Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
"Évadzáró társulati ülést tartott csütörtökön a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila igazgató értékelte a félbeszakadt évadot és beszélt a jövő szezon terveiről is. Kiemelte: nagyon jól indult az évad, és a járvány ellenére is kimagasló eredményekkel zárta a szezont a Nemzeti Színház ... Az évadban hét bemutatóból 47 előadást játszottak, harminc repertoáron lévő darabból összesen 151 előadást, 26 befogadott produkcióból pedig 43 előadást láthattak a nézők. Így összesen 63 produkcióból 241 előadást mutattak be a Nemzeti Színházban". A teljes cikk origo.hu-n ide kattintva olvasható el. Sajnálatos, hogy a számcunamiban nem értesülhettünk pl. az óriási sikerű Rocco és fivérei-produkció előadásszámáról. Ha jól emlékszem,a 2019. szeptember 19-ei bemutatót követően itthon összesen 4 vagy 5 (négy vagy öt!) előadást tartottak meg a járvány kitörése miatti vészhelyzetig eltelt nagyjából fél évben, miközben több előadását ez idő alatt lemondták és talán már márciusra sem írtak ki Rocco-előadást. Vélhetően azért, mert tudták: a járvány miatt ezek úgyis el fognak maradni. A jövő évadban bizonyára megtöbbszörözik az óriási sikerű, a szentpétervári olimpián (is) álló tapssal fogadott produkciót. A Nemzeti saját honlapjáról azt is megtudhatjuk, hogy "..a március elején indult Déryné Program előkészítő munkái a célegyenesbe érkeztek ... megalakult a saját társulat és jelenleg az első bemutatónk próbafolyamatai zajlanak." Bizonyára a járvánnyal és a színházi törvény jóvoltából elvonásokkal sújtott független társulatok is részesülnek a program anyagi forrásaiból.
Konkrétabban: "Palkovics László szerint jobb esélyeket biztosít a színművészetis hallgatóknak a modellváltás ... az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően megerősíthetik nemzetközi jelenlétüket ... az átalakítás nyomán nő az egyetem önállósága, enyhül az intézmény állami támogatásoknak való kiszolgáltatottsága." A teljes cikk origo.hu-n ide kattintva olvasható el. A miniszter szavai 100%-os garanciát nyújtanak az SzFE számára. A garancia garanciája az MTA/kutatóintézeti rendszer és a CEU -valamint a Corvinus- hatékony átalakítása, amely szintén a miniszter nevéhez, szavahihetőségéhez és rugalmas, őszinte tárgyalási stílusához köthető mint referenciamunka. SzFE-n kívül így további hat egyetem is nyugodtan vághat a szebb értsd: alapítványi jövőnek, ami (ti. a jövő) már el is kezdődött.
Mai napon létrejött egy találkozó a SZFE vezetői, hallgatói képviselői, valamint Palkovics László miniszter között. A találkozóról a különböző internetes fórumok – természetesen – különböző részletezettséggel számoltak be. Gyakorlatilag az is véleményalkotás, hogy a találkozó tényéből, az utána következett sajtótájékoztatóból milyen elemeket említünk, emelünk ki.
Ehhez az alapelvhez csatlakozva, én is idézek egy – a miniszter által interpretált – mondatot.
"A meglévő helyzetet konzerválni nem szerencsés" - hangoztatta a miniszter, aki - mint elmondta - arra biztatta a hallgatókat, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, amit a kormány javasolt.
Köteteket lehet megtölteni a világtörténelem olyan tárgyalásaival, ahol az egyik partner „javasol” valamit a másiknak.
A pop és a kultúra kb. annyira egymást kizáró fogalmak, mint a kóserség és a lóhús.
Érdeklődéssel várom azt a magyar színházat, amelyik bemutatja "A két vidnyánszky" című drámát: nagy vetélkedés várható a Nemzeti Színház és a Vígszínház között az előadói jogok megszerzéséért. A két főszerepet alakító színész személye sem közömbös.
Érdeklődéssel várom azt a magyar szerzőt, aki - Németh László mintája alapján - megírja "A két vidnyánszky" című drámát.
Kedves Joska141! Továbbgondolva felvetését: vajon mit tekinthetünk általában, de maradjunk SzFE-nél, mit tekinthetünk "újnak" és "réginek", mit tekinthetünk jónak és rossznak ebben az esetben? Vajon jó-e, jó lenne-e az, ami "új"? Vajon rossz-e, rossz volt-e az, ami "régi"? És maradva a konkrét személynél: vajon ifj. Vidnyánszky Attila ezek szerint "rossz" egyetemen szerezte meg diplomáját? Vajon édesapja engedélyével, netán tiltása ellenére végezte el fia a "rossz" egyetemet, ami mellett most az ifjabb (is) kiállt? Vajon apa és fia egyaránt osztja origo. hu cikkének lejjebb olvasható címében foglaltakat? Alacsony színvonalú oktatás esetén ugyan miért áll ki az ifjabb az SzFE mellett? Valóban érdekes családi beszélgetés lehet otthon, aminek nem leszünk fültanúi ...
Nem szokásom ilyen helyen „intimpistáskodni”, de a tudósítások neveket is említenek és a Vidnyánszky Attila név ugyanabban a művészeti ágban a részt vevők között feltételez valamilyen rokonságot.
A tudósítások, index.hu szerint, idézem: „Ifj. Vidnyánszky Attila, Alföldi Róbert, Mácsai Pál, Stohl András és még rengeteg színész közösen tiltakozik a Színművészeti átalakítása ellen” Az olyan átalakítás ellen, amelyet az édesapja által vezetett MTT örömmel fogad és helyesel.
Érdekes lehet elgondolni, hogy milyen lehet egy otthoni esti beszélgetés a szereplők között? Vajon az apa és fiú ilyen ellentétében a nemzedékek különbsége a meghatározó-e, hiszen a szerepek éppen fordítottak: az ifjú van a régi mellett, az apa az új mellett. Aztán azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy mit is jelent az „apai örökség” kifejezés, mit kell tovább vinnie a következő generációnak?
Persze ez nem csak az SZFE jelen konfliktusára érvényes, hanem felveti az általános kérdést: vajon a fiatalok jól sáfárkodnak az előző generációk által létrehozott értékekkel vagy???
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen folyó oktatás régóta alacsony színvonalú a szakma jelentős többségének véleménye szerint
...a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nyílt levelét az átalakításról őket kérdező Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőihez a fenti címmel közli az origo. hu. A nyílt (válasz)levél teljes terjedelmében itt olvasható el.
Index. hu összefoglalója szerint : "A levelet azzal kezdik, hogy 'az MTT-nek semmilyen jogi kompetenciája nincsen a kérdésben: az átalakulás jogszabályaiban hivatalos érintettségünk nincs, az MTT-nek, ahogy a korábbiakban, úgy a jövőben sem lesz semmilyen jogi viszonya az SZFE-hez. Az Egyetem nem tagja a Teátrumi Társaságnak, így az alapszabályunk által a tagjaink számára biztosított és elvárt érdekképviseletet sem tudjuk az SZFE felé ellátni. Véleményünk, meglátásaink azonban természetesen vannak.
Ezután arról írnak, hogy "széleskörűen ismert és vitathatatlan tény" például, hogy
az SZFE "infrastrukturális állapota, épületeinek, előadótermeinek állapota siralmas"
Az egyetem oktatási munkájának minőségét "a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja"
az SZFE "tudományos munkáját (...) sem az általános elfogadottság, sem az időállóság nem jellemzi"
Emellett az iskola nemzetközi tevékenysége és kapcsolatrendszere az MTT szerint "folyamatosan gyengül"
Illetve azt írják, az egyetem végzősei "nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot, melyet az adófizetők befizetéseiből, közfeladatellátás céljából tart fenn az ország".
Ezután azt is írják, hogy az egyetemen "merev és elavult struktúrákhoz ragszkodva, beszűkült elképzelések mentén oktatnak", ezek miatt szerintük elengedhetetlen, hogy a "hazai színházi és filmes felsőfokú képzésben változások történjenek, a felsőoktatási autonómia messzemenő figyelembevételével". Az MTT szerint az új modell "biztatóbb és távlatosabb finanszírozási helyzetet" tenne lehetővé, "modernebb oktatási-tudományos módszerekkel". "Növelné az egyetemi autonómiát". Levelük végén megszellőztetik azt is, hogy a modell elutasítása szerintük inkább politikáról szól, Nehezen elhessegethető az az érzés, hogy az SZFE jelenlegi „küzdelmének" politikai motivációi vannak, mely érzés, elolvasva az Egyetem néhány vezetőjének nyilatkozatait, meglehetősen világosnak és egyértelműnek tűnik." Az index. hu idézett cikke teljes terjedelmében itt olvasható el.
Frissites elozo beirasomhoz kepest: SzA jelenleg nem irodalom- (es ingatlankezeles?), hanem tortenelem- (es ingatlankezeles?) szakerto.Tortenelmi, ezen belul a szabadkomuvessegre vonatkozo ismereteirol hosszabb iras olvashato Ungvary Krisztian tortenesztol ... figyelem!!! ... a mai Magyar Nemzetben A szellemi alvilag: Szakacs Arpad cimmel. Az ide kattintva is kinyithato cikk vegere belinkeltek SzA valaszirasat is, ami igy ugyanott elolvashato.
Nincs ezzel egyedul lasd ez alatt.
Nocsak, nocsak! A modern kori polihisztor!
Ket dologban megnyugodhatsz = ket terulet nagy valoszinuseggel nem lesz az ove: szinhaz es kepzomuveszet, ezek a Nemzet(i) illetve a Szepmuveszet(i) Foigazgatoinak hitbizomanyai, utobbihoz soroltatik a Liget-projekt es igen logikus modon MAO felujitasa is. Ha Berte elne, roluk irhatna operettet Harom a nagyfiu cimmel. Tarsszerzok: OJD koszorus kolto es SzA irodalom- es ingatlankezeles-szakerto.
Egy nagyszerű hír!
Új feladattal bízta meg Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját és a fideszes kultúrpolitika egyik meghatározó szereplőjét Kásler Miklós, az EMMI minisztere – írja az Index, a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendeletet idézve. A rendelet szerint Demeter "a magyar könnyűzene megújításáért" felelős miniszteri biztos lett, feladatának elvégzéséről pedig rendszeresen tájékoztatja majd a minisztert. Demeter Szilárd emellett • a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, • A NKA egyik bizottságának tagja, • a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért, • feladatai közé tartozik az Országos Széchenyi Könyvtár átvilágítása, • a Magyar Nyelv Háza zöldmezős beruházás előkészítése • és most már a a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmiasítását is koordinálja.
origo. hu tiszta, pártatlan, elfogultságtól mentes cikke mellé hadd tegyem hvg. hu pártos, elfogult azaz kizárólag a színészek és a művészeti titkár távozásáról tudósító cikkét. A magyarországi sajtószabadság szép példája, hogy origo. hu cikke csak röviden, az ún. lead-ben (vastagbetűs felvezetésben) említi a távozásokat, majd ennek ürügyén azt követően kizárólag a Gothár-üggyel foglalkozik valamint azzal, hogy "Az Ascher-Gothár-Máté hármas ... átvette az irányítást a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, teljesen elfoglalva és a balliberális ideológia szolgálatába állítva az egyetemet." Idézet vége. A minap közzétett döntés, miszerint a Színház- és Filmművészeti Egyetemet bedarálják alapítványi formába szervezik ki/át, bizonyára kitünő megoldást jelent majd a fent említett trió áldatlan tevékenysége nyomán SzFE-en uralkodó áldatlan állapotok felszámolására. A vasárnapra meghirdetett demonstráció is talán már az új = alapítványi felállás melletti rokonszenvtüntetés lesz.
Nagy Ervin is otthagyja a Katona József Színházat
ORIGO2020.06.18. 22:07
Négyen hagyják ott egyszerre a Katona József Színházat. Köztük a legismertebb Nagy Ervin, mellette Mészáros Blanka és Dér Zsolt színészek, valamint a több, mint 20 évig a színházban dolgozó művészeti titkár, Nádor Lili megy el.
Ahogy olvasom, már az "Egyetem" szó is kimarad a későbbiekben. Mai hír a Parlamentből:
"Változhat a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány neve, Színház- és Filmművészetért Alapítványra. A kormány eredeti előterjesztésében Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány szerepelt, ezen változtatna a törvényalkotási bizottság által csütörtökön elfogadott módosító javaslat."
Bocsánat, ezt elnéztem. Ám az interjúban csak arról esik szó, hogy Árpi az év felében külföldön dolgozik, azaz nem Fro.-ban.
(A zöldségárusítás is művészet? Már ha igaz, miszerint Sch.Á. abból tartja fenn magát francúz földön..)
Mivel a SzFE fenntartója nem -mint (el)várható lenne- a kultúráért is felelős EMMI, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, abban lehet reménykedni, hogy a minisztérium részéről a nevében is szereplő innováció lesz a szakmai érvek figyelembevétele.
Idézek az Ön által szintén idézett közleményből: "A mai napig egyetlen szakmai érv sem hangzott el a kényszerátalakítás sürgőssége mellett,"
Nagy tisztelettel és nem álnaívan kérdezem: a SZEF jelenlegi hallgatói nem a jelenlegi rendszerben szocializálódtak/szocializálódnak? Nem tudják eddigi tapasztalataikból, olvasményélményeikből, hogy szakmai intézmények átalakításhoz nem szükségesek szakmai érvek?
Biztos olvastak, tanultak, láttak Csurka István - mellesleg nagyon jó - szindarabot. Ebből következően ismerniük kell a szerző örökbecsű szavait: "A szakértelemre való hivatkozás olcsó, bolsevista trükk"
Demonstrációt szerveznek vasárnapra a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói
Ne szavazd meg! - #freeSzFE címmel szerveznek megmozdulást a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói az intézményt magánegyetemmé alakító törvénytervezet elfogadása ellen, a várható parlamenti döntést megelőző napra. Június 21-én, vasárnap, 16.00 órakor az Uránia előtt gyülekeznek, és azt kérik, tartson velük mindenki, aki osztozik aggályaikban - áll az egyetem hallgatóinak közleményében.
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem nemzeti kincs, 155 éve a magyar kultúra alapköve. Szeptember 1-jétől magántulajdonba kerül. Egy olyan alapítvány irányítása alá, amelyen keresztül a kormány teljes hatalmat gyakorolhat az Egyetem felett. A mai napig egyetlen szakmai érv sem hangzott el a kényszerátalakítás sürgőssége mellett, a kormány egyeztetés nélkül hoz döntéseket az Egyetem jövőjéről” - írják petíciójukban, melyben az egyetemi döntéshozatal függetlenségének biztosítására is kérik Palkovics László innovációs és technológiai minisztert. (forrás: 444.hu)
Schilling Árpád: Iszonyat sebességgel húz el a világ Magyarországtól, ami egyre inkább önmaga árnyéka, egy kopjafa - a 24.hu hosszabb interjúja a családjával Franciaországban élő rendezővel, a Krétakör egykori igazgatójával a világról, Magyarországról, családjáról, mostani munkáiról. Néhány, a topikhoz szorosabban kapcsolódó részlet a beszélgetésből:
...Az elmúlt években milyen nyelven, kikhez és hol beszéltél színházban? 2019-ben volt négy bemutatód: Stuttgartban, Zágrábban, Berlinben és Drezdában a saját írásaidat vitted színpadra.
Az utóbbi években olyan darabokat rendezek, melyeket szerzőtársakkal együtt magam írok. Ez nagyon más helyzet, mint korábban, amikor csak rendeztem. Az interpretációval szemben ezt komoly művészeti kihívásnak tartom. Nagy benne a rizikó, hiszen nem lehet tudni, hogy fogadják, egy klasszikus művel kisebb a kockázat, könnyebb a dolga a közönségszervezésnek. De a színházban az egyik legfontosabb kérdés a színészekkel való viszony. A színészek, akikkel dolgozom, számos országból valók, sok nyelven beszélnek, angolul tartom velük a kapcsolatot, de amikor színpadon vannak, néha már csak érezni tudom, amit mondanak és csinálnak. A Krétakör Színházban egykor nemcsak a nyelv volt közös, hanem a gondolkodásunk is, félszavakból megértettük egymást. A színészekhez való viszonyom a nemzetközi közegben nagyon hullámzó. Van, amikor bizalmi válságban vagyunk kölcsönösen, és ez ellehetetlenítheti, hogy jó produkció jöjjön létre. De már vannak színházak, ahol visszatérő vagyok és van olyan a közeg, ahol jól megtalálom a hangot a társulattal. Egyelőre a legjobb tapasztalataim azokhoz a kelet-európai intézményekhez kötődnek, amelyek történelmi-kulturális okokból közelebb állnak a saját tapasztalataimhoz. A humor, az irónia, a megéltség szintje, az ábrázolásmódok a lengyel, balti vagy balkáni színházakban egészen elképesztően izgalmas terepek, például Németországhoz képest.
...Szóval mégis vannak történelmi-kulturális meghatározottságaid?
Inkább azt mondom, hogy a német nyelvterületen eddig nem volt szerencsém. A színház interaktív műfaj. Egyedül nem tudok színházat csinálni. Így minden a kompromisszumok mértékén múlik. Könnyebb alacsony költségvetésű produkciót csinálni, ahol az elejétől tudjuk, hogy szinte semmink nincs. Minél nagyobb egy produkció, annál több a kompromisszum. A legjobban olyan emberekkel szeretek dolgozni, akik teljesen őszinték, és maguk sem szeretik a kompromisszumokat.
Nem akarsz itthon is rendezni? A régi harcostársakkal, akikkel ismeritek egymás minden gondolatát, egy olyan közönségnek, aki tiszteli és vágyna arra, ami a régi Krétakör is volt? Rengeteg támogatód is van, nemcsak ellenséged.
Szerencsés helyzetben vagyok, tudhatom és érezhetem, hogy van támogatottsága annak, ahogy magam a művészetben kifejezem. És van bennem igény, de most mégsem tudnám azt mondani, hogy szívesen mennék, és nemcsak a társadalomról vagy a politikáról elmondottak miatt. Talán olyan projekt érdekelne, ahol az általam megismert nemzetközi kollégákat ütköztetném a magyarokkal. De a másfajta médiumok is vonzanak, például a film. Magyarországon már jó ideje nem a művészet érdekelt a legjobban, hanem a fiatalokhoz való közeledés. A demokratikus működésmódok és színterek megismertetése, workshopok, táborok, amelyek fejlesztik az együttműködést...Minden tiszteletem azoké, akik...minőségi munkát végeznek, de ez sajnos nem hatékony: ha a közeg olyan, hogy egy fiatalember később csak úgy tud érvényesülni, ha a tanultakkal homlokegyenest ellenkező működési elveket követ, akkor ennek a tanulási folyamatnak semmi más értelme nincs igazság szerint, minthogy megnyugtassa a tanárok lelkiismeretét ...
Feleséged, Sárosdi Lilla vallomása Marton Lászlóról egykor óriási vihart kavart. Látod a hazai közéletben az akkor remélt változást? Mi a benyomásod az egésznek az ívéről és eredményeiről?
Közvetlen összefüggést látok a Katona József Színház története és az Eszenyi Enikővel kapcsolatos kitörések és Lilla története között. Ha Lilla nem áll ki, akkor a többieknek nincs mibe kapaszkodnia. Egy nagy hatalmú emberről derült ki az igazság, és bár a nagy hatalmú ember képtelen volt nyilvánosan szembenézni a tetteivel, a pozícióit elvesztette, tehát volt következmény. Ma már jobban látszik, hogy mit kockáztatunk – hiszen Lillát rengetegen támadták, meghurcolták, és még korábbi barátok is elárulták –, de az is, hogy győzhetünk. Fontos, ami a Vígszínházban történt, hogy nyilvánosság elé álltak olyanok is, akik ötven éve dolgoznak abban színházban, és olyanok is, akiket nem érintett a dolog, de mások érdekében megszólaltak.A Gothár-ügy pedig azt mutatta, hogy van elmenekülés és mismásolás és hárítás, de a dolgozók végül kiállhatnak egymásért, és a vezetőt is észhez téríthetik. Szakszervezetekre volna szükség, jól működő érdekvédelmi közösségekre, amelyek ajánlásokat fogalmazhatnak meg, vagy akár jogi útra is terelhetnek ügyeket. Ki kell állnunk egymásért. Meg kell védenünk egymást. Ez nemcsak a színház emancipációja, hanem az egész magyar társadalomé. Egész Magyarországnak jót tenne egy alapos #metoo, és nemcsak a fiatalok érdekében. Hanem hogy mindenki megértse, hogy mondhat nemet, mondhatja bármire, hogy én ezt vagy azt nem fogom megcsinálni. Így nagyobb értéke lesz az igeneknek is, ha valaki valami mellett kiáll, ha valaki mellett leteszi a garast. Az igazság kimondása mindig is kockázatos, az igazsághoz bátorság kell, és nagyon sokat lehet vele veszíteni, de még annál is többet lehet nyerni általa."
A teljes interjú 24.hu-n ide kattintva olvasható el.
Történetek Európából: krízis és reflexiók
Nyolc európai színház kezdeményezése, amely a koronavírus-járvány „láthatatlan hőseivel” készült interjúk alapján igyekszik feltérképezni a járvány sokak számára ismeretlen, mégis nagyon drámai aspektusait. Milyenek a munkájuk miatt a veszélynek leginkább kitett csoportok hétköznapjai? Milyen nehézségekkel kell szembenézniük, milyen döntéseket kell nap, mint nap meghozniuk? A megkérdezettek szabadon meséltek a tapasztalataikról; történeteiket drámaírók vagy dramaturgok szerkesztették monológokká és a résztvevő színházak színészei adják elő. A Katona József Színház monológja önkéntesek történeteit dolgozza fel, előadja: Vizi Dávid, szerkesztette: Török Tamara, rendezte: Máté Gábor. Az öt perces monológ ide kattintva nézhető meg.
Nana, hogy. Minden szentnek ... akarom mondani, minden vezerigazgatonak maga fele hajlik a keze ... es orulni kell, ha az a kez nem ragados, foleg ilyen jarvanyos idokben. Raadasul elo szentek nincsenek, elo es virulo projektek viszont vannak. Ilyen pl. a Liget-projekt. Eleg ostoba modon elvittek a vitat a "hany m2-rel lesz tobb/kevesebb a zoldfelulet"-toposz iranyaba, amiben sosem lesz pontos adat, mert mindenki a sajat erdeke szerint szamol. Senki nem mondja ki, hogy "a kiraly meztelen" azaz nincs szukseg a harom billego sorsu epuletre. A Nemzeti Galeria anyaga elferne egy jol (lefele) kibovitett Szepmuveszeti Muzeumban, ahogy azt terveztek is egy idoben. A Varosligeti Szinhaz kb.a nyolcvanadik szinhaz lenne a fovarosban es ifjusagi es gyermekdarabokat szinte mindegyikben jatsz(hat)nak: semmi szukseg ra. A Kozlekedesi Muzeum ujjaepitett mezeskalacs-kastelyaba tervezett Innovacio Haza nelkul ugy gondolom, egesz jol ellennenk. Ha lesz is "anyaga", jol elferne mashol. A Liget-projekt engem egyre inkabb emlekeztet ama bizonyos nevezetes jatek-foldgombre Chaplin filmklasszikusaban....(...es akkor az egyre szurrealisabb, abszurdabb Biodomrol meg szot sem ejtettunk.)
PS Hany Lanchidra es kapcsolt reszeire (lenne) is eleg a fenti "jatek-foldgombok" koltsege?
Senki nem bűnös, aki ebben a fórumban megnyilvánul, azt hiszem ezt leszögezhetjük. A probléma az, hogy nem egyértelműek a hatáskörök, a ki mi felett rendelkezik, mi az állami és mi a fővárosi tulajdon - ez nem kevés gondot és sajnos vitát gerjesztett éppen az említett Liget projekt kapcsán is! Én a problémát elsősorban ebben látom, illetve abban a bizonytalanságban és egymásnak ellentmondó vélemények megjelenésében, ami a Lánchíd kapcsán az utóbbi hetekben-hónapokban megmutatkozott.
Én voltam a bűnös, aki szóba hozta a Lánchidat, méghozzá a Liget projekt kapcsán. Kissé meglepett, hogy Gyorgyevics azt nevezte országos ügynek, de szerintem a Lánchíd legalább annyira, ha nem sokkal inkább az. Ráadásul állami tulajdon. Ehhez képest az állam a Tarlósék által becsült felújítási költség negyedével hajlandó csak beszállni. Én ezt nem egészen értem. és ennek semmi köze ahhoz, hogy Karácsony jó vagy rossz polgármester-e.
Kedves Klara! Egyezzunk meg abban, hogy elo ember a vilagon, de meg Bp.-en sem tudja megmondani, hogy az elozo varosvezetes mennyi penzt hagyott a kasszaban, abbol mennyi jutott = mennyi volt kifejezetten a Lanchidra ES kapcsolt reszeire = Alagut, Clark Adam ter es a ket villamos aluljaro felujitasara elkulonitve es hogy az a penz mire volt eleg. Ugy tunik, tavolrol sem mindenre a felsoroltakbol. Erre meg es mar az elozo varosvezeto is eros celzasokat tett mint ahogyan arra is, hogy ujravalasztasa eseten tovabbi forrasokert fog kuncsor ...khm... folyamodni a kormanynal. Sajnalatos modon erre mar nem nyilt modja, mert a hurrikan meretu hatszel daczara rutul leszavaztak, megbukott mint ama bizonyos Rottenbiller. A BKV jaratritkitast, miutan a hibat (a szokasos magyar gyakorlattol elteroen) az illetekesek -a fopolgarmesterrel az elen- gyorsan elismertek es szemelyi konzekvenciat is levontak (BKK), tehat a jaratritkitast gyorsan korrigaltak es visszaallitottak a szokasos menetrendeket. Az ingyenes parkolas vonzereje azonban felulirja mindezt es valoszinu, hogy a tarthatatlan parkolasi allapotok akkor is fennmaradnak, ameddig a kormany fenntartja az ingyenes parkolast,ha ejjel-nappal minden BKV-jarat percenkent kozlekedne. Megjegyzem, a P+R parkolas tudtommal ingyenes...csak az ingyenes varosi parkolas miatt most magat a varost hasznaljak az autosok egy nagy P+R parkolonak. Az alapkerdesre tovabbra is varom megtisztelo valaszat: mely politikai erok deklaraltak az on tudomasa szerint, hogy a Lanchid es a hozza kapcsolodo tortenelmi-muzealis-eszmei ertek nem ertek? Ez ugyanis az alapkerdes, tekintve hogy mint on igen helyesen megallapitotta, az epiteszet is muveszet, tehat a Lanchid-ugynek mint muemlek epuletnek az ugye helyet erdemel itt a Tarsmuveszetek topikban.
Kedves ED!
Emlékeztetőül, ez a Lánchíd téma egy fórumtárs bejegyzésével vette kezdetét, melyre a Kossuth Rádió műsorában a jelenre vonatkozóan elhangzott információk adtak indokot. Senki nem firtatta a multat, ami egyébként visszavonhatatlan és megmásíthatatlan, minden bejegyzés a jelenre vonatkozott. Az, hogy a korábbi vezetés (akár kormányon akár polgármesteri, vagy bármilyen hivatalban) hibát követett el, vagy elmulasztott valamit, nem ad okot arra, hogy a jelenlegi is ezt elkövesse. Egyébként az előző fővárosi vezetés pontosan annyi pénzt hagyott a kaszzában, amennyi a Lánchídra elő volt irányozva!
Ami az ingyenes parkolást iletve a gépkocsi mennyiséget illeti, az ingyenes parkolás korrigálta azt a BKV járatritkítási hibát, aminek következtében nem hogy 1,5 méter, de 0,50 méter távolság sem volt betartható a járműveken. Ez a város pedig annak idején nem a jelenlegi gépkocsi forgalomra lett tervezve, ez tény, de a kedves autótulajdonosok önmérsékletén múlik, hogy ki mikor hova megy autóval, és hol "dobja el" - bocsánat a kifejezésért- az autót, mert ha sokan nem parkolnának nem arra kijelölt helyen, sőt, nem állnának le gátlástalanul a parkoló autók mellett a forgalmi sávban, valószínűleg jobban lehetne haladni. Aki pedig a környező településekről kocsival bejön a városba, annak meg kellene találnia az első P+R parkolót, amiért ugye fizetni kell, és utána gyalog vagy közösségi közlekedéssel kellene továbbmenni Ez nem a kormány, illetve a fővárosi vezetés bűne, nem írható azok számlájára.
Nem. A kerdes az, amit 1725-ben egyszer mar batorkodtam feltenni. Mielott valaszolna, halas leszek, ha az one alatti imenti beirasom elolvasasaval is megtisztel. A Lanchid felujitasaval kapcsolatos felelosseg a tema itt es most a Tarsmuveszetek topikban :-)
Az a kérdés, hogy hol van ma egy Széchenyi, pontosabban a Széchenyi Család, bennem is megfogalmazódott. (mert pár éve egyszer megszólaltak valamilyen ügyben, talán most sem ártana). A zászló még sorra kerülhet, Karácsony Gergely zuglói polgármesterként az Önkormányzat épületére a szívárványszínű zászlót tette ki, mert az volt számára fontos. Pár hete pedig sajnálkozását fejezte ki, hogy a járványhelyzet miatt ebben az évben nem vehetett részt a Pride felvonuláson. (ami egyébként magánemberként szíve joga, de ő valamennyi budapesti lakos főpolgármestere!)
A Lanchid esedekes felujitasat kb. 5-6 eve halogatjak-tologatjak. Egyszer (2017?) pl. a vizes VB miatt nem kezdtek el, mert a hamis latvanytervekkel magasztalt ...khm pardon... csodalatosra sikerult uj Dagaly-uszoda elvitte a penzt. Nyilvan az is a 2019 oszen megvalasztott fovarosi vezetes bune, visszamenoleges hatallyal. Igazad van! Mindez politika...es bun. Csak az a kerdes, kinek a bune?
Kedves fórumtársak, én csak nézek és csodálkozok, hogy mi mindent nem tudtunk rosszul az utóbbi időben... Úgy néz ki, hogy mi magunk sem a megfelelően tájékozott forrásokból tájékozódunk, mert ha így tettünk volna, akkor tisztában lennénk vele, hogy:
1. A Vígszínháznál elrendelt vizsgálat folyik.
2. Az intézmény igazgatója változatlanul Eszenyi Enikő.
A fenti információk véletlenül fellelt alapja ez a cikk.
A baj épp az, hogy mindez politika. A Lánchidat felhasználni egy ilyen csatározásra szerintem bűn. Hol van ma itt egy Széchenyi? Még jó, hogy nem a zászlón vagy a címeren vitatkoznak.
Kedves Klára, roppantul érdekelne, mely "eszmét (?) valló" és konkrétan mely "politikai körök szerint nem érték"(ek) a Lánchíd és a hozzá kapcsolódó eszmei és múzeális érték? Mert ilyesmit senkitől nem olvastam, nem hallottam, éppenhogy az ellenkezőjét. A Nagykörút biciklisávosításával kapcsolatos megjegyzésével maximálisan egyetértek. A bicikli-projektet én is túltoltnak érzem, de megjegyezném, hogy a túltolás már évekkel ezelőtt, Vitézy Dávid irányításával kezdődött meg és az akkori főpolgármestenek sem tetszett. Továbbá lassan sürgősen meg kellene szüntetni a kormányzat által elrendelt ingyenes gépkocsiparkolást a fővárosban és a nagyvárosokban, hogy a ránk illetve a belső kerületekre zúduló gépkocsiáradat legalább a korábbi szintre mérséklődjék és a helyi lakosok otthoni parkolására ismét esély nyíljék. Én például hétközben ki se merek mozdulni autóval, mert a lakóhelyem közelében esélyem se lenne a visszamozdulásraparkolásra a minden szabad és sok tiltott helyet elfoglaló rengeteg potyaparkoló autó miatt.
Gyorgyevics Benedek már bő két éve is optimistán nyilatkozott pl. itt. Hová lenne a világ, ha még/már a Liget Projekt vezérigazgatója is pesszimistán nyilatkozna az általa vezérigazgatott projektről! A Zene Háza építése tényleg ütemesen folyik -képzeljük csak el, milyen lenne, ha egy zeneházban nem működnének az ütemek- én is láttam az épülő Házat pár napja. Szép lesz. Hogy mit fognak vele és benne csinálni, arról már olvastunk pár homályos nyilatkozatot. Meglehet, az lesz a sorsa, ami a Várkert Bazáré, a Millenárisé vagy az Olof Palme-házé. Utóbbiról is nagyon optimistán nyilatkozott fent nevezett vezérigazgató. Nyilatkozatából megtudhattuk, néhány kivezényelt lelkes gyerekcsoport fogadása után elsősorban a la carte étteremként szándékoztak működtetni. Sajnálatos módon a járvány ez utóbbi nemes kultúrmissziót könyörtelenül áthúzta. Abban reménykedhetünk, hogy -miként pl. a Millenáris és a Várkert Bazár- a Zene Háza és a Palme Ház (új nevén Millenium Háza) is kellő számú, közpénzből finanszírozott párt- és állami rendezvény helyszíneként fogja igazolni a vezérigazgató és a nyolcvan százaléknyi budapesti polgár sugárzó optimizmusát. A három, még billegő sorsú épület: Nemzeti Galéria, Városligeti Színház, Közlekedési Múzeum pedig Baán László, Vidnyánszky Attila és Vitézy Dávid évtizedes álmait válthatná valóra ... már ha ezekre az épületekre valóban szükség volna.
Frissítés: a Közlekedési Múzeum épülete régi ízléstelenségében szépségében újjáépítve nem Közlekedési Múzeum, hanem Magyar Innováció Háza lenne. Még nem tudni, kinek, hogyan fogja és milyen évtizedes álmait megvalósítani, de legalább új helyszíne megvan: Kőbányán lesz, MÁO Üzemház közelében. Kőbánya is kulturális nagyhatalommá válhat.
Továbbá a Rakpart alá szabadított kerékpárosok és gyalogosok életét, testi épségét veszélynek teszi ki, mert a hídról potyognak lefelé a betondarabok, rozsdás elemek, stb. Talán a felújítás megkezdéséig minden forgalmat korlátozni kellene, éppen a veszély miatt.
Nem mellesleg az Autoklub, BKK, BKV és egyéb a témához Karácsony Gergelynél valamivel jobban értők szerint tönkretette a Körút közlekedését az egyik autóközlekedési sáv helyett kerékpársáv kialakításával, amit most folytatni kíván. Az, hogy ezáltal a forgalmi dugók kialakuklása lassítja a közlekedést, hosszabb menetidő, több kipufogógáz, stb. még elmenne, de útkereszteződés, kanyarodás esetén az autóknak meghagyott sávot csak a kerékpársávon áthajtva lehet elhagyni! Lehet, hogy pár tucat kerékpárosnak kedvez, és azok között nő a népszerűsége, de a város nem csak azokból áll! Egyébként sokszor bicikliztünk a gyerekekkel, és most az unokával is, de soha nem lakott területen. Az autó és a kerékpár nem azonos célt szolgál, nem párhuzamosítható, azonkívül - bocsánat - ki az az agyabeteg, aki kerékpározva azt a levegőt akarja belélegezni, ami mondjuk a Körút vagy az Üllői út felett terjeng? Vagy holnapután kitiltja a gépkocsiforgalmat?
A Lánchíd Budapest, de talán egész Magyarország ékessége, jelképe, hogy Széchenyi Istvánhoz és a magyar történelemhez kapcsolódó eszmei és múzeális értékéről ne is szóljunk. De ezek azok az értékek, melyek bizonyos eszmét (?) valló politikai körök szerint nem értékek. Az, hogy a Lánchíd remek apropó Karácsony Gergelynek, hogy a Kormányra kenjen bizonyos felelősséget, és azt hibáztassa - mint szinte mindenben - egy sajnálatos kettős helyzet következménye. Mint ahogyan az is, hogy főpolgármesteri jogkörben lehetetlenné teszi egyes kerületekben a főútvonalak felújítását, mert az ott lakók nem baloldali kötődésű polgármestert, testületet választottak! Ezen a helyzeten a jogalkotóknak kellene elgondolkodniuk és valamilyen formában megszűntetni, vagy legalább csökkenteni, mert ez a helyzet nem csak Budapesrte, de az egész országra nézve káros, és ki tudja, még milyen helyzetet idézhet elő még az elkövetkező 4 - 5 évben!
Persze, ez már politka is és itt "off" de a téma felvetése kapcsán ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Egyébként az Építészet is társművészet!
Tisztelt Lujza! Természetesen a Lánchíd is az egész ország ügye. Az egész ország bénultan figyeli Karácsony Gergely - nem írom le a használt jelzőket - tevékenységét. Karácsony Gergely, októberi hivatalba lépése után 1.elherdálta a Lánchíd teljes felújítására Tarlós István által biztosított pénzt. 2. Az elmúlt hónapok alatt veszélyessé tette a közlekedést a Tarlós István által megnyugtató állapotban átadott Lánchidon. 3. Az elmúlt hónapok alatt rendszeresen akadályozta a Tarlós István által műszaki, pénzügyi szempontból teljes mértékben előkészített, ütemezett Lánchíd felújítás kezdetét. Karácsony Gergely egyéb NER ellenes tevékenységéről már ne is beszéljünk
Csütörtök reggel a Kossuth Rádióban Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt vezérigazgatója nyilatkozott. Elmondta, hogy milyen csilivili kutyás élményparkokat, kivilágított futópályákat, parkrészleteket fognak még az idén átadni. A Zene Háza építése is ütemesen folyik, stb. A riporter érdeklődött a három felfüggesztett építkezés sorsáról, ő nagyon optimistán nyilatkozott, szerinte ezek felépültét az ő közvéleménykutatásuk szerint még a budapestiek háromnegyede is támogatja. Sőt, mivel ezek az épületek országos jelentőségűek, országos kutatást is végeztek, és ott már több mint nyolcvan százalékos volt a támogatás. Hát, ha a Liget az egész ország ügye, akkor kérdem én, a Lánchíd miért nem az?
Fájón hiányzik a listáról a Nemzeti Színház. Ha nem kértek, rájuk kellett volna tukmálni. Ja és az Operettszínháznak is. Aktuális. Továbbá SzFE. Ők most az igazi kedvencek.
Ahol a legnagyobb a baj, ott a leggyorsabb a segítség:
https://infostart.hu/kultura/2020/06/09/igy-osztjak-szet-heteken-belul-a-kultura-valsagmilliardjait
A cikkből: "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott egymilliárd forint keretösszegű gyorssegély mellett a kormány további 5 milliárd forintot fordít kultúratámogatásra - mondta az Info Rádiónak Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke."
Húsz intézmény kért egyébként támogatást, ebből kapott öt összesen:
- az Operaház
- a Nemzeti Múzeum
- a Szépművészeti Múzeum
- Hagyományok Háza
- Zeneakadémia.
A (további) legnagyobb összegek elosztásáról …a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Filmintézet gondoskodik.
Az erre vonatkozó, Magyar Közlönyben megjelent rendelet külön kiemelte a támogatandók közül a „Kassai Lovasíjász Iskolát”.
Kis naivak.Semmiféle megregulázásról nincs itt szó. Az egyetemet ketté fogják választani, a szinházi rész Vidnyánszkyé lesz, a film rész Káelé. (Mert még olyan kevés, jólfizető pozícióval rendelkeznek)
Az éj leple alatt a covid19 járvány árnyékában Országgyűlésnek Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új modellben, alapítványi formában működjön tovább. A változtatás az indoklás szerint „a magyar kultúra fejlődését is biztosítja”. (Ezzel összefüggésben - ED) "nyílt levelet adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) pénteken. A változtatás az indoklás szerint „a magyar kultúra fejlődését is biztosítja”. A közleményben arról írnak, hogy az egyetem vezetősége ugyan nem ért egyet azzal, hogy Magyarország egyik legfontosabb művészképző intézményét magánegyetemmé alakítják át, a kormányzati szándékot tudomásul vették.
A parlamenti vita után a vezetőség találkozott Pavlik Lívia miniszteri biztossal, aki tájékoztatta őket a rájuk váró feladatokról. Erről azt írták, hogy a kérdéseinkre adott válaszai világossá tették számunkra, hogy az új modellben sem az egyetemi autonómia, sem a szaktudás érvényesítésének garanciái nem jelennek meg.“Az egyetemi autonómia értelmezésünkben csak úgy biztosítható, ha a szenátus jogkörei nem csorbulnak, és a rektort továbbra is nyílt pályázat útján, a szenátus javaslatára nevezi ki a fenntartó, határozott időre. A parlamenti vitában az autonómiával kapcsolatban felmerülő kétségekre, sőt konkrét javaslatokra sem érkezett érdemi válasz az előterjesztő részéről. Szakmai szempontból aggasztó, hogy az egyetem jövőjét meghatározó kurátorok jelölése és kiválasztása informális, átláthatatlan módon történik” - olvasható a közleményben.
Az SZFE vezetősége szerint “több parlamenti felszólalás is a modellváltás indokaként — explicit és implicit formában is — az egyetem megregulázásának szándékát fogalmazta meg”. Visszautasítjuk azt a kimondatlan, de nyilvánvaló feltételezést, hogy egyetemünk nem tekinti értéknek a nemzeti identitást. A művészetoktatásnak is felelőssége a nemzeti kultúra megismertetése, a nemzeti identitás fogalmának megismerése, a hozzá fűző mély viszony elemzése és szüntelen újragondolása. A Színház- és Filmművészeti Egyetem múltja, eredményei és a képzés során megszülető alkotások a nemzeti identitás részét képezik” - írták. A Facebookon megjelent közleményben arról is írnak, hogy a szórakoztatóipar kihívásait eddig sem utasították el, és hogy “oktatásunkban a szórakoztató műfajokat is magas színvonalon tanítjuk, de felhívjuk a figyelmet rá, hogy egyetemi rangban nem lehet a művészetoktatás feladata a szórakoztatásra való felkészítés. Ilyen típusú akkreditációs folyamatot nehezen tudunk elképzelni”. Az egyetemet ért támadásokról azt írják, hogy azokat szisztematikus hírhamisítás generálta. “Határozottan és sokadszor visszautasítjuk, hogy általános jelenségként értelmeznek két olyan egyedi esetet, melyek egyike sem az egyetemen történt, ám melyek ránk vonatkozó konzekvenciáit levontuk. Ezért elvárhatónak tartjuk, hogy a parlamenti felszólalások narratívája ne mossa össze őket az egyetem működésével. Etikai kódexünket irányadónak tartjuk, ám az természeténél fogva nem lehet preventív. Évről-évre kurzusokat tartunk a visszaélések témakörében, anonim bejelentési csatornáinkat szakemberek működtetik”.
Kapcs. 1712. sorszám
Szkok Iván: A témák úgy születnek, mint az emberek - az interjú befejező része
2020. MÁJUS 30. SZOMBAT 08:04 MNO.HU
MEGISMERNI A VILÁG TITKAIT II.
/Hegedűs István/
Kedves Klára, köszönöm szépen a válaszát, természetesen megbocsátom annak rövidségét éppúgy, mint a barátságtalan hangnemét, amely teljes mértékben jogosult, hiszen megelőzően az én szarkasztikus jellegű soraim lehettek kellemetlenek az Ön számára. Ezért külön bocsánatot kérek. Ön annyiban téved azonban, hogy az én 1710-es bejegyzésem egyáltalán nem kirohanás volt (rendkívül higgadt és békés természetű ember vagyok), célja szerint pedig nem is mások – és különösen nem az Ön – sértegetése, hanem egy, a fórum nagyon szerény lehetőségeihez igazodó demonstrációs kísérlet, amelyet a reá kapott válasz alapján még csak sikertelennek sem tekintek. Kellemetlenül érinti az embert egy ilyen bejegyzés olvasása? Bizony, kellemetlenül. Bántó a karcos és gúnyos, fölényeskedő stílus? Bizony, bántó. Sértő az alacsonyabb rendű megértési képesség feltételezése, az arra való ismételt, hangsúlyos utalás? Bizony, sértő. Zavaró a magánszféra határait érő presszió, a személyes sors alakítására vonatkozó kéretlen tanácsadás? Bizony, zavaró. Megütközést kelt valakiben, ha önnön szavait láthatja viszont kiforgatva és saját maga ellen felhasználva? Bizony, megütközést kelt. Sokkoló a negativitás, a rosszakarat személyre irányuló megjelenése? Bizony, sokkoló. Azok az eszközök, amelyeket az előző bejegyzésemben összegyűjtve felhasználtam, a bántalmazó személyiség eszköztárának tipikus kellékei. Ön ezeket az eszközöket már egyszeri alkalommal, egy középhosszúságú, két perc alatt elolvasható, Önnel szemben hatalmi pozícióban nem lévő, a helyzetből eredően tényleges ártalom okozására nem képes embertől származó bejegyzésben megjelenve sem tudta tolerálni, válaszbejegyzése egyértelműen jelzi ezt. És ez természetes, ugyanis ez a dolog valóban nem tolerálható. Képzelje el azonban azoknak a kiszolgáltatott munkavállalóknak – színházban: művészeknek és más alkalmazottaknak – a helyzetét, akik a főnökük részéről napi szinten ki vannak téve ennek, vagy pontosabban fogalmazva: jobbára csak ennek vannak kitéve. Amit az én bejegyzésemben tapasztalhatott, minőségében, intenzitásában, időbeli terjedelmében közelében sincs annak a tényleges agressziónak, ami egy patológiás zaklató részéről a célszemélyt vagy célszemélyeket, az emberi vagy munkakörnyezetet rendszeresen éri. Különösen súlyos a helyzet akkor, ha a bántalmazó formális irányító pozícióba jut, és az üzelmeit legitim vezetői tevékenység és hatalomgyakorlás örve alatt folytathatja öncélúan. Ilyenkor egyrészt súlyosan károsítja a munkaszervezet működését, másrészt tökreteszi a vezetése alatt álló emberek életét és egészségét, károsítja élet- és szakmai pályájukat, elkényszeríti őket a munkahelyükről. Ön mindezt valószínűleg azért nem értheti, mert az emberek azon szerencsés részéhez tartozik, akiknek nem volt még dolguk mondjuk egy antiszociális (pszichopátiás, szociopátiás) személyiségzavarban szenvedő munkahelyi vezetőhöz, de bízok abban, hogy ennyi ízelítő elég a módszereikből, és most már talán érzékelheti, miért is bántóan inadekvát dolog a közös nevező összehozásáról, önmagunk alárendeléséről, a közös cél érdekében való együttműködésről vagy a szükséges önfeladás mértékéről bölcselkedni akkor, amikor az a hír járja, hogy az elviselhetetlen körülmények miatt emberek sorra hagyják ott az állásukat, hogy a színházigazgató feljogosítva érzi magát a cipőjét hozzávágni a kollégájához, hogy a megalázott színművész sírva szalad ki az épületből az utcára, vagy amikor az ilyen ügyekre vonatkozó reálisabb ismeretek birtokában valójában azon kell gondolkodnunk, hogy naponta hány ember kénytelen félelemmel tele, stresszbetegen bemenni a munkahelyére, hányan nem tudnak aludni odahaza akár napokon át, hányaknak hat ki a magán- és családi életére a probléma, hányan viszik haza a munkahelyi feszültséget a párjukhoz és a kisgyerekeikhez, hányan törnek meg és nyúlnak először gyógyszerekhez, azután netán alkoholhoz – mert bizony ez mind része a probléma teljes spektrumának. És általában midez egyetlen, rossz helyen lévő, rossz ember miatt.
Nem azért tartom napirenden ezt a kérdést a fórumon, hogy az Eszenyi Enikővel kapcsolatos indulatokat ébren tartsam, ezt már írtam valahol korábban. Annál is inkább így van ez, hogy az őt illető vádak tényleges megalapozottságáról végső soron a mai napig nincs valójában hitelt érdemlő, hivatalos vizsgálati forrásból származó tudomásunk. Önnel szemben sincs semmilyen bántó szándékom, az előző bejegyzésem értelmét fentebb már kifejtettem. Azt azonban fontosnak tartom, hogy ez a problémakör általános érvénnyel rendezést nyerjen az előadóművészeti szférában, hogy a vezetői pályázati, kiválasztási eljárások során a munkaalkalmassági vizsgálat ne legyen mellőzhető, hogy ennek tényleges és hatékony módon részét képezze a pszichológiai alkalmasság vizsgálata és ezen belül a munkakörnyezettel és a beosztottakkal kapcsolatos pszichológiai attitűd vizsgálata is, hogy az újonnan kinevezett vezetőnek hosszabb tartamú próbaidővel induljon a munkája, amelynek a végén ténylegesen értékelik a tevékenységét, hogy vezetői működésének szakmai és törvényességi felügyelete a gyakorlatban is megoldott legyen, abban mulasztásra ne kerüljön sor, hogy rendelkezésre álljanak a bántalmazó vezetővel szemben a megfelelő, biztonságos panaszmechanizmusok és a megfelelő rendezési, felelősségre vonási és védekezési eljárások. Tartozunk annyival a színházakban dolgozó művészeinknek, hogy ezeken az egyébként nem túl bonyolult módokon megpróbálunk gondoskodni a biztonságukról. Bántalmazó vezető, aki a gondoskodására bízott beosztottakkal szemben visszaél a hatalmával, a munkatársait zaklatja, a kollégái életét pokollá teszi, nem tűrhető meg a posztján. Túl nagy és túl sok a szenvedés, amit másoknak okoz, és elképesztő a szervezeti kár, amit maga után hagy.
A kérdések az 1705 hsz.-ban vannak.
Kedves Klára, igen, ebben egyet tudunk érteni. Csak itt nem erről volt szó. Amalgám "kirohanása", (ha esetleg olvasta az Eszenyi-ügy kapcsán megszólalt emberek nyilatkozatait, pl. a volt titkárnőjéét) elég jól leírja, miről. Hogy rögtön elejét vegyem újabb félremenéseknek, nemcsak a próbákon viselkedett így EE.
Szkok Iván: A témák úgy születnek, mint az emberek
2020. MÁJUS 30. SZOMBAT 08:04 MNO.HU
MEGISMERNI A VILÁG TITKAIT I.
/Hegedűs István/
"Festővásznon mosolygó idős néni, a szájában valódi műfogsorral; építkezést megjárt habarcsos ládában fekvő Kőműves Kelemenné szobra; színorgiában fürdő Eurüdiké aktja – csak néhány meghökkentő, szokásostól eltérő műalkotás egy több mint hat évtizedes életműből. Szkok Iván festő-, szobrász-, illetve rajzművész elmondása szerint mestere nem más, mint a Teremtő Úristen, a Képzőművészeti Főiskolán túl pedig egész életre szólóan beiratkozott a Természet Akadémiájára."
Remélem, megbocsát, ha erre a kirohanásra csak röviden reagálok. Olyan véleményt tulajdonít nekem, amit én nem formáltam meg, nem nyilvánítottam ki, nem is tudom, honnan vesz ilyeneket.
Bejegyzésének stílusa, a számomra javasolt jövőkép Önt minősíti, nem engem. Ha nem tudja elviselni, hogy mások nem azonosulnak teljes mértékben - a hangsúly, azon van, hogy teljes mértékben - az Ön nézeteivel, kérem maradjon távol az ilyen fórumoktól. Az pedig, hogy másokat sérteget , nem oldja meg a problémát.
Kedves Klára, én inkább azt tartom sajnálatosnak, hogy a jelek szerint az Eszenyi-ügy kirobbanása óta eltelt több hónap során még mindig nem sikerült megértenie, hogy a kérdés nem a legitim és a közérdeket szolgáló vezetői hatalomgyakorlás, hanem a vezetői hatalommal való visszaélés gyanúja körül forog. Vajon mit lehetne még tenni azért, hogy ezt az egyszerű különbséget megértse...? Van, ami nem fér bele a vezetői felhatalmazás körébe, és soha nem is fért bele. Becses magyar jogtörténeti emlékünk, a Budai jogkönyv bizony már a XV. században kimondja, hogy a világi fejedelmeket meg lehet fosztani hatalmuktól, ha zsarnokká válnak. Ez soha nem volt vita tárgya, és ha ezt a szót így leírjuk, talán már megérti, miért is tartjuk itt sokan annyira fontosnak a Vígszínháznál történtek hiteles tisztázását, a közvélemény tájékoztatását, továbbá – ha a felmerült gyanú megalapozott – az áldozatok kiengesztelését és kárpótlását, az elkövető megbüntetését, a felügyeletéért felelős személyek hasonló felelősségre vonását, illetve a megfelelő szervezési és védelmi intézkedéseket arra, hogy ilyen jellegű esetek a jövőben ne fordulhassanak elő, erkölcsileg vagy egészségügyileg alkalmatlan személyek ne kaphassanak hatalmat mások felett, és főképp pedig ne a mi adónkból történhessen mindez egy közintézményben. Ha pedig még így sem érti a meg a helyzetet, akkor javasolom, próbálja ki, milyen lehet az, amikor mondjuk egy kemény pszichopata kap lehetőséget arra, hogy az Ön közös nevezőre hozását, önfeladását, illetve a közös cél érdekében való együttműködését éveken át hatalmi pozícióból, munkaereje, egzisztenciája, szakmai előmenetele, pszichés egészsége, életminősége és személyiségének jelentős része felett diszponálva mozdíthassa elő. Bízok benne, hogy hamarosan talál majd magának egy ilyen kedvező lehetőséget, alárendelheti majd magát egy ilyen ember akaratának, és élvezni fogja a kiképzés minden pillanatát, hiszen az erőszak és a manipuláció különböző formáinak váltogatása, a megaláztatás, a fenyegetettség, az állandó stresszállapot, a kialakuló alvászavarok, általában véve pedig a tartós verbális és pszichés bántalmazás, illetve annak hosszú távú egészségügyi hatásai, a létrejövő testi és lelki megbetegedések mind-mind olyan tényezők, amelyek feltétlenül szükségesek a sikerhez, művészi közegben ráadásul főleg, mert különben nincs előadás!
