8169 mimi59 2005-04-24 17:26:12 [Válasz erre: 8164 egy kívülálló 2005-04-24 01:20:58]
Rost Andrea miatt megyek, elsősorban. Gyerekkorom óta szeretem ezt az operát is.
Rost Andrea miatt megyek, elsősorban. Gyerekkorom óta szeretem ezt az operát is.
8168 frushena 2005-04-24 17:21:45 [Válasz erre: 8163 Lencsi 2005-04-23 20:19:05]
Én 29.-én tervezem, bár jegy az már nincs!
Én 29.-én tervezem, bár jegy az már nincs!
8167 mimi59 2005-04-24 17:19:24
Üdv. Mindenkinek! Jön valaki 31.-én a Rigoletto-ra?
Üdv. Mindenkinek! Jön valaki 31.-én a Rigoletto-ra?
8166 Sesto 2005-04-24 14:33:29
...ad \"Tito\"-az elöbb kimaradt-Franz Welser-Möst vezênyel ês Jonathan Miller rendezte a darabot... :-)
...ad \"Tito\"-az elöbb kimaradt-Franz Welser-Möst vezênyel ês Jonathan Miller rendezte a darabot... :-)
8165 Sesto 2005-04-24 14:30:12
...La Sonnambula, avagy egy \"szimpla repertoârelöadâs\": tiszta örület!... :-))) Szerencsêre sikerült tegnap este az emlitett elöadâsra bejutnom, minden stressztöl mentesen-vagyis kivêtelesen nem prôbârôl rohanva... Bellini müvênek utolsô reprize volt a mostani szezonban,... Morandi vezênyletêvel ês a valôban mindennemü sallangot, âlszentimentalizmust ês giccset mellözö, igen csak êrthetö, mondhatnânk \"praktikus\" rendezêsben, ami Grischa Asagaroff munkâjât dicsêri. ELENA MOSUC karrierjênek ûjabb mêrföldkövêhez êrkezett el Amina-szerepêben-pâratlan technikai perfekciô-ês virtuôzitâs, tökêletes szerepformâlâs kiemelkedö drâmai êrzêkkel, mondhatnânk \"örületbe kergette hallgatôsâgât\"-ês a publikum szivesen \"vâllalta fel ezen szerepet\"-hiszen az ênekesnöt hosszadalmas taps ês \"BRAVA\"-kiâbâlâs fogadta a \"Care compagne\" utân,...s az ünneplês vêgig kisêrte az egêsz elöadâs menetêt is!...(...nem csoda, Elena vêrbö belcanto-divâkhoz hiven minden da capo têtelt variâlva ês sokkal nehezebb futamokkal adott elö, ehhez csatlakoztak a nâla mindig obligât ês nem a partiturâban nem jegyzett bombabiztos \"acuti-k\" is,...pl. az I. felv. stretta finâlêban az egêsz zenekart ês ês ensemble-t âtênekelt tartott, fortissimo(!) magas esz! stb.-stb.) Belcanto-t csakis igy ês egy ilyen ênekesnö kedvêêrt êrdemes jâtszani,...hatalmas êlmêny volt! Itt nem lett volna szüksêg hangmêrnöki kozemtikâra á la Nyetrebko & Co.: az elöadâs ûgy ahogy volt CD-szinvonalon szôlalt meg!... Hol vannak ilyenkor a lemezcêgek topmanagerei?! (A hallottak alapjân mêg nagyobb örömmel vârom a jövö szezön 2 \"Rollendebut-jêt\" az ö elöadâsâban: Liu ês Donizetti \"Maria Stuarda\" cimszerepe!) BRAVA!!! Tenor szempontjâbôl nem âllt szerencsês csillagzat alatt az elöadâs,...igy inkâbb el is tekintenêk attôl, hogy a nevêt itt leirjam!...(=kêptelensêg pênteken este mêg Düsseldorf-ban Don Ramiro-t ênekelni ês szombaton Elvino-kênt Zürich-ben fellêpni-ês râadâsul nem beugrâsrôl volt szô!...) :-((( A legtöbb Sonnambula elöadâs szereposztâsânak egyik neuralgikus pontja tk. Lisa szerepênek ênekesnöje,...sajnos(!) Bêcsben eddig nem volt môdomban KESZEI BORI nagyszerü ês elismert interpretâciôjât hallani, mert balszerencsêmre az âltalam latogatott elöadâsokon a gyatra Simina Ivan-t kellett elviselni-mig Keszei Bori Lisa-alakitâsa valôdi \"têma\" volt Hâzon belül!... :-) Nos Zürich-ben CHRISTIANE KOHL kapta meg ûj beâllôkênt ezt a hâlâtlanul-hâlâs-nehêz-ês-igên-csak-igênyes-karakterszôlamot(=pl. a II. felv. âriâja a legtökêletesebbre csiszolt Belöcanto-technikât ês stilusêrzêket követel meg!...) S el kell ismernünk, egy igen csak sikeres, kerek egysêget kêpzö Rollendebut-vel âlltunk szemben! :-) G. Giuseppini megbizhatô szinvonalon ugyancsak biztos ês szines pillêre volt az emlitett elöadâsnak, Conte Rodolfo-kênt. A kisebb szerepek közül mindenkêppen meg kell emliteni: Irêne Friedli igen csak kompakt kabinettalakitâsât, Teresa-szerepêben, a fiatal alt ênekesnö nem csak hangilag, de alakitâsban is kellemes pillanatokat szerzett hallgatôsâgânak: hangi adottsâgai mellett szinpadi mozgâskultûrâjâval döbbenetes môdon elvenitette meg az idös, büszke, erkölcsi tartâssal birô \"molinara-t\"... :-) Ma este \"visszamegyünk\" egy picit az operatörtênelemben, ês Mozart, \"La clemenza di Tito\" c. opera semiseria-preimerjêt nêzem meg a köv. szereposztâssal: * Titus, Jonas Kaufmann * Vitellia, Eva Mei * Sesto, Vesselina Kasarova * Annio, Liliana Nikiteanu * Servilia, Malin Hartelius * Publio, Günther Groissböck :-) ...üdvözlettel, Sesto
...La Sonnambula, avagy egy \"szimpla repertoârelöadâs\": tiszta örület!... :-))) Szerencsêre sikerült tegnap este az emlitett elöadâsra bejutnom, minden stressztöl mentesen-vagyis kivêtelesen nem prôbârôl rohanva... Bellini müvênek utolsô reprize volt a mostani szezonban,... Morandi vezênyletêvel ês a valôban mindennemü sallangot, âlszentimentalizmust ês giccset mellözö, igen csak êrthetö, mondhatnânk \"praktikus\" rendezêsben, ami Grischa Asagaroff munkâjât dicsêri. ELENA MOSUC karrierjênek ûjabb mêrföldkövêhez êrkezett el Amina-szerepêben-pâratlan technikai perfekciô-ês virtuôzitâs, tökêletes szerepformâlâs kiemelkedö drâmai êrzêkkel, mondhatnânk \"örületbe kergette hallgatôsâgât\"-ês a publikum szivesen \"vâllalta fel ezen szerepet\"-hiszen az ênekesnöt hosszadalmas taps ês \"BRAVA\"-kiâbâlâs fogadta a \"Care compagne\" utân,...s az ünneplês vêgig kisêrte az egêsz elöadâs menetêt is!...(...nem csoda, Elena vêrbö belcanto-divâkhoz hiven minden da capo têtelt variâlva ês sokkal nehezebb futamokkal adott elö, ehhez csatlakoztak a nâla mindig obligât ês nem a partiturâban nem jegyzett bombabiztos \"acuti-k\" is,...pl. az I. felv. stretta finâlêban az egêsz zenekart ês ês ensemble-t âtênekelt tartott, fortissimo(!) magas esz! stb.-stb.) Belcanto-t csakis igy ês egy ilyen ênekesnö kedvêêrt êrdemes jâtszani,...hatalmas êlmêny volt! Itt nem lett volna szüksêg hangmêrnöki kozemtikâra á la Nyetrebko & Co.: az elöadâs ûgy ahogy volt CD-szinvonalon szôlalt meg!... Hol vannak ilyenkor a lemezcêgek topmanagerei?! (A hallottak alapjân mêg nagyobb örömmel vârom a jövö szezön 2 \"Rollendebut-jêt\" az ö elöadâsâban: Liu ês Donizetti \"Maria Stuarda\" cimszerepe!) BRAVA!!! Tenor szempontjâbôl nem âllt szerencsês csillagzat alatt az elöadâs,...igy inkâbb el is tekintenêk attôl, hogy a nevêt itt leirjam!...(=kêptelensêg pênteken este mêg Düsseldorf-ban Don Ramiro-t ênekelni ês szombaton Elvino-kênt Zürich-ben fellêpni-ês râadâsul nem beugrâsrôl volt szô!...) :-((( A legtöbb Sonnambula elöadâs szereposztâsânak egyik neuralgikus pontja tk. Lisa szerepênek ênekesnöje,...sajnos(!) Bêcsben eddig nem volt môdomban KESZEI BORI nagyszerü ês elismert interpretâciôjât hallani, mert balszerencsêmre az âltalam latogatott elöadâsokon a gyatra Simina Ivan-t kellett elviselni-mig Keszei Bori Lisa-alakitâsa valôdi \"têma\" volt Hâzon belül!... :-) Nos Zürich-ben CHRISTIANE KOHL kapta meg ûj beâllôkênt ezt a hâlâtlanul-hâlâs-nehêz-ês-igên-csak-igênyes-karakterszôlamot(=pl. a II. felv. âriâja a legtökêletesebbre csiszolt Belöcanto-technikât ês stilusêrzêket követel meg!...) S el kell ismernünk, egy igen csak sikeres, kerek egysêget kêpzö Rollendebut-vel âlltunk szemben! :-) G. Giuseppini megbizhatô szinvonalon ugyancsak biztos ês szines pillêre volt az emlitett elöadâsnak, Conte Rodolfo-kênt. A kisebb szerepek közül mindenkêppen meg kell emliteni: Irêne Friedli igen csak kompakt kabinettalakitâsât, Teresa-szerepêben, a fiatal alt ênekesnö nem csak hangilag, de alakitâsban is kellemes pillanatokat szerzett hallgatôsâgânak: hangi adottsâgai mellett szinpadi mozgâskultûrâjâval döbbenetes môdon elvenitette meg az idös, büszke, erkölcsi tartâssal birô \"molinara-t\"... :-) Ma este \"visszamegyünk\" egy picit az operatörtênelemben, ês Mozart, \"La clemenza di Tito\" c. opera semiseria-preimerjêt nêzem meg a köv. szereposztâssal: * Titus, Jonas Kaufmann * Vitellia, Eva Mei * Sesto, Vesselina Kasarova * Annio, Liliana Nikiteanu * Servilia, Malin Hartelius * Publio, Günther Groissböck :-) ...üdvözlettel, Sesto
8164 egy kívülálló 2005-04-24 01:20:58
A Végzet szentpétervári verziója Gergijevékkel CD-n is megjelent, a FSzEK Központi Zenei Gyűjteményéből ki is kölcsönözhető. Még nem volt iudőm meghallgatni és áttanulmányozni, de az egy futó pillantás után is feltűnt, hogy nyitány helyett csak egy háromperces előjáték vezeti be a művet.
A Végzet szentpétervári verziója Gergijevékkel CD-n is megjelent, a FSzEK Központi Zenei Gyűjteményéből ki is kölcsönözhető. Még nem volt iudőm meghallgatni és áttanulmányozni, de az egy futó pillantás után is feltűnt, hogy nyitány helyett csak egy háromperces előjáték vezeti be a művet.
8163 Lencsi 2005-04-23 20:19:05 [Válasz erre: 8158 karnagy 2005-04-23 12:14:11]
Jó ea. volt. Szerintem a zene néha kifulladt, kicsit rövidíteni v. variálni kellene, de nekem jobban tetszett, mint az utóbbi időben újonnan hallott kortársak (Balkon, Bűvölet, Ördögváltozás stb.) És a lényeg, ami nagyon érdekelt: Vajda Júlia és Szonda Éva nagyon szépen énekel :-))) Korábban se értettem, h. Andrejcsik miért lenne olyan nagy szám, és sajnos tegnap se tetszett. Nem is szép a hang, és mintha végig erőlködnie kellene :-(
Jó ea. volt. Szerintem a zene néha kifulladt, kicsit rövidíteni v. variálni kellene, de nekem jobban tetszett, mint az utóbbi időben újonnan hallott kortársak (Balkon, Bűvölet, Ördögváltozás stb.) És a lényeg, ami nagyon érdekelt: Vajda Júlia és Szonda Éva nagyon szépen énekel :-))) Korábban se értettem, h. Andrejcsik miért lenne olyan nagy szám, és sajnos tegnap se tetszett. Nem is szép a hang, és mintha végig erőlködnie kellene :-(
8162 Siegfried 2005-04-23 19:54:06
Tegnap, péntek este nem voltatok a Nemzeti Színházban A csend című operaelőadáson? Pedig ezt is a szegediek adták elő.
Tegnap, péntek este nem voltatok a Nemzeti Színházban A csend című operaelőadáson? Pedig ezt is a szegediek adták elő.
8161 Búbánat 2005-04-23 17:07:02 [Válasz erre: 8152 frushena 2005-04-22 14:05:11]
Nem duettet mondtam, hanem egy rövid párbeszédet. Igaz, ez is inkább csak pár szó közöttük; Leonóra odasiet a haldokló bátyjához, Carloshoz fájdalmát kifejezni sorsa miatt, és kéri bocsánatát, de hiába, és még a halála pillanatában sem könyörül: mielQtt leszúrná Leonórát, bosszújának szóban is hangot ad, amikor hörögve átkot kiállt rá. Pár váltás szó az egész; tehát nem duett ez. Inkább drámai recitatívó, énekbeszéd. Néhány ütemnyi zene. Ez a rész is az eredeti 1862-es szentpétervári bemutatóhoz készült, de valóban, a késQbbi változatok már ezt nem tartalmazzák. Carlos halálos perceiben itt még a nyílt szinen végez Leonórával. Talán jogosan hagyta el Verdi az átdolgozáskor; a késQbbi Ghislanzoni-féle befejezésben ezt nem látjuk, mert a színfalak mögött történik meg a gyilkosság. Hozzáteszem a Franz Werfel is foglalkozott a darabbal s próbált további dramaturgiai változtatásokat eszközölni rajta, ám kevés sikerrel. Még két érdekesség. Az eredeti verzióban az opera utolsó jelenetéhez Verdi írt Alvaró számára egy kétrészes áriát, amit az új változatból elhagyott, akárcsak Alvaró öngyilkosságát, aki megátkozva az egész világot egy szikláról a mélységbe veti magát. Bevallom, nem hallottam és nem láttam az 1862-es Qsváltozatot, csak olvastam róluk. A Szentpétervári Mariinskij Színházban pár éve Gergiev irányításával bemutatta az eredeti verziót, ami megjelent DVD-n is. Még nem láttam, de mihamarabb megveszem, most már magam is nagyon kíváncsi vagyok rá.
Nem duettet mondtam, hanem egy rövid párbeszédet. Igaz, ez is inkább csak pár szó közöttük; Leonóra odasiet a haldokló bátyjához, Carloshoz fájdalmát kifejezni sorsa miatt, és kéri bocsánatát, de hiába, és még a halála pillanatában sem könyörül: mielQtt leszúrná Leonórát, bosszújának szóban is hangot ad, amikor hörögve átkot kiállt rá. Pár váltás szó az egész; tehát nem duett ez. Inkább drámai recitatívó, énekbeszéd. Néhány ütemnyi zene. Ez a rész is az eredeti 1862-es szentpétervári bemutatóhoz készült, de valóban, a késQbbi változatok már ezt nem tartalmazzák. Carlos halálos perceiben itt még a nyílt szinen végez Leonórával. Talán jogosan hagyta el Verdi az átdolgozáskor; a késQbbi Ghislanzoni-féle befejezésben ezt nem látjuk, mert a színfalak mögött történik meg a gyilkosság. Hozzáteszem a Franz Werfel is foglalkozott a darabbal s próbált további dramaturgiai változtatásokat eszközölni rajta, ám kevés sikerrel. Még két érdekesség. Az eredeti verzióban az opera utolsó jelenetéhez Verdi írt Alvaró számára egy kétrészes áriát, amit az új változatból elhagyott, akárcsak Alvaró öngyilkosságát, aki megátkozva az egész világot egy szikláról a mélységbe veti magát. Bevallom, nem hallottam és nem láttam az 1862-es Qsváltozatot, csak olvastam róluk. A Szentpétervári Mariinskij Színházban pár éve Gergiev irányításával bemutatta az eredeti verziót, ami megjelent DVD-n is. Még nem láttam, de mihamarabb megveszem, most már magam is nagyon kíváncsi vagyok rá.
8160 Orfeusz 2005-04-23 15:38:03 [Válasz erre: 8155 egy kívülálló 2005-04-23 01:19:36]
valószínűleg azért, mert nehogy kiderüljön..maradjon csak titokban:))) A máónak fáj, ha egy művészt fel kell köszönteni.
valószínűleg azért, mert nehogy kiderüljön..maradjon csak titokban:))) A máónak fáj, ha egy művészt fel kell köszönteni.
8159 karnagy 2005-04-23 14:50:23
Bár nem voltam jelen Kukely Toscáján, mélyen egyetértek Kalaharival abban, hogy a jubileumukat ünneplő művészek megérdemelnének annyit, hogy pl. előadás után, a publikum előtt köszöntse fel az igazgatóság őket. Sosem értettem, miért előadás előtt, a függöny mögött történik (titokban) a ceremónia.
Bár nem voltam jelen Kukely Toscáján, mélyen egyetértek Kalaharival abban, hogy a jubileumukat ünneplő művészek megérdemelnének annyit, hogy pl. előadás után, a publikum előtt köszöntse fel az igazgatóság őket. Sosem értettem, miért előadás előtt, a függöny mögött történik (titokban) a ceremónia.
8158 karnagy 2005-04-23 12:14:11 [Válasz erre: 8151 Szilgyo 2005-04-22 14:00:31]
Szia Kívülálló! \"Privát\" üzenetben elküldtem az új ímélcímemet!
Szia Kívülálló! \"Privát\" üzenetben elküldtem az új ímélcímemet!
8157 Cilike 2005-04-23 08:54:59
Nekem egy olyan verzió van Carrerassal, Brusonnal, amiben van az első duett- \"Solenne in quest\'ora\", utána egy rövid férfikar-jelenet,de NEM a Rataplan, utána az első párbaj, azután a táborkép. De Carlos- Leonóra duettről én sem hallottam, csak a Pace után lehetne, ha van.
Nekem egy olyan verzió van Carrerassal, Brusonnal, amiben van az első duett- \"Solenne in quest\'ora\", utána egy rövid férfikar-jelenet,de NEM a Rataplan, utána az első párbaj, azután a táborkép. De Carlos- Leonóra duettről én sem hallottam, csak a Pace után lehetne, ha van.
8156 WiseGentleman 2005-04-23 02:40:34 [Válasz erre: 8140 janomano 2005-04-21 23:14:39]
Bocsánat a tudatlanságért, de melyik Végzet-verzióban szerepel Leonora és Carlos duett? Egyébként, ami a videoprodukciókat illeti, a MET-es verzió (Giacomini, Price, Nucci) számomra teljesnek tűnik, a leggyakoribb húzás, ami pl. a Tebaldi, Corelli, Bastianini, Christoff féle klasszikus videóban sem szerepel az Carlos és Alvaro első párbaja. Mellesleg érdekes megoldás a MET-es video, ahol a Rataplan jelenetet és az első párbajt megcserélik, így \"időt adván\" Alvaro számára a gyógyulásra. Ami Alvaro románcát illeti, számomra egyértelműen Mario del Monaco alakítása a csúcs a Decca felvételén, különös tekintettel a \"Pieta del mio penar\" részre.
Bocsánat a tudatlanságért, de melyik Végzet-verzióban szerepel Leonora és Carlos duett? Egyébként, ami a videoprodukciókat illeti, a MET-es verzió (Giacomini, Price, Nucci) számomra teljesnek tűnik, a leggyakoribb húzás, ami pl. a Tebaldi, Corelli, Bastianini, Christoff féle klasszikus videóban sem szerepel az Carlos és Alvaro első párbaja. Mellesleg érdekes megoldás a MET-es video, ahol a Rataplan jelenetet és az első párbajt megcserélik, így \"időt adván\" Alvaro számára a gyógyulásra. Ami Alvaro románcát illeti, számomra egyértelműen Mario del Monaco alakítása a csúcs a Decca felvételén, különös tekintettel a \"Pieta del mio penar\" részre.
8155 egy kívülálló 2005-04-23 01:19:36
Az Erkel műsorrendjébe sajna most egy darabig semmit sem fognak visszaállítani: ha jól silabizálom a bérleti tájékoztatót, csak decemberig lesznek előadások... Karnagy! Amúgy ezer éve próbállak elérni! Megváltozott az e-mail címed?
Az Erkel műsorrendjébe sajna most egy darabig semmit sem fognak visszaállítani: ha jól silabizálom a bérleti tájékoztatót, csak decemberig lesznek előadások... Karnagy! Amúgy ezer éve próbállak elérni! Megváltozott az e-mail címed?
8154 karnagy 2005-04-22 22:05:25 [Válasz erre: 8149 frushena 2005-04-22 13:50:45]
Engem az dobna fel, ha visszaállítanák az Erkel Színház műsorrendjébe. Jó 10 éve levették a repertoárról, és nem tudom, miért.:((
Engem az dobna fel, ha visszaállítanák az Erkel Színház műsorrendjébe. Jó 10 éve levették a repertoárról, és nem tudom, miért.:((
8153 Orfeusz 2005-04-22 16:56:49
Senkit nem dob fel, hogy lesz a Próba a Margitszigeten?:)
Senkit nem dob fel, hogy lesz a Próba a Margitszigeten?:)
8152 frushena 2005-04-22 14:05:11 [Válasz erre: 8146 karnagy 2005-04-22 10:35:47]
Na ja! Kb. két nap mig elolvasom. :) Szilgyo! Egyébként \"kerestelek\"! Igaz, már megoldódott!
Na ja! Kb. két nap mig elolvasom. :) Szilgyo! Egyébként \"kerestelek\"! Igaz, már megoldódott!
8151 Szilgyo 2005-04-22 14:00:31 [Válasz erre: 8142 Orfeusz 2005-04-22 09:08:13]
A zenekart én sem mindig hallottam.:))
A zenekart én sem mindig hallottam.:))
8148 Sesto 2005-04-22 12:17:35
...Câri menyasszony ide vagy oda, azêrt marad egy kis idö mâs darabokra is: tegnapelött \"Giulio Caesare\"(=igaz csak az utolsô felvonâs, az esti prôba utân...) ma dêlelött \"La Clemenza di Tito\"(=nyilvânos föprôba, vasârnap premier)-tegnap este prôba utân belefêrt mêg \"La Sonnambula\" utolsô kêt kêpe is-de a teljes darab holnap este lesz \"teritêken\"-nonâ, hogy Elena Mosuc-kal(!) Amina-szerepêben... ;-) ...üdvözlet, Sesto
...Câri menyasszony ide vagy oda, azêrt marad egy kis idö mâs darabokra is: tegnapelött \"Giulio Caesare\"(=igaz csak az utolsô felvonâs, az esti prôba utân...) ma dêlelött \"La Clemenza di Tito\"(=nyilvânos föprôba, vasârnap premier)-tegnap este prôba utân belefêrt mêg \"La Sonnambula\" utolsô kêt kêpe is-de a teljes darab holnap este lesz \"teritêken\"-nonâ, hogy Elena Mosuc-kal(!) Amina-szerepêben... ;-) ...üdvözlet, Sesto
8147 Búbánat 2005-04-22 10:39:10 [Válasz erre: 8141 Szilgyo 2005-04-22 08:54:53]
Köszönöm, akkor ő volt az egyik Attila is tavaly a Szigeten meg Debrecenben. Jó ezt tudni. Már a memóriámba véstem.
Köszönöm, akkor ő volt az egyik Attila is tavaly a Szigeten meg Debrecenben. Jó ezt tudni. Már a memóriámba véstem.
8146 karnagy 2005-04-22 10:35:47
Nos, nekem lent, Szegeden sokkal jobban tetszett az előadás. Fáradnak tűnt a társulat... Este 6-ig tartott az akusztikai próba - és azért ez érződött az előadáson. Furcsállom, hogy Frushena miket írogatott Kelemen Zoltánról... Szerintem az egyik legtehetségesebb magyar bariton, elképesztően kiegyenlített, hatalmas belcanto hang. Kóbor Tamás jobban énekelt, mint Szegeden, de azért óvnia kéne a hangot, veszélyes játékot űz. Gábor Géza óriási basszushang, nagyon nemes tónussal, de folyamatosan alulintonált - sokszor egyáltalán nem voltam meggyőződve arról, hogy hallja-e a zenekart. Lukács Éva kicsit fáradtan énekelte a Leonórát(előtte 2 nappal Desdemona!), és ez egy-két csúcshangon érezhető volt. Ám ettől eltekintve mind a vokális mind a színészi alakítás gyönyörű. Nagyon szeretem a 2. felvonásban a kivetítős jelenetet. Meghatóan szép. Búbánattal egyetértve: valóban nagy reménység.
Nos, nekem lent, Szegeden sokkal jobban tetszett az előadás. Fáradnak tűnt a társulat... Este 6-ig tartott az akusztikai próba - és azért ez érződött az előadáson. Furcsállom, hogy Frushena miket írogatott Kelemen Zoltánról... Szerintem az egyik legtehetségesebb magyar bariton, elképesztően kiegyenlített, hatalmas belcanto hang. Kóbor Tamás jobban énekelt, mint Szegeden, de azért óvnia kéne a hangot, veszélyes játékot űz. Gábor Géza óriási basszushang, nagyon nemes tónussal, de folyamatosan alulintonált - sokszor egyáltalán nem voltam meggyőződve arról, hogy hallja-e a zenekart. Lukács Éva kicsit fáradtan énekelte a Leonórát(előtte 2 nappal Desdemona!), és ez egy-két csúcshangon érezhető volt. Ám ettől eltekintve mind a vokális mind a színészi alakítás gyönyörű. Nagyon szeretem a 2. felvonásban a kivetítős jelenetet. Meghatóan szép. Búbánattal egyetértve: valóban nagy reménység.
8145 Szilgyo 2005-04-22 10:16:17 [Válasz erre: 8139 frushena 2005-04-21 23:12:02]
Igen. Gábor Géza volt, onnan lehetett megállapítani, hogy volt neki hangja is, mégpedig basszus, nem is akármilyen. Tényleg világszínvonal volt.
Igen. Gábor Géza volt, onnan lehetett megállapítani, hogy volt neki hangja is, mégpedig basszus, nem is akármilyen. Tényleg világszínvonal volt.
8144 Búbánat 2005-04-22 10:13:11
Tekintettel arra, hogy a budapesti Opera már nagyon régen nem játssza A végzet hatalmát, és Szegedre sem volt módom eljutni az elmúlt években, így felfokozott érdeklődéssel vártam a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tegnap esti vendégjátékát. A hosszú kihagyás miatt - ami a Verdi-mű pesti játszását illeti - úgy érzem, nem árt, ha röviden kitérek a darab keletkezésének körülményeire, felelevenítem ismereteimet Verdiről és operájáról, mielőtt hozzáfognék az élménybeszámolómhoz - már csak azért is, mert a legkedvesebb operaszerzőm számomra legkedvesebb operájáról lesz szó a következőkben. „… remélem, búcsút mondtam a múzsáknak, és azt kívánom, hogy ne essek kísértésbe, és ne vegyem újra kezembe a tollat…” – írta Verdi 1859-ben, kedvelt szövegírójának, Francesco Maria Piavenak. Hogy mi késztette a 46 éves zeneszerzőt az Álarcosbál diadalmas római bemutatója után erre az elhatározásra, nem tudjuk, de szándékát szerencsére nem váltotta valóra. Nem sokkal később, a levél megírása után érkezett ugyanis Szentpétervárról a felkérés, hogy a cári színház olasz társulata részére komponáljon új operát. Miután némi vonakodás után igent mondott, új problémát jelentett a téma megválasztása. Hosszabb huzavona után azonban sikerült egyességre jutni ebben is, így született meg A végzet hatalma. A siker óriási volt. II. Sándor, orosz cár saját kezűleg adta át a mű szerzőjének a Szent Szaniszló rendet. Ezzel a bemutatóval indult útjára a mű. Verdi azonban egyre inkább érezte, hogy a spanyol eredetiből hűen átvett befejezés, melyben mindhárom főszereplő pusztulásával szinte diadalt arat a halál, szélsőségesen komor és valószínűtlen. Igaz, éveknek kellett eltelnie, míg a komponista tényleg elszánta magát és több részletigazítás mellett új, valószerűbb formába komponálta át az utolsó jelenetet. Ennek az átdolgozott változatnak - ekkor született a hangversenytermekben is gyakran felcsendülő gyönyörű nyitány is -, melyben mindmáig játsszák a művet, a milánói Scalában volt a bemutatója 1869-ben. Verdi kiapadhatatlan zenei invenciója ezt a „sötét” vérgőzös történetet ebben az átdolgozott formában is győzelemre vitte, sőt a későbbi évtizedekben született „igazítások” (pl. Franz Werfelé) sem tudtak a darabnak ártani. Ez az egyetlen Verdi-.opera, amely szakít az addig megszokott sémák, sablonok kizárólagos alkalmazásával (szerelem, gyilkosság, bosszú, álruha, álnév, bujdosás, önmarcangolás, másikért való lemondás, élete feláldozása, megdicsőülése stb.); a fő szál mentén vidám, zsáner –képekkel-, jelenetekkel találkozunk (amennyiben a rendező nem ollózza ki azokat), amelyek jól ellensúlyozzák a darab tragikus történéseit, és oldják (de nem kioltják) a drámán végig futó, érzelmi feszültségeket, így nem szüntetik meg, ellenkezőleg, erősítik a megrendítő végkifejletthez vezető események egymásba fonódó láncfüzérét. Ez az opera immár 143 éve megáll a lábán. Minden előadásához, felújításához sikertörténetek fűződnek. Ezt az operát csak durva, önkényes zenedramaturgiai beavatkozásokkal lehet lehetetlenné tenni. Így is, ha minden elveszett már, a jól felkészített apparátus, a jól megválasztott művészek mindenkor diadalra vihetik az operát. Ezt a nemesveretű dalművet láthattuk, ennek tapsolhattunk tehát tegnap este a Budapesti Nemzeti Színházban, amiért köszönet illeti a szervezőket, rendezőket, de legelsősorban a szegedi operatársulatot, akik felélesztették ezt a remekművet tetszhalott állapotából és eljöttek ezzel a fővárosba, hogy megörvendeztessenek vele bennünket is. Az opera négy felvonása két részben került műsorra, olasz nyelven. A rendezésről érdemben nem kívánok szólni, mert a színpadra állítás koncepciójával, a dramaturgiai megoldásokkal vitatkoznom kellene: a könyörtelenül kihúzott „kocsma-jelenet Trabucco áriájával (II. felv. 2. képe) és a Carlos és Alvaro első párbajkettőse (III.felv. 3. képe – a „táborjelenet”), az Alvaro harmadik felvonásbeli gyönyörű áriáját bevezető klarinét- szóló elmaradása miatt szomorkodtam, akárcsak amiatt, hogy szintén elmaradt a IV. felv. záró képében Carlos és Leonóra rövid, de fontos párbeszéde, mielőtt a férfi végez testvérével. Mindezek a beavatkozások a darabba nyilván tudatosan történtek, de ez által három szereplő szólama csonkult és így elveszett sok olyan mozzanat, ami segíthette volna a nézőt a cselekmény követésében, megértésében. Nem beszélve arról, hogy így szép zenei részleteket is nélkülöznünk kellett. Mindezek nem hagyhatóak szó nélkül. Ugyanakkor elismerésemnek kell hangot adnom a takarékos, egyszerűségével ható, ám fantáziadús díszletekért és jelmezekért, amely kiváló keret a rendezői koncepcióban rejlő, s a záróképben kicsúcsosodó szimbolika kidomborításához. Végig egy mozgatható hatalmas kereszt uralja a színpadképet, és süllyeszthető- emelő szerkezeteknek is meg volt a maguk funkciója, ami ügyes megoldásokat eredményezett, bár nem tervezett technikai malőr is bekövetkezett. A „pace, pace” –ária előtt leállt a zenekar, mert egy rövid időre műszaki probléma lépett fel: elakadt a liftszerkezet, nem tudta a nyíláson felhozni a színpadra Leonórát. De aztán hamarosan úrrá lettek a helyzeten és folytatódott az előadás. Nekem tetszett a félig oratórikus, félig szcenikus színpadra állítás. A néma statiszták (fiúk és lányok) szerepeltetése ügyes dramaturgiai eszköz volt a rendező kezében: funkciót töltöttek be a drámában, pótolni tudták a hiányzó látványt – így pl. a kocsma jelenet táncos szereplőit, vagy a zarándokkar, de a szerzetesek, az apácák és a tábori élet katona szereplőinek felvonultatását, és ezzel a megoldással - az énekkarnak az ülőhelyhez való kötöttsége miatt - a megüresedő színpad középső terét általuk betöltötte. Ez különösen az első rész (második felvonás) záró képében, a kolostor-jelenet végén megrendítő hatást eredményezett Ugyanígy, az énekesek, a zenekar, a kórus produkcióját értékelve - bírálva tehetnék pozitív és negatív előjelű észrevételeket, de most nem ez a kifejezett célom. Mindamellett örülnöm kell, hogy összességében kaptunk egy véleményem szerint kitűnő zenei teljesítményt, és ezért mindenki dicséretet érdemel: Lukács Évát először láttam - hallottam, csak azt mondhatom róla, hogy nagy ígéret, és előbb-utóbb ki kell törnie nővére árnyékából. Énekben és játékban egyaránt kidolgozott teljesítményt láthattunk tőle. Mindez, további nagy reményekre jogosíthatja fel őt, ahogy bennünket, híveit is irányában. Csak úgy, mint az Alvarót megszemélyesítő Kóbor Tamást, akit legutóbb az Alzirában láttam. Nagyon muzikális alkat, szépen szárnyaló tenor hang, amit érdemes karbantartania. Ha szeretne további magaslatokra jutni, kemény fegyelemmel kell önmagát kontrollálnia és a továbblépés érdekében a hangszálaiban rejlő lehetőségeket helyesen kiaknáznia. Kelemen Zoltán baritonja igazi bel canto hang. Emlékszem még az indulásra, karrierje első állomására, amikor kategóriájában szép díjjal távozhatott évekkel ezelőtt a pesti Operaházból, ahol egy nemzetközi belcanto fesztiválon bemutatott Szerelmi bájital Belcore szerepében aratott osztatlan elismerést a közönség és a nemzetközi zsűri körében. Azóta beérett művész lett, megérdemelne nagyobb figyelmet. Hasonlóan szép megoldásokat hallhattam Altorjay Tamástól, a Páter Gvárdián megszemélyesítőjeként. Basszusa több mint ígéret, amit már volt szerencsém más szerepeiben is örömmel konstatálni és amelyeket a közönség korábbi kedvező fogadtatása is bizonyított, így zálogául szolgált és biztosítéka volt mostani ebbéli szerepében elért sikerének. Simon Krisztinának a Preziosilla mezzo szólama szerintem túl nagy feladatot jelentett, s bár alkatilag ideális lenne a szerepre, ide nála sokkal erőteljesebb, ritmikusabb és kifejezőbb hangi kvalitások szükségeltetnek. Így is dicséretet érdemel a nyújtott illúziót keltő művészi megfogalmazásával; amit lehetett, megtett annak érdekében, hogy megpróbáljon egy hiteles markotányosnő figurát elénk állítani a nagyon hatásos zsáner-képekben. Meg kell még említenem Vághelyi Gábort is, aki Fra Melitone bőrébe bújva jó karakter-alakításával örvendeztetett meg engem - néha már-már a legendás Bende Zsolt vagy Bordás György művészetére emlékeztetően. Az énekkar és a zenekar színvonalára nem lehet panaszom, már csak azért sem, mert a darabot nem ebben a most látott félig scenirozott rendezésben kívánta a szegedi társulat vezetése eredetileg bemutatni, hanem csupán koncertszerű előadásban, ami még felelősségteljesebb terhet rótt az aránylag kis létszámú együttesek vállára, de megbirkóztak vele, mint az eredmény is igazolta. (Hozzáteszem, a Nemzeti Színház kis zenekari árka nem is tett volna lehetővé nagyobb zenekart, pedig ezt a Verdi-operát a nagy zenekari tuttik és a kamarazenei megoldások váltogatásának kontrasztja teszik még hatásosabbá. Továbbá az akusztika itt korántsem olyan jó, mint a szomszédos Művészetek Palotájában a színház- és a koncert termében tapasztalhatjuk) A takarékos megoldások ellenére így is nagy élményben részesített bennünket a zenekar, főleg a vonós és a fafúvós hangszerek „gazdái” produkálták nekem a szépséget. És az orgonazene is jól érvényesült, fokozva a hatást. Mindebben nyilvánvalóan kiemelkedő szerepe volt az együtteseket (zenekar – énekkar) nagy mesterségbeli tudással, felkészültséggel és kiváló szakmai érzékkel dirigáló Molnár László karmesternek. Toronykőy Attila rendezésének - számomra vitatható mozzanatai ellenére is - sok szép momentuma volt. Ezekről már szóltam. Érdeme, hogy egy korszerűbb, a mai kor igényeihez, színházi követelményeihez célirányosan alkalmazkodni képes rendezéssel rukkolt elő, amit lehet befogadni – nem befogadni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, amin el lehet és el is kell gondolkodnunk. Összefoglalva, itt Budapesten, a Nemzeti Színházban bemutatott hatalmas sikerű zenedráma egyszeri és megismételhetetlen előadása után - és minduntalan megállapítva Verdi géniuszának lenyűgöző szellemét, nagyságát - minden elismerésem a szegedi társulaté! A nyugodtan mondhatom ünnepi - közel három óra időtartamú - zenei-színházi élvezet abszolválását követően nincs helye itt az akadékoskodó bírálatoknak, csak a gratulációknak meg a jókívánságoknak! Nem ildomos a kákán is csomót keresni - okom sem igen lenne rá -, mivel most örülnöm kell, hiszen sok-sok év után újra láthattam egy Végzet hatalmát! A hangsúlyt arra fektetem: egyáltalán. Egyáltalán, lehetőségünk nyílott arra, hogy fogalmat alkossunk a tavaly Szegeden bemutatott Verdi-opera produkcióról; hogy tudatosodjon bennünk, kik milyen elképzelésekkel és művészi megvalósításban álmodták színpadra az operát; hogy voltak helyzetben levők, akiknek megadatott a lehetőség előadatni valami újat: elhatározták, elővesznek egy régen nem játszott értékes Verdi-művet, és valamilyen módon – felmérve a rendelkezésre álló költségvetésüket - újszerű dramaturgiai megoldásokat, ötleteket keresve és alkalmazva - megrendezik azt. Azt hiszem - függetlenül a megvalósítás mikéntjétől - tőlünk, operarajongóktól és a Verdi muzsikája iránt lelkesedő nagyérdeműtől mindenképpen hála és köszönet illeti mindazokat, akik ebben a „projekt”-ben bármilyen módon részt vállaltak. Az eredmény önmagáért beszél: kaptunk egy megragadó, poétikus, zenében - énekben egyaránt kifejező pompás „hőskölteményt”, benne a vadromantika teljes eszköztárával, de aminek a végső kicsengése mindezeken a külsőségeken felülemelkedik; a tegnap esti előadás végére érve még a legelvakultabb ember lelke is ráérez annak a megfoghatatlan valaminek a magasztosságára, és a sorsszerű, a végzet által ránk nehezedő csapások feloldásának katarzisban való megtisztulási lehetőségére. Az öröm, a szeretet, a béke, a megbocsátás és a megnyugvás töltötte el az erre fogékony nézőt-hallgatót. Hiszem, ebben bízom….
Tekintettel arra, hogy a budapesti Opera már nagyon régen nem játssza A végzet hatalmát, és Szegedre sem volt módom eljutni az elmúlt években, így felfokozott érdeklődéssel vártam a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tegnap esti vendégjátékát. A hosszú kihagyás miatt - ami a Verdi-mű pesti játszását illeti - úgy érzem, nem árt, ha röviden kitérek a darab keletkezésének körülményeire, felelevenítem ismereteimet Verdiről és operájáról, mielőtt hozzáfognék az élménybeszámolómhoz - már csak azért is, mert a legkedvesebb operaszerzőm számomra legkedvesebb operájáról lesz szó a következőkben. „… remélem, búcsút mondtam a múzsáknak, és azt kívánom, hogy ne essek kísértésbe, és ne vegyem újra kezembe a tollat…” – írta Verdi 1859-ben, kedvelt szövegírójának, Francesco Maria Piavenak. Hogy mi késztette a 46 éves zeneszerzőt az Álarcosbál diadalmas római bemutatója után erre az elhatározásra, nem tudjuk, de szándékát szerencsére nem váltotta valóra. Nem sokkal később, a levél megírása után érkezett ugyanis Szentpétervárról a felkérés, hogy a cári színház olasz társulata részére komponáljon új operát. Miután némi vonakodás után igent mondott, új problémát jelentett a téma megválasztása. Hosszabb huzavona után azonban sikerült egyességre jutni ebben is, így született meg A végzet hatalma. A siker óriási volt. II. Sándor, orosz cár saját kezűleg adta át a mű szerzőjének a Szent Szaniszló rendet. Ezzel a bemutatóval indult útjára a mű. Verdi azonban egyre inkább érezte, hogy a spanyol eredetiből hűen átvett befejezés, melyben mindhárom főszereplő pusztulásával szinte diadalt arat a halál, szélsőségesen komor és valószínűtlen. Igaz, éveknek kellett eltelnie, míg a komponista tényleg elszánta magát és több részletigazítás mellett új, valószerűbb formába komponálta át az utolsó jelenetet. Ennek az átdolgozott változatnak - ekkor született a hangversenytermekben is gyakran felcsendülő gyönyörű nyitány is -, melyben mindmáig játsszák a művet, a milánói Scalában volt a bemutatója 1869-ben. Verdi kiapadhatatlan zenei invenciója ezt a „sötét” vérgőzös történetet ebben az átdolgozott formában is győzelemre vitte, sőt a későbbi évtizedekben született „igazítások” (pl. Franz Werfelé) sem tudtak a darabnak ártani. Ez az egyetlen Verdi-.opera, amely szakít az addig megszokott sémák, sablonok kizárólagos alkalmazásával (szerelem, gyilkosság, bosszú, álruha, álnév, bujdosás, önmarcangolás, másikért való lemondás, élete feláldozása, megdicsőülése stb.); a fő szál mentén vidám, zsáner –képekkel-, jelenetekkel találkozunk (amennyiben a rendező nem ollózza ki azokat), amelyek jól ellensúlyozzák a darab tragikus történéseit, és oldják (de nem kioltják) a drámán végig futó, érzelmi feszültségeket, így nem szüntetik meg, ellenkezőleg, erősítik a megrendítő végkifejletthez vezető események egymásba fonódó láncfüzérét. Ez az opera immár 143 éve megáll a lábán. Minden előadásához, felújításához sikertörténetek fűződnek. Ezt az operát csak durva, önkényes zenedramaturgiai beavatkozásokkal lehet lehetetlenné tenni. Így is, ha minden elveszett már, a jól felkészített apparátus, a jól megválasztott művészek mindenkor diadalra vihetik az operát. Ezt a nemesveretű dalművet láthattuk, ennek tapsolhattunk tehát tegnap este a Budapesti Nemzeti Színházban, amiért köszönet illeti a szervezőket, rendezőket, de legelsősorban a szegedi operatársulatot, akik felélesztették ezt a remekművet tetszhalott állapotából és eljöttek ezzel a fővárosba, hogy megörvendeztessenek vele bennünket is. Az opera négy felvonása két részben került műsorra, olasz nyelven. A rendezésről érdemben nem kívánok szólni, mert a színpadra állítás koncepciójával, a dramaturgiai megoldásokkal vitatkoznom kellene: a könyörtelenül kihúzott „kocsma-jelenet Trabucco áriájával (II. felv. 2. képe) és a Carlos és Alvaro első párbajkettőse (III.felv. 3. képe – a „táborjelenet”), az Alvaro harmadik felvonásbeli gyönyörű áriáját bevezető klarinét- szóló elmaradása miatt szomorkodtam, akárcsak amiatt, hogy szintén elmaradt a IV. felv. záró képében Carlos és Leonóra rövid, de fontos párbeszéde, mielőtt a férfi végez testvérével. Mindezek a beavatkozások a darabba nyilván tudatosan történtek, de ez által három szereplő szólama csonkult és így elveszett sok olyan mozzanat, ami segíthette volna a nézőt a cselekmény követésében, megértésében. Nem beszélve arról, hogy így szép zenei részleteket is nélkülöznünk kellett. Mindezek nem hagyhatóak szó nélkül. Ugyanakkor elismerésemnek kell hangot adnom a takarékos, egyszerűségével ható, ám fantáziadús díszletekért és jelmezekért, amely kiváló keret a rendezői koncepcióban rejlő, s a záróképben kicsúcsosodó szimbolika kidomborításához. Végig egy mozgatható hatalmas kereszt uralja a színpadképet, és süllyeszthető- emelő szerkezeteknek is meg volt a maguk funkciója, ami ügyes megoldásokat eredményezett, bár nem tervezett technikai malőr is bekövetkezett. A „pace, pace” –ária előtt leállt a zenekar, mert egy rövid időre műszaki probléma lépett fel: elakadt a liftszerkezet, nem tudta a nyíláson felhozni a színpadra Leonórát. De aztán hamarosan úrrá lettek a helyzeten és folytatódott az előadás. Nekem tetszett a félig oratórikus, félig szcenikus színpadra állítás. A néma statiszták (fiúk és lányok) szerepeltetése ügyes dramaturgiai eszköz volt a rendező kezében: funkciót töltöttek be a drámában, pótolni tudták a hiányzó látványt – így pl. a kocsma jelenet táncos szereplőit, vagy a zarándokkar, de a szerzetesek, az apácák és a tábori élet katona szereplőinek felvonultatását, és ezzel a megoldással - az énekkarnak az ülőhelyhez való kötöttsége miatt - a megüresedő színpad középső terét általuk betöltötte. Ez különösen az első rész (második felvonás) záró képében, a kolostor-jelenet végén megrendítő hatást eredményezett Ugyanígy, az énekesek, a zenekar, a kórus produkcióját értékelve - bírálva tehetnék pozitív és negatív előjelű észrevételeket, de most nem ez a kifejezett célom. Mindamellett örülnöm kell, hogy összességében kaptunk egy véleményem szerint kitűnő zenei teljesítményt, és ezért mindenki dicséretet érdemel: Lukács Évát először láttam - hallottam, csak azt mondhatom róla, hogy nagy ígéret, és előbb-utóbb ki kell törnie nővére árnyékából. Énekben és játékban egyaránt kidolgozott teljesítményt láthattunk tőle. Mindez, további nagy reményekre jogosíthatja fel őt, ahogy bennünket, híveit is irányában. Csak úgy, mint az Alvarót megszemélyesítő Kóbor Tamást, akit legutóbb az Alzirában láttam. Nagyon muzikális alkat, szépen szárnyaló tenor hang, amit érdemes karbantartania. Ha szeretne további magaslatokra jutni, kemény fegyelemmel kell önmagát kontrollálnia és a továbblépés érdekében a hangszálaiban rejlő lehetőségeket helyesen kiaknáznia. Kelemen Zoltán baritonja igazi bel canto hang. Emlékszem még az indulásra, karrierje első állomására, amikor kategóriájában szép díjjal távozhatott évekkel ezelőtt a pesti Operaházból, ahol egy nemzetközi belcanto fesztiválon bemutatott Szerelmi bájital Belcore szerepében aratott osztatlan elismerést a közönség és a nemzetközi zsűri körében. Azóta beérett művész lett, megérdemelne nagyobb figyelmet. Hasonlóan szép megoldásokat hallhattam Altorjay Tamástól, a Páter Gvárdián megszemélyesítőjeként. Basszusa több mint ígéret, amit már volt szerencsém más szerepeiben is örömmel konstatálni és amelyeket a közönség korábbi kedvező fogadtatása is bizonyított, így zálogául szolgált és biztosítéka volt mostani ebbéli szerepében elért sikerének. Simon Krisztinának a Preziosilla mezzo szólama szerintem túl nagy feladatot jelentett, s bár alkatilag ideális lenne a szerepre, ide nála sokkal erőteljesebb, ritmikusabb és kifejezőbb hangi kvalitások szükségeltetnek. Így is dicséretet érdemel a nyújtott illúziót keltő művészi megfogalmazásával; amit lehetett, megtett annak érdekében, hogy megpróbáljon egy hiteles markotányosnő figurát elénk állítani a nagyon hatásos zsáner-képekben. Meg kell még említenem Vághelyi Gábort is, aki Fra Melitone bőrébe bújva jó karakter-alakításával örvendeztetett meg engem - néha már-már a legendás Bende Zsolt vagy Bordás György művészetére emlékeztetően. Az énekkar és a zenekar színvonalára nem lehet panaszom, már csak azért sem, mert a darabot nem ebben a most látott félig scenirozott rendezésben kívánta a szegedi társulat vezetése eredetileg bemutatni, hanem csupán koncertszerű előadásban, ami még felelősségteljesebb terhet rótt az aránylag kis létszámú együttesek vállára, de megbirkóztak vele, mint az eredmény is igazolta. (Hozzáteszem, a Nemzeti Színház kis zenekari árka nem is tett volna lehetővé nagyobb zenekart, pedig ezt a Verdi-operát a nagy zenekari tuttik és a kamarazenei megoldások váltogatásának kontrasztja teszik még hatásosabbá. Továbbá az akusztika itt korántsem olyan jó, mint a szomszédos Művészetek Palotájában a színház- és a koncert termében tapasztalhatjuk) A takarékos megoldások ellenére így is nagy élményben részesített bennünket a zenekar, főleg a vonós és a fafúvós hangszerek „gazdái” produkálták nekem a szépséget. És az orgonazene is jól érvényesült, fokozva a hatást. Mindebben nyilvánvalóan kiemelkedő szerepe volt az együtteseket (zenekar – énekkar) nagy mesterségbeli tudással, felkészültséggel és kiváló szakmai érzékkel dirigáló Molnár László karmesternek. Toronykőy Attila rendezésének - számomra vitatható mozzanatai ellenére is - sok szép momentuma volt. Ezekről már szóltam. Érdeme, hogy egy korszerűbb, a mai kor igényeihez, színházi követelményeihez célirányosan alkalmazkodni képes rendezéssel rukkolt elő, amit lehet befogadni – nem befogadni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, amin el lehet és el is kell gondolkodnunk. Összefoglalva, itt Budapesten, a Nemzeti Színházban bemutatott hatalmas sikerű zenedráma egyszeri és megismételhetetlen előadása után - és minduntalan megállapítva Verdi géniuszának lenyűgöző szellemét, nagyságát - minden elismerésem a szegedi társulaté! A nyugodtan mondhatom ünnepi - közel három óra időtartamú - zenei-színházi élvezet abszolválását követően nincs helye itt az akadékoskodó bírálatoknak, csak a gratulációknak meg a jókívánságoknak! Nem ildomos a kákán is csomót keresni - okom sem igen lenne rá -, mivel most örülnöm kell, hiszen sok-sok év után újra láthattam egy Végzet hatalmát! A hangsúlyt arra fektetem: egyáltalán. Egyáltalán, lehetőségünk nyílott arra, hogy fogalmat alkossunk a tavaly Szegeden bemutatott Verdi-opera produkcióról; hogy tudatosodjon bennünk, kik milyen elképzelésekkel és művészi megvalósításban álmodták színpadra az operát; hogy voltak helyzetben levők, akiknek megadatott a lehetőség előadatni valami újat: elhatározták, elővesznek egy régen nem játszott értékes Verdi-művet, és valamilyen módon – felmérve a rendelkezésre álló költségvetésüket - újszerű dramaturgiai megoldásokat, ötleteket keresve és alkalmazva - megrendezik azt. Azt hiszem - függetlenül a megvalósítás mikéntjétől - tőlünk, operarajongóktól és a Verdi muzsikája iránt lelkesedő nagyérdeműtől mindenképpen hála és köszönet illeti mindazokat, akik ebben a „projekt”-ben bármilyen módon részt vállaltak. Az eredmény önmagáért beszél: kaptunk egy megragadó, poétikus, zenében - énekben egyaránt kifejező pompás „hőskölteményt”, benne a vadromantika teljes eszköztárával, de aminek a végső kicsengése mindezeken a külsőségeken felülemelkedik; a tegnap esti előadás végére érve még a legelvakultabb ember lelke is ráérez annak a megfoghatatlan valaminek a magasztosságára, és a sorsszerű, a végzet által ránk nehezedő csapások feloldásának katarzisban való megtisztulási lehetőségére. Az öröm, a szeretet, a béke, a megbocsátás és a megnyugvás töltötte el az erre fogékony nézőt-hallgatót. Hiszem, ebben bízom….
8143 Búbánat 2005-04-22 10:12:50 [Válasz erre: 8137 Selyem 2005-04-21 09:13:15]
Nem Gábor Géza, hanem Altorjay Tamás volt a Gvárdián. Vagy én tudom rosszul?
Nem Gábor Géza, hanem Altorjay Tamás volt a Gvárdián. Vagy én tudom rosszul?
8142 Orfeusz 2005-04-22 09:08:13 [Válasz erre: 8136 karnagy 2005-04-20 17:26:17]
Nem ismered a Próbát??:)
Nem ismered a Próbát??:)
8141 Szilgyo 2005-04-22 08:54:53
A tegnapi Végzet hatalmán Gábor Gézán kívül nem volt értékelhető hang. Az egész egy amatőrtársulat haknielőadásának benyomását keltette, sajnálom, pedig nagy várakozással ültem be. A zenekar kb harminc főből állt, ezért nem lehetett Frushena sem megelégedve, a súgóval viszont igen, olyan hangosan súgott, hogy a 3. sor közepén jobban lehetett hallani, mint Lukács Évát pl. Hiába, nehéz műfaj az opera...
A tegnapi Végzet hatalmán Gábor Gézán kívül nem volt értékelhető hang. Az egész egy amatőrtársulat haknielőadásának benyomását keltette, sajnálom, pedig nagy várakozással ültem be. A zenekar kb harminc főből állt, ezért nem lehetett Frushena sem megelégedve, a súgóval viszont igen, olyan hangosan súgott, hogy a 3. sor közepén jobban lehetett hallani, mint Lukács Évát pl. Hiába, nehéz műfaj az opera...
8140 janomano 2005-04-21 23:14:39 [Válasz erre: 8134 Búbánat 2005-04-20 13:11:31]
>Presser a zeneszerző, de vannak részletek Bach:h-moll miséjéből is... Jesszus! :-)))
>Presser a zeneszerző, de vannak részletek Bach:h-moll miséjéből is... Jesszus! :-)))
8139 frushena 2005-04-21 23:12:02
Szokásos esti \"bűnözés\" a Végzet hatalma után. :) Úgy éreztem ennem kell. :) Ritka gyönyöeűséges muzsika az egész opera. Ha másért nem is, ezért megérte megnézni. Valami egészen fantasztikus, szomorúsággal töltött zene. És azok az ismétlések ... Mindig jókor, jóhelyen. Mindez megfűszerezve az \"olyan Verdi-s\" jelzővel. Hisz valóban. Sajnáltam, hogy nem igazán szólt úgy ahogy kellett volna. Tompa volt. Akár csak az énekesek. Pedig a zenekarral nem volt különösebb baj. Igaz, voltak \"félrenyúlások\". Ha már az énekesekről beszélek. Kóbor Tamás Alvaro-ja jó lett volna, ha kiengedi a hangját. Nekem az volt az érzésem, hogy nem nyitja ki rendesen a száját és nem engedi útjára a hangot. Volt amikor a zenekar teljesen elnyomta. Színészileg semmi probléma sem volt. Igazán szépen játszott. Kelemen Zoltán Don Carlos-a (lehet, most hülyén hangzik) olyan \"visítós\" volt. Néha bántotta a fülemet. Leginkább az első felvonásban. Utána egész jól belemelegedett és valóban szép áriákat produkált. Lukács Éva az elején igen gyengén kezdte, de a folytatás az már igen volt. Nekem tetszett amit csinált. Mind énekben és játékban. Hangja itt - ott bizonytalan volt, de ez ég úgy is alakulni fog. Szerintem tehetséges a lányzó! Altorjay Tamás és Vághelyi Gábor is jók voltak. Az opera története is tetszett. És ég Kalahari mondta, hogy bonyolult Mozart! :) Itt is van minden. Színesbőrű udvarló, véletlenül megölt apa, bosszúálló testvér... Ami a rendezést illeti. Érdekes. Nem mondom, hogy tetszett, de azt sem, hogy nem. Határeset. Díszletek jók voltak. A kereszt nagyon tetszett, ahogy leborult és félhomályban füst gomolygott. Nagyon szép és látványos volt. Az előadás alatt a technika (hidraulika) adta meg magát. Szegény L.É.-t nem emelte meg a szerkezet a színpad alól. Egy másik \"kijáraton\" sikerült felszínre törnie. Ez azért volt vicces, mert Alvaro a másik \"lyuknál\" állt és várta a felemelkedését. Erre másutt jelent meg. Nekik biztos nagyon bosszantó volt. Sokan gyűltek össze a színházban. Mellettem egy öreg néni kazettás diktafonnal. Szünetben meg fárasztott. (volna, ha nem jövök ki.) :) Örültem, hogy láttam Verdi eme remekét is.
Szokásos esti \"bűnözés\" a Végzet hatalma után. :) Úgy éreztem ennem kell. :) Ritka gyönyöeűséges muzsika az egész opera. Ha másért nem is, ezért megérte megnézni. Valami egészen fantasztikus, szomorúsággal töltött zene. És azok az ismétlések ... Mindig jókor, jóhelyen. Mindez megfűszerezve az \"olyan Verdi-s\" jelzővel. Hisz valóban. Sajnáltam, hogy nem igazán szólt úgy ahogy kellett volna. Tompa volt. Akár csak az énekesek. Pedig a zenekarral nem volt különösebb baj. Igaz, voltak \"félrenyúlások\". Ha már az énekesekről beszélek. Kóbor Tamás Alvaro-ja jó lett volna, ha kiengedi a hangját. Nekem az volt az érzésem, hogy nem nyitja ki rendesen a száját és nem engedi útjára a hangot. Volt amikor a zenekar teljesen elnyomta. Színészileg semmi probléma sem volt. Igazán szépen játszott. Kelemen Zoltán Don Carlos-a (lehet, most hülyén hangzik) olyan \"visítós\" volt. Néha bántotta a fülemet. Leginkább az első felvonásban. Utána egész jól belemelegedett és valóban szép áriákat produkált. Lukács Éva az elején igen gyengén kezdte, de a folytatás az már igen volt. Nekem tetszett amit csinált. Mind énekben és játékban. Hangja itt - ott bizonytalan volt, de ez ég úgy is alakulni fog. Szerintem tehetséges a lányzó! Altorjay Tamás és Vághelyi Gábor is jók voltak. Az opera története is tetszett. És ég Kalahari mondta, hogy bonyolult Mozart! :) Itt is van minden. Színesbőrű udvarló, véletlenül megölt apa, bosszúálló testvér... Ami a rendezést illeti. Érdekes. Nem mondom, hogy tetszett, de azt sem, hogy nem. Határeset. Díszletek jók voltak. A kereszt nagyon tetszett, ahogy leborult és félhomályban füst gomolygott. Nagyon szép és látványos volt. Az előadás alatt a technika (hidraulika) adta meg magát. Szegény L.É.-t nem emelte meg a szerkezet a színpad alól. Egy másik \"kijáraton\" sikerült felszínre törnie. Ez azért volt vicces, mert Alvaro a másik \"lyuknál\" állt és várta a felemelkedését. Erre másutt jelent meg. Nekik biztos nagyon bosszantó volt. Sokan gyűltek össze a színházban. Mellettem egy öreg néni kazettás diktafonnal. Szünetben meg fárasztott. (volna, ha nem jövök ki.) :) Örültem, hogy láttam Verdi eme remekét is.
8138 Orfeusz 2005-04-21 13:57:48
A szabadter.hu c. honlapon rajta van ai idei Szabadtér Színház progrmaja. Mindössze egyetlen opera előadás lesz, újra az Attila júl közepén. Elvileg szó volt tavaly arról, hogy a címszerepet Samuel Ramey énekelné, de nem hiszem hogy egyetlen előadásra szerződtetnék. Távol van még a Margitsziget attól, hogy a Máó nyári játszóhelye legyen(bár már lassan téli is kéne..:( Viszont nagyon örvendetes hír, hogy hosszú-hosszú évek után újra látható a fantasztikus PRÓBA!!! Ez a balett(Presser a zeneszerző, de vannak részletek Bach:h-moll miséjéből is), mely sokáig ment az Erkelben a 90-es években, teltházzal, nagy sikerrel mindig is a kedvencem volt. Számomra ez lesz az idei nyár itthoni nagy eseménye.
A szabadter.hu c. honlapon rajta van ai idei Szabadtér Színház progrmaja. Mindössze egyetlen opera előadás lesz, újra az Attila júl közepén. Elvileg szó volt tavaly arról, hogy a címszerepet Samuel Ramey énekelné, de nem hiszem hogy egyetlen előadásra szerződtetnék. Távol van még a Margitsziget attól, hogy a Máó nyári játszóhelye legyen(bár már lassan téli is kéne..:( Viszont nagyon örvendetes hír, hogy hosszú-hosszú évek után újra látható a fantasztikus PRÓBA!!! Ez a balett(Presser a zeneszerző, de vannak részletek Bach:h-moll miséjéből is), mely sokáig ment az Erkelben a 90-es években, teltházzal, nagy sikerrel mindig is a kedvencem volt. Számomra ez lesz az idei nyár itthoni nagy eseménye.
8137 Selyem 2005-04-21 09:13:15
Kedves Karnagy! Végülis igazad van, csak Egri játékában legálabb volt valami plusz Lukács Éváéhoz képest.
Kedves Karnagy! Végülis igazad van, csak Egri játékában legálabb volt valami plusz Lukács Éváéhoz képest.
8136 karnagy 2005-04-20 17:26:17
Kedves Selyem, nincs probléma...Ízlések és pofonok stb... Számomra pl. a gyenge pont egyértelműen Egri Sándor Jagója volt.
Kedves Selyem, nincs probléma...Ízlések és pofonok stb... Számomra pl. a gyenge pont egyértelműen Egri Sándor Jagója volt.
8135 Selyem 2005-04-20 14:47:41
Kedves Karnagy! Én a 15-i Otellón voltam ott, bizony az est leggyengébb pontja volt Lukács Éva. Alapos csalódás. Gyenge hang, esetlen színpadi mozgás, semmi atmoszféra-teremtés. Talán legközelebb jobb lesz! Az is lehet, hogy Leonóraként csodálatos. Remélem!
Kedves Karnagy! Én a 15-i Otellón voltam ott, bizony az est leggyengébb pontja volt Lukács Éva. Alapos csalódás. Gyenge hang, esetlen színpadi mozgás, semmi atmoszféra-teremtés. Talán legközelebb jobb lesz! Az is lehet, hogy Leonóraként csodálatos. Remélem!
8134 Búbánat 2005-04-20 13:11:31 [Válasz erre: 8129 kalahari 2005-04-20 10:25:09]
A Végzet - Leonórához bizony kell hangerő is, meg egyéb technikai \"nyalánkságok\". Tokody annak idején ebben is óriási volt. (Persze hangja is meg volt hozzá akkor még.) Nekem a Végzettel más tekintetű problémáim is vannak. Rendkívül prózaiak: én még itthon színpadon nem láttam húzások nélküli előadást. Igaz, már a Verdi életében is megélt több átdolgozást (utóbb hozzá is írt - nem csak dramaturgiai okok miatt avatkozott be), vagy még később Franz Werfel is \"igazított\" rajta. Ennek az operának sok felvételét őrzöm, de szinte mindegyik tartalmaz kisebb nagyobb húzásokat. Érdekességként említem, DVD-n tavaly óta kapható a szentpétervéri ősváltozat. A Mariinskij Színház társulata hozta ki ezt a produkciót, amely előadást Gergiev vezényelte. Talán még ez a legteljesebb változat, de ebből meg hiányoznak Verdi később komponált, utólag hozzáillesztett - viszont ma már így elfogadott és alkalmazott - részletei.
A Végzet - Leonórához bizony kell hangerő is, meg egyéb technikai \"nyalánkságok\". Tokody annak idején ebben is óriási volt. (Persze hangja is meg volt hozzá akkor még.) Nekem a Végzettel más tekintetű problémáim is vannak. Rendkívül prózaiak: én még itthon színpadon nem láttam húzások nélküli előadást. Igaz, már a Verdi életében is megélt több átdolgozást (utóbb hozzá is írt - nem csak dramaturgiai okok miatt avatkozott be), vagy még később Franz Werfel is \"igazított\" rajta. Ennek az operának sok felvételét őrzöm, de szinte mindegyik tartalmaz kisebb nagyobb húzásokat. Érdekességként említem, DVD-n tavaly óta kapható a szentpétervéri ősváltozat. A Mariinskij Színház társulata hozta ki ezt a produkciót, amely előadást Gergiev vezényelte. Talán még ez a legteljesebb változat, de ebből meg hiányoznak Verdi később komponált, utólag hozzáillesztett - viszont ma már így elfogadott és alkalmazott - részletei.
8133 Cilike 2005-04-20 12:24:32
Szerintem Leonóra sokkal izgalmasabb, sokrétűbb szerep. Desdemona kicsit egysíkú, zeneileg is, habár gyönyörű. Szerintem Leonórában, ha valakinek nem okoz gondot technikailag, mert elég nehéz, sokkal jobban brillírozhat egy szoprán. Annyira nem kell sokat énekelnie, a 2. felv. húzós. Ima, ária, Gvárdián-duett, ez nem semmi. Viszont utána van másfél órája, hogy jól leereszthessen... És elénekelhesse nulláról kezdve a Pacét. Viszont Desdemona folyamatosabban van színpadon, mindig énekel egy kicsit, nem olyan fárasztó, és a lágé is elég barátságos. Lehet, hogy Lukács Évának mély, ahogy így elmeséltétek.
Szerintem Leonóra sokkal izgalmasabb, sokrétűbb szerep. Desdemona kicsit egysíkú, zeneileg is, habár gyönyörű. Szerintem Leonórában, ha valakinek nem okoz gondot technikailag, mert elég nehéz, sokkal jobban brillírozhat egy szoprán. Annyira nem kell sokat énekelnie, a 2. felv. húzós. Ima, ária, Gvárdián-duett, ez nem semmi. Viszont utána van másfél órája, hogy jól leereszthessen... És elénekelhesse nulláról kezdve a Pacét. Viszont Desdemona folyamatosabban van színpadon, mindig énekel egy kicsit, nem olyan fárasztó, és a lágé is elég barátságos. Lehet, hogy Lukács Évának mély, ahogy így elmeséltétek.
8132 Búbánat 2005-04-20 11:42:54 [Válasz erre: 8120 Selyem 2005-04-19 12:40:50]
Lukács Éva énekli, ha minden igaz, holnap Leonórát A végzet hatalmában. Óriási a különbség Desdemona és Leonóra szólamának megformálása között. Minden tekintetben. Persze egy jó képességekkel, jó hanggal megáldott énekesnek nem jelenthet gondot az átállás, a váltás két ilyen nagy, de egész más kaliberű szerep eléneklése között. Erről holnap meggyőződhetünk a Nemzeti Színházban.
Lukács Éva énekli, ha minden igaz, holnap Leonórát A végzet hatalmában. Óriási a különbség Desdemona és Leonóra szólamának megformálása között. Minden tekintetben. Persze egy jó képességekkel, jó hanggal megáldott énekesnek nem jelenthet gondot az átállás, a váltás két ilyen nagy, de egész más kaliberű szerep eléneklése között. Erről holnap meggyőződhetünk a Nemzeti Színházban.
8131 karnagy 2005-04-20 11:29:52
A legjobban szerintem a harmadik emeleten lehet hallani. Én a földszint utolsó előtti sorában ültem, oda jól átjött a hang.
A legjobban szerintem a harmadik emeleten lehet hallani. Én a földszint utolsó előtti sorában ültem, oda jól átjött a hang.
8130 Cilike 2005-04-20 11:25:57
Néha nem a színpadhoz legközelebb hallatszik legjobban. De sajna nem hellottam, nem tudok érdemben hozzászólni. Akiket megkérdeztem, szintén kevesellték, sajnos.
Néha nem a színpadhoz legközelebb hallatszik legjobban. De sajna nem hellottam, nem tudok érdemben hozzászólni. Akiket megkérdeztem, szintén kevesellték, sajnos.
8129 kalahari 2005-04-20 10:25:09 [Válasz erre: 8124 -zéta- 2005-04-20 08:28:00]
Kedves Karnagy, épp azt próbáltam mondani, hogy nekem is tetszett L.É., amikor hallottam. Nagyon szurkoltam neki (is), tényleg akartam, hogy jó legyen. És hidd el, ennél közelebb nem is ülhettem volna a színpadhoz, de így se jött át sokszor.
Kedves Karnagy, épp azt próbáltam mondani, hogy nekem is tetszett L.É., amikor hallottam. Nagyon szurkoltam neki (is), tényleg akartam, hogy jó legyen. És hidd el, ennél közelebb nem is ülhettem volna a színpadhoz, de így se jött át sokszor.
8128 karnagy 2005-04-20 09:41:30 [Válasz erre: 8121 Megén 2005-04-19 12:50:48]
Teri néni! Szerintem aki azt mondja, hogy totál objektíven ítél meg mindenkit - az nem mond igazat. :) Nekem tényleg tetszett L.É. Desdemonája. Ha nem így lenne, azt is megmondanám. Neki is.
Teri néni! Szerintem aki azt mondja, hogy totál objektíven ítél meg mindenkit - az nem mond igazat. :) Nekem tényleg tetszett L.É. Desdemonája. Ha nem így lenne, azt is megmondanám. Neki is.
8127 Cilike 2005-04-20 09:06:39 [Válasz erre: 8121 Megén 2005-04-19 12:50:48]
Egri Sanyi szerintem tipikusan az az énekes, aki kisebb szerepekben remek, az ember szt mondaná, oda neki az oroszlánt is, akkor meg már nem is jó. Nem kéne neki kulcsszerepeket adni. Egyszerűen nem arra való a hangja.
Egri Sanyi szerintem tipikusan az az énekes, aki kisebb szerepekben remek, az ember szt mondaná, oda neki az oroszlánt is, akkor meg már nem is jó. Nem kéne neki kulcsszerepeket adni. Egyszerűen nem arra való a hangja.
8126 -zéta- 2005-04-20 08:55:29 [Válasz erre: 8121 Megén 2005-04-19 12:50:48]
Egri nem rossz énekes, csak nem Jago. Ez a szólam rém magas neki, aki tulajdonképpen basszbariton. Jago számos esetben megtréfálta már a szereposztókat az elmúlt évtizedekben is. A 70-es évek elejének emlékezetes buktája volt Csányi-Berczelly Otello-Jago párosa, de még korábban az egyébként fantasztikus Faragó András is nehezen bírkózott a szereppel.
Egri nem rossz énekes, csak nem Jago. Ez a szólam rém magas neki, aki tulajdonképpen basszbariton. Jago számos esetben megtréfálta már a szereposztókat az elmúlt évtizedekben is. A 70-es évek elejének emlékezetes buktája volt Csányi-Berczelly Otello-Jago párosa, de még korábban az egyébként fantasztikus Faragó András is nehezen bírkózott a szereppel.
8125 Teri néni 2005-04-20 08:46:41 [Válasz erre: 8119 frushena 2005-04-19 08:53:54]
Karnagy elfogult. Nem először és nem utoljára. Ha kedvencét bántják, kifakad. Van ilyen. Egri tényleg rossz énekes, mit akarhat vele a Vezetés?
Karnagy elfogult. Nem először és nem utoljára. Ha kedvencét bántják, kifakad. Van ilyen. Egri tényleg rossz énekes, mit akarhat vele a Vezetés?
8124 -zéta- 2005-04-20 08:28:00 [Válasz erre: 8119 frushena 2005-04-19 08:53:54]
Kicsit vitatkoznék, de nem mindenben. Wendler nagyon jó, ami ebben a szerepben nem kis dolog. Utoljára kb. 10 éve, a szegedi Carmenben volt ekkora reveláció. (Emlékszünk még primadonnánkra, aki nemrég végigfikázta Wendlerrel a sajtót, a Momust is? Tegyük a megfelelő helyre őt is!) Lukács Éva nekem csalódás. Drámai szopránnak mondják, de ehhez az alsó regisztere abszolút hiányzik. Poétikusságot keveset találtam, de nekem ehhez Csavlek Etelka az etalon. Egri Sándorról le kéne írni, hogy szereposztási tévedés, nem is kicsi. A Credo és az Álomelbeszélés értékelhetetlen volt. Nagyon-nagyon jó volt Lehőcz Andrea, már a tavalyi Márta asszonya is remek volt. Megszámlálhatatlan sokszor hallottam már Lukács Ervint, megvallom, nem tartozik a kedvencek közé, de most nagyon szép dolgokat művelt, itt-ott a tempó kicsit mértéktartó volt.
Kicsit vitatkoznék, de nem mindenben. Wendler nagyon jó, ami ebben a szerepben nem kis dolog. Utoljára kb. 10 éve, a szegedi Carmenben volt ekkora reveláció. (Emlékszünk még primadonnánkra, aki nemrég végigfikázta Wendlerrel a sajtót, a Momust is? Tegyük a megfelelő helyre őt is!) Lukács Éva nekem csalódás. Drámai szopránnak mondják, de ehhez az alsó regisztere abszolút hiányzik. Poétikusságot keveset találtam, de nekem ehhez Csavlek Etelka az etalon. Egri Sándorról le kéne írni, hogy szereposztási tévedés, nem is kicsi. A Credo és az Álomelbeszélés értékelhetetlen volt. Nagyon-nagyon jó volt Lehőcz Andrea, már a tavalyi Márta asszonya is remek volt. Megszámlálhatatlan sokszor hallottam már Lukács Ervint, megvallom, nem tartozik a kedvencek közé, de most nagyon szép dolgokat művelt, itt-ott a tempó kicsit mértéktartó volt.
8123 karnagy 2005-04-20 07:30:49
Vannak még csodák - írja Kalahari az Otello kapcsán. Vannak bizony. A keddi előadást volt szerencsém megnézni. Wendler tényleg jó Otello. Valaki szerint hasonlít a Bándiéra - én nem így gondolom. Wendler - természetesen - kevésbé \"bevállalós\", kevésbé heves Otello, mint neves pályatársa. Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne játszana, ne élné meg a szerepet. Nagyon szépen énekel, a csúcshangok fényesek, végig bírja erővel... Le a kalappal előtte. Többektől hallottam, hogy Lukács Éva pénteken az első két felvonásban visszafogottan énekelt, és csak a harmadikban nyílt ki. Könyörgök: az első két felvonásban szinte végig az alsó és középső regiszterben énekel Desdemona... Kalahari nagy várakozásról és nagy csalódásról ír... Hát, Kala, soha ennél nagyobb csalódást...:). Lukács Éva első megszólalása valóban picit visszafogottabb volt az optimálisnál, ám gyönyörűen bontotta ki a szerep ívét. Fizetek annak a hazai pályatársnak, aki a Fűzfadalt és az Ave Mariát ennél poétikusabban, szebben megszólaltatja. (Ja, még valami. Nem túl elegáns dolog hangerőproblémáról írni olyan szereplő kapcsán, aki életében először énekel a ház színpadán főszerepet - főleg akkor, ha évek óta hallhatatlan művészek esetében ezt nem tartjuk problematikusnak). Egri Sándor elénekelte Jagót. Montano szerepében jobban tetszett... Hadd említsem meg, hogy a kórus mostanában nagyon magas színvonalon teljesít - legalábbis az általam látott előadásokon.
Vannak még csodák - írja Kalahari az Otello kapcsán. Vannak bizony. A keddi előadást volt szerencsém megnézni. Wendler tényleg jó Otello. Valaki szerint hasonlít a Bándiéra - én nem így gondolom. Wendler - természetesen - kevésbé \"bevállalós\", kevésbé heves Otello, mint neves pályatársa. Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne játszana, ne élné meg a szerepet. Nagyon szépen énekel, a csúcshangok fényesek, végig bírja erővel... Le a kalappal előtte. Többektől hallottam, hogy Lukács Éva pénteken az első két felvonásban visszafogottan énekelt, és csak a harmadikban nyílt ki. Könyörgök: az első két felvonásban szinte végig az alsó és középső regiszterben énekel Desdemona... Kalahari nagy várakozásról és nagy csalódásról ír... Hát, Kala, soha ennél nagyobb csalódást...:). Lukács Éva első megszólalása valóban picit visszafogottabb volt az optimálisnál, ám gyönyörűen bontotta ki a szerep ívét. Fizetek annak a hazai pályatársnak, aki a Fűzfadalt és az Ave Mariát ennél poétikusabban, szebben megszólaltatja. (Ja, még valami. Nem túl elegáns dolog hangerőproblémáról írni olyan szereplő kapcsán, aki életében először énekel a ház színpadán főszerepet - főleg akkor, ha évek óta hallhatatlan művészek esetében ezt nem tartjuk problematikusnak). Egri Sándor elénekelte Jagót. Montano szerepében jobban tetszett... Hadd említsem meg, hogy a kórus mostanában nagyon magas színvonalon teljesít - legalábbis az általam látott előadásokon.
8122 WiseGentleman 2005-04-19 21:18:06
Azért nem kell a németeket irigyelni, bocs az offolásért, de már jó néhány éve Németországot a \"lazy man of Europe\" jelzővel illetik (magas munkanélküliség, alacsony termelékenység, égbeszökő szociális költségek, hat hét fizetett szabadság). Mellesleg, adja Isten, hogy a jövőben minél többen engedhesség meg maguknak az európai áru koncerteket (meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Budapestnek is jó, ha rákerül a térképre azzal, hogy híres együttesek lépnek fel itt, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket meg is kell fizetni).
Azért nem kell a németeket irigyelni, bocs az offolásért, de már jó néhány éve Németországot a \"lazy man of Europe\" jelzővel illetik (magas munkanélküliség, alacsony termelékenység, égbeszökő szociális költségek, hat hét fizetett szabadság). Mellesleg, adja Isten, hogy a jövőben minél többen engedhesség meg maguknak az európai áru koncerteket (meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Budapestnek is jó, ha rákerül a térképre azzal, hogy híres együttesek lépnek fel itt, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket meg is kell fizetni).
8121 Megén 2005-04-19 12:50:48 [Válasz erre: 8116 WiseGentleman 2005-04-19 04:37:53]
Bocs a közbeszólásért, megközelítőleg úgy, ahogy a két gazdaság teljesítőképessége, illetve jövedelmezősége aránylik egymáshoz.
Bocs a közbeszólásért, megközelítőleg úgy, ahogy a két gazdaság teljesítőképessége, illetve jövedelmezősége aránylik egymáshoz.
8120 Selyem 2005-04-19 12:40:50
Kedves Wise! Szerinted a magyar átlagpolgár fizetése hogyan aránylik a nyugat-európaiéhoz/jelen esetben a németekéhez? Előre is köszi a válaszodat!
Kedves Wise! Szerinted a magyar átlagpolgár fizetése hogyan aránylik a nyugat-európaiéhoz/jelen esetben a németekéhez? Előre is köszi a válaszodat!
