11703 Heiner Lajos 2006-04-16 18:21:55
Ma este a Duna TV-n: The great Caruso. Giccs persze, de Mario Lanza mellett olyanokat lehet látni-hallani, mint Dorothy Kirsten, Blanche Thebom, Lucine Amara, Nicola Moscona, Giuseppe Valdengo és legfőképp Jarmila Novotna! A Supraphon Novotna-DVD-jét melegen tudom minden operabarátnak ajánlani.
Ma este a Duna TV-n: The great Caruso. Giccs persze, de Mario Lanza mellett olyanokat lehet látni-hallani, mint Dorothy Kirsten, Blanche Thebom, Lucine Amara, Nicola Moscona, Giuseppe Valdengo és legfőképp Jarmila Novotna! A Supraphon Novotna-DVD-jét melegen tudom minden operabarátnak ajánlani.
11702 Sesto 2006-04-13 14:48:38 [Válasz erre: 11701 janomano 2006-04-11 21:57:39]
Kedves töled, köszönöm! Benéztem néha napján a Momus-re az elmúlt hetekben is,...de csupán azért hogy átfussam a cikkeket, beirásokat etc. Nem szabadságon voltam(=MOST vagyok munka után szabadságon)-pontosabban a zürich-i munka után(=Turandot) lásd lent!... ;-) Üdvözlet, S.
Kedves töled, köszönöm! Benéztem néha napján a Momus-re az elmúlt hetekben is,...de csupán azért hogy átfussam a cikkeket, beirásokat etc. Nem szabadságon voltam(=MOST vagyok munka után szabadságon)-pontosabban a zürich-i munka után(=Turandot) lásd lent!... ;-) Üdvözlet, S.
11701 janomano 2006-04-11 21:57:39 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Szia Sesto! Szabin voltál, vagy mi...? :-) Már kezdtelek hiányolni.
Szia Sesto! Szabin voltál, vagy mi...? :-) Már kezdtelek hiányolni.
11700 Ametiszt 2006-04-11 20:33:57 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Sesto! Ne csigázz minket, mesélj valamit!!!!
Sesto! Ne csigázz minket, mesélj valamit!!!!
11699 telramund 2006-04-11 18:46:58 [Válasz erre: 11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56]
Hello! És milyen volt?
Hello! És milyen volt?
11698 Sesto 2006-04-11 14:52:56
...egy operapremier margójára... G. Puccini, \"Turandot\"-(Opernhaus, Zürich)-2006.04.09. Dirigens: Alan Gilbert Rendezö: Giancarlo del Monaco Diszlet-és jelmeztervezö: Peter Sykora * Turandot: Paoletta Marrocu * Calaf: Jose Cura * Timur: Pavel Daniluk * Liu: Elena Mosuc * Ping: Gabriel Bermudez * Pang: Andreas Winkler * Pong: Boguslaw Bidzinski * Altoum: Miroslav Christoff * Mandarin: Valeryi Murga Chor-,und Orchester Opernhaus Zürich
...egy operapremier margójára... G. Puccini, \"Turandot\"-(Opernhaus, Zürich)-2006.04.09. Dirigens: Alan Gilbert Rendezö: Giancarlo del Monaco Diszlet-és jelmeztervezö: Peter Sykora * Turandot: Paoletta Marrocu * Calaf: Jose Cura * Timur: Pavel Daniluk * Liu: Elena Mosuc * Ping: Gabriel Bermudez * Pang: Andreas Winkler * Pong: Boguslaw Bidzinski * Altoum: Miroslav Christoff * Mandarin: Valeryi Murga Chor-,und Orchester Opernhaus Zürich
11697 Heiner Lajos 2006-04-09 18:57:37 [Válasz erre: 11696 Hangyász 2006-04-09 17:43:31]
Hát ez az. Ha az ember csak kapásból összeszámolja, hány nagy cseh(szlovák) dirigens volt, és nem a legnagyobbakkal kezdi, mint Tálich vagy Kubelik vagy Neumann, hanem marad a \"második\" (?) vonalnál, Vogel, Ancerl, Chalabala,Kosler, Jilek, és hosszan lehetne sorolni még tovább, miért kell akkor egy korrekt iparos Pozsonyba? (Még Koslerrel láttam-hallottam anno a Szlovák Filharmonikusokat, őt vajon ma ki ismeri -pedig neki köszönhetünk sok, sok énekest is). Prágában évtizedeken át egy bizonyos Josef Kuchynka dirigálta a Rusalkat. Nem volt zseni - csak valahogy szimbiózisban élt a zenekarral, Jezibaba beléptekor csak ránézett a rezekre, még csak nem is intett be - és mégis, ami megszólalt!!
Hát ez az. Ha az ember csak kapásból összeszámolja, hány nagy cseh(szlovák) dirigens volt, és nem a legnagyobbakkal kezdi, mint Tálich vagy Kubelik vagy Neumann, hanem marad a \"második\" (?) vonalnál, Vogel, Ancerl, Chalabala,Kosler, Jilek, és hosszan lehetne sorolni még tovább, miért kell akkor egy korrekt iparos Pozsonyba? (Még Koslerrel láttam-hallottam anno a Szlovák Filharmonikusokat, őt vajon ma ki ismeri -pedig neki köszönhetünk sok, sok énekest is). Prágában évtizedeken át egy bizonyos Josef Kuchynka dirigálta a Rusalkat. Nem volt zseni - csak valahogy szimbiózisban élt a zenekarral, Jezibaba beléptekor csak ránézett a rezekre, még csak nem is intett be - és mégis, ami megszólalt!!
11696 Hangyász 2006-04-09 17:43:31 [Válasz erre: 11695 Heiner Lajos 2006-04-09 12:12:39]
De bizony hogy Kinzlik dirigált. Olyan rossz a híre? Korrekt iparosnak tűnt. A zenei megvalósításról majd legközelebb.
De bizony hogy Kinzlik dirigált. Olyan rossz a híre? Korrekt iparosnak tűnt. A zenei megvalósításról majd legközelebb.
11695 Heiner Lajos 2006-04-09 12:12:39 [Válasz erre: 11694 Hangyász 2006-04-09 10:58:19]
Köszönet a beszámolóért! Kíváncsi vagyok, hogy milyen volt zeneileg (remélhetőleg nem a szörnyeteg Kinzlik vagy hotyhíjják dirigálta). Ha a Carlos még a Bednarik-féle rendezés, nem hinném, hogy konvencionális lenne...
Köszönet a beszámolóért! Kíváncsi vagyok, hogy milyen volt zeneileg (remélhetőleg nem a szörnyeteg Kinzlik vagy hotyhíjják dirigálta). Ha a Carlos még a Bednarik-féle rendezés, nem hinném, hogy konvencionális lenne...
11694 Hangyász 2006-04-09 10:58:19 [Válasz erre: 11693 Heiner Lajos 2006-04-05 13:48:33]
Az 1. felvonás teljesen hagyományos díszletek között kezdődött: volt erdő, sás, tó, belóle emelte fel a süllyesztő a vizimanót, szikla, rajta Rusalkával, Ježibaba kunyhóját pedig csak jelezték a színpad bal oldalán. A mesealakok úgy néztek ki, ahogyan ezt a hétköznapi néző elvárja az erdei tündérektől/hableányoktól/vizimanóktól/boszorkányoktól. Igaz, a Ježibabát alakító Jolana Fogašová egyáltalán nem vénség, hanem sudár, kifejezetten csinos nő, de hát a boszorkák lehetnek fiatalok és szépek is. :O))) A varázslatig mozdulatlanul gubbasztott 3-4 szikla és fatörzs a tó partján, ekkor viszont életre keltek és táncra perdültek, miközben Ježibaba megfőzte a löttyöt és cserebótot kötött Rusalkával. A modern rendezés a herceg színrelépésével kezdődött: Hősünk bokáig érő vörösesbarna bőrkabátot viselt és nyíl vagy puska helyett videokamera volt a kezében, a vele tartó 6 vadászának, akik szintén táncra perdültek, pedig a nagy embernél szerényebb digitális fényképezőgép, ill. mobiltelefon. Rusalka emberré változva hagyományosnak mondható ongyos gúnyában jött elő a kulisszák közül. A 2. felvonásban a hercegkastélya leginkább egy csilivili nagyvilági revüszínházra vagy táncos lokálra emlékeztetett, Rusalka szabályos hófehér menyasszonyi ruhában jött be, a herceg hófehér frakkban, akárcsak egy esküvői tortán vagy Ken, Barbie baba párjaként. Előzőleg az erdőkerülő a giccses levlapok tiroli vadászának gúnyájában lépett be, a kukta pedig egy modern étterem szakácsának munkaruháját viselte, akárcsak a társai, akik közben balettot lejtettek. Az idegen hercegnő hindu vagy jávai táncosnőnek volt felöltöztetve, míg a kórus narancssárga-feketében, leginkább punknak, de elegánsan! A lépcső fordulójában festményként függött az 1. felvonás színpadképe, az erdei tó fenyőkkel. Ježibaba, aki ebben a felvonásban nem jelenik meg, időként felbukkant az átlátszó kép mögött és hókuszpókuszolt. A vizimanó nem az aranyhalas medenceként jelzett tóból bukkant fel, hanem fekete ruhában jobbról sétált be az áriájára. Kb. úgy nézett ki, mint a Harry Potter Python professzora. A 3. felvonásban nem volt díszlet. A színpadot szemét: rengeteg műanyag palack, csomagolóanyag, törmelék borította, ezek tetejére dobták a 2. felvonásbeli képet, mint a nagymama kiselejtezett giccsfestményét. Ježibaba kunyhóját a jobb szélen felállított roncsautó jelképezte. Rusalka az 1. felvonás végénél konszolidáltabb rongyokban, hajában kék neonlámpákkal jött be a lidércfényt szimbolizálva, az utóbbit a padlón elhelyezett világító karácsonyfaizzó is megjelenítette. Az erdőkerülő és a kukta az amerikai rendőrruhára emlékeztető uniformist viselő biztonsági őrként jött be lámpával a kézben. A vizimanó megint a süllyesztőből bukkant fel, megjelenése kb. az előzők kombinációja volt. Ježibaba és a három erdei nimfa viszont hippicsajként jelent meg. A dráma utolsó szereplője, a herceg a zárójelenetben az 1. felvonásbeli bőrkabátját viselte, alatta viszont csíkos pizsamát, mint aki éppen előbb szökött meg a kórházból, onnan is az idegosztályról. A kezében \"vadászzsákmánya\", a menyasszonyi ruhás Rusalka kinagyított fényképe volt és állandóan arra nézve hasonlította össze a szeme elé kerülő félig hippi, félig csöves csajt álmai nőideáljával. A végén volt puszi,herceg összerogy, Rusalka bánkódik mellette, vizimanó a süllyesztőből fel. A zenei megvalósításról legközelebb írok. A többi előadás képeit nézegetve a Turandot és a Don Carlos viszonylag hagyományos előadás lehet, a Peter Konwitschny rendezte Anyegin viszont igencsak elrugaszkodott Puskintól és Csajkovszkijtól. Erről csak annyit, hogy az egyik képen valószínűleg a címszereplő és egy másik férfi (Lenszkij?) ledér leányzókkal mulatva gurítja a rubelt.
Az 1. felvonás teljesen hagyományos díszletek között kezdődött: volt erdő, sás, tó, belóle emelte fel a süllyesztő a vizimanót, szikla, rajta Rusalkával, Ježibaba kunyhóját pedig csak jelezték a színpad bal oldalán. A mesealakok úgy néztek ki, ahogyan ezt a hétköznapi néző elvárja az erdei tündérektől/hableányoktól/vizimanóktól/boszorkányoktól. Igaz, a Ježibabát alakító Jolana Fogašová egyáltalán nem vénség, hanem sudár, kifejezetten csinos nő, de hát a boszorkák lehetnek fiatalok és szépek is. :O))) A varázslatig mozdulatlanul gubbasztott 3-4 szikla és fatörzs a tó partján, ekkor viszont életre keltek és táncra perdültek, miközben Ježibaba megfőzte a löttyöt és cserebótot kötött Rusalkával. A modern rendezés a herceg színrelépésével kezdődött: Hősünk bokáig érő vörösesbarna bőrkabátot viselt és nyíl vagy puska helyett videokamera volt a kezében, a vele tartó 6 vadászának, akik szintén táncra perdültek, pedig a nagy embernél szerényebb digitális fényképezőgép, ill. mobiltelefon. Rusalka emberré változva hagyományosnak mondható ongyos gúnyában jött elő a kulisszák közül. A 2. felvonásban a hercegkastélya leginkább egy csilivili nagyvilági revüszínházra vagy táncos lokálra emlékeztetett, Rusalka szabályos hófehér menyasszonyi ruhában jött be, a herceg hófehér frakkban, akárcsak egy esküvői tortán vagy Ken, Barbie baba párjaként. Előzőleg az erdőkerülő a giccses levlapok tiroli vadászának gúnyájában lépett be, a kukta pedig egy modern étterem szakácsának munkaruháját viselte, akárcsak a társai, akik közben balettot lejtettek. Az idegen hercegnő hindu vagy jávai táncosnőnek volt felöltöztetve, míg a kórus narancssárga-feketében, leginkább punknak, de elegánsan! A lépcső fordulójában festményként függött az 1. felvonás színpadképe, az erdei tó fenyőkkel. Ježibaba, aki ebben a felvonásban nem jelenik meg, időként felbukkant az átlátszó kép mögött és hókuszpókuszolt. A vizimanó nem az aranyhalas medenceként jelzett tóból bukkant fel, hanem fekete ruhában jobbról sétált be az áriájára. Kb. úgy nézett ki, mint a Harry Potter Python professzora. A 3. felvonásban nem volt díszlet. A színpadot szemét: rengeteg műanyag palack, csomagolóanyag, törmelék borította, ezek tetejére dobták a 2. felvonásbeli képet, mint a nagymama kiselejtezett giccsfestményét. Ježibaba kunyhóját a jobb szélen felállított roncsautó jelképezte. Rusalka az 1. felvonás végénél konszolidáltabb rongyokban, hajában kék neonlámpákkal jött be a lidércfényt szimbolizálva, az utóbbit a padlón elhelyezett világító karácsonyfaizzó is megjelenítette. Az erdőkerülő és a kukta az amerikai rendőrruhára emlékeztető uniformist viselő biztonsági őrként jött be lámpával a kézben. A vizimanó megint a süllyesztőből bukkant fel, megjelenése kb. az előzők kombinációja volt. Ježibaba és a három erdei nimfa viszont hippicsajként jelent meg. A dráma utolsó szereplője, a herceg a zárójelenetben az 1. felvonásbeli bőrkabátját viselte, alatta viszont csíkos pizsamát, mint aki éppen előbb szökött meg a kórházból, onnan is az idegosztályról. A kezében \"vadászzsákmánya\", a menyasszonyi ruhás Rusalka kinagyított fényképe volt és állandóan arra nézve hasonlította össze a szeme elé kerülő félig hippi, félig csöves csajt álmai nőideáljával. A végén volt puszi,herceg összerogy, Rusalka bánkódik mellette, vizimanó a süllyesztőből fel. A zenei megvalósításról legközelebb írok. A többi előadás képeit nézegetve a Turandot és a Don Carlos viszonylag hagyományos előadás lehet, a Peter Konwitschny rendezte Anyegin viszont igencsak elrugaszkodott Puskintól és Csajkovszkijtól. Erről csak annyit, hogy az egyik képen valószínűleg a címszereplő és egy másik férfi (Lenszkij?) ledér leányzókkal mulatva gurítja a rubelt.
11693 Heiner Lajos 2006-04-05 13:48:33 [Válasz erre: 11692 Hangyász 2006-04-05 13:45:00]
Nekvasil a Prágai Nemzeti Színház operatagozatának vezetője. Érdekes fickó, szerintem zseniális volt a Prücsök úr utazásai rendezése, nem tetszett igazán az Eladott menyasszony, a Jenufa megint nagyszerű. Csináltam anno interjút is vele, biztos, hogy amióta Dvorak a Nemzeti igazgatója és Nekvasil az operai vezető, más irányba mennek a dolgok, mint korábban (pl. sok kortárs bemutató, ódivatú rendezések helyett újítás, stb. )
Nekvasil a Prágai Nemzeti Színház operatagozatának vezetője. Érdekes fickó, szerintem zseniális volt a Prücsök úr utazásai rendezése, nem tetszett igazán az Eladott menyasszony, a Jenufa megint nagyszerű. Csináltam anno interjút is vele, biztos, hogy amióta Dvorak a Nemzeti igazgatója és Nekvasil az operai vezető, más irányba mennek a dolgok, mint korábban (pl. sok kortárs bemutató, ódivatú rendezések helyett újítás, stb. )
11692 Hangyász 2006-04-05 13:45:00 [Válasz erre: 11691 Heiner Lajos 2006-04-04 18:54:42]
Ez a Nekvasil afféle fenegyerek, illetve az ügyeletes zseni? Elöljáróban csak annyit, hogy teljesen \"normális\" rendezésként indult a produkció és a végére a mai agyamentségbe torkollott.
Ez a Nekvasil afféle fenegyerek, illetve az ügyeletes zseni? Elöljáróban csak annyit, hogy teljesen \"normális\" rendezésként indult a produkció és a végére a mai agyamentségbe torkollott.
11691 Heiner Lajos 2006-04-04 18:54:42 [Válasz erre: 11690 Hangyász 2006-04-04 16:29:27]
Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lehet, a Dvorak - Nekvasil párost ismerve persze van némi elképzelésem.
Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lehet, a Dvorak - Nekvasil párost ismerve persze van némi elképzelésem.
11690 Hangyász 2006-04-04 16:29:27
Ide is beírom, akárcsak a Dvořák-fórumba: Látta a T. fórumozók közül valaki a pozsonyi Rusalka produkcióját??? Vasárnap ha időm engedi, írok róla. Most megyek vissza a gályapadra.
Ide is beírom, akárcsak a Dvořák-fórumba: Látta a T. fórumozók közül valaki a pozsonyi Rusalka produkcióját??? Vasárnap ha időm engedi, írok róla. Most megyek vissza a gályapadra.
11689 frushena 2006-04-01 22:43:32
Mitridate elmarad, de később megtartják Újabb változás történt a Tavaszi Fesztivál Programjában. Betegség miatt elmarad április 4-én a Fesztivál Színházba tervezett Mozart: Mithridatész, Pontusz királya című előadás. A Budapesti Kamaraopera kétfelvonásos operájának már a próbáját sem tartják meg 3-án. Az előadásra váltott jegyek becserélhetők az április 17-ei előadásra, amelyet szintén a Fesztivál Színházban tartanak meg, de vissza is válthatók a vásárlás helyén. A Húsvét hétfőn 19 óra 30 perckor kezdődő előadást változatlan szereposztásban adják elő. forrás : MÜPA
Mitridate elmarad, de később megtartják Újabb változás történt a Tavaszi Fesztivál Programjában. Betegség miatt elmarad április 4-én a Fesztivál Színházba tervezett Mozart: Mithridatész, Pontusz királya című előadás. A Budapesti Kamaraopera kétfelvonásos operájának már a próbáját sem tartják meg 3-án. Az előadásra váltott jegyek becserélhetők az április 17-ei előadásra, amelyet szintén a Fesztivál Színházban tartanak meg, de vissza is válthatók a vásárlás helyén. A Húsvét hétfőn 19 óra 30 perckor kezdődő előadást változatlan szereposztásban adják elő. forrás : MÜPA
11688 tépé 2006-04-01 20:25:42 [Válasz erre: 11687 -zéta- 2006-04-01 20:23:06]
Ha neki ez is vicces...
Ha neki ez is vicces...
11687 -zéta- 2006-04-01 20:23:06 [Válasz erre: 11685 martuni 2006-04-01 18:20:10]
:-))), végül is ápr.1-je van...
:-))), végül is ápr.1-je van...
11686 janomano 2006-04-01 19:14:38 [Válasz erre: 11685 martuni 2006-04-01 18:20:10]
Bravóóóó! Elegáns riposzt! Benned egy Cyrano de\'Bergerac veszett meg. :-)
Bravóóóó! Elegáns riposzt! Benned egy Cyrano de\'Bergerac veszett meg. :-)
11685 martuni 2006-04-01 18:20:10 [Válasz erre: 11683 -zéta- 2006-03-31 23:08:23]
Én meg arra kérlek, hogy húzd le magad a vécében! Ugye érthető!
Én meg arra kérlek, hogy húzd le magad a vécében! Ugye érthető!
11684 janomano 2006-03-31 23:13:32 [Válasz erre: 11683 -zéta- 2006-03-31 23:08:23]
Szerintem hagyd a fenébe! Egyszer csak megunja magát...
Szerintem hagyd a fenébe! Egyszer csak megunja magát...
11683 -zéta- 2006-03-31 23:08:23 [Válasz erre: 11680 martuni 2006-03-31 15:57:06]
Támad Téged a ..., mindössze azon lepődtem meg (meglepődés Martunikám, nem támadás, ez nem ugyanaz), hogy más szopránt is hallottál már életedben, mint LGY-t, mert eeeeezzzzz eeeedddddiiiigggg nnnneeeeemmmm derült ki. Érthető volt, vagy mondjam még lassabban?
Támad Téged a ..., mindössze azon lepődtem meg (meglepődés Martunikám, nem támadás, ez nem ugyanaz), hogy más szopránt is hallottál már életedben, mint LGY-t, mert eeeeezzzzz eeeedddddiiiigggg nnnneeeeemmmm derült ki. Érthető volt, vagy mondjam még lassabban?
11682 karnagy 2006-03-31 17:49:49 [Válasz erre: 11670 Búbánat 2006-03-31 11:45:32]
Nos, én csak az első részt néztem - a második nem érdekelt, hiszen a Somogyi-Wendler-Káldi Kiss tercettel rengetegszer láttam már a Mascagni-operát. Egyetértek Búbánattal. A Monleone-darab sokkal gyengébb a Mascagniénál, noha egy-két rész kísértetiesen hasonló. Köszönet illeti Pál Tamást, hogy ismét megismertetett a nagyérdeművel egy érdekes (és eleddig ismeretlen)l
Nos, én csak az első részt néztem - a második nem érdekelt, hiszen a Somogyi-Wendler-Káldi Kiss tercettel rengetegszer láttam már a Mascagni-operát. Egyetértek Búbánattal. A Monleone-darab sokkal gyengébb a Mascagniénál, noha egy-két rész kísértetiesen hasonló. Köszönet illeti Pál Tamást, hogy ismét megismertetett a nagyérdeművel egy érdekes (és eleddig ismeretlen)l
11681 WiseGentleman 2006-03-31 17:32:24 [Válasz erre: 11648 pancsova 2006-03-30 22:18:04]
Azért például a benheppneres Lohengrinre érdemes lesz odafigyelni, csakúgy, mint a Placido Domingo-gálaestre, ahol a Walkür 1. felvonását adja elő.
Azért például a benheppneres Lohengrinre érdemes lesz odafigyelni, csakúgy, mint a Placido Domingo-gálaestre, ahol a Walkür 1. felvonását adja elő.
11680 martuni 2006-03-31 15:57:06 [Válasz erre: 11677 -zéta- 2006-03-31 14:55:51]
Bocs, de most miért is támadsz, azt nem értem. Azt írtam, hogy \"szerintem\". Persze teszerinted lehet, hogy Somogyi E. a második Callas-ezen sem csodálkoznék a te hozzáértéseddel- de azért hallottam ám L. Gy-n kívül is más énekesnőt, és sokak miatt érdemes is Operába járni. Pl. Sümegi E. Gál Erika Bátori Éva. Somogyi miatt nem annyira. Szerintem.
Bocs, de most miért is támadsz, azt nem értem. Azt írtam, hogy \"szerintem\". Persze teszerinted lehet, hogy Somogyi E. a második Callas-ezen sem csodálkoznék a te hozzáértéseddel- de azért hallottam ám L. Gy-n kívül is más énekesnőt, és sokak miatt érdemes is Operába járni. Pl. Sümegi E. Gál Erika Bátori Éva. Somogyi miatt nem annyira. Szerintem.
11679 Búbánat 2006-03-31 15:50:08 [Válasz erre: 11678 kétked 2006-03-31 15:01:14]
Köszönöm. Erről bennünket a helyszínen senki nem tájékoztatott. Így méginkább értékelendő mindkettőjük produktuma.
Köszönöm. Erről bennünket a helyszínen senki nem tájékoztatott. Így méginkább értékelendő mindkettőjük produktuma.
11678 kétked 2006-03-31 15:01:14 [Válasz erre: 11676 Búbánat 2006-03-31 12:54:06]
A Tav.Teszt. honlapján ez áll: A betegség ismét közbeszólt, így izgalomban is bővelkedett az este: sajnos a Santuzzát éneklő Farkasréti Mária betegség miatt nem merte elvállalni, hogy mindkét darabban elénekelje a szerepét. Így mivel a Domenico Monleone-darabot nem ismeri senki, mert az 1907-es bemutatója után plágiumper miatt hosszú időre lekerült az operaszínpadokról, Farkasréti énekelte el, viszont az \"ismert\", a Pietro Mascagni-féle változatot Somogyi Eszter bravúros beugrása mentette meg.
A Tav.Teszt. honlapján ez áll: A betegség ismét közbeszólt, így izgalomban is bővelkedett az este: sajnos a Santuzzát éneklő Farkasréti Mária betegség miatt nem merte elvállalni, hogy mindkét darabban elénekelje a szerepét. Így mivel a Domenico Monleone-darabot nem ismeri senki, mert az 1907-es bemutatója után plágiumper miatt hosszú időre lekerült az operaszínpadokról, Farkasréti énekelte el, viszont az \"ismert\", a Pietro Mascagni-féle változatot Somogyi Eszter bravúros beugrása mentette meg.
11677 -zéta- 2006-03-31 14:55:51 [Válasz erre: 11673 martuni 2006-03-31 12:27:58]
Nicsak, Martuni! Azt hittem, te Lukács Gyöngyin kívül más szopránt sosem hallottál. És miben volt számodra se hús, se hal?
Nicsak, Martuni! Azt hittem, te Lukács Gyöngyin kívül más szopránt sosem hallottál. És miben volt számodra se hús, se hal?
11676 Búbánat 2006-03-31 12:54:06 [Válasz erre: 11673 martuni 2006-03-31 12:27:58]
Nálad van a lényeg. S persze, minden viszonylagos. Én így érzékeltem, ahogyan leírtam. Se Farkasréti, se Somogyi nem volt kirobbanó formában, de a koruktól függetlenül voltak szép pillanataik; erőfészítésüket minenesetre nagyon dicsérendőnek tartom, és összességében nekem nem okoztak csalódást. A sikeres produkcióból kivették a maguk részét.
Nálad van a lényeg. S persze, minden viszonylagos. Én így érzékeltem, ahogyan leírtam. Se Farkasréti, se Somogyi nem volt kirobbanó formában, de a koruktól függetlenül voltak szép pillanataik; erőfészítésüket minenesetre nagyon dicsérendőnek tartom, és összességében nekem nem okoztak csalódást. A sikeres produkcióból kivették a maguk részét.
11675 orlandofurioso 2006-03-31 12:50:02 [Válasz erre: 11667 Efraim Singer 2006-03-31 00:48:35]
Nekem meg Pixi és Mixi gróf. Akik 100 méterről, szél ellenében tudják, hogy ki gróf, s ki nem az. Nyilván az gróf, aki nem eszik hamburgert 200 éves ezüst étkészlettel. Aztán kiderül a Mágnás Miskában, hogy mégsem ilyen egyszerű.
Nekem meg Pixi és Mixi gróf. Akik 100 méterről, szél ellenében tudják, hogy ki gróf, s ki nem az. Nyilván az gróf, aki nem eszik hamburgert 200 éves ezüst étkészlettel. Aztán kiderül a Mágnás Miskában, hogy mégsem ilyen egyszerű.
11674 mimi59 2006-03-31 12:49:51 [Válasz erre: 11633 mimi59 2006-03-30 09:34:37]
Válaszolok saját magamnak- kiegészítem az előző beírásomat- egyáltalán nem tetszett. Bezzeg Callas....
Válaszolok saját magamnak- kiegészítem az előző beírásomat- egyáltalán nem tetszett. Bezzeg Callas....
11673 martuni 2006-03-31 12:27:58 [Válasz erre: 11670 Búbánat 2006-03-31 11:45:32]
Szerintem teljesen relatív dolog, hogy ki számít fiatal énekesnőnek és ki nem, a lényeg, hogy hogyan énekel. Vannak akik harminc éves koruk előtt már öreg hangon énekelnek, és akadnak olyanok is, akik több évtizedes pálya után is frenetikus előadásokat képesek produkálni. /Ezek lényegesen kevesebben vannak./ Az említett művésznő akárhány éves is mindegy, mert fiatalabb korában sem volt egy elsőosztályú énekes. -Szerintem- Olyan se hús, se hal, ha szabad ilyet mondani.
Szerintem teljesen relatív dolog, hogy ki számít fiatal énekesnőnek és ki nem, a lényeg, hogy hogyan énekel. Vannak akik harminc éves koruk előtt már öreg hangon énekelnek, és akadnak olyanok is, akik több évtizedes pálya után is frenetikus előadásokat képesek produkálni. /Ezek lényegesen kevesebben vannak./ Az említett művésznő akárhány éves is mindegy, mert fiatalabb korában sem volt egy elsőosztályú énekes. -Szerintem- Olyan se hús, se hal, ha szabad ilyet mondani.
11672 kétked 2006-03-31 12:02:21 [Válasz erre: 11670 Búbánat 2006-03-31 11:45:32]
Búbánat, mit jelent Nálad \"a már nem annyira fiatal művésznő\" kifejezés? Somogyi 47-48 körül jár a Színházművészeti Lexikon szerint. Mit mondasz akkor mondjuk Marton Évára?
Búbánat, mit jelent Nálad \"a már nem annyira fiatal művésznő\" kifejezés? Somogyi 47-48 körül jár a Színházművészeti Lexikon szerint. Mit mondasz akkor mondjuk Marton Évára?
11671 Búbánat 2006-03-31 11:57:53 [Válasz erre: 11670 Búbánat 2006-03-31 11:45:32]
Sáfár Orsolyát említve természetesen nem Zaidét, hanem Ismenét értettem.
Sáfár Orsolyát említve természetesen nem Zaidét, hanem Ismenét értettem.
11670 Búbánat 2006-03-31 11:45:32 [Válasz erre: 11669 cleofide 2006-03-31 08:14:36]
Tegnap este a Zeneakadémián két – de egymástól különböző - Parasztbecsületnek tapsolhattam! Egyúttal egy operatörténeti ritkaság magyarországi bemutatójának a színhelye volt a Nagyterem, ugyanis a program első részében az olasz Domenico Monleone 1907-ben komponált Parasztbecsületével ismerkedhettem meg. Szünet után pedig a kor-és pályatárs Mascagninak 17 évvel korábban keletkezett remeke következett. Mindkét darabot hangversenyszerű előadásban hallhattuk. A Szíciliában játszódó jól ismert Verga-novella (színdarab) két megzenésítése – bár más-más szövegkönyvre születtek – kis eltérésekkel, de ugyanazt a témát bontja ki, ugyanazokkal a szereplőkkel, így jó alkalom kínálkozott a két egyfelvonásos verista opera mindenekelőtt zenei nyelvezetének az összehasonlítására. Elöljáróban még szólnom kell arról, hogy Monleone operája az amszterdami bemutató sikere és néhány próbálkozás után hamar lekerült a színpadról és a feledés homályába merült. Ebben közrejátszott az a tény, hogy plágium miatt a Sonzogno kiadó bíróságra vitte az ügyet, amit megnyert, elérte, hogy letiltsák a színpadokról a darabot. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi inspirálhatta a zeneszerzőt arra, hogy egy olyan témát válasszon magának megzenésítésre, amely az ő idejében Mascagni révén már világsiker volt. De nem szól erről a fáma. Mindesetre Mascagni évekkel később megvédte Monleonét, a művéről is dicsérőlég szólt: „Kedves barátom, Ön igazán tudja, hogy soha nem volt semmilyen kifogásom Ön ellen. Sőt, a magam részéről semmit sem szerettem volna jobban, minthogy a kiadó feloldja a tilalmat.” Rátérve a tegnap hallottakra, az a meglátásom, hogy kár volt a kortársak félelme, és kár volt az eltiltás, Mascagni méltán pályadíjnyertes operáját ez a kései mintegy negyvenperces alkotás még csak meg sem szoríthatta. Mégis, azt mondom, jó hogy hosszú évtizedek után felébresztették csipkerózsika álmából, és most hozzánk is eljutott a darab, hiszen, ha csak önmagában vizsgáljuk értékeit, zenei nyelvezetét, mindjárt sok szépségre bukkanunk, ami megérdemli a figyelmünket. Igaz, a partitúrában nincsenek olyan szépséges és megkapó jelenetek, zenék, mint a Mascagninál, de azért Monleone „zenedrámájában” is akadnak felkavaró, emlékezetes zeneszámok. Az opera zenéje dallamos, de ún. slágerek nincsenek benne. Bizonyos zenei motívumok, dallamtöredékek itt-ott Ponchielli és R. Strauss palettájának zenekari színeit idézik meg, sőt néhol kifejezetten Lehár Ferenc kompozíciós ötleteire, hangszerelési megoldásaira asszociáltam. Pál Tamás ragyogóan készítette fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekarát, az ifjú muzsikusok játékukkal helyenként nagyon összeszokott együttes benyomását keltették, elsőrangúan muzsikáltak, látszott az igyekezetük, hogy a csapatmunkának most háttérbe kell szorítania az egyéni „művészi” törekvéseket. Mindkét opera eljátszása – láthatóan-hallhatóan nem jelentett különösebb gondot számukra, meghálálták a kapott bizalmat, és éltek a lehetőséggel. Nem akármilyen fegyvertényt hajtottak végre, hiszen egy nagyzenekarra komponált két, sok buktatóval teli operát egy estén előadni még a felnőtteknek is emberpróbáló feladat. Kisebb pontatlanságok a második részben Santuzza és Alfió kettősének indításakor a hegedűk részéről tapasztaltam, de ez mit sem von le a zenészek, főleg a csellósok és a fafúvósok nagyszerű teljesítményéból. Az Egyetem Énekkara is megállta a helyét (Karigazgató: Párkai István tanár úr). A dramaturgiai hatás kedvéért mindkét operában a gyermekkórus a nézőtér mögött az emeleten illetve a jobb oldali erkélyen helyezkedett el, ám így is remekül összedolgoztak az orgonaülésen helyet foglaló „felnőtt” kórussal és a zenekarral, meg az operákban jelentős funkciót betöltő orgonával. A szólisták közül az első helyen kell kiemelnem Wendler Attilát, akit régen hallottam ilyen szép hangon énekelni, erőteljesek, biztosak a magasságai is, leszámítva Mascagni operájából a bordal végét, amikor kissé érezhető volt, hogy már fárad. Santuzzát két szoprán kapta feladatul. Az első részben Farkasréti Mária kiválóan oldotta ezt meg, bár énekelnivalója sokkal rövidebb,mint a második részben hallott Somogyi Eszteré. Utóbbi az első rész alatt fent, a rádióközvetítő kuckó magaslatából figyelte kolléganőjét, hogyan birkózik meg a „másik” Santuzzával, és drukkolása közben jólesően tapasztalhatta velünk együtt, hogy milyen szépen szólal meg lent a nem igazán drámai, de mégis behízelgően kellemes szopránhang a gyönyörű románcban vagy az ugyancsak említést érdemlő Santuzza – Alfió kettősben. Somogyi aztán jött a második részben, és a már nem annyira fiatal művésznő bizonyította, hogy a hang még adekvát, bár amikor a zenekar tuttiban játszik, akkor ez kevésbé érvényesült. Ő sem drámai szoprán hang, nincsenek nagy mélységei, nincsenek elementáris erejű kitörései, de így is kihozta szerepéből a maximumot, ami igen figyelemre méltó és elismerést érdemlő. Alfiót Káld Kiss András reprezentálta. Sajnos, a hang megkopott, szürke, nincs súlya, pedig Mascagni operájában pl. a Santuzza- Alfió jelenetben még a levegőnek is vibrálnia kellene. Hát ez elmaradt. Sáfár Orsolya mint Lola kedves, bájos jelenség, de ez nem Mozart, nem Zaide, ide több kellett volna, másrészt a szerep talán nem neki való. Luciát Mester Viktória énekelte. Rövid jeleneteiben nem igazán volt alkalma megcsillogtatni sem valódi tudását. Jelentem, a feliratozó gép kámforrá vált, úgy látszik fontosabb, hogy a kórusnak helye legyen, elférjen a pódiumon, minthogy a magyar szöveg vetítésével segítsék értelmezni az idegen szavakat. Ismert történetről van szó, így megértem és elfogadom, ha ez volt a szempont. Ez az előnye a mobil készüléknek, végül is nem lett volna szerencsés takarásban hagyni az énekkar egy részét. Gondolom, egyszeri és megismételhetetlen produkciót láthattunk. Minden elismerésem Pál Tamás karmester betanító munkájáért, aki már nem először mutatkozott be „csapatával” , tanítványaival - akár egy-egy ritkán hallható kuriózum opera bemutatásával - itt a Zeneakadémián, méltán kiváltva érte elismerésünket és nagyrabecsülésünket. Amint tette ezt tegnap ismét, amiért köszönettel tartozunk neki. Az ő érdeme is, ha Monleone Parasztbecsülete el- és közelebb jutott az operaszerető és a felfedezésekre mindig hajlamos hazai közönséghez.
Tegnap este a Zeneakadémián két – de egymástól különböző - Parasztbecsületnek tapsolhattam! Egyúttal egy operatörténeti ritkaság magyarországi bemutatójának a színhelye volt a Nagyterem, ugyanis a program első részében az olasz Domenico Monleone 1907-ben komponált Parasztbecsületével ismerkedhettem meg. Szünet után pedig a kor-és pályatárs Mascagninak 17 évvel korábban keletkezett remeke következett. Mindkét darabot hangversenyszerű előadásban hallhattuk. A Szíciliában játszódó jól ismert Verga-novella (színdarab) két megzenésítése – bár más-más szövegkönyvre születtek – kis eltérésekkel, de ugyanazt a témát bontja ki, ugyanazokkal a szereplőkkel, így jó alkalom kínálkozott a két egyfelvonásos verista opera mindenekelőtt zenei nyelvezetének az összehasonlítására. Elöljáróban még szólnom kell arról, hogy Monleone operája az amszterdami bemutató sikere és néhány próbálkozás után hamar lekerült a színpadról és a feledés homályába merült. Ebben közrejátszott az a tény, hogy plágium miatt a Sonzogno kiadó bíróságra vitte az ügyet, amit megnyert, elérte, hogy letiltsák a színpadokról a darabot. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi inspirálhatta a zeneszerzőt arra, hogy egy olyan témát válasszon magának megzenésítésre, amely az ő idejében Mascagni révén már világsiker volt. De nem szól erről a fáma. Mindesetre Mascagni évekkel később megvédte Monleonét, a művéről is dicsérőlég szólt: „Kedves barátom, Ön igazán tudja, hogy soha nem volt semmilyen kifogásom Ön ellen. Sőt, a magam részéről semmit sem szerettem volna jobban, minthogy a kiadó feloldja a tilalmat.” Rátérve a tegnap hallottakra, az a meglátásom, hogy kár volt a kortársak félelme, és kár volt az eltiltás, Mascagni méltán pályadíjnyertes operáját ez a kései mintegy negyvenperces alkotás még csak meg sem szoríthatta. Mégis, azt mondom, jó hogy hosszú évtizedek után felébresztették csipkerózsika álmából, és most hozzánk is eljutott a darab, hiszen, ha csak önmagában vizsgáljuk értékeit, zenei nyelvezetét, mindjárt sok szépségre bukkanunk, ami megérdemli a figyelmünket. Igaz, a partitúrában nincsenek olyan szépséges és megkapó jelenetek, zenék, mint a Mascagninál, de azért Monleone „zenedrámájában” is akadnak felkavaró, emlékezetes zeneszámok. Az opera zenéje dallamos, de ún. slágerek nincsenek benne. Bizonyos zenei motívumok, dallamtöredékek itt-ott Ponchielli és R. Strauss palettájának zenekari színeit idézik meg, sőt néhol kifejezetten Lehár Ferenc kompozíciós ötleteire, hangszerelési megoldásaira asszociáltam. Pál Tamás ragyogóan készítette fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekarát, az ifjú muzsikusok játékukkal helyenként nagyon összeszokott együttes benyomását keltették, elsőrangúan muzsikáltak, látszott az igyekezetük, hogy a csapatmunkának most háttérbe kell szorítania az egyéni „művészi” törekvéseket. Mindkét opera eljátszása – láthatóan-hallhatóan nem jelentett különösebb gondot számukra, meghálálták a kapott bizalmat, és éltek a lehetőséggel. Nem akármilyen fegyvertényt hajtottak végre, hiszen egy nagyzenekarra komponált két, sok buktatóval teli operát egy estén előadni még a felnőtteknek is emberpróbáló feladat. Kisebb pontatlanságok a második részben Santuzza és Alfió kettősének indításakor a hegedűk részéről tapasztaltam, de ez mit sem von le a zenészek, főleg a csellósok és a fafúvósok nagyszerű teljesítményéból. Az Egyetem Énekkara is megállta a helyét (Karigazgató: Párkai István tanár úr). A dramaturgiai hatás kedvéért mindkét operában a gyermekkórus a nézőtér mögött az emeleten illetve a jobb oldali erkélyen helyezkedett el, ám így is remekül összedolgoztak az orgonaülésen helyet foglaló „felnőtt” kórussal és a zenekarral, meg az operákban jelentős funkciót betöltő orgonával. A szólisták közül az első helyen kell kiemelnem Wendler Attilát, akit régen hallottam ilyen szép hangon énekelni, erőteljesek, biztosak a magasságai is, leszámítva Mascagni operájából a bordal végét, amikor kissé érezhető volt, hogy már fárad. Santuzzát két szoprán kapta feladatul. Az első részben Farkasréti Mária kiválóan oldotta ezt meg, bár énekelnivalója sokkal rövidebb,mint a második részben hallott Somogyi Eszteré. Utóbbi az első rész alatt fent, a rádióközvetítő kuckó magaslatából figyelte kolléganőjét, hogyan birkózik meg a „másik” Santuzzával, és drukkolása közben jólesően tapasztalhatta velünk együtt, hogy milyen szépen szólal meg lent a nem igazán drámai, de mégis behízelgően kellemes szopránhang a gyönyörű románcban vagy az ugyancsak említést érdemlő Santuzza – Alfió kettősben. Somogyi aztán jött a második részben, és a már nem annyira fiatal művésznő bizonyította, hogy a hang még adekvát, bár amikor a zenekar tuttiban játszik, akkor ez kevésbé érvényesült. Ő sem drámai szoprán hang, nincsenek nagy mélységei, nincsenek elementáris erejű kitörései, de így is kihozta szerepéből a maximumot, ami igen figyelemre méltó és elismerést érdemlő. Alfiót Káld Kiss András reprezentálta. Sajnos, a hang megkopott, szürke, nincs súlya, pedig Mascagni operájában pl. a Santuzza- Alfió jelenetben még a levegőnek is vibrálnia kellene. Hát ez elmaradt. Sáfár Orsolya mint Lola kedves, bájos jelenség, de ez nem Mozart, nem Zaide, ide több kellett volna, másrészt a szerep talán nem neki való. Luciát Mester Viktória énekelte. Rövid jeleneteiben nem igazán volt alkalma megcsillogtatni sem valódi tudását. Jelentem, a feliratozó gép kámforrá vált, úgy látszik fontosabb, hogy a kórusnak helye legyen, elférjen a pódiumon, minthogy a magyar szöveg vetítésével segítsék értelmezni az idegen szavakat. Ismert történetről van szó, így megértem és elfogadom, ha ez volt a szempont. Ez az előnye a mobil készüléknek, végül is nem lett volna szerencsés takarásban hagyni az énekkar egy részét. Gondolom, egyszeri és megismételhetetlen produkciót láthattunk. Minden elismerésem Pál Tamás karmester betanító munkájáért, aki már nem először mutatkozott be „csapatával” , tanítványaival - akár egy-egy ritkán hallható kuriózum opera bemutatásával - itt a Zeneakadémián, méltán kiváltva érte elismerésünket és nagyrabecsülésünket. Amint tette ezt tegnap ismét, amiért köszönettel tartozunk neki. Az ő érdeme is, ha Monleone Parasztbecsülete el- és közelebb jutott az operaszerető és a felfedezésekre mindig hajlamos hazai közönséghez.
11669 cleofide 2006-03-31 08:14:36 [Válasz erre: 11655 sphynx 2006-03-30 23:03:41]
Operarendezesben barmit szabad, szerintem. Egy dolgot nem. Elvonni a zenerol figyelmet. Ha nem tamaszt ala es a rendezoi onkifejezes hatterbe szoritja a muzsikat az elfogadhatatlan szamomra. Ez kulonosen azon \"szellemes\" momentumokra vonatkozik amelyek szereploit a kozonseg szunyokalo es ertetlen resze a \"gag\" parade-ra felebredve megtapsolja majd visszaalszik. Az elodas vegen pedig hangos ovacio a fals ripacsnak es a kristalytisztan eneklo de hatterbe huzodo szereplok diszkret tapssal a zsebukben tavoznak.
Operarendezesben barmit szabad, szerintem. Egy dolgot nem. Elvonni a zenerol figyelmet. Ha nem tamaszt ala es a rendezoi onkifejezes hatterbe szoritja a muzsikat az elfogadhatatlan szamomra. Ez kulonosen azon \"szellemes\" momentumokra vonatkozik amelyek szereploit a kozonseg szunyokalo es ertetlen resze a \"gag\" parade-ra felebredve megtapsolja majd visszaalszik. Az elodas vegen pedig hangos ovacio a fals ripacsnak es a kristalytisztan eneklo de hatterbe huzodo szereplok diszkret tapssal a zsebukben tavoznak.
11668 dreboot 2006-03-31 01:11:08 [Válasz erre: 11667 Efraim Singer 2006-03-31 00:48:35]
Valld be Efi - azé neked is tecczik ahogyan \"ezek\" itten \"erkéjjelegnek\":-)
Valld be Efi - azé neked is tecczik ahogyan \"ezek\" itten \"erkéjjelegnek\":-)
11667 Efraim Singer 2006-03-31 00:48:35 [Válasz erre: 11666 janomano 2006-03-30 23:56:25]
Amikor a kettőtök dialógusait olvasom, mindig a Mupet Show öreg párosa jut eszembe... :o)))
Amikor a kettőtök dialógusait olvasom, mindig a Mupet Show öreg párosa jut eszembe... :o)))
11666 janomano 2006-03-30 23:56:25 [Válasz erre: 11663 sphynx 2006-03-30 23:42:19]
Te renegát! Azér\' a Tafelmusikot, Concentus Musicust, Minkowskit, meg a hasonlóakat szeretjük, nem!? :-)
Te renegát! Azér\' a Tafelmusikot, Concentus Musicust, Minkowskit, meg a hasonlóakat szeretjük, nem!? :-)
11665 janomano 2006-03-30 23:50:11 [Válasz erre: 11656 orlandofurioso 2006-03-30 23:04:38]
jaj, te nem vagy hülye. mégsem érted? :-)
jaj, te nem vagy hülye. mégsem érted? :-)
11663 sphynx 2006-03-30 23:42:19 [Válasz erre: 11662 janomano 2006-03-30 23:30:56]
Én is szoktam beszélgetni velünk.
Én is szoktam beszélgetni velünk.
11662 janomano 2006-03-30 23:30:56 [Válasz erre: 11660 sphynx 2006-03-30 23:23:14]
ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a régi hangszereknek szép hangjuk van.
ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a régi hangszereknek szép hangjuk van.
11661 janomano 2006-03-30 23:27:45 [Válasz erre: 11660 sphynx 2006-03-30 23:23:14]
Perlman is aszondja, hogy Ojsztrakh nem a legjobb hangszeren játszott. És mégis... Etalon, meg viszonyítási pont, meg sarokkő az a Hangyász térde-kalácsa... :-)
Perlman is aszondja, hogy Ojsztrakh nem a legjobb hangszeren játszott. És mégis... Etalon, meg viszonyítási pont, meg sarokkő az a Hangyász térde-kalácsa... :-)
11660 sphynx 2006-03-30 23:23:14 [Válasz erre: 11659 janomano 2006-03-30 23:14:50]
Jó, hogy te is így látod. Ezért vagy etalon és viszonyítási pont (sarokkő) a számomra. Én is éppen ezt tartom igazán nagy hipokrizisnek és sznobériának. A zenélés minőségét a hangszer, amin előadják semmiben nem befolyásolja.
Jó, hogy te is így látod. Ezért vagy etalon és viszonyítási pont (sarokkő) a számomra. Én is éppen ezt tartom igazán nagy hipokrizisnek és sznobériának. A zenélés minőségét a hangszer, amin előadják semmiben nem befolyásolja.
11659 janomano 2006-03-30 23:14:50 [Válasz erre: 11655 sphynx 2006-03-30 23:03:41]
szócséplés. >amikor a hangszereknek az utolsó vonóhúrig korhűnek kell lenniük ezt senki sem mondta. az alsógatya rendezői eszköz. megosztotta a közönséget? meg. vita lett? vita. ez volt a lényeg? nem. elérte a célját az eszköz...
szócséplés. >amikor a hangszereknek az utolsó vonóhúrig korhűnek kell lenniük ezt senki sem mondta. az alsógatya rendezői eszköz. megosztotta a közönséget? meg. vita lett? vita. ez volt a lényeg? nem. elérte a célját az eszköz...
11658 sphynx 2006-03-30 23:14:43 [Válasz erre: 11657 orlandofurioso 2006-03-30 23:08:05]
Ne legyél már ilyen értetlen! Ha te egy 200 éves ezüst étkészlettel eszel hamburgert a McDonalds-ban, akkor ezzel üzenhetsz valami nagyon merészet, de ezt TE üzened, nem a hamburger és nem az étkészlet. Na, ezt jól megmagyaráztam.
Ne legyél már ilyen értetlen! Ha te egy 200 éves ezüst étkészlettel eszel hamburgert a McDonalds-ban, akkor ezzel üzenhetsz valami nagyon merészet, de ezt TE üzened, nem a hamburger és nem az étkészlet. Na, ezt jól megmagyaráztam.
11657 orlandofurioso 2006-03-30 23:08:05 [Válasz erre: 11655 sphynx 2006-03-30 23:03:41]
Ez a beszéd, de mit nevezel mozarti állapotnak? A ruha teszi a zenét?
Ez a beszéd, de mit nevezel mozarti állapotnak? A ruha teszi a zenét?
11655 sphynx 2006-03-30 23:03:41
A művészetben mindenki azt csinál, amit akar, és mindenki azt tart művészetnek, (és jó művészetnek) amit akar. Csak arra az ellentmondásra hívnám fel a figyelmet, hogy akkor, amikor a hangszereknek az utolsó vonóhúrig korhűnek kell lenniük (nem miattam, nyugi!), akkor az alsógatyában játszás meglehetősen anakronisztikusnak tűnik. Nem osztom operátor korábban kifejtett véleményét, hogy a hatás a lényeg, aki unja Mozartot a mozarti állapotában, azzal nem tudok, mit kezdeni. Aki meg kísérletezni akar, az tegye, és ha jó amit csinál, akkor zengjünk dicshimnuszt róla. Az alsógatya nem erkölcs vagy izlés kérdése, nálam legalábbis.
A művészetben mindenki azt csinál, amit akar, és mindenki azt tart művészetnek, (és jó művészetnek) amit akar. Csak arra az ellentmondásra hívnám fel a figyelmet, hogy akkor, amikor a hangszereknek az utolsó vonóhúrig korhűnek kell lenniük (nem miattam, nyugi!), akkor az alsógatyában játszás meglehetősen anakronisztikusnak tűnik. Nem osztom operátor korábban kifejtett véleményét, hogy a hatás a lényeg, aki unja Mozartot a mozarti állapotában, azzal nem tudok, mit kezdeni. Aki meg kísérletezni akar, az tegye, és ha jó amit csinál, akkor zengjünk dicshimnuszt róla. Az alsógatya nem erkölcs vagy izlés kérdése, nálam legalábbis.
11654 janomano 2006-03-30 22:56:24 [Válasz erre: 11651 orlandofurioso 2006-03-30 22:41:52]
Az a te bajod, hogy túl komolyan veszed magad. De, ha jól esik...
Az a te bajod, hogy túl komolyan veszed magad. De, ha jól esik...
