3170 Nyúl 2004-07-02 19:44:13 [Válasz erre: 3164 Megén 2004-07-05 09:32:41]
Kedves Füles, megkérdezhetem, hogy mikor lesz a vizsgaelőadás?
Kedves Füles, megkérdezhetem, hogy mikor lesz a vizsgaelőadás?
3169 Sesto 2004-07-02 19:12:50
\"Wozzeck\" pardon, elöbb elütve!
\"Wozzeck\" pardon, elöbb elütve!
3168 Sesto 2004-07-02 19:12:08
Sajnos megint rossz hirem van: megint kevesebbek lettünk egy nagyszerü énekessél: elhunyt Kammersängerin Trudelise Schmidt, a kiváló mezzoszorpán, aki a Világ jelentös operaszinpadain volt kedvelt és gyakori vendék,...karcsú alakja és korábban lirai hangja, a kezdetekben nadrágszerepekre predesztinálta a kiváló Strauss-, és Mozart-énekesnöt, ezen idöszakot követöen azonban reopertoárja egeszen Wozzek-Marie--szólamáig kiteljesedett! Hangját számtalan Böhm-, von Karajan-, Harnoncourt és más neves karmesterek irányitása alatt készült felvétel örzi! Emlékezzünk rá!...
Sajnos megint rossz hirem van: megint kevesebbek lettünk egy nagyszerü énekessél: elhunyt Kammersängerin Trudelise Schmidt, a kiváló mezzoszorpán, aki a Világ jelentös operaszinpadain volt kedvelt és gyakori vendék,...karcsú alakja és korábban lirai hangja, a kezdetekben nadrágszerepekre predesztinálta a kiváló Strauss-, és Mozart-énekesnöt, ezen idöszakot követöen azonban reopertoárja egeszen Wozzek-Marie--szólamáig kiteljesedett! Hangját számtalan Böhm-, von Karajan-, Harnoncourt és más neves karmesterek irányitása alatt készült felvétel örzi! Emlékezzünk rá!...
3167 Nyúl 2004-07-02 16:03:55 [Válasz erre: 3146 ramfis 2004-06-30 11:45:34]
Nem az bánt, ha kortárs művészetet kapunk.
Nem az bánt, ha kortárs művészetet kapunk.
3166 Norma 2004-07-02 13:03:57 [Válasz erre: 3151 Orfeusz 2004-06-30 18:50:47]
Visszatérve Attilára: a ma déli Híradó (m1) rövid tudósítást adott a készülő produkcióról. Ebben közölték, hogy az Attila nem hagyományos előadás lesz, hanem Alföldi Róbert rendezi, a tőle megszokott modern felfogásban, melyben nagyobb szerephez jut az emberek közti kapcsolatok kifejezése. Ezek után maga a rendező is megszólalt, mivel mondattöredékét játszották be, nem tudom én sem mondatformában megírni, viszont amit mondott, szó szerint írom:\" ...Verdi egyet csavar ezen; egy pszicho-szexuál-gyilkosság-krimit...\" (visz színre?) No, ez a vége lemaradt, de a krimiig hiteles. Nem foglalok állást, mert megint megtámad valaki a fórumról, majd úgyis látjuk az előadást. Legalább a Mezzón. Kívánom, hogy jól sikerüljön, mert dicséretes a szervezők azon szándéka, hogy állítsák vissza a Margitszigeti Színpad rangját, és minden évben mutassanak be látványos nagyoperát.
Visszatérve Attilára: a ma déli Híradó (m1) rövid tudósítást adott a készülő produkcióról. Ebben közölték, hogy az Attila nem hagyományos előadás lesz, hanem Alföldi Róbert rendezi, a tőle megszokott modern felfogásban, melyben nagyobb szerephez jut az emberek közti kapcsolatok kifejezése. Ezek után maga a rendező is megszólalt, mivel mondattöredékét játszották be, nem tudom én sem mondatformában megírni, viszont amit mondott, szó szerint írom:\" ...Verdi egyet csavar ezen; egy pszicho-szexuál-gyilkosság-krimit...\" (visz színre?) No, ez a vége lemaradt, de a krimiig hiteles. Nem foglalok állást, mert megint megtámad valaki a fórumról, majd úgyis látjuk az előadást. Legalább a Mezzón. Kívánom, hogy jól sikerüljön, mert dicséretes a szervezők azon szándéka, hogy állítsák vissza a Margitszigeti Színpad rangját, és minden évben mutassanak be látványos nagyoperát.
3165 Füles 2004-07-02 01:14:04
Most értem haza az Opera szakosok vizsgaelőadásának főpróbájáról, ami megint Szentendrén lesz. Nagyon izgalmas élmény, amit mindenkinek ajánlanék, főleg azoknak, akik szeretik a kalandos előadásokat, mert itt aztán van kaland, a nézőkbnek is. Nem akarok mindent előre elárulni, így elég ha belegondol az ember mi minden jut Kovalik eszébe a saját növendékeivel, akik tehetségesek és szeretetreméltóak is, fantasztikus csapatmunkával összekovácsolva. És persze a darab, Rameau: Hippolütosz és Aricia, már a választás is, ismét kiderült: van még sok minden a Trubadúron kívül is! Mester Viktória félelmetes mezzo, Phaedra szerepében óriási, s bár a többiek is nagyon klasszak (persze van mit bírálni, csámcsogni, akinek kedve tartja, DE!) szóval a többiek is jók, de nekem ő tetszett a legjobban. Nagyon szép hangulatú előadás, ha valaki megnézi, kíváncsi vagyok a véleményére!
Most értem haza az Opera szakosok vizsgaelőadásának főpróbájáról, ami megint Szentendrén lesz. Nagyon izgalmas élmény, amit mindenkinek ajánlanék, főleg azoknak, akik szeretik a kalandos előadásokat, mert itt aztán van kaland, a nézőkbnek is. Nem akarok mindent előre elárulni, így elég ha belegondol az ember mi minden jut Kovalik eszébe a saját növendékeivel, akik tehetségesek és szeretetreméltóak is, fantasztikus csapatmunkával összekovácsolva. És persze a darab, Rameau: Hippolütosz és Aricia, már a választás is, ismét kiderült: van még sok minden a Trubadúron kívül is! Mester Viktória félelmetes mezzo, Phaedra szerepében óriási, s bár a többiek is nagyon klasszak (persze van mit bírálni, csámcsogni, akinek kedve tartja, DE!) szóval a többiek is jók, de nekem ő tetszett a legjobban. Nagyon szép hangulatú előadás, ha valaki megnézi, kíváncsi vagyok a véleményére!
3163 Sesto 2004-07-01 18:21:52 [Válasz erre: 3161 WiseGentleman 2004-07-01 17:27:36]
...én a Daphne-ba kb. úgy 1999 óta \"szerelmes vagyok\"-igaz annak személyes oka van,...és a salzburgi \"Kleines Festspielhaus-ban\" készült Ch. Mielitz rendezésében bemutatott sorozat volt az, na nem Mielitz miatt \"merültem el a Daphne-témában\"... De ha már témánál vagyunk éppen ezért egy kicsit fájt, hogy pl. itt Bécsben a balettjelenet, pardon pantomim olyan \"olcsón\" lett megkoreografálva!... Kérdésedre-Shicoff miatt-nos, nem voltam, örültem, hogy lement a vizsgastressz-és legalább Daphne az utolsó vizsga napján belefért! Egy tény: szeptemberben újra ott a helyem a Daphne-reprizek vmelyikén!... Ettöl a darabtól nem lehet menekülni, fogvatart, pláne ilyen felhozatalban. Szivesen elmentem volna pl. Bartoli-t is meghallgatni, annak ellenére, hogy nem vagyok egy értelmü rajongója, de nem fért bele, majd Zürich-ben pótlom a Händel operában(=Giulio Cesare, Cleopatra-szólamában)-és pont ezért lett volna érdekes elötte az áriaestjét meghallgatni! A pünkösdi Fiordiligi-je Salzburgban-törött bokával is jól sikerült, bár a pálmát Kozena vitte el, mint Dorabella!
...én a Daphne-ba kb. úgy 1999 óta \"szerelmes vagyok\"-igaz annak személyes oka van,...és a salzburgi \"Kleines Festspielhaus-ban\" készült Ch. Mielitz rendezésében bemutatott sorozat volt az, na nem Mielitz miatt \"merültem el a Daphne-témában\"... De ha már témánál vagyunk éppen ezért egy kicsit fájt, hogy pl. itt Bécsben a balettjelenet, pardon pantomim olyan \"olcsón\" lett megkoreografálva!... Kérdésedre-Shicoff miatt-nos, nem voltam, örültem, hogy lement a vizsgastressz-és legalább Daphne az utolsó vizsga napján belefért! Egy tény: szeptemberben újra ott a helyem a Daphne-reprizek vmelyikén!... Ettöl a darabtól nem lehet menekülni, fogvatart, pláne ilyen felhozatalban. Szivesen elmentem volna pl. Bartoli-t is meghallgatni, annak ellenére, hogy nem vagyok egy értelmü rajongója, de nem fért bele, majd Zürich-ben pótlom a Händel operában(=Giulio Cesare, Cleopatra-szólamában)-és pont ezért lett volna érdekes elötte az áriaestjét meghallgatni! A pünkösdi Fiordiligi-je Salzburgban-törött bokával is jól sikerült, bár a pálmát Kozena vitte el, mint Dorabella!
3162 WiseGentleman 2004-07-01 17:29:06
Egyébként, ami a Wagner-hőstenorokat illeti: jövő tavasszal Ben Heppner Párizsban Trisztánt énekel! (Csak egy közbevetés:) ).
Egyébként, ami a Wagner-hőstenorokat illeti: jövő tavasszal Ben Heppner Párizsban Trisztánt énekel! (Csak egy közbevetés:) ).
3161 WiseGentleman 2004-07-01 17:27:36 [Válasz erre: 3160 Sesto 2004-07-01 13:08:57]
Egyébként nekem is az volt a benyomásom, hogy a Daphne a legjobb Strauss-operák közé tartozik (bevallom, én most hallottam először), letisztult, érett alkotás, ugyanakkor szenvedélyes, energikus, játékos (hát istenem, hol volt akkor már Hoffmansthal), szavakkal leírni nehéz lenne. Mellesleg, sikerült elmenned a Shicoff-recitalra? (Sajnos, én az utolsó pillanatban láttam a plakátot és már nem volt jegy.)
Egyébként nekem is az volt a benyomásom, hogy a Daphne a legjobb Strauss-operák közé tartozik (bevallom, én most hallottam először), letisztult, érett alkotás, ugyanakkor szenvedélyes, energikus, játékos (hát istenem, hol volt akkor már Hoffmansthal), szavakkal leírni nehéz lenne. Mellesleg, sikerült elmenned a Shicoff-recitalra? (Sajnos, én az utolsó pillanatban láttam a plakátot és már nem volt jegy.)
3160 Sesto 2004-07-01 13:08:57 [Válasz erre: 3159 Búbánat 2004-07-01 12:40:07]
Búbánat! Félreértettél, ugyanis Botha most pl. egészen biztosan NEM ÖNSZÁNTÁBÓL állt meg mint egy cövek a középszinpadon, és eresztette el hatalmas hangját a dirigens és azontúl az auditorium irányába: EGYSZERÜEN NEM VOLT MEGRENDEZVE!!!-szerencsétlen meg nem igen tudott mit kezdeni a helyzettel, ilyenkor egy született \"elöadómüvésznek\" lásd. akár Lipovsek még mindig százszor különb dolga volt: aki mentve a menthetöt, öszötnösen is játszik, él a szinpadon,...Botha nem ez a kategória! Játszani tud, és nem akármilyen temperamentummal, bár azzal vigyáznia kell, nehogy átcsapjonb tragikomikumba, mint pl. legutóbb Turiddu-ként, ott a \"weniger ist mehr\"-elv jobban bejött volna! Conclusio-ként csak annyit, öröm végre egy ilyen tehetséges höstenort látni/hallani! ;-)
Búbánat! Félreértettél, ugyanis Botha most pl. egészen biztosan NEM ÖNSZÁNTÁBÓL állt meg mint egy cövek a középszinpadon, és eresztette el hatalmas hangját a dirigens és azontúl az auditorium irányába: EGYSZERÜEN NEM VOLT MEGRENDEZVE!!!-szerencsétlen meg nem igen tudott mit kezdeni a helyzettel, ilyenkor egy született \"elöadómüvésznek\" lásd. akár Lipovsek még mindig százszor különb dolga volt: aki mentve a menthetöt, öszötnösen is játszik, él a szinpadon,...Botha nem ez a kategória! Játszani tud, és nem akármilyen temperamentummal, bár azzal vigyáznia kell, nehogy átcsapjonb tragikomikumba, mint pl. legutóbb Turiddu-ként, ott a \"weniger ist mehr\"-elv jobban bejött volna! Conclusio-ként csak annyit, öröm végre egy ilyen tehetséges höstenort látni/hallani! ;-)
3159 Búbánat 2004-07-01 12:40:07 [Válasz erre: 3157 Sesto 2004-07-01 11:38:59]
Bothával kapcsolatban minduntalan előjönnek emlékeim a bécsi Volksoper 1996-os A mosoly országa előadásáról. Itt a fórumon mindig az jön elő, hogy Botha csak áll, szét tárja karját és kiereszti hatalmas hangját. Lehár zseniális művében bemutatta, hogy ennél sokkal többre képes. Mivel ez egy nagyoperett, sőt közelebb áll a vígopera műfajához, ezért itt ő bizony játszott, alakított, mint egy színész, s bemutatta, hogy ha kell, ő bizony a színpadon a valcerben sem a legutolsó táncos. Ráadásul, prózák is vannak a darabban, amelyet, ugye, német nyelven abszolvált. Gondolom, a rendezőnek, Klaus Maria Brandauernek nem kis szerepe volt abban, hogy a dél-afrikai tenort kicsit megmozgatva megmutathatta, hogy a teatralitás és a hőstenorság között még rejtőznek benne kiaknázatlan árnyalatok, amelyeket egy jó rendező máskor is kihozhat belőle.
Bothával kapcsolatban minduntalan előjönnek emlékeim a bécsi Volksoper 1996-os A mosoly országa előadásáról. Itt a fórumon mindig az jön elő, hogy Botha csak áll, szét tárja karját és kiereszti hatalmas hangját. Lehár zseniális művében bemutatta, hogy ennél sokkal többre képes. Mivel ez egy nagyoperett, sőt közelebb áll a vígopera műfajához, ezért itt ő bizony játszott, alakított, mint egy színész, s bemutatta, hogy ha kell, ő bizony a színpadon a valcerben sem a legutolsó táncos. Ráadásul, prózák is vannak a darabban, amelyet, ugye, német nyelven abszolvált. Gondolom, a rendezőnek, Klaus Maria Brandauernek nem kis szerepe volt abban, hogy a dél-afrikai tenort kicsit megmozgatva megmutathatta, hogy a teatralitás és a hőstenorság között még rejtőznek benne kiaknázatlan árnyalatok, amelyeket egy jó rendező máskor is kihozhat belőle.
3158 Sesto 2004-07-01 11:40:13 [Válasz erre: 3157 Sesto 2004-07-01 11:38:59]
pardon: \"piano-ba\" stb.
pardon: \"piano-ba\" stb.
3157 Sesto 2004-07-01 11:38:59 [Válasz erre: 3155 WiseGentleman 2004-07-01 00:11:11]
Bychkov már a régi Tristan-szériában is szépen bizonyitott, hogy a német repertoár valóban megbizható és jó karmestere!... BRAVO!-csak igy tovább! (...róla érdemes talán tudni, létezik egy anekdóta, hogy \"Karajan miatt börtönbe került\": ugyanis amikor jó pár évvel ezelött Karajan a Berliner Philharmoniker élén az akkori Leningrádban vendégszerepelt, Bychkov mint szegény egyetemi hallgató Bychkov-nyilván anyagi és más okokból kifolyólag-nem kapott jegyet a koncertre, és az egyik WC-ablakon bemászott,...de elkapták a rendörök, igy az éjszakát a fogdában tölthette el...) Botha-t azért nem éreztem személy szerint meglepetésnek, mert az elmúlt 2 évadban szinte kizárólag maximális teljesitményeket élhettem meg vele-akár még verizomoban is lásd. \"Parasztbecsület\"... Most is gyakorlatilag egyetlen kissebb intonációs zavart leszámitva-a zárómonológjában-igen csak mesteri szinten produkált! Ahogy irtam, Schade esetében szkeptikus vagyok, kell-e neki valóban ez a szerep?-Nem járt volna-e jobban, ha egy-két évet vár?!(=persze ebben az esetben megint csak jogos a két pont, akkor meg KI énekelhetett volna egyáltalán Leukippos-t?) ...és az általam mélyen tisztelt, becsült és szeretett Lipovsek gondolom nem akarta ezt a ziccert kihagyni, és átvette a szerepet,...szerepjátéka most is átgondolt, magvas-amennyire a nem létezö rendezés ezt nem zavarja, csak hangilag(=mélysége) nem igazán kielégitö: pinao-ba és pianissimo-ba menekül stb. Merbeth-re kiváncsi vagyok a közeljövöben, milyen meglepetéseket fog szerezni, minden esetre most nagyon is Ok. volt, pár kezdeti bizonytalanságot leszámitva! A gyatra libretto ellenére mégis azon az állásponton vagyok, a Daphne Strauss egyik legjobb müve, és böven megállja a helyét egy Salome, Elektra vagy Ariadne mellett,...jó a \"Frau ohne Schatten-t\" most felejtsük el: az egy teljesen más kategória! (Valóban nagy öröm, hogy ennyi év távlatából a Daphne újra \"hazatért\", és ilyen szinvonalon, ami a darab zenei megjelenitését illeti!-nem csoda, hogy teltházas elöadás volt!) ;-)))
Bychkov már a régi Tristan-szériában is szépen bizonyitott, hogy a német repertoár valóban megbizható és jó karmestere!... BRAVO!-csak igy tovább! (...róla érdemes talán tudni, létezik egy anekdóta, hogy \"Karajan miatt börtönbe került\": ugyanis amikor jó pár évvel ezelött Karajan a Berliner Philharmoniker élén az akkori Leningrádban vendégszerepelt, Bychkov mint szegény egyetemi hallgató Bychkov-nyilván anyagi és más okokból kifolyólag-nem kapott jegyet a koncertre, és az egyik WC-ablakon bemászott,...de elkapták a rendörök, igy az éjszakát a fogdában tölthette el...) Botha-t azért nem éreztem személy szerint meglepetésnek, mert az elmúlt 2 évadban szinte kizárólag maximális teljesitményeket élhettem meg vele-akár még verizomoban is lásd. \"Parasztbecsület\"... Most is gyakorlatilag egyetlen kissebb intonációs zavart leszámitva-a zárómonológjában-igen csak mesteri szinten produkált! Ahogy irtam, Schade esetében szkeptikus vagyok, kell-e neki valóban ez a szerep?-Nem járt volna-e jobban, ha egy-két évet vár?!(=persze ebben az esetben megint csak jogos a két pont, akkor meg KI énekelhetett volna egyáltalán Leukippos-t?) ...és az általam mélyen tisztelt, becsült és szeretett Lipovsek gondolom nem akarta ezt a ziccert kihagyni, és átvette a szerepet,...szerepjátéka most is átgondolt, magvas-amennyire a nem létezö rendezés ezt nem zavarja, csak hangilag(=mélysége) nem igazán kielégitö: pinao-ba és pianissimo-ba menekül stb. Merbeth-re kiváncsi vagyok a közeljövöben, milyen meglepetéseket fog szerezni, minden esetre most nagyon is Ok. volt, pár kezdeti bizonytalanságot leszámitva! A gyatra libretto ellenére mégis azon az állásponton vagyok, a Daphne Strauss egyik legjobb müve, és böven megállja a helyét egy Salome, Elektra vagy Ariadne mellett,...jó a \"Frau ohne Schatten-t\" most felejtsük el: az egy teljesen más kategória! (Valóban nagy öröm, hogy ennyi év távlatából a Daphne újra \"hazatért\", és ilyen szinvonalon, ami a darab zenei megjelenitését illeti!-nem csoda, hogy teltházas elöadás volt!) ;-)))
3156 WiseGentleman 2004-07-01 00:14:35 [Válasz erre: 3134 Búbánat 2004-06-29 18:07:09]
Ez óriási hír, MOL (azaz mi is ott leszünk :) ).
Ez óriási hír, MOL (azaz mi is ott leszünk :) ).
3155 WiseGentleman 2004-07-01 00:11:11 [Válasz erre: 3154 Sesto 2004-06-30 19:35:05]
Detto, Sesto, én is ott voltam tegnap, és nekem is rendkívül tetszett, ünnep volt tegnap a STOP-ban, ezek után előre örülök Bychkovnak a Rózsalovagban, Salzburgban, ha ilyen jól vezényel Strausst. Egyébként nekem a legkellemesebb meglepetés Botha volt, aki a januári lagymatag Stolzingi Walther után végre megmutatta számomra \"oroszlánkörmeit\", Lipovsek is sokkal jobb volt, mint télen a Walkürben, Rootering oldalán. A többi szereplőt szószaporítás lenne dicsérni.
Detto, Sesto, én is ott voltam tegnap, és nekem is rendkívül tetszett, ünnep volt tegnap a STOP-ban, ezek után előre örülök Bychkovnak a Rózsalovagban, Salzburgban, ha ilyen jól vezényel Strausst. Egyébként nekem a legkellemesebb meglepetés Botha volt, aki a januári lagymatag Stolzingi Walther után végre megmutatta számomra \"oroszlánkörmeit\", Lipovsek is sokkal jobb volt, mint télen a Walkürben, Rootering oldalán. A többi szereplőt szószaporítás lenne dicsérni.
3154 Sesto 2004-06-30 19:35:05
Vagyis \"Daphne\"-tegnap a STOP-ben, csupán dióhéjban... Nicolas Joel rendezéséhez nincs hozzáfüznivalóm, mert különben nagyon szubjektiv lennék, s inkább azon az állásponton maradok, akit érdekel és megoldható, alakitson ki magának személyesen véleményt ezen munkájáról! VISZONT!-amit a zenekari árokból és a szólisták többségétöl kaptunk, enyhe túlzássál élve CD-re való produkció lenne, pláne ha belegondolunk mily´ pokoli feladat egy adekvát szereposztást Strauss igen csak szines és bizonyos fokig még a \"megszokottnál\" is összetettebb, igényesebb darabjára összeálolitani: jelentem a STOP-nek ez példás módon sikerült!!! SEMYON BYCHKOV a Wiener Philharmonker élén varázslatos szinekkel, de semmi esetre nem sziruposan, mondhatni \"strauss-i varázzsal\" kápráztatta el publikumát és ezért hosszan, tartósan és föként zajos ünneplésnek lett részese az elöadás végén! (Ja ami szinte ritkaság számba jár errefelé, a már ismert \"BARVO-koncert\" Standig ovation-nel kiegészitve tört fel tegnap, és ez nem akármilyen esemény: pláne ha figyelembe vesszük, hogy a Strauss-, és Wagner elöadásoknak általában eléggé \"belterjes\", és sajátos hagulati barométerrel biró publikuma van!) A cimszerepben a STOP \"házi szopránja\", RICARDA MERBETH eddigi pályafutása elsö komolyabb premier-szerepét énekelhette,...s bevallom eleinte eléggé szkeptikusan vettem a hirt, mivel ez a széphangú de legtöbbször idegesitöen passziv énekesnö nem igen tudott maradéktalanul meggyözni!... Nos, Daphne gyilkos és erötpróbáló szólmát(=magas lirai/drámai szoprán + koloratúrkészséggel!) viszont meglepö rutinnal, magabiztossággal oldotta meg!-ergo KELLEMES MEGLEPETÉST SZEREZVE! (...s ha már Daphne, ne felejtsük el, hogy a ´90-es években BAZSINKA ZSUZSA volt Konwitschny hires Daphne-ja, Essen-ben!) Peneios basszus szólamában szintén egy házi énekes remekelt: WALTER FINK, akit eddig Sarastro-ként, vagy Brogni-ként nem igen soroltam az élvonalba! Gaea számára Strauss egy valódi drámai (kontra)alt-szólamot komponált, igen csak szép vonallal: a bécsi szereposztásban MARJANA LIPOVSEK bár tökéletes technikájának köszönhetöen bámulatos biztonsággal birkózik meg szólama \"útvesztöivel\", mégis Klytämnestra-alakitásának szinvonalát sajnos nem éri el! Ide egy pasztózusabb hang kell, mint pl. korábban O. WENKEL etc. Daphne gyerekkori barátját, Leokippos-t MICHAEL SCHADE megformálásában hallotta a Nagyérdemü és ha öszinték akarunk lenni, a tehetséges Mozart-tenor ezzel a szereppel \"sajnos rossz lóra tett\"... Alakitását \"megbizhatónak\", de semmivel többnek nem nevezném! Azt est igazi csillaga viszont a JOHAN BOTHA-mint Apollo tündökölt: lenyügözöen, s mondhatni emberfeletti fölénnyel uralta hanggyilkos höstenor szólamát, olyan heves fokon égve, hogy megkockáztatom, különösen az ö esetében: ezt az interpretációt MUSZÁJ lenne CD-re venni-mert ilyet nem mindennap lehet live megélni!ami-a felvételt illeti nem DVD-re, mert szerepformálásra nem kerül sor, DE ez nem csak Botha-ra jellemzö:na jó akkor még sem hagyom sz´nélkül a rendezést, MIVEL a darab szólistái egyszerüen \"cserben lettek hagyva\", nincs semmi megrendezve: kitárt karokkal énekelünk elöre a dirigensnek(!), egyszer-egyszer egy kis rohangálás balról jobbra, netán firditva: nagyon fárasztó!... Szóval \"operamúzeum\", igy azért manapság már nem lenne szabad! DE aki szereti, annak a bécsi Daphne nem csak zenei szempontból, hanem szcenikai értelemben is maradandó élény lesz,...ebben biztos vagyok! ;-)
Vagyis \"Daphne\"-tegnap a STOP-ben, csupán dióhéjban... Nicolas Joel rendezéséhez nincs hozzáfüznivalóm, mert különben nagyon szubjektiv lennék, s inkább azon az állásponton maradok, akit érdekel és megoldható, alakitson ki magának személyesen véleményt ezen munkájáról! VISZONT!-amit a zenekari árokból és a szólisták többségétöl kaptunk, enyhe túlzássál élve CD-re való produkció lenne, pláne ha belegondolunk mily´ pokoli feladat egy adekvát szereposztást Strauss igen csak szines és bizonyos fokig még a \"megszokottnál\" is összetettebb, igényesebb darabjára összeálolitani: jelentem a STOP-nek ez példás módon sikerült!!! SEMYON BYCHKOV a Wiener Philharmonker élén varázslatos szinekkel, de semmi esetre nem sziruposan, mondhatni \"strauss-i varázzsal\" kápráztatta el publikumát és ezért hosszan, tartósan és föként zajos ünneplésnek lett részese az elöadás végén! (Ja ami szinte ritkaság számba jár errefelé, a már ismert \"BARVO-koncert\" Standig ovation-nel kiegészitve tört fel tegnap, és ez nem akármilyen esemény: pláne ha figyelembe vesszük, hogy a Strauss-, és Wagner elöadásoknak általában eléggé \"belterjes\", és sajátos hagulati barométerrel biró publikuma van!) A cimszerepben a STOP \"házi szopránja\", RICARDA MERBETH eddigi pályafutása elsö komolyabb premier-szerepét énekelhette,...s bevallom eleinte eléggé szkeptikusan vettem a hirt, mivel ez a széphangú de legtöbbször idegesitöen passziv énekesnö nem igen tudott maradéktalanul meggyözni!... Nos, Daphne gyilkos és erötpróbáló szólmát(=magas lirai/drámai szoprán + koloratúrkészséggel!) viszont meglepö rutinnal, magabiztossággal oldotta meg!-ergo KELLEMES MEGLEPETÉST SZEREZVE! (...s ha már Daphne, ne felejtsük el, hogy a ´90-es években BAZSINKA ZSUZSA volt Konwitschny hires Daphne-ja, Essen-ben!) Peneios basszus szólamában szintén egy házi énekes remekelt: WALTER FINK, akit eddig Sarastro-ként, vagy Brogni-ként nem igen soroltam az élvonalba! Gaea számára Strauss egy valódi drámai (kontra)alt-szólamot komponált, igen csak szép vonallal: a bécsi szereposztásban MARJANA LIPOVSEK bár tökéletes technikájának köszönhetöen bámulatos biztonsággal birkózik meg szólama \"útvesztöivel\", mégis Klytämnestra-alakitásának szinvonalát sajnos nem éri el! Ide egy pasztózusabb hang kell, mint pl. korábban O. WENKEL etc. Daphne gyerekkori barátját, Leokippos-t MICHAEL SCHADE megformálásában hallotta a Nagyérdemü és ha öszinték akarunk lenni, a tehetséges Mozart-tenor ezzel a szereppel \"sajnos rossz lóra tett\"... Alakitását \"megbizhatónak\", de semmivel többnek nem nevezném! Azt est igazi csillaga viszont a JOHAN BOTHA-mint Apollo tündökölt: lenyügözöen, s mondhatni emberfeletti fölénnyel uralta hanggyilkos höstenor szólamát, olyan heves fokon égve, hogy megkockáztatom, különösen az ö esetében: ezt az interpretációt MUSZÁJ lenne CD-re venni-mert ilyet nem mindennap lehet live megélni!ami-a felvételt illeti nem DVD-re, mert szerepformálásra nem kerül sor, DE ez nem csak Botha-ra jellemzö:na jó akkor még sem hagyom sz´nélkül a rendezést, MIVEL a darab szólistái egyszerüen \"cserben lettek hagyva\", nincs semmi megrendezve: kitárt karokkal énekelünk elöre a dirigensnek(!), egyszer-egyszer egy kis rohangálás balról jobbra, netán firditva: nagyon fárasztó!... Szóval \"operamúzeum\", igy azért manapság már nem lenne szabad! DE aki szereti, annak a bécsi Daphne nem csak zenei szempontból, hanem szcenikai értelemben is maradandó élény lesz,...ebben biztos vagyok! ;-)
3153 Sesto 2004-06-30 18:59:15 [Válasz erre: 3146 ramfis 2004-06-30 11:45:34]
...ilyen stilusban lehet mostanság Bécsben is \"gyönyörködni\"(=UNATKOZNI ÉS ÁSITOZNI!): a legújabb premier-darab esetén: R. Strauss, \"Daphne\" c. bukolikus tragédiája ilyen módon lett megjelenitve!...
...ilyen stilusban lehet mostanság Bécsben is \"gyönyörködni\"(=UNATKOZNI ÉS ÁSITOZNI!): a legújabb premier-darab esetén: R. Strauss, \"Daphne\" c. bukolikus tragédiája ilyen módon lett megjelenitve!...
3152 Sesto 2004-06-30 18:55:01 [Válasz erre: 3151 Orfeusz 2004-06-30 18:50:47]
...Orfeusz, mivél éppen itt vagy látom, következö hirem van a Thais-ra vonatkozóan: a jegyárusitás hivatalosan 2005. ápr. 11.-vel indul, DE(!) ajánlották, hogy jegyvételi szándékodat közöld velük elöre a biztonság kedvéért levélben, vagy E-Mail-ben!...
...Orfeusz, mivél éppen itt vagy látom, következö hirem van a Thais-ra vonatkozóan: a jegyárusitás hivatalosan 2005. ápr. 11.-vel indul, DE(!) ajánlották, hogy jegyvételi szándékodat közöld velük elöre a biztonság kedvéért levélben, vagy E-Mail-ben!...
3151 Orfeusz 2004-06-30 18:50:47 [Válasz erre: 3146 ramfis 2004-06-30 11:45:34]
Az nem zavar, hogy az opera kortárs művészet is lehet(kell is lennie) csak ne Alföldi által..számomra a rendezései iszonyatosak, erőltetten modern és mindenhol van napszemüveg..lehet, hogy Lukács Gy. ezért nem vállalta és Fokanov
Az nem zavar, hogy az opera kortárs művészet is lehet(kell is lennie) csak ne Alföldi által..számomra a rendezései iszonyatosak, erőltetten modern és mindenhol van napszemüveg..lehet, hogy Lukács Gy. ezért nem vállalta és Fokanov
3150 Búbánat 2004-06-30 15:55:03
Volt egy amerikai film, a címe ez volt: A lovakat lelövik, ugye? Lehet, hogy erre rímel Alföldi mondanivalója is? Pedig én is nagyon szeretem a lovakat.
Volt egy amerikai film, a címe ez volt: A lovakat lelövik, ugye? Lehet, hogy erre rímel Alföldi mondanivalója is? Pedig én is nagyon szeretem a lovakat.
3149 cilike 2004-06-30 15:24:27
Egyetértek. Nem rossz, amit mond. Ha Attila és Ezio nem lesznek homokosok, vagy Odabella nem szado-mazo jelmezben korbácsolja Forestot, akkor oké. Vannak ilyen jellegű félelmeim Alföldi kapcsán. De lehet, hogy rosszul ítélem meg.
Egyetértek. Nem rossz, amit mond. Ha Attila és Ezio nem lesznek homokosok, vagy Odabella nem szado-mazo jelmezben korbácsolja Forestot, akkor oké. Vannak ilyen jellegű félelmeim Alföldi kapcsán. De lehet, hogy rosszul ítélem meg.
3148 Megén 2004-06-30 13:18:30 [Válasz erre: 3147 Norma 2004-06-30 11:55:16]
A lovakat nem sajnálom én se. Ahogy elmondta az értelmezését nekem nincs gondom vele.
A lovakat nem sajnálom én se. Ahogy elmondta az értelmezését nekem nincs gondom vele.
3147 Norma 2004-06-30 11:55:16 [Válasz erre: 3146 ramfis 2004-06-30 11:45:34]
Nem bánt. A lovakat sem sajnálom, Alföldit idéztem.
Nem bánt. A lovakat sem sajnálom, Alföldit idéztem.
3146 ramfis 2004-06-30 11:45:34 [Válasz erre: 3144 Norma 2004-06-30 10:53:23]
És az nem lenne mindannyiunk számára ismerős, ha egy kosztümös koncertet látnánk, \"szép jelmezekkel\" szívre tett kézzel, széles gesztusokkal, színpad közepén álló hőssel. (A lovakat magam is sajnálom, bár szívem szerint idomított uszkárokat is szerepeltetnék, azt szeretné a nép.) Miért bánt egyeseket a gondolat, hogy az opera élő, kortáes művészet is lehet?
És az nem lenne mindannyiunk számára ismerős, ha egy kosztümös koncertet látnánk, \"szép jelmezekkel\" szívre tett kézzel, széles gesztusokkal, színpad közepén álló hőssel. (A lovakat magam is sajnálom, bár szívem szerint idomított uszkárokat is szerepeltetnék, azt szeretné a nép.) Miért bánt egyeseket a gondolat, hogy az opera élő, kortáes művészet is lehet?
3145 Megén 2004-06-30 11:20:48 [Válasz erre: 3144 Norma 2004-06-30 10:53:23]
Élet azért lehet. A mai napig láthatók a csatornák mentén azok a kőhurkok, ahova ezer évekkel ezelőtt a hajókat kötötték, és tulajdonképpen az egész nagyon életképes látvány ma is. Ha a háttérben a párás tenger egybeleng az éggel már megteremtődik a hangulata a helynek. Meglátjuk.
Élet azért lehet. A mai napig láthatók a csatornák mentén azok a kőhurkok, ahova ezer évekkel ezelőtt a hajókat kötötték, és tulajdonképpen az egész nagyon életképes látvány ma is. Ha a háttérben a párás tenger egybeleng az éggel már megteremtődik a hangulata a helynek. Meglátjuk.
3144 Norma 2004-06-30 10:53:23 [Válasz erre: 3143 Megén 2004-06-30 09:54:28]
Na, ez mind NEM lesz a Margitszigeten. A szegedi Faustból és a Mezzo közreműködéséből ítélve. Kissé aggasztó Alföldi mondata: \"nem lesznek lovak, nem lesz heroizmus, ÉLET lesz.\" Van ennek a közhelyes mondatnak még értelme? Azt, hogy mi az élet, láttuk már a Faust színpadán is. Most meg egy mindannyiunk számára ismerős élményt kapunk.
Na, ez mind NEM lesz a Margitszigeten. A szegedi Faustból és a Mezzo közreműködéséből ítélve. Kissé aggasztó Alföldi mondata: \"nem lesznek lovak, nem lesz heroizmus, ÉLET lesz.\" Van ennek a közhelyes mondatnak még értelme? Azt, hogy mi az élet, láttuk már a Faust színpadán is. Most meg egy mindannyiunk számára ismerős élményt kapunk.
3143 Megén 2004-06-30 09:54:28 [Válasz erre: 3140 frushena 2004-06-30 08:25:31]
És én voltam Aquileában. Csodaszép. Érdemes végigjárni, a dóm pedig egészen fantasztikus. Római emlékekre épített csoda. Olyan mozaikokat talán csak sziciliai faliképeken lehet még római időkből látni. És az egész olyan, mintha vizen úszna. Valaha nagy kikötőváros volt, még Rómánál is nagyobb.
És én voltam Aquileában. Csodaszép. Érdemes végigjárni, a dóm pedig egészen fantasztikus. Római emlékekre épített csoda. Olyan mozaikokat talán csak sziciliai faliképeken lehet még római időkből látni. És az egész olyan, mintha vizen úszna. Valaha nagy kikötőváros volt, még Rómánál is nagyobb.
3141 Búbánat 2004-06-30 09:24:24 [Válasz erre: 3140 frushena 2004-06-30 08:25:31]
Abban bízom, hogy a Verdi -zene csak meg marad az operából...És a zene ellenében nem fog drasztikus módszerekhez folyamodni. Ha mégis ilyet tenne, akkor az opera címét meg kéne változtatni, mondjuk \"Róbert\"-re...
Abban bízom, hogy a Verdi -zene csak meg marad az operából...És a zene ellenében nem fog drasztikus módszerekhez folyamodni. Ha mégis ilyet tenne, akkor az opera címét meg kéne változtatni, mondjuk \"Róbert\"-re...
3140 frushena 2004-06-30 08:25:31
Most akadtam rá! Alföldi kommentálja az Attilát. Álljon itt : \"Attila története Attila hun király, hosszú ostrom után elfoglalja Aquilea városát. Aquilea király elesik a harcban, lányát Odabellát a hunok fogságba ejtik. Ezio római hadvezér látogatja meg Attilát, szövetséget ajánl fel neki, csak azt kéri, hogy Itáliát hagyja meg a rómaiaknak. A hun király visszautasítja az ajánlatot. Odabella régi jegyese, Foresto felkeresi a lányt, és hűtlenséggel vádolja. Odabella elmondja, hogy azért maradt Attila közelében, hogy megbosszulhassa apja a halálát. A hun király azonnal meg akarja támadni Rómát, de rosszat álmodik, és ennek hatására eláll tervétől. Ezio meghívást kap Attilától, el is megy a lakomára. Foresto itt akarja megmérgezni a királyt, de Odabella közbeavatkozik, mert saját maga akar véget vetni rabtartója életének. Attila elhatározza, hogy megmentőjét másnap feleségül veszi. Az esküvő napján a király ellenségei, Odabella, Foresto, és Ezio egy helyen gyűlnek össze. Megjelenik Attila, és Odabella, amint megfogadta, leszúrja. Ennyi a \"történet? Kertész Iván: Operakalauzából. Alig negyed oldal. És mégis van számomra a \"sorok között\" egy másik történet. Ami kevésbé történelmi tabló, ami kevésbé hun romantika, ami kevésbé az a nagyszabású historikus legenda, ami nálunk él, ha Attila nevét meghalljuk. Valahogy ? az igencsak olyan, igazi \"verdis\" kórus-képek ellenére is -, mégis \"szűk\" a történet. Úgy értve, hogy négy ember \"egymást kerülgeti\", hogy hiába egyértelműek a viszonyok, hiába adott a gyűlölet, ami kell, hogy legyen mert a helyzet, a történelem megkívánja, mégis minden változik és semmi sem olyan, mint aminek lennie kellene, senki sem azt érzi, amit társadalmi, \"operai\" helyzetéből adódóan éreznie kellene. Mert a Világhódító is fél, és bizonytalan, mert a bosszúra éhes Odabellából is kitör a nő, és talán éppen Attila csalogatja elő. Mert a hazáját védő hadvezér sem mindig egyenes és becsületes, mert a szerelmes férfi is folyamatosan féltékeny, mert érzi, hogy nem úgy mennek a dolgok, nem azt érzi a \"szoprán\", amit éreznie kellene egy \"tenor\" iránt. Vagy legalább is bizonytalankodik. Szóval senkit se tévesszen meg ez a cím. Nem lesznek lovak, Nem lesz heriozmus, ÉLET lesz. Emberi történet. Fájdalmas és reménytelen vagy reményteli. Olyan, ami talán ismerős nekünk is. Én azon leszek. Bízom benne, hogy sikerül. Ja és a happy end is eléggé kétséges...\" Alföldi Róbert
Most akadtam rá! Alföldi kommentálja az Attilát. Álljon itt : \"Attila története Attila hun király, hosszú ostrom után elfoglalja Aquilea városát. Aquilea király elesik a harcban, lányát Odabellát a hunok fogságba ejtik. Ezio római hadvezér látogatja meg Attilát, szövetséget ajánl fel neki, csak azt kéri, hogy Itáliát hagyja meg a rómaiaknak. A hun király visszautasítja az ajánlatot. Odabella régi jegyese, Foresto felkeresi a lányt, és hűtlenséggel vádolja. Odabella elmondja, hogy azért maradt Attila közelében, hogy megbosszulhassa apja a halálát. A hun király azonnal meg akarja támadni Rómát, de rosszat álmodik, és ennek hatására eláll tervétől. Ezio meghívást kap Attilától, el is megy a lakomára. Foresto itt akarja megmérgezni a királyt, de Odabella közbeavatkozik, mert saját maga akar véget vetni rabtartója életének. Attila elhatározza, hogy megmentőjét másnap feleségül veszi. Az esküvő napján a király ellenségei, Odabella, Foresto, és Ezio egy helyen gyűlnek össze. Megjelenik Attila, és Odabella, amint megfogadta, leszúrja. Ennyi a \"történet? Kertész Iván: Operakalauzából. Alig negyed oldal. És mégis van számomra a \"sorok között\" egy másik történet. Ami kevésbé történelmi tabló, ami kevésbé hun romantika, ami kevésbé az a nagyszabású historikus legenda, ami nálunk él, ha Attila nevét meghalljuk. Valahogy ? az igencsak olyan, igazi \"verdis\" kórus-képek ellenére is -, mégis \"szűk\" a történet. Úgy értve, hogy négy ember \"egymást kerülgeti\", hogy hiába egyértelműek a viszonyok, hiába adott a gyűlölet, ami kell, hogy legyen mert a helyzet, a történelem megkívánja, mégis minden változik és semmi sem olyan, mint aminek lennie kellene, senki sem azt érzi, amit társadalmi, \"operai\" helyzetéből adódóan éreznie kellene. Mert a Világhódító is fél, és bizonytalan, mert a bosszúra éhes Odabellából is kitör a nő, és talán éppen Attila csalogatja elő. Mert a hazáját védő hadvezér sem mindig egyenes és becsületes, mert a szerelmes férfi is folyamatosan féltékeny, mert érzi, hogy nem úgy mennek a dolgok, nem azt érzi a \"szoprán\", amit éreznie kellene egy \"tenor\" iránt. Vagy legalább is bizonytalankodik. Szóval senkit se tévesszen meg ez a cím. Nem lesznek lovak, Nem lesz heriozmus, ÉLET lesz. Emberi történet. Fájdalmas és reménytelen vagy reményteli. Olyan, ami talán ismerős nekünk is. Én azon leszek. Bízom benne, hogy sikerül. Ja és a happy end is eléggé kétséges...\" Alföldi Róbert
3139 frushena 2004-06-30 00:03:59
DVD. http://www.musicweb.uk.net/classrev/2001/Sept01/Vivaldi_Orlando_DVD.jpg Esetleg ismeri valaki?
DVD. http://www.musicweb.uk.net/classrev/2001/Sept01/Vivaldi_Orlando_DVD.jpg Esetleg ismeri valaki?
3138 Nyúl 2004-06-29 18:58:54 [Válasz erre: 3137 Búbánat 2004-06-29 18:46:52]
Akkor biztos nem a Z.K. volt!
Akkor biztos nem a Z.K. volt!
3137 Búbánat 2004-06-29 18:46:52 [Válasz erre: 3134 Búbánat 2004-06-29 18:07:09]
Kifelejtettem: a művet a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar adják elő Pál Tamás vezényletével.
Kifelejtettem: a művet a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar adják elő Pál Tamás vezényletével.
3136 Búbánat 2004-06-29 18:40:40 [Válasz erre: 3135 Nyúl 2004-06-29 18:23:13]
Nem voltam jelen, de több napilapban is olvashatunk Zoltay Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatójának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakról. Sok egyéb érdekes programra kerül sor az augusztus 29. és szeptember 5. között zajló fesztivál ideje alatt.
Nem voltam jelen, de több napilapban is olvashatunk Zoltay Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatójának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakról. Sok egyéb érdekes programra kerül sor az augusztus 29. és szeptember 5. között zajló fesztivál ideje alatt.
3135 Nyúl 2004-06-29 18:23:13 [Válasz erre: 3134 Búbánat 2004-06-29 18:07:09]
Jól láttam, hogy Záborszky Kálmán ott volt a bejelentéskor?
Jól láttam, hogy Záborszky Kálmán ott volt a bejelentéskor?
3134 Búbánat 2004-06-29 18:07:09
Halevy ötfelvonásos operája, A zsidónő végre ismét előadásra kerül Budapesten! Az Operaház 1937-ben játszotta utoljára. A VII. Zsidó nyári fesztiválon hallhatjuk, a Dohány utcai zsinagógában, igaz, csak koncertszerű változatban. De lesz, s ez a lényeg. És számomra meglepetés erejével hatott az a bejelentés is, hogy Tokody énekli a főszerepet! A szereposztást egyébként világjáró művészekből válogatták össze: a hőstenort a bécsi Staatsoper vendégművésze ,a prágai Leo Marian Vodicka énekli, föllép Tanovitski orosz basszista, a pozsonyi Klein Ottokár, valamint az operaház fiatal tehetsége, a ciprusi Mitilineou Cleo. A bemutató időpontja: szeptember 2.
Halevy ötfelvonásos operája, A zsidónő végre ismét előadásra kerül Budapesten! Az Operaház 1937-ben játszotta utoljára. A VII. Zsidó nyári fesztiválon hallhatjuk, a Dohány utcai zsinagógában, igaz, csak koncertszerű változatban. De lesz, s ez a lényeg. És számomra meglepetés erejével hatott az a bejelentés is, hogy Tokody énekli a főszerepet! A szereposztást egyébként világjáró művészekből válogatták össze: a hőstenort a bécsi Staatsoper vendégművésze ,a prágai Leo Marian Vodicka énekli, föllép Tanovitski orosz basszista, a pozsonyi Klein Ottokár, valamint az operaház fiatal tehetsége, a ciprusi Mitilineou Cleo. A bemutató időpontja: szeptember 2.
3133 Sesto 2004-06-29 08:57:51 [Válasz erre: 3131 Orfeusz 2004-06-28 20:40:26]
Aha,...akkor lehet, hogy vkivel összekevertelek-Bartoli-ügyben, mindegy-bár meg voltam gyözödve róla, hogy Te emlitetted La Cecilia-t is... Tévedtem! Normann-t nagyon szerettem fénykorában-iszonyúan sokoldalú volt/és tudott lenni, de amit újabban(=értsd olyan 5-7 éve) müvel: felvonultatja legújabb, még pompásabb nagyestélyi kollekcióit, ünnepelteti magát stb., annak kevés köze van a zenésszinházhoz, az csupán üres manir, \"Affentheater\"...
Aha,...akkor lehet, hogy vkivel összekevertelek-Bartoli-ügyben, mindegy-bár meg voltam gyözödve róla, hogy Te emlitetted La Cecilia-t is... Tévedtem! Normann-t nagyon szerettem fénykorában-iszonyúan sokoldalú volt/és tudott lenni, de amit újabban(=értsd olyan 5-7 éve) müvel: felvonultatja legújabb, még pompásabb nagyestélyi kollekcióit, ünnepelteti magát stb., annak kevés köze van a zenésszinházhoz, az csupán üres manir, \"Affentheater\"...
3132 frushena 2004-06-29 00:17:29
Ariodantéban remek.
Ariodantéban remek.
3131 Orfeusz 2004-06-28 20:40:26 [Válasz erre: 3130 Sesto 2004-06-28 11:12:45]
Végülis szeretem Bartolit, talán akkora rajongó nem vagyok(még), annyi mindent még nem hallottam tőle.. A koncerthausban egyébként lesz szeptemberben Jessie Normann dalest, Te szereted Őt?
Végülis szeretem Bartolit, talán akkora rajongó nem vagyok(még), annyi mindent még nem hallottam tőle.. A koncerthausban egyébként lesz szeptemberben Jessie Normann dalest, Te szereted Őt?
3130 Sesto 2004-06-28 11:12:45 [Válasz erre: 3127 Orfeusz 2004-06-26 16:57:05]
Na tessék: látod, hamarabb rátaláltál, mint én itt helyben,...bár bevallom, nem is igen votl alkalmam keresni... Azt tudtam, hogy nem STOP-es \"akció\" lesz, mert az évadtervet már végigfutottam!(=tehát igy kétesélyes maradt a játszma: Konzerthaus, vagy Musikverein) Jó darab a Thais, vagy 2 hete hallgattam utoljára a Sills-Milnes-Gedda-hármas fémjelezte EMI-felvételt! Orfeusz, ha nem tévedek Te vagy nagy Bartoli-rajongó: tegnap áriaestet adott a Musikverein-bab, várom én is a visszhangokat, nem lehettem ott-ez egy korábbra tervezett koncert \"pótlása\" volt, mivel a korábbi terminust betegség miatt lemondta...
Na tessék: látod, hamarabb rátaláltál, mint én itt helyben,...bár bevallom, nem is igen votl alkalmam keresni... Azt tudtam, hogy nem STOP-es \"akció\" lesz, mert az évadtervet már végigfutottam!(=tehát igy kétesélyes maradt a játszma: Konzerthaus, vagy Musikverein) Jó darab a Thais, vagy 2 hete hallgattam utoljára a Sills-Milnes-Gedda-hármas fémjelezte EMI-felvételt! Orfeusz, ha nem tévedek Te vagy nagy Bartoli-rajongó: tegnap áriaestet adott a Musikverein-bab, várom én is a visszhangokat, nem lehettem ott-ez egy korábbra tervezett koncert \"pótlása\" volt, mivel a korábbi terminust betegség miatt lemondta...
3129 janomano 2004-06-26 20:01:59
Háhá! Ez jó volt! A Trubadúr Alagna-Georghiu-Hampson-Diadkova-Pappano Minden ott volt. A vége meg különösen. Nukleáris lökés! :-) (Kár, hogy nem élő, mint a Don Carlos.)
Háhá! Ez jó volt! A Trubadúr Alagna-Georghiu-Hampson-Diadkova-Pappano Minden ott volt. A vége meg különösen. Nukleáris lökés! :-) (Kár, hogy nem élő, mint a Don Carlos.)
3128 frushena 2004-06-26 17:15:35 [Válasz erre: 3127 Orfeusz 2004-06-26 16:57:05]
És a MET-ben is Rodelinda - ként! :)
És a MET-ben is Rodelinda - ként! :)
3127 Orfeusz 2004-06-26 16:57:05
Sesto! Valóban fellép Renée Fleming Bécsben méghozzá a Thaisban, koncertszerű előadásban, Thomas Hampson partnereként a Wiener Koncerthausban..éljen nagyon boldog vagyok..csak a honlapon nincs mikor kezdődik a jegyvásárlás, az előadás egyszer(!) lesz, 2005 júniusában. Bővebb információ-www.koncerthaus.at :)))))))))))))))))))))
Sesto! Valóban fellép Renée Fleming Bécsben méghozzá a Thaisban, koncertszerű előadásban, Thomas Hampson partnereként a Wiener Koncerthausban..éljen nagyon boldog vagyok..csak a honlapon nincs mikor kezdődik a jegyvásárlás, az előadás egyszer(!) lesz, 2005 júniusában. Bővebb információ-www.koncerthaus.at :)))))))))))))))))))))
3126 Orfeusz 2004-06-26 16:34:23
Nagy élmény lehetett a Mazeppa is, én \"csak\" a Pikk dámát láttam..de valami fantasztikus élmény volt, mivel a Bartók élőben közvetítte, azt hiszem ezt más is tapasztalhatta.. A hatalmas, örök élmény számomra és úgy gondolom az egész közönség számára JELENA OBRACZOVA jelentette, egy élő legenda, egy hatalmas énekes, aki már jó pár évtizede ostromolja az operaszínpadokat. Talán minden idők legjobb hercegnője ő a Pikk dámában, félelmetes már megjelenése is, nagy, borzas hajával és bámulatos, erőteljes, sötét mélységeivel, ilyen hangú énekesnő azt hiszem ritkán születik. A hideg kirázza az embert mikor meghallja azt a kemény, ördögi hangját, Csajkovszkij valahogy így képzelhette el az öreg, gonosz hercegnőt. Bár az előadás koncertszerű volt, Ő eljátszotta az egész híres jelenetet, remegett minden tagja, eleinte azt hittem beteg, de nem csak játszott..döbbenetes élmény volt, a nézőtéren síri csend, majd a felvonás után hatalmas ünnep, mindenki a Művésznőt éljenezte, a nézőtéren ülő Marton házaspárral együtt. tejesen a hatása alá kerültem, de mindeki a nézőtéren..mindenki az előadás után róla beszélt, Marton Éva elsőként gratulált neki(színpadhoz közel ültem, így láthattam heves ölelkezésüket) A koncertszerű előadásmód egyébként \"megölte\" az operát, hisz az egész zene mozdulatok után kiált..Obraczovan kíűl egyedül Vaszilij Gerello(Tomszkij gróf) játszott, a maga természetességével, vidámságával, nagy sikert aratott. Olga Romanko mint Liza semmi különöset nem nyújtott számomra, talán ő rá mondják , hogy tipikus orosz szporán. Még mindenképp kiemelném Igor Morozovot(Jeleckij) és Lilit Grigorian(Paulina). Hermannt éneklő Mikahil Davidoff nekem nem tesztett, kevés szenvedély volt a hangjában, elég hidegen énekelt. De összevetve Obraczova miatt örök élmény marad az este.
Nagy élmény lehetett a Mazeppa is, én \"csak\" a Pikk dámát láttam..de valami fantasztikus élmény volt, mivel a Bartók élőben közvetítte, azt hiszem ezt más is tapasztalhatta.. A hatalmas, örök élmény számomra és úgy gondolom az egész közönség számára JELENA OBRACZOVA jelentette, egy élő legenda, egy hatalmas énekes, aki már jó pár évtizede ostromolja az operaszínpadokat. Talán minden idők legjobb hercegnője ő a Pikk dámában, félelmetes már megjelenése is, nagy, borzas hajával és bámulatos, erőteljes, sötét mélységeivel, ilyen hangú énekesnő azt hiszem ritkán születik. A hideg kirázza az embert mikor meghallja azt a kemény, ördögi hangját, Csajkovszkij valahogy így képzelhette el az öreg, gonosz hercegnőt. Bár az előadás koncertszerű volt, Ő eljátszotta az egész híres jelenetet, remegett minden tagja, eleinte azt hittem beteg, de nem csak játszott..döbbenetes élmény volt, a nézőtéren síri csend, majd a felvonás után hatalmas ünnep, mindenki a Művésznőt éljenezte, a nézőtéren ülő Marton házaspárral együtt. tejesen a hatása alá kerültem, de mindeki a nézőtéren..mindenki az előadás után róla beszélt, Marton Éva elsőként gratulált neki(színpadhoz közel ültem, így láthattam heves ölelkezésüket) A koncertszerű előadásmód egyébként \"megölte\" az operát, hisz az egész zene mozdulatok után kiált..Obraczovan kíűl egyedül Vaszilij Gerello(Tomszkij gróf) játszott, a maga természetességével, vidámságával, nagy sikert aratott. Olga Romanko mint Liza semmi különöset nem nyújtott számomra, talán ő rá mondják , hogy tipikus orosz szporán. Még mindenképp kiemelném Igor Morozovot(Jeleckij) és Lilit Grigorian(Paulina). Hermannt éneklő Mikahil Davidoff nekem nem tesztett, kevés szenvedély volt a hangjában, elég hidegen énekelt. De összevetve Obraczova miatt örök élmény marad az este.
3125 janomano 2004-06-26 00:22:30 [Válasz erre: 3124 Búbánat 2004-06-25 22:05:07]
Jó kis beszámoló! Érdekes, nem tudom, hogy hol, de nemrég olvastam Mazeppa hetman történetét. Ilyen társulatokat meg lehetne hívni nyugodtan Bp-re is, vagy nincs elég üres színház nyáron? :-o
Jó kis beszámoló! Érdekes, nem tudom, hogy hol, de nemrég olvastam Mazeppa hetman történetét. Ilyen társulatokat meg lehetne hívni nyugodtan Bp-re is, vagy nincs elég üres színház nyáron? :-o
3124 Búbánat 2004-06-25 22:05:07
Nem várok vele holnapig, itt, a Nemzeti Színházhoz közeli internetezőben írom e sorokat jegyzeteimre és friss élményeimre támaszkodva, hiszen pár perce ért végett Csajkovszkij Mazeppája. Amikor korábban úgy fogalmaztam, hogy az idei miskolci fesztiválon elsősorban az orosz zeneszerző ritkán látható és hallható három operájára koncentrálok, még nem sejtettem, hogy a programban ma este harmadikként bemutatott operaritkaság elementáris sikerével a tarsolyomban fogom „helyzetjelentésemet” közreadni és beszámolóimat zárni, amely legalább volt akkora, mint a tegnap esti Pikk dáma sztárokkal teletűzdelt hangversenyszerű produkciója. Igaz, a Jolantha és Az orleansi szűz előadások is szenzációt keltettek, de a ma esti előadás utáni tomboló lelkesedésre nem számítottam. Még tele a fejem élménnyel, kicsit kábult vagyok attól a varázslattól, amit a kijevi Ukrán Nemzeti Tavasz Sevcsenko Opera-és Balettszínház vendégjátékával bennünket részesített. Annyi bizonyos, hogy ez az opera még azokat is leveszi lábáról, akik egyébként nem szeretik Csajkovszkijt és operáit, vagy csak az Anyegint és a Pikk dámát „jegyzik”. Nem csak azért, mert a librettó Puskin elbeszélő költeményéből (Poltava) készült, és hát – ha Puskin, akkor már fél siker. Hanem, mert a szerző tudatosan előtérbe állította a színpadszerűség követelményeit, s akárcsak Az orleansi szűz esetében, a főhősök, egyéni életsorsok, egymás közötti kapcsolatok zeneileg hiteles ábrázolását ebben a műben is mesterien ötvözte a korabeli francia nagyopera műfajának jellegzetességeivel: a kontrasztos drámai hatásokkal, a cselekmény bonyolításának feszültségével; egymást követik a vérbosszú, a kínvallatás, az őrülés jelenetei. E vérgőzös események ellenére is az opera szerintem kiegyensúlyozottabb, egységesebb az Az orleansi szűznél. Úgy látszik Csajkovszkij képzelete otthonosabban mozgott a hazai környezetben, és Puskin hőskölteménye természetszerűleg közelebb állt lelkéhez, mint Schiller drámája. Csajkovszkijt érdekelte az orosz nemzet történelme, s nem véletlen, hogy ez a műve kifejezetten hazafias kicsengésűre „sikeredett”. A Mazeppa cselekménye, mint említettem, történelmi tényeken alapul: a kozákok Mazeppa (bariton) vezetésével csatlakoztak XII. Károly svéd király I. (Nagy) Péter cár ellen támadó csapataihoz, a támadók azonban a poltavai csatában (1709) megsemmisítő vereséget szenvedtek. Mazeppa történelmi szerepe máig vitatott: hős volt-e, aki megpróbálta népét az orosz elnyomás alól felszabadítani vagy köpönyegforgató kalandor, aki kegyetlenkedéseivel csak tetézte kozákjai szenvedését. Jót akart-e, amikor ellentmondást nem tűrő keménységgel fogta össze e nehezen megzabolázható népcsoportot, vagy csak féktelen hatalomvágyát elégítette ki. Amit láttunk ma este, nem kétséges, az utóbbi, Puskin által megfogalmazott verziót erősíti. Az operában jelentős szerepe van a kórusnak, minden kép hatalmas kórustablókba ágyazódik. Nagyon tetszett az első felvonásból a nyitójelenet, amelyben Marija (szoprán) és udvarlója, Andrej (tenor) a szerelemről énekelnek, de míg a a kozák legény reménytelenül a lányba, Marija a nálánál vagy ötven évvel idősebb Mazeppába (bariton) szerelmes. Csajkovszkij zenéje érzékletesen fejezi ki ezt a különös szituációt. A második jelenet a lány apjának, Kocsubejnek (basszus) egy földbirtokosnak a házában játszódik. Ide egy nagyon szép táncjelenetet (gopak) komponált a szerző, s a kórussal kiegészített tablóból aztán mindenki megdöbbenésére kiderül, hogy a lány a vendégségbe érkezett Mazeppát, a kozákok hetmanját választja, s vele távozik az udvarházból. A harmadik jelenetet, s egyben az első felvonást Csajkovszkij egy gyönyörű, tetszetős kvartettel zárja, amelyben az apa és felesége (alt), Iszkra (bar), a szolgájuk, valamint Andrej bosszút fogadnak és tervet szőnek, hogy a cár fogassa el Mazeppát. Nagyon szép, magas csúcspontokat énekelnek szólamaikban a szereplők. A közönség fokról fokra hevítette magát, míg az első finálé már vastapssal ért véget. De a java csak ezután következett. Roppant hatásos a második felvonás első képe, amely Mazeppa kastélyának föld alatti tömlöcében játszódik. Ebben a jelenetben már arról van szó, hogy mivel Kocsubej nem tudott belenyugodni leánya elvesztésébe, apai sértettsége, büszkesége okán is összeesküvés vádjával beárulta Mazeppát a cárnál, aki azonban nem hitt neki, sőt, kiszolgáltatta Mazeppának. Ő pedig bosszúból megkínoztatja volt barátját és elrendeli kivégzését. A második jelenet talán az egész opera csúcspontja. Mazeppa kastélyának egyik termében vagyunk. Előbb Mazeppa ariózójából megtudjuk, hogy mennyire rabja lett Marijának. A zenekari kíséret dominál az áradó dallamú gyönyörű énekszólam felett. Fergeteges sikere volt ezzel a kiváló hangi képességekről tanúbizonyságot tett Roman Mayborodának. Aztán betoppan a szerelmes Marija, aki még nem tudja, hogy apja ott van a tömlöcben. Egy rendkívül nívós, erőteljes és emlékezetes kettősben bontakozik ki a két szereplő közötti viszony. Igazi drámai jelenet, amely módot ad az énekeseknek kiváló kvalitásaikról képet nyújtani. És a meseszövés megzenésítése, a feszültség fokozása, amely a zenekari szövetben és az énekszólamokban olyan csodálatosan meg van szerkesztve, odaszegezi a nézőt a székéhez. Aztán jön a csúcs. Amikor elmegy Mazeppa, megjelenik a titokban ideérkezett Kocsubej asszonya, s közli a lánnyal, hogy apját Mazeppa elfogatta, kínoztatja, s másnap hajnalban kivégezteti, nincs már sok idő hátra, siessenek, hátha még időben érkeznek megmenteni őt. Marija teljesen összeomlik e hírekre. A két nő itt énekel egy olyan fantasztikus drámai erejű duettet, hogy tombolt a közönség. A harmadik jelenetben pedig megtörténik a nép siratásával a hátérben a kivégzés, s már későn érkezik Marija és az anyja. Nagyon szépen megoldott, megrendezett kép volt, mesteri muzsikával. A harmadik felvonás egy zenekari közjátékkal kezdődik. Ez is Csajkovszkij zsenijét dicséri. A zeneszerző a zenében ábrázolja a csatát: a kozákok, élükön Mazeppával, összefogva a svédekkel elbukták az ütközetet az orvul megtámadott oroszokkal szemben. Mazeppának menekülnie kell. Mazeppa, hogy mentse magát, megpróbálja az árulás gyanúját Kocsubej egykori híveire terelni, s erre kapóra jön az alkalom, amikor megpillantja a Kocsubej elpusztult háza közelében a cár csapatait segítő Andrej érkeztét. Andrej, Marija egykori udvarlója bosszút akar állni Mazeppán, azonban a kardpárbajt követően Mazeppa lelövi, amelyben halálos sebet kap. Közben megjelenik Marija, aki az apja megöletésétől, az atamán gonoszságától és kegyetlenkedésétől eszét vesztette. Nem ismeri fel a férfit. S ő hiába hívja, hogy tartson vele, nem engedelmeskedik neki. S itt érkezünk el az opera talán legköltőibb, legérzelmesebb, legmeghatóbb jelenetéhez, az opera fináléjához. Hadd emeljem ki itt a bűntudattól gyötört és megtébolyodott Marija szépséges bölcső (altató) dalát. Az elborult elméjű Marija rátalál egykori szerelmére, a haldokló Andrejre. A szerencsétlen férfit kisgyermeknek nézi, fejét ölébe veszi és a halottnak halkan, gyengéden megrázó altatódalt énekel szerelmese felett, majd maga is élettelenül hanyatlik rá. Ezzel a megható és felkavaró lírai jelenettel, igazi katarzissal zárul az opera. Felejthetetlen pillanatok. És mondhatom, egyúttal, a szerepet megformáló ukrán szoprán, Oksana Dyka megdicsőülését is hozta ez a zárójelenet. Kénytelen voltam kissé részletesebben szólni az egyes jelenetek tartalmáról, hisezn szinte ismeretlen opera ez, és hogy akik nem lehettek jelen ezen a forró sikerű operaelőadáson, legalább némi fogalmat alkothassanak arról, miről maradtak le. Az ukrán opera vendégjátékával ízelítőt adott tudása javából, s csak elismerés jár érte mindazoknak, akik meghívták őket ezzel az operával ide a fesztiválra. Adós vagyok még a többi közreműködővel, csak felsorolásszerűen említem meg őket: Kocsubej – Mykola Shopsha, Andrej – Alexander Vostyahov, Kocsubej felesége – Lyudmyla Yurchenko, Orlik, Mazeppa szolgája – Bogdan Taras. A rendező Dmytro Hnatjuk volt, aki ügyesen játszatta be a Nemzeti Színház viszonylag szűk színpadát, az adott körülmények között jól kihasználta a színpad mélységét, hogy elhelyezhesse és mozgathassa a szereplőket és a nagy kórust. Nem tudom, hogy ki „jegyzi” a díszletet és a jelmezt, mindenesetre a rendezéssel összhangban megkaptuk azt a látványvilágot, amely egy történelmi nagyopera külsőségeit illeti. Vezényelt: Volodymyr Kozhukhar, akinek elévülhetetlen érdeme volt a „zajos” sikerben, az orchester a zenekari árokban mindenesetre hozta azt a hangzást, amit a rendelkezésre álló szűk keresztmetszet lehetővé tett. És ez önmagában is már figyelemreméltó tett. Végezetül, köszönet jár a szervezőknek, hogy az ismert színpadi művek mellett mi nézők megismerhettünk három külföldi társulatot, akik jóvoltából három olyan Csajkovszkij operát láthattunk, amelyeket napjainkban szinte kizárólag a szláv nyelvterületen működő színházak tartanak a repertoárjukon, másutt történő elővételére nagy ritkán, kuriózumként kerül csak sor. Kívánom és remélem, hogy a holnap gálával véget érő Bartók + Csajkovszkij operafesztiválhoz hasonló, ilyen nagyvonalú, színvonalú – neves énekesekben, társulatokban, operai kínálatban –, látnivalóban és hallgatnivalóban gazdag programokkal telített programsorozatnak lehessünk részesei jövőre is Miskolcon, a már előzetesként beharangozott és meghirdetett Bartók + Belcanto operafesztivál időtartama alatt.
Nem várok vele holnapig, itt, a Nemzeti Színházhoz közeli internetezőben írom e sorokat jegyzeteimre és friss élményeimre támaszkodva, hiszen pár perce ért végett Csajkovszkij Mazeppája. Amikor korábban úgy fogalmaztam, hogy az idei miskolci fesztiválon elsősorban az orosz zeneszerző ritkán látható és hallható három operájára koncentrálok, még nem sejtettem, hogy a programban ma este harmadikként bemutatott operaritkaság elementáris sikerével a tarsolyomban fogom „helyzetjelentésemet” közreadni és beszámolóimat zárni, amely legalább volt akkora, mint a tegnap esti Pikk dáma sztárokkal teletűzdelt hangversenyszerű produkciója. Igaz, a Jolantha és Az orleansi szűz előadások is szenzációt keltettek, de a ma esti előadás utáni tomboló lelkesedésre nem számítottam. Még tele a fejem élménnyel, kicsit kábult vagyok attól a varázslattól, amit a kijevi Ukrán Nemzeti Tavasz Sevcsenko Opera-és Balettszínház vendégjátékával bennünket részesített. Annyi bizonyos, hogy ez az opera még azokat is leveszi lábáról, akik egyébként nem szeretik Csajkovszkijt és operáit, vagy csak az Anyegint és a Pikk dámát „jegyzik”. Nem csak azért, mert a librettó Puskin elbeszélő költeményéből (Poltava) készült, és hát – ha Puskin, akkor már fél siker. Hanem, mert a szerző tudatosan előtérbe állította a színpadszerűség követelményeit, s akárcsak Az orleansi szűz esetében, a főhősök, egyéni életsorsok, egymás közötti kapcsolatok zeneileg hiteles ábrázolását ebben a műben is mesterien ötvözte a korabeli francia nagyopera műfajának jellegzetességeivel: a kontrasztos drámai hatásokkal, a cselekmény bonyolításának feszültségével; egymást követik a vérbosszú, a kínvallatás, az őrülés jelenetei. E vérgőzös események ellenére is az opera szerintem kiegyensúlyozottabb, egységesebb az Az orleansi szűznél. Úgy látszik Csajkovszkij képzelete otthonosabban mozgott a hazai környezetben, és Puskin hőskölteménye természetszerűleg közelebb állt lelkéhez, mint Schiller drámája. Csajkovszkijt érdekelte az orosz nemzet történelme, s nem véletlen, hogy ez a műve kifejezetten hazafias kicsengésűre „sikeredett”. A Mazeppa cselekménye, mint említettem, történelmi tényeken alapul: a kozákok Mazeppa (bariton) vezetésével csatlakoztak XII. Károly svéd király I. (Nagy) Péter cár ellen támadó csapataihoz, a támadók azonban a poltavai csatában (1709) megsemmisítő vereséget szenvedtek. Mazeppa történelmi szerepe máig vitatott: hős volt-e, aki megpróbálta népét az orosz elnyomás alól felszabadítani vagy köpönyegforgató kalandor, aki kegyetlenkedéseivel csak tetézte kozákjai szenvedését. Jót akart-e, amikor ellentmondást nem tűrő keménységgel fogta össze e nehezen megzabolázható népcsoportot, vagy csak féktelen hatalomvágyát elégítette ki. Amit láttunk ma este, nem kétséges, az utóbbi, Puskin által megfogalmazott verziót erősíti. Az operában jelentős szerepe van a kórusnak, minden kép hatalmas kórustablókba ágyazódik. Nagyon tetszett az első felvonásból a nyitójelenet, amelyben Marija (szoprán) és udvarlója, Andrej (tenor) a szerelemről énekelnek, de míg a a kozák legény reménytelenül a lányba, Marija a nálánál vagy ötven évvel idősebb Mazeppába (bariton) szerelmes. Csajkovszkij zenéje érzékletesen fejezi ki ezt a különös szituációt. A második jelenet a lány apjának, Kocsubejnek (basszus) egy földbirtokosnak a házában játszódik. Ide egy nagyon szép táncjelenetet (gopak) komponált a szerző, s a kórussal kiegészített tablóból aztán mindenki megdöbbenésére kiderül, hogy a lány a vendégségbe érkezett Mazeppát, a kozákok hetmanját választja, s vele távozik az udvarházból. A harmadik jelenetet, s egyben az első felvonást Csajkovszkij egy gyönyörű, tetszetős kvartettel zárja, amelyben az apa és felesége (alt), Iszkra (bar), a szolgájuk, valamint Andrej bosszút fogadnak és tervet szőnek, hogy a cár fogassa el Mazeppát. Nagyon szép, magas csúcspontokat énekelnek szólamaikban a szereplők. A közönség fokról fokra hevítette magát, míg az első finálé már vastapssal ért véget. De a java csak ezután következett. Roppant hatásos a második felvonás első képe, amely Mazeppa kastélyának föld alatti tömlöcében játszódik. Ebben a jelenetben már arról van szó, hogy mivel Kocsubej nem tudott belenyugodni leánya elvesztésébe, apai sértettsége, büszkesége okán is összeesküvés vádjával beárulta Mazeppát a cárnál, aki azonban nem hitt neki, sőt, kiszolgáltatta Mazeppának. Ő pedig bosszúból megkínoztatja volt barátját és elrendeli kivégzését. A második jelenet talán az egész opera csúcspontja. Mazeppa kastélyának egyik termében vagyunk. Előbb Mazeppa ariózójából megtudjuk, hogy mennyire rabja lett Marijának. A zenekari kíséret dominál az áradó dallamú gyönyörű énekszólam felett. Fergeteges sikere volt ezzel a kiváló hangi képességekről tanúbizonyságot tett Roman Mayborodának. Aztán betoppan a szerelmes Marija, aki még nem tudja, hogy apja ott van a tömlöcben. Egy rendkívül nívós, erőteljes és emlékezetes kettősben bontakozik ki a két szereplő közötti viszony. Igazi drámai jelenet, amely módot ad az énekeseknek kiváló kvalitásaikról képet nyújtani. És a meseszövés megzenésítése, a feszültség fokozása, amely a zenekari szövetben és az énekszólamokban olyan csodálatosan meg van szerkesztve, odaszegezi a nézőt a székéhez. Aztán jön a csúcs. Amikor elmegy Mazeppa, megjelenik a titokban ideérkezett Kocsubej asszonya, s közli a lánnyal, hogy apját Mazeppa elfogatta, kínoztatja, s másnap hajnalban kivégezteti, nincs már sok idő hátra, siessenek, hátha még időben érkeznek megmenteni őt. Marija teljesen összeomlik e hírekre. A két nő itt énekel egy olyan fantasztikus drámai erejű duettet, hogy tombolt a közönség. A harmadik jelenetben pedig megtörténik a nép siratásával a hátérben a kivégzés, s már későn érkezik Marija és az anyja. Nagyon szépen megoldott, megrendezett kép volt, mesteri muzsikával. A harmadik felvonás egy zenekari közjátékkal kezdődik. Ez is Csajkovszkij zsenijét dicséri. A zeneszerző a zenében ábrázolja a csatát: a kozákok, élükön Mazeppával, összefogva a svédekkel elbukták az ütközetet az orvul megtámadott oroszokkal szemben. Mazeppának menekülnie kell. Mazeppa, hogy mentse magát, megpróbálja az árulás gyanúját Kocsubej egykori híveire terelni, s erre kapóra jön az alkalom, amikor megpillantja a Kocsubej elpusztult háza közelében a cár csapatait segítő Andrej érkeztét. Andrej, Marija egykori udvarlója bosszút akar állni Mazeppán, azonban a kardpárbajt követően Mazeppa lelövi, amelyben halálos sebet kap. Közben megjelenik Marija, aki az apja megöletésétől, az atamán gonoszságától és kegyetlenkedésétől eszét vesztette. Nem ismeri fel a férfit. S ő hiába hívja, hogy tartson vele, nem engedelmeskedik neki. S itt érkezünk el az opera talán legköltőibb, legérzelmesebb, legmeghatóbb jelenetéhez, az opera fináléjához. Hadd emeljem ki itt a bűntudattól gyötört és megtébolyodott Marija szépséges bölcső (altató) dalát. Az elborult elméjű Marija rátalál egykori szerelmére, a haldokló Andrejre. A szerencsétlen férfit kisgyermeknek nézi, fejét ölébe veszi és a halottnak halkan, gyengéden megrázó altatódalt énekel szerelmese felett, majd maga is élettelenül hanyatlik rá. Ezzel a megható és felkavaró lírai jelenettel, igazi katarzissal zárul az opera. Felejthetetlen pillanatok. És mondhatom, egyúttal, a szerepet megformáló ukrán szoprán, Oksana Dyka megdicsőülését is hozta ez a zárójelenet. Kénytelen voltam kissé részletesebben szólni az egyes jelenetek tartalmáról, hisezn szinte ismeretlen opera ez, és hogy akik nem lehettek jelen ezen a forró sikerű operaelőadáson, legalább némi fogalmat alkothassanak arról, miről maradtak le. Az ukrán opera vendégjátékával ízelítőt adott tudása javából, s csak elismerés jár érte mindazoknak, akik meghívták őket ezzel az operával ide a fesztiválra. Adós vagyok még a többi közreműködővel, csak felsorolásszerűen említem meg őket: Kocsubej – Mykola Shopsha, Andrej – Alexander Vostyahov, Kocsubej felesége – Lyudmyla Yurchenko, Orlik, Mazeppa szolgája – Bogdan Taras. A rendező Dmytro Hnatjuk volt, aki ügyesen játszatta be a Nemzeti Színház viszonylag szűk színpadát, az adott körülmények között jól kihasználta a színpad mélységét, hogy elhelyezhesse és mozgathassa a szereplőket és a nagy kórust. Nem tudom, hogy ki „jegyzi” a díszletet és a jelmezt, mindenesetre a rendezéssel összhangban megkaptuk azt a látványvilágot, amely egy történelmi nagyopera külsőségeit illeti. Vezényelt: Volodymyr Kozhukhar, akinek elévülhetetlen érdeme volt a „zajos” sikerben, az orchester a zenekari árokban mindenesetre hozta azt a hangzást, amit a rendelkezésre álló szűk keresztmetszet lehetővé tett. És ez önmagában is már figyelemreméltó tett. Végezetül, köszönet jár a szervezőknek, hogy az ismert színpadi művek mellett mi nézők megismerhettünk három külföldi társulatot, akik jóvoltából három olyan Csajkovszkij operát láthattunk, amelyeket napjainkban szinte kizárólag a szláv nyelvterületen működő színházak tartanak a repertoárjukon, másutt történő elővételére nagy ritkán, kuriózumként kerül csak sor. Kívánom és remélem, hogy a holnap gálával véget érő Bartók + Csajkovszkij operafesztiválhoz hasonló, ilyen nagyvonalú, színvonalú – neves énekesekben, társulatokban, operai kínálatban –, látnivalóban és hallgatnivalóban gazdag programokkal telített programsorozatnak lehessünk részesei jövőre is Miskolcon, a már előzetesként beharangozott és meghirdetett Bartók + Belcanto operafesztivál időtartama alatt.
3123 Sesto 2004-06-25 15:40:02 [Válasz erre: 3118 cilike 2004-06-24 12:54:24]
Cilike!-éppen most hallgatom Dessay egyik korongját, már csak önkontroll miatt is, hogy jól emlékeztem-e... Tehát Mozart-darabok és a \"kriitkus idöszak\" körül -ill. közvetlenül azelött készült a felvétel, nos ahogy tegnap is irtam: drámaibb akcentusokra azért rápakol rendesen torokból, mindenféle \"mellékzörejekkel\" kisegészitve a kifejezést, viszont futamai tökéletesek, ergo \"minél magasabb annál biztosabb\", staccato-i is lenyügözöek-ez lenne az \"igazi fegyvere\".
Cilike!-éppen most hallgatom Dessay egyik korongját, már csak önkontroll miatt is, hogy jól emlékeztem-e... Tehát Mozart-darabok és a \"kriitkus idöszak\" körül -ill. közvetlenül azelött készült a felvétel, nos ahogy tegnap is irtam: drámaibb akcentusokra azért rápakol rendesen torokból, mindenféle \"mellékzörejekkel\" kisegészitve a kifejezést, viszont futamai tökéletesek, ergo \"minél magasabb annál biztosabb\", staccato-i is lenyügözöek-ez lenne az \"igazi fegyvere\".
3122 frushena 2004-06-24 16:47:34
Július 20.-án esetleg megy valaki Gyulára? A Kolozsvári Magyar Állami Opera mutatja be ERKEL FERENC : DÓZSA GYÖRGY c. operáját. Ha jól tudom ők vállalkoztak arra, hogy Erkel összes operáját bemutatják.
Július 20.-án esetleg megy valaki Gyulára? A Kolozsvári Magyar Állami Opera mutatja be ERKEL FERENC : DÓZSA GYÖRGY c. operáját. Ha jól tudom ők vállalkoztak arra, hogy Erkel összes operáját bemutatják.
3121 Gertrud 2004-06-24 16:26:07
Csodalatosan szep koncertelmenyben volt tegnap este reszem a Bordeaux-i Operaban!!! HUI HE, kinai szopran Puccini-Verdi-Cilea-Mascagni estje fantasztikus nagy sikert aratott! Katartikus Vissi d\'arte, Adriana aria, stb (2 oras koncert) utan 40 perces szunni nem akaro taps utan meg harom raadast enekelt, koztuk egy fantasztikus Mio babbino caro-t!!! Az egyetlen gond az volt a koncerttel, hogy egyszer vege lett...
Csodalatosan szep koncertelmenyben volt tegnap este reszem a Bordeaux-i Operaban!!! HUI HE, kinai szopran Puccini-Verdi-Cilea-Mascagni estje fantasztikus nagy sikert aratott! Katartikus Vissi d\'arte, Adriana aria, stb (2 oras koncert) utan 40 perces szunni nem akaro taps utan meg harom raadast enekelt, koztuk egy fantasztikus Mio babbino caro-t!!! Az egyetlen gond az volt a koncerttel, hogy egyszer vege lett...
3120 opera 2004-06-24 14:27:43
A szereposztások kapcsán többen egekig magasztalták Rálikot. Emlékeztetnék mindenkit, hogy őt Győriványi egy meghallgatás után szerződtette az Operába. Kapott is érte eleget. Hogy lehet valakire olyan nehéz szerepeket osztani, mint Alice, Lady Macbeth, Liza. Csakhogy a művésznő ezeket mind bámulatos sikerre vitte. Győriványi tűzte ki a Saloméra is, amelyet a bölcs öregurak először elvettek tőle, majd feltalálva a spanyolviaszt, egy évre rá odaadtak neki. Így járt Lee is.
A szereposztások kapcsán többen egekig magasztalták Rálikot. Emlékeztetnék mindenkit, hogy őt Győriványi egy meghallgatás után szerződtette az Operába. Kapott is érte eleget. Hogy lehet valakire olyan nehéz szerepeket osztani, mint Alice, Lady Macbeth, Liza. Csakhogy a művésznő ezeket mind bámulatos sikerre vitte. Győriványi tűzte ki a Saloméra is, amelyet a bölcs öregurak először elvettek tőle, majd feltalálva a spanyolviaszt, egy évre rá odaadtak neki. Így járt Lee is.
