2776 zenebaratmonika 2016-08-28 00:42:35 [Válasz erre: 2763 Búbánat 2016-08-26 16:27:49]
Nekem a két Strauss dal az elején, Kacsóh Francia királylány dala Fishl Mónival, és Stolz Gárdadal és 5 kis nő is tetszett. A 2. részben tényleg az Offenbach blokk jött be leginkább, meg volt pár közepes dal is benne pl. Chicagoi hercegnő egyik dala. Fura volt nekem Nico Dostal Magyar házasság c. operett áriája, ami úgy néztem a Fishl Mónika hangterjedelemére hegyezte a hangsúlyt, kicsit már modern opera jelleget öltött. Összességében jó volt, hogy legalább külföldi dalok is előkerültek, bár több nem kellett volna, a mélypont tényleg a vendégművész dala meg a trombitás volt illetve Oszvald rikácsolása, a Sybill no name dalai, amik max a katona téma miatt kerültek elő és a reklám miatt, hisz a Sybill még jövőre is műsoron lesz.
Nekem a két Strauss dal az elején, Kacsóh Francia királylány dala Fishl Mónival, és Stolz Gárdadal és 5 kis nő is tetszett. A 2. részben tényleg az Offenbach blokk jött be leginkább, meg volt pár közepes dal is benne pl. Chicagoi hercegnő egyik dala. Fura volt nekem Nico Dostal Magyar házasság c. operett áriája, ami úgy néztem a Fishl Mónika hangterjedelemére hegyezte a hangsúlyt, kicsit már modern opera jelleget öltött. Összességében jó volt, hogy legalább külföldi dalok is előkerültek, bár több nem kellett volna, a mélypont tényleg a vendégművész dala meg a trombitás volt illetve Oszvald rikácsolása, a Sybill no name dalai, amik max a katona téma miatt kerültek elő és a reklám miatt, hisz a Sybill még jövőre is műsoron lesz.
2775 zenebaratmonika 2016-08-28 00:12:22 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Brodszky Miklós zenéje az 1930-as években közkedvelt volt, de napjainkban nem igen játszák sehol, még a Dankó rádióban sem. Egyedül a Rádió D-n hallottam pár felvételt tőle. Vajon Kemény és Ábrahám min veszhetett össze?
Brodszky Miklós zenéje az 1930-as években közkedvelt volt, de napjainkban nem igen játszák sehol, még a Dankó rádióban sem. Egyedül a Rádió D-n hallottam pár felvételt tőle. Vajon Kemény és Ábrahám min veszhetett össze?
2774 Búbánat 2016-08-27 10:24:49
Két éve a Bősze Ádám Zenei Antikvárium árverésének anyagában szerepelt, a kéziratok között:: 158. Kemény Egon: Autográf levél „Kedves Alberti Úr!” megszólítással – S.l.s.a. 1 beírt oldal. Fekete tinta. 209x167 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy ott járt, de Alberti urat nem találta. Örülne, ha megtudná, miért kereste. 159. Kemény Egon: Kézirat „Igen tisztelt Alberti Úr!” megszólítással – Budapest, 1928.10.08. 1 beírt oldal. Gépírással. 261x208 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak, szakadozottak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy a pillanatnyilag a színház teljesen igénybe veszi. Amennyiben a címzett tudatja vele, mit kíván tőle, teljesítené kívánságát.
Két éve a Bősze Ádám Zenei Antikvárium árverésének anyagában szerepelt, a kéziratok között:: 158. Kemény Egon: Autográf levél „Kedves Alberti Úr!” megszólítással – S.l.s.a. 1 beírt oldal. Fekete tinta. 209x167 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy ott járt, de Alberti urat nem találta. Örülne, ha megtudná, miért kereste. 159. Kemény Egon: Kézirat „Igen tisztelt Alberti Úr!” megszólítással – Budapest, 1928.10.08. 1 beírt oldal. Gépírással. 261x208 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak, szakadozottak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy a pillanatnyilag a színház teljesen igénybe veszi. Amennyiben a címzett tudatja vele, mit kíván tőle, teljesítené kívánságát.
2773 smaragd 2016-08-27 05:34:27 [Válasz erre: 2772 Búbánat 2016-08-26 23:15:41]
Kemény Egon atyai jó barátja volt Bécsben Kálmán Imre, amint korábban a Franz Schmidt fórumban már említettem. A 20-as életéveiben járó Kemény Egon zeneszerzőt a bécsi Akadémia elvégzése után Kálmán Imre irányította - elsősorban az akkori nehéz bécsi megélhetés miatt - a könnyű zene (Unterhaltungsmusik) felé. A fiatal zeneszerző így aratta első sikereit táncslágereivel most már Budapesten, szalonzenekaroknak írt rövid zeneműveket. Hogy volt-e kettejük között zenei kapcsolat az az ő titkuk és az is marad. A Brodszky Miklóssal kötött szerződés nem lehet jelentős,azaz hosszabb idejű, ezt még kutatni lehet, kettőjük közös munkáit nyomtatott kottafüzetek őrzik. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/E-_und_U-Musik#E-Musik;"Ernste Musik, Unterhaltungsmusik"[/url]
Kemény Egon atyai jó barátja volt Bécsben Kálmán Imre, amint korábban a Franz Schmidt fórumban már említettem. A 20-as életéveiben járó Kemény Egon zeneszerzőt a bécsi Akadémia elvégzése után Kálmán Imre irányította - elsősorban az akkori nehéz bécsi megélhetés miatt - a könnyű zene (Unterhaltungsmusik) felé. A fiatal zeneszerző így aratta első sikereit táncslágereivel most már Budapesten, szalonzenekaroknak írt rövid zeneműveket. Hogy volt-e kettejük között zenei kapcsolat az az ő titkuk és az is marad. A Brodszky Miklóssal kötött szerződés nem lehet jelentős,azaz hosszabb idejű, ezt még kutatni lehet, kettőjük közös munkáit nyomtatott kottafüzetek őrzik. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/E-_und_U-Musik#E-Musik;"Ernste Musik, Unterhaltungsmusik"[/url]
2772 Búbánat 2016-08-26 23:15:41 [Válasz erre: 2771 smaragd 2016-08-26 20:23:53]
A teljes szöveg a Pesti Napló cikke.
A teljes szöveg a Pesti Napló cikke.
2771 smaragd 2016-08-26 20:23:53 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Szeretném megkérdezni, hogy ez a szöveg idézet-e a lapból, vagy részben saját fogalmazás? "...szolgálatába szegődjék" nem fedi a valóságot, Kemény Egont ugyanis mindig felkérték egy munkára, zenedarab írására, vagy hangszerelésére.
Szeretném megkérdezni, hogy ez a szöveg idézet-e a lapból, vagy részben saját fogalmazás? "...szolgálatába szegődjék" nem fedi a valóságot, Kemény Egont ugyanis mindig felkérték egy munkára, zenedarab írására, vagy hangszerelésére.
2770 Haandel 2016-08-26 18:59:47 [Válasz erre: 2769 Haandel 2016-08-26 18:45:08]
Mármint a ''Várvédô gálának''…
Mármint a ''Várvédô gálának''…
2769 Haandel 2016-08-26 18:45:08 [Válasz erre: 2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40]
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja! Nagyobb volt a tánca, mint a hangja! (;-)
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja! Nagyobb volt a tánca, mint a hangja! (;-)
2768 Búbánat 2016-08-26 17:34:53 [Válasz erre: 2755 zenebaratmonika 2016-08-21 14:31:49]
A hivatkozott linket (Ábrahám Pál: Viktória) már nem lehet megnyitni: "Ez a videó már nem érhető el, mert a kapcsolódó YouTube-fiókot megszüntették.' - írják.
A hivatkozott linket (Ábrahám Pál: Viktória) már nem lehet megnyitni: "Ez a videó már nem érhető el, mert a kapcsolódó YouTube-fiókot megszüntették.' - írják.
2767 smaragd 2016-08-26 17:07:39 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Érdemes lenne összeírni, hány zeneszerző műve lett sikeres Kemény Egon hangszerelői tehetsége révén...is. Ugyanez vonatkozik a korabeli magyar filmekre is, ahol gyakran zenei vezető volt, de a neve nem került fel a szerzői listára. Ez érdekes cikk, majd utánanézek, részben ismerem a valós tartalmát. Aki ma Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző saját kompozícióját szeretné meghallgatni, Nagy Ibolya műsorát bekapcsolva megteheti: Dankó Rádió 18:49:55 Kemény Egon: "Krisztina kisasszony" - nyitány
Érdemes lenne összeírni, hány zeneszerző műve lett sikeres Kemény Egon hangszerelői tehetsége révén...is. Ugyanez vonatkozik a korabeli magyar filmekre is, ahol gyakran zenei vezető volt, de a neve nem került fel a szerzői listára. Ez érdekes cikk, majd utánanézek, részben ismerem a valós tartalmát. Aki ma Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző saját kompozícióját szeretné meghallgatni, Nagy Ibolya műsorát bekapcsolva megteheti: Dankó Rádió 18:49:55 Kemény Egon: "Krisztina kisasszony" - nyitány
2766 Búbánat 2016-08-26 16:43:09 [Válasz erre: 2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42]
Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást: Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám „Kikelet ucca 3.” A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje Bemutató: szombat, április 27. A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovils Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást: Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám „Kikelet ucca 3.” A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje Bemutató: szombat, április 27. A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovils Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50 [Válasz erre: 2718 zenebaratmonika 2016-08-18 22:25:37]
Találtam egy cikket a Pesti Napló 1934. április 19. számában (87.) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezon elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon ott hagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hogy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás című operettjének előkészítő munkálataiban.
Találtam egy cikket a Pesti Napló 1934. április 19. számában (87.) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezon elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon ott hagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hogy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás című operettjének előkészítő munkálataiban.
2764 Búbánat 2016-08-26 16:34:42 [Válasz erre: 2760 zenebaratmonika 2016-08-22 21:50:20]
Lásd a Lehár-topicban a 137. és 138. sorszám alatti bejegyzéseimet.
Lásd a Lehár-topicban a 137. és 138. sorszám alatti bejegyzéseimet.
2763 Búbánat 2016-08-26 16:27:49 [Válasz erre: 2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40]
Köszönöm a beszámolót! Ami a tavalyi év 'Csárdáskirálynő 100"-at illeti, idén is még van belőle "100" - 1916-ban mutatták be Magyarországon... A Budavári Palotakoncertet a televízió két részben sugározta. A második részből nekem is az Offenbach-blokk tetszett. Az első adásnapon látott koncertközvetítés felvételéről mindenképpen kiemelem Franz von Suppé A szép Galathea című operettjéből elhangzott "Bordal"-t Lukács Anitával és a kórussal - szenzációs előadásuk volt! Igazi "ütős" betétszám volt ez a jelenet - kimagaslott az összes közül. Valóban, ahogy Lukács alakítását és hangját jellemezted: a fiatal Lehoczky Évát juttatta nekem is az eszembe.
Köszönöm a beszámolót! Ami a tavalyi év 'Csárdáskirálynő 100"-at illeti, idén is még van belőle "100" - 1916-ban mutatták be Magyarországon... A Budavári Palotakoncertet a televízió két részben sugározta. A második részből nekem is az Offenbach-blokk tetszett. Az első adásnapon látott koncertközvetítés felvételéről mindenképpen kiemelem Franz von Suppé A szép Galathea című operettjéből elhangzott "Bordal"-t Lukács Anitával és a kórussal - szenzációs előadásuk volt! Igazi "ütős" betétszám volt ez a jelenet - kimagaslott az összes közül. Valóban, ahogy Lukács alakítását és hangját jellemezted: a fiatal Lehoczky Évát juttatta nekem is az eszembe.
2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40
Augusztus 20-a ünnepének fényét emelendő, az idei Budavári Palotakoncertet is ehhez az ünnephez igazítva sugározta felvételről a köztévé, két részletben. Szulák Andrea és konferálásnak álcázott oktató-nevelő felolvasásai, "operettleckéi" idén se marad(hat)tak el, viszont ezúttal nem énekelt. 2016-ban nem lévén kiemelkedő operett-évforduló -tavaly Csárdáskirálynő'100 volt-, a műsor szerkesztése (Kero azaz Kerényi Miklós Gábor munkája) jelentős részben ismeretlen vagy másod-/harmadvonalbeli osztrák szerzőkre valamint az Operettszínház múlt évadbeli új produkciójára, Kálmán Imre A chicagói hercegnő című dzsesszoperettjére koncentrált, utóbbival érthető (?) és ingyenes tévés promóciót biztosítva az egykor méltán elfeledett és most a Nagymező utcában méltatlanul -de legalább jó színvonalon- feltámasztott darabnak. (Bővebb véleményemet ld 2643 itt.) Az idei "Budavári" mélypontja talán a teljesen ismeretlen no-name szerző dalocskája volt, amit mint a műsorközlőtől megtudhattuk, az Operettszínházat trieszti turnéra meghívó (olasz? osztrák?) intendáns "adott elő"...mi tagadás, felléptetése elég "gáz" ötlet volt, még ha bizonyos szempontból érthető (?) is. Úgy gondolom, mindehhez további kommentár n e m szükséges. Voltak azért üde és üdítő pillanatai is a viharos szélben és viharos sikerrel lezajlott est(é)nek. N e m feltétlenül...khm.. enyhén túlsúlyos egykori csúcsszubrettünk újbóli szereplésére gondolnék. Amúgy reméljük, 100. születésnapját is jó egészségben és a világot jelentő deszkákon ünnepli majd, népes rajongótáborával és az őt emelgető naná hogy egyre számosabb statisztával egyetemben. Egy másik "elmaradhatatlan" közreműködő, egykor sikeres operai lírai szopránunk -ha nem is súlyban vagy külsejében, inkább életkorban- bizony kinőtt már az ifjonti operettprimadonna szerepkörből. Számomra az igazi -bár nem váratlan- szenzáció Lukács Anita volt, operai színvonalú hangja Lehoczky Évá(é)ra emlékeztetett, aki egykoron sikeres operettprimadonnából lett kiváló operai koloratúrszoprán. Bordás Barbarát már A chicagói hercegnőben felfedeztem (ld ott), most ismét meggyőzőtt: az első vonalban a helye. Fischl Mónika is áramvonalasabbnak tűnt korábbi önmagánál, éneke (utolsó nótája magas záróhangját leszámítva) szépen szólt. A férfi előadók közül hiányoltam a tavaly jól domborító Balczó Pétert és Kerényi Miklós Mátét sem pótolta idén igazán nívós művész a táncoskomikus szerepkörben. Boncsér Gergely tavaly jobban tetszett és Vadász Zsolt is volt már jobb...talán a szélvihar sem tett jót produkcióiknak. Maradéktalanul a záró Offenbach-blokknak örültem. Az operett francia királya egy csokorra való számmal -benne persze az elmaradhatatlan kánkánnal- megint megmutatta: volt és van élet a pesti (és bécsi) operetten kívül is.
Augusztus 20-a ünnepének fényét emelendő, az idei Budavári Palotakoncertet is ehhez az ünnephez igazítva sugározta felvételről a köztévé, két részletben. Szulák Andrea és konferálásnak álcázott oktató-nevelő felolvasásai, "operettleckéi" idén se marad(hat)tak el, viszont ezúttal nem énekelt. 2016-ban nem lévén kiemelkedő operett-évforduló -tavaly Csárdáskirálynő'100 volt-, a műsor szerkesztése (Kero azaz Kerényi Miklós Gábor munkája) jelentős részben ismeretlen vagy másod-/harmadvonalbeli osztrák szerzőkre valamint az Operettszínház múlt évadbeli új produkciójára, Kálmán Imre A chicagói hercegnő című dzsesszoperettjére koncentrált, utóbbival érthető (?) és ingyenes tévés promóciót biztosítva az egykor méltán elfeledett és most a Nagymező utcában méltatlanul -de legalább jó színvonalon- feltámasztott darabnak. (Bővebb véleményemet ld 2643 itt.) Az idei "Budavári" mélypontja talán a teljesen ismeretlen no-name szerző dalocskája volt, amit mint a műsorközlőtől megtudhattuk, az Operettszínházat trieszti turnéra meghívó (olasz? osztrák?) intendáns "adott elő"...mi tagadás, felléptetése elég "gáz" ötlet volt, még ha bizonyos szempontból érthető (?) is. Úgy gondolom, mindehhez további kommentár n e m szükséges. Voltak azért üde és üdítő pillanatai is a viharos szélben és viharos sikerrel lezajlott est(é)nek. N e m feltétlenül...khm.. enyhén túlsúlyos egykori csúcsszubrettünk újbóli szereplésére gondolnék. Amúgy reméljük, 100. születésnapját is jó egészségben és a világot jelentő deszkákon ünnepli majd, népes rajongótáborával és az őt emelgető naná hogy egyre számosabb statisztával egyetemben. Egy másik "elmaradhatatlan" közreműködő, egykor sikeres operai lírai szopránunk -ha nem is súlyban vagy külsejében, inkább életkorban- bizony kinőtt már az ifjonti operettprimadonna szerepkörből. Számomra az igazi -bár nem váratlan- szenzáció Lukács Anita volt, operai színvonalú hangja Lehoczky Évá(é)ra emlékeztetett, aki egykoron sikeres operettprimadonnából lett kiváló operai koloratúrszoprán. Bordás Barbarát már A chicagói hercegnőben felfedeztem (ld ott), most ismét meggyőzőtt: az első vonalban a helye. Fischl Mónika is áramvonalasabbnak tűnt korábbi önmagánál, éneke (utolsó nótája magas záróhangját leszámítva) szépen szólt. A férfi előadók közül hiányoltam a tavaly jól domborító Balczó Pétert és Kerényi Miklós Mátét sem pótolta idén igazán nívós művész a táncoskomikus szerepkörben. Boncsér Gergely tavaly jobban tetszett és Vadász Zsolt is volt már jobb...talán a szélvihar sem tett jót produkcióiknak. Maradéktalanul a záró Offenbach-blokknak örültem. Az operett francia királya egy csokorra való számmal -benne persze az elmaradhatatlan kánkánnal- megint megmutatta: volt és van élet a pesti (és bécsi) operetten kívül is.
2761 zenebaratmonika 2016-08-22 22:05:47
Ja gáláról jut eszembe, jövőre ha már muszáj külföldet bemutatnunk, mint azt a palotakoncerten tették, ahol hát a meghirdetett műsor helyett az aktuális operettszínházi műsor pár darabja mellett végig külföldi szerzőket adtak, hát javasoljuk az olasz és a görög operett nagy alkotásait.... hát mégis hisz most volt itt osztrák, francia, német, lengyel és egy ismeretlen nemzetiségű szerző is, de az előbbi két ország még kimaradt a felsorolásból, sőt jöhet a spanyol, amerikai és angol is....
Ja gáláról jut eszembe, jövőre ha már muszáj külföldet bemutatnunk, mint azt a palotakoncerten tették, ahol hát a meghirdetett műsor helyett az aktuális operettszínházi műsor pár darabja mellett végig külföldi szerzőket adtak, hát javasoljuk az olasz és a görög operett nagy alkotásait.... hát mégis hisz most volt itt osztrák, francia, német, lengyel és egy ismeretlen nemzetiségű szerző is, de az előbbi két ország még kimaradt a felsorolásból, sőt jöhet a spanyol, amerikai és angol is....
2760 zenebaratmonika 2016-08-22 21:50:20 [Válasz erre: 2758 Haandel 2016-08-22 17:53:10]
Hát ja, az a vicc, hogy én jártam Bad Ishl-ben a villája előtt és hát csoporttal, szóval nem tudtam bejutni, mert csak kívülről megnézés szerepelt a programban, de a táblát megnéztem a kerítésen, és hát egy büdös szóval nem említették, hogy magyar zeneszerző lett volna. Igazából a Lehár fesztivál is abban a városban szokott lenni, szóval a sógorok is magukénak tudják Lehárt, sőt szerintem nagyobb a tisztelet részére, mint nálunk, sokkal több darabja megy Ausztriában.
Hát ja, az a vicc, hogy én jártam Bad Ishl-ben a villája előtt és hát csoporttal, szóval nem tudtam bejutni, mert csak kívülről megnézés szerepelt a programban, de a táblát megnéztem a kerítésen, és hát egy büdös szóval nem említették, hogy magyar zeneszerző lett volna. Igazából a Lehár fesztivál is abban a városban szokott lenni, szóval a sógorok is magukénak tudják Lehárt, sőt szerintem nagyobb a tisztelet részére, mint nálunk, sokkal több darabja megy Ausztriában.
2758 Haandel 2016-08-22 17:53:10 [Válasz erre: 2757 zenebaratmonika 2016-08-22 15:56:41]
’’... mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....’’ Nem is csoda! Mert, szerintem is, nem olyan egyszerű ez a kérdés, mint elsőre tűnik...
’’... mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....’’ Nem is csoda! Mert, szerintem is, nem olyan egyszerű ez a kérdés, mint elsőre tűnik...
2757 zenebaratmonika 2016-08-22 15:56:41
https://www.youtube.com/watch?v=PCyttCQHPUE Tulajdonképpen itt fenn van egészében ez a darabja is. Úgy nézem, hogy azért ott náluk mostanában is játszák operettjeit Carlo Lombardónak. Különben Torinóban műsoron volt nemrégiben a Víg özvegy, a Bál a Savoyban és a Csárdáskirálynő is, csak hogy a magyar darabokat említsem. Mindenesetre az operett emellett Svájcban is él, Hollandiában is. Volt egy holland barátnőm, ő pl. Lehár Luxemburg gfrófját énekelte, mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....
https://www.youtube.com/watch?v=PCyttCQHPUE Tulajdonképpen itt fenn van egészében ez a darabja is. Úgy nézem, hogy azért ott náluk mostanában is játszák operettjeit Carlo Lombardónak. Különben Torinóban műsoron volt nemrégiben a Víg özvegy, a Bál a Savoyban és a Csárdáskirálynő is, csak hogy a magyar darabokat említsem. Mindenesetre az operett emellett Svájcban is él, Hollandiában is. Volt egy holland barátnőm, ő pl. Lehár Luxemburg gfrófját énekelte, mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....
2756 zenebaratmonika 2016-08-22 15:48:49
Ha már szóba került az olasz operett, a legnagyobb alakja: Carlo Lombardo A performance of Il paese dei campanelli Carlo Lombardo dei Baroni Lombardo di San Chirico (Naples, 28 November 1869 - Milan, 19 December 1959) known also under the composer-pseudonyms Léon Bard, Leo Bard, Leblanc and M. Fernandez, was an Italian operetta impresario, comedian, librettist, publisher and "composer" of pasticcio productions of other composers' music. He is regarded in Italy as the father of the late 19th and early 20th Century revival in Italian operetta.[1][2] He was responsible, in a somewhat debatable manner, for getting Pietro Mascagni to write the operetta Sì.[3][4][5] His brother was Costantino Lombardo, Italian conductor and composer.[6] His publishing house, Lombardo Editore, continues to publish sheet music for operettas. Operettas and Pasticcios: La duchessa del Bal Tabarin, 1917; Madama di Tebe, libretto and music by Lombardo, Milan, 7 March 1918; Sì, musiche di Pietro Mascagni, Rome, Teatro Quirino, 13 Dec 1919; Il re di Chez-Maxim, music it:Mario Pasquale Costa, 1919 La danza delle libellule, music by Franz Lehár and Carlo Lombardo, Milan 3 May 1922; it:Scugnizza, music Mario Pasquale Costa, Turin, 16 Dec 1922 it:Il paese dei campanelli, music Virgilio Ranzato and Carlo Lombardo, Milan, Teatro Lirico (Milan), 23 Nov 1923 it:Cin Ci Là Milan, 18 Dec 1925 La casa innamorata, libretto Renato Simoni 1929
Ha már szóba került az olasz operett, a legnagyobb alakja: Carlo Lombardo A performance of Il paese dei campanelli Carlo Lombardo dei Baroni Lombardo di San Chirico (Naples, 28 November 1869 - Milan, 19 December 1959) known also under the composer-pseudonyms Léon Bard, Leo Bard, Leblanc and M. Fernandez, was an Italian operetta impresario, comedian, librettist, publisher and "composer" of pasticcio productions of other composers' music. He is regarded in Italy as the father of the late 19th and early 20th Century revival in Italian operetta.[1][2] He was responsible, in a somewhat debatable manner, for getting Pietro Mascagni to write the operetta Sì.[3][4][5] His brother was Costantino Lombardo, Italian conductor and composer.[6] His publishing house, Lombardo Editore, continues to publish sheet music for operettas. Operettas and Pasticcios: La duchessa del Bal Tabarin, 1917; Madama di Tebe, libretto and music by Lombardo, Milan, 7 March 1918; Sì, musiche di Pietro Mascagni, Rome, Teatro Quirino, 13 Dec 1919; Il re di Chez-Maxim, music it:Mario Pasquale Costa, 1919 La danza delle libellule, music by Franz Lehár and Carlo Lombardo, Milan 3 May 1922; it:Scugnizza, music Mario Pasquale Costa, Turin, 16 Dec 1922 it:Il paese dei campanelli, music Virgilio Ranzato and Carlo Lombardo, Milan, Teatro Lirico (Milan), 23 Nov 1923 it:Cin Ci Là Milan, 18 Dec 1925 La casa innamorata, libretto Renato Simoni 1929
2755 zenebaratmonika 2016-08-21 14:31:49
https://www.youtube.com/watch?v=HklD3HaOHiA Remélem működik nektek a link, ítt lenne Mörbisch-ből Ábrahám Viktória c. operettje teljes előadása, ami 2016. aug 20-ig tartott, gondolom most már linkelhető.
https://www.youtube.com/watch?v=HklD3HaOHiA Remélem működik nektek a link, ítt lenne Mörbisch-ből Ábrahám Viktória c. operettje teljes előadása, ami 2016. aug 20-ig tartott, gondolom most már linkelhető.
2754 zenebaratmonika 2016-08-20 17:58:19
Úgy nézem, hogy a görög operaház azért folyamatosan tart fent műsorán egy egy görög operettet. Peller Károly is mondta, hogy kint jártakor mutatta operett cd-jét és vásárolták, sőt hallgatták is a boltosok: https://www.youtube.com/watch?v=lVEuRf1oyzs https://www.youtube.com/watch?v=-Q9LqC3Xi5E
Úgy nézem, hogy a görög operaház azért folyamatosan tart fent műsorán egy egy görög operettet. Peller Károly is mondta, hogy kint jártakor mutatta operett cd-jét és vásárolták, sőt hallgatták is a boltosok: https://www.youtube.com/watch?v=lVEuRf1oyzs https://www.youtube.com/watch?v=-Q9LqC3Xi5E
2753 zenebaratmonika 2016-08-20 13:07:52 [Válasz erre: 2752 Búbánat 2016-08-20 10:16:33]
Robert Stolz, Offenbach, Suppé művei is műsoron lesznek, viszont a képek alapján úgy néztem, hogy sem Ábrahám Páltól, sem Fényes Szabolcstól sem Zerkovitz Bélától nem lesz egy dal sem, ami fura, mert akkor minek hirdették meg előre. Persze várjuk meg a műsor végét.
Robert Stolz, Offenbach, Suppé művei is műsoron lesznek, viszont a képek alapján úgy néztem, hogy sem Ábrahám Páltól, sem Fényes Szabolcstól sem Zerkovitz Bélától nem lesz egy dal sem, ami fura, mert akkor minek hirdették meg előre. Persze várjuk meg a műsor végét.
2752 Búbánat 2016-08-20 10:16:33
Ma este láthatjuk a Duna TV-ben 21.35 – 22.35 Budavári Palotakoncert 2/1. A Budavári Palota Oroszlános udvara idén negyedik alkalommal adott otthont az operett ünnepének. Ismét felcsendültek a közkedvelt és népszerű operettmelódiák a Budapesti Operettszínház művészeinek tolmácsolásában. Az idei est a Várvédő gála nevet kapta. Szerepet kaptak a katonák és huszárok is, "mindez azt sugallja, hogy az operett rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, a harcra is készen áll a közönség meghódításáért." [url] http://palotakoncert.hu/palotakoncert-2016/; Budavári Palotakoncert – Operett Gála 2016. augusztus 5-én és 6-án a Budai Vár Oroszlános Udvarában. [/url] Rendezte: Lukin Ágnes Producer: • Nacsa Olivér • Vadász Dániel Műsorvezető: Szulák Andrea A II. részt holnap este sugározza a Duna TV, 21.05 és 22.05 között. A programban a legnevesebb operett szerzők, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Zerkovitz Béla, legismertebb művei szólalnak meg mint például a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Mária főhadnagy, Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, Denevér, Giuditta, Luxemburg grófja, Mágnás Miska, Csókos asszony, Ördögölő Józsiás. Olyan ismert és kedvelt dalok csendültek fel többek közt, mint a Toborzó A cigánybáróból, Gyerünk tubicám a Luxemburg grófjából, A francia királylány dala a János vitézből vagy az Én és a kisöcsém Eisemann Mihálytól. A gálaesten fellépett Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Szulák Andrea.
Ma este láthatjuk a Duna TV-ben 21.35 – 22.35 Budavári Palotakoncert 2/1. A Budavári Palota Oroszlános udvara idén negyedik alkalommal adott otthont az operett ünnepének. Ismét felcsendültek a közkedvelt és népszerű operettmelódiák a Budapesti Operettszínház művészeinek tolmácsolásában. Az idei est a Várvédő gála nevet kapta. Szerepet kaptak a katonák és huszárok is, "mindez azt sugallja, hogy az operett rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, a harcra is készen áll a közönség meghódításáért." [url] http://palotakoncert.hu/palotakoncert-2016/; Budavári Palotakoncert – Operett Gála 2016. augusztus 5-én és 6-án a Budai Vár Oroszlános Udvarában. [/url] Rendezte: Lukin Ágnes Producer: • Nacsa Olivér • Vadász Dániel Műsorvezető: Szulák Andrea A II. részt holnap este sugározza a Duna TV, 21.05 és 22.05 között. A programban a legnevesebb operett szerzők, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Zerkovitz Béla, legismertebb művei szólalnak meg mint például a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Mária főhadnagy, Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, Denevér, Giuditta, Luxemburg grófja, Mágnás Miska, Csókos asszony, Ördögölő Józsiás. Olyan ismert és kedvelt dalok csendültek fel többek közt, mint a Toborzó A cigánybáróból, Gyerünk tubicám a Luxemburg grófjából, A francia királylány dala a János vitézből vagy az Én és a kisöcsém Eisemann Mihálytól. A gálaesten fellépett Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Szulák Andrea.
2751 Búbánat 2016-08-20 08:49:00 [Válasz erre: 2750 IVA 2016-08-20 01:07:06]
Igaz, mert 2015 szeptemberében mutatták be a darabot.
Igaz, mert 2015 szeptemberében mutatták be a darabot.
2750 IVA 2016-08-20 01:07:06 [Válasz erre: 2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12]
Rossz emlék, de azért pontosítalak: még csak egy éve lesz, hogy bemutatták a West Side Storyt az Erkelben.
Rossz emlék, de azért pontosítalak: még csak egy éve lesz, hogy bemutatták a West Side Storyt az Erkelben.
2749 zenebaratmonika 2016-08-20 00:34:30 [Válasz erre: 2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12]
Szerintem rettenetesen el lett szúrva a West Side Stroy előadás, szóval elöl táncoltak, hátul énekeltek kihangosítva. Logikátlan volt az egész, rossz ötlet. Ráadásul a tánc is gyenge volt. Apukám is járt úgy, akinek nem jó a füle, hogy semmit se hallott az operaelőadás szövegéből és az angol feliratról fordította magyarra. Persze ez rontja az élvezhetőséget. A szabadtéri előadásokat ezért nem is részesítem előnyben, mert ott mégjobban elvész a hang. Jó nyilván egy koncert az ok szabadtéren, ott megy a hangerő, de egy színházi előadás az nem élvezhető.
Szerintem rettenetesen el lett szúrva a West Side Stroy előadás, szóval elöl táncoltak, hátul énekeltek kihangosítva. Logikátlan volt az egész, rossz ötlet. Ráadásul a tánc is gyenge volt. Apukám is járt úgy, akinek nem jó a füle, hogy semmit se hallott az operaelőadás szövegéből és az angol feliratról fordította magyarra. Persze ez rontja az élvezhetőséget. A szabadtéri előadásokat ezért nem is részesítem előnyben, mert ott mégjobban elvész a hang. Jó nyilván egy koncert az ok szabadtéren, ott megy a hangerő, de egy színházi előadás az nem élvezhető.
2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12 [Válasz erre: 2747 zenebaratmonika 2016-08-19 23:24:52]
Ha már szóba hoztad az Erkel Színházat és ott a két éve bemutatott West Side Story musicalt, hadd idézzek a Magyar Nemzet kritikusának bírálatából két véleményt: „… Kezdjük mindjárt a prózával, ahol rögtön elbuknak a nagy énekesek, hiszen más énekelni, és más természetes hangon beszélni. A mesterkéltség és a gyakorlatlanság hatotta át a prózai részeket, amelyeknek az sem tett jót, hogy a két nyelv közötti váltás óhatatlanul rendre megtörte a cselekmény ívét. Angolul pedig illene jó kiejtéssel énekelni, ez egy muzikelénekesnek természetes, az operalibrettók nyelve azonban általában nem az angol, ez is erőteljesen hallatszott.” „Ott van például a mikroportügy is. Azok az énekesek, akik számtalan alkalommal beéneklik az egyébként jó akusztikájú teret, most hangosítással énekeltek, valószínűleg a prózák miatt, és ez sem tett jót a hangzásnak: nem sikerült még megközelíteni sem azt az arányt zenekar és énekhang között, ami máskor természetes az első pillanattól kezdve, és ez nem az énekeseken vagy a zenészeken múlt, hanem szimplán a technikán.” Az Operettszínházban, sajnos, ugyanez a helyzet, mikroporttal vagy anélkül, csapnivaló a hangzás – akárhol ül az ember a nézőtéren; muszáj olykor az idegen nyelvű feliratot böngészni (ha érti az ember). Ez meg azzal a zavarral jár, hogy amíg a tekintetem a magasba téved, lemaradok arról, ami lent a színpadon történik. (Olykor az sem baj…) Ebből az is következik ha alaposan érteni akarom a szöveget, nem elég egyszer megnézni a darabot; de az is előfordulhat, technika ide - akusztika oda, azt még egyszer soha többé nem kívánom látni-hallani - egészen más okokból.
Ha már szóba hoztad az Erkel Színházat és ott a két éve bemutatott West Side Story musicalt, hadd idézzek a Magyar Nemzet kritikusának bírálatából két véleményt: „… Kezdjük mindjárt a prózával, ahol rögtön elbuknak a nagy énekesek, hiszen más énekelni, és más természetes hangon beszélni. A mesterkéltség és a gyakorlatlanság hatotta át a prózai részeket, amelyeknek az sem tett jót, hogy a két nyelv közötti váltás óhatatlanul rendre megtörte a cselekmény ívét. Angolul pedig illene jó kiejtéssel énekelni, ez egy muzikelénekesnek természetes, az operalibrettók nyelve azonban általában nem az angol, ez is erőteljesen hallatszott.” „Ott van például a mikroportügy is. Azok az énekesek, akik számtalan alkalommal beéneklik az egyébként jó akusztikájú teret, most hangosítással énekeltek, valószínűleg a prózák miatt, és ez sem tett jót a hangzásnak: nem sikerült még megközelíteni sem azt az arányt zenekar és énekhang között, ami máskor természetes az első pillanattól kezdve, és ez nem az énekeseken vagy a zenészeken múlt, hanem szimplán a technikán.” Az Operettszínházban, sajnos, ugyanez a helyzet, mikroporttal vagy anélkül, csapnivaló a hangzás – akárhol ül az ember a nézőtéren; muszáj olykor az idegen nyelvű feliratot böngészni (ha érti az ember). Ez meg azzal a zavarral jár, hogy amíg a tekintetem a magasba téved, lemaradok arról, ami lent a színpadon történik. (Olykor az sem baj…) Ebből az is következik ha alaposan érteni akarom a szöveget, nem elég egyszer megnézni a darabot; de az is előfordulhat, technika ide - akusztika oda, azt még egyszer soha többé nem kívánom látni-hallani - egészen más okokból.
2747 zenebaratmonika 2016-08-19 23:24:52 [Válasz erre: 2746 Búbánat 2016-08-19 22:32:07]
Én az Erkel Színházra mondanám méginkább ezt, emlékszem gyerekkoromban sokat jártam oda, és ha hátra szólt a bérletem nem lehetett se látni se hallani az előadásokat. Nemrégiben megnéztem a West Side Storyt és hát próbáltam előre venni jegyet, most át lett építve, Miklósa Erikát jól lehetett hallani, de kérdés milyen volt hátul, mert az mindig is egy rossz akusztikájú hely volt.
Én az Erkel Színházra mondanám méginkább ezt, emlékszem gyerekkoromban sokat jártam oda, és ha hátra szólt a bérletem nem lehetett se látni se hallani az előadásokat. Nemrégiben megnéztem a West Side Storyt és hát próbáltam előre venni jegyet, most át lett építve, Miklósa Erikát jól lehetett hallani, de kérdés milyen volt hátul, mert az mindig is egy rossz akusztikájú hely volt.
2746 Búbánat 2016-08-19 22:32:07 [Válasz erre: 2740 zenebaratmonika 2016-08-19 17:06:30]
Olykor hasznos a feliratozás: iszonyú rossz az akusztika a Budapesti Operettszínházban - mióta átépítették (felújították) a Nagymező utcai teátrumot. Ennek már sok-sok esztendeje. Erre nyomatékosan célzott Szabó P. Szilveszter is, az Operettszínház művésze, a Dankó Rádió mai, beszélgetős operettadásában; úgy fogalmazott a színpadon van három "holt tér" - aki ott áll és beszél, annak a szavát sem lehet érteni a nézőtéren helyet foglalóknak.
Olykor hasznos a feliratozás: iszonyú rossz az akusztika a Budapesti Operettszínházban - mióta átépítették (felújították) a Nagymező utcai teátrumot. Ennek már sok-sok esztendeje. Erre nyomatékosan célzott Szabó P. Szilveszter is, az Operettszínház művésze, a Dankó Rádió mai, beszélgetős operettadásában; úgy fogalmazott a színpadon van három "holt tér" - aki ott áll és beszél, annak a szavát sem lehet érteni a nézőtéren helyet foglalóknak.
2745 zenebaratmonika 2016-08-19 19:43:45 [Válasz erre: 2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41]
https://www.youtube.com/watch?v=SsUwTM4QkFc Rudolf Schock "Blume von Hawaii" Die Blume von Hawaii he was a fantastic singer.
https://www.youtube.com/watch?v=SsUwTM4QkFc Rudolf Schock "Blume von Hawaii" Die Blume von Hawaii he was a fantastic singer.
2744 zenebaratmonika 2016-08-19 19:20:04 [Válasz erre: 2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41]
Thanks, this is my favorit Emmerich Kalman melody. I saw the Cirkuszhercegno two years ago.
Thanks, this is my favorit Emmerich Kalman melody. I saw the Cirkuszhercegno two years ago.
2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41 [Válasz erre: 2721 ladislav kozlok 2016-08-19 08:45:43]
Genle remindEr, liebe zenebaratmonika: [url]http://www.simonkeenlyside.info/index.php/recordings/cd-dvd-info-reviews/my-heart-alonedein-ist-mein-ganzes-herz-cd-2007/text-and-translation-for-track-13-wieder-hinaus-ins-strahlende-licht-from-die-zirkusprinzessen-by-kalman/;’’Zeig’ deine Kunst’’[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=cwGwQeUddac;’’Wenn du versagst, lacht man dich aus!’’ [/url] (;-)
Genle remindEr, liebe zenebaratmonika: [url]http://www.simonkeenlyside.info/index.php/recordings/cd-dvd-info-reviews/my-heart-alonedein-ist-mein-ganzes-herz-cd-2007/text-and-translation-for-track-13-wieder-hinaus-ins-strahlende-licht-from-die-zirkusprinzessen-by-kalman/;’’Zeig’ deine Kunst’’[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=cwGwQeUddac;’’Wenn du versagst, lacht man dich aus!’’ [/url] (;-)
2742 Búbánat 2016-08-19 17:58:50 [Válasz erre: 2739 zenebaratmonika 2016-08-19 17:02:55]
Nagyszerű, lehet itt is "szemezgetnünk"... És még nem is beszéltünk a spanyol operettről: zarzuela - ami spanyol honban valamiféle átmenet (keverék) az opera, az operett, a daljáték között...
Nagyszerű, lehet itt is "szemezgetnünk"... És még nem is beszéltünk a spanyol operettről: zarzuela - ami spanyol honban valamiféle átmenet (keverék) az opera, az operett, a daljáték között...
2741 Búbánat 2016-08-19 17:09:20 [Válasz erre: 2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45]
Remek! Be is teszem ide a linket: [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Victor_Herbert; Victor August Herbert [/url] (February 1, 1859 – May 26, 1924) was an Irish-born, German-raised Americancomposer, cellist andconductor. Romberg szerzeményei jobban ismertek nálunk...
Remek! Be is teszem ide a linket: [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Victor_Herbert; Victor August Herbert [/url] (February 1, 1859 – May 26, 1924) was an Irish-born, German-raised Americancomposer, cellist andconductor. Romberg szerzeményei jobban ismertek nálunk...
2740 zenebaratmonika 2016-08-19 17:06:30 [Válasz erre: 2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45]
Ezért is volt furcsa, hogy az operettszínház megváltoztatta a felirat nyelvét, és újabban az operetteket is angolul feliratozza a német helyett. Ez szerintem nem volt jó ötlet, mert a külföldi célközönség inkább osztrákokból és németekből szokott állni.
Ezért is volt furcsa, hogy az operettszínház megváltoztatta a felirat nyelvét, és újabban az operetteket is angolul feliratozza a német helyett. Ez szerintem nem volt jó ötlet, mert a külföldi célközönség inkább osztrákokból és németekből szokott állni.
2739 zenebaratmonika 2016-08-19 17:02:55
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operetta_composers Egy kis segítség, itt rengeteg ismeretlen név olvasható a magyarok mellett. Persze ebből is látszik hogy az operett akár a musical nemzetközi műfaj.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operetta_composers Egy kis segítség, itt rengeteg ismeretlen név olvasható a magyarok mellett. Persze ebből is látszik hogy az operett akár a musical nemzetközi műfaj.
2738 Búbánat 2016-08-19 16:55:17
Az Operettszínház anno vendégszerepelt egy alkalommal Görögországban (Németh Marikával és Marik Péterrel együtt), majd Olaszországban is fellépett a társulat a Mosoly országával. Olvastam, hogy a siker akkora volt, hogy az itthon betanult helyi nyelveken is elénekeltek egy-két dalt, duettet - a publikum által visszatapsolt ráadásként, melyekért igen hálás volt a közönség. Különben ez a gyakorlat azóta is - máig - töretlen: amikor az Operettszínház együttese külföldön turnézik és egyes darabokkal mondjuk a német nyelvterületre jut ki, már eredeti (német) nyelven éneklik dalszövegüket és beszélnek színpadon; a művészeknek a magyar mellett meg kell tanulni szerepüket azon a nyelven is, amelyre eredetileg íródott a darab - ez már nemzetközi gyakorlat, és elvárás is az operett terén (is) az utazó társulatoktól.
Az Operettszínház anno vendégszerepelt egy alkalommal Görögországban (Németh Marikával és Marik Péterrel együtt), majd Olaszországban is fellépett a társulat a Mosoly országával. Olvastam, hogy a siker akkora volt, hogy az itthon betanult helyi nyelveken is elénekeltek egy-két dalt, duettet - a publikum által visszatapsolt ráadásként, melyekért igen hálás volt a közönség. Különben ez a gyakorlat azóta is - máig - töretlen: amikor az Operettszínház együttese külföldön turnézik és egyes darabokkal mondjuk a német nyelvterületre jut ki, már eredeti (német) nyelven éneklik dalszövegüket és beszélnek színpadon; a művészeknek a magyar mellett meg kell tanulni szerepüket azon a nyelven is, amelyre eredetileg íródott a darab - ez már nemzetközi gyakorlat, és elvárás is az operett terén (is) az utazó társulatoktól.
2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45 [Válasz erre: 2736 Búbánat 2016-08-19 16:27:54]
És még ott van az amerikai operett, mely párhuzamosan fejlődött a musicallal. Ennek egyik legnagyobb alakja szintén magyar, Nagykanizsán született, Sigmund Romberg, magyarul Romberger Zsigmond. Ő minkdét műfajban otthon volt, rengeteg művet alkotott. Az amerikai operett legnagyobb alakja pedig Victor Herbert. Tőlük azért lehet a youtuben találni felvételeket, sőt kint időnként napjainkban is műsorra kerülnek. https://www.youtube.com/watch?v=FJ8hCkwsGXk https://www.youtube.com/watch?v=QV944gyGdo4 Romberg New Moon c. operettjéből mint láthatjátok film is készült.
És még ott van az amerikai operett, mely párhuzamosan fejlődött a musicallal. Ennek egyik legnagyobb alakja szintén magyar, Nagykanizsán született, Sigmund Romberg, magyarul Romberger Zsigmond. Ő minkdét műfajban otthon volt, rengeteg művet alkotott. Az amerikai operett legnagyobb alakja pedig Victor Herbert. Tőlük azért lehet a youtuben találni felvételeket, sőt kint időnként napjainkban is műsorra kerülnek. https://www.youtube.com/watch?v=FJ8hCkwsGXk https://www.youtube.com/watch?v=QV944gyGdo4 Romberg New Moon c. operettjéből mint láthatjátok film is készült.
2736 Búbánat 2016-08-19 16:27:54 [Válasz erre: 2733 zenebaratmonika 2016-08-19 16:15:17]
Igen, Bizet is írt operettet - a francia szerzőknél kellett volna hoznom: - Marlborough háborúba megy (Marlborough s’en va-t-en guerre) (1867), szövegkönyvét írta Paul Siraudin és William Busnach (csak az első felvonás volt Bizet műve, a kézirat elveszett) - Sol-si-ré-pif-pan (1872), szövegkönyvét írta William Busnach, kézirata elveszett A görög-operettről nem volt ismeretem, jó hogy erre kitérsz.
Igen, Bizet is írt operettet - a francia szerzőknél kellett volna hoznom: - Marlborough háborúba megy (Marlborough s’en va-t-en guerre) (1867), szövegkönyvét írta Paul Siraudin és William Busnach (csak az első felvonás volt Bizet műve, a kézirat elveszett) - Sol-si-ré-pif-pan (1872), szövegkönyvét írta William Busnach, kézirata elveszett A görög-operettről nem volt ismeretem, jó hogy erre kitérsz.
2735 zenebaratmonika 2016-08-19 16:27:36
Itt pedig az egyik leghíresebb olasz operett. Carlo Lombardo and Virgilio Ranzato zenéjére: https://www.youtube.com/watch?v=o6JjbG0gM3o
Itt pedig az egyik leghíresebb olasz operett. Carlo Lombardo and Virgilio Ranzato zenéjére: https://www.youtube.com/watch?v=o6JjbG0gM3o
2734 zenebaratmonika 2016-08-19 16:21:07
Ez a leghíresebb görög operett, én imádom: https://www.youtube.com/watch?v=3vkON_WWKs8 https://www.youtube.com/watch?v=wTN7nwKoSF0 Nagyon jó pörgós zenéje van, picit az olasz operettre emlékeztet. Különben Olaszországban is ismert műfaj az operett, sőt Lehárt, Kálmánt és Ábrahámot ott is ismerik a magyarok közül.
Ez a leghíresebb görög operett, én imádom: https://www.youtube.com/watch?v=3vkON_WWKs8 https://www.youtube.com/watch?v=wTN7nwKoSF0 Nagyon jó pörgós zenéje van, picit az olasz operettre emlékeztet. Különben Olaszországban is ismert műfaj az operett, sőt Lehárt, Kálmánt és Ábrahámot ott is ismerik a magyarok közül.
2733 zenebaratmonika 2016-08-19 16:15:17 [Válasz erre: 2732 Búbánat 2016-08-19 14:36:13]
Hú nagyon szorgalmas vagy, majd átnézem a listát. Állítólab Bizet is írt operettet. Külonben görög operett is van, és nem is rossz: Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens) Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens) Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens) Ezek a szerzők szerepelnek a wikipediában is. Ők a legismertebbek.
Hú nagyon szorgalmas vagy, majd átnézem a listát. Állítólab Bizet is írt operettet. Külonben görög operett is van, és nem is rossz: Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens) Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens) Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens) Ezek a szerzők szerepelnek a wikipediában is. Ők a legismertebbek.
2732 Búbánat 2016-08-19 14:36:13 [Válasz erre: 2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44]
Helyesbítem: "Ugyanakkor a fent említett némely szerző neve számomra semmit nem mond..."
Helyesbítem: "Ugyanakkor a fent említett némely szerző neve számomra semmit nem mond..."
2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44
A felsorolt francia, angol, osztrák, német operettkomponistákon kívül, más nemzetek szerzői is alkotásaikkal valamit hozzátettek az operettirodalom gazdagításához. Így ott van az orosz-szovjet, grúz-szovjet, a román, a horvát és a lengyel operett is. Szovjetunióból: - Vlagyimir Scserbacsov (1889-1952) - Egyetlen operettjét ismerjük-tartjuk számon: „Dohányon vett kapitány” – mely az 1943-ban bemutatott „Tabacsnij kapitan” zenés színjáték magyar színpadra átültetett változata; nálunk a Magyar Színház 1950. január 19-én mutatta be, majd 1973-ban a Fővárosi Operettszínház felújította. - Jurij Szergejevics Miljutyin (1903-1968) - A cirkusz csillagai; Havasi kürt; A nyugtalan boldogság (A Szibériai rapszódia átdolgozása); Juanita csókja; Első szerelem - Isaak Oszipovics Dunajevszkij (1900-1955): Szabad szél; Fehér akácok; Aranyvölgy - Tyihon Hrennyikov (1913-2007): Fehér éjszaka - Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979) - A legszentebb kívánság; Ballada az apáról és fiúról - Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij (1904-1987) – Dalol a tavasz - Matvej Iszákovics Blanter (1903 – 1990) orosz-szovjet zeneszerző, Miljutyin és Dunajevszkij nyomdokain haladva komponálta népszerű zenés darabjait, filmzenéit; a Katyusa c. dal világszerte ismertté tette nevét. Nevezetesebb operettjei: a Fényes csillagok; Az Amúr partján - Viktor Dolidze (1890-1933) – grúz-szovjet zeneszerző: Az elcserélt menyasszony (Keto és Kote, 1919) Romániából: Nicolae Kirculescu (1903-1985) – román zeneszerző: Hegyen-völgyön lakodalom Gheraze Dendrino (1901-1973) – román zeneszerző: Szálljon a dal Horvátországból: Ivan Tijardovics (1895 - 1976) – horvát zeneszerző (A sanghaji kaland; A Chioggiai csetepaté; A kis Floramy) A megnevezett komponisták és hivatkozott operettjeik, daljátékaik részleteit (vagy a teljes művet) a magyar rádió ugyancsak felvette az ötvenes-hatvanas években! Ezekről is írtam az Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban. Lengyelországból: Stanisław Moniuszko (1819-1872) – a híres komponista nemcsak operákat (pl. Halka¸ Kísértetkastély) szerzett, de sok minden más zenei műfajon belül is alkotott, így operetteket is írt! A Wikipédiáról: • Biuraliści 1835 • Nocleg w Apeninachb 1837-39 • Cudowna woda 1840-41 • Karmaniol, czyli Francuzi lubią żartować 1840-1841 • Deał, czyli Nowe Precjoza 1841 • Nowy Don Kichot, czyl Sto szaleństw 1841 • Żółta szlafmyca 1841 • Pobór rekrutów 1842 • Loteria 1842-1843 • Cyganie 1852 • Beata 1870-71 Karol Maciej Szymanowski (1882-1937) - lengyel zeneszerző, zongoraművész. Egyetlen operettje: Lottery for Husbands or Fiancé Numer 69. De még olasz operettek és operettszerzők is vannak! Mario Pasquale Costa, nome d'arte di Pasquale Antonio Cataldo Maria Costa (Taranto, 24 luglio 1858 – Monte Carlo, 27 settembre 1933), è stato un compositore, tenore e pianistaitaliano, autore di canzoni e di operette. Operettjei (Wikipédia): • Il re di Chez Maxim, operetta in 3 atti, libretto di Carlo Lombardo 1919 al Teatro Fossati di Milano • Scugnizza (operetta, 1922) • Mimì Pompon, libretto di Giuseppe Adami (operetta, 1925) al Teatro Lirico di Milano • Capitan Fracassa libretto di Guglielmo Emanuel (1909) al Teatro Alfieri (Torino) • Posillipo, libretto di Ernesto Murolo e Salvatore Di Giacomo (operetta, 1921 al Teatro Eliseo di Roma) • Il Re delle Api (operetta, libretto di Edoardo Marocco, Teatro Lirico di Milano, 11 febbraio 1925) És ne feledkezzünk meg két nagyszerű, ismert olasz operaszerzőről sem, akik egyebek közt operettet is komponáltak: Pietro Mascagni (1863-1945) - a Parasztbecsület mellett egy operettet is letett az asztalra: „Igen” (Sì) (1919) Ruggero (Ruggiero) Leoncavallo (1857- 1919) – a Bajazzók, a Bohémek, a Zaza szerzője írta a következő operetteket (Wikipédia): • La jeunesse de Figaro (1906, USA) • Malbrouck (1910. január 19. Teatro Nazionale, Róma) • La reginetta delle rose (1912. június 24. Teatro Costanzi, Róma) • Are You There? (1913. november 1. Theatre Prince of Wales, London) • La candidata (1915. február 6. Teatro Nazionale, Róma) • Prestami tua moglie (1916. szeptember 2. Casino delle Terme, Montecatini) NB: A cím magyar fordítása = „Add nekem kölcsön a feleséged” • Goffredo Mameli (1916. április 27. Teatro Carlo Felice, Genova) Mj. A Fondazione Leoncavallo inkább operának minősíti a művet, mint operettnek. • A chi la giarrettiera? (1919. október 16. Teatro Adriano, Róma) Magyar fordítás = „Kié ez a harisnyakötő?” • Il primo bacio (1923. április 29. Salone di cura, Montecatini) a szerző halála után lett csak bemutatva • La maschera nuda (1925. június 26. Teatro Politeama, Nápoly)a szerző halála után lett bemutatva Szóval az "operett" mint zenés-színpadi műfaj, sok zeneszerzőt ihletett és termékenyített meg. Ugyanakkor a fent említett szerzők neve számomra semmit nem mond; operettkompozíciójuk közül nagyon sok mára feledésbe merült, nem játsszák és talán hangfelvétel sem készült e darabok zenéjéből. Valószínűleg jogosan...
A felsorolt francia, angol, osztrák, német operettkomponistákon kívül, más nemzetek szerzői is alkotásaikkal valamit hozzátettek az operettirodalom gazdagításához. Így ott van az orosz-szovjet, grúz-szovjet, a román, a horvát és a lengyel operett is. Szovjetunióból: - Vlagyimir Scserbacsov (1889-1952) - Egyetlen operettjét ismerjük-tartjuk számon: „Dohányon vett kapitány” – mely az 1943-ban bemutatott „Tabacsnij kapitan” zenés színjáték magyar színpadra átültetett változata; nálunk a Magyar Színház 1950. január 19-én mutatta be, majd 1973-ban a Fővárosi Operettszínház felújította. - Jurij Szergejevics Miljutyin (1903-1968) - A cirkusz csillagai; Havasi kürt; A nyugtalan boldogság (A Szibériai rapszódia átdolgozása); Juanita csókja; Első szerelem - Isaak Oszipovics Dunajevszkij (1900-1955): Szabad szél; Fehér akácok; Aranyvölgy - Tyihon Hrennyikov (1913-2007): Fehér éjszaka - Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979) - A legszentebb kívánság; Ballada az apáról és fiúról - Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij (1904-1987) – Dalol a tavasz - Matvej Iszákovics Blanter (1903 – 1990) orosz-szovjet zeneszerző, Miljutyin és Dunajevszkij nyomdokain haladva komponálta népszerű zenés darabjait, filmzenéit; a Katyusa c. dal világszerte ismertté tette nevét. Nevezetesebb operettjei: a Fényes csillagok; Az Amúr partján - Viktor Dolidze (1890-1933) – grúz-szovjet zeneszerző: Az elcserélt menyasszony (Keto és Kote, 1919) Romániából: Nicolae Kirculescu (1903-1985) – román zeneszerző: Hegyen-völgyön lakodalom Gheraze Dendrino (1901-1973) – román zeneszerző: Szálljon a dal Horvátországból: Ivan Tijardovics (1895 - 1976) – horvát zeneszerző (A sanghaji kaland; A Chioggiai csetepaté; A kis Floramy) A megnevezett komponisták és hivatkozott operettjeik, daljátékaik részleteit (vagy a teljes művet) a magyar rádió ugyancsak felvette az ötvenes-hatvanas években! Ezekről is írtam az Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban. Lengyelországból: Stanisław Moniuszko (1819-1872) – a híres komponista nemcsak operákat (pl. Halka¸ Kísértetkastély) szerzett, de sok minden más zenei műfajon belül is alkotott, így operetteket is írt! A Wikipédiáról: • Biuraliści 1835 • Nocleg w Apeninachb 1837-39 • Cudowna woda 1840-41 • Karmaniol, czyli Francuzi lubią żartować 1840-1841 • Deał, czyli Nowe Precjoza 1841 • Nowy Don Kichot, czyl Sto szaleństw 1841 • Żółta szlafmyca 1841 • Pobór rekrutów 1842 • Loteria 1842-1843 • Cyganie 1852 • Beata 1870-71 Karol Maciej Szymanowski (1882-1937) - lengyel zeneszerző, zongoraművész. Egyetlen operettje: Lottery for Husbands or Fiancé Numer 69. De még olasz operettek és operettszerzők is vannak! Mario Pasquale Costa, nome d'arte di Pasquale Antonio Cataldo Maria Costa (Taranto, 24 luglio 1858 – Monte Carlo, 27 settembre 1933), è stato un compositore, tenore e pianistaitaliano, autore di canzoni e di operette. Operettjei (Wikipédia): • Il re di Chez Maxim, operetta in 3 atti, libretto di Carlo Lombardo 1919 al Teatro Fossati di Milano • Scugnizza (operetta, 1922) • Mimì Pompon, libretto di Giuseppe Adami (operetta, 1925) al Teatro Lirico di Milano • Capitan Fracassa libretto di Guglielmo Emanuel (1909) al Teatro Alfieri (Torino) • Posillipo, libretto di Ernesto Murolo e Salvatore Di Giacomo (operetta, 1921 al Teatro Eliseo di Roma) • Il Re delle Api (operetta, libretto di Edoardo Marocco, Teatro Lirico di Milano, 11 febbraio 1925) És ne feledkezzünk meg két nagyszerű, ismert olasz operaszerzőről sem, akik egyebek közt operettet is komponáltak: Pietro Mascagni (1863-1945) - a Parasztbecsület mellett egy operettet is letett az asztalra: „Igen” (Sì) (1919) Ruggero (Ruggiero) Leoncavallo (1857- 1919) – a Bajazzók, a Bohémek, a Zaza szerzője írta a következő operetteket (Wikipédia): • La jeunesse de Figaro (1906, USA) • Malbrouck (1910. január 19. Teatro Nazionale, Róma) • La reginetta delle rose (1912. június 24. Teatro Costanzi, Róma) • Are You There? (1913. november 1. Theatre Prince of Wales, London) • La candidata (1915. február 6. Teatro Nazionale, Róma) • Prestami tua moglie (1916. szeptember 2. Casino delle Terme, Montecatini) NB: A cím magyar fordítása = „Add nekem kölcsön a feleséged” • Goffredo Mameli (1916. április 27. Teatro Carlo Felice, Genova) Mj. A Fondazione Leoncavallo inkább operának minősíti a művet, mint operettnek. • A chi la giarrettiera? (1919. október 16. Teatro Adriano, Róma) Magyar fordítás = „Kié ez a harisnyakötő?” • Il primo bacio (1923. április 29. Salone di cura, Montecatini) a szerző halála után lett csak bemutatva • La maschera nuda (1925. június 26. Teatro Politeama, Nápoly)a szerző halála után lett bemutatva Szóval az "operett" mint zenés-színpadi műfaj, sok zeneszerzőt ihletett és termékenyített meg. Ugyanakkor a fent említett szerzők neve számomra semmit nem mond; operettkompozíciójuk közül nagyon sok mára feledésbe merült, nem játsszák és talán hangfelvétel sem készült e darabok zenéjéből. Valószínűleg jogosan...
2730 Búbánat 2016-08-19 12:59:39 [Válasz erre: 2729 Búbánat 2016-08-19 12:23:54]
Az előbbieket kiegészítem még ezekkel: Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány Endre dala: Ilosfalvy Róbert Annie dala: Vámos Ágnes Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme (Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál (Zentay Anna, Szabó Miklós) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. (Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel)
Az előbbieket kiegészítem még ezekkel: Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány Endre dala: Ilosfalvy Róbert Annie dala: Vámos Ágnes Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme (Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál (Zentay Anna, Szabó Miklós) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. (Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel)
2729 Búbánat 2016-08-19 12:23:54 [Válasz erre: 2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57]
Azért a magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili) Mindezekről a Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban olvashatsz.
Azért a magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili) Mindezekről a Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban olvashatsz.
2728 zenebaratmonika 2016-08-19 11:56:59 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Ők gyakorlatilag teljesen el lettek felejtve napjainkra, mint ahogy a magyar operettszerzők túlnyomó része. A magyar operett 150 éve... ilyen címszó alatt ezt a műfajt is elő lehetne vennie az operettszínháznak.
Ők gyakorlatilag teljesen el lettek felejtve napjainkra, mint ahogy a magyar operettszerzők túlnyomó része. A magyar operett 150 éve... ilyen címszó alatt ezt a műfajt is elő lehetne vennie az operettszínháznak.
2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Sajnos ezekből dalok nem igen maradtak fenn, de nemrég volt egy operett-történeti műsor a duna worldon és ott előadtak egy kis részletet a Király csókjából.
Sajnos ezekből dalok nem igen maradtak fenn, de nemrég volt egy operett-történeti műsor a duna worldon és ott előadtak egy kis részletet a Király csókjából.
