433 Andris 2006-12-28 09:48:28
Kinézetre Dvorák orosznak tűnik, nemde :) ? Először Csajkovszkijra tippeltem volna... De valami nem stimmelt... Mindegy, azt nem tudtam.
Kinézetre Dvorák orosznak tűnik, nemde :) ? Először Csajkovszkijra tippeltem volna... De valami nem stimmelt... Mindegy, azt nem tudtam.
432 Andris 2006-12-28 09:45:35 [Válasz erre: 430 -zéta- 2006-12-28 08:43:49]
Igen, így utólag rájöttem (?), hogy Dvorák a 9. szimfóniáját vezényli (ugye? :) ). Rossinit fel lehetett ismerni, bár a borbély jelenléte is segítség volt (az asztalon van egy üveg, gondolom valami ital neve van ráírva, de azt is fel lehet fogni segítségnek...). A mostanit is ki lehet találni, a művet is, ez nagyon ötletes! Még, még :) !!!!!!!!!!!!
Igen, így utólag rájöttem (?), hogy Dvorák a 9. szimfóniáját vezényli (ugye? :) ). Rossinit fel lehetett ismerni, bár a borbély jelenléte is segítség volt (az asztalon van egy üveg, gondolom valami ital neve van ráírva, de azt is fel lehet fogni segítségnek...). A mostanit is ki lehet találni, a művet is, ez nagyon ötletes! Még, még :) !!!!!!!!!!!!
431 -zéta- 2006-12-28 08:45:35 [Válasz erre: 429 Andris 2006-12-27 23:44:59]
Igen, egy éve tart. Gondoltam is rá, hogy januárban készítek egy kis \"összegzésfélét\". Vezetek ugyanis egy összesített táblázatot is :-)...
Igen, egy éve tart. Gondoltam is rá, hogy januárban készítek egy kis \"összegzésfélét\". Vezetek ugyanis egy összesített táblázatot is :-)...
430 -zéta- 2006-12-28 08:43:49 [Válasz erre: 428 Andris 2006-12-27 23:38:13]
Sajnos nem mi találtuk ki őket, külföldön (nagyon messze) találkoztam velük, s most négyet közülük feltettem. Az tetszett bennük, hogy nemcsak arcról lehet a komponistákat felfedezni, hanem egy-egy emlematikus művük is segít a kitalálásban...:-)
Sajnos nem mi találtuk ki őket, külföldön (nagyon messze) találkoztam velük, s most négyet közülük feltettem. Az tetszett bennük, hogy nemcsak arcról lehet a komponistákat felfedezni, hanem egy-egy emlematikus művük is segít a kitalálásban...:-)
429 Andris 2006-12-27 23:44:59
Café Momus Játék (Szerk., 2005-12-19) Több, mint egy éve indult a játék... El se hiszem, hogy olyan rég volt...
Café Momus Játék (Szerk., 2005-12-19) Több, mint egy éve indult a játék... El se hiszem, hogy olyan rég volt...
428 Andris 2006-12-27 23:38:13
Tetszenek ezek a karikatúrák!!! Netán a lap készítőinek egyik tagjának alkotásai? Dvorákot nem tudtam, Rossinit igen, remélem a mostani jó lesz!
Tetszenek ezek a karikatúrák!!! Netán a lap készítőinek egyik tagjának alkotásai? Dvorákot nem tudtam, Rossinit igen, remélem a mostani jó lesz!
427 -zéta- 2006-12-11 13:46:43 [Válasz erre: 426 morgona 2006-12-11 12:52:34]
Pedig sejtéseket is elfogadunk ... ha jó :-)...
Pedig sejtéseket is elfogadunk ... ha jó :-)...
426 morgona 2006-12-11 12:52:34 [Válasz erre: 425 -zéta- 2006-12-08 13:23:50]
Én sejtettem, hogy Schubert a válasz - nem küldtem be -, de a hirtelen előkapott szakirodalomban nem találtam ilyesmit...
Én sejtettem, hogy Schubert a válasz - nem küldtem be -, de a hirtelen előkapott szakirodalomban nem találtam ilyesmit...
425 -zéta- 2006-12-08 13:23:50
Elnézést a Schubertes sztoriért! Nem találta el senki sem :-(...
Elnézést a Schubertes sztoriért! Nem találta el senki sem :-(...
423 daunerni 2006-12-04 12:56:24 [Válasz erre: 422 -zéta- 2006-12-04 12:21:33]
Megtörtént - bocsánat...
Megtörtént - bocsánat...
422 -zéta- 2006-12-04 12:21:33 [Válasz erre: 421 Búbánat 2006-12-04 12:13:22]
Köszi, hogy szóltál, korrigálunk.
Köszi, hogy szóltál, korrigálunk.
421 Búbánat 2006-12-04 12:13:22
Látom, hogy megint valami hiba van a pontszámláló szerkezet körül;nem nulláról kezdi számlálást...
Látom, hogy megint valami hiba van a pontszámláló szerkezet körül;nem nulláról kezdi számlálást...
420 -zéta- 2006-12-04 12:07:04
Semmelweiset idézem: Akkor én mingyá két ilyen művet is tudok. :-) Mindkettőt Richard Wagner írta Carl Maria von Weber hamvainak Londonból Drezdába való szállítása és újratemetése alkalmából, 1844-ben. Az első egy gyászinduló fúvós- és ütőhangszerekre, Weber Eurythane-jának motívumai alapán. A második pedig egy kórusmű, Wagner saját szövegére: „An Weber’s Grabe” Én persze a másodikra gondoltam, de a válasz így a legkerekebb. Megénnek fél pontot megítélek, mert bár a konkrét művet nem ismerte, de jól sejtette, hogy Wagner és Weber körül kell keresgélni...:-) -z-
Semmelweiset idézem: Akkor én mingyá két ilyen művet is tudok. :-) Mindkettőt Richard Wagner írta Carl Maria von Weber hamvainak Londonból Drezdába való szállítása és újratemetése alkalmából, 1844-ben. Az első egy gyászinduló fúvós- és ütőhangszerekre, Weber Eurythane-jának motívumai alapán. A második pedig egy kórusmű, Wagner saját szövegére: „An Weber’s Grabe” Én persze a másodikra gondoltam, de a válasz így a legkerekebb. Megénnek fél pontot megítélek, mert bár a konkrét művet nem ismerte, de jól sejtette, hogy Wagner és Weber körül kell keresgélni...:-) -z-
419 daunerni 2006-12-01 12:58:50
Novemberi végeredmény: Búbánat - 21 Semmelweis - 20 attilio - 18 erzsike - 18 Megén - 13 egy kívülálló - 10 morgona - 9 vilmos - 7 Petya - 6 yeti - 5 macskás - 5 Apika - 1 Gratulálunk!
Novemberi végeredmény: Búbánat - 21 Semmelweis - 20 attilio - 18 erzsike - 18 Megén - 13 egy kívülálló - 10 morgona - 9 vilmos - 7 Petya - 6 yeti - 5 macskás - 5 Apika - 1 Gratulálunk!
418 -zéta- 2006-11-29 16:04:52
No, ahogy sejteni lehetett, a kérdés többekben hegyeket mozgatott meg. Volt, aki a kérdés pontatlanságáért rótt meg privátan, valószinüleg jogosan. A válaszokból szerintem mindannyian sokat tanultunk, én mindenesetre :-). \"Rövidítve\" másolok többeket: Erzsike: A legrégibb ránk maradt dallamot - a Hurrita himnuszt - valószínűleg az az agyatábla őrzi, amelyet az 1950-es évek elején francia archeológusok találtak Ugaritban, az ősi szíriai város helyén végzett ásatások során. Az ékírással írt dallam, melyet a kutatók restauráltak egy himnusz Nikkal istennőhöz, Jarih Holdisten feleségéhez. Az agyagtáblát i.e. 1400 körül készíthették. Egy másik, ugyancsak igen régi feljegyzett dallam, az oxyrhynchosi papíruszon talált Szentháromság-himnusz töredéke. Ezt i.u. 270 körül rögzíthették. Megén: Na itt lesz vita! Szerintem hangszeres dallam lejegyzés i. sz. 3. századból egy szentháromság-himnusz részlet. (görög) Petya: Az i.u.XI.század Arezzói Guido Attilio: A mai értelemben vett hangjegyírás a 15. századra alakult ki, de ennél korábban rögzített dallamok (dallamtöredékek) is fennmaradtak. A legrégebbinek a Hurrita himnuszt tekintik, melynek rögzítése i.e. 1400 körüli időpontra tehető. Búbánat: A hangjegyírás bizonyítottan legrégebbi fajtája az antik görögzene betűkottaírása. Interneten találtam (lerövidítve idemásolom): „Ógörög zenei írásos dokumentumok” „Az ókori görög zene, azon belül is a hangjegyzés vizsgálata rendkívül aktívan folyt a 19. század közepétől a 20. század második feléig. Ezalatt bőséges szakirodalmat eredményezett a téma iránt érdeklődők számára. Nehéz röviden összefoglalni a hangjegyírás lényegét, hiszen a kutatók két-három különféle iskola szerint közelítik meg a kérdést, és nem könnyű eldönteni, hogy melyik a legmegfelelőbb. Az antik korból ránk maradt hellén dallamok száma alig éri el az ötvenet. Annak köszönhetjük a kottázás megértését, hogy néhány olyan forrás is fennmaradt, amely a görög hangjegyzés módozatait tárgyalja. A legfontosabbak között említendő az Alexandriai Alypios (Kr. u. 360 k.) és Aristeidés Quintilianus (Kr. u. 3–4.század) által írott munkák. A hangjegyírásra vonatkozóan tudni kell, hogy kétféle betűkottaírást használtak: egyet a vokális zene, egy másikat pedig a hangszeres zene hangjainak lejegyzésére. A kutatók szerint e kettő közül a hangszeres kottaírás az ősibb. Ennek kialakulását több száz évvel korábbinak tartják, és az az általános vélemény, hogy ebből alakult ki később a vokális kottaírás. A fennmaradt dallamok mai kottákra való átírásának örök problémája, hogy a görög kottajeleket milyen hangmagasságban értelmezzük. Az egyik legjobban ismert görög dallam egy Kr. u. 1. századi kereskedő feleségének sírkövén maradt ránk. Ez az ún. Seikilos-skolion (bordal), amely nevét a sírt készíttető férjről, Seikilosról kapta. A rövid dal minden magánhangzója felett vokális hangjegyek állnak, a hosszú magánhangzók felett pedig vagy több jel áll, vagy egy jel, amelyen a fölé írt vízszintes vonal jelzi, hogy hosszan kell énekelni. Sokkal bőségesebb és színesebb hangjegy-anyagot nyújt az a néhány Apollónhoz címzett himnusz, amelyek a 19. század végi delphoi francia ásatások során bukkantak elő. A himnuszokat eredetileg kőbe vésték Kr. e. 138–128 körül, ám a sztélé három nagyobb és számos kisebb darabra repedt szét. Két viszonylag nagyobb töredék összetartozik, ezeket az athéniak ajánlották fel Apollónnak, és kizárólag vokális hangjegyeket tartalmaznak. A harmadik nagyobb töredéken (és néhány kisebben is) hangszeres kottajelek szerepelnek, amelyek egyértelműen megkülönböztethetőek az athéniak himnuszaitól. Az említett két példa jóval a titkosírásos papirusz keletkezése előtti időszakból való, ám a 20. század elején előkerült egy újabb papiruszlelet, amely szinte egykorú a vizsgált szöveggel, és szintén kottajeleket tartalmaz. A lelet datálása viszonylag egyszerű, mert a papirusz másik oldalán pontosan keltezett (egyiptomi Théba, Kr. u. 156) latin nyelvű katonai okmány olvasható. A görögül írt oldalon az Apollónnak és Pánnak szóló dalokban öt szakasz különíthető el: az első tizenkét sor vokális, a következő három hangszeres, az utána jövő négy sor ismét vokális, majd megint három hangszeres, végül egy utolsó sor vokális kottaírással van írva. A papirusz azonban nemcsak hangjegyeket, hanem ezek fölé írt, a ritmusra vonatkozó pontokat, vonalakat is tartalmaz. A vokális és a hangszeres kottaírás különbözősége még ebben a késői időszakban is egyértelműen kimutatható ezen a papiruszon…” Európában a korai középkor – a 9. századtól a latin egyházi ének - neumái csak a hang mozgásának irányát jelezték, pontos hangközök nélkül. A hangjegyírás új típusa – a vonalrendszer - e kettő kombinációjából jött létre a 11. században, Arezzoi Guido reformja nyomán (1025). Semmelweis: Okoskodás helyett idézek: Brockhaus-Riemann: „A bizonyítottan legkorábbi hangjegyírás, az antik görög zene betűkottaírása.” „…i.e. 200-ra datálható.” Kelemen Imre: A zene története 1750-ig: „Az ókori görög zenéből dallamemlékek is fennmaradtak. A hitelesként elfogadott dallamok a következők: Pindarosz pűthiai ódája (i.e. V. sz.) Kórusrészlet (töredék) Euripidész „Oresztész” című drámájából (i.e. VI. sz.) Két Apollón himnusz Delphoiból (i.e. 138-128.) Szeikilosz bordala (i.e. I. sz.) Ebből összeáll a válsz. De azért jellemző a görögökre, hogy utánuk megintcsak nem maradtak fenn hiteles dallamok. Hosszú ideig mindenki csak próbálkozott… Yeti: Kr. e. 2. századból teljes egészében fennmaradt két Apollón-himnusz (kincseskamra falába vésve), és a Szeikilosz-dal is egyes feltételezések szerint ekkoriból származik (sírkőbe vésve). De dallamtöredékek vannak már Kr. e. 3. sz-ból is. Morgona: I.e. 3. század, az egyik görög zenei emlékről lehet szó (Euripidész-töredék). Talán ennek a hitelességét még nem vonták kétségbe. Elég sok baj van ugyanis ezekkel a görög emlékekkel. A Szeikilosz-dal valamivel későbbi, i.e. 2. sz.-i vagy még későbbi. Az oxyrinchoszi himnusz 3. századi, Kr.u. xxx Én valamennyi válaszra megadtam a pontot. További sok sikert! -z-
No, ahogy sejteni lehetett, a kérdés többekben hegyeket mozgatott meg. Volt, aki a kérdés pontatlanságáért rótt meg privátan, valószinüleg jogosan. A válaszokból szerintem mindannyian sokat tanultunk, én mindenesetre :-). \"Rövidítve\" másolok többeket: Erzsike: A legrégibb ránk maradt dallamot - a Hurrita himnuszt - valószínűleg az az agyatábla őrzi, amelyet az 1950-es évek elején francia archeológusok találtak Ugaritban, az ősi szíriai város helyén végzett ásatások során. Az ékírással írt dallam, melyet a kutatók restauráltak egy himnusz Nikkal istennőhöz, Jarih Holdisten feleségéhez. Az agyagtáblát i.e. 1400 körül készíthették. Egy másik, ugyancsak igen régi feljegyzett dallam, az oxyrhynchosi papíruszon talált Szentháromság-himnusz töredéke. Ezt i.u. 270 körül rögzíthették. Megén: Na itt lesz vita! Szerintem hangszeres dallam lejegyzés i. sz. 3. századból egy szentháromság-himnusz részlet. (görög) Petya: Az i.u.XI.század Arezzói Guido Attilio: A mai értelemben vett hangjegyírás a 15. századra alakult ki, de ennél korábban rögzített dallamok (dallamtöredékek) is fennmaradtak. A legrégebbinek a Hurrita himnuszt tekintik, melynek rögzítése i.e. 1400 körüli időpontra tehető. Búbánat: A hangjegyírás bizonyítottan legrégebbi fajtája az antik görögzene betűkottaírása. Interneten találtam (lerövidítve idemásolom): „Ógörög zenei írásos dokumentumok” „Az ókori görög zene, azon belül is a hangjegyzés vizsgálata rendkívül aktívan folyt a 19. század közepétől a 20. század második feléig. Ezalatt bőséges szakirodalmat eredményezett a téma iránt érdeklődők számára. Nehéz röviden összefoglalni a hangjegyírás lényegét, hiszen a kutatók két-három különféle iskola szerint közelítik meg a kérdést, és nem könnyű eldönteni, hogy melyik a legmegfelelőbb. Az antik korból ránk maradt hellén dallamok száma alig éri el az ötvenet. Annak köszönhetjük a kottázás megértését, hogy néhány olyan forrás is fennmaradt, amely a görög hangjegyzés módozatait tárgyalja. A legfontosabbak között említendő az Alexandriai Alypios (Kr. u. 360 k.) és Aristeidés Quintilianus (Kr. u. 3–4.század) által írott munkák. A hangjegyírásra vonatkozóan tudni kell, hogy kétféle betűkottaírást használtak: egyet a vokális zene, egy másikat pedig a hangszeres zene hangjainak lejegyzésére. A kutatók szerint e kettő közül a hangszeres kottaírás az ősibb. Ennek kialakulását több száz évvel korábbinak tartják, és az az általános vélemény, hogy ebből alakult ki később a vokális kottaírás. A fennmaradt dallamok mai kottákra való átírásának örök problémája, hogy a görög kottajeleket milyen hangmagasságban értelmezzük. Az egyik legjobban ismert görög dallam egy Kr. u. 1. századi kereskedő feleségének sírkövén maradt ránk. Ez az ún. Seikilos-skolion (bordal), amely nevét a sírt készíttető férjről, Seikilosról kapta. A rövid dal minden magánhangzója felett vokális hangjegyek állnak, a hosszú magánhangzók felett pedig vagy több jel áll, vagy egy jel, amelyen a fölé írt vízszintes vonal jelzi, hogy hosszan kell énekelni. Sokkal bőségesebb és színesebb hangjegy-anyagot nyújt az a néhány Apollónhoz címzett himnusz, amelyek a 19. század végi delphoi francia ásatások során bukkantak elő. A himnuszokat eredetileg kőbe vésték Kr. e. 138–128 körül, ám a sztélé három nagyobb és számos kisebb darabra repedt szét. Két viszonylag nagyobb töredék összetartozik, ezeket az athéniak ajánlották fel Apollónnak, és kizárólag vokális hangjegyeket tartalmaznak. A harmadik nagyobb töredéken (és néhány kisebben is) hangszeres kottajelek szerepelnek, amelyek egyértelműen megkülönböztethetőek az athéniak himnuszaitól. Az említett két példa jóval a titkosírásos papirusz keletkezése előtti időszakból való, ám a 20. század elején előkerült egy újabb papiruszlelet, amely szinte egykorú a vizsgált szöveggel, és szintén kottajeleket tartalmaz. A lelet datálása viszonylag egyszerű, mert a papirusz másik oldalán pontosan keltezett (egyiptomi Théba, Kr. u. 156) latin nyelvű katonai okmány olvasható. A görögül írt oldalon az Apollónnak és Pánnak szóló dalokban öt szakasz különíthető el: az első tizenkét sor vokális, a következő három hangszeres, az utána jövő négy sor ismét vokális, majd megint három hangszeres, végül egy utolsó sor vokális kottaírással van írva. A papirusz azonban nemcsak hangjegyeket, hanem ezek fölé írt, a ritmusra vonatkozó pontokat, vonalakat is tartalmaz. A vokális és a hangszeres kottaírás különbözősége még ebben a késői időszakban is egyértelműen kimutatható ezen a papiruszon…” Európában a korai középkor – a 9. századtól a latin egyházi ének - neumái csak a hang mozgásának irányát jelezték, pontos hangközök nélkül. A hangjegyírás új típusa – a vonalrendszer - e kettő kombinációjából jött létre a 11. században, Arezzoi Guido reformja nyomán (1025). Semmelweis: Okoskodás helyett idézek: Brockhaus-Riemann: „A bizonyítottan legkorábbi hangjegyírás, az antik görög zene betűkottaírása.” „…i.e. 200-ra datálható.” Kelemen Imre: A zene története 1750-ig: „Az ókori görög zenéből dallamemlékek is fennmaradtak. A hitelesként elfogadott dallamok a következők: Pindarosz pűthiai ódája (i.e. V. sz.) Kórusrészlet (töredék) Euripidész „Oresztész” című drámájából (i.e. VI. sz.) Két Apollón himnusz Delphoiból (i.e. 138-128.) Szeikilosz bordala (i.e. I. sz.) Ebből összeáll a válsz. De azért jellemző a görögökre, hogy utánuk megintcsak nem maradtak fenn hiteles dallamok. Hosszú ideig mindenki csak próbálkozott… Yeti: Kr. e. 2. századból teljes egészében fennmaradt két Apollón-himnusz (kincseskamra falába vésve), és a Szeikilosz-dal is egyes feltételezések szerint ekkoriból származik (sírkőbe vésve). De dallamtöredékek vannak már Kr. e. 3. sz-ból is. Morgona: I.e. 3. század, az egyik görög zenei emlékről lehet szó (Euripidész-töredék). Talán ennek a hitelességét még nem vonták kétségbe. Elég sok baj van ugyanis ezekkel a görög emlékekkel. A Szeikilosz-dal valamivel későbbi, i.e. 2. sz.-i vagy még későbbi. Az oxyrinchoszi himnusz 3. századi, Kr.u. xxx Én valamennyi válaszra megadtam a pontot. További sok sikert! -z-
416 -zéta- 2006-11-29 10:09:32
A mai értékelés csak délután közepére lesz kész, kérem türelmeteket. [Nem lesz egyszerű :-)]
A mai értékelés csak délután közepére lesz kész, kérem türelmeteket. [Nem lesz egyszerű :-)]
415 -zéta- 2006-11-24 13:28:09
Búbánat válaszát idemásolom Székely utolsó fellépéséről: \"1963. március 5-én a Simon Boccanegra Fiescóját énekelte. A szerep első mondata: \"Nagy ősök fényes vára, búcsúzom tőled.\" Az utolsó pedig ez: \"Mondjunk imát a holtért.\" Senki nem gondolta, hogy ez személyére vonatkozik. Másnap műtétre vitték, de a műtőasztalról már holtan emelték le.\"
Búbánat válaszát idemásolom Székely utolsó fellépéséről: \"1963. március 5-én a Simon Boccanegra Fiescóját énekelte. A szerep első mondata: \"Nagy ősök fényes vára, búcsúzom tőled.\" Az utolsó pedig ez: \"Mondjunk imát a holtért.\" Senki nem gondolta, hogy ez személyére vonatkozik. Másnap műtétre vitték, de a műtőasztalról már holtan emelték le.\"
414 -krl- 2006-11-23 18:19:37 [Válasz erre: 411 Semmelweis 2006-11-23 15:03:24]
\"...mivel a Momus cikk engem is átvert. ...-)))\" Hát, sajnos engem is. Mindenkitől bocs. Így higyjen az ember a Guinnessnek :-(((( A végén még pozankórusból is talál valaki nagyobbat... :-)
\"...mivel a Momus cikk engem is átvert. ...-)))\" Hát, sajnos engem is. Mindenkitől bocs. Így higyjen az ember a Guinnessnek :-(((( A végén még pozankórusból is talál valaki nagyobbat... :-)
413 Semmelweis 2006-11-23 15:16:59 [Válasz erre: 408 -zéta- 2006-11-21 13:45:26]
Az érdekelne, honnan van Búbánat adata, és pontosan ki voltak az előadók az 1928-as Psalmus előadáson a Scalában. (Félreértés ne essék, elhiszem neki, csak kíváncsi vagyok a dologra, mert Toscanini különböző zenekarokkal adott koncertjeinek sorában ezidőtájt egy Psalmus előadás van megemlítve: az 1928 október 12-i, amikor a Scala zenekarát vezényelte. Többek közt a Psalmust is játszották, de a tenor szólót akkor Alessandro Granda énekelte.
Az érdekelne, honnan van Búbánat adata, és pontosan ki voltak az előadók az 1928-as Psalmus előadáson a Scalában. (Félreértés ne essék, elhiszem neki, csak kíváncsi vagyok a dologra, mert Toscanini különböző zenekarokkal adott koncertjeinek sorában ezidőtájt egy Psalmus előadás van megemlítve: az 1928 október 12-i, amikor a Scala zenekarát vezényelte. Többek közt a Psalmust is játszották, de a tenor szólót akkor Alessandro Granda énekelte.
412 -zéta- 2006-11-23 15:08:58 [Válasz erre: 411 Semmelweis 2006-11-23 15:03:24]
Úgy látszik, mindig tanul az ember :-), vigyázni kell ezekkel az internetes infókkal :-)...
Úgy látszik, mindig tanul az ember :-), vigyázni kell ezekkel az internetes infókkal :-)...
411 Semmelweis 2006-11-23 15:03:24
És akkor még nem beszéltünk a [url]http://www.musikverein.at/monatszeitung/monatszeitungEintrag.asp?monat=7&jahr=2002&idx=241;Koppenhágai Királyi Zenekarról[/url], mely 1449-ben alakult. (Königliche Kapelle Kopenhagen.) Sajnos ezt már csak privát üzenetben tudtam megírni tegnap Zétának, mivel a Momus cikk engem is átvert. ...-)))
És akkor még nem beszéltünk a [url]http://www.musikverein.at/monatszeitung/monatszeitungEintrag.asp?monat=7&jahr=2002&idx=241;Koppenhágai Királyi Zenekarról[/url], mely 1449-ben alakult. (Königliche Kapelle Kopenhagen.) Sajnos ezt már csak privát üzenetben tudtam megírni tegnap Zétának, mivel a Momus cikk engem is átvert. ...-)))
410 Megén 2006-11-23 12:18:19
Csak az nem volt benne, hogy a \"világ\" legrégebbi, mert ha azt vesszük Magyarországon meg a Soproni Szimfónikusok a legrégebbiek.;-) Egyszer meg azt olvastam, hogy más a barokk zenekar, meg más a klasszikus szimfónikus zenekar. Utóbbi a XVIII. századtól mondható zenekarra. Bár mit akadékoskodom, így sem, úgy sem találtam volna el. :-D
Csak az nem volt benne, hogy a \"világ\" legrégebbi, mert ha azt vesszük Magyarországon meg a Soproni Szimfónikusok a legrégebbiek.;-) Egyszer meg azt olvastam, hogy más a barokk zenekar, meg más a klasszikus szimfónikus zenekar. Utóbbi a XVIII. századtól mondható zenekarra. Bár mit akadékoskodom, így sem, úgy sem találtam volna el. :-D
409 -zéta- 2006-11-23 12:06:29
Hát Kedves Játékostársak! Elnézést a félrevezetésért, bár nem volt szándékos. Kollégám a tegnapi cikkében Guiness Rekordok könyvéből idézett \"legrégebbi zenekara\" sajnos nem jó, a drezdaiak sokkal korábban alapították magukat. Persze volt jó válasz is - elvétve. Ez egyébként nemcsak a Staatskapelle honlapján ellenőrizhető, de korábbi Momus-cikkben is említettük. [És ez csak Európa! (A tíz \"legjobb\" zenekar) (Jancsó Júlia, 2006-10-26)] További sikereket! -z-
Hát Kedves Játékostársak! Elnézést a félrevezetésért, bár nem volt szándékos. Kollégám a tegnapi cikkében Guiness Rekordok könyvéből idézett \"legrégebbi zenekara\" sajnos nem jó, a drezdaiak sokkal korábban alapították magukat. Persze volt jó válasz is - elvétve. Ez egyébként nemcsak a Staatskapelle honlapján ellenőrizhető, de korábbi Momus-cikkben is említettük. [És ez csak Európa! (A tíz \"legjobb\" zenekar) (Jancsó Júlia, 2006-10-26)] További sikereket! -z-
408 -zéta- 2006-11-21 13:45:26
S íme Búbánat kiásott egy még régebbi adatot a Scala-s kérdéshez: \"Dr. Székelyhidi Ferenc, 1928, Kodály: Psalmus Hungaricus - vezényelt: Arturo Toscanini\". Gratulálok!
S íme Búbánat kiásott egy még régebbi adatot a Scala-s kérdéshez: \"Dr. Székelyhidi Ferenc, 1928, Kodály: Psalmus Hungaricus - vezényelt: Arturo Toscanini\". Gratulálok!
407 macskás 2006-11-20 23:44:23
Én is hiába hallgattam egész hétvégén zenét, keresve a témát, hát nem találtam:(
Én is hiába hallgattam egész hétvégén zenét, keresve a témát, hát nem találtam:(
405 Semmelweis 2006-11-20 14:33:22 [Válasz erre: 404 Semmelweis 2006-11-20 14:14:32]
Persze az, hogy \"a motívum megtalálható\" kicsit pontatlan. Azt jelenti, hogy az adott tételek alapvetően ebből a témából építkeznek. Érdemes, meghallgatni őket.
Persze az, hogy \"a motívum megtalálható\" kicsit pontatlan. Azt jelenti, hogy az adott tételek alapvetően ebből a témából építkeznek. Érdemes, meghallgatni őket.
404 Semmelweis 2006-11-20 14:14:32 [Válasz erre: 402 -zéta- 2006-11-20 13:27:30]
Egyébként nem nagyon kellett keresni, a (Mozartnál) \'C-D-F-E\' témát. Irodalma van. :-) Idemásolom a válaszomat, mert szerintem érdekes a dolog, és magyar nyelven nem sok olvasható róla: A híres C-D-F-E téma Mozart Jupiter szimfóniájának zárótételéből (K 551, 1788). ’Jupiter’, vagy ’credo’ témaként is ismert. Mozart egyik zenei névjegye. Ez eredetileg egy gregorián dallamkezdet mely Johann Joseph Fux (1660-1741) 1725-ös ’Gradus ad Parnassum’ c. ellenpont tankönyvében is szerepel, de más zeneszerzők (többekközt Fux tanítványai) is előszeretettel alkalmazták. A motívum megtalálható: - Bachnál a Wohltemperierte Klavier második kötetében (1744), az E-dúr fugában, hat hangra bővített formában (E- Fisz-A-Gisz-Fisz-E); - Händel Judás Makkabeus c. oratóriumában (1746-47) a 3. felvonás nyitószámában (no 53, Air - Father of Heav\'n!) (E-Fisz-A-Gisz) - Haydn op. 13-as D-dúr szimfóniájának (1763) harmadik, allegro tételben (D-E-G-Fisz); - Mozart a Jupiter szimfónián kívül felhasználja a Varázsfuvola fináléjában, több szimfóniájában, misékben, és kamaraművekben. De rajtuk kívül hallhatjuk ezt a motívumot Beethoven, Hummel, Schubert, Mendelssohn, és Brahms műveiben is...
Egyébként nem nagyon kellett keresni, a (Mozartnál) \'C-D-F-E\' témát. Irodalma van. :-) Idemásolom a válaszomat, mert szerintem érdekes a dolog, és magyar nyelven nem sok olvasható róla: A híres C-D-F-E téma Mozart Jupiter szimfóniájának zárótételéből (K 551, 1788). ’Jupiter’, vagy ’credo’ témaként is ismert. Mozart egyik zenei névjegye. Ez eredetileg egy gregorián dallamkezdet mely Johann Joseph Fux (1660-1741) 1725-ös ’Gradus ad Parnassum’ c. ellenpont tankönyvében is szerepel, de más zeneszerzők (többekközt Fux tanítványai) is előszeretettel alkalmazták. A motívum megtalálható: - Bachnál a Wohltemperierte Klavier második kötetében (1744), az E-dúr fugában, hat hangra bővített formában (E- Fisz-A-Gisz-Fisz-E); - Händel Judás Makkabeus c. oratóriumában (1746-47) a 3. felvonás nyitószámában (no 53, Air - Father of Heav\'n!) (E-Fisz-A-Gisz) - Haydn op. 13-as D-dúr szimfóniájának (1763) harmadik, allegro tételben (D-E-G-Fisz); - Mozart a Jupiter szimfónián kívül felhasználja a Varázsfuvola fináléjában, több szimfóniájában, misékben, és kamaraművekben. De rajtuk kívül hallhatjuk ezt a motívumot Beethoven, Hummel, Schubert, Mendelssohn, és Brahms műveiben is...
403 Semmelweis 2006-11-20 14:02:04 [Válasz erre: 402 -zéta- 2006-11-20 13:27:30]
Igen, a ’királyi téma’… :-) Ha máshogy írod körül, nem lett volna nehéz a kérdés. Tényleg csak a „leghíresebb” kitétel volt zavaró. Mert legalább ilyen híres, ha nem ismertebb a d-moll toccata és fuga, a ’B-A-C-H’ téma, vagy a La Folia. Mindegyikkel csak az a baj, hogy bár sokan feldolgozták őket, a kérdésben szereplő Haydn, Handel, és Mozart nem nagyon foglalkozott velük. Tulajdonképpen nem jártál messze az igazságtól, de a királyi témának inkább a története híres, nem maga a téma.
Igen, a ’királyi téma’… :-) Ha máshogy írod körül, nem lett volna nehéz a kérdés. Tényleg csak a „leghíresebb” kitétel volt zavaró. Mert legalább ilyen híres, ha nem ismertebb a d-moll toccata és fuga, a ’B-A-C-H’ téma, vagy a La Folia. Mindegyikkel csak az a baj, hogy bár sokan feldolgozták őket, a kérdésben szereplő Haydn, Handel, és Mozart nem nagyon foglalkozott velük. Tulajdonképpen nem jártál messze az igazságtól, de a királyi témának inkább a története híres, nem maga a téma.
402 -zéta- 2006-11-20 13:27:30
A hibát valószínüleg ott követtem el, hogy \"leghíresebb\" barokk fúgatémát említettem. Én arra a témára gondoltam, melyet Nagy Frigyes adott Bachnak, aki erre háromszólamú rögtönzést produkált a császár előtt. Később a Musikalisches Opferben ugyanennek a dallamnak hatszólamú változatát dolgozta fel, de felhasználta a Wohltemperierte Klavier több fugájában is. Ugyanez a dallam (néhol kis variálással) sok helyen előfordul, pl. Händel Messiásában, Mozart-Requiemben, stb. Volt, aki ezt nevezte meg megfejtésül. (Vilmos) Viszont egymástól függetlenül három játékosunk (Attilio, Búbánat, Erzsike) is a La Folia-dallamot nevezte meg, amelyik nem barokk téma ugyan (s nem tudjuk, pontosan ki alkotta), de számos barokk és későbbi komponista felhasználta. Volt versenyzőtársunk (Semmelweis), aki teljesen másképp közelítette meg a kérdést, azaz keresett (és talált) egy dallamot, melyet mind a négy említett szerző beépített műveibe (talán a Jupiter-szimfóniában található C-D-F-E motívumként a legismertebb). Bár e válaszok nem fedték le teljesen a kérdést, de ezúttal a kérdés is hagyott némi csiszolnivalót maga után, így valamennyi választ elfogadom, ezzel is értékelve a válaszadáshoz szükséges - valószínüleg hosszabb - kutatómunkát. Üdv: -z-
A hibát valószínüleg ott követtem el, hogy \"leghíresebb\" barokk fúgatémát említettem. Én arra a témára gondoltam, melyet Nagy Frigyes adott Bachnak, aki erre háromszólamú rögtönzést produkált a császár előtt. Később a Musikalisches Opferben ugyanennek a dallamnak hatszólamú változatát dolgozta fel, de felhasználta a Wohltemperierte Klavier több fugájában is. Ugyanez a dallam (néhol kis variálással) sok helyen előfordul, pl. Händel Messiásában, Mozart-Requiemben, stb. Volt, aki ezt nevezte meg megfejtésül. (Vilmos) Viszont egymástól függetlenül három játékosunk (Attilio, Búbánat, Erzsike) is a La Folia-dallamot nevezte meg, amelyik nem barokk téma ugyan (s nem tudjuk, pontosan ki alkotta), de számos barokk és későbbi komponista felhasználta. Volt versenyzőtársunk (Semmelweis), aki teljesen másképp közelítette meg a kérdést, azaz keresett (és talált) egy dallamot, melyet mind a négy említett szerző beépített műveibe (talán a Jupiter-szimfóniában található C-D-F-E motívumként a legismertebb). Bár e válaszok nem fedték le teljesen a kérdést, de ezúttal a kérdés is hagyott némi csiszolnivalót maga után, így valamennyi választ elfogadom, ezzel is értékelve a válaszadáshoz szükséges - valószínüleg hosszabb - kutatómunkát. Üdv: -z-
401 -zéta- 2006-11-10 14:02:15
No, ebben a Goethe-s/Beethoven-es kérdésben új források is felmerültek. Egy kivülálló ezt írta: \"Goethe és Beethoven. Az esetet Milan Kundera is megörökíti Halhatatlanság (Nemrtelnost) c. regényében.\" Semmelweis pedig ezt: \"A történetet, melynek szereplői Beethoven, Goethe és a császári család, Beethoven maga írta meg egy levelében Bettina von Arnimnak. A dolog pedig úgy végződött, hogy miután a hatalmasságok elhaladtak, a kor elsőszámú zeneszerzője, jól megszidta a kor elsőszámú költőjét hajbókolása miatt… :-)))\". További jó vetélkedést!
No, ebben a Goethe-s/Beethoven-es kérdésben új források is felmerültek. Egy kivülálló ezt írta: \"Goethe és Beethoven. Az esetet Milan Kundera is megörökíti Halhatatlanság (Nemrtelnost) c. regényében.\" Semmelweis pedig ezt: \"A történetet, melynek szereplői Beethoven, Goethe és a császári család, Beethoven maga írta meg egy levelében Bettina von Arnimnak. A dolog pedig úgy végződött, hogy miután a hatalmasságok elhaladtak, a kor elsőszámú zeneszerzője, jól megszidta a kor elsőszámú költőjét hajbókolása miatt… :-)))\". További jó vetélkedést!
400 eccerű 2006-11-10 05:02:40
400
400
399 WiseGentleman 2006-11-10 01:31:10 [Válasz erre: 391 egy kívülálló 2006-11-09 20:39:29]
Mellesleg a német nyelvterületen az \"evangelisch\" szó nem csak lutheránust jelent, hanem pl. a svájci Zwingli-követők is evangelisch-nek mondják magukat, sőt a kálvinistákat is teljes nevükön \"evangelisch-reformiert\" néven nevezik. Angol (amerikai) nyelvterületen viszont az \"evangelical Christian\" szónak semmi köze a lutheránushoz, hanem a Bible Belt vallásos fundamentalistáit jelöli.
Mellesleg a német nyelvterületen az \"evangelisch\" szó nem csak lutheránust jelent, hanem pl. a svájci Zwingli-követők is evangelisch-nek mondják magukat, sőt a kálvinistákat is teljes nevükön \"evangelisch-reformiert\" néven nevezik. Angol (amerikai) nyelvterületen viszont az \"evangelical Christian\" szónak semmi köze a lutheránushoz, hanem a Bible Belt vallásos fundamentalistáit jelöli.
398 WiseGentleman 2006-11-10 01:28:47 [Válasz erre: 397 egy kívülálló 2006-11-09 23:55:24]
Igen, hát a \"Von den Juden und Ihren Lügen\" írásból nem igazán csöpög a keresztényi szeretet (mellesleg, igencsak szerette a trágár beszédet, amikor még gyóntatópap volt, az egyik szerzetestársát azzal küldte el, hogy \"ne csinálj minden fingból vétket\"...).
Igen, hát a \"Von den Juden und Ihren Lügen\" írásból nem igazán csöpög a keresztényi szeretet (mellesleg, igencsak szerette a trágár beszédet, amikor még gyóntatópap volt, az egyik szerzetestársát azzal küldte el, hogy \"ne csinálj minden fingból vétket\"...).
397 egy kívülálló 2006-11-09 23:55:24 [Válasz erre: 396 janomano 2006-11-09 23:47:57]
Ők sem úgy általánosságban, hanem csak konkrétan Kálvin. De mondjuk Luther sem volt éppen tökéletes ember, ld. antiszemitizmus.
Ők sem úgy általánosságban, hanem csak konkrétan Kálvin. De mondjuk Luther sem volt éppen tökéletes ember, ld. antiszemitizmus.
396 janomano 2006-11-09 23:47:57 [Válasz erre: 395 egy kívülálló 2006-11-09 23:32:52]
A lényeg, hogy Bach lutheránus volt, nem református. Ő tudtommal nem égetett meg senkit sem (legalábbis tudtával). Nem úgy, mint a kálvinisták (reformátusok).
A lényeg, hogy Bach lutheránus volt, nem református. Ő tudtommal nem égetett meg senkit sem (legalábbis tudtával). Nem úgy, mint a kálvinisták (reformátusok).
395 egy kívülálló 2006-11-09 23:32:52 [Válasz erre: 394 janomano 2006-11-09 23:23:45]
Hát bevallom, nem igazán. Egyet-kettőt olvastam, azok tetszettek.
Hát bevallom, nem igazán. Egyet-kettőt olvastam, azok tetszettek.
394 janomano 2006-11-09 23:23:45 [Válasz erre: 393 egy kívülálló 2006-11-09 23:14:45]
Akkor talán még Reményik Sándor verseit is ismered...
Akkor talán még Reményik Sándor verseit is ismered...
393 egy kívülálló 2006-11-09 23:14:45 [Válasz erre: 392 janomano 2006-11-09 23:12:29]
Magam is majdnem evangélikus lévén azért ezt számon tartom. :-)) Na meg nem véletlen ugye, hogy a Deák téri templomban ápolják a Bach-hagyományt, nem pedig a Kálvin tériben.
Magam is majdnem evangélikus lévén azért ezt számon tartom. :-)) Na meg nem véletlen ugye, hogy a Deák téri templomban ápolják a Bach-hagyományt, nem pedig a Kálvin tériben.
392 janomano 2006-11-09 23:12:29 [Válasz erre: 391 egy kívülálló 2006-11-09 20:39:29]
Látod, ez van, ha még a történelmet is tudod... :-)
Látod, ez van, ha még a történelmet is tudod... :-)
391 egy kívülálló 2006-11-09 20:39:29 [Válasz erre: 390 -zéta- 2006-11-08 14:36:44]
Ajaj, a legutóbbi kérdéssel kapcsolatban, ami \"református egyházzenész apá\"-ról beszélt, van egy kis probléma: J. S. Bach nem volt református, azaz kálvinista. Evangélikus volt, azaz lutheránus. És így persze mindjárt könnyebb lett volna megtalálni a megoldást...
Ajaj, a legutóbbi kérdéssel kapcsolatban, ami \"református egyházzenész apá\"-ról beszélt, van egy kis probléma: J. S. Bach nem volt református, azaz kálvinista. Evangélikus volt, azaz lutheránus. És így persze mindjárt könnyebb lett volna megtalálni a megoldást...
390 -zéta- 2006-11-08 14:36:44 [Válasz erre: 389 erzsike 2006-11-08 14:15:40]
Hát én azt túl általánosnak gondoltam, bár elismerem, hogy igaz :-)...
Hát én azt túl általánosnak gondoltam, bár elismerem, hogy igaz :-)...
389 erzsike 2006-11-08 14:15:40
A november 6-i kérdésre miért nem volt jó az a válasz, hogy mindegyikük komponált legalább egy operát?
A november 6-i kérdésre miért nem volt jó az a válasz, hogy mindegyikük komponált legalább egy operát?
388 Semmelweis 2006-11-03 14:08:23 [Válasz erre: 387 -zéta- 2006-11-03 14:04:12]
Van vele valahol egy interjú, gondolom, az elég hiteles lehet. De tényleg zűrös egy ilyen kérdés...
Van vele valahol egy interjú, gondolom, az elég hiteles lehet. De tényleg zűrös egy ilyen kérdés...
387 -zéta- 2006-11-03 14:04:12 [Válasz erre: 386 Semmelweis 2006-11-03 13:38:14]
Lesz még a témában hasonló feladvány :-). Amúgy azért vacakoltam, mert féltem, hogy nehezen ellenőrizhető egyéb fellépések is felmerülnek, amit az be is következett :-)))...
Lesz még a témában hasonló feladvány :-). Amúgy azért vacakoltam, mert féltem, hogy nehezen ellenőrizhető egyéb fellépések is felmerülnek, amit az be is következett :-)))...
386 Semmelweis 2006-11-03 13:38:14 [Válasz erre: 385 Semmelweis 2006-11-03 13:35:30]
Egyébként morogtam is, hogy mit vacakol -zéta- ezzel a lemezfelvétel dologgal, amikor az is elég érdekes, hogy tenor szerepeket énekelt egy ilyen ismert bariton. :-)
Egyébként morogtam is, hogy mit vacakol -zéta- ezzel a lemezfelvétel dologgal, amikor az is elég érdekes, hogy tenor szerepeket énekelt egy ilyen ismert bariton. :-)
385 Semmelweis 2006-11-03 13:35:30 [Válasz erre: 383 -zéta- 2006-11-03 13:27:23]
Így van, ezeket mind énekelte, csakhát nem ez volt a kérdés. :-) (A Víg özvegy operett, Siegmundot, Parsifalt és Idomeneot, pedig csak színpadon énekelte, nem lemezen.)
Így van, ezeket mind énekelte, csakhát nem ez volt a kérdés. :-) (A Víg özvegy operett, Siegmundot, Parsifalt és Idomeneot, pedig csak színpadon énekelte, nem lemezen.)
384 egy kívülálló 2006-11-03 13:35:27 [Válasz erre: 383 -zéta- 2006-11-03 13:27:23]
Köszi. Persze nem a pont miatt vacakoltam itt, de hát Hampson Werthere annyira közismert tény.
Köszi. Persze nem a pont miatt vacakoltam itt, de hát Hampson Werthere annyira közismert tény.
