119 zalbarna 2011-02-27 01:01:53 [Válasz erre: 118 WiseGentleman 2011-02-27 00:35:45]
Nagyon is jó, amit mondasz, a kultúra újrafelfedezése, vagyis a zenei múltunk tudatosítása a szélesebb rétegek számára is, hiszen ennek egy óriási részét ( a török uralmat megelőző egész magaskultúrát) most nem használjuk ! A zenei vérkeringés ebben az országban a késő-rokokótól a mai időkig terjedő zenei " érhálózatot " használja ! Az érhálózat nagyobbik része egyszerűen ki van kapcsolva, ami a zenei magasművészetet illeti. Hálistennek a népzene a maga autonóm törvényszerűségeivel a lehetőségre a rálátást megőrizte . Dehát van itt egy munka, amit el kell végezni.
Nagyon is jó, amit mondasz, a kultúra újrafelfedezése, vagyis a zenei múltunk tudatosítása a szélesebb rétegek számára is, hiszen ennek egy óriási részét ( a török uralmat megelőző egész magaskultúrát) most nem használjuk ! A zenei vérkeringés ebben az országban a késő-rokokótól a mai időkig terjedő zenei " érhálózatot " használja ! Az érhálózat nagyobbik része egyszerűen ki van kapcsolva, ami a zenei magasművészetet illeti. Hálistennek a népzene a maga autonóm törvényszerűségeivel a lehetőségre a rálátást megőrizte . Dehát van itt egy munka, amit el kell végezni.
118 WiseGentleman 2011-02-27 00:35:45 [Válasz erre: 75 zalbarna 2011-02-21 02:41:33]
Lényeg, hogy végül is nem a zeneszerzők, hanem inkább a zenei előadásstílus és kultúra újrafelfedezéséről és meghonosításáról lenne szó (zeneiskolai tanulmányaim alapján kötve hinném, hogy pl. a reneszánsz vagy barokk zene óriásait, Palestrinától Vivaldin át Bachig és Händelig újra kellene felfedezni...)
Lényeg, hogy végül is nem a zeneszerzők, hanem inkább a zenei előadásstílus és kultúra újrafelfedezéséről és meghonosításáról lenne szó (zeneiskolai tanulmányaim alapján kötve hinném, hogy pl. a reneszánsz vagy barokk zene óriásait, Palestrinától Vivaldin át Bachig és Händelig újra kellene felfedezni...)
117 zalbarna 2011-02-26 19:41:58 [Válasz erre: 116 jukiguni 2011-02-26 16:28:49]
A Bartolomeo de Maraschi levelet említi vagy a Dobszay, vagy a Rajeczky-féle Magyar Zenetörténet, vagy mindkettő, De asszem a hiány mostanra vált elég jelentőssé ahhoz, hogy komolyan vegyék pl Dobszai vagy Rajeczky kutatási eredményeit olyan szinten, hogy egy olyan régizene tanszakon folytassák a zenei múlt felelevenítését, ahol ezt a gyakorlatban is oktatják. És ezt valakinek az európai zenei múlttal is össze kell hoznia. Egyházzenei szinten megy a dolog most is , és működik is, de nagyon szűk a kör, az anyagok belterjesek, és a szakma nem ismeri fel a kérdés egyetemes zenei szintű elismerésének és kutatásának, oktatásának szükségszerűségét.
A Bartolomeo de Maraschi levelet említi vagy a Dobszay, vagy a Rajeczky-féle Magyar Zenetörténet, vagy mindkettő, De asszem a hiány mostanra vált elég jelentőssé ahhoz, hogy komolyan vegyék pl Dobszai vagy Rajeczky kutatási eredményeit olyan szinten, hogy egy olyan régizene tanszakon folytassák a zenei múlt felelevenítését, ahol ezt a gyakorlatban is oktatják. És ezt valakinek az európai zenei múlttal is össze kell hoznia. Egyházzenei szinten megy a dolog most is , és működik is, de nagyon szűk a kör, az anyagok belterjesek, és a szakma nem ismeri fel a kérdés egyetemes zenei szintű elismerésének és kutatásának, oktatásának szükségszerűségét.
116 jukiguni 2011-02-26 16:28:49 [Válasz erre: 113 zalbarna 2011-02-26 15:59:30]
Ez azért elgondolkoztató! Jó lenne többet tudni róla. Létezik ennek egyáltalán szakirodalma? Az sem lepne meg, ha nem.
Ez azért elgondolkoztató! Jó lenne többet tudni róla. Létezik ennek egyáltalán szakirodalma? Az sem lepne meg, ha nem.
115 jukiguni 2011-02-26 16:27:37 [Válasz erre: 112 zalbarna 2011-02-25 18:07:24]
Ez igaz, de Harnoncourt Monteverdi opera interpretációjáig tudtommal nem nagyon gondolt senki arra, hogy a töredékes partitúrákat a korabeli előadási szokások-hagyományok-hangszerek alapos viszgálata után, ezen ismeretek alapján egészítse ki, adassa elő. Leppard koncepciója az lehetet, hogy a mai kor emberéhez sokkal közelebb áll a XIX. századi opera előadói gyakorlata, következésképpen a régi operákat is ehhez kell igazítani, mert csak így találhat benne élvezetet. Még az 1980-as években is e szellemben vette lemezre a XVII-XVIII. sz. operákat, pedig ekkor külföldön már mindenhol teret hódított a historikus előadói gyakorlat. A MÁO-ban nem, de ez nem meglepő. Modern opera bemutató ebben az évtizedben is még csak egyetlen egy volt.
Ez igaz, de Harnoncourt Monteverdi opera interpretációjáig tudtommal nem nagyon gondolt senki arra, hogy a töredékes partitúrákat a korabeli előadási szokások-hagyományok-hangszerek alapos viszgálata után, ezen ismeretek alapján egészítse ki, adassa elő. Leppard koncepciója az lehetet, hogy a mai kor emberéhez sokkal közelebb áll a XIX. századi opera előadói gyakorlata, következésképpen a régi operákat is ehhez kell igazítani, mert csak így találhat benne élvezetet. Még az 1980-as években is e szellemben vette lemezre a XVII-XVIII. sz. operákat, pedig ekkor külföldön már mindenhol teret hódított a historikus előadói gyakorlat. A MÁO-ban nem, de ez nem meglepő. Modern opera bemutató ebben az évtizedben is még csak egyetlen egy volt.
114 zalbarna 2011-02-26 16:10:38 [Válasz erre: 113 zalbarna 2011-02-26 15:59:30]
A reneszánsz kor legjelentősebb zeneszerzői....
A reneszánsz kor legjelentősebb zeneszerzői....
113 zalbarna 2011-02-26 15:59:30
Ezt találtam a neten, pont az van itt leírva, amit emlegetni szoktam példaként arra, hogy a török előtt milyen volt a magyar zenei élet minősége... " A budai capella már Zsigmond korában is európai hírnévre tett szert, fénykorát azonban Mátyás uralkodásának idején érte el. A korabeli források Mátyás kórusáról elragadtatással írnak. Bartolomeo de Maraschi, aki 1475-ben a pápai énekkar vezetõje volt, 1483-ban diplomáciai küldetésben járt Budán. Követjelentésében „megszégyenülve” ismeri el: „… a királynak olyan énekkara van, hogy annál különbet még nem láttam, a miénkhez [a pápai énekkar] hasonló, a pestisdúlás elõtt.” Vagyis a budai capella a követlátogatás idején jobb, mint a római kórus ugyanabban az idõszakban. IV. Sixtus pápa 1483-ban éppen e követjelentés hatására bõvítette kórusát, a Capella Sistinát 24 személyesre, Mátyás kórusával azonos méretûre. A budai énekkar a gregorián énekek mellett a kor legújabb stílusában írt mûveket tartotta repertoárján, tehát nemcsak méretében, hanem korszerûségében is élen járt a korabeli Európában. " Remélem tudjátok, hogy a reneszánsz kor zeneszerzői csaknem 250 éven át szinte kizáróag eme pápai énekkar tagjaként szerezték zenei műveltségüket? És ennél a Capella Sistinánál volt jobb és nagyobb Mátyás kórusa. Akkor most magamat is idézem: "hatalmas szakadás van a magyar kultúrtörténetben...................... a magyar zenei műveltség külön spéci tanulmányok nélkül csak a klasszika kezdetéig tud visszamenni, ott egy tátongó szakadék...... Ki és főleg milyen hidat ver a Mátyás-kori ( pápai intendáns által is feldícsért ) magyar zenei műveltség és a klasszika közé, hogy az út az ókorig bejárható legyen? Ez a magyar régizene oktatás problematikája !
Ezt találtam a neten, pont az van itt leírva, amit emlegetni szoktam példaként arra, hogy a török előtt milyen volt a magyar zenei élet minősége... " A budai capella már Zsigmond korában is európai hírnévre tett szert, fénykorát azonban Mátyás uralkodásának idején érte el. A korabeli források Mátyás kórusáról elragadtatással írnak. Bartolomeo de Maraschi, aki 1475-ben a pápai énekkar vezetõje volt, 1483-ban diplomáciai küldetésben járt Budán. Követjelentésében „megszégyenülve” ismeri el: „… a királynak olyan énekkara van, hogy annál különbet még nem láttam, a miénkhez [a pápai énekkar] hasonló, a pestisdúlás elõtt.” Vagyis a budai capella a követlátogatás idején jobb, mint a római kórus ugyanabban az idõszakban. IV. Sixtus pápa 1483-ban éppen e követjelentés hatására bõvítette kórusát, a Capella Sistinát 24 személyesre, Mátyás kórusával azonos méretûre. A budai énekkar a gregorián énekek mellett a kor legújabb stílusában írt mûveket tartotta repertoárján, tehát nemcsak méretében, hanem korszerûségében is élen járt a korabeli Európában. " Remélem tudjátok, hogy a reneszánsz kor zeneszerzői csaknem 250 éven át szinte kizáróag eme pápai énekkar tagjaként szerezték zenei műveltségüket? És ennél a Capella Sistinánál volt jobb és nagyobb Mátyás kórusa. Akkor most magamat is idézem: "hatalmas szakadás van a magyar kultúrtörténetben...................... a magyar zenei műveltség külön spéci tanulmányok nélkül csak a klasszika kezdetéig tud visszamenni, ott egy tátongó szakadék...... Ki és főleg milyen hidat ver a Mátyás-kori ( pápai intendáns által is feldícsért ) magyar zenei műveltség és a klasszika közé, hogy az út az ókorig bejárható legyen? Ez a magyar régizene oktatás problematikája !
112 zalbarna 2011-02-25 18:07:24
"A korai barokk operák kéziratai sok esetben csak az énekszólamok pontos lejegyzését tartalmazzák, a hangszerelést nem. Így aztán tényleg szabad kezet adnak az interpretációra! Többek között ez bátoríthatta fel Leppardot és társait is, akik XIX. századi darabokat varázsoltak a XVII. századi operákból." Kedves jukiguni, azért 300 év távlatában vannak más támpontok is egy barokk operánál, mint a kézirat! Egészen pontosan az ELŐADÁSI HAGYOMÁNY-ra gondolok. Ha (és amíg) egy mű előadása (és a műfaj hasonló darabjainak előadása) folyamatosságot mutat, vagyis nincs a műfajban legalább 50 év szünet akkor támpontnak ez nagyon jól használható. Tehát a Leppard- féle varázslat megalapozatlannak tűnik, hitelesség szempontjából legalábbis bár lehet, hogy ez nem is volt cél?) .
"A korai barokk operák kéziratai sok esetben csak az énekszólamok pontos lejegyzését tartalmazzák, a hangszerelést nem. Így aztán tényleg szabad kezet adnak az interpretációra! Többek között ez bátoríthatta fel Leppardot és társait is, akik XIX. századi darabokat varázsoltak a XVII. századi operákból." Kedves jukiguni, azért 300 év távlatában vannak más támpontok is egy barokk operánál, mint a kézirat! Egészen pontosan az ELŐADÁSI HAGYOMÁNY-ra gondolok. Ha (és amíg) egy mű előadása (és a műfaj hasonló darabjainak előadása) folyamatosságot mutat, vagyis nincs a műfajban legalább 50 év szünet akkor támpontnak ez nagyon jól használható. Tehát a Leppard- féle varázslat megalapozatlannak tűnik, hitelesség szempontjából legalábbis bár lehet, hogy ez nem is volt cél?) .
111 zalbarna 2011-02-24 16:56:12
Még mindig nem találom azt a Bartók írást , amiben azt mondja : a zene úgy fejlődik, hogy visszafelé halad az előzményei irányába, és még huszonéves koromban olvastam. B ebben az írásban a saját alkotói életútjáról beszél, ami szerinte mások számára is járható, és nyitott vénákat emleget, amikbe Ő (és más) bele tud kapcsolódni (Lisztet is említi ebben a nyitott vénás vonatkozásban). Jó lenne megtalálni, már nem tudom pontosan és most nagyon aktuális.
Még mindig nem találom azt a Bartók írást , amiben azt mondja : a zene úgy fejlődik, hogy visszafelé halad az előzményei irányába, és még huszonéves koromban olvastam. B ebben az írásban a saját alkotói életútjáról beszél, ami szerinte mások számára is járható, és nyitott vénákat emleget, amikbe Ő (és más) bele tud kapcsolódni (Lisztet is említi ebben a nyitott vénás vonatkozásban). Jó lenne megtalálni, már nem tudom pontosan és most nagyon aktuális.
110 zalbarna 2011-02-24 11:44:00 [Válasz erre: 109 johanna 2011-02-24 11:34:29]
Ne többet ilyet, mert már nehezen jövök fel hídból...
Ne többet ilyet, mert már nehezen jövök fel hídból...
108 zalbarna 2011-02-24 11:12:57 [Válasz erre: 107 johanna 2011-02-24 10:27:20]
Fú, ezt kösz.... What a drama......
Fú, ezt kösz.... What a drama......
107 johanna 2011-02-24 10:27:20 [Válasz erre: 106 zalbarna 2011-02-24 10:02:23]
Hát ebben a hangsúly dologban van valami igazad tényleg... Na akkor már hallgasd meg ezt is: http://www.youtube.com/watch?v=JPrGUYlG5XA :-)
Hát ebben a hangsúly dologban van valami igazad tényleg... Na akkor már hallgasd meg ezt is: http://www.youtube.com/watch?v=JPrGUYlG5XA :-)
106 zalbarna 2011-02-24 10:02:23 [Válasz erre: 105 zalbarna 2011-02-24 09:46:33]
Jaroussky muzikálisabb télleg, de a hangsúlyai egyenetlenebbek, nem adja vissza a művet olyan karakteresen, mint Bartoli a magáét. Nem az énekesről van szó elsősorban, meg hogy mit csinál, hanem a zenéről, a műről. Bartoli ebben jobb a felhozott példákban. A mű előtérbe helyezésében. Van egy keleti mondás: " A jó mester vésője egy kicsit tompa " Ezt úgy kell érteni, h .... ahogy akarod. És kösz a linkeket. Mindegyik túl van a "legjobb" kategória határán.
Jaroussky muzikálisabb télleg, de a hangsúlyai egyenetlenebbek, nem adja vissza a művet olyan karakteresen, mint Bartoli a magáét. Nem az énekesről van szó elsősorban, meg hogy mit csinál, hanem a zenéről, a műről. Bartoli ebben jobb a felhozott példákban. A mű előtérbe helyezésében. Van egy keleti mondás: " A jó mester vésője egy kicsit tompa " Ezt úgy kell érteni, h .... ahogy akarod. És kösz a linkeket. Mindegyik túl van a "legjobb" kategória határán.
105 zalbarna 2011-02-24 09:46:33 [Válasz erre: 104 johanna 2011-02-24 07:48:57]
Az első linkre aszondom, hogy télleg tökéletes, Nő, hang, technika, minden de a zene a zenekarból jön. Az Agitata-ban viszont Bartoliból. Bár sokkal pontatlanabb, de a mű , Vivaldi, az Ő maga.
Az első linkre aszondom, hogy télleg tökéletes, Nő, hang, technika, minden de a zene a zenekarból jön. Az Agitata-ban viszont Bartoliból. Bár sokkal pontatlanabb, de a mű , Vivaldi, az Ő maga.
104 johanna 2011-02-24 07:48:57 [Válasz erre: 103 zalbarna 2011-02-24 00:25:30]
Ez tényleg nem rossz, de nem biztos a technikája. Időnként hamis és kiesik a tempóból, néhol erőlködik is kicsit. Ha tökéletes hangképzést akarsz, ezeket hallgasd meg: http://www.youtube.com/watch?v=OBbA3-srRVA http://www.youtube.com/watch?v=MP7WAv_OKU0 :-)
Ez tényleg nem rossz, de nem biztos a technikája. Időnként hamis és kiesik a tempóból, néhol erőlködik is kicsit. Ha tökéletes hangképzést akarsz, ezeket hallgasd meg: http://www.youtube.com/watch?v=OBbA3-srRVA http://www.youtube.com/watch?v=MP7WAv_OKU0 :-)
103 zalbarna 2011-02-24 00:25:30 [Válasz erre: 102 macskás 2011-02-24 00:17:58]
Agitata da due venti a tubuson és tedd a szívedre a kezed, úgy mondd, hogy ez gagyi.....
Agitata da due venti a tubuson és tedd a szívedre a kezed, úgy mondd, hogy ez gagyi.....
102 macskás 2011-02-24 00:17:58 [Válasz erre: 101 zalbarna 2011-02-23 22:20:47]
Az mióta technika???? Hallgass egy kis Horne-t, megtudod, mi a technika. Vagy ha bírod, Jarousskyt.
Az mióta technika???? Hallgass egy kis Horne-t, megtudod, mi a technika. Vagy ha bírod, Jarousskyt.
101 zalbarna 2011-02-23 22:20:47 [Válasz erre: 100 zalbarna 2011-02-23 22:18:36]
Igaz, ma sincs olyan sok énekes, aki azt a technikát tudja, amit Bartoli.
Igaz, ma sincs olyan sok énekes, aki azt a technikát tudja, amit Bartoli.
100 zalbarna 2011-02-23 22:18:36 [Válasz erre: 99 zalbarna 2011-02-23 22:13:15]
Mindenesetre akkoriban nem volt olyan sok nagymenő énekes, mint manapság. Abból gondolom, h Vivaldinak pap létére simán megengedték, hogy úgymond " a zene érdekében praktikus okokból " egy fedél alatt lakjon egy általa nagyra becsült szoprán belcanta-val.
Mindenesetre akkoriban nem volt olyan sok nagymenő énekes, mint manapság. Abból gondolom, h Vivaldinak pap létére simán megengedték, hogy úgymond " a zene érdekében praktikus okokból " egy fedél alatt lakjon egy általa nagyra becsült szoprán belcanta-val.
99 zalbarna 2011-02-23 22:13:15 [Válasz erre: 98 johanna 2011-02-23 19:16:07]
Aha, jó ez a Donington....:))))
Aha, jó ez a Donington....:))))
98 johanna 2011-02-23 19:16:07 [Válasz erre: 97 zalbarna 2011-02-23 16:34:09]
Donington ír erről a könyvében. És vannak korabeli írásokból is részletek. Elég érdekes. Szerintem van egy kis keveredés (de lehet, hogy csak az én fejemben). Van egy korszak, amit belcantónak hívnak, amit Cilike is említ. És van az énektechnika, aminek szerintem nincsen köze konkrétan ahhoz a korszakhoz. Azt használták pl. a barokk korban is az énekesek. De Donington szerint még a XX. század legelején is tudták ezt a technikát, csak később felejtődött el. Szerinte Puccini és Wagner okolható érte:-)
Donington ír erről a könyvében. És vannak korabeli írásokból is részletek. Elég érdekes. Szerintem van egy kis keveredés (de lehet, hogy csak az én fejemben). Van egy korszak, amit belcantónak hívnak, amit Cilike is említ. És van az énektechnika, aminek szerintem nincsen köze konkrétan ahhoz a korszakhoz. Azt használták pl. a barokk korban is az énekesek. De Donington szerint még a XX. század legelején is tudták ezt a technikát, csak később felejtődött el. Szerinte Puccini és Wagner okolható érte:-)
97 zalbarna 2011-02-23 16:34:09 [Válasz erre: 96 Cilike 2011-02-23 16:21:42]
Aha, ez az, erről lenne jó többet tudni... Bartoli vajon honnan szedte? Valamikor volt a kezemben erről egy XVIII. sz-i szöveg, de olyan cikornyás volt és rossz fordítás, hogy nem mertem komolyan venni a mondókáját, olyan fellengzős dumának tűnt...
Aha, ez az, erről lenne jó többet tudni... Bartoli vajon honnan szedte? Valamikor volt a kezemben erről egy XVIII. sz-i szöveg, de olyan cikornyás volt és rossz fordítás, hogy nem mertem komolyan venni a mondókáját, olyan fellengzős dumának tűnt...
96 Cilike 2011-02-23 16:21:42
Nekem is van ilyen albumom, belcantonak nevezik, Caccini, Vivaldi, ilyesmik, számomra ismeretlen szerzőktől, olasz nyelvű áriák, olyan "Lascia, ch'io pianga"-stílusúak. Preklasszikus belcanto, semmi köze a Rossini-Bellini-Donizetti-érához. Gondolom, olyan Bartoli-technikával éneklelték.
Nekem is van ilyen albumom, belcantonak nevezik, Caccini, Vivaldi, ilyesmik, számomra ismeretlen szerzőktől, olasz nyelvű áriák, olyan "Lascia, ch'io pianga"-stílusúak. Preklasszikus belcanto, semmi köze a Rossini-Bellini-Donizetti-érához. Gondolom, olyan Bartoli-technikával éneklelték.
95 zalbarna 2011-02-23 15:51:58
Énekesek segítsetek lécci, mi az, hogy "régi belcanto " ? Van új is? Nem fogalmilag értem, hanem hogy a mai GYAKORLAT megkölönböztet - e régi és új belcanto-t ? Hogy kell ezt érteni? (netán: énekelni hogy kell)
Énekesek segítsetek lécci, mi az, hogy "régi belcanto " ? Van új is? Nem fogalmilag értem, hanem hogy a mai GYAKORLAT megkölönböztet - e régi és új belcanto-t ? Hogy kell ezt érteni? (netán: énekelni hogy kell)
94 zalbarna 2011-02-23 15:20:31
Lantcsembaló : Billentyűs hngszr, melyen az óriási szelvényezett lanttestre kifeszített lanthúrokat csembaló mechanika szólaltatja meg. J.S. Bach tulajdonában a hagyatéki leltár szerint két lantcsembaló volt. Jelenleg ilyen hangszer csak egy ember birtokában van a világon. (Romanek Tihamér , hangszerkészítő, Velence, Hungary.) A hangja egyedi, főleg a basszusban . ( Kisteremben, erősítés nélkül élőben érdemes hallgatni. )
Lantcsembaló : Billentyűs hngszr, melyen az óriási szelvényezett lanttestre kifeszített lanthúrokat csembaló mechanika szólaltatja meg. J.S. Bach tulajdonában a hagyatéki leltár szerint két lantcsembaló volt. Jelenleg ilyen hangszer csak egy ember birtokában van a világon. (Romanek Tihamér , hangszerkészítő, Velence, Hungary.) A hangja egyedi, főleg a basszusban . ( Kisteremben, erősítés nélkül élőben érdemes hallgatni. )
93 zalbarna 2011-02-22 17:41:06 [Válasz erre: 92 Haandel 2011-02-22 17:23:44]
Van egy ilyenem: a mindenkori aktuális menzúra x 0,94425 megadja a következő bund helyét. De nemtom honnan van és gondoltam, hátha találok biztos forrást:))) Ez mindenesetre működik, úgyhogy nincs baj....
Van egy ilyenem: a mindenkori aktuális menzúra x 0,94425 megadja a következő bund helyét. De nemtom honnan van és gondoltam, hátha találok biztos forrást:))) Ez mindenesetre működik, úgyhogy nincs baj....
92 Haandel 2011-02-22 17:23:44 [Válasz erre: 91 zalbarna 2011-02-22 11:56:50]
Kedves zalbarna, sajnálom, de ebben nem tudok segíteni :(
Kedves zalbarna, sajnálom, de ebben nem tudok segíteni :(
91 zalbarna 2011-02-22 11:56:50 [Válasz erre: 90 zalbarna 2011-02-22 11:30:11]
Haandel, nincs valami jó bundozási szorzód raktáron, olyan, amibe bele van kalkulálva a lefogáskor keletkező nyúlás meg feszülés ?
Haandel, nincs valami jó bundozási szorzód raktáron, olyan, amibe bele van kalkulálva a lefogáskor keletkező nyúlás meg feszülés ?
90 zalbarna 2011-02-22 11:30:11
Haandel, nincs valami jó bundozási szorzód raktáron, olyan, amibe bele van kalkulálva a lefogáskor keletkező nyúlás meg feszülés ?
Haandel, nincs valami jó bundozási szorzód raktáron, olyan, amibe bele van kalkulálva a lefogáskor keletkező nyúlás meg feszülés ?
89 zalbarna 2011-02-22 08:30:28 [Válasz erre: 88 zalbarna 2011-02-22 08:19:36]
Az elsőt megmutatom...:)))
Az elsőt megmutatom...:)))
88 zalbarna 2011-02-22 08:19:36 [Válasz erre: 87 johanna 2011-02-22 07:37:28]
Századszorra már nagyon fogod tudni...:)
Századszorra már nagyon fogod tudni...:)
87 johanna 2011-02-22 07:37:28 [Válasz erre: 86 zalbarna 2011-02-21 22:29:31]
Azt kéne nagyon tudni, hogy mit kell hallani...
Azt kéne nagyon tudni, hogy mit kell hallani...
86 zalbarna 2011-02-21 22:29:31 [Válasz erre: 85 johanna 2011-02-21 20:53:41]
Nem, füllel oldd meg továbbra is :)) Ez csak az elmélet, a gyakorlatban mindenki ezt csinálja fül után...Nincs is általában vele semmi probléma. Ha lenne, lezavarnák a színpadról. Az a különbség, ha tudod is, akkor biztosabb vagy, de ez a veszélye is... Maradj a fülnél...
Nem, füllel oldd meg továbbra is :)) Ez csak az elmélet, a gyakorlatban mindenki ezt csinálja fül után...Nincs is általában vele semmi probléma. Ha lenne, lezavarnák a színpadról. Az a különbség, ha tudod is, akkor biztosabb vagy, de ez a veszélye is... Maradj a fülnél...
85 johanna 2011-02-21 20:53:41 [Válasz erre: 84 zalbarna 2011-02-21 18:58:39]
Próbáltam valahogyan füllel megoldani...de ésszel kéne inkább:-)
Próbáltam valahogyan füllel megoldani...de ésszel kéne inkább:-)
83 johanna 2011-02-21 18:43:38 [Válasz erre: 82 zalbarna 2011-02-21 17:18:20]
Most hogy nálad van a hangszerem, nem tudom kipróbálni, de legalább már tudom, miért nem sikerült nekem soha tisztán játszani rajta. Illetve ha igen, az csak véletlen volt, és "érdekes módon" a hangszer úgy zengett mint az álom:-) Nehéz ügy...
Most hogy nálad van a hangszerem, nem tudom kipróbálni, de legalább már tudom, miért nem sikerült nekem soha tisztán játszani rajta. Illetve ha igen, az csak véletlen volt, és "érdekes módon" a hangszer úgy zengett mint az álom:-) Nehéz ügy...
82 zalbarna 2011-02-21 17:18:20
Nézzük meg akkor a gambahangolást. Évtizedek óta a szemem előtt történő gamba hangolásokból azt szűrtem le, hogy a hangolás " vége " személyre és hangszerre szabott egyedi művelet, ugyanolyan , vagy még inkább személyes ügy , mint a hegedűsöknél. Függ a húroktól, a hangszer rezonancia tulajdonságaitól, és gambán ráadásul még sokaknál az eljátszandó zene is befolyásolhatja a mozdítható bundok helyét pl. Erre a fázisra, a legutolsóra, eme egyedi jellege miatt itt nem térnék ki. Van-e akkor miről beszélni? Igen van, és ez az üres húrok hangolásának kérdése. Fontos mozzanat, ez adja az alapot a finomításhoz, ami csak szilárd alapokon lehetséges. Elméletileg a viola da gamba a rögzített hangkészletű hngszrek osztályába tartozik, mint a gitár, zongora, furulya ( vagyis nem képes érintő nélküli glissando-ra) Innen szigorúan magánvéleménynek kéretik tekinteni, amit írok! Az üres húrok hangolásánál nézetem szerint temperálnunk kell. Minden rögzített hangolású hngszerre a temperált hangkészletet tartom helyes alapnak, úgylátom a zenei hangzás-ideál errefelé változott. (Ez mindig módosul lassan valami rejtélyes módon, mint ahogy a normál "a" hang rezgésszáma emelkedik..) De hogyan temperáljuk a gamba üres húrjait? A kérdés csak látszólag nehéz, a megoldás az, hogy temperált hangközöket kell két húr közé hangolni. Csak röviden: A temperált skálában kétfajta hangközt különböztetünk meg. 1 Oktávjellegű 2. Kvintjellegű Az oktávjellegű hangközök mindig bőek, a kvintjellegűek mindig szűkek. Oktávjellegűek : oktáv , kvart, nagyterc, nagyszext stb Kvintjellegűek : kvint, kisterc, kisszext, stb. Mivel a gambán az üres húrok között csak oktávjellegű hangközök vannak, mindet bőre kell hangolni. Igen ám , de mennyire ? Hát röviden , de bizonyos megalapozottsággal (25 év temperálási gyakorlat) : A kvartot annyira kell bőre hangolni, hogy 1. Biztosan tudjuk, hogy már bő 2. de még nem lebeghet. A nagyterc lebegése hallható, és úgy jó, de a lebegés sebességének beállítása bizonyos gyakorlatot igényel. Általában , ha nem gyorsan de lebeg, már jó. Azért, ha belegondolunk, hogy úgy kell bő hangközöket csinálnunk a hngszeren hogy egy DGcead' hangolású gambán a D-d' kétoktáv bő legyen ugyan, de hallhatóan ne lebegjen, azért ez emberes feladat..! Ez lenne a temperált alap.
Nézzük meg akkor a gambahangolást. Évtizedek óta a szemem előtt történő gamba hangolásokból azt szűrtem le, hogy a hangolás " vége " személyre és hangszerre szabott egyedi művelet, ugyanolyan , vagy még inkább személyes ügy , mint a hegedűsöknél. Függ a húroktól, a hangszer rezonancia tulajdonságaitól, és gambán ráadásul még sokaknál az eljátszandó zene is befolyásolhatja a mozdítható bundok helyét pl. Erre a fázisra, a legutolsóra, eme egyedi jellege miatt itt nem térnék ki. Van-e akkor miről beszélni? Igen van, és ez az üres húrok hangolásának kérdése. Fontos mozzanat, ez adja az alapot a finomításhoz, ami csak szilárd alapokon lehetséges. Elméletileg a viola da gamba a rögzített hangkészletű hngszrek osztályába tartozik, mint a gitár, zongora, furulya ( vagyis nem képes érintő nélküli glissando-ra) Innen szigorúan magánvéleménynek kéretik tekinteni, amit írok! Az üres húrok hangolásánál nézetem szerint temperálnunk kell. Minden rögzített hangolású hngszerre a temperált hangkészletet tartom helyes alapnak, úgylátom a zenei hangzás-ideál errefelé változott. (Ez mindig módosul lassan valami rejtélyes módon, mint ahogy a normál "a" hang rezgésszáma emelkedik..) De hogyan temperáljuk a gamba üres húrjait? A kérdés csak látszólag nehéz, a megoldás az, hogy temperált hangközöket kell két húr közé hangolni. Csak röviden: A temperált skálában kétfajta hangközt különböztetünk meg. 1 Oktávjellegű 2. Kvintjellegű Az oktávjellegű hangközök mindig bőek, a kvintjellegűek mindig szűkek. Oktávjellegűek : oktáv , kvart, nagyterc, nagyszext stb Kvintjellegűek : kvint, kisterc, kisszext, stb. Mivel a gambán az üres húrok között csak oktávjellegű hangközök vannak, mindet bőre kell hangolni. Igen ám , de mennyire ? Hát röviden , de bizonyos megalapozottsággal (25 év temperálási gyakorlat) : A kvartot annyira kell bőre hangolni, hogy 1. Biztosan tudjuk, hogy már bő 2. de még nem lebeghet. A nagyterc lebegése hallható, és úgy jó, de a lebegés sebességének beállítása bizonyos gyakorlatot igényel. Általában , ha nem gyorsan de lebeg, már jó. Azért, ha belegondolunk, hogy úgy kell bő hangközöket csinálnunk a hngszeren hogy egy DGcead' hangolású gambán a D-d' kétoktáv bő legyen ugyan, de hallhatóan ne lebegjen, azért ez emberes feladat..! Ez lenne a temperált alap.
81 zalbarna 2011-02-21 12:09:46 [Válasz erre: 80 Sipi 2011-02-21 12:06:24]
Két féllábú, ha találkozik...:)))
Két féllábú, ha találkozik...:)))
80 Sipi 2011-02-21 12:06:24 [Válasz erre: 79 zalbarna 2011-02-21 11:59:21]
Ja, hát az nem gond, én meg a régizenében. :-)
Ja, hát az nem gond, én meg a régizenében. :-)
79 zalbarna 2011-02-21 11:59:21 [Válasz erre: 78 Sipi 2011-02-21 11:39:17]
Hát ez tök egyszerű, nem akartam mondani, de muszály lesz: egyáltalán nem vagyok otthon a romantikában...
Hát ez tök egyszerű, nem akartam mondani, de muszály lesz: egyáltalán nem vagyok otthon a romantikában...
78 Sipi 2011-02-21 11:39:17 [Válasz erre: 77 zalbarna 2011-02-21 11:29:39]
Na, ennek örülök. De azért furdal a kíváncsiság, hogy miért csak a második felére vonatkozólag. :-)
Na, ennek örülök. De azért furdal a kíváncsiság, hogy miért csak a második felére vonatkozólag. :-)
77 zalbarna 2011-02-21 11:29:39 [Válasz erre: 76 Sipi 2011-02-21 10:55:12]
Amit a berásod második felében írsz az így van sztem is.
Amit a berásod második felében írsz az így van sztem is.
76 Sipi 2011-02-21 10:55:12 [Válasz erre: 70 johanna 2011-02-20 13:30:07]
"Nem muszáj egy darabot egyféleképpen értelmezni. Amíg benne maradsz a stílusban, és az ízlésesség keretei között, addig szabad vagy, azt csinálsz amit akarsz." Ez többé-kevésbé a romantikára is áll. A "papír szerinti" előadás egyrészt a XX. század terméke, másrészt akkor kezdtek a szerzők lázadozni ellene korábban, amikor láttok, hogy az énekesek például szinte már a felismerhetetlenségig változtatgatták az áriákat. Bár én azt mondom, nem tudunk elvonatkoztatni a mától. Ha a régebbi korok zenéjét játsszák is, az az előadás - legyen bármennyire is informált "historikailag" - a mai korunkon át fogja értelmezni a régi korok zenéjét. (Ami mondjuk nem is baj, mert nemcsak a régi zenei tradíció nincs már, hanem régi hallgatók sincsenek...)
"Nem muszáj egy darabot egyféleképpen értelmezni. Amíg benne maradsz a stílusban, és az ízlésesség keretei között, addig szabad vagy, azt csinálsz amit akarsz." Ez többé-kevésbé a romantikára is áll. A "papír szerinti" előadás egyrészt a XX. század terméke, másrészt akkor kezdtek a szerzők lázadozni ellene korábban, amikor láttok, hogy az énekesek például szinte már a felismerhetetlenségig változtatgatták az áriákat. Bár én azt mondom, nem tudunk elvonatkoztatni a mától. Ha a régebbi korok zenéjét játsszák is, az az előadás - legyen bármennyire is informált "historikailag" - a mai korunkon át fogja értelmezni a régi korok zenéjét. (Ami mondjuk nem is baj, mert nemcsak a régi zenei tradíció nincs már, hanem régi hallgatók sincsenek...)
75 zalbarna 2011-02-21 02:41:33 [Válasz erre: 74 WiseGentleman 2011-02-21 01:51:08]
Hát ezt eltrafáltad, pont erről van szó, hogy a romantikus iskolán méltán naggyá lett zeneoktatásunk és szemléletünk ( a hazai) nem ismeri az előzményeit, és emiatt mára már komoly hátrányba került... A dolog érthető, hatalmas szakadás van a magyar kultúrtörténetben "az gaz terek" miatt, a magyar zenei műveltség külön spéci tanulmányok nélkül csak a klasszika kezdetéig tud visszamenni, ott egy tátongó szakadék..:))) Ki és főleg milyen hidat ver a Mátyás-kori ( pápai intendáns által is feldícsért ) magyar zenei műveltség és a klasszika közé, hogy az út az ókorig bejárható legyen? Ez a magyar régizene oktatás problematikája !
Hát ezt eltrafáltad, pont erről van szó, hogy a romantikus iskolán méltán naggyá lett zeneoktatásunk és szemléletünk ( a hazai) nem ismeri az előzményeit, és emiatt mára már komoly hátrányba került... A dolog érthető, hatalmas szakadás van a magyar kultúrtörténetben "az gaz terek" miatt, a magyar zenei műveltség külön spéci tanulmányok nélkül csak a klasszika kezdetéig tud visszamenni, ott egy tátongó szakadék..:))) Ki és főleg milyen hidat ver a Mátyás-kori ( pápai intendáns által is feldícsért ) magyar zenei műveltség és a klasszika közé, hogy az út az ókorig bejárható legyen? Ez a magyar régizene oktatás problematikája !
74 WiseGentleman 2011-02-21 01:51:08 [Válasz erre: 68 zalbarna 2011-02-20 08:52:13]
Ugyanakkor, ha pl. a Messiásra gondolunk, annak hányféle interpretációja ismert, Soltitól Gardinerig (majd hanyattestem, amikor utóbbi felvételén először hallottam a Halleluja-kórust, aztán persze rájöttem, igen, ez így jobban illik mondjuk egy árvaházhoz), s mindegyik hitelesnek tűnik. Igazából, számomra hegedűtanulmányaim során az jött le, hogy a tizenkilencedik század folyamán kialakult a barokk műveknek egyfajta romantikus konvenció szerinti előadási módja, amely kihatott a legnagyobbakra is (ld. pl. Kovács Dénes), s a régizenések a korabeli barokk előadási hagyományokra visszanyúlva ezeket "nyesegetik vissza".
Ugyanakkor, ha pl. a Messiásra gondolunk, annak hányféle interpretációja ismert, Soltitól Gardinerig (majd hanyattestem, amikor utóbbi felvételén először hallottam a Halleluja-kórust, aztán persze rájöttem, igen, ez így jobban illik mondjuk egy árvaházhoz), s mindegyik hitelesnek tűnik. Igazából, számomra hegedűtanulmányaim során az jött le, hogy a tizenkilencedik század folyamán kialakult a barokk műveknek egyfajta romantikus konvenció szerinti előadási módja, amely kihatott a legnagyobbakra is (ld. pl. Kovács Dénes), s a régizenések a korabeli barokk előadási hagyományokra visszanyúlva ezeket "nyesegetik vissza".
73 WiseGentleman 2011-02-21 01:48:07 [Válasz erre: 69 johanna 2011-02-20 09:04:39]
Egy "Davisson" nevű személytől, akinek a neve a "Bearbeitet von" alcímben szerepelt. Persze, elképzelhető, hogy ő is a "romantikus iskola" szerint végezte el a kijelöléseket.
Egy "Davisson" nevű személytől, akinek a neve a "Bearbeitet von" alcímben szerepelt. Persze, elképzelhető, hogy ő is a "romantikus iskola" szerint végezte el a kijelöléseket.
72 jukiguni 2011-02-20 17:08:11 [Válasz erre: 71 jukiguni 2011-02-20 17:07:17]
Fennmaradt kéziratai! Mert ugye az eredetei, autográf kéziratok nem mindig ismertek.
Fennmaradt kéziratai! Mert ugye az eredetei, autográf kéziratok nem mindig ismertek.
71 jukiguni 2011-02-20 17:07:17 [Válasz erre: 70 johanna 2011-02-20 13:30:07]
A korai barokk operák kéziratai sok esetben csak az énekszólamok pontos lejegyzését tartalmazzák, a hangszerelést nem. Így aztán tényleg szabad kezet adnak az interpretációra! Többek között ez bátoríthatta fel Leppardot és társait is, akik XIX. századi darabokat varázsoltak a XVII. századi operákból. Még a Poppea fennmaradt kéziratai sem tartalmazzák a hangszerelést, ráadásul a két poszthumusz forrás eltérő (legalábbis amennyire én tudom). És akkor még ehhez jön, hogy esetenként még az énekszólamok is töredékesen maradtak fent.
A korai barokk operák kéziratai sok esetben csak az énekszólamok pontos lejegyzését tartalmazzák, a hangszerelést nem. Így aztán tényleg szabad kezet adnak az interpretációra! Többek között ez bátoríthatta fel Leppardot és társait is, akik XIX. századi darabokat varázsoltak a XVII. századi operákból. Még a Poppea fennmaradt kéziratai sem tartalmazzák a hangszerelést, ráadásul a két poszthumusz forrás eltérő (legalábbis amennyire én tudom). És akkor még ehhez jön, hogy esetenként még az énekszólamok is töredékesen maradtak fent.
70 johanna 2011-02-20 13:30:07 [Válasz erre: 68 zalbarna 2011-02-20 08:52:13]
Az a nagyon jó a barokk, meg még korábbi zenékben is, hogy a szerző nem érezte magát akkora nagy számnak, hogy minden hangról megmondja, hogyan játszd el. Rábízta az előadóra. Ez nagyon jó, mert ad egy nagy szabadságot. Nem muszáj egy darabot egyféleképpen értelmezni. Amíg benne maradsz a stílusban, és az ízlésesség keretei között, addig szabad vagy, azt csinálsz amit akarsz. Még olyan is van, hogy egy tételnek nincsen tempójelzése. De a jó zenész megérzi (asszem Leopold Mozart írja ezt a Hegedűiskolájában, de lehet, hogy tévedek), hogy az adott zene mit bír el. Szerintem a barokk zene egyik nagy vonzereje épp az, hogy egy kicsit a szerzőtársa is lehetsz a zeneszerzőnek...:-)
Az a nagyon jó a barokk, meg még korábbi zenékben is, hogy a szerző nem érezte magát akkora nagy számnak, hogy minden hangról megmondja, hogyan játszd el. Rábízta az előadóra. Ez nagyon jó, mert ad egy nagy szabadságot. Nem muszáj egy darabot egyféleképpen értelmezni. Amíg benne maradsz a stílusban, és az ízlésesség keretei között, addig szabad vagy, azt csinálsz amit akarsz. Még olyan is van, hogy egy tételnek nincsen tempójelzése. De a jó zenész megérzi (asszem Leopold Mozart írja ezt a Hegedűiskolájában, de lehet, hogy tévedek), hogy az adott zene mit bír el. Szerintem a barokk zene egyik nagy vonzereje épp az, hogy egy kicsit a szerzőtársa is lehetsz a zeneszerzőnek...:-)
