1926 tiramisu 2014-06-05 00:48:17 [Válasz erre: 1925 Heiner Lajos 2014-06-04 16:06:39]
Na, azt még kiböjtölöm! :-)
Na, azt még kiböjtölöm! :-)
1925 Heiner Lajos 2014-06-04 16:06:39 [Válasz erre: 1924 Janus 2014-06-04 15:22:35]
Eljutunk meg oda is, hogy majd Harnoncourt fogja a Kekszakallut dirigalni, korhu hangszereken...
Eljutunk meg oda is, hogy majd Harnoncourt fogja a Kekszakallut dirigalni, korhu hangszereken...
1924 Janus 2014-06-04 15:22:35
Komolyan már mindenből divat elővenni a korábbi verziókat, annak ellenére, hogy a későbbi verziók szerzői átdolgozások, nem avatatlan kezek kontárkodásai. Csak szegény Erkellel nem törődik ez ügyben senki. Gratulálok! Ezt most nem tudtam nem megjegyezni.
Komolyan már mindenből divat elővenni a korábbi verziókat, annak ellenére, hogy a későbbi verziók szerzői átdolgozások, nem avatatlan kezek kontárkodásai. Csak szegény Erkellel nem törődik ez ügyben senki. Gratulálok! Ezt most nem tudtam nem megjegyezni.
1923 Heiner Lajos 2014-06-04 15:00:48 [Válasz erre: 1922 márta 2014-06-04 14:01:45]
Rezsicsokkentes utan evszamcsokkentes?
Rezsicsokkentes utan evszamcsokkentes?
1922 márta 2014-06-04 14:01:45
1865-ben.
1865-ben.
1921 márta 2014-06-04 14:00:34 [Válasz erre: 1918 Tejberizs 2014-06-03 18:01:19]
Ráadásul a Macbeth 1847-es változata kerül színre, amelyik 1965-ben ment utoljára Magyarországon, és a világon is ritkán játsszák.
Ráadásul a Macbeth 1847-es változata kerül színre, amelyik 1965-ben ment utoljára Magyarországon, és a világon is ritkán játsszák.
1920 IVA 2014-06-03 23:30:07 [Válasz erre: 1918 Tejberizs 2014-06-03 18:01:19]
Rost Andrea 2008-ban: [url]http://magyarnarancs.hu/film2/a_hegyet_mar_megmasztam_-_rost_andrea_operaenekes-69444;„Nem leszek Salome, és nem leszek Tosca sem”[/url]... Rost Andrea 2014-ben [url]http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/hirek-esemenyek/2014/01/13/pillangokisasszony-rost-andreaval;„kacérkodik már egy másik nagy Puccini-hősnővel, Tosca szerepével is.”[/url]
Rost Andrea 2008-ban: [url]http://magyarnarancs.hu/film2/a_hegyet_mar_megmasztam_-_rost_andrea_operaenekes-69444;„Nem leszek Salome, és nem leszek Tosca sem”[/url]... Rost Andrea 2014-ben [url]http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/hirek-esemenyek/2014/01/13/pillangokisasszony-rost-andreaval;„kacérkodik már egy másik nagy Puccini-hősnővel, Tosca szerepével is.”[/url]
1919 Búbánat 2014-06-03 23:10:42 [Válasz erre: 1918 Tejberizs 2014-06-03 18:01:19]
A műsortervvel egyidejűleg kellett volna megnevezni (ismertetni) az adott új darab főbb szereplőit is. Általában ez így (volt) szokás. Ezek szerint Szegeden ez nem így működik?
A műsortervvel egyidejűleg kellett volna megnevezni (ismertetni) az adott új darab főbb szereplőit is. Általában ez így (volt) szokás. Ezek szerint Szegeden ez nem így működik?
1918 Tejberizs 2014-06-03 18:01:19
A jövő évad műsortervében szerepel a Macbeth és a Tosca is. Vajon ki fogja énekelni Lady Macbeth, illetve Tosca szólamát?
A jövő évad műsortervében szerepel a Macbeth és a Tosca is. Vajon ki fogja énekelni Lady Macbeth, illetve Tosca szólamát?
1916 Haandel 2014-06-01 14:20:11 [Válasz erre: 1911 IVA 2014-05-19 05:19:07]
„... a Te hozzászólásod ezúttal irónia nélkül indulatos, torzított és durva utalásokkal érvelő, összességében sértő.” Szerintem ez elfogadhatatlan minősítgetés.
„... a Te hozzászólásod ezúttal irónia nélkül indulatos, torzított és durva utalásokkal érvelő, összességében sértő.” Szerintem ez elfogadhatatlan minősítgetés.
1914 Haandel 2014-05-30 20:33:32 [Válasz erre: 1911 IVA 2014-05-19 05:19:07]
„…szerencsére elsősorban nem a szöveg adja az operazene értékét.” Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Talán abból kellene kiindulni, amit Tiramisu mondott (MAO 48591): „Minden szó zene is, akármilyen nyelven! Csak meg kell szólaltatni... :-)” + A zeneszerzők általában a zenét a librettó alapján komponálják, ezért minden szó ihlet is ~ ‘zene is’. Tehát ha egy operát nem az eredeti nyelven adunk elő, akkor valamit elveszünk/elvesztünk a zenéből (fügetlenül attól, hogy milyen jó vagy rossz a műfordítás).
„…szerencsére elsősorban nem a szöveg adja az operazene értékét.” Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Talán abból kellene kiindulni, amit Tiramisu mondott (MAO 48591): „Minden szó zene is, akármilyen nyelven! Csak meg kell szólaltatni... :-)” + A zeneszerzők általában a zenét a librettó alapján komponálják, ezért minden szó ihlet is ~ ‘zene is’. Tehát ha egy operát nem az eredeti nyelven adunk elő, akkor valamit elveszünk/elvesztünk a zenéből (fügetlenül attól, hogy milyen jó vagy rossz a műfordítás).
1913 márta 2014-05-30 12:35:12
Mintha nemcsak a szegediek lennének elragadtatva a szegedi operától...
Mintha nemcsak a szegediek lennének elragadtatva a szegedi operától...
1911 IVA 2014-05-19 05:19:07 [Válasz erre: 1905 Héterő 2014-05-18 22:11:57]
Hadd szólaljon meg a mindahányszor hozzászóló is ebben a témában, a mindahányszor az operák műfordításban is játszásának létjogosultsága mellett szóló. „Megint kissé ironikusan” szólónak mondod Janust, kedves Héterő, de engedd megjegyeznem, hogy a Te hozzászólásod ezúttal irónia nélkül indulatos, torzított és durva utalásokkal érvelő, összességében sértő. Sértő az az üzenete is, amely szerint akik a múlt században beleszerettek az opera műfajába és rajongtak az operairodalom nagy és jelentős részének műveiért, valami hamis bóvliba szerettek bele, értéktelen bizsukban gyönyörködtek. Nem szeretném most, ki tudja hányadszor, végigismételni az én érveimet a magyar nyelvű operajátszás mellett, pontosabban annak a kultúrának az ápolása mellett, amely a közönségnek anyanyelvén (is) közvetít (opera)színházi előadásokat. Van annak persze hátránya is, de van előnye is, például az, hogy aki nem ismeri, nem érti a többnyire archaikus eredeti szöveget, annak az eredetihez hasonlóan költői szöveg közvetíti a jelentést, nem pedig az artisztikumról lemondó, nyögvenyelős nyersfordítás, amely elvonja tekintetét a színpadtól, az énekesről. Most inkább a Te itteni érveidet vitatom sorjában. A nyolcvanas években már szép számmal voltak személyi számítógépek Magyarországon is (nekem az évtized végére lett Commodore-om), de a pc-k „elszaporodása” csak a kilencvenes évekre tehető. Az információk könnyebb megszerzését jelentő lakossági internetcsomagot 1995-ben lehetett venni először, tehát gyenge húsz éve. Én a hatvanas években vásároltam a 3 forintos operaszövegkönyveket a Rózsavölgyiben, de aki nem egy felkészülő típusú vagy igen elfoglalt operalátogató, az interneten sem fogja előolvasni a szövegeket, és főleg nem fogja megtanulni úgy, hogy az előadást emlékezetből fordíthassa magának. Az opera megértéséért minden korban meg kell dolgozni, ami persze részleteiben és egészében is gyönyörűséges „munkafolyamat”. A műfordítások olykor, de nem leggyakrabban fordulnak nyáladzásba, többször megejtő a költői szépségük. Az eredeti szövegekben is sok minden nevezhető túl érzelmesnek, sőt érzelgősnek, szerencsére elsősorban nem a szöveg adja az operazene értékét. Műfordított előadásban sem kell feltétlenül úgy énekelni, mint egy operetthajón vagy egy gyenge musicalben. Úgy gondolom, egy fesztiválközönség nem hasonlítható egy nemzeti intézmény közönségéhez, mely intézmény másik, nagyobbik játszóhelye vállaltan népopera. A filmek szinkronizálása mellett korántsem csupán a nézők kényelmének kiszolgálása, vagy butítása szól. A filmek szövegének csak töredéke szerepelhet a feliratokban. Egyfelől azért, mert a teljes szöveg nem férne el a vásznon (képernyőn még kevésbé), másfelől mert a gyorsolvasó sem tudná felfogni az egészet olyan sebességgel, ahogyan elhangzik, illetve elhangzik a szinkronváltozatban. Természetesen elveszítjük a filmszínészek alkotásának, művészetének egy részét, eredeti hangjukat. Ez az ára annak, hogy a teljes szöveget kapjuk, vagyis a forgatókönyvíró alkotásának egészét. Igényes, netán művészi szinkronmunka esetén viszont még jobban is járhatunk. Több mint erős túlzás, hogy a XX. század második felének nagy részében (nevezzük nevén: a kommunista diktatúra keményebb-lágyabb időszakaiban) nem volt ildomos nyelveket tudni. (Kötelező volt nyelveket tanulni, még ha komoly nyelvtudás nélkül is szerezhetett diplomát egy különben tehetséges tudóspalánta, és szimpatikusabb volt nem kizárólag nyugati nyelveket beszélni.) Mit számít az Angol Nemzeti Opera mai küldetésének megítélésében, hogy 100-120 évvel ezelőtt szegény munkásnegyedben állt és keresztmetszeteket játszott? A Királyi Operaház a piacról kapta másik nevét. A Nagymező utca, ahol színházaink sorakoznak, az ott elterülő nagy mezőkről, s fölteszem, a szomszédos Operaház sem zene- és nyelviskolák közé épült. A Városi Színház környékéről még rosszabbat feltételezek, de nem ezért tartom kívánatosnak, hogy legalább ott menjenek operák magyar nyelven is. Folytatom: a MÁO-ban, sőt igen rangos zenés színházakban tán nem fordul elő manapság, hogy a keresztmetszeteknél is rosszabbat raknak színpadra? A gálakoncertnek becézett esztrádműsorokra gondolok. Vagyonokat fizet értük a közönség a művelt Nyugaton. Miért csak az ENO-t emlegetjük mintaként, amikor beszélhetnénk a New York City Opera, vagy a bécsi Volksoper gyakorlatáról (hivatásáról) is? Vagy a prózai színházakéról, amelyek külföldi darabjaiban szintén illenék tisztelni az eredeti nyelv hatását, sőt zeneiségét. Vagy nem.
Hadd szólaljon meg a mindahányszor hozzászóló is ebben a témában, a mindahányszor az operák műfordításban is játszásának létjogosultsága mellett szóló. „Megint kissé ironikusan” szólónak mondod Janust, kedves Héterő, de engedd megjegyeznem, hogy a Te hozzászólásod ezúttal irónia nélkül indulatos, torzított és durva utalásokkal érvelő, összességében sértő. Sértő az az üzenete is, amely szerint akik a múlt században beleszerettek az opera műfajába és rajongtak az operairodalom nagy és jelentős részének műveiért, valami hamis bóvliba szerettek bele, értéktelen bizsukban gyönyörködtek. Nem szeretném most, ki tudja hányadszor, végigismételni az én érveimet a magyar nyelvű operajátszás mellett, pontosabban annak a kultúrának az ápolása mellett, amely a közönségnek anyanyelvén (is) közvetít (opera)színházi előadásokat. Van annak persze hátránya is, de van előnye is, például az, hogy aki nem ismeri, nem érti a többnyire archaikus eredeti szöveget, annak az eredetihez hasonlóan költői szöveg közvetíti a jelentést, nem pedig az artisztikumról lemondó, nyögvenyelős nyersfordítás, amely elvonja tekintetét a színpadtól, az énekesről. Most inkább a Te itteni érveidet vitatom sorjában. A nyolcvanas években már szép számmal voltak személyi számítógépek Magyarországon is (nekem az évtized végére lett Commodore-om), de a pc-k „elszaporodása” csak a kilencvenes évekre tehető. Az információk könnyebb megszerzését jelentő lakossági internetcsomagot 1995-ben lehetett venni először, tehát gyenge húsz éve. Én a hatvanas években vásároltam a 3 forintos operaszövegkönyveket a Rózsavölgyiben, de aki nem egy felkészülő típusú vagy igen elfoglalt operalátogató, az interneten sem fogja előolvasni a szövegeket, és főleg nem fogja megtanulni úgy, hogy az előadást emlékezetből fordíthassa magának. Az opera megértéséért minden korban meg kell dolgozni, ami persze részleteiben és egészében is gyönyörűséges „munkafolyamat”. A műfordítások olykor, de nem leggyakrabban fordulnak nyáladzásba, többször megejtő a költői szépségük. Az eredeti szövegekben is sok minden nevezhető túl érzelmesnek, sőt érzelgősnek, szerencsére elsősorban nem a szöveg adja az operazene értékét. Műfordított előadásban sem kell feltétlenül úgy énekelni, mint egy operetthajón vagy egy gyenge musicalben. Úgy gondolom, egy fesztiválközönség nem hasonlítható egy nemzeti intézmény közönségéhez, mely intézmény másik, nagyobbik játszóhelye vállaltan népopera. A filmek szinkronizálása mellett korántsem csupán a nézők kényelmének kiszolgálása, vagy butítása szól. A filmek szövegének csak töredéke szerepelhet a feliratokban. Egyfelől azért, mert a teljes szöveg nem férne el a vásznon (képernyőn még kevésbé), másfelől mert a gyorsolvasó sem tudná felfogni az egészet olyan sebességgel, ahogyan elhangzik, illetve elhangzik a szinkronváltozatban. Természetesen elveszítjük a filmszínészek alkotásának, művészetének egy részét, eredeti hangjukat. Ez az ára annak, hogy a teljes szöveget kapjuk, vagyis a forgatókönyvíró alkotásának egészét. Igényes, netán művészi szinkronmunka esetén viszont még jobban is járhatunk. Több mint erős túlzás, hogy a XX. század második felének nagy részében (nevezzük nevén: a kommunista diktatúra keményebb-lágyabb időszakaiban) nem volt ildomos nyelveket tudni. (Kötelező volt nyelveket tanulni, még ha komoly nyelvtudás nélkül is szerezhetett diplomát egy különben tehetséges tudóspalánta, és szimpatikusabb volt nem kizárólag nyugati nyelveket beszélni.) Mit számít az Angol Nemzeti Opera mai küldetésének megítélésében, hogy 100-120 évvel ezelőtt szegény munkásnegyedben állt és keresztmetszeteket játszott? A Királyi Operaház a piacról kapta másik nevét. A Nagymező utca, ahol színházaink sorakoznak, az ott elterülő nagy mezőkről, s fölteszem, a szomszédos Operaház sem zene- és nyelviskolák közé épült. A Városi Színház környékéről még rosszabbat feltételezek, de nem ezért tartom kívánatosnak, hogy legalább ott menjenek operák magyar nyelven is. Folytatom: a MÁO-ban, sőt igen rangos zenés színházakban tán nem fordul elő manapság, hogy a keresztmetszeteknél is rosszabbat raknak színpadra? A gálakoncertnek becézett esztrádműsorokra gondolok. Vagyonokat fizet értük a közönség a művelt Nyugaton. Miért csak az ENO-t emlegetjük mintaként, amikor beszélhetnénk a New York City Opera, vagy a bécsi Volksoper gyakorlatáról (hivatásáról) is? Vagy a prózai színházakéról, amelyek külföldi darabjaiban szintén illenék tisztelni az eredeti nyelv hatását, sőt zeneiségét. Vagy nem.
1910 lujza 2014-05-19 02:55:41 [Válasz erre: 1908 Héterő 2014-05-18 23:19:30]
Érdekes, én magyarul az utolsó sorra, még Komlóssyék idejéből úgy emlékszem: És ha nem hívod rád talál. Fiatalként nekem könnyebb volt magyarul hallgatni az operákat, amikor még lövésem se volt az egészről. (És valaha a művészek érthetően énekeltek.)
Érdekes, én magyarul az utolsó sorra, még Komlóssyék idejéből úgy emlékszem: És ha nem hívod rád talál. Fiatalként nekem könnyebb volt magyarul hallgatni az operákat, amikor még lövésem se volt az egészről. (És valaha a művészek érthetően énekeltek.)
1909 Heiner Lajos 2014-05-19 00:05:14 [Válasz erre: 1906 Janus 2014-05-18 22:36:05]
Az angol nyelvhez: 1. Két német kémet WWII-ben ledobnak Angliában. Hol tudnak infókst szerezni? Persze egy pubban. - Good morning, we would like to drink two Martinis! - Dry? - Nein, zwei bitte! 2. Magyarhoz késő este a Central Parkban a rendőr: - What' s the problem, Sir, did you missed the bus? - No, I b@szd the miss.
Az angol nyelvhez: 1. Két német kémet WWII-ben ledobnak Angliában. Hol tudnak infókst szerezni? Persze egy pubban. - Good morning, we would like to drink two Martinis! - Dry? - Nein, zwei bitte! 2. Magyarhoz késő este a Central Parkban a rendőr: - What' s the problem, Sir, did you missed the bus? - No, I b@szd the miss.
1908 Héterő 2014-05-18 23:19:30 [Válasz erre: 1907 Momo 2014-05-18 22:56:58]
Na igen: van német fordítás pontos, szép. Ez a magyar meg tiszta hasalás, a száll-hoz írt már-rímpárra a költőelemiben sem lenne ok büszkeségre. Azért legszebb az eredeti. L'amour est enfant de Bohême, il n'a jamais, jamais connu de loi; si tu ne m'aimes pas, je t'aime; si je t'aime, prends garde à toi! Die Liebe ist ein Zigeunerkind, sie hat niemals ein Gesetz gekannt; wenn du mich nicht liebst, liebe ich dich, wenn ich dich liebe, nimm dich in acht. Mert a szerelem, mint a lepke, Oly csalfán ágról ágra száll, Hogyha kergeted, elhagy messze, És többé el sem éred már.
Na igen: van német fordítás pontos, szép. Ez a magyar meg tiszta hasalás, a száll-hoz írt már-rímpárra a költőelemiben sem lenne ok büszkeségre. Azért legszebb az eredeti. L'amour est enfant de Bohême, il n'a jamais, jamais connu de loi; si tu ne m'aimes pas, je t'aime; si je t'aime, prends garde à toi! Die Liebe ist ein Zigeunerkind, sie hat niemals ein Gesetz gekannt; wenn du mich nicht liebst, liebe ich dich, wenn ich dich liebe, nimm dich in acht. Mert a szerelem, mint a lepke, Oly csalfán ágról ágra száll, Hogyha kergeted, elhagy messze, És többé el sem éred már.
1907 Momo 2014-05-18 22:56:58
Egyáltalán nem egy magyar jelenség volt, hogy az operákat lefordították, és úgy adták elő. Hogy mást ne mondjak, még a 90-es évek végén is vittünk német nyelvű Carmen produkciót Németországba.
Egyáltalán nem egy magyar jelenség volt, hogy az operákat lefordították, és úgy adták elő. Hogy mást ne mondjak, még a 90-es évek végén is vittünk német nyelvű Carmen produkciót Németországba.
1906 Janus 2014-05-18 22:36:05 [Válasz erre: 1905 Héterő 2014-05-18 22:11:57]
Hát az utolsó bekezdést nem értem. 1. olyan nyelv, hogy brit nem létezik, csak angol 2. az angol nyelv nem egységes, nincs egy hivatalosan kodifikált sztenderd változata tudtommal 3. az ok, hogy világnyelv az angol és tök más mint a magyar, de szerintem nem ezen áll vagy bukik a jó előadás 4. a gicsbe hajló magyar librettókat én se komálom (még ha a nagy Nádasdy is fordította őket, ezért utálom az átírt Erkel operák librettóit is, mert borzasztóan giccsesek), de ha jó a zenei megvalósítás, akkor ezek mind részletkérdések szerintem. 5. tudtommal az angolok is mindent angolul játszottak és a Tóth Aladár - Szabolcsi Bence féle Zenei lexikonban olvastam azt, hogy Glyndebourne-ben kezdték el eredeti nyelven játszani az operákat. Az ottani fesztivál meg 1934-ben indult. Tehát egyáltalán nem volt evidens, hogy mindent eredeti nyelven! A németek a Pesti Német Színházban is németül adták a darabokat! Nem ám olaszul, meg franciául. Ezek a fránya olaszok meg olaszul adták elég sokáig Wagnert is. Sőt: divat volt az orosz operákat olaszul adni. Az Igor herceget a huszadik század elején olaszul adták a MET-ben. De a Hovanscsinának és a Borisznak is maradtak fent olasz nyelvű felvételei. Sőt: az egyiken a főszereplő oroszul, még mindenki más olaszul énekel. ÉS még lehetne sorolni a példákat. Sokáig egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy eredeti nyelven kell játszani az operákat. De ettől még szép időszak volt az opera játszás történetében az 1800-as évek, legalábbis a fent maradt leírások és az 1900-as évek elejéről fent maradt felvételek alapján.
Hát az utolsó bekezdést nem értem. 1. olyan nyelv, hogy brit nem létezik, csak angol 2. az angol nyelv nem egységes, nincs egy hivatalosan kodifikált sztenderd változata tudtommal 3. az ok, hogy világnyelv az angol és tök más mint a magyar, de szerintem nem ezen áll vagy bukik a jó előadás 4. a gicsbe hajló magyar librettókat én se komálom (még ha a nagy Nádasdy is fordította őket, ezért utálom az átírt Erkel operák librettóit is, mert borzasztóan giccsesek), de ha jó a zenei megvalósítás, akkor ezek mind részletkérdések szerintem. 5. tudtommal az angolok is mindent angolul játszottak és a Tóth Aladár - Szabolcsi Bence féle Zenei lexikonban olvastam azt, hogy Glyndebourne-ben kezdték el eredeti nyelven játszani az operákat. Az ottani fesztivál meg 1934-ben indult. Tehát egyáltalán nem volt evidens, hogy mindent eredeti nyelven! A németek a Pesti Német Színházban is németül adták a darabokat! Nem ám olaszul, meg franciául. Ezek a fránya olaszok meg olaszul adták elég sokáig Wagnert is. Sőt: divat volt az orosz operákat olaszul adni. Az Igor herceget a huszadik század elején olaszul adták a MET-ben. De a Hovanscsinának és a Borisznak is maradtak fent olasz nyelvű felvételei. Sőt: az egyiken a főszereplő oroszul, még mindenki más olaszul énekel. ÉS még lehetne sorolni a példákat. Sokáig egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy eredeti nyelven kell játszani az operákat. De ettől még szép időszak volt az opera játszás történetében az 1800-as évek, legalábbis a fent maradt leírások és az 1900-as évek elejéről fent maradt felvételek alapján.
1905 Héterő 2014-05-18 22:11:57 [Válasz erre: 1902 Janus 2014-05-18 13:00:40]
Emlékeztetlek, hogy a tranzisztort 1948-ban találták föl, a kisméretű (személyi) számítógépek pedig a nyolcvanas években szaporodtak el, erős harminc éve. Régóta nincs technikai akadálya tehát annak, hogy a közönséghez eljusson az operalibrettok valódi tartalma, és ne fertőzze tovább a nyelvérzéküket a kényszerűen meggyötört, az eredetitől fényévnyire lévő, leggyakrabban nyáladzásba hajló mű-magyar opera-nyelvezet, ahol ide-oda dobálják az igekötőket, a sorok é- á- magánhangzósra végződnek, hogy ki lehessen tartani a véghangot, mint egy operetthajón az ószólemíjóóóót vagy egy gyalázatosan igénytelen musical-betétszámot. Az tényleg valami botrány volt, hogy a múlt század második felének nagy részében nem volt ildomos nyelveket tudni, a filmeket szinkronizálják, a magyarok lassan már olvasni is elfelejtenek! Az akkori hatalomnak ez az állapot bizonyára nagyon kapóra jött, ám úgy tűnik, sokan vannak ma is, akik profitálnak az általános tudatlanságból. Nem először hozod az ENO-t példának, mint követendő mintát, mint jó érvet az anyanyelvre fordított operaelőadások mellett. Megint kissé ironikusan, noha ismert, hogy éppen a legtanulatlanabb, legelesettebb réteg számára nyílt meg 1889-ben abban a szegény londoni munkásnegyedben ez a színház, ahol kezdetben csupán opera-keresztmetszetet mutattak be. A miskolci operaközönség - hála többek között az operafesztiváloknak - nem ezen a szinten van! Ami pedig az ENO-ban az English szót illeti: ha - helyesen - Angolnyelvűnek fordítod, érvelésed máris súlytalanná válik. Nem brit, nem nagybrit, nem nagybrit/és északír stb. opera. Itt nem Angliáról, mint országról van szó! Vesd össze a kolozsvári opera nevével... Közérthetőbben: nem mondjuk, hogy a macska haját fújjuk a szőrszárítóval, pedig angolul a hair mindkettőt jelenti. :-)
Emlékeztetlek, hogy a tranzisztort 1948-ban találták föl, a kisméretű (személyi) számítógépek pedig a nyolcvanas években szaporodtak el, erős harminc éve. Régóta nincs technikai akadálya tehát annak, hogy a közönséghez eljusson az operalibrettok valódi tartalma, és ne fertőzze tovább a nyelvérzéküket a kényszerűen meggyötört, az eredetitől fényévnyire lévő, leggyakrabban nyáladzásba hajló mű-magyar opera-nyelvezet, ahol ide-oda dobálják az igekötőket, a sorok é- á- magánhangzósra végződnek, hogy ki lehessen tartani a véghangot, mint egy operetthajón az ószólemíjóóóót vagy egy gyalázatosan igénytelen musical-betétszámot. Az tényleg valami botrány volt, hogy a múlt század második felének nagy részében nem volt ildomos nyelveket tudni, a filmeket szinkronizálják, a magyarok lassan már olvasni is elfelejtenek! Az akkori hatalomnak ez az állapot bizonyára nagyon kapóra jött, ám úgy tűnik, sokan vannak ma is, akik profitálnak az általános tudatlanságból. Nem először hozod az ENO-t példának, mint követendő mintát, mint jó érvet az anyanyelvre fordított operaelőadások mellett. Megint kissé ironikusan, noha ismert, hogy éppen a legtanulatlanabb, legelesettebb réteg számára nyílt meg 1889-ben abban a szegény londoni munkásnegyedben ez a színház, ahol kezdetben csupán opera-keresztmetszetet mutattak be. A miskolci operaközönség - hála többek között az operafesztiváloknak - nem ezen a szinten van! Ami pedig az ENO-ban az English szót illeti: ha - helyesen - Angolnyelvűnek fordítod, érvelésed máris súlytalanná válik. Nem brit, nem nagybrit, nem nagybrit/és északír stb. opera. Itt nem Angliáról, mint országról van szó! Vesd össze a kolozsvári opera nevével... Közérthetőbben: nem mondjuk, hogy a macska haját fújjuk a szőrszárítóval, pedig angolul a hair mindkettőt jelenti. :-)
1904 Bambu 2014-05-18 20:38:05 [Válasz erre: 1903 mannid 2014-05-18 13:21:46]
Így igaz, óriási élmény volt!
Így igaz, óriási élmény volt!
1903 mannid 2014-05-18 13:21:46
Igazi katartikus volt a tegnapi Pillangó, Rost Andrea csodálatosan énekelt.
Igazi katartikus volt a tegnapi Pillangó, Rost Andrea csodálatosan énekelt.
1902 Janus 2014-05-18 13:00:40 [Válasz erre: 1899 Héterő 2014-05-16 20:38:42]
Ha a magyarul éneklés miatt nem becsülik meg a közönséget, akkor kedves Héterő majd kétszáz évig nem igen becsülték a magyar közönségét, lévén, hogy az egész 1800-as években s majdnem az egész 1900-as években még a Magyar Állami, illetve előtte Magyar Királyi Operaházban is magyar nyelven adtak szinte mindent. Elvétve volt csak eredeti nyelvű előadás. Az Angol Nemzeti Opera meg aztán végképp nem becsüli meg a közönséget, mert a mai napig mindent képes angolul játszani. Hát ez valami botrány!
Ha a magyarul éneklés miatt nem becsülik meg a közönséget, akkor kedves Héterő majd kétszáz évig nem igen becsülték a magyar közönségét, lévén, hogy az egész 1800-as években s majdnem az egész 1900-as években még a Magyar Állami, illetve előtte Magyar Királyi Operaházban is magyar nyelven adtak szinte mindent. Elvétve volt csak eredeti nyelvű előadás. Az Angol Nemzeti Opera meg aztán végképp nem becsüli meg a közönséget, mert a mai napig mindent képes angolul játszani. Hát ez valami botrány!
1901 Janus 2014-05-18 12:57:57 [Válasz erre: 1900 márta 2014-05-17 12:31:45]
Szerintem se sziporkázott. A zenekar főleg nem. Haja Zsolt meg zseniális Papageno, de nem ideális DG. Talán egyszer az lesz - ezt nem tudom -, de jelenleg nem az. Ugyanakkor meg a szegediek előadása már szerepelt az Armel produkciói között tavaly, lehet hogy ez is szerepet játszott a döntésben. Mindenesetre jó dolog, hogy egy vidéki magyar opera produkcióinak lehetősége nyílik megmutatnia magát külföldön.
Szerintem se sziporkázott. A zenekar főleg nem. Haja Zsolt meg zseniális Papageno, de nem ideális DG. Talán egyszer az lesz - ezt nem tudom -, de jelenleg nem az. Ugyanakkor meg a szegediek előadása már szerepelt az Armel produkciói között tavaly, lehet hogy ez is szerepet játszott a döntésben. Mindenesetre jó dolog, hogy egy vidéki magyar opera produkcióinak lehetősége nyílik megmutatnia magát külföldön.
1900 márta 2014-05-17 12:31:45
Én láttam a miskolci előadást. Nekem nem sziporkázott. De kétségtelen, hogy a ruhák nem voltak korhűek.
Én láttam a miskolci előadást. Nekem nem sziporkázott. De kétségtelen, hogy a ruhák nem voltak korhűek.
1899 Héterő 2014-05-16 20:38:42
[url]http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56561-a-miskolci-don-giovanni-nyerte-a-primavera14-fodijat;Lám, érdemes lenne többre becsülni a vidéki városok operaközönségét,[/url] akkor meg lehetne spórolni némi többletmunkát. Különösen megfontolandó lenne a néhai nemzetközi operafesztiválok városában az alábbi néhány mondat: A pilseni résztvételnek (...?) az a feltétele, hogy az eredeti olasz nyelven adják elő Mozart népszerű operáját (a miskolci változat magyar nyelven született). A közönségszavazást a Szegedi Nemzeti Színház Simon Boccanegra-előadás nyerte, szoros versenyben. Ókovács Szilveszter operaigazgató és Csák Balázs szakújságíró a közönség szavazatait is figyelembe véve hozta meg döntését. „Pilsenbe a színpadilag legizgalmasabb produkciót kerestük, ezért alakult így a sorrend, ezúttal a zenei értékek tömkelegét felvonultató Szeged a második helyre került. Szabó Máté friss, sziporkázó miskolci rendezése olasz áttanulás esetén vendégeskedhet az Európa Kulturális Fővárosa programban" - indokolt Ókovács Szilveszter.
[url]http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56561-a-miskolci-don-giovanni-nyerte-a-primavera14-fodijat;Lám, érdemes lenne többre becsülni a vidéki városok operaközönségét,[/url] akkor meg lehetne spórolni némi többletmunkát. Különösen megfontolandó lenne a néhai nemzetközi operafesztiválok városában az alábbi néhány mondat: A pilseni résztvételnek (...?) az a feltétele, hogy az eredeti olasz nyelven adják elő Mozart népszerű operáját (a miskolci változat magyar nyelven született). A közönségszavazást a Szegedi Nemzeti Színház Simon Boccanegra-előadás nyerte, szoros versenyben. Ókovács Szilveszter operaigazgató és Csák Balázs szakújságíró a közönség szavazatait is figyelembe véve hozta meg döntését. „Pilsenbe a színpadilag legizgalmasabb produkciót kerestük, ezért alakult így a sorrend, ezúttal a zenei értékek tömkelegét felvonultató Szeged a második helyre került. Szabó Máté friss, sziporkázó miskolci rendezése olasz áttanulás esetén vendégeskedhet az Európa Kulturális Fővárosa programban" - indokolt Ókovács Szilveszter.
1898 márta 2014-05-16 17:36:42
Az Armel Fesztivál most ment el Szegedről, mert a közgyűlés nem szavazta meg az idei támogatását. Ezek után furcsa lett volna, ha a szegedi produkció győz... De így is ez kapta aa legtöbb közönségszavazatot. Ja, és a miskolciban is vannak szegediek.
Az Armel Fesztivál most ment el Szegedről, mert a közgyűlés nem szavazta meg az idei támogatását. Ezek után furcsa lett volna, ha a szegedi produkció győz... De így is ez kapta aa legtöbb közönségszavazatot. Ja, és a miskolciban is vannak szegediek.
1897 Búbánat 2014-05-16 12:45:29 [Válasz erre: 1896 törpekirály 2014-05-15 17:45:05]
Ennek mi köze van Szegedhez?...Ja, hogy nem a szegedi Boccanegra-előadás lett a befutó! Igen, ezen el lehet gondolkozni...(hozzáteszem, én nem láttam a miskolciak produkcióját)
Ennek mi köze van Szegedhez?...Ja, hogy nem a szegedi Boccanegra-előadás lett a befutó! Igen, ezen el lehet gondolkozni...(hozzáteszem, én nem láttam a miskolciak produkcióját)
1896 törpekirály 2014-05-15 17:45:05
A zsűri döntött! A Miskolci Nemzeti Színház Don Giovanni előadása nyerte el a PRIMAVERA’14 fődíját. A döntés értelmében ők képviselhetik Magyarországot a 2015-ö... MI VAN? Továbbiak
A zsűri döntött! A Miskolci Nemzeti Színház Don Giovanni előadása nyerte el a PRIMAVERA’14 fődíját. A döntés értelmében ők képviselhetik Magyarországot a 2015-ö... MI VAN? Továbbiak
1895 márta 2014-05-14 09:19:19 [Válasz erre: 1890 Werbőczy 2014-05-10 08:24:52]
Kedves Werbőczy! Ajánlom figyelmébe ennek a rovatnak a címét: Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban?
Kedves Werbőczy! Ajánlom figyelmébe ennek a rovatnak a címét: Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban?
1894 László Boldizsár 2014-05-13 22:48:32 [Válasz erre: 1890 Werbőczy 2014-05-10 08:24:52]
Ha reklámozni akarnám magam, akkor nem itt tenném...örülnék, ha végre nem aszerint itélnének meg néhányan itt, hogy van e rajtam füstszűrős sapka vagy nincs:)))
Ha reklámozni akarnám magam, akkor nem itt tenném...örülnék, ha végre nem aszerint itélnének meg néhányan itt, hogy van e rajtam füstszűrős sapka vagy nincs:)))
1893 lámpaoltogató 2014-05-12 12:35:08
Rost gyönyörűen énekelt, élvezte, mennyi mindent tud csinálni a hangjával. A kemény kis japán nő figurájából, amit a Délmagyarban beigért, semmit sem hozott. László Boldizaár nagyságrendekkel volt jobb, mint korábban, Kelemennek meg szép a hangja. Mindent összevéve, rendkívüli operai este volt, mindazonáltal Butterfly-specifikumomból lehetett volna több
Rost gyönyörűen énekelt, élvezte, mennyi mindent tud csinálni a hangjával. A kemény kis japán nő figurájából, amit a Délmagyarban beigért, semmit sem hozott. László Boldizaár nagyságrendekkel volt jobb, mint korábban, Kelemennek meg szép a hangja. Mindent összevéve, rendkívüli operai este volt, mindazonáltal Butterfly-specifikumomból lehetett volna több
1892 telramund 2014-05-12 10:23:33 [Válasz erre: 1891 márta 2014-05-12 09:31:54]
Szegeden mindig,minden parádés!Ezt tudjuk és sajnáljuk ,hogy másutt nem ,persze irigykedünk is!
Szegeden mindig,minden parádés!Ezt tudjuk és sajnáljuk ,hogy másutt nem ,persze irigykedünk is!
1891 márta 2014-05-12 09:31:54
Hát... azért volt mit reklámozni. Parádés előadás született.
Hát... azért volt mit reklámozni. Parádés előadás született.
1890 Werbőczy 2014-05-10 08:24:52
Ez Itt a REKLÁM helye! Sokkal jobb lenne mégis, ha nem a művész reklámozná saját magát!
Ez Itt a REKLÁM helye! Sokkal jobb lenne mégis, ha nem a művész reklámozná saját magát!
1889 László Boldizsár 2014-05-09 22:31:27
Holnap este Rost Andreával Pillangókisasszony előszőr lesz Szegeden! Remek próbákon vagyunk túl, és nagyon jó volt Vele újra ezt a darabot próbálni! Nem véletlen Andrea töretlensége. remélem sok hasonló közös munkánk lesz még! Boldizsár
Holnap este Rost Andreával Pillangókisasszony előszőr lesz Szegeden! Remek próbákon vagyunk túl, és nagyon jó volt Vele újra ezt a darabot próbálni! Nem véletlen Andrea töretlensége. remélem sok hasonló közös munkánk lesz még! Boldizsár
1888 László Boldizsár 2014-05-09 22:31:11
Holnap este Rost Andreával Pillangókisasszony előszőr lesz Szegeden! Remek próbákon vagyunk túl, és nagyon jó volt Vele újra ezt a darabot próbálni! Nem véletlen Andrea töretlensége. remélem sok hasonló közös munkánk lesz még! Boldizsár
Holnap este Rost Andreával Pillangókisasszony előszőr lesz Szegeden! Remek próbákon vagyunk túl, és nagyon jó volt Vele újra ezt a darabot próbálni! Nem véletlen Andrea töretlensége. remélem sok hasonló közös munkánk lesz még! Boldizsár
1887 lámpaoltogató 2014-05-03 11:27:34
A Primavera közönségdíj a szegedi Boccanegráé, hurrá!!!
A Primavera közönségdíj a szegedi Boccanegráé, hurrá!!!
1886 daunerni 2014-04-27 11:14:31 [Válasz erre: 1883 Pál Tamás 2014-04-26 18:35:39]
Kedves Pál Tamás! A mellékelt felvételen valóban nem hallható olyan gond, ami indokolta a "durva és igazságtalan" megjegyzésemet. Mindenképpen én tévedtem: az engem zavaró momentum egy négy csellistát érintő rövid jelenet volt a harmadik felvonásban (barcarola), tehát ha úgy volt érthető, hogy az egész előadásban volt bajom, akkor rosszul fogalmaztam - másrészt viszont semmiképpen nem lett volna szabad az egészet az egy szólista nyakába varrnom. Őt alázatosan megkövetem, nagyon sajnálom!
Kedves Pál Tamás! A mellékelt felvételen valóban nem hallható olyan gond, ami indokolta a "durva és igazságtalan" megjegyzésemet. Mindenképpen én tévedtem: az engem zavaró momentum egy négy csellistát érintő rövid jelenet volt a harmadik felvonásban (barcarola), tehát ha úgy volt érthető, hogy az egész előadásban volt bajom, akkor rosszul fogalmaztam - másrészt viszont semmiképpen nem lett volna szabad az egészet az egy szólista nyakába varrnom. Őt alázatosan megkövetem, nagyon sajnálom!
1885 Janus 2014-04-26 20:23:17 [Válasz erre: 1882 kugli 2014-04-26 17:48:43]
A konzervatizmust nem kell csak a szegedi közönség nyakába varrni. Ez a budapesti közönségre is jellemző. De nemcsak az. Általában véve az is igaz rájuk, hogy ha egy ritkán vagy még nem játszott darabot adnak, arra alig jönnek el. Persze van kivétel: tavaly a Rameau előadások telt házzal mentek és a Mefistofele előadásokra is volt érdeklődés a bemutató idején. De kíváncsi leszek hányan jönnek el majd A bűvös vadászra vagy a Kéjenc útjára.
A konzervatizmust nem kell csak a szegedi közönség nyakába varrni. Ez a budapesti közönségre is jellemző. De nemcsak az. Általában véve az is igaz rájuk, hogy ha egy ritkán vagy még nem játszott darabot adnak, arra alig jönnek el. Persze van kivétel: tavaly a Rameau előadások telt házzal mentek és a Mefistofele előadásokra is volt érdeklődés a bemutató idején. De kíváncsi leszek hányan jönnek el majd A bűvös vadászra vagy a Kéjenc útjára.
1884 zalbarna 2014-04-26 19:31:02 [Válasz erre: 1883 Pál Tamás 2014-04-26 18:35:39]
Ha szabad hezzászólnom... Miután meghallgattam - bár sajnos nem voltam ott - ebből a felvételből egy igen és egy nem " jött le " számomra. Az igen: Igen, valóban gyönyörűen játsza a szólót. A nem: Ehhez a hangszerhez okvetlenül egy nagyon puha húrkészletet ( fonott bél leginkább ) kéne használnia, hallhatóan nagyon érzékeny a rezonáns, és sajnos hallhatóan kemények a húrok. Mindanonáltal sajnálom, hogy nem lehettem ott.:)
Ha szabad hezzászólnom... Miután meghallgattam - bár sajnos nem voltam ott - ebből a felvételből egy igen és egy nem " jött le " számomra. Az igen: Igen, valóban gyönyörűen játsza a szólót. A nem: Ehhez a hangszerhez okvetlenül egy nagyon puha húrkészletet ( fonott bél leginkább ) kéne használnia, hallhatóan nagyon érzékeny a rezonáns, és sajnos hallhatóan kemények a húrok. Mindanonáltal sajnálom, hogy nem lehettem ott.:)
1883 Pál Tamás 2014-04-26 18:35:39
Azzal kezdeném, hogy igazi Momus-fan vagyok. Szeretem az ügyet, amiért létrejött, szeretem a nevét, hiszen Bohém-mániákus lévén, ha Párizsban vagyok, el nem mulasztok elzarándokolni az „igazi” Momus-höz a Louvre mellé, s annak „égi másá”-hoz, a Carrefour de Buci kis terén, ahova Illica játékos fantáziája varázsolta a művésztanyát. A kezdetektől fogva hűséges olvasója vagyok a lapnak, s egy ideje a főnök – Dauner Nagy István – jóvoltából a Művészblogban közre is adhatom gondolataimat. Jólesik olvasni a hozzáértő, magas mércét állító, ám mégis jóindulatú bírálatokat, no meg az ádáz vitákat, amely a fórumokon kavarog. Hogy most itt, a szegedi színház fórumán, s nem a blogomban szólalok meg, annak oka éppen Daunerni operakritikája, amelyet társulatunk Hoffmann-előadásáról írt. A bírálat, ahogy ez tőle megszokott, nívós, szellemes és találó. Van azonban egy mondata, amely mintha nem az ő tollából került volna ki. Egy bekezdés erejéig foglalkozik a szegedi szimfonikusok szóló-csellistájával. A mondat képzavaros (a zenekari árkot pódiumként említi), a jelzők durvák, s a tartalom mélységesen igaztalan. A Hoffmann Meséiben a szóló-cselló három alkalommal szólal meg. Az első felvonásban egy melankolikus féldallamot játszik, először Lindorf szavait kísérve, mikor az Stella leveléből idéz, másodszor ugyanazt a dallamot idézi fel Hoffmann szavai alatt, a felvonás vége felé. Komoly feladata van még az Antónia-kép elején– mint a szóló vonósnégyes tagjának – Miklós románcának kíséretében (a gyengébbek kedvéért: ez egyike az opera azon számainak, amely előadásunkban először hangzottak el Magyarországon). Szólócsellistánk mindhárom feladatát gyönyörűen oldotta meg. Bizonyságképpen mellékelek egy linket, amelyre kattintva erről minden olvasónk meggyőződhet. A felvétel a premieren készült, (DNI a premiert látta) s László Boldizsár bocsátotta rendelkezésemre. https://www.youtube.com/watch?v=AnIUBz2Rg6Y Egyúttal felhasználom az alkalmat, hogy nyilvánosan is gratuláljak szólócsellistánknak, személyesen már megtettem.
Azzal kezdeném, hogy igazi Momus-fan vagyok. Szeretem az ügyet, amiért létrejött, szeretem a nevét, hiszen Bohém-mániákus lévén, ha Párizsban vagyok, el nem mulasztok elzarándokolni az „igazi” Momus-höz a Louvre mellé, s annak „égi másá”-hoz, a Carrefour de Buci kis terén, ahova Illica játékos fantáziája varázsolta a művésztanyát. A kezdetektől fogva hűséges olvasója vagyok a lapnak, s egy ideje a főnök – Dauner Nagy István – jóvoltából a Művészblogban közre is adhatom gondolataimat. Jólesik olvasni a hozzáértő, magas mércét állító, ám mégis jóindulatú bírálatokat, no meg az ádáz vitákat, amely a fórumokon kavarog. Hogy most itt, a szegedi színház fórumán, s nem a blogomban szólalok meg, annak oka éppen Daunerni operakritikája, amelyet társulatunk Hoffmann-előadásáról írt. A bírálat, ahogy ez tőle megszokott, nívós, szellemes és találó. Van azonban egy mondata, amely mintha nem az ő tollából került volna ki. Egy bekezdés erejéig foglalkozik a szegedi szimfonikusok szóló-csellistájával. A mondat képzavaros (a zenekari árkot pódiumként említi), a jelzők durvák, s a tartalom mélységesen igaztalan. A Hoffmann Meséiben a szóló-cselló három alkalommal szólal meg. Az első felvonásban egy melankolikus féldallamot játszik, először Lindorf szavait kísérve, mikor az Stella leveléből idéz, másodszor ugyanazt a dallamot idézi fel Hoffmann szavai alatt, a felvonás vége felé. Komoly feladata van még az Antónia-kép elején– mint a szóló vonósnégyes tagjának – Miklós románcának kíséretében (a gyengébbek kedvéért: ez egyike az opera azon számainak, amely előadásunkban először hangzottak el Magyarországon). Szólócsellistánk mindhárom feladatát gyönyörűen oldotta meg. Bizonyságképpen mellékelek egy linket, amelyre kattintva erről minden olvasónk meggyőződhet. A felvétel a premieren készült, (DNI a premiert látta) s László Boldizsár bocsátotta rendelkezésemre. https://www.youtube.com/watch?v=AnIUBz2Rg6Y Egyúttal felhasználom az alkalmat, hogy nyilvánosan is gratuláljak szólócsellistánknak, személyesen már megtettem.
1882 kugli 2014-04-26 17:48:43 [Válasz erre: 1881 oicka 2014-04-26 16:28:46]
Szeged városa és a közönség ma is szereti az operát! Az előadások végén a vastaps ezt jelzi számomra. Tény: kicsit "konzervatív" a közönség. Vaszy idején azért voltak olyan operák, amelyek azóta sem mentek magyar színházakban.
Szeged városa és a közönség ma is szereti az operát! Az előadások végén a vastaps ezt jelzi számomra. Tény: kicsit "konzervatív" a közönség. Vaszy idején azért voltak olyan operák, amelyek azóta sem mentek magyar színházakban.
1881 oicka 2014-04-26 16:28:46 [Válasz erre: 1880 márta 2014-04-26 14:45:43]
Szerintem is, maradjanak a paprikánál, ha utálják az operát.
Szerintem is, maradjanak a paprikánál, ha utálják az operát.
1880 márta 2014-04-26 14:45:43 [Válasz erre: 1877 detto 2014-04-26 13:35:13]
Ne sirasd az Armelt, az utóbbi időben lefele ment. Szegeden lesz helyette jobb.
Ne sirasd az Armelt, az utóbbi időben lefele ment. Szegeden lesz helyette jobb.
1879 márta 2014-04-26 14:45:39 [Válasz erre: 1877 detto 2014-04-26 13:35:13]
Ne sirasd az Armelt, az utóbbi időben lefele ment. Szegeden lesz helyette jobb.
Ne sirasd az Armelt, az utóbbi időben lefele ment. Szegeden lesz helyette jobb.
1878 Búbánat 2014-04-26 14:03:32 [Válasz erre: 1877 detto 2014-04-26 13:35:13]
Mert, ugye, három operaprodukciót "bevállalt" a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza.
Mert, ugye, három operaprodukciót "bevállalt" a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza.
1877 detto 2014-04-26 13:35:13
Szegeden elég tökéletlen városi (fél)-vezetők lehetnek, ha az ARMEL operaversenyt hagyták kicsúszni a kezükből!!
Szegeden elég tökéletlen városi (fél)-vezetők lehetnek, ha az ARMEL operaversenyt hagyták kicsúszni a kezükből!!
