8219 Orfeusz 2005-04-26 15:24:13 [Válasz erre: 8214 Orfeusz 2005-04-25 22:13:53]
Nem énekli vmkikor ezt a szerepet még Bécsben? Úgy meghallgatnám élőben!!
Nem énekli vmkikor ezt a szerepet még Bécsben? Úgy meghallgatnám élőben!!
8218 parampampuli 2005-04-26 12:37:47 [Válasz erre: 8194 Selyem 2005-04-25 15:42:15]
Köszönjük a beszámolót! Én is hallottam Gruberova Beatricéjét élöben,felejthetetlen élmény volt. A finálé búcsújában olyan énekesi és szellemi magasságokban jár, hogy az ember még levegöt se mer venni, nehogy azzal is megzavarja. Ha egyszer -- reméljük, még nagyon sokára! -- a Díva búcsút vesz a színpadtól és a pódiumtól, ezzel az áriával kéne búcsúznia. Ha valaki elolvassa figyelmesen a finálé utolsó mondatát, megérti mire gondolok: \"az életböl, ahonnan távozom, csak a ti szereteteket viszem magammal.\" Feledve annyi igaztalan és kicsinyes támadást, a mi szeretetünk, a rajongók szeretete örökké és mindenhová elkíséri öt!!
Köszönjük a beszámolót! Én is hallottam Gruberova Beatricéjét élöben,felejthetetlen élmény volt. A finálé búcsújában olyan énekesi és szellemi magasságokban jár, hogy az ember még levegöt se mer venni, nehogy azzal is megzavarja. Ha egyszer -- reméljük, még nagyon sokára! -- a Díva búcsút vesz a színpadtól és a pódiumtól, ezzel az áriával kéne búcsúznia. Ha valaki elolvassa figyelmesen a finálé utolsó mondatát, megérti mire gondolok: \"az életböl, ahonnan távozom, csak a ti szereteteket viszem magammal.\" Feledve annyi igaztalan és kicsinyes támadást, a mi szeretetünk, a rajongók szeretete örökké és mindenhová elkíséri öt!!
8217 Orfeusz 2005-04-26 11:08:57 [Válasz erre: 8212 kalahari 2005-04-25 22:12:40]
Nem láttam ebben, csak a rádióban hallottam a Metből. Amikor utoljára énekelt volna Rost Gildát, akkor helyette végül, az akkor még ismeretlen-és óriási sikert aratott- Lubica Vargicova ugrott be.
Nem láttam ebben, csak a rádióban hallottam a Metből. Amikor utoljára énekelt volna Rost Gildát, akkor helyette végül, az akkor még ismeretlen-és óriási sikert aratott- Lubica Vargicova ugrott be.
8216 Búbánat 2005-04-26 10:05:25 [Válasz erre: 8210 kalahari 2005-04-25 22:09:29]
Nem láttad még őt ebben? Talán három éve énekelte nálunk Gavanelli oldalán hatalmas sikerrel, a TV is felvette, csak mindmáig nem adta le.
Nem láttad még őt ebben? Talán három éve énekelte nálunk Gavanelli oldalán hatalmas sikerrel, a TV is felvette, csak mindmáig nem adta le.
8215 karnagy 2005-04-26 07:30:45 [Válasz erre: 8206 Orfeusz 2005-04-25 21:55:44]
Szia Kala, olcsóbb volt Holl. Egyébként annyiban \"jól jártunk\", hogy végre hallhattuk élőben is ezt a nagyszerű művészt.
Szia Kala, olcsóbb volt Holl. Egyébként annyiban \"jól jártunk\", hogy végre hallhattuk élőben is ezt a nagyszerű művészt.
8214 Orfeusz 2005-04-25 22:13:53
A Rigoletton én is ott leszek ,kiváncsi vagyok milyen Rost ebben..
A Rigoletton én is ott leszek ,kiváncsi vagyok milyen Rost ebben..
8213 Orfeusz 2005-04-25 22:13:05 [Válasz erre: 8205 kalahari 2005-04-25 21:53:33]
Én nem hiszem el, hogy csak a pénzről lenne itt szó, szerintem keres ő eleget, ahhoz Zürichben, hogy ne kelljen ezzel foglalkoznia..
Én nem hiszem el, hogy csak a pénzről lenne itt szó, szerintem keres ő eleget, ahhoz Zürichben, hogy ne kelljen ezzel foglalkoznia..
8212 kalahari 2005-04-25 22:12:40 [Válasz erre: 8207 kalahari 2005-04-25 21:57:32]
Remélem. Még csak az ötödik. :-) Jó, ha a nyárit is számolom, akkor hatodik lesz.
Remélem. Még csak az ötödik. :-) Jó, ha a nyárit is számolom, akkor hatodik lesz.
8211 Kohn 2005-04-25 22:11:25
De most beszéljünk pozitív dolgokról! Pénteken nagyon jó Rigoletto várható.
De most beszéljünk pozitív dolgokról! Pénteken nagyon jó Rigoletto várható.
8210 kalahari 2005-04-25 22:09:29 [Válasz erre: 8205 kalahari 2005-04-25 21:53:33]
Nagyon helyes. A minőséget meg kell fizetni. Amúgy nem valószínű, hogy Holl \"olcsóbb\" volt. Sőt.
Nagyon helyes. A minőséget meg kell fizetni. Amúgy nem valószínű, hogy Holl \"olcsóbb\" volt. Sőt.
8209 Kohn 2005-04-25 22:05:29 [Válasz erre: 8202 Orfeusz 2005-04-25 21:32:06]
Ne becsüld le azt a gázsit, amit Polgár itthon kér! Biztos lehetsz benne, hogy az összeg hétszámjegyű. Nagyon is hétszámjegyű.
Ne becsüld le azt a gázsit, amit Polgár itthon kér! Biztos lehetsz benne, hogy az összeg hétszámjegyű. Nagyon is hétszámjegyű.
8208 Kohn 2005-04-25 22:01:13 [Válasz erre: 8201 Kohn 2005-04-25 21:25:58]
Sajnos igaz: mindenhol két-három évre kész a program.
Sajnos igaz: mindenhol két-három évre kész a program.
8207 kalahari 2005-04-25 21:57:32 [Válasz erre: 8202 Orfeusz 2005-04-25 21:32:06]
Hívták az idei Gurnemanzra is, csak későn. Addigra elígérkezett.
Hívták az idei Gurnemanzra is, csak későn. Addigra elígérkezett.
8206 Orfeusz 2005-04-25 21:55:44 [Válasz erre: 8201 Kohn 2005-04-25 21:25:58]
Ebben teljesen igazad van. De nem hiszem, hogy Polgár gázsija olyan megfizethetetlen lenne. Másrészt azért még jó pár éve énekelt itthon Sarastrot, Fülöpöt, Hundingot..akkor meg tudták fizetni? Egy előadást igazán kaphatna, biztosan teltház lenne!
Ebben teljesen igazad van. De nem hiszem, hogy Polgár gázsija olyan megfizethetetlen lenne. Másrészt azért még jó pár éve énekelt itthon Sarastrot, Fülöpöt, Hundingot..akkor meg tudták fizetni? Egy előadást igazán kaphatna, biztosan teltház lenne!
8205 kalahari 2005-04-25 21:53:33 [Válasz erre: 8200 kalahari 2005-04-25 20:31:18]
És az is benne van, hogy mire itthon elő tudnak állni valamiféle évadtervvel, addigra ők már régen leszerződtek külföldön. Mert ott évekkel előre tudják a színházak, hogy mit fognak játszni, és kit kérnek fel rá. Mifelénk jó lenne, ha egy évadot látnának előre, de még azt is folyton variálják.
És az is benne van, hogy mire itthon elő tudnak állni valamiféle évadtervvel, addigra ők már régen leszerződtek külföldön. Mert ott évekkel előre tudják a színházak, hogy mit fognak játszni, és kit kérnek fel rá. Mifelénk jó lenne, ha egy évadot látnának előre, de még azt is folyton variálják.
8204 Kohn 2005-04-25 21:49:05 [Válasz erre: 8198 Beatrice 2005-04-25 17:49:00]
Lehet, hogy igazad van, de nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű. A másik(úgynevezett)nem hívó oldalt is meg kellene hallgatnunk. Főleg azért,mert bizonyos külföldön élő művészeink több,teljesen különböző direkció alatt tartósan sértődött állapotban nem énekeltek itthon. Ez egyrészt azt sejteti, nem tudunk annyit fizetni, mint amit máshol kapnak, de ami rosszabb, hogy nem tartják elég fontosnak az itthoni jelenlétet. Ami ebben a szomorú, az az, hogy jelenleg ebben igazuk van.
Lehet, hogy igazad van, de nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű. A másik(úgynevezett)nem hívó oldalt is meg kellene hallgatnunk. Főleg azért,mert bizonyos külföldön élő művészeink több,teljesen különböző direkció alatt tartósan sértődött állapotban nem énekeltek itthon. Ez egyrészt azt sejteti, nem tudunk annyit fizetni, mint amit máshol kapnak, de ami rosszabb, hogy nem tartják elég fontosnak az itthoni jelenlétet. Ami ebben a szomorú, az az, hogy jelenleg ebben igazuk van.
8203 kalahari 2005-04-25 21:47:17 [Válasz erre: 8197 Momo 2005-04-25 16:52:39]
Valaki belinkelte már egyszer az interjút, de íme: [url]http://www.nol.hu/cikk/359079/;a Népszabadság interjúja Polgár Lászlóval[/url]
Valaki belinkelte már egyszer az interjút, de íme: [url]http://www.nol.hu/cikk/359079/;a Népszabadság interjúja Polgár Lászlóval[/url]
8202 Orfeusz 2005-04-25 21:32:06 [Válasz erre: 8197 Momo 2005-04-25 16:52:39]
Tulajdonképp semmit.és ez a legnagyobb baj. Nem hívják soha fellépésre, és ő elkerülve a megaláztatást, maga kérte szakmai nyugdíjaztatását.
Tulajdonképp semmit.és ez a legnagyobb baj. Nem hívják soha fellépésre, és ő elkerülve a megaláztatást, maga kérte szakmai nyugdíjaztatását.
8201 Kohn 2005-04-25 21:25:58 [Válasz erre: 8196 Orfeusz 2005-04-25 16:37:06]
Szia! Tulajdonképpen mit műveltek Polgárral?
Szia! Tulajdonképpen mit műveltek Polgárral?
8200 kalahari 2005-04-25 20:31:18 [Válasz erre: 8191 Selyem 2005-04-25 15:05:05]
Cilike, igazad van, ez a másik fele a dolognak, hogy nem kell mindent elvállalni, de Momonak is igaza van, rosszul járhat, aki nemet mond. A legjobb példa, amit most Polgárral műveltek, hogy gyakorlatilag bárkit elüldöznek itthonról, nem érdekli őket sem a művész, sem a közönség. Legkevésbé a közönség.
Cilike, igazad van, ez a másik fele a dolognak, hogy nem kell mindent elvállalni, de Momonak is igaza van, rosszul járhat, aki nemet mond. A legjobb példa, amit most Polgárral műveltek, hogy gyakorlatilag bárkit elüldöznek itthonról, nem érdekli őket sem a művész, sem a közönség. Legkevésbé a közönség.
8199 Orfeusz 2005-04-25 20:13:55 [Válasz erre: 8194 Selyem 2005-04-25 15:42:15]
Köszönöm ezt a beszámolót, nagy élményben lehetett részed, Gruberovának szerintem is egyik legnagyobb szerepe a Beatrice, meg is van CD-n és DVD-n..és az az első és második felvonásbeli áriája a szellemi orgazmus csúcspontja:)
Köszönöm ezt a beszámolót, nagy élményben lehetett részed, Gruberovának szerintem is egyik legnagyobb szerepe a Beatrice, meg is van CD-n és DVD-n..és az az első és második felvonásbeli áriája a szellemi orgazmus csúcspontja:)
8198 Beatrice 2005-04-25 17:49:00
Szombaton Hamburgban megnéztem / meghallgattam Bellini \"Beatrice di Tenda\" című, ritkán játszott operájának koncertszerű előadását a Staatsoperben. Vannak, akik számára a \"Beatrice\" sztorija banális, kegyetlen középkori történet, melyhez a mai embernek semmi köze sincs. (Gonosz férj megunja hűséges feleségét, aki révén hatalomra került. Koholt házasságtörési váddal elítélteti és kivégezteti.) Számomra azonban ez az opera, a konkrét történeten és az abban megnyilvánuló emberi jellemeken túl, metaforikusan a meghalásról szól, arról, hogy valamikor és valamilyen módon minden ember számára eljön az óra, amikor itt kell hagynia ezt a világot, és ha már így van, akkor méltósággal búcsúzzék és távozzék. Szomorú, megrendítő, és egyben felemelő üzenet, Romani és Bellini zsenije kellett hozzá, hogy ezt az üzenetet szövegbe és zenébe öntsék az operatörténet egyik legmegrendítőbb fináléjában. A primadonna, aki miatt létrejött az öt koncertszerű előadás, EDITA GRUBEROVA, még a szokott magas színvonalához képest is kitűnő formában volt. Nagy átéléssel énekelte a címszerepet, és bár ez \"csak\" egy koncert volt, senkinek nem hiányzott a rendezés. Szerintem Beatrice az egyik legnagyobb szerepe. Engem mindig megrendít az alakítása. A kifejezés és a virtuozitás terén is kiváló (és ez a kettő őnála tulajdonképpen egy, mert a koloratúrát nem díszítő sallangként, hanem kifejezőeszközként használja). Nem célom itt, hogy részletesen bemutassam Gruberova Beatrice-alakítását, hiszen az két élő kereskedelmi felvételen (CD és DVD) is hozzáférhető. Csak azt emelném ki, ami a legjobban megfogott ezen az előadáson: a csodálatos, puha trillák a belépőária utáni cabaletta da capo részében, valamint az azt követő (a kottában nem található) csúcshang, egy óriási erejű, nagyon jól fókuszált E, mely hatalmas ovációt váltott ki. Gruberova csúcshangjaiban én azt (is) szeretem, hogy - sok más szopránnal ellentétben - nem füttyszerűek vagy sikkantás-jellegűek, hanem szervesen illeszkednek a hang többi részéhez. Leginkább valami rézfúvós hangszer hangjához tudnám őket hasonlítani. Felvételen ezek a csúcshangok nem mindig jönnek ki jól, a nézőtérről hallgatva viszont csodálatosan szólnak. A magas hangoknál maradva még meg kell említenem a záróhangot (pontosabban ez az utolsó előtti hang, amit Beatrice énekel, az \"Addio\"-ban az \"i\"): Gruberova nemcsak egyszerűen \"kivágott\" egy Eszt, hanem még egy hihetetlenül egyenletes crescendót is csinált rajta. Beatrice riválisának, Agnese-nek az alakítója a - Magyarországon nem ismeretlen - ír mezzo, Zandra McMaster volt. Mióta utoljára láttam-hallottam, kigömbölyödött, ő is és a hangja is. Szép a hangszíne. Várakozásaimat meghaladva stílusos \"belcantós\" megoldásokat produkált (legato stb.) Amit kicsit hiányoltam benne, az a drámaiság volt: nem igazán jött át a szexéhes, bosszúszomjas, butácska, tetteit túl későn megbánó hölgyike temperamentuma. Meg sajnos néha nagyon is íres-angolos \"t\" hangok hallatszottak a szövegejtésében. A Beatricét reménytelenül szerető Orombellót a - Magyarországon már szintén szerepelt - lengyel tenor, Piotr Beczala alakította. Egyedi hang (az én ízlésemnek kicsit túl \"sírós\"), szép, érzelmes megoldások. Az aljas férj szerepében az orosz származású baritont, Albert Schagidullint hallhattuk. Győzte drámaisággal és hanggal (ami nem minden baritonról mondható el ebben a szerepben, általában a nagyária a vízválasztó), voltak elismerésre méltó kitartott hangok, de valahogy furcsának találtam a hangképzését, mintha időnként több hang szólt volna egyszerre (ahelyett hogy egy szólt volna). Ezt az énekest szeptemberben Pesten is hallhatjuk majd, mint Nottingham herceget a \"Roberto Devereux\"-ben. A belcanto operák énekes-orientált, a stílust jól értő karmestert kívánnak. Friedrich Haider minden tekintetben megfelelt e kívánalmaknak, és nem csak a szólisták kísérése terén remekelt. Senkitől annyira lírai és érzékeny interpretációját nem hallottam a női kórus jelenetének (Beatrice belépőjének elején, amikor az udvarhölgyek arról énekelnek, hogy mennyire szeretik és sajnálják a boldogtalan Beatricét), mint az ő vezénylete alatt. A közönség minden közreműködőt nagy tapssal és ovációval honorált, de természetesen a primadonnáé volt a legnagyobb siker. Állva ünneplés, virágcsokrok, az előadás után a művészbejárónál tolongás autogramért... Szép este volt!
Szombaton Hamburgban megnéztem / meghallgattam Bellini \"Beatrice di Tenda\" című, ritkán játszott operájának koncertszerű előadását a Staatsoperben. Vannak, akik számára a \"Beatrice\" sztorija banális, kegyetlen középkori történet, melyhez a mai embernek semmi köze sincs. (Gonosz férj megunja hűséges feleségét, aki révén hatalomra került. Koholt házasságtörési váddal elítélteti és kivégezteti.) Számomra azonban ez az opera, a konkrét történeten és az abban megnyilvánuló emberi jellemeken túl, metaforikusan a meghalásról szól, arról, hogy valamikor és valamilyen módon minden ember számára eljön az óra, amikor itt kell hagynia ezt a világot, és ha már így van, akkor méltósággal búcsúzzék és távozzék. Szomorú, megrendítő, és egyben felemelő üzenet, Romani és Bellini zsenije kellett hozzá, hogy ezt az üzenetet szövegbe és zenébe öntsék az operatörténet egyik legmegrendítőbb fináléjában. A primadonna, aki miatt létrejött az öt koncertszerű előadás, EDITA GRUBEROVA, még a szokott magas színvonalához képest is kitűnő formában volt. Nagy átéléssel énekelte a címszerepet, és bár ez \"csak\" egy koncert volt, senkinek nem hiányzott a rendezés. Szerintem Beatrice az egyik legnagyobb szerepe. Engem mindig megrendít az alakítása. A kifejezés és a virtuozitás terén is kiváló (és ez a kettő őnála tulajdonképpen egy, mert a koloratúrát nem díszítő sallangként, hanem kifejezőeszközként használja). Nem célom itt, hogy részletesen bemutassam Gruberova Beatrice-alakítását, hiszen az két élő kereskedelmi felvételen (CD és DVD) is hozzáférhető. Csak azt emelném ki, ami a legjobban megfogott ezen az előadáson: a csodálatos, puha trillák a belépőária utáni cabaletta da capo részében, valamint az azt követő (a kottában nem található) csúcshang, egy óriási erejű, nagyon jól fókuszált E, mely hatalmas ovációt váltott ki. Gruberova csúcshangjaiban én azt (is) szeretem, hogy - sok más szopránnal ellentétben - nem füttyszerűek vagy sikkantás-jellegűek, hanem szervesen illeszkednek a hang többi részéhez. Leginkább valami rézfúvós hangszer hangjához tudnám őket hasonlítani. Felvételen ezek a csúcshangok nem mindig jönnek ki jól, a nézőtérről hallgatva viszont csodálatosan szólnak. A magas hangoknál maradva még meg kell említenem a záróhangot (pontosabban ez az utolsó előtti hang, amit Beatrice énekel, az \"Addio\"-ban az \"i\"): Gruberova nemcsak egyszerűen \"kivágott\" egy Eszt, hanem még egy hihetetlenül egyenletes crescendót is csinált rajta. Beatrice riválisának, Agnese-nek az alakítója a - Magyarországon nem ismeretlen - ír mezzo, Zandra McMaster volt. Mióta utoljára láttam-hallottam, kigömbölyödött, ő is és a hangja is. Szép a hangszíne. Várakozásaimat meghaladva stílusos \"belcantós\" megoldásokat produkált (legato stb.) Amit kicsit hiányoltam benne, az a drámaiság volt: nem igazán jött át a szexéhes, bosszúszomjas, butácska, tetteit túl későn megbánó hölgyike temperamentuma. Meg sajnos néha nagyon is íres-angolos \"t\" hangok hallatszottak a szövegejtésében. A Beatricét reménytelenül szerető Orombellót a - Magyarországon már szintén szerepelt - lengyel tenor, Piotr Beczala alakította. Egyedi hang (az én ízlésemnek kicsit túl \"sírós\"), szép, érzelmes megoldások. Az aljas férj szerepében az orosz származású baritont, Albert Schagidullint hallhattuk. Győzte drámaisággal és hanggal (ami nem minden baritonról mondható el ebben a szerepben, általában a nagyária a vízválasztó), voltak elismerésre méltó kitartott hangok, de valahogy furcsának találtam a hangképzését, mintha időnként több hang szólt volna egyszerre (ahelyett hogy egy szólt volna). Ezt az énekest szeptemberben Pesten is hallhatjuk majd, mint Nottingham herceget a \"Roberto Devereux\"-ben. A belcanto operák énekes-orientált, a stílust jól értő karmestert kívánnak. Friedrich Haider minden tekintetben megfelelt e kívánalmaknak, és nem csak a szólisták kísérése terén remekelt. Senkitől annyira lírai és érzékeny interpretációját nem hallottam a női kórus jelenetének (Beatrice belépőjének elején, amikor az udvarhölgyek arról énekelnek, hogy mennyire szeretik és sajnálják a boldogtalan Beatricét), mint az ő vezénylete alatt. A közönség minden közreműködőt nagy tapssal és ovációval honorált, de természetesen a primadonnáé volt a legnagyobb siker. Állva ünneplés, virágcsokrok, az előadás után a művészbejárónál tolongás autogramért... Szép este volt!
8197 Momo 2005-04-25 16:52:39 [Válasz erre: 8191 Selyem 2005-04-25 15:05:05]
Viszont talán épp amiatt is kénytelen mindent elvállalni, mert nem tag. Az ember könnyen járhat úgy, hogy néhány visszautasított szerep után elkezdik mellőzni.
Viszont talán épp amiatt is kénytelen mindent elvállalni, mert nem tag. Az ember könnyen járhat úgy, hogy néhány visszautasított szerep után elkezdik mellőzni.
8196 Orfeusz 2005-04-25 16:37:06
A honlapon olvasható a Covent Garden 2005-2006-os szezonja; sajnos egyetlen magyar nevével sem találkoztam. Érdekesség: Ben Heppner Kalafot énekel. És a pár éve még a Zak-on hallott Zejko Lucic, aki akkor Tonioként a Bajazzókban csodálatosan szép hangjával hatalmas sikert aratott, már (többek között)Londonban énekel több szerepet is.
A honlapon olvasható a Covent Garden 2005-2006-os szezonja; sajnos egyetlen magyar nevével sem találkoztam. Érdekesség: Ben Heppner Kalafot énekel. És a pár éve még a Zak-on hallott Zejko Lucic, aki akkor Tonioként a Bajazzókban csodálatosan szép hangjával hatalmas sikert aratott, már (többek között)Londonban énekel több szerepet is.
8195 Cilike 2005-04-25 15:46:05
Nem akarok veled kötözködni, Kalahari, de nem kényszeríti senki Fokanovot. Ő szerződéses művész, nem tag, annyit vállal, amennyit tud, akar. Persze előadásonként fizetik, szóval neki megéri a sok előadás. Az meg, hogy közben próbákkal terhelik, ne is haragudj, még jó, hogy próbálnia kell az előadásokra.
Nem akarok veled kötözködni, Kalahari, de nem kényszeríti senki Fokanovot. Ő szerződéses művész, nem tag, annyit vállal, amennyit tud, akar. Persze előadásonként fizetik, szóval neki megéri a sok előadás. Az meg, hogy közben próbákkal terhelik, ne is haragudj, még jó, hogy próbálnia kell az előadásokra.
8194 Selyem 2005-04-25 15:42:15
Kösz a kiigazítást Kalahári! Örülök, hogy egyetértessz az általam leírtakkal!
Kösz a kiigazítást Kalahári! Örülök, hogy egyetértessz az általam leírtakkal!
8193 Teri néni 2005-04-25 15:41:54
\"Fokanov hangja szép.\" Ez így szerintem túlzás...
\"Fokanov hangja szép.\" Ez így szerintem túlzás...
8192 kalahari 2005-04-25 15:07:42 [Válasz erre: 8187 karnagy 2005-04-25 13:52:40]
Vasárnap volt tegnap. :-) Minden más stimmel. És tényleg: Palerdi nagyon jó. Ez még kisebb szerepben is feltűnő.
Vasárnap volt tegnap. :-) Minden más stimmel. És tényleg: Palerdi nagyon jó. Ez még kisebb szerepben is feltűnő.
8191 Selyem 2005-04-25 15:05:05
A szombati Otellóhoz: Talán akinek ezen a lélegzetelállító feszültségen, amit a Tokody-Bándi páros teljesen életszerűen átélt és létrehozott a színpadon kuncognivalója akadt, lehet, hogy Soma és a Tankcsapda való nem pedig opera, de legkevésbé az Otelló. Nekem ihletett pillanatokat szerzett, s nagy örömet, hogy újra Bándi Jánost láthattam Otello szerepében, aki teljes összhangban hozta létre a csodát Tokody Ilonával együtt. Az ember jóval az előadás befejezése után még mindig az élmény hatása alatt volt. Fokanov hangja szép. Fekete Attila hangi lehetőségeit nem tudta Cassio szerepében kellőképpen megmutatni. Palerdi nagy hang.
A szombati Otellóhoz: Talán akinek ezen a lélegzetelállító feszültségen, amit a Tokody-Bándi páros teljesen életszerűen átélt és létrehozott a színpadon kuncognivalója akadt, lehet, hogy Soma és a Tankcsapda való nem pedig opera, de legkevésbé az Otelló. Nekem ihletett pillanatokat szerzett, s nagy örömet, hogy újra Bándi Jánost láthattam Otello szerepében, aki teljes összhangban hozta létre a csodát Tokody Ilonával együtt. Az ember jóval az előadás befejezése után még mindig az élmény hatása alatt volt. Fokanov hangja szép. Fekete Attila hangi lehetőségeit nem tudta Cassio szerepében kellőképpen megmutatni. Palerdi nagy hang.
8190 Ines 2005-04-25 14:35:08 [Válasz erre: 8183 Búbánat 2005-04-25 09:59:31]
Egyetértek Karnaggyal. Komolyan megijedtem, mikor szegény Tokody repült egy métert. Mivel épp háttal volt Bándinak, Ő sem számíthatott rá. A magasságaival azonban nem az esés miatt vannak gondok. Fokanov sem a régi mostanában. Lehet, hogy Kalahárinak van igaza, és túlhajtják, de mostanában több előadáson sem tetszett.
Egyetértek Karnaggyal. Komolyan megijedtem, mikor szegény Tokody repült egy métert. Mivel épp háttal volt Bándinak, Ő sem számíthatott rá. A magasságaival azonban nem az esés miatt vannak gondok. Fokanov sem a régi mostanában. Lehet, hogy Kalahárinak van igaza, és túlhajtják, de mostanában több előadáson sem tetszett.
8189 kalahari 2005-04-25 14:13:24 [Válasz erre: 8183 Búbánat 2005-04-25 09:59:31]
Helyesbítés: nem állt fel a súgólyukra, csak fél lábát tette fel. :-) De viccen kívül: úgy is, mint elkötelezett Fokanov-rajongó, komolyan aggódom érte. Az utóbbi idõben majd minden másnap elõadása van, és a fennmaradó idõben pedig próbákkal terhelik. Nem tudom, meddig bírja ezt így. Nem szabadna ennyire kihasználni. Tokodyról nem vitatkozom, a harmadik felvonás tényleg nem volt az övé, de a negyedikben fantasztikusak voltak Bándival.
Helyesbítés: nem állt fel a súgólyukra, csak fél lábát tette fel. :-) De viccen kívül: úgy is, mint elkötelezett Fokanov-rajongó, komolyan aggódom érte. Az utóbbi idõben majd minden másnap elõadása van, és a fennmaradó idõben pedig próbákkal terhelik. Nem tudom, meddig bírja ezt így. Nem szabadna ennyire kihasználni. Tokodyról nem vitatkozom, a harmadik felvonás tényleg nem volt az övé, de a negyedikben fantasztikusak voltak Bándival.
8188 Teri néni 2005-04-25 14:00:53 [Válasz erre: 8183 Búbánat 2005-04-25 09:59:31]
Én nem is szeretem Tokody-t! Ez rágalom! Rossz az emberismereted, kedvenc Karnagyom! Akkor már inkább Cserna, meg Sümegi, és esetleg Lukács Gyöngyi, de őt a Macbeth óta nem hallottam.
Én nem is szeretem Tokody-t! Ez rágalom! Rossz az emberismereted, kedvenc Karnagyom! Akkor már inkább Cserna, meg Sümegi, és esetleg Lukács Gyöngyi, de őt a Macbeth óta nem hallottam.
8187 karnagy 2005-04-25 13:52:40 [Válasz erre: 8182 Teri néni 2005-04-25 09:51:57]
Az biztos nem műesés volt. A közönség egyébként hallhatóan fölhördült. Sosem titkoltam, hogy rajongok azért a művészi szerepátélésért (ez nem is igazán pontos kifejezés), ami Bándit jellemzi- mégis, életemben először le kell írjam: véleményem szerint a tegnap esti előadáson Bándi eljutott a tragikumot a komikumtól elválasztó határmezsgyére. Mögöttem többen nevettek rajta. Mindazonáltal elképesztő teljesítményt nyújtott. Tokodynak most kéne abbahagynia (bocs, Teri néni). Lebeg a hangja, a harmadik felvonás fináléjában nem jön át egyáltalán a zenekaron (a kottába f van beírva...). Az a puha-szép éneklés, amivel még néhány éve megajándékozott minket - hát már az sincs sehol. Helyette manírok vannak. Sajnálom. Fokanov is csalódást keltő. Sosem szerettem, de azt el kellett ismernem, hogy jó hangú, megbízható énekes... A tegnapi produkciója tisztességes rutinmunka volt - semmi több. És már megint ez az unintelligens súgólyukraállós ön-ünnepeltetés... Egyetértek Búbánattal: a kórus most is fantasztikus volt.
Az biztos nem műesés volt. A közönség egyébként hallhatóan fölhördült. Sosem titkoltam, hogy rajongok azért a művészi szerepátélésért (ez nem is igazán pontos kifejezés), ami Bándit jellemzi- mégis, életemben először le kell írjam: véleményem szerint a tegnap esti előadáson Bándi eljutott a tragikumot a komikumtól elválasztó határmezsgyére. Mögöttem többen nevettek rajta. Mindazonáltal elképesztő teljesítményt nyújtott. Tokodynak most kéne abbahagynia (bocs, Teri néni). Lebeg a hangja, a harmadik felvonás fináléjában nem jön át egyáltalán a zenekaron (a kottába f van beírva...). Az a puha-szép éneklés, amivel még néhány éve megajándékozott minket - hát már az sincs sehol. Helyette manírok vannak. Sajnálom. Fokanov is csalódást keltő. Sosem szerettem, de azt el kellett ismernem, hogy jó hangú, megbízható énekes... A tegnapi produkciója tisztességes rutinmunka volt - semmi több. És már megint ez az unintelligens súgólyukraállós ön-ünnepeltetés... Egyetértek Búbánattal: a kórus most is fantasztikus volt.
8186 Búbánat 2005-04-25 13:28:14 [Válasz erre: 8181 mimi59 2005-04-25 09:15:09]
Az előbb kaptam egy infót, hogy bizony, Tokodynak ez nem színpadi műesése volt, hanem igazi. Ebből is látszik, hogy mekkora művészegyéniség, aki a valószínűsíthető nagy fájdalmai dacára végig tudta-akarta játszani a darabot. Szegény Bándi! Mit érezhetett, s mit kaphatott utána az \"áldozattól\"?! Hát ennyire sistergett, forrt az indulat a keblében… lám, ez is Bándi! Hogy a belefeledkezett játék, szenvedély hevében szinte nem volt ura indulatainak. Ennél jobban senki nem rendezhette volna meg az adott jelenetet. Tényleg, a tegnapi Otello-előadás maga volt az élet! És igazi dráma. Akkor nem is meglepő az előadás végén a köztük váltott kézcsók és puszi. Ez a legkevesebb...
Az előbb kaptam egy infót, hogy bizony, Tokodynak ez nem színpadi műesése volt, hanem igazi. Ebből is látszik, hogy mekkora művészegyéniség, aki a valószínűsíthető nagy fájdalmai dacára végig tudta-akarta játszani a darabot. Szegény Bándi! Mit érezhetett, s mit kaphatott utána az \"áldozattól\"?! Hát ennyire sistergett, forrt az indulat a keblében… lám, ez is Bándi! Hogy a belefeledkezett játék, szenvedély hevében szinte nem volt ura indulatainak. Ennél jobban senki nem rendezhette volna meg az adott jelenetet. Tényleg, a tegnapi Otello-előadás maga volt az élet! És igazi dráma. Akkor nem is meglepő az előadás végén a köztük váltott kézcsók és puszi. Ez a legkevesebb...
8185 Búbánat 2005-04-25 12:26:02
Verdi Otelloja egyre jobban a bűvkörébe von. Tegnap nagyon vigyáztam arra, hogy a korai –ötórai – kezdésre odaérjek az Operába, ám így is addig centizgettem az elindulással - nem számolva a tömegközlekedés vasárnap délutáni neuralgikus állapotával – hogy éppen az utolsó becsengetésre értem fel kifulladva a harmadik emeletre, és ahogy elfoglaltam az ülőhelyemet, már elsötétült a nézőtér. De attól kezdve három és félórára már a Ciprus szigetén kibontakozó cselszövések hálójában vergődtem szegény Otelloval és Desdemonával egyetemben. A zenedráma végére érvén pedig Verdi csodálatos zenéjétől megtisztultam magam is, még az sem zavart, hogy az előadás alatt mögöttem ötpercenként csapódtak le a székek támlái. Visszatekintve a látott és hallott tegnapi Otello-produkcióra és felidézve a legutóbb közel egy éve látott-hallott operaélményemet (amiben Bruson volt Jago), mintha egy teljesen más, sokkal jobb Otellot kaptam volna. Minden a helyén volt, semmi nem volt illúziót romboló. Bándit régen hallottam ennyire jónak. És már kezdem azt is megszokni nála, hogy állandó indulati magasfeszültsége, a matéria súlya más szerepeiben is ennyire visszaköszön (akár kicserélhetném Otellot Hermannra, Canióra). Végülis szenvedélyessége vulkanikus tartalmát a mű lényegével vonatkozásba tudja állítani. Az első felvonás lírai duettjében mennyi szín, szerelem, sejtelem…A második felvonás bosszúkettősében mennyi drámai feszültség… A harmadik felvonás nagy jelenetében az érzelemhullámzások művészi kifejezőereje… És a fináléban, ahogy rádöbben tévedésére, megtévesztettségére, és ahogy búcsúzik a megölt asszonyától a teteme mellett – „a „csók”-motívum - , ahogy utolsó szavait hozzá suttogva kileheli lelkét, a szánalmam, a megrendültségem már nem csak Desdemonáé… Tokody továbbra is egy jelenség a színpadon! Hangja már bizony nem a régi, de amit ezzel művel, és ahogyan azzal bánik, azt tanítani lehetne! A pianói továbbra is a legmagasabb rendű énekes kultúrát hordozzák. Ahogy beleéli magát a szerepbe, ahogy reagál Otello és a többi partnere más-más érzelmi hőfokú felé irányuló jel-és gesztusrendszerére, azon csak ámul az ember. Van az a jelenet, amikor Otello őrjöngve először löki el magától, durván a földre; nem hiszem, hogy ez így volt megrendezve, hiszen Desdemona úgy vágódott el, zuhant alá, mint akit tényleg teljesen váratlanul ért a csapás. Ilyet produkálni csak a legnagyobbak képesek. Az egyszerű és mégis megragadó fűzfadala, a gyönyörű Ave Mariaja még ma is összeszorítja az ember torkát, nem beszélve a szem könnycsatornáiról… Tokody a pályája delelőjén már túljutott, de mégis művészete teljében láthattam, szenvedélye, szenvedése, kulturált megoldású technikái minden szempontból hibátlanok. Nem csak érti, hanem érzi is a szerepet, jelleme erényeit és a lénye egész helyzetéből adódó korlátokat. Így nem csak tanú, hanem része is a mór szörnyű tragédiájának. A hibátlan átlényegülést alakítása nemesen, magas színvonalon hordozza. Még sok ilyen magas hőfokú előadásban szeretnék neki tapsolni! Fokanovról tudom, hogy nagy gyakorlatra tett szert eddigi pályafutása során a gonosz vagy intrikus operahősök megformálásában. Itt nem hozza ki Jagoból a démoni egyéniséget, inkább romantikus gonosztevő, eszköze Otello sorsának. A kidolgozott, fesztelen, gyakorlott színpadi alakítása mindezt megfelelően kidomborította, a hang is kellően színesnek és erőteljesnek bizonyult ezen az estén. Persze nem tud, de nem is akar leszokni a függöny előtti modorosságairól. Őt már ilyennek kell elfogadnunk. Fekete Attilát most először láttam Cassioként, de nem tett rám különösebb benyomást, hangjának szépsége itt nem érvényesül, főleg ha arra asszociálok, hogy esetleg pár nappal vagy pár héttel korábban milyen tenorfőszerepekben hallottam őt énekelni. Látszik, hogy jó képességű lírai tenor, aki pontosan és tisztesen a helyén van, bár nem nagy belső intenzitást sugározva. Az énekkar csodás volt! Magas színvonalon hozta a kötelezően elvártat. Csakúgy, mint a zenekar. Az első felvonásbeli viharzene mindent elsöprő zenekari hatásai, a magával ragadó „tűz” kórus és a többi szépség mind jelezte, hogy ma egy kivételesen jó Otelló-előadás részese vagyok. Lukács Ervinnek láthatóan nem okozott problémát az előadás hibátlan összetartása. Az egész zenekart, színpadot mindvégig a kezében tartotta. Legalábbis így éreztem. Igazi drámát, emberi szenvedélyek összeütközését kaptam tőle. Az utolsó függöny előtt Bándi kezet csókolt Tokodynak, aki viszont nagy puszit adott neki, Bándi még odament a súgólyukhoz a súgóval kezet fogni. A zenekar tagjai közül sokan vonójukkal vagy lábuk dobbantásaival fejezték ki a tetszésnyilvánításukat, miközben a közönség szűnni nem akaró tapsaival szólította újra és újra a függöny elé kedvenceit. Az Otello is most már nagy szerelem és ajándék a számomra, amit (akit) egyre jobban kívánok, ami (aki) nélkül nem tudom elképzelni az életem!…
Verdi Otelloja egyre jobban a bűvkörébe von. Tegnap nagyon vigyáztam arra, hogy a korai –ötórai – kezdésre odaérjek az Operába, ám így is addig centizgettem az elindulással - nem számolva a tömegközlekedés vasárnap délutáni neuralgikus állapotával – hogy éppen az utolsó becsengetésre értem fel kifulladva a harmadik emeletre, és ahogy elfoglaltam az ülőhelyemet, már elsötétült a nézőtér. De attól kezdve három és félórára már a Ciprus szigetén kibontakozó cselszövések hálójában vergődtem szegény Otelloval és Desdemonával egyetemben. A zenedráma végére érvén pedig Verdi csodálatos zenéjétől megtisztultam magam is, még az sem zavart, hogy az előadás alatt mögöttem ötpercenként csapódtak le a székek támlái. Visszatekintve a látott és hallott tegnapi Otello-produkcióra és felidézve a legutóbb közel egy éve látott-hallott operaélményemet (amiben Bruson volt Jago), mintha egy teljesen más, sokkal jobb Otellot kaptam volna. Minden a helyén volt, semmi nem volt illúziót romboló. Bándit régen hallottam ennyire jónak. És már kezdem azt is megszokni nála, hogy állandó indulati magasfeszültsége, a matéria súlya más szerepeiben is ennyire visszaköszön (akár kicserélhetném Otellot Hermannra, Canióra). Végülis szenvedélyessége vulkanikus tartalmát a mű lényegével vonatkozásba tudja állítani. Az első felvonás lírai duettjében mennyi szín, szerelem, sejtelem…A második felvonás bosszúkettősében mennyi drámai feszültség… A harmadik felvonás nagy jelenetében az érzelemhullámzások művészi kifejezőereje… És a fináléban, ahogy rádöbben tévedésére, megtévesztettségére, és ahogy búcsúzik a megölt asszonyától a teteme mellett – „a „csók”-motívum - , ahogy utolsó szavait hozzá suttogva kileheli lelkét, a szánalmam, a megrendültségem már nem csak Desdemonáé… Tokody továbbra is egy jelenség a színpadon! Hangja már bizony nem a régi, de amit ezzel művel, és ahogyan azzal bánik, azt tanítani lehetne! A pianói továbbra is a legmagasabb rendű énekes kultúrát hordozzák. Ahogy beleéli magát a szerepbe, ahogy reagál Otello és a többi partnere más-más érzelmi hőfokú felé irányuló jel-és gesztusrendszerére, azon csak ámul az ember. Van az a jelenet, amikor Otello őrjöngve először löki el magától, durván a földre; nem hiszem, hogy ez így volt megrendezve, hiszen Desdemona úgy vágódott el, zuhant alá, mint akit tényleg teljesen váratlanul ért a csapás. Ilyet produkálni csak a legnagyobbak képesek. Az egyszerű és mégis megragadó fűzfadala, a gyönyörű Ave Mariaja még ma is összeszorítja az ember torkát, nem beszélve a szem könnycsatornáiról… Tokody a pályája delelőjén már túljutott, de mégis művészete teljében láthattam, szenvedélye, szenvedése, kulturált megoldású technikái minden szempontból hibátlanok. Nem csak érti, hanem érzi is a szerepet, jelleme erényeit és a lénye egész helyzetéből adódó korlátokat. Így nem csak tanú, hanem része is a mór szörnyű tragédiájának. A hibátlan átlényegülést alakítása nemesen, magas színvonalon hordozza. Még sok ilyen magas hőfokú előadásban szeretnék neki tapsolni! Fokanovról tudom, hogy nagy gyakorlatra tett szert eddigi pályafutása során a gonosz vagy intrikus operahősök megformálásában. Itt nem hozza ki Jagoból a démoni egyéniséget, inkább romantikus gonosztevő, eszköze Otello sorsának. A kidolgozott, fesztelen, gyakorlott színpadi alakítása mindezt megfelelően kidomborította, a hang is kellően színesnek és erőteljesnek bizonyult ezen az estén. Persze nem tud, de nem is akar leszokni a függöny előtti modorosságairól. Őt már ilyennek kell elfogadnunk. Fekete Attilát most először láttam Cassioként, de nem tett rám különösebb benyomást, hangjának szépsége itt nem érvényesül, főleg ha arra asszociálok, hogy esetleg pár nappal vagy pár héttel korábban milyen tenorfőszerepekben hallottam őt énekelni. Látszik, hogy jó képességű lírai tenor, aki pontosan és tisztesen a helyén van, bár nem nagy belső intenzitást sugározva. Az énekkar csodás volt! Magas színvonalon hozta a kötelezően elvártat. Csakúgy, mint a zenekar. Az első felvonásbeli viharzene mindent elsöprő zenekari hatásai, a magával ragadó „tűz” kórus és a többi szépség mind jelezte, hogy ma egy kivételesen jó Otelló-előadás részese vagyok. Lukács Ervinnek láthatóan nem okozott problémát az előadás hibátlan összetartása. Az egész zenekart, színpadot mindvégig a kezében tartotta. Legalábbis így éreztem. Igazi drámát, emberi szenvedélyek összeütközését kaptam tőle. Az utolsó függöny előtt Bándi kezet csókolt Tokodynak, aki viszont nagy puszit adott neki, Bándi még odament a súgólyukhoz a súgóval kezet fogni. A zenekar tagjai közül sokan vonójukkal vagy lábuk dobbantásaival fejezték ki a tetszésnyilvánításukat, miközben a közönség szűnni nem akaró tapsaival szólította újra és újra a függöny elé kedvenceit. Az Otello is most már nagy szerelem és ajándék a számomra, amit (akit) egyre jobban kívánok, ami (aki) nélkül nem tudom elképzelni az életem!…
8184 karnagy 2005-04-25 10:33:11 [Válasz erre: 8178 WiseGentleman 2005-04-25 00:18:20]
Valami érdemi hozzászólás, kedves Teri néni? Hogy tetszett kedvenced a tegnapi Otellóban? :)
Valami érdemi hozzászólás, kedves Teri néni? Hogy tetszett kedvenced a tegnapi Otellóban? :)
8183 Búbánat 2005-04-25 09:59:31 [Válasz erre: 8159 karnagy 2005-04-23 14:50:23]
A link helyett inkább idemásolom: A csend Opera a választógyűrű titkáról \"Tudom, fiam, hogy fáj, de csak tűrjed, mert ez a választógyűrű. Meg nem szabadulsz most már tőle, amíg annak az ujjára nem húzod, akit mindennél jobban szeretsz a világon. Ujjadon a gyűrű, szíveden az abroncs addig. Hanem ha annak az ujjára húzod, akit mindennél jobban szeretsz, akkor nem leszel többé elhagyott, akkor azt soha el nem veszítheted. ... Ha nem annak adod, akit legjobba szeretsz, ha másikat választasz, bizony az élettől elválasztod, és ujjadra a gyűrű, szívedre az abroncs visszaszáll.\" (Balázs Béla: A csend - részlet) A Szegedi Nemzeti Színházban február 11-én tartották Huszár Lajos A csend című operájának ősbemutatóját. A jeles kortárs zeneszerzővel még a premier előtt beszélgettünk. - Balázs Béla Hét mese című könyvét egy kedves ismerősöm adta a kezembe. Elolvasva úgy éreztem, ez életem nagy operatémája. Elemi erővel hatott rám a történet, amelyet lehetetlen megrendültség nélkül olvasni. Molnár László, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója még 1994-ben rendelt tőlem operát, amit három-négy év alatt megírtam. Akkor azonban lemondtam a szegedi szerződésemet, hogy részt vehessek a Magyar Állami Operaház Millenniumi Operapályázatán. A csenddel végül a harmadik díjat nyertem el. Darvasi László szövegkönyve mennyire tér el az eredeti történettől? - Balázs Béla a történetet rövidre zárja azzal, hogy a főhős, Péter odaadja az egykor édesanyjától kapott csodálatos gyűrűt a tündérnek (a Csendnek), megszabadul a gyűrű okozta, szívet szorongató lelki fájdalmaktól, megszabadul a múltban történtek terhétől s a vágyakozástól. Az operában nem jelenik meg a vágyaktól való elszakadás. Darvasi szélesebben bontja ki a történet zárójelenetét, amely egy kút mellett játszódik. Ezt én találtam ki, s azt akartam, hogy a kút \"megszemélyesüljön\" egy színfalak mögötti kórus formájában. Ennek a résznek a szövegét is magam írtam. Péter és a tündér találkozása, valamint a gyűrű átadása után már csak a zene szól. Nyitva hagytam azt, mi történik Péterrel: boldogan meghal, vagy a tündérrel átlép egy másik világba. De az is benne lehet, hogy megjelenik a három ember, akiknek Péter korábban a halálát okozta, és ők \"taszítják\" Pétert a tündér karjaiba. A darabot záró zenével a transzcendenciára utalva valamiféle emelkedettségre, katarzisra törekedtem. Dramaturgiailag hogyan épül fel az opera? - A történetet négy jelenetbe sűrítettük. Az első az anya halálával zárul, Péter menekül a tündér elől. E menekülés vissza-visszatérő motívum. A második jelenet Péter és Pál barátságáról, vándorlásáról, valamint a Muharossal való találkozásról szól. A harmadik középpontjában Péter és Ilona fellobbanó, majd - a lány gyűrű titkát firtató követelőzése miatt - kihűlő szerelme áll, az utolsó kép pedig Péter és tündér egymásra találása. Az egyes képek felfoghatók az emberi élet különböző állomásainak, hiszen mindaz, amin Péter keresztülmegy, az ember fejlődésének egy-egy stációja: az anya-gyermek kapcsolat, a barátság, a szerelem, végül a transzcendens megtapasztalása. A történet több szempontból is párhuzamba állítható egy másik Balázs Béla-mű, A Kékszakállú herceg vára gondolatiságával. Jóllehet a tündér és a Muharos mesei alakok, ugyanakkor a cselekménynek számos realista, sőt naturalista mozzanata van, ami alapvetően Balázs Bélának köszönhető, s amire Darvasi még \"rá is tett\" egy kicsit. A gyári jelenetben például munkások beszélgetnek a kevés fizetésről - mikor már nem a család, s az élet fontos, mert az anyag költözött a lelkük helyébe, az uralkodik felettük... Műveiben törekszik a hagyományos és a \"modern hangzásvilág\" ötvözésére. A csend széles érzelmi skálán mozgó történet, amelyben a hangnak, a zenének, a csendnek és a zajnak eleve fontos szerepe van. Mindez nagyon inspiráló lehetett... - A csend minden szempontból összetett opera. A stíluskeveredést a cselekmény is indokolja. A szerelemnek, a halálnak, az ironizálásnak és minden egyébnek megvan a maga zenéje, motívuma. A kocsmai jelenetben például megjelenik a harsány mulatozás, a nótázás. Voltak aggályaim azzal kapcsolatban, hogy a stílusbeli \"eltérések\" miatt nem törik-e meg a darab egysége. A környezetemben azonban egyre többen vannak - többek között a darabot betanító két karmester -, akik megnyugtattak: nincs szó stílustörésről, és bízhatunk abban, hogy a mű a hallgató számára \"egységes világot\" tükröz majd. Művei között számos vallásos tárgyú darabot találunk. - Germekkorom óta érdekelnek a vallási témák. Különösen maga az áhítat foglalkoztat. Már zeneakadémista koromban is írtam bibliai ihletésű kórusműveket. Első fontosabb darabomat, a 69. zsoltárt még a hetvenes években komponáltam tenorhangra és zongorára. Aztán újabb kórusművek következtek: az Ave Maria, a Dies Magnificatus, az Agnus Dei. Az Ikonok - Pilinszky János emlékére, szoprán hangra és kamarazenekarra készült. Nem Pilinszky-dalciklusról van szó, valójában misét írtam, amelyben a latin misetételek között egyetlen vers szerepel a költőtől, nevezetesen a Harmadnapon a Credo helyén. Ezt a művemet már többször is eljátszották, legutóbb Pannonhalmán. 2003-2004-ben komponáltam a latin nyelvű Passiót, amelyben a négy evangélium szövegei keverednek. Az előadó apparátus négy szólóénekesből, énekkarból, orgonából és ütőhangszerekből áll. A Passió részletét a közeljövőben Esztergomban fogják bemutatni. Dolgozik most valamin? - Pillanatnyilag A csend próbáinak lázában égek. Úgy tudom, a szegedi társulat áprilisban Budapesten is be fogja mutatni az operát. Távolabbi terveim között szerepel egy Vincent Van Goghról szóló kamaraopera komponálása, Kocsis István monodrámájának szövegére. Nagyon szép írás, lebilincselő szituáció. Arról szól, a festő hogyan viaskodik saját festői mivoltával, prédikátori múltjával, betegségével és magányával. Pallós Tamás (Új Ember, 2005. február 20.)
A link helyett inkább idemásolom: A csend Opera a választógyűrű titkáról \"Tudom, fiam, hogy fáj, de csak tűrjed, mert ez a választógyűrű. Meg nem szabadulsz most már tőle, amíg annak az ujjára nem húzod, akit mindennél jobban szeretsz a világon. Ujjadon a gyűrű, szíveden az abroncs addig. Hanem ha annak az ujjára húzod, akit mindennél jobban szeretsz, akkor nem leszel többé elhagyott, akkor azt soha el nem veszítheted. ... Ha nem annak adod, akit legjobba szeretsz, ha másikat választasz, bizony az élettől elválasztod, és ujjadra a gyűrű, szívedre az abroncs visszaszáll.\" (Balázs Béla: A csend - részlet) A Szegedi Nemzeti Színházban február 11-én tartották Huszár Lajos A csend című operájának ősbemutatóját. A jeles kortárs zeneszerzővel még a premier előtt beszélgettünk. - Balázs Béla Hét mese című könyvét egy kedves ismerősöm adta a kezembe. Elolvasva úgy éreztem, ez életem nagy operatémája. Elemi erővel hatott rám a történet, amelyet lehetetlen megrendültség nélkül olvasni. Molnár László, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója még 1994-ben rendelt tőlem operát, amit három-négy év alatt megírtam. Akkor azonban lemondtam a szegedi szerződésemet, hogy részt vehessek a Magyar Állami Operaház Millenniumi Operapályázatán. A csenddel végül a harmadik díjat nyertem el. Darvasi László szövegkönyve mennyire tér el az eredeti történettől? - Balázs Béla a történetet rövidre zárja azzal, hogy a főhős, Péter odaadja az egykor édesanyjától kapott csodálatos gyűrűt a tündérnek (a Csendnek), megszabadul a gyűrű okozta, szívet szorongató lelki fájdalmaktól, megszabadul a múltban történtek terhétől s a vágyakozástól. Az operában nem jelenik meg a vágyaktól való elszakadás. Darvasi szélesebben bontja ki a történet zárójelenetét, amely egy kút mellett játszódik. Ezt én találtam ki, s azt akartam, hogy a kút \"megszemélyesüljön\" egy színfalak mögötti kórus formájában. Ennek a résznek a szövegét is magam írtam. Péter és a tündér találkozása, valamint a gyűrű átadása után már csak a zene szól. Nyitva hagytam azt, mi történik Péterrel: boldogan meghal, vagy a tündérrel átlép egy másik világba. De az is benne lehet, hogy megjelenik a három ember, akiknek Péter korábban a halálát okozta, és ők \"taszítják\" Pétert a tündér karjaiba. A darabot záró zenével a transzcendenciára utalva valamiféle emelkedettségre, katarzisra törekedtem. Dramaturgiailag hogyan épül fel az opera? - A történetet négy jelenetbe sűrítettük. Az első az anya halálával zárul, Péter menekül a tündér elől. E menekülés vissza-visszatérő motívum. A második jelenet Péter és Pál barátságáról, vándorlásáról, valamint a Muharossal való találkozásról szól. A harmadik középpontjában Péter és Ilona fellobbanó, majd - a lány gyűrű titkát firtató követelőzése miatt - kihűlő szerelme áll, az utolsó kép pedig Péter és tündér egymásra találása. Az egyes képek felfoghatók az emberi élet különböző állomásainak, hiszen mindaz, amin Péter keresztülmegy, az ember fejlődésének egy-egy stációja: az anya-gyermek kapcsolat, a barátság, a szerelem, végül a transzcendens megtapasztalása. A történet több szempontból is párhuzamba állítható egy másik Balázs Béla-mű, A Kékszakállú herceg vára gondolatiságával. Jóllehet a tündér és a Muharos mesei alakok, ugyanakkor a cselekménynek számos realista, sőt naturalista mozzanata van, ami alapvetően Balázs Bélának köszönhető, s amire Darvasi még \"rá is tett\" egy kicsit. A gyári jelenetben például munkások beszélgetnek a kevés fizetésről - mikor már nem a család, s az élet fontos, mert az anyag költözött a lelkük helyébe, az uralkodik felettük... Műveiben törekszik a hagyományos és a \"modern hangzásvilág\" ötvözésére. A csend széles érzelmi skálán mozgó történet, amelyben a hangnak, a zenének, a csendnek és a zajnak eleve fontos szerepe van. Mindez nagyon inspiráló lehetett... - A csend minden szempontból összetett opera. A stíluskeveredést a cselekmény is indokolja. A szerelemnek, a halálnak, az ironizálásnak és minden egyébnek megvan a maga zenéje, motívuma. A kocsmai jelenetben például megjelenik a harsány mulatozás, a nótázás. Voltak aggályaim azzal kapcsolatban, hogy a stílusbeli \"eltérések\" miatt nem törik-e meg a darab egysége. A környezetemben azonban egyre többen vannak - többek között a darabot betanító két karmester -, akik megnyugtattak: nincs szó stílustörésről, és bízhatunk abban, hogy a mű a hallgató számára \"egységes világot\" tükröz majd. Művei között számos vallásos tárgyú darabot találunk. - Germekkorom óta érdekelnek a vallási témák. Különösen maga az áhítat foglalkoztat. Már zeneakadémista koromban is írtam bibliai ihletésű kórusműveket. Első fontosabb darabomat, a 69. zsoltárt még a hetvenes években komponáltam tenorhangra és zongorára. Aztán újabb kórusművek következtek: az Ave Maria, a Dies Magnificatus, az Agnus Dei. Az Ikonok - Pilinszky János emlékére, szoprán hangra és kamarazenekarra készült. Nem Pilinszky-dalciklusról van szó, valójában misét írtam, amelyben a latin misetételek között egyetlen vers szerepel a költőtől, nevezetesen a Harmadnapon a Credo helyén. Ezt a művemet már többször is eljátszották, legutóbb Pannonhalmán. 2003-2004-ben komponáltam a latin nyelvű Passiót, amelyben a négy evangélium szövegei keverednek. Az előadó apparátus négy szólóénekesből, énekkarból, orgonából és ütőhangszerekből áll. A Passió részletét a közeljövőben Esztergomban fogják bemutatni. Dolgozik most valamin? - Pillanatnyilag A csend próbáinak lázában égek. Úgy tudom, a szegedi társulat áprilisban Budapesten is be fogja mutatni az operát. Távolabbi terveim között szerepel egy Vincent Van Goghról szóló kamaraopera komponálása, Kocsis István monodrámájának szövegére. Nagyon szép írás, lebilincselő szituáció. Arról szól, a festő hogyan viaskodik saját festői mivoltával, prédikátori múltjával, betegségével és magányával. Pallós Tamás (Új Ember, 2005. február 20.)
8182 Teri néni 2005-04-25 09:51:57
Figyelem, butaarcú, zárkózott Végzet-hatalma-nézők! Kivéve Karnagy! Szégyenérzet, balról!
Figyelem, butaarcú, zárkózott Végzet-hatalma-nézők! Kivéve Karnagy! Szégyenérzet, balról!
8181 mimi59 2005-04-25 09:15:09
Ma Saccani két koncertet is vezényel? A mai ajánlat szerint. Vagy megint elnéztem valamit...
Ma Saccani két koncertet is vezényel? A mai ajánlat szerint. Vagy megint elnéztem valamit...
8180 Búbánat 2005-04-25 09:07:51 [Válasz erre: 8175 orlandofurioso 2005-04-24 22:39:49]
A 8158 sz. hozzászólás megtámogatásához tettem be a linket
A 8158 sz. hozzászólás megtámogatásához tettem be a linket
8179 Búbánat 2005-04-25 09:06:25
[url]http://www.ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.02.20/1104.html;Csend[/url]
[url]http://www.ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.02.20/1104.html;Csend[/url]
8178 WiseGentleman 2005-04-25 00:18:20
Ami a STOP-ot illeti, szerintem az egyik legnagyobb tavaszi szenzáció Debbie Voigt Marschallinja lesz, Sesto elvárom, hogy hűen beszámolj az eseményről, sajnos, én januárban, Berlinben kénytelen voltam kihagyni a hölgyet, és lehet, hogy most is ki kell hagynom. Mellesleg, őrült jó, hogy jövőre Ben Heppner énekel Trisztánt!!!!!!! Ami a La Sonnambula-t illeti, inkább nem nyilvánítok véleményt, számomra a Pavarotti-Sutherland-Ghiaurov felvétel adatott meg tapasztalatként, de amit Belliniről írhatnék (ld. koloratúrakrobatika), az saját ízlésem korlátainak terméke, úgyhogy inkább mellőzöm...
Ami a STOP-ot illeti, szerintem az egyik legnagyobb tavaszi szenzáció Debbie Voigt Marschallinja lesz, Sesto elvárom, hogy hűen beszámolj az eseményről, sajnos, én januárban, Berlinben kénytelen voltam kihagyni a hölgyet, és lehet, hogy most is ki kell hagynom. Mellesleg, őrült jó, hogy jövőre Ben Heppner énekel Trisztánt!!!!!!! Ami a La Sonnambula-t illeti, inkább nem nyilvánítok véleményt, számomra a Pavarotti-Sutherland-Ghiaurov felvétel adatott meg tapasztalatként, de amit Belliniről írhatnék (ld. koloratúrakrobatika), az saját ízlésem korlátainak terméke, úgyhogy inkább mellőzöm...
8177 orlandofurioso 2005-04-24 22:57:09
Nem a véleménykülönbség zavar, hanem ha valami süket szemekre talál.
Nem a véleménykülönbség zavar, hanem ha valami süket szemekre talál.
8176 orlandofurioso 2005-04-24 22:55:44
S hogy mennyire nem érdemes Verdit se nézni az említett nyitottság nélkül, mi sem bizonyítja jobban, mint A végzet hatalma hozzászólásai, az egy karnagy kivételével. Nem kell ahhoz farmerban megjelenniük a szereplőknek, hogy észrevegyük itt fiatalok éneklik a szerepeket, s fiatalságuk - Füst Milánt parafrazeálva, \"a szerelmük úgy fénylik a nőkön, mint a dicsőség\" - úgy fénylik rajtuk, mint a dicsőség. Vö. még Az ember tragédiája, Londoni szín, Éva zárómonológja.
S hogy mennyire nem érdemes Verdit se nézni az említett nyitottság nélkül, mi sem bizonyítja jobban, mint A végzet hatalma hozzászólásai, az egy karnagy kivételével. Nem kell ahhoz farmerban megjelenniük a szereplőknek, hogy észrevegyük itt fiatalok éneklik a szerepeket, s fiatalságuk - Füst Milánt parafrazeálva, \"a szerelmük úgy fénylik a nőkön, mint a dicsőség\" - úgy fénylik rajtuk, mint a dicsőség. Vö. még Az ember tragédiája, Londoni szín, Éva zárómonológja.
8175 orlandofurioso 2005-04-24 22:39:49 [Válasz erre: 8158 karnagy 2005-04-23 12:14:11]
Nem. Mert mint egy másik topicból tudjuk, a pestiek szeretnek vidékre utazni akár egy operaélményért is. Mert ők megtehetik, s ezért meg is teszik. Bizonyára az a 300-400 pesti néző, aki nem volt ott a Nemzeti nézőterén, mind Szegeden látta az operát. Vagy egyszerűen csak sznob. Bár ha azok lennének, akkor társadalmi eseménynek tekintették volna, jelen lenni egy olyan zeneszerző operájának vendégjátékán, aki az áprilisi Muzsika címlapjára került. Valamiért. Igaz, nem a Best magazin címoldalára. S egyelőre ígéretei sincsenek, hogy valamelyik világhírű operában is műsorra tűznék művét. Egyszerűen csak arra a befogadói nyitottságra számít(hat), ami nélkül egy Verdi operát se érdemes megnézni. Persze Pesten is sok a kendőzött hazugság, a képmutatás, a magát minden újra nyitottnak valló vérkonzervatív. Vajon hányan nézték meg A csendet azok közül, akik látták A balkont. Abba végképp rossz belegondolni, hogy ha csak annyival jobbak Gyöngyösi Levente nézőszámnövelő esélyei, mint amennyi a különbség ugyanazon operapályázat második harmadik helyezettje között, akkor mennyien fognak ülni az Operaház nézőterén.
Nem. Mert mint egy másik topicból tudjuk, a pestiek szeretnek vidékre utazni akár egy operaélményért is. Mert ők megtehetik, s ezért meg is teszik. Bizonyára az a 300-400 pesti néző, aki nem volt ott a Nemzeti nézőterén, mind Szegeden látta az operát. Vagy egyszerűen csak sznob. Bár ha azok lennének, akkor társadalmi eseménynek tekintették volna, jelen lenni egy olyan zeneszerző operájának vendégjátékán, aki az áprilisi Muzsika címlapjára került. Valamiért. Igaz, nem a Best magazin címoldalára. S egyelőre ígéretei sincsenek, hogy valamelyik világhírű operában is műsorra tűznék művét. Egyszerűen csak arra a befogadói nyitottságra számít(hat), ami nélkül egy Verdi operát se érdemes megnézni. Persze Pesten is sok a kendőzött hazugság, a képmutatás, a magát minden újra nyitottnak valló vérkonzervatív. Vajon hányan nézték meg A csendet azok közül, akik látták A balkont. Abba végképp rossz belegondolni, hogy ha csak annyival jobbak Gyöngyösi Levente nézőszámnövelő esélyei, mint amennyi a különbség ugyanazon operapályázat második harmadik helyezettje között, akkor mennyien fognak ülni az Operaház nézőterén.
8174 frushena 2005-04-24 22:29:30 [Válasz erre: 8169 mimi59 2005-04-24 17:26:12]
Furcsáltam, is ... ;))
Furcsáltam, is ... ;))
8173 mimi59 2005-04-24 17:45:37 [Válasz erre: 8168 frushena 2005-04-24 17:21:45]
Szóval, öregszem. Mindent elnéztem, 29.-ére szól!!! Nincs is áprilisban 31 nap. Hát.... De legalább a jegy megvan. Tegnap elmentem kp. nélkül, csak kártyával jegyet venni, de nem tudtam fizetni vele, mert visszahozott jegy volt, így ma a lányom vitt el. Jó, hogy rákérdeztem, mert utólag rájönni, hogy elnéztem, nagyon durva lett volna.
Szóval, öregszem. Mindent elnéztem, 29.-ére szól!!! Nincs is áprilisban 31 nap. Hát.... De legalább a jegy megvan. Tegnap elmentem kp. nélkül, csak kártyával jegyet venni, de nem tudtam fizetni vele, mert visszahozott jegy volt, így ma a lányom vitt el. Jó, hogy rákérdeztem, mert utólag rájönni, hogy elnéztem, nagyon durva lett volna.
8172 mimi59 2005-04-24 17:35:08 [Válasz erre: 8166 Sesto 2005-04-24 14:33:29]
Hát remélem, hogy nem. Habár két nap szünettel...Mindjárt felmegyek aZ Opre honlapjára, megnézem.
Hát remélem, hogy nem. Habár két nap szünettel...Mindjárt felmegyek aZ Opre honlapjára, megnézem.
8171 mimi59 2005-04-24 17:28:37
Most kaptam meg az új PC- met, annyi mindenre kell figyelnem, hogy nem vettem észre, hogy megjelenik, ha van üzenetem.
Most kaptam meg az új PC- met, annyi mindenre kell figyelnem, hogy nem vettem észre, hogy megjelenik, ha van üzenetem.
8170 frushena 2005-04-24 17:27:10 [Válasz erre: 8165 Sesto 2005-04-24 14:30:12]
Rost nem csak egyszer énekli Gilda-t? 29.-én?!
Rost nem csak egyszer énekli Gilda-t? 29.-én?!
