2922 Edmond Dantes 2016-11-11 15:17:19 [Válasz erre: 2920 Búbánat 2016-11-11 11:39:50]
Köszönöm :-) pár szót még privátban is írok.
Köszönöm :-) pár szót még privátban is írok.
2921 telramund 2016-11-11 11:43:44
Ahol Alföldi előfordul arrafelé nincs mit keresnem,főként nem zenés darabnál.
Ahol Alföldi előfordul arrafelé nincs mit keresnem,főként nem zenés darabnál.
2920 Búbánat 2016-11-11 11:39:50 [Válasz erre: 2919 Edmond Dantes 2016-11-10 20:17:07]
A My Fair Lady Centrál Színházbeli, 2016. november 9-ei előadásáról írt beszámolódat élvezettel olvastam. Örülök, hogy ez a világhírű, máig népszerű alkotás - új köntösben - újra látható egy fővárosi színházban. Egyetértek Veled, Frederick Loewe zenéje inkább az operett világához áll közelebb, mint a musicaléhez. Bennem nemcsak a Fővárosi Operettszínház klasszikus produkciójának emlékei élnek, hanem Házy Erzsébettel felvett dalok is a műből. Nem akarom elrontani ezeket a szép, számomra is kedves emlékeket, ezért inkább kihagynám a darab megnézését; megállapítod, a Centrál Színházban G. B. Shaw klasszikus Pygmalionja nyomán keletkezett, Lerner-Loewe páros által megzenésített világhírű zenés darab színpadra alkotói és a szereplők mind, megérdemlik a dicséretet művészi produktumukért! Elhiszem Neked látatlanban – anélkül, hogy „lekontrollálnám” megállapításaidat az előadásról. Kívánom, hogy a darabot még sokáig játssza a Centrál Színház, és kapjon továbbra is jól megérdemelt tapsokat a színpadra állítása, meg a tehetséges, művészetük legjavát nyújtó szereplők is!
A My Fair Lady Centrál Színházbeli, 2016. november 9-ei előadásáról írt beszámolódat élvezettel olvastam. Örülök, hogy ez a világhírű, máig népszerű alkotás - új köntösben - újra látható egy fővárosi színházban. Egyetértek Veled, Frederick Loewe zenéje inkább az operett világához áll közelebb, mint a musicaléhez. Bennem nemcsak a Fővárosi Operettszínház klasszikus produkciójának emlékei élnek, hanem Házy Erzsébettel felvett dalok is a műből. Nem akarom elrontani ezeket a szép, számomra is kedves emlékeket, ezért inkább kihagynám a darab megnézését; megállapítod, a Centrál Színházban G. B. Shaw klasszikus Pygmalionja nyomán keletkezett, Lerner-Loewe páros által megzenésített világhírű zenés darab színpadra alkotói és a szereplők mind, megérdemlik a dicséretet művészi produktumukért! Elhiszem Neked látatlanban – anélkül, hogy „lekontrollálnám” megállapításaidat az előadásról. Kívánom, hogy a darabot még sokáig játssza a Centrál Színház, és kapjon továbbra is jól megérdemelt tapsokat a színpadra állítása, meg a tehetséges, művészetük legjavát nyújtó szereplők is!
2919 Edmond Dantes 2016-11-10 20:17:07
Alan Jay Lerner-Frederick Loewe-Baráthy György: My Fair Lady Centrál Színház, 2016. november 9. G.B.Shaw a maga korában -és ez a "maga kora" évtizedeken nyúlt át már életében és utána is- világszerte ismert és Nobel-díjjal is elismert író, sőt személyiség volt. Napjainkra okos, gunyoros, sokféle mondanivalót hordozó színdarabjainak többsége,talán a szerepdarabnak is remek Szent Johanna kivételével valamelyest már elavult, ha ezt nem is valljuk be mindig magunknak. Pygmalionját azonban jó érzékkel fedezte fel és szerezte meg a zenés színpad számára a Lerner-Loewe alkotópáros és a belőle készült My Fair Lady, a műfaj követelményeinek megfelelően heppiendesítve világhódító diadalútra indult a Broadwayről és viszonylag gyorsan, nagyjából az Audrey Hepburn-ös megfilmesítés éveiben hozzánk is eljutott. Kölyökkoromban magam is láttam a darabot az Operettszínházban, Lehoczky Zsuzsával, Básti Lajossal és Rátonyi Róberttel a főszerepekben. A magyarországi bemutató után itthon is sokszor, sok helyen játszották, a pesti premier után épp fél évszázaddal a Centrál Színház tűzte műsorára. Szándékosan kerültem eddig a műfaji meghatározást, de nem halogathatom tovább: a My Fair Lady számomra egyértelműen operett. Operett volt bemutatásakor is és még operettebb lett napjainkra. Aki fogalmat szeretne alkotni a musicalről, ha csak egyet megnéz, az legyen mondjuk a Loewe-operettel egykorú West Side Story. Baráthy György volt a bátor fordító (és dramaturg), aki sutba dobta a régi dalszövegeket, amelyek közül számosnak már a címe szállóige lett mifelénk, Higgins se "csukoládéval" (hanem bonbonnal) kínálja Elizát, mint anno Básti és a virágáruslány vágyálma se "csudijó", hanem "gyönyörű". Rangos díszlet- (Bagossy Levente) és jelmeztervező (Szakács Györgyi) tette a dolgát és próbálta a kor és az amúgy elég szűkös (játszó)hely szellemét megidézni. Dinyés Dániel értő zenei irányítása-vezénylése az elrejtett-láthatatlan zenekar élén a nagyoperett igényeihez képest kis térben a várhatónál színvonalasabb zenei teljesítményt hozott. A színigazgató-rendező Puskás Tamás a Centrál azaz a néhai Vidám Színpad fizikai adottságaihoz és annak törzsközönségéhez "méretezte" a produkciót, no meg a két főszereplőre építve, ami így összességében kissé olyan "háztáji-kamara"-jellegű lett. Nem kell kérem itt semmi (át)értelmezéstől, újragondolástól, belemagyarázástól, mai áthallásoktól, netán mobiltelefonos áthallózásoktól tartani. A krumplileves az krumplileves, 1912-t írunk és kész. Kár, hogy 1912-ben királya és nem -mint többször elhangzik- királynője volt Angolországnak és még nagyobb kár, hogy a báli jelenet csúcspontján (király)női öltözékbe bújtatva elénk libben Verebély Iván. ("Félre": netán mégis és még mindig a Vidám Színpadon járunk?) A társulat tagjai közül elfogadható Magyar Attila (Doolittle), a szemetes-papa szerepe elviseli a ripacskodást, jutott abból Rátonyitól is jócskán annak idején. Rada Bálint bizony disztonált Freddy egyetlen magánszámában, egyéb nem jut róla eszembe. Borbás Gabi mértéktartó Higginsné, a többi comprimario-szereplőről "jót vagy semmit". Régi idők jó szokása volt 1-1 átlagos-közepes produkciót sztárokkal felturbózni, nincs ez másként itt és most sem. Alföldi Róbert neve és többdimenziós hordereje a Centrálos törzsközönségen messze túlmenően a Révay utcába is elcsalja hűséges híveit a város és az ízlés más bugyraiból. Szerepformálása, gesztusai, olykor -mutatis mutandis- jelmezei az Átriumban játszott Igenis, miniszterelnök úr!-beli Sir Appleby-ra hajaznak. Dikciója, ahogy az egy fonetikaprofesszorhoz illik, kifogástalan, Higginse kellően sármos és undok, elegáns és nyafka, önző, modoros agglegény és önző, modoros világfi, énekel, amikor énekelnie kell és a báli jelenetben valcerezik is egyet Elizával. Vagyis a helyén van. Az est nagy sztárja azonban Tompos Kátya. Ez csak azoknak meglepetés, akik nem ismerik őt és előéletét az Alföldi-féle Nemzetiben, ahol az ottani, akkori "nagy csapat" egyik erőssége volt. Volt.... Nem okvetlenül rendelkezik egy operai vagy operettszínházi szubrettprimadonna énektudásával, de minden eléneklendőt minimum jól elénekel. Amit pedig színpadi mozgásban, mimikában, átélésben, egyszóval színjátszásban nyújt, az magától értetődően és jóval több annál, mintha egy csicsergő, operai énekhangú Elizát kapnánk vázlatos szerepformálással. Akik eddig nem ismerték, mostantól felfedezhetik maguknak, valószínűleg jó sokan lesznek, jó sok My Fair Lady-előadáson. Már ezért, őérte és Alföldiért, kettősükért megérte bemutatni és megnézni Loewe-ék neo-operettjét.
Alan Jay Lerner-Frederick Loewe-Baráthy György: My Fair Lady Centrál Színház, 2016. november 9. G.B.Shaw a maga korában -és ez a "maga kora" évtizedeken nyúlt át már életében és utána is- világszerte ismert és Nobel-díjjal is elismert író, sőt személyiség volt. Napjainkra okos, gunyoros, sokféle mondanivalót hordozó színdarabjainak többsége,talán a szerepdarabnak is remek Szent Johanna kivételével valamelyest már elavult, ha ezt nem is valljuk be mindig magunknak. Pygmalionját azonban jó érzékkel fedezte fel és szerezte meg a zenés színpad számára a Lerner-Loewe alkotópáros és a belőle készült My Fair Lady, a műfaj követelményeinek megfelelően heppiendesítve világhódító diadalútra indult a Broadwayről és viszonylag gyorsan, nagyjából az Audrey Hepburn-ös megfilmesítés éveiben hozzánk is eljutott. Kölyökkoromban magam is láttam a darabot az Operettszínházban, Lehoczky Zsuzsával, Básti Lajossal és Rátonyi Róberttel a főszerepekben. A magyarországi bemutató után itthon is sokszor, sok helyen játszották, a pesti premier után épp fél évszázaddal a Centrál Színház tűzte műsorára. Szándékosan kerültem eddig a műfaji meghatározást, de nem halogathatom tovább: a My Fair Lady számomra egyértelműen operett. Operett volt bemutatásakor is és még operettebb lett napjainkra. Aki fogalmat szeretne alkotni a musicalről, ha csak egyet megnéz, az legyen mondjuk a Loewe-operettel egykorú West Side Story. Baráthy György volt a bátor fordító (és dramaturg), aki sutba dobta a régi dalszövegeket, amelyek közül számosnak már a címe szállóige lett mifelénk, Higgins se "csukoládéval" (hanem bonbonnal) kínálja Elizát, mint anno Básti és a virágáruslány vágyálma se "csudijó", hanem "gyönyörű". Rangos díszlet- (Bagossy Levente) és jelmeztervező (Szakács Györgyi) tette a dolgát és próbálta a kor és az amúgy elég szűkös (játszó)hely szellemét megidézni. Dinyés Dániel értő zenei irányítása-vezénylése az elrejtett-láthatatlan zenekar élén a nagyoperett igényeihez képest kis térben a várhatónál színvonalasabb zenei teljesítményt hozott. A színigazgató-rendező Puskás Tamás a Centrál azaz a néhai Vidám Színpad fizikai adottságaihoz és annak törzsközönségéhez "méretezte" a produkciót, no meg a két főszereplőre építve, ami így összességében kissé olyan "háztáji-kamara"-jellegű lett. Nem kell kérem itt semmi (át)értelmezéstől, újragondolástól, belemagyarázástól, mai áthallásoktól, netán mobiltelefonos áthallózásoktól tartani. A krumplileves az krumplileves, 1912-t írunk és kész. Kár, hogy 1912-ben királya és nem -mint többször elhangzik- királynője volt Angolországnak és még nagyobb kár, hogy a báli jelenet csúcspontján (király)női öltözékbe bújtatva elénk libben Verebély Iván. ("Félre": netán mégis és még mindig a Vidám Színpadon járunk?) A társulat tagjai közül elfogadható Magyar Attila (Doolittle), a szemetes-papa szerepe elviseli a ripacskodást, jutott abból Rátonyitól is jócskán annak idején. Rada Bálint bizony disztonált Freddy egyetlen magánszámában, egyéb nem jut róla eszembe. Borbás Gabi mértéktartó Higginsné, a többi comprimario-szereplőről "jót vagy semmit". Régi idők jó szokása volt 1-1 átlagos-közepes produkciót sztárokkal felturbózni, nincs ez másként itt és most sem. Alföldi Róbert neve és többdimenziós hordereje a Centrálos törzsközönségen messze túlmenően a Révay utcába is elcsalja hűséges híveit a város és az ízlés más bugyraiból. Szerepformálása, gesztusai, olykor -mutatis mutandis- jelmezei az Átriumban játszott Igenis, miniszterelnök úr!-beli Sir Appleby-ra hajaznak. Dikciója, ahogy az egy fonetikaprofesszorhoz illik, kifogástalan, Higginse kellően sármos és undok, elegáns és nyafka, önző, modoros agglegény és önző, modoros világfi, énekel, amikor énekelnie kell és a báli jelenetben valcerezik is egyet Elizával. Vagyis a helyén van. Az est nagy sztárja azonban Tompos Kátya. Ez csak azoknak meglepetés, akik nem ismerik őt és előéletét az Alföldi-féle Nemzetiben, ahol az ottani, akkori "nagy csapat" egyik erőssége volt. Volt.... Nem okvetlenül rendelkezik egy operai vagy operettszínházi szubrettprimadonna énektudásával, de minden eléneklendőt minimum jól elénekel. Amit pedig színpadi mozgásban, mimikában, átélésben, egyszóval színjátszásban nyújt, az magától értetődően és jóval több annál, mintha egy csicsergő, operai énekhangú Elizát kapnánk vázlatos szerepformálással. Akik eddig nem ismerték, mostantól felfedezhetik maguknak, valószínűleg jó sokan lesznek, jó sok My Fair Lady-előadáson. Már ezért, őérte és Alföldiért, kettősükért megérte bemutatni és megnézni Loewe-ék neo-operettjét.
2918 Búbánat 2016-11-10 10:05:48 [Válasz erre: 2917 Eusebius 2016-11-08 22:38:02]
Ezeket a linkeket is köszönöm, jó megismerni ezeket a zenéket, és tudni: az ismert Miljutyin és Dunajevszkij művei mellett a szovjet (orosz) operettirodalmat más, jó komponisták is jelzik, akikről nem szabad elfeledkeznünk. A magyar rádió a negyvenes-ötvenes években még rendszeresen sugározta e kevésbé ismert szerzők vokális és instrumentális szerzeményeit, például Blantyer kompozícióit.
Ezeket a linkeket is köszönöm, jó megismerni ezeket a zenéket, és tudni: az ismert Miljutyin és Dunajevszkij művei mellett a szovjet (orosz) operettirodalmat más, jó komponisták is jelzik, akikről nem szabad elfeledkeznünk. A magyar rádió a negyvenes-ötvenes években még rendszeresen sugározta e kevésbé ismert szerzők vokális és instrumentális szerzeményeit, például Blantyer kompozícióit.
2917 Eusebius 2016-11-08 22:38:02
Az "Orosz titok" Levsa dala linkjét eltévesztettem, itt van egy jobb változat: https://www.youtube.com/watch?v=dl91CIq40yI
Az "Orosz titok" Levsa dala linkjét eltévesztettem, itt van egy jobb változat: https://www.youtube.com/watch?v=dl91CIq40yI
2916 Eusebius 2016-11-08 22:34:09 [Válasz erre: 2903 Eusebius 2016-11-06 18:50:20]
Az orosz-szovjet operettek kedvelőinek itt vannak a beígért linkek: Dmitriev: „Orosz titok”, Levsa dala https://www.youtube.com/watch?v=gTq0PPyqU5s&list=WL&index=142 Sztrelnyikov: „Holopka(A szolga)” dal és jelenet https://www.youtube.com/watch?v=omd66_qB444 dal a télről (trojka) https://www.youtube.com/watch?v=oxH4JAshxPA Lisztov: „Szevasztopoli keringő”, dal Georg Otsz előadásában https://www.youtube.com/watch?v=H4THaHicVPM Kovnyer: „Akulina”, kettős: https://www.youtube.com/watch?v=5uNhh6HHlm0 Zacepin: „Arany kulcsok”, őszi dal („Lombhullás”) https://www.youtube.com/watch?v=ehGADtVcpWc Blantyer: „Az Amur partján”, kettős https://www.youtube.com/watch?v=B5WgPd5gfIA
Az orosz-szovjet operettek kedvelőinek itt vannak a beígért linkek: Dmitriev: „Orosz titok”, Levsa dala https://www.youtube.com/watch?v=gTq0PPyqU5s&list=WL&index=142 Sztrelnyikov: „Holopka(A szolga)” dal és jelenet https://www.youtube.com/watch?v=omd66_qB444 dal a télről (trojka) https://www.youtube.com/watch?v=oxH4JAshxPA Lisztov: „Szevasztopoli keringő”, dal Georg Otsz előadásában https://www.youtube.com/watch?v=H4THaHicVPM Kovnyer: „Akulina”, kettős: https://www.youtube.com/watch?v=5uNhh6HHlm0 Zacepin: „Arany kulcsok”, őszi dal („Lombhullás”) https://www.youtube.com/watch?v=ehGADtVcpWc Blantyer: „Az Amur partján”, kettős https://www.youtube.com/watch?v=B5WgPd5gfIA
2915 Búbánat 2016-11-08 16:50:25 [Válasz erre: 2912 Búbánat 2016-11-08 16:23:49]
Suppé Boccaccio-jának televíziós közvetítését a Fővárosi Operettszínházból annak idején rögzítették; a teljes operett megjelent videokazettán, amit a Televideo kiadó jelentetett meg, megvásároltam. (A kilencvenes évek elején több, a hatvanas évek elején játszott operett televíziós felvételét hozták ki videón: a Boccaccio mellett még a legendás Csárdáskirálynőt és Offenbach Banditák-ját. Mindhárom gyári kazettát megvásároltam. A televízió ma esti műsorán szereplő filmösszeállítás - a Boccaccio-előadásból látható részletek és a közreműködők neve - mindazonáltal kellő izgalomba hozott...
Suppé Boccaccio-jának televíziós közvetítését a Fővárosi Operettszínházból annak idején rögzítették; a teljes operett megjelent videokazettán, amit a Televideo kiadó jelentetett meg, megvásároltam. (A kilencvenes évek elején több, a hatvanas évek elején játszott operett televíziós felvételét hozták ki videón: a Boccaccio mellett még a legendás Csárdáskirálynőt és Offenbach Banditák-ját. Mindhárom gyári kazettát megvásároltam. A televízió ma esti műsorán szereplő filmösszeállítás - a Boccaccio-előadásból látható részletek és a közreműködők neve - mindazonáltal kellő izgalomba hozott...
2914 Búbánat 2016-11-08 16:32:18 [Válasz erre: 2913 Búbánat 2016-11-08 16:31:24]
Elírtam: Martha Eggerth.
Elírtam: Martha Eggerth.
2913 Búbánat 2016-11-08 16:31:24 [Válasz erre: 2911 Ardelao 2016-11-08 15:20:34]
Köszönet, a Hawaii rózsája filmfelvételének linkjéért, amint időm lesz rá, teljes terjedelmében lejátszom, megnézem. Eggert Mária amúgy is fogalom a műfajban...
Köszönet, a Hawaii rózsája filmfelvételének linkjéért, amint időm lesz rá, teljes terjedelmében lejátszom, megnézem. Eggert Mária amúgy is fogalom a műfajban...
2912 Búbánat 2016-11-08 16:23:49
Duna World csatorna, 2016. november 8. kedd 20:25 - 21:00 „Dallamról dallamra” Emlékezetes előadások, emlékezetes pillanatok: Boccaccio Zenei műsor (1997) Franz von Suppé Boccaccio című operettjének emlékezetes színházi előadását idézzük fel. Közreműködik: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Kiss Ilona, Zentai Anna, Kiszely Lajos, Gyurián József, Kovács Ibolya, Csanaki József Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Zubornyák Zoltán Időtartam: 35 perc (ism. holnap hajnalban: 04.05 - 05.00)
Duna World csatorna, 2016. november 8. kedd 20:25 - 21:00 „Dallamról dallamra” Emlékezetes előadások, emlékezetes pillanatok: Boccaccio Zenei műsor (1997) Franz von Suppé Boccaccio című operettjének emlékezetes színházi előadását idézzük fel. Közreműködik: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Kiss Ilona, Zentai Anna, Kiszely Lajos, Gyurián József, Kovács Ibolya, Csanaki József Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Zubornyák Zoltán Időtartam: 35 perc (ism. holnap hajnalban: 04.05 - 05.00)
2911 Ardelao 2016-11-08 15:20:34 [Válasz erre: 2910 Ardelao 2016-11-08 15:13:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=8xGnOPCIEJs; Paul Abraham Spielfilm: Die Blume von Hawaii 1933 (volle Länge) [/url] „Die Blume von Hawaii“ war die zweite Berliner Erfolgsoperette von Paul Abraham und wurde ebenso ein Sensationserfolg wie „Viktoria und ihr Husar“. Unzählige Bühnen in Deutschland spielten das Stück schon im Jahr der Entstehung 1931 nach. Die Verfilmung der Operette kam allerdings erst im März 1933 in die Kinos – da waren die Nationalsozialisten schon an der Macht, und so gab es keine Chance auf einen langfristigen Publikumserfolg, denn alle Werke Abrahams wurden schon bald verboten. Regie führte Richard Oswald, Star des Films war Martha Eggerth. In den Hauptrollen: Martha Eggerth – Layla / Susanne Lamond Hans Fidesser – Lilo Taro Ivan Petrovich – Kapitän Harald Stone Hans Junkermann – Gouverneur Harrison Baby Gray – Bessy Ernö Verebes – Buffy Fritz Fischer – Jim Boy Hinweis: Das aufregende Leben Abrahams, das durchaus auch tragikomische Züge aufweist, wird in der einzigen Buchbiographie über ihn ausführlich beschrieben: „Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette.“ ISBN 978-3-7357-6311-2. In allen stationären und Internetbuchhandlungen bestellbar.”
[url] https://www.youtube.com/watch?v=8xGnOPCIEJs; Paul Abraham Spielfilm: Die Blume von Hawaii 1933 (volle Länge) [/url] „Die Blume von Hawaii“ war die zweite Berliner Erfolgsoperette von Paul Abraham und wurde ebenso ein Sensationserfolg wie „Viktoria und ihr Husar“. Unzählige Bühnen in Deutschland spielten das Stück schon im Jahr der Entstehung 1931 nach. Die Verfilmung der Operette kam allerdings erst im März 1933 in die Kinos – da waren die Nationalsozialisten schon an der Macht, und so gab es keine Chance auf einen langfristigen Publikumserfolg, denn alle Werke Abrahams wurden schon bald verboten. Regie führte Richard Oswald, Star des Films war Martha Eggerth. In den Hauptrollen: Martha Eggerth – Layla / Susanne Lamond Hans Fidesser – Lilo Taro Ivan Petrovich – Kapitän Harald Stone Hans Junkermann – Gouverneur Harrison Baby Gray – Bessy Ernö Verebes – Buffy Fritz Fischer – Jim Boy Hinweis: Das aufregende Leben Abrahams, das durchaus auch tragikomische Züge aufweist, wird in der einzigen Buchbiographie über ihn ausführlich beschrieben: „Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette.“ ISBN 978-3-7357-6311-2. In allen stationären und Internetbuchhandlungen bestellbar.”
2910 Ardelao 2016-11-08 15:13:56 [Válasz erre: 2886 zenebaratmonika 2016-11-05 02:02:52]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bi9-zYoThBs; Klaus Waller biográfiája Ábrahám Pálról [/url] Rádiós interjú (WDR3) Ábrahám Pál zeneszerző első biográfiájának a megjelenése alkalmából. 2015. februárjában került közvetítésre. Klaus Waller könyvének a címe: "Paul Abraham. Der tragische König der Operette" (ISBN 978-3-7357-6311-2), és minden könyvkereskedésben vagy az interneten is megrendelhető.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bi9-zYoThBs; Klaus Waller biográfiája Ábrahám Pálról [/url] Rádiós interjú (WDR3) Ábrahám Pál zeneszerző első biográfiájának a megjelenése alkalmából. 2015. februárjában került közvetítésre. Klaus Waller könyvének a címe: "Paul Abraham. Der tragische König der Operette" (ISBN 978-3-7357-6311-2), és minden könyvkereskedésben vagy az interneten is megrendelhető.
2909 Búbánat 2016-11-08 11:40:43 [Válasz erre: 2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05]
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
2906 Búbánat 2016-11-08 11:22:53 [Válasz erre: 2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50]
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
2904 Eusebius 2016-11-06 21:36:21
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
2903 Eusebius 2016-11-06 18:50:20 [Válasz erre: 2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44]
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
2902 smaragd 2016-11-06 07:45:19 [Válasz erre: 2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
2900 Búbánat 2016-11-05 21:40:56 [Válasz erre: 2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31]
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
2899 Búbánat 2016-11-05 21:30:09 [Válasz erre: 2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00]
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
2897 zenebaratmonika 2016-11-05 16:46:42
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
2896 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:53 [Válasz erre: 2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49]
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00 [Válasz erre: 2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25]
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49 [Válasz erre: 2633 Búbánat 2016-03-11 12:19:03]
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25 [Válasz erre: 2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03]
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
2891 Búbánat 2016-11-05 10:47:53 [Válasz erre: 2880 Búbánat 2016-10-28 20:58:05]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
2890 zenebaratmonika 2016-11-05 10:45:33 [Válasz erre: 2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07]
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
2888 zenebaratmonika 2016-11-05 03:09:16
Pesti Hírlap 1915. szeptember 5. * (Háborús becéző-nevek.) A bécsi művészvilág még a mostani komoly időkben sem fázik a mókától; humorának legújabb megnyilatkozása, hogy ismertebb bécsi zenészeket „háborús" becézönevekre keresztelt. Kálmán Imrét (alacsony, de zömök termetére és magyar voltára való tekintettel) elnevezték Gulyás Kanone-nak; a merev karu és szögletes lábú Strauss Oszkár a Prothesenmann; a magasnövésü, de teljesen kopasz Fali Leo: „doberdoi fensik." illetőleg mert a Dobrer-ben törzsvendég, a dobnerdoi plateau; a szerződéseit nem- mindig respektáló Treumann- , ból lett Sonnino; a vöröshaju és sok komikusra ^feszedelmes Pallenberg a Vörös Kereszt; és egy rossz darabokkal kereskedő színházi ügynök irodája: a tömegsír.
Pesti Hírlap 1915. szeptember 5. * (Háborús becéző-nevek.) A bécsi művészvilág még a mostani komoly időkben sem fázik a mókától; humorának legújabb megnyilatkozása, hogy ismertebb bécsi zenészeket „háborús" becézönevekre keresztelt. Kálmán Imrét (alacsony, de zömök termetére és magyar voltára való tekintettel) elnevezték Gulyás Kanone-nak; a merev karu és szögletes lábú Strauss Oszkár a Prothesenmann; a magasnövésü, de teljesen kopasz Fali Leo: „doberdoi fensik." illetőleg mert a Dobrer-ben törzsvendég, a dobnerdoi plateau; a szerződéseit nem- mindig respektáló Treumann- , ból lett Sonnino; a vöröshaju és sok komikusra ^feszedelmes Pallenberg a Vörös Kereszt; és egy rossz darabokkal kereskedő színházi ügynök irodája: a tömegsír.
2887 zenebaratmonika 2016-11-05 02:53:52
Az Est 1933. nov. 38. Kálmán Imre édesanyja meghalt. Vasárnap reggel meghalt Budapesten özv. Koppenstein Károlyné, szül. Singer Paula, Kálmán Imre világhírű zeneszerző édesanyja. A nyolcvanéves úriasszony az utóbbi időben sokat betegeskedett, halálának oka: érelmeszesedés, szívgyöngeség. Kálmán Imre vasárnap hajnalban Budapestre érkezett és a rajongásig szeretett édesanyjának ö fogta le a szemét. Kedden reggel szállítják a halottal Bécsbe és a bécsi temetőben helyezik nyugalomra a családi sírboltban. Kálmán, aki autóján közben visszautazott, holnap a halottszállító kocsi elé érkezik Győrbe. Legendás híre volt a szeretetnek, amellyel « híres komponista öreg édesanyját övezte: ebben az évben tízszer is ellátogatott hozzá. Kopfstein- nét még négy leánygyermeke gyászolja.
Az Est 1933. nov. 38. Kálmán Imre édesanyja meghalt. Vasárnap reggel meghalt Budapesten özv. Koppenstein Károlyné, szül. Singer Paula, Kálmán Imre világhírű zeneszerző édesanyja. A nyolcvanéves úriasszony az utóbbi időben sokat betegeskedett, halálának oka: érelmeszesedés, szívgyöngeség. Kálmán Imre vasárnap hajnalban Budapestre érkezett és a rajongásig szeretett édesanyjának ö fogta le a szemét. Kedden reggel szállítják a halottal Bécsbe és a bécsi temetőben helyezik nyugalomra a családi sírboltban. Kálmán, aki autóján közben visszautazott, holnap a halottszállító kocsi elé érkezik Győrbe. Legendás híre volt a szeretetnek, amellyel « híres komponista öreg édesanyját övezte: ebben az évben tízszer is ellátogatott hozzá. Kopfstein- nét még négy leánygyermeke gyászolja.
2886 zenebaratmonika 2016-11-05 02:02:52
És még egy cikk Ábrahám Pál zeneszerzőről, akit már azért is fontos volt elővenni, mert november 2-n született 124 éve: ► Beszámítható vagy elmebeteg ? — Váratlan fejlemények a világhírű operettszerző ; kalandos életregényében (Népakarat 1957.) ► Mi van Ábrahám Pállal, ► akit sokáig úgy emlegettek: ► az operett királya? Ábrahám ► Pál', akinek dalai és slágerei ► ismertek és népszerűek voltak, [a világ koncerttermeiben és a * kisvárosok utcáin egyaránt, í most — látszólag — a fele- ! désbe merült. í Ábrahám Pál évtizedekkel ! ezelőtt az üldöztetés elől elme- ; nekült a Horthy-Magyaror- I szágról. Amerikába ment, foly- Jtatta itthon megkezdett siker- I sorozatát. Egyszerre csak riasztó hír érkezett: Ábrahám Pál elmebeteg, zárt intézetbe vitték. Hosszú évekig zárt intézetben tartották, főleg azért, hogy a hatalmas összegű tiszteletdíjakat ne kelljen kifizetni. Már halálhírét is keltették, amikor tavaly hír érkezett hozzánk: Ábrahám Pál Európában van, Nyugat-Németor- szágba érkezett. Miért került Ábrahám Pál Nyugat-Németországba Azért, mert akadtak olyan »jó barátai«, akik a vagyonába csak úgy tudták rátenni kezüket, ha Ábrahámot elhozatják Amerikából. Így ír erről az őrültté nyilvánított zeneszerző egy barátjának: »Borzasztó, amit nekem zaklatásokban el kell tűrnöm, amióta tudomásomra jutott, hogy úgynevezett barátaim Németországba akarnak deportálni. Tudom, te vagy az én egyetlen valódi barátom, ezért kérlek, használj fel minden lehetőséget ezt a deportálást megakadályozni.« Ez a segélykiáltás azonban hiábavaló volt. Tavaly áprilisban átszállították Hamburgba. Az önzetlen barát, akihez a levél szólt, a magyar származású Vasváry Polly utána ment, hogy segítségére legyen. Az időközben odaérkezett, Magyarországról disszidált rokonok azonban eltiltották tőle. A hamburgi professzor, Ábrahám Pál kezelőorvosa szerint »nem valószínű«, hogy Ábrahám még egyszer egyedül és szabadon a nyilvánosság elé állhasson. »Olyan állapotban van, mint egy kisgyermek és annak is képzeli magát.« Ez aligha hihető el annak, aki olvasta az utóbbi időben írt leveleit, aki látta azoknak a daloknak a kottáit, amelyeket az utóbbi hónapokban komponált. „Magyaru1 kell megkérdezni,..** Ábrahám Pál kőiül nagy [zűrzavart igyekeznek tamasz- ítani »jóakarói«. Vajon tud ériről az operettkirály? El tud- Ha-e magát határozni valami re? Erre a kérdési-e a baráti Vasváry Polly így nyilatkozott: »Magyarul kell megkérdezni Pált akarata felől. Csak az ő határozata az elfogadható.« Igen, nyilatkozzék Ábrahám Pál, s ha akar — márpedig minden jel erre mutat —, jöjjön haza. Illetékesek kijelentése szerint a hatályos jogszabályok értelmében Ábrahám Pál még mindig magyar állampolgár és nem hontalan, amint azt Amerikában állapították meg róla. Megkérdeztük Fényes Szabolcsod a kiváló zeneszerzőt, aki jelenleg az Operettszín- ház igazgatója, hogy mi a véleménye az Ábrahám-ügyrőli „Hozzuk haza .. — Őszinte tisztelője és csodálója vagyok Ábrahám Palinak. Mi, magyar zeneszerzők sohasem mondtunk le róla véglegesen és ezért azt javasolnám, hogy hozzuk haza Ábrahám Pált. Nagy nyereség lenne ő még így, betegen is a magyar operettjátszás számára és úgy gondolom, a hazai környezet, a magyar szó, a magyai- színház és gyönyörű fővárosunk, ahol világhírű dalait komponálta, mind elősegíthetik gyógyulását. Az Operettszínház tervei között szerepel egyébként Ábrahám-bemutató is. Nemrégiben megkaptam Ábrahám Pali 1948-ban, Amerikában komponált legújabb operettjét és az a véleményem, hogy a zene ragyogó. És mit mond az idegorvos? Használna-e a több mint húszévi távoliét után a hazatérés Ábrahám Pálnak? Egyik legkitűnőbb idegorvosunkhoz, dr. Szinetár Ernő főorvoshoz fordultunk. — Nem ismerem Ábrahám Pál betegségét, nem láttam a betegségéről kiadói I, orvosi .jelentéseket sem. Ezért, csak annyit mondhatok mint idegorvos: véleményem szerint feltétlenül javítana állapotán, ha hazatérne hazájába, barátaihoz, akik szeretik őt es örömmel visszavárják. Szegő Tamás—Vándor Pál Mindenesetre nagyon döbbenetes ez a cikk, hát 1946-1956 között gyakorlatilag bezárva tartották 11 évig a művészt, talán annyiban jogos volt, mert ki kellett kezelni vérbajából és az idegrendszere se volt jó, de sajnos bár Fényes Szabolcs is szerette volna, soha többé nem tért haza.
És még egy cikk Ábrahám Pál zeneszerzőről, akit már azért is fontos volt elővenni, mert november 2-n született 124 éve: ► Beszámítható vagy elmebeteg ? — Váratlan fejlemények a világhírű operettszerző ; kalandos életregényében (Népakarat 1957.) ► Mi van Ábrahám Pállal, ► akit sokáig úgy emlegettek: ► az operett királya? Ábrahám ► Pál', akinek dalai és slágerei ► ismertek és népszerűek voltak, [a világ koncerttermeiben és a * kisvárosok utcáin egyaránt, í most — látszólag — a fele- ! désbe merült. í Ábrahám Pál évtizedekkel ! ezelőtt az üldöztetés elől elme- ; nekült a Horthy-Magyaror- I szágról. Amerikába ment, foly- Jtatta itthon megkezdett siker- I sorozatát. Egyszerre csak riasztó hír érkezett: Ábrahám Pál elmebeteg, zárt intézetbe vitték. Hosszú évekig zárt intézetben tartották, főleg azért, hogy a hatalmas összegű tiszteletdíjakat ne kelljen kifizetni. Már halálhírét is keltették, amikor tavaly hír érkezett hozzánk: Ábrahám Pál Európában van, Nyugat-Németor- szágba érkezett. Miért került Ábrahám Pál Nyugat-Németországba Azért, mert akadtak olyan »jó barátai«, akik a vagyonába csak úgy tudták rátenni kezüket, ha Ábrahámot elhozatják Amerikából. Így ír erről az őrültté nyilvánított zeneszerző egy barátjának: »Borzasztó, amit nekem zaklatásokban el kell tűrnöm, amióta tudomásomra jutott, hogy úgynevezett barátaim Németországba akarnak deportálni. Tudom, te vagy az én egyetlen valódi barátom, ezért kérlek, használj fel minden lehetőséget ezt a deportálást megakadályozni.« Ez a segélykiáltás azonban hiábavaló volt. Tavaly áprilisban átszállították Hamburgba. Az önzetlen barát, akihez a levél szólt, a magyar származású Vasváry Polly utána ment, hogy segítségére legyen. Az időközben odaérkezett, Magyarországról disszidált rokonok azonban eltiltották tőle. A hamburgi professzor, Ábrahám Pál kezelőorvosa szerint »nem valószínű«, hogy Ábrahám még egyszer egyedül és szabadon a nyilvánosság elé állhasson. »Olyan állapotban van, mint egy kisgyermek és annak is képzeli magát.« Ez aligha hihető el annak, aki olvasta az utóbbi időben írt leveleit, aki látta azoknak a daloknak a kottáit, amelyeket az utóbbi hónapokban komponált. „Magyaru1 kell megkérdezni,..** Ábrahám Pál kőiül nagy [zűrzavart igyekeznek tamasz- ítani »jóakarói«. Vajon tud ériről az operettkirály? El tud- Ha-e magát határozni valami re? Erre a kérdési-e a baráti Vasváry Polly így nyilatkozott: »Magyarul kell megkérdezni Pált akarata felől. Csak az ő határozata az elfogadható.« Igen, nyilatkozzék Ábrahám Pál, s ha akar — márpedig minden jel erre mutat —, jöjjön haza. Illetékesek kijelentése szerint a hatályos jogszabályok értelmében Ábrahám Pál még mindig magyar állampolgár és nem hontalan, amint azt Amerikában állapították meg róla. Megkérdeztük Fényes Szabolcsod a kiváló zeneszerzőt, aki jelenleg az Operettszín- ház igazgatója, hogy mi a véleménye az Ábrahám-ügyrőli „Hozzuk haza .. — Őszinte tisztelője és csodálója vagyok Ábrahám Palinak. Mi, magyar zeneszerzők sohasem mondtunk le róla véglegesen és ezért azt javasolnám, hogy hozzuk haza Ábrahám Pált. Nagy nyereség lenne ő még így, betegen is a magyar operettjátszás számára és úgy gondolom, a hazai környezet, a magyar szó, a magyai- színház és gyönyörű fővárosunk, ahol világhírű dalait komponálta, mind elősegíthetik gyógyulását. Az Operettszínház tervei között szerepel egyébként Ábrahám-bemutató is. Nemrégiben megkaptam Ábrahám Pali 1948-ban, Amerikában komponált legújabb operettjét és az a véleményem, hogy a zene ragyogó. És mit mond az idegorvos? Használna-e a több mint húszévi távoliét után a hazatérés Ábrahám Pálnak? Egyik legkitűnőbb idegorvosunkhoz, dr. Szinetár Ernő főorvoshoz fordultunk. — Nem ismerem Ábrahám Pál betegségét, nem láttam a betegségéről kiadói I, orvosi .jelentéseket sem. Ezért, csak annyit mondhatok mint idegorvos: véleményem szerint feltétlenül javítana állapotán, ha hazatérne hazájába, barátaihoz, akik szeretik őt es örömmel visszavárják. Szegő Tamás—Vándor Pál Mindenesetre nagyon döbbenetes ez a cikk, hát 1946-1956 között gyakorlatilag bezárva tartották 11 évig a művészt, talán annyiban jogos volt, mert ki kellett kezelni vérbajából és az idegrendszere se volt jó, de sajnos bár Fényes Szabolcs is szerette volna, soha többé nem tért haza.
2885 zenebaratmonika 2016-11-05 01:24:57
8 órai újság beszámol a valcerháború végéről 1934. május 17.: A vitás négy taktus Szerző: Bécsben — Ábrahám, Pesten — Krasznai-Krausz Tegnap délután került az osztrák ezerzöegyesület (A. K. M.) jogvédelmi bírósága elé az a valcerháborúság, amely Abrahám Pál és Krasznai-Krausz Mihály között tört ki akörül a négy taktus körül, amely a Mese a Grand Hotelből és a Sárga liliom című operettek keringőjében történetesen hang- ról-hangra megegyezik. A tárgyalást éles nyilatkozatözön előzte meg, maga a tárgyalás azonban békésen végződött: a bíróság kimondotta, hogy plágiumról szó sincs, mert mind a két komponista egymástól függetlenül hosszú idő előtt írta meg a maga valcerjét. Krasznai- Krausz kijelentette, hogy eszeágában sincs Ábrahámot plágiummal vádolni, Abrahám kijelentette, hogy Krasznai- Krausz jóhiszeműségét nem vonja kétségbe. Végül pedig megegyeztek, hogy Bécsben továbbra is az Ábrahám-darab- ban szerepel a szám és a legközelebb szinrekerülő Sárga liliomból marad ki, Budapesten viszont a Mese a Grand Hotel fog a kérdéses keringő nélkül szinrekerülni. Az ügy tehát közmegelégedésre fejeződött be, győztes és legyőzött nélkül. Azaz, hogy egy győztes mégis van: Palágyi Róbert dr., a ne- yes szerzőjogi szakértő, akinek a bíró- Bág tekintélyes ügyvédi honoráriumot állapított meg.
8 órai újság beszámol a valcerháború végéről 1934. május 17.: A vitás négy taktus Szerző: Bécsben — Ábrahám, Pesten — Krasznai-Krausz Tegnap délután került az osztrák ezerzöegyesület (A. K. M.) jogvédelmi bírósága elé az a valcerháborúság, amely Abrahám Pál és Krasznai-Krausz Mihály között tört ki akörül a négy taktus körül, amely a Mese a Grand Hotelből és a Sárga liliom című operettek keringőjében történetesen hang- ról-hangra megegyezik. A tárgyalást éles nyilatkozatözön előzte meg, maga a tárgyalás azonban békésen végződött: a bíróság kimondotta, hogy plágiumról szó sincs, mert mind a két komponista egymástól függetlenül hosszú idő előtt írta meg a maga valcerjét. Krasznai- Krausz kijelentette, hogy eszeágában sincs Ábrahámot plágiummal vádolni, Abrahám kijelentette, hogy Krasznai- Krausz jóhiszeműségét nem vonja kétségbe. Végül pedig megegyeztek, hogy Bécsben továbbra is az Ábrahám-darab- ban szerepel a szám és a legközelebb szinrekerülő Sárga liliomból marad ki, Budapesten viszont a Mese a Grand Hotel fog a kérdéses keringő nélkül szinrekerülni. Az ügy tehát közmegelégedésre fejeződött be, győztes és legyőzött nélkül. Azaz, hogy egy győztes mégis van: Palágyi Róbert dr., a ne- yes szerzőjogi szakértő, akinek a bíró- Bág tekintélyes ügyvédi honoráriumot állapított meg.
2884 zenebaratmonika 2016-11-05 01:21:10
Budapesti Hírlap 1934 Plágiumper Krausz Mihály és Ábrahám Pál operettszerzők között... már akkor is volt ilyen Kié a sláger ? A bécsi színházi világiban sokat beszél* nek Ábrahám Pál és Kraitsj Mihály, a két magyar komponista háborúskodásáról. A két komponista háborúskodása, —- mint már megírtuk — onnan ered, hogy Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben és Krausz Mihály Sárga liliom című operettjének egyik zeneszáma feltűnően hasonlít egymáshoz. ibrahám Pál azt állította, hogy a szó* bán forgó számot már régen megkomponálta, amit Marton Sándor kiadó is megerősített és hogy a melódia véletlen folytán jutott Krausz Mihály füleibe. Krausz Mihály, amikor tudomást szerzett Ábrahám kijelentéseiről, bécai ügyvédje útján feljelentette a komponistát becsületsértés és rágalmazás címén. Krausz Mihály periratában azt mondja, hogy a kérdéses zeneszámot már 1932 augusztusában megkomponálta és librettistái előtt el is játszotta, Krausz Mihálynak most azért kell a bírósághoz fordulni védelemért, mert a Sárga liliomot Bécsben négy hét múlva mutatják be és ha nem kap addig elégtételt az ügyben, az illető zeneszámot ki kell hagynia az előadásból.
Budapesti Hírlap 1934 Plágiumper Krausz Mihály és Ábrahám Pál operettszerzők között... már akkor is volt ilyen Kié a sláger ? A bécsi színházi világiban sokat beszél* nek Ábrahám Pál és Kraitsj Mihály, a két magyar komponista háborúskodásáról. A két komponista háborúskodása, —- mint már megírtuk — onnan ered, hogy Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben és Krausz Mihály Sárga liliom című operettjének egyik zeneszáma feltűnően hasonlít egymáshoz. ibrahám Pál azt állította, hogy a szó* bán forgó számot már régen megkomponálta, amit Marton Sándor kiadó is megerősített és hogy a melódia véletlen folytán jutott Krausz Mihály füleibe. Krausz Mihály, amikor tudomást szerzett Ábrahám kijelentéseiről, bécai ügyvédje útján feljelentette a komponistát becsületsértés és rágalmazás címén. Krausz Mihály periratában azt mondja, hogy a kérdéses zeneszámot már 1932 augusztusában megkomponálta és librettistái előtt el is játszotta, Krausz Mihálynak most azért kell a bírósághoz fordulni védelemért, mert a Sárga liliomot Bécsben négy hét múlva mutatják be és ha nem kap addig elégtételt az ügyben, az illető zeneszámot ki kell hagynia az előadásból.
2883 zenebaratmonika 2016-11-05 00:55:36
Az Újság 1932. január 23. Hawai rózsája Bemutató a Király-Színházban Már több mint tiz esztendeje, hogy a Zene- akadémia nagytermében a Hauser—Indig — Ipolyi—Són vonósnégyes társulat uj szerző, uj vonósnégyesét mutatta be. Rendkívül finom, diszkréten modern, kitünően hangzó alkotás volt a kvartett. Úgy emlékszem, hogy dallamokban nem tobzódott éppen, de annál jobban megkaptak pompásan kevert harmóniái és ritmikájának ötletessége. Neken nagyon tetszett az egész. Befejeztével egy nagyon is karcsú, sápadtarcu fiatalember jött ki a dobogóra, hogy megköszönje a tapsokat. Ugyanaz, akit pénteken este a Király-Szin- házban, mikor a karnagyi emelvényen meg jelent, a közönség tapsorkánnal, a zenekar tussal fogadott. Ugyanaz a karcsú, sápadt fiatalember: Ábrahám Pál. Az elmúlt évtized alig változtatta meg. Csak éppen hogy a tel jes ismeretlenség homályából kilépett a világhír reflektoros ragyogásába. Előbb itthoni színpadi sikerek. Azután a Viktória, mely Budapestről elindulva, járta be diadalmenetben Európát. Most pedig a Hawai rózsája, megfordított utat tett meg. Külföldi sikerek után érkezett haza. A partitúrának nem egy száma azonban megelőzte a hivatalos bemutatkozást. Népszerű lett a premier előtt. Ezeket még szívesebben hallgattuk most, mint eddig. Eredeti helyükön, Abrahám kitűnő hangszerelésében és magának a szerzőnek vezénylése alatt A számomra ez a legutóbbi volt a bemutató legkellemesebb meglepetése. Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztiv erejű, aki nagyszerűen a kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Ami a Hawai rózsájának zenéjét illeti, az éppen olyan jó, mint a magyar szerző ed digi munkái: ötletes, ízléses és főleg kitü nően megcsinált. Sőt, ami a feltálalást, a fel építést, az alapgondolatoknak kihasználását illeti, úgy ezekben feltétlen haladás és fejlődés állapítható meg. A zenekar remekül hang zik, színes, csillogó. Talán csak néhol vastag egy kissé. Abrahám Pál zenéje alá Földes Imre, A1 íred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Írtak szöveget. Ennyi és ilyen jónevü írótól tulajdonképpen többet vártam, főleg ami a szel lemességet és a cselekmény gyors meg érdekes perdülését illeti. Az operett meséje nagy részt Hawaiban játszik. Egy száműzött hercegnőről van szó, ki váratlanul megjelenik az amerikai uralom alatt sínylődő virágok szigetén és el akarja foglalni ősei trónját. Ebben' azonban megakadályozza az, hogy egyformán szereti honfitársat, a herceget és a daliás amerikai hajóskapitányt, akit éppen a zendülés elnyomására küldenek ki. És Hawai rózsája oly so káig ingadozik a két férfi között, mig el nem múlik két teljes felvonás. A harmadik felvonásban azután megoldódik a bonyodalom. A honfitársak egymáséi lesznek, mig a hajóskapitány egy énekesnő karjaiban talál vigaszt, aki szerencsére feltűnően hasonlít a hercegnőhöz. Ennél sokkal több nem is történik az újdonságban, de ez is meglehetősen vontatottan és akadozva. A librettóban sokat beszélnek és keveset tesznek. De a beszéd is ritkán olyan szellemes és tréfás, hogy a közönséget jól megkacagtassa. Pedig a mai szomorú időkben, operettben igazán erre van szükség. Milyen kitűnőnek kell lenni Ábrahám Pál zenéjének és milyen jónak az előadásnak, hogy a bemutató közönsége a szöveg hibáinak ellenére is igen melegen fogadta a bemutatót. Az eredmény elérésében kétségtelenül Ábrahám Pál folyton izmosodó tehetségéé az oroszlánrész, de szereplői is méltóan küzdöttek az oldalán a közönség elismeréséért. Lábass Juci, a címszereplő nagyon finoman énekel, igen szép és főleg a harmadik felvonásban olyan kitünően játszik, hogy az messze túllépi azokat a határokat, melyeket operett-primadonnák el szoktak érni. Fejes Teri vidám, jókedvű, élettel teli, mint mindig De mindenképpen méltóan se akozik utánuk Pál Erzsi is, ki remekül táncol és akiből nem hiányaik a humor sem. A férfiak közül Kertész és Nádor egyforma eredménnyel hódit ják meg a hercegnőt és a közönséget. A vi dámságot Rátkai, Sziklay és Latabár képviselik. A rendezés színes, a díszletek közül különösen a második felvonásé (a régi hawai királyi palota belseje) sikerült. A közönség a bemutatón igen sokat tapsolt a szereplőknek és főleg a zenekart vezénylő Ábrahám Pálnak.
Az Újság 1932. január 23. Hawai rózsája Bemutató a Király-Színházban Már több mint tiz esztendeje, hogy a Zene- akadémia nagytermében a Hauser—Indig — Ipolyi—Són vonósnégyes társulat uj szerző, uj vonósnégyesét mutatta be. Rendkívül finom, diszkréten modern, kitünően hangzó alkotás volt a kvartett. Úgy emlékszem, hogy dallamokban nem tobzódott éppen, de annál jobban megkaptak pompásan kevert harmóniái és ritmikájának ötletessége. Neken nagyon tetszett az egész. Befejeztével egy nagyon is karcsú, sápadtarcu fiatalember jött ki a dobogóra, hogy megköszönje a tapsokat. Ugyanaz, akit pénteken este a Király-Szin- házban, mikor a karnagyi emelvényen meg jelent, a közönség tapsorkánnal, a zenekar tussal fogadott. Ugyanaz a karcsú, sápadt fiatalember: Ábrahám Pál. Az elmúlt évtized alig változtatta meg. Csak éppen hogy a tel jes ismeretlenség homályából kilépett a világhír reflektoros ragyogásába. Előbb itthoni színpadi sikerek. Azután a Viktória, mely Budapestről elindulva, járta be diadalmenetben Európát. Most pedig a Hawai rózsája, megfordított utat tett meg. Külföldi sikerek után érkezett haza. A partitúrának nem egy száma azonban megelőzte a hivatalos bemutatkozást. Népszerű lett a premier előtt. Ezeket még szívesebben hallgattuk most, mint eddig. Eredeti helyükön, Abrahám kitűnő hangszerelésében és magának a szerzőnek vezénylése alatt A számomra ez a legutóbbi volt a bemutató legkellemesebb meglepetése. Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztiv erejű, aki nagyszerűen a kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Ami a Hawai rózsájának zenéjét illeti, az éppen olyan jó, mint a magyar szerző ed digi munkái: ötletes, ízléses és főleg kitü nően megcsinált. Sőt, ami a feltálalást, a fel építést, az alapgondolatoknak kihasználását illeti, úgy ezekben feltétlen haladás és fejlődés állapítható meg. A zenekar remekül hang zik, színes, csillogó. Talán csak néhol vastag egy kissé. Abrahám Pál zenéje alá Földes Imre, A1 íred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Írtak szöveget. Ennyi és ilyen jónevü írótól tulajdonképpen többet vártam, főleg ami a szel lemességet és a cselekmény gyors meg érdekes perdülését illeti. Az operett meséje nagy részt Hawaiban játszik. Egy száműzött hercegnőről van szó, ki váratlanul megjelenik az amerikai uralom alatt sínylődő virágok szigetén és el akarja foglalni ősei trónját. Ebben' azonban megakadályozza az, hogy egyformán szereti honfitársat, a herceget és a daliás amerikai hajóskapitányt, akit éppen a zendülés elnyomására küldenek ki. És Hawai rózsája oly so káig ingadozik a két férfi között, mig el nem múlik két teljes felvonás. A harmadik felvonásban azután megoldódik a bonyodalom. A honfitársak egymáséi lesznek, mig a hajóskapitány egy énekesnő karjaiban talál vigaszt, aki szerencsére feltűnően hasonlít a hercegnőhöz. Ennél sokkal több nem is történik az újdonságban, de ez is meglehetősen vontatottan és akadozva. A librettóban sokat beszélnek és keveset tesznek. De a beszéd is ritkán olyan szellemes és tréfás, hogy a közönséget jól megkacagtassa. Pedig a mai szomorú időkben, operettben igazán erre van szükség. Milyen kitűnőnek kell lenni Ábrahám Pál zenéjének és milyen jónak az előadásnak, hogy a bemutató közönsége a szöveg hibáinak ellenére is igen melegen fogadta a bemutatót. Az eredmény elérésében kétségtelenül Ábrahám Pál folyton izmosodó tehetségéé az oroszlánrész, de szereplői is méltóan küzdöttek az oldalán a közönség elismeréséért. Lábass Juci, a címszereplő nagyon finoman énekel, igen szép és főleg a harmadik felvonásban olyan kitünően játszik, hogy az messze túllépi azokat a határokat, melyeket operett-primadonnák el szoktak érni. Fejes Teri vidám, jókedvű, élettel teli, mint mindig De mindenképpen méltóan se akozik utánuk Pál Erzsi is, ki remekül táncol és akiből nem hiányaik a humor sem. A férfiak közül Kertész és Nádor egyforma eredménnyel hódit ják meg a hercegnőt és a közönséget. A vi dámságot Rátkai, Sziklay és Latabár képviselik. A rendezés színes, a díszletek közül különösen a második felvonásé (a régi hawai királyi palota belseje) sikerült. A közönség a bemutatón igen sokat tapsolt a szereplőknek és főleg a zenekart vezénylő Ábrahám Pálnak.
2882 zenebaratmonika 2016-11-05 00:54:22
Az Újság 1938. január 19. szám a Hawaii rózsája világsikerű Ábrahám operettről Pontosan négy esztendeje, hogy a Fővárosi Operettszinház karmesteri pulpitusán megjelent egy kedves, rokonszenves fiú, halotthalványan és fehér keztyüvel a sovány kezén, pálca nélkül, mint Savonov, a hírneves orosz ■ megkapó ötletességgel vezényelte a Zenebona cimü operettet, melynek muzsikáját felerészben 6 Irta, felerészben világslágerekből állította össze. Még csak kevesen és inkább a benfentesek ismerték akkor Ábrahám Palit, a fiatal zeneszerzőgárda egyik legértékesebb talentumát, aki odáig minden tanultsága és rátermettsége ellenére szerényen moziszkeccsek, néhány hangulatos műdal és pajkos chanson mögé rejtőzött Holott a Zeneakadémia e jelesen végzett és igen sokat Ígérő növendéke ekkor már túl volt az első világsikeren, amennyiben a Hauser-quartett nemcsak Budapesten, de külföldön is mindenütt osztatlan tetszés és elismerés mellett adta elő nagyszabású vonósnégyesét. Közbejött a háború, a háború utáni borzalmas Idők, amelyek más százezrekkel együtt, úgy tetszett, felőrllk Ábrahám Pali képességeit is. Erre annál is inkább meg volt minden valószínűség, mert ő nem tudott tolakodni, tülekedni, előszobázni színigazgatók, színházi ügynökök lakásán és fizikai ereje sem volt hozzá, hogy előbbre kerüljön a csúnya marakodásban. Hogy végleg el ne merüljön és legyen miből megélnie, irt tehát névtelenül vagy álnéven orfeumdalokat, melyeket azonban meghallgatva, az ember, rögtön tisztába jött vele, hogy ez nem holmi dilettáns mnukája, hanem igazi tehetségé: Ábrahám Pálé. Az első operett, mellyel kijött: a Zenebona, teljes diadalt aratott. És követvén a közönség Ízlését, e sikerre ráduplázott az Utolsó Verebéig lánnyal, mely csupa zenei ötlet és részben kifigurázása is as egész jazz-bolondériának. Mint valóban nagy és komoly operettkomponista, a Viktóriával prezentálódott, mely a Király Színházból kiindulva, egész rövid idő alatt világhírre emelte a nevét. Most alig néhány esztendő után Ismét idehaza örvendhetünk Ábrahám Palinak, hogy a Hawai rózsájá-nak zengő melódiái felhangzanak a Király Színházban. Ismét ott ül a karmesteri székben, ugyanazzal a szerénységgel, mint valaha és ugyanazzal a fiatalos lendülettel vezeti a zenekart, mint most négy éve. Azóta bejárta csaknem az egész világot és a siker mindenütt a nyomában. A Hawai rózsájá-nak a zeneszámai frissen és üdén csengenek, holott külföldi előadásokon át minden taktusát a rádió utján is jól ismerjük. Dehát ez mégis egészen valami más, hogy itt szemtől-szembe kapjuk és abban a formában, amint Ábra hám Pál minden szeretetével nyújtja felénk. Hirtelenében kevés olyan főpróbára emlékszem, mint az övére, a tegnapira. A szorongásig megtelt nézőtéren mindenki jókedvű volt és megelégedett és nem akadt egyetlen ember, aki őszintén és szívből nem örült Ábrahám Pál sikerének, mely jobb helyre nem is mehetett
Az Újság 1938. január 19. szám a Hawaii rózsája világsikerű Ábrahám operettről Pontosan négy esztendeje, hogy a Fővárosi Operettszinház karmesteri pulpitusán megjelent egy kedves, rokonszenves fiú, halotthalványan és fehér keztyüvel a sovány kezén, pálca nélkül, mint Savonov, a hírneves orosz ■ megkapó ötletességgel vezényelte a Zenebona cimü operettet, melynek muzsikáját felerészben 6 Irta, felerészben világslágerekből állította össze. Még csak kevesen és inkább a benfentesek ismerték akkor Ábrahám Palit, a fiatal zeneszerzőgárda egyik legértékesebb talentumát, aki odáig minden tanultsága és rátermettsége ellenére szerényen moziszkeccsek, néhány hangulatos műdal és pajkos chanson mögé rejtőzött Holott a Zeneakadémia e jelesen végzett és igen sokat Ígérő növendéke ekkor már túl volt az első világsikeren, amennyiben a Hauser-quartett nemcsak Budapesten, de külföldön is mindenütt osztatlan tetszés és elismerés mellett adta elő nagyszabású vonósnégyesét. Közbejött a háború, a háború utáni borzalmas Idők, amelyek más százezrekkel együtt, úgy tetszett, felőrllk Ábrahám Pali képességeit is. Erre annál is inkább meg volt minden valószínűség, mert ő nem tudott tolakodni, tülekedni, előszobázni színigazgatók, színházi ügynökök lakásán és fizikai ereje sem volt hozzá, hogy előbbre kerüljön a csúnya marakodásban. Hogy végleg el ne merüljön és legyen miből megélnie, irt tehát névtelenül vagy álnéven orfeumdalokat, melyeket azonban meghallgatva, az ember, rögtön tisztába jött vele, hogy ez nem holmi dilettáns mnukája, hanem igazi tehetségé: Ábrahám Pálé. Az első operett, mellyel kijött: a Zenebona, teljes diadalt aratott. És követvén a közönség Ízlését, e sikerre ráduplázott az Utolsó Verebéig lánnyal, mely csupa zenei ötlet és részben kifigurázása is as egész jazz-bolondériának. Mint valóban nagy és komoly operettkomponista, a Viktóriával prezentálódott, mely a Király Színházból kiindulva, egész rövid idő alatt világhírre emelte a nevét. Most alig néhány esztendő után Ismét idehaza örvendhetünk Ábrahám Palinak, hogy a Hawai rózsájá-nak zengő melódiái felhangzanak a Király Színházban. Ismét ott ül a karmesteri székben, ugyanazzal a szerénységgel, mint valaha és ugyanazzal a fiatalos lendülettel vezeti a zenekart, mint most négy éve. Azóta bejárta csaknem az egész világot és a siker mindenütt a nyomában. A Hawai rózsájá-nak a zeneszámai frissen és üdén csengenek, holott külföldi előadásokon át minden taktusát a rádió utján is jól ismerjük. Dehát ez mégis egészen valami más, hogy itt szemtől-szembe kapjuk és abban a formában, amint Ábra hám Pál minden szeretetével nyújtja felénk. Hirtelenében kevés olyan főpróbára emlékszem, mint az övére, a tegnapira. A szorongásig megtelt nézőtéren mindenki jókedvű volt és megelégedett és nem akadt egyetlen ember, aki őszintén és szívből nem örült Ábrahám Pál sikerének, mely jobb helyre nem is mehetett
2881 Búbánat 2016-11-03 16:52:40
[url] http://bdpst24.hu/2016/10/25/ujra-operett-eger-szinpadan-huszka-jeno-lili-barono/; Újra operett Eger színpadán – Huszka Jenő: Lili bárónő [/url] Dávid Zsuzsa ismét Egerben rendez, ahol remek szereposztással az operett irodalom egyik klasszikusát vitte színre. A főbb szerepekben Balogh András/Rácz János ( Báró Malomszeghy) Füredi Nikolett/Nagy Szilvia (Lili) Nagy Lóránt/Török Tamás (Gróf Illésházy) Nagy Barbara (Sasváry Clarisse színésznő). Bemutató október 28-án, pénteken este volt az Egri Gárdonyi Géza Színházban.
[url] http://bdpst24.hu/2016/10/25/ujra-operett-eger-szinpadan-huszka-jeno-lili-barono/; Újra operett Eger színpadán – Huszka Jenő: Lili bárónő [/url] Dávid Zsuzsa ismét Egerben rendez, ahol remek szereposztással az operett irodalom egyik klasszikusát vitte színre. A főbb szerepekben Balogh András/Rácz János ( Báró Malomszeghy) Füredi Nikolett/Nagy Szilvia (Lili) Nagy Lóránt/Török Tamás (Gróf Illésházy) Nagy Barbara (Sasváry Clarisse színésznő). Bemutató október 28-án, pénteken este volt az Egri Gárdonyi Géza Színházban.
2880 Búbánat 2016-10-28 20:58:05
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1246; Villanófényben - Kállay Bori [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-10-12 „November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk.” „- Ez egy kétrészes est, amelynek főszereplője és műsorvezetője is vagyok. Legyen meglepetés, kik lesznek a vendégeim, de lesznek, nem is kevesen. Az is bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara is közreműködik. Bevallom, nagyon jól esik, hogy a színházam mögém állt. Az ő segítségükkel, valamint Dr. Vadász Dániel producer értő és szerető gondozásával, no meg a Vigadó készségével valósulhat meg ez a gálaest.”
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1246; Villanófényben - Kállay Bori [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-10-12 „November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk.” „- Ez egy kétrészes est, amelynek főszereplője és műsorvezetője is vagyok. Legyen meglepetés, kik lesznek a vendégeim, de lesznek, nem is kevesen. Az is bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara is közreműködik. Bevallom, nagyon jól esik, hogy a színházam mögém állt. Az ő segítségükkel, valamint Dr. Vadász Dániel producer értő és szerető gondozásával, no meg a Vigadó készségével valósulhat meg ez a gálaest.”
2879 Búbánat 2016-10-28 10:05:51 [Válasz erre: 2878 Ardelao 2016-10-28 00:48:30]
A Zenés TV Színház 1981. június 26-án mutatta be Zerkovitz Béla életét feldolgozó, Mi, muzsikus lelkek című zenés filmet, amit nemrég újra láthattunk az M3 csatornán. A filmben rengeteg dal csendül fel, mind Zerkovitz szerzeménye, köztük a címadó dal is. Zerkovitz dalainak talán leghivatottabb tolmácsolója volt Bilicsi Tivadar: [url] https://www.youtube.com/watch?v=moeoQGAFGGU; Egyveleg Zerkovitz Béla műveiből [/url] Érdemes elolvasni Gál Róbert Zerkovitzról írt életrajzi könyvét: [url] http://www.lira.hu/hu/konyv/muveszet/film-szinhaz-zene-tanc/mi-muzsikus-lelkek-1; Mi, muzsikus lelkek, [/url] melyből a komponista, szövegíró, egykori színidirektor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség. Csáth Géza írta, többek közt Zerkovitzról, és a pesti folklórról: " A pesti dal, ami a muzsikát illeti, pont megfelelője annak a speciális pesti irodalomnak, amely a fővárost felfedezte. Valami kasírozott, stilizált cigányosság van benne, a városligeti hinták sípládáinak jellegével. Valami franciás sikk, valami fővárosi szegényes fényűzés, ugyanaz, amit szegény és csinos masamód-lányok jó cipőin, ízléses kalapjain és öntudatos affektált járásán csodálhatunk. Valami nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság, ami az élet lélekvesztettjeit, a művészeket jellemzi. Valami léha lenézése a nemes férfias nagy akarásnak és kimosolygása mindennek, amit a közönséges ember komolyan vesz." 2016. október 8. szombat 23:10 - 00:20 Zenés TV Színház Zerkovitz Béla – „Mi muzsikus lelkek…” Zenés életrajzi film (1980) Szereplők: • Straub Dezső (Fiatal Zerkovitz) • Márkus László (Zerkovitz Béla) • Benedek Miklós (Konferanszié) • Benkóczy Zoltán (Béldy) • Benkő Gyula (Cziegler professzor) • Csongrádi Kata (Pillangó, kisasszony) • Csonka Endre (Helfgott fényképész) • Csűrös Karola (Czieglerné) • Farkas Bálint (Józsefvárosi vendéglős, Riegler) • Felföldi Anikó (Joséphine Baker) • Gáti József (Hegedűs Gyula) • Gregor József (Székely Mihály) • Gyabronka József (Harmadik vendég) • Kazal László • Kovács Zsuzsa (Ilonka, Zerkovitz felesége) • Mikó István (Második vendég) • Oszvald Marika (Postáskisasszony) • Pászthy Júlia (Primadonna) • Petress Zsuzsa (Honthy Hanna) • Rátonyi Hajnalka (Böske asszony) • Sipos Áron (Riccordi titkára) • Suka Sándor (Hubay Gárdos Zerkovitz papa) • Széki József (Ügyelő) • Velenczey István (Operaigazgató, Schneider) • Zentay Ferenc (Első vendég) Km. a • Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara • Stúdió 11 • Bolba Lajos énekegyüttese • Körmendi Vilmos (karmester) Írta és rendezte: Bednai Nándor Időtartam: 70 perc
A Zenés TV Színház 1981. június 26-án mutatta be Zerkovitz Béla életét feldolgozó, Mi, muzsikus lelkek című zenés filmet, amit nemrég újra láthattunk az M3 csatornán. A filmben rengeteg dal csendül fel, mind Zerkovitz szerzeménye, köztük a címadó dal is. Zerkovitz dalainak talán leghivatottabb tolmácsolója volt Bilicsi Tivadar: [url] https://www.youtube.com/watch?v=moeoQGAFGGU; Egyveleg Zerkovitz Béla műveiből [/url] Érdemes elolvasni Gál Róbert Zerkovitzról írt életrajzi könyvét: [url] http://www.lira.hu/hu/konyv/muveszet/film-szinhaz-zene-tanc/mi-muzsikus-lelkek-1; Mi, muzsikus lelkek, [/url] melyből a komponista, szövegíró, egykori színidirektor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség. Csáth Géza írta, többek közt Zerkovitzról, és a pesti folklórról: " A pesti dal, ami a muzsikát illeti, pont megfelelője annak a speciális pesti irodalomnak, amely a fővárost felfedezte. Valami kasírozott, stilizált cigányosság van benne, a városligeti hinták sípládáinak jellegével. Valami franciás sikk, valami fővárosi szegényes fényűzés, ugyanaz, amit szegény és csinos masamód-lányok jó cipőin, ízléses kalapjain és öntudatos affektált járásán csodálhatunk. Valami nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság, ami az élet lélekvesztettjeit, a művészeket jellemzi. Valami léha lenézése a nemes férfias nagy akarásnak és kimosolygása mindennek, amit a közönséges ember komolyan vesz." 2016. október 8. szombat 23:10 - 00:20 Zenés TV Színház Zerkovitz Béla – „Mi muzsikus lelkek…” Zenés életrajzi film (1980) Szereplők: • Straub Dezső (Fiatal Zerkovitz) • Márkus László (Zerkovitz Béla) • Benedek Miklós (Konferanszié) • Benkóczy Zoltán (Béldy) • Benkő Gyula (Cziegler professzor) • Csongrádi Kata (Pillangó, kisasszony) • Csonka Endre (Helfgott fényképész) • Csűrös Karola (Czieglerné) • Farkas Bálint (Józsefvárosi vendéglős, Riegler) • Felföldi Anikó (Joséphine Baker) • Gáti József (Hegedűs Gyula) • Gregor József (Székely Mihály) • Gyabronka József (Harmadik vendég) • Kazal László • Kovács Zsuzsa (Ilonka, Zerkovitz felesége) • Mikó István (Második vendég) • Oszvald Marika (Postáskisasszony) • Pászthy Júlia (Primadonna) • Petress Zsuzsa (Honthy Hanna) • Rátonyi Hajnalka (Böske asszony) • Sipos Áron (Riccordi titkára) • Suka Sándor (Hubay Gárdos Zerkovitz papa) • Széki József (Ügyelő) • Velenczey István (Operaigazgató, Schneider) • Zentay Ferenc (Első vendég) Km. a • Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara • Stúdió 11 • Bolba Lajos énekegyüttese • Körmendi Vilmos (karmester) Írta és rendezte: Bednai Nándor Időtartam: 70 perc
2878 Ardelao 2016-10-28 00:48:30 [Válasz erre: 2877 Ardelao 2016-10-27 23:53:51]
Zerkovitz Béla 68 évvel ezelőtt, 1948. október 23-án hunyt el Budapesten.
Zerkovitz Béla 68 évvel ezelőtt, 1948. október 23-án hunyt el Budapesten.
2877 Ardelao 2016-10-27 23:53:51
Néhány őszinte szó egy pesti zeneszerzőről Zerkovitz Béláról (1882-1948) Írta: Egyed Zoltán — „Zerkovitz Bélával való ismeretségem ott kezdődik, amikor megboldogult ifjúságomban, tíz és néhány esztendőkkel ezelőtt a jó öreg Csikay Gyuri sem tudta megtagadni, hogy el ne játsza a > Léha nótát < a kolozsvári New-York fényes, tükrös gobelintermében, úgy tizenegy óra tájban, mikor a vidékről felrándult szépasszonyok hattyúprémesen betoppantak az úri étterembe, Janovics dr. színházából jövet. Akkoriban, emlékszem, a jó öreg kollégiumi pedellus is a léha nótát dudorászta, a Zerkovitzról, akinek kottáit az esti gyorsnál személyesen várta Lepage Lajos könyv- és zenemű-kereskedő úr, ---- olyan fogalmaink voltak, hogy ő a könnyelmű, léha, bohém, koronázatlan fejedelme a pesti éjszakának, reggelire pezsgőt iszik s este rumot vacsorál. Különösképpen a polgári családok ábrándos szemű, pelyhes nyakú kövérkés szépségei ábrándoztak borzongva Zerkovitz úrról, aki szegény sápadtan és álmatlanul ül valamelyik fényes kávéházi bűntanya sarkában és írja-írja azokat a szívfacsaró, hjaj, de milyen könnyeztető, búbánatos dalokat. Bizony fogalom volt már akkor a jó Zerkovitz Béla: ha a polgármesterék zsúrján emelkedni kezdett a hangulat, azt mondták az édes Baross Liszkának, aki remekül zongorázott, hogy no édes, most egy Zerkovitzot. És kipirultak az édes arcocskák és csillogni kezdtek a csillogó csillag-szemek, (drága, drága emlékei múló életemnek), mintha a fantáziájukat a tilosba terelte volna az-az egy-két pohár édes borocska, amit a polgármesterné őnagysága (kezeit csókoltatom, ha még életben volna), a pincéből nagy-suttyomban felhozatott. Kimondom bíz én, Zerkovitz volt az asszonyok Farkas Imréje, költő, lovag, tiltott gyümölcs, Rómeó, éjféli trubadúr, asszonyszöktető Casanova, aki a pesti dallal bűvölte a naiv vidéki szíveket. — Mikor először megláttam, élve, saját tulajdon személyében, hinni nem akartam a szemeimnek. A karikás-szemű, sápadt, kóbor lantosnak képzelt Zerkovitz Béla helyett egy pirospozsgás, kisportolt, egészséges, hetyke úri ember állott előttem, kifogástalan angol ruhában, gyémántos tűvel a selyem nyakkendőjében, vélnéd akár diplomatának. Csak a szíve, az volt azé a Zerkovitz Béláé, akinek őt Válaszúth és Bonchida környékén, Kolozsvár körül, képzelték a grófi gazdatisztnék, a feketehajú szolgabíránék s az ábrándos szőke postáskisasszonyok. Sokáig nem ismertem ezt a szívet, csak messziről hallgattam a dobogását magam is. Egyszer aztán a sors összedobott bennünket valahol egy édes magyar éjszakában, álmaim ősi kastélyában, nem is tudom, egy vidéki hotelben valahol (27-es szobájának küszöbe áldott legyen) s ott reggelig diskuráltunk, életről, dalról, szerelemről, Magyarországról. Itt ismertem meg Zerkovitz Bélát, az embert, az urat s költőt, jónak, magyarnak, tehetségesnek. Ennek az éjszakának édes-bús emlékei jutnak eszembe, ha az ősz hajú, csillogó szemű Szomaházy regény-alak, a fölényes, tehetséges Zerkovitz Béla kikent, kifent, kipomádézott és kiberetvált arcát magam elé képzelem, amint szagosan, tisztán, jókedvűen s lehetőleg — dúdolva veregeti az élet vállát, az enyémmel együtt. Tegnap még Montiban fosztogatta a bankot, ma Kairóban játszák egy régi operettjét s holnap egy újat Sebestyén Gézánál a drága Budai Színházban. És Zerkó jókedvű, szereti az embereket, két nagy lurkó fia van, s a szívében egy csomó melódia. Ugyan édes Bélám, ha már ilyen szépen együtt vagyunk, nem húznád el ma este a nótámat az ablakom alatt? Te már tudod, hogy a sok közül melyikre gondolok…..” Színházi Élet, 1925. 25. sz. (VI.21 – 26.) * Megjegyzések: Egyed Zoltán (1894-1947), író, újságíró, színikritikus Csikay Gyuri, hajdani Kolozsvári cigányprímás Lepage Lajos, Kolozsvári könyvkereskedő, nyomdász Farkas Imre (1879-1976), író, költő, operett-író, zeneszerző Ő vezette a Színházi Életben egykor népszerű „Lelki Klinika” című rovatot Szomaházy István (eredeti neve: Steiner Arnold) (1864-1927), író *
Néhány őszinte szó egy pesti zeneszerzőről Zerkovitz Béláról (1882-1948) Írta: Egyed Zoltán — „Zerkovitz Bélával való ismeretségem ott kezdődik, amikor megboldogult ifjúságomban, tíz és néhány esztendőkkel ezelőtt a jó öreg Csikay Gyuri sem tudta megtagadni, hogy el ne játsza a > Léha nótát < a kolozsvári New-York fényes, tükrös gobelintermében, úgy tizenegy óra tájban, mikor a vidékről felrándult szépasszonyok hattyúprémesen betoppantak az úri étterembe, Janovics dr. színházából jövet. Akkoriban, emlékszem, a jó öreg kollégiumi pedellus is a léha nótát dudorászta, a Zerkovitzról, akinek kottáit az esti gyorsnál személyesen várta Lepage Lajos könyv- és zenemű-kereskedő úr, ---- olyan fogalmaink voltak, hogy ő a könnyelmű, léha, bohém, koronázatlan fejedelme a pesti éjszakának, reggelire pezsgőt iszik s este rumot vacsorál. Különösképpen a polgári családok ábrándos szemű, pelyhes nyakú kövérkés szépségei ábrándoztak borzongva Zerkovitz úrról, aki szegény sápadtan és álmatlanul ül valamelyik fényes kávéházi bűntanya sarkában és írja-írja azokat a szívfacsaró, hjaj, de milyen könnyeztető, búbánatos dalokat. Bizony fogalom volt már akkor a jó Zerkovitz Béla: ha a polgármesterék zsúrján emelkedni kezdett a hangulat, azt mondták az édes Baross Liszkának, aki remekül zongorázott, hogy no édes, most egy Zerkovitzot. És kipirultak az édes arcocskák és csillogni kezdtek a csillogó csillag-szemek, (drága, drága emlékei múló életemnek), mintha a fantáziájukat a tilosba terelte volna az-az egy-két pohár édes borocska, amit a polgármesterné őnagysága (kezeit csókoltatom, ha még életben volna), a pincéből nagy-suttyomban felhozatott. Kimondom bíz én, Zerkovitz volt az asszonyok Farkas Imréje, költő, lovag, tiltott gyümölcs, Rómeó, éjféli trubadúr, asszonyszöktető Casanova, aki a pesti dallal bűvölte a naiv vidéki szíveket. — Mikor először megláttam, élve, saját tulajdon személyében, hinni nem akartam a szemeimnek. A karikás-szemű, sápadt, kóbor lantosnak képzelt Zerkovitz Béla helyett egy pirospozsgás, kisportolt, egészséges, hetyke úri ember állott előttem, kifogástalan angol ruhában, gyémántos tűvel a selyem nyakkendőjében, vélnéd akár diplomatának. Csak a szíve, az volt azé a Zerkovitz Béláé, akinek őt Válaszúth és Bonchida környékén, Kolozsvár körül, képzelték a grófi gazdatisztnék, a feketehajú szolgabíránék s az ábrándos szőke postáskisasszonyok. Sokáig nem ismertem ezt a szívet, csak messziről hallgattam a dobogását magam is. Egyszer aztán a sors összedobott bennünket valahol egy édes magyar éjszakában, álmaim ősi kastélyában, nem is tudom, egy vidéki hotelben valahol (27-es szobájának küszöbe áldott legyen) s ott reggelig diskuráltunk, életről, dalról, szerelemről, Magyarországról. Itt ismertem meg Zerkovitz Bélát, az embert, az urat s költőt, jónak, magyarnak, tehetségesnek. Ennek az éjszakának édes-bús emlékei jutnak eszembe, ha az ősz hajú, csillogó szemű Szomaházy regény-alak, a fölényes, tehetséges Zerkovitz Béla kikent, kifent, kipomádézott és kiberetvált arcát magam elé képzelem, amint szagosan, tisztán, jókedvűen s lehetőleg — dúdolva veregeti az élet vállát, az enyémmel együtt. Tegnap még Montiban fosztogatta a bankot, ma Kairóban játszák egy régi operettjét s holnap egy újat Sebestyén Gézánál a drága Budai Színházban. És Zerkó jókedvű, szereti az embereket, két nagy lurkó fia van, s a szívében egy csomó melódia. Ugyan édes Bélám, ha már ilyen szépen együtt vagyunk, nem húznád el ma este a nótámat az ablakom alatt? Te már tudod, hogy a sok közül melyikre gondolok…..” Színházi Élet, 1925. 25. sz. (VI.21 – 26.) * Megjegyzések: Egyed Zoltán (1894-1947), író, újságíró, színikritikus Csikay Gyuri, hajdani Kolozsvári cigányprímás Lepage Lajos, Kolozsvári könyvkereskedő, nyomdász Farkas Imre (1879-1976), író, költő, operett-író, zeneszerző Ő vezette a Színházi Életben egykor népszerű „Lelki Klinika” című rovatot Szomaházy István (eredeti neve: Steiner Arnold) (1864-1927), író *
2876 Búbánat 2016-10-27 13:37:33 [Válasz erre: 2868 zenebaratmonika 2016-10-27 11:47:02]
Érdekes ez belinkelt filmelőzetes. Itt van ez a cikk is: [url] http://operetta-research-center.org/frau-luna-tipi-kanzleramt/; “Frau Luna” At The Tipi Am Kanzleramt Berlin [/url] Kevin Clarke Operetta Research Center 16 January, 2016 „There are news, and there are NEWS. This certainly qualifies for the latter category, in capital letters: Berlin’s private theater Tipi am Kanzleramt will produce its own version of the Paul Linke operetta-farce Frau Luna (1899) with an all-star cast that reads like a wet dream and includes the Geschwister Pfister, Pigor & Eichhorn, Cora Frost, and Ades Zabel. The production opens in October 2016 in the magical entertainment tent, opposite the Reichstag and next to Angela Merkel’s headquarters.”
Érdekes ez belinkelt filmelőzetes. Itt van ez a cikk is: [url] http://operetta-research-center.org/frau-luna-tipi-kanzleramt/; “Frau Luna” At The Tipi Am Kanzleramt Berlin [/url] Kevin Clarke Operetta Research Center 16 January, 2016 „There are news, and there are NEWS. This certainly qualifies for the latter category, in capital letters: Berlin’s private theater Tipi am Kanzleramt will produce its own version of the Paul Linke operetta-farce Frau Luna (1899) with an all-star cast that reads like a wet dream and includes the Geschwister Pfister, Pigor & Eichhorn, Cora Frost, and Ades Zabel. The production opens in October 2016 in the magical entertainment tent, opposite the Reichstag and next to Angela Merkel’s headquarters.”
2875 Búbánat 2016-10-27 13:35:40 [Válasz erre: 2871 zenebaratmonika 2016-10-27 13:15:58]
Komische Oper Berlin [url] https://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/marinka/; Emmerich Kálmán: Marinka [/url] A ROMANTIC MUSICAL IN ZWEI AKTEN [1945] | IN DEUTSCHER UND ENGLISCHER SPRACHE Gesangstexte von George Marion Jr. Buch von George Marion Jr. und Karl Farkas „Kálmán goes Broadway! Die Reihe konzertanter Aufführungen zu Unrecht vernachlässigter Meisterwerke aus der Feder Emmerich Kálmáns findet ihren Abschluss mit einer weiteren Ausgrabung der besonderen Art: dem 1945 in New York uraufgeführten »romantischen Musical« Marinka, in dem Kálmán nicht nur musikalisch neue Wege beschreitet, sondern kurzerhand die österreichische Geschichte umschreibt. In der Titelrolle: Wiens Bühnen-Star Ruth Brauer-Kvam!” DEZ '16, So 18., Fr 30. Die »Tragödie von Mayerling«, der Doppelsuizid des 30-jährigen österreichischen Thronfolgers Rudolf und seiner 13 Jahre jüngeren Geliebten Mary Vetsera im Jagdschloss von Mayerling unweit von Wien im Jahre 1889, ist nicht nur Stoff für allerlei Legenden, sondern auch die Vorlage für unzählige Bücher und Filme. Als Sujet für eine Operette scheint er sich hingegen kaum zu eignen, es sei denn … Es sei denn, die Tragödie war überhaupt keine Tragödie, sondern eine Liebesgeschichte mit Happy End! Das weiß zumindest der treue Leibfiaker seiner Majestät des Kronprinzen zu berichten. Jener (tatsächlich historische) Leibfiaker namens Josef Bratfisch war nicht nur Zeuge und Liebesbote der leidenschaftlichen Affäre zwischen Rudolf und der blutjungen Baronesse Mary Vetsera, genannt Marinka, sondern wusste auch vom väterlichen Verständnis Kaiser Franz Josefs zu berichten, der seinem Sohn Rudolf ein Leben an der Seite seiner Marinka gönnt und zu diesem Zweck der Nachwelt eine Lüge auftischt: die »Tragödie von Mayerling«! Mit seiner im amerikanischen Exil entstandenen Marinka begibt sich der 62-jährige Kálmán musikalisch auf neues Terrain, während er inhaltlich seiner längst der Vergangenheit angehörenden alten Heimat, der österreichisch-ungarischen Doppelmonarchie, verbunden bleibt. Songs wie »Only One Touch of Vienna«, »If I Never Waltz Again« oder »Old Man Danube« verbinden in Text und Musik auf geniale Weise Alte und Neue Welt, Operette und Musical. Da die Orchestrierung des Werkes verloren ist, erscheint Marinka bei ihrer Europäischen Erstaufführung nach sage und schreibe 70 Jahren in neuem orchestralem Gewand. STAB Musikalische Leitung Koen Schoots Kostüme Katrin Kath Chöre David Cavelius BESETZUNG Baroness Maria Vetsera, called Marinka Ruth Brauer-Kvam Crown Prince Rudolph of Habsburg Johannes Dunz Bratfisch, cab-driver Peter Bording Countess Landowska Talya Lieberman
Komische Oper Berlin [url] https://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/marinka/; Emmerich Kálmán: Marinka [/url] A ROMANTIC MUSICAL IN ZWEI AKTEN [1945] | IN DEUTSCHER UND ENGLISCHER SPRACHE Gesangstexte von George Marion Jr. Buch von George Marion Jr. und Karl Farkas „Kálmán goes Broadway! Die Reihe konzertanter Aufführungen zu Unrecht vernachlässigter Meisterwerke aus der Feder Emmerich Kálmáns findet ihren Abschluss mit einer weiteren Ausgrabung der besonderen Art: dem 1945 in New York uraufgeführten »romantischen Musical« Marinka, in dem Kálmán nicht nur musikalisch neue Wege beschreitet, sondern kurzerhand die österreichische Geschichte umschreibt. In der Titelrolle: Wiens Bühnen-Star Ruth Brauer-Kvam!” DEZ '16, So 18., Fr 30. Die »Tragödie von Mayerling«, der Doppelsuizid des 30-jährigen österreichischen Thronfolgers Rudolf und seiner 13 Jahre jüngeren Geliebten Mary Vetsera im Jagdschloss von Mayerling unweit von Wien im Jahre 1889, ist nicht nur Stoff für allerlei Legenden, sondern auch die Vorlage für unzählige Bücher und Filme. Als Sujet für eine Operette scheint er sich hingegen kaum zu eignen, es sei denn … Es sei denn, die Tragödie war überhaupt keine Tragödie, sondern eine Liebesgeschichte mit Happy End! Das weiß zumindest der treue Leibfiaker seiner Majestät des Kronprinzen zu berichten. Jener (tatsächlich historische) Leibfiaker namens Josef Bratfisch war nicht nur Zeuge und Liebesbote der leidenschaftlichen Affäre zwischen Rudolf und der blutjungen Baronesse Mary Vetsera, genannt Marinka, sondern wusste auch vom väterlichen Verständnis Kaiser Franz Josefs zu berichten, der seinem Sohn Rudolf ein Leben an der Seite seiner Marinka gönnt und zu diesem Zweck der Nachwelt eine Lüge auftischt: die »Tragödie von Mayerling«! Mit seiner im amerikanischen Exil entstandenen Marinka begibt sich der 62-jährige Kálmán musikalisch auf neues Terrain, während er inhaltlich seiner längst der Vergangenheit angehörenden alten Heimat, der österreichisch-ungarischen Doppelmonarchie, verbunden bleibt. Songs wie »Only One Touch of Vienna«, »If I Never Waltz Again« oder »Old Man Danube« verbinden in Text und Musik auf geniale Weise Alte und Neue Welt, Operette und Musical. Da die Orchestrierung des Werkes verloren ist, erscheint Marinka bei ihrer Europäischen Erstaufführung nach sage und schreibe 70 Jahren in neuem orchestralem Gewand. STAB Musikalische Leitung Koen Schoots Kostüme Katrin Kath Chöre David Cavelius BESETZUNG Baroness Maria Vetsera, called Marinka Ruth Brauer-Kvam Crown Prince Rudolph of Habsburg Johannes Dunz Bratfisch, cab-driver Peter Bording Countess Landowska Talya Lieberman
2874 zenebaratmonika 2016-10-27 13:23:05
[url] http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;Jegyek [/url]
[url] http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;Jegyek [/url]
2873 zenebaratmonika 2016-10-27 13:21:49
http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-[url] tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;jegyek [/url] Itt árulják jegyet a Bál a Savoybanra, februártól fog menni.
http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-[url] tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;jegyek [/url] Itt árulják jegyet a Bál a Savoybanra, februártól fog menni.
