Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
298 zsuzsi 2005-02-17 21:08:49 [Válasz erre: 297 Outsider 2005-02-16 09:36:31]
Kétszer voltam ott, semmi nem sziszegett. Borzok vagytok?
Kétszer voltam ott, semmi nem sziszegett. Borzok vagytok?
297 Outsider 2005-02-16 09:36:31 [Válasz erre: 296 virius 2005-02-15 23:57:08]
Tulajdonképpen elég mindegy, hogy mi az oka. Tény, hogy valami jól hallhatóan sziszeg.
Tulajdonképpen elég mindegy, hogy mi az oka. Tény, hogy valami jól hallhatóan sziszeg.
296 virius 2005-02-15 23:57:08
Új infó a zúgás-búgással kapcsolatban: lehet, hogy mégsem szellőző, ill.légkondi! Most értesültem róla, hogy a világ első számú akusztika-gurujaként számon tartott amerikai cég kapta kézbe a MűPa-ban a koncertterem hangzásának kialakítását. Még az alapozást is át kellett tervezni miattuk, mert vcízszintsüllyesztő zsompokat és búvárszivattyúkat is beépíttettek az épület alá, hogy magas talajvíz esetén se tocsogjon alulról a zengzet. A környék altalaja meglehetősen vízáteresztő, homokos kavics, tehát igencsak meg kell szippantani a dolgot ott a Duna közvetlen közelében. Ismerősöm szerint: ha felépült volna Nagymaros, az altalaj magától kiszáradt volna.
Új infó a zúgás-búgással kapcsolatban: lehet, hogy mégsem szellőző, ill.légkondi! Most értesültem róla, hogy a világ első számú akusztika-gurujaként számon tartott amerikai cég kapta kézbe a MűPa-ban a koncertterem hangzásának kialakítását. Még az alapozást is át kellett tervezni miattuk, mert vcízszintsüllyesztő zsompokat és búvárszivattyúkat is beépíttettek az épület alá, hogy magas talajvíz esetén se tocsogjon alulról a zengzet. A környék altalaja meglehetősen vízáteresztő, homokos kavics, tehát igencsak meg kell szippantani a dolgot ott a Duna közvetlen közelében. Ismerősöm szerint: ha felépült volna Nagymaros, az altalaj magától kiszáradt volna.
295 Búbánat 2005-02-15 17:04:01 [Válasz erre: 294 Búbánat 2005-02-15 17:03:36]
MK: Azzal, hogy bekerültek ebbe a hatalmas terembe, némileg változtatni is kellett a repertoárstratégiájukon, korábbi konvenció ellenében megfogalmazott repertoár-elképzeléseit valamelyest felül kellett bírálnia. Nem jelent ez esetleg visszalépést? KZ: Nemcsak a közönség becsalogatása kedvéért változtattam: végül is annyi, nem konvencionális művet játszottunk az elmúlt évek során, hogy most már éppen ideje a konvencionálisakat is ápolni. Már az is önmagáért beszél, hogy Mozartnak egy kevésbé népszerű szimfóniája csendült föl elsőként a Nemzeti Hangversenyterem falai között; azt sem tudom, kinek lett volna még mersze Mozart esttel indítani? Azok közül, akik idejöttek, nagyon sokan gondolkoztak gigantomán művekben, megmondom őszintén, nekem is ez volt az első elképzelésem. Aztán rájöttem, hogy végtére akusztikai próbákról van szó, amit különféle zenekarok hajtanak végre, s úgy véltem, olyasmit kell műsorra tűzni, amiből már nyomban kiderül, hogy nem jönnek-e túlságosan messziről a hangok, megfelel-e adott esetben egy kisebbe zenekarnak is. A nyitó hangverseny s az azt követő koncertek bizonyították, hogy ez a terem nemcsak alkalmas arra, amiért megépült, hanem egyenesen Európa egyik legjobb koncertterme. MK: Nem szorul-e valamelyest vissza a kortárs magyar zene az új körülmények között? KZ: Egyáltalán nem. Nemsokára Dubrovayt játszunk, meg Bozayt. Mindegyre érkeznek hozzám új szerzemények; s ahhoz képest, hogy az egykori ÁHZ egyáltalán nem játszott kortárs magyar műveket, mi rengeteg új művet adunk elő. Annál is inkább, mert alapfeladatunkhoz tartozik, hogy a magyar zenekultúrát ápoljuk, persze az igényeimből nem engedek, nagyon sokan ugyanis kritikátlanul állnak hozzá a művek bemutatásához. Jómagam, zeneszerzői mivoltomban, pontosan érzem, hogy balanszírozni kell a zenekar építése és az új magyar zene fölkarolása között. Úgy vélem, hogy ez utóbbiban a Rádiózenekar élen jár, s remélem, ezt a misszióját továbbra is teljesíti. Mi meg a magunk útját járjuk, s ehhez az új hangversenyterem nagyszerű teret kínál.
MK: Azzal, hogy bekerültek ebbe a hatalmas terembe, némileg változtatni is kellett a repertoárstratégiájukon, korábbi konvenció ellenében megfogalmazott repertoár-elképzeléseit valamelyest felül kellett bírálnia. Nem jelent ez esetleg visszalépést? KZ: Nemcsak a közönség becsalogatása kedvéért változtattam: végül is annyi, nem konvencionális művet játszottunk az elmúlt évek során, hogy most már éppen ideje a konvencionálisakat is ápolni. Már az is önmagáért beszél, hogy Mozartnak egy kevésbé népszerű szimfóniája csendült föl elsőként a Nemzeti Hangversenyterem falai között; azt sem tudom, kinek lett volna még mersze Mozart esttel indítani? Azok közül, akik idejöttek, nagyon sokan gondolkoztak gigantomán művekben, megmondom őszintén, nekem is ez volt az első elképzelésem. Aztán rájöttem, hogy végtére akusztikai próbákról van szó, amit különféle zenekarok hajtanak végre, s úgy véltem, olyasmit kell műsorra tűzni, amiből már nyomban kiderül, hogy nem jönnek-e túlságosan messziről a hangok, megfelel-e adott esetben egy kisebbe zenekarnak is. A nyitó hangverseny s az azt követő koncertek bizonyították, hogy ez a terem nemcsak alkalmas arra, amiért megépült, hanem egyenesen Európa egyik legjobb koncertterme. MK: Nem szorul-e valamelyest vissza a kortárs magyar zene az új körülmények között? KZ: Egyáltalán nem. Nemsokára Dubrovayt játszunk, meg Bozayt. Mindegyre érkeznek hozzám új szerzemények; s ahhoz képest, hogy az egykori ÁHZ egyáltalán nem játszott kortárs magyar műveket, mi rengeteg új művet adunk elő. Annál is inkább, mert alapfeladatunkhoz tartozik, hogy a magyar zenekultúrát ápoljuk, persze az igényeimből nem engedek, nagyon sokan ugyanis kritikátlanul állnak hozzá a művek bemutatásához. Jómagam, zeneszerzői mivoltomban, pontosan érzem, hogy balanszírozni kell a zenekar építése és az új magyar zene fölkarolása között. Úgy vélem, hogy ez utóbbiban a Rádiózenekar élen jár, s remélem, ezt a misszióját továbbra is teljesíti. Mi meg a magunk útját járjuk, s ehhez az új hangversenyterem nagyszerű teret kínál.
294 Búbánat 2005-02-15 17:03:36
Kocsis Zoltánnal készített interjút Metz Katalin, ami a Magyar Nemzet tegnapi számában olvasható. Az interjú elejét a Kocsis vs. Fischer fórumba tettem be, a nagyobbik felét két részletben ide illesztem. MK: Életük új korszakába léptek azzal, hogy beköltöztek az új hajlékukba, a Művészetek Palotájába. Jól sejtem, hogy Ön volt a Nemzeti Hangversenyterem létrehozatalának sugalmazója, ötletadója? KZ: Én most könnyűszerrel learathatnám annak a dicsőségét, hogy én sugalltam volna, de nem így van. Közös igény volt mindazok részéről, akik ott szoronganak már egy Mahler I. szimfónia előadásakor a Zeneakadémia pódiumán, nem szólva a nagyobb együttesekről. Tudomásul kell venni, hogy a Zeneakadémia egy csodálatos épület, a nagyterme is az, de tanintézetnek készült, arra, hogy a zenei főiskola reprezentatív eseményeit lebonyolítsák. Senkinek eszébe nem jutott, hogy is valaha is Mahler – vagy Bruckner szimfóniákat adnának elő. Egyszóval, nemcsak a magyar zenekari élet vezetőinek, hanem a zenekari élet összes szereplőinek jogos igénye volt, hogy végre legyen egy európai színvonalú hangversenyterem Magyarországon, amely alkalmas e nagyszabású szimfóniák, oratóriumok előadására. Hagyjuk hát, hogy mennyi ebben az én érdemem, mert épp a napokban vádoltak meg azzal, hogy ezt a termet magamnak követelem, ami nemcsak jogilag, hanem de facto is őrültség lenne, hiszen ki garantálhatná, hogy az év 365 napján úgy tudja megtölteni e hatalmas termet, hogy az egyúttal színvonalas műsort feltételezzen. Amikor felmerült technikailag az, hogy ezt egy bizottságnak kellene üzemeltetni, már akkor figyelmeztettem az illetékeseket, hogy ez nagyon nehéz lesz, nem fogják elkerülni a könnyebb műfajokat, a kongresszusokat, adott esetben a szépségversenyeket, ilyen-olyan rendezvényeket, amelyek messze nem merítik ki a klasszikus koncert ismérveit. A vád tehát, hogy én a hangversenytermet a Nemzeti Filharmonikusoknak akarom kisajátítani, egyszerűen hazugság, botorság, amit a leghatározottabban visszautasítok. De én azt is visszautasítom, hogy én Orbán Viktortól pénzt kértem volna a zenekarnak vagy az új hangversenyteremnek. Én Orbán Viktorral erről nem beszéltem, egyáltalán, nagyon keveset beszéltem vele életemben. De tény az, már a Magyar Bálint-féle kulturális kormányzattal próbáltam szót érteni, mert a zenekar akkori javadalmazása olyan kevés volt, hogy azért színvonalat követelni nem lehet. Való igaz, roppant kockázatos volt annak idején bárkinek a kezére bízni a pénzt, hogy tessék, itt van, végezz alapos változást a zenekar életében, mert, semmi garanciát nem tudtunk letenni akkor az asztalra, kizárólag az én tehetségemet, munkabírásomat, ambícióimat. Rockenbauer Zoltán ebben hitt, s az események őt igazolták: a pénz jó helyre ment. Megjegyzem, azóta folyamatosan faragják le a javadalmazásunkat, még a béralapot is, s ezzel szemben négy számvevőszéki vizsgálaton mentünk keresztül, ami helyénvaló is, hiszen tudni akarják, mire mentek el a közpénzek. Jobbára, rendben találták a zenekar ügyeit.
Kocsis Zoltánnal készített interjút Metz Katalin, ami a Magyar Nemzet tegnapi számában olvasható. Az interjú elejét a Kocsis vs. Fischer fórumba tettem be, a nagyobbik felét két részletben ide illesztem. MK: Életük új korszakába léptek azzal, hogy beköltöztek az új hajlékukba, a Művészetek Palotájába. Jól sejtem, hogy Ön volt a Nemzeti Hangversenyterem létrehozatalának sugalmazója, ötletadója? KZ: Én most könnyűszerrel learathatnám annak a dicsőségét, hogy én sugalltam volna, de nem így van. Közös igény volt mindazok részéről, akik ott szoronganak már egy Mahler I. szimfónia előadásakor a Zeneakadémia pódiumán, nem szólva a nagyobb együttesekről. Tudomásul kell venni, hogy a Zeneakadémia egy csodálatos épület, a nagyterme is az, de tanintézetnek készült, arra, hogy a zenei főiskola reprezentatív eseményeit lebonyolítsák. Senkinek eszébe nem jutott, hogy is valaha is Mahler – vagy Bruckner szimfóniákat adnának elő. Egyszóval, nemcsak a magyar zenekari élet vezetőinek, hanem a zenekari élet összes szereplőinek jogos igénye volt, hogy végre legyen egy európai színvonalú hangversenyterem Magyarországon, amely alkalmas e nagyszabású szimfóniák, oratóriumok előadására. Hagyjuk hát, hogy mennyi ebben az én érdemem, mert épp a napokban vádoltak meg azzal, hogy ezt a termet magamnak követelem, ami nemcsak jogilag, hanem de facto is őrültség lenne, hiszen ki garantálhatná, hogy az év 365 napján úgy tudja megtölteni e hatalmas termet, hogy az egyúttal színvonalas műsort feltételezzen. Amikor felmerült technikailag az, hogy ezt egy bizottságnak kellene üzemeltetni, már akkor figyelmeztettem az illetékeseket, hogy ez nagyon nehéz lesz, nem fogják elkerülni a könnyebb műfajokat, a kongresszusokat, adott esetben a szépségversenyeket, ilyen-olyan rendezvényeket, amelyek messze nem merítik ki a klasszikus koncert ismérveit. A vád tehát, hogy én a hangversenytermet a Nemzeti Filharmonikusoknak akarom kisajátítani, egyszerűen hazugság, botorság, amit a leghatározottabban visszautasítok. De én azt is visszautasítom, hogy én Orbán Viktortól pénzt kértem volna a zenekarnak vagy az új hangversenyteremnek. Én Orbán Viktorral erről nem beszéltem, egyáltalán, nagyon keveset beszéltem vele életemben. De tény az, már a Magyar Bálint-féle kulturális kormányzattal próbáltam szót érteni, mert a zenekar akkori javadalmazása olyan kevés volt, hogy azért színvonalat követelni nem lehet. Való igaz, roppant kockázatos volt annak idején bárkinek a kezére bízni a pénzt, hogy tessék, itt van, végezz alapos változást a zenekar életében, mert, semmi garanciát nem tudtunk letenni akkor az asztalra, kizárólag az én tehetségemet, munkabírásomat, ambícióimat. Rockenbauer Zoltán ebben hitt, s az események őt igazolták: a pénz jó helyre ment. Megjegyzem, azóta folyamatosan faragják le a javadalmazásunkat, még a béralapot is, s ezzel szemben négy számvevőszéki vizsgálaton mentünk keresztül, ami helyénvaló is, hiszen tudni akarják, mire mentek el a közpénzek. Jobbára, rendben találták a zenekar ügyeit.
293 Hangyász 2005-02-15 06:55:24
Viszont üzemel a CD-bolt és a pénztár, igaz, az utóbbi csak a saját rendezvényekre árul jegyet, állójegyet pl. a BFZ koncertjeire nem.
Viszont üzemel a CD-bolt és a pénztár, igaz, az utóbbi csak a saját rendezvényekre árul jegyet, állójegyet pl. a BFZ koncertjeire nem.
292 Hangyász 2005-02-15 06:54:23
Vasárnap este a pianók/tételszünetek közben bizony hallatszott a szellőzés nesze - vagy netán a liftek keltették? A mélygarázsnál nagyon bosszantó, hogy csak egy le- és kijárat van, így aki ott teszi le a kocsiját, minimum 20 perc várakozással számoljon. Ha jól emlékszem, korábban írtam a teherjárművek bejárójáról. Nos, most jól láttam a Rádió közvetítőkocsiját (Merci, nem a krisztusi kort meghaladt Ikarus). Ha beáll farral a falnak a L.-i híd felé eső oldalon, a sofőr csak a kocsikísérő ülése felől tud kiszállni.
Vasárnap este a pianók/tételszünetek közben bizony hallatszott a szellőzés nesze - vagy netán a liftek keltették? A mélygarázsnál nagyon bosszantó, hogy csak egy le- és kijárat van, így aki ott teszi le a kocsiját, minimum 20 perc várakozással számoljon. Ha jól emlékszem, korábban írtam a teherjárművek bejárójáról. Nos, most jól láttam a Rádió közvetítőkocsiját (Merci, nem a krisztusi kort meghaladt Ikarus). Ha beáll farral a falnak a L.-i híd felé eső oldalon, a sofőr csak a kocsikísérő ülése felől tud kiszállni.
291 Hangyász 2005-02-15 06:50:09 [Válasz erre: 281 Búbánat 2005-02-12 08:31:24]
Drága barátom! Te még elhiszed, hogy lesz 5-ös metró??? Nagyon naiv ember vagy.
Drága barátom! Te még elhiszed, hogy lesz 5-ös metró??? Nagyon naiv ember vagy.
282 janomano 2005-02-14 20:47:39
Úgy néz ki, mégis felújul az Erkel! Ma hallottam a rádióban. Már éppen ideje.
Úgy néz ki, mégis felújul az Erkel! Ma hallottam a rádióban. Már éppen ideje.
284 sic! 2005-02-14 19:08:36 [Válasz erre: 288 Búbánat 2005-02-14 16:15:39]
Akkor már ketten vagyunk, majd engem viszel +1 főnek! Right?
Akkor már ketten vagyunk, majd engem viszel +1 főnek! Right?
287 Búbánat 2005-02-14 16:36:28
Szörényi Levente két évfordulót is ünnepel ebben az esztendőben. A Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész április 26-án lesz hatvanéves, az Illés zenekar pedig idén negyvenéves. A születésnapra számos programmal, kiadvánnyal és lemezzel készülnek. Végtelen úton... címmel március 30-án jubileumi koncertet rendeznek Szörényi Levente hatvanadik születésnapja tiszteletére a Nemzeti Hangversenyteremben.
Szörényi Levente két évfordulót is ünnepel ebben az esztendőben. A Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész április 26-án lesz hatvanéves, az Illés zenekar pedig idén negyvenéves. A születésnapra számos programmal, kiadvánnyal és lemezzel készülnek. Végtelen úton... címmel március 30-án jubileumi koncertet rendeznek Szörényi Levente hatvanadik születésnapja tiszteletére a Nemzeti Hangversenyteremben.
289 Caligula 2005-02-14 16:25:51 [Válasz erre: 282 janomano 2005-02-14 20:47:39]
A minifeszten is erőteljesen zúgott a gépezet (fura disszonanciákat okozva az egyébként is meglévők mellé), közben zésítendő rádiófelvétel is készült, biztos \"jól\" sikerült.
A minifeszten is erőteljesen zúgott a gépezet (fura disszonanciákat okozva az egyébként is meglévők mellé), közben zésítendő rádiófelvétel is készült, biztos \"jól\" sikerült.
288 Búbánat 2005-02-14 16:15:39 [Válasz erre: 279 virius 2005-02-13 22:08:03]
OKÉ, már úgyis éreztem a vállamon a teher súlyát. Jó, akkor szemelgetni fogok belőlük. Már meg van a következő adag a Magyar Nemzet mai számából. Egy kis türelem és jönni fogok.
OKÉ, már úgyis éreztem a vállamon a teher súlyát. Jó, akkor szemelgetni fogok belőlük. Már meg van a következő adag a Magyar Nemzet mai számából. Egy kis türelem és jönni fogok.
290 Búbánat 2005-02-14 16:07:03
2005. 08. 19. 19:30 Rost Andrea operettestje Vezényel: Marcello Viotti Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
2005. 08. 19. 19:30 Rost Andrea operettestje Vezényel: Marcello Viotti Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
283 Megén 2005-02-14 08:36:28 [Válasz erre: 279 virius 2005-02-13 22:08:03]
Nem baj, hátha valaki nem olvassa a \"helyén\", viszont valóban jó lenne egy olyan hely, ahova az ilyen hosszabb, és nagon érdekes dolgokat be lehetne tenni, hogy olvasgathassuk.
Nem baj, hátha valaki nem olvassa a \"helyén\", viszont valóban jó lenne egy olyan hely, ahova az ilyen hosszabb, és nagon érdekes dolgokat be lehetne tenni, hogy olvasgathassuk.
278 Gesztenye 2005-02-13 23:40:08
A légkondi tényleg búg néha, meg fogják csinálni... Lemezfelvételnél a bfz eddig kikapcsoltatta...
A légkondi tényleg búg néha, meg fogják csinálni... Lemezfelvételnél a bfz eddig kikapcsoltatta...
279 virius 2005-02-13 22:08:03
Bevallom őszintén, még nem jártam a Művészetek Palotájában, bár kívülről már láttam. Épp ma kaptam ismerősömtől egy emilt, amelyben megemlíti, hogy emeleti oldalpáholyban ült, az akusztika úgy egyébként szuper, de a páholyban a pianók alatt igencsak hallatszott valamiféle szellőztető, avagy légkondi búgása - ezáltal nem lehetne a N.Hangversenyteremben lemezfelvételt készíteni. Ti is hallottatok mellékzajt? Más. Néhány hozzászólást szeretnék pontosítani. A terjedelmes újságcikkben közölt adat, miszerint a Bp.Kongresszusi Központot a hetvenes évek végén adták át, nem igaz. A területen 1975-ig a Németvölgyi temető állt, amit a BAH csomópont építésekor felszámoltak. A temető helyén előbb 1981-ben épült fel a Novotel szálloda, majd 1985-ben (tehát nem a hetvenes években!) adták át a Kongresszusi Központot. A pártrendezvényekre való utalás viszont igaz: az épületet valójában az MSZMP 13.kongresszusával avatták fel. Megint más: a HÉV tudomásom szerint nem a 2-es vonalára kerül át, hanem a föld alá viszik és úgy kötik majd össze a szentendrei vonallal, ez lesz az 5-ös metró. De semmiképpen sem marad a rakparton, tehát nem zavarja majd sem a Nemzeti Színház, sem a MűPa előadásaira látogatók élményét. De mi lesz a vasúttal? Az ugyanis ott van a MűPa mögött...
Bevallom őszintén, még nem jártam a Művészetek Palotájában, bár kívülről már láttam. Épp ma kaptam ismerősömtől egy emilt, amelyben megemlíti, hogy emeleti oldalpáholyban ült, az akusztika úgy egyébként szuper, de a páholyban a pianók alatt igencsak hallatszott valamiféle szellőztető, avagy légkondi búgása - ezáltal nem lehetne a N.Hangversenyteremben lemezfelvételt készíteni. Ti is hallottatok mellékzajt? Más. Néhány hozzászólást szeretnék pontosítani. A terjedelmes újságcikkben közölt adat, miszerint a Bp.Kongresszusi Központot a hetvenes évek végén adták át, nem igaz. A területen 1975-ig a Németvölgyi temető állt, amit a BAH csomópont építésekor felszámoltak. A temető helyén előbb 1981-ben épült fel a Novotel szálloda, majd 1985-ben (tehát nem a hetvenes években!) adták át a Kongresszusi Központot. A pártrendezvényekre való utalás viszont igaz: az épületet valójában az MSZMP 13.kongresszusával avatták fel. Megint más: a HÉV tudomásom szerint nem a 2-es vonalára kerül át, hanem a föld alá viszik és úgy kötik majd össze a szentendrei vonallal, ez lesz az 5-ös metró. De semmiképpen sem marad a rakparton, tehát nem zavarja majd sem a Nemzeti Színház, sem a MűPa előadásaira látogatók élményét. De mi lesz a vasúttal? Az ugyanis ott van a MűPa mögött...
280 ...? 2005-02-13 20:52:05 [Válasz erre: 279 virius 2005-02-13 22:08:03]
Nézd ,abból baj nem lehet, elvégre nem Ő írta. Felelősség, szinte semmi! Búbánat a ki Sunyiló!
Nézd ,abból baj nem lehet, elvégre nem Ő írta. Felelősség, szinte semmi! Búbánat a ki Sunyiló!
277 kapa 2005-02-13 20:40:33 [Válasz erre: 278 Gesztenye 2005-02-13 23:40:08]
Bubi! Lehetne, hogy nem másolod be ide az egész magyar sajtót? köszi
Bubi! Lehetne, hogy nem másolod be ide az egész magyar sajtót? köszi
281 Búbánat 2005-02-12 08:31:24
Zeng a cipősdoboz Az akusztika törvényei az ókor óta változatlanok Népszabadság • N. Kósa Judit • 2005. február 12. A szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak Kép: Fotó: sopronyi gyula Még a légy, khm, köhintését is hallani vélte Kocsis Zoltán, amikor először próbált a Nemzeti Filharmonikusokkal a Művészetek Palotája új koncerttermében. A zenészek egytől egyig igen elégedetten nyilatkoztak a terem hangzásáról, és a zengését kedvtelve hasonlítgatták össze azokkal a helyiségekkel, ahol korábban játszottak. Russell Johnson és cége, az ARTEC Budapesten is nagyot alkotott, a terem tényleg világszínvonalú - erősíti meg mindenki. Illényi András akusztikai szakértő, a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos főmunkatársa viszont hozzáteszi: ez így van, de az is tény, hogy a szükséges szakmai tudás a hazai szakemberek fejéből sem hiányzik. Legfeljebb a pozícióik rosszabbak. A magyar gyakorlat rendszerint súlyos kompromisszumokat kényszerít rá az akusztika művelőire, s a végső szót mindig az építészek mondják ki. Azok a tervezők, akik abszurd módon egészen mostanáig egyáltalán nem tanulták az egyetemi képzés során a hangzás tudományát. Bár az új Nemzeti Hangversenyterem a legmodernebb technikát használja, és komputerek vezérlik a mennyezetről leeresztett, változtatható formájú hangvető ernyőt, akárcsak a hatalmas zengőkamrákat, az alapvető elvek az elmúlt két és fél ezer évben nem sokat változtak. Sőt. Az ókori görögök és rómaiak legnagyobb szabadtéri színházaiban akár tizenötezer ember is elfért, de a legfelső sorokban is tisztán lehetett érteni minden szót. Az építők nemzedékről nemzedékre örökítették át a szakmai fogásokat: az epidauroszi színház színpada alatt a régészek meg is találták azokat a hatalmas bronz- és kővázákat, amelyek \"megzengették\" a színészek hangját. Zordabb éghajlaton persze fedett terekre van szükség, nem beszélve arról, hogy az évszázadok során a \"csönd\" fogalma is átalakult. Ma egy átlagos városi környezetben az alapzaj százszor erősebb, mint a civilizációtól távol, a természetben. A modern koncerttermeknek tehát az a feladatuk, hogy kívül tartsák a rezgést és a zajt, odabent viszont a lehető legtökéletesebb hangzást produkálják. A Nemzeti Hangversenyterem esetében alighanem az előbbi volt a nehezebb feladat, hiszen rezgéstompító paplanra kellett építeni a koncerttermet, amelyet még húszcentis légrés is véd a kinti zajtól. Ami viszont az akusztikai tervezést illeti, Illényi András azt mondja: a Művészetek Palotájában is alkalmazott \"shoebox\", azaz cipősdoboz forma - a terem szélessége és magassága közel azonos, a hosszúsága valamivel több mint kétszerese az előbbieknek - elismerten jó megoldás, a 25 méteres belmagasság pedig épp a nyolcszorosa annak, amennyit a magyar építészek egy szintre számolni szoktak. A távoli mennyezet valóban a szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak, a zengőkamrák és a hangvető ernyő segítségével pedig szinte bármilyen környezetet elő lehet majd állítani. Akár az Esterházy-kastélyok zenetermeinek hangzását, amelyre Haydn komponálta a műveit, vagy a lipcsei Tamás-templom zengését, amellyel Bach számolt, amikor zenét írt. A teremakusztika tudománya egyébként az elmúlt bő száz évben indult igazán fejlődésnek. Leo Beranek, aki az operaházakról és a koncerttermekről írt könyvet, három, a XIX. század utolsó harmadában épült játszóhelyet minősített a világon a legjobbnak. Az élen a bostoni Symphony Hall végzett (1900-ban készült el 2800 néző számára), a második a bécsi Musikvereinsaal 1870-ből (itt 1700-an foglalhatnak egyszerre helyet), a harmadik pedig az 1888-as keltezésű amszterdami Concertgebouw, ahol mintegy kétezren élvezhetik egyszerre a zenét. Ezek rokona a mi Zeneakadémiánk is, amely 1905 és 1907 között készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A tervezők a bécsi példát követték, az óhatatlan gyengeségeket pedig évszázados tapasztalattal tompították: mivel a terem közepe táján némileg kellemetlen hatást kelt a hang visszaverődése, ott helyezték el a nézőteret kettévágó utat. Az akusztikai törvényszerűségek semmibe vétele egyébként nagy bajokhoz vezethet - említi az Erkel Színház példáját Illényi András. A második világháború előtt sorra buktak meg a világsztárok az ottani színpadon, mert a hangvető nélkül megépített színpadról egyszerűen nem jutott ki a hang a hatalmas nézőtérre. A háború utáni átépítést végző Tarnóczy Tamás szerencsére javított a dolgon: a széksorok felé terelte a hangot. A huszadik században is épültek persze koncerttermek, Amerikában akár öthatezer főre méretezettek is. Ez utóbbiakban azonban már mind szerepet kaptak az elektroakusztikus berendezések. Márpedig az erősítők és hangszórók mindenképp megváltoztatják az eredeti hangzást. Még nagyobb gond, ha egy olyan teremben tartanak koncerteket, amely eredetileg nem arra készült, hogy a zenét szolgálja. A hetvenes évek végén megépült Budapest Kongresszusi Központ is ilyen öszvér lett: eredetileg kizárólag pártrendezvények megtartására szánták, így is tervezték meg; az elképzelésekbe utólag, szinte illegálisan csempészték bele a zenei felhasználás lehetőségét. Ez aztán \"meg is hallatszik\" a termen: a széles, legyező alakú helyiségből hiányzik az oldalsó visszaverődés, így középtájt alig hallani valamit. Arról nem is beszélve, hogy míg a beszédhangnak elég az egy másodperces utózengés, a zene élvezéséhez minimum 1,7 másodpercre van szükség - egy kettős funkciójú teremnél tehát valamelyik szerep óhatatlanul a háttérbe szorul. Javítani persze lehetne ezen is: pénzzel és olyan kompromisszumokkal, ahol egyszer végre nem az akusztika művelői húznák a rövidebbet. A Nemzeti Hangversenyterem a legnagyobb, de nem a legdrágább terme lesz Budapestnek. A koncertteremben 1699 nézőtéri férőhely lesz, emellett 190 pódiumülést alakíthatnak ki, és 136 kedvezményes árú állóhelyet is eladhatnak. A koncertszervezők egymillió forintot (plusz áfát) fizetnek majd a teremért. A Budapest Kongresszusi Központ befogadóképessége körülbelül ugyanennyi - 1750 fő -, de a terem bérletéért 1,550 millió forintot kérnek. E pillanatban a felújításra szoruló Zeneakadémián lehet a legolcsóbban koncertet szervezni. Az 1124 fős, száz pódiumhellyel megnövelhető terem esti bérletéért 750 ezer, délelőtti és délutáni koncertekért 400 ezer forintot kell fizetni.
Zeng a cipősdoboz Az akusztika törvényei az ókor óta változatlanok Népszabadság • N. Kósa Judit • 2005. február 12. A szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak Kép: Fotó: sopronyi gyula Még a légy, khm, köhintését is hallani vélte Kocsis Zoltán, amikor először próbált a Nemzeti Filharmonikusokkal a Művészetek Palotája új koncerttermében. A zenészek egytől egyig igen elégedetten nyilatkoztak a terem hangzásáról, és a zengését kedvtelve hasonlítgatták össze azokkal a helyiségekkel, ahol korábban játszottak. Russell Johnson és cége, az ARTEC Budapesten is nagyot alkotott, a terem tényleg világszínvonalú - erősíti meg mindenki. Illényi András akusztikai szakértő, a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos főmunkatársa viszont hozzáteszi: ez így van, de az is tény, hogy a szükséges szakmai tudás a hazai szakemberek fejéből sem hiányzik. Legfeljebb a pozícióik rosszabbak. A magyar gyakorlat rendszerint súlyos kompromisszumokat kényszerít rá az akusztika művelőire, s a végső szót mindig az építészek mondják ki. Azok a tervezők, akik abszurd módon egészen mostanáig egyáltalán nem tanulták az egyetemi képzés során a hangzás tudományát. Bár az új Nemzeti Hangversenyterem a legmodernebb technikát használja, és komputerek vezérlik a mennyezetről leeresztett, változtatható formájú hangvető ernyőt, akárcsak a hatalmas zengőkamrákat, az alapvető elvek az elmúlt két és fél ezer évben nem sokat változtak. Sőt. Az ókori görögök és rómaiak legnagyobb szabadtéri színházaiban akár tizenötezer ember is elfért, de a legfelső sorokban is tisztán lehetett érteni minden szót. Az építők nemzedékről nemzedékre örökítették át a szakmai fogásokat: az epidauroszi színház színpada alatt a régészek meg is találták azokat a hatalmas bronz- és kővázákat, amelyek \"megzengették\" a színészek hangját. Zordabb éghajlaton persze fedett terekre van szükség, nem beszélve arról, hogy az évszázadok során a \"csönd\" fogalma is átalakult. Ma egy átlagos városi környezetben az alapzaj százszor erősebb, mint a civilizációtól távol, a természetben. A modern koncerttermeknek tehát az a feladatuk, hogy kívül tartsák a rezgést és a zajt, odabent viszont a lehető legtökéletesebb hangzást produkálják. A Nemzeti Hangversenyterem esetében alighanem az előbbi volt a nehezebb feladat, hiszen rezgéstompító paplanra kellett építeni a koncerttermet, amelyet még húszcentis légrés is véd a kinti zajtól. Ami viszont az akusztikai tervezést illeti, Illényi András azt mondja: a Művészetek Palotájában is alkalmazott \"shoebox\", azaz cipősdoboz forma - a terem szélessége és magassága közel azonos, a hosszúsága valamivel több mint kétszerese az előbbieknek - elismerten jó megoldás, a 25 méteres belmagasság pedig épp a nyolcszorosa annak, amennyit a magyar építészek egy szintre számolni szoktak. A távoli mennyezet valóban a szabadtéri hangverseny élményét adhatja a hallgatóknak, a zengőkamrák és a hangvető ernyő segítségével pedig szinte bármilyen környezetet elő lehet majd állítani. Akár az Esterházy-kastélyok zenetermeinek hangzását, amelyre Haydn komponálta a műveit, vagy a lipcsei Tamás-templom zengését, amellyel Bach számolt, amikor zenét írt. A teremakusztika tudománya egyébként az elmúlt bő száz évben indult igazán fejlődésnek. Leo Beranek, aki az operaházakról és a koncerttermekről írt könyvet, három, a XIX. század utolsó harmadában épült játszóhelyet minősített a világon a legjobbnak. Az élen a bostoni Symphony Hall végzett (1900-ban készült el 2800 néző számára), a második a bécsi Musikvereinsaal 1870-ből (itt 1700-an foglalhatnak egyszerre helyet), a harmadik pedig az 1888-as keltezésű amszterdami Concertgebouw, ahol mintegy kétezren élvezhetik egyszerre a zenét. Ezek rokona a mi Zeneakadémiánk is, amely 1905 és 1907 között készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A tervezők a bécsi példát követték, az óhatatlan gyengeségeket pedig évszázados tapasztalattal tompították: mivel a terem közepe táján némileg kellemetlen hatást kelt a hang visszaverődése, ott helyezték el a nézőteret kettévágó utat. Az akusztikai törvényszerűségek semmibe vétele egyébként nagy bajokhoz vezethet - említi az Erkel Színház példáját Illényi András. A második világháború előtt sorra buktak meg a világsztárok az ottani színpadon, mert a hangvető nélkül megépített színpadról egyszerűen nem jutott ki a hang a hatalmas nézőtérre. A háború utáni átépítést végző Tarnóczy Tamás szerencsére javított a dolgon: a széksorok felé terelte a hangot. A huszadik században is épültek persze koncerttermek, Amerikában akár öthatezer főre méretezettek is. Ez utóbbiakban azonban már mind szerepet kaptak az elektroakusztikus berendezések. Márpedig az erősítők és hangszórók mindenképp megváltoztatják az eredeti hangzást. Még nagyobb gond, ha egy olyan teremben tartanak koncerteket, amely eredetileg nem arra készült, hogy a zenét szolgálja. A hetvenes évek végén megépült Budapest Kongresszusi Központ is ilyen öszvér lett: eredetileg kizárólag pártrendezvények megtartására szánták, így is tervezték meg; az elképzelésekbe utólag, szinte illegálisan csempészték bele a zenei felhasználás lehetőségét. Ez aztán \"meg is hallatszik\" a termen: a széles, legyező alakú helyiségből hiányzik az oldalsó visszaverődés, így középtájt alig hallani valamit. Arról nem is beszélve, hogy míg a beszédhangnak elég az egy másodperces utózengés, a zene élvezéséhez minimum 1,7 másodpercre van szükség - egy kettős funkciójú teremnél tehát valamelyik szerep óhatatlanul a háttérbe szorul. Javítani persze lehetne ezen is: pénzzel és olyan kompromisszumokkal, ahol egyszer végre nem az akusztika művelői húznák a rövidebbet. A Nemzeti Hangversenyterem a legnagyobb, de nem a legdrágább terme lesz Budapestnek. A koncertteremben 1699 nézőtéri férőhely lesz, emellett 190 pódiumülést alakíthatnak ki, és 136 kedvezményes árú állóhelyet is eladhatnak. A koncertszervezők egymillió forintot (plusz áfát) fizetnek majd a teremért. A Budapest Kongresszusi Központ befogadóképessége körülbelül ugyanennyi - 1750 fő -, de a terem bérletéért 1,550 millió forintot kérnek. E pillanatban a felújításra szoruló Zeneakadémián lehet a legolcsóbban koncertet szervezni. Az 1124 fős, száz pódiumhellyel megnövelhető terem esti bérletéért 750 ezer, délelőtti és délutáni koncertekért 400 ezer forintot kell fizetni.
285 Búbánat 2005-02-11 15:55:51
A további találgatások és fejtegetések helyett javaslom, akit érdekel, látogasson ki oda holnap délelőtt; a Mike és Társa antikvárium árverése után ismét bejárás lesz az épületben, és talán újabb információkkal gazdagodhatunk, akár kérdéseket is feltehetünk.
A további találgatások és fejtegetések helyett javaslom, akit érdekel, látogasson ki oda holnap délelőtt; a Mike és Társa antikvárium árverése után ismét bejárás lesz az épületben, és talán újabb információkkal gazdagodhatunk, akár kérdéseket is feltehetünk.
276 Megén 2005-02-11 08:07:25 [Válasz erre: 273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50]
Szerintem, ha valaki egy állófogadást akar rendezni a hangversenyterem jobboldalán levő teremben, biztosan rendelkezésére állnak. A rendezvényszervezők egyébként is egy újonnan épült épület menedzsereit azonnal megkeresik, mert az ő üzletüket is előnyösebb helyzetbe hozza, ha van a tarsolyukban egy-két új helyszín.
Szerintem, ha valaki egy állófogadást akar rendezni a hangversenyterem jobboldalán levő teremben, biztosan rendelkezésére állnak. A rendezvényszervezők egyébként is egy újonnan épült épület menedzsereit azonnal megkeresik, mert az ő üzletüket is előnyösebb helyzetbe hozza, ha van a tarsolyukban egy-két új helyszín.
275 Hangyász 2005-02-11 06:30:22 [Válasz erre: 268 Megén 2005-02-10 08:48:20]
A bérbeadásról esett szó a Mi újság a MÁO-ban? c. fórumon. Mondjuk pornófilm forgatására azért nem adnák bérbe az épületet (bár Eddie Murphy szintű hollywoodi aljagagyira vsz. igen).
A bérbeadásról esett szó a Mi újság a MÁO-ban? c. fórumon. Mondjuk pornófilm forgatására azért nem adnák bérbe az épületet (bár Eddie Murphy szintű hollywoodi aljagagyira vsz. igen).
274 Búbánat 2005-02-10 18:12:28 [Válasz erre: 273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50]
A lehetőség mások számára is nyitva áll, a Művészetek Palotájának kommunikációs menedzsere elmondta, hogy létrehoztak egy adatbázist, benne a potneciális, lehetséges üzleti körrel, akiket egyenként megkerestek. Konkrétumokról nem tett említést, csak a körre tért ki, amelyet korábban ideírtam.
A lehetőség mások számára is nyitva áll, a Művészetek Palotájának kommunikációs menedzsere elmondta, hogy létrehoztak egy adatbázist, benne a potneciális, lehetséges üzleti körrel, akiket egyenként megkerestek. Konkrétumokról nem tett említést, csak a körre tért ki, amelyet korábban ideírtam.
273 Gesztenye 2005-02-10 16:04:50
De ez szinte csak az antikváriumokra vonatkozik...
De ez szinte csak az antikváriumokra vonatkozik...
272 Búbánat 2005-02-10 12:41:51 [Válasz erre: 271 Gesztenye 2005-02-10 12:14:03]
Amint említettem, hogy a könyvaukciókat rendező antikváriumok 3 hónapig ingyenesen kapják meg használatra a kívánt termet.Az első árverésre február 5-én került sor, most szombaton, 12-én következik egy másik és így tovább április végéig. Ez három hónap. Ez sem semmi.
Amint említettem, hogy a könyvaukciókat rendező antikváriumok 3 hónapig ingyenesen kapják meg használatra a kívánt termet.Az első árverésre február 5-én került sor, most szombaton, 12-én következik egy másik és így tovább április végéig. Ez három hónap. Ez sem semmi.
271 Gesztenye 2005-02-10 12:14:03
Az \"átmeneti időszak\" tehát a próbaüzem márc.14ig tart... Szóval nem igazán tágak a lehetőségek....
Az \"átmeneti időszak\" tehát a próbaüzem márc.14ig tart... Szóval nem igazán tágak a lehetőségek....
270 Megén 2005-02-10 09:46:30 [Válasz erre: 269 Búbánat 2005-02-10 08:49:17]
De ez így is helyes, és bevett dolog. Az információt meg köszönjük, mert hátha valaki még ki tudja használni.
De ez így is helyes, és bevett dolog. Az információt meg köszönjük, mert hátha valaki még ki tudja használni.
269 Búbánat 2005-02-10 08:49:17 [Válasz erre: 266 Gesztenye 2005-02-09 18:23:01]
Oda akartam kilyukadni, hogy bizonyos rendezvények céljaira most, az átmeneti időszakban lehetőség nyílik a Művészeti Palotában ingyenesen megkapni helyiségeket. Utána természetesen már fizetni kell az igénybevételért.
Oda akartam kilyukadni, hogy bizonyos rendezvények céljaira most, az átmeneti időszakban lehetőség nyílik a Művészeti Palotában ingyenesen megkapni helyiségeket. Utána természetesen már fizetni kell az igénybevételért.
268 Megén 2005-02-10 08:48:20 [Válasz erre: 265 Hangyász 2005-02-09 18:09:44]
Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik, még népitáncot is járhatnak a színpadon :)
Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik, még népitáncot is járhatnak a színpadon :)
267 Megén 2005-02-10 08:45:01 [Válasz erre: 264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22]
Ez mindenütt a világon így vagy, minden újonnan induló szolgáltatás, mint pld. ez az épület beetetési időszakokat tart. Odaszoktat embereket, cégeket, és ha a szolgáltatás, az élményt megéri, később szivesen fizetnek is érte. Aki ezt nem tekinti természetesnek, az nem érti a piacot. Hiszen az újonnal nyíló vendéglátóhelyen is elő nap ingyen van az ital vagy a \"korcsolyák\", és ha kellemes a hely, visszamegy mindenki fizetni is. Mert mindenért egyszer fizetni kell. Már csak azért is, mert annak is meg kell élnie, akinek fizetünk. Még ha az az állam, akkor is. Szóval nagyon jó, hogy ezt is elmondta Búbánat a házról!
Ez mindenütt a világon így vagy, minden újonnan induló szolgáltatás, mint pld. ez az épület beetetési időszakokat tart. Odaszoktat embereket, cégeket, és ha a szolgáltatás, az élményt megéri, később szivesen fizetnek is érte. Aki ezt nem tekinti természetesnek, az nem érti a piacot. Hiszen az újonnal nyíló vendéglátóhelyen is elő nap ingyen van az ital vagy a \"korcsolyák\", és ha kellemes a hely, visszamegy mindenki fizetni is. Mert mindenért egyszer fizetni kell. Már csak azért is, mert annak is meg kell élnie, akinek fizetünk. Még ha az az állam, akkor is. Szóval nagyon jó, hogy ezt is elmondta Búbánat a házról!
266 Gesztenye 2005-02-09 18:23:01 [Válasz erre: 264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22]
Amit leírtál, nem egészen fedi a valóságot... Mert én pl. azt szűröm le ebből, hogy egyes rendezvények, fogadások egy bizonyos időszakig ingyen jöhetnek be a palotába. És ez nem így van - vagy csak félreértettelek??
Amit leírtál, nem egészen fedi a valóságot... Mert én pl. azt szűröm le ebből, hogy egyes rendezvények, fogadások egy bizonyos időszakig ingyen jöhetnek be a palotába. És ez nem így van - vagy csak félreértettelek??
265 Hangyász 2005-02-09 18:09:44 [Válasz erre: 263 Megén 2005-02-09 16:08:55]
A turisták az Opera \"normális\" előadásaira mennek be, arról még nem hallottam, hogy a helyretyutyutyu-t ropnák az Andrássy úton.
A turisták az Opera \"normális\" előadásaira mennek be, arról még nem hallottam, hogy a helyretyutyutyu-t ropnák az Andrássy úton.
264 Búbánat 2005-02-09 18:02:22
Nem szóltam arról, hogy a Művészetek Palotájának menedzsmentje azzal a marketingfogással is él, hogy egy meghatározott kör részére, meghatározott időszakra és időtartamra ingyenes használattal helyiségeket bocsát rendelkezésre az épületben. Ilyen lehetőség a könyvárverések céljainak megfelelő terem, termek biztosítása. Erről már korábban beszámoltam. Tudni lehet, hogy három hónapig ingyenesen használja a megállapodásban rögzített feltételekkel az árverező antikvárium az igényelt szabad termeket. Ezt követően viszont - a mikor a bejáratás, az ismerkedés megtörtént - ezt a szolgáltatást az antikváriumok már csak piaci díjon vehetik igénybe. Hasonló módon, bálok, szalonok, esküvői rendezvények, bankettek, fogadások céljaira és más állami vagy privát rendezvény számára is „nyitva áll a kapu”: pl. a harmadik emeleti, minden igényt kielégítő étterem és a hozzá kapcsolódó páratlan kilátású tetőterasz sem csak a kulináris örömöknek hódolók előtt áll nyitva. A bankok, az üzleti szféra, a filmesek is profitálhatnak az előnyös ajánlatokból, ha később „mélyen a zsebükbe nyúlnak”. De most még élni kell a lehetőséggel, kapva kapni az alkalmon, hogy az ilyen és ehhez hasonló térítésmentes akciók révén a kis pénzű „mezei” polgárok részére és a kis költségvetésű cégek, vállalkozások számára - az épület teljes bejáratásáig, felfutásáig - mód nyílik a Palotát kipróbálni „ingyen és bérmentve”. A Művészetek Palotája az összes hasznosítható területével és helyiségeivel már most, a próbaidőszak alatt felkínálja előnyeit, próbálja odacsalogatni a jövőbeni potenciális partnereit. Úgy látom, értő és ügyes adminisztráció áll mindennek a hátterében és szolgálatában.
Nem szóltam arról, hogy a Művészetek Palotájának menedzsmentje azzal a marketingfogással is él, hogy egy meghatározott kör részére, meghatározott időszakra és időtartamra ingyenes használattal helyiségeket bocsát rendelkezésre az épületben. Ilyen lehetőség a könyvárverések céljainak megfelelő terem, termek biztosítása. Erről már korábban beszámoltam. Tudni lehet, hogy három hónapig ingyenesen használja a megállapodásban rögzített feltételekkel az árverező antikvárium az igényelt szabad termeket. Ezt követően viszont - a mikor a bejáratás, az ismerkedés megtörtént - ezt a szolgáltatást az antikváriumok már csak piaci díjon vehetik igénybe. Hasonló módon, bálok, szalonok, esküvői rendezvények, bankettek, fogadások céljaira és más állami vagy privát rendezvény számára is „nyitva áll a kapu”: pl. a harmadik emeleti, minden igényt kielégítő étterem és a hozzá kapcsolódó páratlan kilátású tetőterasz sem csak a kulináris örömöknek hódolók előtt áll nyitva. A bankok, az üzleti szféra, a filmesek is profitálhatnak az előnyös ajánlatokból, ha később „mélyen a zsebükbe nyúlnak”. De most még élni kell a lehetőséggel, kapva kapni az alkalmon, hogy az ilyen és ehhez hasonló térítésmentes akciók révén a kis pénzű „mezei” polgárok részére és a kis költségvetésű cégek, vállalkozások számára - az épület teljes bejáratásáig, felfutásáig - mód nyílik a Palotát kipróbálni „ingyen és bérmentve”. A Művészetek Palotája az összes hasznosítható területével és helyiségeivel már most, a próbaidőszak alatt felkínálja előnyeit, próbálja odacsalogatni a jövőbeni potenciális partnereit. Úgy látom, értő és ügyes adminisztráció áll mindennek a hátterében és szolgálatában.
263 Megén 2005-02-09 16:08:55 [Válasz erre: 262 Hangyász 2005-02-09 15:39:01]
Másról beszélünk. Azt nem tudom mennek-e külföldre, nem is izgatnak sem itthon, sem külföldön. Az egész téma azon bukott ki, hogy ők mentek volna először a Művészetek Palotájába az egész népművész társasággal, akik most a Budai Vigadóban maradnak mégis. Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik népitáncot is járhatnak a színpadon. Csak töltsék meg a nézőteret.
Másról beszélünk. Azt nem tudom mennek-e külföldre, nem is izgatnak sem itthon, sem külföldön. Az egész téma azon bukott ki, hogy ők mentek volna először a Művészetek Palotájába az egész népművész társasággal, akik most a Budai Vigadóban maradnak mégis. Az Opera meg arra adja bérbe a helyiségeit, amire jónak látja. Ha megfizetik népitáncot is járhatnak a színpadon. Csak töltsék meg a nézőteret.
262 Hangyász 2005-02-09 15:39:01 [Válasz erre: 261 Megén 2005-02-09 07:49:54]
:O) Akkor az ÁNE már nem is megy külföldi turnéra? A szervezetten jövő külföldiek vsz. az Operába is elmennek a \"Gulaschparty\" & \"Tschardaschabend\" mellett.
:O) Akkor az ÁNE már nem is megy külföldi turnéra? A szervezetten jövő külföldiek vsz. az Operába is elmennek a \"Gulaschparty\" & \"Tschardaschabend\" mellett.
261 Megén 2005-02-09 07:49:54 [Válasz erre: 259 Hangyász 2005-02-09 06:33:20]
Nem amerikás magyarok nézik, hanem az a rengeteg hajón érkező holland, német, spanyol, olasz, akiknek a 2-4 napos budapesti tartózkodásában benne van egy ÁNE vagy egy Operettest. És ők bírják. Mint ahogy én is elmennék, ha szervezetten utaznék adott ország színvonalas népi együttesének táncára, énekére. Portugáliában pld. fado-ztunk, nem tetsztett, de attól még az az övék, és illik meghallgatni, ha már a programba beleszervezték. Szóval virágozzék ezer virág, (ne művirág) de csak akkor, ha nem nyújtózik tovább az ország takaróján. És ha állami, akkor fogadjon szót a kenyéradó gazdának, vagy pedig privatizálja és tartsa el önmagát. Tenyeret tartani és önérzetesnek lenni luxus, a mi terhünkre. Most egy kicsit összébb kell húzni a nadrágszíjat mindenkinek. Hja kérem, mondta a molymama a molygyereknek: nem lehet mindig hermelint rágni.
Nem amerikás magyarok nézik, hanem az a rengeteg hajón érkező holland, német, spanyol, olasz, akiknek a 2-4 napos budapesti tartózkodásában benne van egy ÁNE vagy egy Operettest. És ők bírják. Mint ahogy én is elmennék, ha szervezetten utaznék adott ország színvonalas népi együttesének táncára, énekére. Portugáliában pld. fado-ztunk, nem tetsztett, de attól még az az övék, és illik meghallgatni, ha már a programba beleszervezték. Szóval virágozzék ezer virág, (ne művirág) de csak akkor, ha nem nyújtózik tovább az ország takaróján. És ha állami, akkor fogadjon szót a kenyéradó gazdának, vagy pedig privatizálja és tartsa el önmagát. Tenyeret tartani és önérzetesnek lenni luxus, a mi terhünkre. Most egy kicsit összébb kell húzni a nadrágszíjat mindenkinek. Hja kérem, mondta a molymama a molygyereknek: nem lehet mindig hermelint rágni.
260 Hangyász 2005-02-09 06:38:22 [Válasz erre: 258 janomano 2005-02-08 23:52:44]
Hát a csernobili piaárak felől majd vasárnap tájékozódom. Nem tudom, hogy *** mit szaroz le, a felsorolt programokból én legfeljebb a Donizettit illetném gyanakvással a darab és a (pályájuk zenitjén túljutott) előadókat illetően. A Verdi Requiemre nem is annyira a Mo.-on tudtommal sohasem fellépett Chailly miatt vagyok kíváncsi, hanem a Dies irae hangorkánja miatt. A Mahler VIII-ban tudtommal kell orgona; a bunkerbeli évek múlva készül el, addig pedig nem tudom, mivel pótolják.
Hát a csernobili piaárak felől majd vasárnap tájékozódom. Nem tudom, hogy *** mit szaroz le, a felsorolt programokból én legfeljebb a Donizettit illetném gyanakvással a darab és a (pályájuk zenitjén túljutott) előadókat illetően. A Verdi Requiemre nem is annyira a Mo.-on tudtommal sohasem fellépett Chailly miatt vagyok kíváncsi, hanem a Dies irae hangorkánja miatt. A Mahler VIII-ban tudtommal kell orgona; a bunkerbeli évek múlva készül el, addig pedig nem tudom, mivel pótolják.
259 Hangyász 2005-02-09 06:33:20 [Válasz erre: 251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05]
Az ÁNE programjai koreográfusok tervei alapján készülnek, az intézmény eredete pedig a(z egyesek számára sajnos még ma is dicső) Rákosi-korszakba vezetnek vissza, vagyis a nem-magyarosch Ecseri lakodalmas c. szuperprodukcióhoz. Létjogosultsága addig volt és van, amíg ki nem hal(t) az a fajta amerikás magyar, akinek ez a - tudom, azért a Tschardaschkirálynőnél igényesebb - mindene. Az ÁNE a legfeleselegesebb közpénzen fenntartott állami \"művészeti\" együttes. Szerintem. Kedves népiesek és folklórbuzik, lehet rám (\"klasszikuszene\"-buzira) a kénköves tüzet okádni.
Az ÁNE programjai koreográfusok tervei alapján készülnek, az intézmény eredete pedig a(z egyesek számára sajnos még ma is dicső) Rákosi-korszakba vezetnek vissza, vagyis a nem-magyarosch Ecseri lakodalmas c. szuperprodukcióhoz. Létjogosultsága addig volt és van, amíg ki nem hal(t) az a fajta amerikás magyar, akinek ez a - tudom, azért a Tschardaschkirálynőnél igényesebb - mindene. Az ÁNE a legfeleselegesebb közpénzen fenntartott állami \"művészeti\" együttes. Szerintem. Kedves népiesek és folklórbuzik, lehet rám (\"klasszikuszene\"-buzira) a kénköves tüzet okádni.
258 janomano 2005-02-08 23:52:44 [Válasz erre: 257 *** 2005-02-08 23:39:11]
Zsír! :-) Én se bírom a zenét pia nélkül! Mindig bedobok egy-két felest a ZAK-on is, hogy ne kelljen annyit szenvednem: úúúútálom a komolyzenét Fantomkám.
Zsír! :-) Én se bírom a zenét pia nélkül! Mindig bedobok egy-két felest a ZAK-on is, hogy ne kelljen annyit szenvednem: úúúútálom a komolyzenét Fantomkám.
257 *** 2005-02-08 23:39:11 [Válasz erre: 256 janomano 2005-02-08 23:26:08]
Erre a sz.rra? Engem inkább hívj meg egy sörre oszt jóvan. :)))))
Erre a sz.rra? Engem inkább hívj meg egy sörre oszt jóvan. :)))))
256 janomano 2005-02-08 23:26:08 [Válasz erre: 255 frushena 2005-02-08 22:07:25]
Ha nyerek egy lottó 5-öst, elhívok mindenkit! Csak elég legyen (a pénz)! :-)
Ha nyerek egy lottó 5-öst, elhívok mindenkit! Csak elég legyen (a pénz)! :-)
255 frushena 2005-02-08 22:07:25
2005. 05. 24. Giuseppe Verdi Szimfonikus Zenekar és Filharmonikus Énekkar, Milánó Vezényel: Riccardo Chailly Közreműködik: Luba Orgonasova -szoprán, Maria José Montiel -mezzoszoprán, MAssimo Giordano -tenor, Roberto Scandiuzzi -basszus Műsoron : VERDI - REQUIEM
2005. 05. 24. Giuseppe Verdi Szimfonikus Zenekar és Filharmonikus Énekkar, Milánó Vezényel: Riccardo Chailly Közreműködik: Luba Orgonasova -szoprán, Maria José Montiel -mezzoszoprán, MAssimo Giordano -tenor, Roberto Scandiuzzi -basszus Műsoron : VERDI - REQUIEM
254 frushena 2005-02-08 22:01:20
2005. 09. 10. Donizetti: Roberto Devereux - hangversenyelőadás Vezényel: Friedrich Haider Közreműködik: Elisabeth szerepében: EDITA GRUBEROVA
2005. 09. 10. Donizetti: Roberto Devereux - hangversenyelőadás Vezényel: Friedrich Haider Közreműködik: Elisabeth szerepében: EDITA GRUBEROVA
253 Gesztenye 2005-02-08 15:49:43
NAtessék...
NAtessék...
252 Megén 2005-02-08 10:33:27 [Válasz erre: 251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05]
Hajjaj, tavaly volt szerencsétlenségem olasz ismerőseinkkel egy ilyenen résztvenni, egy direkt ilyenre specializálódott etető, mulattató intézményben.
Hajjaj, tavaly volt szerencsétlenségem olasz ismerőseinkkel egy ilyenen résztvenni, egy direkt ilyenre specializálódott etető, mulattató intézményben.
251 Gesztenye 2005-02-08 10:11:05
Pont az ÁNE és a többi hivatásos táncegyüttes nem a giccskavalkádot nyomatja a külföldieknek - szerencsére, a giccs inkább csak a haknion megy az éttermekben, stb.
Pont az ÁNE és a többi hivatásos táncegyüttes nem a giccskavalkádot nyomatja a külföldieknek - szerencsére, a giccs inkább csak a haknion megy az éttermekben, stb.
250 Megén 2005-02-08 08:21:04 [Válasz erre: 249 Hangyász 2005-02-07 19:58:12]
Rengeteg külföldit lehet rámozdítani az operettes és népitáncos dologra. Ne finnyázzunk, én is állok tátott szájjal, amikor spanyol-cigányok flamenkóznak, amikor bolgár fiúk egymás övét fogva gépként rángatják a lábukat fel-le. Hányan csak a kán-kánért mennek Párizsba!A túrista egy bizonyos állatfajta, és mi is hajazunk rá, ha külfödön vagyunk.
Rengeteg külföldit lehet rámozdítani az operettes és népitáncos dologra. Ne finnyázzunk, én is állok tátott szájjal, amikor spanyol-cigányok flamenkóznak, amikor bolgár fiúk egymás övét fogva gépként rángatják a lábukat fel-le. Hányan csak a kán-kánért mennek Párizsba!A túrista egy bizonyos állatfajta, és mi is hajazunk rá, ha külfödön vagyunk.
249 Hangyász 2005-02-07 19:58:12 [Válasz erre: 238 Búbánat 2005-02-04 20:55:27]
Ki a fenét érdekel az ÁNE giccskavalkádja?
Ki a fenét érdekel az ÁNE giccskavalkádja?
