Megértem a félelmedet, csak az a baj, hogy a szavaiddal prognózist írtál le! Vigyázni kell!
A borzalmak itt voltak mindig, mikor milyen köntösben. Mindenkinek magának kell felhúznia a szellemi és kulturális szintjét, magas energiára, hogy a borzalmakat saját erejével hatástalanítsa. Persze ez nem könnyű - a szép zene az egyik varázsszer.
Köszönöm Héterő szellemes helyzetjelentését.
Sajnos ez van, igazából mikor is nyitnak a színházak?
Bocsánat a ló betükért!
Borzalmasak a kilátásaink! Lassan valóra válik a rémálom: NO CULTURE - NO FUTURE!
Méghogy családi mesebalett! Gondold csak meg:
"...fehérke" ! BLM-szempontból megengedhetetlen.
Helyesebb lenne mondjuk (Szén)feketécske címmel előadni.
"Egy alvó nőt AKARATA ELLENÉRE megcsókol" az a ronda, erőszakos, szexista királyfi. Fehér-Feketécskét megkérdezte valaki? Beleegyezett? Nem! Na ugye. Vártára, szüfrazsettek!
Ráadásul nekrofil a koronás fi, mert (tetsz)holtat csókolgat.
Á, koronás!!! Vajon oltakozott?
A hét törpe sem polkorrekt, mert bántó a "növekedéskorlátozott illetve magasságsérült állampolgárok" előnytelen feltüntetése.
Kifogástalan cím lehetne:
Nem meghatározó anyaghoz hasonlító, tetszőleges színű és nemű lény és a hét magasságsérült he-she-it-stb.
Ha azt hiszed, ez csak vicc, tévedsz, liberál-Amerikában már ez a módi. Lelkes másolók pedig itt is akadnak.
A HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE családi mesebalett vajon miért került törlésre? Talán nem tetszett Harangozó Gyula személye?
Interjú Barnák László főigazgatóval a Színház nyitási folyamatáról a Délmagyar.hu oldalról.
Elnézést, ez nem szegedi téma, de félig-meddig szabadtéri és teljesen nyári játékok jellegű.
Miskolcon nyáron "természetesen" idén is elmarad a "Bartók+" Fesztivál...
Mától "újraindul" a Szegedi Szimfonikus Zenekar évada. A program a Szimfonikusok honlapjáról.
Hírek a Szegedi Szabadtéri Játékok ídei műsortervének változásáról a Játékok honlapjáról.
"Elkezdődött a Nyinyernya című szórakoztató műsor, az Operabeavató online változata Göttinger Pál műsorvezető és Dinyés Dániel kvízmester szervezésében." Ez olvasható a Színház.org jelzetű linken, s bevallom, szorongást érzek a szegedi operatásulat jövőjét illetően
Interjú Barnák Lászlóval a Szegedi Tükör aktuális számából (2021.02.06.):
„Barnák László a színház és a szabadtéri egyesítéséről: Nagyon vagány kihívás!
Május elsejével egyesül a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok. A 2,5 milliárdos gigaintézményt Barnák László, a színház jelenlegi főigazgatója vezeti majd. Vele beszélgettünk az új feladatáról.
– Szeged közgyűlése is szavazott arról, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nkft. megszűnik, és feladatait a Szegedi Nemzeti Színház veszi át. Mikor és hogyan értesült erről? Felkérés volt ez? Feladat, amelyet meg kell oldani? Mit mondott Botka László a két intézmény újraegyesüléséről?
– Január közepén egyeztető beszélgetésre voltam hivatalos a városházára. Ezen vázolta fel Botka László, hogyan látta a tulajdonos önkormányzat az elmúlt két évben a szabadtéri működését, elsősorban gazdasági szempontból. Arról is beszélt a polgármester, hogy a koronavírus-járvány és a kormányzati intézkedések milyen helyzetbe hozták Szegedet. Úgy látta, látja a polgármester, hogy költséghatékonysági és művészeti szempontból is érdemes lenne összevonni a két intézményt, a színházat és a szabadtérit. Ez váratlanul ért. Bevallom, egészen másra számítottam.
– Mire?
– Arra, hogy a nehéz helyzet miatt a színház anyagi támogatásáról egyeztetünk. Azt tudtam, hogy tavasszal a város a járvány miatt leállíttatta a szabadtéri játékok megrendezését. A szabadtéri vezetése úgy döntött, ha csökkentett módban is, de megtartják a fesztivált. Ehhez pályázati támogatást szereztek. Ennek az időszaknak a végén valamifajta veszteséget könyvelt el a szabadtéri. És az is felmerült, hogy a korábbi összevonás, amely 2000 és 2004 között volt, és amelyet Székhelyi József igazgatása alatt éppen Botka László szüntetett meg, mégis működőképes lehet. Az is szerepet játszott az önkormányzat döntésében, hogy a Szegedi Nemzeti Színház az elmúlt két és fél évben nagyot tudott fejlődni nézőszám és bevétel tekintetében is. Elindult egy olyan fejlődés és változás, ami a szabadtéri játékokat is jellemezte.
– Beszéljünk először a pénzügyi, anyagi dolgokról. A színház költségvetési intézmény, a szabadtéri pedig gazdasági társaság, a versenyszférában teljesített. Hogyan lehet ebből a szempontból összefésülni a két intézményt?
– Még nagyon az elején járunk mindennek. Sok információt kell még összegyűjtenem a szabadtéri működéséről, amely teljesen más jogi és gazdasági feltételek között működött, mint ahogy mi. A szabadtéri például sokkal szabadabban gazdálkodhatott. Volt egy eredménytartaléka, amihez hozzá lehetett nyúlni. A színházban a fenntartói támogatás havi összege alapján tudunk tervezni, ahhoz kell igazodnunk. Ez a működési formából adódik, mások a jogszabályok. Ezt nagyon alaposan át kell nézni. Ebben sok segítséget kapok az önkormányzattól, amire szükség is van. Két ekkora léptékű intézmény összeolvasztása ugyanis nagyon sok buktatót rejthet magában. Míg művészetileg nagyszerű kihívás például az, hogy a műsor összeállításánál hogyan használjuk ki a helyszíneket, esetlegesen még tovább tágítva a horizontot, ahol a szabadtéri mozgott, ám a pénzügyi, jogi procedúrák miatt nagyon óvatosnak kell lennünk. A Reök-palota, mint ingatlan kezelését is meg kell oldanunk. Emellett nyaranta több száz időszakos munkavállaló kapcsolódik a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz. Az téves elgondolás, ha valaki úgy tekint erre az egészre, hogy a szabadtérit nyáron kell csinálni, a kőszínházat pedig ősztől tavaszig. Ennél ez sokkal bonyolultabb, összetettebb feladat. Egészen máshogy kell gazdálkodni, hirtelen kell egy-egy nagyszabású produkciónál komolyabb összegeket kifizetni, hiszen például direkt az adott estékre készülnek a jelmezek, díszletek és koreográfiák – mások a léptékek. Ezért is fontos az önkormányzati támogatás és segítségnyújtás az átláthatóságban. Két és fél hónapunk lesz arra, hogy elvégezzük ezt a munkát. Az a legfontosabb, hogy az összeolvadás egyik intézménynek se váljon kárára. Erre nagyon igyekszünk odafigyelni.
– Eddig jellemzően a pénzügyi, jogi dolgokról beszéltünk, de a nézőt a színpad érdekli. Mi és hogyan változik, ha változik a deszkákon?
– A szabadtérin esténként négyezer nézőt kell bevonzani a Dóm térre. Közülük minden második vidékről érkezik: Szegeden nyaral, és megnézi az aktuális darabot, vagy kifejezetten az adott előadásért utazik a városba. Épp ezért mindig olyan darabokat kell bemutatni, amelyekben az alkotók és a szereplők személyét nagy érdeklődés övezi. Mi egész évadban próbálunk, játszunk, ezért ismernek bennünket a városban. A szabadtéri előadásainak sikeréhez – és a telt házakhoz – az is hozzátartozik, hogy országosan ismert művészek lépnek színpadra. Az mindenképpen fontos lesz ezután is, hogy ilyen előadások legyenek a Dóm téren. A tavalyi évről az idei évadra áthozott műsor izgalmas, sokrétű és színvonalas. Nem egyszerűen arról van, lesz szó idén, hogy menedzseljük a tervezett műsort. Ez az évad készen van, a járványon múlik, sikerül-e és hogyan sikerül bemutatni az előadásokat. A legmagasabb szintű produkciókat kell biztosítanunk a nézőknek. Azt vallom, ahogy a színházba, úgy a szabadtérire is a legjobbakat kell megnyerni színészként, rendezőként is.
– Mondhatjuk úgy, hogy a szabadtéri – éppen a léptékek miatt – egyfajta tagozatként működik majd az összevonás után?
– Biztos, hogy nem lenne jó irány teljesen összemosni a most még különálló két intézményt. Valóban szükség lesz arra, hogy külön „tagozatként”, külön lábként álljon meg a szabadtéri. Ne feledjük azt sem, hogy teljesen más brand a színház és a szabadtéri. De ez így van jól. Bár a Szegedi Nemzeti Színház az utóbbi években visszakerült az országos színházi térképre, mégis elsősorban helyben erős brand, míg a Szegedi Szabadtéri Játékok országosan ismert márka. Ezt mindig szem előtt kell tartani művészeti, kommunikációs és minden más szempontból is.
– Hogyan lehet bármit is tervezni ebben a rendkívüli járványhelyzetben?
– Nagyon megnehezíti a tervezést a járványhelyzet. Hónapok óta mást sem csinálunk, mint mindent újratervezünk. Ez hónapról hónapra hatalmas kihívás. Ehhez jönnek most már a szabadtérivel kapcsolatos kihívások is.
– Milyen ez a kihívás? Örömteli? Felelősségteljes?
– Nagyon vagány kihívás! És ahogy már korábban mondtam, közben nagyon óvatosnak kell lennünk. Számos kérdés van, amit alaposan meg kell beszélnünk. Ugyanakkor abba belegondolni, hogy mennyi nagy ívű tervet lehet megvalósítani a Szegedi Nemzeti Színház működésén kívül is, az azért mosolyt tud csalni az arcomra. De mindent csak körültekintően lehet csinálni. Egy két és fél milliárdos gigaintézményt fogok vezetni májustól. Itt tényleg figyelni kell. A Szegedi Nemzeti Színházról és a Szegedi Szabadtéri Játékokról is van egy kialakult kép az emberek fejében. Egy sikeres intézménnyel egyesülünk, ami nagyon komoly felelősséggel jár.” (Garai Szakács László)
Részlet a Botka László polgármesterrel készült interjúból a Szegedi Tükör aktuális számából (2021.02.06.)
„[…] - Lemondott a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. Mi lesz a szabadtérivel? Mennyiben befolyásolja ez az idei évadot?
- A képviselők szavaztak a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok összevonásáról is, amelyek 2004-ig egy intézményként működtek, akkor választottuk szét őket. Az elmúlt évek tapasztalata azonban bebizonyította: sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban lehet úgy működtetni mindkettőt, ha egyesülnek. Megszűnnek a párhuzamosságok, nem kell külön gazdasági apparátust fenntartani. A képviselők szavazata alapján a lemondott Herczeg Tamás helyére a színház főigazgatóját, Barnák Lászlót neveztük ki a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nkft. élére. Május elsejével egyesül a két intézmény. Arról is határoztak a képviselők, hogy az államháztartási törvénynek megfelelően a szabadtéri teljes vagyonával, személyi állományával és kötelezettségeivel beolvad a Szegedi Nemzeti Színházba. Az egyesülés nem befolyásolja a szabadtéri idei évadát. Reményeim szerint színvonalasabb és költséghatékonyabb lesz a szabadtéri, és a szegedi művészek nagyobb szerepet kapnak a nyári játékokon, amelynek sikeres előadásai tovább játszhatók majd a színházban. […]” (Garai Szakács László, Szabó C. Szilárd)
Beszámoló a delmagyar.hu oldalon Szeged idei költségvetéséről. A végén szó van a Szabadtéri és a Színház összevonásáról is:
"[...] A polgármester döntött a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nemzeti Színház összevonásáról is, amely két lépcsőben valósul meg. A Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-t április 30-ig Barnák László, a színház főigazgatója irányítja. Ezt követően a cég feladatait – a fesztivál szervezését és lebonyolítását, a Reök-palota működtetését – költségvetési szervként a színház látja el."
Azért meghallgatnám a másik felet is...
Egy cikk a lemondásról a Délmagyarországból, amiben szó van az ügy hátteréről is.
A Tannhausernél nagyobb létszámú együttes alig van, ebben a javaslatban a mostani helyzetben semmi, de semmi realitás nincs...
Bár tudom, hogy ezeket a kisoperákat a helyzet szülte, nem túl hívogató számomra. Már a szereposztás miatt sem.....Preferálnám inkább az elmaradt Tannhausert akár streamelt formában, vagy valami régebbi opera előadást.
Egy cikk a mai Délmagyarországból a december 22-re tervezett operabemutatók előkészületeiről.
A Szöktetés a szerájból produkció november végére tervezett napi szereposztásai olvashatók a Színház honlapján.
A jövő keddi, november 10-i operabeavató énekesei a Színház honlapja alapján:
"Kriszta Kinga, Horváth István, Kolonits Klára, Réti Attila"
A Dido és Aeneas produkció tervezett szereposztása a Színház honlapján.
A Négyhangú opera produkció tervezett szereposztása a Színház honlapján.
Újabb hír a Színház honlapjáról a Tannhäuser produkcióval kapcsolatban:
"[...] A 2020. október 24-re és 25-re tervezett Tannhäuser előadások pótlására, a produkció nagysága és a külső résztvevők nagy száma, egyeztethetőségének nehézségei miatt, nem kerül sor. Az ezekre az előadásokra szóló jegyek és bérletek 2020. december 22-ig válthatók be bármely más meghirdetett saját előadásra vagy az évad végéig érvényes voucherre cserélhetők a jegyirodában.
Nem maradnak operaélmény nélkül a műfaj szerelmesei. 2020. december 22-én Henry Purcell Dido és Aeneasát illetve Tom Johnson: Négyhangú Operáját Göttinger Pál rendezésében mutatja be a Szegedi Nemzeti operatagozata a Kisszínházban. [...]"
Mai hír a Színház honlapjáról, hogy pozitív COVID-teszt miatt elmaradnak a Tannhauser tervezett előadásai (is). Az esetleges pótlásról később adnak tájékoztatást.
A Színház honlapján olvasható a Szöktetés a szerájból produkció tervezett szereposztása.
Egy rövid írás a Délmagyarország mai (2020.10.12.) számából az operabeavató sorozat második alkalmához kapcsolódóan.
Az Operabevató sorozat következő, most vasárnap délutáni (okt. 11., 15:00) előadásán a Színház honlapja alapján Máthé Beáta ás Szélpál Szilveszter lépnek fel.
Egy beszélgetés Dinyés Dániellel az Operabeavatókról, a Színház honlapjáról.
Volt valaki a tegnap esti alkalmon? Hogyan sikerült?
Végre felkerült valami kicsi konkrétum a Színház honlapjára a most vasárnap esti, kisszínházbeli Operabeavatóval kapcsolatban:
"Fellépnek Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház tagja és Varga Donát."
Ja, igen, köszönöm a helyreigazítást!
Még később, 2018-ban volt az Ernani. A Don Pasquale volt 2017-ben, a Trubadúr és az ős-Bánk pedig 2016-ban (mindről írtam is a művész-blogomon részletesen). A többi említett előadás valóban régebben volt, de azért nem az őskorban, nem az Oberfrank- vagy a Vaszy-érában, hanem az utolsó másfél évtizedben. A most operába járók még biztosan emlékeznek rá...
Pont ez fogalmazódott bennem.
És hol volt a zenekar?
Az előzményekre reflektálva, az Ernani 2017-ben volt pl.....
A nyitó gála azonban csak két napja, s ha a jövőben arra számíthatunk, ami ott hangzott el, akkor az operatársulatot illetően ez egy szegénységi bizonyítvány.
Mindez milyen rég volt.
Pillangót Létay Kiss Gabriella is énekelt, Cura Otellót is, Wiedemann Bernadett Azucenát, Boncsér Gergely többek közt Bohéméletet és Gabriele Adornót, Keszei Bori Traviatát és Carmina Buranát, Horváth István a Don Pasqualéban és Ory grófjában énekelt, és Nadia Cerchez moldáv szoprán is számos darabban lépett fel, hirtelen még ők jutottak eszembe a felsoroltakon kívül.
Szintén Rost Andrea Pillangókisasszonyt is énekelt Szegeden. Miksch Adrienn is sok szép szereppel örvendeztette meg a szegedieket.
https://www.youtube.com/watch?v=4TtndURRwmo
Kedves kétked, ha nem csal az emlékezetem, Rálik Szilvia és Boros Csilla fellépett Toscaként a Gyüdi-érában is, utóbbinak Adam Diegel volt a partnere. Rajtuk kívül itt járt még Bretz Gábor az Anyeginben, Rost Andrea a Bohéméletben, José Cura a Toscában. Nem vagyok naprakészen tájékozott, de Rálikot és Fekete Attilát nem sorolnám a nemzetközi sztárok közé.
Gyüdi és Pál Tamás ideje alatt rengeteg remek előadás született, nagyszerű énekesekkel. Macbeth, Hoffmann meséi, eredeti Bánk bán, Andrea Chénier, Szerelmi bájital, Simon Boccanegra eredeti díszletekkel, volt koncertszerű Luisa Miller, Sly, az Operaházzal közösen és legutóbb az Ernani. Ezeknek egy része a Primavera Fesztiválon az Erkel Színházban is nagy sikert aratott.
Itt indult a pályája, többek között Szemere Zitának, Pasztircsák Polinának, Kálnay Zsófiának, Cseh Antalnak, Kiss Andrásnak. Itt lett operaénekes László Boldizsár, virágzott ki újra Kelemen Zoltán, hogy csak néhány nevet említsek.
Amúgy azt nagyon stílusosnak tartom, hogy Gábor Géza épp egy száműzött király szerepében tér vissza.
Ez ismét szíven ütött....
Én úgy gondolom utólag, hogy Gyüdi legalább méltó helyet adott Pál Tamásnak, nem véletlen, hogy a Szimfónikusok továbbra is foglalkoztatni fogják.
Illetve Kardos Gábort is ki kell emelnem, hisz ő mesterének tekintette Pált, szinte minden próbát végighallgatva igyekezett jegyezni az összes zenei dolgát.
Ami pedig az énekeseket illeti, ha a zenei megvalósítás nincs helyén, a jó énekesek sem tudjàk megmenteni a süllyedő hajót.....A Turandothoz kellene egy hatalmas kórus, papok kara, gyermekkar....és nem utolsó sorban egy remek karmester által dirigált zenekar.....
Én nem gondolom, hogy hisztérikus lett volna a hozzászólásom. Gyüdinél sem volt jobb, talán legutóbb 8-10 éve volt még valami. Ha énekes nem is volt felejthetetlen, de PÁL TAMÁS mindig kiemelkedő színvonalat hozott - legalább Ő! Vaszy után csak Ő (némiképp még Oberfrank is) tudta jóval a léc felett tartani a társulatot. És azt a nyomorult Kossuth-díjat csak nem akarták neki adni....
Értesülésem szerint Kelemen Zoltán operaénekes tagsága augusztustól megszűnt a Szegedi Nemzeti Színházban, mivel a Magyar Állami Operaház-beli elfoglaltságai miatt összeegyeztethetetlenné vált számára annak további megtartása. Kelemen Zoltán 24 évig volt a Szegedi Nemzeti Színház tagja!
Ez nagyon jo szereposztás. Ha a Korona engedi, akkor szívesen megnézném és meghalgatnám Boross Csillát. Jo, hogy Máthé nem válalta Turandot szerepét, Liu pontosan neki valo szerep.
