kornél frissen szóló, ütős, telitalálatos újrafordításában. Az amerikai kisváros kissé zsúfolt polgári szalonjában (díszlettervező: Pallós Nelli) a falon diszkréten elhelyezett Virginia Woolf-fotó utal az eredeti címre (Who's Afraid of Virginia Woolf?), aminek magyar (félre?)fordítása a három kismalac-mese gyerekdalocskájára hajaz: "Nem félünk a farkastól, farkastól, farkastól! Nem bánt az, csak megkóstol..." Kóstolgatja, hogy ne mondjam (fel)zabálja egymást rendesen Martha és George, a főszereplő-házaspár és ha marakodásban, gonosz(kodó) héjanászban nem is, de másképpen: sunnyogásban, álszenteskedésben a darab folyamán "méltó" párjuk lesz a másik duó, Honey és Nick is. A poénos szócsatákkal induló, hisztérikussá fokozódó csetepaté(k) után az előadás végére mégis megérkezik a katarzis, megteremtve az előadás legihletettebb pillanatait. Básti Juli is a fináléban magaslik önmaga fölé, a színpadot mindvégig betöltő, hatalmas sörényű perszóna ekkor omlik össze esendő, szinte törékeny emberi lénnyé. Rudolf Péter fordítva építkezik: az ő azaz az általa alakított George nagy produkciója az utolsó fél óra, hogy a legutolsó pillanatban ő is asszonyához szelídüljön...aztán "holnap újból folytatjuk?" Schmied Zoltán Nickje is alakul menet közben: jól nevelt, erkölcsös tudós-férj álarcát levetve, előttünk áll a törtető ifjonc, akinek házasság vagy adott esetben a rektor öregecskedő lányának meghágása (a szó a darabban hangzik el!) nem gond, csupán 1-1 lépcső a karrierhez vezető úton. Egyedül Honey (Ágoston Katalin) marad bugyuta, "szőke nő" karakterét megtartó statikus figura, a szerepből ennyit tud kihozni. Puskás Tamás rendezése tapinthatóan Básti Marthajára épül.
Speciális "titka" lehet Edward Albee-nak, ami bő fél évszázada írt drámáját a divatos darabok sokaságát gyorsan elkoptató és gyorsan múló idő máig életben tartja. A titok nyitja valószínűleg az, hogy a Nem félünk a farkastól szerepdarab: nem véletlen, hogy Mike Nichols klasszikussá vált filmfeldolgozásában mind a négy szereplő Oscar-jelölést kapott s közülük ketten, Liz Taylor és a mára elfeledett Sandy Dennis el is vitte a szobrocskát. Házaspárok, családok házi titkai, egymás marcangolása, élveboncolása, bilik kiborogatása újból és újból színpadi és filmes slágertéma, ám a mássága okán "igazi" házasságban sosem élő Albee jól felépített darabja máig egyfajta kályha, igazodási pont az ebben a toposzban születő újabb alkotásoknak. Ezúttal a Centrál Színház tűzte ki eme irodalmi lektűrt, Hamvai Kornél frissen szóló, ütős, telitalálatos újrafordításában. Az amerikai kisváros kissé zsúfolt polgári szalonjában (díszlettervező: Pallós Nelli) a falon diszkréten elhelyezett Virginia Woolf-fotó utal az eredeti címre (Who's Afraid of Virginia Woolf?), aminek magyar (félre?)fordítása a három kismalac-mese gyerekdalocskájára hajaz: "Nem félünk a farkastól, farkastól, farkastól! Nem bánt az, csak megkóstol..." Kóstolgatja, hogy ne mondjam (fel)zabálja egymást rendesen Martha és George, a főszereplő-házaspár és ha marakodásban, gonosz(kodó) héjanászban nem is, de másképpen: sunnyogásban, álszenteskedésben a darab folyamán "méltó" párjuk lesz a másik duó, Honey és Nick is. A poénos szócsatákkal induló, hisztérikussá fokozódó csetepaté(k) után az előadás végére mégis megérkezik a katarzis, megteremtve az előadás legihletettebb pillanatait. Básti Juli is a fináléban magaslik önmaga fölé, a színpadot mindvégig betöltő, hatalmas sörényű perszóna ekkor omlik össze esendő, szinte törékeny emberi lénnyé. Rudolf Péter fordítva építkezik: az ő azaz az általa alakított George nagy produkciója az utolsó fél óra, hogy a legutolsó pillanatban ő is asszonyához szelídüljön...aztán "holnap újból folytatjuk?" Schmied Zoltán Nickje is alakul menet közben: jól nevelt, erkölcsös tudós-férj álarcát levetve, előttünk áll a törtető ifjonc, akinek házasság vagy adott esetben a rektor öregecskedő lányának meghágása (a szó a darabban hangzik el!) nem gond, csupán 1-1 lépcső a karrierhez vezető úton. Egyedül Honey (Ágoston Katalin) marad bugyuta, "szőke nő" karakterét megtartó statikus figura, a szerepből ennyit tud kihozni. Puskás Tamás rendezése tapinthatóan Básti Marthajára épül.
1043 Búbánat 2016-05-11 10:26:08 [Válasz erre: 1042 IVA 2016-05-11 04:50:57]
Tegnap délután arra jártam. „Kipróbáltam”. Nekem sem tetszik annyira az átépített tér. Talán a borongós idő is közrejátszott ebben…. Mindenesetre, ahhoz képest, amilyen lehetetlen állapotok voltak ott korábban, kétségtelenül megújult. Funkcióját igazán majd a következő napokban, hetekben fogja „visszakapni” és betölteni. Félek, hogy a régi „zsibvásár” visszatelepül. Továbbá probléma szerintem, hogy újra csak a villamos síneken lépdelünk át, hogy az immár „karcsúsodott” metróépülethez vagy a villamos peronokhoz eljussunk. Viszont határozottan több a "zöld" terület, és ez jó, csak aztán jönnek az ebek is...
Tegnap délután arra jártam. „Kipróbáltam”. Nekem sem tetszik annyira az átépített tér. Talán a borongós idő is közrejátszott ebben…. Mindenesetre, ahhoz képest, amilyen lehetetlen állapotok voltak ott korábban, kétségtelenül megújult. Funkcióját igazán majd a következő napokban, hetekben fogja „visszakapni” és betölteni. Félek, hogy a régi „zsibvásár” visszatelepül. Továbbá probléma szerintem, hogy újra csak a villamos síneken lépdelünk át, hogy az immár „karcsúsodott” metróépülethez vagy a villamos peronokhoz eljussunk. Viszont határozottan több a "zöld" terület, és ez jó, csak aztán jönnek az ebek is...
1042 IVA 2016-05-11 04:50:57
Az építőművészethez kapcsolódva. Még nem tudom, mennyire (nem) fog tetszeni, ha ott járok, de [url]http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kesz-a-felujitott-szell-kalman-ter/;ez is elkészült[/url].
Az építőművészethez kapcsolódva. Még nem tudom, mennyire (nem) fog tetszeni, ha ott járok, de [url]http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kesz-a-felujitott-szell-kalman-ter/;ez is elkészült[/url].
1041 Edmond Dantes 2016-05-05 09:22:24
Egyik élő klasszikusunk nagy mondásának: "túltoltuk a biciklit" analógiájára: "túltolják a kerekesszéket".
Egyik élő klasszikusunk nagy mondásának: "túltoltuk a biciklit" analógiájára: "túltolják a kerekesszéket".
1040 IVA 2016-05-05 03:39:11 [Válasz erre: 1039 Búbánat 2016-05-04 18:27:49]
Ne siessünk annyira előre. „A lefúrt lábú (...) énekesek (...) ideje rég lejárt” – ugye, már nem szükséges feltüntetnem, kitől való idézetből szerkesztettem ezt? Most jön a görgő, guruló énekesek kora.
Ne siessünk annyira előre. „A lefúrt lábú (...) énekesek (...) ideje rég lejárt” – ugye, már nem szükséges feltüntetnem, kitől való idézetből szerkesztettem ezt? Most jön a görgő, guruló énekesek kora.
1039 Búbánat 2016-05-04 18:27:49 [Válasz erre: 1038 Búbánat 2016-05-04 18:21:59]
Színpad, film után még mi jöhet...
Színpad, film után még mi jöhet...
1038 Búbánat 2016-05-04 18:21:59 [Válasz erre: 1037 IVA 2016-05-04 01:00:51]
Lásd a 2653- sz. bejegyzésemet is az "Operett mint színpadi műfaj" topicból.
Lásd a 2653- sz. bejegyzésemet is az "Operett mint színpadi műfaj" topicból.
1037 IVA 2016-05-04 01:00:51
Szinte már műfaj: [url]https://bummm.hu/2016/04/kerekesszeken-erkezik-a-halal-tillaval-beszeltunk-uj-filmjerol/;a „kerekes székes film”[/url]
Szinte már műfaj: [url]https://bummm.hu/2016/04/kerekesszeken-erkezik-a-halal-tillaval-beszeltunk-uj-filmjerol/;a „kerekes székes film”[/url]
1036 Búbánat 2016-05-03 20:51:44
[url] https://nepszava.hu/cikk/1092922-120-eves-vigszinhaz---hol-vagy-szabad-vilag; 120 éves Vígszínház - Hol vagy szabad világ? [/url] Balogh Gyula, Népszava|2016. máj 3. 05:45 Maratoni, de sok szép, személyes pillanattal teli gálaesttel köszöntötte a társulat és a népes vendégfellépők hada a 120 éves Vígszínházat vasárnap este. Az éjfél után véget ért műsorban több budapesti és vidéki együttes is kivette a részét az ünneplésből. A több mint öt órás alkalmi produkcióban helyet kaptak közéleti kiszólások is. Volt, aki a Fesztiválzenekar támogatásának csökkentését hozta szóba, más arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom milyen kulturális értékeket tüntet el éppen, de szerencsére a Vígszínház továbbra is a maradók között van.
[url] https://nepszava.hu/cikk/1092922-120-eves-vigszinhaz---hol-vagy-szabad-vilag; 120 éves Vígszínház - Hol vagy szabad világ? [/url] Balogh Gyula, Népszava|2016. máj 3. 05:45 Maratoni, de sok szép, személyes pillanattal teli gálaesttel köszöntötte a társulat és a népes vendégfellépők hada a 120 éves Vígszínházat vasárnap este. Az éjfél után véget ért műsorban több budapesti és vidéki együttes is kivette a részét az ünneplésből. A több mint öt órás alkalmi produkcióban helyet kaptak közéleti kiszólások is. Volt, aki a Fesztiválzenekar támogatásának csökkentését hozta szóba, más arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom milyen kulturális értékeket tüntet el éppen, de szerencsére a Vígszínház továbbra is a maradók között van.
1035 IVA 2016-05-02 05:18:35 [Válasz erre: 1033 Edmond Dantes 2016-04-28 12:20:24]
Én arra tippelek, hogy a darab személye nem véletlenül törökszentmiklósi szintén, hanem Monori Lili is belefolyhatott az alkotás munkájába. Pazarul díszletezett Sámson és Delila-előadások fináléjában Dágon monumentális temploma omlik össze. Annak romjait is újjá kell építeni a következő előadásra, méghozzá annak második szünetében. Ilyen a kunszt.
Én arra tippelek, hogy a darab személye nem véletlenül törökszentmiklósi szintén, hanem Monori Lili is belefolyhatott az alkotás munkájába. Pazarul díszletezett Sámson és Delila-előadások fináléjában Dágon monumentális temploma omlik össze. Annak romjait is újjá kell építeni a következő előadásra, méghozzá annak második szünetében. Ilyen a kunszt.
1034 Haandel 2016-05-01 18:27:42
[url]http://www.theguardian.com/books/2012/oct/05/kafka-was-author-unmusical-will-self;Franz Kafka: was the author completely unmusical?[/url]
[url]http://www.theguardian.com/books/2012/oct/05/kafka-was-author-unmusical-will-self;Franz Kafka: was the author completely unmusical?[/url]
1033 Edmond Dantes 2016-04-28 12:20:24
Mundruczó Kornél: Látszatélet Proton Színház, Trafó, 2016. április 27. Korábbi, nagyon erős tartalmú és erős kivitelezésű színházi munkái sorába illeszkedve, (Wéber Katával közösen) ismét szerzőként is jegyzi legújabb produkcióját Mundruczó Kornél. A Látszatélet premierje tegnap este volt a Trafóban. Amikor éppen nem filmet rendez Mundruczó, hanem színházat csinál, valójában akkor is filmet látunk. Felfoghatjuk a darabot úgy is mint két, egymást követően játszódó anya-fiú történetet. Vászonra vetített hatalmas monológgal indul az előadás, amelyben az egyik -történetesen roma származású- anya, Ruszó Lőrincné, esedékes kilakoltatása ürügyén, netán elkerülése végett meséli el saját illetve családja élettörténetét: "honnan indultam-miért/hová érkeztem" s mint utóbb kiderült, számomra ez a nyitójelenet lett a darab legütősebb epizódja. Az egyvégtében játszott, csaknem kétórás darab valójában kétfelvonásos. Szünet helyett azonban az előadás másik nagy "dobását", a színváltozást helyén maradva nézheti végig a közönség, sőt, ez a színváltozás a mű szerves részévé válik: a szegényes lakásbelsőt rejtő dobozdíszlet vagy tízperces "cigánykerékkel" 360 fokban fordul meg, közben ízzé-porrá zúzódnak egy nyomorult élet szegényes bútorai, limlomja, jelképezve a magára maradt öregasszony életének összeomlását. A második szakaszban egy másik nyomorult sors kél nyomorult életre a romokon: brutális élettársa elől menekül a bérleménybe az új bérlő, becsempészve kisiskolás fiát. Itt is látunk filmes bejátszást az előzményekről, amik a fiatal anyát és gyermekét menekülésre késztették, aminél még ez a nyomorult józsefvárosi kégli is jobb lehet, amelyben a durva színváltozás után szinte egyetlen tárgy maradt csak a helyén: a falon függő, szőke kisfiú fényképe, amit még Ruszó Lőrincné fia, Istvánka avagy "Szilveszter" talált valahol és vitt fel a lakásba, mert ő is ilyen szeretne lenni: szőke és ami a lényeg, n e m-cigány. És erre a portréra h a j a z h a t a fiatal anya valóban szőke kisfia, talán azt jelképezve: szőkén és nem-cigányként is lehet az emberfia perifériára szorult nyomorult, hátránnyal induló pária. A darab vége felé aztán megjelenik Ruszóné filmes "álomjelenetében" már látott fia, "Szilveszter" azaz Istvánka is, hogy elvigyen egy bizonyos tárgyat, aminek kilétét nem árulhatom el, mert az előadás valószínűleg fő poénnak szánt záró csattanóját lőném le vele. Mundruczó ismét erős előadást hozott létre Proton-társulatával, szinte válogatás nélkül bele- és teleszórva napjaink aktuális, fájón "divatos" témáival: cigánykérdés, szegregáció, végrehajtás-kilakoltatás, halmozottan hátrányos élethelyzet(ű)ek, családon belüli (és kívüli) erőszak és más társadalmi igazságtalanságok. Kérdések sokasága...válasz azaz megoldás úgyszólván nincs. Az erős előadás azonban kevés és szegényes írott nyersanyagra épül. A szándékoltan elnyújtott jelenetek lassúsága, eseménytelensége egy idő után fárasztóvá válik, az elnyújtottság időhúzásnak tűnik, "legyen meg az egész estés terjedelem". Pedig bőven lett volna még miről beszélni, az alkotó azonban, bízva a néző türelmében és a látványelemekben, beérte a már említett hangsúlyosan vizuális effektek felsorakoztatásával. Ágh Márton már méltatott díszlete (és kelléktára!) szinte főszereplővé lép elő, Domán Melindával közösen a jelmezeket is ő tervezte. Asher Goldschmidt zenéje hatásosan simul a műhöz. A szerző-rendező által az utóbbi években szinte újra felfedezett Monori Lili a filmes prológusban szuggesztív erővel jeleníti meg a hozzá hasonlóan -véletlenül?- törökszentmiklósi születésű cigányasszonyt, színpadi jelenlétével már inkább csak bevégzi Ruszóné drámáját. A régi Krétakörös gárdából Láng Annamária a "másik" anyát, Rába Roland a végrehajtót játssza rutinosan, nem túl sok játéklehetőségüket kihasználva. A fináléban váratlanul kulcsfigurává előlépő Istvánkát-"Szilvesztert" a végzős színihallgató Jéger Zsombor alakítja, a kisfiú gyakorlatilag néma szerepét pedig a színlap szerint Kozma Dáriusz vagy Gerendás Ruben. Az előadás után nagy munka vár a díszletezőkre és a kellékesre (Fekete Tamás): a miniatűr szemétteleppé változ(tat)ott enteriőrt a mai előadásra újra fel kell építeni, miként holnapra is, megannyi Kőműves Kelemenként. Ők azonban remélhetőleg szerencsésebbek lesznek mint a balladai Déva várának építőmestere és családja.
Mundruczó Kornél: Látszatélet Proton Színház, Trafó, 2016. április 27. Korábbi, nagyon erős tartalmú és erős kivitelezésű színházi munkái sorába illeszkedve, (Wéber Katával közösen) ismét szerzőként is jegyzi legújabb produkcióját Mundruczó Kornél. A Látszatélet premierje tegnap este volt a Trafóban. Amikor éppen nem filmet rendez Mundruczó, hanem színházat csinál, valójában akkor is filmet látunk. Felfoghatjuk a darabot úgy is mint két, egymást követően játszódó anya-fiú történetet. Vászonra vetített hatalmas monológgal indul az előadás, amelyben az egyik -történetesen roma származású- anya, Ruszó Lőrincné, esedékes kilakoltatása ürügyén, netán elkerülése végett meséli el saját illetve családja élettörténetét: "honnan indultam-miért/hová érkeztem" s mint utóbb kiderült, számomra ez a nyitójelenet lett a darab legütősebb epizódja. Az egyvégtében játszott, csaknem kétórás darab valójában kétfelvonásos. Szünet helyett azonban az előadás másik nagy "dobását", a színváltozást helyén maradva nézheti végig a közönség, sőt, ez a színváltozás a mű szerves részévé válik: a szegényes lakásbelsőt rejtő dobozdíszlet vagy tízperces "cigánykerékkel" 360 fokban fordul meg, közben ízzé-porrá zúzódnak egy nyomorult élet szegényes bútorai, limlomja, jelképezve a magára maradt öregasszony életének összeomlását. A második szakaszban egy másik nyomorult sors kél nyomorult életre a romokon: brutális élettársa elől menekül a bérleménybe az új bérlő, becsempészve kisiskolás fiát. Itt is látunk filmes bejátszást az előzményekről, amik a fiatal anyát és gyermekét menekülésre késztették, aminél még ez a nyomorult józsefvárosi kégli is jobb lehet, amelyben a durva színváltozás után szinte egyetlen tárgy maradt csak a helyén: a falon függő, szőke kisfiú fényképe, amit még Ruszó Lőrincné fia, Istvánka avagy "Szilveszter" talált valahol és vitt fel a lakásba, mert ő is ilyen szeretne lenni: szőke és ami a lényeg, n e m-cigány. És erre a portréra h a j a z h a t a fiatal anya valóban szőke kisfia, talán azt jelképezve: szőkén és nem-cigányként is lehet az emberfia perifériára szorult nyomorult, hátránnyal induló pária. A darab vége felé aztán megjelenik Ruszóné filmes "álomjelenetében" már látott fia, "Szilveszter" azaz Istvánka is, hogy elvigyen egy bizonyos tárgyat, aminek kilétét nem árulhatom el, mert az előadás valószínűleg fő poénnak szánt záró csattanóját lőném le vele. Mundruczó ismét erős előadást hozott létre Proton-társulatával, szinte válogatás nélkül bele- és teleszórva napjaink aktuális, fájón "divatos" témáival: cigánykérdés, szegregáció, végrehajtás-kilakoltatás, halmozottan hátrányos élethelyzet(ű)ek, családon belüli (és kívüli) erőszak és más társadalmi igazságtalanságok. Kérdések sokasága...válasz azaz megoldás úgyszólván nincs. Az erős előadás azonban kevés és szegényes írott nyersanyagra épül. A szándékoltan elnyújtott jelenetek lassúsága, eseménytelensége egy idő után fárasztóvá válik, az elnyújtottság időhúzásnak tűnik, "legyen meg az egész estés terjedelem". Pedig bőven lett volna még miről beszélni, az alkotó azonban, bízva a néző türelmében és a látványelemekben, beérte a már említett hangsúlyosan vizuális effektek felsorakoztatásával. Ágh Márton már méltatott díszlete (és kelléktára!) szinte főszereplővé lép elő, Domán Melindával közösen a jelmezeket is ő tervezte. Asher Goldschmidt zenéje hatásosan simul a műhöz. A szerző-rendező által az utóbbi években szinte újra felfedezett Monori Lili a filmes prológusban szuggesztív erővel jeleníti meg a hozzá hasonlóan -véletlenül?- törökszentmiklósi születésű cigányasszonyt, színpadi jelenlétével már inkább csak bevégzi Ruszóné drámáját. A régi Krétakörös gárdából Láng Annamária a "másik" anyát, Rába Roland a végrehajtót játssza rutinosan, nem túl sok játéklehetőségüket kihasználva. A fináléban váratlanul kulcsfigurává előlépő Istvánkát-"Szilvesztert" a végzős színihallgató Jéger Zsombor alakítja, a kisfiú gyakorlatilag néma szerepét pedig a színlap szerint Kozma Dáriusz vagy Gerendás Ruben. Az előadás után nagy munka vár a díszletezőkre és a kellékesre (Fekete Tamás): a miniatűr szemétteleppé változ(tat)ott enteriőrt a mai előadásra újra fel kell építeni, miként holnapra is, megannyi Kőműves Kelemenként. Ők azonban remélhetőleg szerencsésebbek lesznek mint a balladai Déva várának építőmestere és családja.
1032 Edmond Dantes 2016-04-25 21:36:00
Talán inkább itt lenne a helye, de az Operett, mint színpadi műfaj-topikba került: tegnap láttam egy Kálmán Imre-Rarität újdonságot az Operettszínházban és a fenti topikba írtam be az ea.-ról.
Talán inkább itt lenne a helye, de az Operett, mint színpadi műfaj-topikba került: tegnap láttam egy Kálmán Imre-Rarität újdonságot az Operettszínházban és a fenti topikba írtam be az ea.-ról.
1031 lujza 2016-04-25 02:34:21 [Válasz erre: 1029 IVA 2016-04-24 00:53:52]
Érdekes blogot találtál. Egészen elvesztem benne.
Érdekes blogot találtál. Egészen elvesztem benne.
1030 Kaliban 2016-04-24 10:29:51 [Válasz erre: 1029 IVA 2016-04-24 00:53:52]
És ötvenegy éve mindezt pont Shakespeare születésének és halálának napján - legalábbis a hagyomány szerinti születésének és halálának a napján - rombolták le.
És ötvenegy éve mindezt pont Shakespeare születésének és halálának napján - legalábbis a hagyomány szerinti születésének és halálának a napján - rombolták le.
1029 IVA 2016-04-24 00:53:52
[url]http://kep-ter.blogspot.hu/2012/01/volt-egyszer-egy-nemzeti-szinhaz.html;51 év múltán is megrázó képsor[/url]
[url]http://kep-ter.blogspot.hu/2012/01/volt-egyszer-egy-nemzeti-szinhaz.html;51 év múltán is megrázó képsor[/url]
1028 Ardelao 2016-04-20 14:17:52
Ma 101 éve, hogy megszületett Szeleczky Zita színésznő(1915.IV.20.). Pályafutása során, sok zenés színműben és operettben is szerepelt. (Érden, 1999.VII.19-én hunyt el).
Ma 101 éve, hogy megszületett Szeleczky Zita színésznő(1915.IV.20.). Pályafutása során, sok zenés színműben és operettben is szerepelt. (Érden, 1999.VII.19-én hunyt el).
1027 Edmond Dantes 2016-04-13 10:54:20
http://fidelio.hu/szinhaz/2016/04/12/lemondott_nemeth_kristof_jatekszin_igazgatoja/
http://fidelio.hu/szinhaz/2016/04/12/lemondott_nemeth_kristof_jatekszin_igazgatoja/
1026 Búbánat 2016-04-13 10:16:07
400 éves Shakespeare-kötetre bukkantak egy kastélyban /MTI, 2016. április 7./ William Shakespeare drámáinak egy csaknem 400 éves kiadását találták meg egy skót kastélyban, Bute szigetén. Az irodalomtörténészek által Első fólióként emlegetett kiadvány William Shakespeare darabjainak 1623-ban megjelent első gyűjteménye, amely a neki tulajdonított harminchat színpadi művet tartalmazza. A teljes címén Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámái és tragédiái című gyűjteményt mintegy 750 példányban nyomtatták ki. A darabok között szerepel a Macbeth és az Ahogy tetszik című színmű is. A bute-i Mount Stuart gótikus kastélyban talált kiadás hitelességét Emma Smith, az Oxford Egyetem Shakespeare-kutatója állapította meg. A professzor a BBC-nek nyilatkozva felidézte: amikor kapcsolatba léptek vele a gyűjtemény gondozói, nem gondolta, hogy tényleg egy Első fólióról van szó, ám a közelebbi vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a ritkaság került elő. A három bőrborítású kötet becslések szerint 2,5 millió fontot (966 millió forint) érhet. Az Első fólióból a most fellelt példánnyal együtt mindössze 234 maradt fenn a kutatók mai ismeretei szerint. Smith hangsúlyozta, hogy a kiadvány nélkül Shakespeare munkáinak fele elveszett volna. A gyűjteményes kiadást először 1623-ban, hét évvel Shakespeare halála után publikálták. A kötetet először csütörtöktől nézheti meg a közönség a Mount Stuart kastélyban megnyílt kiállításon, amely október 30-ig látogatható. Két éve Franciaországban, a Calais közeli Saint-Omer egykori jezsuita kollégiumának gyűjteményében fedeztek fel egy Első fóliót, melyet idén nyáron a londoni Shakespeare's Globe-ban is kiállítanak. hirdetés A brit drámaíró 1616. április 23-án hunyt el, idén számos megemlékezést tartanak halálának 400. évfordulójának alkalmából.
400 éves Shakespeare-kötetre bukkantak egy kastélyban /MTI, 2016. április 7./ William Shakespeare drámáinak egy csaknem 400 éves kiadását találták meg egy skót kastélyban, Bute szigetén. Az irodalomtörténészek által Első fólióként emlegetett kiadvány William Shakespeare darabjainak 1623-ban megjelent első gyűjteménye, amely a neki tulajdonított harminchat színpadi művet tartalmazza. A teljes címén Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámái és tragédiái című gyűjteményt mintegy 750 példányban nyomtatták ki. A darabok között szerepel a Macbeth és az Ahogy tetszik című színmű is. A bute-i Mount Stuart gótikus kastélyban talált kiadás hitelességét Emma Smith, az Oxford Egyetem Shakespeare-kutatója állapította meg. A professzor a BBC-nek nyilatkozva felidézte: amikor kapcsolatba léptek vele a gyűjtemény gondozói, nem gondolta, hogy tényleg egy Első fólióról van szó, ám a közelebbi vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a ritkaság került elő. A három bőrborítású kötet becslések szerint 2,5 millió fontot (966 millió forint) érhet. Az Első fólióból a most fellelt példánnyal együtt mindössze 234 maradt fenn a kutatók mai ismeretei szerint. Smith hangsúlyozta, hogy a kiadvány nélkül Shakespeare munkáinak fele elveszett volna. A gyűjteményes kiadást először 1623-ban, hét évvel Shakespeare halála után publikálták. A kötetet először csütörtöktől nézheti meg a közönség a Mount Stuart kastélyban megnyílt kiállításon, amely október 30-ig látogatható. Két éve Franciaországban, a Calais közeli Saint-Omer egykori jezsuita kollégiumának gyűjteményében fedeztek fel egy Első fóliót, melyet idén nyáron a londoni Shakespeare's Globe-ban is kiállítanak. hirdetés A brit drámaíró 1616. április 23-án hunyt el, idén számos megemlékezést tartanak halálának 400. évfordulójának alkalmából.
1025 tiramisu 2016-03-30 21:59:49 [Válasz erre: 1024 szálkák 2016-03-30 08:56:28]
De így sem sikerül!!! Ha végigolvastad volna.... Persze, hogy az olvasóban van a hiba!!!
De így sem sikerül!!! Ha végigolvastad volna.... Persze, hogy az olvasóban van a hiba!!!
1024 szálkák 2016-03-30 08:56:28 [Válasz erre: 1021 tiramisu 2016-03-29 21:00:35]
Az ötödik után értelmet nyert? Akkor bennem van a hiba.
Az ötödik után értelmet nyert? Akkor bennem van a hiba.
1023 IVA 2016-03-30 03:47:09 [Válasz erre: 1019 Cilike 2016-03-29 10:00:10]
Kedves Cilike, nem tudom, hány nő sorsát ismered, de számuk a földünkön élő több, mint 3 és fél milliárd nő viszonylatában nem lehet reprezentatív.
Kedves Cilike, nem tudom, hány nő sorsát ismered, de számuk a földünkön élő több, mint 3 és fél milliárd nő viszonylatában nem lehet reprezentatív.
1022 Edmond Dantes 2016-03-29 21:47:26 [Válasz erre: 1021 tiramisu 2016-03-29 21:00:35]
A köpennyel letakarós aforizma tényleg szellemes... ...de előbb még hadd nézzem meg a darabot :) (az eredeti "igazit" is nagyon szeretem ám!)
A köpennyel letakarós aforizma tényleg szellemes... ...de előbb még hadd nézzem meg a darabot :) (az eredeti "igazit" is nagyon szeretem ám!)
1021 tiramisu 2016-03-29 21:00:35 [Válasz erre: 1008 Edmond Dantes 2016-03-28 15:06:10]
Amit itt össsssze meg vissssszzzza hablatyolnak Puccini zenéjéről! Kb. 5x kell elolvasni, hogy valami értelmet nyerjen A Kritikusok szavainak egymásutánisága, a "nagyot akarok írni" feeling zagyvasága! De így sem sikerül!- Az egész Pintér -ötlet olcsó, takarjuk le tehát az egészet egy köpennyel.
Amit itt össsssze meg vissssszzzza hablatyolnak Puccini zenéjéről! Kb. 5x kell elolvasni, hogy valami értelmet nyerjen A Kritikusok szavainak egymásutánisága, a "nagyot akarok írni" feeling zagyvasága! De így sem sikerül!- Az egész Pintér -ötlet olcsó, takarjuk le tehát az egészet egy köpennyel.
1020 Edmond Dantes 2016-03-29 10:38:14 [Válasz erre: 1019 Cilike 2016-03-29 10:00:10]
offra off Tisztelt Cilike, bár nem engem szólított meg + vastagon "offol", amiért engem itt meg szoktak kövezni sőt, k ö v e s z t e n i mint a húsvéti sonkát, ami most volt időszerű :) szóval hallgasson egy nem-tapasztalt, de sok mindent halló(tt) fórumtársára, az volnék én. Attól, hogy Kegyed nem tud dolgokról, nem hallott róluk és/vagy nem avatta be Kegyedet bizonyos dolgokba "nagyon sok nő" (és férfi), akit "ismer" meg n e m ismer, attól azok a személyek, jelenségek, események létezhetnek, sőt: léteznek! Ön igen sok mindent tud, de -ahogy jómagam- Kegyed s e m hordozza a bölcsek kövét és nem tudója minden titkoknak és az emberi lélek (valamint test) megannyi végtelen, rejtélyekkel teli rezdülésének.
offra off Tisztelt Cilike, bár nem engem szólított meg + vastagon "offol", amiért engem itt meg szoktak kövezni sőt, k ö v e s z t e n i mint a húsvéti sonkát, ami most volt időszerű :) szóval hallgasson egy nem-tapasztalt, de sok mindent halló(tt) fórumtársára, az volnék én. Attól, hogy Kegyed nem tud dolgokról, nem hallott róluk és/vagy nem avatta be Kegyedet bizonyos dolgokba "nagyon sok nő" (és férfi), akit "ismer" meg n e m ismer, attól azok a személyek, jelenségek, események létezhetnek, sőt: léteznek! Ön igen sok mindent tud, de -ahogy jómagam- Kegyed s e m hordozza a bölcsek kövét és nem tudója minden titkoknak és az emberi lélek (valamint test) megannyi végtelen, rejtélyekkel teli rezdülésének.
1019 Cilike 2016-03-29 10:00:10 [Válasz erre: 1016 IVA 2016-03-29 04:28:48]
Kedves IVA, ismerek nagyon sok nőt, akinek tönkrement a házassága. Akit vert a férje. Csalta. Kiforgatta mindenéből. Az általam ismertek 0%-a lett leszbikus emiatt. Elváltak. Vagy újra férjhez mentek, vagy nem.
Kedves IVA, ismerek nagyon sok nőt, akinek tönkrement a házassága. Akit vert a férje. Csalta. Kiforgatta mindenéből. Az általam ismertek 0%-a lett leszbikus emiatt. Elváltak. Vagy újra férjhez mentek, vagy nem.
1018 Edmond Dantes 2016-03-29 09:40:06
A minap a Kimernya? kérdése RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája c.operája volt. Mint tudjuk, Ránki György operája is tisztán zenei alkotás volt és a címszereplő alakja -egyes feltételezésekkel ellentétben- semmilyen módon nem függött össze a mű megírása idején regnáló személlyel, csupán Andersen meséje ihlette. A rádióhallgató majd az operai közönség a mű kiemelkedő z e n e i értékeit honorálta kitüntető figyelmével és viharos tapsaival. Nincs ez másként most s e m. Puccini halhatatlan melódiái Pintér Béla értelmezésében a Katonában ugyanolyan fergeteges sikerrel szólalnak meg mint megírásuk óta mindig, minden színpadon. Avagy: Honi soit qui mal y pense. (Az szégyellje, aki rosszat gondol.)
A minap a Kimernya? kérdése RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája c.operája volt. Mint tudjuk, Ránki György operája is tisztán zenei alkotás volt és a címszereplő alakja -egyes feltételezésekkel ellentétben- semmilyen módon nem függött össze a mű megírása idején regnáló személlyel, csupán Andersen meséje ihlette. A rádióhallgató majd az operai közönség a mű kiemelkedő z e n e i értékeit honorálta kitüntető figyelmével és viharos tapsaival. Nincs ez másként most s e m. Puccini halhatatlan melódiái Pintér Béla értelmezésében a Katonában ugyanolyan fergeteges sikerrel szólalnak meg mint megírásuk óta mindig, minden színpadon. Avagy: Honi soit qui mal y pense. (Az szégyellje, aki rosszat gondol.)
1017 Edmond Dantes 2016-03-29 09:13:14
A BAJNOK Giacomo Puccini műveinek felhasználásával írta Pintér Béla Zenei vezető: Kéménczy Antal (Fenti a színház honlapján olvasható.) Minden egyéb: kitaláció, találgatás, rosszindulatú feltételezés, gyanúsítgatás, rágalmazás, gyalázkodás, rosszindulat, aljasság, bulvármocsok Avagy: "...aki ez ellen tiltakozik, magából csinál hülyét. Mert miért is kellene tiltakozni? Egy „mese” miatt, amelyben minden szó „hazugság”, ahogy a végén hangsúlyozzák?" (Heti Válasz) Avagy: Honi soit qui mal y pense. (Az szégyellje, aki rosszat gondol.)
A BAJNOK Giacomo Puccini műveinek felhasználásával írta Pintér Béla Zenei vezető: Kéménczy Antal (Fenti a színház honlapján olvasható.) Minden egyéb: kitaláció, találgatás, rosszindulatú feltételezés, gyanúsítgatás, rágalmazás, gyalázkodás, rosszindulat, aljasság, bulvármocsok Avagy: "...aki ez ellen tiltakozik, magából csinál hülyét. Mert miért is kellene tiltakozni? Egy „mese” miatt, amelyben minden szó „hazugság”, ahogy a végén hangsúlyozzák?" (Heti Válasz) Avagy: Honi soit qui mal y pense. (Az szégyellje, aki rosszat gondol.)
1016 IVA 2016-03-29 04:28:48 [Válasz erre: 1010 Cilike 2016-03-28 20:27:03]
Kedves Cilike, van, amiben egyetértünk, van, amiben nem. Én is úgy gondolom, szintén látatlanul, hogy A bajnok című előadás nem fogja megváltoztatni a szavazók arányát. Döntően semmi esetre sem. Az előadás közönségének többsége ma nyilván ellenzéki, ha a választásig megváltozna a szavazói szándéka, nem ettől a színházi élménytől változik meg. Én is ízléstelennek tartom, ha a nyilvánosság a jelen bármelyik közszereplőjének magánéletével, esetleg magánéletének tragédiájával foglalkozik, akár a sajtóban, akár a művészetben. Igaz, Molière is ezt tette állítólag. Nehéz ehhez hozzászólnom, mert Molière darabjai számomra olvasva ízlésesek, de Pesten színpadra vinni ebben az évszázadban csak ízléstelenül láttam. OFF: A nemi identitásra vonatkozó elméleted alapvető tájékozatlanságra vall. Legnagyobb bibije az, amire hivatkozol is: önmagadat veszed például, figyelmen kívül hagyva, hogy nem mindenki olyan, mint Te vagy. Ennek levezetését (a világirodalom számos példáján, illetve a magyar művészeti élet azon közszereplőinek példáján, akik magánéletük eme részét maguk tárták nyilvánosság elé) itt mellőzöm, miután A csapos közbeszól c. topic 86. sz. hozzászólása (hasonló tárgyú vitának vetve véget) 4 évvel ezelőtt már úgyis megörökítette neveinket egymás mellett. Inkább magával Pintér Bélával példálózom, aki a családi élet „szennyesének” (szebben: sötét bugyrainak) kiteregetését önmagán kezdte, méghozzá nagy sikerrel. Ő nyilván úgy gondolja, hogy ez természetes, és kiterjeszti mások vonatkozására is. Te nyilván nem tennéd ezt saját relációdban sem. Viszont Pintér személye bizonyítja, hogy nem vagytok, nem vagyunk egyformák, extrovertáltságunkban, nézeteinkben sem. Pintér esetében csak az a kérdés, hogy kap-e ehhez teret és anyagi lehetőséget. Hogy A bajnok című előadás megítéli-e egyáltalán a homoszexualitást, ha igen, ez a megítélés kapcsolódik-e és hogyan kapcsolódik a megosztott politikai oldalakhoz, arról csak akkor beszélhetnénk, ha láttuk a darabot. Egyelőre úgy tűnik, ebben egyikünk sem lesz kompetens.
Kedves Cilike, van, amiben egyetértünk, van, amiben nem. Én is úgy gondolom, szintén látatlanul, hogy A bajnok című előadás nem fogja megváltoztatni a szavazók arányát. Döntően semmi esetre sem. Az előadás közönségének többsége ma nyilván ellenzéki, ha a választásig megváltozna a szavazói szándéka, nem ettől a színházi élménytől változik meg. Én is ízléstelennek tartom, ha a nyilvánosság a jelen bármelyik közszereplőjének magánéletével, esetleg magánéletének tragédiájával foglalkozik, akár a sajtóban, akár a művészetben. Igaz, Molière is ezt tette állítólag. Nehéz ehhez hozzászólnom, mert Molière darabjai számomra olvasva ízlésesek, de Pesten színpadra vinni ebben az évszázadban csak ízléstelenül láttam. OFF: A nemi identitásra vonatkozó elméleted alapvető tájékozatlanságra vall. Legnagyobb bibije az, amire hivatkozol is: önmagadat veszed például, figyelmen kívül hagyva, hogy nem mindenki olyan, mint Te vagy. Ennek levezetését (a világirodalom számos példáján, illetve a magyar művészeti élet azon közszereplőinek példáján, akik magánéletük eme részét maguk tárták nyilvánosság elé) itt mellőzöm, miután A csapos közbeszól c. topic 86. sz. hozzászólása (hasonló tárgyú vitának vetve véget) 4 évvel ezelőtt már úgyis megörökítette neveinket egymás mellett. Inkább magával Pintér Bélával példálózom, aki a családi élet „szennyesének” (szebben: sötét bugyrainak) kiteregetését önmagán kezdte, méghozzá nagy sikerrel. Ő nyilván úgy gondolja, hogy ez természetes, és kiterjeszti mások vonatkozására is. Te nyilván nem tennéd ezt saját relációdban sem. Viszont Pintér személye bizonyítja, hogy nem vagytok, nem vagyunk egyformák, extrovertáltságunkban, nézeteinkben sem. Pintér esetében csak az a kérdés, hogy kap-e ehhez teret és anyagi lehetőséget. Hogy A bajnok című előadás megítéli-e egyáltalán a homoszexualitást, ha igen, ez a megítélés kapcsolódik-e és hogyan kapcsolódik a megosztott politikai oldalakhoz, arról csak akkor beszélhetnénk, ha láttuk a darabot. Egyelőre úgy tűnik, ebben egyikünk sem lesz kompetens.
1015 IVA 2016-03-29 04:16:13 [Válasz erre: 1009 Héterő 2016-03-28 18:02:29]
Játékfilmek, leginkább televíziós sorozatok szinkronizált, vagy dokumentum- és riportfilmek, főzőműsorok stb. magyar alámondásos sugárzása után szoktak magyar változatról beszélni. Én is meghökkentem azon, hogy Pintér Béla, amint ez nyilatkozatából kiderül, A köpeny magyar műfordításban való megszólaltatására gondolt, amikor magyar változatról beszélt. Vallomásából arra is következtetek, hogy A köpenyt többször is az olasz szöveg értése nélkül hallgatta olaszul. Hiszen egyes szavak, mondatok – Te tudod legjobban – a műfordításokban eltérhetnek az eredetitől, de annyira nem, hogy a „magyar változatnak” más cselekménye, értelmei lennének. Mivel én vagy magyar nyelvű előadásban, illetve felvételről, vagy a magyar szövegkönyvvel követve ismertem meg az operákat (A köpenyt is), elképesztőnek tartom, hogy valakinek egy egyfelvonásosról a zene alapján a szövegtől független olvasata legyen, és azt használja fel egy másik történethez. Nem is igen hiszem el, mert a szerelmi háromszögről szóló opera zenéjét mégiscsak egy háromszög-történethez használta fel.
Játékfilmek, leginkább televíziós sorozatok szinkronizált, vagy dokumentum- és riportfilmek, főzőműsorok stb. magyar alámondásos sugárzása után szoktak magyar változatról beszélni. Én is meghökkentem azon, hogy Pintér Béla, amint ez nyilatkozatából kiderül, A köpeny magyar műfordításban való megszólaltatására gondolt, amikor magyar változatról beszélt. Vallomásából arra is következtetek, hogy A köpenyt többször is az olasz szöveg értése nélkül hallgatta olaszul. Hiszen egyes szavak, mondatok – Te tudod legjobban – a műfordításokban eltérhetnek az eredetitől, de annyira nem, hogy a „magyar változatnak” más cselekménye, értelmei lennének. Mivel én vagy magyar nyelvű előadásban, illetve felvételről, vagy a magyar szövegkönyvvel követve ismertem meg az operákat (A köpenyt is), elképesztőnek tartom, hogy valakinek egy egyfelvonásosról a zene alapján a szövegtől független olvasata legyen, és azt használja fel egy másik történethez. Nem is igen hiszem el, mert a szerelmi háromszögről szóló opera zenéjét mégiscsak egy háromszög-történethez használta fel.
1014 Kaliban 2016-03-28 23:12:06 [Válasz erre: 1013 Héterő 2016-03-28 22:32:55]
Ennek az ízének sok köze nincs Puccinihez. Egyszerűen a rendezőnek támad valami elvetemült fantazmagória csíra az agyában Puccini A köpeny c. operáját hallgatva, szövegkönyvét olvasgatva. Aztán ez a csíra önálló életre kelve növekedett egy trendi kortárs alkotássá. Manapság trendi a trágárságot beemelni a "szépirodalomba". Na már most közönségesnek Shakespeare is tudott lenni, csak ő ezt is elegáns poétikussággal tette. De azóta eltelt négyszáz év. Manapság nem szabad félni semmitől a művésznek, csak kiteljesítenie önmagát.
Ennek az ízének sok köze nincs Puccinihez. Egyszerűen a rendezőnek támad valami elvetemült fantazmagória csíra az agyában Puccini A köpeny c. operáját hallgatva, szövegkönyvét olvasgatva. Aztán ez a csíra önálló életre kelve növekedett egy trendi kortárs alkotássá. Manapság trendi a trágárságot beemelni a "szépirodalomba". Na már most közönségesnek Shakespeare is tudott lenni, csak ő ezt is elegáns poétikussággal tette. De azóta eltelt négyszáz év. Manapság nem szabad félni semmitől a művésznek, csak kiteljesítenie önmagát.
1013 Héterő 2016-03-28 22:32:55 [Válasz erre: 1011 joska141 2016-03-28 21:50:51]
Mélyen tisztelt joska141! Engedtessék meg - kérdésétől inspirálva - Önnek is kérdést föltenni: helyénvalónak tartja a trágárságot a színpadon? Helyes a jobb sorsra érdemes Puccini-művet és magát a szerzőt szégyenteljesen ilyesmire használni? Ön szerint Puccini olyannyira örvendezne, ha látná magát, mint társszerzőt (!) ebben az "izé"ben? Maradok továbbra is őszinte híve: Héterő
Mélyen tisztelt joska141! Engedtessék meg - kérdésétől inspirálva - Önnek is kérdést föltenni: helyénvalónak tartja a trágárságot a színpadon? Helyes a jobb sorsra érdemes Puccini-művet és magát a szerzőt szégyenteljesen ilyesmire használni? Ön szerint Puccini olyannyira örvendezne, ha látná magát, mint társszerzőt (!) ebben az "izé"ben? Maradok továbbra is őszinte híve: Héterő
1012 Cilike 2016-03-28 22:28:04
Feltételezem, hogy sorban olvassa a hozzászólásokat. Ha nem jelzek előzményt, akkor evidens, hogy az előzőre reflektálok, hacsak nem valami új témát hozok fel.
Feltételezem, hogy sorban olvassa a hozzászólásokat. Ha nem jelzek előzményt, akkor evidens, hogy az előzőre reflektálok, hacsak nem valami új témát hozok fel.
1011 joska141 2016-03-28 21:50:51 [Válasz erre: 1010 Cilike 2016-03-28 20:27:03]
Tisztelt "Cilike"! Elnézést, hogy kérdésemmel zavarom. A 1010-es sorszámú - előzmény nélküli - írást milyen módon tetszik kapcsolhatom a jelen fórum "Társművészetek" címéhez. Melyik az a gondolat az Ön sorai között, ami "Társ" vagy "Művészet" vagy "Társművészet"? Megtisztelő válaszát szívesen venném.
Tisztelt "Cilike"! Elnézést, hogy kérdésemmel zavarom. A 1010-es sorszámú - előzmény nélküli - írást milyen módon tetszik kapcsolhatom a jelen fórum "Társművészetek" címéhez. Melyik az a gondolat az Ön sorai között, ami "Társ" vagy "Művészet" vagy "Társművészet"? Megtisztelő válaszát szívesen venném.
1010 Cilike 2016-03-28 20:27:03
Erről azt gondolom: nagy bajban lehetnek ezek a kedves emberek, akik úgy gondolják, így kell egy reflektorfényben álló jobboldali embert hitelteleníteni. elárulom: ezzel egyetlen jobboldali szavazót sem tudnak nyerni. Ha csak az a cél, hogy balvégzetű ballibek jót röhögjenek a markukba, azt nyilván sikerül elérni. Én ízléstelennek tartom. Akkor is annak tartanám, ha egy baloldali ember vélt vagy valós családi ügyeiről szólna egy hasonló remekmű. Ez más csak intelligencia kérdése. Nem tudom, igaz-e, amit rebesgetnek az említett politikus magánéletéről. Nem is érdekel. Ha egy nő egy másik nőbe szeret bele, akkor az eleve nem volt heteroszexuális identitású. Onnan gondolom, hogy soha, semmilyen házassági válságom vagy problémám esetében nem néztem vágyakozó szemmel egyetlen hölgyre sem. Ha elválnék, akkor is legfeljebb egy másik férfire cserélném le a jelenlegit... gusztustalan ez az egész, főleg, hogy a homoszexuálisok jogait annyira nagyon, NAGYON követelő liberálisok ezzel a váddal akarnak egy ellenkező oldalon álló politikust besározni. Akkor szerintük ez mégiscsak ciki? Nocsak, nocsak.
Erről azt gondolom: nagy bajban lehetnek ezek a kedves emberek, akik úgy gondolják, így kell egy reflektorfényben álló jobboldali embert hitelteleníteni. elárulom: ezzel egyetlen jobboldali szavazót sem tudnak nyerni. Ha csak az a cél, hogy balvégzetű ballibek jót röhögjenek a markukba, azt nyilván sikerül elérni. Én ízléstelennek tartom. Akkor is annak tartanám, ha egy baloldali ember vélt vagy valós családi ügyeiről szólna egy hasonló remekmű. Ez más csak intelligencia kérdése. Nem tudom, igaz-e, amit rebesgetnek az említett politikus magánéletéről. Nem is érdekel. Ha egy nő egy másik nőbe szeret bele, akkor az eleve nem volt heteroszexuális identitású. Onnan gondolom, hogy soha, semmilyen házassági válságom vagy problémám esetében nem néztem vágyakozó szemmel egyetlen hölgyre sem. Ha elválnék, akkor is legfeljebb egy másik férfire cserélném le a jelenlegit... gusztustalan ez az egész, főleg, hogy a homoszexuálisok jogait annyira nagyon, NAGYON követelő liberálisok ezzel a váddal akarnak egy ellenkező oldalon álló politikust besározni. Akkor szerintük ez mégiscsak ciki? Nocsak, nocsak.
1009 Héterő 2016-03-28 18:02:29 [Válasz erre: 1008 Edmond Dantes 2016-03-28 15:06:10]
Köpeny-casting, 3.0 - Fennkölt (zongora-)zene, profán tartalom Így vall a ballétrehozó: Nem ismertem a magyar változatot, Puccini operáját mindig olasz nyelven hallottam, így semmi sem kötött, könnyedén be tudtam helyettesíteni az általam kitalált figurákat és helyzeteket. [u]Később a magyar szöveget[/u] olvasva, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy egyetlen mondatot sem akarok megtartani az eredetiből. Mivel a karaktereket, a helyszínt és a kort is gyökeresen megváltoztattam, a nyelvezet is ennek megfelelően alakult.
Köpeny-casting, 3.0 - Fennkölt (zongora-)zene, profán tartalom Így vall a ballétrehozó: Nem ismertem a magyar változatot, Puccini operáját mindig olasz nyelven hallottam, így semmi sem kötött, könnyedén be tudtam helyettesíteni az általam kitalált figurákat és helyzeteket. [u]Később a magyar szöveget[/u] olvasva, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy egyetlen mondatot sem akarok megtartani az eredetiből. Mivel a karaktereket, a helyszínt és a kort is gyökeresen megváltoztattam, a nyelvezet is ennek megfelelően alakult.
1008 Edmond Dantes 2016-03-28 15:06:10
A BAJNOK Giacomo Puccini műveinek felhasználásával írta Pintér Béla Zenei vezető: Kéménczy Antal Kiragadott kritikarészletek: vs.hu (Varga Anikó) "A köpeny nyomán épülő, Kéménczy Antal zongorakíséretében előadott kortárs operaszínház találó párja a pintéri oeuvre kiemelkedő darabjának, a Parasztoperának: közös a kettőben, hogy a zenei műfaj kijátszott teatralitását használja a színházi szerző arra, hogy megtörje a hermetikusan záruló kulturális vagy a közéleti típustörténetek zártságát, és a félhomály tragédiáinak, komédiáinak általános igazságait vigye színre. Igaz, A bajnok érzésem szerint nem visz messzebb annál, amit akár mechanizmusként is jól ismerünk, ezt viszont önmagához arányosan, pompás alkotói munkával teszi." Fáy Miklós teljes o p e r a kritikája: http://nol.hu/kultura/borjusziv-es-kokain-1607143 hvg.hu/Sághy Erna: "Puccini operáinak jellegzetessége az énekbeszéd, amellyel az áriák egymásba folynak, s így a zenei motívumok a szereplők érzelmeinek hullámzását követik. A népszerű operaszerző legkomorabb operájának feszültséggel telített, baljós dallamai, a műfajhoz kötődő emelkedettség tökéletes kontrasztban állnak a hétköznapi elemekből építkező, banalitásokkal, közhelyekkel, kampánylózungokkal vagy éppen tömény trágársággal tűzdelt szövegekkel. Az eredeti operából átvett motívumok és díszletelemek, fontos dramaturgiai pillanatban beúsztatott Puccini-operaslágerek, illetve a fényűző környezet és a köztiszteletben álló helyi potentát és felesége alpári, méltatlan viselkedése olyan szélsőséges hatáselemek, amelyek segítségével a vicc és a tragédia sokféle árnyalata egy időben, egymással szoros összefüggésben jelenik meg a színpadon. Pintér és a Katona együttműködéséből a mai közélet lényegét megragadó, érvényes előadás született, amely az eredeti opera ismeretében intellektuális élmény, de enélkül is felettébb szórakoztató." nepszava.hu/Bóta Gábor: "...mindez Puccini zenéjére történik. Eredetileg az ő, A köpeny című egyfelvonásos operájának bemutatásáról lett volna szó, persze más szöveggel. De Pintér módszeréhez, ahogy Mohácsi Jánoséhoz szintén, hozzátartozik, hogy a próbák időszakában is írja még a darabot, ami máshogy alakult. Bár Puccini operája is szerelmi háromszög dráma, ami még halállal is végződik, ezúttal azonban nagyon más jellegű a szerelmi háromszög, és a halál is elmarad, mert a jelen közegben valószínűleg tragikusabb az életben maradás. És más Puccini operák zenéjét is használja Kéménczy Antal zenei vezető, aki a színpad jobb oldalán ülve, egy zongorán, igen komoly átéléssel, élvezetesen interpretálja ezeket. Persze azon nyomban fölvetődik a kérdés, hogy tudnak-e a Katona József Színház színészei Puccinit énekelni? Nem nehéz kitalálni a választ, hogy nem tudnak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek egy része lényegében tudott, amikor a világhírű Silviu Purcarete a Gianni Schicchi-t rendezte velük. De most nincs szükség ilyen énekesi teljesítményekre, mert egyfajta énekbeszéd az, amit a színészek alkalmaznak. Ezt Pintér Béla már használta tán eddigi legnagyobb sikerében, a Parasztopera előadásában. Nem mondom, hogy akkor nem fordult meg a fejemben, hogy aki nem tud énekelni, az inkább a fürdőszobájában énekeljen, de összességében nem volt ez zavaró, ahogy most sem, mert mindkét esetben az összhatás elementáris, és nincs szükség operai teljesítményekre." art7.hu/Kállai Katalin: "Maradt tehát a zene, Puccini édesen maró zenéje meghányva-vetve, fölfalva, visszaköpve, megdicsőülve. Áthangolva egy végletesen mai történetre. Így születik a Katonában A bajnok című, modern hangzású opera (zenei vezető: Kéménczy Antal), mely ugyanakkor a prózai műfaj teljes érzelmi arzenálját fölvonultatja. Az egykori librettót elvető Pintér orbitálisan ráhangolódik az eredeti mű érzelmi vonulatára. Hideg és meleg, oda és vissza, oda és vissza, az agyvelő nyiszatolása, tűszúrás, kardvágás, egyéb lelki kínok, a vágy tengerének kéjes hullámzása, továbbá fojtogató harag, őrjöngő féltékenység, váltakozva a másik iránti közöny hányingerig fokozódó undorával. S mindezen zsigeri történéseken túl megmarad az eredeti mű csupasz gondolatisága. A férfiprincipium és a hatalmi helyzet közeli viszonya, egy kizárólag feleség mivoltában értékelt nő érzelmi viharai, stresszes zaklatottsága, egy mindent elsöprő szenvedély fájdalmas feltartóztathatatlansága, a szerelem ártó és ártatlan bűnei…" Kérdés: hol v a n itt a baj? Másik kérdés: hol n i n c s itt (az) opera? Hol n i n c s itt Puccini?
A BAJNOK Giacomo Puccini műveinek felhasználásával írta Pintér Béla Zenei vezető: Kéménczy Antal Kiragadott kritikarészletek: vs.hu (Varga Anikó) "A köpeny nyomán épülő, Kéménczy Antal zongorakíséretében előadott kortárs operaszínház találó párja a pintéri oeuvre kiemelkedő darabjának, a Parasztoperának: közös a kettőben, hogy a zenei műfaj kijátszott teatralitását használja a színházi szerző arra, hogy megtörje a hermetikusan záruló kulturális vagy a közéleti típustörténetek zártságát, és a félhomály tragédiáinak, komédiáinak általános igazságait vigye színre. Igaz, A bajnok érzésem szerint nem visz messzebb annál, amit akár mechanizmusként is jól ismerünk, ezt viszont önmagához arányosan, pompás alkotói munkával teszi." Fáy Miklós teljes o p e r a kritikája: http://nol.hu/kultura/borjusziv-es-kokain-1607143 hvg.hu/Sághy Erna: "Puccini operáinak jellegzetessége az énekbeszéd, amellyel az áriák egymásba folynak, s így a zenei motívumok a szereplők érzelmeinek hullámzását követik. A népszerű operaszerző legkomorabb operájának feszültséggel telített, baljós dallamai, a műfajhoz kötődő emelkedettség tökéletes kontrasztban állnak a hétköznapi elemekből építkező, banalitásokkal, közhelyekkel, kampánylózungokkal vagy éppen tömény trágársággal tűzdelt szövegekkel. Az eredeti operából átvett motívumok és díszletelemek, fontos dramaturgiai pillanatban beúsztatott Puccini-operaslágerek, illetve a fényűző környezet és a köztiszteletben álló helyi potentát és felesége alpári, méltatlan viselkedése olyan szélsőséges hatáselemek, amelyek segítségével a vicc és a tragédia sokféle árnyalata egy időben, egymással szoros összefüggésben jelenik meg a színpadon. Pintér és a Katona együttműködéséből a mai közélet lényegét megragadó, érvényes előadás született, amely az eredeti opera ismeretében intellektuális élmény, de enélkül is felettébb szórakoztató." nepszava.hu/Bóta Gábor: "...mindez Puccini zenéjére történik. Eredetileg az ő, A köpeny című egyfelvonásos operájának bemutatásáról lett volna szó, persze más szöveggel. De Pintér módszeréhez, ahogy Mohácsi Jánoséhoz szintén, hozzátartozik, hogy a próbák időszakában is írja még a darabot, ami máshogy alakult. Bár Puccini operája is szerelmi háromszög dráma, ami még halállal is végződik, ezúttal azonban nagyon más jellegű a szerelmi háromszög, és a halál is elmarad, mert a jelen közegben valószínűleg tragikusabb az életben maradás. És más Puccini operák zenéjét is használja Kéménczy Antal zenei vezető, aki a színpad jobb oldalán ülve, egy zongorán, igen komoly átéléssel, élvezetesen interpretálja ezeket. Persze azon nyomban fölvetődik a kérdés, hogy tudnak-e a Katona József Színház színészei Puccinit énekelni? Nem nehéz kitalálni a választ, hogy nem tudnak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek egy része lényegében tudott, amikor a világhírű Silviu Purcarete a Gianni Schicchi-t rendezte velük. De most nincs szükség ilyen énekesi teljesítményekre, mert egyfajta énekbeszéd az, amit a színészek alkalmaznak. Ezt Pintér Béla már használta tán eddigi legnagyobb sikerében, a Parasztopera előadásában. Nem mondom, hogy akkor nem fordult meg a fejemben, hogy aki nem tud énekelni, az inkább a fürdőszobájában énekeljen, de összességében nem volt ez zavaró, ahogy most sem, mert mindkét esetben az összhatás elementáris, és nincs szükség operai teljesítményekre." art7.hu/Kállai Katalin: "Maradt tehát a zene, Puccini édesen maró zenéje meghányva-vetve, fölfalva, visszaköpve, megdicsőülve. Áthangolva egy végletesen mai történetre. Így születik a Katonában A bajnok című, modern hangzású opera (zenei vezető: Kéménczy Antal), mely ugyanakkor a prózai műfaj teljes érzelmi arzenálját fölvonultatja. Az egykori librettót elvető Pintér orbitálisan ráhangolódik az eredeti mű érzelmi vonulatára. Hideg és meleg, oda és vissza, oda és vissza, az agyvelő nyiszatolása, tűszúrás, kardvágás, egyéb lelki kínok, a vágy tengerének kéjes hullámzása, továbbá fojtogató harag, őrjöngő féltékenység, váltakozva a másik iránti közöny hányingerig fokozódó undorával. S mindezen zsigeri történéseken túl megmarad az eredeti mű csupasz gondolatisága. A férfiprincipium és a hatalmi helyzet közeli viszonya, egy kizárólag feleség mivoltában értékelt nő érzelmi viharai, stresszes zaklatottsága, egy mindent elsöprő szenvedély fájdalmas feltartóztathatatlansága, a szerelem ártó és ártatlan bűnei…" Kérdés: hol v a n itt a baj? Másik kérdés: hol n i n c s itt (az) opera? Hol n i n c s itt Puccini?
1007 tiramisu 2016-03-17 00:11:20 [Válasz erre: 1005 Búbánat 2016-03-16 19:48:06]
Örömmel gratulálok!
Örömmel gratulálok!
