Micsoda ótvar képmutatás a németektől :((((
A Müncheni Staatsoper mind Netrebko, mind Gergijev szerződését törölte. Netrebko nyilatkozatában helytelenítette, hogy apolitikus művészeket a saját hazájuk elleni nyilvános állásfoglalásra kényszerítenek. A kritikus hangok szerint az apolitikus jelzőt kissé beárnyékolják a korábbiakban a Kreml-ben, vagy a Vörös téren tartott koncertek, illetve a nemrég szintén a Kremlben megtartott születésnapi gálakoncert. (mivel mind Netrebko, mind Gergijev érvényes orosz állampolgársággal rendelkezik, a nyilvános elhatárolódás iránti követelés kissé vitatható, de ilyen időket élünk.)
A Münchner Philharmoniker éppen a szerződés ilyen alapon történő felmondását követően várható pereskedés miatt nem kapkodta el a felmondást, de a városvezetés presszionálja a vezetőséget. Első körben Gegiev elhatárolódását követeltek meg, de erre ő nem volt hajlandó.A Scala, a Wiener Philharmoniker és a Luzern-Festival már hasonló döntést hozott.
Ha Gergijev szerződésszegés miatt beperli a nevezett intézményeket, vajon pusztán JOGI szempontból milyen esélye lenne? A magasabb erő ebben az esetben nem következett be, elvégre a 68 éves karmester túl van a katonaköteles koron, tudtommal nem rekedt a háború miatt sem Oroszországban, sem Ukrajnában stb. Márpedig szép dolog a szolidaritás, de itt valakit POLITIKAI NÉZETEI MIATT hoznak hátrányos helyzetbe. (Nem mintha attól kellene tartanunk, hogy éhenhalna.) Az a körülmény sem elhanyagolható, hogy oszétként Putyint népe (+ önmaga, ez esetben a nemzetisége nem számít) jótevőjének tekinti.
Anna Netrebko lemondta dániai koncertjét és közleményt adott ki
"...Aarhusban lett volna koncertje február 25-én este, de a városi tanács kultúráért felelős képviselője indítványozta, hogy töröljék a koncertet, mivel Netrebko korábban egyértelműen támogatta az orosz elnök politikáját. Válaszként az énekesnő maga mondta le a koncertet,..." Nyilatkozata és a cikk fidelio.hu-n itt.
Ugyanez a hír Magyar Hírlap tálalásában "Anna Netrebko ellenzi a háborút" címmel jelent meg és kizárólag az ő lemondásáról írnak, a dániai előzményekről egy szót sem. Ugyanitt: "Gergijev karmester helyzetére is utalhatott Netrebko. A Müncheni Filharmonikusok vezető dirigense, akit Putyin támogatása miatt már korábban is értek bírálatok, mert 2014-ben kiállt a Krím elcsatolása mellett, pénteken ultimátumot kapott Dieter Reitertől, a város polgármesterétől, hogy hétfőig határolódjon el az Ukrajna ellen indított háborútól, máskülönben elveszíti az állását.
A távirati iroda tudósítása szerint a városvezető felszólította Gergijevet, hogy egyértelműen és félreérthetetlenül határolódjon el attól az agresszív háborútól, amelyet Putyin vív Ukrajna és különösen München testvérvárosa, Kijev ellen. „Ha hétfőig nem vall színt, nem maradhat a filharmonikusok vezető karmestere” – jelentette ki.
A hatvannyolc éves Gergijev 2015 óta vezeti a bajor főváros filharmonikus zenekarát, emellett a szentpétervári Mariinszkij Színház zeneigazgatója is. A hétvégén a New York-i Carnegie Hallban vezényelte volna a Bécsi Filharmonikusokat, de az intézmény még a koncertsorozat kezdete előtt bejelentette, hogy Gergijev helyett Yannick Nézet-Seguin ugrik be karmesternek. Az orosz dirigenst a milánói Scala vezetése is felszólította levélben, hogy álljon ki nyilvánosan az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett, máskülönben nem térhet vissza az operaházba, hogy Csajkovszkij Pikk dámáját vezényelje." Teljes cikk itt.
Az ilyen operaritkaságokra is van "kitalálva" az Eiffel Műhelyház.
Ha befér a kocsiszínbe, akkor ott van esélye jó félházra, sok szabadjegy kiosztogatása esetén ... ahogy azt más Rarität- (és nem-annyira-Rarität) művek esetében már megszokhattuk.
Örülök ennek a londoni operasikernek, ami Gounod ritkán színpadra kerülő korai "véráztatta" cselekményű, meyerbeeres hatásvadász operáját illeti; Gounod az egyik kedvenc francia operakomponistám, akinek szinte minden operáját lemezekről ismerem és kedvelem. Talán a nem túl távoli időkben el fog jutni hozzánk ez a korai alkotása, La nonne sanglante (1854) című operája - örülnék egy koncertszerű előadásnak legalább! Éry Franciskában bízom!...
Mai hír:
A cikkből:
„OffWestend díjat kapott a Charles Gounod A véres apáca című operájából készült előadás, amelyet a Gothic Opera társulata mutatott be Éry Franciska rendezésében.”
Ezek után természetesen magától értődő, hogy a Magyar Állami Operaház Éry Franciskát nem foglalkoztatja.
Kétségtelen, hogy a világ fővárosa az agglomerációval együtt úgy 10-12 millió embert szolgál ki, a miénk meg -legyünk nagyvonalúak- úgy két és felet, hármat. A párizsi és pesti lakosság opera iránti érdeklődése sem azonos és vélhetően nem a mi javunkra. Ahogyan a turizmus, mármint a minőségi turizmus opera(ház) iránti igénye is Párizsban mérföldekkel Budapest előtt jár. Mindez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak, az országnak ne lenne "szüksége" az Erkelre, ellenkezőleg. És az Eiffel-kocsiszín semmilyen tekintetben nem Erkel- (és nem MÁO-) pótlék, nem arra találták ki.
PS Csak jaj, a cikkben a "staggione" és " brüszt" szavakat javitanák ki!
https://caruso.blog.hu/2022/02/22/lenni_nagyon_is_lenni?fbclid=IwAR2LHwuSYjqpmgvVJbS1exS3GyVCfKyG4vP-XxmgNhLudYAM-_Iy8nTWZG4
Erről a cikkről megint az jut eszembe, hogy miért is nincs nekünk szükségünk Budapesten az Erkel Színházra is?
Február 10.-kén lett 95 éves a nagy Leontyne Price. Egy szép cikk jelent meg aa operaslovakián, google lefordítja és sok szép áriát lehet meghallgatni Leontyne tolmácsolásában.
operaslovakia.sk/leontyne-price-jubiluje/
Összeállítottam további infókat, de valamilyen oknál fogva a Momus "dobta" az eredeti hír folytatását. Én idén valószínűtlen, hogy eljutok Madridba, noha szívesen találkoznék ismét a bájos Gracaval (a sajtófőnökkel).
Kaphatunk majd valami "konkrétat"? Mivel Madrid covid nélkül is kissé messze van!
Világpremierre kerül sor a madridi Teatro Realban február 16-án.
A tavaly 91 évesenelhunyt Luis de Pablo utolsó operája kerül színre: El Abrecartas, A levélnyitó, alcíme szerint Szerelem görcsös időkben.
Az opera egyfajta mozaik, prológus és hat jelenet a 20. század első felének Spanyolországában,a történetet"a győztesek és a legyőzettek, a gondtalan paraziták és a megtört túlélők epistoláris beszámolóin keresztül mesélik el a szereplők, akik éppoly "szenvedélyesek, mint szerencsétlenek". (Vicente Molina Foix)
Ld. Lina Pagliughi és Gertrude Grob-Prandl.
A szép külső nyilván nem hátrány, de tévedés azt hinni, hogy egy hosszútávú karrierhez elegendő...Kristina Opolais 2006 óta lép fel a különböző nagy nemzetközi operaházakban, számos szerepben aratott komoly sikereket. Honfitársa és kortársa Elina Garanca szintén nem boszorkány-külsejéről ismert, de - ugyan mezzoszoprán fachban - hasonló karriert tudhat maga mögött. Mindketten felléptek már a MüPá-ban is.
Lett szoprán, sose hallottam róla, de gondolom a kűlseje nem válik hátrányává a karrierje során.
Gallery - Kristine Opolais - Soprano
Jogos az észrevétel. Mentségemre legyen mondva, hogy a "kissé bizarr" rendezés általi benyomások voltak a hangsúlyosak. A Róma közepén terpeszkedő hókupac, a lakókocsi, sőt a képtelen finálé, a kivégzési jelenet alig értelmezhető megoldásával nagyobb súllyal esett latba. Miután végignéztem az egész operát, más az összkép. Opolais most nem tetszett, a grazi előadásban hihetőbb volt. Bretz Gábor számomra nem volt igazi Scarpia - csak azok a szadista vonások hányoztak, ami miatt Scarpia az, aki. Jonathan Tetelmanhoz eddig kétszer volt szerencsém. 2019-ben egy Gran Liceuból közvetített Tosca előadáson hallottam Cavaradossi szerepében, és Elina Garaca MüPa beli dalestjén lépett fel, mint közreműködő. Szép hang, megfelelő adottságokkal, de Cavaradossihoz még fejlődnie kell. Ideje van rá, érdemes megjegyezni a nevét!
Lehet, hogy tévedsz! Az a Cilea opera gyönyörű, legfeljebb azon izgulhatok, hogy Opolais művésznő hogy fogja elénekelni azt a csodálatos áriát. És lehet, hogy a tenorista se olyan kutyaütő, mint Netrebko férje. Viszont az a Garanca koncert, amire hivatkozol, egyáltalán nem volt olyan kiváló, mint reméltem. Egyszer korábban adott már ő ennél sokkal jobb szólóestet.
Többen hozzászóltatok a lent látható ária rendezéséhez, de egy szót se olvastam arról, hogy maga az ária szerintetek milyen volt? Senkit se kapacitálnék arra, hogy végigszenvedje ezt a rendezést, de a hölgy, aki ezt az áriát múlt pénteken felvette és közzétette a YT-n, a Tosca még négy fontos részletével is megtette ugyanezt. A rendezést szidni hálás téma, van is mit rajta, de ha ez egy zenei magazin, akkor talán érdemelne pár szót a 3 főszereplő teljesítménye is.
21212
Örömmel :-) És igen, mindig tanul az ember. Itt is, máshol is. Holtig, mint a jó pap fórumozó.
Egyetértek, én is kihagyom. Szerencsétlen szerkesztésnek gondolom, hogy a műsor gerincét a talán nem túl sokak által kedvelt Cilea-opera és pár Puccini-ária/duett alkotja egy általam nem ismert tenorista szekundálásával. Honfitársnője sokkal érdekesebb műsorral járt itt 2019-ben, arra elmentem és nem csalódtam, azt hiszem, be is írtam a fórumra a koncertről.
A "rendezői színház", ahogy párszor már megkockáztattam, szerintem a Wagner-unokák, főleg Wieland "új bayreuth"-i rendezéseivel kezdődött úgy 60-70 éve. Talán a két háború közti nagy -és/de többségében lefúrt lábú és előnytelen testi adottságokkal bíró- énekesnemzedék visszavonulása is kellett ahhoz, hogy az operák színpadra állítása és képi világa (díszletek, jelmezek, világosítás, vetítés és más új effektusok) megújuljon. Mint minden új(donság), ez a folyamat is zökkenőkkel járt és jár. Buknak meg adott opera szellemiségével, mondanivalójával homlokegyenest szembemenő rendezések, és/de szerencsére buknak meg és tűnnek el dögunalmas, "szöveghű" színpadra állítások is. A karaván meg megy mint Magyarország: előre és nem hátra. Azok az énekesek, akik "megkapják a nehezen kezelhető, sőt kezelhetetlen jelzőt", valószínűleg saját jogon és nem a rendezők miatt kapják meg, és szintén saját jogon = őmiattuk és nem a rendezők miatt "csökken az irántuk megnyilvánuló érdeklődés". Nem tudok rendező által eltüntetett, valóban jelentős énekesekről. Az ön által vázolt rendezőtípus inkább városi legendákban létezik tartósan. A tehetség rendezőnél, karmesternél, énekeseknél is előbb-utóbb elnyeri jutalmát. Ahogyan a tehetségtelenség is méltó büntetését. Pál Tamás maestro legutóbb belinkelt interjúját elolvastam, abban nem találtam szörnyülködő beszámolót. Mindamellett és minden tiszteletem mellett is meg kell jegyeznem, hogy az ő esetleges rossz véleménye -ami biztosan nem egyetemleges és nem terjed ki mindenre, ami szokatlan, új- csupán egy, bár jelentős művész véleménye. Ízlések és pofonok karmesterek sokfélék lehetnek.
A "rendezői színház" névre hallgató förmedvényt az "újra, modernre" fogékony operaigazgatók, bocsánat intendánsok szabadították rá a világra, valamikor az 1980-as évektől kezdve. Azóta küzdenek vele, ellene az énekesek, és azok a karmesterek, akik tudnak kottát olvasni, elolvassák a librettót is, részt vesznek a próbafolyamatban, és nem csak a bemutatóra esnek be, tisztelet a kivételnek! De az énekesek nem mindig - és nem mindegyikük - vannak abban a helyzetben, hogy az ilyen koncepciókkal bemutatni kívánt szerepeket visszautasítsák. Hamar megkapják a nehezen kezelhető, sőt kezelhetetlen jelzőt, és menten csökken az irántuk megnyilvánuló érdeklődés! Pár napja olvashattuk a Pál Tamás karmester úrral készült interjút az ő nevét viselő topicban, ő is megemlítette a lehetetlen rendőzői, énekesi ambíciókból fakadó problémákat!
Kösz a felvilágosítást.Most már legalább tudom, hogy mi a szabadság. MIndig tanul valamit az ember ezen a fórumon, hála Istennek, hogy van kitől...
Az az igazság, hogy engem nem Opolais nem vonz, hanem Puccini és a verizmus nem vonz. Úgyhogy csak puszta kíváncsiságból sem érzek késztetést napjaink egyik felkapott külföldi szopránja "ilyen" áriaestjére jegyet váltani a Müpába.
2/3-dal "gátat kellene vetni a rendezői önkénynek" és a "gyalázatnak". Ennek Bécsben két akadálya van: 1) a jelenleg kormányzó pártoknak nincs 2/3-a. 2) Arrafelé éppenséggel az számítana önkénynek, ha hatalmi szóval avatkoznának be ... nem, nem a rendezői önkénybe, hanem a rendezői szabadságba. A kettő összemosása olyan, mint a szexuális felvilágosítás összemosása a pedofíliával Gizike összemosása a gőzekével. A közönség pedig végképp nem leváltható ... legfeljebb hatalmi önkénnyel, de az sem Bécsben.
Ez a bejátszás Opolais tavaszi pesti áriaestjének promója? Fontolóra veszem a jegyvásárlást ...
Hogy Bretz mit szólt hozzá,ne firtassuk. Vajon Bretz hét gyermekének anyja mit szólt hozzá? ;-)
Bocs, annyira felháborodtam, hogy Verdit írtam Puccini helyett. "valószínűleg a próbák jókedvűek voltak, nem terrorral, hanem inkább nevetéssel vette rá a rendező őket minderre" - ha ez így van, akkor ez a legszomorúbb.
Lehet, hogy sok mindenkit gyaláznak, ámde pont Verdit most talán nem. Elgondoltam, mi lenne, ha Puccini látná ezt az előadást. Szerintem nem Opolais művésznő vetkőzésével lenne baja, hanem inkább azzal a Vissi d'arte-vel amit énekelt itt. Nekem valahogy ő továbbra se igazán jó Tosca, és nemcsak ebben a rendezésben. Klára jóvoltából megnéztem az egész előadást. És ugyanígy problémám volt Bretz Gáborral is. Meglepődtem, hogy Scarpiát énekel. Valahogy nem az a hang, és távol is áll tőle az az ördögi gonoszság, amiről a rendező szerint a darab szól. Tisztességgel elénekelte, csak éppen az eredeti figura és hang hiányzott. Aki viszont meglehetősen jó volt, az Jonathan Tetelmann. Még nem tökéletes a szerepben, de nagyon szép hangja van, kellő vivőerővel, tud is bánni vele. Most kéne meghívni őt az Operába, amíg még lehet, mert esetleg pár év múlva már másutt is sztár lesz.
Egyébként a Theater an der Wien mindig is modern hely volt. Már Mozart idejében is, ő és Schikaneder nem kevés polgár pukkasztásra voltak itt képesek. Bécs megengedheti magának, hogy több operaháza legyen, még a Volksoperben is játszanak operákat. De a Theater an der Wien mindig valami újat, merészet, különlegeset szeretett játszani. Ez a rendezés hajmeresztő. Én kedveltem Kusej némelyik rendezését, de ez nem fog közéjük tartozni. Csak azért néztem végig, mert kíváncsi voltam az énekesekre. Ugyanakkor miközben azon csodálkoztam, hogy kívánhatja ezt a rendező az énekesektől, mégis azt éreztem, hogy ezek mind fiatalok, talán másképp gondolkodnak, és valószínűleg a próbák jókedvűek voltak, nem terrorral, hanem inkább nevetéssel vette rá a rendező őket minderre.
Hát, nekem megvan a véleményem az operaénekesekről. Egy magára bármit is adó énekes visszautasít egy ilyen szerepet, bármit is fizetnek érte. És messze elkerüli azt az operaházat, ahol ilyesmire vetemednek. Nincsen ezekben egy fikarcnyi önbecsülés és önérzet? Valahogyan gátat kellene vetni a rendezői önkénynek. Ez már egyáltalán nem normális dolog, Meggyalázása Verdinek, meggyalázása a művészetnek, meggyalázása az embernek. Ebben mindenki bűnös, a rendező, az operaház igazgatója, az énekesek, a karmester, mindenki, aki egy ilyen cirkuszban részt vesz. És persze a nézők is, akik jegyet vesznek erre, és nem törik össze a berendezést, és a jelenlétükkel igazolják azt, hogy mindent lehet, semmi sem szent.
Hja, ez a rendezői színház! Vajon a Bretz mit szólt hozzá? Ez az egész rendezés egy abszolut agyrém! (egyébként a nőnek jó alakja van)
Pozsonyban végre új bemutato. Február 26 és 27 - Antonín Dvořák, Čert a Káča /Az ordog és Kata/. Mese vígopera, csodálatos Dvořák zene, kituno eloadogárda./ Vasárnap 17*orakkor kezdenek.
Bretz Gábor Scarpiát énekel Bécsben, Theater an der Wien.
Anna Netrebko lemondta az osszes januári fellépéseit. A sajtonak azt nyilatkozta, hogy peihenni akar. Nem is csodálkozom a malánoi események után.
Köszönöm, hogy értékelted a feltöltésemet, végre egy dicséret azért, hogy közzé tettem ezt a remek műsort.
A Gershwin Kék rapszódia nagyon j volt, és a zenekari számok is ...
Az Olvasói levelek topicban - azt hiszem, elsőként - vetettem fel egy gondolatot (nem opera-tematikában) - amire "daunerni" főszerkesztőnk azonnal reflektált, idézem: " Megfontolandó, amit mondasz, át kell gondolnom, hogyan lehetne ezt technikailag megoldani!"
Ezt írtam előzőleg ott:
"Felvetem megfontolásra az alábbi négy topic összevonását.
Van négy fórum-topic, melyek témája szinte fedi egymást, jószerivel mindegyik „kéznél van”:
1. Fórum - Miért jó kórusban énekelni? (daunerni, 2002-08-29 12:20:39) – 708 beírásnál tart
2. Fórum - Kórusművek (karnagy, 2003-09-15 08:43:21) – 116 beírásnál tart
3. Fórum - Az énekkar mint közösség (Csizella, 2004-11-24 16:25:17) - 31 beírásnál tart
4. Fórum - Kórusok, kórusművek, karéneklés (daunerni, 2006-06-01 18:11:05) – 121 beírásnál tart
Célszerű lenne összevonni az egyik fórumcímen vagy egy új név alatt mind a négyet. Elkerülhetőek lennének az ismétlések, hiszen mindenhova "beillik" a mondandó.
Talán össze lehetne „fésülni” is, a beírásokat kronologikusan? (ezzel megszüntetve az ismétlődő beírásokat)
De hangsúlyozom, felvetésem csak ötlet...
(Ugyanez a meglátásom a két Bartók Béla-topicra vonatkozóan is..)"
De a "Kocsis" Zoltán név is szerepel három, a Wagner" négy topic címében.
"Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról; Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben?; SOS Zeneakadémia!"
„Személyes üzenetek” – ebből két azonos című topic található
"Vásáry bedobta a törülközőt”; Vásáry Tamás barátai”
Magam részéről a Mi újság a Magyar Állami Operaházban, az Erkel Színház, az Eiffel Műhelyház topicocat hagynám, mivel azokban jól elkülönülnek és visszakereshetők helyszínek szerint a látott és adott produkciókhoz fűződő bejegyzéseink. Óriási mennyiség, adathalmaz ez, akárcsak más vonatkozásban az operett-topicok. Ezeket megtartani érdemesek.
Ugyanakkor más esetekben - mint fentebb rámutattam - valóban érdemes elgondolkozni az összevonáson.
Tisztelt Zéta! Nagyon-nagyon jó gondolat!
Itt van például a "Mi újság a MÁO-ban", az "Erkel Színház", az "Eiffel Műhelyház" oldalak, amelyeket össze lehetne vonni, egyetlen magyar operai oldalba.
Nem szeretnénk újabb topikokat nyitni olyan témában, ami már működik. Most éppen azon töprengünk, hogyan vonjuk össze a megegyező tematikájú oldalakat....
Ha kívánságod van, akkor azt írd bele az olvasói levelek c, topikba, hátha teljesíti a Zéta-Jézuska. Addig pedig lehetőleg olyan topikot használj operettről szóló anyag beírásra, amelynek a címében szerepel az, hogy "operett". :)
Akkor ide tegyem a külföldi operettprodukciókat? Mármint a magyarba?
Talán jó lenne egy olyan topic, hogy külföldi operettprodukciók, vagy ilyen címmel, hogy "operett a nagyvilág tévé és rádióműsoraiban és az Interneten".
Kedves "zenebaratmonika"!
"Operett a tévében"?
Figyelmedbe ajánlom ezt a topicot:
Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (Búbánat, 2008-09-12 19:49:47)
A külföldi operettprodukcióknak is (színpadon, tévében, filmen, videón, lemezen stb.) ott van az "Operett, mint színpadi műfaj" - látom, oda gyakran írsz. Ott is jó helyük van, amiket a műfajból bejegyezni szeretnél (az itthoni operettprodukciókéval együtt).
És a "komolyzenei magazin" elnevezés helyett is van valami remek javaslata? De ha ez a fórum annyira nem tetszik, miért ír ide?
És ilyen sincs, hogy operett a tévében. De ha van 100 db. opera topic, elfér 3-4 operett is, sőt ott van még a musical, aminek szintén jó lenne 2 topic.
Bocs, én kettő darab operett-es topicot látok, miért kell még egy harmadik is?!!
