Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
1898 chenier 2012-07-31 15:53:44
Borzasztó! Dolhai az interjúiban úgy emlegeti Turiddut, mint első operaszerepét. Azt jelenti ez, hogy fog még mást is énekelni? Arról egyébként nem esik szó, hogy a Dóm téri borzalmaknak igazgató nénijük is van. Nem védeném Kerényit, de az igazgatóság szentesíti sajnos Kero szereposztsát,(Dolhai, Frankó, Kerényi Miklós Máté) ezért ők is felelősek.
Borzasztó! Dolhai az interjúiban úgy emlegeti Turiddut, mint első operaszerepét. Azt jelenti ez, hogy fog még mást is énekelni? Arról egyébként nem esik szó, hogy a Dóm téri borzalmaknak igazgató nénijük is van. Nem védeném Kerényit, de az igazgatóság szentesíti sajnos Kero szereposztsát,(Dolhai, Frankó, Kerényi Miklós Máté) ezért ők is felelősek.
1899 bcn 2012-07-31 15:53:44 [Válasz erre: 1896 álmodó 2012-07-31 14:49:48]
jaj. ezt nem kellett volna. / amúgy nem hiszem h ilyen gusztustalanul öltöznek egy szicíliai modern-bányászfaluban :)
jaj. ezt nem kellett volna. / amúgy nem hiszem h ilyen gusztustalanul öltöznek egy szicíliai modern-bányászfaluban :)
1897 telramund 2012-07-31 15:02:10
Na nem !!!!!!!!!!!!!!!A kedvenc operámat ilyen gyalázatosan énekelni,nem hallottam.Dolhai Attila sajnos olyan szörnyű,hogy a Siciliana alatt megsajnáltam.Ennél lesújtóbb véleményt nem irhatok.
Na nem !!!!!!!!!!!!!!!A kedvenc operámat ilyen gyalázatosan énekelni,nem hallottam.Dolhai Attila sajnos olyan szörnyű,hogy a Siciliana alatt megsajnáltam.Ennél lesújtóbb véleményt nem irhatok.
1896 álmodó 2012-07-31 14:49:48
Tessék. Lehet hallgatni: http://www.youtube.com/watch?v=bZGc0DrZyP8
Tessék. Lehet hallgatni: http://www.youtube.com/watch?v=bZGc0DrZyP8
1895 Cilike 2012-07-31 14:13:22
Csak arra akartam még célozni, hogy az a kritika, amelynek gerincét a jelmezek taglalása teszi ki és az a fő megállapítása a tenorról, hogy elhitte neki a macsót, azt további használatra alkalmatlannak kell megítélnünk. Olvasson el kedves 24 egy szakembertől származó kritikát, érteni fogja (talán) hogy miről beszélek. SEmmi bajom nincsen Dolhaival a musical műfajban - főleg mert nem nézek ilyen előadásokat és ezért nem is nagyon botlok bele. De a körülötte kialakult személyi kultuszt és hisztériát őszintén nem értem. Magam is rajongó lélek vagyok, de fel nem fogom, mitől gerjednek be ettől a pasitól a kislányok. Még ha legalább jóképű lenne... de az objektivitás fel sem merülhet az ő esetében, mert ha valaki egy szóval is bírálni meri, azonnal nekimennek és nem akármilyen stílusban. Jó, én inkább nem is írogatok musicales fórumokba, de könyörgöm, itt OPERÁRÓL van szó! KÉPZETT ÉNEKESEKRŐL!!! Nem Dolhaikról. Itten legalább hadd mondjuk el a véleményünket.
Csak arra akartam még célozni, hogy az a kritika, amelynek gerincét a jelmezek taglalása teszi ki és az a fő megállapítása a tenorról, hogy elhitte neki a macsót, azt további használatra alkalmatlannak kell megítélnünk. Olvasson el kedves 24 egy szakembertől származó kritikát, érteni fogja (talán) hogy miről beszélek. SEmmi bajom nincsen Dolhaival a musical műfajban - főleg mert nem nézek ilyen előadásokat és ezért nem is nagyon botlok bele. De a körülötte kialakult személyi kultuszt és hisztériát őszintén nem értem. Magam is rajongó lélek vagyok, de fel nem fogom, mitől gerjednek be ettől a pasitól a kislányok. Még ha legalább jóképű lenne... de az objektivitás fel sem merülhet az ő esetében, mert ha valaki egy szóval is bírálni meri, azonnal nekimennek és nem akármilyen stílusban. Jó, én inkább nem is írogatok musicales fórumokba, de könyörgöm, itt OPERÁRÓL van szó! KÉPZETT ÉNEKESEKRŐL!!! Nem Dolhaikról. Itten legalább hadd mondjuk el a véleményünket.
1894 bcn 2012-07-31 13:29:32 [Válasz erre: 1892 bcn 2012-07-31 12:30:09]
a veronai arénában is nagy a tér sok a néző, monumentális díszlet, a rendezésben nincs ötlet - nem is lehet, mert a távolságok miatt nem látná senki. de ott az operákban operaénekesek lépnek fel, mert ez a szakmájuk, ezt tudják színvonalasan végezni. (továbbra is fennáll a költői kérdés, dolhainak egy jóakarója, barátja, nem barátja, nem volt képes megmondani, hogy ezt ne? de mondom, költői...)
a veronai arénában is nagy a tér sok a néző, monumentális díszlet, a rendezésben nincs ötlet - nem is lehet, mert a távolságok miatt nem látná senki. de ott az operákban operaénekesek lépnek fel, mert ez a szakmájuk, ezt tudják színvonalasan végezni. (továbbra is fennáll a költői kérdés, dolhainak egy jóakarója, barátja, nem barátja, nem volt képes megmondani, hogy ezt ne? de mondom, költői...)
1892 bcn 2012-07-31 12:30:09 [Válasz erre: 1890 huszonnégyes 2012-07-31 12:03:29]
az opera érdeke viszont nem is az, h nem operaénekeseket léptetünk fel. én se vagyok az elefántcsorony taktika híve, sőt!!! de a gagyi,fos,bazári ötlettelenség és a minőségi krosszóver, vagy nagyközönség felé nyitás között van különbség. sokkal jobban elfogadom kocsis zoltán valami könnyedebb, nagyközönség felé befogadhatóbb produkcióban, mint havasi balázst vagy richard cleydermannt mert az utóbbiak mindig is megmaradnak az alján. a bajazzókban legalább operaénekesek énekeltek - kivéve a kiskerényit, akinek hallottam (neten,videon) a colombina áriáját és NERÖHÖGTESSSÜKMÁÁÁÁEGYMÁSTNA. továbbra is azt mondom felesleges próbálkozás, kedves 24. egy szabadtéri operaprod. nem arról szól h elárasztom a színpadot a családtagjaimmal, meg a haverokkal, akik vagy énekelni nem tudnak vagy rossz szerepet osztok rájuk, meg a nagy tér miatt teletolom a színpadot műsziklával meg franctuggyamivel.
az opera érdeke viszont nem is az, h nem operaénekeseket léptetünk fel. én se vagyok az elefántcsorony taktika híve, sőt!!! de a gagyi,fos,bazári ötlettelenség és a minőségi krosszóver, vagy nagyközönség felé nyitás között van különbség. sokkal jobban elfogadom kocsis zoltán valami könnyedebb, nagyközönség felé befogadhatóbb produkcióban, mint havasi balázst vagy richard cleydermannt mert az utóbbiak mindig is megmaradnak az alján. a bajazzókban legalább operaénekesek énekeltek - kivéve a kiskerényit, akinek hallottam (neten,videon) a colombina áriáját és NERÖHÖGTESSSÜKMÁÁÁÁEGYMÁSTNA. továbbra is azt mondom felesleges próbálkozás, kedves 24. egy szabadtéri operaprod. nem arról szól h elárasztom a színpadot a családtagjaimmal, meg a haverokkal, akik vagy énekelni nem tudnak vagy rossz szerepet osztok rájuk, meg a nagy tér miatt teletolom a színpadot műsziklával meg franctuggyamivel.
1891 Héterő 2012-07-31 12:29:04 [Válasz erre: 1889 parampampoli 2012-07-31 11:49:18]
Inkább legelnézőbb, legmegbocsátóbb! Mintha a terroristát huncut alaknak, a tömeggyilkost a szokás rabjának, a sarki munkást félresiklott szüzikének nevezné. Opera-site-on dicséri azt az előadást? Ennyi erővel kiállhatna nemsokára a szigetre magasztalni a nemrég elhangzott bayreuthi Wagner-közvetítéseket... Balszéltől jobbszélig – garantálom! – nem kap szimpátiát ezen a fórumon a mikroportos világszemlélet.
Inkább legelnézőbb, legmegbocsátóbb! Mintha a terroristát huncut alaknak, a tömeggyilkost a szokás rabjának, a sarki munkást félresiklott szüzikének nevezné. Opera-site-on dicséri azt az előadást? Ennyi erővel kiállhatna nemsokára a szigetre magasztalni a nemrég elhangzott bayreuthi Wagner-közvetítéseket... Balszéltől jobbszélig – garantálom! – nem kap szimpátiát ezen a fórumon a mikroportos világszemlélet.
1890 huszonnégyes 2012-07-31 12:03:29
Én elsősorban egy előadásról beszélek,két operáról...Arról,hogy tömény eőítéletekkel fogadni bármit,ami kicsit más mint eddig csacsiság...Egyébként most olvastam Fáy kritikáját,aki szintén földbe döngöli Dolhait - é s a Parasztbecsületet -ugyanakkor meg tetszik neki a Bajazzók... Nm akarok meggyőzni senkit semmiről.De az opera érdeke biztos nem az elefáncsontorony.
Én elsősorban egy előadásról beszélek,két operáról...Arról,hogy tömény eőítéletekkel fogadni bármit,ami kicsit más mint eddig csacsiság...Egyébként most olvastam Fáy kritikáját,aki szintén földbe döngöli Dolhait - é s a Parasztbecsületet -ugyanakkor meg tetszik neki a Bajazzók... Nm akarok meggyőzni senkit semmiről.De az opera érdeke biztos nem az elefáncsontorony.
1889 parampampoli 2012-07-31 11:49:18 [Válasz erre: 1888 bcn 2012-07-31 11:45:21]
Így van - bravo! Az utóbbi idők legjobb hozzászólása.
Így van - bravo! Az utóbbi idők legjobb hozzászólása.
1888 bcn 2012-07-31 11:45:21 [Válasz erre: 1887 huszonnégyes 2012-07-31 11:03:12]
Kedves 24es. Továbbra sem értem, miért próbálod a fórum résztvevőit meggyőzni arról, hogy nem operaénekesek milyen jó operaénekesek. Nem fog menni. Ilyen egyszerű. köszönjük az erőfeszítést, lehet h érdemes átmenni operettszínházas fórumokba, és ott áradozni h milyen jó a dolhai. akit továbbra is csak sajnálni tudok, h rávették erre a szőrnyű tettre.
Kedves 24es. Továbbra sem értem, miért próbálod a fórum résztvevőit meggyőzni arról, hogy nem operaénekesek milyen jó operaénekesek. Nem fog menni. Ilyen egyszerű. köszönjük az erőfeszítést, lehet h érdemes átmenni operettszínházas fórumokba, és ott áradozni h milyen jó a dolhai. akit továbbra is csak sajnálni tudok, h rávették erre a szőrnyű tettre.
1887 huszonnégyes 2012-07-31 11:03:12
Kedves Cilike! Azért címeztem oda,mert tanúságosként tettél föl egy igen elfogultnak,személyeskedőnek,sértegetőnek tűnő cikket,amelyben minden rossznak tünt Egyébként itt van egy harmadik,az is szerette.Persze a vélemények eltérhetnek,de az alkotókkal szemben valamilyen tisztelet azért jár... Nekem egyébként tetszett.Dolhai kezdő énekesként összességében,színészi munkájával együtt tetszett,Frankó Tücsi lenyűgözően érzékeny és drámai volt,A balettosok nagyon izgalmasak voltak,a kórus rendkívül fegyelmezett volt,a husvéti képei igazán lenyűgöztek,különösen ahogyan Frankó bele volt komponálva.A Bajazzók énekesei pedig egyszerűen remekek,a kis Kerényi egész jól megállta a helyét,Canio megnyugtatását soha ilyen pontosan és drámaian nem szokták énekelni,és a Colombina ária befejező magas hangjára se lehetett panasz... Különösen tetszett,hogy a belső előadásban a díszleteket emberek formálták meg,a tükröt,asztalt,széket-s ez nagyon érdekes volt.Szegedi csaba magyar nyelvű prológja pedig óriási sikert aratott,igazolva,hogy a nyelvi érthetőség se biztos hátrány... Egyébként én nem hiszem,hogy a szegedi szabadtéri jövője a koncertszerű opera,minthogy azt se hiszem,hogy az opera nem egy olyan valami,amiben a zene,a hangok,a szinészet,meg a látvány egyformán fontos.... http://fidelio.hu/blog/nezoter/vagy_es_opera_a_parasztbecsulet_es_a_bajazzok_bemutatoja_a_dom_teren és egy kis ízelítő: érvényesül a dráma, és ez köszönhető a színészi játéknak valamint a rendezésnek, ami nem a régi operajátszásnak megfelelő statikus beállításokba szorítja be a színészeket, hogy azok egy helyben állva énekeljék el mondanivalójukat, hanem élik a drámát. Ezzel egymást is inspirálják, ha úgy tetszik, felpörgetik. A koncepcióba, hogy a történetet közelítsük a ma emberéhez, bőven belefér, hogy Alfio, aki az eredeti librettó szerint fuvaros és a tragikus végkifejletet okozó vérbosszú elkövetője, itt maffiózóként van beállítva és tűzpiros sportkocsival közlekedik. Őt Perencz Béla kelti életre. Santuzza a bosszú ihletője, elhagyott szerelmes, Frankó Tünde játssza. Turiddut, az egyszerű parasztlegényt, aki vágyaitól vezérelve másnál keresi a szerelmet, az első operaszerepében debütáló Dolhai Attila, régi-új szerelmét, Alfio feleségét, Lolát Mester Viktória alakítja. A szerelmi négyszöget egészíti ki Lucia, Turiddu anyja, Bódi Marianna megformálásában. Ő a legártatlanabb szenvedő az egész történetben, a későbbi "mater dolorosa", ahogy ez a záró jelentben óhatatlanul asszociálódik.
Kedves Cilike! Azért címeztem oda,mert tanúságosként tettél föl egy igen elfogultnak,személyeskedőnek,sértegetőnek tűnő cikket,amelyben minden rossznak tünt Egyébként itt van egy harmadik,az is szerette.Persze a vélemények eltérhetnek,de az alkotókkal szemben valamilyen tisztelet azért jár... Nekem egyébként tetszett.Dolhai kezdő énekesként összességében,színészi munkájával együtt tetszett,Frankó Tücsi lenyűgözően érzékeny és drámai volt,A balettosok nagyon izgalmasak voltak,a kórus rendkívül fegyelmezett volt,a husvéti képei igazán lenyűgöztek,különösen ahogyan Frankó bele volt komponálva.A Bajazzók énekesei pedig egyszerűen remekek,a kis Kerényi egész jól megállta a helyét,Canio megnyugtatását soha ilyen pontosan és drámaian nem szokták énekelni,és a Colombina ária befejező magas hangjára se lehetett panasz... Különösen tetszett,hogy a belső előadásban a díszleteket emberek formálták meg,a tükröt,asztalt,széket-s ez nagyon érdekes volt.Szegedi csaba magyar nyelvű prológja pedig óriási sikert aratott,igazolva,hogy a nyelvi érthetőség se biztos hátrány... Egyébként én nem hiszem,hogy a szegedi szabadtéri jövője a koncertszerű opera,minthogy azt se hiszem,hogy az opera nem egy olyan valami,amiben a zene,a hangok,a szinészet,meg a látvány egyformán fontos.... http://fidelio.hu/blog/nezoter/vagy_es_opera_a_parasztbecsulet_es_a_bajazzok_bemutatoja_a_dom_teren és egy kis ízelítő: érvényesül a dráma, és ez köszönhető a színészi játéknak valamint a rendezésnek, ami nem a régi operajátszásnak megfelelő statikus beállításokba szorítja be a színészeket, hogy azok egy helyben állva énekeljék el mondanivalójukat, hanem élik a drámát. Ezzel egymást is inspirálják, ha úgy tetszik, felpörgetik. A koncepcióba, hogy a történetet közelítsük a ma emberéhez, bőven belefér, hogy Alfio, aki az eredeti librettó szerint fuvaros és a tragikus végkifejletet okozó vérbosszú elkövetője, itt maffiózóként van beállítva és tűzpiros sportkocsival közlekedik. Őt Perencz Béla kelti életre. Santuzza a bosszú ihletője, elhagyott szerelmes, Frankó Tünde játssza. Turiddut, az egyszerű parasztlegényt, aki vágyaitól vezérelve másnál keresi a szerelmet, az első operaszerepében debütáló Dolhai Attila, régi-új szerelmét, Alfio feleségét, Lolát Mester Viktória alakítja. A szerelmi négyszöget egészíti ki Lucia, Turiddu anyja, Bódi Marianna megformálásában. Ő a legártatlanabb szenvedő az egész történetben, a későbbi "mater dolorosa", ahogy ez a záró jelentben óhatatlanul asszociálódik.
1886 trisztán 2012-07-31 10:10:23
Most hallgattam meg a youtubon a Parasztbecsület hangfelvételét.....Istenem...régen a legnagyobbak énekeltek a Szegedi Dóm téren...
Most hallgattam meg a youtubon a Parasztbecsület hangfelvételét.....Istenem...régen a legnagyobbak énekeltek a Szegedi Dóm téren...
1885 chenier 2012-07-31 09:50:26
A Délmagyar mindig, minden körülmények között felemeli a Szegedi Szabadtéri előadásait. Megfigyelhettük, hogy az előkészületek alkalmával napi szinten tudósít, ami egyáltalán nem baj, ( a jegyeket el kell adni)de az igen furcsa, hogy a bemutató előtt már ezerrel fényezi a produkciót, dicshimnuszokat zeng a fellépőkről. Így ágyaz meg az előre legyártott maszlagnak, a Szegei Szabadtéri által megrendelt minden szakmai szempontot mellőző "hivatalos kritikának".
A Délmagyar mindig, minden körülmények között felemeli a Szegedi Szabadtéri előadásait. Megfigyelhettük, hogy az előkészületek alkalmával napi szinten tudósít, ami egyáltalán nem baj, ( a jegyeket el kell adni)de az igen furcsa, hogy a bemutató előtt már ezerrel fényezi a produkciót, dicshimnuszokat zeng a fellépőkről. Így ágyaz meg az előre legyártott maszlagnak, a Szegei Szabadtéri által megrendelt minden szakmai szempontot mellőző "hivatalos kritikának".
1884 álmodó 2012-07-31 09:41:52 [Válasz erre: 1880 huszonnégyes 2012-07-31 00:03:46]
...és Te hallottad, 24-es? Mi a véleményed Neked? :-)
...és Te hallottad, 24-es? Mi a véleményed Neked? :-)
1883 parampampoli 2012-07-31 08:36:31 [Válasz erre: 1880 huszonnégyes 2012-07-31 00:03:46]
Aki a fellépőket életében hallotta valamiben és halvány fogalma van az operáról, tudja, hogy ebből a kritikából egy betűt sem lehet komolyan venni. Röhögni rajta, igen, azt lehet, esetleg legyinteni rá, ízlés és vérmérséklet szerint. A tőzsde világában van egy mondás: minden részvényelemzés annyit ér, amennyit fizettek érte. Most már tudhatjuk, hogy ez az operakritikákra is érvényes.
Aki a fellépőket életében hallotta valamiben és halvány fogalma van az operáról, tudja, hogy ebből a kritikából egy betűt sem lehet komolyan venni. Röhögni rajta, igen, azt lehet, esetleg legyinteni rá, ízlés és vérmérséklet szerint. A tőzsde világában van egy mondás: minden részvényelemzés annyit ér, amennyit fizettek érte. Most már tudhatjuk, hogy ez az operakritikákra is érvényes.
1882 Cilike 2012-07-31 07:22:32
Na így hangzik egy megrendelt kritika. Semmi szakmai megalapozottság, semmi tény, csak egy nagy adag szirupos tömjén. Kösz.
Na így hangzik egy megrendelt kritika. Semmi szakmai megalapozottság, semmi tény, csak egy nagy adag szirupos tömjén. Kösz.
1881 Cilike 2012-07-31 07:21:11 [Válasz erre: 1880 huszonnégyes 2012-07-31 00:03:46]
Én meg azt nem értem, miért nekem címzi? Nem én írtam azt a kritikát.
Én meg azt nem értem, miért nekem címzi? Nem én írtam azt a kritikát.
1880 huszonnégyes 2012-07-31 00:03:46
Kedves Cilike ! A belinkelt cikket egy alig olvasott internetes oldal közölte...íezzel szemben itt a DÉLMAGYAR kritikája,és a Szegeden leginkább olvasott Szeged 24 kritikája... Ezek a vélemények talán legalább olyan érdekesek,mint a belinkelt személyesen igen elfogódottnak tűnő dolgozat... TESSÉK! http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/banyaszbecsulet_es_bajazzok-cirkusz/2291102/ "Szeged - Kesselyák Gergely és Kerényi Miklós Gábor nyerő páros operában a szegedi szabadtérin: az előző nyarakon sikerrel játszott Carmen után idei kettős produkciójuk, a Parasztbecsület és a Bajazzók is nemzetközi színvonalú." ÉS A MÁSIK: http://szeged.hir24.hu/szeged/2012/07/28/dolhai-attila-debutalasa-az-opera-vilagaban/ "Péntek este érzelemben és látványban nem volt hiány a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Pietro Mascagni Parasztbecsületéből és Ruggero Leoncavallo Bajazzójából Kerényi Miklós Gábor rendező és Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszlet- és jelmeztervező valóban egy modern operát varázsolt a színpadra. Dolhai Attila jelmeze miatt olyan, mint egy tizenhét éves szerelmes suhanc, ám a felvonás végére felnőtté válik. Alfioból, Lola férjéből egy igazi maffiózót csináltak az öltönnyel és a napszemüveggel, s habár személy szerint nem értek a kocsikhoz, valószínűnek tartom, hogy a színpadon egy tűzpiros Cadillac (vagy ahhoz hasonló) gurul végig Alfioval és a stricijeivel együtt. A Bajazzók kevésbé gazdag a szimbólumokban, viszont látványban annál inkább bővelkedik a tűzzsonglőröknek és az artistáknak köszönhetően, hogy a kutyáról, a furgonról és a tűzijátékról már ne is beszéljünk. A színészek játéka annyira hiteles, hogy a nézőben kialakulnak azok a személyek, akiket szeret és szurkol értük, és akikkel nem szimpatizál. Mester Viktória (Lola) és Dolhai Attila (Turiddu) a színpadon olyan szenvedéllyel szeretik egymást, hogy a néző elkezd nekik szurkolni. Frankó Tünde Santuzza alakítása viszont bámulatos. Szinte az egész darabot a vállán cipeli, a szenvedését és gyötrődését anélkül is értjük, hogy a kivetítőn elolvasnánk magyarul az énekeit, s szívünk szakad meg, amikor Turiddu a földre dobja elfeledett kedvesét. Dolhai Attila külön dicséretet érdemel alakítása miatt, hiszen – mint korábban már beszámoltunk róla –, a színész-énekesnek ez volt az első operája. A több min fél éves felkészülés meghozta a gyümölcsét: Dolhai hangja kiváló, s bár olasz kiejtését bírálni nem tudom, én elhittem, hogy egy igazi olasz macsó áll a színpadon. A Bajazzók érdeme, hogy Szegedi Csaba, aki Toniot alakítja, a felvonás legelején magyarul elénekli, hogy miről fog szólni a darab, így egy kicsit érthetőbb az olasz opera a néző számára. A Parasztbecsületet viszont előadás előtt nem árt elolvasni a Kötelezők rövidenből. Ennyit most itt-aki akarja elolvashatja őket.
Kedves Cilike ! A belinkelt cikket egy alig olvasott internetes oldal közölte...íezzel szemben itt a DÉLMAGYAR kritikája,és a Szegeden leginkább olvasott Szeged 24 kritikája... Ezek a vélemények talán legalább olyan érdekesek,mint a belinkelt személyesen igen elfogódottnak tűnő dolgozat... TESSÉK! http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/banyaszbecsulet_es_bajazzok-cirkusz/2291102/ "Szeged - Kesselyák Gergely és Kerényi Miklós Gábor nyerő páros operában a szegedi szabadtérin: az előző nyarakon sikerrel játszott Carmen után idei kettős produkciójuk, a Parasztbecsület és a Bajazzók is nemzetközi színvonalú." ÉS A MÁSIK: http://szeged.hir24.hu/szeged/2012/07/28/dolhai-attila-debutalasa-az-opera-vilagaban/ "Péntek este érzelemben és látványban nem volt hiány a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Pietro Mascagni Parasztbecsületéből és Ruggero Leoncavallo Bajazzójából Kerényi Miklós Gábor rendező és Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszlet- és jelmeztervező valóban egy modern operát varázsolt a színpadra. Dolhai Attila jelmeze miatt olyan, mint egy tizenhét éves szerelmes suhanc, ám a felvonás végére felnőtté válik. Alfioból, Lola férjéből egy igazi maffiózót csináltak az öltönnyel és a napszemüveggel, s habár személy szerint nem értek a kocsikhoz, valószínűnek tartom, hogy a színpadon egy tűzpiros Cadillac (vagy ahhoz hasonló) gurul végig Alfioval és a stricijeivel együtt. A Bajazzók kevésbé gazdag a szimbólumokban, viszont látványban annál inkább bővelkedik a tűzzsonglőröknek és az artistáknak köszönhetően, hogy a kutyáról, a furgonról és a tűzijátékról már ne is beszéljünk. A színészek játéka annyira hiteles, hogy a nézőben kialakulnak azok a személyek, akiket szeret és szurkol értük, és akikkel nem szimpatizál. Mester Viktória (Lola) és Dolhai Attila (Turiddu) a színpadon olyan szenvedéllyel szeretik egymást, hogy a néző elkezd nekik szurkolni. Frankó Tünde Santuzza alakítása viszont bámulatos. Szinte az egész darabot a vállán cipeli, a szenvedését és gyötrődését anélkül is értjük, hogy a kivetítőn elolvasnánk magyarul az énekeit, s szívünk szakad meg, amikor Turiddu a földre dobja elfeledett kedvesét. Dolhai Attila külön dicséretet érdemel alakítása miatt, hiszen – mint korábban már beszámoltunk róla –, a színész-énekesnek ez volt az első operája. A több min fél éves felkészülés meghozta a gyümölcsét: Dolhai hangja kiváló, s bár olasz kiejtését bírálni nem tudom, én elhittem, hogy egy igazi olasz macsó áll a színpadon. A Bajazzók érdeme, hogy Szegedi Csaba, aki Toniot alakítja, a felvonás legelején magyarul elénekli, hogy miről fog szólni a darab, így egy kicsit érthetőbb az olasz opera a néző számára. A Parasztbecsületet viszont előadás előtt nem árt elolvasni a Kötelezők rövidenből. Ennyit most itt-aki akarja elolvashatja őket.
1879 Lionel 2012-07-30 21:14:42 [Válasz erre: 1878 törpekirály 2012-07-30 16:40:58]
Pont ezért(is)hiteltelen számomra Kesselyák, mert képtelenség egyszerre kétféle segget nyalni. Kizárt, hogy bárkinek is sikerülhet megfelelnie a magas szintű zenei és énekesi követelmeknek, miközben párhuzamosan a legbazáribb megoldásokba megy bele, és elfogadhatatlan kompromisszumokat köt a szakmától messze eső emberekkel. Az opera pont az ilyen vezetőktől került válságba.
Pont ezért(is)hiteltelen számomra Kesselyák, mert képtelenség egyszerre kétféle segget nyalni. Kizárt, hogy bárkinek is sikerülhet megfelelnie a magas szintű zenei és énekesi követelmeknek, miközben párhuzamosan a legbazáribb megoldásokba megy bele, és elfogadhatatlan kompromisszumokat köt a szakmától messze eső emberekkel. Az opera pont az ilyen vezetőktől került válságba.
1878 törpekirály 2012-07-30 16:40:58
Nem láttam és nem is akarom látni!Már Miskolcon is bebizonyosodott,hogy az agyabeteg ötlet,a Bohémélet-tel nem jött be.A Kesselyák féle szlogen,hogy az opera válságban van,nem attól van,hogy nem szeretik a népek,hanem attól,hogy a mindenféle ügyek miatt olyan előadásokat látnak és hallanak,amitől elmegy a kedvük az egésztől.Az opera lényege a HANG,és ha ezt megpróbálják helyettesiteni idióta rendezésekkel,vagy sztár musical énekesekkel,még az ovodások is elfutnak!
Nem láttam és nem is akarom látni!Már Miskolcon is bebizonyosodott,hogy az agyabeteg ötlet,a Bohémélet-tel nem jött be.A Kesselyák féle szlogen,hogy az opera válságban van,nem attól van,hogy nem szeretik a népek,hanem attól,hogy a mindenféle ügyek miatt olyan előadásokat látnak és hallanak,amitől elmegy a kedvük az egésztől.Az opera lényege a HANG,és ha ezt megpróbálják helyettesiteni idióta rendezésekkel,vagy sztár musical énekesekkel,még az ovodások is elfutnak!
1877 Vladiszlav 2012-07-29 10:10:56 [Válasz erre: 1876 Vladiszlav 2012-07-29 07:20:21]
...mehetnékem...
...mehetnékem...
1876 Vladiszlav 2012-07-29 07:20:21
Nem voltam rest, és megnéztem Kero alkotását. Sajnos egy szemérmetlen operagyalázás tanuja lettem. Már Dolhai szerenádja közben mehetnének támadt! Alig lehetett kibírni rekedt küzdelmét gyilkos szerepével. Frankó szereptévesztési hibáját rettentő hangmellezéssel és forszírral közvetítette. A többi énekes a helyén volt, hatalmas szakadékkal az elöbbi kettőtől. A rendezés követhetetlen, túlmozgatott forgataga zavaró tényezőként talán a vokalitás hiányát próbálta meg pótólni. A Bajazzók énekeseivel jobban jártunk, különösen a Neddát alakító Grigorjan énekelt szépen. Kerényi M. Máté direkt melléfogás, nevetséges paródiája még szükséges rossz megoldásnak sem jött be. A rendezésből én hülye nem sokat értettem, kavalkád, rohangálász, biztos az én hibám.
Nem voltam rest, és megnéztem Kero alkotását. Sajnos egy szemérmetlen operagyalázás tanuja lettem. Már Dolhai szerenádja közben mehetnének támadt! Alig lehetett kibírni rekedt küzdelmét gyilkos szerepével. Frankó szereptévesztési hibáját rettentő hangmellezéssel és forszírral közvetítette. A többi énekes a helyén volt, hatalmas szakadékkal az elöbbi kettőtől. A rendezés követhetetlen, túlmozgatott forgataga zavaró tényezőként talán a vokalitás hiányát próbálta meg pótólni. A Bajazzók énekeseivel jobban jártunk, különösen a Neddát alakító Grigorjan énekelt szépen. Kerényi M. Máté direkt melléfogás, nevetséges paródiája még szükséges rossz megoldásnak sem jött be. A rendezésből én hülye nem sokat értettem, kavalkád, rohangálász, biztos az én hibám.
1875 telramund 2012-07-28 22:14:28
nagyszerűen megragadta a lényeget.Az opera nem rendezői műfaj,oda hang kell.Nem véletlen ,hogy a nagyágyúk ujabban jobban kedvelik a koncertszerű előadásokat.Ott kevesebb a lehetőség tönkretenni az operai élvezetet. Csak egyet nem értek.Kesselyák Gergely,mint a játékok főzeneigazgatója ,hogy engedte ezt a szereposztást. Remélhetőleg a Kero-Kesselyák páros kimarad az operaház vezetéséről szóló elképzelésből.
nagyszerűen megragadta a lényeget.Az opera nem rendezői műfaj,oda hang kell.Nem véletlen ,hogy a nagyágyúk ujabban jobban kedvelik a koncertszerű előadásokat.Ott kevesebb a lehetőség tönkretenni az operai élvezetet. Csak egyet nem értek.Kesselyák Gergely,mint a játékok főzeneigazgatója ,hogy engedte ezt a szereposztást. Remélhetőleg a Kero-Kesselyák páros kimarad az operaház vezetéséről szóló elképzelésből.
1874 Cilike 2012-07-28 21:39:01
[url]http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--parasztvakitas.html;Tanulságos írás a szegedi Par-Bajról.[/url]
[url]http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--parasztvakitas.html;Tanulságos írás a szegedi Par-Bajról.[/url]
1871 miketyson 2012-07-24 12:29:24
ez nagyon vicces cikk. főleg a vége, hogy azonnal szeretkezni akar, de sajnos nem megy.
ez nagyon vicces cikk. főleg a vége, hogy azonnal szeretkezni akar, de sajnos nem megy.
1870 álmodó 2012-07-23 10:14:50
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=570694&referer_id=toplist
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=570694&referer_id=toplist
1869 NagyFranz 2012-07-22 23:20:15 [Válasz erre: 1868 macskás 2012-07-22 23:06:07]
:))))))))) Hát az öreg mit csinál? :))))))) Nyári zápor? Akkor végig csöpögött. :))
:))))))))) Hát az öreg mit csinál? :))))))) Nyári zápor? Akkor végig csöpögött. :))
1868 macskás 2012-07-22 23:06:07 [Válasz erre: 1867 NagyFranz 2012-07-22 22:20:05]
:) Épp azért, mert nyári (Nyári?:))))
:) Épp azért, mert nyári (Nyári?:))))
1867 NagyFranz 2012-07-22 22:20:05 [Válasz erre: 1866 macskás 2012-07-22 22:11:31]
Nyári koncert, és csöpögősre sikeredett a Kilencedik? )
Nyári koncert, és csöpögősre sikeredett a Kilencedik? )
1866 macskás 2012-07-22 22:11:31 [Válasz erre: 1865 NagyFranz 2012-07-22 17:56:14]
Milyen volt? Csöpögős:)))
Milyen volt? Csöpögős:)))
1865 NagyFranz 2012-07-22 17:56:14 [Válasz erre: 1862 macskás 2012-07-22 08:15:07]
Próbálkoztam szabaddá tenni magam, de szerencsésen más dolgom akadt. ) Milyen volt?
Próbálkoztam szabaddá tenni magam, de szerencsésen más dolgom akadt. ) Milyen volt?
1863 Heiner Lajos 2012-07-22 08:37:08 [Válasz erre: 1862 macskás 2012-07-22 08:15:07]
És a szerencse?
És a szerencse?
1859 zalbarna 2012-07-16 21:51:22
A szüleim mesélték, hogy az 50-es évek vége felé voltak egy Beethoven-Ferencsik koncerten Martonvásáron, ahol a nagyérdemű közönség tetemes része, rá sem hederítve, hogy a koncert tart, zavartalanul fecserészett meg a csörgős murván sétálgatott. Ferencsik többször figyelmeztetően korülnézet dirigálás közben, a feszültség szemmel láthatóan nőtt, végül egy haragos mozdulattal leintette a zenekart és elment az öltözőbe. A zenekar tanácstalanul ücsörgött a helyén, nem tudták, mi lesz. Ferencsik azonban nagyon sokáig nem mutatkozott, egészen addig, míg a közönség nagy része hazament. Akkor kijött, összeterelte a bomladozó zenekart és az egész műsort levezényelte. A szüleim azt mondják, nagyon magas volt az előadás színvonala, szinte tökéletes volt...
A szüleim mesélték, hogy az 50-es évek vége felé voltak egy Beethoven-Ferencsik koncerten Martonvásáron, ahol a nagyérdemű közönség tetemes része, rá sem hederítve, hogy a koncert tart, zavartalanul fecserészett meg a csörgős murván sétálgatott. Ferencsik többször figyelmeztetően korülnézet dirigálás közben, a feszültség szemmel láthatóan nőtt, végül egy haragos mozdulattal leintette a zenekart és elment az öltözőbe. A zenekar tanácstalanul ücsörgött a helyén, nem tudták, mi lesz. Ferencsik azonban nagyon sokáig nem mutatkozott, egészen addig, míg a közönség nagy része hazament. Akkor kijött, összeterelte a bomladozó zenekart és az egész műsort levezényelte. A szüleim azt mondják, nagyon magas volt az előadás színvonala, szinte tökéletes volt...
1858 Heiner Lajos 2012-07-16 07:51:03 [Válasz erre: 1856 macskás 2012-07-15 22:56:43]
Nagyon sokszor. De sose szálltam le a vonatról, mert mentem tovább Szfehérvárra melózni. Mer'? Szépek a macskák Mvásáron? A kétlábúak is?
Nagyon sokszor. De sose szálltam le a vonatról, mert mentem tovább Szfehérvárra melózni. Mer'? Szépek a macskák Mvásáron? A kétlábúak is?
1856 macskás 2012-07-15 22:56:43
Volt valaki Martonvásáron?
Volt valaki Martonvásáron?
1855 Búbánat 2012-06-08 22:30:38
Méhul: Hadrianus, Róma császára Purcell Kórus, Orfeo Zenekar 2012. június 26. 19:30 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Méhul: Adrien (Hadrianus, Róma császára), 1799 újkori világbemutató (koncertszerű előadás) Emirene: Gabrielle Philiponet Sabine: Jennifer Borghi Adrien: Philippe Do Pharnaspe: Philippe Talbot Cosroes: Marc Barrard Rutile: Nicolas Courjal Flaminius: Jean Teitgen Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Koncertmester: Simon Standage Vezényel: Vashegyi György Étienne-Nicolas Méhul (1763–1817), a zenetörténetben elsőként romantikusnak nevezett komponista kora ifjúságától írt hangszeres és vokális darabokat, ám első sikere 1790-ig, az Opéra Comique-ban bemutatott Euphrosine et Coradin című vígoprájáig váratott magára. A glucki operareformot folytató, Webernek, Berlioznak, de még Wagnernek is utat mutató muzsikus, Cherubin barátja és egyben riválisa negyvennél is több színpadi művet hagyott az utókornak, amelyek közül kiemelkedik az 1806-ban keletkezett Joseph. A Hadrianus, Róma császára (később csak Hadrianus) minden zenei szépsége és értéke ellenére sem futott be jelentős karriert, ám ennek oka az adott történelmi környezetben, magában a témában keresendő. A forradalom alatti és utáni Franciaország több politikai rendszere is a darab felforgató jellegére hivatkozva zárkózott el repertoáron tartásától. Méhul többször (először 1790-91-ben, majd 1799-ben) is megzenésítette François-Benoît Hoffman Metastasio nyomán írott szövegkönyvét, de néhány alkalom után 1801-ben végleg levették a színről. Több mint kétszáz év után a világon először a Művészetek Palotájában csendül fel a sok bonyodalmat kavaró mű, korhű hangszereken, avatott előadók tolmácsolásában, francia–magyar együttműködés keretében. Rendező: Palazzetto Bru Zane, Művészetek Palotája Jegyárak: 1400, 1900, 2600, 3900 Ft Forrás: a MÜPA honlapja
Méhul: Hadrianus, Róma császára Purcell Kórus, Orfeo Zenekar 2012. június 26. 19:30 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Méhul: Adrien (Hadrianus, Róma császára), 1799 újkori világbemutató (koncertszerű előadás) Emirene: Gabrielle Philiponet Sabine: Jennifer Borghi Adrien: Philippe Do Pharnaspe: Philippe Talbot Cosroes: Marc Barrard Rutile: Nicolas Courjal Flaminius: Jean Teitgen Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Koncertmester: Simon Standage Vezényel: Vashegyi György Étienne-Nicolas Méhul (1763–1817), a zenetörténetben elsőként romantikusnak nevezett komponista kora ifjúságától írt hangszeres és vokális darabokat, ám első sikere 1790-ig, az Opéra Comique-ban bemutatott Euphrosine et Coradin című vígoprájáig váratott magára. A glucki operareformot folytató, Webernek, Berlioznak, de még Wagnernek is utat mutató muzsikus, Cherubin barátja és egyben riválisa negyvennél is több színpadi művet hagyott az utókornak, amelyek közül kiemelkedik az 1806-ban keletkezett Joseph. A Hadrianus, Róma császára (később csak Hadrianus) minden zenei szépsége és értéke ellenére sem futott be jelentős karriert, ám ennek oka az adott történelmi környezetben, magában a témában keresendő. A forradalom alatti és utáni Franciaország több politikai rendszere is a darab felforgató jellegére hivatkozva zárkózott el repertoáron tartásától. Méhul többször (először 1790-91-ben, majd 1799-ben) is megzenésítette François-Benoît Hoffman Metastasio nyomán írott szövegkönyvét, de néhány alkalom után 1801-ben végleg levették a színről. Több mint kétszáz év után a világon először a Művészetek Palotájában csendül fel a sok bonyodalmat kavaró mű, korhű hangszereken, avatott előadók tolmácsolásában, francia–magyar együttműködés keretében. Rendező: Palazzetto Bru Zane, Művészetek Palotája Jegyárak: 1400, 1900, 2600, 3900 Ft Forrás: a MÜPA honlapja
1854 1Gigi 2012-06-01 17:51:56 [Válasz erre: 1853 Orfeusz 2012-05-29 23:33:09]
Én azért nem voltam elájulva tőle. Ma ment a Bartókon az Ördögtrilla szonáta. Fogalma sincs a barokk trilla játékról! Olyan díszítések voltak, amik ebbe a darabba, stílusba nem valók! Szegény Leopold Mozart forog a sírjában!
Én azért nem voltam elájulva tőle. Ma ment a Bartókon az Ördögtrilla szonáta. Fogalma sincs a barokk trilla játékról! Olyan díszítések voltak, amik ebbe a darabba, stílusba nem valók! Szegény Leopold Mozart forog a sírjában!
1853 Orfeusz 2012-05-29 23:33:09
Anna-Sophie Mutter elvarázsolta a Mupa közönségét, szuggesztív, gyönyörű, érzelmes játékával; megindító volt ahogy a Mozart hegedűversenyek lassú tételeit játszotta..csoda ez a nő, varázslónő
Anna-Sophie Mutter elvarázsolta a Mupa közönségét, szuggesztív, gyönyörű, érzelmes játékával; megindító volt ahogy a Mozart hegedűversenyek lassú tételeit játszotta..csoda ez a nő, varázslónő
1852 Búbánat 2012-05-25 11:01:40
A MÜPA honlapjáról: Ramón Vargas áriaestje 2012. november 28. 19:30 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart: Don Giovanni –nyitány Mozart: Don Giovanni –Dalla sua pace (Don Ottavio áriája –I. felvonás) Mozart: Don Giovanni –Il mio tesoro (Don Ottavio áriája –II. felvonás) Boito: Mefistofele –Dai campi, dai prati (Faust áriája –I. felvonás) Massenet: Thaïs –Meditáció (II. felvonás) Boito: Mefistofele –Giunto sul passo estremo (Faust áriája –Epilógus) Massenet: Werther –Pourquoi me réveiller (Werther áriája –III. felvonás) Ponchielli: Gioconda –Cielo e mar (Enzo áriája –II. felvonás) Puccini: Manon Lescaut –intermezzo (III. felvonás) Cilea: Az arles-i lány –É la solita storia del pastor (Federico áriája –II. felvonás) Verdi: A végzet hatalma –nyitány Verdi: Simon Boccanegra –O Inferno! (Gabriele áriája –II. felvonás) Donizetti: Szerelmi bájital –Una furtiva lagrima (Nemorino áriája –II. felvonás) Mexikói meglepetésszámok Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Mariachi Los Caballeros együttes Vezényel: Srboljub Dinić Rendező: Káel Csaba „Miért éneklek? Nem tudom. Az éneklés olyasvalami, amire szükségem van. Azt mondják, a művészek azért foglalkoznak művészettel, hogy úrrá legyenek az idegességükön. Én egész életemben mindig énekeltem, önkéntelenül is. A jó hang ajándék. Kötelességem tökéletesíteni, hogy átadjam, hogy megosszam másokkal. A művészet felemel; ahogy mi mondjuk: énekelni annyi, mint kétszer imádkozni.” Ramón Vargas szavaiból sugárzik a latin temperamentum, a szakmai alázat, valamint az a szemlélet, hogy az éneklés elemi ösztön. A magyar közönség előtt is jól ismert művész az olasz bel canto szerepek egyik kimagasló megformálója, ugyanakkor szülőhazája, Mexikó zenei nagykövete, aki pályáját e két repertoár művelésének szenteli – ebből ad ízelítőt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is. A zenekart az olasz operák keresett dirigense, a szerb Srboljub Dinić vezényli, a meglepetésszámokban pedig a mexikói tradicionális zenére, a mariachira szakosodott horvát együttes lép színre, amely régóta dolgozik együtt Ramón Vargasszal. „Nemcsak hogy mexikóinak érzem magam, büszke is vagyok rá – mondta egy interjúban a világhírű tenor. – Mexikói voltom önbizalmat ad, el sem tudom magam képzelni más nemzetiségűként. Svájcban letelepedett világpolgárként nem tudok és nem is szeretnék ezen változtatni. Mexikóhoz kötnek gyerekkori élmények, az első évek a Guadalupe-bazilikában, a Mexikóváros szívében található La Villa negyedben töltött idők. Úgy érzem, gyökereimnek köszönhetően vagyok magabiztos és hiteles.” Ramón Vargas A koncertet 18.30 órai kezdettel Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők. Rendező: Művészetek Palotája Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban üdülési csekk, Edenred Ticket Culture utalvány, Sodexho Pass Kultúra – és Ajándékutalvány, Művészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával, valamint a SZÉP kártya szabadidő kerete terhére is megvásárolhatja. Jegyárak: 4900, 6900, 9900, 12900, 16900 Ft
A MÜPA honlapjáról: Ramón Vargas áriaestje 2012. november 28. 19:30 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart: Don Giovanni –nyitány Mozart: Don Giovanni –Dalla sua pace (Don Ottavio áriája –I. felvonás) Mozart: Don Giovanni –Il mio tesoro (Don Ottavio áriája –II. felvonás) Boito: Mefistofele –Dai campi, dai prati (Faust áriája –I. felvonás) Massenet: Thaïs –Meditáció (II. felvonás) Boito: Mefistofele –Giunto sul passo estremo (Faust áriája –Epilógus) Massenet: Werther –Pourquoi me réveiller (Werther áriája –III. felvonás) Ponchielli: Gioconda –Cielo e mar (Enzo áriája –II. felvonás) Puccini: Manon Lescaut –intermezzo (III. felvonás) Cilea: Az arles-i lány –É la solita storia del pastor (Federico áriája –II. felvonás) Verdi: A végzet hatalma –nyitány Verdi: Simon Boccanegra –O Inferno! (Gabriele áriája –II. felvonás) Donizetti: Szerelmi bájital –Una furtiva lagrima (Nemorino áriája –II. felvonás) Mexikói meglepetésszámok Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Mariachi Los Caballeros együttes Vezényel: Srboljub Dinić Rendező: Káel Csaba „Miért éneklek? Nem tudom. Az éneklés olyasvalami, amire szükségem van. Azt mondják, a művészek azért foglalkoznak művészettel, hogy úrrá legyenek az idegességükön. Én egész életemben mindig énekeltem, önkéntelenül is. A jó hang ajándék. Kötelességem tökéletesíteni, hogy átadjam, hogy megosszam másokkal. A művészet felemel; ahogy mi mondjuk: énekelni annyi, mint kétszer imádkozni.” Ramón Vargas szavaiból sugárzik a latin temperamentum, a szakmai alázat, valamint az a szemlélet, hogy az éneklés elemi ösztön. A magyar közönség előtt is jól ismert művész az olasz bel canto szerepek egyik kimagasló megformálója, ugyanakkor szülőhazája, Mexikó zenei nagykövete, aki pályáját e két repertoár művelésének szenteli – ebből ad ízelítőt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is. A zenekart az olasz operák keresett dirigense, a szerb Srboljub Dinić vezényli, a meglepetésszámokban pedig a mexikói tradicionális zenére, a mariachira szakosodott horvát együttes lép színre, amely régóta dolgozik együtt Ramón Vargasszal. „Nemcsak hogy mexikóinak érzem magam, büszke is vagyok rá – mondta egy interjúban a világhírű tenor. – Mexikói voltom önbizalmat ad, el sem tudom magam képzelni más nemzetiségűként. Svájcban letelepedett világpolgárként nem tudok és nem is szeretnék ezen változtatni. Mexikóhoz kötnek gyerekkori élmények, az első évek a Guadalupe-bazilikában, a Mexikóváros szívében található La Villa negyedben töltött idők. Úgy érzem, gyökereimnek köszönhetően vagyok magabiztos és hiteles.” Ramón Vargas A koncertet 18.30 órai kezdettel Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők. Rendező: Művészetek Palotája Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban üdülési csekk, Edenred Ticket Culture utalvány, Sodexho Pass Kultúra – és Ajándékutalvány, Művészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával, valamint a SZÉP kártya szabadidő kerete terhére is megvásárolhatja. Jegyárak: 4900, 6900, 9900, 12900, 16900 Ft
1851 Hangyász 2012-05-19 10:54:24
Tanúja volt-e már valaki annak, hogy KONCERT KÖZBEN eresztik le a hangvetőt? Tegnap a Sosztakovics-hegedűverseny alatt láttak neki; igaz, jobban hallottam a kakasülőn, ugyanakkor rettegtem, nehogy katasztrófa legyen. Még jobban leeresztették, amikor a 2. részben Chailly fellépett a dobogóra, és beintett. Jól hallatszott a szerkezet zöreje.
Tanúja volt-e már valaki annak, hogy KONCERT KÖZBEN eresztik le a hangvetőt? Tegnap a Sosztakovics-hegedűverseny alatt láttak neki; igaz, jobban hallottam a kakasülőn, ugyanakkor rettegtem, nehogy katasztrófa legyen. Még jobban leeresztették, amikor a 2. részben Chailly fellépett a dobogóra, és beintett. Jól hallatszott a szerkezet zöreje.
