Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
278 Gesztenye 2005-02-13 23:40:08
A légkondi tényleg búg néha, meg fogják csinálni... Lemezfelvételnél a bfz eddig kikapcsoltatta...
A légkondi tényleg búg néha, meg fogják csinálni... Lemezfelvételnél a bfz eddig kikapcsoltatta...
279 virius 2005-02-13 22:08:03
Bevallom őszintén, még nem jártam a Művészetek Palotájában, bár kívülről már láttam. Épp ma kaptam ismerősömtől egy emilt, amelyben megemlíti, hogy emeleti oldalpáholyban ült, az akusztika úgy egyébként szuper, de a páholyban a pianók alatt igencsak hallatszott valamiféle szellőztető, avagy légkondi búgása - ezáltal nem lehetne a N.Hangversenyteremben lemezfelvételt készíteni. Ti is hallottatok mellékzajt? Más. Néhány hozzászólást szeretnék pontosítani. A terjedelmes újságcikkben közölt adat, miszerint a Bp.Kongresszusi Központot a hetvenes évek végén adták át, nem igaz. A területen 1975-ig a Németvölgyi temető állt, amit a BAH csomópont építésekor felszámoltak. A temető helyén előbb 1981-ben épült fel a Novotel szálloda, majd 1985-ben (tehát nem a hetvenes években!) adták át a Kongresszusi Központot. A pártrendezvényekre való utalás viszont igaz: az épületet valójában az MSZMP 13.kongresszusával avatták fel. Megint más: a HÉV tudomásom szerint nem a 2-es vonalára kerül át, hanem a föld alá viszik és úgy kötik majd össze a szentendrei vonallal, ez lesz az 5-ös metró. De semmiképpen sem marad a rakparton, tehát nem zavarja majd sem a Nemzeti Színház, sem a MűPa előadásaira látogatók élményét. De mi lesz a vasúttal? Az ugyanis ott van a MűPa mögött...
Bevallom őszintén, még nem jártam a Művészetek Palotájában, bár kívülről már láttam. Épp ma kaptam ismerősömtől egy emilt, amelyben megemlíti, hogy emeleti oldalpáholyban ült, az akusztika úgy egyébként szuper, de a páholyban a pianók alatt igencsak hallatszott valamiféle szellőztető, avagy légkondi búgása - ezáltal nem lehetne a N.Hangversenyteremben lemezfelvételt készíteni. Ti is hallottatok mellékzajt? Más. Néhány hozzászólást szeretnék pontosítani. A terjedelmes újságcikkben közölt adat, miszerint a Bp.Kongresszusi Központot a hetvenes évek végén adták át, nem igaz. A területen 1975-ig a Németvölgyi temető állt, amit a BAH csomópont építésekor felszámoltak. A temető helyén előbb 1981-ben épült fel a Novotel szálloda, majd 1985-ben (tehát nem a hetvenes években!) adták át a Kongresszusi Központot. A pártrendezvényekre való utalás viszont igaz: az épületet valójában az MSZMP 13.kongresszusával avatták fel. Megint más: a HÉV tudomásom szerint nem a 2-es vonalára kerül át, hanem a föld alá viszik és úgy kötik majd össze a szentendrei vonallal, ez lesz az 5-ös metró. De semmiképpen sem marad a rakparton, tehát nem zavarja majd sem a Nemzeti Színház, sem a MűPa előadásaira látogatók élményét. De mi lesz a vasúttal? Az ugyanis ott van a MűPa mögött...
280 ...? 2005-02-13 20:52:05 [Válasz erre: 279 virius 2005-02-13 22:08:03]
Nézd ,abból baj nem lehet, elvégre nem Ő írta. Felelősség, szinte semmi! Búbánat a ki Sunyiló!
Nézd ,abból baj nem lehet, elvégre nem Ő írta. Felelősség, szinte semmi! Búbánat a ki Sunyiló!
277 kapa 2005-02-13 20:40:33 [Válasz erre: 278 Gesztenye 2005-02-13 23:40:08]
Bubi! Lehetne, hogy nem másolod be ide az egész magyar sajtót? köszi
Bubi! Lehetne, hogy nem másolod be ide az egész magyar sajtót? köszi
281 Búbánat 2005-02-12 08:31:24
Zeng a cipősdoboz Az akusztika törvényei az ókor óta változatlanok Népszabadság • N. Kósa Judit • 2005. február 12. A szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak Kép: Fotó: sopronyi gyula Még a légy, khm, köhintését is hallani vélte Kocsis Zoltán, amikor először próbált a Nemzeti Filharmonikusokkal a Művészetek Palotája új koncerttermében. A zenészek egytől egyig igen elégedetten nyilatkoztak a terem hangzásáról, és a zengését kedvtelve hasonlítgatták össze azokkal a helyiségekkel, ahol korábban játszottak. Russell Johnson és cége, az ARTEC Budapesten is nagyot alkotott, a terem tényleg világszínvonalú - erősíti meg mindenki. Illényi András akusztikai szakértő, a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos főmunkatársa viszont hozzáteszi: ez így van, de az is tény, hogy a szükséges szakmai tudás a hazai szakemberek fejéből sem hiányzik. Legfeljebb a pozícióik rosszabbak. A magyar gyakorlat rendszerint súlyos kompromisszumokat kényszerít rá az akusztika művelőire, s a végső szót mindig az építészek mondják ki. Azok a tervezők, akik abszurd módon egészen mostanáig egyáltalán nem tanulták az egyetemi képzés során a hangzás tudományát. Bár az új Nemzeti Hangversenyterem a legmodernebb technikát használja, és komputerek vezérlik a mennyezetről leeresztett, változtatható formájú hangvető ernyőt, akárcsak a hatalmas zengőkamrákat, az alapvető elvek az elmúlt két és fél ezer évben nem sokat változtak. Sőt. Az ókori görögök és rómaiak legnagyobb szabadtéri színházaiban akár tizenötezer ember is elfért, de a legfelső sorokban is tisztán lehetett érteni minden szót. Az építők nemzedékről nemzedékre örökítették át a szakmai fogásokat: az epidauroszi színház színpada alatt a régészek meg is találták azokat a hatalmas bronz- és kővázákat, amelyek \"megzengették\" a színészek hangját. Zordabb éghajlaton persze fedett terekre van szükség, nem beszélve arról, hogy az évszázadok során a \"csönd\" fogalma is átalakult. Ma egy átlagos városi környezetben az alapzaj százszor erősebb, mint a civilizációtól távol, a természetben. A modern koncerttermeknek tehát az a feladatuk, hogy kívül tartsák a rezgést és a zajt, odabent viszont a lehető legtökéletesebb hangzást produkálják. A Nemzeti Hangversenyterem esetében alighanem az előbbi volt a nehezebb feladat, hiszen rezgéstompító paplanra kellett építeni a koncerttermet, amelyet még húszcentis légrés is véd a kinti zajtól. Ami viszont az akusztikai tervezést illeti, Illényi András azt mondja: a Művészetek Palotájában is alkalmazott \"shoebox\", azaz cipősdoboz forma - a terem szélessége és magassága közel azonos, a hosszúsága valamivel több mint kétszerese az előbbieknek - elismerten jó megoldás, a 25 méteres belmagasság pedig épp a nyolcszorosa annak, amennyit a magyar építészek egy szintre számolni szoktak. A távoli mennyezet valóban a szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak, a zengőkamrák és a hangvető ernyő segítségével pedig szinte bármilyen környezetet elő lehet majd állítani. Akár az Esterházy-kastélyok zenetermeinek hangzását, amelyre Haydn komponálta a műveit, vagy a lipcsei Tamás-templom zengését, amellyel Bach számolt, amikor zenét írt. A teremakusztika tudománya egyébként az elmúlt bő száz évben indult igazán fejlődésnek. Leo Beranek, aki az operaházakról és a koncerttermekről írt könyvet, három, a XIX. század utolsó harmadában épült játszóhelyet minősített a világon a legjobbnak. Az élen a bostoni Symphony Hall végzett (1900-ban készült el 2800 néző számára), a második a bécsi Musikvereinsaal 1870-ből (itt 1700-an foglalhatnak egyszerre helyet), a harmadik pedig az 1888-as keltezésű amszterdami Concertgebouw, ahol mintegy kétezren élvezhetik egyszerre a zenét. Ezek rokona a mi Zeneakadémiánk is, amely 1905 és 1907 között készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A tervezők a bécsi példát követték, az óhatatlan gyengeségeket pedig évszázados tapasztalattal tompították: mivel a terem közepe táján némileg kellemetlen hatást kelt a hang visszaverődése, ott helyezték el a nézőteret kettévágó utat. Az akusztikai törvényszerűségek semmibe vétele egyébként nagy bajokhoz vezethet - említi az Erkel Színház példáját Illényi András. A második világháború előtt sorra buktak meg a világsztárok az ottani színpadon, mert a hangvető nélkül megépített színpadról egyszerűen nem jutott ki a hang a hatalmas nézőtérre. A háború utáni átépítést végző Tarnóczy Tamás szerencsére javított a dolgon: a széksorok felé terelte a hangot. A huszadik században is épültek persze koncerttermek, Amerikában akár öthatezer főre méretezettek is. Ez utóbbiakban azonban már mind szerepet kaptak az elektroakusztikus berendezések. Márpedig az erősítők és hangszórók mindenképp megváltoztatják az eredeti hangzást. Még nagyobb gond, ha egy olyan teremben tartanak koncerteket, amely eredetileg nem arra készült, hogy a zenét szolgálja. A hetvenes évek végén megépült Budapest Kongresszusi Központ is ilyen öszvér lett: eredetileg kizárólag pártrendezvények megtartására szánták, így is tervezték meg; az elképzelésekbe utólag, szinte illegálisan csempészték bele a zenei felhasználás lehetőségét. Ez aztán \"meg is hallatszik\" a termen: a széles, legyező alakú helyiségből hiányzik az oldalsó visszaverődés, így középtájt alig hallani valamit. Arról nem is beszélve, hogy míg a beszédhangnak elég az egy másodperces utózengés, a zene élvezéséhez minimum 1,7 másodpercre van szükség - egy kettős funkciójú teremnél tehát valamelyik szerep óhatatlanul a háttérbe szorul. Javítani persze lehetne ezen is: pénzzel és olyan kompromisszumokkal, ahol egyszer végre nem az akusztika művelői húznák a rövidebbet. A Nemzeti Hangversenyterem a legnagyobb, de nem a legdrágább terme lesz Budapestnek. A koncertteremben 1699 nézőtéri férőhely lesz, emellett 190 pódiumülést alakíthatnak ki, és 136 kedvezményes árú állóhelyet is eladhatnak. A koncertszervezők egymillió forintot (plusz áfát) fizetnek majd a teremért. A Budapest Kongresszusi Központ befogadóképessége körülbelül ugyanennyi - 1750 fő -, de a terem bérletéért 1,550 millió forintot kérnek. E pillanatban a felújításra szoruló Zeneakadémián lehet a legolcsóbban koncertet szervezni. Az 1124 fős, száz pódiumhellyel megnövelhető terem esti bérletéért 750 ezer, délelőtti és délutáni koncertekért 400 ezer forintot kell fizetni.
Zeng a cipősdoboz Az akusztika törvényei az ókor óta változatlanok Népszabadság • N. Kósa Judit • 2005. február 12. A szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak Kép: Fotó: sopronyi gyula Még a légy, khm, köhintését is hallani vélte Kocsis Zoltán, amikor először próbált a Nemzeti Filharmonikusokkal a Művészetek Palotája új koncerttermében. A zenészek egytől egyig igen elégedetten nyilatkoztak a terem hangzásáról, és a zengését kedvtelve hasonlítgatták össze azokkal a helyiségekkel, ahol korábban játszottak. Russell Johnson és cége, az ARTEC Budapesten is nagyot alkotott, a terem tényleg világszínvonalú - erősíti meg mindenki. Illényi András akusztikai szakértő, a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos főmunkatársa viszont hozzáteszi: ez így van, de az is tény, hogy a szükséges szakmai tudás a hazai szakemberek fejéből sem hiányzik. Legfeljebb a pozícióik rosszabbak. A magyar gyakorlat rendszerint súlyos kompromisszumokat kényszerít rá az akusztika művelőire, s a végső szót mindig az építészek mondják ki. Azok a tervezők, akik abszurd módon egészen mostanáig egyáltalán nem tanulták az egyetemi képzés során a hangzás tudományát. Bár az új Nemzeti Hangversenyterem a legmodernebb technikát használja, és komputerek vezérlik a mennyezetről leeresztett, változtatható formájú hangvető ernyőt, akárcsak a hatalmas zengőkamrákat, az alapvető elvek az elmúlt két és fél ezer évben nem sokat változtak. Sőt. Az ókori görögök és rómaiak legnagyobb szabadtéri színházaiban akár tizenötezer ember is elfért, de a legfelső sorokban is tisztán lehetett érteni minden szót. Az építők nemzedékről nemzedékre örökítették át a szakmai fogásokat: az epidauroszi színház színpada alatt a régészek meg is találták azokat a hatalmas bronz- és kővázákat, amelyek \"megzengették\" a színészek hangját. Zordabb éghajlaton persze fedett terekre van szükség, nem beszélve arról, hogy az évszázadok során a \"csönd\" fogalma is átalakult. Ma egy átlagos városi környezetben az alapzaj százszor erősebb, mint a civilizációtól távol, a természetben. A modern koncerttermeknek tehát az a feladatuk, hogy kívül tartsák a rezgést és a zajt, odabent viszont a lehető legtökéletesebb hangzást produkálják. A Nemzeti Hangversenyterem esetében alighanem az előbbi volt a nehezebb feladat, hiszen rezgéstompító paplanra kellett építeni a koncerttermet, amelyet még húszcentis légrés is véd a kinti zajtól. Ami viszont az akusztikai tervezést illeti, Illényi András azt mondja: a Művészetek Palotájában is alkalmazott \"shoebox\", azaz cipősdoboz forma - a terem szélessége és magassága közel azonos, a hosszúsága valamivel több mint kétszerese az előbbieknek - elismerten jó megoldás, a 25 méteres belmagasság pedig épp a nyolcszorosa annak, amennyit a magyar építészek egy szintre számolni szoktak. A távoli mennyezet valóban a szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak, a zengőkamrák és a hangvető ernyő segítségével pedig szinte bármilyen környezetet elő lehet majd állítani. Akár az Esterházy-kastélyok zenetermeinek hangzását, amelyre Haydn komponálta a műveit, vagy a lipcsei Tamás-templom zengését, amellyel Bach számolt, amikor zenét írt. A teremakusztika tudománya egyébként az elmúlt bő száz évben indult igazán fejlődésnek. Leo Beranek, aki az operaházakról és a koncerttermekről írt könyvet, három, a XIX. század utolsó harmadában épült játszóhelyet minősített a világon a legjobbnak. Az élen a bostoni Symphony Hall végzett (1900-ban készült el 2800 néző számára), a második a bécsi Musikvereinsaal 1870-ből (itt 1700-an foglalhatnak egyszerre helyet), a harmadik pedig az 1888-as keltezésű amszterdami Concertgebouw, ahol mintegy kétezren élvezhetik egyszerre a zenét. Ezek rokona a mi Zeneakadémiánk is, amely 1905 és 1907 között készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A tervezők a bécsi példát követték, az óhatatlan gyengeségeket pedig évszázados tapasztalattal tompították: mivel a terem közepe táján némileg kellemetlen hatást kelt a hang visszaverődése, ott helyezték el a nézőteret kettévágó utat. Az akusztikai törvényszerűségek semmibe vétele egyébként nagy bajokhoz vezethet - említi az Erkel Színház példáját Illényi András. A második világháború előtt sorra buktak meg a világsztárok az ottani színpadon, mert a hangvető nélkül megépített színpadról egyszerűen nem jutott ki a hang a hatalmas nézőtérre. A háború utáni átépítést végző Tarnóczy Tamás szerencsére javított a dolgon: a széksorok felé terelte a hangot. A huszadik században is épültek persze koncerttermek, Amerikában akár öthatezer főre méretezettek is. Ez utóbbiakban azonban már mind szerepet kaptak az elektroakusztikus berendezések. Márpedig az erősítők és hangszórók mindenképp megváltoztatják az eredeti hangzást. Még nagyobb gond, ha egy olyan teremben tartanak koncerteket, amely eredetileg nem arra készült, hogy a zenét szolgálja. A hetvenes évek végén megépült Budapest Kongresszusi Központ is ilyen öszvér lett: eredetileg kizárólag pártrendezvények megtartására szánták, így is tervezték meg; az elképzelésekbe utólag, szinte illegálisan csempészték bele a zenei felhasználás lehetőségét. Ez aztán \"meg is hallatszik\" a termen: a széles, legyező alakú helyiségből hiányzik az oldalsó visszaverődés, így középtájt alig hallani valamit. Arról nem is beszélve, hogy míg a beszédhangnak elég az egy másodperces utózengés, a zene élvezéséhez minimum 1,7 másodpercre van szükség - egy kettős funkciójú teremnél tehát valamelyik szerep óhatatlanul a háttérbe szorul. Javítani persze lehetne ezen is: pénzzel és olyan kompromisszumokkal, ahol egyszer végre nem az akusztika művelői húznák a rövidebbet. A Nemzeti Hangversenyterem a legnagyobb, de nem a legdrágább terme lesz Budapestnek. A koncertteremben 1699 nézőtéri férőhely lesz, emellett 190 pódiumülést alakíthatnak ki, és 136 kedvezményes árú állóhelyet is eladhatnak. A koncertszervezők egymillió forintot (plusz áfát) fizetnek majd a teremért. A Budapest Kongresszusi Központ befogadóképessége körülbelül ugyanennyi - 1750 fő -, de a terem bérletéért 1,550 millió forintot kérnek. E pillanatban a felújításra szoruló Zeneakadémián lehet a legolcsóbban koncertet szervezni. Az 1124 fős, száz pódiumhellyel megnövelhető terem esti bérletéért 750 ezer, délelőtti és délutáni koncertekért 400 ezer forintot kell fizetni.
285 Búbánat 2005-02-11 15:55:51
A további találgatások és fejtegetések helyett javaslom, akit érdekel, látogasson ki oda holnap délelőtt; a Mike és Társa antikvárium árverése után ismét bejárás lesz az épületben, és talán újabb információkkal gazdagodhatunk, akár kérdéseket is feltehetünk.
A további találgatások és fejtegetések helyett javaslom, akit érdekel, látogasson ki oda holnap délelőtt; a Mike és Társa antikvárium árverése után ismét bejárás lesz az épületben, és talán újabb információkkal gazdagodhatunk, akár kérdéseket is feltehetünk.
276 Megén 2005-02-11 08:07:25 [Válasz erre: 273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50]
Szerintem, ha valaki egy állófogadást akar rendezni a hangversenyterem jobboldalán levő teremben, biztosan rendelkezésére állnak. A rendezvényszervezők egyébként is egy újonnan épült épület menedzsereit azonnal megkeresik, mert az ő üzletüket is előnyösebb helyzetbe hozza, ha van a tarsolyukban egy-két új helyszín.
Szerintem, ha valaki egy állófogadást akar rendezni a hangversenyterem jobboldalán levő teremben, biztosan rendelkezésére állnak. A rendezvényszervezők egyébként is egy újonnan épült épület menedzsereit azonnal megkeresik, mert az ő üzletüket is előnyösebb helyzetbe hozza, ha van a tarsolyukban egy-két új helyszín.
275 Hangyász 2005-02-11 06:30:22 [Válasz erre: 268 Megén 2005-02-10 08:48:20]
A bérbeadásról esett szó a Mi újság a MÁO-ban? c. fórumon. Mondjuk pornófilm forgatására azért nem adnák bérbe az épületet (bár Eddie Murphy szintű hollywoodi aljagagyira vsz. igen).
A bérbeadásról esett szó a Mi újság a MÁO-ban? c. fórumon. Mondjuk pornófilm forgatására azért nem adnák bérbe az épületet (bár Eddie Murphy szintű hollywoodi aljagagyira vsz. igen).
274 Búbánat 2005-02-10 18:12:28 [Válasz erre: 273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50]
A lehetőség mások számára is nyitva áll, a Művészetek Palotájának kommunikációs menedzsere elmondta, hogy létrehoztak egy adatbázist, benne a potneciális, lehetséges üzleti körrel, akiket egyenként megkerestek. Konkrétumokról nem tett említést, csak a körre tért ki, amelyet korábban ideírtam.
A lehetőség mások számára is nyitva áll, a Művészetek Palotájának kommunikációs menedzsere elmondta, hogy létrehoztak egy adatbázist, benne a potneciális, lehetséges üzleti körrel, akiket egyenként megkerestek. Konkrétumokról nem tett említést, csak a körre tért ki, amelyet korábban ideírtam.
273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50
De ez szinte csak az antikváriumokra vonatkozik...
De ez szinte csak az antikváriumokra vonatkozik...
272 Búbánat 2005-02-10 12:41:51 [Válasz erre: 271 Gesztenye 2005-02-10 12:14:03]
Amint említettem, hogy a könyvaukciókat rendező antikváriumok 3 hónapig ingyenesen kapják meg használatra a kívánt termet.Az első árverésre február 5-én került sor, most szombaton, 12-én következik egy másik és így tovább április végéig. Ez három hónap. Ez sem semmi.
Amint említettem, hogy a könyvaukciókat rendező antikváriumok 3 hónapig ingyenesen kapják meg használatra a kívánt termet.Az első árverésre február 5-én került sor, most szombaton, 12-én következik egy másik és így tovább április végéig. Ez három hónap. Ez sem semmi.
271 Gesztenye 2005-02-10 12:14:03
Az \"átmeneti időszak\" tehát a próbaüzem márc.14ig tart... Szóval nem igazán tágak a lehetőségek....
Az \"átmeneti időszak\" tehát a próbaüzem márc.14ig tart... Szóval nem igazán tágak a lehetőségek....
270 Megén 2005-02-10 09:46:30 [Válasz erre: 269 Búbánat 2005-02-10 08:49:17]
De ez így is helyes, és bevett dolog. Az információt meg köszönjük, mert hátha valaki még ki tudja használni.
De ez így is helyes, és bevett dolog. Az információt meg köszönjük, mert hátha valaki még ki tudja használni.
269 Búbánat 2005-02-10 08:49:17 [Válasz erre: 266 Gesztenye 2005-02-09 18:23:01]
Oda akartam kilyukadni, hogy bizonyos rendezvények céljaira most, az átmeneti időszakban lehetőség nyílik a Művészeti Palotában ingyenesen megkapni helyiségeket. Utána természetesen már fizetni kell az igénybevételért.
Oda akartam kilyukadni, hogy bizonyos rendezvények céljaira most, az átmeneti időszakban lehetőség nyílik a Művészeti Palotában ingyenesen megkapni helyiségeket. Utána természetesen már fizetni kell az igénybevételért.
268 Megén 2005-02-10 08:48:20 [Válasz erre: 265 Hangyász 2005-02-09 18:09:44]
Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik, még népitáncot is járhatnak a színpadon :)
Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik, még népitáncot is járhatnak a színpadon :)
267 Megén 2005-02-10 08:45:01 [Válasz erre: 264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22]
Ez mindenütt a világon így vagy, minden újonnan induló szolgáltatás, mint pld. ez az épület beetetési időszakokat tart. Odaszoktat embereket, cégeket, és ha a szolgáltatás, az élményt megéri, később szivesen fizetnek is érte. Aki ezt nem tekinti természetesnek, az nem érti a piacot. Hiszen az újonnal nyíló vendéglátóhelyen is elő nap ingyen van az ital vagy a \"korcsolyák\", és ha kellemes a hely, visszamegy mindenki fizetni is. Mert mindenért egyszer fizetni kell. Már csak azért is, mert annak is meg kell élnie, akinek fizetünk. Még ha az az állam, akkor is. Szóval nagyon jó, hogy ezt is elmondta Búbánat a házról!
Ez mindenütt a világon így vagy, minden újonnan induló szolgáltatás, mint pld. ez az épület beetetési időszakokat tart. Odaszoktat embereket, cégeket, és ha a szolgáltatás, az élményt megéri, később szivesen fizetnek is érte. Aki ezt nem tekinti természetesnek, az nem érti a piacot. Hiszen az újonnal nyíló vendéglátóhelyen is elő nap ingyen van az ital vagy a \"korcsolyák\", és ha kellemes a hely, visszamegy mindenki fizetni is. Mert mindenért egyszer fizetni kell. Már csak azért is, mert annak is meg kell élnie, akinek fizetünk. Még ha az az állam, akkor is. Szóval nagyon jó, hogy ezt is elmondta Búbánat a házról!
266 Gesztenye 2005-02-09 18:23:01 [Válasz erre: 264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22]
Amit leírtál, nem egészen fedi a valóságot... Mert én pl. azt szűröm le ebből, hogy egyes rendezvények, fogadások egy bizonyos időszakig ingyen jöhetnek be a palotába. És ez nem így van - vagy csak félreértettelek??
Amit leírtál, nem egészen fedi a valóságot... Mert én pl. azt szűröm le ebből, hogy egyes rendezvények, fogadások egy bizonyos időszakig ingyen jöhetnek be a palotába. És ez nem így van - vagy csak félreértettelek??
265 Hangyász 2005-02-09 18:09:44 [Válasz erre: 263 Megén 2005-02-09 16:08:55]
A turisták az Opera \"normális\" előadásaira mennek be, arról még nem hallottam, hogy a helyretyutyutyu-t ropnák az Andrássy úton.
A turisták az Opera \"normális\" előadásaira mennek be, arról még nem hallottam, hogy a helyretyutyutyu-t ropnák az Andrássy úton.
264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22
Nem szóltam arról, hogy a Művészetek Palotájának menedzsmentje azzal a marketingfogással is él, hogy egy meghatározott kör részére, meghatározott időszakra és időtartamra ingyenes használattal helyiségeket bocsát rendelkezésre az épületben. Ilyen lehetőség a könyvárverések céljainak megfelelő terem, termek biztosítása. Erről már korábban beszámoltam. Tudni lehet, hogy három hónapig ingyenesen használja a megállapodásban rögzített feltételekkel az árverező antikvárium az igényelt szabad termeket. Ezt követően viszont - a mikor a bejáratás, az ismerkedés megtörtént - ezt a szolgáltatást az antikváriumok már csak piaci díjon vehetik igénybe. Hasonló módon, bálok, szalonok, esküvői rendezvények, bankettek, fogadások céljaira és más állami vagy privát rendezvény számára is „nyitva áll a kapu”: pl. a harmadik emeleti, minden igényt kielégítő étterem és a hozzá kapcsolódó páratlan kilátású tetőterasz sem csak a kulináris örömöknek hódolók előtt áll nyitva. A bankok, az üzleti szféra, a filmesek is profitálhatnak az előnyös ajánlatokból, ha később „mélyen a zsebükbe nyúlnak”. De most még élni kell a lehetőséggel, kapva kapni az alkalmon, hogy az ilyen és ehhez hasonló térítésmentes akciók révén a kis pénzű „mezei” polgárok részére és a kis költségvetésű cégek, vállalkozások számára - az épület teljes bejáratásáig, felfutásáig - mód nyílik a Palotát kipróbálni „ingyen és bérmentve”. A Művészetek Palotája az összes hasznosítható területével és helyiségeivel már most, a próbaidőszak alatt felkínálja előnyeit, próbálja odacsalogatni a jövőbeni potenciális partnereit. Úgy látom, értő és ügyes adminisztráció áll mindennek a hátterében és szolgálatában.
Nem szóltam arról, hogy a Művészetek Palotájának menedzsmentje azzal a marketingfogással is él, hogy egy meghatározott kör részére, meghatározott időszakra és időtartamra ingyenes használattal helyiségeket bocsát rendelkezésre az épületben. Ilyen lehetőség a könyvárverések céljainak megfelelő terem, termek biztosítása. Erről már korábban beszámoltam. Tudni lehet, hogy három hónapig ingyenesen használja a megállapodásban rögzített feltételekkel az árverező antikvárium az igényelt szabad termeket. Ezt követően viszont - a mikor a bejáratás, az ismerkedés megtörtént - ezt a szolgáltatást az antikváriumok már csak piaci díjon vehetik igénybe. Hasonló módon, bálok, szalonok, esküvői rendezvények, bankettek, fogadások céljaira és más állami vagy privát rendezvény számára is „nyitva áll a kapu”: pl. a harmadik emeleti, minden igényt kielégítő étterem és a hozzá kapcsolódó páratlan kilátású tetőterasz sem csak a kulináris örömöknek hódolók előtt áll nyitva. A bankok, az üzleti szféra, a filmesek is profitálhatnak az előnyös ajánlatokból, ha később „mélyen a zsebükbe nyúlnak”. De most még élni kell a lehetőséggel, kapva kapni az alkalmon, hogy az ilyen és ehhez hasonló térítésmentes akciók révén a kis pénzű „mezei” polgárok részére és a kis költségvetésű cégek, vállalkozások számára - az épület teljes bejáratásáig, felfutásáig - mód nyílik a Palotát kipróbálni „ingyen és bérmentve”. A Művészetek Palotája az összes hasznosítható területével és helyiségeivel már most, a próbaidőszak alatt felkínálja előnyeit, próbálja odacsalogatni a jövőbeni potenciális partnereit. Úgy látom, értő és ügyes adminisztráció áll mindennek a hátterében és szolgálatában.
263 Megén 2005-02-09 16:08:55 [Válasz erre: 262 Hangyász 2005-02-09 15:39:01]
Másról beszélünk. Azt nem tudom mennek-e külföldre, nem is izgatnak sem itthon, sem külföldön. Az egész téma azon bukott ki, hogy ők mentek volna először a Művészetek Palotájába az egész népművész társasággal, akik most a Budai Vigadóban maradnak mégis. Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik népitáncot is járhatnak a színpadon. Csak töltsék meg a nézőteret.
Másról beszélünk. Azt nem tudom mennek-e külföldre, nem is izgatnak sem itthon, sem külföldön. Az egész téma azon bukott ki, hogy ők mentek volna először a Művészetek Palotájába az egész népművész társasággal, akik most a Budai Vigadóban maradnak mégis. Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik népitáncot is járhatnak a színpadon. Csak töltsék meg a nézőteret.
262 Hangyász 2005-02-09 15:39:01 [Válasz erre: 261 Megén 2005-02-09 07:49:54]
:O) Akkor az ÁNE már nem is megy külföldi turnéra? A szervezetten jövő külföldiek vsz. az Operába is elmennek a \"Gulaschparty\" & \"Tschardaschabend\" mellett.
:O) Akkor az ÁNE már nem is megy külföldi turnéra? A szervezetten jövő külföldiek vsz. az Operába is elmennek a \"Gulaschparty\" & \"Tschardaschabend\" mellett.
261 Megén 2005-02-09 07:49:54 [Válasz erre: 259 Hangyász 2005-02-09 06:33:20]
Nem amerikás magyarok nézik, hanem az a rengeteg hajón érkező holland, német, spanyol, olasz, akiknek a 2-4 napos budapesti tartózkodásában benne van egy ÁNE vagy egy Operettest. És ők bírják. Mint ahogy én is elmennék, ha szervezetten utaznék adott ország színvonalas népi együttesének táncára, énekére. Portugáliában pld. fado-ztunk, nem tetsztett, de attól még az az övék, és illik meghallgatni, ha már a programba beleszervezték. Szóval virágozzék ezer virág, (ne művirág) de csak akkor, ha nem nyújtózik tovább az ország takaróján. És ha állami, akkor fogadjon szót a kenyéradó gazdának, vagy pedig privatizálja és tartsa el önmagát. Tenyeret tartani és önérzetesnek lenni luxus, a mi terhünkre. Most egy kicsit összébb kell húzni a nadrágszíjat mindenkinek. Hja kérem, mondta a molymama a molygyereknek: nem lehet mindig hermelint rágni.
Nem amerikás magyarok nézik, hanem az a rengeteg hajón érkező holland, német, spanyol, olasz, akiknek a 2-4 napos budapesti tartózkodásában benne van egy ÁNE vagy egy Operettest. És ők bírják. Mint ahogy én is elmennék, ha szervezetten utaznék adott ország színvonalas népi együttesének táncára, énekére. Portugáliában pld. fado-ztunk, nem tetsztett, de attól még az az övék, és illik meghallgatni, ha már a programba beleszervezték. Szóval virágozzék ezer virág, (ne művirág) de csak akkor, ha nem nyújtózik tovább az ország takaróján. És ha állami, akkor fogadjon szót a kenyéradó gazdának, vagy pedig privatizálja és tartsa el önmagát. Tenyeret tartani és önérzetesnek lenni luxus, a mi terhünkre. Most egy kicsit összébb kell húzni a nadrágszíjat mindenkinek. Hja kérem, mondta a molymama a molygyereknek: nem lehet mindig hermelint rágni.
260 Hangyász 2005-02-09 06:38:22 [Válasz erre: 258 janomano 2005-02-08 23:52:44]
Hát a csernobili piaárak felől majd vasárnap tájékozódom. Nem tudom, hogy *** mit szaroz le, a felsorolt programokból én legfeljebb a Donizettit illetném gyanakvással a darab és a (pályájuk zenitjén túljutott) előadókat illetően. A Verdi Requiemre nem is annyira a Mo.-on tudtommal sohasem fellépett Chailly miatt vagyok kíváncsi, hanem a Dies irae hangorkánja miatt. A Mahler VIII-ban tudtommal kell orgona; a bunkerbeli évek múlva készül el, addig pedig nem tudom, mivel pótolják.
Hát a csernobili piaárak felől majd vasárnap tájékozódom. Nem tudom, hogy *** mit szaroz le, a felsorolt programokból én legfeljebb a Donizettit illetném gyanakvással a darab és a (pályájuk zenitjén túljutott) előadókat illetően. A Verdi Requiemre nem is annyira a Mo.-on tudtommal sohasem fellépett Chailly miatt vagyok kíváncsi, hanem a Dies irae hangorkánja miatt. A Mahler VIII-ban tudtommal kell orgona; a bunkerbeli évek múlva készül el, addig pedig nem tudom, mivel pótolják.
259 Hangyász 2005-02-09 06:33:20 [Válasz erre: 251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05]
Az ÁNE programjai koreográfusok tervei alapján készülnek, az intézmény eredete pedig a(z egyesek számára sajnos még ma is dicső) Rákosi-korszakba vezetnek vissza, vagyis a nem-magyarosch Ecseri lakodalmas c. szuperprodukcióhoz. Létjogosultsága addig volt és van, amíg ki nem hal(t) az a fajta amerikás magyar, akinek ez a - tudom, azért a Tschardaschkirálynőnél igényesebb - mindene. Az ÁNE a legfeleselegesebb közpénzen fenntartott állami \"művészeti\" együttes. Szerintem. Kedves népiesek és folklórbuzik, lehet rám (\"klasszikuszene\"-buzira) a kénköves tüzet okádni.
Az ÁNE programjai koreográfusok tervei alapján készülnek, az intézmény eredete pedig a(z egyesek számára sajnos még ma is dicső) Rákosi-korszakba vezetnek vissza, vagyis a nem-magyarosch Ecseri lakodalmas c. szuperprodukcióhoz. Létjogosultsága addig volt és van, amíg ki nem hal(t) az a fajta amerikás magyar, akinek ez a - tudom, azért a Tschardaschkirálynőnél igényesebb - mindene. Az ÁNE a legfeleselegesebb közpénzen fenntartott állami \"művészeti\" együttes. Szerintem. Kedves népiesek és folklórbuzik, lehet rám (\"klasszikuszene\"-buzira) a kénköves tüzet okádni.
258 janomano 2005-02-08 23:52:44 [Válasz erre: 257 *** 2005-02-08 23:39:11]
Zsír! :-) Én se bírom a zenét pia nélkül! Mindig bedobok egy-két felest a ZAK-on is, hogy ne kelljen annyit szenvednem: úúúútálom a komolyzenét Fantomkám.
Zsír! :-) Én se bírom a zenét pia nélkül! Mindig bedobok egy-két felest a ZAK-on is, hogy ne kelljen annyit szenvednem: úúúútálom a komolyzenét Fantomkám.
257 *** 2005-02-08 23:39:11 [Válasz erre: 256 janomano 2005-02-08 23:26:08]
Erre a sz.rra? Engem inkább hívj meg egy sörre oszt jóvan. :)))))
Erre a sz.rra? Engem inkább hívj meg egy sörre oszt jóvan. :)))))
256 janomano 2005-02-08 23:26:08 [Válasz erre: 255 frushena 2005-02-08 22:07:25]
Ha nyerek egy lottó 5-öst, elhívok mindenkit! Csak elég legyen (a pénz)! :-)
Ha nyerek egy lottó 5-öst, elhívok mindenkit! Csak elég legyen (a pénz)! :-)
255 frushena 2005-02-08 22:07:25
2005. 05. 24. Giuseppe Verdi Szimfonikus Zenekar és Filharmonikus Énekkar, Milánó Vezényel: Riccardo Chailly Közreműködik: Luba Orgonasova -szoprán, Maria José Montiel -mezzoszoprán, MAssimo Giordano -tenor, Roberto Scandiuzzi -basszus Műsoron : VERDI - REQUIEM
2005. 05. 24. Giuseppe Verdi Szimfonikus Zenekar és Filharmonikus Énekkar, Milánó Vezényel: Riccardo Chailly Közreműködik: Luba Orgonasova -szoprán, Maria José Montiel -mezzoszoprán, MAssimo Giordano -tenor, Roberto Scandiuzzi -basszus Műsoron : VERDI - REQUIEM
254 frushena 2005-02-08 22:01:20
2005. 09. 10. Donizetti: Roberto Devereux - hangversenyelőadás Vezényel: Friedrich Haider Közreműködik: Elisabeth szerepében: EDITA GRUBEROVA
2005. 09. 10. Donizetti: Roberto Devereux - hangversenyelőadás Vezényel: Friedrich Haider Közreműködik: Elisabeth szerepében: EDITA GRUBEROVA
253 Gesztenye 2005-02-08 15:49:43
NAtessék...
NAtessék...
252 Megén 2005-02-08 10:33:27 [Válasz erre: 251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05]
Hajjaj, tavaly volt szerencsétlenségem olasz ismerőseinkkel egy ilyenen résztvenni, egy direkt ilyenre specializálódott etető, mulattató intézményben.
Hajjaj, tavaly volt szerencsétlenségem olasz ismerőseinkkel egy ilyenen résztvenni, egy direkt ilyenre specializálódott etető, mulattató intézményben.
251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05
Pont az ÁNE és a többi hivatásos táncegyüttes nem a giccskavalkádot nyomatja a külföldieknek - szerencsére, a giccs inkább csak a haknion megy az éttermekben, stb.
Pont az ÁNE és a többi hivatásos táncegyüttes nem a giccskavalkádot nyomatja a külföldieknek - szerencsére, a giccs inkább csak a haknion megy az éttermekben, stb.
250 Megén 2005-02-08 08:21:04 [Válasz erre: 249 Hangyász 2005-02-07 19:58:12]
Rengeteg külföldit lehet rámozdítani az operettes és népitáncos dologra. Ne finnyázzunk, én is állok tátott szájjal, amikor spanyol-cigányok flamenkóznak, amikor bolgár fiúk egymás övét fogva gépként rángatják a lábukat fel-le. Hányan csak a kán-kánért mennek Párizsba!A túrista egy bizonyos állatfajta, és mi is hajazunk rá, ha külfödön vagyunk.
Rengeteg külföldit lehet rámozdítani az operettes és népitáncos dologra. Ne finnyázzunk, én is állok tátott szájjal, amikor spanyol-cigányok flamenkóznak, amikor bolgár fiúk egymás övét fogva gépként rángatják a lábukat fel-le. Hányan csak a kán-kánért mennek Párizsba!A túrista egy bizonyos állatfajta, és mi is hajazunk rá, ha külfödön vagyunk.
249 Hangyász 2005-02-07 19:58:12 [Válasz erre: 238 Búbánat 2005-02-04 20:55:27]
Ki a fenét érdekel az ÁNE giccskavalkádja?
Ki a fenét érdekel az ÁNE giccskavalkádja?
248 Megén 2005-02-07 10:53:39 [Válasz erre: 247 Búbánat 2005-02-07 10:22:31]
Köszönöm az invitálást, sajnos nekem a szombatom egy eléggé determinált nap. Mivel két igen idős szülővel rendelkezünk a szombati napunk mindkettőnknek a reggeltől-estig velük való törődéssel telik. Vásárlás, ebédelés, és a délutánt is velük töltjük. Este meg már sajnos nem vezetnének körbe. Demjánnak egyébként sem akarok üzenni, bár ismerem a módját, hogy elmondjam neki a véleményemet. De éppen azért, mert mint írom ne essünk illúziókba vele szemben, eredménytelen megoldásnak tartanám. Viszont mostantól kiváncsibban fogom szemlélni a dolgokat, mert változatos események lesznek még azon a telken és környékén.
Köszönöm az invitálást, sajnos nekem a szombatom egy eléggé determinált nap. Mivel két igen idős szülővel rendelkezünk a szombati napunk mindkettőnknek a reggeltől-estig velük való törődéssel telik. Vásárlás, ebédelés, és a délutánt is velük töltjük. Este meg már sajnos nem vezetnének körbe. Demjánnak egyébként sem akarok üzenni, bár ismerem a módját, hogy elmondjam neki a véleményemet. De éppen azért, mert mint írom ne essünk illúziókba vele szemben, eredménytelen megoldásnak tartanám. Viszont mostantól kiváncsibban fogom szemlélni a dolgokat, mert változatos események lesznek még azon a telken és környékén.
247 Búbánat 2005-02-07 10:22:31 [Válasz erre: 246 Megén 2005-02-07 09:27:21]
Javaslom, gyere el szombaton a következő bejárásra, és akkor lehetőséged nyílik személyesen ezt a javaslatodat kommunikációs igazgató részére előterjeszteni. De azt nem garantálhatom, hogy leendő alkalmi kalauzunk felvetésed Demján felé továbbítani is fogja...
Javaslom, gyere el szombaton a következő bejárásra, és akkor lehetőséged nyílik személyesen ezt a javaslatodat kommunikációs igazgató részére előterjeszteni. De azt nem garantálhatom, hogy leendő alkalmi kalauzunk felvetésed Demján felé továbbítani is fogja...
246 Megén 2005-02-07 09:27:21
Búbánat, egészen izgalomba jöttem. Először a HÉV-től, mert annak idején Demján azt mondta, hogy azzal nem foglalkozik, oldja meg a város-ország-állam, akárki. Ennél jóbb megoldás lenne, ha a 2-es villamos járna kifelé továbbra is, a HÉV végállomása a Ráckeveivel együtt lenne, és ezt az egész komplexumot azon az úton lehetne meghosszabbítva, célirányosan megközelíteni, ami a Boráros térről, most a két felépült új házhoz vezet. Persze én egy botcsinálta várostervező vagyok, de végre megmozdult ebben a témában is valakinek az agya. Másik bajom meg az, hogy Demján azt mondta: a kongresszusi központ megépítése az állam dolga, és ha nem csinálja meg, akkor ő beépíti lakóházzal a maradék területet. Sic! Fillérekért megkaparintotta azt a földterületet, és most helyzetbe kerülve elkezd diktálni. Ezért mondtam én, hogy ne tessenek tőle meghatódni. Mindenesetre, amit ezen a bejáráson elmondtak nagyon megjegyzendő dolog, mert attól félek, lesz még vihar azon a keskeny parti sávon!
Búbánat, egészen izgalomba jöttem. Először a HÉV-től, mert annak idején Demján azt mondta, hogy azzal nem foglalkozik, oldja meg a város-ország-állam, akárki. Ennél jóbb megoldás lenne, ha a 2-es villamos járna kifelé továbbra is, a HÉV végállomása a Ráckeveivel együtt lenne, és ezt az egész komplexumot azon az úton lehetne meghosszabbítva, célirányosan megközelíteni, ami a Boráros térről, most a két felépült új házhoz vezet. Persze én egy botcsinálta várostervező vagyok, de végre megmozdult ebben a témában is valakinek az agya. Másik bajom meg az, hogy Demján azt mondta: a kongresszusi központ megépítése az állam dolga, és ha nem csinálja meg, akkor ő beépíti lakóházzal a maradék területet. Sic! Fillérekért megkaparintotta azt a földterületet, és most helyzetbe kerülve elkezd diktálni. Ezért mondtam én, hogy ne tessenek tőle meghatódni. Mindenesetre, amit ezen a bejáráson elmondtak nagyon megjegyzendő dolog, mert attól félek, lesz még vihar azon a keskeny parti sávon!
245 Bulvár Kund 2005-02-05 23:37:52 [Válasz erre: 244 Bulvár Kund 2005-02-05 23:37:09]
Ady vagyok Ady vagyok
Ady vagyok Ady vagyok
243 Bulvár Kund 2005-02-05 23:37:09 [Válasz erre: 240 janomano 2005-02-05 18:16:36]
Végre egy jó zenész és jó énekes lesz a pódiumon!!!
Végre egy jó zenész és jó énekes lesz a pódiumon!!!
244 Bulvár Kund 2005-02-05 23:37:09 [Válasz erre: 240 janomano 2005-02-05 18:16:36]
Végre egy jó zenész és jó énekes lesz a pódiumon!!!
Végre egy jó zenész és jó énekes lesz a pódiumon!!!
241 Búbánat 2005-02-05 18:21:25 [Válasz erre: 240 janomano 2005-02-05 18:16:36]
Elfelejtettem még leírni, kedves Janomano, üzenik, hogy Téged külön szeretettel várnak erre a bulira oda.
Elfelejtettem még leírni, kedves Janomano, üzenik, hogy Téged külön szeretettel várnak erre a bulira oda.
240 janomano 2005-02-05 18:16:36 [Válasz erre: 239 Búbánat 2005-02-05 18:10:34]
Átadták Búbánatnak a Művészetek Palotáját! :-) Nagy nap ez a momus életében! >Ott tartja Szörényi Levente 60.születésnapi buliját Juj, neeee! :-o
Átadták Búbánatnak a Művészetek Palotáját! :-) Nagy nap ez a momus életében! >Ott tartja Szörényi Levente 60.születésnapi buliját Juj, neeee! :-o
239 Búbánat 2005-02-05 18:10:34 [Válasz erre: 219 Búbánat 2005-02-02 19:28:04]
Megtörtént a bejárás. A Művészeti Palota kommunikációs igazgatója, egy nagyon szimpatikus és remekül kommmunikáló úr, körbevezette a társaságot az épületben, és amellett, hogy szinte minden fontos helyre bejuthattunk és kipróbálhattuk az akusztikát, a hangversenyteremben (éppen gyakorolt egy zenekar) épp úgy, mint a színházteremben (ott a vasfüggöny leengedve, de a bekapcsolt erősítők jóvoltából a zene itt sem maradt el), érdekes információkat osztott meg velünk a Palotáról. (A Modern Múzeum részleg még építés alatt áll, de a folyosókra bemehettünk. Maga az árverés egy első emeleti, a Dunára néző különteremben volt, amelynek ugyancsak kiváló akusztikája van.) Megtudhattuk tőle pl. hogy a hangversenyterembe és a színházterembe együttesen annyi világítótest van beépítve, amennyi az ország összes többi színházában, koncerttermében együttesen van. Az ötven valahány zengőkamra számítógép vezérelt, de akár egy kézzel is könnyedén tologatható. A zenekar által beszabályozott akusztikai hangzást akár egy év múlva is visszakaphatja, elég csak a számítógép enter billentyűjét lenyomni. A beépített közel kétszáz kameraállás és a technika kiváltja a közvetítőkocsikat, mert vagy száloptikával vagy műholdra fellőve a jeleket egyből élőben kíváló kép-és hangminőség produkálható. A foyében és a Modern Múzeum előtt már felszerelték a két tucat plazma TV-t, amelyen akár meghallgatható lesz az előző napi koncert felvétele, illetve a későn jövők élőben láthatják a produkciót, amíg a szünetben majd elfoglalhatják helyüket. A színház elsősorban a zenés produkciók befogadását szolgálja majd, az akusztikája egy az egyben megegyezik a hangversenyteremével. A színpada pedig ellentétben a közeli Nemzetiével, amelynél rögzített, nem változtatható meg a területe, az itt többfunkciós, a méret, a mélység és szélesség igény szerint bővíthető,számítógép áltzal vezérelve szabályozható, hasonlóan, a zenekari árok is megemelhető-süllyeszthető, ezáltal a széksorok száma növelhető. A cél, hogy az épület bárki által a nap 24 órájában és az év 360 napján keresztül fogadhassa a látogatókat. E célok jegyében lesz moziterem a filvetítésekhez, 30.000 kötetes könyvtár-olvasó-zenehallgató terem, internetező káváház, amit szép időben kitelepítenek a palota előtti térre, a színház alkalmas lesz opera, tánc, balett, de akár lovasbemutatóknak is. Ott tartja Szörényi Levente 60.születésnapi buliját, de több más legendás, pop-rockzenét játszó együttes produkciója is helyet kap a kínálatban. Étterem, tetőterasz, mozgólépcsők, diófa, üveg, kő egységes harmonizálására törekszenek. Sok zöld területet kap az épület közvetlen környéke, sok sétatér kerül kialakításra, összekapcsolva a Nemzeti Színház már meglévő szabad parkjával, sőt, a hév vonalat átrakják a 2-es villamos vonalára, és az így felszabaduló helyen saját hajókikötője, állomása lesz a komplexumnak. Felépül a most elkerített építési területen egy 2000 személyes kongresszusi központ, mellette két szálloda, majd további két szálloda kap helyett, és így a Soroksári út Duna felé eső része teljesen beépül. Mindez állami tulajdonba kerül, a TriGránit érdekeltségében valósul meg mintegy 10 év alatt. A következő épületbejárásra jövő szombaton, a 10 órakor kezdődő könyvakció után kerül sor. (Az árverés helyszíne egy másik különterem lesz a harmadik emeleten.)
Megtörtént a bejárás. A Művészeti Palota kommunikációs igazgatója, egy nagyon szimpatikus és remekül kommmunikáló úr, körbevezette a társaságot az épületben, és amellett, hogy szinte minden fontos helyre bejuthattunk és kipróbálhattuk az akusztikát, a hangversenyteremben (éppen gyakorolt egy zenekar) épp úgy, mint a színházteremben (ott a vasfüggöny leengedve, de a bekapcsolt erősítők jóvoltából a zene itt sem maradt el), érdekes információkat osztott meg velünk a Palotáról. (A Modern Múzeum részleg még építés alatt áll, de a folyosókra bemehettünk. Maga az árverés egy első emeleti, a Dunára néző különteremben volt, amelynek ugyancsak kiváló akusztikája van.) Megtudhattuk tőle pl. hogy a hangversenyterembe és a színházterembe együttesen annyi világítótest van beépítve, amennyi az ország összes többi színházában, koncerttermében együttesen van. Az ötven valahány zengőkamra számítógép vezérelt, de akár egy kézzel is könnyedén tologatható. A zenekar által beszabályozott akusztikai hangzást akár egy év múlva is visszakaphatja, elég csak a számítógép enter billentyűjét lenyomni. A beépített közel kétszáz kameraállás és a technika kiváltja a közvetítőkocsikat, mert vagy száloptikával vagy műholdra fellőve a jeleket egyből élőben kíváló kép-és hangminőség produkálható. A foyében és a Modern Múzeum előtt már felszerelték a két tucat plazma TV-t, amelyen akár meghallgatható lesz az előző napi koncert felvétele, illetve a későn jövők élőben láthatják a produkciót, amíg a szünetben majd elfoglalhatják helyüket. A színház elsősorban a zenés produkciók befogadását szolgálja majd, az akusztikája egy az egyben megegyezik a hangversenyteremével. A színpada pedig ellentétben a közeli Nemzetiével, amelynél rögzített, nem változtatható meg a területe, az itt többfunkciós, a méret, a mélység és szélesség igény szerint bővíthető,számítógép áltzal vezérelve szabályozható, hasonlóan, a zenekari árok is megemelhető-süllyeszthető, ezáltal a széksorok száma növelhető. A cél, hogy az épület bárki által a nap 24 órájában és az év 360 napján keresztül fogadhassa a látogatókat. E célok jegyében lesz moziterem a filvetítésekhez, 30.000 kötetes könyvtár-olvasó-zenehallgató terem, internetező káváház, amit szép időben kitelepítenek a palota előtti térre, a színház alkalmas lesz opera, tánc, balett, de akár lovasbemutatóknak is. Ott tartja Szörényi Levente 60.születésnapi buliját, de több más legendás, pop-rockzenét játszó együttes produkciója is helyet kap a kínálatban. Étterem, tetőterasz, mozgólépcsők, diófa, üveg, kő egységes harmonizálására törekszenek. Sok zöld területet kap az épület közvetlen környéke, sok sétatér kerül kialakításra, összekapcsolva a Nemzeti Színház már meglévő szabad parkjával, sőt, a hév vonalat átrakják a 2-es villamos vonalára, és az így felszabaduló helyen saját hajókikötője, állomása lesz a komplexumnak. Felépül a most elkerített építési területen egy 2000 személyes kongresszusi központ, mellette két szálloda, majd további két szálloda kap helyett, és így a Soroksári út Duna felé eső része teljesen beépül. Mindez állami tulajdonba kerül, a TriGránit érdekeltségében valósul meg mintegy 10 év alatt. A következő épületbejárásra jövő szombaton, a 10 órakor kezdődő könyvakció után kerül sor. (Az árverés helyszíne egy másik különterem lesz a harmadik emeleten.)
238 Búbánat 2005-02-04 20:55:27 [Válasz erre: 237 Megén 2005-02-04 16:05:57]
Szerintem semmit, de megjegyzem,hogy a Budai Vígadó nem kizárólag a táncegyüttesé - volt. Ugyanis, ott székelt Kovács Józsi interoperett produkciója is, egészen addig, amíg év végén be nem költöztek a volt Brodway mozi (volt Filmmúzeum) újjáépített épületébe, ami most egy pesti befogadó teátrumként, egyúttal a nemzetközi operett- rendezvények új fellegváraként lett aposztrofálva. Most már a táncegyüttes az egyeduralkodó a Corvin téren. De ki tudja meddig?
Szerintem semmit, de megjegyzem,hogy a Budai Vígadó nem kizárólag a táncegyüttesé - volt. Ugyanis, ott székelt Kovács Józsi interoperett produkciója is, egészen addig, amíg év végén be nem költöztek a volt Brodway mozi (volt Filmmúzeum) újjáépített épületébe, ami most egy pesti befogadó teátrumként, egyúttal a nemzetközi operett- rendezvények új fellegváraként lett aposztrofálva. Most már a táncegyüttes az egyeduralkodó a Corvin téren. De ki tudja meddig?
236 Gesztenye 2005-02-04 15:06:46
Na azért ne keverjuk már a Budai Vigadót, a Nemzeti Tánszínházat meg az ÁNE-t!! Járjatok utána...
Na azért ne keverjuk már a Budai Vigadót, a Nemzeti Tánszínházat meg az ÁNE-t!! Járjatok utána...
235 Megén 2005-02-04 10:50:47 [Válasz erre: 234 tancimanci 2005-02-04 09:21:00]
Csúnyánbeszélsz! De valóban át kellene nézni, hogy a rengeteg kulturális hely, cég, intézet stb. mindenki szívja le az államot, mindnek nagy-nagy akarata van, de együttműködni egy kis költségkímélőbb módszerért, azt már nem. A Budai Vigadó bérbeadásáért ők szedik a pénzt, de biztos, hogy az államot nyaggatják, hogy kapjanak támogatást, meg hozza rendbe az épületet stb. zezen a szinten is kellene egy kis pénzügyi meg mindenféle fegyelem. Egyébként kiváncsi vagyok, táncolnak-e a Budai Vigadójukban évi kb. száz napot?! Egyébként ingyen soha nincs semmi! És ez már legalább ott van, a gazdaságos működtetése pedig más - erre való népek - gondja legyen. Miért nem tud két táncoló társaság megférni egy épületben? Most van három hely, kettőben laknak, - drágán, állampénzen - a harmadik meg üresen várja, hogy méltóztassék már valamelyikőjük beköltözni! És van egy csomó színház is sufniban, pincében, padláson, kamrában, spájzban, azoknak miért nem jó az az új színházterem?Remélem nem vagyok elfogult, megpróbáltam egy kicsit racionálisan nézni ezeket a dolgokat. A magyar játszóhelyek működtetése, tulajdonlása, bérlése államilag, önkormányzatilag annyira széttagolt, hogy csak egy nagy-nagy akarat tudna abban úgy rendet teremteni, felszabadítva esetleg az államtehén tőgyéből egyet, más célokra is.
Csúnyánbeszélsz! De valóban át kellene nézni, hogy a rengeteg kulturális hely, cég, intézet stb. mindenki szívja le az államot, mindnek nagy-nagy akarata van, de együttműködni egy kis költségkímélőbb módszerért, azt már nem. A Budai Vigadó bérbeadásáért ők szedik a pénzt, de biztos, hogy az államot nyaggatják, hogy kapjanak támogatást, meg hozza rendbe az épületet stb. zezen a szinten is kellene egy kis pénzügyi meg mindenféle fegyelem. Egyébként kiváncsi vagyok, táncolnak-e a Budai Vigadójukban évi kb. száz napot?! Egyébként ingyen soha nincs semmi! És ez már legalább ott van, a gazdaságos működtetése pedig más - erre való népek - gondja legyen. Miért nem tud két táncoló társaság megférni egy épületben? Most van három hely, kettőben laknak, - drágán, állampénzen - a harmadik meg üresen várja, hogy méltóztassék már valamelyikőjük beköltözni! És van egy csomó színház is sufniban, pincében, padláson, kamrában, spájzban, azoknak miért nem jó az az új színházterem?Remélem nem vagyok elfogult, megpróbáltam egy kicsit racionálisan nézni ezeket a dolgokat. A magyar játszóhelyek működtetése, tulajdonlása, bérlése államilag, önkormányzatilag annyira széttagolt, hogy csak egy nagy-nagy akarat tudna abban úgy rendet teremteni, felszabadítva esetleg az államtehén tőgyéből egyet, más célokra is.
234 tancimanci 2005-02-04 09:21:00 [Válasz erre: 233 Megén 2005-02-04 08:23:51]
Az indokuk az volt, hogy nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint most vannak. Budán ugyanis főbérlők, ők adják bérbe a termet, ha lehet, működtetik, fizetik a technikusokat stb. A Palotában csak albérlők lettek volna, évi kb. száz nap teremhasználati joggal. Alapvetően ez nem tetszett az igazgatónak.Abban lehet valami, ezt esteleg jobban meg kellett volna piszkálni, hogyha ilyen kifogások vannak, hogyan lehet segíteni. Akárhogyis abból a 97,7 milliárdból legalább húsz a színházterem építésére és működtetésére ment és megy el majd a következő harminc évben az adófizetők pénzéből, és erre valaki azt mondja, na ne basszanak má ki velünk!
Az indokuk az volt, hogy nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint most vannak. Budán ugyanis főbérlők, ők adják bérbe a termet, ha lehet, működtetik, fizetik a technikusokat stb. A Palotában csak albérlők lettek volna, évi kb. száz nap teremhasználati joggal. Alapvetően ez nem tetszett az igazgatónak.Abban lehet valami, ezt esteleg jobban meg kellett volna piszkálni, hogyha ilyen kifogások vannak, hogyan lehet segíteni. Akárhogyis abból a 97,7 milliárdból legalább húsz a színházterem építésére és működtetésére ment és megy el majd a következő harminc évben az adófizetők pénzéből, és erre valaki azt mondja, na ne basszanak má ki velünk!
233 Megén 2005-02-04 08:23:51 [Válasz erre: 232 Valakiazenekarból 2005-02-03 22:49:08]
Az a Nemzeti Táncszínház. Eredetileg az Állami Népiegyüttesé lett volna a színpad is, meg azoké a népművészeké a többi helyiség, akik együtt vannak velük a Budai Vigadóban. Ők valamiért kijelentették, hogy nem mennek. Én egyébként is mindig úgy csodálkozom egy állami intézményen, amikor azt mondja az államnak, hogy ide nem megyet, azt nem csinálom, ezt nem vállallom. És az állam bólint és kitalál egy másik megoldást. Táncszínházunk már van annyi mint égen a csillag, de Budán egy rendes színház nincs, sem a Várszínház, mert az is a táncolóké, és a Budai vigadó színháztermében sem rendeznek soha semmit, legfeljebb külföldieknek táncolnak a népiegyüttes tagjai. Úgyhogy néha nem az állam szórja a pénzt, hanem hagyja, hogy a beosztottjai elszórják.
Az a Nemzeti Táncszínház. Eredetileg az Állami Népiegyüttesé lett volna a színpad is, meg azoké a népművészeké a többi helyiség, akik együtt vannak velük a Budai Vigadóban. Ők valamiért kijelentették, hogy nem mennek. Én egyébként is mindig úgy csodálkozom egy állami intézményen, amikor azt mondja az államnak, hogy ide nem megyet, azt nem csinálom, ezt nem vállallom. És az állam bólint és kitalál egy másik megoldást. Táncszínházunk már van annyi mint égen a csillag, de Budán egy rendes színház nincs, sem a Várszínház, mert az is a táncolóké, és a Budai vigadó színháztermében sem rendeznek soha semmit, legfeljebb külföldieknek táncolnak a népiegyüttes tagjai. Úgyhogy néha nem az állam szórja a pénzt, hanem hagyja, hogy a beosztottjai elszórják.
