11743 WarteNur 2006-04-27 20:01:58 [Válasz erre: 11740 peturka 2006-04-27 11:08:54]
Ugye Ocsovait és Bentchet nem gondolod komolyan, amikor a legjobb magyar tenort keresed az ismerősödnek?Bentch ráadásul nem is magyar!Ocsovai meg,hát..... a jótól is messze van, nemhogy a legjobbaktól. Kelen se jó már igazán, és inkább a \"százéves\" kategóriába sorolható. Fiatalok? Talán Fekete, Kiss B., Kovácsházi, bár a két utóbbi épp most forgácsolja szét a hangját a Stolzingival, Fekete meg nem énekel májusban , mostanság többet van külföldön, mint itthon. Azaz várj csak, valami koncerten fellép a Matávval májusban.
Ugye Ocsovait és Bentchet nem gondolod komolyan, amikor a legjobb magyar tenort keresed az ismerősödnek?Bentch ráadásul nem is magyar!Ocsovai meg,hát..... a jótól is messze van, nemhogy a legjobbaktól. Kelen se jó már igazán, és inkább a \"százéves\" kategóriába sorolható. Fiatalok? Talán Fekete, Kiss B., Kovácsházi, bár a két utóbbi épp most forgácsolja szét a hangját a Stolzingival, Fekete meg nem énekel májusban , mostanság többet van külföldön, mint itthon. Azaz várj csak, valami koncerten fellép a Matávval májusban.
11742 Búbánat 2006-04-27 15:19:15
A tegnapi zeneakadémiai\"romantikus\" operaest fénypontja és erőssége kétségtelenül Lukács Gyöngyi és teljesítménye volt. Én is a Méregáriára voltam elsősorban vevő, amit tényleg briliánsul oldott meg (Toscájától ezúttal nem voltam annyira oda). De jó lenne, ha az Operában újra repertoáron lenne a Gioconda, és Lukácsot kérnék fel a címszerepre! Mint elsősorban Verdi-rajongó, A végzet hatalmából a Leonora –„Pace” –ja sem hagyott közömbösen. Lukács szuggesztív tolmácsolásában újra és újra öröm ezt a gyönyörű áriát meghallgatni. Ezt a darabot is jó lenne ismét a színpadon látni – vele! González Mónika is mindig elbűvöl, most sem volt másképp. Viszont meglepve konstatáltam, hogy hangja mennyire sötétebb és drámaibb a korábbi önmagához képest. Nem is olyan régen az Operában Dinorah Árnyéktáncát énekelte elismerő módon; könnyed, világos szopránja után most sokkal súlyosabb szerepeket „talált” magának, de övé az érdem, hogy ezeket is mind szépen oldotta meg, különösen a Pillangókisasszony „Cseresznyevirág-kettősében” tetszett nagyon az alakítása. A Traviataja már kevésbé elégített ki, aminek az lehet az oka, hogy amikor utoljára láttam vele az Erkel Színházban, talán két éve annak, mélységesen meghatott a csodálatos lírai énekével, a szerep megformálásával. Még a fülemben élnek az ő akkori gyönyörű, felkavaró hangzuhatagjai; úgy látszik az eltelt két év is hosszú idő, mert most mintha váltás küszöbére ért volna: a hangja a magasságokban mintha kissé forszírozott volna. Én is amondó vagyok, ha nem muszáj, ne kísérletezgessen, őrizze meg hangjának frissességét, hajlékonyságát, magasságát, és mindazt, amellyel annyiszor lefegyverzett, elkábított varázslatos lénye. Balatoni Éva csalódást jelentett számomra, bár hozzáteszem, a két áriája a Sámson és Delilából még így is sokkal jobban tetszett, mint pár éve Mészöly Katalin megformálása a Bakáts-téri teljes produkcióban. Szuzukija és Ebolija csak imitt amott emlékeztetett a régi ideálokra, a hang egykor volt szépségeire, erősségeire. És kissé fáradt benyomást tett rám, s látszott rajta, ennek ő is a tudatában van. Bándi Jánostól pedig ízelítőt kaptunk arra nézve, hogyan lehet elrontani egy alapvetően lírai fogantatású áriát (Rigolettó – Mantuai herceg: „kesztyű”) azzal, hogy úgy énekli, mintha Otelló vagy Radames bőrébe bújna. Ez a szerep félreértelmezése. Nem minden a nagy hang, ezt jól tanúsította a kvartettben a tenor szólamának alul intonálása, amit a „hősies” hangvétel sem palástolt. Viszont a Bajazzók-ária nagyszerűen sikerült és a Don Carlos Szabadság-kettősében is jól helytállt, amelyek méltán váltották ki a közönség egészének az elismerését. Kálmándi Mihály Verdi számait (Rigolettó II.felv., Az álarcosbál III. felv., Don Carlos Szabadság-kettősében) a megszokott – visszafogott - hőfokon, nem különösebben izgalmas kifejezésmóddal adta elő; ahogyan a Lukács Gyöngyivel együtt énekelt Santuzza - Alfió kettősből is nála hiányzott a tűz, a lobogás, a kicsattanó dráma, úgy ezekben az amúgy tökéletesen megoldott gyönyörű Verdi áriákban is nélkülöznünk kellett mindezt. „Kakukktojásként” fellépett még az operagálán a Szegedről érkezett Kelemen Zoltán, ki mindössze egy éneklési lehetőséget kapott, a prológot énekelte a Bajazzókból. Elfogadhatóan. Őt egyébként úgy tíz éve láttam –hallottam először, amikor mint fiatal pályakezdő énekes, bemutatkozási lehetőséget kapott A szerelmi bájital Dulcamara figurájának eléneklésére a nemzetközi belcanto énekversenyen, amelyet az említett opera szerepeire írtak ki. A nemzetközi zsűri elnöke Joan Sutherland volt, s ha jól emlékszem, Kelemen egy közönségdíjjal távozhatott. Azóta eltelt években az ígéretes indulás, ha nemzetközi karriert nem is hozott számára, de itthon megbecsült művésze a szegedi operának. A Deák András irányításával fellépett BM Szimfonikus zenekar megállt a helyzet lábán és a vártnál színvonalasabb zenekari kíséretet produkált (Faust-balett 7. szám, és egy - egy intermezzo a Parasztbecsületből és a Manon Lescautból), szerintem a közreműködő énekesek és mi is meg lehetünk elégedve munkájukkal, és a továbbiakban érdeklődéssel vegyes figyelemmel kísérhetjük-követhetjük jövőbeni hangversenyeiket.
A tegnapi zeneakadémiai\"romantikus\" operaest fénypontja és erőssége kétségtelenül Lukács Gyöngyi és teljesítménye volt. Én is a Méregáriára voltam elsősorban vevő, amit tényleg briliánsul oldott meg (Toscájától ezúttal nem voltam annyira oda). De jó lenne, ha az Operában újra repertoáron lenne a Gioconda, és Lukácsot kérnék fel a címszerepre! Mint elsősorban Verdi-rajongó, A végzet hatalmából a Leonora –„Pace” –ja sem hagyott közömbösen. Lukács szuggesztív tolmácsolásában újra és újra öröm ezt a gyönyörű áriát meghallgatni. Ezt a darabot is jó lenne ismét a színpadon látni – vele! González Mónika is mindig elbűvöl, most sem volt másképp. Viszont meglepve konstatáltam, hogy hangja mennyire sötétebb és drámaibb a korábbi önmagához képest. Nem is olyan régen az Operában Dinorah Árnyéktáncát énekelte elismerő módon; könnyed, világos szopránja után most sokkal súlyosabb szerepeket „talált” magának, de övé az érdem, hogy ezeket is mind szépen oldotta meg, különösen a Pillangókisasszony „Cseresznyevirág-kettősében” tetszett nagyon az alakítása. A Traviataja már kevésbé elégített ki, aminek az lehet az oka, hogy amikor utoljára láttam vele az Erkel Színházban, talán két éve annak, mélységesen meghatott a csodálatos lírai énekével, a szerep megformálásával. Még a fülemben élnek az ő akkori gyönyörű, felkavaró hangzuhatagjai; úgy látszik az eltelt két év is hosszú idő, mert most mintha váltás küszöbére ért volna: a hangja a magasságokban mintha kissé forszírozott volna. Én is amondó vagyok, ha nem muszáj, ne kísérletezgessen, őrizze meg hangjának frissességét, hajlékonyságát, magasságát, és mindazt, amellyel annyiszor lefegyverzett, elkábított varázslatos lénye. Balatoni Éva csalódást jelentett számomra, bár hozzáteszem, a két áriája a Sámson és Delilából még így is sokkal jobban tetszett, mint pár éve Mészöly Katalin megformálása a Bakáts-téri teljes produkcióban. Szuzukija és Ebolija csak imitt amott emlékeztetett a régi ideálokra, a hang egykor volt szépségeire, erősségeire. És kissé fáradt benyomást tett rám, s látszott rajta, ennek ő is a tudatában van. Bándi Jánostól pedig ízelítőt kaptunk arra nézve, hogyan lehet elrontani egy alapvetően lírai fogantatású áriát (Rigolettó – Mantuai herceg: „kesztyű”) azzal, hogy úgy énekli, mintha Otelló vagy Radames bőrébe bújna. Ez a szerep félreértelmezése. Nem minden a nagy hang, ezt jól tanúsította a kvartettben a tenor szólamának alul intonálása, amit a „hősies” hangvétel sem palástolt. Viszont a Bajazzók-ária nagyszerűen sikerült és a Don Carlos Szabadság-kettősében is jól helytállt, amelyek méltán váltották ki a közönség egészének az elismerését. Kálmándi Mihály Verdi számait (Rigolettó II.felv., Az álarcosbál III. felv., Don Carlos Szabadság-kettősében) a megszokott – visszafogott - hőfokon, nem különösebben izgalmas kifejezésmóddal adta elő; ahogyan a Lukács Gyöngyivel együtt énekelt Santuzza - Alfió kettősből is nála hiányzott a tűz, a lobogás, a kicsattanó dráma, úgy ezekben az amúgy tökéletesen megoldott gyönyörű Verdi áriákban is nélkülöznünk kellett mindezt. „Kakukktojásként” fellépett még az operagálán a Szegedről érkezett Kelemen Zoltán, ki mindössze egy éneklési lehetőséget kapott, a prológot énekelte a Bajazzókból. Elfogadhatóan. Őt egyébként úgy tíz éve láttam –hallottam először, amikor mint fiatal pályakezdő énekes, bemutatkozási lehetőséget kapott A szerelmi bájital Dulcamara figurájának eléneklésére a nemzetközi belcanto énekversenyen, amelyet az említett opera szerepeire írtak ki. A nemzetközi zsűri elnöke Joan Sutherland volt, s ha jól emlékszem, Kelemen egy közönségdíjjal távozhatott. Azóta eltelt években az ígéretes indulás, ha nemzetközi karriert nem is hozott számára, de itthon megbecsült művésze a szegedi operának. A Deák András irányításával fellépett BM Szimfonikus zenekar megállt a helyzet lábán és a vártnál színvonalasabb zenekari kíséretet produkált (Faust-balett 7. szám, és egy - egy intermezzo a Parasztbecsületből és a Manon Lescautból), szerintem a közreműködő énekesek és mi is meg lehetünk elégedve munkájukkal, és a továbbiakban érdeklődéssel vegyes figyelemmel kísérhetjük-követhetjük jövőbeni hangversenyeiket.
11741 martuni 2006-04-27 11:12:57
Tegnap este elég rossz hangulatban, egy fárasztó nap után estem be a Zeneakadémiára. Azt gondoltam, hogy nem is fogok végig maradni, de hát sokszor van az úgy, hogy nem az történik, amit mi elképzelünk. Ez a romantikus operaest például egészen jóra sikeredett. A zenekar persze nem tartozik a legjobbak közé, viszont nagyon meg akartak felelni, és ez többé kevésbé sikerült is. Deák András karmester az elején igen izgult / látszott is rajta rendesen/ de aztán egyre jobb lett. A fellépő művészek, főleg az énekesnők nagyon elegánsak voltak, ezzel is emelve a koncert fényét. Kálmándi Mihály hozta megszokott formáját, akinek szép tónusú hangja mellé /szerintem/ unalmas interpretáció társul. Itt egy kérdés: a prológot miért nem ő énekelte? Balatoni Éváról nem tudok mit írni, ha csak azt nem, hogy túl nehéz áriákat választott. Főleg Eboli áriája volt számára eléggé problematikus. Gonzálesz Mónika kellemes meglepetés volt, mert úgy emlékszem, hogy amikor utoljára hallottam az Operában, akkor igen fáradt hangon énekelt. Tegnap viszont nagyon szépen, meggyőzően szólaltatta meg Puccini és Verdi áriáit. Megjegyezném, hogy a helyében akkor sem mennék erősebb repertoár felé, mert szép lírai szopránjának megárthatnak a drámaibb szerepek. Bándi János is hozta formáját a Canio áriájában, viszont a mantuai herceg részletei nekem nem tetszettek. Nem az övé, és ízléstelen ezeket az áriákat ilyen vastagon énekelni. Jobb lett volna valamit az ő nagy szerepei közül előadni. Az operaest fénye természetesen Lukács Gyöngyi művésznő volt, akinak már első belépése pillanatában megváltozott az atmoszféra a teremben. Bevallom, hogy Tosca csodálatos imája, valamint a pace ária számomra nem volt meglepetés, mert sokszor hallottam tőle, mégis a művésznő hangja maga a csoda! Amit művel vele, ahogyan /nem tudok mást írni/ a lelke megszólal a hangján keresztül, ez az, amire igen kevesen képesek. Bevallom, hogy a méregáriát vártam a legjobban, de ez minden várakozásomat felülmúlta. Egyszerűen ezt hallani kellett volna! Az áriában megszólaló kétvonalas h majdnem szétvetette a terem falait. Egyetértettem a mellettem ülőkkel, hogy Gioconda áriáját jobban elénekelni talán nem is lehet. Végére maradt az elmaradhatatlan Rigoletto négyes, és a közönség üdvrivalgása. Örültem, hogy végül is elmentem.
Tegnap este elég rossz hangulatban, egy fárasztó nap után estem be a Zeneakadémiára. Azt gondoltam, hogy nem is fogok végig maradni, de hát sokszor van az úgy, hogy nem az történik, amit mi elképzelünk. Ez a romantikus operaest például egészen jóra sikeredett. A zenekar persze nem tartozik a legjobbak közé, viszont nagyon meg akartak felelni, és ez többé kevésbé sikerült is. Deák András karmester az elején igen izgult / látszott is rajta rendesen/ de aztán egyre jobb lett. A fellépő művészek, főleg az énekesnők nagyon elegánsak voltak, ezzel is emelve a koncert fényét. Kálmándi Mihály hozta megszokott formáját, akinek szép tónusú hangja mellé /szerintem/ unalmas interpretáció társul. Itt egy kérdés: a prológot miért nem ő énekelte? Balatoni Éváról nem tudok mit írni, ha csak azt nem, hogy túl nehéz áriákat választott. Főleg Eboli áriája volt számára eléggé problematikus. Gonzálesz Mónika kellemes meglepetés volt, mert úgy emlékszem, hogy amikor utoljára hallottam az Operában, akkor igen fáradt hangon énekelt. Tegnap viszont nagyon szépen, meggyőzően szólaltatta meg Puccini és Verdi áriáit. Megjegyezném, hogy a helyében akkor sem mennék erősebb repertoár felé, mert szép lírai szopránjának megárthatnak a drámaibb szerepek. Bándi János is hozta formáját a Canio áriájában, viszont a mantuai herceg részletei nekem nem tetszettek. Nem az övé, és ízléstelen ezeket az áriákat ilyen vastagon énekelni. Jobb lett volna valamit az ő nagy szerepei közül előadni. Az operaest fénye természetesen Lukács Gyöngyi művésznő volt, akinak már első belépése pillanatában megváltozott az atmoszféra a teremben. Bevallom, hogy Tosca csodálatos imája, valamint a pace ária számomra nem volt meglepetés, mert sokszor hallottam tőle, mégis a művésznő hangja maga a csoda! Amit művel vele, ahogyan /nem tudok mást írni/ a lelke megszólal a hangján keresztül, ez az, amire igen kevesen képesek. Bevallom, hogy a méregáriát vártam a legjobban, de ez minden várakozásomat felülmúlta. Egyszerűen ezt hallani kellett volna! Az áriában megszólaló kétvonalas h majdnem szétvetette a terem falait. Egyetértettem a mellettem ülőkkel, hogy Gioconda áriáját jobban elénekelni talán nem is lehet. Végére maradt az elmaradhatatlan Rigoletto négyes, és a közönség üdvrivalgása. Örültem, hogy végül is elmentem.
11740 peturka 2006-04-27 11:08:54
Köszönöm, akkor Lukács. És tenor? Kelent látom abban az időszakban, őt ismerem. Bentch? Ocsovay? Azokon a napokon lenne itt az amerikai ismerős.
Köszönöm, akkor Lukács. És tenor? Kelent látom abban az időszakban, őt ismerem. Bentch? Ocsovay? Azokon a napokon lenne itt az amerikai ismerős.
11739 frushena 2006-04-27 00:18:36
Én és a romantika... ;) Nagy nehézségek árán, de itthon vagyok a ZAK-ról. Azt kell mondjam, hogy kifejezetten jólesett ez a romantikus este. Azt nem állítom, hogy beleszerettem Puccinibe, de igazán jól sikerült. Haladok sorban : A műsor Leoncavallo : Bajazzók c. operájának prológjával kezdődött Kelemen Zoltán tolmácsolásában. Nekem tetszett, bár néhol kissé halknak tűnt. A második produkció szintén Leoncavallo volt Bándi Jánossal. Canio áriáját énekelte a tőle megszokott magas színvonalon. Hatalmas hanggal bír. Nem szeretném ha kiabálna velem. Őt González Mónika követte aki Puccini : Turandotjából Liut énekelte a harmadik felvonásból. Igazán szépre sikerült! Még nem hallottam Liut énekelni de nem kellett csalódnom. Számomra viszont természetesen Violetta áriája volt a csúcs a harmadik felvonásból. Gonzálezt nem egyszer, nem kétszer hallottam és láttam Verdi : Traviata c. operájában, de ma este valami több, valami plussz volt az előadásában. A legjobb Violetta amit eddig hallottam tőle. Megkönnyeztem! Viszont nem csak nekem tetszett. :) Szép kis ovációt kapott! Meg is illetődött kicsit. BRAVO!!! Pillangóasszony nagyáriája tetszett! Annyit megjegyeznék, hogy elsőre így elénekelni ... le a kalappal! Amúgy meg nem értek Puccinihez. Jó hangos volt! Ez biztos! (És még azt mondják, hogy Wagnert nehéz énekelni... Még annyit megjegyeznék, hogy a Violetta ária elé betenni egy Faust balettzenét ... Háááát ... Falat lehet vele bontani. Valahogy nem passzol egy ilyen érzelmekkel teli ária elé.) :) Fog ő olyan Pillangókat énekelni, hogy mind a tíz újjunkat \"megnyaljuk\" utána. Balatoni Éva és a Saint-Seans áriák tetszettek. Ebolit tökéletesnek nem nevezném. Kálmándi is szépen helytállt, mind Verdi világában & Mascagni : Parasztbecsületében. Lukács Gyöngyi! Szerintem bőven elég ha csak annyit írok, hogy \"Lukács Gyöngyi drámai szoprán.\" Ezzel mindent elmondtam ... BRAVO!! A záró kvartett nagyon jó volt! A zenekar is szépen játszott. Összességében egy kellemes estnek lehettem részese köszönet érte!!!
Én és a romantika... ;) Nagy nehézségek árán, de itthon vagyok a ZAK-ról. Azt kell mondjam, hogy kifejezetten jólesett ez a romantikus este. Azt nem állítom, hogy beleszerettem Puccinibe, de igazán jól sikerült. Haladok sorban : A műsor Leoncavallo : Bajazzók c. operájának prológjával kezdődött Kelemen Zoltán tolmácsolásában. Nekem tetszett, bár néhol kissé halknak tűnt. A második produkció szintén Leoncavallo volt Bándi Jánossal. Canio áriáját énekelte a tőle megszokott magas színvonalon. Hatalmas hanggal bír. Nem szeretném ha kiabálna velem. Őt González Mónika követte aki Puccini : Turandotjából Liut énekelte a harmadik felvonásból. Igazán szépre sikerült! Még nem hallottam Liut énekelni de nem kellett csalódnom. Számomra viszont természetesen Violetta áriája volt a csúcs a harmadik felvonásból. Gonzálezt nem egyszer, nem kétszer hallottam és láttam Verdi : Traviata c. operájában, de ma este valami több, valami plussz volt az előadásában. A legjobb Violetta amit eddig hallottam tőle. Megkönnyeztem! Viszont nem csak nekem tetszett. :) Szép kis ovációt kapott! Meg is illetődött kicsit. BRAVO!!! Pillangóasszony nagyáriája tetszett! Annyit megjegyeznék, hogy elsőre így elénekelni ... le a kalappal! Amúgy meg nem értek Puccinihez. Jó hangos volt! Ez biztos! (És még azt mondják, hogy Wagnert nehéz énekelni... Még annyit megjegyeznék, hogy a Violetta ária elé betenni egy Faust balettzenét ... Háááát ... Falat lehet vele bontani. Valahogy nem passzol egy ilyen érzelmekkel teli ária elé.) :) Fog ő olyan Pillangókat énekelni, hogy mind a tíz újjunkat \"megnyaljuk\" utána. Balatoni Éva és a Saint-Seans áriák tetszettek. Ebolit tökéletesnek nem nevezném. Kálmándi is szépen helytállt, mind Verdi világában & Mascagni : Parasztbecsületében. Lukács Gyöngyi! Szerintem bőven elég ha csak annyit írok, hogy \"Lukács Gyöngyi drámai szoprán.\" Ezzel mindent elmondtam ... BRAVO!! A záró kvartett nagyon jó volt! A zenekar is szépen játszott. Összességében egy kellemes estnek lehettem részese köszönet érte!!!
11738 frushena 2006-04-26 17:06:38
Teljes romantikában telt a napom. :) Szegény (vagy nem szegény) kollégák kaptak ma Verdit eleget. És egy kis Puccinit. Gálára valaki?
Teljes romantikában telt a napom. :) Szegény (vagy nem szegény) kollégák kaptak ma Verdit eleget. És egy kis Puccinit. Gálára valaki?
11737 Fatális Fater 2006-04-26 14:23:58 [Válasz erre: 11734 peturka 2006-04-26 07:49:40]
Hát, ha itthon lenne 18. és 23-án akkor Lukács Gyöngyi Toscáját érdemes lenne megmutatni neki. És nagyon ajánlható lenne a Művészetek palotájában Verdi Requiemje Sümegivel és Wiedemannal. (De ott a férfi szólisták nem magyarok, legfeljebb magyar állampolgárok, mármint Fokanov.)
Hát, ha itthon lenne 18. és 23-án akkor Lukács Gyöngyi Toscáját érdemes lenne megmutatni neki. És nagyon ajánlható lenne a Művészetek palotájában Verdi Requiemje Sümegivel és Wiedemannal. (De ott a férfi szólisták nem magyarok, legfeljebb magyar állampolgárok, mármint Fokanov.)
11736 frushena 2006-04-26 08:39:54 [Válasz erre: 11734 peturka 2006-04-26 07:49:40]
Kinek mi, vagy ki a legjobb! Ezt így nehéz ...
Kinek mi, vagy ki a legjobb! Ezt így nehéz ...
11735 Heiner Lajos 2006-04-26 07:52:07 [Válasz erre: 11734 peturka 2006-04-26 07:49:40]
Sztem vegyél neki egy-egy CD-t Simánditól és Osváthtól, ezek legalább tutik.
Sztem vegyél neki egy-egy CD-t Simánditól és Osváthtól, ezek legalább tutik.
11734 peturka 2006-04-26 07:49:40
Segítsetek: amerikai ismerősöm hazalátogat májusban, és szeretné megnézni a legjobb magyar szopránt és tenort, de \"ne legyen százéves\" (ezt tőle idéztem). Kit ajánlanátok? Kösz, előre is.
Segítsetek: amerikai ismerősöm hazalátogat májusban, és szeretné megnézni a legjobb magyar szopránt és tenort, de \"ne legyen százéves\" (ezt tőle idéztem). Kit ajánlanátok? Kösz, előre is.
11733 cleofide 2006-04-25 15:18:51 [Válasz erre: 11732 operátor 2006-04-24 21:54:34]
Nem is art; durvan Handel valamint korabarokk centrikus volt...
Nem is art; durvan Handel valamint korabarokk centrikus volt...
11732 operátor 2006-04-24 21:54:34 [Válasz erre: 11731 orlandofurioso 2006-04-24 11:36:44]
gondolom. a mögött már koncepció van, hogy most 5 handel és 1 monteverdi operát leépítenek...
gondolom. a mögött már koncepció van, hogy most 5 handel és 1 monteverdi operát leépítenek...
11731 orlandofurioso 2006-04-24 11:36:44 [Válasz erre: 11730 operátor 2006-04-23 11:28:27]
Ezért láttam a minap egy csomó produkciónál a következő szezonban Kent Nagano nevét?
Ezért láttam a minap egy csomó produkciónál a következő szezonban Kent Nagano nevét?
11730 operátor 2006-04-23 11:28:27
barokk opera kedvelők figyelmébe ajánlom, hogy a müncheni \"barokk-centrumban\" idén köszön le sir peter jonas és jó pár barokk produkciót most lehet ott utoljára látni. bővebben: opera.uw.hu - Bayerische Barock 2006!
barokk opera kedvelők figyelmébe ajánlom, hogy a müncheni \"barokk-centrumban\" idén köszön le sir peter jonas és jó pár barokk produkciót most lehet ott utoljára látni. bővebben: opera.uw.hu - Bayerische Barock 2006!
11729 orlandofurioso 2006-04-23 00:00:23
Kérdés. A Brillant Classics átvette az Opus Arte Milánói Scala DVD-felvételeit. Ez azt jelenti hogy olcsóbban hozzáférhetők? És vajon ugyanaz a képminőség? Magyarországon foglalkozik a Brillant kiadványok forgalmazásával valaki?
Kérdés. A Brillant Classics átvette az Opus Arte Milánói Scala DVD-felvételeit. Ez azt jelenti hogy olcsóbban hozzáférhetők? És vajon ugyanaz a képminőség? Magyarországon foglalkozik a Brillant kiadványok forgalmazásával valaki?
11728 borlo 2006-04-20 18:14:43
Kedves WG! meghallgattatott, mindhárom felvételét időröl időre, Polgár László két éve énekelte itt, de tavaly és az idén nem jött. most tehát ha Parsifalt akarunk, azt kellett hallgatni aki volt, tavaly és az idén is. most nem jártunk rosszul. majd juniusban meglátjuk, az milyen lesz a müpában.
Kedves WG! meghallgattatott, mindhárom felvételét időröl időre, Polgár László két éve énekelte itt, de tavaly és az idén nem jött. most tehát ha Parsifalt akarunk, azt kellett hallgatni aki volt, tavaly és az idén is. most nem jártunk rosszul. majd juniusban meglátjuk, az milyen lesz a müpában.
11727 WiseGentleman 2006-04-20 02:23:16 [Válasz erre: 11720 Hangyász 2006-04-19 09:05:22]
A lelkész és Golicin jelenete egyébként csak a Sosztakovics-féle hangszerelésben szerepel, a Rimszkij-Korszakov-féle változatban nincs.
A lelkész és Golicin jelenete egyébként csak a Sosztakovics-féle hangszerelésben szerepel, a Rimszkij-Korszakov-féle változatban nincs.
11726 WiseGentleman 2006-04-20 02:08:29
Ha jól tudom, Alfred Muff a zürichi Rózsalovag előadáson énekelte Ochs bárót. Az előadása teljesen korrekt volt, ugyanakkor egy igazi Gurnemanzért kéretik meghallgatni Gottlob Frick-et, Hans Hotter-t, magyar mezőnyben pedig Polgár Lászlót.
Ha jól tudom, Alfred Muff a zürichi Rózsalovag előadáson énekelte Ochs bárót. Az előadása teljesen korrekt volt, ugyanakkor egy igazi Gurnemanzért kéretik meghallgatni Gottlob Frick-et, Hans Hotter-t, magyar mezőnyben pedig Polgár Lászlót.
11725 borlo 2006-04-19 23:06:41
jó volt, nekem tetszett, inkább baritonális, mint mély basszus, nagyon szép hangszínnel, jó játékkal, éreztette a különbséget az első és harmadik felvonás történése között
jó volt, nekem tetszett, inkább baritonális, mint mély basszus, nagyon szép hangszínnel, jó játékkal, éreztette a különbséget az első és harmadik felvonás történése között
11724 janomano 2006-04-19 19:56:30 [Válasz erre: 11723 borlo 2006-04-19 19:43:51]
Alfred Muff milyen volt?
Alfred Muff milyen volt?
11723 borlo 2006-04-19 19:43:51
kifejezetten szép előadás volt a P. amíg ilyenre sor kerülhet, valamit azért kap a közönség. érződött, hogy a művészek is szerették az előadást. tegyük hozzá, midössze kétszer megy /ment/ évek óta.
kifejezetten szép előadás volt a P. amíg ilyenre sor kerülhet, valamit azért kap a közönség. érződött, hogy a művészek is szerették az előadást. tegyük hozzá, midössze kétszer megy /ment/ évek óta.
11722 Hangyász 2006-04-19 10:17:22 [Válasz erre: 11721 martuni 2006-04-19 09:16:57]
Közben megtaláltam, az \"Opernglas\" c. fórumba írta be egy hozzászóló.
Közben megtaláltam, az \"Opernglas\" c. fórumba írta be egy hozzászóló.
11721 martuni 2006-04-19 09:16:57 [Válasz erre: 11720 Hangyász 2006-04-19 09:05:22]
Ez az egész Hovanscsina szereposztás egy nagy hasraütés volt, amiről egy illetékes művész sem tudott. A Máo-ban ez a felújítás biztos, hogy nem volt betervezve. Persze ennél sokkal meglepőbb szereposztásokkal lehet majd a jövő évadban találkozni.
Ez az egész Hovanscsina szereposztás egy nagy hasraütés volt, amiről egy illetékes művész sem tudott. A Máo-ban ez a felújítás biztos, hogy nem volt betervezve. Persze ennél sokkal meglepőbb szereposztásokkal lehet majd a jövő évadban találkozni.
11720 Hangyász 2006-04-19 09:05:22 [Válasz erre: 11710 telramund 2006-04-18 11:56:32]
Hát a Hovanscsina az az opera, amelyből a kevesebb több. A lelkész és Golicin jelenete és Szuzanna szektás nyavalygása unalmas és együttesen kb. félóra időmegtakarítást jelent.
Hát a Hovanscsina az az opera, amelyből a kevesebb több. A lelkész és Golicin jelenete és Szuzanna szektás nyavalygása unalmas és együttesen kb. félóra időmegtakarítást jelent.
11719 cleofide 2006-04-19 08:56:41
Tegnapelott volt a Mitridate. Meglepoen jo eloadas volt (mondjuk nem is biralnam nagyon ha mar hazai). Az ismertetoben leirtak, hogy Lampugnani tartotta kezben az eloadast. Igy van, es mint Hasse egyik kivalo tanitvanya minden fortelyt atadott Mozart-nak. A zene egy JC Bach, Hasse, Jommelli fele csodas kevereknyelv. A 3 felvonasos felosztashoz ragaszkodas igen jo otlet volt, mivel Mozart sajnos eltert a konvencioktol es az anyageros ariakat csak a mu elejere koncentralta. Az alapszabaly az volt, hogy az elso felvonas a fohosok intro ariait tartalmazza (ezek a legigenyesebbek), a masodik felvonasban a mellekszereplok aktivak (ez a legsablonosabb resz; piheno a fohosoknek), es csupan a felvonasvegi exit szam bravuros. A harmadik felvonasban visszatero fohosok ismet bravuros ariakat kapnak. A kis piheno a 2. es 3. felvonas kozott az alapvetoen gyengebb utolso felvonas elott erot adott. A zenekar eleg jo volt bar a kurtok gyakran kisse szetcsusztak, de ez altalanos natur hangszereknel. Kolonits Klara enekelt talan a legjobban, bar feminin hangkepzese nem passzolt ehhez a nadragszerephez. Bartoli agresszivitasa elony ebben az esetben. Gonzalez Monika az intro ariaval igen megkinlodott, es elegge kente a a fioraturakat, de a tovabbi konnyebb ariakban nagyon jol helytallt bar meg eloben sem tudta a konzerv Dessay-t feledtetni. Hangszine jobban passzolna mondjuk egy alt kasztralt szerephez (inkabb Bartolis igy Sifare jobb valasztas lett volna), mindenestre a gyors ariakban nem eleg agilis azokhoz a felelmetes a roulade-okhoz. Aspasia es Sifare masodik felvonasvegi kettose azonban felemelo volt. Artur Stefanowicz, nem egy Brian Asawa az biztos, eron felul probal disziteni es fura testhelyzetekben keres tamaszt a rekeszenek. De most az Orlandohoz hasonloan legalabb megtanulta a szerepet (nem ugy mint a kiscelli Tigrane eseteben). Timothy Bentch mellett nem ereztem Giuseppe Sabbatini hianyat, sot hangkepzeset autentikusabbnak itelnem. A mellekszereplok adekvat modon oldottak meg a feladatukat. Igyekeztem korhuen a megfelelo helyen tapsolni es felbosszantott amikor Gyongyosi Levente rogton benyomta a continuot hatasszunetet sem hagyva. Egy ilyen muben persze zart szamokrol (closed numbers) van szo amit szo szerint kell erteni. Tehat onmagukban is megallo erzelmi exploziok. Ezert hallgatni is hangversenyszeruen kell, es persze tobbszor, hiszen a temakkal, mellektemakkal, temamaorzsakkal valo jatszadozas sokkal bonyolultabb zenei texturat eredemenyez egy \"d\'al segno\" eseteben mint egy linearis (kiirt, thorough written) romantikus arianal. Mozart felelmetes erzekkel ismerte fel mely szerzok miben voltak jok sajat koraban. A lirai ariaknal JC Bach-ot utanozza, a hnagszerelesben szinten ra es Jommelli-re hajaz. A dinamikat Jommelli-tol veszi. A dramai arikban Hasse es kozvetitoi (Lampugnani) visszhangzanak. Ha a peldakent szolgalo (es utanzott, hiszen tobb direkt tematvetelt is hallhattunk) muvet Jommelli: Armiada-jat vesszuk azt kell mondanom, nehany sikeres utanzas egynemely szempontbol felul is mulja azt. Globalisan megsem eri el annak szinvonalat. A grand scena-k messze nem oly szervezettek mint Jommellinel (ahol akar fel felvonast is atfognak), kulonosen az accompagnatok nem eleg karakteresek. A temak (fokent a mellektemak) elkalandoznak es nem tamogatjak a szoveget (sem ritmikailag, sem dallammenetben). Harmoniailag messze nem oly meresz es szoveghu mint Jommelli es hianyoznak a karakteres madrigalizmusok (word-painting). A Lucio Silla ezen a teren mar mutat elorelepeseket, es tullep egy korabeli atlagot reprezentalo mu (pl. Sarti: Giulio Sabino) szinvonalan. Talan a La clemenza di Tito lett volna az igazi konkluzioja a mufajnak, ha invenciozusabb idoszakban, illetve kevesbe leterhelten kapja Mozart a megrendelest. Mar az is erdekes volt, hogy milyeny gyermeki orommel probalt ki minden ariaformat Mozart. Volt itt arioso, rondeau, da capo (ABA, ABA\'BA\"; gyors-lassu-gyors, lassu-gyors-lassu; etc.), d\'al segno minden verzioban (ritornellel vagy anelkul). Nehol szinte strofikussa egyszerusodott masszor pedig majdnem kiirt format oltott. Sot egy helyutt a ritornello parcialis ismetles utan atdobta a temat Sifarenak. Es ahogy a hangszerelessel es dinamikaval jatszott. Talan csak a nagy klasszikus, Hasse-fele obligat hangszeres ariak hianyoztak, ennyiben volt hangszerelesi hianyerzetem. De minden opera seria kellek megvolt: marcia, duetto, coro. Persze a buffa formak (nagy egyuttesek, heves interakciok hianyoztak). De ez inkabb a reformerek asztala (Traetta, Jommelli, Gluck).
Tegnapelott volt a Mitridate. Meglepoen jo eloadas volt (mondjuk nem is biralnam nagyon ha mar hazai). Az ismertetoben leirtak, hogy Lampugnani tartotta kezben az eloadast. Igy van, es mint Hasse egyik kivalo tanitvanya minden fortelyt atadott Mozart-nak. A zene egy JC Bach, Hasse, Jommelli fele csodas kevereknyelv. A 3 felvonasos felosztashoz ragaszkodas igen jo otlet volt, mivel Mozart sajnos eltert a konvencioktol es az anyageros ariakat csak a mu elejere koncentralta. Az alapszabaly az volt, hogy az elso felvonas a fohosok intro ariait tartalmazza (ezek a legigenyesebbek), a masodik felvonasban a mellekszereplok aktivak (ez a legsablonosabb resz; piheno a fohosoknek), es csupan a felvonasvegi exit szam bravuros. A harmadik felvonasban visszatero fohosok ismet bravuros ariakat kapnak. A kis piheno a 2. es 3. felvonas kozott az alapvetoen gyengebb utolso felvonas elott erot adott. A zenekar eleg jo volt bar a kurtok gyakran kisse szetcsusztak, de ez altalanos natur hangszereknel. Kolonits Klara enekelt talan a legjobban, bar feminin hangkepzese nem passzolt ehhez a nadragszerephez. Bartoli agresszivitasa elony ebben az esetben. Gonzalez Monika az intro ariaval igen megkinlodott, es elegge kente a a fioraturakat, de a tovabbi konnyebb ariakban nagyon jol helytallt bar meg eloben sem tudta a konzerv Dessay-t feledtetni. Hangszine jobban passzolna mondjuk egy alt kasztralt szerephez (inkabb Bartolis igy Sifare jobb valasztas lett volna), mindenestre a gyors ariakban nem eleg agilis azokhoz a felelmetes a roulade-okhoz. Aspasia es Sifare masodik felvonasvegi kettose azonban felemelo volt. Artur Stefanowicz, nem egy Brian Asawa az biztos, eron felul probal disziteni es fura testhelyzetekben keres tamaszt a rekeszenek. De most az Orlandohoz hasonloan legalabb megtanulta a szerepet (nem ugy mint a kiscelli Tigrane eseteben). Timothy Bentch mellett nem ereztem Giuseppe Sabbatini hianyat, sot hangkepzeset autentikusabbnak itelnem. A mellekszereplok adekvat modon oldottak meg a feladatukat. Igyekeztem korhuen a megfelelo helyen tapsolni es felbosszantott amikor Gyongyosi Levente rogton benyomta a continuot hatasszunetet sem hagyva. Egy ilyen muben persze zart szamokrol (closed numbers) van szo amit szo szerint kell erteni. Tehat onmagukban is megallo erzelmi exploziok. Ezert hallgatni is hangversenyszeruen kell, es persze tobbszor, hiszen a temakkal, mellektemakkal, temamaorzsakkal valo jatszadozas sokkal bonyolultabb zenei texturat eredemenyez egy \"d\'al segno\" eseteben mint egy linearis (kiirt, thorough written) romantikus arianal. Mozart felelmetes erzekkel ismerte fel mely szerzok miben voltak jok sajat koraban. A lirai ariaknal JC Bach-ot utanozza, a hnagszerelesben szinten ra es Jommelli-re hajaz. A dinamikat Jommelli-tol veszi. A dramai arikban Hasse es kozvetitoi (Lampugnani) visszhangzanak. Ha a peldakent szolgalo (es utanzott, hiszen tobb direkt tematvetelt is hallhattunk) muvet Jommelli: Armiada-jat vesszuk azt kell mondanom, nehany sikeres utanzas egynemely szempontbol felul is mulja azt. Globalisan megsem eri el annak szinvonalat. A grand scena-k messze nem oly szervezettek mint Jommellinel (ahol akar fel felvonast is atfognak), kulonosen az accompagnatok nem eleg karakteresek. A temak (fokent a mellektemak) elkalandoznak es nem tamogatjak a szoveget (sem ritmikailag, sem dallammenetben). Harmoniailag messze nem oly meresz es szoveghu mint Jommelli es hianyoznak a karakteres madrigalizmusok (word-painting). A Lucio Silla ezen a teren mar mutat elorelepeseket, es tullep egy korabeli atlagot reprezentalo mu (pl. Sarti: Giulio Sabino) szinvonalan. Talan a La clemenza di Tito lett volna az igazi konkluzioja a mufajnak, ha invenciozusabb idoszakban, illetve kevesbe leterhelten kapja Mozart a megrendelest. Mar az is erdekes volt, hogy milyeny gyermeki orommel probalt ki minden ariaformat Mozart. Volt itt arioso, rondeau, da capo (ABA, ABA\'BA\"; gyors-lassu-gyors, lassu-gyors-lassu; etc.), d\'al segno minden verzioban (ritornellel vagy anelkul). Nehol szinte strofikussa egyszerusodott masszor pedig majdnem kiirt format oltott. Sot egy helyutt a ritornello parcialis ismetles utan atdobta a temat Sifarenak. Es ahogy a hangszerelessel es dinamikaval jatszott. Talan csak a nagy klasszikus, Hasse-fele obligat hangszeres ariak hianyoztak, ennyiben volt hangszerelesi hianyerzetem. De minden opera seria kellek megvolt: marcia, duetto, coro. Persze a buffa formak (nagy egyuttesek, heves interakciok hianyoztak). De ez inkabb a reformerek asztala (Traetta, Jommelli, Gluck).
11718 virius 2006-04-18 20:36:00 [Válasz erre: 11710 telramund 2006-04-18 11:56:32]
Mármint Szuzanna szerepe. Mert Susanne ugyebár Wolf-Ferrarinál van, Susanna pedig Mozartnál. Egyébként ez a szerep a Hovanscsina 1972. évi pesti verziójából is kimaradt, akárcsak Strezsnyev.
Mármint Szuzanna szerepe. Mert Susanne ugyebár Wolf-Ferrarinál van, Susanna pedig Mozartnál. Egyébként ez a szerep a Hovanscsina 1972. évi pesti verziójából is kimaradt, akárcsak Strezsnyev.
11717 virius 2006-04-18 20:33:19 [Válasz erre: 11706 M Petrovich 2006-04-17 16:05:26]
Kedves barátom, tavaly nyár óta - legalábbis ezen a nicknéven - Te sem szerepeltél e fórumban. Ha már olyan jól értesült vagy, akkor légy olybátyám azt is elárulni, hogy: - pontosan HOL lesz a premier (Operaház? MüPa?) - na és MIKOR? (Dátumot tavaly sem adtál meg!) - ha az Operában lesz, akkor a rendező, díszlettervező, jelmeztervező nevét is tudod-e? Jó lenne, ha a maradék kételyeket is eloszlatnád!
Kedves barátom, tavaly nyár óta - legalábbis ezen a nicknéven - Te sem szerepeltél e fórumban. Ha már olyan jól értesült vagy, akkor légy olybátyám azt is elárulni, hogy: - pontosan HOL lesz a premier (Operaház? MüPa?) - na és MIKOR? (Dátumot tavaly sem adtál meg!) - ha az Operában lesz, akkor a rendező, díszlettervező, jelmeztervező nevét is tudod-e? Jó lenne, ha a maradék kételyeket is eloszlatnád!
11716 WiseGentleman 2006-04-18 15:58:28 [Válasz erre: 11715 Szilgyo 2006-04-18 15:41:50]
Számomra Perencz Béla volt a legjobb, ami Muff-ot illeti, tök jó volt, a hangszíne kicsit világos volt Gurnemanzéhoz (mondjuk Robert Holl-hoz vagy Gottlob Frick-hez hasonlítva), Németh Judit is tök jó volt, különösen a második felvonásban tetszett, a veterán Molnár András és Berczelly István is jó formában volt (Berczellyt külön öröm ilyen kitűnő passzban látni). Ki kell emelni még a viráglányok üde, friss hangi teljesítményét. A zenekar Kovács János pálcája alatt (egyetlen rézfúvós bakit leszámítva, de ilyen már máshol is előfordult) kiegyenlítetten, méltóságteljesen szólt. A korábban említett szervezetlenséget leszámítva igazán kellemes húsvéti élmény volt (a reggeli locsolkodást elaludtam), az előadás színvonalával a mai költségmegszorításos időben abszolút elégedett lehetett a hazai Wagner-közönség.
Számomra Perencz Béla volt a legjobb, ami Muff-ot illeti, tök jó volt, a hangszíne kicsit világos volt Gurnemanzéhoz (mondjuk Robert Holl-hoz vagy Gottlob Frick-hez hasonlítva), Németh Judit is tök jó volt, különösen a második felvonásban tetszett, a veterán Molnár András és Berczelly István is jó formában volt (Berczellyt külön öröm ilyen kitűnő passzban látni). Ki kell emelni még a viráglányok üde, friss hangi teljesítményét. A zenekar Kovács János pálcája alatt (egyetlen rézfúvós bakit leszámítva, de ilyen már máshol is előfordult) kiegyenlítetten, méltóságteljesen szólt. A korábban említett szervezetlenséget leszámítva igazán kellemes húsvéti élmény volt (a reggeli locsolkodást elaludtam), az előadás színvonalával a mai költségmegszorításos időben abszolút elégedett lehetett a hazai Wagner-közönség.
11715 Szilgyo 2006-04-18 15:41:50 [Válasz erre: 11714 WiseGentleman 2006-04-18 15:33:40]
Sorry! És hogy tetszett, a soha rosszabbon túl?
Sorry! És hogy tetszett, a soha rosszabbon túl?
11714 WiseGentleman 2006-04-18 15:33:40 [Válasz erre: 11712 Szilgyo 2006-04-18 14:15:25]
Úgy látom, elkerülte a figyelmed az alábbi bejegyzésem :). (Vagy én nem vagyok senki...)
Úgy látom, elkerülte a figyelmed az alábbi bejegyzésem :). (Vagy én nem vagyok senki...)
11713 sphynx 2006-04-18 14:47:27 [Válasz erre: 11712 Szilgyo 2006-04-18 14:15:25]
Csak nem Népszabadságot olvasol?
Csak nem Népszabadságot olvasol?
11712 Szilgyo 2006-04-18 14:15:25
Egész szépeket ír Fáy Miki bácsi Alfred Muff-ról a pesti Parsifalban. Volt valaki?
Egész szépeket ír Fáy Miki bácsi Alfred Muff-ról a pesti Parsifalban. Volt valaki?
11711 Teri néni 2006-04-18 13:06:11
Ne higgyetek már el minden hülyeséget, ez egy vicc. Vagy játék, ha úgy tetszik.
Ne higgyetek már el minden hülyeséget, ez egy vicc. Vagy játék, ha úgy tetszik.
11710 telramund 2006-04-18 11:56:32 [Válasz erre: 11706 M Petrovich 2006-04-17 16:05:26]
Szia és erről az érdekeltek is tudnak? Lukács művésznő biztos nem mert tavaly sem emlékezett,hogy erre a mezzo kis szerepre felkérték volna!Jobb előadásokon Susanne szerepe ki is marad-ennyi.
Szia és erről az érdekeltek is tudnak? Lukács művésznő biztos nem mert tavaly sem emlékezett,hogy erre a mezzo kis szerepre felkérték volna!Jobb előadásokon Susanne szerepe ki is marad-ennyi.
11709 pillangó 2006-04-18 10:10:04 [Válasz erre: 11706 M Petrovich 2006-04-17 16:05:26]
Az Operában? Mikor? Hogyan? Biztos ez a szereposztás? Ez premier lesz?
Az Operában? Mikor? Hogyan? Biztos ez a szereposztás? Ez premier lesz?
11708 WiseGentleman 2006-04-18 01:23:22
Szegény Samuel Ramey igazán leszálló ágban lehet, ha eljön a budapesti operaházba szerepelni... Mellesleg, hogy ne teljesen rosszmájú legyek, a mai Parsifal egész jó volt (soha rosszabb előadást a magyar operában), igaz, a magyar szervezés már megint megmutatkozott, mert nem volt külön pénztár az internetes jegyek átvételére, ezért szinte közelharcot kellett vívni az előadás előtt.
Szegény Samuel Ramey igazán leszálló ágban lehet, ha eljön a budapesti operaházba szerepelni... Mellesleg, hogy ne teljesen rosszmájú legyek, a mai Parsifal egész jó volt (soha rosszabb előadást a magyar operában), igaz, a magyar szervezés már megint megmutatkozott, mert nem volt külön pénztár az internetes jegyek átvételére, ezért szinte közelharcot kellett vívni az előadás előtt.
11707 pépó 2006-04-17 21:50:58
ha ezt tudod,akkor a rendezőt is tudatod velünk?
ha ezt tudod,akkor a rendezőt is tudatod velünk?
11706 M Petrovich 2006-04-17 16:05:26
Helyreigazítás! A tavaly július végén közzétett szereposztás a következőképpen módosult: 1.sz. Ivan herceg - Samuel Ramey Andrej fia - Fekete Attila Golicin herceg - Kelen Péter Saklovityij - Anatolij Fokanov Doszifej - Polgár László Márfa - Wiedemann Bernadett Szuzanna - Lukács Gyöngyi Egy írnok - Rozsos István Emma - Sümegi Eszter Lelkész - Ionel Pantea Varsonofjev - Busa Tamás Kuzka - Klein Ottokár Sztresnyev - Miller Lajos 1.strelic - Szilágyi Béla 2.strelic - Valter Ferenc 2.sz. Ivan herceg - Berczelly István Andrej fia - Kovácsházi István Golicin herceg - Kiss B Attila Saklovityij - Massányi Viktor Doszifej - Rácz István Márfa - Kovács Annamária Szuzanna - Bátori Éva Egy írnok - Rozsos István Emma - Bucsi Annamária Lelkész - Szüle Tamás Varsonofjev - Káldi Kiss András Kuzka - Derecskei Zsolt Sztresnyev - Sárkány Kázmér 1.strelic - Lózsy-Bíró János 2.strelic - Tóth János karmester Kovács János Elnézést a hibáért!
Helyreigazítás! A tavaly július végén közzétett szereposztás a következőképpen módosult: 1.sz. Ivan herceg - Samuel Ramey Andrej fia - Fekete Attila Golicin herceg - Kelen Péter Saklovityij - Anatolij Fokanov Doszifej - Polgár László Márfa - Wiedemann Bernadett Szuzanna - Lukács Gyöngyi Egy írnok - Rozsos István Emma - Sümegi Eszter Lelkész - Ionel Pantea Varsonofjev - Busa Tamás Kuzka - Klein Ottokár Sztresnyev - Miller Lajos 1.strelic - Szilágyi Béla 2.strelic - Valter Ferenc 2.sz. Ivan herceg - Berczelly István Andrej fia - Kovácsházi István Golicin herceg - Kiss B Attila Saklovityij - Massányi Viktor Doszifej - Rácz István Márfa - Kovács Annamária Szuzanna - Bátori Éva Egy írnok - Rozsos István Emma - Bucsi Annamária Lelkész - Szüle Tamás Varsonofjev - Káldi Kiss András Kuzka - Derecskei Zsolt Sztresnyev - Sárkány Kázmér 1.strelic - Lózsy-Bíró János 2.strelic - Tóth János karmester Kovács János Elnézést a hibáért!
11705 bcn 2006-04-17 12:17:53
megtudhatnánk milyen volt a zürichi turandot??????????? erre vár mindenki :)))
megtudhatnánk milyen volt a zürichi turandot??????????? erre vár mindenki :)))
11704 frushena 2006-04-17 11:58:44
Ma Mitridate!
Ma Mitridate!
11703 Heiner Lajos 2006-04-16 18:21:55
Ma este a Duna TV-n: The great Caruso. Giccs persze, de Mario Lanza mellett olyanokat lehet látni-hallani, mint Dorothy Kirsten, Blanche Thebom, Lucine Amara, Nicola Moscona, Giuseppe Valdengo és legfőképp Jarmila Novotna! A Supraphon Novotna-DVD-jét melegen tudom minden operabarátnak ajánlani.
Ma este a Duna TV-n: The great Caruso. Giccs persze, de Mario Lanza mellett olyanokat lehet látni-hallani, mint Dorothy Kirsten, Blanche Thebom, Lucine Amara, Nicola Moscona, Giuseppe Valdengo és legfőképp Jarmila Novotna! A Supraphon Novotna-DVD-jét melegen tudom minden operabarátnak ajánlani.
11702 Sesto 2006-04-13 14:48:38 [Válasz erre: 11701 janomano 2006-04-11 21:57:39]
Kedves töled, köszönöm! Benéztem néha napján a Momus-re az elmúlt hetekben is,...de csupán azért hogy átfussam a cikkeket, beirásokat etc. Nem szabadságon voltam(=MOST vagyok munka után szabadságon)-pontosabban a zürich-i munka után(=Turandot) lásd lent!... ;-) Üdvözlet, S.
Kedves töled, köszönöm! Benéztem néha napján a Momus-re az elmúlt hetekben is,...de csupán azért hogy átfussam a cikkeket, beirásokat etc. Nem szabadságon voltam(=MOST vagyok munka után szabadságon)-pontosabban a zürich-i munka után(=Turandot) lásd lent!... ;-) Üdvözlet, S.
11701 janomano 2006-04-11 21:57:39 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Szia Sesto! Szabin voltál, vagy mi...? :-) Már kezdtelek hiányolni.
Szia Sesto! Szabin voltál, vagy mi...? :-) Már kezdtelek hiányolni.
11700 Ametiszt 2006-04-11 20:33:57 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Sesto! Ne csigázz minket, mesélj valamit!!!!
Sesto! Ne csigázz minket, mesélj valamit!!!!
11699 telramund 2006-04-11 18:46:58 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Hello! És milyen volt?
Hello! És milyen volt?
11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56
...egy operapremier margójára... G. Puccini, \"Turandot\"-(Opernhaus, Zürich)-2006.04.09. Dirigens: Alan Gilbert Rendezö: Giancarlo del Monaco Diszlet-és jelmeztervezö: Peter Sykora * Turandot: Paoletta Marrocu * Calaf: Jose Cura * Timur: Pavel Daniluk * Liu: Elena Mosuc * Ping: Gabriel Bermudez * Pang: Andreas Winkler * Pong: Boguslaw Bidzinski * Altoum: Miroslav Christoff * Mandarin: Valeryi Murga Chor-,und Orchester Opernhaus Zürich
...egy operapremier margójára... G. Puccini, \"Turandot\"-(Opernhaus, Zürich)-2006.04.09. Dirigens: Alan Gilbert Rendezö: Giancarlo del Monaco Diszlet-és jelmeztervezö: Peter Sykora * Turandot: Paoletta Marrocu * Calaf: Jose Cura * Timur: Pavel Daniluk * Liu: Elena Mosuc * Ping: Gabriel Bermudez * Pang: Andreas Winkler * Pong: Boguslaw Bidzinski * Altoum: Miroslav Christoff * Mandarin: Valeryi Murga Chor-,und Orchester Opernhaus Zürich
11697 Heiner Lajos 2006-04-09 18:57:37 [Válasz erre: 11696 Hangyász 2006-04-09 17:43:31]
Hát ez az. Ha az ember csak kapásból összeszámolja, hány nagy cseh(szlovák) dirigens volt, és nem a legnagyobbakkal kezdi, mint Tálich vagy Kubelik vagy Neumann, hanem marad a \"második\" (?) vonalnál, Vogel, Ancerl, Chalabala,Kosler, Jilek, és hosszan lehetne sorolni még tovább, miért kell akkor egy korrekt iparos Pozsonyba? (Még Koslerrel láttam-hallottam anno a Szlovák Filharmonikusokat, őt vajon ma ki ismeri -pedig neki köszönhetünk sok, sok énekest is). Prágában évtizedeken át egy bizonyos Josef Kuchynka dirigálta a Rusalkat. Nem volt zseni - csak valahogy szimbiózisban élt a zenekarral, Jezibaba beléptekor csak ránézett a rezekre, még csak nem is intett be - és mégis, ami megszólalt!!
Hát ez az. Ha az ember csak kapásból összeszámolja, hány nagy cseh(szlovák) dirigens volt, és nem a legnagyobbakkal kezdi, mint Tálich vagy Kubelik vagy Neumann, hanem marad a \"második\" (?) vonalnál, Vogel, Ancerl, Chalabala,Kosler, Jilek, és hosszan lehetne sorolni még tovább, miért kell akkor egy korrekt iparos Pozsonyba? (Még Koslerrel láttam-hallottam anno a Szlovák Filharmonikusokat, őt vajon ma ki ismeri -pedig neki köszönhetünk sok, sok énekest is). Prágában évtizedeken át egy bizonyos Josef Kuchynka dirigálta a Rusalkat. Nem volt zseni - csak valahogy szimbiózisban élt a zenekarral, Jezibaba beléptekor csak ránézett a rezekre, még csak nem is intett be - és mégis, ami megszólalt!!
11696 Hangyász 2006-04-09 17:43:31 [Válasz erre: 11695 Heiner Lajos 2006-04-09 12:12:39]
De bizony hogy Kinzlik dirigált. Olyan rossz a híre? Korrekt iparosnak tűnt. A zenei megvalósításról majd legközelebb.
De bizony hogy Kinzlik dirigált. Olyan rossz a híre? Korrekt iparosnak tűnt. A zenei megvalósításról majd legközelebb.
11695 Heiner Lajos 2006-04-09 12:12:39 [Válasz erre: 11694 Hangyász 2006-04-09 10:58:19]
Köszönet a beszámolóért! Kíváncsi vagyok, hogy milyen volt zeneileg (remélhetőleg nem a szörnyeteg Kinzlik vagy hotyhíjják dirigálta). Ha a Carlos még a Bednarik-féle rendezés, nem hinném, hogy konvencionális lenne...
Köszönet a beszámolóért! Kíváncsi vagyok, hogy milyen volt zeneileg (remélhetőleg nem a szörnyeteg Kinzlik vagy hotyhíjják dirigálta). Ha a Carlos még a Bednarik-féle rendezés, nem hinném, hogy konvencionális lenne...
11694 Hangyász 2006-04-09 10:58:19 [Válasz erre: 11693 Heiner Lajos 2006-04-05 13:48:33]
Az 1. felvonás teljesen hagyományos díszletek között kezdődött: volt erdő, sás, tó, belóle emelte fel a süllyesztő a vizimanót, szikla, rajta Rusalkával, Ježibaba kunyhóját pedig csak jelezték a színpad bal oldalán. A mesealakok úgy néztek ki, ahogyan ezt a hétköznapi néző elvárja az erdei tündérektől/hableányoktól/vizimanóktól/boszorkányoktól. Igaz, a Ježibabát alakító Jolana Fogašová egyáltalán nem vénség, hanem sudár, kifejezetten csinos nő, de hát a boszorkák lehetnek fiatalok és szépek is. :O))) A varázslatig mozdulatlanul gubbasztott 3-4 szikla és fatörzs a tó partján, ekkor viszont életre keltek és táncra perdültek, miközben Ježibaba megfőzte a löttyöt és cserebótot kötött Rusalkával. A modern rendezés a herceg színrelépésével kezdődött: Hősünk bokáig érő vörösesbarna bőrkabátot viselt és nyíl vagy puska helyett videokamera volt a kezében, a vele tartó 6 vadászának, akik szintén táncra perdültek, pedig a nagy embernél szerényebb digitális fényképezőgép, ill. mobiltelefon. Rusalka emberré változva hagyományosnak mondható ongyos gúnyában jött elő a kulisszák közül. A 2. felvonásban a hercegkastélya leginkább egy csilivili nagyvilági revüszínházra vagy táncos lokálra emlékeztetett, Rusalka szabályos hófehér menyasszonyi ruhában jött be, a herceg hófehér frakkban, akárcsak egy esküvői tortán vagy Ken, Barbie baba párjaként. Előzőleg az erdőkerülő a giccses levlapok tiroli vadászának gúnyájában lépett be, a kukta pedig egy modern étterem szakácsának munkaruháját viselte, akárcsak a társai, akik közben balettot lejtettek. Az idegen hercegnő hindu vagy jávai táncosnőnek volt felöltöztetve, míg a kórus narancssárga-feketében, leginkább punknak, de elegánsan! A lépcső fordulójában festményként függött az 1. felvonás színpadképe, az erdei tó fenyőkkel. Ježibaba, aki ebben a felvonásban nem jelenik meg, időként felbukkant az átlátszó kép mögött és hókuszpókuszolt. A vizimanó nem az aranyhalas medenceként jelzett tóból bukkant fel, hanem fekete ruhában jobbról sétált be az áriájára. Kb. úgy nézett ki, mint a Harry Potter Python professzora. A 3. felvonásban nem volt díszlet. A színpadot szemét: rengeteg műanyag palack, csomagolóanyag, törmelék borította, ezek tetejére dobták a 2. felvonásbeli képet, mint a nagymama kiselejtezett giccsfestményét. Ježibaba kunyhóját a jobb szélen felállított roncsautó jelképezte. Rusalka az 1. felvonás végénél konszolidáltabb rongyokban, hajában kék neonlámpákkal jött be a lidércfényt szimbolizálva, az utóbbit a padlón elhelyezett világító karácsonyfaizzó is megjelenítette. Az erdőkerülő és a kukta az amerikai rendőrruhára emlékeztető uniformist viselő biztonsági őrként jött be lámpával a kézben. A vizimanó megint a süllyesztőből bukkant fel, megjelenése kb. az előzők kombinációja volt. Ježibaba és a három erdei nimfa viszont hippicsajként jelent meg. A dráma utolsó szereplője, a herceg a zárójelenetben az 1. felvonásbeli bőrkabátját viselte, alatta viszont csíkos pizsamát, mint aki éppen előbb szökött meg a kórházból, onnan is az idegosztályról. A kezében \"vadászzsákmánya\", a menyasszonyi ruhás Rusalka kinagyított fényképe volt és állandóan arra nézve hasonlította össze a szeme elé kerülő félig hippi, félig csöves csajt álmai nőideáljával. A végén volt puszi,herceg összerogy, Rusalka bánkódik mellette, vizimanó a süllyesztőből fel. A zenei megvalósításról legközelebb írok. A többi előadás képeit nézegetve a Turandot és a Don Carlos viszonylag hagyományos előadás lehet, a Peter Konwitschny rendezte Anyegin viszont igencsak elrugaszkodott Puskintól és Csajkovszkijtól. Erről csak annyit, hogy az egyik képen valószínűleg a címszereplő és egy másik férfi (Lenszkij?) ledér leányzókkal mulatva gurítja a rubelt.
Az 1. felvonás teljesen hagyományos díszletek között kezdődött: volt erdő, sás, tó, belóle emelte fel a süllyesztő a vizimanót, szikla, rajta Rusalkával, Ježibaba kunyhóját pedig csak jelezték a színpad bal oldalán. A mesealakok úgy néztek ki, ahogyan ezt a hétköznapi néző elvárja az erdei tündérektől/hableányoktól/vizimanóktól/boszorkányoktól. Igaz, a Ježibabát alakító Jolana Fogašová egyáltalán nem vénség, hanem sudár, kifejezetten csinos nő, de hát a boszorkák lehetnek fiatalok és szépek is. :O))) A varázslatig mozdulatlanul gubbasztott 3-4 szikla és fatörzs a tó partján, ekkor viszont életre keltek és táncra perdültek, miközben Ježibaba megfőzte a löttyöt és cserebótot kötött Rusalkával. A modern rendezés a herceg színrelépésével kezdődött: Hősünk bokáig érő vörösesbarna bőrkabátot viselt és nyíl vagy puska helyett videokamera volt a kezében, a vele tartó 6 vadászának, akik szintén táncra perdültek, pedig a nagy embernél szerényebb digitális fényképezőgép, ill. mobiltelefon. Rusalka emberré változva hagyományosnak mondható ongyos gúnyában jött elő a kulisszák közül. A 2. felvonásban a hercegkastélya leginkább egy csilivili nagyvilági revüszínházra vagy táncos lokálra emlékeztetett, Rusalka szabályos hófehér menyasszonyi ruhában jött be, a herceg hófehér frakkban, akárcsak egy esküvői tortán vagy Ken, Barbie baba párjaként. Előzőleg az erdőkerülő a giccses levlapok tiroli vadászának gúnyájában lépett be, a kukta pedig egy modern étterem szakácsának munkaruháját viselte, akárcsak a társai, akik közben balettot lejtettek. Az idegen hercegnő hindu vagy jávai táncosnőnek volt felöltöztetve, míg a kórus narancssárga-feketében, leginkább punknak, de elegánsan! A lépcső fordulójában festményként függött az 1. felvonás színpadképe, az erdei tó fenyőkkel. Ježibaba, aki ebben a felvonásban nem jelenik meg, időként felbukkant az átlátszó kép mögött és hókuszpókuszolt. A vizimanó nem az aranyhalas medenceként jelzett tóból bukkant fel, hanem fekete ruhában jobbról sétált be az áriájára. Kb. úgy nézett ki, mint a Harry Potter Python professzora. A 3. felvonásban nem volt díszlet. A színpadot szemét: rengeteg műanyag palack, csomagolóanyag, törmelék borította, ezek tetejére dobták a 2. felvonásbeli képet, mint a nagymama kiselejtezett giccsfestményét. Ježibaba kunyhóját a jobb szélen felállított roncsautó jelképezte. Rusalka az 1. felvonás végénél konszolidáltabb rongyokban, hajában kék neonlámpákkal jött be a lidércfényt szimbolizálva, az utóbbit a padlón elhelyezett világító karácsonyfaizzó is megjelenítette. Az erdőkerülő és a kukta az amerikai rendőrruhára emlékeztető uniformist viselő biztonsági őrként jött be lámpával a kézben. A vizimanó megint a süllyesztőből bukkant fel, megjelenése kb. az előzők kombinációja volt. Ježibaba és a három erdei nimfa viszont hippicsajként jelent meg. A dráma utolsó szereplője, a herceg a zárójelenetben az 1. felvonásbeli bőrkabátját viselte, alatta viszont csíkos pizsamát, mint aki éppen előbb szökött meg a kórházból, onnan is az idegosztályról. A kezében \"vadászzsákmánya\", a menyasszonyi ruhás Rusalka kinagyított fényképe volt és állandóan arra nézve hasonlította össze a szeme elé kerülő félig hippi, félig csöves csajt álmai nőideáljával. A végén volt puszi,herceg összerogy, Rusalka bánkódik mellette, vizimanó a süllyesztőből fel. A zenei megvalósításról legközelebb írok. A többi előadás képeit nézegetve a Turandot és a Don Carlos viszonylag hagyományos előadás lehet, a Peter Konwitschny rendezte Anyegin viszont igencsak elrugaszkodott Puskintól és Csajkovszkijtól. Erről csak annyit, hogy az egyik képen valószínűleg a címszereplő és egy másik férfi (Lenszkij?) ledér leányzókkal mulatva gurítja a rubelt.
