Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Vidnyánszky for Fradi-President! Kubatov for General Director of Nemzeti Színház! Szerintem csereszabatosak.
A legvégén fején találtad a szöget! Erről van szó. Persze ki a fene fogja követni a 2 intézmény honlapján, jártak-e fradisták a posztmodern apoteózisát megtestesítő épületben, ill. milyen produkciókat nyújtottak Thalia papjai és papnői az Üllői úti oroszlánbarlangban/sasfészekben?
Ha a mérkőzések előtt megnéznek egy-egy előadást a Nemzeti Színházban, senki sem állíthatja meg őket. Más kérdés, hogy a legtöbb játékosnak (legalábbis a futballistáknál) szinkrontolmácsra lesz szükségük, ha meg akarják érteni a darabot. Persze gúnyolódás helyett örülhetnénk, hogy valaki foglakozik a sportolók kulturális pallérozásával, illetve a színészek sport iránti elkötelezettségével. Arról nem szól a fáma, hogy kölcsönösen csak nézik egymás produkcióit vagy időnként be is szállnak egy-egy előadásra, mérkőzésre. Persze az is lehet, hogy ténylegesen nem történik majd semmi, csupán a közpénz mozog a két intézmény között.
Arról persze nincs szó, hogy a "zöld sasok" között mennyi a SAJÁT NEVELÉSŰ, magyar anyanyelvű, Mo.-on született (na jó, határon túliak is jöhetnek, de nyelvvizsgával) játékos, és mennyi az afrikai/latin-amerikai stb. Továbbá izgatottan közönyösen várom, hogyan szerepel majd a Fradi a félelmetes feröeri ellenféllel szemben. És ha netán túljut rajta, miképpen győzedelmeskedik a következő, mondjuk luxemburgi/liechtensteini/moldáviai/észt bajnok felett?
A világraszóló sikerű Színházi Olimpia után sem áll meg az élet a Soroksári valamint az Üllői úton!
Ha valaki még mindig nem tudja, hogy Magyarországon Színházi Olimpia volt és hogy mi is az, és hogy "ez a rendezvény a világ legfontosabb színházainak sorába emelte a Nemzeti Színházat. Ezen túl a 10. Színházi Olimpia az idén a világ legjelentősebb színházi eseménye volt, ahol 400 társulat 7500 képviselője vendégeskedett hazánkban" (ld. pár napja ugyanitt 2656) ... tehát ha valaki most olvas-hall erről az eseményről első ízben, akkor ugyanerről bővített formában, az origo.hu-nak a bevésés thomas mann-i folyamatos magasztalási gyakorlatát követve ismét olvashat egy friss cikkükben, ide kattintva. Az alákérdezős álinterjúban bónusz újdonságok is bőven akadnak. Pl. olyanok, mint már a címben, hogy "Magyarországon mindenről lehet beszélni, ha elindulunk Nyugat felé, ott már nem." azután ugyanez bővítve: "hogy Magyarország és a rendezvény mennyire szabad szellemiségű, ahol valóban szabadon lehet kommunikálni, vitatkozni, érveket és ellenérveket felhozni. Nincsenek tabuk, nincsenek kötelezővé tett témák, nincsenek rájuk erőltetett gondolatok. Sajnos, ha elindulunk Nyugatra, ez már szinte sehol nincs így." Bevésésként ismét: "Ez a rendezvény a világ legfontosabb színházainak sorába emelte a Nemzeti Színházat. Ezen túl a 10. Színházi Olimpia az idén a világ legjelentősebb színházi eseménye volt, ahol 400 társulat 7500 képviselője vendégeskedett hazánkban." Idézete(ek) vége. Felvetés-gondolatkísérlet: lehet, hogy ezen világraszóló sikerek után már nem is kell(ene) új évadot kezdeni a Soroksári úti Parnasszoszon?
Meglehet, de nekem egy életre elment ettől a kedvem. Ez van.
Bartók Rádió, ma 19.35 - 20.30
Melis György 100 III/1. rész
Melis György dalestje
Zong. km.: Ferencsik János
1. Ludwig van Beethoven: A távoli kedveshez - dalciklus Alois Jeitteles verseire,
2. Franz Schubert: Téli utazás - részletek a Wilhelm Müller verseire készült dalciklusból - a) A
folyónál no. 7, b) A deres fő no. 14, c) A varjú no. 15, d) Ámítás no. 19, e)
Az útjelző no. 20, f) A kintornás no. 24,
3. Franz Schubert: Hattyúdalok - részletek a ciklusból - a) Szerenád, b) Otthonom (Ludwig Rellstab versei), c) Az ő
képe, d) A város, e) A hasonmás (Heinrich Heine versei),
ráadás: Franz Schubert: A muzsikához (Franz von Schober verse)
(Zeneakadémia, Nagyterem, 1977. február 19.)
(Innen magam töröltem bejegyzésemet, amit más topikba tettem át.)
Elkészült az Operaház udvarhölgye – hamarosan átadják a Drechsler-palotát
„A MŰEMLÉKI FELÚJÍTÁS MINTAPÉLDÁNYA LETT AZ EGYKORI BALETTINTÉZET”
MNO.HU – 2023. 07.01 - SZILLÉRY ÉVA
„Nem túlzás azt mondani, hogy az egykori balettintézet épületének átadására várt a leginkább az épített örökségért aggódó Budapest. Hosszas kálvária után végre elkészült Lechner Ödön a francia reneszánsz stílusában megálmodott, Operaházzal párbeszédbe elegyedő, kiemelt műemlék épülete, amelynek az eredeti tervek szerint a főbejárata a Hajós utcai oldalon lett kialakítva. Az amerikai W Hotel lánc szemelte ki a páratlan eleganciájú épületet, melyben az első kelet-közép-európai szállodájukat találták meg.”
Nem szinkrontolmács, szinkronfelirat! Mint pl. MET-operaelőadásokon. Nekem egyszer egy lepedőre jó nagy betűkkel kivetített Máté-passió szöveg is komfortosabba tette Bach maratoni művét. Vagy hirtelen ez az előadás jut eszembe. Német nyelv, magyar felirat, döbbenetes színházi élmény .. és döbbenetes történelmi relikvia.
Majdnem 40 éve volt az az előadás a Katonában, de annyira bosszantott a szöveg nem-értése, hogy egy életre elment tőle a kedvem. Felőlem lehet ma már feliratozás, ráadásul anno kedves tanárnőm volt a "szinkrontolmács", aki nem Déry Tibor műfordítását mondta a fejhallgatóba, hanem legtöbbször sikertelenül cammogva maradt el a szöveg mögött. Persze sohasem említettem neki e negatív élményemet, mert ő tehetett a legkevésbé a körülményekről.
A prózai előadások vélhetően magyar felirattal mentek, ahogyan ma már egyre több budapesti színház is tart előre jelzett, idegen (angol?) nyelvű előadásokat, magyar felirattal és a máskor ide látogató külföldi együttesek produkciói is magyar felirattal mennek pl. a színpad szélére kihelyezett vászonra vetítve. Néha talán jobban követhető így, mint amikor, ahogy írod, a színészek a saját nyelvükön hadarnak :-)
Én elvből nem megyek idegen nyelvű prózai színielőadásra, mert az általam beszélt nyelveken sem értem a színészek hadarását. Nagyon megjártam vagy 40 éve a stockholmi Dramaten egyébként kiváló Haláltánc-előadásával. Azóta soha többet. Igaz, a képek sem biztatnak arra, hogy jegyet váltsak pl. a Burgtheaterbe.
"Rendkívül sikeres évet zárt a Nemzeti Színház" és "Színháztörténelmet írtunk - megtartotta évadzáró ülését a Nemzeti Színház" - 24 órán belül két cikk ugyanonnan, ide és ide kattintva olvasható. Akinek ennyi jó kevés ... annak három a magyar igazság. Várju(n)k.
"Vidnyánszky Attila: A világ legfontosabb teátrumai sorába emelte a Nemzetit a Színházi Olimpia" Teljes cikk magyarnemzet.hu-n ide kattintva. E végtelenül szerény és alázatos vélemény olvastán hadd kérdezzem meg a Fórum tisztelt közönségét: hol, mikor, melyik produkciót látták a "400 társulat 7500 képviselője" által reprezentált eseménysorozaton? És vajon tényleg a világ legfontosabb teátrumai sorába emeltetett a Nemzeti? Vidnyánszky Nemzetije? De tényleg!?
Csák János: a kulturális statisztika lesz a finanszírozás alapja
INFOSTART/INFORADIO – KOCSONYA ZOLTÁN
- 2023. június 21. 09:36
Az operaházi főigazgató-választásról, a Zeneakadémia élére hamarosan kiírandó pályázatról, a kultúra finanszirozásának új alapra helyezéséről, a Budapest és vidék közötti helyesnek vélt arányról, valamint a felsőoktatás aktuális kérdéseiről is beszélt Csák János kulturális és innovációs miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Boldog ember vagy, ha nem, vagy pozitívan emlékszel Bokros egy évig tartó ámokfutására dúlására. Én elismerem, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de nem háborít fel, amiért t. k. az általam itt említett "független" - VALÓJÁBAN TELJESEN, AZAZ A KÜLSŐ: ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI/MAGÁN csöcsön lógó zseniálisan korszakalkotónak kinevezett társulatok 0 Ft támogatást kaptak. A JF főherceg-féle Kolumbusz-dráma kategóriájú produkciókra és a megalomán stadionokra, főleg a semmilyen értékelhető eredményt nem hozó focira költött kidobott pénzek gerjesztette véleményemet nem is írom le, mert felesleges. A kedves színházak korábbinál kisebb mértékű támogatása részben külső tényezőkre vezethető vissza, részben az esztelen politikára.
Nem tudom, hogy kerül ide Bokros Lajos és az ő "rémuralma", de sajnos megint címkézel és olyasmit tulajdonítasz nekem, amire 30 év távlatából már én sem emlékszem. Alkalmasint lécci emlékeztess rá, mire bólogattam 30 évvel ezelőtt :-) Ballib kormány majd akkor és azért jön, hogy érdemei elismerése mellett és egészségi állapotára való tekintettel felmentse a tizenvalahányadik ötéves ciklusát töltő operaházi főigazgatót. Az igazi nagy kár az, hogy te sem veszed észre azt a nyilvánvaló összefüggést, hogy a támogatást nem kapó társulatok apellálásával 1/1 egybeesik a szegény szerencsétlen 32 NER-színházvezető "vitam et sanguinem" levele, amit hálaadó Te Deum kíséretében, auf jedem Fall testületileg postáztak Vidnyánszky Attila Magyar Teátrumi Társaságának szíves közreműködésével. Azt pedig te sem gondol(hat)od komolyan, hogy a Vígszínház Székely Csaba beismerő vallomása miatt vágta ki úgy az évadból (vagy örökre) az új darabját, mint a macskát .. khm .. "azt" csinálni.
Szerintem te helyeslőn bólogattál Bokros Lajos rémuralma alatt a kulturális megszorításokra IS, mondván, ilyen az ország helyzete, be kell húzni 3 lyukkal a nadrágszíjat stb, és ha egy ballib kormány jönne, ugyanígy állnál hozzá. Az itt felsorolt színházvezetők éppen a covid-hisztéria ELŐTTI támogatás mértékéért kuncsorognak, mivel őket IS érintik a támogatások. A Vígszínház által történő lemondásnak 2 oldala van: A szerző maga is beismerte, hogy nem készült el a teljes szöveggel. Nem látok a színfalak mögé, bizonyára az író álláspontja ugyancsak latba esik a visszautasításnál. A Szkénéhez meg ugyanúgy nem tudok hozzászólni, mint pl. a pénzügyekhez vagy a mezőgazdasághoz.
Bréking: átadtàk a közmédiás Petőfi Zenei Díja(ka)t. Az èv női előadója ...tatataaam: Tóth Gabi! Teljes lista itt.
Azzal, hogy azt írod, "puszta dacból ellenzékieskedsz", valójában nem engem minősítesz, ami egyébként nem elegáns dolog, hanem akaratlanul is az igazságra mutatsz rá! Jelesül arra, hogy a hatalom az "ellenzékinek" gondolt, neki nem tetsző társulatoknak, produkcióknak egy fillért sem ad, ezzel szemben "válság" ide, "válság" oda, bőkezűen pénzeli a neki kedves, neki hízelgő, és jórészt általuk kinevezett színházvezetőket, ld. itt és itt. És még ők tartják a markukat újabb júdáspénzért. Aztán pl. a meglepetésre alá nem író Vígszínház a napokban mondta le nevetséges ürüggyel a mai magyar dráma talán vezető alakjának, Székely Csabának az új színdarabját, aminek már az olvasópróbái is elkezdődtek. Az erdélyi Székely Csaba úgy látszik non-(NER)-konformnak ítéltetett. Itt tart a Vígszínház is, -nem mintha meglepne-, ami nem alternatív társulat. Azt hiszem, ezt hívják öncenzúrának. Mindez az ország legnagyobb prózai színházában. Itt tartunk. Táj.-ul: a Szkéné több, mint 50 éve kultikus hely.
Az, hogy a felsorolt színházak jelentős része ócska operetteket, Habsburg József Ferenc főherceg Kolumbuszához hasonló tákolmányokat játszik, egy dolog. A másik az, hogy te puszta dacból ellenzékieskedsz. Annál jóval intelligensebb vagy, hogy tessenek neked az általam korábban említett "független színházak" produkciói. (A Szkénén a büdös életben nem jártam, a PBT-vel meg fogok próbálkozni, mivel ők legalább képesek a jegybevételekből eltartani magukat, ellentétben a többi "pótolhatatlan értékkel".)
Pusztán kíváncsiságból, milyen reakciókat vált ki a közlemény. (mondhatni: provokatív szándékkal... s lám, már "rá is haraptál".... Jönnek még utánad is...)
Ezt a romlott izét ugye szégyenfal létesítése céljából raktad fel? Mert szégyellheti és szégyellje magát az összes aláíró színigazgató, NER-hez bekötött, NER-pénzeken eltartott, NER-től rettegő társulatok, Operaház-Operettszínház-Nemzeti Színház Szentháromsággal az élen. Az állami támogatást igenis ők -és nem a nézők- kapják, hűségpénz, júdáspénz címen. Lehet, hogy nekik kevesebb állami forrás jut a "gazdasági" meg "háborús válság" idején, amit már kötőszóként és rémisztgetés céljából ont minden köz- és egyéb NER-médium, de más társulatoknak meg semennyi. A közönség pedig, ha a fejük tetejére állnak, akkor is ez utóbbi társulatokra és produkcióikra kíváncsi. Ameddig bele nem döglenek a pénztelenségbe. Finoman fejeztem ki magam.
Színházvezetők: „Az állami támogatást nem a színházak, hanem a nézők kapják”
Papageno.hu - 2023. június 15.
Színházigazgatók fogalmaztak meg a kulturális kormányzathoz címzett közleményt, amit a Magyar Teátrumi Társaságon keresztül juttattak el szerkesztőségünkhöz. Az írást az alábbiakban közöljük:
„Ma
mindannyian fokozottan érezzük, hogy a kultúra: vigasz, erő és támasz.
Mi, magyar előadóművészek,
intézményvezetők felelősséget érzünk az anyaországban és a külhonban élő
magyarokért. Ez komoly áldozatokkal jár, amelyeket intézményeink a mögöttünk
hagyott évadban meghoztak.
Világossá vált, hogy a
kultúrára a mostani időszakban kevesebb állami forrás jut. Folyamatosan azon
dolgozunk, hogy ennek ellenére változatlan színvonalon, szeretettel,
hivatástudattal szolgáljuk a nézőinket. Intézményeink
az idei esztendőre jóval kisebb mértékben, mint kértek, de kaptak támogatást.
Ez biztosítja az intézményeinkben munkavállalóként dolgozó sok ezer művész,
szakember és családjaik számára a megélhetést, az épületek, műhelyek
fenntartását. Köszönjük!
A mi legfőbb felelősségünk a ránk bízott
intézmények felelős és magas művészi nívójú működésének fenntartása. Az állami
támogatást nem a színházak, hanem a nézőink milliói kapják. Kérjük, hogy az
előadóművészet állami támogatása minél hamarabb a válságok előtti időszak
mértékére álljon vissza!
A virágzó, értékválasztásaiban, művészi
megközelítéseiben színes magyar színházi világ fenntartásában a nézőkre, a
támogatókra nagyobb szerep kell, hogy háruljon. A kulturális
kormányzat számíthat ránk, és mi is számítunk a kulturális kormányzatra.
Partnerek vagyunk az együttműködés jegyében.
Budapest, 2023. június 15. "
[...] (felsorolás: 32 színház és vezetői)
Velük nem próbálkoztam, de minőség lehet a többihez képest. A kifutó szezonban próbáltunk eljutni ide, de minden jegy elkelt. Nos, tegnap rákerestem 3 db, 0 Ft-ban részesült társulatra, ezek a Gül Baba gyermekei (?), a soharóza és a TÁP Színház. Futóbolondok gyülekezete mind, aki fenn akarja tartani, adományozzon nekik. Más lapra tartozik, mire szórják el a pénzt: ÉLsport stadionostul, határon túli ál-, mű- és mintamagyarok, nacionalista giccsszobrok, -filmek, demeterszilárd ámokfutása, mágazoltán & tsai szuperkoncertjei, ripacselőadások, a nemzethtudatot növelő hazaffyas kúltúrprojektek.
Érdemes próbálkozni a Rózsavölgyi Szalonnal is, ők is 0 forintot kaptak. Kellemes hely, és vannak ott jó előadások.
Annyi különbség van, hogy a popszemetet eleve elkerülöm, bár kereskedelmi létesítményekben/vendéglátóhelyeken/utcán mellettem elhaladó autókból sajnos a fülembe jut. A "független" színházakról azt sem tudom, ki fiai-lányai-borjai. Nem jutnak a szemem elé/fülembe. Most tessék megdicsérni: Szeptemberre vettem jegyet a BFZ estjére, amelyen a minap 0 Ft-ban részesült Duda Éva társulata is közreműködik a Mandarin előadásán. Pintér Bélával megpróbálkozom, mert ha egy olyan hatökör korlátolt egyén is, mint Gajdics Ottó, tkp. elismerően nyilatkozik róla, akkor lehet benne valami.
Őszintén remélem, hogy egy-egy színházi társulat művészeti színvonalának nem az a mércéje, hogy Te hallottál-e vagy sem róluk! Talán az érdeklődési köröd szűkebb mezsgyén mozog, bár azon belül kétségtelenül mély. De kérlek, akkor van értelme hozzászólni egy témához, ha legalább fogalmad van róla.
Frissítés: megjelent hvg.hu újabb ("fizetős") cikke. Mottó: aki a pénzt fizeti, az rendeli a nótát. (copyright: Ő.)
"Hagyjuk azt most, mit árul el a Fideszről és a kormányról, hogy gyakran ismételt fordulatukból úgy csöpög a pörköltszaft, mint Németh Szilárd atlétájából húsvétkor, és hogy milyen művészetszemléletet sejtet ez a kifinomult mondás, amely a legautentikusabban egy öblös böfögés kíséretében hangzana: hogy a művész olyasvalaki, akinek a gatyakorcába lehet beletöfködni az ezreseket, és akkor majd húzza nekünk, mi meg óbégatunk hozzá részegen. Bár talán nem is kéne hagyni ezt sem, mert sokat elárul a NER lovasszínházas szemléletéről, amelyben a kultúra nem sötét belpesti pincékben történik, hanem a falunapon a csülökbüfé és a céllövölde között félúton.
Azért hagyjuk mégis, mert a szólás egyébként igaz. Az rendel, aki fizet."
Tisztelettel javasolnám a független színházi társulatok en bloc a "popszeméttel" egy sorba állításának mellőzését. A végén még megsértődnek .... mármint a "popszemét". A itt mellékelt index.hu-cikk hosszabban és szélesebb összefüggésben tárgyalja a számomra nem meglepő eseményt. HVG.hu cikke pedig alighanem találóan foglalja össze a pályázati pénzosztás lényegét: "...a koncepció épp a fontos, a kormányhoz nem kötődő szakmai műhelyek kivéreztetése", másrészt "...még mindig megéri jóban lenni Vidnyánszky Attilával."
A cikkben közölt támogatottak felsorolását minimum szemöldök-ráncolással olvastam, de az üres kézzel távozottak legtöbbjéről a büdös életben nem hallottam, akárcsak a popszar seregszemléin fellépők legtöbbjéről, avagy megfordítva amennyit egy Drogsziget/VOLT/Balaton Sound-zombi sem tudja, pl. ki az a Kelemen Barnabás.
https://fidelio.hu/szinhaz/jelentos-szinhazi-tarsulatok-szunhetnek-meg-178923.html
BÁN TEODÓRA: RAJTUNK MÚLIK, HOGY MIT ADUNK A KÖZÖNSÉGNEK
"Húsz éve a Margitszigeti Színház élén"
(mno.hu - Petrovics Gabriella)"
"– Változni és fejlődni, lépést tartani, és lehetőleg elöl lenni – vallja Bán Teodóra a Margitszigeti Színház vezetőjeként, amely immár 85. éve meghatározó szereplője a magyar szabadtéri színjátszásnak. A Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatójával és művészeti vezetőjével a teátrum élén eltöltött két évtizedről, az idei évadról és hazánk elképesztően gazdag kulturális kínálatáról is beszélgettünk."
CSÁK JÁNOS: AZ A CÉL, HOGY NE LEGYENEK AZ ORSZÁGBAN KULTURÁLISAN ELHANYAGOLT TERÜLETEK
"A kultúra maga az ellenálló erő"
MNO.hu – 2023.04.28 - Toót-Holló Tamás – Rácz András
„Jelképes helyszínen, a Szépművészeti Múzeumban adott interjút a Magyar Nemzetnek Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. Az európai jelentőségű El Greco-gyűjtemény képei között beszélgettünk, néhány teremnyire a közelmúltban megnyílt Csontváry-kiállítástól, amit a beszélgetésünk előtt szintén meglátogatott a tárca vezetője. A művészet élményadó jelentősége, a kultúra a közösség és a hit megtartóereje mellett természetesen szóba került a kulturális intézményrendszer finanszírozásának új koncepciója is."
„– Szerencsére vannak most is nagy tehetségeink. Olyanok, akik egymással is versengenek egy-egy feladatért. Az Operaház élére sokan jelentkeztek – most zajlik a pályázatok értékelése – a Nemzeti Színház élén azonban rövid idő alatt eldőlt, hogy Vidnyánszky Attila folytathatja a munkát. Mi a különbség két intézmény között a vezetőválasztás eltérő módját látva?
– Két különböző kihívásról van szó: az Operaház esetében, nyilvánvaló volt, hogy többen éreznek elhívatást az Operaház jövőjének alakítására, de nem jelentkeztek, mert túl sok, a fő célon túlmutató megfontolás rabjai voltak. Holott a kihívás egyszerű: hogyan tesszük az Operát a világ egyik legjobb művészeti intézményévé a következő évtizedekre. Nagyon elégedett vagyok, hiszen az új kiírásra sokan jelentkeztek, ami számomra azt jelenti, hogy hisznek abban, hogy a pályázatok kiválóságát méri össze a bírálóbizottság. A verseny olyan, hogy bármennyire kiváló jelöltek mérik is össze a tudásukat, végső soron egy intendánst kell kijelölnünk. Ez az én felelősségem.”
Ez az ember súlyos beteg - mondom laikusként, tárgyilagosan a fotó alapján.
"Eldőlt Vidnyánszky Attila sorsa a Nemzeti Színháznál" ... nem, nem kell senkinek aggódnia a Nemzet Főrendezőjéért. A bombasztikus címet az index.hu adta a cikknek. Tessék megnyugodni, harmadik ötéves ciklusát is megkezdheti július 1-ével. Részletek ide kattintva olvashatók.
Off – nem értem, miért szerepel ez téma a Mi újság a Magyar Állami Operaházban topikban is, nem vág a „profiljába”. Mindegy, ha már ismét D. Sz. meg a Sziget, akkor újabb „folytatásos” olvasmányt kaptunk - inkább itt hozom:
ORIGO.HU - 2023.04.02. 15:06
Demeter Szilárd a Mandineren reagált a Sziget Fesztivállal kapcsolatban elhangzottakra. Írását teljes terjedelmében közöljük.
Kedves Fórumtársaim! Teccettek látni a Kálomista Unlimited Co. legújabb szuperprodukciójának legelső részét? A Celláról beszélek. Hozzám hasonló mazochistáknak ajánlott.
Mindenkinek szívből ajánlom a Budapest Bábszínház új produkcióját, a Decameron 2023-t. 10 remek történet (némelyik egészen zseniális) 10 szerzőtől, fantasztikus csapatmunkában... Link itt...
Kiderült, kik vezetik szeptembertől a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész osztályait
/VÁGI BARBARA – Origo.hu - 2023.02.14. 18:08/
„Színművész-, zenés
színművész-, színházrendező-, zenés színházrendező és színházi
rendezőasszisztens képzésekre várja új hallgatóit a Színház- és Filmművészeti
Egyetem Sinkovits Imre Színházművészeti
Intézete, valamint dramaturg és drámainstruktor (drámajáték és rendezői
specializáció) szakokra a Németh Antal
Drámaelméleti Intézet.
Az ősztől induló prózai színművész osztályt Ilja
Bocsarnikovsz rendező, a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője, Oberfrank Pál veszprémi színházigazgató
és Kálloy Molnár Péter színész
vezeti majd.
A zenés színművész osztályt Mátyássy Szabolcs zeneszerző, színész és Méhes László színész, rendező
indítja.
A rendező osztályt Aleksandar Popovski, az Európa-szerte ismert
macedón rendező és Szilágyi Bálint
színházrendező vezeti.
Az SZFE rektora, Rátóti Zoltán az Origónak úgy fogalmazott: tavaly
átlagosan több mint tizenötszörös volt a túljelentkezés az egyetemre – a
színészképzésre harminchatszoros –, és azt reméli, hogy az idén tovább
emelkedik a jelentkezők száma.”
[...]
„Homonnay Zsolt a másodéves
zenés színművész osztály társosztályvezetője úgy fogalmazott: „A szak a
színészetre is nagyon erősen koncentrál, lényegében ez egy prózai színművész
képzés, ami a zenei képzéssel párhuzamosan, szinkronban valósul meg. Ezenkívül
nincsen egységes, mindenkire alkalmazható tematikánk, inkább az egyénre
koncentrálunk. Mindenkinek azt a képzést nyújtjuk, amire a leginkább szüksége
van, igazodva az egyéni előrehaladáshoz, hiszen mindenki más adottságokkal
érkezik. Egyeseknek a színészi, másoknak a zenei attitűdje erősebb, és van,
akinél pedig a mozgás hangsúlyosabb. A 21. században a zenés színész lét olyan
összetett dimenzió, olyan sokféle elvárásnak kell megfelelni, hogy a képzés nem
is képzelhető el másképp, ha azt szeretnénk, hogy mindenki a saját tempójában
tudja fejleszteni az egyéni képességeit."
Marthaler örömtelen „Giuditta” Münchenben
/Operetta Research Center – Manuel Brug – 2021. december 20./
„Ezért döntött úgy a 'Regiteam', hogy Lehár utolsó operettjét
olyan „projektté” alakítja, amelyben az eredeti zene csak 50 százaléka maradt
meg. A kotta ilyen átrendezése azért lehetséges, mert a szerzői jog
nemrégiben lejárt.
Ez a tehetetlen 50 százalék, minden zseniális giccsével és egzotizmusával, forrón csókolózó ajkakkal és a szerelemtől megfulladt tengerrel most „lelepleződött”. Hogyan? A Hitler kedvenc zeneszerzőjénél politikailag kevésbé „sérült” kortársak „kiváló minőségű” zenéjének beillesztésével olyan emberek, mint Ullmann, Schönberg, Berg, Bartók, Sosztakovics, Eisler, Stravinsky, Korngold és Krenek.”
Lehár Ferenc utolsó, nagylélegzetű, operai nívójú és „szomorúvégű” Giudittáját – Christoph Marthaler botrányos (meg nem értett?) rendezésében - újra játssza a müncheni Bayerische Staatsoper: 2023. február 15-én, 18-án és 21-én.
Hogy miért nem az „Operett...” topikba teszem be ezt a bejegyzést? Kiderül az alábbi két cikket jegyző szerkesztő, dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró Cseicsner Otília előzetes írásából illetve a Színház.Net oldalon megjelentetett korábbi kritikájából.
Előzetesen,
ez a videomontázs a Giuditta új produkciója színpadra állításának kulisszái mögé enged
bepillantást. Christophe Marthaler
rendező és dramaturgja, Malte Ubenauf
gondolatai a színpadra állítás koncepcióját fejtegetik, emellett Titus Engel karmester a felhasznált „idegen”
zenei anyagról ad áttekintést: Viktor
Ullmann vagy Arnold Schönberg műveivel a maga korának kontextusába helyezi
Lehár eredeti kompozícióját. Ödön von
Horváthtól prózai idézetek kerülnek be a zenék közé.
Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!
/Szinhaz.online – 2021. december 11. – Cseicsner Otília/
Lehár Ferenc: Giuditta – Christoph Marthaler és Malte Ubenauf változatában - Trailer
CSEICSNER OTÍLIA: NYOMOKBAN LEHÁR
Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper
/SZÍNHÁZ.NET - 2022-01-18/
Ebből a kritikából idézek részleteket:
„A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem játszott utolsó Lehár-műből.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a librettóba sikerült beilleszteni Ödön von Horváth Sladek, avagy a fekete véderő katonája című (magyarul még nem olvasható) művét is, amely a versailles-i békeszerződésbe bele nem nyugvó földalatti félkatonai mozgalmakról szól, erősödik a benyomás, hogy a müncheni intézmény új vezetője, Serge Dorny intendáns, nemcsak a májusra meghirdetett Ja, Mai! (Igen, május) fesztivál[1] keretében törekedik arra, hogy a kortárs zenés színházat összehozza más műfajokkal és művészeti formákkal, amilyen a prózai színház (Sprechtheater), a képzőművészet vagy a tánc.”
[...] „Marthaler ugyanis már a nyitány elé beilleszti Ödön von Horváthot: a harmincas évek letisztult vonalú, tágas és világos, ám rézgálic-zöldre meszelt art deco kultúrházába (látvány: Anna Viebrock) bemasírozó katonák a demokrácia csődjéről és a megoldást jelentő diktatúráról értekeznek (dramaturg: Malte Ubenauf és Katharina Ortmann).”
[...] „A jelenünkkel összecsengő politikai eszmefuttatás (demokrácia vs. diktatúra) után inti be a bemutatót vezénylő Titus Engel a nyitányt, és ez a gazdagon hangszerelt, áradó lehári muzsika azonnal kontrasztba kerül a prózai jelenettel, még akkor is, ha a katonák között ott találjuk Octaviót (Daniel Behle)”
[...] „Nem csoda, hogy a Giuditta leghíresebb számát (Meine Lippen sie küssen so heiß, No. 16) alig nyugtázza a közönség: Marthaler úgy vezeti fel, hogy előtte a katonatárs Antonio (Jochen Schmeckennecher) Az öngyilkosságról énekel, és közben a két narancssárga ruhás lány clownként vonaglik az előszínpadon.”
„Marthaler koncepciója nem elégszik meg az énekes számok beillesztésével, négy zenekari mű is bekerül az előadásba: Bartók, Stravinszkij, és Sosztakovics zenéi helyettesítik a felvonásközi zenéket (finaletto, intermezzo, polonéz, előjáték)..Mindez időnként olyan benyomást kelt, mint amikor különböző hangi rétegeket illesztünk egymás fölé, és a layer-ek (egy darabig) egymás alatt szólnak. Egy ponton meggyőződésem volt, hogy a zenekari árokban mást játszanak elöl, mint hátul – talán nem így történt, ám Titus Engel nagyon finoman keverte a számok arányait, és zeneileg sikerült összefésülni a Lehárt tágabb kontextusba helyezni kívánó montázst, vagy ha egy DJ-ktől kölcsönzött szóval nevezzük: mixet.[11]”
[...] „Marthaler rendezésében a földalatti mozgalomhoz csatlakozó férfi fél, hogy a kedvese elárulja őket, ezért a második felvonás tizedik percében a társaival közösen megölik őt. Ez a fordulat merőben szokatlan egy operettben. Sorra kimaradnak a szubrett-táncoskomikus pár számai is (No. 2., 9., 15.), az évekkel később játszódó fináléban pedig már Lehárnál sem szerepeltek (ami egyébként Marthalernél el sem hangzik). A szerelmi duettet (No. 7.) ugyan elénekelhetik – Avemo gazdag koloratúrája harmonikusan kapcsolódik Kohlhepp szólamához. Kár, hogy nekik ebből az operettből ennyi jutott.[6] A kimaradó operettslágerek helyett hangoznak el Eisler, Ullmann, Berg, Schönberg, Krenek, Korngold műveiből kölcsönzött dalok, operarészletek a Horváthtól kölcsönzött cselekményszálba illesztve[7].”
A Láz című dalt Lehár az első világháborúban megsebesült öccse betegágya mellett írta, a dal lírai énje csak álmodni és felejteni akar, így a szituációt tekintve kicsit meglepő a makkegészéges katonát adó Kohlhepp előadásában, de zeneileg tökéletes és ez az előadás egyik zenei csúcspontja. A másik a megölt Anna és gyilkosa által előadott részlet, a Glück, das mir verblieb Korngold: „A halott város” c. operájából, mely egyébként az operaház repertoárján van Simon Stone-rendezésében (ezúttal nem használ üvegfalat a leporellószerűen hajtogatható díszletben)[8] és közvetlenül a premier előtt került műsorra, így sokaknak ismerős lehetett. A lehári duett (No. 15.) helyett hangzik el, és Anna holttestét a „A halál minket el nem választ” sorokra viszik ki. A Korngold-mű kontextusából lesz érthető az is, hogy a halott asszony miért szólal meg az adott szituációban, ily módon a dramaturgia nemcsak egy zenei betétet illeszt be, hanem annak egész kontextusát átemeli a Lehár-műbe, bízva abban, hogy a bérletes közönségben ez összecseng az előző héten látott másik operával. Avemo és Kohlhepp kiállja az összeméretést Elena Guseva és Klaus Florian Vogt alakításával is: ez az egyetlen szám a premieren egyébként, amelyet a közönség hangosan ünnepel."
[...] „Árulkodó jel volt, hogy a bemutató előtti hetekben Káli Gábor beteget jelentett, így a svájci Titus Engel vette át a karmesteri pálcát[16]. Ne felejtsük el, amire Orbán Eszter a Radnai Annamária Emlékkonferencián felhívta a figyelmet: az operában a húzás „joga” a prózai színházzal ellentétben a karmesteré (a rendezővel, dramaturggal egyeztetve), és az övé a főpróbahét is, így ott nagyon kicsi a rendező mozgástere.[17] Ha ebben az időszakban a pultban változás van, az a rendezői koncepciót is érintheti – vagy fordítva, a markáns rendezői koncepció indukálhatja a karmesteri visszalépést. Pandémiás időszakban persze bármi előfordulhat, a Bécsi Állami Operaház például a sikeres kontaktkutatás eredményeképpen törölte az újév előadásait január 5-éig, és pandémián kívül is: Káli Gábor nem olyan régen éppen Fischer Iván helyére ugrott be a Müpában.[18] Mindenesetre az előadás alapján nem találom meglepőnek a karmesterváltást.”
[...] „Serge Dorny a különböző művészeti területek összekapcsolását, kortársi szemléletet, a zenés színház jelenbe helyezését tűzte ki célul. Ugyan a Giudittában a színlap nem tüntet fel koreográfust, de a zenés színház elegyítése a prózai színházzal kétségtelenül megtörtént Christoph Marthaler rendezésében. Hogy miért éppen Lehárra esett a választás? Nem derül ki az előzetesen kiadott információs anyagokból sem, de talán inkább az intendáns koncepciójába illeszkedően esett erre a maga korában rendkívül sikeres, ám ma már alig játszott műre a választás, miszerint az évad első felének bemutatói a 20. század első felét mutassák be.”
[...] „Marthaler kísérlete kudarcot vallott: a müncheni premierközönség ezt hangosan fejezte ki. Tudnak disztingválni, az énekeseket hangos Bravi! éltette. Csak a rendező és csapatának tartogatják a nemtetszés-nyilvánítást. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lábukkal verik a padlót és közben teli torokból ordítják, hogy Bú! Ha kényszerből nem negyedházzal megy a bemutató, orkánként söpri el a marthaleri teamet. Marthaler egyenes derékkal, megértő mosollyal, alkotótársaival összekapaszkodva hunyorog a fényben. Nem viselkedi ki: viseli a kudarcot. Az este legszínházibb pillanata ez.” [...]
Az építész, aki nekiállt a Budavári Palota rekonstrukciójának – Gutowski Roberttel beszélgettünk
Mandiner.hu
- 2023. január 30. 15:54
„Szent István
királyunk ezeréves örökségében élünk, építészóriások nyomába szegődünk” –
vallja Gutowski Robert. Hazánk egyik meghatározó építészével beszélgettünk a
Budavári Palota nagyszabású rekonstrukciójának kihívásairól, valamint eddigi
pályafutásáról és nézeteiről!”
Írta:
Móré Levente
Én a) mazochizmusból néztem meg; b) igazolni akartam előítéleteimet, megnézetlenül pedig legfeljebb bárgyú amerikai tinivígjátékokról és egyéb hollywoodi melléktermékekről, meg úgy általában a popszemétről nyilvánítok véleményt.
Magam is olvastam a kritikát. Abban egyetértek vele, hogy ez a produkció pocsék, viszont én máshová helyezném a hangsúlyt. Az, hogy Petőfi 180 éves "szövege" nehezen érthető a mai olvasóknak, főleg a bugyuta képregényeket és popszemetet fogyasztó ifjaknak, nem a költőnek róható fel. Én kb. így kifogásoltam volna: https://24.hu/kultura/2023/01/24/a-helyseg-kalapacsa-film-kritika-mtva-mediaklikk/ - persze ezzel a kritikával sem 100%-ban osztozom vele.
Az Aranybulla után itt a következő magyar "szuperprodukció": A helység kalapácsa. A T. Hölgyek/Urak hogyan vélekednek erről, miután állítólag zenei betétei is vannak? Megnyugtatásul: Tízes skálán egyest adnék rá.
Koncz, Müpa: ELKELT.
