3450Tejberizs2025-12-24 15:04:52 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Don Pasquale-produkció tegnap esti (dec. 23.) előadásáról, amiben pályakezdő énekesek mutatkoztak be.
3449Tejberizs2025-12-20 21:20:32 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Don Pasquale-produkció tegnap esti bemutató előadásáról, a végén egy rövid videóval a jubiláló karmester, Pál Tamás köszöntéséről.
3448márta2025-12-19 23:51:36 Lámpaoltogató lelkesedne a mai Don Pasqualéért! Megpróbálom az ő stílusában elmesélni.
A második fölvonás végén Norina fölrobbantja Pasquale lerobbant udvarházát, a függönyhúzás után már csilivili palotát vetítenek helyette. Toronykői Attila komolyan gondolja a fölösleges rongyrázást, persze a való életben ma ennél jóval nagyobb rongyokat látunk. Néha a történetet mutatja nekünk, néha meg azt, hogy milyen mókás dolog vígoperát játszani. Száz értelmes színpadi poént lehetne lelőni, vagy ahogy ma mondják spoilerezni, a színháztörténet szakosoknak egyszer még tanítani fogják őket. Biztos ízléssel egyensúlyoz a kötélen, sziporkái csak mellesleg kápráztatnak el, mindig a darabból csillannak ki. Kálmán Péter Salzburg, London és New York után a szegedi Kisszínházban is teljes erővel dobta be magát. Őszinte, zengzetes és megható volt, Gregor József közönsége hamar a szívébe zárta. Tötös Roland az elmúlt időszakban nagyon jól oldott meg több nem neki való szerepet. Most egy bel canto szólamban mutathatta meg, hogy mire való igazán a hangja, és hogy szíve ugyanúgy van, mint humora. Szélpál Szilveszter az operett táncos komikus világából tért vissza egy operai táncos komikushoz. Itt is csak szeretni lehet. A szubrett Kónya Krisztina, akinek dolgát megkönnyíti, hogy ebben a darabban primadonna nincs. Egymagának kell képviselni a női vonzerő kétféle válfaját. Pál Tamás 50 éve jár föl a zenekari árokból a színpadra Szegeden. Ő maga ma már nehezebben ér oda, de a muzsika, amely pálcája nyomán születik, minden pillanatban könnyedén szárnyal föl.
Hatalmas volt a siker, és mindenki értette miért. Ha valaki nem, annak is érdemes elgondolkodnia rajta.
3447Tejberizs2025-12-17 11:02:26
A pénteki Don Pasquale-bemutató elé:
"Két dolgot tudok, vagy nagyon vicces, vagy nagyon gonosz lenni"
3445Tejberizs2025-11-30 18:46:04 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Színház Én és a kisöcsém-produkciójának péntek esti bemutatójáról.
3444Tejberizs2025-11-02 18:48:05 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Jancsi és Juliska-produkció pénteki bemutatójáról.
3443Tejberizs2025-10-07 16:06:15 A tervek szerint 2026 nyarán ismét lesz operaelőadás a Dóm-téren:
"[...] A hagyományos műfaj szerelmeseinek örömére egy legendás opera is színre kerül. Július 31-én és augusztus 1-jén Bizet Carmenjét tekinthetik meg a Dóm téren. A világ egyik legtöbbet játszott slágeroperája kétszeresen jubilál 2026-ban: 150 éve tartották a mű hazai bemutatóját, a Szabadtérin pedig 15 éve lesz, hogy utoljára láthatta a közönség. Ezúttal egy friss, ám klasszikus igényű színrevitelben, magyar nyelven elevenedik meg a világhírű szerelmi dráma. A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen vendégelőadását a Kossuth-díjas Juronics Tamás rendezte, a halottak napi karnevál idején játszódó, mexikói közegbe helyezett cselekmény a Jászai Mari-díjas Erkel László Kentaur látványvilágával kel életre. [...]"
/Szegedma.hu
– Juhász Viktor – 2025. június 26./Párizs)
Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházának régóta
várt felújítása, a forgószínpad és a teljes színpadi deszkázat korszerűsítése
javában halad. Barnák László, az intézmény igazgatója a mai sajtótájékoztatón
számolt be a részletekről, kiemelve a beruházás fontosságát és ütemezését.
3441Tejberizs2025-06-28 15:49:59 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Szegedi Szabadtéri Játékok tegnap esti A cigánybáró-előadásáról.
3440Tejberizs2025-05-11 17:34:57 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Színház tegnap esti, koncertszerű Bánk bán-produkciójáról.
3439márta2025-05-11 08:57:51 Csodás egy műfaj az opera!
Tegnap este szolidan indult a Bánk bán koncertszerű előadása Szegeden. Többségében megfelelő hangok, megbízható kórus, rutinos zenekar, tapasztalt karmester. A zenekar az árokban ült, ami azt eredményezte, hogy a szólisták erőlködés nélkül, árnyalt kifejezéssel énekelhettek, és ízléssel játszhattak is egy kicsit.
Ám semmi több.
... de aztán a második fölvonás elején bejött Réti Attila, és úgy döntött, hogy fölgyújtja a színpadot. Tiborcként olyan szenvedéllyel szólalt meg, amely új energiát hozott az előadásba. Persze a zenében néha rosszul lépett be, dallamvonala sem volt mindig biztos, s a változást biztosan nem egymaga hozta, de ezen az estén mégiscsak hozzá kötődött. Innentől az élvezetes muzsikálás izgalmas zenadrámává vált.
A címszereplő Kovácsházi István bizosan uralja a szólamot. Nevezetes áriával szép sikert aratott, de az ő éneklése is áriája után izzott föl, telt meg indulatokkal, mérge, elkeseredése, aggódása innentől sokszoros erővel szólalt meg. S ez a hangulatváltozás szerencsére a többi szereplőre is átragadt. Sőt a zenekarra is: Pál Tamás karmestert innentől ragadta magával a sodrás. Persze a dráma is itt pörög föl, de innentől az egész élmény más minőséget kapott.
Kedvenc részem a darabban Melinda könyörgő áriája majd búcsújuk Bánkkal. Persze nem is szabad kedvencnek nevezni azt a szívbemarkoló jelenetet, amelyben Erkel egyedülálló kíséretet alkalmaz: cimbalom, hárfa, angolkürt, viola d'amore. A mostani koncerten ezt a négy hangszert viszont fölvitték a színpadra, ami fölerősítette a búcsúzás fájdalmas költészetét. Kónya Krisztina finom szopránja így különösen költőien simult össze a hangszeres kísérettel. Megindító, feledhetetlen pillanatok voltak, nagy erővel mutatták meg, mi az, amiben az opera műfaja felülmúlhatatlan.
3438Tejberizs2025-04-20 21:11:32 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a tegnap esti Parasztbecsület-Bajazzók produkcióról.
Fonyód legrégebbi (130 éves) villasora
(Fonyód-Bélatelep) a Várhegy északi oldalán húzódik, itt írta operettjeit Huszka Jenő.
Emléktáblája a villasoron:
:
"Huszka
hivatali főnökének, koronghi Lippich Eleknek a leányát, Leonát vette feleségül,
s az ő révén 1905-től kezdődően járt rendszeresen a bélatelepi villasoron lévő
nyaralóba. Több operett-dallamát itt szerezte, s egészen az 1940-es évek végéig
töltötte itt a nyarakat. Villáját még az államosítás előtt eladta, amelyben
1971-ben, már a SZOT időkben emlékszoba került kialakításra.
Huszka
több fővárosi művészt vonzott Bélatelepre, például Fedák Sári, Péchy Erzsi,
Rátkai Márton is miatta járt a villasoron.
Lippich
Leonától 1924-ben elvált, második feleségét Bélatelepen ismerte meg, egy
zenés-táncos mulatságon a Sirály szállóban. Arányi Mária életrajzi regényben
dolgozta fel férje életét, Szellő szárnyán címmel."
3436márta2025-04-19 23:35:10 [Válasz erre: 3434 gezakadocsa 2025-04-11 15:49:29] Továbbá mellesleg ráadásul Fonyód-Bélatelepen volt nyaralója, ahol információim szerint a kritikusnak is. Amúgy a nyaraló még megvan.
3435márta2025-04-19 23:31:38 Nagyon szép Parasztbecsület és Bajazzók volt ma este. Az elsőt Dobszay Péter, a másodikat Kardos Gábor vezényelte. Telt ház, lelkes siker. Koncertszerű, de élményszerű.
3434gezakadocsa2025-04-11 15:49:29 [Válasz erre: 3433 Búbánat 2025-04-11 13:34:36] Mellesleg Huszka Jenő ráadásul Szegeden született - több emléktáblája is van a városban.
3433Búbánat2025-04-11 13:34:36 [Válasz erre: 3432 Tejberizs 2025-04-11 09:22:34] Köszönöm ezt a közzétett kritikát is a szegedi Marica grófnő-bemutatóról.
Egy apró megjegyzés - kiigazítás - Márok Tamás írásához: a "Lili bárónő" nem Kálmán Imre operettje, hanem Huszka Jenőé!
3432Tejberizs2025-04-11 09:22:34 Márok Tamás írása a tiszatajonline.hu oldalon a Marica grófnő-produkcióról.
3431Tejberizs2025-04-07 21:25:05 Teljessé váltak a Színház honlapján az április 19-i Parasztbecsület-Bajazzók és a május 10-i Bánk bán koncertszerű produkciók tervezett előadói gárdái.
3425Tejberizs2025-02-14 15:51:49 "Szeged díszpolgári címét idén Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja kapja." Híradás a szeged.hu oldalon.
Alapvetően derűs volt, általában jó hangulatot keltett maga körül, amit én, aki nem voltam személyes ismeretségben vele, csak kívülről - sokszor nem a színházban- láttam.
Saját élményeimben pedig jól emlékszem Papagenojára, Anyeginjére, a Figaro grófjára, de amiben ma nem vagyok biztos, talán a Trubadúrban, a Szerelmi bájitalban és a Fidelioban is láttam. Amikre konkrétan emlékszem, ott az is kapcsolódik hozzá, hogy színészi alakítása is kiemelkedő volt, ami akkoriban még kevésbé volt természetes, mint ma.
3419márta2025-01-02 21:42:04 A szegedi operaélet egyik legnagyobb egyénisége volt! Mindig egyedi, mindig karakteres. Gyakran megosztó. Tele élettel, leleménnyel, improvizációval, néha némi modorossággal. A Vaszy-korzsak utolsó mohikánja, aki azonban bármit is csinált, mindig ott volt rajta a teknősbéka jele: az elkötelezett, nagy művészeké.
Az elmúlt 40 évben rengeteg szerepben láttam. Nabucco, Rigoletto, René, Simon Boccanegra, Amonasro, Tonio, Scarpia, Tiborc, Don Magnifico, Malatesta, Don Pasquale. No és az egyik legnagyobb élmény: Falstaff Debrecenben. Áldom eszem és jósorosom, hogy elmentem megnézni, s áldom a szerencsét, hogy van róla videofelvétel.
3417felhasználó2024-12-24 13:49:48 A 8. Pillangókisasszonyt nagyon élveztem. Juronics Tamás rendezése teljesen hagyományos módon, az eredeti rendezői utasításoknak megfelelően mesélte el a történetet. László Boldizsár remek Pinkerton volt, Szélpál Szilveszter Sharpless hálátlan szólamából kihozta a legtöbbet, Ferenczy Orsolya se valott szégyent Cso-csoszánként - szépen, kifejezően énekelt, miközben érzelmileg is azonosult a szereppel, alakítása hiteles volt. A zenekar is szépen muzsikált. Szívesen megnézném még ezt az előadást, nekem jobban bejött, mint az új pesti Turandot. Sok ilyet kívánok még a Tisza partjára. Ha minden jól megy a Varázsfuvolára is megyek.
3416Tejberizs2024-12-23 20:44:20 Interjú a Szegedi Tükör c. helyi lap mai számában (2024. december 23.,, 10. oldal) a Cso-cso-szánt alakító Ferenczy Orsolyával és Máthé Beátával.
3415Tejberizs2024-12-18 18:26:19 Márok Tamás írása a tiszatajonline.hu oldalon a Pillangókisasszony-produkció bemutató előadásairól.
3414Tejberizs2024-12-09 20:59:46 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Pillangókisasszony-produkció múlt pénteki és szombati bemutató előadásairól.
Belinkelek egy interjút is Juronics Tamással, a produkció rendezőjével a papageno.hu oldalról.
3413zsoly2024-12-08 20:30:53 Köszönet Hollósi Zsoltnak Vajda Júlia pályájának összefoglalásáért és a méltatásért!
Csodálatos volt a péntek esti Pillangókisasszony! Vajda Julia Suzukiként olyan szerepformálást mutatott, amit csak kevesen tudnak. Tökéletesen azonosult a szerepével, ha a színen volt, egyszerűen őt kellett nézni, a puszta jelenléte, testbeszéde, arckifejezése, fantasztikus. A II. felvonásbeli Butterfly nagyária alatt (Ferenczy Orsolya remek volt!) Suzuki mint "élő reflexió" volt jelen, minden az arcára volt írva! Énektechnikája pedig lehetővé teszi , hogy még 45 év után is maradandót nyújtson. Hála a Szegedi Nemzeti Színháznak, hogy megtalálja és megadja Vajda Júliának azokat a karakterszerepeket, amelyekben még ma is elkápráztatja a közönséget. További sok hasonló estét kívánok az Ünnepeltnek és magunknak! :-)
Egy dolog miatt van csak okunk szomorkodni: Hollósi Zsolt írásából is világosan látszik, hogy az az operakultúra és intézményi működés, amelynek keretei között Vajda Júlia 45 év után is lenyűgözheti a közönségét, kihalt, megszűnt, elmúlt... Nincs már egyetlen Operaház sem a világon, ahol a következő évtizedekben akár 40 éves jubileumokat ünnepelnének. Sehol nem nevelik ki, és nem tartják meg a mai kor énekeseit, illetve a mai "bizniszben" már jóval korábban hangtalanná és hallgathatatlanná "használódnak el" az énekesek. Vajda Júlia köszöntése, egy letűnt, jobb operavilág egyik utolsó epizódja is volt...
3412Tejberizs2024-12-07 10:51:08 "Vajda Júliát művészi pályafutása 45 éves jubileumán köszöntötték a nagyszínházban"
3410Tejberizs2024-11-21 22:02:00 A Színház honlapján olvashatók a Pillangókisasszony-produkció tervezett napi szereposztásai a decemberi öt előadásra.
3409Tejberizs2024-11-04 21:22:15 Márok Tamás írása a tiszatajonline.hu oldalon a MÁO társulatának múlt keddi (10.29.) Tosca-koncertjéről a Szegedi Nemzeti Színházban.
Nem szokásom kritikai szövegből idézni, de ezt a képzavart most nem tudom nem kiemelni:
"Ádám Zsuzsa [...] biztos torokkal evez át a magas C-k útvesztőin, [...]"
3408-zéta-2024-10-30 20:44:46 [Válasz erre: 3407 Tejberizs 2024-10-30 17:49:46] Csak annyit fűznék hozzá HZs kritikájához, hogy Sudlik Máriának számos emblematikus szerepe volt, pl. A rózsalovag Tábornagynéja, a Don Carlos Erzsébet királynéja, vagy a Figaro házassága Grófnéja, de Tosca semmiképpen sem. 1982-ben néhányszor elénekelte, de utána sosem, pedig még évtizedekig aktív énekes volt...
3407Tejberizs2024-10-30 17:49:46 Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a MÁO társulatának tegnapi (10.29.) Tosca-koncertjéről a Szegedi Nemzeti Színházban.
3406Tejberizs2024-10-15 21:59:53 Október 11-én volt a My Fair Lady-produkció bemutatója. Hollósi Zsolt beszámolóját a musical topicba linkeltem be.
3405Tejberizs2024-09-20 16:03:37 A Színház honlapján olvasható, hogy a Manon Lescaut-produkció október 18-ra és 19-re tervezett előadásai "technikai okok" miatt elmaradnak. Úgy érzem, sajnos, keresztet vethetünk erre a továbbjátszásra...
3404Tejberizs2024-09-13 18:18:17 A Színház honlapján olvashatók a Pillangókisasszony és A varázsfuvola produkcióinak tervezett előadói.
3403Tejberizs2024-08-17 21:26:43 Márok Tamás írása a tiszatajonline.hu oldalon a Szerelmi bájital múlt szombati előadásáról.
3401gezakadocsa2024-07-26 18:20:09 [Válasz erre: 3400 Búbánat 2024-07-26 12:27:07] Egy talán sorsszerű érdekesség, ami a szegedieknek se biztos, hogy eszébe jut: Vaszy Viktor 1979. március 12-én hunyt el (operapróba közben borult a karmesteri pulpitusra), vagyis pontosan a szegedi nagy árvíz (ahogyan Tömörkény írta: a Nagyvíz) százéves évfordulóján... (Igaz, a gátat a Tisza hajnali kettőkor törte át, reggelre már javában a belvárosban /is/ volt, ahogyan az akkor szegedi újságíró Mikszáth is megörökítette a már akkor is Széchenyi nevét viselő téren ma is álló Zsótér-ház ablakából, Vaszy pedig délelőtt halt meg.)
A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.