Van abban valami amit mondasz, a gáláknál egyet értek maximálisan. Nekem a Hamupipőke zeneu világa egyébként tetszik, a tegnapi nap folyamán előadott három dal kifejezetten hallgatható. Hamupipőke dala a csángói népdalokra emlékeztet, a jótündér dala musicales, a mostoha és lányai pedig operett dallamú számot énekeltek, ezért nevezték el gondolom operettmusicalnek, hogy mindkét műfaj zenei világa megjelenik benne.
Mondhatjuk: ez van, ezt kell szeretni - vagy nem szeretni. Ezt kapjuk. Tudomásul vesszük. Én maradok a rádiónál, meg a CD-, video- és DVD-felvételeimnél. Meg ott vannak a videomegosztó-tartalmak a YouTube-on. El leszek az Operettszínház nélkül is, ahogyan eddig is meg- és elvoltam...
Mindenki mást várt, ellenben a Családok Évada szlogenhez ezek bizony illeszkednek. Mondjum hogy miért kell még egy balett előadás azt nem igazán tudom.
Hát ez nem sok. A Cirkuszhercegnő is volt már nem olyan régen. S persze megint csak egy Kálmán-operettet halásznak elő, amikor annyi más klasszikus (hazai és külföldi) szerző klasszikus és nem klasszikus de időtálló darabjai időtlen idők óta nem kapnak esélyt, parlagon hevernek...
Megtörtént a nagy bejelentő az Operettszínházban.
„A csillagok bolondja” ("Der Sterngucker") Lehár legtöbbször átdolgozott műve, amely már
bemutatását megelőzően bonyodalmat okozott létrehozói számára. Dr. Winkler Gábor
írja Operett könyvében, hogy előbb a címével, majd a színrevitelére vállalkozó
színházak felkészültségével gyűlt meg a szerzők baja, később újszerűsége, operettszínpadokon szokatlan zenei megoldásai miatt kellett Lehárnak
magyarázkodnia.
Milánóban is bemutatták az operettet, ezúttal az olasz Carlo Lombardi, író, zeneműkiadó, színházi intendáns vadonatúj szövegkönyvére, a címe:
„La danza delle Libellule” – nálunk A három grácia címen játszották.
A milánói premier után színre került Párizsban, majd németre visszafordított változata ("Libellentanz") Bécsben és Berlinben is. Még egy későbbi, ugyancsak olasz nyelvű átdolgozását is jegyzik a krónikák –ez a „Gigolette”, fogadtatása azonban nem érte el az előző olasz változatét.
A csillagok bolondja című Lehár-operett világelső lemezfelvétele a CPO kiadó gondozásában készült el (2001). Amikor tervbe vették a Lehár-életmű megjelentetését, derült ki, hogy az eredeti változatnak egyáltalán nem maradt fenn hiteles partitúrája, csak néhány részletének zongorakivonata, s hiányosan maradt fenn az átdolgozott bécsi verzió zenei anyaga is. Ezekből rekonstruálták a végül CD-n világelsőként megjelentetett teljes felvételt. Kiadása 2004-ben történt meg.
("Természetesen" nekem megvan ez a lemez, ahogy a CPO Lehár-életműkiadásában eddig megjelent összes operett - az egyéb instrumentális és vokális művek mellett.)
Igen, Ábrahám Pál Mese a Grand hotelben (2024. júlus 6-tól) c. elfelejtett és újra elővett operettje. 1943-ben játszották Bécsben, 1936-ban Szegeden és Budapesten. Emellett persze kisebb helyszinekre is eljuttott.
Lehár Ferenc: Der Sterngucke
operett három felvonásban
A cselekmény helyszíne és ideje: egy bécsi leánynevelő intézet (I. felv.), Franz Höfer, csillagász lakása (II. felv.), Höfer magánobszervatóriuma (III. felv.( - az 1900-as évek elején
Valószínűleg
ez a legfinomabb és leggyönyörűbb zene, amit Lehár írt eddig” – így kommentálta
az egyik kritikus a „Csillagnéző” című operett 1916-os ősbemutatóját. Ennek
ellenére az operett feledésbe merült, és ma alig szerepel a repertoáron.
A darab
Lehár zenei zsenialitása mellett jellegzetesen vidám, romantikus cselekményt
áraszt:
A bécsi leánykollégium éves bálját hagyományosan a felsőbb
rétegek lányai házassági piacának tartják. Kitty, Lilly, Mizzi és Isolde az
évad első keringőjével nyit. Paul von Rainer építész és Lilly között már
megkötött eljegyzés azonban hamarosan meghiúsul, mert Paul szerelmes Kittybe.
Lilly csak akkor engedi el Pault, ha talál neki megfelelő helyettesítőt
házassági jelöltként. Kitty bátyja, a csillagászként ismert Franz is ellátogat
a bálba, mert aggódik a nővére miatt. Franz hirtelen eljegyez három nőt, az
este folyamán kialakuló félreértések miatt, ám azonnal beleszeretett Lillybe.
Az este végén minden kiderül, és semmi sem áll a happy end útjában.
A Bad Ischl
Lehár Fesztivál félig színpadra állítva, csúcsszínészi alakítással mutatja be
ezt a régóta rejtegetett zenei kincset.
a 23 éves bécsi Sebastian Kranner fogja rendezni. Úgy
áradozott a zenéről, mint a keringő eksztázisáról, de elismerte, hogy kihívás
volt az operettet félig színpadra állítani. „Tiszteletteljes módon leporoltuk a
munkát, ami a félig színpadias szempontot szolgálta” – magyarázta, aki
2010-ben, a Fidelen Bauer „Heinerle”-jeként debütált Bad Ischlben, de már 13
évesen tudta, hogy rendező akart lenni.
| Der Sterngucker | A csillagok bolondja | operett | Fritz Löhner-Beda | 1916. január 14. | Bécs Theater in der Josefstadt | 1916. október 10. | Budapest, Népopera |
Én úgy hallottam a következő évadban nem csak a megszokott egy nagyszínpados operett és egy musical lesz, hanem lesznek kis színpados bemutatók is. Az egyiket már júniusban láthatja a közönség, ez egy gyermekdarab a Túl a maszathegyen, amit Dénes Viktor a színház művésze rendez és a Pesti Broadway Stúdio növendékei játszák majd.
Lili az nem azonos a Lili bárónéval, mert az egy Hervé klasszius operett... erre figyelj az említésnél.
Ha mindent levesznek, akkor nem elég 2 nagyszínpadi premier és 0 kisszínpad (itt most a Kálmán Imre Theatrum-ra gkondolok, mert szerintem a másikat lehet be akarják zárni). Az goldoltam a Nine is búcsúzik... de mégsem fog szerintem mert tele van a nézőtér, még egy évad lesz belőle.
Már annyiszor leírtam ide: A Lili bárónőnek a Nagyszínpadon van a helye (lenne). Máig nem értem, miért a pici Raktárszínhàzban játszották annyi éven át mindössze egy szál zongorakísérettel.
A Pendragon Legenda, a Jövőre Veled itt illetve a Virágot Algernonnak biztosan lekerül a Lili mellett. Bezárni még nem fogják mivel a Szegény Dzsoni és Árnika állítólag még repertoáron marad.
Ha jól tudom, a Virágot Algernonnak is lekerül... tudsz még búcsúzókról?
Ma este utoljára nyit ki az Illésházy birtok a Budapesti Operettszínházban. 19 év után lekerül a repertoárról a Lili Bárónő. A darab amire egy-két nap alatt az összes jegyet elkapkodták :( Magát a rendezőt, Béres Attilát sem értesítette a színház vezetősége arról, hogy tervezik levenni a darabot.
Külföldi operettek is érdekesek lehetnének, de nem nagyon vannak fent magyarul. Persze németül, franciául is izgalmas lehet.
Örülök, hogy az Opera on Video oldalt behoztad. Lehet tovább csemegéznünk... Köztük van, amit a Magyar Televízió is sugárzott: pl. A cigánybáró előadása
Nem gondoltam, hogy a Ábrahám Viktória operettje ilyen hosszú, és ilyen rengeteg zene van benne. A budapesti operettszínház előadása erősen megvágott volt, viszont bele tették a Lila akácokat és az Ittam egy kis pityókát (Hawaii rózsája) dalt, sajnos kivágtak másokat pl. Do do... pont egyik kedvenc dalom a darabból és a japán/kínai lány belépőjét is és más kórus részleteket. Láttam még a Fedák Sári Színházban hosszabb és rövidített koncert verzióban, illetve Veszprémi Petőfi Színház előadásában, de ezek rövidebb verziók. Illetve online még a Mörbisch ausztriai előadását is láttam, ill. covid alatt a München Gratnerplpatz Theater előadását, utóbbi eléggé más volt, legalábbis a librettó.
Barbe-bleue or Kékszakáll Budapest 2018 - Opera on Video
Ball im Savoy (Abraham) Szeged 2017 - Opera on Video
Közsi az infót. Kolozsváron is ment az Ábrahám Bál a Savoyban, sőt a más előadások is pl. Huszka Lili bárónő.
Viktória a Kolozsvári Magyar Operában – Interjú Bori Tamás rendezővel
TV Cluj (2018) – Ábrahám Pál operettjének bemutatóját
megelőző sajtótájékoztatón.
Találtam egy oldalt, ahol egész operettek és operák vannak feltöltve. Tudsz róla csemegézni, mert már levett előadásokat is megnézhetsz.
"Túl az Óperencián" - Peller Károly podcast
A Dankó Rádió Túl az
Óperencián című műsorának vendége 2023. augusztus 28. és szeptember 3. között
Peller Károly színművész, operetténekes, táncos-komikus, a Budapesti
Operettszínház művésze volt. Felidézzük a beszélgetések legizgalmasabb,
legérdekesebb pillanatait miközben felcsendülnek az operettirodalom nagy
slágerei.
Szerkesztő-műsorvezető:
Czikora László
(53:04 perc)
Az adás
visszahallgatható: itt
A beszélgetések közt az alábbi énekszámok csendülnek fel a rádióműsorban:
- Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi - Lisette és Ficsúr kettőse, II, felv.: „Ejnye, de huncut az élet… Szerelem van ezer változatban…” (Németh Marika, Rátonyi Róbert)
- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy - „A bugaci határon, van nekem egy cigányom” (Kékkovács Mara és Peller Károly)
- Ábrahám Pál - Harmath Imre - Földes Imre: Viktória - Riquette és Jancsi kettőse: „Ahol az ember felmászik a fára s a turulmadárra, ott van Budapest” (Szendy Szilvi és Peller Károly)
- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska - Marcsa és Miska kettőse: „Így mulatok, úgy mulatok.../Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát...” (Oszvald Marika és Peller Károly) - koncertfelvétel
- Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz - Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Peller Károly)
- Zerkovitz Béla: Doktor úr – „Bukj-el” szoknya (Lehoczky Zsuzsa és Peller Károly)
https://www.theater-duisburg.de/spielplan/a-z/maerchen-im-grand-hotel/
Próbálom összeszedni a jövő évadban bemutatandó Ábrahám Pál premiereket. (Klaus Waller oldala alapján)
ÍRÓ
Zerkovitz Béla
MŰFAJ
operett
BEMUTATÓ
2024. 09. 20.
IDŐTARTAM
A józsefvárosi Nagytemplom utcában talált gyermek, Pünkösdi Kató szépséges, ígéretes színinövendékké serdült, épp eljegyzésére készül a zongorista, Dorozsmai Pistával, és már úgy tűnik, minden olyan, akár egy tündérmesében, ám a bohém vőlegény szégyenében mégsem jelenik meg az ünnepségen, mert előző éjszaka a nagy mulatás hevében zálogba csapta a jegygyűrűket. Megjelenik viszont a dúsgazdag báró, Tarpataky, aki csöppet sem kétértelmű ajánlataival ostromolja a lányt. Lesz itt gond és baj elég...
Ami pedig a muzsikát illeti, sok más mellett ebben az operettben csendülnek fel olyan halhatatlan slágerek, mint például az „Éjjel az omnibusz tetején,” a „Gyere te nímand,” a „Mi muzsikus lelkek” vagy épp a „Van a Bajza utca sarkán...”.
Szövegét és verseit írta: Szilágyi László
Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
Dorozsmai Pista: RÓZSA KRISZTIÁN / TÓTH DOMINIK
Pünkösdi Kató: BARANYI EMMA / MIKITA DORKA JÚLIA e. h.
Báró Tarpataky: MERTZ TIBOR Jászai-díjas / SZŐCS ARTUR
Ibolya Ede: BÖRCSÖK OLIVÉR / FECZESIN KRISTÓF
Hunyadiné: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas / EPERJESI ERIKA
Rica-Maca: CZVIKKER LILLA / VARGA ANDREA
Kubanek: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész/ SALAT LEHEL
Salvatore: KINCSES KÁROLY
Gramschné: MOLNÁR ANNA
Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA
Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS
Karvezető: PATAKI GÁBOR
Koreográfia: KOCSIS ANDREA, LUKÁCS ÁDÁM
Súgó: PALOCSAI ESZTER
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Miért fontos, hogy Kálmán operett legyen, az úgy is mindig van. Szerintem a Marica marad és ott a Csárdáskirálynő.... és a többi szerzővel mi van?
És egy szomorú hír az Operettszínházból:
Elhunyt a Budapesti Operettszínház színésze, Jantyik Csaba, 59 évet élt.
A szomorú híreket a színház osztotta meg a Facebook-oldalán péntek kora délután. A bejegyzés szerint a színész hosszasan küzdött betegségével, amivel szemben tegnap este adta fel a szervezete a harcot.
A Budapesti Operettszínház a saját halottjának tekinti Jantyik Csabát.
Az intézmény honlapja szerint Jantyik Csaba már 2001 óta volt az Operettszínház tagja, ahol elsőként a Muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította. Azóta pedig már számos nagyszerű darabban láthatta őt a budapesti közönség. Fontosabb szerepei közé sorolták: a Kánkán (Aristide), a West Side Story (Schrank), a Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), a Lili bárónő (Malomszeghy báró), a Menyasszonytánc (Rabbi), az Abigél (torma Gedeon), a Szentivánéji álom (Theseus), a Viktória (Webster), a Rebecca (Julyan ezredes), a János vitéz (A francia király), a Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), valamint a Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage) című darabokat.
Jantyik Csaba mielőtt az Operettszínházhoz szerződött, 14 évet a debreceni Csokonai Színházban játszott, ahol Shakespeare-, Moliere- és Schiller-darabok főszerepeiben is látható volt.
Csak mellesleg hoztam elő s merengve azon, hogy miért éppen a Marica grófnő s nem más darab jutott eszükbe Szegeden; messzire vezetne, hogy mindig ugyanazokat az operetteket játszatják itt is, ott is (még ha más-más rendezésben). Hamarosan kiderül, hogy az Operettszínházban továbbra is műsoron marad-e a Marica grófnő, vagy "lecserélik" talán egy másik Kálmán-operettre, ha igen, vélhetően egy ugyancsak unott, már többször felújított darabcímre. (Persze mindig lesznek vevők és rajongók, hogy kedvenc énekművészüket-színészüket újra lássák-hallják, még ha "elcsépelt" produkciók lennének is azok.) Én személy szerint örülnék olyan újdonságnak, amely évtizedes hiányt pótolna, régen nagyon népszerű volt, de valamiért "elfelejtődött", de most "látóképbe" kerül, a közönség szívesen, érdeklődéssel fogadná újra sok-sok év elteltével is. (Címeket nem sorolom, többször leírtam-leírtuk ide, mely darabok igen hiányoznak a repertoárról...)
Nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon látható lesz Huszkától a Mária főhadnagy - az Operettszínházban már sikerrel játszott produkció, Homonnay Zsolt rendezése.
Musicalből pl. ott van a nagy kedvenc Chicago. A Cabaret-et is mondhatnám, de nemrég láttam a Vígszínházban, és az remek előadás volt, gondolom most is megy még.
Szerintem illene Ábrahám Pál egyik operettjét elővenni, ha már külföldön annyi helyen megy. Jövő évadban is lesz legalább 6 premier, + 1 a nyáron Bad Ischle-ben pedig még nincs is vége az évadok kihirdetésnek. Bál a Savoyban 2 helyen, Viktória, Mese a grand hotelben 3 helyen és 3:1 a szerelem javára is 2 helyen legalább, plusz még ahol tovább fut.
Ohhh nem emiatt tették más időpontra. Egyszerűen nem tudják még melyik operettet és musicalt mutassák be. Nem meglepő módon minden másra jutott idejük csak épp erre nem.
Kicsit már uncsi, hogy megint a Maricát újítják fel, tök feleslegesen, amikor van már egy nemrég felújított verzió. Inkább más operetteket vennének elő. Különben tartoznak két Ábrahám operettel (Viktória - covid miatt elmaradt-, Bál a Savoyban) ill. egy Jacobi operettel (Leányvásár) és még több más darabbal.
Ismertté vált, hogy a Marica grófnőt bemutatják Szegeden, persze ettől még játszhatnák tovább a Nagymező utcai teátrumban is a következő évadban. Végülis két különböző rendezés. Meglátjuk. Kiderül.
Hát megtörtént az amitől kicsit tartottam, ugyanis elnapolták vagyis elhetelték az Operettszínház évadbejelentőjét egy teljes héttel, ami így Május 30-án esedékes. A színházat kiismerve gyanítom hogy az általuk technikai okként leírt indok valójában azt takarja, hogy nem egészen vannak még képben azzal hogy mit is akarnak a következő évadban színre vinni. Az elmúlt időben minden is fontosabb volt, náluk mint az hogy olyan apróságokon gondolkodjanak, mint például hogy mit játszanak a következő évadban.
Ismert már a Szegedi Nemzeti Színház következő szezonjànak műsorterve. Ebben musical és operett premier is szerepel:
Egy kritika az elfeledett 1934-es Ábrahám Pál jazz-operettről, ami napjainkban előkerült a feledés homályából, legalábbis Németországban (egy svájci német színházban is). Annak idején Auszriában (Theater an der Wien) és Magyarországon (1936) mutatták be (Szegedi Nemzeti Színház, Budapesti Kamaraszínház).
Duisburg: "Mese a Grand Hotelben", Paul Abraham (Ábrahám Pál)
Összességében a Fairy Tales at the Grand Hotel a Duisburg Színházban humoros estét kínál hangulatos zenével, amely végül talán 15 perc túl hosszú, de mégis ajánlott minden olvasónak. Csak felejtsd el néhány órára a külvilágot, és merülj el egy másik, barátságosabb világban, ez ötvözi a jó hollywoodi filmet és ezt az operettet. És talán ez az, amit Paul Abraham, Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda ezzel a munkával 1934-ben el akart érni.
Markus Lamers, 2024. május 11.
Mesék a Grand-Hotel
Operettben, Paul Abraham
Opera a Rajnán, Duisburg Színház
Bemutató: 2024. május 8.
Rendező: Michaela Dicu
Vezényel: Stefan Klingele
Duisburgi Filharmonikus Zenekar
További előadások: május 12. / május 17. / május 25. / június 8. / június 14. / június 21. / június 29. / július 7. / szeptember 14. / szeptember 27. / október 4. / október 12.
Várjuk, izgatottan... és köszönettel.
A Budapesti Operettszínház Május 23-án vagyis jövőhét csütörtökön, nyílvános sajtótájékoztató keretein belül jelenti be a 2024-25-ös évadra vonatkozó terveiket. Mivel van szerencsém részt venni rajta, így amint kitudódnak a bemutatók, meg is osztom veletek :)
2024. 05. 09-én Duisburgban a Deutsche Oper am Rhein színházban bemutatták Ábrahám Pál 1934-es Mese a Grand Hotelben c. jazz-operettjét. A főszerepet, Izabella hercegnőt Hamvasi Sylvia magyar szoprán alakítja. Az előadás koreográfusa Farkas Kati szintén magyar. MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL – Operette von Paul Abraham - YouTube A cleaning secret. Synoshi-deep-cleaning_4 (HU) (youtube.com)
Kiegészítőleg érdemes rámutatni arra is, hogy a hallott operettmelódiák sora a keletkezésüket tekintve – a legkorábbi Périchole-tól a legkésőbbi Giudittáig – közel hetven évet ölel át, sőt, ha Franz Grothe Hundert volle Gläser című önálló, tenor hangra komponált szerzeményére (kései bordalára) gondolok, akkor mondhatni mintegy száz év alatt komponált zeneszámokból kaptunk egy válogatott csokrot Damrau és Schukoff nagyszerű előadásában. Úgyhogy az operett mint színpadi műfaj fejlődését, változását is érzékelhettük a koncertet hallgatva, hiszen a műsorösszetétel az operett több zenei korszakából merített: a XIX. század klasszikus irányzatától eljutott a következő évszázad harmincas évtizedéig, a már modernebb, kortárs zenei hangzásvilágot is tükröző és illusztrált zenékig. Mondjuk szívesen vettem volna ha Ábrahám Pál szerzeményei közül is hallhattunk volna egy zeneszámot, s azáltal a "jazzoperett" is színfoltként képviseltette volna magát a ezen a "palettán". Mégis azt hiszem, örülhettünk a kapott sokszínűségnek, a hallott sok szép operettmelódiának, erre a keresztmetszetre épült tematikának, a pazar zenei összeállításnak.
László Ferenc ismertető írásával és szerkesztésében kiadott kísérőfüzetben olvashattuk Diana Damrau nyilatkozatát is az operett őt megérintő vonzásáról, idézem:
„Az operett számomra a zenés színház legátfogóbb műfaja, és egyáltalán nem indokolt az a lebecsülés, amelyben gyakran része van. Gazdagsága és vágyakkal való telítettsége, öröme és komikuma az emberi létezés pozitív oldalát tárja elénk, aminek az értékét nem lehet túlbecsülni ezekben a zaklatott, háborús időkben. Az operett éles, maró, ironikus, sziporkázó, hiteles, naiv és lefegyverző”
Damrau utal a gyermekkorában megtapasztalt érzéseire is a műfajt illetően, amikor a megismerés folyamatát említi: „Az operett a családunk életének része volt. Ahogy cseperedtem, a repertoár egyre nagyobb részét ismertem meg az otthoni lemezek, a rádiós kívánságműsorok és a tévében sugárzott operettfilmek révén, melyek mindig ott szóltak a háttérben, amíg édesanyám főzött.”
Mintha magamat hallanám...
Igen, a Damrau-CD-ket (opera DVD-k is voltak) -én is láttam kirakva a pulton, a szünetben sokan nézegették, kezükbe vették... Hogy aztán mennyi fogyott belőlük, nem tudom. A dedikálásra végül nem maradtam ott, utólag sajnálom...
Igazán remek írás tőled, teljesen egyetértek veled.
OPERETTGÁLA
a MÜPÁ-ban – DIANA DAMRAU-val (2024.05.09.)
A
Művészetek Palotája már jónéhányszor adott alkalmat, teret és termet az operett
műfajának: teljes operett-bemutatók alkalmával (pl. Lehár: A mosoly országa; Suppé: A szép Galathea, vagy Offenbach:
Orfeusz az alvilágban), ahogyan operett-gálák színhelye is volt, neves külföldi
énekművészek, előadók fellépésével (pl. Annette
Dasch, Piotr Beczala és Thomas Hampson), de a V4 operett-gálát is említhetem, amelyen mások mellett Rost Andreának és Richard Sameknek tapsolhattunk.
Ezt a sort folytatta Diana Damrau operettestje tegnap a Müpában. Hozzáteszem, a világhírű német szoprán nem egyedül érkezett, hiszen
tenor partnerét is köszönthettük a színpadon az osztrák Nikolai Schukoff személyében, továbbá, külföldi vendég volt a
karmester , az ugyancsak osztrák születésű Ernst
Theis. A hazai nívót a Magyar Állami
Operaház Zenekara jelentette.
Diana Damrau hiába van túl már az ötvenen, nem
látszik meg rajta. Megjelenésével, mozgáskultúrájával, a könnyed - szinte „lebegő”
-, táncos lépteivel, a lényéből sugárzó közvetlenségével azonnal elbűvöli a néző-hallgatót;
itt a Müpában mindez eleganciával is párosult; a viselt tavaszias-nyárias,
színes, változatos ruhakollekciójában temperamentumát is megmutatta, ami mit
sem veszített az eltelt évtizedek alatt. A humorát is említenem kell, mert az
előadott ilyenféle dalbetétekhez „odanőtt” helyzetkomikumot is rendre kiaknázta.
Mindezzel az eszköztárával hatni tudott ránk.
Ami pedig magát az énekhangot illeti: már szerencsénk volt hozzá Jonas Kauffmann-nal adott közös koncertjén, korábban
pedig férje, Nicolas Testé oldalán hallani. Emlékszem a New York-i Metropolitan
Opera műholdas élő közvetítéseire, sok darabban hallhattam: Ory grófja (Adéle
grófnő) Traviata (Violetta) vagy Stuart Mária címszerepe stb. Élmények voltak. Damrau
(koloratúr)szopránja ma is intakt. Erről meggyőződhettünk ezen az operettesten
is. Nyilván a matéria változik nála is, operaénekesi pályája delén túl van, az
operett-éneklés más kategória, egy-egy ária/dal/duett során a hang nincs túlerőltetve,
eleve más hangképzést -technikát igényel és jelent; itt a gálán szopránjának
magasságai megvoltak, a hang tisztán cseng, kifejező, érzelmekkel telitett.
Rátérve az operett-gála tartalmára, Damrau érzékelhetően
nem primadonna-allűrökkel
élt, nem hangsúlyozta ki, bár megtehette volna, inkább a pajkos, játékos,
könnyebb oldalát mutatta meg, még a szenvedélyes, lírai jellegű énekszámokban
is (Anna Elisa áriája a Paganiniből; Friderika dala a Friderikából, vagy Giuditta dala a Giudittából), tehát nem dívaként állt a színpad
közepén és énekelt, hanem tudatos mintával élve, olykor szubrettnek hatva jelenítette meg az adott karaktert a dalban,
énekszámaiban is ebbe az irányba hajlott. A programba is főleg ilyen vidámabb dalokat
hozott (az operettlemezén levő énekszámok közül merítve), megismerhettünk több
ismert és kevéssé ismert operett zenéjének részleteit, melyekben inkább domináltak
a táncos-spicces-mámoros-vicces megoldások, és megállapíthattam: nagyon jól fekszik
Damraunak ez a megközelítés (pl. Grainville
áriája Fall Édes lovas című operettjében,Elle dala Messager Álarcos szerelem című operettjében; Périchole jelenete
Offenbach dalművéből; Marie dala Lincke
Frau Luna c. darabjából). Ugyanakkor felemás megoldással élt Lehár Cigányszerelmének llona-dalában (magyar fordítása: „Messze
a nagy erdő”) - ugyanolyan természetességgel adta elő az érzelmes első részt,
mint amilyen könnyed megformálásban és üzembiztosan a második, gyors szakaszt.
És ezt a változatosságot és csipkelődő humort,
mint mintát láttuk tőle a tenorral együtt előadott duettekben is.
Tulajdonképpen megtévesztő az operettgálát Damrauval
hirdetni, hiszen a meghívott Nikolai Schukoff kapott öt tenor áriát (Paganini; Marica grófnő; A víg özvegy; A
mosoly országa; Grothe: Hundert volle Gläser), és öt duettben énekelt együtt
a világhírű szopránnal - megjegyzem, ők ketten láthatóan és hallhatóan egymásra hangolódva,
összecsiszoltan. A Damrauval közel egyidős Schukoff persze nem olyan „sztár”,
mint hírneves kolléganője, a tenorja nem olyan jelentős, mint mondjuk Beczaláé,
de így is van színe, ereje, és van neki egy oldott, vidám, karakteres attitűdje,
így nem elhanyagolható sármjával is, ő is hat a nézőre, „felnő” szoprán partneréhez
és remek párost alkotnak. Schukoff számára láthatóan nem okozott gondot e
produkcióba beállni, és laza természetességgel hozta mind a már említett komolyabb
énekelni valóit, de az elandalító operettdallamokkal együtt a vidám, humoros,
némi líraisággal vegyes buffo énekszámok előadásával is sok tapsra késztetett
bennünket (Benatzky-Stolz: Fogadó a Fehér Lóhoz - duett; ifj. Johann Strauss-Korngold:
A szerelem dala – duett; Heuberger: Az operabál – duett; Kálmán: Csárdáskirálynő
– duett; Lehár: A víg özvegy – duett).
Ernst Theis karmester értő irányításával
(Damrau operettlemezén is az ő neve áll; ott a Müncheni Rádiózenekar élén),
nagy odafigyeléssel és elánnal vezényelte Magyar
Állami Operaház Zenekarát.
A muzsikusokat is minden dicséret megilleti, hiszen
igazán magas nívón és „stúdióminőségben” szólaltatták meg az ismerős-ismeretlen,
remek operettdalokat és az önálló zenekari számokat, mely utóbbiak a három Strauss-testvér (ifj. Johann, Eduard
és Josef) szerzeményei voltak.
Meglátásom szerint, az elhangzott hét zenekari számot
csökkenteni lehetett volna, és akkor belefért volna még több operettdal is a
műsorba (akár Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Lehár: Éva, Oscar Straus: Manon,
Millöcker: Dubarry, ifj. Johann Strauss: A királyné csipkekendője – amelyek részletei
rajta vannak az Erato Damrau-operettlemezén. Persze tudom, a koncerten kell időt hagyni
az átöltözéshez is az egyes számok közé...)
A hivatalos
program utáni nem hivatalos három ráadásból végül négy lett: kaptunk egy Lehár-blokkot: Szu-Csong dala A mosoly országa II. felvonásából (magyarra fordítva:
„Vágyom egy nő után”); Giuditta dala a
címadó operettből; Szerelmi keringő-kettős A víg özvegy III.
felvonásából (magyarra fordítva: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”).
Mivel a közönségnek ez sem volt elég, Damrau odasúgta a karmesternek, hogy vegyék
elő újra a Csárdáskirálynő-duettet,
amivel a hivatalos program befejeződött (Szilvia
és Edvin kettőse: „Táncolnék a boldogságtól.../Álom, álom, édes álom...”) - így lett három ráadásból négy.
Úgyhogy nagyon megérte ott lennem a Müpa Bartók
Béla Hangversenytermében ezen az operettgálán, melynek alcíméül Lehár Ferenc Paganini című operettjének
híres szoprán dala szolgált – ami el is hangzott a műsor elején: „Liebe, du Himmel auf Erden” – Kulinyi
Ernő magyar fordításában: „Szép álom,
szállj a szívemre” – énekelte Diana Damrau – aki egy interjúban így
fogalmazott és tett hitet az operett, mint műfaj mellett:
„Számomra az operett a zenés színház legátfogóbb műfaja. Az elragadtatás, a vágyakozás, a vidámság és a komikum mind-mind megérintik a szívet, és az élet pozitív oldalát mutatják meg.”
Az Offenbach dal nagy sikert aratott, jó volt betenni. Nagyon vicces volt.
Hogy tetszett? Most értem haza...
Meglátjuk - meghallgatjuk este Damraut operettprimadonna-szerepekben...
