Ez jó hír! Már kezdtem megijedni. Ugyanis a Színház honlapja szerint Tötös Roland idén már nem énekel a Manon Lescaut előadásain. Sőt, A mosoly országa produkció tervezett előadói közül is törölték. Balczó Péter neve szerepel az övé helyett, de a decemberi előadások dátumain mind Turpinszky Gippert Béla neve olvasható. Apropó, énekelt egyáltalán Turpinszky Gippert Béla ezen a hétvégén a Manonban?
Tötös Roland Manon Lescaut operájában váratlanul kétszer is színpadra lépett, és ebben a nehéz szerepben várakozáson felül teljesített. Bravúros éneklésével és mély karakterinterpretációjával kivételes teljesítményt nyújtott, kiemelve nemcsak zenei kiválóságát, hanem elhivatottságát és rugalmasságát is. Alig található olyan művész, aki hasonlóan kiválóan tudná leénekelni Des Grieux szerepét. Roland játéka méltán érdemli ki a közönség és a szakma elismerését. A Szegedi Nemzeti Színháznak szüksége van erre a fiúra, mint egy falat kenyérre.
Márok Tamás írása a tiszatajonline oldalon a Manon Lescaut-produkcióról.
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Manon Lescaut-produkcióról
Tegnap megvolt a Manon Lescaut bemutatója. Szép előadás lett, a két fiatal főszereplő, Ferenczy Orsolya és Tötös Roland nagyon jól helytálltak. Ma bemutatkozik Máthé Beáta és Turpinszkly Gippert Béla is.
Október 10-én délután közönségtalálkozó lesz a készülő Manon Lescaut-produkcióhoz kapcsolódva.
A Színházban készülnek a Manon Lescaut-produkcióra.
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon A kékszakállú herceg vára péntek esti produkciójáról.
Kezdetben volt a Szabadtéri...
Már nem, mert mindkét BB 70+ éve halott. A Mandarin még jogvédett, mivel Lengyel Menyhért 1973-ban (?) hunyt el.
Nem követem figyelemmel az illető komolyabb helyek általi mellőzöttsége miatti önkompenzációját működését. Aki elmegy oda, nyilván fogalma sincs ilyen hangszerkiosztási finomságokról.
Van az a pénz ... és van az a Zempléni Fesztivál. Lesz ám ott huncutság meg spórolás pl. Állatok farsangja egy (1) zongorán előadva..
Ez nem sért szerzői jogokat? Bartók Péter anno egy pár ütemnyi, állítólag akkor frissen fellelt Mandarin-ütemet sem engedélyezett beiktatni a darabba. Ehhez az izéhez képest az semmiség lett volna. Vajon mit szól ehhez a kétfős "zenekarhoz" takatsa fórumtársunk, aki erősen háborgott a pesti kamara-Pelléas miatt. Ehhez viszonyítva az egy valóságos monstre-zenekar volt.
Megér egy misét ez is, 0:40-nél: Hiába is sűűűűűt kint a nap?
A Szegedi Szabadtéri Játékok teljesen kommercializálódott. A "Lakodalmas rock istenei" c. szupergála mikor lesz?
A felvételen látható karmester személye, aki ezzel a magyar operairodalom legnagyobb remekét GYALÁZZA MEG, magáért beszél. Tisztességes zenész ilyet nem vállal el (AZÉRT SEM "FEL"!!!)
A kékszakállú herceg vára helyett Bluebeard’s Castle – jazz adaptation...?
"A nem mindennapi látványvilággal bíró produkcióban klasszikus értelemben vett díszlet helyett erős, a szerző által megfogalmazott jelrendszerekre épülő vizuális világ szolgálja és formálja egésszé a zene szövetét."
Zenekar helyett: "a szólisták zenei kíséretét egy férfi és egy női művész szólaltja meg, két hangszeren," azaz két zongorán.
Érdekes megjegyzést írt Csukáné Szerémy Andrea alpolgármester, MSZP - Párbeszéd, Szécsény
"Végre fogyasztható lett számomra a mű. Köszönöm, A kékszakállú remek lett ebben a hangszerelésben."
A hölgy dalgyűjteményéből néhány példa:
Elesett A Lúd A Jégen; Hopp Ide Tisztán; Duna Parton; Mormotás Fiú Dala; (érdemes figyelni a címek helyesírását).
EZ VALAMI ROSSZ TRÉFA?
Műsorváltozás a Szabadtérin: A varázsfuvola helyett A kékszakállú herceg vára
Kissé megkésve:
Köszönet a belinkelt Andrejcsik István-interjúért!
Interjú Andrejcsik Istvánnal, az idei Dömötör-életműdíjassal a szeged.hu oldalon.
Évadzáró a Színházban
Interjú Barnák László főigazgatóval a Szabadtéri idei műsoráról, a július 7-i opera- és operettgáláról a delmagyar.hu oldalon
"A Szegedi Szimfonikus Zenekar szolgáltatja majd a
zenei aláfestést, Cser Ádám lesz a karmester. A Szegedi Nemzeti Színház ének-
és tánckara is közreműködik külső tagokkal kiegészülve, így csaknem hetvenen
lesznek a színpadon. A gálán énekelnek a Szegedi Nemzeti Színház szólistái,
Vajda Júlia, Kónya Krisztina, Máthé Beáta, Tötös Roland, Szélpál Szilveszter,
az énekkarból Horák Renáta és Dobrotka Szilvia. Vendégként pedig itt lesz a
Magyar Állami Operaházból Rácz Rita és Haja Zsolt, az egyre komolyabb nemzetközi
karriert kiépítő Ádám Zsuzsanna, valamint az Operettszínházból érkezik Vadász
Zsolt"
- mondta a rendező.
Az est operablokkal kezdődik, ahol Mascagni, Leoncavallo, Verdi, Puccini, Rossini, Bizet és Bernstein operáiból csendülnek fel részletek. A második felvonásban pedig többek között a Marica grófnő és a Csárdáskirálynő örökzöld slágereit élvezheti majd a közönség."Június 10-én, szombaton este adták át az idei Dömötör-díjakat.
Meghirdette új évadát a Színház.
Alákérdezős interjú ez. Az afroamerikai identitású László Boldizsár rossz lóra tett szert és magyarázza a bizonyítványt, persze az a rút politika. Az Operahánál ez nem érdekli? Az Ókovács vonatról is ideje lenne leszállnia .
Mindenkit megnyugtathatok, -ha ezzel megnyugtatok- hogy a budapesti társintézménynél még ennyi izgalom sem volt. A Nemzet(i) Főigazgatóját, Főrendezőjét úgy választották nevezték ki harmadszor öt évre a Nemzeti élére, hogy még másik induló sem volt. Nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy politikai beágya-zottsága vakító sikerei, nemzetközi hírneve okán senki más nem rúghat színészbe labdába, csakis ő.
László Boldizsár nyilatkozta a pályázatukról:
„Az,
amikor a polgármester, Botka László azelőtt gratulált a nyertesnek, hogy
megszületett a hivatalos döntés, mekkora csalódás volt?
Számítottunk erre. Mármint a döntésre,e. A HELYI SAJTÓNAK AZ A RÉSZE, AMELYET AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDTET, FOLYAMATOSAN BARNÁK LÁSZLÓ MELLETT ÁLLT. NAGYON DURVÁN.Egy pont után nagyon gyorsan történt mindent. A kiírás után létrehoztak egy szakmai bizottságot, amiben voltak helyi delegáltak is. Azt azonnal tudtuk, hogy ők ránk nem fognak szavazni. Itt csak a másik öt delegáltra lehet számítani. A döntés egy pillanat alatt megtörtént. Március hatodikán Szegeden volt ennek a szakmai bizottságnak az ülése. Délelőtt tízkor kezdték el az egészet, Barnák Lászlóval kezdtek – ABC sorrendben haladtak. Ő ahogy vége volt az egésznek, el is viharzott.Sajtónyilvános volt az esemény, de mindenki nem volt meghívva. Például a Délmagyar.hu, amely végig objektíven tudósított az eseményekről, na őket nem hívták meg, csak azokat, amelyek a helyi városi fenntartásúak.Amikor a bizottság tagjai kijöttek az ülésről – ugye a döntéshozatal zárt ajtók mögött zajlott – elmondták, hogy megvan a döntés, de azt csak a közgyűlésen fogják bejelenteni. Ehhez képest a szeged.hu nem sokkal később nemcsak az eredményt hozta le, hanem azt is, hogy milyen arányban nyert Barnák László. Utána ezt osztotta meg a polgármester, Botka László. Ezután pedig bejelentette, hogy csak Barnák László mehet a közgyűlés elé. Így csak Barnák Lászlót szavazhatja meg a közgyűlés. Aztán azt is írta: „örömmel teszünk ennek eleget".AZT GONDOLOM, HA VALAHOL DEMOKRÁCIA VAN, ELŐRE KIJELENTENI VALAMIT, AZ AZÉRT NEM ELEGÁNS, MERT AZÁLTAL, HOGY Ő JELENTI KI, AZT IS ELMONDJA, HOGY Ő MIT SZERETNE, HOGY KIT SZERETNE GYŐZTESNEK. MÉG A LÁTSZATOT TARTVA ANNYIT SEM TETT MEG, HOGY BELSŐ CSATORNÁKON KÖZLI AZT, HOGY TESSÉK RÁ SZAVAZNI.Mindenkinek egyértelművé tette, hogy kit kell megnevezni. Ezután eltelt másfél hónap. Senki sem tudta, hogy mi történik, még Barnák László sem, és neki sem volt ez jó. Úgy kellett terveznie egy új évadot, hogy nem tudta száz százalékosan, hogy mi lesz. Csak egy ígérete volt. Én őt mint művészt, vagy kollégát nem bántom, még úgy sem, hogy nagyon sokat vitatkoztunk, sőt mint színészt/rendezőt abszolút elismerem.
Szeptember óta érezték azt bármikor korábban, hogy a baloldali városvezetés nem szeretné, ha önök vezetnék a színházat?
Ennyire
konkrétak előtte nem voltak. De mondok egy konkrét példát:amikor
bejelentették a jelölteket, Barnák Lászlót hosszan mutatták be, méltatták.
Peller Károlyról egy mondatot mondtak.Mindenki tudja, ott is, és
országosan is, hogy ez így megy Szegeden. Az egész pályáztatás elment egy olyan
irányba, mintha egy politikai választás lenne. Egy idő után, amikor már én
voltam az odamondó - mert Peller Károly nem olyan alkat - úgy éreztem, mintha
én lennék az egész pályáztatás furcsa megmondóembere. Nagyon különösen kezeltek
engem."
"... elmesélek
még egy történetet: amikor a szegedi kulturális bizottság meghallgatott minket,
nem volt ott egyik a pályázati anyag sem az asztalokon. Egy két papírlap volt
kitéve, pályázati anyagok pedig vastag dossziék. Nem hiszem, hogy néhány
papírból valós képet lehet kialakítani egy anyagról. Ott is látszott, hogy
miről szól a dolog. Pár nappal korábbanbeszéltem néhány emberrel, akik
a városházán dolgoznak. Szándékosan nem nevezem meg őket, hogy ne kerüljenek
bajba. Megkérdeztem tőlük, hogy miért hívtak minket ide vissza még egyszer,
miután Botka László már kijelentette, hogy Barnák László a győztes. Akkor miért
vagyunk itt? Nagyon őszintén megmondták, hogy az egész formalitás, nem
nyerhetünk.
Azt várták el tőlünk, hogy statisztáljunk? Mondtam nekik, ha így megy a demokrácia Szegeden, hogy csupán egyetlen ember lehet a győztes, akkor azt előre jelentsék ki. Az eredményt én soha nem fájlaltam, a regnáló igazgató mindig nagyobb eséllyel indul. Neki nagyobb vesztenivalója volt, mint nekem. Én több, mint tíz éve a Magyar Állami Operaházban vagyok, több, mint tíz éve ugyanaz az igazgatóm, szinte egyszerre kerültünk ide Ókovács Szilveszterrel. Láttam megújulni az Operaház épületét, újra nyitották az Erkel Színházat, és világszínvonalon létrehozták az Eiffel Műhelyházat, ami önmagában másutt 20-30 év alatt jön létre. Itt szűk 10 év alatt mindez megvalósult.SZÁMOMRA EZ AZ A VEZETŐ TÍPUS, AKI ÚGY MŰKÖDIK EGYÜTT A FENNTARTÓJÁVAL, HOGY NEM LEÉPÍT, HANEM LÉTREHOZ, BŐVÍT, ÉS NYIT.Belőlem és sok más kollégámból ez a vezetés csinált országosan elismert operaénekest. Az operaház vezetése a tenyerén hordoz. Amit egyébként fontos elmondanom, hogy az operaháznak van egy belső szabályzata, amit a vidéki színházak nem nagyon használnak ki, hogy az évadban nem játszott darabjainak díszleteit, jelmezeit rendezéssel együtt, önköltségi áron ki lehet bérelni. Hogy ezt mi is megtehetjük majd Szegeden, vagyis, hogy élhetünk ezzel a lehetőséggel, arról én Ókovács Szilvesztertől kaptam egy írásos engedélyt. Erre Szegeden néhány embertől jött is az a marhaság, hogy az operaházon keresztül akarja a NER átvenni a Szegedi Nemzeti Színházat. Azért, mert élni szerettem volna egy olyan lehetőséggel, amivel bárki más is élhet, képesek voltak ilyen képtelenségeket leírni. Komplett előadásokat vittünk volna. Az önköltségi ár lett volna 2-4 millió forint, míg előállítani ugyanezt 20-40 millió forint, nem beszélve a tárolásról. Nagyon patinás előadásokat vittünk volna le, nagy nevű rendezőkkel. Ez nem jött létre.A HELYI MÉDIA EGY OLYAN KÖZEGET TEREMTETT, MINTHA AZ ÖTVENES ÉVEKBEN LENNÉNK.”
Vajon miért nincs a lapnál lektor?
tiszatáj | 2023. április 29.
Kalózhajó 175 év késéssel
VERDI ŐSBEMUTATÓ SZEGEDEN (kötőjel)
ezt cserélték fel ezzel a ritkasággal (ezt ... ezzel, világos)
a címszereplő Tőrmonológja, Macbeth báli látomása
> (címszereplő = Macbeth [sőt, Macbetto], az ismétlés zavaró)
de semmi igazán eredi, és új nincs benne. (eredi > eredeti, nem kell vessző)
nem derül ki pontosan miért indul csatába (vessző kell)
a perzselő szenvedély nincs megkomponálva és elénekelve (...fel van mászva)
énekli búcsúzóul Medórának (Medora, nem Medóra)
operazenésíteni (új szó, kissé sajátos) pedig csak érzelmeket és szenvedélyeket lehet
Gulnara karjaiban hal meg (hány karjai vannak neki?)
ellentétes a szöveggel, amely kifejezetten Corrado karjait említi (ami és karjai)
és Medóra is ebben az értelemben beszél (Medora, nem Medóra)
Jó halni így, a Te hű karjaidban (karjai)
Corsaro al servizio della repubblica genovese > Repubblica Genovese
kinek a szolgálatában áll, és miért kell harcolnia (nem kell vessző)
kint és bent is meg van jelenítve (...fel van mászva)
csak ki kell nyitni középen a paravánt és máris előtűnik a díszes hárem, amely (vessző kell, ami)
Némi átalakítással ebből könnyen válik Corrado börtöne (hogy van ez?)
visszatér az első felvonás, amelyet a libretto szigetnek nevez az Égei-tengeren (amit)
A kalózok a kis túlzással a fekete árnyalatait viselik (hogy van ez?)
Medórának is csak egy szolid kék kosztüm jut, (Medora, nem Medóra)
vetélytársnőjének természetesen a piros jut (jut is, jut is)
A néző nyomban azt kívánja bárha az ifjú tenor (vessző kell)
Amiben még előre léphet (egy szó)
a másik Medóra (Medora, nem Medóra)
Egy jelentős dramaturgia* fordulat után vagyunk (i lemaradt)
Corrado a dervis álruhájában lelepleződött, * darab szinte összes szereplője jelen van (a lemaradt)
amikor kigyullad a hárem, és Corrado csapatai (nem kell vessző)
nos ez a jelenet alig van megkomponálva (...fel van mászva)
különösen fontos segítség a történések követésében. (-és, -és)
"Már azelőtt kihirdette a döntést Botka László, hogy az hivatalosan megszületett volna"
Márok Tamás írása A kalóz-produkcióról a tiszatajonline.hu oldalon.
Dobszay Péter se rossz, de Dinyést igazán sajnálhatják!
Dombai Tünde interjúja Göttinger Pállal, A kalóz-produkció rendezőjével a Szegedi Tükör c. lapban (2023/14. 6.o. 2023. április 17. A pdf-et nem tudom belinkelni, bemásolom a szöveget. Annyit kiegészítésként hozzáfűzök, hogy a Színház honlapja szerint nem csak június 8-án és 9-én lesznek még előadások, hanem május 5-én és 6-án is.)
Akciódús zenés
szórakoztató színház A kalóz, 1848-ból
Verdi szívet tépő
operát írt A kalóz történetéből, ahol a szereplők egytől egyig rossz helyen
vannak az életben, emiatt mindenki velejéig boldogtalan, mert mindenkit
szétszakít a belső feszültség, akárcsak manapság. A cselekmény akciófilmszerűen
pörög, a zene nem hagy nyugtot sem a sok szereplőnek, sem a nézőknek. Göttinger
Pál a Sly, a Bohémélet, a Négyhangú opera, a Dido és Aeneas, a Gianni Schicchi
és A köpeny után A kalózt állította színpadra Szegeden. Az előadás június 8-án
és 9-én látható. A rendezőt kérdeztük.
– Milyen A kalóz
Szegeden?
– Élvezetes volt
színpadra állítani, itt még nem rendeztem ilyesmit, csak Kolozsváron, azt is
tíz éve. Az itteni korábbiak, a Sly, a Gianni Schicchi, a Köpeny, a Bohémélet –
ezek vagy Puccini-darabok, vagy Puccini-kortársak, valóságból merítkező
jelenetek, bonyodalmas élőképek és megejtő természetesség van bennük. Sok apró
részlettel kellett nagyon sokat babrálni ahhoz, hogy a történet jól kiadja
magát. A kalóznál viszont nagy képekben kell fogalmazni, ez teljesen más gondolkodásmód.
Hatalmas tablók, mozgalmas csatajelenet, hősök, akik szenvedélyes
beállításokban feszülnek össze egymással. Váratlanul akaratosan halad előre a
darab, az egész mű 1 óra 35 percnyi zene, négy rövid felvonásban. Mintha
akciófilm pörögne előttünk. Megállunk az egyik szereplő nagyáriájára, és ugyan
a tempóérzékünk azt diktálja, hogy ez a megpihenés, de egy perc, és már
rohanunk is tovább. Verdi a pályája során csak később döntött úgy, hogy több
időt szán egy-egy munkájára, és engedi azok cselekményét és témáit is
alaposabban kibomlani. Ez még itt tulajdonképpen a zenés szórakoztató színháza
a kornak, ahol villámgyorsan szalad előre az energikus cselekmény, hatalmas
zenekari hangszerelésben. Ez messze a „leghangosabb” darab, amit valaha
rendeztem (ezt nem decibelre mondom, hanem túlzsúfoltságra), végig tombol benne
a zene, hatalmas kórusok, hatalmas zenekari felrakások szólalnak meg,
monumentális az egész.
– Ki választotta
ezt az operát? –
Dinyés Dániel
zenei vezetőnek fontos volt, hogy jelenlegi állapotában mutassa meg a társulatot,
azért is választotta ezt a darabot, hogy színtiszta itteni nevelésű
szereposztásban hozzon létre bemutatót. Radásul nagyon nagy vállalkozás egy
teljesen saját kiállítású opera egy olyan országban, ahol a vidéki operajátszás
Szegeden kívül érdemben eltűnt (reméljük, előkerül). Szeretnék osztozni Dani
büszkeségében, igyekeztem aládolgozni. Szegeden egyébként is az a tapasztalat,
hogy a delikát dolgokat értékeli a közönség. Én is Wolf-Ferrari egyik sosem játszott
művével kerültem ide 2016-ban, de ismertebb szerzőknél is fordult elő ilyen:
évekkel később a Donizetti-féle Maria Stuarda is nagy siker lett. Szóval nem
gyötör minket agyon a játékhagyomány. (Nevet.) Bár azért az elérhető külföldi
felvételeket megnéztem, ki hogyan oldotta meg, főleg a csatajelenetet.
– Az volt a
legnagyobb kihívás?
– Lebonyolítani
igen. Nagyon rövid időket hagy a szerző, rettenetesen pörgős minden, három ütem
erre, négy arra, villámgyorsan történnek a dolgok. Relatíve kevés teátrális
lehetőséggel és nagyon sok emberrel kell megoldanunk, hogy mutatós legyen, de
közben énekelniük, táncolniuk is nekik kell. A történet szerint az erős akaratú,
véres kezű török pasa a háremét a csata kitörésekor bezárja, tehát a nők benn
égnének, ha maga a támadó kalózkapitány, Corrado nem mentené ki őket. Viszont
emiatt elveszíti a csatát, és rabságba esik. Ez mind nyílt színen, csatazajban
és a tomboló zenekar feje fölött le is zajlik előttünk.
– Ha ennyire
érdekes opera, miért nem talált rá más is?
– A világban
játsszák, idén is lesz két premier, csak itthon nem mutatták be eddig
színpadon. A kanonizálódás bonyolult téma, és én nem is vagyok zenetörténész. A
2016-os szegedi Sly szerzőjének, Ermanno Wolf-Ferrarinak például az jutott
balsorsul, hogy Puccini kortársa volt. Nagyszerűt csinált pedig, de egy nagyobb
zseni kitakarta. Úgy tűnik, ez most az az eset, ahol Verdi saját magának
teremtett konkurenciát. Sok hasonló darabot írt ebben az időben, amit úgy
hívott: a „gályarabság évei”, elképesztő tempót diktáltak az akkor már hírneves
szerzőnek a türelmetlen megrendelők. Előfordulnak bennük hasonlóságok, például
A kalóz és a Haramiák esetében. A zseni felmutatja és egymás mellé rakosgatja
az eszköztárát, de nincsen még gondosan elmunkálva az illesztéseknél.
– Ennek köszönhető
esetleg, hogy A kalóz megbukott a bemutatón?
– Az ő 175 évvel
ezelőtti trieszti nevükben nem nyilatkozhatom. Messzemenő következtetéseket
azért nem vonnék le ebből, hiszen a Carmen, sőt a Traviata is megbukott
először. Ez az egyik nagyszerű tulajdonsága a színháznak, hogy este tízkor
vége, másnap egy másik nap kezdődik, a művészek más tehetségállapotával, másik
közönséggel – egy másik találkozás. Én egyébként is szeretem nézni-hallgatni a
delikát dolgokat, látni, ahogy a zsenialitás és a szakemberség működésbe lép.
Több korai darabot és kismestert kéne játszani az operaházaknak – a
nagymesterek, nagy művek is új fénytörésbe kerülnek általuk.
– Kiket láthatunk
a főbb szerepekben?
– Azért is
élvezetes ez a darab, mert nem egy főszereplő áll az élen, hanem négytagú főszereplőgárda,
négy fiatal. Az itteni operatagozat derékhada énekli, azok a fiatalok, akik
szeretnének névjegyet letenni, országosan és akár nemzetközi szinten forogni:
Tötös Roland, Szélpál Szilveszter, Ferenczy Orsolya és Máthé Beáta, utóbbi
Kónya Krisztinával váltva, aki szintén nagyszerűen énekli Medorát. Így létrejön
egyfajta generációs átadás, szaktudáscsere is. Ez egy kis társulatban a legjobb
dolgok közé tartozik. Itt ugyanis mindenki kórusban nevelkedik, mindenkinek a
nagyok adják át, hogy azelőtt mi hogy volt.
– Az elmúlt
években sokat dolgozott a társulattal. Lát fejlődést?
– Minden tekintetben.
Az énektechnikai dolgokat örömmel hagyom meg másnak, egyrészt van rengeteg
műkedvelő szakértője ennek a nézőtéren, másrészt vannak igazi szakértői a zongorák
mögött – de a gyarapodó magabiztosságot én is tisztán látom. Szélpál Szilveszter,
akivel a Sly idején egy pár mondatos szerepben találkoztam először, mára
főszerepek tudatos ívét járta be, Aeneastól Don Giovannin át a mostani nehéz
Verdi-baritonig, utóbbi ráadásul intrikus. Nagyon jó látni a nyitottságát, és
azt, hogy az út minden állomásán nagyon szépen helytáll.
– Milyennek kell
lennie a rendezésnek, hogy látványossá tegye ezt a „hangos” előadást?
– Gondosan ügyelek
arra, hogy az előadásaim ne hasonlítsanak egymásra. Leginkább kézzelfogható a
Gianni Schicchi – A köpeny párosnál volt ez, ahol ugyanazon az estén is teljesen
más volt a két egyfelvonásos. A kalózban a nagy tablóban fogalmazás volt most a
feladat: Tóth Kázmér készítette a teret, Cselényi Nóra a ruhákat. A mű nagyon
pontosan szétválasztja a két főszereplő párost és az ő két féltekéjüket, kalózokét
és törökökét. Ez zeneileg és történetmesélésben szintén élesen elválik, nekem
viszont egy térben kell mindezt ügyesen megjeleníteni. Úgy, hogy közben stilizált
is maradjon, mert a Verdi-operák cselekménye általában nem reális, hanem
valamiféle sűrítmény, ami egy más drámában hosszabb idő alatt bomlana ki. Erre
is figyelnem kellett.
– A
csatajelenetben tűz és víz is előfordul. Miként kivitelezhető ez a jelenlegi
anyagi körülmények között?
– Egy vagy két
gesztusból kell nagy asszociációkat keltő képeket kihozni: hozzá vagyunk már az
ilyesmihez szokva. Cserébe sok-sok embert mozgatunk: a teljes énekkart, a
szólistákat, a tánckart. Óriási léptékről van szó, nagy finálékról.
– Melyik operát
rendezi legközelebb Szegeden?
– Nem tudom még,
várom, milyen elgondolása lesz a színház új zenei vezetőjének. De boldogan
állok a rendelkezésére, ahogy az elődjének (és az ő elődjének) is. Megismertem
és megszerettem ezeket az embereket, lassan megbízunk már egymásban.
Dombai Tünde
Mégis lesz operaelőadás idén nyáron is: az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a Varázsfuvola kerül színre a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában. Írás a szeged.hu oldalon
Jó volt ez a Verdi előadás. Tegnap láttam. Szélpál Szilveszter nagyot fejlődött, ahogy Ferenczi Orsolya is. Bravo! Nagy stílusismerettel énekeltek, mégha van is még finomodni való az éneklésükön, de egyrészt a hang orgánuma megfelelő, másrészt igyekeztek belélni magukat szerepeikbe, harmadrészt: árnyaltan énekelte. Kónya Krisztina régi tagja a szegedi operaelőadásoknak, bravo neki is, nagy profiszmuról tett tanubizonyságot. Tötös Rolandnak kell még talán többet érnie, de ő se volt rossz. A kórus, a zenekar, a táncok, a rendezés: minden rendben volt. Pörgős előadásra sikerült, nem unatkoztunk, szívesen megnézném még egyszer.
Lord Byron (verses) meséjének címe: The Corsair
Egyre jobban kezdem megszeretni A kalózt.
Beszámoló a szeged.hu oldalon A kalóz-produkció közönségtalálkozójáról.
Interjú a papageno.hu oldalon Göttinger Pállal, A kalóz-produkció rendezőjével.
Közönségtalálkozó lesz A kalóz-produkcióhoz kapcsolódóan április 4-én. Írás a Színház honlapjáról.
Megkezdődtek A kalóz-produkció próbái. Írás a Színház honlapjáról.
Ma hallgatta meg a főigazgatóságra pályázókat a szakmai bizottság. Részletes beszámoló a szeged.hu oldalon.
Idézet:
A Szegedi Szabadtéri operajátszásáért született egy petíció a Szegedi Operabarátok gondozásában.
NYILVÁNOS PELLER KÁROLY PÁLYÁZATA A SZEGEDI SZÍNHÁZÉRT
Peller Károly, aki nyertes pályázat esetén, vezetőtársául
a szegedi társulat meghatározó tagjai közül választaná Szilágyi Annamáriát, László
Boldizsárt és Pál Tamást.
Velük lenne Makláry László, akinek karmesteri karrierjét a Vaszy Viktor
nevével fémjelzett Szegedi Nemzeti Színház operatagozata alapozta meg.
Megválasztása esetén Vaszy Viktor emlékéhez méltó operajátszást ígér. A megszokott évi két operabemutató helyett hármat-négyet is tervez, Gregor József emlékére opera stúdiót indítana és operettfesztivált hozna Szegedre – hívta fel a figyelmet a Szeged.hu.
Miklósa Erika pedig a
Szabadtéri Játékok művészeti tanácsadójaként csatlakozna a csapathoz.
Megválasztása esetén Vaszy Viktor emlékéhez méltó
operajátszást ígér.
„Ahhoz, hogy gazdasági értelemben is sikeres intézményt
vezessünk, olyan kínálatot szükséges teremtenünk, amelyre a fizetőképes
kereslet is létezik” – állítja pályázatának bevezetőjében, ugyanakkor elismeri
azt is, „a jelenlegi gazdasági helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház nem
kockáztathat. Miközben mégiscsak közszolgálati feladata például operát
játszani. Bármilyen fájdalmas, ez azonban ráfizetés, hiszen egy opera
előállítása a legköltségesebb vállalás egy színházban.” – írja.
Az ellentmondást feloldását a Magyar Állami Operaházzal
tervezett együttműködésben látja Peller, hogy a produkciók bekerülési költsége
töredéke legyen az eddigieknek.
A
Szegedi Nemzeti Színháznak – amelynek a vidéki társulatok közül egyedül van
önálló operatagozata – jelenleg hét magánénekese, három karmestere és egy
korrepetitora van.
Peller itt is társulatbővítésben gondolkodik: „a színház
magánénekesei remek énekesek, de nincsenek elegen, szükséges lenne bővíteni az
állományt többek között a hangfaji hiány okán.”
Elképzelései szerint évadonként
·
három-négy opera bemutató,
·
egy musical vagy zenés játék,
·
egy operett vagy daljáték színpadra állítása szerepel.
A következő évad tervei között Puccini Turandotja és
Donizetti Szerelmi bájital című operája is szerepel.
Szegedi
Nemzeti Színházban 1990-1995 között működött a Vaszy Viktor Opera Stúdió Sinkó
György és Berdál Valéria vezetésével. Ezt szeretné ismét életre kelteni Gregor
József Opera Stúdió néven, amelynek vezetését Pál Tamásra és Vajda Júliára
bízná.
Ilyen operai különlegesség lehet Peller szerint Sümegi Eszter és Komlósi Ildikó szerepbúcsúja Aidától, illetve Amneristől.
Huszka Jenő 1875. április
24-én született Szegeden. Mivel Huszka neve operett-történelmünk és Szeged
kapcsán is megkerülhetetlen, hiányának pótlásaként szeretné Peller Károly a színházi évadot minden évben
Huszka Jenő Operettfesztivállal zárni. A Fesztivál nagyszabású záró gálaműsora
a Dóm téren egyben a Szabadtéri évadnyitó programja lenne.
„Az
embert kell a fókuszba állítani. Mert a színház az emberekről szól, és arról,
hogy ez a szervezet hogyan tudja megváltoztatni az életüket. A színház nem
szólhat elszigetelt művészi víziók létrehozásáról, nem lehet elitista, nem
lehet magáért való, öncélú” – írja Peller Károly.
A teljes pályázat és további részletek itt
olvashatók:
https://www.pellerkaroly.hu/hu/szeged
https://drive.google.com/file/d/1dd9zyA9jSCNa7SAO5OIgi9HvhV4BtJbA/view
Forrás: Színház Online, Szeged.hu
"Hárman szeretnének színházat, ketten szimfonikus zenekart vezetni"
Kelemen Zoltán 3,5 év után ismét föllépett Szegeden. Igaz, nem a színház hívta, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjének szólistája volt. A walkűrből énekelte Wotan búcsúját és a Tűzvarázst. A szép siker után ráadásként még egyet dalolt az Esthajnalcsillagról is. Remek koncert volt, érdekesség, hogy a 85 éves Pál Tamás most dirigálta először A walkűt sikerszámát.