Köszönet a kigyűjtésért. De ez csak annak mond valamit, aki már látta vagy később szándékozik megnézni az előadást; segíteni fogja a zeneszámok követésében, így "képben lesz" az elhangzó dalbetétek sorát illetően, azok hogyan és mely karakterekkel illeszkednek az adott jelenetbe. 20 zeneszám: nem kevés, ennyi kell is egy igazi "nagyoperettbe". Hogy aztán ezekből mi lesz - lesz-e- vajon - igazi "slágergyanús" szám, arról már esett itt szó...
Kiemelés tőlem: ha az új magyar operettről előre sejthető, hogy a szélesebb közönséget nem fogja érdekelni, amiben egyetértek veled, akkor minek kellett irdatlan pénzt-időt-fáradságot, energiát ráfordítani? Három szoba, három gyerek, négy kerék Hármas szereposztás, négy óra ... miért is? Száz év: Magyarország a 100 éves Operettszínház és a közönség (vélhetően) többet érdemel. Beh' jó, hogy meghosszabbították ... nem, nem "azt", azt még nem, hanem Kiss-B. Atilla mandátumát (is).
Nem azért írtam, hogy egyet kellene érteni a gondolattal, hanem a színház révén meggondolandó, tervezendő, tényszerű esetleges döntését vetettem fel, s magam is úgy gondolom, inkább egy későbbi előadást lenne értelme mégis felvenni - bár mint utaltam arra is, a darab hosszúsága is mérlegelendő egy ilyesféle bár értékes(nek tűnő) alkotás "televíziósításakor". De ezt majd eldöntik az "illetékesek"...
Sziasztok, itt lennének az Orfeum Mágusának dalai olyan sorrendben, amilyen sorrendben elhangzottak:
Én úgy tudom nem vették fel, legalábbis az első szereposztásnál nem volt semmi ilyesmi. A János Vitézt fogják rögzíteni, illetve a Szilveszteri gálaműsort. Mónikával értek egyet, nem szoktak premiereket felvenni csak bizonyos idő eltelte után.
Azért volt egy-két produkció, amit felvett a televízió, mi is láthattuk: pld. A chicagói hercegnő; Mágnás Miska
Biztos nem vette fel, mert nem üzlet. Ha leadnák mégkevesebben néznék meg.
Lehet tudni, hogy a TV felvette-e az ősbemutató-előadást? Vagy egy későbbi előadást vesznek fel... Jó lenne majd a televízióban megnézni/visszanézni is a darabot.
Nem ìrtam, hogy hìmsoviniszta vagy bàrmilyen Az Orfeum màgusa. Nem is ìrhattam, mivel nem làttam. Te ìrtad ezt: "Vannak azèrt operettek, amelyek nem fèrfisovinisztàk." (5650), mire èn csak felsoroltam pàr klasszikust, hogy pl. azok sem.
Majd ma délután összeszedem miket énekeltek a darabban és leírom sorrendben :)
Nekem a dalok nagyrésze tetszett. A tánckomikus két dala illetve a szubretté kifejezetten jó volt, Armina a feleség áriája vastapsot kapott, nem véletlenül, illetve a két herceg(Sándor Péter, Czeglédi Ákos) is taroltak a dalukkal.
Na jó ettől persze nem hímsoviniszta.
Hogy mitől lehet hímsoviniszta, hát szerintem maga az a tény hogy Somossynak több nője is volt egyszerre a felesége mellett, illetve van egy konkrét dal aminek az a címe hogy"Az Egér is megunja egy lyukra járni" ha értetik a mélyebb jelentését....Meg van egy jelenet amikor Armina megkérdezi miért nem volt ő elég Somossynak és miért keresett másokat azt válaszolja Somossy azért mert ő egy férfi
Mitől himsoviniszta az Orfeum mágusa?
Úgy látszik, "szélsőbalos" kritikák elkészültéig és azok olvasásáért még várnunk kell. Szerzőik egyelőre "kivárnak"...mármint az új operettbemutatóról.
Milyen érdekes: az eddig közzétett beszámolókat mind hölgyek írták - fogalmazták...
Ja ha majd félárrazzák, lehet megnézem, de igazából csak a librettó miatt, mert az lehet érdekes.
Nagyon látványos a darab és gyönyörűek a jelmezek. Számomra a gond a hosszúságával van. Tőbb olyan jelenet is van benne amiket simán ki lehetett volna hagyni.
Azért a képek alapján egyértelmű, hogy legalább a díszletek tényleg elsőrangúak, nem csak külsejében, de árában is.... magyarul soha nem fog megtérülni még ilyen jegyárak mellett sem.
Ja ha így nézzük még ott van pár szintén Ábrahám Pál darab, a Viktória és a Júlia, Az utolsó verebély lány, sőt hát a Fehér hattyú is... bár utóbbi két darab csak a II. világháború előtt meg.
Azon már túl is vagyunk. Az első premieren alig volt valaki aki állva tapsolt. Én felálltam volna egyébként is, de főleg azért hogy Fischl Mónikáról készíthessek felvételt a meghajlásáról. Ő volt az egyetlen aki vastapsot kapott az előadás folyamán, de meg is érdemelte, olyat énekelt a második felvonásban :)
Megjegyzem, Kálmán Imre három fő műve: Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Marica grófnő sem éppen hímsoviniszta operett. A víg özvegy sem.. A klasszikus operetteket primadonnákra írták és a primadonna (szinte?) mindig "győz" :-)
Nem láttam, valszeg nem is fogom, nem is kívánom a társulatnak, de tartok tőle, hogy ez az alkotás is -szavaiddal élve- a "bukott operettek sorát" fogja gyarapítani. A zeneszerző nevét sem hallottam eddig, más műfajból érkezett, amitől persze lehet(ne) jó. A szövegíró a Kossuth-díjjal és sok százmilliós támogatásokkal kitömött Előretolt Helyőrség-kurzus-kultúrharcos, Orbán János Dénes. Ha ez nem lesz kötelező "olvasmány", mint a Nemzeti Színház nagyszínpadán játszott legtöbb darab, amire százával, ezrével hajtják be a diákokat a Lázár Ervin Program keretében, akkor az első előadások után nem lesz nagy tolongás a jegyekért. Bárcsak tévednék és Az Orfeum mágusa egy Csárdáskirálynő- vagy egy -mert Ábrahám Pál-fan vagy- Bál a Savoyban-színvonalú sikermű lenne..
Vannak azért olyan operettek amelyek nem férfisovinisták. Pl. a női egyenjoguságot hirdeti Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettje Daesy Parkerrel a főszerepben. Emiatt is ez egy modern operett, melyben már nem hercegek, bárók és régi arisztokrácia szerepel, hanem hétköznapi polgári emberek.
Részlet origo.hu tárgyilagos, elfogulatlan és természetesen politikamentes "kritikátlanságjából":
Sorra jelennek
meg a cikkek/beszámolók a Budapesti Operettszínházban bemutatott új magyar operettről:
Kókainé Ibolya beszámolója az új nagyoperett – „Az Orfeum mágusa” - ősbemutatójáról a Budapesti Operettszínházban
Tukács Orsolya: Életre kelt az Orfeum: a
legújabb magyar operett bemutatóján jártunk
https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/11/az-orfeum-magusa-operett-budapesti-operettszinha
Kiss Virág: Jajcicából Porcica,
avagy a magyar operett halhatatlan
https://www.origo.hu/kultura/20231119-uj-magyar-operettet-mutattak-be-a-szazeves-operettszinhazban.html
Ráth Orsolya: Egy műfaj, ha
újjáéled… – Kritika az Orfeum mágusa című előadásról
https://deszkavizio.hu/egy-mufaj-ha-ujjaeled-kritika-az-orfeum-magusa-cimu-eloadasrol/
Itt is volna az ígért beszámoló az Orfeum Mágusa premierjéről. Végül csak az első szereposztást tekintettem meg, a másodikat nem.
Igen ezt tudom, ezért is jutott eszembe Somossyról Guido Contini mint karakter, mert neki is több nő volt egyszerre az életében és ő is elég rútúl végezte, legalábbis a való életben, az Orfeum Mágusában szerencsére boldog befejezést kap ő is. Egyébként érdemes megnézni a darabot, vannak benne ismerős dallamok más operettekből, pl a Londonban Hej is felcsendül persze más szöveggel, illetve a Messze a Nagy Erdő és a Bugaci Határon dallama is felcsendül egy egy dalban. A karakterek abszolút szerethetőek. Két embert emelnék ki külön: Az egyik Fischl Mónika, aki Somossy hűséges feleségét játsza, a kesergője pedig az egyetlen vastapsot kapott dal volt, gyönyörűen előadott dal, a szövegéről nem is beszélve. A másik pedig Sándor Péter Leopold Mária hercege, aki Carola Cecília fejét jön elcsavarni a második felvonásban, viccesen töri a magyart, a csúf bécsi grófnőkről és a szép, tűzes magyar lányokról énekel és egy jobb életet ígér a primadonnának.
„Liebe, du Himmel auf Erden - Diana Damrau műsorának mottója idézet Lehár Ferenc Paganini című operettjének egyik áriájából: „Szerelem, te földi mennyország”.
Diana Damrau híres operettrészletekből összeállított lemezbemutató turnéjának állomásai:
Április 21. Hamburg
Április 24. Bréma
Április 28. Essen
Május 5. Baden-Baden
Május 9. Budapest
Bizony, még közel fél évet kell várnunk, míg németországi körútja után végre a „végállomásra”, hozzánk „befut” Damrau és „különítménye” az operettestjükkel...
Fellini életét dolgozza fel a Nine, szóval komoly a téma, de mindenképp nézd meg, nagyon különleges és változatos a zenéje. Rengeteg féle zenei stílust ötvöz és csodálatosak a díszletek. Fellíninek több nő volt egyszerre az életében, három ha jól emlékszem, de az egyik ebből csak egy elképzelt idill.
Én a Nine-tól kicsit tartok, nem sok jót hallottam eddog róla. Az Orfeum Mágusa viszont a hosszúsága ellenére is nagyon tetszett, látványos, élvezhető a történet, a dallamok ismerősek(az egyik dalt a Ha Én Rózsa Volnék, a Londonban Hej és a Bugaci határon keverékének tudnám mondani) és szerethetőek a karakterek.
Végre megérkezett a Diana Damrau operett-válogatás CD dalainak listája. 2024-ben a Müpában is meghallgathatjuk ezt a 18 dalt.
Hát én inkább egyszer megnézném egy jobb helyről, vagy legalább középkategóriásról. Különben az elöl oldalsó olcsó helyen az első emeleten én is ültem egyszer egy ajándékjeggyel, de teljesen élvezhetetlen volt nekem, mert a fél színpadot nem láttam. A Jekyll és Hide-t néztem különben meg, de nem tetszett egyáltalán, majdnem hazamentem a szünetben. A librettó különösen nem, talán 3-4 dal jó volt, de a többi szintén nem jött be.
Jaj ugyan már, ennyit én sem költöttem rá. A mai premierrel szerencsém volt mert egy barátnőm 4000-ért odaadta a 4.sorba szóló jegyét, illetve van kettő ami az emelet oldalülésen van onnan szintén jól látni és a legolcsóbb árkategória és van egy első soros, de azt bérletben vettem. Szóval nem kell rögtön azt gondolni hogy olyan sok pénzem van. Épp csak a jó megoldásokat keresem hogy lássam is a darabot meg olcsó is legyen
Egy ismerősöm megnézte a főpróbán az Orfeum mágusát, szerinte gyenge darab.
Sok felesleges pénzed van.... én még egy előadást is drágának találok, mert rossz helyen nem szeretek ülni. 15300 Ft-ot nem ér meg nekem, azért már a Madáchba is elmehetek. Egy idő után szerintem úgy is leakciózzák, ha már nem fogynak rá a jegyek, akkor lehet megnézem.
Valóban a főpróbát láttam, viszont ma és holnap premiereket is megnézem, illetve jövőhéten még két alkalommal :)
Te a főpróbát láttad. Kissé drágák rá a jegyek. A 4 óra az nagyon hosszú, anyukám nem birná ki a fájós hátával.
Nos jelentem, az Orfeum Mágusa egy abszolút nézhető darab. Nem egy klasszikus operett az tény, de látványos, humoros, a karakterek szerethetők még a gonoszoknak feltűntetett hármason is lehet jókat derülni. Dolhai Attila nagyon jó Somossy szerepében, látszik rajta mennyire élvezi, Fischl Mónika tökéletes társa Arminaként.
2016. jún. 22. - Az évad legsikeresebb bemutatójára készül a Kolozsvári Magyar Opera – előzetes, beszélgetés a rendezővel és a karmesterrel
Erdélyi
Figyelő - TV Cluj (Kolozsvár) - 2016
Premier dátuma: 2016.
szeptember 25.
https://magyaropera.ro/hirek/lehar-ferenc-ciganyszerelem
https://magyaropera.ro/hirek/verre-meno-ciganyszerelem-a-kolozsvari-magyar-operaban
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Kolozsvári Magyar Opera - Galéria
LEHÁR FERENC: CIGÁNYSZERELEM
Operett
két részben
Szövegíró: Alfred Maria Willner,
Robert Bodanzky
Fordító-átdolgozó: Zoltán Pál
Dalszöveg: Gábor Andor
Gábor Andor verseit részben átdolgozta: G. Dénes György
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Díszlettervező: Daróczi Sándor
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Vezényel: Kulcsár Szabolcs
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Koncepció, a budapesti előadás rendezője: Béres Attila
A kolozsvári előadás rendezője: Bori Tamás
SZEREPOSZTÁS
Zórika - Barabás Zsuzsa
Józsi - Fülöp Márton
Ilona - Hary Judit
Gábor - Szabó Levente
Jolán - Fülöp-Gergely Tímea
Tivadar - Madarász Lóránt
Berta - Mányoki Mária
Dragoján Péter - Ádám János
Lina -Pataki Enikő
Kutula - Szilágyi János
Mihály - Veress László
Rendező: Mányoki László
Ügyelő: Venczel Péter
Pista - Kovács Ferenc
Gazsi: Varga Attila
Prímás: - Szép Bálint
Köszönöm, végül nagy nehezen megtaláltam. Írják az aznap meghaltakat is.
Ma, 2023. november 2-án született 131 éve Ábrahám Pál zeneszerző.
Így van, Leo Fall és magyar kapcsolatait is érdemes számontartani.
Mellesleg Fall volt az, aki rábeszélte Kálmán Imrét, hogy menjen Bécsbe, de Lehárnak is nagy tisztelője volt, akivel túl a kölcsönös megbecsülésen, baráti kapcsolatot ápolt; egy időben ugyanabban a katonazenekarban játszottak.
/Forrás: Rátonyi Róbert: Operett I., Zeneműkiadó, Budapest, 1984./
Lehár Ferenc és Leo Fall közötti régikeletű barátságuk annyira erős volt, hogy azon egy bekövetkezett „összezördülési”-eset sem gyengített. A Cigányszerelem kapcsán 1910 nyarán némi nézeteltérésre került sor a Carl-Theater és Lehár meg a szövegírók között, s az ügy Leo Fallt is érintette. amiről maga a magyar komponista így számolt be:
„Operettszerződések esetén az egyik legfontosabb kikötés, hogy az előadásokat mindaddig folytatni kell, amíg a heti bevétel eléri a 18.000 koronát. A Cigányszerelem mindig meghaladta ezt a szintet, csupán a szezon vége felé esett vissza 17.000 korona alá. Mégis a Cigányszerelemmel indult az új szezon, s attól fogva ismét tizennyolcezren felüli bevételt hozott hetenként. Már most napirendre került az a kérdés, vajon joga van-e az igazgatóságnak levenni a műsorról az operettünket, holott meghaladtuk a garantált bevételt, vagyis hogy az igazgatóság hivatkozhat-e arra, hogy már a múlt évadban is jogában állt volna leállítani az előadásokat. Úgy látszott, hogy a kérdésnek nincs jelentősége, ám mi idejekorán be akartuk biztosítani magunkat: a Carl-Theater már Leo Fall új művére készülődött. Már ki is tűzte a bemutató napját, november 12-ére. Mi azonban úgy véltük, hogy operettünk még ezután is megszerzi a 18.000 koronán felüli bevételt; nem akartunk áldozatul esni a Carl-Theater más irányú kötelezettségeinek.”
/Forrás: L.
F. szavai a Hinter den Kulissen (A színfalak mögött) című
cikkben, Neues Wiener Journal, Bécs, 1910. X.15./
Mivel azonban senki nem akart
összeveszni senkivel, az érintett felek békésen megegyeztek, annál is inkább,
mivel Lehár Ferenc és Leo Fall jóbarátok voltak; a három színházban, ahol új
Lehár-művek futottak, Fall-művek kerültek műsorra…; Bécs három vezető színpadán:
a Theater an der Wienben, a Carl-Theaterben és a Johann Strauss-Theaterben a
két zeneszerző hosszú évekig gyakorlatilag monopolizálta a bécsi operettek világát.
/Forrás: Otto
Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, 1988./
Lehár Ferenc visszaemlékezése Leo Fallra:
„Egy nap eljött hozzánk Leo Fall apja, szintén katonakarmester, a fiával. Tanulónak vették fel a zenekarba, s közös pultnál ültünk. Ez
volt első találkozásunk. Később magam is katonakarmester lettem, s elhagytam Bécset. 1903-ban, Leo ismét felbukkant. Arra kért,
adjak neki ajánlólevelet Girardihoz, s én ezt megtettem. … Fall állhatatlan szellem volt, tulajdonképpen szinte soha nem lehetett el
kapni. Máig sem tudom, mikor és hogyan szakított időt arra, hogy megalkossa nagy műveit.
Kedves ember volt, és nagy művész…. Fiatal korban könnyebb összebarátkozni, mint érettebben, s így ő az elkövetkezendő
években mindvégig jó pajtásom volt, aki a maga útját járta ugyan, de valahányszor életútjaink keresztezték egymást, mindig újra
meg újra és szívesen folytatta a régi kapcsolatot… Fall a világ legszerényebb kollégája, megbízható barát és minden ízében jó
ember volt … olyan, aki az élet teljéből merített, s mindenek teljéből adakozott.”
/Forrás: F.L. , Erinnerung an Leo Fall, Neue Freie Presse, Bécs, 1930., IX. 17./
Leo Fall nagy barátja volt a magyaroknak, Siófokra járt sokat nyaralni, sokat járt Magyarországon, műveit sikerrel játszották a magyar színházakban.
Kapcs. 5622. sorszám
0/00/63: Film, b/w: Television broadcast: Principesse, violini e champagne: unknown: maestro direttore Lauretta Masiero Leo Fall: Die Rose von Stambul - Di noi han detto. . . La rosa di Stambul
Kapcs. 5026. sorszám
Az RTV Újság korabeli lapszámában volt olvasható az alábbi ajánló
cikk a Sztambul rózsája rádiófelvételének bemutatója elé:
„Negvyenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt
az – ötödik – operettjét. Már túl volt Az
elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének, a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi
operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási technikai
biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése
után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes
egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé, amelyből kettőt is
találhatunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon
1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is
bemutatták a nagy operett-négyessel:
Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a
főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.”
Pótlásként
még
megnevezem Járfás Tamást és László Endrét,
valamint Bitó Pált, a rádiófelvétel zenei rendezőjét és rendezőjét,
illetve szerkesztőjét. (A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió, 20.25
– 22.00)
Az Budapesti Operettszínház közzé tett egy fotót, amin Kálmán Ivonne látható egy barna bundában, szegény tényleg tejesen kopasz. Mindenesetre eljött Budapestre, és nem Bécsbe ment, ahol apja sírja található. Gondolom azért ott is volt.
Kapcs.: 5622. sorszám
Az 1959-60-as
színházi évadban mutatta be a szabadkai Népszínház magyar társulata Leo Fall
Sztambul rózsája című operettjét, a felvételen Verseghi József és Heck Paula látható a
produkció egyik jelenetében.
