706 Búbánat 2014-12-21 14:28:09
M3 csatorna - 2014. december 31. szerda, 17:45 - 18:20 Operett-böngésző - Vár a cirkuszporond A mai Operett böngészőben népszerű dalok csendülnek fel, többek közt Farkas Bálint, Benkóczy Zoltán, Domonkos Zsuzsa és Pitti Katalin előadásában. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 31. szerda, 17:45 - 18:20 Operett-böngésző - Vár a cirkuszporond A mai Operett böngészőben népszerű dalok csendülnek fel, többek közt Farkas Bálint, Benkóczy Zoltán, Domonkos Zsuzsa és Pitti Katalin előadásában. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
705 Búbánat 2014-12-21 14:27:44
M3 csatorna - 2014. december 30. kedd, 16:50 – 17:20 Operett-böngésző - Kálmán Imre a nagyvilágban Kálmán Imre dalait külföldi énekesek előadásában hallhatjuk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 30. kedd, 16:50 – 17:20 Operett-böngésző - Kálmán Imre a nagyvilágban Kálmán Imre dalait külföldi énekesek előadásában hallhatjuk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
704 Búbánat 2014-12-21 14:27:20
M3 csatorna - 2014. december 29. hétfő, 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Kálmán Imre itthon A mai adásba Kálmán Imre zeneszerző ismert dalaiból válogattunk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 29. hétfő, 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Kálmán Imre itthon A mai adásba Kálmán Imre zeneszerző ismert dalaiból válogattunk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
703 Búbánat 2014-12-21 14:26:47
M3 csatorna - 2014. december 28. vasárnap 17:15 - 17:50 Operett-böngésző - Németh Marika felvételeiből Az Operett-böngésző adásában Németh Marika énekel operettdalokat. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatunk a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 28. vasárnap 17:15 - 17:50 Operett-böngésző - Németh Marika felvételeiből Az Operett-böngésző adásában Németh Marika énekel operettdalokat. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatunk a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
702 Búbánat 2014-12-21 14:26:18
M3 csatorna - 2014. december 27. szombat 17:00 - 17:30 Operett-böngésző – Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Az adásban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor dalai csendülnek fel Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 27. szombat 17:00 - 17:30 Operett-böngésző – Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Az adásban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor dalai csendülnek fel Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
701 Búbánat 2014-12-21 14:25:54
M3 csatorna - 2014. december 26. péntek 17:35 - 18:05 Operett-böngésző - Operettek Pesten és Bécsben Ebben az adásban ismert és közkedvelt operettekből kapunk válogatást. Szereplők: • Decsi Ágnes • Gárday Gábor • Kovács József • Oszvald Marika • Honvéd Táncegyüttes • Waltraut Haas • Dagmar Koller • Günther Frank • Farkas Bálint • Pitti Katalin • Lehoczky Éva • Peter Minich Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 26. péntek 17:35 - 18:05 Operett-böngésző - Operettek Pesten és Bécsben Ebben az adásban ismert és közkedvelt operettekből kapunk válogatást. Szereplők: • Decsi Ágnes • Gárday Gábor • Kovács József • Oszvald Marika • Honvéd Táncegyüttes • Waltraut Haas • Dagmar Koller • Günther Frank • Farkas Bálint • Pitti Katalin • Lehoczky Éva • Peter Minich Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
700 Búbánat 2014-12-21 14:25:27
M3 csatorna -2014. december 25. csütörtök 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Ritkán hallott melódiák Felcsendülnek többek közt Offenbach: A kékszakállú, Kálmán: Az obsitos és Lehár: A cárevics című operettek dalai is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna -2014. december 25. csütörtök 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Ritkán hallott melódiák Felcsendülnek többek közt Offenbach: A kékszakállú, Kálmán: Az obsitos és Lehár: A cárevics című operettek dalai is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
699 Búbánat 2014-12-21 14:24:49
M3 csatorna - 2014. december 24. szerda 17:15 - 17:45 Operett-böngésző - Johann Strauss és Ábrahám Pál A részletek közt megtalálható az Egy éj Velencében és a Bál a Savoyban egy-egy dala is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 24. szerda 17:15 - 17:45 Operett-böngésző - Johann Strauss és Ábrahám Pál A részletek közt megtalálható az Egy éj Velencében és a Bál a Savoyban egy-egy dala is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
698 Búbánat 2014-12-21 14:24:25
M3 csatorna - 2014.december 23. kedd 17:30 - 18:05 Operett-böngésző - Karneválok Részletek lesznek többek közt a Víg özvegy, a Cigányszerelem és a Luxemburg grófja című operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014.december 23. kedd 17:30 - 18:05 Operett-böngésző - Karneválok Részletek lesznek többek közt a Víg özvegy, a Cigányszerelem és a Luxemburg grófja című operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
697 Búbánat 2014-12-21 14:23:43
M3 csatorna - 2014.december 22. hétfő 17:00 - 17:30 Operett-böngésző - Lehár Ferenc műveiből látható válogatás Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014.december 22. hétfő 17:00 - 17:30 Operett-böngésző - Lehár Ferenc műveiből látható válogatás Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
696 Búbánat 2014-12-16 13:23:19
Elfeledkeztem tegnap hírül adni, hogy az elmúlt éjjel újra leadta a televízió (M3 csatorna, 23.50 – 01.30) az operettet: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár – az operett televíziós változata, színes Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február Forgatókönyv: Ruitner Sándor, Zsurzs Éva Rendező: Zsurzs Éva Zenei rendező: Fejes Cecília Operatőrök: Kalbert Erzsébet, Berek Oszkár Szereplők: Harrison szenátor - Szabó Ottó Lucy, a leánya - Kovács Adél; énekhangja: Kalmár Magda Tom Miggles - Bubik István; énekhangja: Gulyás Dénes Gróf Rottenberg - Garas Dezső Fritz, a gróf fia - Szerednyei Béla Bessy - Hűvösvölgyi Ildikó Kocsmáros- Zenthe Ferenc Sam - Szilágyi István Jefferson- Csere László A zenei felvételen az MRT Szimfonikus zenekara és énekara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre, Hidas Frigyes vezényletével. (98 perc)
Elfeledkeztem tegnap hírül adni, hogy az elmúlt éjjel újra leadta a televízió (M3 csatorna, 23.50 – 01.30) az operettet: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár – az operett televíziós változata, színes Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február Forgatókönyv: Ruitner Sándor, Zsurzs Éva Rendező: Zsurzs Éva Zenei rendező: Fejes Cecília Operatőrök: Kalbert Erzsébet, Berek Oszkár Szereplők: Harrison szenátor - Szabó Ottó Lucy, a leánya - Kovács Adél; énekhangja: Kalmár Magda Tom Miggles - Bubik István; énekhangja: Gulyás Dénes Gróf Rottenberg - Garas Dezső Fritz, a gróf fia - Szerednyei Béla Bessy - Hűvösvölgyi Ildikó Kocsmáros- Zenthe Ferenc Sam - Szilágyi István Jefferson- Csere László A zenei felvételen az MRT Szimfonikus zenekara és énekara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre, Hidas Frigyes vezényletével. (98 perc)
695 Búbánat 2014-11-29 12:59:56
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk 22.45 – 00.15 „Mindig tűzben égni” – Nádasdy Kálmán Emlékezés Nádasdy Kálmánra színes, magyar szórakoztató műsor, 88 perc Szerkesztő: Virág Katalin Operatőr: Dubovitz Péter Díszlettervező: Forrai Gábor Rendező: Békés András Gyártási év: 1980 Műsorvezető, riporter: Czigány György Szereplők: Sándor Judit, Ranódy László, Major Tamás, Eősze László, Lukács Margit, Mensáros László, Kállai Ferenc, Simándy József, Kincses Veronika, Mészöly Katalin, Mihály András, Melis György, Kováts Kolos, B. Nagy János, Gyabronka József, Maros Gábor, Hegedűs D. Géza, Huszti Péter, Benedek Miklós, Császár Angela, Dunai Tamás, Szacsvay László, Szakácsi Sándor, Tímár Béla, Medveczky Ádám, Reményi József, Nagy Ferenc, Fehér András, Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara „Nádasdy Kálmán a legnagyobb "színházcsinálók" közé tartozott a magyar színháztörténetben. A 2014-ben 110 éve született művész megtestesítője volt a reneszánsz sokoldalú embernek, hiszen " mindig tűzben égve" rendezett, színházat irányított, írt és műfordított, rendező, színész és énekes növendékek százait tanította a főiskolán, beavatva őket a valódi színház rejtelmeibe, melyet ő maga magas fokon művelt és mely halála óta is hiányolja e sosemvolt nagy formátumú művész vibráló jelenlétét. Idézzük meg most az ő emlékét azzal a Gálaesttel, melyet nem sokkal halálát követően rendeztek számára barátai, kollégái, növendékei.” Ismétlés: December 4.), 9:35
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk 22.45 – 00.15 „Mindig tűzben égni” – Nádasdy Kálmán Emlékezés Nádasdy Kálmánra színes, magyar szórakoztató műsor, 88 perc Szerkesztő: Virág Katalin Operatőr: Dubovitz Péter Díszlettervező: Forrai Gábor Rendező: Békés András Gyártási év: 1980 Műsorvezető, riporter: Czigány György Szereplők: Sándor Judit, Ranódy László, Major Tamás, Eősze László, Lukács Margit, Mensáros László, Kállai Ferenc, Simándy József, Kincses Veronika, Mészöly Katalin, Mihály András, Melis György, Kováts Kolos, B. Nagy János, Gyabronka József, Maros Gábor, Hegedűs D. Géza, Huszti Péter, Benedek Miklós, Császár Angela, Dunai Tamás, Szacsvay László, Szakácsi Sándor, Tímár Béla, Medveczky Ádám, Reményi József, Nagy Ferenc, Fehér András, Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara „Nádasdy Kálmán a legnagyobb "színházcsinálók" közé tartozott a magyar színháztörténetben. A 2014-ben 110 éve született művész megtestesítője volt a reneszánsz sokoldalú embernek, hiszen " mindig tűzben égve" rendezett, színházat irányított, írt és műfordított, rendező, színész és énekes növendékek százait tanította a főiskolán, beavatva őket a valódi színház rejtelmeibe, melyet ő maga magas fokon művelt és mely halála óta is hiányolja e sosemvolt nagy formátumú művész vibráló jelenlétét. Idézzük meg most az ő emlékét azzal a Gálaesttel, melyet nem sokkal halálát követően rendeztek számára barátai, kollégái, növendékei.” Ismétlés: December 4.), 9:35
694 Búbánat 2014-11-20 09:51:59
M3 televízió, 2014. november 20. csütörtök 10:20 - 10:45 Lakatos Gabriella táncjelenetek fekete-fehér, magyar portréfilm, 27 perc, 1964 „Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.” Rendező: Banovich Tamás Operatőr: Kocsis Sándor Szereplők: • Lakatos Gabriella • Orosz Adél • Katona Ágnes • Tóth Péter • Havas Ferenc • Szász Árpád Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
M3 televízió, 2014. november 20. csütörtök 10:20 - 10:45 Lakatos Gabriella táncjelenetek fekete-fehér, magyar portréfilm, 27 perc, 1964 „Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.” Rendező: Banovich Tamás Operatőr: Kocsis Sándor Szereplők: • Lakatos Gabriella • Orosz Adél • Katona Ágnes • Tóth Péter • Havas Ferenc • Szász Árpád Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
693 Búbánat 2014-11-19 12:16:58 [Válasz erre: 392 Búbánat 2012-10-16 22:20:56]
Újra láthatjuk ezt a portréfilmet ma délután (16.10 – 17.00 óra) az M3 csatornán: [url] http://nava.hu/id/1988490/; Emlékkönyv – Bemutatjuk Neményi Lilit [/url] Portréműsor -1962 „ Neményi Lilit, a 20. század neves szopránénekesnőjét mutatjuk be nézőinknek. Miközben Mátrai-Betegh Béla színikritikussal beszélget, felsejlenek előttünk egy gazdag életpálya állomásai: Puccini Pillangókisasszonya, a Bohémélet Mimije, Susanna, Rosina, Margit, Antónia. Neményi Lili megzenésített verseket, sanzonokat és Bertolt Brecht songokat is énekel, melyek hobbijának gyakorlására is ösztönözték: kis arckifejezések megformálására plasztilinből.” Rendezte: • Zsurzs Éva Operatőr: • Czabarka György Időtartam: 55 perc 1. adás: Csatorna: M1 Adás dátuma: 1962-04-23 A műsor rövid tartalma: Felirat. Neményi Lili különböző szerepeiben - fotó. Mátrai Betegh Béla bevezetőt mond. Neményi Lili öltözőasztalnál ül, sminkel és Mátrai Betegh Bélával beszél. 1.Puccini: Pillangókisasszony - ária. Mátrai Betegh Béla beszél. 2.Huszka - Petőfi: Szeptember végén. Mátrai Betegh Béla beszél. II.felvonás: 3.Lehár: A víg özvegy - Vilja dal. 4.Huszka: Mária főhadnagy - Tralala. Mátrai Betegh Béla beszél Neményi Lilivel. 5.Brecht - Eisler: A kereskedő dala. 6.Német anya dala. 7.Sára néni. 8.Respighi: Párbeszéd - részlet. Mátrai Betegh Béla beszél. 9.Kosztolányi - Kardos: Én öngyilkos leszek. 10.Juhász - Kerekes: Milyen volt szőkesége. 11.Babits - Szirmai: Minét. Mátrai Betegh Béla beszél.
Újra láthatjuk ezt a portréfilmet ma délután (16.10 – 17.00 óra) az M3 csatornán: [url] http://nava.hu/id/1988490/; Emlékkönyv – Bemutatjuk Neményi Lilit [/url] Portréműsor -1962 „ Neményi Lilit, a 20. század neves szopránénekesnőjét mutatjuk be nézőinknek. Miközben Mátrai-Betegh Béla színikritikussal beszélget, felsejlenek előttünk egy gazdag életpálya állomásai: Puccini Pillangókisasszonya, a Bohémélet Mimije, Susanna, Rosina, Margit, Antónia. Neményi Lili megzenésített verseket, sanzonokat és Bertolt Brecht songokat is énekel, melyek hobbijának gyakorlására is ösztönözték: kis arckifejezések megformálására plasztilinből.” Rendezte: • Zsurzs Éva Operatőr: • Czabarka György Időtartam: 55 perc 1. adás: Csatorna: M1 Adás dátuma: 1962-04-23 A műsor rövid tartalma: Felirat. Neményi Lili különböző szerepeiben - fotó. Mátrai Betegh Béla bevezetőt mond. Neményi Lili öltözőasztalnál ül, sminkel és Mátrai Betegh Bélával beszél. 1.Puccini: Pillangókisasszony - ária. Mátrai Betegh Béla beszél. 2.Huszka - Petőfi: Szeptember végén. Mátrai Betegh Béla beszél. II.felvonás: 3.Lehár: A víg özvegy - Vilja dal. 4.Huszka: Mária főhadnagy - Tralala. Mátrai Betegh Béla beszél Neményi Lilivel. 5.Brecht - Eisler: A kereskedő dala. 6.Német anya dala. 7.Sára néni. 8.Respighi: Párbeszéd - részlet. Mátrai Betegh Béla beszél. 9.Kosztolányi - Kardos: Én öngyilkos leszek. 10.Juhász - Kerekes: Milyen volt szőkesége. 11.Babits - Szirmai: Minét. Mátrai Betegh Béla beszél.
692 Búbánat 2014-11-10 14:15:17 [Válasz erre: 282 Búbánat 2012-08-15 12:28:06]
Ma éjjel leadja az M3 csatorna: 2014. november 10. hétfő 23:20 - 00:45 Offenbach: Párizsi élet – a nagyoperett tv-változata (A Zenés TV Színház bemutatójaként először 1978. november 11-én került sugárzásra.) Dramaturg: Bánki László Vezető-operatőr: Molnár Miklós Rendezte: Félix László. Közreműködött a Budapesti Operettszínház tánckara (Koreográfus: Géczy Éva) és Énekkara A Magyar Állami Operaház zenekarát Hidas Frigyes vezényelte. A szerepek többségét prózai színészek játszották, míg az énekhangot külön vették fel operaénekesekkel. Szereposztás: Gondremark báró - Agárdy Gábor (énekhangja: Gárday Gábor) Gondremárk báróné - Andai Györgyi (Kincses Veronika) Gardfeu vicomte - Kalocsay Miklós (Fülöp Attila) Bobinet, Gardfeu barátja - Nagy Gábor (Gulyás Dénes) Alfonz, Gardfeu inasa - Márton András Metella - Zsadon Andrea Frick, cipészlegény - Mikó István Gabriella, Frisck kedvese - Hűvösvölgyi Ildikó Prosper - Benedek Miklós (Rózsa Sándor) Pauline - Medgyesi Mária Urbaine - Kondrád Antal (Kovács Péter) Leonie - Andresz Kati (Pusztaszeri Emília) Karadek grófnő, Bobinet nagynénje - Bakó Márta Louise - Seregély Katalin Lyoni úr – Nádas Tibor További közreműködők: Galántay Aliz, Jutkovics Krisztina, Sugár István, Romhányi Rudolf, Varga Zsuzsa, Füzessy Ottó. „Párizs a ledér hölgyek, a szoknyavadász fiatalemberek, a mulatók, a kánkán és a szerelem fővárosa. Offenbach operettjében a francia főváros bohém oldala mutatkozik be, ahol akár egy cipészből is lehet brazil követ, vagy egy komornyikból is tábornok. 85 percnyi felhőtlen szórakozás, ami alatt megtudhatják milyen is a párizsi élet.”
Ma éjjel leadja az M3 csatorna: 2014. november 10. hétfő 23:20 - 00:45 Offenbach: Párizsi élet – a nagyoperett tv-változata (A Zenés TV Színház bemutatójaként először 1978. november 11-én került sugárzásra.) Dramaturg: Bánki László Vezető-operatőr: Molnár Miklós Rendezte: Félix László. Közreműködött a Budapesti Operettszínház tánckara (Koreográfus: Géczy Éva) és Énekkara A Magyar Állami Operaház zenekarát Hidas Frigyes vezényelte. A szerepek többségét prózai színészek játszották, míg az énekhangot külön vették fel operaénekesekkel. Szereposztás: Gondremark báró - Agárdy Gábor (énekhangja: Gárday Gábor) Gondremárk báróné - Andai Györgyi (Kincses Veronika) Gardfeu vicomte - Kalocsay Miklós (Fülöp Attila) Bobinet, Gardfeu barátja - Nagy Gábor (Gulyás Dénes) Alfonz, Gardfeu inasa - Márton András Metella - Zsadon Andrea Frick, cipészlegény - Mikó István Gabriella, Frisck kedvese - Hűvösvölgyi Ildikó Prosper - Benedek Miklós (Rózsa Sándor) Pauline - Medgyesi Mária Urbaine - Kondrád Antal (Kovács Péter) Leonie - Andresz Kati (Pusztaszeri Emília) Karadek grófnő, Bobinet nagynénje - Bakó Márta Louise - Seregély Katalin Lyoni úr – Nádas Tibor További közreműködők: Galántay Aliz, Jutkovics Krisztina, Sugár István, Romhányi Rudolf, Varga Zsuzsa, Füzessy Ottó. „Párizs a ledér hölgyek, a szoknyavadász fiatalemberek, a mulatók, a kánkán és a szerelem fővárosa. Offenbach operettjében a francia főváros bohém oldala mutatkozik be, ahol akár egy cipészből is lehet brazil követ, vagy egy komornyikból is tábornok. 85 percnyi felhőtlen szórakozás, ami alatt megtudhatják milyen is a párizsi élet.”
691 Búbánat 2014-10-25 15:26:04
Éjjel az M3 csatornán látható 2014. október 25. szombat 23:55 - 00:40 Harangozó Gyula portré (1966) (45') „Van Krasznai János szobrászművésznek, az Operaház zenei előadásvezető főügyelőjének egy szobra Harangozó Gyuláról mint Coppéliusról. Azt a pillanatot fogja meg, amikor a zseniális ezermester manó, Coppélius mester lábujjhegyen esernyőjével táncol. Harangozó Gyula művészetével és koreográfiáival örökre bevonult művészetünk nagyjai közé olyan fantasztikus munkáival mint a Coppélia, a Keszkenő, a Seherezádé, a Furfangos diákok, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin vagy a Polovec- táncok. Most ezekből és az ő varázslatos művészetéből kapnak betekintést nézőink ebben a 40 éves operai tagsága alkalmából készült portréban, melyben a nagy mester emberi arca is kirajzolódik.” Szereplők: • Harangozó Gyula • Orosz Adél • Róna Viktor • Havas Ferenc • Szumrák Vera • Dózsa Imre • Sebestyén Katalin • Tóth Péter • Magyar Állami Operaház Zenekara Operatőr: Kocsis Sándor Időtartam: 45 perc Az adás ismétlése: M3 csatorna, 2014. október 31. péntek 10:25
Éjjel az M3 csatornán látható 2014. október 25. szombat 23:55 - 00:40 Harangozó Gyula portré (1966) (45') „Van Krasznai János szobrászművésznek, az Operaház zenei előadásvezető főügyelőjének egy szobra Harangozó Gyuláról mint Coppéliusról. Azt a pillanatot fogja meg, amikor a zseniális ezermester manó, Coppélius mester lábujjhegyen esernyőjével táncol. Harangozó Gyula művészetével és koreográfiáival örökre bevonult művészetünk nagyjai közé olyan fantasztikus munkáival mint a Coppélia, a Keszkenő, a Seherezádé, a Furfangos diákok, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin vagy a Polovec- táncok. Most ezekből és az ő varázslatos művészetéből kapnak betekintést nézőink ebben a 40 éves operai tagsága alkalmából készült portréban, melyben a nagy mester emberi arca is kirajzolódik.” Szereplők: • Harangozó Gyula • Orosz Adél • Róna Viktor • Havas Ferenc • Szumrák Vera • Dózsa Imre • Sebestyén Katalin • Tóth Péter • Magyar Állami Operaház Zenekara Operatőr: Kocsis Sándor Időtartam: 45 perc Az adás ismétlése: M3 csatorna, 2014. október 31. péntek 10:25
690 Búbánat 2014-10-23 15:31:31 [Válasz erre: 689 Búbánat 2014-10-23 15:30:14]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása és vége itt következik: "Említettem kezdetként a kortársoperát és a Bob herceget, mint a hagyományos operett egyik díszpéldányát. Lassan, fokozatosan azonban bele kellett élni magam abba, hogy sok minden más is létezik. Ez a bizonyos más két alappilléren nyugodott! Az egyik, hogy mindenféleképpen szerettem volna megteremteni annak az életműnek legalább egy részét, televíziós láthatóságát, amit az Erkel-oeuvre jelent a magyar operajátszásban. Először a Bánk bánt sikerült megcsinálni. Vámos László rendezésében, Bornyi Gyula operatőrrel a 4-es stúdióban forgattuk, nagyszerű körülmények között; fantasztikus eredménnyel, de nagyon szegényen. Keletkezéstörténete ma is szinte hihetetlennek tűnik számomra: megkeresett a zenei osztály akkori főgyártásvezetője, Áldor György, van-e valami elképzelésem, amit gyorsan meg lehetne valósítani? Tudtam, itt a lehetőség, hogy elővegyünk egy Erkel-művet! És ha már igen, akkor legyen az a Bánk bán. Vigyázz, mert nagyon kevés pénzünk van! - mondta Áldor Gyuri mint financiális szakember. Nekem ugyanis ezt most abból kell összehozni, amit az éves költségvetés maradékából sikerült összevakarnom. Lehetőleg tehát egy meglévő lemezfelvétel felhasználásával és itt, a 4-es stúdióban kell megcsinálni, mert a filmgyárba ennyi pénzből nem vihetjük ki. Ezeknek az előfeltételeknek a szem előtt tartásával kezdtük a megbeszélést Vámos Lászlóval, majd leültünk Nádasdy Kálmánnal is, akinek a negyvenes évekbeli átdolgozása máig a Bánk bán-előadások meghatározója. Nádasdy azt mondta, hogy egy jó operatőrrel még ilyen körülmények között is meg tudjuk valósítani. Ha arra gondolok, hogy a 4-es stúdióban ma beszélgetések zajlanak, s ugyanakkor magam elé idézem, ahogy a Bánk bán díszleteit - Jánosa Lajos tervei alapján - fölépítve, királyi termeket, Tisza-partot varázsoltunk, akkor azt mondhatom, hogy minden lehetőséget a maximálisan kihasználtunk. Azon a bizonyos beszélgetésen Nádasdy ismét kifejtette, hogy a drámát elsősorban a hangi megoldások és az arcközeli rezdülések képesek kifejezni, ehhez a teret csak jelezni kell. Vámos magáévá tette ezt az elképzelést. Így lett ez szegény, de mégis nagyszerű produkció. Akkoriban ugyanis a sok pénzt és teret igénylő tervek kimentek a filmgyárba, az ottani nagy stúdiókba. Ahová a Hunyadi László is kiköltözött, mert a megfilmesítését filmgyári keretben sikerült megszervezni. Ezt követően pedig az Erkel-oeuvre-ből elkészült az a Névtelen hősök, aminek a rádiófelvétele olyan jól sikerült, hogy érdemes volt mint play-backet fölhasználni, s leforgatni rá - szintén Vámos rendezésében - a televíziós változatot. Ezúttal a szentendrei skanzen ihlető környezetében forgattunk. Ezekkel az alkotásokkal, azt hiszem, felszínre hozhattam, és a televízió segítségével milliós nézőtábor számára tettem hozzáférhetővé a magyar operajátszást megalapozó korszakból néhány emlékezetesen szép alkotást."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása és vége itt következik: "Említettem kezdetként a kortársoperát és a Bob herceget, mint a hagyományos operett egyik díszpéldányát. Lassan, fokozatosan azonban bele kellett élni magam abba, hogy sok minden más is létezik. Ez a bizonyos más két alappilléren nyugodott! Az egyik, hogy mindenféleképpen szerettem volna megteremteni annak az életműnek legalább egy részét, televíziós láthatóságát, amit az Erkel-oeuvre jelent a magyar operajátszásban. Először a Bánk bánt sikerült megcsinálni. Vámos László rendezésében, Bornyi Gyula operatőrrel a 4-es stúdióban forgattuk, nagyszerű körülmények között; fantasztikus eredménnyel, de nagyon szegényen. Keletkezéstörténete ma is szinte hihetetlennek tűnik számomra: megkeresett a zenei osztály akkori főgyártásvezetője, Áldor György, van-e valami elképzelésem, amit gyorsan meg lehetne valósítani? Tudtam, itt a lehetőség, hogy elővegyünk egy Erkel-művet! És ha már igen, akkor legyen az a Bánk bán. Vigyázz, mert nagyon kevés pénzünk van! - mondta Áldor Gyuri mint financiális szakember. Nekem ugyanis ezt most abból kell összehozni, amit az éves költségvetés maradékából sikerült összevakarnom. Lehetőleg tehát egy meglévő lemezfelvétel felhasználásával és itt, a 4-es stúdióban kell megcsinálni, mert a filmgyárba ennyi pénzből nem vihetjük ki. Ezeknek az előfeltételeknek a szem előtt tartásával kezdtük a megbeszélést Vámos Lászlóval, majd leültünk Nádasdy Kálmánnal is, akinek a negyvenes évekbeli átdolgozása máig a Bánk bán-előadások meghatározója. Nádasdy azt mondta, hogy egy jó operatőrrel még ilyen körülmények között is meg tudjuk valósítani. Ha arra gondolok, hogy a 4-es stúdióban ma beszélgetések zajlanak, s ugyanakkor magam elé idézem, ahogy a Bánk bán díszleteit - Jánosa Lajos tervei alapján - fölépítve, királyi termeket, Tisza-partot varázsoltunk, akkor azt mondhatom, hogy minden lehetőséget a maximálisan kihasználtunk. Azon a bizonyos beszélgetésen Nádasdy ismét kifejtette, hogy a drámát elsősorban a hangi megoldások és az arcközeli rezdülések képesek kifejezni, ehhez a teret csak jelezni kell. Vámos magáévá tette ezt az elképzelést. Így lett ez szegény, de mégis nagyszerű produkció. Akkoriban ugyanis a sok pénzt és teret igénylő tervek kimentek a filmgyárba, az ottani nagy stúdiókba. Ahová a Hunyadi László is kiköltözött, mert a megfilmesítését filmgyári keretben sikerült megszervezni. Ezt követően pedig az Erkel-oeuvre-ből elkészült az a Névtelen hősök, aminek a rádiófelvétele olyan jól sikerült, hogy érdemes volt mint play-backet fölhasználni, s leforgatni rá - szintén Vámos rendezésében - a televíziós változatot. Ezúttal a szentendrei skanzen ihlető környezetében forgattunk. Ezekkel az alkotásokkal, azt hiszem, felszínre hozhattam, és a televízió segítségével milliós nézőtábor számára tettem hozzáférhetővé a magyar operajátszást megalapozó korszakból néhány emlékezetesen szép alkotást."
689 Búbánat 2014-10-23 15:30:14 [Válasz erre: 688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23 [Válasz erre: 687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30 [Válasz erre: 686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46 [Válasz erre: 314 Búbánat 2012-09-04 23:01:43]
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
685 Búbánat 2014-09-04 13:06:33
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
684 Búbánat 2014-08-21 16:21:34 [Válasz erre: 683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46]
Helyesen: "Koreográfusok"
Helyesen: "Koreográfusok"
683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
682 Heiner Lajos 2014-07-30 15:01:55 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
680 Búbánat 2014-07-30 14:20:31 [Válasz erre: 679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25]
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25 [Válasz erre: 678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02]
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49 [Válasz erre: 676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28]
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28 [Válasz erre: 675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21]
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21 [Válasz erre: 674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48]
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
673 Búbánat 2014-06-26 15:15:08
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
672 Búbánat 2014-05-31 22:36:12
Az előző sorszámok alatt belinkelt operettrészletek (YouToube-ra feltöltött videók)zenei anyaga CD-n kapható. [url] http://www.rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=6487; Kincses Veronika operettdalokat énekel [/url] /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/
Az előző sorszámok alatt belinkelt operettrészletek (YouToube-ra feltöltött videók)zenei anyaga CD-n kapható. [url] http://www.rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=6487; Kincses Veronika operettdalokat énekel [/url] /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/
671 Búbánat 2014-05-31 22:17:20
[url] http://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Offenbach: Piaci dámák [/url] KINCSES VERONIKA énekli Ciboletta dalát:. „Szent ég... Jól ismer ám a csarnok…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. [url] http://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Offenbach: A sóhajok hídja [/url] KINCSES VERONIKA énekli Catarina dalát. „Csengj, bong, zengj…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. [url] http://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Offenbach: Párizsi élet [/url] KINCSES VERONIKA énekel: A bárónő rondója A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Offenbach: Piaci dámák [/url] KINCSES VERONIKA énekli Ciboletta dalát:. „Szent ég... Jól ismer ám a csarnok…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. [url] http://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Offenbach: A sóhajok hídja [/url] KINCSES VERONIKA énekli Catarina dalát. „Csengj, bong, zengj…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. [url] http://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Offenbach: Párizsi élet [/url] KINCSES VERONIKA énekel: A bárónő rondója A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19.
670 Búbánat 2014-05-31 22:12:41
[url] http://www.youtube.com/watch?v=fPxrowgdhs4; Johann Strauss: Bécsi vér [/url] KINCSES VERONIKA énekli A grófnő dalát A grófnő dala: „A férjem nem akarta... Üdvözlégy, te kedves fészek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=fPxrowgdhs4; Johann Strauss: Bécsi vér [/url] KINCSES VERONIKA énekli A grófnő dalát A grófnő dala: „A férjem nem akarta... Üdvözlégy, te kedves fészek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19.
669 Búbánat 2014-05-31 22:11:57
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zBlWYnEUUJw; Johann Strauss: A denevér [/url] KINCSES VERONIKA énekli Adél kacagó dalát A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zBlWYnEUUJw; Johann Strauss: A denevér [/url] KINCSES VERONIKA énekli Adél kacagó dalát A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
668 Búbánat 2014-05-31 22:10:51
[url] http://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds; Planquette: A corneville-i harangok [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Harangdalt. Germain dala "Régi jó hagyomány, hogy bátor, jó vitézek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds; Planquette: A corneville-i harangok [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Harangdalt. Germain dala "Régi jó hagyomány, hogy bátor, jó vitézek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
667 Búbánat 2014-05-31 22:10:05
[url] http://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4; Lehár: A víg özvegy [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Vilja-dalt Hanna dala a II. felvonásból „Az otthon hangja visszatér... Ott élt a lidérc…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4; Lehár: A víg özvegy [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Vilja-dalt Hanna dala a II. felvonásból „Az otthon hangja visszatér... Ott élt a lidérc…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
666 Búbánat 2014-05-01 11:44:50
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
665 Búbánat 2014-04-30 11:19:48 [Válasz erre: 664 Búbánat 2014-04-29 12:46:36]
Hát, a film ment a balett helyett - sajnos.
Hát, a film ment a balett helyett - sajnos.
664 Búbánat 2014-04-29 12:46:36
Az RTV Részletes szerint ma éjjel 21.40-23.40 között a Tánc világnapja alkalmából Lehár A víg özvegy című vígbalettet közvetíti a Duna TV az Erkel Színházból - felvételről. Ugyanakkor a Duna TV internetes oldalán más olvasható: ugyanebben az időpontban egy amerikai játékfilm kerül sugárzásra. Nos, az éjjel kiderül, hol az igazság...
Az RTV Részletes szerint ma éjjel 21.40-23.40 között a Tánc világnapja alkalmából Lehár A víg özvegy című vígbalettet közvetíti a Duna TV az Erkel Színházból - felvételről. Ugyanakkor a Duna TV internetes oldalán más olvasható: ugyanebben az időpontban egy amerikai játékfilm kerül sugárzásra. Nos, az éjjel kiderül, hol az igazság...
663 Búbánat 2014-04-28 00:07:39
Éppen most sugározza a televízió felvételről M1: április 27. vasárnap, 23:25 – 01.28 Mozart: A varázsfuvola Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem, „Mozart Varázsfuvola című operájával nyitotta meg kapuit a felújított Zeneakadémia Solti György Kamaraterme, azaz a Kisterem. Az előadás művészeti vezetője Marton Éva, a karmester Alpaslan Ertüngealp, aki 2000-ben végzett itt a karmester tanszakon. Az előadás érdekessége még, hogy Varró Dániel új fordításában hangzik el.” Az énekesek között vannak a Marton Éva által vezetett Ének Tanszéken végzettek is.” Szereposztás: Sarastro: Cser Krisztián Tamino: Pataky Potyók Dániel Az éj királynője: Szemere Zita Pamina: Hajnóczy Júlia Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Öreg pap/Második pap: Szécsi Máté Első dáma: Ambrus Orsolya Második dáma: Vincze Klára Harmadik dáma: Ruszó Alexandra Monostatos/Első pap: T. Gippert Béla Első fiú: Kiss Tamás Második fiú: Szabó Barnabás Harmadik fiú: Bobori Gábor Miniszterek: Kovács Kristóf, Taba Benjámin, Kóbor Demeter Rabszolgák: Viktoria Doritou, Karin Iwata, Bacsó Gabriella, Kiss Réka, Pinja Sinisalo, Anna Yliaho, Joni Österlund, Giacomo Quatraccioni Fuvolista: Scheuring Kata Közreműködnek: a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Karigazgató: Somos Csaba Vezényel: Alpaslan Ertüngealp Koreográfia: Juronics Tamás Rendező: Almási-Tóth András Művészeti vezető: Marton Éva Fordító: Varró Dániel Dramaturg: Perczel Enikő Díszlet koncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: MAISON MARQUISE by Tóth Bori (120 perc)
Éppen most sugározza a televízió felvételről M1: április 27. vasárnap, 23:25 – 01.28 Mozart: A varázsfuvola Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem, „Mozart Varázsfuvola című operájával nyitotta meg kapuit a felújított Zeneakadémia Solti György Kamaraterme, azaz a Kisterem. Az előadás művészeti vezetője Marton Éva, a karmester Alpaslan Ertüngealp, aki 2000-ben végzett itt a karmester tanszakon. Az előadás érdekessége még, hogy Varró Dániel új fordításában hangzik el.” Az énekesek között vannak a Marton Éva által vezetett Ének Tanszéken végzettek is.” Szereposztás: Sarastro: Cser Krisztián Tamino: Pataky Potyók Dániel Az éj királynője: Szemere Zita Pamina: Hajnóczy Júlia Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Öreg pap/Második pap: Szécsi Máté Első dáma: Ambrus Orsolya Második dáma: Vincze Klára Harmadik dáma: Ruszó Alexandra Monostatos/Első pap: T. Gippert Béla Első fiú: Kiss Tamás Második fiú: Szabó Barnabás Harmadik fiú: Bobori Gábor Miniszterek: Kovács Kristóf, Taba Benjámin, Kóbor Demeter Rabszolgák: Viktoria Doritou, Karin Iwata, Bacsó Gabriella, Kiss Réka, Pinja Sinisalo, Anna Yliaho, Joni Österlund, Giacomo Quatraccioni Fuvolista: Scheuring Kata Közreműködnek: a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Karigazgató: Somos Csaba Vezényel: Alpaslan Ertüngealp Koreográfia: Juronics Tamás Rendező: Almási-Tóth András Művészeti vezető: Marton Éva Fordító: Varró Dániel Dramaturg: Perczel Enikő Díszlet koncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: MAISON MARQUISE by Tóth Bori (120 perc)
662 Búbánat 2014-04-19 11:29:09
Ma délután (14.15 – 15.25 óra) az M3 csatornán látható: Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora Szereplők: • Kovács József • Zempléni Mária • Vajk György • Leblanc Győző • Szilágyi Erzsébet • Clementis Tamás • Csutka István • Kállay Bori • Pándy Piroska • Faith Tibor • Budapesti Lehár Zenekar • Honvéd Művészegyüttes Tánckara • „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József. Rendezte: Török Ilona Operatőr: Bánhegyi István Időtartam: 70 perc Gyártási év: 1991 (Ismétlés: 2014. –április 25., péntek 22.40-kor)
Ma délután (14.15 – 15.25 óra) az M3 csatornán látható: Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora Szereplők: • Kovács József • Zempléni Mária • Vajk György • Leblanc Győző • Szilágyi Erzsébet • Clementis Tamás • Csutka István • Kállay Bori • Pándy Piroska • Faith Tibor • Budapesti Lehár Zenekar • Honvéd Művészegyüttes Tánckara • „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József. Rendezte: Török Ilona Operatőr: Bánhegyi István Időtartam: 70 perc Gyártási év: 1991 (Ismétlés: 2014. –április 25., péntek 22.40-kor)
661 Búbánat 2014-04-12 11:27:59
M3: Szombat (Április 12.) Ma este az M3 televízióban: 19:30 - 21.05 O sole mio − Olasz est a Vigadóban zenés műsor "O sole mio − egy dallam, mely mindenkinek a fülében cseng, és amely egyben jelképe, lenyomata egy izgalmas zenei összeállításnak. De vajon tudjuk-e milyen sokszínű és gazdag Itália zenei kultúrája? Mi minden terem az olasz nap alatt? Azt az 1991-es, Vigadó-beli estet idézzük fel most nézőinknek, melyben barátságosan megférnek egymás mellett az olasz operairodalom gyöngyszemei, mandolinkíséretes nápolyi melódiák és könnyűzenei slágerek" Szereplők: BERKES JÁNOS Kovács Kati MELIS GYÖRGY PITTI KATALIN Dévai Nagy Kamilla Balázs Klári LEBLANC GYŐZŐ Harangozó Teri ILOSFALVY RÓBERT Korda György Pándy Piroska Kassai Franciska MILLER LAJOS Jármai Gyula Faith Tibor
M3: Szombat (Április 12.) Ma este az M3 televízióban: 19:30 - 21.05 O sole mio − Olasz est a Vigadóban zenés műsor "O sole mio − egy dallam, mely mindenkinek a fülében cseng, és amely egyben jelképe, lenyomata egy izgalmas zenei összeállításnak. De vajon tudjuk-e milyen sokszínű és gazdag Itália zenei kultúrája? Mi minden terem az olasz nap alatt? Azt az 1991-es, Vigadó-beli estet idézzük fel most nézőinknek, melyben barátságosan megférnek egymás mellett az olasz operairodalom gyöngyszemei, mandolinkíséretes nápolyi melódiák és könnyűzenei slágerek" Szereplők: BERKES JÁNOS Kovács Kati MELIS GYÖRGY PITTI KATALIN Dévai Nagy Kamilla Balázs Klári LEBLANC GYŐZŐ Harangozó Teri ILOSFALVY RÓBERT Korda György Pándy Piroska Kassai Franciska MILLER LAJOS Jármai Gyula Faith Tibor
660 Búbánat 2014-04-09 11:00:11 [Válasz erre: 655 Búbánat 2014-04-02 13:02:41]
M3 csatornán láthatjuk ma délután 2014. április 9. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek A közreműködők közül: • Kelen Péter • Horváth Bálint • Melis György • Domonkos Zsuzsa • Kónya Sándor • Simándy József • Jelena Obrazcov • Fischer Ádám Rendezte: Gedeon Judit Operatőr: Szalay Z. László Időtartam: 40 perc Gyártási év: 1980
M3 csatornán láthatjuk ma délután 2014. április 9. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek A közreműködők közül: • Kelen Péter • Horváth Bálint • Melis György • Domonkos Zsuzsa • Kónya Sándor • Simándy József • Jelena Obrazcov • Fischer Ádám Rendezte: Gedeon Judit Operatőr: Szalay Z. László Időtartam: 40 perc Gyártási év: 1980
659 Búbánat 2014-04-03 10:38:45 [Válasz erre: 658 Búbánat 2014-04-03 10:26:51]
Még annyit, hogy a bemutatkozó Csárdáskirálynő-előadásra Moszkvában, 1955. december 24-én került sor. Később, már Leningrádból, visszahívták a társulatot egy pótelőadásra, amelyet 1956 januárja végén abszolvált ismét nagy sikerrel, a SZU politikai felső vezetőinek jelenlétében.
Még annyit, hogy a bemutatkozó Csárdáskirálynő-előadásra Moszkvában, 1955. december 24-én került sor. Később, már Leningrádból, visszahívták a társulatot egy pótelőadásra, amelyet 1956 januárja végén abszolvált ismét nagy sikerrel, a SZU politikai felső vezetőinek jelenlétében.
658 Búbánat 2014-04-03 10:26:51 [Válasz erre: 657 kugli 2014-04-02 15:53:41]
Kedves kugli! Köszönöm a pontosítást, valóban elírtam az évszámot. Ugyanis, 1953. évben Honthy Hanna 60. születésnapja volt, míg 1955-ben a színpadra lépésének 50. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból is köszöntötték a primadonnát a moszkvai zenés színház színpadán a Csárdáskirálynőben, amikor az Operettszínház társulata első ízben vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Tehát, amit a Honthy-portréfilmben bejátszott archív filmkockákon láthattunk, az az 1955-ös moszkvai vendégjáték idején készült,.S ha már itt tartok, utalok a Magyar Világhíradó 1956/02. sorszámmal jelölt fekete-fehér, hangos filmösszeállítására. benne azokra a képsorokra, mely erről a nevezetes eseményről is tudósított. Idézem annak leírását: „A Fővárosi Operettszínház moszkvai vendégszereplésekor ünnepelte a primadonna pályafutása 50. évfordulóját. A képeken a művészek a behavazott Vörös téren megcsodálják a Cár ágyút, és a Cár harangot, majd a moszkvai Kisszínházban a közönség forró lelkesedéssel ünnepli Honthy Hannát. A színpadon megjelenik Latabár Kálmán, Feleki Kamill, szovjet művészek és persze a művésznő, aki hatalmas virágcsokrot kap. Viszonzásképp biccent a fejével. A köszöntések után az operett királynője is megszólal: Teljes szívemből köszönöm ezt a kitüntető, nagy szeretetet. Úgy érzem ezért érdemes volt élnem. ( ) Sajnos nem tudom érzéseimet oroszul is elmondani.” Tehát ebből a filmhíradóból vett képsorokat láthattuk a Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte portréfilmben., melyet az M3 csatorna 2014. március 15-én késő este sugárzott.
Kedves kugli! Köszönöm a pontosítást, valóban elírtam az évszámot. Ugyanis, 1953. évben Honthy Hanna 60. születésnapja volt, míg 1955-ben a színpadra lépésének 50. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból is köszöntötték a primadonnát a moszkvai zenés színház színpadán a Csárdáskirálynőben, amikor az Operettszínház társulata első ízben vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Tehát, amit a Honthy-portréfilmben bejátszott archív filmkockákon láthattunk, az az 1955-ös moszkvai vendégjáték idején készült,.S ha már itt tartok, utalok a Magyar Világhíradó 1956/02. sorszámmal jelölt fekete-fehér, hangos filmösszeállítására. benne azokra a képsorokra, mely erről a nevezetes eseményről is tudósított. Idézem annak leírását: „A Fővárosi Operettszínház moszkvai vendégszereplésekor ünnepelte a primadonna pályafutása 50. évfordulóját. A képeken a művészek a behavazott Vörös téren megcsodálják a Cár ágyút, és a Cár harangot, majd a moszkvai Kisszínházban a közönség forró lelkesedéssel ünnepli Honthy Hannát. A színpadon megjelenik Latabár Kálmán, Feleki Kamill, szovjet művészek és persze a művésznő, aki hatalmas virágcsokrot kap. Viszonzásképp biccent a fejével. A köszöntések után az operett királynője is megszólal: Teljes szívemből köszönöm ezt a kitüntető, nagy szeretetet. Úgy érzem ezért érdemes volt élnem. ( ) Sajnos nem tudom érzéseimet oroszul is elmondani.” Tehát ebből a filmhíradóból vett képsorokat láthattuk a Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte portréfilmben., melyet az M3 csatorna 2014. március 15-én késő este sugárzott.
657 kugli 2014-04-02 15:53:41 [Válasz erre: 651 Búbánat 2014-03-15 13:15:32]
Kedves Búbánat! Egy elírást véltem találni: a Csárdáskirálynővel először 1955 decemberében léptek fel Moszkvában.
Kedves Búbánat! Egy elírást véltem találni: a Csárdáskirálynővel először 1955 decemberében léptek fel Moszkvában.
