Dombai Tünde interjúja Göttinger Pállal, A kalóz-produkció rendezőjével a Szegedi Tükör c. lapban (2023/14. 6.o. 2023. április 17. A pdf-et nem tudom belinkelni, bemásolom a szöveget. Annyit kiegészítésként hozzáfűzök, hogy a Színház honlapja szerint nem csak június 8-án és 9-én lesznek még előadások, hanem május 5-én és 6-án is.)
Akciódús zenés
szórakoztató színház A kalóz, 1848-ból
Verdi szívet tépő
operát írt A kalóz történetéből, ahol a szereplők egytől egyig rossz helyen
vannak az életben, emiatt mindenki velejéig boldogtalan, mert mindenkit
szétszakít a belső feszültség, akárcsak manapság. A cselekmény akciófilmszerűen
pörög, a zene nem hagy nyugtot sem a sok szereplőnek, sem a nézőknek. Göttinger
Pál a Sly, a Bohémélet, a Négyhangú opera, a Dido és Aeneas, a Gianni Schicchi
és A köpeny után A kalózt állította színpadra Szegeden. Az előadás június 8-án
és 9-én látható. A rendezőt kérdeztük.
– Milyen A kalóz
Szegeden?
– Élvezetes volt
színpadra állítani, itt még nem rendeztem ilyesmit, csak Kolozsváron, azt is
tíz éve. Az itteni korábbiak, a Sly, a Gianni Schicchi, a Köpeny, a Bohémélet –
ezek vagy Puccini-darabok, vagy Puccini-kortársak, valóságból merítkező
jelenetek, bonyodalmas élőképek és megejtő természetesség van bennük. Sok apró
részlettel kellett nagyon sokat babrálni ahhoz, hogy a történet jól kiadja
magát. A kalóznál viszont nagy képekben kell fogalmazni, ez teljesen más gondolkodásmód.
Hatalmas tablók, mozgalmas csatajelenet, hősök, akik szenvedélyes
beállításokban feszülnek össze egymással. Váratlanul akaratosan halad előre a
darab, az egész mű 1 óra 35 percnyi zene, négy rövid felvonásban. Mintha
akciófilm pörögne előttünk. Megállunk az egyik szereplő nagyáriájára, és ugyan
a tempóérzékünk azt diktálja, hogy ez a megpihenés, de egy perc, és már
rohanunk is tovább. Verdi a pályája során csak később döntött úgy, hogy több
időt szán egy-egy munkájára, és engedi azok cselekményét és témáit is
alaposabban kibomlani. Ez még itt tulajdonképpen a zenés szórakoztató színháza
a kornak, ahol villámgyorsan szalad előre az energikus cselekmény, hatalmas
zenekari hangszerelésben. Ez messze a „leghangosabb” darab, amit valaha
rendeztem (ezt nem decibelre mondom, hanem túlzsúfoltságra), végig tombol benne
a zene, hatalmas kórusok, hatalmas zenekari felrakások szólalnak meg,
monumentális az egész.
– Ki választotta
ezt az operát? –
Dinyés Dániel
zenei vezetőnek fontos volt, hogy jelenlegi állapotában mutassa meg a társulatot,
azért is választotta ezt a darabot, hogy színtiszta itteni nevelésű
szereposztásban hozzon létre bemutatót. Radásul nagyon nagy vállalkozás egy
teljesen saját kiállítású opera egy olyan országban, ahol a vidéki operajátszás
Szegeden kívül érdemben eltűnt (reméljük, előkerül). Szeretnék osztozni Dani
büszkeségében, igyekeztem aládolgozni. Szegeden egyébként is az a tapasztalat,
hogy a delikát dolgokat értékeli a közönség. Én is Wolf-Ferrari egyik sosem játszott
művével kerültem ide 2016-ban, de ismertebb szerzőknél is fordult elő ilyen:
évekkel később a Donizetti-féle Maria Stuarda is nagy siker lett. Szóval nem
gyötör minket agyon a játékhagyomány. (Nevet.) Bár azért az elérhető külföldi
felvételeket megnéztem, ki hogyan oldotta meg, főleg a csatajelenetet.
– Az volt a
legnagyobb kihívás?
– Lebonyolítani
igen. Nagyon rövid időket hagy a szerző, rettenetesen pörgős minden, három ütem
erre, négy arra, villámgyorsan történnek a dolgok. Relatíve kevés teátrális
lehetőséggel és nagyon sok emberrel kell megoldanunk, hogy mutatós legyen, de
közben énekelniük, táncolniuk is nekik kell. A történet szerint az erős akaratú,
véres kezű török pasa a háremét a csata kitörésekor bezárja, tehát a nők benn
égnének, ha maga a támadó kalózkapitány, Corrado nem mentené ki őket. Viszont
emiatt elveszíti a csatát, és rabságba esik. Ez mind nyílt színen, csatazajban
és a tomboló zenekar feje fölött le is zajlik előttünk.
– Ha ennyire
érdekes opera, miért nem talált rá más is?
– A világban
játsszák, idén is lesz két premier, csak itthon nem mutatták be eddig
színpadon. A kanonizálódás bonyolult téma, és én nem is vagyok zenetörténész. A
2016-os szegedi Sly szerzőjének, Ermanno Wolf-Ferrarinak például az jutott
balsorsul, hogy Puccini kortársa volt. Nagyszerűt csinált pedig, de egy nagyobb
zseni kitakarta. Úgy tűnik, ez most az az eset, ahol Verdi saját magának
teremtett konkurenciát. Sok hasonló darabot írt ebben az időben, amit úgy
hívott: a „gályarabság évei”, elképesztő tempót diktáltak az akkor már hírneves
szerzőnek a türelmetlen megrendelők. Előfordulnak bennük hasonlóságok, például
A kalóz és a Haramiák esetében. A zseni felmutatja és egymás mellé rakosgatja
az eszköztárát, de nincsen még gondosan elmunkálva az illesztéseknél.
– Ennek köszönhető
esetleg, hogy A kalóz megbukott a bemutatón?
– Az ő 175 évvel
ezelőtti trieszti nevükben nem nyilatkozhatom. Messzemenő következtetéseket
azért nem vonnék le ebből, hiszen a Carmen, sőt a Traviata is megbukott
először. Ez az egyik nagyszerű tulajdonsága a színháznak, hogy este tízkor
vége, másnap egy másik nap kezdődik, a művészek más tehetségállapotával, másik
közönséggel – egy másik találkozás. Én egyébként is szeretem nézni-hallgatni a
delikát dolgokat, látni, ahogy a zsenialitás és a szakemberség működésbe lép.
Több korai darabot és kismestert kéne játszani az operaházaknak – a
nagymesterek, nagy művek is új fénytörésbe kerülnek általuk.
– Kiket láthatunk
a főbb szerepekben?
– Azért is
élvezetes ez a darab, mert nem egy főszereplő áll az élen, hanem négytagú főszereplőgárda,
négy fiatal. Az itteni operatagozat derékhada énekli, azok a fiatalok, akik
szeretnének névjegyet letenni, országosan és akár nemzetközi szinten forogni:
Tötös Roland, Szélpál Szilveszter, Ferenczy Orsolya és Máthé Beáta, utóbbi
Kónya Krisztinával váltva, aki szintén nagyszerűen énekli Medorát. Így létrejön
egyfajta generációs átadás, szaktudáscsere is. Ez egy kis társulatban a legjobb
dolgok közé tartozik. Itt ugyanis mindenki kórusban nevelkedik, mindenkinek a
nagyok adják át, hogy azelőtt mi hogy volt.
– Az elmúlt
években sokat dolgozott a társulattal. Lát fejlődést?
– Minden tekintetben.
Az énektechnikai dolgokat örömmel hagyom meg másnak, egyrészt van rengeteg
műkedvelő szakértője ennek a nézőtéren, másrészt vannak igazi szakértői a zongorák
mögött – de a gyarapodó magabiztosságot én is tisztán látom. Szélpál Szilveszter,
akivel a Sly idején egy pár mondatos szerepben találkoztam először, mára
főszerepek tudatos ívét járta be, Aeneastól Don Giovannin át a mostani nehéz
Verdi-baritonig, utóbbi ráadásul intrikus. Nagyon jó látni a nyitottságát, és
azt, hogy az út minden állomásán nagyon szépen helytáll.
– Milyennek kell
lennie a rendezésnek, hogy látványossá tegye ezt a „hangos” előadást?
– Gondosan ügyelek
arra, hogy az előadásaim ne hasonlítsanak egymásra. Leginkább kézzelfogható a
Gianni Schicchi – A köpeny párosnál volt ez, ahol ugyanazon az estén is teljesen
más volt a két egyfelvonásos. A kalózban a nagy tablóban fogalmazás volt most a
feladat: Tóth Kázmér készítette a teret, Cselényi Nóra a ruhákat. A mű nagyon
pontosan szétválasztja a két főszereplő párost és az ő két féltekéjüket, kalózokét
és törökökét. Ez zeneileg és történetmesélésben szintén élesen elválik, nekem
viszont egy térben kell mindezt ügyesen megjeleníteni. Úgy, hogy közben stilizált
is maradjon, mert a Verdi-operák cselekménye általában nem reális, hanem
valamiféle sűrítmény, ami egy más drámában hosszabb idő alatt bomlana ki. Erre
is figyelnem kellett.
– A
csatajelenetben tűz és víz is előfordul. Miként kivitelezhető ez a jelenlegi
anyagi körülmények között?
– Egy vagy két
gesztusból kell nagy asszociációkat keltő képeket kihozni: hozzá vagyunk már az
ilyesmihez szokva. Cserébe sok-sok embert mozgatunk: a teljes énekkart, a
szólistákat, a tánckart. Óriási léptékről van szó, nagy finálékról.
– Melyik operát
rendezi legközelebb Szegeden?
– Nem tudom még,
várom, milyen elgondolása lesz a színház új zenei vezetőjének. De boldogan
állok a rendelkezésére, ahogy az elődjének (és az ő elődjének) is. Megismertem
és megszerettem ezeket az embereket, lassan megbízunk már egymásban.
Dombai Tünde
Mégis lesz operaelőadás idén nyáron is: az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a Varázsfuvola kerül színre a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában. Írás a szeged.hu oldalon
Jó volt ez a Verdi előadás. Tegnap láttam. Szélpál Szilveszter nagyot fejlődött, ahogy Ferenczi Orsolya is. Bravo! Nagy stílusismerettel énekeltek, mégha van is még finomodni való az éneklésükön, de egyrészt a hang orgánuma megfelelő, másrészt igyekeztek belélni magukat szerepeikbe, harmadrészt: árnyaltan énekelte. Kónya Krisztina régi tagja a szegedi operaelőadásoknak, bravo neki is, nagy profiszmuról tett tanubizonyságot. Tötös Rolandnak kell még talán többet érnie, de ő se volt rossz. A kórus, a zenekar, a táncok, a rendezés: minden rendben volt. Pörgős előadásra sikerült, nem unatkoztunk, szívesen megnézném még egyszer.
Lord Byron (verses) meséjének címe: The Corsair
Egyre jobban kezdem megszeretni A kalózt.
Beszámoló a szeged.hu oldalon A kalóz-produkció közönségtalálkozójáról.
Interjú a papageno.hu oldalon Göttinger Pállal, A kalóz-produkció rendezőjével.
Közönségtalálkozó lesz A kalóz-produkcióhoz kapcsolódóan április 4-én. Írás a Színház honlapjáról.
Megkezdődtek A kalóz-produkció próbái. Írás a Színház honlapjáról.
Ma hallgatta meg a főigazgatóságra pályázókat a szakmai bizottság. Részletes beszámoló a szeged.hu oldalon.
Idézet:
A Szegedi Szabadtéri operajátszásáért született egy petíció a Szegedi Operabarátok gondozásában.
NYILVÁNOS PELLER KÁROLY PÁLYÁZATA A SZEGEDI SZÍNHÁZÉRT
Peller Károly, aki nyertes pályázat esetén, vezetőtársául
a szegedi társulat meghatározó tagjai közül választaná Szilágyi Annamáriát, László
Boldizsárt és Pál Tamást.
Velük lenne Makláry László, akinek karmesteri karrierjét a Vaszy Viktor
nevével fémjelzett Szegedi Nemzeti Színház operatagozata alapozta meg.
Megválasztása esetén Vaszy Viktor emlékéhez méltó operajátszást ígér. A megszokott évi két operabemutató helyett hármat-négyet is tervez, Gregor József emlékére opera stúdiót indítana és operettfesztivált hozna Szegedre – hívta fel a figyelmet a Szeged.hu.
Miklósa Erika pedig a
Szabadtéri Játékok művészeti tanácsadójaként csatlakozna a csapathoz.
Megválasztása esetén Vaszy Viktor emlékéhez méltó
operajátszást ígér.
„Ahhoz, hogy gazdasági értelemben is sikeres intézményt
vezessünk, olyan kínálatot szükséges teremtenünk, amelyre a fizetőképes
kereslet is létezik” – állítja pályázatának bevezetőjében, ugyanakkor elismeri
azt is, „a jelenlegi gazdasági helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház nem
kockáztathat. Miközben mégiscsak közszolgálati feladata például operát
játszani. Bármilyen fájdalmas, ez azonban ráfizetés, hiszen egy opera
előállítása a legköltségesebb vállalás egy színházban.” – írja.
Az ellentmondást feloldását a Magyar Állami Operaházzal
tervezett együttműködésben látja Peller, hogy a produkciók bekerülési költsége
töredéke legyen az eddigieknek.
A
Szegedi Nemzeti Színháznak – amelynek a vidéki társulatok közül egyedül van
önálló operatagozata – jelenleg hét magánénekese, három karmestere és egy
korrepetitora van.
Peller itt is társulatbővítésben gondolkodik: „a színház
magánénekesei remek énekesek, de nincsenek elegen, szükséges lenne bővíteni az
állományt többek között a hangfaji hiány okán.”
Elképzelései szerint évadonként
·
három-négy opera bemutató,
·
egy musical vagy zenés játék,
·
egy operett vagy daljáték színpadra állítása szerepel.
A következő évad tervei között Puccini Turandotja és
Donizetti Szerelmi bájital című operája is szerepel.
Szegedi
Nemzeti Színházban 1990-1995 között működött a Vaszy Viktor Opera Stúdió Sinkó
György és Berdál Valéria vezetésével. Ezt szeretné ismét életre kelteni Gregor
József Opera Stúdió néven, amelynek vezetését Pál Tamásra és Vajda Júliára
bízná.
Ilyen operai különlegesség lehet Peller szerint Sümegi Eszter és Komlósi Ildikó szerepbúcsúja Aidától, illetve Amneristől.
Huszka Jenő 1875. április
24-én született Szegeden. Mivel Huszka neve operett-történelmünk és Szeged
kapcsán is megkerülhetetlen, hiányának pótlásaként szeretné Peller Károly a színházi évadot minden évben
Huszka Jenő Operettfesztivállal zárni. A Fesztivál nagyszabású záró gálaműsora
a Dóm téren egyben a Szabadtéri évadnyitó programja lenne.
„Az
embert kell a fókuszba állítani. Mert a színház az emberekről szól, és arról,
hogy ez a szervezet hogyan tudja megváltoztatni az életüket. A színház nem
szólhat elszigetelt művészi víziók létrehozásáról, nem lehet elitista, nem
lehet magáért való, öncélú” – írja Peller Károly.
A teljes pályázat és további részletek itt
olvashatók:
https://www.pellerkaroly.hu/hu/szeged
https://drive.google.com/file/d/1dd9zyA9jSCNa7SAO5OIgi9HvhV4BtJbA/view
Forrás: Színház Online, Szeged.hu
"Hárman szeretnének színházat, ketten szimfonikus zenekart vezetni"
Kelemen Zoltán 3,5 év után ismét föllépett Szegeden. Igaz, nem a színház hívta, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjének szólistája volt. A walkűrből énekelte Wotan búcsúját és a Tűzvarázst. A szép siker után ráadásként még egyet dalolt az Esthajnalcsillagról is. Remek koncert volt, érdekesség, hogy a 85 éves Pál Tamás most dirigálta először A walkűt sikerszámát.
Köszönöm, jártam a városkában, a színházban nem, karmester barátom, hosszú évek óta a prágai operaélet kitűnő dirigense, ott kezdte pályáját.
Bocsánat, most látom, hogy Plzen szerepel a felsorolásban. Pedig most töröltem meg a szemüvegem...
Plzen? Én évekkel ezelőtt egy sima hétköznapon becsületes Toscát láttam a színházban. Nem tudok csehül, de a színház honlapja alapján https://www.djkt.eu/opera/lide nekem úgy tűnik, hogy állandó operatársulatuk van.
Kösz, meg is van a 7.
Ostrava, Liberec, Ústi nad labem...
Brnóban önálló opera működik. Budejovice, Olomouc, Plzen...
Voltam úgy Prágában, hogy egy hét alatt hét cseh operatársulat állt elő egy-egy produkcióval.
Elolvastam DD írásait, de konkrétumot nem találtam benne. Nyilván felületes voltam.
Hiszek neked. A melldöntgetés helyett ("Mo. komolyzenei nagyhatalom") pedig érdemes lenne pl. a cseh vidéki operajátszásra odafigyelni.
Az előadások 80százaléka is középszerű volt rövid regnàlása alatt. Legalábbis amiket láttam és nagyítóval találni pozitív kritikát, vagy egyáltalán kritikát.
Talán még emlékeztek a vidéki operajátszás egy évvel ezelőtti hagymázas terveire, amelyek realitásáról kisebb vita is kibontakozott közöttünk. MIndenesetre, ha a hír igaz, DD elég gyorsan feladta.
Azért, mert a Színházzal egy igazgató alá tartozó Szabadtérin jövőre nem lesz operaelőadás.
A Miskolci Nemzeti Színház az évadra egy opera bemutatóját tervezte, a Hoffmann meséit. Ha a színház honlapján rákattintunk a darab címére, olvashatjuk ezt : ELHALASZTVA!
Kérdés: ezt miért másoltam be a Szegedi Nemzeti Színházzal foglalkozó topikba?
A Pécsi Nemzeti Színház erre az évadra egy operabemutatót tűzött ki. A honlapon most ez a felirat fogadja az érdeklődőket:
"Tájékoztatjuk Önöket, hogy Gioachino Rossini A sevillai borbély című operájának bemutatóját elhalasztani kényszerülünk, helyette Molière Don Juan című vígjátéka kerül Nagyszínházi bérletsorozatunkba."
Kérdés: ezt most miért másoltam be a Szegedi Nemzeti Színházzal foglalkozó topikba?
Feltehetően magának DD-nak lett elege. A magabiztos középszerrel nagyon fején találta a szöget - mondom ezt a helyi körülmények teljes nem-ismeretében.
Belefáradt a magabiztos középszerrel való állandó csatározásba....ez kicsit erős volt. Valaki nagyon megsértődött. Eléggé áthallásos.
Azt hiszem, erről már korábban is volt vitánk. Karmesterekkel kapcsolatban kétféle nézet létezik. Én nem osztom a Tiédet. Akkor szerinted Abbado vagy Petrenko nem kiváló karmesterek? Mert egyikük se az az akarat rákényszerítős fajta. De vannak még ilyenek, modjuk Pappano, és valószínűleg a Fischer testvérek se nagyon, és még sokan mások. Léteznek más eszközök is ahhoz, hogy egy zenekar úgy szóljon, ahogy ők elképzelik.
Két megjegyzés az interjúhoz:
1. Egy karmester mindig irányít és rákényszeríti akaratát másokra, az együttes(ek)re. Ez a dolga. Ha nem ezt teszi, nem jól végzi a munkáját, nem jó karmester.
2. Az egész hosszú interjú olyan mint ha gombhoz varrtak volna kabátot. Az ostor a végén csattan = a lényeg a végén van: távozik a társulattól. A többi nettó közhelygyűjtemény.
Ezt a cikket linkelte be Zéta. Én persze nem értem Dinyés döntését, épp úgy tűnt, hogy sikeres munkát végez Szegeden, ez most nem cserbenhagyás? Persze nem tudom, ki lesz az új igazgató.
Akkor most Zéta biztos nagyon szomorú...
Dinyés Dániel díjat kapott, s ez alkalomból nyilatkozott a Fidelionak. Többek kozott ezeket mondta:
A Vaszy-szoba felújítást egyfajta búcsúajándéknak is szántam, mert az évad végétől, az új igazgató megválasztása után, biztosan nem maradok Szegeden. Ennek számos oka van, de röviden: csak nagyon keveset sikerült megvalósítanom abból, amit elterveztem, amiben közrejátszik a vidéki operajátszás nehéz helyzete és a rendelkezésre álló szűkös költségvetés egyaránt.
Csak egy közös ügy létezik... - egy nagyon jó interjú... (kicsit bosszant, hogy nem én készítettem)...
És három musical, ha jól számolom. Nem sok egy "kicsit"?
Meghirdette jövő évi műsorát a Szegedi Szabadtéri Játékok
Operaelőadás nem lesz sem a Dóm téren, sem Újszegeden. Csak egy operett- és operagála lesz a Dóm téren.
Úgy 60 évente játsszák Szegden A bűvös vadászt, így aztán megnéztem a második gárdát is. Hátha a következőről már lemaradok. Különösen, hogy az opera mellett másik bolondériám a vadászat.
Ferenczy Orsolya erősen csengő szopránja, energikus egyénisége telibe találja Annuskát. Varga Anna is tehetséges, ifjú drámai szopránnak tűnik. Pianót is tud énekelni, de a döngetős részekben mutatkozik meg igazán a hang kvalitása. Sajnos a jelmeztervező teleaggatta masnikkal és díszítésekkel, ami a magas, erős alkatú lánynak előnytelen. Igazi tervezői baklövés! (Székely Mihály mindenhova az operaházi jelmezeiben járt vendégszerepelni. A zseniális Márk Tivadar ugyanis tökéletesen ismerte a testarányait, és mindig olyan kosztümöt tervezett neki, amiben nagyszerűen mutatott.)
Réti Attila bozontos baritonja és üstöke kifejezetten illik Kaspar alakjához, aki a Sátánnal cimborál. Bár nem dörren már akkorát, mint 15-20 éve.
A bűvös vadász nem olyan, hogy kifacsar és átjárja mindenedet, de ha az ember töri egy kicsit a fejét, nyugtalanító dolgokat lehet végiggondolni a segítségével.
Bezár a szegedi színház, máshol próbálnak az előadásokra
"Szeged Város Önkormányzata arról döntött, hogy január 1-jétől március 3-ig a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházának épületét, míg január 1-től február 15-ig a Kisszínházát zárva tartják – mondta Barnák László. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, a Reök-palota, a Regionális Összművészeti Központ is bezár, hiszen ez is a színház intézményeihez tartozik."
(Index.hu)
Kiegészítésként:
A bűvös vadász mostani bemutatójáról közreadott beszámolóban említett korábbi, 1958-as, Vaszy Viktorral színre vitt produkció magyar nyelvű volt, a dalmű szövegfordítása az egykori kiváló tenoristánk, Szabó Miklós munkája.
Ide másolom egy régebbi bejegyzésemet:
CD 0411 WEBER, Carl Maria von: A bűvös vadász (részletek magyar nyelven)
Ea.: Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, vez. Vaszy Viktor
Magyar nyelvű élő felvétel, készült 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színházban 78' 05"
Kiadó: [Budapest] : OTP Bank + Hungexim, 1992
Melléklet: mell.
Zenei tárgyszó: opera, keresztmetszet
Eredeti cím: Der Freischütz
Egys.cím: A bűvös vadász. Részletek
Szakjel: CD 0411
Lejátszási idő: 78 min 5 s
Gyári szám: HUN 001
A rádióban 1959-től kezdve többször is lejátszották ezt a teljes felvételt és persze önállóan, részleteket is sugározva ebből.
Ennek a szegedi produkciónak a "színlapja":
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász
Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház - 1958
Fordította: Szabó Miklós
Vezényel: Vaszy Viktor
Km.: a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Komarniczky Tamás)
Rendező: Abonyi Tivadar
Szereposztás:
Ottokár, cseh herceg - Sebestyén Sándor
Kuno, hercegi fõvadász - Horváth József
Agáta, a leánya - Moldován Stefánia
Annuska, fiatal rokon - Berdál Valéria
Gáspár, elsõ vadász - Szalma Ferenc
Max, második vadász - Megyesi Pál
Remete - Sinkó György
Kilián – Szabadi István
Nyoszolyólány – Mére Ottilia
Samiel – Halmágyi Mihály
Ruitner Sándor írja ismertetőjében A bűvös vadász 1959. évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült CD-kiadvány borítójának belső oldalán:
„A most megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel: bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’) technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…
A Bűvös vadász szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról, hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély tüzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás önmagában is szépséges aranyfoglalatába.
Szegedi és a tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”
(Ruitner Sándor)
VIGILIA 1993/8 – augusztus száma:
„A bűvös vadász régi-új felvételen Carl Maria von Weber leghíresebb műve, A bűvös vadász (Der Freischütz) nem tartozik a Magyarországon gyakran játszott operák közé. E mellőzöttség azért is érthetetlen, mert a német népzene Ländler- hangvételét francia és itáliai dallamossággal ötvöző, fordulatos cselekményű romantikus opera hálás és látványos színpadi mű, és az énekeseket sem állítja technikailag megoldhatatlan feladat elé. Ennek ellenére A bűvös vadászt Budapesten alig-alig játszották, nagy sikerrel mutatták be viszont a kompozíciót az utóbbi évtizedek során Pécsett és Szegeden. A Hungexim új lemezkiadó első publikációja A bűvös vadász 1959-es szegedi előadásának reprodukciója. Az eredeti felvételt a Magyar Rádió készítette, Ruitner Sándor zenei rendező irányításával, meglehetősen kezdetleges technikai körülmények között, monóban (a Rádió csak a hetvenes évek elejétől alkalmaz sztereotechnikát). A technikai hiányosságok mellett további zavaró tényező, hogy az új CD a teljes operának csak egyes részleteit tartalmazza, és a válogatás nem az "opera-keresztmetszet" műfaji szabályai szerint történt: érthetetlen, hogy a nyitány, és számos, a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú ária nem szerepel a lemezen. Ennek ellenére értékes és tiszteletreméltó a Hungexim vállalkozása; egyrészt azért, mert bepillantást enged az ötvenes évek végének valóban virágzó szegedi operaéletébe, másrészt az elsőrangú énekesi teljesítmények miatt. Az Agáta szerepét alakító Moldován Stefánia hangjának nagy vivőereje, gazdag árnyalatai; Berdál Valéria (Annuska) sokoldalúsága és humora; a negatív figurát (Gáspár) igazi operai karakterré formáló Szalma Ferenc basszbaritonja egyaránt maximálisan érvényesül. A felvétel igazi meglepetése azonban Max, a vadászlegény megtestesítője, a szakmai körökben is kevéssé ismert Megyesi Pál kitűnő teljesítménye. A zenekar játéka lendületes, érezhetően lelkes és expresszív, így a technikai bizonytalanságok, pontatlanságok ellenére is élvezhető. A hangszeresek, a kórus és a szólisták produkciójában egyaránt világosan nyomon követhető Vaszy Viktor, a XX. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az egyik utolsó valódi színházi karmester munkájának hatása. A bűvös vadász régi-új felvételével a kiadó a kilencven éve született Vaszy Viktornak is méltó emléket állított. „
(Retkes Attila)
Van egy Schütz nevű kisbolygó is, a 4134-es számú. Ennek a kisbolygónak annyi a zenei vonatkozása, hogy 2 számmal kullog a 4132-es, Bartók Béláról elnevezett kisbolygó után.
Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.
Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.
"Persze már a címen érdemes fönnakadni. Eredetiben Freischütz, ami nagyjából ’szabad lövés’-t jelent. Nehéz értelmezni a történet szempontjából."
Érdemesen fennakadtam: az a Schütz bizony nagyjából sem lövés, hanem lövész.
Schütz → Schütze
1. lövő, lövész;
2. kat lövész, gyalogos (katona), baka; alacsony rangfokozatú katona
3. vadász
4. csill Nyilas
5. → Schützenfisch: jávai lövőhal
