2609 smaragd 2016-02-19 18:27:30
Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen.
2608 Búbánat 2016-02-19 10:13:53
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
2607 Búbánat 2016-02-16 10:19:13 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
2606 Búbánat 2016-02-16 09:26:51 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Helyes a megállapításod!
Helyes a megállapításod!
2605 joska141 2016-02-15 23:39:11 [Válasz erre: 2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10]
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
2603 Búbánat 2016-02-07 11:34:45 [Válasz erre: 2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34]
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
2602 Búbánat 2016-01-26 11:12:15
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
2601 nizajemon 2016-01-25 11:55:58 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
2600 Búbánat 2016-01-25 11:27:07 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13 [Válasz erre: 2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55]
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
2597 Búbánat 2016-01-24 16:37:30
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
2596 Búbánat 2016-01-24 16:34:57 [Válasz erre: 2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
2594 Búbánat 2016-01-18 11:08:47 [Válasz erre: 2593 Búbánat 2016-01-18 11:07:35]
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
2593 Búbánat 2016-01-18 11:07:35 [Válasz erre: 2591 Búbánat 2016-01-03 17:57:52]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/01/15/dancs_annamari_igazi_hollywoodi_hangzas/; Dancs Annamari: "Igazi hollywoodi hangzás" [/url] FIDELIO.HU (JA) 2016.01.15. 16:29 Ahogy az a 7ora7 kritikájából is kiderült, Szabó Máté rendező élő, mai előadássá frissítette a tehetséges, ám félig-meddig elfeledett operettszerző, Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt. Jacobi művei kifejezetten ritkán láthatók hazai színpadokon, így felbukkanásuk már önmagában is különlegesnek számít. Videónkban az előadás szubrettje, Dancs Annamari operettszínésznő-énekesnő mesél a darabról.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/01/15/dancs_annamari_igazi_hollywoodi_hangzas/; Dancs Annamari: "Igazi hollywoodi hangzás" [/url] FIDELIO.HU (JA) 2016.01.15. 16:29 Ahogy az a 7ora7 kritikájából is kiderült, Szabó Máté rendező élő, mai előadássá frissítette a tehetséges, ám félig-meddig elfeledett operettszerző, Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt. Jacobi művei kifejezetten ritkán láthatók hazai színpadokon, így felbukkanásuk már önmagában is különlegesnek számít. Videónkban az előadás szubrettje, Dancs Annamari operettszínésznő-énekesnő mesél a darabról.
2592 Búbánat 2016-01-04 10:42:33
M3 csatorna, 2016. január 4. hétfő 13:40 - 14:50 Jöjj vissza hozzánk... - Kovács József műsora Zenei műsor (1984) Kovács József meghívott vendégeivel együtt mesél életéről, énekesi pályájáról. Felcsendülnek közben régi opera- és operettszámok is. Műsorvezető: Fikár László Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Vezető operatőr: Marczali László Rendezte: Seregi László Időtartam: 70 perc
M3 csatorna, 2016. január 4. hétfő 13:40 - 14:50 Jöjj vissza hozzánk... - Kovács József műsora Zenei műsor (1984) Kovács József meghívott vendégeivel együtt mesél életéről, énekesi pályájáról. Felcsendülnek közben régi opera- és operettszámok is. Műsorvezető: Fikár László Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Vezető operatőr: Marczali László Rendezte: Seregi László Időtartam: 70 perc
2591 Búbánat 2016-01-03 17:57:52
A Sybill, Jacobi Viktor- Martos Ferenc-Bródy Miksa nagyoperettje, több mint negyven évvel az előző operettszínházi bemutató után (1972. január 21.) 2015. december 4-én került vissza a Nagymező utcai teátrum színpadára, és remélhetőleg marad még sokáig repertoáron. Seregi László rendezésére már alig emlékszem, de a fellépett művészek (Németh Marika, Petress Zsuzsa, Marik Péter, Csajányi György, Lehoczky Zsuzsa, Latabár Kálmán és Feleki Kamill) alkotta első szereposztás fergeteges sikere annál jobban megmaradt az emlékezetemben. És még a múltban maradva: tíz évvel azelőtt, 1962 januárjában mutatta be a Rádió Dalszínháza a Sybill stúdiófelvételét, már akkor is Németh Marikával a címszerepben, akinek partnerei azon a Sebestyén András dirigálta operettfelvételen olyan nagyszerű operaházi énekesek voltak, mint Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre. Tehát operai hangok szólaltatták meg a magyar klasszikus operett egyik reprezentánsát. És bizony, nálam ez az ének-zene minőség a mérce! Általában: ha „betévedek” az Operettszínházba vagy máshová, ahol operettet játszanak, mindig a - már gyermekkoromtól fogva megismert - rádiófelvételéből indulok ki, amiről ismerettel rendelkezem, amiről már fogalmat alkothattam; a korábbi rendezésekben látott darabokhoz fűződő emlékeimet ilyenkor igyekszem „elfelejteni”. Kíváncsi és fogékony vagyok az újra, de a produkció zenei oldalát tekintve továbbra is az operettnek a rádióban valamikor felvett, számomra mérvadó – operaénekesek hangján megszólaló - stúdiófelvételéhez viszonyulok: a felhangzó ének- zene (de az énekelt dalszöveg, versek is) a rádióhallgatásokból eredően, a sok ismétlésük következtében évtizedek óta a „fülemben cseng”. Tehát, a színházban, miközben ott ülök a nézőtéren, az előadás alatt óhatatlanul előjönnek ezek a gyerekkorból származó emlékfoszlányok is. Le kell szögeznem, legtöbb esetben az összevetés – zenei oldalát tekintve - nem a színházban futó produkció javára dől el. (Persze azzal tisztában vagyok, egy operettelőadástól - ritka kivételektől eltekintve - nem várhatok el stúdióminőséget.) Megismétlem: bennem már gyermekkorban rögzült a rádióban hallott operettfelvétel az adott előadókkal, zenekarral, kórussal, és az a hangzás-kicsengés-elvarázsolás már belém ivódott; zenei minősége megragadott, hiszen kedvenc operaénekeseim színe-java, és/vagy az operett kitűnőségei szólaltatták meg az igényes szólamokat és énekelték fel a szebbnél szebb áriákat, dalokat, duetteket, együtteseket nagy szimfonikus zenekar és nagy énekkar közreműködésével! Magamat ismerve: hiába az élő előadás varázsa, atmoszférája, akár kiváló énekesekkel is, ha nem kapom vissza azt a hangzásminőséget, amit rádión keresztül korábban megismertem, élveztem, megszerettem, akkor hiányérzetem támad. Mégis, úgy vagyok az operettel (a kedvelt/kedvenc/megunhatatlan operettekkel–daljátékokkal), ha a műfaj valami klasszikusát mutatják be valahol, és azokhoz sok érzelmi szállal kötődöm, a kedvenc rádiófelvételeim, énekeseim emléke is kötelez, hogy ott legyen a helyem a színházi bemutatón (vagy valamelyik következő előadásán)! Hátha kifogok egy színvonalas, jó előadást, melyben találok magamnak örömöt is, valami maradandót: igyekszek magam számára felfedezni jó hangú és jól táncoló, prózát is érthetően mondó olyan énekes-színészegyéniségeket, akik megajándékoz(hat)nak „csak itt és most” valami különlegességgel, egyedi vonzással, értékkel, szép énekhanggal, kiváló tánctudással, a prózában, a dialógusokban érthető-kifogástalan szövegmondással - mindez szerethető színészi játékkal párosuljon; keltsék életre azt a karaktert, amit az adott operettlibrettó tartalmaz, és amit az ügyes dramaturgia számukra előír, megkövetel. Azonosulni tudjak azzal. És hát az sem utolsó szempont, ha a színpadon látható művészek egyéniségek is, akik nemcsak szép énekhangjukkal, de előadásmódjukkal és sármjukkal is levesznek a lábamról. Legalábbis illúziót keltőek/ keltenek… És akkor még az énekkarról meg a zenekari árokban helyet foglaló muzsikusok játékáról, vagy a zenei irányításért felelős karmesterről nem is szóltam. Nem is beszélve a rendező személyéről, koncepciójáról, a megvalósult (vagy meg nem valósult) elvárásaimról, álmomról. Így voltam most ezzel az új Sybill-produkcióval is, de láss csodát! a Sybill és Petrov között szövődő szerelem bár tényleg megmarad illúziónak, ám az előadás egészét tekintve, bennem a hiányérzetnek még csak a látszatja sem mutatkozik. Én a december 8-i előadást tekintettem meg. Szabó Máté rendezése (akinek munkája volt az Erkel Színházban, szeptemberben egyszeri alkalommal bemutatott korai Wagner-opera színpadra állítása is, a „Szerelmi tilalom” – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthattuk ezt a produkciót) a korábbi hazai színpadra állításokhoz képest itt annyiban hoz újat, hogy a dramaturgia által kitalált szereplő (Olga) darabba való beépítésével a komoly szerelmi szálak mellett a meglévő szubrett és táncoskomikus-páros mellé egy új humorforrásról gondoskodik. Ettől - és egy laza keretszáltól –eltekintve egy teljesen hagyományos, kedvemre való „nagyoperett” élményében részesülök. A Sybillről tudni lehet, hogy Jacobi Viktor zenéjéhez Bródy Miksa és Martos Ferenc írták a verset-szöveget. A Király Színházban volt az ősbemutató: 1914. február 27-én. Jacobi ekkor már túl volt a Leányvásár (1911) sikerén és most már a hazaiak mellett az angolszász színpadokat is meghódítani kívánta új operettjével. A cári Oroszország egyik kis városának pompázatosan berendezett szállodájában és a kormányzó palotájában játszódó történetet nem mesélem el, mindenki ismeri vagy könnyen utána kereshető. Legyen elég annyi, hogy két primadonna (Sybill – színésznő; Nagyhercegnő), két bonviván (Petrov – hadnagy, moszkvai testőrtiszt; Nagyherceg), a táncoskomikus (Poire, a művésznő impresszáriója), a szubrett (Charlotte, Poire felesége) szerepcseréi bonyolítják a történetet - melyhez járul ebben a rendezésben még az említett új karakter - a komika szerepében Olga - beállítása; ez utóbbi körülmény a Gáspár Margit-Fischer Sándor-Bródy Tamás-féle korábbi színpadi adaptációhoz képest több új jelenetrészletet, dialógust igényelt. Erre példa: amikor Oszvald Marika terem a színpadon a kegyelt, (még) hajadon szüzeinek - az előadás során egyre fogyatkozó – társaságában, a többi szereplőt körül lengő csalóka ábrándokat felváltja itt az a fajta humor, mely a vaskos valóságot juttatja minduntalan a néző eszébe, és ezzel kissé kimozdít bennünket a megszokott klisék diktálta elvárásokból. Tehát szerepcserék érik egymást, de még a szubrett is „átigazol” egy időre primadonnának. Ez a Sybill-előadás számomra elég lelombozódó jelenettel vette kezdetét, de ami számomra később értelmet nyert és elfogadtam: mikor felmegy a függöny, meghökkentő látvány tárul elénk: idősek otthonában vagyunk, hol mentálisan visszamaradt ápoltak és ápolók mindennapi életébe kapunk betekintést… Ugyanis az előadás kerete a visszaemlékezés: a történet az öregek otthonában azzal kezdődik, hogy az idős Sybill tévét néz… és a darab legvégén megint az ősz asszonyt látjuk viszont - aki egyébként a felvonások alatt mint néma szereplő többször is átvonul a színen -, mintegy jelzésként foghatjuk fel: az élete végén mindenki visszatekint átélt sorsfordulóira, az örömökre, bánatokra, mit tett jól, mit kevésbé jól, és mi érték maradt meg mindabból a számára; mit tud felmutatni; tud-e bölcsen megbarátkozni jelenlegi sorsával-állapotával, élethelyzetével, amelybe hosszú évtizedek elteltével került. Ennyiben más, tér el ez az új Sybill-rendezés a korábbi feldolgozásoktól, különben híven ragaszkodik ahhoz a cselekménybonyolításhoz, melyet immár 102 éve a Király Színházban először láthatott az akkori publikum. Szabó Máté rendező világosan megfogalmazza koncepcióját – ami nem tér el a hagyománytól -, amit következetesen képvisel a darab színrevitelében: a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás története - ennyiben Jacobi és librettistái mintegy előrevetítik a fájdalommal teli, búcsúval végződő későbbi Lehár-műveket: Mosoly országa, A cárevics, Paganini… Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, a másikuk katona. A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utánamegy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti tárgyát, illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek. A komoly érzelmekkel viaskodó két-két primadonna-bonviván páros (Fischl Mónika -Dolhai Attila, illetve Frankó Tünde - Vadász Zsolt) de a szubrett-táncoskomikus pár (Dancs Annamari és Kocsis Dénes) is, remek összjátékban hozzák a „kötelezőt”, énekhangban is – leszámítva Dolhai Attila művészetét, akinek nyers, inkább musical-es énekhangja kilóg a sorból. (Csak az összehasonlítás miatt: az említett 1962-es rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert énekli Petrovot!) Ezt leszámítva, jól játszanak az énekes-színészek: rengeteg mulatsággal és ragyogó táncokkal fűszerezték az előadást. Ugyanezeket a megállapításokat tehetem a Kormányzót játszó Mészáros Árpád Zsoltra és a szállodaigazgató Borcsakov alakítójára, Dézsy Szabó Gáborra is, akik szerepkörükből adódóan jól oldják meg az adott szituációba jól illeszkedő helyzetkomikus jeleneteiket, és nem maradnak adósok a poénokkal sem, melyek különösen Dancs és Kocsis felturbózott, fergeteges szóvirág- és tánckettősében ragadtatja magával a közönséget. De mindenki a helyén van, s hozzájárul az együttes sikerhez: a jól sikerült előadás rendezője, Szabó Máté, hol élénk derűvel, hol ötletesen és dinamikus ritmus-törekvésekkel állította színpadja Jacobi mesterművét. Cziegler Balázs igényes és fontos szerepet játszó díszletei nagyban segítik a rendezés hatásosságát. Tihanyi Ildi jelmezei karakterizálnak. Általában fényes a kiállítás, és ehhez a ragyogáshoz tartozik a tánckarnak (koreográfia: Bodor Johanna – aki a néma, idős Sybill karakterében benne van az előadásban) és a kórus tagjainak (karigazgató: Drucker Péter) a művészi munkája is, ahogyan a közreműködő zenekari hangzás, a hangszerelés választékossága, formátuma is! Cser Ádám karmester gondos betanító munkáját és vezénylését egyaránt dicséret illeti. Kezdetben féltem attól, amit az utóbbi évek operettszínházi bemutatóinál tapasztaltam, hogy a Sybillben is átírják a dalok versszövegét, új szövegkönyvet kap, a cselekményre, a zenére, a dalokra alig lehet ráismerni - de szerencsére ez itt nem következett be. A keretformát, a betoldott Olga-szerepben Oszvald Marika remek megformálását (más Jacobi darabokból átemelt dalokat kapott) is ideértve, hamisítatlan, eredeti szellemiségű Jacobi-operett élményében részesültem. A rádióból is jól ismert dalszövegeket kaptuk, így megelégedetten fogadtam a művészek énekében hallható, slágerré nemesedett dalokat, eredeti szövegükkel: „ Illúzió a szerelem”, „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja”, „Félrecsapom a kalapom”, „Ha valami van, ez az, ami roppant jó”, Szextett: „Engedelmével, táncba vinném el”, „Volt egy hercegnő”, „Él még szívemben a remény”, „ Szép, oly szép”, „A nő a pokolban is nő” stb. Behízelgő dallamaik máig nem vesznek szépségükből - hatásosságukból. Minden jel arra mutat, a nagy siker és a visszhang is erre enged következtetni, hogy a közönségnek tetszik az előadás, és ha így van, akkor remélhetőleg sokáig az Operettszínház repertoárján marad a Sybill.
A Sybill, Jacobi Viktor- Martos Ferenc-Bródy Miksa nagyoperettje, több mint negyven évvel az előző operettszínházi bemutató után (1972. január 21.) 2015. december 4-én került vissza a Nagymező utcai teátrum színpadára, és remélhetőleg marad még sokáig repertoáron. Seregi László rendezésére már alig emlékszem, de a fellépett művészek (Németh Marika, Petress Zsuzsa, Marik Péter, Csajányi György, Lehoczky Zsuzsa, Latabár Kálmán és Feleki Kamill) alkotta első szereposztás fergeteges sikere annál jobban megmaradt az emlékezetemben. És még a múltban maradva: tíz évvel azelőtt, 1962 januárjában mutatta be a Rádió Dalszínháza a Sybill stúdiófelvételét, már akkor is Németh Marikával a címszerepben, akinek partnerei azon a Sebestyén András dirigálta operettfelvételen olyan nagyszerű operaházi énekesek voltak, mint Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre. Tehát operai hangok szólaltatták meg a magyar klasszikus operett egyik reprezentánsát. És bizony, nálam ez az ének-zene minőség a mérce! Általában: ha „betévedek” az Operettszínházba vagy máshová, ahol operettet játszanak, mindig a - már gyermekkoromtól fogva megismert - rádiófelvételéből indulok ki, amiről ismerettel rendelkezem, amiről már fogalmat alkothattam; a korábbi rendezésekben látott darabokhoz fűződő emlékeimet ilyenkor igyekszem „elfelejteni”. Kíváncsi és fogékony vagyok az újra, de a produkció zenei oldalát tekintve továbbra is az operettnek a rádióban valamikor felvett, számomra mérvadó – operaénekesek hangján megszólaló - stúdiófelvételéhez viszonyulok: a felhangzó ének- zene (de az énekelt dalszöveg, versek is) a rádióhallgatásokból eredően, a sok ismétlésük következtében évtizedek óta a „fülemben cseng”. Tehát, a színházban, miközben ott ülök a nézőtéren, az előadás alatt óhatatlanul előjönnek ezek a gyerekkorból származó emlékfoszlányok is. Le kell szögeznem, legtöbb esetben az összevetés – zenei oldalát tekintve - nem a színházban futó produkció javára dől el. (Persze azzal tisztában vagyok, egy operettelőadástól - ritka kivételektől eltekintve - nem várhatok el stúdióminőséget.) Megismétlem: bennem már gyermekkorban rögzült a rádióban hallott operettfelvétel az adott előadókkal, zenekarral, kórussal, és az a hangzás-kicsengés-elvarázsolás már belém ivódott; zenei minősége megragadott, hiszen kedvenc operaénekeseim színe-java, és/vagy az operett kitűnőségei szólaltatták meg az igényes szólamokat és énekelték fel a szebbnél szebb áriákat, dalokat, duetteket, együtteseket nagy szimfonikus zenekar és nagy énekkar közreműködésével! Magamat ismerve: hiába az élő előadás varázsa, atmoszférája, akár kiváló énekesekkel is, ha nem kapom vissza azt a hangzásminőséget, amit rádión keresztül korábban megismertem, élveztem, megszerettem, akkor hiányérzetem támad. Mégis, úgy vagyok az operettel (a kedvelt/kedvenc/megunhatatlan operettekkel–daljátékokkal), ha a műfaj valami klasszikusát mutatják be valahol, és azokhoz sok érzelmi szállal kötődöm, a kedvenc rádiófelvételeim, énekeseim emléke is kötelez, hogy ott legyen a helyem a színházi bemutatón (vagy valamelyik következő előadásán)! Hátha kifogok egy színvonalas, jó előadást, melyben találok magamnak örömöt is, valami maradandót: igyekszek magam számára felfedezni jó hangú és jól táncoló, prózát is érthetően mondó olyan énekes-színészegyéniségeket, akik megajándékoz(hat)nak „csak itt és most” valami különlegességgel, egyedi vonzással, értékkel, szép énekhanggal, kiváló tánctudással, a prózában, a dialógusokban érthető-kifogástalan szövegmondással - mindez szerethető színészi játékkal párosuljon; keltsék életre azt a karaktert, amit az adott operettlibrettó tartalmaz, és amit az ügyes dramaturgia számukra előír, megkövetel. Azonosulni tudjak azzal. És hát az sem utolsó szempont, ha a színpadon látható művészek egyéniségek is, akik nemcsak szép énekhangjukkal, de előadásmódjukkal és sármjukkal is levesznek a lábamról. Legalábbis illúziót keltőek/ keltenek… És akkor még az énekkarról meg a zenekari árokban helyet foglaló muzsikusok játékáról, vagy a zenei irányításért felelős karmesterről nem is szóltam. Nem is beszélve a rendező személyéről, koncepciójáról, a megvalósult (vagy meg nem valósult) elvárásaimról, álmomról. Így voltam most ezzel az új Sybill-produkcióval is, de láss csodát! a Sybill és Petrov között szövődő szerelem bár tényleg megmarad illúziónak, ám az előadás egészét tekintve, bennem a hiányérzetnek még csak a látszatja sem mutatkozik. Én a december 8-i előadást tekintettem meg. Szabó Máté rendezése (akinek munkája volt az Erkel Színházban, szeptemberben egyszeri alkalommal bemutatott korai Wagner-opera színpadra állítása is, a „Szerelmi tilalom” – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthattuk ezt a produkciót) a korábbi hazai színpadra állításokhoz képest itt annyiban hoz újat, hogy a dramaturgia által kitalált szereplő (Olga) darabba való beépítésével a komoly szerelmi szálak mellett a meglévő szubrett és táncoskomikus-páros mellé egy új humorforrásról gondoskodik. Ettől - és egy laza keretszáltól –eltekintve egy teljesen hagyományos, kedvemre való „nagyoperett” élményében részesülök. A Sybillről tudni lehet, hogy Jacobi Viktor zenéjéhez Bródy Miksa és Martos Ferenc írták a verset-szöveget. A Király Színházban volt az ősbemutató: 1914. február 27-én. Jacobi ekkor már túl volt a Leányvásár (1911) sikerén és most már a hazaiak mellett az angolszász színpadokat is meghódítani kívánta új operettjével. A cári Oroszország egyik kis városának pompázatosan berendezett szállodájában és a kormányzó palotájában játszódó történetet nem mesélem el, mindenki ismeri vagy könnyen utána kereshető. Legyen elég annyi, hogy két primadonna (Sybill – színésznő; Nagyhercegnő), két bonviván (Petrov – hadnagy, moszkvai testőrtiszt; Nagyherceg), a táncoskomikus (Poire, a művésznő impresszáriója), a szubrett (Charlotte, Poire felesége) szerepcseréi bonyolítják a történetet - melyhez járul ebben a rendezésben még az említett új karakter - a komika szerepében Olga - beállítása; ez utóbbi körülmény a Gáspár Margit-Fischer Sándor-Bródy Tamás-féle korábbi színpadi adaptációhoz képest több új jelenetrészletet, dialógust igényelt. Erre példa: amikor Oszvald Marika terem a színpadon a kegyelt, (még) hajadon szüzeinek - az előadás során egyre fogyatkozó – társaságában, a többi szereplőt körül lengő csalóka ábrándokat felváltja itt az a fajta humor, mely a vaskos valóságot juttatja minduntalan a néző eszébe, és ezzel kissé kimozdít bennünket a megszokott klisék diktálta elvárásokból. Tehát szerepcserék érik egymást, de még a szubrett is „átigazol” egy időre primadonnának. Ez a Sybill-előadás számomra elég lelombozódó jelenettel vette kezdetét, de ami számomra később értelmet nyert és elfogadtam: mikor felmegy a függöny, meghökkentő látvány tárul elénk: idősek otthonában vagyunk, hol mentálisan visszamaradt ápoltak és ápolók mindennapi életébe kapunk betekintést… Ugyanis az előadás kerete a visszaemlékezés: a történet az öregek otthonában azzal kezdődik, hogy az idős Sybill tévét néz… és a darab legvégén megint az ősz asszonyt látjuk viszont - aki egyébként a felvonások alatt mint néma szereplő többször is átvonul a színen -, mintegy jelzésként foghatjuk fel: az élete végén mindenki visszatekint átélt sorsfordulóira, az örömökre, bánatokra, mit tett jól, mit kevésbé jól, és mi érték maradt meg mindabból a számára; mit tud felmutatni; tud-e bölcsen megbarátkozni jelenlegi sorsával-állapotával, élethelyzetével, amelybe hosszú évtizedek elteltével került. Ennyiben más, tér el ez az új Sybill-rendezés a korábbi feldolgozásoktól, különben híven ragaszkodik ahhoz a cselekménybonyolításhoz, melyet immár 102 éve a Király Színházban először láthatott az akkori publikum. Szabó Máté rendező világosan megfogalmazza koncepcióját – ami nem tér el a hagyománytól -, amit következetesen képvisel a darab színrevitelében: a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás története - ennyiben Jacobi és librettistái mintegy előrevetítik a fájdalommal teli, búcsúval végződő későbbi Lehár-műveket: Mosoly országa, A cárevics, Paganini… Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, a másikuk katona. A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utánamegy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti tárgyát, illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek. A komoly érzelmekkel viaskodó két-két primadonna-bonviván páros (Fischl Mónika -Dolhai Attila, illetve Frankó Tünde - Vadász Zsolt) de a szubrett-táncoskomikus pár (Dancs Annamari és Kocsis Dénes) is, remek összjátékban hozzák a „kötelezőt”, énekhangban is – leszámítva Dolhai Attila művészetét, akinek nyers, inkább musical-es énekhangja kilóg a sorból. (Csak az összehasonlítás miatt: az említett 1962-es rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert énekli Petrovot!) Ezt leszámítva, jól játszanak az énekes-színészek: rengeteg mulatsággal és ragyogó táncokkal fűszerezték az előadást. Ugyanezeket a megállapításokat tehetem a Kormányzót játszó Mészáros Árpád Zsoltra és a szállodaigazgató Borcsakov alakítójára, Dézsy Szabó Gáborra is, akik szerepkörükből adódóan jól oldják meg az adott szituációba jól illeszkedő helyzetkomikus jeleneteiket, és nem maradnak adósok a poénokkal sem, melyek különösen Dancs és Kocsis felturbózott, fergeteges szóvirág- és tánckettősében ragadtatja magával a közönséget. De mindenki a helyén van, s hozzájárul az együttes sikerhez: a jól sikerült előadás rendezője, Szabó Máté, hol élénk derűvel, hol ötletesen és dinamikus ritmus-törekvésekkel állította színpadja Jacobi mesterművét. Cziegler Balázs igényes és fontos szerepet játszó díszletei nagyban segítik a rendezés hatásosságát. Tihanyi Ildi jelmezei karakterizálnak. Általában fényes a kiállítás, és ehhez a ragyogáshoz tartozik a tánckarnak (koreográfia: Bodor Johanna – aki a néma, idős Sybill karakterében benne van az előadásban) és a kórus tagjainak (karigazgató: Drucker Péter) a művészi munkája is, ahogyan a közreműködő zenekari hangzás, a hangszerelés választékossága, formátuma is! Cser Ádám karmester gondos betanító munkáját és vezénylését egyaránt dicséret illeti. Kezdetben féltem attól, amit az utóbbi évek operettszínházi bemutatóinál tapasztaltam, hogy a Sybillben is átírják a dalok versszövegét, új szövegkönyvet kap, a cselekményre, a zenére, a dalokra alig lehet ráismerni - de szerencsére ez itt nem következett be. A keretformát, a betoldott Olga-szerepben Oszvald Marika remek megformálását (más Jacobi darabokból átemelt dalokat kapott) is ideértve, hamisítatlan, eredeti szellemiségű Jacobi-operett élményében részesültem. A rádióból is jól ismert dalszövegeket kaptuk, így megelégedetten fogadtam a művészek énekében hallható, slágerré nemesedett dalokat, eredeti szövegükkel: „ Illúzió a szerelem”, „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja”, „Félrecsapom a kalapom”, „Ha valami van, ez az, ami roppant jó”, Szextett: „Engedelmével, táncba vinném el”, „Volt egy hercegnő”, „Él még szívemben a remény”, „ Szép, oly szép”, „A nő a pokolban is nő” stb. Behízelgő dallamaik máig nem vesznek szépségükből - hatásosságukból. Minden jel arra mutat, a nagy siker és a visszhang is erre enged következtetni, hogy a közönségnek tetszik az előadás, és ha így van, akkor remélhetőleg sokáig az Operettszínház repertoárján marad a Sybill.
2590 Haandel 2016-01-01 11:37:03
[url]http://oe1.orf.at/programm/423694;"Operetten- und Musicaljubiläen 2016"[/url] 01. Jänner 2016 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Leichte Kavallerie (1866), Jacques Offenbach: La vie parisienne (1866), Karl Komzak/Sohn: Edelweiß (1891), Heinrich Berté: Das Dreimäderlhaus (1916), Leo Fall: Die Rose von Stambul (1916), Robert Stolz: Der Favorit (1916), Fred Raymond: Die Perle von Tokay (1941), Kurt Weill: Lady in the Dark (1941), Jerry Herman: Mame (1966)
[url]http://oe1.orf.at/programm/423694;"Operetten- und Musicaljubiläen 2016"[/url] 01. Jänner 2016 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Leichte Kavallerie (1866), Jacques Offenbach: La vie parisienne (1866), Karl Komzak/Sohn: Edelweiß (1891), Heinrich Berté: Das Dreimäderlhaus (1916), Leo Fall: Die Rose von Stambul (1916), Robert Stolz: Der Favorit (1916), Fred Raymond: Die Perle von Tokay (1941), Kurt Weill: Lady in the Dark (1941), Jerry Herman: Mame (1966)
2589 Búbánat 2015-12-25 14:54:26 [Válasz erre: 2588 Búbánat 2015-12-25 14:53:42]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url]
2588 Búbánat 2015-12-25 14:53:42 [Válasz erre: 2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url] JÁSZ ANNAMÁRIA - FIDELIO.HU, 2015.12.01. 08:41 December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url] JÁSZ ANNAMÁRIA - FIDELIO.HU, 2015.12.01. 08:41 December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.
2587 Búbánat 2015-12-17 00:08:06 [Válasz erre: 2586 parampampoli 2015-12-16 10:43:45]
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy A teljes rádiófelvételen László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Korondy György, Külkey László, Melis György énekel. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényli (az 1960-as évek vége)
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy A teljes rádiófelvételen László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Korondy György, Külkey László, Melis György énekel. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényli (az 1960-as évek vége)
2586 parampampoli 2015-12-16 10:43:45
Inkább Melis György-rajongóknak posztolnék! László Margit-rajongóknak nem kevésbé! https://www.youtube.com/watch?v=yL_5dwaqCy8&feature=youtu.be
Inkább Melis György-rajongóknak posztolnék! László Margit-rajongóknak nem kevésbé! https://www.youtube.com/watch?v=yL_5dwaqCy8&feature=youtu.be
2585 IVA 2015-12-15 02:52:43 [Válasz erre: 2583 Búbánat 2015-12-10 00:17:54]
... Addig is, [url]http://nol.hu/kultura/virag-hofuvasban-1578977;Fáy Miklós kedvelőinek[/url]
... Addig is, [url]http://nol.hu/kultura/virag-hofuvasban-1578977;Fáy Miklós kedvelőinek[/url]
2584 Haandel 2015-12-13 10:00:37
Aufnahme vom 22. November 2015 im Münchner Prinzregententheater [url]https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-525078.html;Joseph Beer: "Polnische Hochzeit"[/url] 13.12.2015 | 19:00 bis 22:00 Uhr | [url]http://www.br.de/static/radioplayer/player.html#/mediathek/audio/br-klassik-audio-livestream-100~radioplayer.json;BR-Klassik[/url] Joseph beer Operette in drei Akten Martina Rüping, Sopran; Florence Losseau, Susanne Bernhard, Mezzosopran; Nikolai Schukoff, Tenor; Michael Kupfer, Mathias Hausmann, Bernhard Spingler, Bariton; Friedemann Röhlig, Alexander Kiechle, Bass Chor des Staatstheaters am Gärtnerplatz Münchner Rundfunkorchester Leitung: Ulf Schirmer [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Beer;Wikipedia[/url] [url]http://www.josephbeercomposer.com/;Joseph Beer[/url]
Aufnahme vom 22. November 2015 im Münchner Prinzregententheater [url]https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-525078.html;Joseph Beer: "Polnische Hochzeit"[/url] 13.12.2015 | 19:00 bis 22:00 Uhr | [url]http://www.br.de/static/radioplayer/player.html#/mediathek/audio/br-klassik-audio-livestream-100~radioplayer.json;BR-Klassik[/url] Joseph beer Operette in drei Akten Martina Rüping, Sopran; Florence Losseau, Susanne Bernhard, Mezzosopran; Nikolai Schukoff, Tenor; Michael Kupfer, Mathias Hausmann, Bernhard Spingler, Bariton; Friedemann Röhlig, Alexander Kiechle, Bass Chor des Staatstheaters am Gärtnerplatz Münchner Rundfunkorchester Leitung: Ulf Schirmer [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Beer;Wikipedia[/url] [url]http://www.josephbeercomposer.com/;Joseph Beer[/url]
2583 Búbánat 2015-12-10 00:17:54 [Válasz erre: 2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30]
Sok mindenben azonos a véleményem a cikk szerzőjének meglátásaival: de ő a második (vagy inkább a kevert) szereposztásról ír, míg nekem a bemutató előadás (első) szereposztásához volt szerencsém. Vadász Zsolt és Dolhai Attila az általam látott előadásban is benne volt, azonos nézőpontból ítélhettük meg színpadi alakításukat. Majd én is leírom észrevételeimet, benyomásaimat erről az új Sybill-produkcióról.
Sok mindenben azonos a véleményem a cikk szerzőjének meglátásaival: de ő a második (vagy inkább a kevert) szereposztásról ír, míg nekem a bemutató előadás (első) szereposztásához volt szerencsém. Vadász Zsolt és Dolhai Attila az általam látott előadásban is benne volt, azonos nézőpontból ítélhettük meg színpadi alakításukat. Majd én is leírom észrevételeimet, benyomásaimat erről az új Sybill-produkcióról.
2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30
Lám, a többünk előtt operakritikái miatt egy ideje nem ismeretlen „Mezei néző” nemcsak az Operában fordul elő, de időnként az Operettben is megfordul…. Erről tanúskodik az alábbi beszámolója: [url] http://mezeinezo.blog.hu/2015/12/08/operettszinhaz_illuzio_a_szerelem_a_sybill_szabo_mate_rendezeseben_2015_12; Operettszínház - Illúzió a szerelem? [/url] - A Sybill Szabó Máté rendezésében - 2015.12.07. | MakkZs | „Egy öregek otthonában játszódik a keret, ahol az idős Sybill visszaemlékszik a múltra. Nemcsak az elején és a végén, de menet közben is, a cselekmény néhány fordulópontján is megjelenik ez a tekintélyt sugárzó matróna, aki szépségéből megöregedése ellenére sem veszített…. Jelenléte, figyelme egyre lényegesebb lesz az előadás folyamán és az utolsó - sorsdöntő - beszélgetésnél pedig kiemelten fontos. Feltételezem, épp ezért a jelenetért volt szükség korábban többször behozni, hogy a néző itt véletlenül se gondolkozzon azon, hogy ki is lehet ez a néma szereplő.” „Ami nagy dolog: most ezúttal nem egy olyan zenés előadás született, amikor a rendezői vízió megerőszakolja az eredeti művet miközben a műfaj törzsközönségét elriasztja, hanem elmondható, hogy klasszikus nagyoperettet látunk továbbra is, amely csak gazdagodik a hozzáillesztett kerettől és kiegészítésektől.”
Lám, a többünk előtt operakritikái miatt egy ideje nem ismeretlen „Mezei néző” nemcsak az Operában fordul elő, de időnként az Operettben is megfordul…. Erről tanúskodik az alábbi beszámolója: [url] http://mezeinezo.blog.hu/2015/12/08/operettszinhaz_illuzio_a_szerelem_a_sybill_szabo_mate_rendezeseben_2015_12; Operettszínház - Illúzió a szerelem? [/url] - A Sybill Szabó Máté rendezésében - 2015.12.07. | MakkZs | „Egy öregek otthonában játszódik a keret, ahol az idős Sybill visszaemlékszik a múltra. Nemcsak az elején és a végén, de menet közben is, a cselekmény néhány fordulópontján is megjelenik ez a tekintélyt sugárzó matróna, aki szépségéből megöregedése ellenére sem veszített…. Jelenléte, figyelme egyre lényegesebb lesz az előadás folyamán és az utolsó - sorsdöntő - beszélgetésnél pedig kiemelten fontos. Feltételezem, épp ezért a jelenetért volt szükség korábban többször behozni, hogy a néző itt véletlenül se gondolkozzon azon, hogy ki is lehet ez a néma szereplő.” „Ami nagy dolog: most ezúttal nem egy olyan zenés előadás született, amikor a rendezői vízió megerőszakolja az eredeti művet miközben a műfaj törzsközönségét elriasztja, hanem elmondható, hogy klasszikus nagyoperettet látunk továbbra is, amely csak gazdagodik a hozzáillesztett kerettől és kiegészítésektől.”
2581 Búbánat 2015-12-04 12:07:48
[url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=247&catid=2; Éljen a szerelem! Kiállításmegnyitó [/url] A Budapesti Operettszínház épületében 2015. november 17-én Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere megnyitotta az Éljen a szerelem! A csárdáskirálynő száz éve a színpadon című kiállításunkat. Bevezetőt tartott Lőrinczy György, a színház főigazgatója és dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kiállításmegnyitót jelenlétével tüntette ki Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya. A kiállítás az előadások előtt fél órával és a szünetben látogatható.
[url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=247&catid=2; Éljen a szerelem! Kiállításmegnyitó [/url] A Budapesti Operettszínház épületében 2015. november 17-én Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere megnyitotta az Éljen a szerelem! A csárdáskirálynő száz éve a színpadon című kiállításunkat. Bevezetőt tartott Lőrinczy György, a színház főigazgatója és dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kiállításmegnyitót jelenlétével tüntette ki Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya. A kiállítás az előadások előtt fél órával és a szünetben látogatható.
2579 telramund 2015-12-04 09:55:46 [Válasz erre: 2578 Búbánat 2015-12-03 11:12:56]
Kicsit másról beszélünk.Nekem semmi kifogásom az ellen,hogy operett énekes operát,vagy opera énekes operettet énekeljen.Egy egy szám erejéig. A beírás arról szól,hogy akinek vénája erre nem alkalmas ne csinálja.Házy Erzsébetnél nagyobb primadonna a világban nem volt.Ennek ellenére az 5o-es évek végén a Margitszigeten énekelt Víg özvegyen kívűl(ami egyébként operaházi produkció volt)Magyarországon csak hakni szinten énekelt el egy-egy számot.Tény Bécsben (ami abban az időben nagyon nagy dolog volt) évekig énekelte Szaffit és Glavari Hannát ,sőt két filmet is csináltak vele. Honthy Hanna egy riportban meg is jegyzi,hogy igazán otthon lenne az operett színpadon is Házy,de nem hajlandó teljes operettben fellépni,pedig mennyire kapacitálta rá!
Kicsit másról beszélünk.Nekem semmi kifogásom az ellen,hogy operett énekes operát,vagy opera énekes operettet énekeljen.Egy egy szám erejéig. A beírás arról szól,hogy akinek vénája erre nem alkalmas ne csinálja.Házy Erzsébetnél nagyobb primadonna a világban nem volt.Ennek ellenére az 5o-es évek végén a Margitszigeten énekelt Víg özvegyen kívűl(ami egyébként operaházi produkció volt)Magyarországon csak hakni szinten énekelt el egy-egy számot.Tény Bécsben (ami abban az időben nagyon nagy dolog volt) évekig énekelte Szaffit és Glavari Hannát ,sőt két filmet is csináltak vele. Honthy Hanna egy riportban meg is jegyzi,hogy igazán otthon lenne az operett színpadon is Házy,de nem hajlandó teljes operettben fellépni,pedig mennyire kapacitálta rá!
2578 Búbánat 2015-12-03 11:12:56 [Válasz erre: 2577 telramund 2015-12-02 12:41:20]
Anno több operaénekes ment át az Operából az Operettbe; félig itt, félig ott, ki végleg, de vissza is vezetett az út... Sárdy János, Palócz László, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely..... Frankó Tünde... Egy-egy előadásra még többen mentek át oda és vissza is: Németh Marika, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Zsadon Andrea, Fischl Mónika és mások, illetve Bende Zsolt, Pitti Katalin, Leblanc Győző és mások...
Anno több operaénekes ment át az Operából az Operettbe; félig itt, félig ott, ki végleg, de vissza is vezetett az út... Sárdy János, Palócz László, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely..... Frankó Tünde... Egy-egy előadásra még többen mentek át oda és vissza is: Németh Marika, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Zsadon Andrea, Fischl Mónika és mások, illetve Bende Zsolt, Pitti Katalin, Leblanc Győző és mások...
2577 telramund 2015-12-02 12:41:20
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át. Az előbb rossz helyre ment.
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át. Az előbb rossz helyre ment.
2576 Edmond Dantes 2015-12-02 09:59:19 [Válasz erre: 2573 Búbánat 2015-12-02 01:59:50]
Kedves Búbánat, ehhez tényleg nincs mit hozzátennem: tömör és elegáns válasz-vélemény, benne van a lényeg és a sorok között olvasva pedig pontos diagnózis...és udvarias is.
Kedves Búbánat, ehhez tényleg nincs mit hozzátennem: tömör és elegáns válasz-vélemény, benne van a lényeg és a sorok között olvasva pedig pontos diagnózis...és udvarias is.
2575 Edmond Dantes 2015-12-02 09:55:07 [Válasz erre: 2572 ferocissimoato 2015-12-01 23:48:41]
Kedves ferocissimoato! Nem vagyok szigorú, csak "igazságos" = elfogultság nélkül kritikus. És elég objektív is a tegnapi hszomban. Nem kell velem egyetérteni és nem kell veled (sem) egyetérteni. Koros karakterszerepek: i g e n. Gálahaknikon ezredszer Szép város.. és hasonlók, plusz 30 kilóval és plusz 20 évvel az elviselhető fölött: n e m.
Kedves ferocissimoato! Nem vagyok szigorú, csak "igazságos" = elfogultság nélkül kritikus. És elég objektív is a tegnapi hszomban. Nem kell velem egyetérteni és nem kell veled (sem) egyetérteni. Koros karakterszerepek: i g e n. Gálahaknikon ezredszer Szép város.. és hasonlók, plusz 30 kilóval és plusz 20 évvel az elviselhető fölött: n e m.
2574 Búbánat 2015-12-02 02:12:54 [Válasz erre: 2568 Búbánat 2015-11-19 12:55:41]
Duna TV, december 3., 20.35 – 22.00 Csárdáskirálynô 100 – a gálakoncert szerkesztett televíziós változata Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynô. Az ősbemutató százéves évfordulójának tiszteletére november 17-én nagyszabású gálamûsort rendezett az Operettszínház. (12) (NH) A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszöntötte a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendültek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mondott a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott voltak a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.
Duna TV, december 3., 20.35 – 22.00 Csárdáskirálynô 100 – a gálakoncert szerkesztett televíziós változata Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynô. Az ősbemutató százéves évfordulójának tiszteletére november 17-én nagyszabású gálamûsort rendezett az Operettszínház. (12) (NH) A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszöntötte a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendültek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mondott a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott voltak a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.
2573 Búbánat 2015-12-02 01:59:50 [Válasz erre: 2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27]
A kellő önkritika hiánya (?), vagy éppen a tudatosság (?), a hatásvadászat érdekében mindent szabad (?), a rendezői önkény (?) vagy éppen szabadsága (?) - ami eszembe jut, ha Oszvald Marika mai szerepkörét tekintem színházában. Csupa kérdőjel számomra; a kétségtelen tehetség kisugárzása még most is árad belőle, bizony a giccs és már-már a paródia határát súrolva - az Operett ettől is él, ebből is... A megszépítő múlt is bennünk él.
A kellő önkritika hiánya (?), vagy éppen a tudatosság (?), a hatásvadászat érdekében mindent szabad (?), a rendezői önkény (?) vagy éppen szabadsága (?) - ami eszembe jut, ha Oszvald Marika mai szerepkörét tekintem színházában. Csupa kérdőjel számomra; a kétségtelen tehetség kisugárzása még most is árad belőle, bizony a giccs és már-már a paródia határát súrolva - az Operett ettől is él, ebből is... A megszépítő múlt is bennünk él.
2572 ferocissimoato 2015-12-01 23:48:41 [Válasz erre: 2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27]
Kedves Dantes! Jajj de szigorú tetszik lenni. Ugye nem kell veled egyetérteni? De jó!.... A Mágnás Miskát már nem énekli Oszwald Marika. Igaza is van, azt már nem kell 60 felett. De a koros karakterszerepeket miért ne csinálja? PL Csókos asszonyt vagy a Csinom Palkót, vagy az Oszi boszi, a repülö nagyanyót? A kisújjában van a szakma minden csinja bínja- ha tetzik, ha nem. OK neked nem tetszik. Jobbágy hódólj, parancsolom!
Kedves Dantes! Jajj de szigorú tetszik lenni. Ugye nem kell veled egyetérteni? De jó!.... A Mágnás Miskát már nem énekli Oszwald Marika. Igaza is van, azt már nem kell 60 felett. De a koros karakterszerepeket miért ne csinálja? PL Csókos asszonyt vagy a Csinom Palkót, vagy az Oszi boszi, a repülö nagyanyót? A kisújjában van a szakma minden csinja bínja- ha tetzik, ha nem. OK neked nem tetszik. Jobbágy hódólj, parancsolom!
2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27 [Válasz erre: 2570 Búbánat 2015-11-27 19:30:16]
Nem a Sybillre válaszolok, hanem MÁO topik-beli hszodra. Oszvald Mari(ká)t évtizedek óta a magyar operettjátszás sőt a magyar színpad egyik legjelesebb egyéniségének tarto(tta)m. Bámulatos kisugárzás, nagy egyéniség, különleges levegő és színpadi tudás vagyis minden, ami kell ahhoz, hogy valaki nagy sztár, halhatatlan sztár, sőt: díva legyen. És most jön a de. De, és ezzel szembemegyek a kritikus véleményével ("... szertelen jelenléte rendesen nemcsak a tetszést garantálja, de a műfaj elemi hitelét és oly kívánatos lendületét is"), szvsz mára OM paródiává vált. Az operett r o s s z paródiájává, az adott produkció r o s s z paródiájává...és önmaga r o s s z paródiájává. Értelek én: "... túl a hatvanon, nem derogál a bukfenc, cigánykerék a színpadon". És érteni vélem, hogy a sosemvolthangmilliomos és hangját mára végképp elvesztett művésznő, kikacsintva a produkcióból a nézőtérre, az egészet amolyan "nehogymá'komolyanvegyetek" formára veszi, mondom, érteni vélem, de egyetérteni ezzel nem tudok. Veszélyes műfaj az operett, 100 éve elavultnak számít, miközben folyamatosan hódít, ha ma már nem is annyi országban mint régen. De veszélyes- elavult-nosztalgiázó operettet játszani -megint csak szvsz- kizárólag a műfajt és a darabot halálos komolyan véve szabad játszani. Halálosan komoly = vígjátéki elemek jöhetnek és maradhatnak, poénkodni, uram bocsá: bohóckodni -ahol, amikor és AKINEK arra helye van a darabban- szabad, sőt, kötelező. Tudjuk: a bohóc szakmát is halálosan komolyan kell venni. Ám ha valaki mindezt kulisszahasogató ripacskodással teszi és humor-poénkodás címén és jobb híján önmaga EGYKORI legjavának rossz és feszengető árnyékát nyújtja, legfőképpen súlyos tömegével kérkedve, az már nem művészet, az BRETTLI és, éppen ellentétesen a kritikus belinkelt-bemásolt állításával: NEM garantálja, hanem LEJÁRATJA a műfaj elemi hitelét.
Nem a Sybillre válaszolok, hanem MÁO topik-beli hszodra. Oszvald Mari(ká)t évtizedek óta a magyar operettjátszás sőt a magyar színpad egyik legjelesebb egyéniségének tarto(tta)m. Bámulatos kisugárzás, nagy egyéniség, különleges levegő és színpadi tudás vagyis minden, ami kell ahhoz, hogy valaki nagy sztár, halhatatlan sztár, sőt: díva legyen. És most jön a de. De, és ezzel szembemegyek a kritikus véleményével ("... szertelen jelenléte rendesen nemcsak a tetszést garantálja, de a műfaj elemi hitelét és oly kívánatos lendületét is"), szvsz mára OM paródiává vált. Az operett r o s s z paródiájává, az adott produkció r o s s z paródiájává...és önmaga r o s s z paródiájává. Értelek én: "... túl a hatvanon, nem derogál a bukfenc, cigánykerék a színpadon". És érteni vélem, hogy a sosemvolthangmilliomos és hangját mára végképp elvesztett művésznő, kikacsintva a produkcióból a nézőtérre, az egészet amolyan "nehogymá'komolyanvegyetek" formára veszi, mondom, érteni vélem, de egyetérteni ezzel nem tudok. Veszélyes műfaj az operett, 100 éve elavultnak számít, miközben folyamatosan hódít, ha ma már nem is annyi országban mint régen. De veszélyes- elavult-nosztalgiázó operettet játszani -megint csak szvsz- kizárólag a műfajt és a darabot halálos komolyan véve szabad játszani. Halálosan komoly = vígjátéki elemek jöhetnek és maradhatnak, poénkodni, uram bocsá: bohóckodni -ahol, amikor és AKINEK arra helye van a darabban- szabad, sőt, kötelező. Tudjuk: a bohóc szakmát is halálosan komolyan kell venni. Ám ha valaki mindezt kulisszahasogató ripacskodással teszi és humor-poénkodás címén és jobb híján önmaga EGYKORI legjavának rossz és feszengető árnyékát nyújtja, legfőképpen súlyos tömegével kérkedve, az már nem művészet, az BRETTLI és, éppen ellentétesen a kritikus belinkelt-bemásolt állításával: NEM garantálja, hanem LEJÁRATJA a műfaj elemi hitelét.
2570 Búbánat 2015-11-27 19:30:16
Közeledik a [url] http://www.zene.hu/image/article/main/.640x640/45607.jpg; Sybill-bemutató [/url] az Operettszínházban.
Közeledik a [url] http://www.zene.hu/image/article/main/.640x640/45607.jpg; Sybill-bemutató [/url] az Operettszínházban.
2569 Búbánat 2015-11-19 22:55:01
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/11/05/az_enekes_torkaban_is_erik_a_szerep/; "Az énekes torkában is érik a szerep” – interjú Frankó Tündével [/url] /FIDELIO.HU, 2015.11.05. 09:49/ „November 5-én láthatja először a budapesti közönség a Miskolci Operafesztiválon idén júniusban bemutatott Egy anya történetét. Fekete Gyula operáját a Budapesti Operettszínház és a Zeneakadémia között létrejött együttműködés keretében tűzik műsorra a Solti György Kamarateremben. Az előadás rendezője Zsótér Sándor, a címszereplő Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes Művész. A művésznővel a közelgő bemutató kapcsán beszélgettünk opera- és operettjátszásról, tudatosságról, csapatszellemről, a novemberi 17-i Csárdáskirálynő 100 gáláról, ahol németül énekel majd és természetesen a decemberi Sybill premierről is.” /Az interjúból kiemelem itt az operetthez kapcsolódó részeket:/ - A bemutató után ismét bekapcsolódsz a Sybill próbafolyamatába. Először találkozol ezzel a művel? - Igen. Nagyon édes a szövegkönyv, jó hangulatúak a próbák. Lukács Anita csodálatos kolléganőmmel osztozunk a Nagyhercegnő szerepén. Most mondjuk mindketten igazoltan hiányzunk, de nem baj, legalább megtudják, milyen nélkülünk. (Nevet) Szabó Mátéval nem dolgoztam még, de az itteni első rendezése, a Régi nyár, ami nagy sikerrel fut jelenleg is a Raktárszínházban, nagyszerű, remek előadás. Örülök, hogy a próbákon belőlünk indul ki és maximális szabadságot ad nekünk. Természetesen finomítja, csiszolja mindazt, amit mi ösztönösen csinálunk, és azt gondolom, ez a kölcsönös bizalom és egymásra figyelés a végeredményen is látszani fog. - A Budapesti Operettszínházban elsősorban operettekben játszol. Ugyanolyan kihívást jelent egy primadonna szerep eléneklése, mint egy opera hősnőé? - Az operett mindig jelen volt az életemben, bár ebből a szempontból nem olyan gazdag a repertoárom, de minden alkalommal nagy örömmel, ugyanolyan alázattal, szorgalommal és szeretettel nyúlok az operetthez, mint egy operához, egy oratóriumhoz, vagy bármelyik zenei műfajhoz. Ugyanolyan kihívást jelent, csak itt mások a nehézségek. Egyáltalán nem könnyű prózát mondani és utána énekelni. Komoly énekesi teljesítményt kívánnak a primadonnáknak és bonvivánoknak írt dalok, de a szubrettek és a táncos-komikusok dolga is nehéz, hiszen ők éneklés közben még táncolnak is. Tehát technikailag egészen máshogy kell megoldaniuk az énekelni valót. Nem könnyebb feladat tehát, csak más. - Van összehasonlítási alapod, tudod milyen az énekes élete egy operaházban és milyen az Operettszínházban. Miben látod a legnagyobb különbséget? - Egy operettben elképesztő csapatmunkára van szükség, olyan, mint egy társasjáték, nem lehet egyedül, kontaktus nélkül megoldani a feladatot. Muszáj odafigyelni egymásra. Az opera ennél magányosabb műfaj, rengeteg a zárt szám, de ott is azok az igazán szép és izgalmas előadások, ahol a szereplők között meg tudnak történni az emberi kapcsolódások. - Az Operettszínházban megvan ez a csapatszellem? - Abszolút. Csodálatos az itteni csapat, igazi közösséggé kovácsolódtunk az eltelt évek során.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/11/05/az_enekes_torkaban_is_erik_a_szerep/; "Az énekes torkában is érik a szerep” – interjú Frankó Tündével [/url] /FIDELIO.HU, 2015.11.05. 09:49/ „November 5-én láthatja először a budapesti közönség a Miskolci Operafesztiválon idén júniusban bemutatott Egy anya történetét. Fekete Gyula operáját a Budapesti Operettszínház és a Zeneakadémia között létrejött együttműködés keretében tűzik műsorra a Solti György Kamarateremben. Az előadás rendezője Zsótér Sándor, a címszereplő Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes Művész. A művésznővel a közelgő bemutató kapcsán beszélgettünk opera- és operettjátszásról, tudatosságról, csapatszellemről, a novemberi 17-i Csárdáskirálynő 100 gáláról, ahol németül énekel majd és természetesen a decemberi Sybill premierről is.” /Az interjúból kiemelem itt az operetthez kapcsolódó részeket:/ - A bemutató után ismét bekapcsolódsz a Sybill próbafolyamatába. Először találkozol ezzel a művel? - Igen. Nagyon édes a szövegkönyv, jó hangulatúak a próbák. Lukács Anita csodálatos kolléganőmmel osztozunk a Nagyhercegnő szerepén. Most mondjuk mindketten igazoltan hiányzunk, de nem baj, legalább megtudják, milyen nélkülünk. (Nevet) Szabó Mátéval nem dolgoztam még, de az itteni első rendezése, a Régi nyár, ami nagy sikerrel fut jelenleg is a Raktárszínházban, nagyszerű, remek előadás. Örülök, hogy a próbákon belőlünk indul ki és maximális szabadságot ad nekünk. Természetesen finomítja, csiszolja mindazt, amit mi ösztönösen csinálunk, és azt gondolom, ez a kölcsönös bizalom és egymásra figyelés a végeredményen is látszani fog. - A Budapesti Operettszínházban elsősorban operettekben játszol. Ugyanolyan kihívást jelent egy primadonna szerep eléneklése, mint egy opera hősnőé? - Az operett mindig jelen volt az életemben, bár ebből a szempontból nem olyan gazdag a repertoárom, de minden alkalommal nagy örömmel, ugyanolyan alázattal, szorgalommal és szeretettel nyúlok az operetthez, mint egy operához, egy oratóriumhoz, vagy bármelyik zenei műfajhoz. Ugyanolyan kihívást jelent, csak itt mások a nehézségek. Egyáltalán nem könnyű prózát mondani és utána énekelni. Komoly énekesi teljesítményt kívánnak a primadonnáknak és bonvivánoknak írt dalok, de a szubrettek és a táncos-komikusok dolga is nehéz, hiszen ők éneklés közben még táncolnak is. Tehát technikailag egészen máshogy kell megoldaniuk az énekelni valót. Nem könnyebb feladat tehát, csak más. - Van összehasonlítási alapod, tudod milyen az énekes élete egy operaházban és milyen az Operettszínházban. Miben látod a legnagyobb különbséget? - Egy operettben elképesztő csapatmunkára van szükség, olyan, mint egy társasjáték, nem lehet egyedül, kontaktus nélkül megoldani a feladatot. Muszáj odafigyelni egymásra. Az opera ennél magányosabb műfaj, rengeteg a zárt szám, de ott is azok az igazán szép és izgalmas előadások, ahol a szereplők között meg tudnak történni az emberi kapcsolódások. - Az Operettszínházban megvan ez a csapatszellem? - Abszolút. Csodálatos az itteni csapat, igazi közösséggé kovácsolódtunk az eltelt évek során.
2568 Búbánat 2015-11-19 12:55:41 [Válasz erre: 2567 Búbánat 2015-11-18 21:46:42]
Kiegészítésül: A november 17-i nemzetközi gálaesten fellépett Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja. Vendégül látták Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát, Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei is megjelentek: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde. Az esten beszédet tartott az 1954-es legendás Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendültek az előadás dalai, amelyeket megszakítottak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepelt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya és a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is. /Forrás: MNO.hu/
Kiegészítésül: A november 17-i nemzetközi gálaesten fellépett Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja. Vendégül látták Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát, Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei is megjelentek: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde. Az esten beszédet tartott az 1954-es legendás Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendültek az előadás dalai, amelyeket megszakítottak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepelt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya és a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is. /Forrás: MNO.hu/
2567 Búbánat 2015-11-18 21:46:42
[url] http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20151118-szaz-eves-a-csardaskiralyno-operett-kalman-imre-mohacsi-janos-kerenyi-miklos-gabor.html; Centenáriumi Csárdáskirálynő-gála az Operettben – a kormányfő jelenlétében [/url] „Kedden este gálaesttel és kiállítással ünnepelték Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban.” Történelmi visszatekintés www.origo.hu – 2015. november 18.
[url] http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20151118-szaz-eves-a-csardaskiralyno-operett-kalman-imre-mohacsi-janos-kerenyi-miklos-gabor.html; Centenáriumi Csárdáskirálynő-gála az Operettben – a kormányfő jelenlétében [/url] „Kedden este gálaesttel és kiállítással ünnepelték Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban.” Történelmi visszatekintés www.origo.hu – 2015. november 18.
2566 Búbánat 2015-11-18 21:46:04
[url] http://www.operett.hu/cikkek/kirobbano-sikerrel-fogadtak-a-csardaskiralynot-omanban/1168; Kirobbanó sikerrel fogadták A Csárdáskirálynőt Ománban [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-13/ Lőrinczy György arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy bár a Budapesti Operettszínház nem régen lett állami fenntartású közintézmény, a Külügyminisztériummal már ezen rövid idő alatt is több közös projektjük volt. Úgy véli, a magyar kultúra, ezen belül az operett bemutatása külföldön jól összekötő kapocs lehet kultúrdiplomáciai és gazdasági célkitűzések megvalósításában. Majd a Petronas elnökének hozzá intézett szavait idézte: "Mister Lőrincsi én a Forma1 miatt többször jártam Magyarországon, de ha szabad egy kritikával illetnem az országukat, azt a vidámságot, amit maguk itt ma mutattak, nemigen láttam a budapesti embereken." -"Úgy hogy többet kell dolgoznunk azért, hogy megmutassuk, életvidám és energikus nép vagyunk a magunk csodálatos kultúrájával" - fejezte be a főigazgató a gondolatot.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/kirobbano-sikerrel-fogadtak-a-csardaskiralynot-omanban/1168; Kirobbanó sikerrel fogadták A Csárdáskirálynőt Ománban [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-13/ Lőrinczy György arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy bár a Budapesti Operettszínház nem régen lett állami fenntartású közintézmény, a Külügyminisztériummal már ezen rövid idő alatt is több közös projektjük volt. Úgy véli, a magyar kultúra, ezen belül az operett bemutatása külföldön jól összekötő kapocs lehet kultúrdiplomáciai és gazdasági célkitűzések megvalósításában. Majd a Petronas elnökének hozzá intézett szavait idézte: "Mister Lőrincsi én a Forma1 miatt többször jártam Magyarországon, de ha szabad egy kritikával illetnem az országukat, azt a vidámságot, amit maguk itt ma mutattak, nemigen láttam a budapesti embereken." -"Úgy hogy többet kell dolgoznunk azért, hogy megmutassuk, életvidám és energikus nép vagyunk a magunk csodálatos kultúrájával" - fejezte be a főigazgató a gondolatot.
2565 Búbánat 2015-11-18 21:45:03
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazatert-azsiai-turnejarol-a-tarsulat/1166; Hazatért ázsiai turnéjáról a társulat [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-06 / A hét elején hazaérkezett közel egy hónapos délkelet-ázsiai turnéjáról a Budapesti Operettszínház társulata. A 28 fős zenekarból, 4 balett táncosból, 6 szólistából valamint Makláry László zenei vezetőből és Lőrinczy György főigazgatóból álló csapat a Toyota Classics rendezvénysorozatának keretében tartott nagysikerű koncerteket a térség 7 nagyvárosában. A turné nemcsak a magyar és az európai kultúra hírét öregbítette, de kultúrdiplomáciai kapcsolatok teremtését is lehetővé tette. „Lukács Anita arról beszélt, hogy az iszlámvallású Bruneiben milyen komoly követelményeknek kellett megfelelniük. Nem látszódhatott ki a ruhából a karjuk, a hátuk, a nyakuk, a válluk. Az előadást megelőzően egy cenzúra bizottság előtt kellett bemutatniuk a jelmezeket és a koreográfiát, és ha a bizottság valamit kifogásolt, bizony változtatniuk kellett rajta. "Az egyik jelmezem annyira tetszett a bizottságnak, hogy elkezdtek tapsolni, kameráztak, fotóztak. Én, mintha csak egy divatbemutatón lettünk volna, beálltam egy pózba, és a végén dobtam egy puszit. Mire riadtan integettek: nem, nem nem! A jelmez gyönyörű, de puszi nincs" - mesélte nevetve a művésznő. Vadász Zsolt pedig hozzáfűzte: "A dologban az volt a legérdekesebb, hogy a cenzúra bizottságnak is volt egy ellenőrző bizottsága. Ami az első sorban ülő hölgyeknek és uraknak tetszett, azt több alkalommal is a mögöttük helyet foglaló két ember megvétózta." A szót ekkor Szendi Szilvi vette át. "Azt hittem, mindent felvettem. Volt rajtam garbó, fejdísz, vastag harisnya. Megmutattam magam és nagyon óvatosan éppen csak két centire kinyújtottam a lábamat 20 fokban, de rám szóltak, hogy vegyek fel még egy inget is. Miért? - kérdeztem, mire azt válaszolták, hogy valamit még takarni kell. - De mit? - Hát… túlságosan testhez simuló a ruha és kiadja a női idomokat." Lőrinczy György megjegyezte, hogy néhány nap múlva Omanba utazik a társulat, ahol hasonló körülmények között lépnek majd fel. A Csárdáskirálynőt kellett a szigorú előírásoknak megfelelően átalakítaniuk: férfiak és nők nem érhetnek egymáshoz, tilos a pezsgőzés a jelenetekben és a hölgyeknek mindenüket teljesen be kell fedniük.”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazatert-azsiai-turnejarol-a-tarsulat/1166; Hazatért ázsiai turnéjáról a társulat [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-06 / A hét elején hazaérkezett közel egy hónapos délkelet-ázsiai turnéjáról a Budapesti Operettszínház társulata. A 28 fős zenekarból, 4 balett táncosból, 6 szólistából valamint Makláry László zenei vezetőből és Lőrinczy György főigazgatóból álló csapat a Toyota Classics rendezvénysorozatának keretében tartott nagysikerű koncerteket a térség 7 nagyvárosában. A turné nemcsak a magyar és az európai kultúra hírét öregbítette, de kultúrdiplomáciai kapcsolatok teremtését is lehetővé tette. „Lukács Anita arról beszélt, hogy az iszlámvallású Bruneiben milyen komoly követelményeknek kellett megfelelniük. Nem látszódhatott ki a ruhából a karjuk, a hátuk, a nyakuk, a válluk. Az előadást megelőzően egy cenzúra bizottság előtt kellett bemutatniuk a jelmezeket és a koreográfiát, és ha a bizottság valamit kifogásolt, bizony változtatniuk kellett rajta. "Az egyik jelmezem annyira tetszett a bizottságnak, hogy elkezdtek tapsolni, kameráztak, fotóztak. Én, mintha csak egy divatbemutatón lettünk volna, beálltam egy pózba, és a végén dobtam egy puszit. Mire riadtan integettek: nem, nem nem! A jelmez gyönyörű, de puszi nincs" - mesélte nevetve a művésznő. Vadász Zsolt pedig hozzáfűzte: "A dologban az volt a legérdekesebb, hogy a cenzúra bizottságnak is volt egy ellenőrző bizottsága. Ami az első sorban ülő hölgyeknek és uraknak tetszett, azt több alkalommal is a mögöttük helyet foglaló két ember megvétózta." A szót ekkor Szendi Szilvi vette át. "Azt hittem, mindent felvettem. Volt rajtam garbó, fejdísz, vastag harisnya. Megmutattam magam és nagyon óvatosan éppen csak két centire kinyújtottam a lábamat 20 fokban, de rám szóltak, hogy vegyek fel még egy inget is. Miért? - kérdeztem, mire azt válaszolták, hogy valamit még takarni kell. - De mit? - Hát… túlságosan testhez simuló a ruha és kiadja a női idomokat." Lőrinczy György megjegyezte, hogy néhány nap múlva Omanba utazik a társulat, ahol hasonló körülmények között lépnek majd fel. A Csárdáskirálynőt kellett a szigorú előírásoknak megfelelően átalakítaniuk: férfiak és nők nem érhetnek egymáshoz, tilos a pezsgőzés a jelenetekben és a hölgyeknek mindenüket teljesen be kell fedniük.”
2564 Búbánat 2015-11-17 00:07:53 [Válasz erre: 2557 Búbánat 2015-11-16 00:37:50]
Az előbb sikerült lejátszanom és meghallgatnom az összesen 12 számot tartalmazó (41:20 perc ), hivatkozott operett-CD-t, amely a Színes RTV műsorújság melléklete. A lemezen részben az Operettszínház élő előadásait rögzítő felvételekről hangzanak el részletek, de olyan dalokat is hallunk a színház művészeinek előadásában, amelyek az Operettszínház produkcióinak stúdióban felvett zenei anyagáról szólalnak meg. A következő operettdalokat és kettősöket halljuk a lemezről: 1. A csárdáskirálynő: Szilvia belépője – Fischl Mónika 2. A csárdáskirálynő: Te rongyos élet – Szendy Szilvi és Peller Károly 3. A csárdáskirálynő: Hajmási Péter, Hajmási Pál – Kállay Bori és Faragó András 4. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből – Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté 5. Csókos asszony: Mauela – Oszvald Marika és Faragó András 6. Csókos asszony: Éjjel az omnibusz tetején – Peller Anna és Csonka András 7. A bajadér: Ó, bajadérom – Dolhai Attila 8. Mágnás Miska: Cintányéros cudar világ – Peller Károly és Peller Anna 9. A mosoly országa: Szív, hogyan tudsz így szeretni – Lukács Anita és Vadász Zsolt 10. A mosoly országa: Ne fél, ne félj, bolond szívem – Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté 11. Viktória: Pardon, madame – Frankó Tünde és Huszti Péter Bonus track: 12. A csárdáskirálynő: Álom, álom, édes álom – Miklósa Erika, Dolhai Attila és a Modern Art Ochestra (hangszerelés: Fekete Kovács Kornél; km. Bacsó Kristóf, Korb Attila, Szakcsi Lakatos Róbert) Annyit mondanék erről a lemezről: bizonyára kedvcsináló akart lenni; a célközönséget megszólítva, érdeklődését felkelteni a műfaj iránt, és hogy a teljes előadásra jegyet váltson a színházba – ez jó marketingfogás. A lemezen hallható dalok eléggé vegyes színvonalúak – ami részben az élő előadások esetlegességeiből is fakadhat; azok a számok sikerültek jobban, melyek nem közönség előtt készültek. Nekem a Csínom Palkó, a Csókos asszony és A mosoly országa részletei tetszettek a legjobban. Viszont teljesen hidegen hagyott a bonusként korongra került Csárdáskirálynő-részlet: egyszerűen nem tudom elviselni az ismert melódiákat modernizált, áthangszerelt – kamara – változatában meghallgatni/megnézni – ráadásul oda nem illő hangú énekhangokon/énekhangokkal! Mivel ezeket az előadásokat láttam az Operettszínházban, e lemez csupán megerősíti bennem a korábban leszűrt véleményeket róluk. A lemezt elteszem a többi, ehhez hasonlók közé…
Az előbb sikerült lejátszanom és meghallgatnom az összesen 12 számot tartalmazó (41:20 perc ), hivatkozott operett-CD-t, amely a Színes RTV műsorújság melléklete. A lemezen részben az Operettszínház élő előadásait rögzítő felvételekről hangzanak el részletek, de olyan dalokat is hallunk a színház művészeinek előadásában, amelyek az Operettszínház produkcióinak stúdióban felvett zenei anyagáról szólalnak meg. A következő operettdalokat és kettősöket halljuk a lemezről: 1. A csárdáskirálynő: Szilvia belépője – Fischl Mónika 2. A csárdáskirálynő: Te rongyos élet – Szendy Szilvi és Peller Károly 3. A csárdáskirálynő: Hajmási Péter, Hajmási Pál – Kállay Bori és Faragó András 4. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből – Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté 5. Csókos asszony: Mauela – Oszvald Marika és Faragó András 6. Csókos asszony: Éjjel az omnibusz tetején – Peller Anna és Csonka András 7. A bajadér: Ó, bajadérom – Dolhai Attila 8. Mágnás Miska: Cintányéros cudar világ – Peller Károly és Peller Anna 9. A mosoly országa: Szív, hogyan tudsz így szeretni – Lukács Anita és Vadász Zsolt 10. A mosoly országa: Ne fél, ne félj, bolond szívem – Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté 11. Viktória: Pardon, madame – Frankó Tünde és Huszti Péter Bonus track: 12. A csárdáskirálynő: Álom, álom, édes álom – Miklósa Erika, Dolhai Attila és a Modern Art Ochestra (hangszerelés: Fekete Kovács Kornél; km. Bacsó Kristóf, Korb Attila, Szakcsi Lakatos Róbert) Annyit mondanék erről a lemezről: bizonyára kedvcsináló akart lenni; a célközönséget megszólítva, érdeklődését felkelteni a műfaj iránt, és hogy a teljes előadásra jegyet váltson a színházba – ez jó marketingfogás. A lemezen hallható dalok eléggé vegyes színvonalúak – ami részben az élő előadások esetlegességeiből is fakadhat; azok a számok sikerültek jobban, melyek nem közönség előtt készültek. Nekem a Csínom Palkó, a Csókos asszony és A mosoly országa részletei tetszettek a legjobban. Viszont teljesen hidegen hagyott a bonusként korongra került Csárdáskirálynő-részlet: egyszerűen nem tudom elviselni az ismert melódiákat modernizált, áthangszerelt – kamara – változatában meghallgatni/megnézni – ráadásul oda nem illő hangú énekhangokon/énekhangokkal! Mivel ezeket az előadásokat láttam az Operettszínházban, e lemez csupán megerősíti bennem a korábban leszűrt véleményeket róluk. A lemezt elteszem a többi, ehhez hasonlók közé…
2563 smaragd 2015-11-16 17:28:20 [Válasz erre: 2562 Ardelao 2015-11-16 16:22:31]
Milyen jó lenne hozzá egy kis korabeli "hangbejátszás", zene !
Milyen jó lenne hozzá egy kis korabeli "hangbejátszás", zene !
2562 Ardelao 2015-11-16 16:22:31 [Válasz erre: 2559 Ardelao 2015-11-16 11:45:42]
És most olvassuk el Fedák Sáriról, a nagy színésztársa, Hegedüs Gyula írását is: Z S A Z S A írta: Hegedüs Gyula — „A Bajadér főpróbájáról jövök. Szivaromat rágva járok-kelek a szobámban. Zeng-bong a fülemben Kálmán Imre muzsikája, — tarka-barka képek cikáznak össze-vissza a képzeletemben. Táncok, gyönyörű női testek, szép toilettek, indiai bujaság, széles valcertémák, gordonka érzéki búgása. A Rátkai Marci ragyogó humora, groteszk shymmije, a bűbájos Honti Hanna csengő kacagása, aranyos, közvetlen beszéde. Nádor Jenő megnemesedett éneke, nobilis játék egyszerűsége. Gomolygó, bódító zaj, amelyből mint Vénusz a tenger hullámaiból, kiszáll egy fekete peplonszerű köpeny, melynek gyönyörű, artisztikus vonalai szeszélyes, szerelmes tapadással simulnak egy örökszép, tökéletes női test idomaihoz. A gyönyörű nyak, a vállak már világítanak, fénylenek, mint a márvány, a hajló derék, a ringó csípők alól kilép, kihajlik — a legszebb láb, büszke, kemény, egyenes vonalával és előttünk kinyílik és ott ragyog egy pompázó rózsa — Zsazsa. — És rátapad minden szem, — zúgó moraj a nézőtéren — és ő ott forog, beszél, énekel, kacag, csábít, kígyózik, felizgat — táncol, büszke gőggel, csábító bujasággal, leigázottan, szerelmesen, — ahogy akar és amit akar. Nincs előtte nehézség. Mindent tud, amit tudni lehet. Szuverén fejedelemnője a művészetének. Az a bizonyos verhetetlen derby classis. Az az acélos lábú, táguló orrlyukú versenyparipa, a >Kincsem-fajta.< Sok versenyt nyert meg és fog még megnyerni. Én láttam sok diadalát. János vitéz, Sybill, Mágnás Miska, Bajadér! Ezt a négyet nem felejtem el soha.” SZÍNHÁZI ÉLET/47. szám 1922.november 19-25-ig
És most olvassuk el Fedák Sáriról, a nagy színésztársa, Hegedüs Gyula írását is: Z S A Z S A írta: Hegedüs Gyula — „A Bajadér főpróbájáról jövök. Szivaromat rágva járok-kelek a szobámban. Zeng-bong a fülemben Kálmán Imre muzsikája, — tarka-barka képek cikáznak össze-vissza a képzeletemben. Táncok, gyönyörű női testek, szép toilettek, indiai bujaság, széles valcertémák, gordonka érzéki búgása. A Rátkai Marci ragyogó humora, groteszk shymmije, a bűbájos Honti Hanna csengő kacagása, aranyos, közvetlen beszéde. Nádor Jenő megnemesedett éneke, nobilis játék egyszerűsége. Gomolygó, bódító zaj, amelyből mint Vénusz a tenger hullámaiból, kiszáll egy fekete peplonszerű köpeny, melynek gyönyörű, artisztikus vonalai szeszélyes, szerelmes tapadással simulnak egy örökszép, tökéletes női test idomaihoz. A gyönyörű nyak, a vállak már világítanak, fénylenek, mint a márvány, a hajló derék, a ringó csípők alól kilép, kihajlik — a legszebb láb, büszke, kemény, egyenes vonalával és előttünk kinyílik és ott ragyog egy pompázó rózsa — Zsazsa. — És rátapad minden szem, — zúgó moraj a nézőtéren — és ő ott forog, beszél, énekel, kacag, csábít, kígyózik, felizgat — táncol, büszke gőggel, csábító bujasággal, leigázottan, szerelmesen, — ahogy akar és amit akar. Nincs előtte nehézség. Mindent tud, amit tudni lehet. Szuverén fejedelemnője a művészetének. Az a bizonyos verhetetlen derby classis. Az az acélos lábú, táguló orrlyukú versenyparipa, a >Kincsem-fajta.< Sok versenyt nyert meg és fog még megnyerni. Én láttam sok diadalát. János vitéz, Sybill, Mágnás Miska, Bajadér! Ezt a négyet nem felejtem el soha.” SZÍNHÁZI ÉLET/47. szám 1922.november 19-25-ig
2561 Búbánat 2015-11-16 12:56:06 [Válasz erre: 2558 Ardelao 2015-11-16 10:52:25]
Sok anyag található róla fenn a világhálón is...
Sok anyag található róla fenn a világhálón is...
2560 Ardelao 2015-11-16 11:49:05 [Válasz erre: 2556 Búbánat 2015-11-05 23:57:55]
Sajnos, ez az oldal nem található!
Sajnos, ez az oldal nem található!
