722 Búbánat 2015-02-09 15:51:22
Ma éjjel az M3-csatorna közvetíti: 2015. február 9. hétfő 21:25 - 23:50 . Zenés TV Színház bemutatja: [url] https://www.youtube.com/watch?x-yt-cl=84503534&v=o9GnmW965Vs&x-yt-ts=1421914688; Rómeó és Júlia – balett [/url] Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (1991) Rendező-koreográfus: Seregi László William Shakespeare drámája nyomán a forgatókönyvet írta: Seregi László Zneszerző: Szergej Szergejevics Prokofjev Díszlet: Forray Gábor Jelmez: Vágó Nelly „Rómeó és Júlia halhatatlan szerelmi történetét, a világirodalom egyik legismertebb drámáját a világ számos színpadán bemutatták az eltelt évszázadok alatt. Seregi László gyönyörű balettje a zene és a táncmozdulatok nyelvén hozza közel a nézőhöz a történetet és az örökérvényű érzelmet, egy sokoldalú alkotóművész zseniális koreográfiája által, Volf Katalinnal, Lőcsei Jenővel, Szakály Györggyel, Solymosi Zoltánnal, Simon Évával, Havas Ferenccel, Pártay Lillával a főbb szerepekben.” Szereplők: Rómeó: Lőcsei Jenő Júlia: Volf Katalin Mercutio: Szakály György Tybalt: Solymosi Zoltán Paris: László Péter Benvolio: Szilágyi Gyula Capulet: Havas Ferenc Capuletné: Pártay Lilla Montague: Zilahi Győző Júlia dajkája: Simon Éva Lőrinc barát: Balogh Ágoston Verona hercege: Pethő László Bohóc: Kováts Tibor Mab: Szabadi Edit Közreműködik: Magyar Állami Operaház Zenekara és Balettegyüttese Vezényel: Jármai Gyula Televízióra rendezte: Horváth Ádám Időtartam: 145 perc
Ma éjjel az M3-csatorna közvetíti: 2015. február 9. hétfő 21:25 - 23:50 . Zenés TV Színház bemutatja: [url] https://www.youtube.com/watch?x-yt-cl=84503534&v=o9GnmW965Vs&x-yt-ts=1421914688; Rómeó és Júlia – balett [/url] Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (1991) Rendező-koreográfus: Seregi László William Shakespeare drámája nyomán a forgatókönyvet írta: Seregi László Zneszerző: Szergej Szergejevics Prokofjev Díszlet: Forray Gábor Jelmez: Vágó Nelly „Rómeó és Júlia halhatatlan szerelmi történetét, a világirodalom egyik legismertebb drámáját a világ számos színpadán bemutatták az eltelt évszázadok alatt. Seregi László gyönyörű balettje a zene és a táncmozdulatok nyelvén hozza közel a nézőhöz a történetet és az örökérvényű érzelmet, egy sokoldalú alkotóművész zseniális koreográfiája által, Volf Katalinnal, Lőcsei Jenővel, Szakály Györggyel, Solymosi Zoltánnal, Simon Évával, Havas Ferenccel, Pártay Lillával a főbb szerepekben.” Szereplők: Rómeó: Lőcsei Jenő Júlia: Volf Katalin Mercutio: Szakály György Tybalt: Solymosi Zoltán Paris: László Péter Benvolio: Szilágyi Gyula Capulet: Havas Ferenc Capuletné: Pártay Lilla Montague: Zilahi Győző Júlia dajkája: Simon Éva Lőrinc barát: Balogh Ágoston Verona hercege: Pethő László Bohóc: Kováts Tibor Mab: Szabadi Edit Közreműködik: Magyar Állami Operaház Zenekara és Balettegyüttese Vezényel: Jármai Gyula Televízióra rendezte: Horváth Ádám Időtartam: 145 perc
721 Búbánat 2015-02-09 15:49:31
Most megy az M3 TV-ben: 2015. február 9. hétfő 15:30 - 16:25 A táncokat tervezte: Seregi László (1974) (55') "A táncokat tervezte: Seregi László. A felirat, mely megjelenhet egy egyszerű színházi plakáton vagy a koreográfus televíziós portéjának címében, mely mögött azonban egy egész alkotói univerzum rejtőzik. Egy egyéni látásmód, a grafikusnak készülő tehetséges képzőművész-polihisztor vizuális képzelete, egy eredendő tánctehetség összetett művészete. Seregi Lászlóé, aki Harangozó Gyula örökében a Magyar Állami Operaház olyan kiemelkedő koreográfusává emelkedett, akinek műveit a világ számos országában hatalmas sikerrel játsszák. Nagyszerű munkái: a Spartacus, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, a Sylvia, az Aranykakas, A cédrus, a Változatok egy gyermekdalra, a Makrancos Kata vagy a Rómeó és Júlia Seregi Lászlót végérvényesen a magyar táncművészet halhatatlanjai közé emelték." Szereplők: • Dózsa Imre • Bérczes Mária • Dvorszky Erzsébet • Kaszás Ildikó • Fülöp Zoltán • Nagy Katalin • Nagy Zoltán • Pártay Lilla • Forgách József • Orosz Adél • Barbay Ferenc • Musitz Ágnes • Zilahi Győző • Markó Iván • Szumrák Vera • Csarnóy Katalin • Hus Sándor • Sebestyén Katalin • Behumi Ferenc • Gál Jenő • Magyar Állami Operaház Zenekara Rendezte: • Horváth Ádám
Most megy az M3 TV-ben: 2015. február 9. hétfő 15:30 - 16:25 A táncokat tervezte: Seregi László (1974) (55') "A táncokat tervezte: Seregi László. A felirat, mely megjelenhet egy egyszerű színházi plakáton vagy a koreográfus televíziós portéjának címében, mely mögött azonban egy egész alkotói univerzum rejtőzik. Egy egyéni látásmód, a grafikusnak készülő tehetséges képzőművész-polihisztor vizuális képzelete, egy eredendő tánctehetség összetett művészete. Seregi Lászlóé, aki Harangozó Gyula örökében a Magyar Állami Operaház olyan kiemelkedő koreográfusává emelkedett, akinek műveit a világ számos országában hatalmas sikerrel játsszák. Nagyszerű munkái: a Spartacus, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, a Sylvia, az Aranykakas, A cédrus, a Változatok egy gyermekdalra, a Makrancos Kata vagy a Rómeó és Júlia Seregi Lászlót végérvényesen a magyar táncművészet halhatatlanjai közé emelték." Szereplők: • Dózsa Imre • Bérczes Mária • Dvorszky Erzsébet • Kaszás Ildikó • Fülöp Zoltán • Nagy Katalin • Nagy Zoltán • Pártay Lilla • Forgách József • Orosz Adél • Barbay Ferenc • Musitz Ágnes • Zilahi Győző • Markó Iván • Szumrák Vera • Csarnóy Katalin • Hus Sándor • Sebestyén Katalin • Behumi Ferenc • Gál Jenő • Magyar Állami Operaház Zenekara Rendezte: • Horváth Ádám
720 Búbánat 2015-02-09 15:15:59
Épp most megy a Duna TV-ben! 2015. február 9. hétfő 15:00 - 15:55 Magyar zeneszerzők Portré Petrovics Emil 70. születésnapján (1999) (49') Rendezte: • Petrovics Eszter Operatőr: • Bagi Ákos Időtartam: 49 perc Gyártási év: 1999 A portréfilmben látjuk Batta Andrást és Tokody Ilonát, akik méltatják a komponistát. Petrovics Emil vall életének főbb epizódjairól otthonában. Részleteket látunk a zeneszerző műveiből, így a C’est la Guerre-ből és a Bűn és bűnhődés című operákból is…
Épp most megy a Duna TV-ben! 2015. február 9. hétfő 15:00 - 15:55 Magyar zeneszerzők Portré Petrovics Emil 70. születésnapján (1999) (49') Rendezte: • Petrovics Eszter Operatőr: • Bagi Ákos Időtartam: 49 perc Gyártási év: 1999 A portréfilmben látjuk Batta Andrást és Tokody Ilonát, akik méltatják a komponistát. Petrovics Emil vall életének főbb epizódjairól otthonában. Részleteket látunk a zeneszerző műveiből, így a C’est la Guerre-ből és a Bűn és bűnhődés című operákból is…
719 Búbánat 2015-01-04 00:39:03
2015. január 4. vasárnap 11:00 - 12:10 M3 csatorna Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk Baden-Baden közös műsora az Arany János Színházban. (1991) "Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Clementis Tamás, Csutka István, Kovács József, Leblanc Győző, Vajk György." Koreográfus: Molnár Ernő Közreműködik: Budapesti Lehár Zenekar Honvéd Művészegyüttes Tánckara Vezényel: Faith Tibor Operatőr: Bánhegyi István Szerkesztő: Lengyelfi Miklós és Kovács József Rendezte: Török Ilona Időtartam: 70 perc Tartalom: Lehár Ferenc: Éva keringő; Pacsirta - Juliska belépője; Friderika - Ó, lányka, ó lányka; Ábrahám Pál: Viktória - Mauzi; Lehár: Víg özvegy - Vilja dala; Kálmán Imre: Cigányprímás - Stradivari dala; Bajadér - Szép primadonna; Ábrahám: Bál a Savoyban – My Golden Baby Lehár: Cárevics - Volga dal; Kálmán: Cigányprímás - Gingalló; Lehár: Paganini keringő; Kálmán: Csárdáskirálynő - Jaj, mamám; Lehár: Cárevics - kettős; Ábrahám: Hawai rózsája - My golden baby; Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám; Kálmán: A Montmartre-i ibolya - Karambolina Ábrahám: Viktória - Honvéd banda; Kálmán: Csárdáskirálynő – Hurrá, hurrá
2015. január 4. vasárnap 11:00 - 12:10 M3 csatorna Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk Baden-Baden közös műsora az Arany János Színházban. (1991) "Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Clementis Tamás, Csutka István, Kovács József, Leblanc Győző, Vajk György." Koreográfus: Molnár Ernő Közreműködik: Budapesti Lehár Zenekar Honvéd Művészegyüttes Tánckara Vezényel: Faith Tibor Operatőr: Bánhegyi István Szerkesztő: Lengyelfi Miklós és Kovács József Rendezte: Török Ilona Időtartam: 70 perc Tartalom: Lehár Ferenc: Éva keringő; Pacsirta - Juliska belépője; Friderika - Ó, lányka, ó lányka; Ábrahám Pál: Viktória - Mauzi; Lehár: Víg özvegy - Vilja dala; Kálmán Imre: Cigányprímás - Stradivari dala; Bajadér - Szép primadonna; Ábrahám: Bál a Savoyban – My Golden Baby Lehár: Cárevics - Volga dal; Kálmán: Cigányprímás - Gingalló; Lehár: Paganini keringő; Kálmán: Csárdáskirálynő - Jaj, mamám; Lehár: Cárevics - kettős; Ábrahám: Hawai rózsája - My golden baby; Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám; Kálmán: A Montmartre-i ibolya - Karambolina Ábrahám: Viktória - Honvéd banda; Kálmán: Csárdáskirálynő – Hurrá, hurrá
718 Búbánat 2015-01-03 13:04:35 [Válasz erre: 692 Búbánat 2014-11-10 14:15:17]
17.55 Ma délután az M3 csatornán ismét látható: Zenés TV Színház [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=438&follow=692; Offenbach: Párizsi élet - nagyoperett [/url] (1978) R.: Félix László
17.55 Ma délután az M3 csatornán ismét látható: Zenés TV Színház [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=438&follow=692; Offenbach: Párizsi élet - nagyoperett [/url] (1978) R.: Félix László
717 Búbánat 2015-01-03 12:58:25 [Válasz erre: 716 joska141 2015-01-03 00:01:49]
Nekem az a gyanúm, hogy a televízióban látott összeállítás egy szerkesztett, rövidített változata lehetett egy teljesebb élő műsornak; következtetek rá abból, hogy - a rádióújságban pontosan 90 percet jeleztek előre időtartamként, megjelölve pontosan a közvetítés kezdő és záró idejét - a bekonferálás mellé, a műsorszám alatt, minden egyes produkciónál feliratozták, hogy mit hallunk, kik a közreműködők. - az előzetes nyilatkozatokban szereplő, az Operettszínház honlapján is megadott, operettek nem mindegyikéből láthattunk részleteket az adásban. Tehát jogos az a vélekedés, hogy sok minden kimaradt, ami viszont a helyszínen, a gálaműsorban benne lehetett. Megint más kérdés, hogy az operettblokkban elsősorban Kálmán Imre Csárdáskirálynője kapott túlzott hangsúlyt - indoka lehet, hogy ebben az esztendőben lesz 100 éve, hogy bemutatták Bécsben az operettet.
Nekem az a gyanúm, hogy a televízióban látott összeállítás egy szerkesztett, rövidített változata lehetett egy teljesebb élő műsornak; következtetek rá abból, hogy - a rádióújságban pontosan 90 percet jeleztek előre időtartamként, megjelölve pontosan a közvetítés kezdő és záró idejét - a bekonferálás mellé, a műsorszám alatt, minden egyes produkciónál feliratozták, hogy mit hallunk, kik a közreműködők. - az előzetes nyilatkozatokban szereplő, az Operettszínház honlapján is megadott, operettek nem mindegyikéből láthattunk részleteket az adásban. Tehát jogos az a vélekedés, hogy sok minden kimaradt, ami viszont a helyszínen, a gálaműsorban benne lehetett. Megint más kérdés, hogy az operettblokkban elsősorban Kálmán Imre Csárdáskirálynője kapott túlzott hangsúlyt - indoka lehet, hogy ebben az esztendőben lesz 100 éve, hogy bemutatták Bécsben az operettet.
716 joska141 2015-01-03 00:01:49 [Válasz erre: 715 Búbánat 2015-01-02 22:18:06]
Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm a műsor részletezését. Ennek alapján megállapítható, hogy az előző hozzászólásban idézett beharangozóval " Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből." ellentétben nem volt semmi A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Cigányszerelemből. Azon pedig el lehet meditálni, hogy a Csárdáskirálynő német eredeti szövegét a régi Gábor Andor féle vagy a mai fordítás adja jobban vissza. A "Ma Önről álmodtam megint", ahogy tetszik írni "kakukktojás" szöveg szerint is, hiszen ez még a régi fordításban hangzott el. Boldog újévet kívánok mindenkinek.
Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm a műsor részletezését. Ennek alapján megállapítható, hogy az előző hozzászólásban idézett beharangozóval " Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből." ellentétben nem volt semmi A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Cigányszerelemből. Azon pedig el lehet meditálni, hogy a Csárdáskirálynő német eredeti szövegét a régi Gábor Andor féle vagy a mai fordítás adja jobban vissza. A "Ma Önről álmodtam megint", ahogy tetszik írni "kakukktojás" szöveg szerint is, hiszen ez még a régi fordításban hangzott el. Boldog újévet kívánok mindenkinek.
715 Búbánat 2015-01-02 22:18:06 [Válasz erre: 714 Búbánat 2015-01-01 11:38:03]
A tegnap esti műsor részletezése: Nemzeti Újévi Gála – Közvetítés a Budapesti Operettszínházból 2015. január 1., M1 csatorna, 20.15 – 21.45 A Budapesti Operettszínház idén először a szintén nemzeti, társintézményekkel közösen létrehozott gálaműsorral várta az év első napján a közönséget, amelyet a Magyar Televízió nézői is láthattak a közvetítés során. A köztévé műsorvezetője, Varga Edit konferálta fel az egyes műsorszámokat. A gálán közreműködött: Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával Nemzeti Színház Udvaros Dorottya, Bakos-Kiss Gábor és Rubold Ödön Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara Magyar Állami Operaház Sáfár Orsolya (szoprán) és Haja Zsolt (bariton) Magyar Nemzeti Balett Felméry Lili és Oláh Zoltán balettművészek Budapesti Operettszínház szólistái: Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Muri Enikő, Peller Károly, Simon Panna, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás Közreműködik a Budapesti Operettszínház ének-, balett- és zenekara. Vezényel: Makláry László Lőrinczy Györgynek, az Operettszínház főigazgatójának szerkesztésében és KERO rendezésében opera-, operett-, musical-, balett-, néptánc- és vers részletekből összeállított műsorban az alábbi produkciók kaptak helyet: 1. Johann Strauss: Éljen a magyar! – polka (Km. a Magyar Nemzeti Táncegyüttes; az Operettszínház zenekara) 2. Johann Strauss: A cigánybáró – Toborzó (Haja Zsolt – ének; Operettszínház balettkara) 3. Lehár Ferenc - Ronald Hynd: A víg özvegy – Pavillon-duett (Felméry Lili és Oláh Zoltán- tánc; Lukács Anita és Vadász Zsolt – ének) 4. Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Vadász Zsolt) 5. Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt… (Frankó Tünde és Boncsér Gergely) 6. Nagy László: Adjon az Isten (Rubold Ödön - szavalat) 7. Weiner Leo: Divertimento (Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara) 8. Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév hajnalán (Bakos-Kiss Gábor – szavalat) 9. Kálmán Imre: Művészhimnusz A Montmartre-i ibolyából (Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lukács Anita, Sáfár Orsolya, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Peller Károly, Bakos-Kiss Gábor, Rubold Ödön; Grazioso Kamarazenekar; Operettszínház zenekara) 10. Lévay Szilveszter-Michael Kunze: Mozart – részletek (Vágó Zsuzsi, Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Veréb Tamás) 11. Kocsák Tibor-Somogyi Szilárd-Miklós Tibor: Abigél – Jellemdal (Szabó P. Szilveszter – ének; női kar: Simon Panna, Gubik Petra) 12. Bereményi Géza – Hrutka Róbert: Mi van velem? – dal (Udvaros Dorottya – ének; Hrutka Róbert – gitár, Kalmus Felicián – gordonka) 13. Jacques Levy - Steve Margoshes - Miklós Tibor: Fame – részletek (Szulák Andrea, Janza Kata, Vágó Bernadett, Gömöri András Máté, Kocsis Dénes, tánckar) 14. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” -dal („3 tenor”: Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt) 15. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária cabalettája (Sáfár Orsolya) 16. Kalotaszegi táncok ((Km. a Magyar Nemzeti Táncegyüttes; az Operettszínház zenekara) 17. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – egyveleg (Dancs Annamari, Lukács Anita, Szendy Szilvia, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Gábor, Peller Károly, Vadász Zsolt) - itt jegyzem meg, hogy a Kerényi Miklós Gábor rendezésében futó produkcióból összeválogatott dallamfüzérben ott van egy „kakukktojás”: a „Ma önről álmodtam megint…” című dal Az ördöglovas (A Montmartre-i ibolya) betétszáma; az összes elhangzott dal szövege az átírt, magyar fordítást kapott.) 18. Az utolsóként felhangzó dalt a Csárdáskirálynőből a színpadra lépő összes szereplő együtt énekelte: „Húzzad csak, kivilágos virradatig …”
A tegnap esti műsor részletezése: Nemzeti Újévi Gála – Közvetítés a Budapesti Operettszínházból 2015. január 1., M1 csatorna, 20.15 – 21.45 A Budapesti Operettszínház idén először a szintén nemzeti, társintézményekkel közösen létrehozott gálaműsorral várta az év első napján a közönséget, amelyet a Magyar Televízió nézői is láthattak a közvetítés során. A köztévé műsorvezetője, Varga Edit konferálta fel az egyes műsorszámokat. A gálán közreműködött: Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával Nemzeti Színház Udvaros Dorottya, Bakos-Kiss Gábor és Rubold Ödön Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara Magyar Állami Operaház Sáfár Orsolya (szoprán) és Haja Zsolt (bariton) Magyar Nemzeti Balett Felméry Lili és Oláh Zoltán balettművészek Budapesti Operettszínház szólistái: Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Muri Enikő, Peller Károly, Simon Panna, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás Közreműködik a Budapesti Operettszínház ének-, balett- és zenekara. Vezényel: Makláry László Lőrinczy Györgynek, az Operettszínház főigazgatójának szerkesztésében és KERO rendezésében opera-, operett-, musical-, balett-, néptánc- és vers részletekből összeállított műsorban az alábbi produkciók kaptak helyet: 1. Johann Strauss: Éljen a magyar! – polka (Km. a Magyar Nemzeti Táncegyüttes; az Operettszínház zenekara) 2. Johann Strauss: A cigánybáró – Toborzó (Haja Zsolt – ének; Operettszínház balettkara) 3. Lehár Ferenc - Ronald Hynd: A víg özvegy – Pavillon-duett (Felméry Lili és Oláh Zoltán- tánc; Lukács Anita és Vadász Zsolt – ének) 4. Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Vadász Zsolt) 5. Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt… (Frankó Tünde és Boncsér Gergely) 6. Nagy László: Adjon az Isten (Rubold Ödön - szavalat) 7. Weiner Leo: Divertimento (Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara) 8. Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév hajnalán (Bakos-Kiss Gábor – szavalat) 9. Kálmán Imre: Művészhimnusz A Montmartre-i ibolyából (Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lukács Anita, Sáfár Orsolya, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Peller Károly, Bakos-Kiss Gábor, Rubold Ödön; Grazioso Kamarazenekar; Operettszínház zenekara) 10. Lévay Szilveszter-Michael Kunze: Mozart – részletek (Vágó Zsuzsi, Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Veréb Tamás) 11. Kocsák Tibor-Somogyi Szilárd-Miklós Tibor: Abigél – Jellemdal (Szabó P. Szilveszter – ének; női kar: Simon Panna, Gubik Petra) 12. Bereményi Géza – Hrutka Róbert: Mi van velem? – dal (Udvaros Dorottya – ének; Hrutka Róbert – gitár, Kalmus Felicián – gordonka) 13. Jacques Levy - Steve Margoshes - Miklós Tibor: Fame – részletek (Szulák Andrea, Janza Kata, Vágó Bernadett, Gömöri András Máté, Kocsis Dénes, tánckar) 14. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” -dal („3 tenor”: Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt) 15. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária cabalettája (Sáfár Orsolya) 16. Kalotaszegi táncok ((Km. a Magyar Nemzeti Táncegyüttes; az Operettszínház zenekara) 17. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – egyveleg (Dancs Annamari, Lukács Anita, Szendy Szilvia, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Gábor, Peller Károly, Vadász Zsolt) - itt jegyzem meg, hogy a Kerényi Miklós Gábor rendezésében futó produkcióból összeválogatott dallamfüzérben ott van egy „kakukktojás”: a „Ma önről álmodtam megint…” című dal Az ördöglovas (A Montmartre-i ibolya) betétszáma; az összes elhangzott dal szövege az átírt, magyar fordítást kapott.) 18. Az utolsóként felhangzó dalt a Csárdáskirálynőből a színpadra lépő összes szereplő együtt énekelte: „Húzzad csak, kivilágos virradatig …”
714 Búbánat 2015-01-01 11:38:03
A televízió M1 csatornáján láthatjuk ma este: 20.15 - 21.45 [url] http://www.operett.hu/cikkek/nemzeti-ujevi-gala/1059; Nemzeti Újévi Gála [/url] Közvetítés a Budapesti Operettszínházból Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett-slágerek, némi musicallel, operával, s slágerekkel fűszerezve... Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből. A gálán közreműködik: Magyar Nemzeti TáncegyüttesZsuráfszky Zoltán koreográfiájával Nemzeti Színház Udvaros Dorottya, Bakos-Kiss Gábor és Rubold Ödön Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara Magyar Állami Operaház Sáfár Orsolya (szoprán) és Haja Zsolt (bariton) Magyar Nemzeti Balett Felméry Lili és Oláh Zoltán balettművészek Budapesti Operettszínház szólistái: Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Muri Enikő, Peller Károly, Simon Panna, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás Valamint a Budapesti Operettszínház Ének- Balett- és Zenekara. Vezényel: Makláry László Szerkesztő: Lőrinczy György Rendező: KERO®
A televízió M1 csatornáján láthatjuk ma este: 20.15 - 21.45 [url] http://www.operett.hu/cikkek/nemzeti-ujevi-gala/1059; Nemzeti Újévi Gála [/url] Közvetítés a Budapesti Operettszínházból Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett-slágerek, némi musicallel, operával, s slágerekkel fűszerezve... Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből. A gálán közreműködik: Magyar Nemzeti TáncegyüttesZsuráfszky Zoltán koreográfiájával Nemzeti Színház Udvaros Dorottya, Bakos-Kiss Gábor és Rubold Ödön Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara Magyar Állami Operaház Sáfár Orsolya (szoprán) és Haja Zsolt (bariton) Magyar Nemzeti Balett Felméry Lili és Oláh Zoltán balettművészek Budapesti Operettszínház szólistái: Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Muri Enikő, Peller Károly, Simon Panna, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás Valamint a Budapesti Operettszínház Ének- Balett- és Zenekara. Vezényel: Makláry László Szerkesztő: Lőrinczy György Rendező: KERO®
713 Búbánat 2014-12-30 22:19:59 [Válasz erre: 710 Búbánat 2014-12-30 12:21:11]
Az Operaházban megrendezett Szilveszter – 1991 ünnepi koncert és sztárgála műsor részletezése: 1. Huszti Péter bevezetője, köszöntő mondatok 2. Johann Strauss: A denevér – nyitány. Vezényel Ütő Endre, operaénekes, az Operaház direktora, akit Huszti Péter kapacitál erre a feladatra, mondván még nem érkezett meg, késik a repülőtérről a felkért vendégkarmester, Eugene Kohn New Yorkból. Ütő végül „hagyja magát” rábeszélni, és lejön a zenekari árokba és „lazán” levezényli a nyitányt. 3. Huszti Péter egy Nagy László-versből idéz részleteket 4. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagy erdő (Mészöly Katalin; vezényel: Kovács János) 5. Mozart: Don Giovanni – Leporello jelenete „Regiszterária” (Polgár László – a nézőtérre érkezett és ott énekel) 6. Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Mária dala (Szendrényi Katalin; zongoránál: a szerző; zenekar) 7. Huszti Péter 1900-as évek eleji hírlapokból apróhirdetéseket olvas fel 8. Szakcsi Lakatos Béla zongorázik 9. Huszti Péter énekel, Szakcsi Lakatos Béla zongorakíséretével 10. Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája a II. felvonásból (Hamari Júlia; vezényel: Eugene Kohn) 11. Claude-Michel Schönberg: A nyomorultak – Jean Valjean áriája (Vikidál Gyula; vezényel: Kovács János) 12. Huszti Péter diákok történelmi és irodalmi érettségi dolgozataiból idéz fel blődségeket 13. Bellini: Norma – Norma kavatinája „Casta Diva” (Tokody Ilona; vezényel: Eugene Kohn) 14. Johann Strauss: Kék Duna-keringő – balett (Pongor Ildikó és Szakály György táncolnak – játékos-humoros koreográfiára; vezényel: Kovács János) 15. Rossini: A sevillai borbély – „Rágalomária” (Polgár László) 16. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után” (Ge Yi –német nyelven; vezényel: Eugene Kohn) 17. Dal: „Somewhere Over the Rainbow” a "The Wizard of Oz" filmből (Tokody Ilona 18. Mikó István operaparódiája. Próza és ének. Előad egy kitalált, napjainkban játszódó opera-szüzsét. Közben az általa megformált szereplők dalra fakadnak…Vezényel: Kovács János Ének-zenei illusztrációk: - Rossini: A sevillai borbély – Figaro belépője - Verdi: Traviata – Violetta áriája az első felvonásból - Puccini: Tosca – Képária - Puccini: A pillangókisasszony – Cso-cso-szán nagyáriája - Verdi: A trubadúr – Máglyaária - Csajkovszkij: Hattyúk tava –„balettozik” - Verdi: Rigoletto: a Herceg áriája „questa o quella testo” - Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája - Erkel: Bánk bán – Petúr bordala 19. Huszti Péter újévi köszöntőt, jókívánságokat mond 20. Finálé: Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Kánkán – énekes, táncos, zongoraművész, zeneszerző előadóművész, konferanszié és az opera igazgatója bejön a színpadra; pohárban pezsgővel koccintanak
Az Operaházban megrendezett Szilveszter – 1991 ünnepi koncert és sztárgála műsor részletezése: 1. Huszti Péter bevezetője, köszöntő mondatok 2. Johann Strauss: A denevér – nyitány. Vezényel Ütő Endre, operaénekes, az Operaház direktora, akit Huszti Péter kapacitál erre a feladatra, mondván még nem érkezett meg, késik a repülőtérről a felkért vendégkarmester, Eugene Kohn New Yorkból. Ütő végül „hagyja magát” rábeszélni, és lejön a zenekari árokba és „lazán” levezényli a nyitányt. 3. Huszti Péter egy Nagy László-versből idéz részleteket 4. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagy erdő (Mészöly Katalin; vezényel: Kovács János) 5. Mozart: Don Giovanni – Leporello jelenete „Regiszterária” (Polgár László – a nézőtérre érkezett és ott énekel) 6. Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Mária dala (Szendrényi Katalin; zongoránál: a szerző; zenekar) 7. Huszti Péter 1900-as évek eleji hírlapokból apróhirdetéseket olvas fel 8. Szakcsi Lakatos Béla zongorázik 9. Huszti Péter énekel, Szakcsi Lakatos Béla zongorakíséretével 10. Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája a II. felvonásból (Hamari Júlia; vezényel: Eugene Kohn) 11. Claude-Michel Schönberg: A nyomorultak – Jean Valjean áriája (Vikidál Gyula; vezényel: Kovács János) 12. Huszti Péter diákok történelmi és irodalmi érettségi dolgozataiból idéz fel blődségeket 13. Bellini: Norma – Norma kavatinája „Casta Diva” (Tokody Ilona; vezényel: Eugene Kohn) 14. Johann Strauss: Kék Duna-keringő – balett (Pongor Ildikó és Szakály György táncolnak – játékos-humoros koreográfiára; vezényel: Kovács János) 15. Rossini: A sevillai borbély – „Rágalomária” (Polgár László) 16. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után” (Ge Yi –német nyelven; vezényel: Eugene Kohn) 17. Dal: „Somewhere Over the Rainbow” a "The Wizard of Oz" filmből (Tokody Ilona 18. Mikó István operaparódiája. Próza és ének. Előad egy kitalált, napjainkban játszódó opera-szüzsét. Közben az általa megformált szereplők dalra fakadnak…Vezényel: Kovács János Ének-zenei illusztrációk: - Rossini: A sevillai borbély – Figaro belépője - Verdi: Traviata – Violetta áriája az első felvonásból - Puccini: Tosca – Képária - Puccini: A pillangókisasszony – Cso-cso-szán nagyáriája - Verdi: A trubadúr – Máglyaária - Csajkovszkij: Hattyúk tava –„balettozik” - Verdi: Rigoletto: a Herceg áriája „questa o quella testo” - Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája - Erkel: Bánk bán – Petúr bordala 19. Huszti Péter újévi köszöntőt, jókívánságokat mond 20. Finálé: Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Kánkán – énekes, táncos, zongoraművész, zeneszerző előadóművész, konferanszié és az opera igazgatója bejön a színpadra; pohárban pezsgővel koccintanak
711 nizajemon 2014-12-30 19:46:47 [Válasz erre: 710 Búbánat 2014-12-30 12:21:11]
Huszti Péter utolsó "eszmefuttatását"nem tudtam hová tenni.Mondjuk őt magát sem műsorvezetőként,de ezt az utolsó pár gondolatot végképp nem értettem.
Huszti Péter utolsó "eszmefuttatását"nem tudtam hová tenni.Mondjuk őt magát sem műsorvezetőként,de ezt az utolsó pár gondolatot végképp nem értettem.
710 Búbánat 2014-12-30 12:21:11
Az M3 csatornán láthatjuk ma délután: 17.25 – 19.20 Szilveszter 1991 Sztárgála az Operából A Magyar Állami Operaházban 1991 szilveszterén tartott ünnepi koncert- és sztárgála Műsorvezető: Huszti Péter „A műsorban, melyet Huszti Péter vezet és köt össze prózai részletekkel, Kovács János, Operaházunk karmestere és a vendég Eugene Kohn, a New York-i Metropolitan Opera karmesterének vezényletével olyan közkedvelt művészek lépnek színpadra, mint Polgár László, Tokody Ilona, Mészöly Katalin, Szendrényi Katalin, Szakcsi Lakatos Béla, Vikidál Gyula, Hamari Júlia, Pongor Ildikó, Szakály György és Mikó István, miközben felcsendülnek Rossini, Bellini, Lehár, Mozart, Verdi vagy éppen Strauss dallamai.” Színes, magyar szórakoztató műsor, 111 perc, 1991 rendező: Veszprémi András operatőr: Szabados Tamás Ismétlés: M3, 2015. január 6. (Kedd), 9:05-től
Az M3 csatornán láthatjuk ma délután: 17.25 – 19.20 Szilveszter 1991 Sztárgála az Operából A Magyar Állami Operaházban 1991 szilveszterén tartott ünnepi koncert- és sztárgála Műsorvezető: Huszti Péter „A műsorban, melyet Huszti Péter vezet és köt össze prózai részletekkel, Kovács János, Operaházunk karmestere és a vendég Eugene Kohn, a New York-i Metropolitan Opera karmesterének vezényletével olyan közkedvelt művészek lépnek színpadra, mint Polgár László, Tokody Ilona, Mészöly Katalin, Szendrényi Katalin, Szakcsi Lakatos Béla, Vikidál Gyula, Hamari Júlia, Pongor Ildikó, Szakály György és Mikó István, miközben felcsendülnek Rossini, Bellini, Lehár, Mozart, Verdi vagy éppen Strauss dallamai.” Színes, magyar szórakoztató műsor, 111 perc, 1991 rendező: Veszprémi András operatőr: Szabados Tamás Ismétlés: M3, 2015. január 6. (Kedd), 9:05-től
709 Búbánat 2014-12-28 11:27:18
Ma este az M3 csatornán lesz látható 17.30 - 19.25 Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Osztrigás Mici Georges Feydeau darabját Heltai Jenő fordította. Zenés TV Színháza bemutató: 1980 (94 perc) Forgatókönyvíró: Szenes Iván Dramaturg: Bánki László Operatőr: Nagy József Rendező: Horváth Ádám Szereplők: Galambos Erzsi (Osztrigás Mici) Bárdy György (dr. Petypon) Tábori Nóra (Petyponné) Szilágyi Tibor (dr. Mongicourt) Mensáros László (Tábornok) Gáti Oszkár (Corignont) Málnay Zsuzsa (Clementine) Szatmári István (Abbé) Csűrös Karola (Vidaubant-né) Farkas Zsuzsa (Claux-né) „Dr. Petypon és dr. Mongicourt egy nehéz műtét után elmennek a Maximba mulatni. A mulatás nem várt fordulatot vesz mert Dr. Petypon ittasan hazaviszi a mulató sztárját, Osztrigás Micit, aki bánatos, mert Corignont, a barátja el akarja venni Clementint. Petypon bácsikája, a tábornok a neglizsében levő énekesnőt kuzinjának véli és meghívja Clementin esküvőjére. Az esküvőn Mici és az igazi feleség is megjelenik, rengeteg komikus szituációt előidézve. Mici megszökteti Corignont, de a tábornok elkapja őket. Osztrigás Mici végül a tábornokot is elcsábítja és megoldódnak a problémák.”
Ma este az M3 csatornán lesz látható 17.30 - 19.25 Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Osztrigás Mici Georges Feydeau darabját Heltai Jenő fordította. Zenés TV Színháza bemutató: 1980 (94 perc) Forgatókönyvíró: Szenes Iván Dramaturg: Bánki László Operatőr: Nagy József Rendező: Horváth Ádám Szereplők: Galambos Erzsi (Osztrigás Mici) Bárdy György (dr. Petypon) Tábori Nóra (Petyponné) Szilágyi Tibor (dr. Mongicourt) Mensáros László (Tábornok) Gáti Oszkár (Corignont) Málnay Zsuzsa (Clementine) Szatmári István (Abbé) Csűrös Karola (Vidaubant-né) Farkas Zsuzsa (Claux-né) „Dr. Petypon és dr. Mongicourt egy nehéz műtét után elmennek a Maximba mulatni. A mulatás nem várt fordulatot vesz mert Dr. Petypon ittasan hazaviszi a mulató sztárját, Osztrigás Micit, aki bánatos, mert Corignont, a barátja el akarja venni Clementint. Petypon bácsikája, a tábornok a neglizsében levő énekesnőt kuzinjának véli és meghívja Clementin esküvőjére. Az esküvőn Mici és az igazi feleség is megjelenik, rengeteg komikus szituációt előidézve. Mici megszökteti Corignont, de a tábornok elkapja őket. Osztrigás Mici végül a tábornokot is elcsábítja és megoldódnak a problémák.”
708 Búbánat 2014-12-27 12:34:25
Ma este az M3 csatornán látható 17.30-18.55 Zenés TV Színház Lili (1983) színes film, 84 perc rendező: Seregi László operatőr: Káplár Ferenc író: Maurice Hennequin, Albert Millaud fordította: Róna Frigyes Szereplők: Lili, majd Antoinette: Dimanopulu Afrodité M. Lavalier, Lili Apja: Makay Sándor Mme. Lavallier, Lili anyja: Mednyánszky Ági De la Grange Battaliére: Benedek Miklós Plinchard, majd René: Gyabronka József Saint Hypothése gróf: Gálvölgyi János M. Bonpain: Dávid Kiss Ferenc Inas: Csutka István Szobalány: Simonyi Krisztina "Egy szerelmi történet, mely végigvezet az életen. Egy fiatal lány, egy érett nő és egy nagymama szerelmét is megismerhetjük Hervé csodálatos dalain keresztül. Természetesen a humor sem hiányozhat a történetből, és erre Gálvölgyi János személye a garancia."
Ma este az M3 csatornán látható 17.30-18.55 Zenés TV Színház Lili (1983) színes film, 84 perc rendező: Seregi László operatőr: Káplár Ferenc író: Maurice Hennequin, Albert Millaud fordította: Róna Frigyes Szereplők: Lili, majd Antoinette: Dimanopulu Afrodité M. Lavalier, Lili Apja: Makay Sándor Mme. Lavallier, Lili anyja: Mednyánszky Ági De la Grange Battaliére: Benedek Miklós Plinchard, majd René: Gyabronka József Saint Hypothése gróf: Gálvölgyi János M. Bonpain: Dávid Kiss Ferenc Inas: Csutka István Szobalány: Simonyi Krisztina "Egy szerelmi történet, mely végigvezet az életen. Egy fiatal lány, egy érett nő és egy nagymama szerelmét is megismerhetjük Hervé csodálatos dalain keresztül. Természetesen a humor sem hiányozhat a történetből, és erre Gálvölgyi János személye a garancia."
707 Búbánat 2014-12-21 14:28:39
M3 csatorna - 2015. január 01. csütörtök, 17:30 - 18:15 Operett-böngésző Az Operett-böngésző mai adásában Lehár Ferenc dalaiból láthatnak válogatást. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 45 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2015. január 01. csütörtök, 17:30 - 18:15 Operett-böngésző Az Operett-böngésző mai adásában Lehár Ferenc dalaiból láthatnak válogatást. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 45 perc Gyártási év: 1993
706 Búbánat 2014-12-21 14:28:09
M3 csatorna - 2014. december 31. szerda, 17:45 - 18:20 Operett-böngésző - Vár a cirkuszporond A mai Operett böngészőben népszerű dalok csendülnek fel, többek közt Farkas Bálint, Benkóczy Zoltán, Domonkos Zsuzsa és Pitti Katalin előadásában. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 31. szerda, 17:45 - 18:20 Operett-böngésző - Vár a cirkuszporond A mai Operett böngészőben népszerű dalok csendülnek fel, többek közt Farkas Bálint, Benkóczy Zoltán, Domonkos Zsuzsa és Pitti Katalin előadásában. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
705 Búbánat 2014-12-21 14:27:44
M3 csatorna - 2014. december 30. kedd, 16:50 – 17:20 Operett-böngésző - Kálmán Imre a nagyvilágban Kálmán Imre dalait külföldi énekesek előadásában hallhatjuk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 30. kedd, 16:50 – 17:20 Operett-böngésző - Kálmán Imre a nagyvilágban Kálmán Imre dalait külföldi énekesek előadásában hallhatjuk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
704 Búbánat 2014-12-21 14:27:20
M3 csatorna - 2014. december 29. hétfő, 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Kálmán Imre itthon A mai adásba Kálmán Imre zeneszerző ismert dalaiból válogattunk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 29. hétfő, 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Kálmán Imre itthon A mai adásba Kálmán Imre zeneszerző ismert dalaiból válogattunk. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
703 Búbánat 2014-12-21 14:26:47
M3 csatorna - 2014. december 28. vasárnap 17:15 - 17:50 Operett-böngésző - Németh Marika felvételeiből Az Operett-böngésző adásában Németh Marika énekel operettdalokat. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatunk a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 28. vasárnap 17:15 - 17:50 Operett-böngésző - Németh Marika felvételeiből Az Operett-böngésző adásában Németh Marika énekel operettdalokat. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatunk a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
702 Búbánat 2014-12-21 14:26:18
M3 csatorna - 2014. december 27. szombat 17:00 - 17:30 Operett-böngésző – Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Az adásban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor dalai csendülnek fel Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 27. szombat 17:00 - 17:30 Operett-böngésző – Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Az adásban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor dalai csendülnek fel Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
701 Búbánat 2014-12-21 14:25:54
M3 csatorna - 2014. december 26. péntek 17:35 - 18:05 Operett-böngésző - Operettek Pesten és Bécsben Ebben az adásban ismert és közkedvelt operettekből kapunk válogatást. Szereplők: • Decsi Ágnes • Gárday Gábor • Kovács József • Oszvald Marika • Honvéd Táncegyüttes • Waltraut Haas • Dagmar Koller • Günther Frank • Farkas Bálint • Pitti Katalin • Lehoczky Éva • Peter Minich Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 26. péntek 17:35 - 18:05 Operett-böngésző - Operettek Pesten és Bécsben Ebben az adásban ismert és közkedvelt operettekből kapunk válogatást. Szereplők: • Decsi Ágnes • Gárday Gábor • Kovács József • Oszvald Marika • Honvéd Táncegyüttes • Waltraut Haas • Dagmar Koller • Günther Frank • Farkas Bálint • Pitti Katalin • Lehoczky Éva • Peter Minich Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
700 Búbánat 2014-12-21 14:25:27
M3 csatorna -2014. december 25. csütörtök 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Ritkán hallott melódiák Felcsendülnek többek közt Offenbach: A kékszakállú, Kálmán: Az obsitos és Lehár: A cárevics című operettek dalai is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna -2014. december 25. csütörtök 17:30 - 18:00 Operett-böngésző - Ritkán hallott melódiák Felcsendülnek többek közt Offenbach: A kékszakállú, Kálmán: Az obsitos és Lehár: A cárevics című operettek dalai is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
699 Búbánat 2014-12-21 14:24:49
M3 csatorna - 2014. december 24. szerda 17:15 - 17:45 Operett-böngésző - Johann Strauss és Ábrahám Pál A részletek közt megtalálható az Egy éj Velencében és a Bál a Savoyban egy-egy dala is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014. december 24. szerda 17:15 - 17:45 Operett-böngésző - Johann Strauss és Ábrahám Pál A részletek közt megtalálható az Egy éj Velencében és a Bál a Savoyban egy-egy dala is. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
698 Búbánat 2014-12-21 14:24:25
M3 csatorna - 2014.december 23. kedd 17:30 - 18:05 Operett-böngésző - Karneválok Részletek lesznek többek közt a Víg özvegy, a Cigányszerelem és a Luxemburg grófja című operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014.december 23. kedd 17:30 - 18:05 Operett-böngésző - Karneválok Részletek lesznek többek közt a Víg özvegy, a Cigányszerelem és a Luxemburg grófja című operettekből. Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1993
697 Búbánat 2014-12-21 14:23:43
M3 csatorna - 2014.december 22. hétfő 17:00 - 17:30 Operett-böngésző - Lehár Ferenc műveiből látható válogatás Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
M3 csatorna - 2014.december 22. hétfő 17:00 - 17:30 Operett-böngésző - Lehár Ferenc műveiből látható válogatás Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 30 perc Gyártási év: 1993
696 Búbánat 2014-12-16 13:23:19
Elfeledkeztem tegnap hírül adni, hogy az elmúlt éjjel újra leadta a televízió (M3 csatorna, 23.50 – 01.30) az operettet: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár – az operett televíziós változata, színes Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február Forgatókönyv: Ruitner Sándor, Zsurzs Éva Rendező: Zsurzs Éva Zenei rendező: Fejes Cecília Operatőrök: Kalbert Erzsébet, Berek Oszkár Szereplők: Harrison szenátor - Szabó Ottó Lucy, a leánya - Kovács Adél; énekhangja: Kalmár Magda Tom Miggles - Bubik István; énekhangja: Gulyás Dénes Gróf Rottenberg - Garas Dezső Fritz, a gróf fia - Szerednyei Béla Bessy - Hűvösvölgyi Ildikó Kocsmáros- Zenthe Ferenc Sam - Szilágyi István Jefferson- Csere László A zenei felvételen az MRT Szimfonikus zenekara és énekara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre, Hidas Frigyes vezényletével. (98 perc)
Elfeledkeztem tegnap hírül adni, hogy az elmúlt éjjel újra leadta a televízió (M3 csatorna, 23.50 – 01.30) az operettet: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár – az operett televíziós változata, színes Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február Forgatókönyv: Ruitner Sándor, Zsurzs Éva Rendező: Zsurzs Éva Zenei rendező: Fejes Cecília Operatőrök: Kalbert Erzsébet, Berek Oszkár Szereplők: Harrison szenátor - Szabó Ottó Lucy, a leánya - Kovács Adél; énekhangja: Kalmár Magda Tom Miggles - Bubik István; énekhangja: Gulyás Dénes Gróf Rottenberg - Garas Dezső Fritz, a gróf fia - Szerednyei Béla Bessy - Hűvösvölgyi Ildikó Kocsmáros- Zenthe Ferenc Sam - Szilágyi István Jefferson- Csere László A zenei felvételen az MRT Szimfonikus zenekara és énekara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre, Hidas Frigyes vezényletével. (98 perc)
695 Búbánat 2014-11-29 12:59:56
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk 22.45 – 00.15 „Mindig tűzben égni” – Nádasdy Kálmán Emlékezés Nádasdy Kálmánra színes, magyar szórakoztató műsor, 88 perc Szerkesztő: Virág Katalin Operatőr: Dubovitz Péter Díszlettervező: Forrai Gábor Rendező: Békés András Gyártási év: 1980 Műsorvezető, riporter: Czigány György Szereplők: Sándor Judit, Ranódy László, Major Tamás, Eősze László, Lukács Margit, Mensáros László, Kállai Ferenc, Simándy József, Kincses Veronika, Mészöly Katalin, Mihály András, Melis György, Kováts Kolos, B. Nagy János, Gyabronka József, Maros Gábor, Hegedűs D. Géza, Huszti Péter, Benedek Miklós, Császár Angela, Dunai Tamás, Szacsvay László, Szakácsi Sándor, Tímár Béla, Medveczky Ádám, Reményi József, Nagy Ferenc, Fehér András, Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara „Nádasdy Kálmán a legnagyobb "színházcsinálók" közé tartozott a magyar színháztörténetben. A 2014-ben 110 éve született művész megtestesítője volt a reneszánsz sokoldalú embernek, hiszen " mindig tűzben égve" rendezett, színházat irányított, írt és műfordított, rendező, színész és énekes növendékek százait tanította a főiskolán, beavatva őket a valódi színház rejtelmeibe, melyet ő maga magas fokon művelt és mely halála óta is hiányolja e sosemvolt nagy formátumú művész vibráló jelenlétét. Idézzük meg most az ő emlékét azzal a Gálaesttel, melyet nem sokkal halálát követően rendeztek számára barátai, kollégái, növendékei.” Ismétlés: December 4.), 9:35
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk 22.45 – 00.15 „Mindig tűzben égni” – Nádasdy Kálmán Emlékezés Nádasdy Kálmánra színes, magyar szórakoztató műsor, 88 perc Szerkesztő: Virág Katalin Operatőr: Dubovitz Péter Díszlettervező: Forrai Gábor Rendező: Békés András Gyártási év: 1980 Műsorvezető, riporter: Czigány György Szereplők: Sándor Judit, Ranódy László, Major Tamás, Eősze László, Lukács Margit, Mensáros László, Kállai Ferenc, Simándy József, Kincses Veronika, Mészöly Katalin, Mihály András, Melis György, Kováts Kolos, B. Nagy János, Gyabronka József, Maros Gábor, Hegedűs D. Géza, Huszti Péter, Benedek Miklós, Császár Angela, Dunai Tamás, Szacsvay László, Szakácsi Sándor, Tímár Béla, Medveczky Ádám, Reményi József, Nagy Ferenc, Fehér András, Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara „Nádasdy Kálmán a legnagyobb "színházcsinálók" közé tartozott a magyar színháztörténetben. A 2014-ben 110 éve született művész megtestesítője volt a reneszánsz sokoldalú embernek, hiszen " mindig tűzben égve" rendezett, színházat irányított, írt és műfordított, rendező, színész és énekes növendékek százait tanította a főiskolán, beavatva őket a valódi színház rejtelmeibe, melyet ő maga magas fokon művelt és mely halála óta is hiányolja e sosemvolt nagy formátumú művész vibráló jelenlétét. Idézzük meg most az ő emlékét azzal a Gálaesttel, melyet nem sokkal halálát követően rendeztek számára barátai, kollégái, növendékei.” Ismétlés: December 4.), 9:35
694 Búbánat 2014-11-20 09:51:59
M3 televízió, 2014. november 20. csütörtök 10:20 - 10:45 Lakatos Gabriella táncjelenetek fekete-fehér, magyar portréfilm, 27 perc, 1964 „Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.” Rendező: Banovich Tamás Operatőr: Kocsis Sándor Szereplők: • Lakatos Gabriella • Orosz Adél • Katona Ágnes • Tóth Péter • Havas Ferenc • Szász Árpád Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
M3 televízió, 2014. november 20. csütörtök 10:20 - 10:45 Lakatos Gabriella táncjelenetek fekete-fehér, magyar portréfilm, 27 perc, 1964 „Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.” Rendező: Banovich Tamás Operatőr: Kocsis Sándor Szereplők: • Lakatos Gabriella • Orosz Adél • Katona Ágnes • Tóth Péter • Havas Ferenc • Szász Árpád Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
693 Búbánat 2014-11-19 12:16:58 [Válasz erre: 392 Búbánat 2012-10-16 22:20:56]
Újra láthatjuk ezt a portréfilmet ma délután (16.10 – 17.00 óra) az M3 csatornán: [url] http://nava.hu/id/1988490/; Emlékkönyv – Bemutatjuk Neményi Lilit [/url] Portréműsor -1962 „ Neményi Lilit, a 20. század neves szopránénekesnőjét mutatjuk be nézőinknek. Miközben Mátrai-Betegh Béla színikritikussal beszélget, felsejlenek előttünk egy gazdag életpálya állomásai: Puccini Pillangókisasszonya, a Bohémélet Mimije, Susanna, Rosina, Margit, Antónia. Neményi Lili megzenésített verseket, sanzonokat és Bertolt Brecht songokat is énekel, melyek hobbijának gyakorlására is ösztönözték: kis arckifejezések megformálására plasztilinből.” Rendezte: • Zsurzs Éva Operatőr: • Czabarka György Időtartam: 55 perc 1. adás: Csatorna: M1 Adás dátuma: 1962-04-23 A műsor rövid tartalma: Felirat. Neményi Lili különböző szerepeiben - fotó. Mátrai Betegh Béla bevezetőt mond. Neményi Lili öltözőasztalnál ül, sminkel és Mátrai Betegh Bélával beszél. 1.Puccini: Pillangókisasszony - ária. Mátrai Betegh Béla beszél. 2.Huszka - Petőfi: Szeptember végén. Mátrai Betegh Béla beszél. II.felvonás: 3.Lehár: A víg özvegy - Vilja dal. 4.Huszka: Mária főhadnagy - Tralala. Mátrai Betegh Béla beszél Neményi Lilivel. 5.Brecht - Eisler: A kereskedő dala. 6.Német anya dala. 7.Sára néni. 8.Respighi: Párbeszéd - részlet. Mátrai Betegh Béla beszél. 9.Kosztolányi - Kardos: Én öngyilkos leszek. 10.Juhász - Kerekes: Milyen volt szőkesége. 11.Babits - Szirmai: Minét. Mátrai Betegh Béla beszél.
Újra láthatjuk ezt a portréfilmet ma délután (16.10 – 17.00 óra) az M3 csatornán: [url] http://nava.hu/id/1988490/; Emlékkönyv – Bemutatjuk Neményi Lilit [/url] Portréműsor -1962 „ Neményi Lilit, a 20. század neves szopránénekesnőjét mutatjuk be nézőinknek. Miközben Mátrai-Betegh Béla színikritikussal beszélget, felsejlenek előttünk egy gazdag életpálya állomásai: Puccini Pillangókisasszonya, a Bohémélet Mimije, Susanna, Rosina, Margit, Antónia. Neményi Lili megzenésített verseket, sanzonokat és Bertolt Brecht songokat is énekel, melyek hobbijának gyakorlására is ösztönözték: kis arckifejezések megformálására plasztilinből.” Rendezte: • Zsurzs Éva Operatőr: • Czabarka György Időtartam: 55 perc 1. adás: Csatorna: M1 Adás dátuma: 1962-04-23 A műsor rövid tartalma: Felirat. Neményi Lili különböző szerepeiben - fotó. Mátrai Betegh Béla bevezetőt mond. Neményi Lili öltözőasztalnál ül, sminkel és Mátrai Betegh Bélával beszél. 1.Puccini: Pillangókisasszony - ária. Mátrai Betegh Béla beszél. 2.Huszka - Petőfi: Szeptember végén. Mátrai Betegh Béla beszél. II.felvonás: 3.Lehár: A víg özvegy - Vilja dal. 4.Huszka: Mária főhadnagy - Tralala. Mátrai Betegh Béla beszél Neményi Lilivel. 5.Brecht - Eisler: A kereskedő dala. 6.Német anya dala. 7.Sára néni. 8.Respighi: Párbeszéd - részlet. Mátrai Betegh Béla beszél. 9.Kosztolányi - Kardos: Én öngyilkos leszek. 10.Juhász - Kerekes: Milyen volt szőkesége. 11.Babits - Szirmai: Minét. Mátrai Betegh Béla beszél.
692 Búbánat 2014-11-10 14:15:17 [Válasz erre: 282 Búbánat 2012-08-15 12:28:06]
Ma éjjel leadja az M3 csatorna: 2014. november 10. hétfő 23:20 - 00:45 Offenbach: Párizsi élet – a nagyoperett tv-változata (A Zenés TV Színház bemutatójaként először 1978. november 11-én került sugárzásra.) Dramaturg: Bánki László Vezető-operatőr: Molnár Miklós Rendezte: Félix László. Közreműködött a Budapesti Operettszínház tánckara (Koreográfus: Géczy Éva) és Énekkara A Magyar Állami Operaház zenekarát Hidas Frigyes vezényelte. A szerepek többségét prózai színészek játszották, míg az énekhangot külön vették fel operaénekesekkel. Szereposztás: Gondremark báró - Agárdy Gábor (énekhangja: Gárday Gábor) Gondremárk báróné - Andai Györgyi (Kincses Veronika) Gardfeu vicomte - Kalocsay Miklós (Fülöp Attila) Bobinet, Gardfeu barátja - Nagy Gábor (Gulyás Dénes) Alfonz, Gardfeu inasa - Márton András Metella - Zsadon Andrea Frick, cipészlegény - Mikó István Gabriella, Frisck kedvese - Hűvösvölgyi Ildikó Prosper - Benedek Miklós (Rózsa Sándor) Pauline - Medgyesi Mária Urbaine - Kondrád Antal (Kovács Péter) Leonie - Andresz Kati (Pusztaszeri Emília) Karadek grófnő, Bobinet nagynénje - Bakó Márta Louise - Seregély Katalin Lyoni úr – Nádas Tibor További közreműködők: Galántay Aliz, Jutkovics Krisztina, Sugár István, Romhányi Rudolf, Varga Zsuzsa, Füzessy Ottó. „Párizs a ledér hölgyek, a szoknyavadász fiatalemberek, a mulatók, a kánkán és a szerelem fővárosa. Offenbach operettjében a francia főváros bohém oldala mutatkozik be, ahol akár egy cipészből is lehet brazil követ, vagy egy komornyikból is tábornok. 85 percnyi felhőtlen szórakozás, ami alatt megtudhatják milyen is a párizsi élet.”
Ma éjjel leadja az M3 csatorna: 2014. november 10. hétfő 23:20 - 00:45 Offenbach: Párizsi élet – a nagyoperett tv-változata (A Zenés TV Színház bemutatójaként először 1978. november 11-én került sugárzásra.) Dramaturg: Bánki László Vezető-operatőr: Molnár Miklós Rendezte: Félix László. Közreműködött a Budapesti Operettszínház tánckara (Koreográfus: Géczy Éva) és Énekkara A Magyar Állami Operaház zenekarát Hidas Frigyes vezényelte. A szerepek többségét prózai színészek játszották, míg az énekhangot külön vették fel operaénekesekkel. Szereposztás: Gondremark báró - Agárdy Gábor (énekhangja: Gárday Gábor) Gondremárk báróné - Andai Györgyi (Kincses Veronika) Gardfeu vicomte - Kalocsay Miklós (Fülöp Attila) Bobinet, Gardfeu barátja - Nagy Gábor (Gulyás Dénes) Alfonz, Gardfeu inasa - Márton András Metella - Zsadon Andrea Frick, cipészlegény - Mikó István Gabriella, Frisck kedvese - Hűvösvölgyi Ildikó Prosper - Benedek Miklós (Rózsa Sándor) Pauline - Medgyesi Mária Urbaine - Kondrád Antal (Kovács Péter) Leonie - Andresz Kati (Pusztaszeri Emília) Karadek grófnő, Bobinet nagynénje - Bakó Márta Louise - Seregély Katalin Lyoni úr – Nádas Tibor További közreműködők: Galántay Aliz, Jutkovics Krisztina, Sugár István, Romhányi Rudolf, Varga Zsuzsa, Füzessy Ottó. „Párizs a ledér hölgyek, a szoknyavadász fiatalemberek, a mulatók, a kánkán és a szerelem fővárosa. Offenbach operettjében a francia főváros bohém oldala mutatkozik be, ahol akár egy cipészből is lehet brazil követ, vagy egy komornyikból is tábornok. 85 percnyi felhőtlen szórakozás, ami alatt megtudhatják milyen is a párizsi élet.”
691 Búbánat 2014-10-25 15:26:04
Éjjel az M3 csatornán látható 2014. október 25. szombat 23:55 - 00:40 Harangozó Gyula portré (1966) (45') „Van Krasznai János szobrászművésznek, az Operaház zenei előadásvezető főügyelőjének egy szobra Harangozó Gyuláról mint Coppéliusról. Azt a pillanatot fogja meg, amikor a zseniális ezermester manó, Coppélius mester lábujjhegyen esernyőjével táncol. Harangozó Gyula művészetével és koreográfiáival örökre bevonult művészetünk nagyjai közé olyan fantasztikus munkáival mint a Coppélia, a Keszkenő, a Seherezádé, a Furfangos diákok, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin vagy a Polovec- táncok. Most ezekből és az ő varázslatos művészetéből kapnak betekintést nézőink ebben a 40 éves operai tagsága alkalmából készült portréban, melyben a nagy mester emberi arca is kirajzolódik.” Szereplők: • Harangozó Gyula • Orosz Adél • Róna Viktor • Havas Ferenc • Szumrák Vera • Dózsa Imre • Sebestyén Katalin • Tóth Péter • Magyar Állami Operaház Zenekara Operatőr: Kocsis Sándor Időtartam: 45 perc Az adás ismétlése: M3 csatorna, 2014. október 31. péntek 10:25
Éjjel az M3 csatornán látható 2014. október 25. szombat 23:55 - 00:40 Harangozó Gyula portré (1966) (45') „Van Krasznai János szobrászművésznek, az Operaház zenei előadásvezető főügyelőjének egy szobra Harangozó Gyuláról mint Coppéliusról. Azt a pillanatot fogja meg, amikor a zseniális ezermester manó, Coppélius mester lábujjhegyen esernyőjével táncol. Harangozó Gyula művészetével és koreográfiáival örökre bevonult művészetünk nagyjai közé olyan fantasztikus munkáival mint a Coppélia, a Keszkenő, a Seherezádé, a Furfangos diákok, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin vagy a Polovec- táncok. Most ezekből és az ő varázslatos művészetéből kapnak betekintést nézőink ebben a 40 éves operai tagsága alkalmából készült portréban, melyben a nagy mester emberi arca is kirajzolódik.” Szereplők: • Harangozó Gyula • Orosz Adél • Róna Viktor • Havas Ferenc • Szumrák Vera • Dózsa Imre • Sebestyén Katalin • Tóth Péter • Magyar Állami Operaház Zenekara Operatőr: Kocsis Sándor Időtartam: 45 perc Az adás ismétlése: M3 csatorna, 2014. október 31. péntek 10:25
690 Búbánat 2014-10-23 15:31:31 [Válasz erre: 689 Búbánat 2014-10-23 15:30:14]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása és vége itt következik: "Említettem kezdetként a kortársoperát és a Bob herceget, mint a hagyományos operett egyik díszpéldányát. Lassan, fokozatosan azonban bele kellett élni magam abba, hogy sok minden más is létezik. Ez a bizonyos más két alappilléren nyugodott! Az egyik, hogy mindenféleképpen szerettem volna megteremteni annak az életműnek legalább egy részét, televíziós láthatóságát, amit az Erkel-oeuvre jelent a magyar operajátszásban. Először a Bánk bánt sikerült megcsinálni. Vámos László rendezésében, Bornyi Gyula operatőrrel a 4-es stúdióban forgattuk, nagyszerű körülmények között; fantasztikus eredménnyel, de nagyon szegényen. Keletkezéstörténete ma is szinte hihetetlennek tűnik számomra: megkeresett a zenei osztály akkori főgyártásvezetője, Áldor György, van-e valami elképzelésem, amit gyorsan meg lehetne valósítani? Tudtam, itt a lehetőség, hogy elővegyünk egy Erkel-művet! És ha már igen, akkor legyen az a Bánk bán. Vigyázz, mert nagyon kevés pénzünk van! - mondta Áldor Gyuri mint financiális szakember. Nekem ugyanis ezt most abból kell összehozni, amit az éves költségvetés maradékából sikerült összevakarnom. Lehetőleg tehát egy meglévő lemezfelvétel felhasználásával és itt, a 4-es stúdióban kell megcsinálni, mert a filmgyárba ennyi pénzből nem vihetjük ki. Ezeknek az előfeltételeknek a szem előtt tartásával kezdtük a megbeszélést Vámos Lászlóval, majd leültünk Nádasdy Kálmánnal is, akinek a negyvenes évekbeli átdolgozása máig a Bánk bán-előadások meghatározója. Nádasdy azt mondta, hogy egy jó operatőrrel még ilyen körülmények között is meg tudjuk valósítani. Ha arra gondolok, hogy a 4-es stúdióban ma beszélgetések zajlanak, s ugyanakkor magam elé idézem, ahogy a Bánk bán díszleteit - Jánosa Lajos tervei alapján - fölépítve, királyi termeket, Tisza-partot varázsoltunk, akkor azt mondhatom, hogy minden lehetőséget a maximálisan kihasználtunk. Azon a bizonyos beszélgetésen Nádasdy ismét kifejtette, hogy a drámát elsősorban a hangi megoldások és az arcközeli rezdülések képesek kifejezni, ehhez a teret csak jelezni kell. Vámos magáévá tette ezt az elképzelést. Így lett ez szegény, de mégis nagyszerű produkció. Akkoriban ugyanis a sok pénzt és teret igénylő tervek kimentek a filmgyárba, az ottani nagy stúdiókba. Ahová a Hunyadi László is kiköltözött, mert a megfilmesítését filmgyári keretben sikerült megszervezni. Ezt követően pedig az Erkel-oeuvre-ből elkészült az a Névtelen hősök, aminek a rádiófelvétele olyan jól sikerült, hogy érdemes volt mint play-backet fölhasználni, s leforgatni rá - szintén Vámos rendezésében - a televíziós változatot. Ezúttal a szentendrei skanzen ihlető környezetében forgattunk. Ezekkel az alkotásokkal, azt hiszem, felszínre hozhattam, és a televízió segítségével milliós nézőtábor számára tettem hozzáférhetővé a magyar operajátszást megalapozó korszakból néhány emlékezetesen szép alkotást."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása és vége itt következik: "Említettem kezdetként a kortársoperát és a Bob herceget, mint a hagyományos operett egyik díszpéldányát. Lassan, fokozatosan azonban bele kellett élni magam abba, hogy sok minden más is létezik. Ez a bizonyos más két alappilléren nyugodott! Az egyik, hogy mindenféleképpen szerettem volna megteremteni annak az életműnek legalább egy részét, televíziós láthatóságát, amit az Erkel-oeuvre jelent a magyar operajátszásban. Először a Bánk bánt sikerült megcsinálni. Vámos László rendezésében, Bornyi Gyula operatőrrel a 4-es stúdióban forgattuk, nagyszerű körülmények között; fantasztikus eredménnyel, de nagyon szegényen. Keletkezéstörténete ma is szinte hihetetlennek tűnik számomra: megkeresett a zenei osztály akkori főgyártásvezetője, Áldor György, van-e valami elképzelésem, amit gyorsan meg lehetne valósítani? Tudtam, itt a lehetőség, hogy elővegyünk egy Erkel-művet! És ha már igen, akkor legyen az a Bánk bán. Vigyázz, mert nagyon kevés pénzünk van! - mondta Áldor Gyuri mint financiális szakember. Nekem ugyanis ezt most abból kell összehozni, amit az éves költségvetés maradékából sikerült összevakarnom. Lehetőleg tehát egy meglévő lemezfelvétel felhasználásával és itt, a 4-es stúdióban kell megcsinálni, mert a filmgyárba ennyi pénzből nem vihetjük ki. Ezeknek az előfeltételeknek a szem előtt tartásával kezdtük a megbeszélést Vámos Lászlóval, majd leültünk Nádasdy Kálmánnal is, akinek a negyvenes évekbeli átdolgozása máig a Bánk bán-előadások meghatározója. Nádasdy azt mondta, hogy egy jó operatőrrel még ilyen körülmények között is meg tudjuk valósítani. Ha arra gondolok, hogy a 4-es stúdióban ma beszélgetések zajlanak, s ugyanakkor magam elé idézem, ahogy a Bánk bán díszleteit - Jánosa Lajos tervei alapján - fölépítve, királyi termeket, Tisza-partot varázsoltunk, akkor azt mondhatom, hogy minden lehetőséget a maximálisan kihasználtunk. Azon a bizonyos beszélgetésen Nádasdy ismét kifejtette, hogy a drámát elsősorban a hangi megoldások és az arcközeli rezdülések képesek kifejezni, ehhez a teret csak jelezni kell. Vámos magáévá tette ezt az elképzelést. Így lett ez szegény, de mégis nagyszerű produkció. Akkoriban ugyanis a sok pénzt és teret igénylő tervek kimentek a filmgyárba, az ottani nagy stúdiókba. Ahová a Hunyadi László is kiköltözött, mert a megfilmesítését filmgyári keretben sikerült megszervezni. Ezt követően pedig az Erkel-oeuvre-ből elkészült az a Névtelen hősök, aminek a rádiófelvétele olyan jól sikerült, hogy érdemes volt mint play-backet fölhasználni, s leforgatni rá - szintén Vámos rendezésében - a televíziós változatot. Ezúttal a szentendrei skanzen ihlető környezetében forgattunk. Ezekkel az alkotásokkal, azt hiszem, felszínre hozhattam, és a televízió segítségével milliós nézőtábor számára tettem hozzáférhetővé a magyar operajátszást megalapozó korszakból néhány emlékezetesen szép alkotást."
689 Búbánat 2014-10-23 15:30:14 [Válasz erre: 688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23 [Válasz erre: 687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30 [Válasz erre: 686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46 [Válasz erre: 314 Búbánat 2012-09-04 23:01:43]
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
685 Búbánat 2014-09-04 13:06:33
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
684 Búbánat 2014-08-21 16:21:34 [Válasz erre: 683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46]
Helyesen: "Koreográfusok"
Helyesen: "Koreográfusok"
683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
682 Heiner Lajos 2014-07-30 15:01:55 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
680 Búbánat 2014-07-30 14:20:31 [Válasz erre: 679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25]
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25 [Válasz erre: 678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02]
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49 [Válasz erre: 676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28]
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28 [Válasz erre: 675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21]
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21 [Válasz erre: 674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48]
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
673 Búbánat 2014-06-26 15:15:08
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
