Köszönöm, jártam a városkában, a színházban nem, karmester barátom, hosszú évek óta a prágai operaélet kitűnő dirigense, ott kezdte pályáját.
Bocsánat, most látom, hogy Plzen szerepel a felsorolásban. Pedig most töröltem meg a szemüvegem...
Plzen? Én évekkel ezelőtt egy sima hétköznapon becsületes Toscát láttam a színházban. Nem tudok csehül, de a színház honlapja alapján https://www.djkt.eu/opera/lide nekem úgy tűnik, hogy állandó operatársulatuk van.
Kösz, meg is van a 7.
Ostrava, Liberec, Ústi nad labem...
Brnóban önálló opera működik. Budejovice, Olomouc, Plzen...
Voltam úgy Prágában, hogy egy hét alatt hét cseh operatársulat állt elő egy-egy produkcióval.
Elolvastam DD írásait, de konkrétumot nem találtam benne. Nyilván felületes voltam.
Hiszek neked. A melldöntgetés helyett ("Mo. komolyzenei nagyhatalom") pedig érdemes lenne pl. a cseh vidéki operajátszásra odafigyelni.
Az előadások 80százaléka is középszerű volt rövid regnàlása alatt. Legalábbis amiket láttam és nagyítóval találni pozitív kritikát, vagy egyáltalán kritikát.
Talán még emlékeztek a vidéki operajátszás egy évvel ezelőtti hagymázas terveire, amelyek realitásáról kisebb vita is kibontakozott közöttünk. MIndenesetre, ha a hír igaz, DD elég gyorsan feladta.
Azért, mert a Színházzal egy igazgató alá tartozó Szabadtérin jövőre nem lesz operaelőadás.
A Miskolci Nemzeti Színház az évadra egy opera bemutatóját tervezte, a Hoffmann meséit. Ha a színház honlapján rákattintunk a darab címére, olvashatjuk ezt : ELHALASZTVA!
Kérdés: ezt miért másoltam be a Szegedi Nemzeti Színházzal foglalkozó topikba?
A Pécsi Nemzeti Színház erre az évadra egy operabemutatót tűzött ki. A honlapon most ez a felirat fogadja az érdeklődőket:
"Tájékoztatjuk Önöket, hogy Gioachino Rossini A sevillai borbély című operájának bemutatóját elhalasztani kényszerülünk, helyette Molière Don Juan című vígjátéka kerül Nagyszínházi bérletsorozatunkba."
Kérdés: ezt most miért másoltam be a Szegedi Nemzeti Színházzal foglalkozó topikba?
Feltehetően magának DD-nak lett elege. A magabiztos középszerrel nagyon fején találta a szöget - mondom ezt a helyi körülmények teljes nem-ismeretében.
Belefáradt a magabiztos középszerrel való állandó csatározásba....ez kicsit erős volt. Valaki nagyon megsértődött. Eléggé áthallásos.
Azt hiszem, erről már korábban is volt vitánk. Karmesterekkel kapcsolatban kétféle nézet létezik. Én nem osztom a Tiédet. Akkor szerinted Abbado vagy Petrenko nem kiváló karmesterek? Mert egyikük se az az akarat rákényszerítős fajta. De vannak még ilyenek, modjuk Pappano, és valószínűleg a Fischer testvérek se nagyon, és még sokan mások. Léteznek más eszközök is ahhoz, hogy egy zenekar úgy szóljon, ahogy ők elképzelik.
Két megjegyzés az interjúhoz:
1. Egy karmester mindig irányít és rákényszeríti akaratát másokra, az együttes(ek)re. Ez a dolga. Ha nem ezt teszi, nem jól végzi a munkáját, nem jó karmester.
2. Az egész hosszú interjú olyan mint ha gombhoz varrtak volna kabátot. Az ostor a végén csattan = a lényeg a végén van: távozik a társulattól. A többi nettó közhelygyűjtemény.
Ezt a cikket linkelte be Zéta. Én persze nem értem Dinyés döntését, épp úgy tűnt, hogy sikeres munkát végez Szegeden, ez most nem cserbenhagyás? Persze nem tudom, ki lesz az új igazgató.
Akkor most Zéta biztos nagyon szomorú...
Dinyés Dániel díjat kapott, s ez alkalomból nyilatkozott a Fidelionak. Többek kozott ezeket mondta:
A Vaszy-szoba felújítást egyfajta búcsúajándéknak is szántam, mert az évad végétől, az új igazgató megválasztása után, biztosan nem maradok Szegeden. Ennek számos oka van, de röviden: csak nagyon keveset sikerült megvalósítanom abból, amit elterveztem, amiben közrejátszik a vidéki operajátszás nehéz helyzete és a rendelkezésre álló szűkös költségvetés egyaránt.
Csak egy közös ügy létezik... - egy nagyon jó interjú... (kicsit bosszant, hogy nem én készítettem)...
És három musical, ha jól számolom. Nem sok egy "kicsit"?
Meghirdette jövő évi műsorát a Szegedi Szabadtéri Játékok
Operaelőadás nem lesz sem a Dóm téren, sem Újszegeden. Csak egy operett- és operagála lesz a Dóm téren.
Úgy 60 évente játsszák Szegden A bűvös vadászt, így aztán megnéztem a második gárdát is. Hátha a következőről már lemaradok. Különösen, hogy az opera mellett másik bolondériám a vadászat.
Ferenczy Orsolya erősen csengő szopránja, energikus egyénisége telibe találja Annuskát. Varga Anna is tehetséges, ifjú drámai szopránnak tűnik. Pianót is tud énekelni, de a döngetős részekben mutatkozik meg igazán a hang kvalitása. Sajnos a jelmeztervező teleaggatta masnikkal és díszítésekkel, ami a magas, erős alkatú lánynak előnytelen. Igazi tervezői baklövés! (Székely Mihály mindenhova az operaházi jelmezeiben járt vendégszerepelni. A zseniális Márk Tivadar ugyanis tökéletesen ismerte a testarányait, és mindig olyan kosztümöt tervezett neki, amiben nagyszerűen mutatott.)
Réti Attila bozontos baritonja és üstöke kifejezetten illik Kaspar alakjához, aki a Sátánnal cimborál. Bár nem dörren már akkorát, mint 15-20 éve.
A bűvös vadász nem olyan, hogy kifacsar és átjárja mindenedet, de ha az ember töri egy kicsit a fejét, nyugtalanító dolgokat lehet végiggondolni a segítségével.
Bezár a szegedi színház, máshol próbálnak az előadásokra
"Szeged Város Önkormányzata arról döntött, hogy január 1-jétől március 3-ig a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházának épületét, míg január 1-től február 15-ig a Kisszínházát zárva tartják – mondta Barnák László. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, a Reök-palota, a Regionális Összművészeti Központ is bezár, hiszen ez is a színház intézményeihez tartozik."
(Index.hu)
Kiegészítésként:
A bűvös vadász mostani bemutatójáról közreadott beszámolóban említett korábbi, 1958-as, Vaszy Viktorral színre vitt produkció magyar nyelvű volt, a dalmű szövegfordítása az egykori kiváló tenoristánk, Szabó Miklós munkája.
Ide másolom egy régebbi bejegyzésemet:
CD 0411 WEBER, Carl Maria von: A bűvös vadász (részletek magyar nyelven)
Ea.: Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, vez. Vaszy Viktor
Magyar nyelvű élő felvétel, készült 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színházban 78' 05"
Kiadó: [Budapest] : OTP Bank + Hungexim, 1992
Melléklet: mell.
Zenei tárgyszó: opera, keresztmetszet
Eredeti cím: Der Freischütz
Egys.cím: A bűvös vadász. Részletek
Szakjel: CD 0411
Lejátszási idő: 78 min 5 s
Gyári szám: HUN 001
A rádióban 1959-től kezdve többször is lejátszották ezt a teljes felvételt és persze önállóan, részleteket is sugározva ebből.
Ennek a szegedi produkciónak a "színlapja":
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász
Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház - 1958
Fordította: Szabó Miklós
Vezényel: Vaszy Viktor
Km.: a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Komarniczky Tamás)
Rendező: Abonyi Tivadar
Szereposztás:
Ottokár, cseh herceg - Sebestyén Sándor
Kuno, hercegi fõvadász - Horváth József
Agáta, a leánya - Moldován Stefánia
Annuska, fiatal rokon - Berdál Valéria
Gáspár, elsõ vadász - Szalma Ferenc
Max, második vadász - Megyesi Pál
Remete - Sinkó György
Kilián – Szabadi István
Nyoszolyólány – Mére Ottilia
Samiel – Halmágyi Mihály
Ruitner Sándor írja ismertetőjében A bűvös vadász 1959. évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült CD-kiadvány borítójának belső oldalán:
„A most megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel: bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’) technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…
A Bűvös vadász szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról, hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély tüzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás önmagában is szépséges aranyfoglalatába.
Szegedi és a tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”
(Ruitner Sándor)
VIGILIA 1993/8 – augusztus száma:
„A bűvös vadász régi-új felvételen Carl Maria von Weber leghíresebb műve, A bűvös vadász (Der Freischütz) nem tartozik a Magyarországon gyakran játszott operák közé. E mellőzöttség azért is érthetetlen, mert a német népzene Ländler- hangvételét francia és itáliai dallamossággal ötvöző, fordulatos cselekményű romantikus opera hálás és látványos színpadi mű, és az énekeseket sem állítja technikailag megoldhatatlan feladat elé. Ennek ellenére A bűvös vadászt Budapesten alig-alig játszották, nagy sikerrel mutatták be viszont a kompozíciót az utóbbi évtizedek során Pécsett és Szegeden. A Hungexim új lemezkiadó első publikációja A bűvös vadász 1959-es szegedi előadásának reprodukciója. Az eredeti felvételt a Magyar Rádió készítette, Ruitner Sándor zenei rendező irányításával, meglehetősen kezdetleges technikai körülmények között, monóban (a Rádió csak a hetvenes évek elejétől alkalmaz sztereotechnikát). A technikai hiányosságok mellett további zavaró tényező, hogy az új CD a teljes operának csak egyes részleteit tartalmazza, és a válogatás nem az "opera-keresztmetszet" műfaji szabályai szerint történt: érthetetlen, hogy a nyitány, és számos, a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú ária nem szerepel a lemezen. Ennek ellenére értékes és tiszteletreméltó a Hungexim vállalkozása; egyrészt azért, mert bepillantást enged az ötvenes évek végének valóban virágzó szegedi operaéletébe, másrészt az elsőrangú énekesi teljesítmények miatt. Az Agáta szerepét alakító Moldován Stefánia hangjának nagy vivőereje, gazdag árnyalatai; Berdál Valéria (Annuska) sokoldalúsága és humora; a negatív figurát (Gáspár) igazi operai karakterré formáló Szalma Ferenc basszbaritonja egyaránt maximálisan érvényesül. A felvétel igazi meglepetése azonban Max, a vadászlegény megtestesítője, a szakmai körökben is kevéssé ismert Megyesi Pál kitűnő teljesítménye. A zenekar játéka lendületes, érezhetően lelkes és expresszív, így a technikai bizonytalanságok, pontatlanságok ellenére is élvezhető. A hangszeresek, a kórus és a szólisták produkciójában egyaránt világosan nyomon követhető Vaszy Viktor, a XX. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az egyik utolsó valódi színházi karmester munkájának hatása. A bűvös vadász régi-új felvételével a kiadó a kilencven éve született Vaszy Viktornak is méltó emléket állított. „
(Retkes Attila)
Van egy Schütz nevű kisbolygó is, a 4134-es számú. Ennek a kisbolygónak annyi a zenei vonatkozása, hogy 2 számmal kullog a 4132-es, Bartók Béláról elnevezett kisbolygó után.
Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.
Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.
"Persze már a címen érdemes fönnakadni. Eredetiben Freischütz, ami nagyjából ’szabad lövés’-t jelent. Nehéz értelmezni a történet szempontjából."
Érdemesen fennakadtam: az a Schütz bizony nagyjából sem lövés, hanem lövész.
Schütz → Schütze
1. lövő, lövész;
2. kat lövész, gyalogos (katona), baka; alacsony rangfokozatú katona
3. vadász
4. csill Nyilas
5. → Schützenfisch: jávai lövőhal
Kulturáltan megírt fanyalgás.
A Freischütz az operatörténet egyik legnagyobb darabja.
A nyitány lassú részében született meg a zenei romantika.
A Farkasszakadék-jelenet zenéje pedig évtizedekkel mutat előre korán.
Egyszer megmutattam egy zenekedvelő/értő hölgynek, nem profi muzsikus, csak annyit kérdeztem, szerinted mikor írták?
1880? jött a válasz.
Nyilván nem értett a zenéhez az a rengeteg dirigens, aki elvezényelte, netán komplett lemezfelvételt is készített belőle - bizonyos, Márok Úr által kedvelt Carlos Kleiber.
De édesapja is értékelte a művet, fennmaradt vele egy "élő" felvétel.
Akárcsak a XX. század egyik legnagyobb dirigensóriásával, élete utolsó operavezénylése volt.
S a studióban még Jochum, von Matacic, Kubelik, Colin Davis.
Megyőződésem, ha Webert nem ragadja el a halál negyven éves korában, s él-alkot még 15-20 évig, ma őt emlegetnénk a másik W helyett.
Márok Tamás írása A bűvös vadász-produkcióról a tiszatajonline.hu oldalon.
Ez a fiatal énekesnek nagyon komoly fizikai, lelki, mentális és gondolom, nem utolsósorban anyagi kihasználása. Hisz ugye ő tagként dolgozik, fix gàzsiért. Szegénnyel elhitetik, hogy úgy sem találunk jobbat nálad, aztán pár hónap múlva meg kényszer hallgatásra ítéltetik. Csak pont Dinyés ne tudná ezt, vagy nem is érdekli? Még ha beteg valaki, akkor is kell egy váltó....
Ráadásul Tötös hangja mèg nagyon törékeny, kiforratlan bizonyos regiszterekben, sajnálom őt.....mert jó hanganyag lenne
Nagy divatba jött manapság az egymás utáni napokon való előadások éneklése, ami főszerepeknél rettenetesen veszélyes az énekes hangszálaira. Ne örüljünk annyira annak, hogy Tötös Roland négy egymást követő napon énekelte Max szerepét! Ugyanis az ilyen manőverekkel a fiatal tehetséges tenorista nagyon könnyen ott hagyhatja a hangját, aztán más foglalkozás után nézhet!
Szerintem összességében egész jó a Színház A bűvös vadász-produkciója, érdemes megnézni-meghallgatni. Eddigi szegedi működése során most először tetszett Dinyés Dániel vezénylése. De még jobban tetszett Hermann Szabolcsé! A Zenekart elég pontosnak hallottam. Lehet, hogy az erősen felforgatott ülésrend miatt voltak „lötyögések”, de az akusztika „összefésülte”. Mindkét estén szépek voltak a zenekari vonós és fúvós szólók! A Kórus is pontos volt, talán a hangerő volt időnként „forszírozott”. Minden elismerésem Tötös Rolandé, aki a főpróba és a két bemutató előadás után a kiírás szerint a mai előadáson is énekli Max-ot! Négy egymást követő estén… Megítélésem szerint ez a szólam igazán Neki való, biztosan, karakteresen énekelt; az általam eddig Tőle hallott legjobb produkció. Mindkét Kaspar megfelelő. Szilágyi Jánost eddig még nem hallottam, szép hangja van, de „harapósabb” hangadás jobb lett volna. Réti Attilát régen hallottam főszerepben; számomra meglepően jó formában énekelt. A kisebb férfiszerepek majdnem mind megfelelők voltak, egyedül a Remetét éneklő Kelemen Dániel hangadása hagyott bennem (jókora) hiányérzetet… Tudom, udvariatlanság hogy nem a hölgyekkel kezdtem; bocsánat! A négy koszorúslány közül számomra egyedül Szabó Dóra hangja volt élményszerű. Megítélésem szerint mindkét Annuska jó volt hangban és karakterben egyaránt. Kónya Krisztinát is régen hallottam főszerepben, és Ő is szépen megoldotta feladatát. Ferenczy Orsolyának ez a szólamkarakter „fekszik” igazán, nem kellene Donna Annákat énekeltetni Vele. Ők ketten fogják Adélt énekelni A denevér-produkcióban, bíztatók az előjelek. Végül Agátha… Már az évad műsortervének meghirdetésekor arra lettem volna leginkább kíváncsi, vajon ki fogja énekelni Agátha szólamát. Látszott, hogy Máthé Beáta és Varga Anna is nagyon igyekezett megoldani a feladatot, de megítélésem szerint egyiküknek sem sikerült igazán. Én úgy éreztem, mintha mindketten bizonytalanok lettek volna, mintha féltek volna a szólamtól, a szereptől. Máthé Beáta hangjáról továbbra sem érzem, hogy „igazi” szoprán lenne, egyszerűen nem „sugárzik” igazán magas fekvésben. Az áriák lassú részei alapján úgy gondolom, legato-ja továbbra is fejlesztésre szorul. Varga Annát először hallottam énekelni. Szép lírai szopránja van, de még több technikai hiányossága, és el is fárad. A rendezésről nem írok. Számomra megfelelő volt, különösebb ellenérzésem nem volt vele kapcsolatban. Segítette a zenét, nem rombolta.
Köszönöm szépen! Ezt biztosan meg is nézem.
Igen, ez egy nagyon frappáns, szórakoztató megoldás!
Azért van ennek a műnek kevésbé unalmas, nézhető-hallgatható verziója is. :)
Engem sajnos egyáltalán nem vonz ez a mű, pláne a "rendező" nevét meglátva...
Maga a darab meg zenetörtèneti tanulmányaim egyik legunalmasabb fejezete, elismerve persze, hogy a német romantikus opera "avizója" volt....Sajnálom, ha ezzel megsértek bárkit is!
Tegnap Barnák László igazgató azt nyilatkozta, keresnek alternatív lehetőségeket januárra és februárra.
Addig is menjetek bátran A bűvös vadászra! Értelmes, látványos rendezés, és vannak jó énekesk is.
Az 1930-as évek nem visszajönnek, hanem már jó sok éve itt vannak.
Na jön vissza az 1930-as évek, amikor is a színházak tönkrementek, bezártak, és próbáltak a kamaraelőadásokra átállni, néhány szereplővel. A korabeli zeneszerzők, librettisták, írók un. kamaraoperetteket írtak, amelyeknek viszonylag kevés volt a színpadra állítási költsége, kevés szereplővel mentek.
Pl. Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettje 2 zongorára épült a korábban megszokott nagyzenekar helyett. Néhány szereplő játszott csak az operettben, valamint egy vokálkvartett. .
"Szegeden márciusig bezár a Nemzeti Színház és a Móra Ferenc Múzeum, lekapcsolják a szökőkutakat is
...A szegedi önkormányzat stadiont nem zár be, mert az a Csongrád-Csanád Egyházmegye tulajdona, és a nemrég átadott Pick Aréna működtetéséhez sincs köze az önkormányzatnak, de más sport- és kulturális intézményeket előre láthatóan két hónapra, március elejéig bezárnak..." Teljes cikk hvg.hu-n itt.
Beszámoló, képek és video A bűvös vadász-produkció közönségtalálkozójáról a szeged.hu oldalon
–– 
MÁSIK Marton Éva képe
"...vérbeli rádiós, történelemtanár egy gimnáziumban"
Rádió Bézs - Fekete fehér
Klubrádió - műsorvezető, Belső közlés
A Klubrádiónál általánosan kötelezőnek tűnő ö-zés és dadogás terén a magát írónak mondó riportalany – nem kiemelkedően nagy előnnyel – nyerésre áll.
A macskanyávogáááás-szerű hanglejtééééésben mindketten figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak.
Ennyi ökörséget kunszt összesűríteni egy interjúba. Gondolom, ez a bizonyos Marton Éva nem az a Marton Éva - nem kellene úgy írni a nevét, hogy Alsókukutyini Marton Éva?
