689 Búbánat 2014-10-23 15:30:14 [Válasz erre: 688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszámok alatt idézett írás folytatása itt következik: „Megkezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem. Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót: Tudom, te régóta jó barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le. Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy Pistával, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni.” A Zenés Tv Színház első évadja azért határozta meg a további munkát, mert rájöttünk arra, úgy kell a műsort megtervezni, a színház arculatát kialakítani, ahogyan az hajdan, a XIX. században, a régi Nemzeti Színházban történt, ahol együtt, egy társulatban volt a próza, az opera és a népszínmű, majd az operett. Mi hasonló széles spektrumban kellett, hogy gondolkozzunk. Prózában nem, mert arra volt egy másik munkaközösség a televízióban, amelyik már előttünk is nagyon jól tette a dolgát. Nekünk az opera, az operett, a zenés játék, a daljáték, a balett és a musicalszerű műfajok jutottak osztályrészül. Ez a műfaji sokszínűség az embert arra is kényszerítette, hogy időnként maga is megpróbáljon átlényegülni. Hogy mivé?"
688 Búbánat 2014-10-23 15:28:23 [Válasz erre: 687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. Az előző sorszám alatt idézett írás folytatása itt következik: "Ezt megelőzően készült Keleti Márton Régi nyár című filmje, ekkor forgatta Horváth Ádám a Kerekes János-Hubay Miklós-féle Házasodj, Ausztria! című filmet. De A csengő, az Éjszakai repülés, mind, mind ezek közé az első fecskék közé tartoztak, és Horváth Ádámnak volt egy Háry Jánosa is, ami egy másfajta kísérlet volt. Még nem volt Zenés Tv Színház, még csak kísérleteztünk, játszottunk a különböző gondolatokkal, összegezve: tervezgettünk. Ekkoriban kezdtünk el beszélgetni Bánki Lacival arról, hogy mindezt valamiféle rendszerbe kellene foglalni. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. És 1972-ben elindítottuk a Zenés Tv Színház produkcióinak sugárzását. Az enyém lett a lehetőség, hogy az első bemutatóval jelentkezzem. Ez Lendvay Kamilló: A bűvös szék című kisoperájának ősbemutatója volt, a mű kifejezetten a mi megrendelésünkre készült. Verses szövegével Devecseri Gábor már majdnem készen volt, az utolsó részletek megbeszélésére azonban már a Kútvölgyi kórházba jártam hozzá. Elmondta elképzeléseit, de már nem volt ereje megcsinálni; azt mondta, ezt rád bízom. Ennek a bizalomnak voltak rádiós előzményei, ott dolgoztunk korábban együtt, egy hasonló munkán. Azt hiszem, a Zenés Tv Színház első évével meghatároztuk a jövőt, teátrumunk arculatát is. Ha a rám eső rész két szélső pólusát nézem, akkor egy modern, huszadik századi operával indítottam, de még ugyanabban az évadban - mert évadban gondolkoztunk a tévében is, szeptembertől nyárig -, sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker... És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy moziban is be lehessen mutatni. Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádiós operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: Dramaturg- jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez ebben a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy dramaturg-jelentésnek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operett megoldásra."
687 Búbánat 2014-10-23 15:22:30 [Válasz erre: 686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46]
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" Ruitner Sándor így emlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára. (Ruitner ekkor már másként emlékezett az indulásra, szerinte az első adás 1972-ben volt, a rádióújság szerint viszont 1970 az első ilyen sorozatcímmel "kiírt" adás.) "Megkeresett az akkori szórakoztató és zenei osztályról Bánki László, hogy nincs-e kedvem azt a munkát, amit addig a rádióban dramaturgként végeztem, a televízióban láttatni is? Hát hogyne vágtam volna bele! A váltás könnyed és zökkenőmentes volt. Azért is, mert korábban, amikor Tömpe Istvánt kinevezték a rádió elnökének - ő még a rádió és televízió elnöke volt -, egy beszélgetésre magához kérette a rádiós rovatvezetőket. Ő kérdezte meg először, hogy amit a rádióban Dalszínház címmel csinálok, nem lehetne-e televízióra adaptálni? Hogyne lehetne! A rádiós lehetőségek a kezdet kezdete óta hasonlítanak a filmes dramaturgiára. Csak a rádióban el kell mondani azt is, hogy kit látunk. Ha például valaki találkozik valakivel, azt mondja: Szervusz, Sanyi! A másik: Szervusz, Jóska! Hogy vagy? Ha mindez - mert látom - név nélkül hangzik el, akkor televíziós történés is lehet. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rádió a kórusokkal és a nagy tömegekkel könnyebben láttatja a cselekményt, mint amennyire a televízió képernyője elbírja. Nádasdy Kálmán már munkám kezdetén figyelmeztetett: a televízióban arcközelit kell mutatni, ha igazi drámát akarunk láttatni. A helyes zenei hangsúlyok, az arcok, a szemek érzékeltethetik azokat az érzelmeket, amelyeket a színpadon csak gesztusokkal érhet el a rendező. Ennek az intelemnek a szellemében készült annak idején a Vámos László rendezte Bánk bán. A legteljesebb dráma volt az, ami Simándy József és Komlóssy Erzsébet szemében izzott. De a színészek is, akik a többi énekest helyettesítették, tökéletesen át tudták élni, meg tudták valósítani a felesleges színpadi ágálások és gesztusok nélküli drámát. Én ezt életemben először, szintén a televíziónak köszönhetően, egy portréműsorban tapasztaltam meg. Lehetőségem nyílt a világhírű basszistával, Borisz Chrisztoffal egy portréműsort csinálni. Nem hozott és nem is igényelt jelmezt. A stúdióban - meglévő lemezfelvételeit felhasználva - minden szereprészletet civilben jelenített meg. Sötét öltönyt, nyakkendőt viselt, de rendkívül kifejező mimikával, egy-egy apró mozdulattal megjelenítette a drámákat. Ez az élmény egy életre szóló tanulságokkal bocsátott a zenés színházi dramaturg útjára... Amint említettem, ez 1970-ben következett be."
686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46 [Válasz erre: 314 Búbánat 2012-09-04 23:01:43]
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
A 314. sorszám alatti linken már nem érhető el a cikk, így az ott olvasható visszaemlékező írást (és annak előzményét, egy másik cikkből idézve) több szakaszban ide másolom: A Rádió- és Televízió Újság 1970. szeptember 4-i számában jelent meg Simon Emil írása: "Zenés színház - csinnadrattával. Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk. - Ezzel a kampányszerű indítással feltűnővé akartuk tenni. Íme, megszületett, létezik, lehet rá számítani - mondja Ruitner Sándor szerkesztő, és rögtön hozzáteszi: A bemutatók nem határozták meg egyértelműen vállalkozásunknak sem a jellegét, sem a tartalmát, sem formai megoldásait. - Akkor miért éppen ezekkel kezdték? - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk. - A Régi nyár a hagyományos operett-feldolgozás más oldalról történt megközelítése. A keretjáték ebben is nyilvánvalóvá tette, hogy egy bizonyos korszak divatja került egyben pellengérre. - A Házasodj, Ausztria! értékelésében a vélemények alaposan megoszlottak. Hadd szögezzem le, hogy ennek a zenés játéknak semmi köze sem volt az operetthez. Modern szerkesztés, mai hangvételű zene találkozott a darabban. Első sikeres kísérletünk volt ez annak elérésére, hogy egy-egy előadáson belül lehetőleg a közönség valamennyi rétegének szórakozás iránti igényét kielégítsük. - Lehetséges ez egyáltalán? - Szerintem igen. Ebben a darabban a játék, a melódia, a szatíra, a persziflázs egységben jelentkezett, és bizonyosan minden néző kihallotta a neki szóló hangot. Egyszóval: amolyan népszínház igényével készítettük, és ez a törekvésünk a jövőre nézve is. Tudjuk, hogy az igények eltérőek, de megint csak a Házasodj, Ausztria! példájára hivatkozom, amelyben a könnyű operett-dallam és a finomabb hallásúakat kielégítő zenei jellemzés egyaránt megtalálható volt. - És a sokat emlegetett nosztalgia meg a történelemhamisítás? - Ha valaki nosztalgiát érez a múlt iránt, abban ez az érzés él a zenés játékok nélkül is. De meggyőződésünk, hogy a figyelmes néző inkább a gúnyt, az idézőjelet veszi észre ezekből a darabokból, s nem ébred benne vágyakozás egy letűnt kor után. Bizonyos, hogy a fiatalok jót derülnek déd- és nagyszüleik világán. A történelmi hazugság emlegetése nevetséges. A zenés játék sohasem volt azonos a történelemoktatással. Mikszáth, aki abban a korban élt, maga is persziflált, s hangvétele kínálta a lehetőséget számunkra, hogy ezt folytassuk. - Többször említette az igényt. - Ez a zenés játékok iránt is eléggé kézzelfoghatóan nyilvánul meg. Nem lehet nem tudomást venni róla! Célunk és feladatunk, hogy a meglevő igényt ízlésesen elégítsük ki, sőt fejlesszük is. A jövőben bemutatandó klasszikus és mai darabok sorában a zenés játékok irodalmában található nemes anyagokat kívánjuk rögzíteni. Hangsúlyozom, hogy bárki legyen is a szerző, ezeknek a játékoknak korunk hangján, a fiatalabb generációhoz is közelítve kell megszólalniuk. Hogy ezt keretjátékkal vagy anélkül csináljuk-e - ez még a jövő kérdése. A nézőkkel együtt érdeklődéssel várjuk a Tv Zenés Színháza újabb bemutatóinak jelentkezését!"
685 Búbánat 2014-09-04 13:06:33
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/02/beszelgetes-osvath-juliaval/; Beszélgetés Osváth Júliával [/url] Magyar portréfilm, 1981 M3 Televízió, 2014. szeptember 4. 16.50 – 17.35 Beszélgetés Osváth Júliával 2/1. 17.35 – 18.20 Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. rendező: Bilicsi Erzsébet operatőr: Szalay Z. László riporter: Kolozsi Béla „Az idén 20 esztendeje eltávozott Osváth Júlia alakját idézzük meg nézőknek. Amint saját kertjében hétköznapian, mondhatni nyersen, önbizalommal, de nem önhittséggel telve beszél életéről és pályájáról.”
684 Búbánat 2014-08-21 16:21:34 [Válasz erre: 683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46]
Helyesen: "Koreográfusok"
Helyesen: "Koreográfusok"
683 Búbánat 2014-08-21 16:19:46
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
Tegnap este sugározta először a televízió M1 csatorna, 2014. augusztus 20., 21:35 – 22:55 óra Budavári Palotakoncert – 2014 "Operett a Duna fölött” – a 2014. augusztus 8-án megtartott operettkoncert felvétele A televízió közvetítése az Oroszlános Udvarból A pirotechnikai elemekkel tarkított előadások műsorvezetője idén Verebes Linda -Pindroch Csaba színészházaspár volt. A szabadtéri színpadon, a gálaesten fellépett: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté. Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara Koreogrások: Lőcsei Jenő, Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Nagy György, Román Sándor, Tihanyi Ákos, Vári Bertalan Karmester: Makláry László Szerkesztő - Rendező: Kerényi Miklós Gábor Producer: Dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér A szabadtéri koncertet megnyitotta és rövid köszöntőbeszédeket tartott: Nacsa Olivér, producer Tarlós István, Budapest főpolgármestere Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója Az élő koncert szerkesztett televíziós változatának műsora: 1. Lehár Ferenc: Éva – keringő (balettkar) 2. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: „Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zeng…” (Bordás, Fischl, Frankó, Dolhai, Vadász D., Boncsér) 3. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből, nagyúri portáról…” (Kerényi, Gömöri és a balettkar) 4. Egyveleg Lajtai Lajos és Eisemann Mihály operettdalaiból: - Lajtai: A régi nyár – „Hétre ma várom a Nemzetinél…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Eisemann: Zsákbamacska – „János legyen, fenn a János-hegyen…” (Kállay, Faragó és a balettkar) - Lajtai: A régi nyár – „Jöjjön ki Óbudára…” (Kállay, Faragó és a balettkar) 5. Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek…” (Dolhai) 6. Ábrahám Pál: Viktória – „Ahol az ember felmászik a fára, a Turulmadárra, ott van Budapest…” (Dancs, Kerényi, Kékkovács, Gömöri, Szendy, Peller) 7. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Bordás, Fischl, Frankó) 8. Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Fedóra belépője (Bordás és a balettkar) 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Boncsér) 10. Johann Strauss: Bécsi vér – Pepi és Joseph kettőse (Oszvald, Peller és a balettkar) 11. Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala „Oly’ forró ajkamról a csók…” (Frankó és a balettkar) 12. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem…” (Dancs, Kerényi és a balettkar) 13. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én teve…én teve…én teveled oly vígan élek…” (Kékkovács, Peller) 14. Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – „Katonakarmester dala” „A banda élén…” (Kerényi és a balettkar) 15. Huszka Jenő: Gül baba – bordal „A kulacsom kótyagos…” (Vadász D. és a balettkar) 16. Johann Strauss: A denevér – Csárdás (Fischl) 17. Kálmán Imre: A Bajadér – Barbár-tánc (Szendy, Kerényi és a balettkar) 18. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hej, cigány!...” (Boncsér, Dolhai, Vadász D.) 19. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…” (Km. az összes szereplő és a balettkar) A Televízió munkatársai közül: Vezető operatőr: Reichl László Rendező: Lukin Ágnes Produkciós vezető: Fodor Imre Főszerkesztő: Nyitrai Kata Készítette: MTVA 2014 (80 perc)
682 Heiner Lajos 2014-07-30 15:01:55 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
Huha, az 1200 ora - es folyamatosan...-:)
680 Búbánat 2014-07-30 14:20:31 [Válasz erre: 679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25]
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
Számomra a látványnak, az énekesek "nézésének" legalább olyan jelentőséget tulajdonítok (ebből a szempontból egyre megy, hogy lelombozóan vagy felüdítően hat rám a vizualitás), mint a hangzásnak, az éneknek, a zenének. Nekem látnom is kell, amit hallok...
679 Búbánat 2014-07-30 14:11:25 [Válasz erre: 678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02]
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
Ezért szeretem jobban a vokális produkciókat DVD-n nézni és hallgatni együtt, mint ugyanazt csak CD-n meghallgatni.
678 nizajemon 2014-07-30 13:28:02 [Válasz erre: 677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49]
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
Érdekes,hogy rádión keresztül egyáltalán nem fogott meg,de tegnap nagyon...
677 nizajemon 2014-07-30 13:25:49 [Válasz erre: 676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28]
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
:) Bele sem kezdek,ha nincs ínyemre a történet. Mivel 50 napja dolgozok folyamatosan(nem írom le az óraszámot),ezért tudtam,hogy nem tudom végignézni.
676 Heiner Lajos 2014-07-30 11:55:28 [Válasz erre: 675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21]
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
Egy kozvetites hanyadik perceben alszol el, ha az nem jo...-:)?
675 nizajemon 2014-07-30 11:24:21 [Válasz erre: 674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48]
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
Az első felvonást tudtam megnézni,azután sajna elaludtam.Szédületesen jóóóóóó!
674 Búbánat 2014-07-29 13:15:48
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
A Duna TV-ben ma éjjel láthatjuk: 2014. július 29. kedd 23:10 - 02:30 Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony háromfelvonásos opera Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (a 2014. május 28-i bemutó előadás felvétele) Szövegíró: Hugo von Hoffmanstahl Magyar szöveg: Mesterházi Máté Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Zoób Kati Karigazgató: Szabó Sipos Máté Karmester: Halász Péter Rendező: Szikora János Szereplők: • A császár: Kovácsházi István • A császárné: Sümegi Eszter • A dajka: Komlósi Ildikó • A szellemek hírnöke: Haja Zsolt • A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid • Az ifjú jelenése: Balczó Péter • A sólyom: Markovics Erika • Égi hang: Schöck Atala • Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger • Barak felesége: Rálik Szilvia • A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos • A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc • A púpos, Barak fivére: Horváth István • A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos • Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala • Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella Időtartam: 197 per „A darab témája a színpompás keleti mitológiára, az Ezeregyéjszaka mesevilágára épül. Zeneileg az opera mind hangszerelési dimenziójában, mind dallam- és harmóniavilágában rendkívül sokszínű, a monumentális, nagyzenekari, szimfonikus (’wagneri’) hangzás, csakúgy, mint a leheletfinom, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált hangszerelés egyaránt jellemzi.”
673 Búbánat 2014-06-26 15:15:08
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
Ma este az M3 televíziós csatornám láthatjuk: 2014. június 26. csütörtök 20:20 - 21:20 „Töltsön velem egy órát!” - Egy isteni hang- Fodor Jánosra emlékezünk (1992) Fodor János operaénekes személyiségét és pályáját családtagjai és kollégái elevenítik fel. Km. : • Fodor Etelka • ifj. Fodor János • Delly Rózsa Rendezte: Bilicsi Erzsébet Operatőr: ifj. Vitray Tamás (60 perc)
672 Búbánat 2014-05-31 22:36:12
Az előző sorszámok alatt belinkelt operettrészletek (YouToube-ra feltöltött videók)zenei anyaga CD-n kapható. [url] http://www.rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=6487; Kincses Veronika operettdalokat énekel [/url] /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/
Az előző sorszámok alatt belinkelt operettrészletek (YouToube-ra feltöltött videók)zenei anyaga CD-n kapható. [url] http://www.rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=6487; Kincses Veronika operettdalokat énekel [/url] /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/
671 Búbánat 2014-05-31 22:17:20
[url] http://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Offenbach: Piaci dámák [/url] KINCSES VERONIKA énekli Ciboletta dalát:. „Szent ég... Jól ismer ám a csarnok…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. [url] http://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Offenbach: A sóhajok hídja [/url] KINCSES VERONIKA énekli Catarina dalát. „Csengj, bong, zengj…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. [url] http://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Offenbach: Párizsi élet [/url] KINCSES VERONIKA énekel: A bárónő rondója A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Offenbach: Piaci dámák [/url] KINCSES VERONIKA énekli Ciboletta dalát:. „Szent ég... Jól ismer ám a csarnok…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. [url] http://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Offenbach: A sóhajok hídja [/url] KINCSES VERONIKA énekli Catarina dalát. „Csengj, bong, zengj…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. [url] http://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Offenbach: Párizsi élet [/url] KINCSES VERONIKA énekel: A bárónő rondója A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19.
670 Búbánat 2014-05-31 22:12:41
[url] http://www.youtube.com/watch?v=fPxrowgdhs4; Johann Strauss: Bécsi vér [/url] KINCSES VERONIKA énekli A grófnő dalát A grófnő dala: „A férjem nem akarta... Üdvözlégy, te kedves fészek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=fPxrowgdhs4; Johann Strauss: Bécsi vér [/url] KINCSES VERONIKA énekli A grófnő dalát A grófnő dala: „A férjem nem akarta... Üdvözlégy, te kedves fészek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19.
669 Búbánat 2014-05-31 22:11:57
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zBlWYnEUUJw; Johann Strauss: A denevér [/url] KINCSES VERONIKA énekli Adél kacagó dalát A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zBlWYnEUUJw; Johann Strauss: A denevér [/url] KINCSES VERONIKA énekli Adél kacagó dalát A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
668 Búbánat 2014-05-31 22:10:51
[url] http://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds; Planquette: A corneville-i harangok [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Harangdalt. Germain dala "Régi jó hagyomány, hogy bátor, jó vitézek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds; Planquette: A corneville-i harangok [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Harangdalt. Germain dala "Régi jó hagyomány, hogy bátor, jó vitézek…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
667 Búbánat 2014-05-31 22:10:05
[url] http://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4; Lehár: A víg özvegy [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Vilja-dalt Hanna dala a II. felvonásból „Az otthon hangja visszatér... Ott élt a lidérc…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
[url] http://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4; Lehár: A víg özvegy [/url] KINCSES VERONIKA énekli a Vilja-dalt Hanna dala a II. felvonásból „Az otthon hangja visszatér... Ott élt a lidérc…” A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült.
666 Búbánat 2014-05-01 11:44:50
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
665 Búbánat 2014-04-30 11:19:48 [Válasz erre: 664 Búbánat 2014-04-29 12:46:36]
Hát, a film ment a balett helyett - sajnos.
Hát, a film ment a balett helyett - sajnos.
664 Búbánat 2014-04-29 12:46:36
Az RTV Részletes szerint ma éjjel 21.40-23.40 között a Tánc világnapja alkalmából Lehár A víg özvegy című vígbalettet közvetíti a Duna TV az Erkel Színházból - felvételről. Ugyanakkor a Duna TV internetes oldalán más olvasható: ugyanebben az időpontban egy amerikai játékfilm kerül sugárzásra. Nos, az éjjel kiderül, hol az igazság...
Az RTV Részletes szerint ma éjjel 21.40-23.40 között a Tánc világnapja alkalmából Lehár A víg özvegy című vígbalettet közvetíti a Duna TV az Erkel Színházból - felvételről. Ugyanakkor a Duna TV internetes oldalán más olvasható: ugyanebben az időpontban egy amerikai játékfilm kerül sugárzásra. Nos, az éjjel kiderül, hol az igazság...
663 Búbánat 2014-04-28 00:07:39
Éppen most sugározza a televízió felvételről M1: április 27. vasárnap, 23:25 – 01.28 Mozart: A varázsfuvola Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem, „Mozart Varázsfuvola című operájával nyitotta meg kapuit a felújított Zeneakadémia Solti György Kamaraterme, azaz a Kisterem. Az előadás művészeti vezetője Marton Éva, a karmester Alpaslan Ertüngealp, aki 2000-ben végzett itt a karmester tanszakon. Az előadás érdekessége még, hogy Varró Dániel új fordításában hangzik el.” Az énekesek között vannak a Marton Éva által vezetett Ének Tanszéken végzettek is.” Szereposztás: Sarastro: Cser Krisztián Tamino: Pataky Potyók Dániel Az éj királynője: Szemere Zita Pamina: Hajnóczy Júlia Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Öreg pap/Második pap: Szécsi Máté Első dáma: Ambrus Orsolya Második dáma: Vincze Klára Harmadik dáma: Ruszó Alexandra Monostatos/Első pap: T. Gippert Béla Első fiú: Kiss Tamás Második fiú: Szabó Barnabás Harmadik fiú: Bobori Gábor Miniszterek: Kovács Kristóf, Taba Benjámin, Kóbor Demeter Rabszolgák: Viktoria Doritou, Karin Iwata, Bacsó Gabriella, Kiss Réka, Pinja Sinisalo, Anna Yliaho, Joni Österlund, Giacomo Quatraccioni Fuvolista: Scheuring Kata Közreműködnek: a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Karigazgató: Somos Csaba Vezényel: Alpaslan Ertüngealp Koreográfia: Juronics Tamás Rendező: Almási-Tóth András Művészeti vezető: Marton Éva Fordító: Varró Dániel Dramaturg: Perczel Enikő Díszlet koncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: MAISON MARQUISE by Tóth Bori (120 perc)
Éppen most sugározza a televízió felvételről M1: április 27. vasárnap, 23:25 – 01.28 Mozart: A varázsfuvola Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem, „Mozart Varázsfuvola című operájával nyitotta meg kapuit a felújított Zeneakadémia Solti György Kamaraterme, azaz a Kisterem. Az előadás művészeti vezetője Marton Éva, a karmester Alpaslan Ertüngealp, aki 2000-ben végzett itt a karmester tanszakon. Az előadás érdekessége még, hogy Varró Dániel új fordításában hangzik el.” Az énekesek között vannak a Marton Éva által vezetett Ének Tanszéken végzettek is.” Szereposztás: Sarastro: Cser Krisztián Tamino: Pataky Potyók Dániel Az éj királynője: Szemere Zita Pamina: Hajnóczy Júlia Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Öreg pap/Második pap: Szécsi Máté Első dáma: Ambrus Orsolya Második dáma: Vincze Klára Harmadik dáma: Ruszó Alexandra Monostatos/Első pap: T. Gippert Béla Első fiú: Kiss Tamás Második fiú: Szabó Barnabás Harmadik fiú: Bobori Gábor Miniszterek: Kovács Kristóf, Taba Benjámin, Kóbor Demeter Rabszolgák: Viktoria Doritou, Karin Iwata, Bacsó Gabriella, Kiss Réka, Pinja Sinisalo, Anna Yliaho, Joni Österlund, Giacomo Quatraccioni Fuvolista: Scheuring Kata Közreműködnek: a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Karigazgató: Somos Csaba Vezényel: Alpaslan Ertüngealp Koreográfia: Juronics Tamás Rendező: Almási-Tóth András Művészeti vezető: Marton Éva Fordító: Varró Dániel Dramaturg: Perczel Enikő Díszlet koncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: MAISON MARQUISE by Tóth Bori (120 perc)
662 Búbánat 2014-04-19 11:29:09
Ma délután (14.15 – 15.25 óra) az M3 csatornán látható: Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora Szereplők: • Kovács József • Zempléni Mária • Vajk György • Leblanc Győző • Szilágyi Erzsébet • Clementis Tamás • Csutka István • Kállay Bori • Pándy Piroska • Faith Tibor • Budapesti Lehár Zenekar • Honvéd Művészegyüttes Tánckara • „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József. Rendezte: Török Ilona Operatőr: Bánhegyi István Időtartam: 70 perc Gyártási év: 1991 (Ismétlés: 2014. –április 25., péntek 22.40-kor)
Ma délután (14.15 – 15.25 óra) az M3 csatornán látható: Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora Szereplők: • Kovács József • Zempléni Mária • Vajk György • Leblanc Győző • Szilágyi Erzsébet • Clementis Tamás • Csutka István • Kállay Bori • Pándy Piroska • Faith Tibor • Budapesti Lehár Zenekar • Honvéd Művészegyüttes Tánckara • „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József. Rendezte: Török Ilona Operatőr: Bánhegyi István Időtartam: 70 perc Gyártási év: 1991 (Ismétlés: 2014. –április 25., péntek 22.40-kor)
661 Búbánat 2014-04-12 11:27:59
M3: Szombat (Április 12.) Ma este az M3 televízióban: 19:30 - 21.05 O sole mio − Olasz est a Vigadóban zenés műsor "O sole mio − egy dallam, mely mindenkinek a fülében cseng, és amely egyben jelképe, lenyomata egy izgalmas zenei összeállításnak. De vajon tudjuk-e milyen sokszínű és gazdag Itália zenei kultúrája? Mi minden terem az olasz nap alatt? Azt az 1991-es, Vigadó-beli estet idézzük fel most nézőinknek, melyben barátságosan megférnek egymás mellett az olasz operairodalom gyöngyszemei, mandolinkíséretes nápolyi melódiák és könnyűzenei slágerek" Szereplők: BERKES JÁNOS Kovács Kati MELIS GYÖRGY PITTI KATALIN Dévai Nagy Kamilla Balázs Klári LEBLANC GYŐZŐ Harangozó Teri ILOSFALVY RÓBERT Korda György Pándy Piroska Kassai Franciska MILLER LAJOS Jármai Gyula Faith Tibor
M3: Szombat (Április 12.) Ma este az M3 televízióban: 19:30 - 21.05 O sole mio − Olasz est a Vigadóban zenés műsor "O sole mio − egy dallam, mely mindenkinek a fülében cseng, és amely egyben jelképe, lenyomata egy izgalmas zenei összeállításnak. De vajon tudjuk-e milyen sokszínű és gazdag Itália zenei kultúrája? Mi minden terem az olasz nap alatt? Azt az 1991-es, Vigadó-beli estet idézzük fel most nézőinknek, melyben barátságosan megférnek egymás mellett az olasz operairodalom gyöngyszemei, mandolinkíséretes nápolyi melódiák és könnyűzenei slágerek" Szereplők: BERKES JÁNOS Kovács Kati MELIS GYÖRGY PITTI KATALIN Dévai Nagy Kamilla Balázs Klári LEBLANC GYŐZŐ Harangozó Teri ILOSFALVY RÓBERT Korda György Pándy Piroska Kassai Franciska MILLER LAJOS Jármai Gyula Faith Tibor
660 Búbánat 2014-04-09 11:00:11 [Válasz erre: 655 Búbánat 2014-04-02 13:02:41]
M3 csatornán láthatjuk ma délután 2014. április 9. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek A közreműködők közül: • Kelen Péter • Horváth Bálint • Melis György • Domonkos Zsuzsa • Kónya Sándor • Simándy József • Jelena Obrazcov • Fischer Ádám Rendezte: Gedeon Judit Operatőr: Szalay Z. László Időtartam: 40 perc Gyártási év: 1980
M3 csatornán láthatjuk ma délután 2014. április 9. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek A közreműködők közül: • Kelen Péter • Horváth Bálint • Melis György • Domonkos Zsuzsa • Kónya Sándor • Simándy József • Jelena Obrazcov • Fischer Ádám Rendezte: Gedeon Judit Operatőr: Szalay Z. László Időtartam: 40 perc Gyártási év: 1980
659 Búbánat 2014-04-03 10:38:45 [Válasz erre: 658 Búbánat 2014-04-03 10:26:51]
Még annyit, hogy a bemutatkozó Csárdáskirálynő-előadásra Moszkvában, 1955. december 24-én került sor. Később, már Leningrádból, visszahívták a társulatot egy pótelőadásra, amelyet 1956 januárja végén abszolvált ismét nagy sikerrel, a SZU politikai felső vezetőinek jelenlétében.
Még annyit, hogy a bemutatkozó Csárdáskirálynő-előadásra Moszkvában, 1955. december 24-én került sor. Később, már Leningrádból, visszahívták a társulatot egy pótelőadásra, amelyet 1956 januárja végén abszolvált ismét nagy sikerrel, a SZU politikai felső vezetőinek jelenlétében.
658 Búbánat 2014-04-03 10:26:51 [Válasz erre: 657 kugli 2014-04-02 15:53:41]
Kedves kugli! Köszönöm a pontosítást, valóban elírtam az évszámot. Ugyanis, 1953. évben Honthy Hanna 60. születésnapja volt, míg 1955-ben a színpadra lépésének 50. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból is köszöntötték a primadonnát a moszkvai zenés színház színpadán a Csárdáskirálynőben, amikor az Operettszínház társulata első ízben vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Tehát, amit a Honthy-portréfilmben bejátszott archív filmkockákon láthattunk, az az 1955-ös moszkvai vendégjáték idején készült,.S ha már itt tartok, utalok a Magyar Világhíradó 1956/02. sorszámmal jelölt fekete-fehér, hangos filmösszeállítására. benne azokra a képsorokra, mely erről a nevezetes eseményről is tudósított. Idézem annak leírását: „A Fővárosi Operettszínház moszkvai vendégszereplésekor ünnepelte a primadonna pályafutása 50. évfordulóját. A képeken a művészek a behavazott Vörös téren megcsodálják a Cár ágyút, és a Cár harangot, majd a moszkvai Kisszínházban a közönség forró lelkesedéssel ünnepli Honthy Hannát. A színpadon megjelenik Latabár Kálmán, Feleki Kamill, szovjet művészek és persze a művésznő, aki hatalmas virágcsokrot kap. Viszonzásképp biccent a fejével. A köszöntések után az operett királynője is megszólal: Teljes szívemből köszönöm ezt a kitüntető, nagy szeretetet. Úgy érzem ezért érdemes volt élnem. ( ) Sajnos nem tudom érzéseimet oroszul is elmondani.” Tehát ebből a filmhíradóból vett képsorokat láthattuk a Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte portréfilmben., melyet az M3 csatorna 2014. március 15-én késő este sugárzott.
Kedves kugli! Köszönöm a pontosítást, valóban elírtam az évszámot. Ugyanis, 1953. évben Honthy Hanna 60. születésnapja volt, míg 1955-ben a színpadra lépésének 50. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból is köszöntötték a primadonnát a moszkvai zenés színház színpadán a Csárdáskirálynőben, amikor az Operettszínház társulata első ízben vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Tehát, amit a Honthy-portréfilmben bejátszott archív filmkockákon láthattunk, az az 1955-ös moszkvai vendégjáték idején készült,.S ha már itt tartok, utalok a Magyar Világhíradó 1956/02. sorszámmal jelölt fekete-fehér, hangos filmösszeállítására. benne azokra a képsorokra, mely erről a nevezetes eseményről is tudósított. Idézem annak leírását: „A Fővárosi Operettszínház moszkvai vendégszereplésekor ünnepelte a primadonna pályafutása 50. évfordulóját. A képeken a művészek a behavazott Vörös téren megcsodálják a Cár ágyút, és a Cár harangot, majd a moszkvai Kisszínházban a közönség forró lelkesedéssel ünnepli Honthy Hannát. A színpadon megjelenik Latabár Kálmán, Feleki Kamill, szovjet művészek és persze a művésznő, aki hatalmas virágcsokrot kap. Viszonzásképp biccent a fejével. A köszöntések után az operett királynője is megszólal: Teljes szívemből köszönöm ezt a kitüntető, nagy szeretetet. Úgy érzem ezért érdemes volt élnem. ( ) Sajnos nem tudom érzéseimet oroszul is elmondani.” Tehát ebből a filmhíradóból vett képsorokat láthattuk a Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte portréfilmben., melyet az M3 csatorna 2014. március 15-én késő este sugárzott.
657 kugli 2014-04-02 15:53:41 [Válasz erre: 651 Búbánat 2014-03-15 13:15:32]
Kedves Búbánat! Egy elírást véltem találni: a Csárdáskirálynővel először 1955 decemberében léptek fel Moszkvában.
Kedves Búbánat! Egy elírást véltem találni: a Csárdáskirálynővel először 1955 decemberében léptek fel Moszkvában.
656 Búbánat 2014-04-02 15:33:21 [Válasz erre: 655 Búbánat 2014-04-02 13:02:41]
Ebben az összeállításban részleteket láthattunk az alábbi operákból: 1. Leoncavallo: Bajazzók – Prológ (Melis György) 2. Puccini: Tsoca – Tosca imája (Raina Kabaivanska) 3. Verdi: Rigoletto – Négyes (Pászthy Júlia, Sólyom-Nagy Sándor, Libuse Marova, Gulyás Dénes) 4. Bizet: Carmen – Torreádordal (Gáti István, km. Libuse Marova, kórus) 5. Gershwin: Porgy és Bess – Nyáridő (a stúdióban énekel Sudlik Mária, zongorán kísér Kovács János) 6. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Pomádé áriája (Kováts Kolos, km. kórus) 7. Verdi: Traviata – Pezsgőduett (Pitti Katalin, Horváth Bálint, km. kórus) 8. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Kórusjelenet „Meghalt a cselszövő…” (Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Férfikara, km. V. László király szerepében Benedek Miklós színművész – énekhangja: Palcsó Sándor, és a címszerepben feltűnik Sárvári Győző színművész is).
Ebben az összeállításban részleteket láthattunk az alábbi operákból: 1. Leoncavallo: Bajazzók – Prológ (Melis György) 2. Puccini: Tsoca – Tosca imája (Raina Kabaivanska) 3. Verdi: Rigoletto – Négyes (Pászthy Júlia, Sólyom-Nagy Sándor, Libuse Marova, Gulyás Dénes) 4. Bizet: Carmen – Torreádordal (Gáti István, km. Libuse Marova, kórus) 5. Gershwin: Porgy és Bess – Nyáridő (a stúdióban énekel Sudlik Mária, zongorán kísér Kovács János) 6. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Pomádé áriája (Kováts Kolos, km. kórus) 7. Verdi: Traviata – Pezsgőduett (Pitti Katalin, Horváth Bálint, km. kórus) 8. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Kórusjelenet „Meghalt a cselszövő…” (Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Férfikara, km. V. László király szerepében Benedek Miklós színművész – énekhangja: Palcsó Sándor, és a címszerepben feltűnik Sárvári Győző színművész is).
655 Búbánat 2014-04-02 13:02:41 [Válasz erre: 654 Búbánat 2014-04-02 12:57:47]
Ma délután az M3 csatornán látható 2014. április 2. szerda 14:35 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek Szereplők: Benedek Miklós, Gulyás Dénes, Kovács János, Gáti István, Sudlik Mária, Horváth Bálint, Kováts Kolos, Melis György, Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Férfikara, Pitti Katalin, Sárvári Győző, Pászthy Júlia, Raina Kabaivanska, Libuse Marova, Sherrill Milnes, Sólyom-Nagy Sándor, Palcsó Sándor „Lehet az opera műfaja népszerű, közérthető és populáris? Aki Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költőt hallgatja, amint a színpadi előadóművészet legösszetettebb ágáról, az operáról beszél szeretettel, szenvedéllyel és mély tárgyi tudással, az rájön, hogy: igen. "Nem törvény, hogy slágeren feltétlenül táncdalt kell érteni." - kezdi a mesét a szerkesztő-műsorvezető. Hiszen hol van az megírva, hogy az opera csak bonyolult rétegműfaj lehet? Az opera maga az élet: kalandos, szép, néha keserves, de mindig sokszínű. Baranyi Ferenc annak idején generációkat ültetett le a tévéképernyők elé és szerettette meg velük az opera műfaját. Most ismét felelevenítjük és nézőink figyelmébe ajánljuk e rendkívüli ismeretterjesztő és szórakoztató sorozatot. Szeressük meg együtt vagy fedezzünk fel újra közösen az operát! " Rendezte: Gedeon Judit
Ma délután az M3 csatornán látható 2014. április 2. szerda 14:35 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek Szereplők: Benedek Miklós, Gulyás Dénes, Kovács János, Gáti István, Sudlik Mária, Horváth Bálint, Kováts Kolos, Melis György, Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Férfikara, Pitti Katalin, Sárvári Győző, Pászthy Júlia, Raina Kabaivanska, Libuse Marova, Sherrill Milnes, Sólyom-Nagy Sándor, Palcsó Sándor „Lehet az opera műfaja népszerű, közérthető és populáris? Aki Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költőt hallgatja, amint a színpadi előadóművészet legösszetettebb ágáról, az operáról beszél szeretettel, szenvedéllyel és mély tárgyi tudással, az rájön, hogy: igen. "Nem törvény, hogy slágeren feltétlenül táncdalt kell érteni." - kezdi a mesét a szerkesztő-műsorvezető. Hiszen hol van az megírva, hogy az opera csak bonyolult rétegműfaj lehet? Az opera maga az élet: kalandos, szép, néha keserves, de mindig sokszínű. Baranyi Ferenc annak idején generációkat ültetett le a tévéképernyők elé és szerettette meg velük az opera műfaját. Most ismét felelevenítjük és nézőink figyelmébe ajánljuk e rendkívüli ismeretterjesztő és szórakoztató sorozatot. Szeressük meg együtt vagy fedezzünk fel újra közösen az operát! " Rendezte: Gedeon Judit
654 Búbánat 2014-04-02 12:57:47
A múlt héten, szerdán, kezdte vetíteni az M3 televízió az 1980/81-ben készült nyolcrészes operaslágerek-sorozat ismétlését. Minden szerdán délután kerül adásba egy-egy rész. M3 csatorna, 2014. március 26. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek magyar művészeti műsor-sorozat, 37 perc rendező: Gedeon Judit író: Baranyi Ferenc operatőr: Szalay Z. László Az első adás közreműködői voltak: Gregor József, Gulyás Dénes,Csengery Adrienne,Kincses Veronika,Berkes János,Nicolai Gedda,P. Szabó Anikó, Melis György, Fischer Ádám [url] http://nava.hu/adatlap/?id=1827960; Az első adás (1980.október 10.) ismertetője [/url] Tartalom: Nyolc operarészlet Baranyi Ferenc műsorvezető összekötő szövegével. Kottaállvány kottával, két égő gyertyával. 1. Verdi: Rigoletto - A herceg áriája, IV. felvonás /Gulyás Dénes olaszul énekel/. Baranyi Ferenc a műsor címéről, a sláger szó jelentéséről, az archívum kincseiről, Verdiről, Mozartról beszél. 2. Mozart: Szöktetés a szerájból - Ozmin akasztófa-áriája /Gregor József/. Baranyi Ferenc Dante Isteni színjáték c. művéről, Puccini vígoperájáról beszél. 3. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája /Csengery Adrienne, Melis György (némán)/. Baranyi Ferenc Szinetár Miklós televíziós operarendezéseiről, a sevillai borbély témáról, Rossini operájának bukásáról beszél. 4. Rossini: A sevillai borbély - Figaro belépője /Melis György, Fischer Ádám karmester, zenekar, közönség/. Baranyi Ferenc Donizetti Szerelmi bájital c. operájáról beszél. Baranyi Ferenc Berkes János operaénekessel beszélget életkoráról, operaházi tagságáról, szerepeiről, a kellék vörösborról, a szövegek fordításáról. 5. Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románca /A stúdióban Berkes János olaszul kezd énekelni, majd magyarul fejezi be, zongorán kíséri P. Szabó Anikó/. Baranyi Ferenc a Pillangókisasszony c. operáról beszél. 6. Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán áriája /Kincses Veronika/. Baranyi Ferenc a gyöngyhalász foglalkozásról beszél, majd saját, gyerekkori verséből idéz. 7. Bizet: Gyöngyhalászok - Nadir románca /Nicolai Gedda franciául énekel/ /FF/. Baranyi Ferenc a slágerdallamokról beszél, majd elköszön a nézőktől. 8. Erkel Ferenc: Hunyadi László - Palotás. Szerzők és alkotók: Szerkesztő: Bánki László Író, műsorvezető, riporter – Baranyi Ferenc Operatőr: Szalay Z. László Rendező: Gedeon Judit
A múlt héten, szerdán, kezdte vetíteni az M3 televízió az 1980/81-ben készült nyolcrészes operaslágerek-sorozat ismétlését. Minden szerdán délután kerül adásba egy-egy rész. M3 csatorna, 2014. március 26. szerda 14:40 - 15:20 Slágerről slágerre - Népszerű operarészletek magyar művészeti műsor-sorozat, 37 perc rendező: Gedeon Judit író: Baranyi Ferenc operatőr: Szalay Z. László Az első adás közreműködői voltak: Gregor József, Gulyás Dénes,Csengery Adrienne,Kincses Veronika,Berkes János,Nicolai Gedda,P. Szabó Anikó, Melis György, Fischer Ádám [url] http://nava.hu/adatlap/?id=1827960; Az első adás (1980.október 10.) ismertetője [/url] Tartalom: Nyolc operarészlet Baranyi Ferenc műsorvezető összekötő szövegével. Kottaállvány kottával, két égő gyertyával. 1. Verdi: Rigoletto - A herceg áriája, IV. felvonás /Gulyás Dénes olaszul énekel/. Baranyi Ferenc a műsor címéről, a sláger szó jelentéséről, az archívum kincseiről, Verdiről, Mozartról beszél. 2. Mozart: Szöktetés a szerájból - Ozmin akasztófa-áriája /Gregor József/. Baranyi Ferenc Dante Isteni színjáték c. művéről, Puccini vígoperájáról beszél. 3. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája /Csengery Adrienne, Melis György (némán)/. Baranyi Ferenc Szinetár Miklós televíziós operarendezéseiről, a sevillai borbély témáról, Rossini operájának bukásáról beszél. 4. Rossini: A sevillai borbély - Figaro belépője /Melis György, Fischer Ádám karmester, zenekar, közönség/. Baranyi Ferenc Donizetti Szerelmi bájital c. operájáról beszél. Baranyi Ferenc Berkes János operaénekessel beszélget életkoráról, operaházi tagságáról, szerepeiről, a kellék vörösborról, a szövegek fordításáról. 5. Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románca /A stúdióban Berkes János olaszul kezd énekelni, majd magyarul fejezi be, zongorán kíséri P. Szabó Anikó/. Baranyi Ferenc a Pillangókisasszony c. operáról beszél. 6. Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán áriája /Kincses Veronika/. Baranyi Ferenc a gyöngyhalász foglalkozásról beszél, majd saját, gyerekkori verséből idéz. 7. Bizet: Gyöngyhalászok - Nadir románca /Nicolai Gedda franciául énekel/ /FF/. Baranyi Ferenc a slágerdallamokról beszél, majd elköszön a nézőktől. 8. Erkel Ferenc: Hunyadi László - Palotás. Szerzők és alkotók: Szerkesztő: Bánki László Író, műsorvezető, riporter – Baranyi Ferenc Operatőr: Szalay Z. László Rendező: Gedeon Judit
653 Búbánat 2014-03-24 13:07:57
Ma éjjel a televízióban láthatjuk: 2014. március 24. M3 csatorna 22.35 – 23.10: Delly Rózsi-portréfilm (1969) (35 perc) A filmben szereplő művészek: • Delly Rózsi • Joviczky József • Jámbor László Operatőr: Zsóka Zoltán Rendezte: Horváth Zoltán „A legendás mezzoszoprán, Delly Rózsi alakját idézzük meg archívumunknak ebben az 1969 óta képernyőn nem látott különleges darabjában. A portré betekintést nyújt Delly Rózsi gazdag énekművészetébe. Felcsendülnek híres szerepei és saját szavaival is mesél pályájáról Operaházunk vezető Wagner-énekesnője, aki az operairodalom számos emlékezetes alakját sajátos egyéniségével és egyedülálló drámaiságával átitatva személyesítette meg és nyújtotta át hosszú évtizedeken keresztül az operaszerető közönségnek. Felcsendül többek között a nagyszerű Eboli-ária: az O don fatale Verdi Don Carlosából és megelevenedik előttünk a híres drámai légkörű 1956-os, Komor Vilmos vezényelte Bánk bán előadás szuggesztív Delly-Joviczky párosa, vagy a Nádasdy Kálmán-rendezte Trisztán és Izoldából a főhősnő lírai szerelmi halála is."
Ma éjjel a televízióban láthatjuk: 2014. március 24. M3 csatorna 22.35 – 23.10: Delly Rózsi-portréfilm (1969) (35 perc) A filmben szereplő művészek: • Delly Rózsi • Joviczky József • Jámbor László Operatőr: Zsóka Zoltán Rendezte: Horváth Zoltán „A legendás mezzoszoprán, Delly Rózsi alakját idézzük meg archívumunknak ebben az 1969 óta képernyőn nem látott különleges darabjában. A portré betekintést nyújt Delly Rózsi gazdag énekművészetébe. Felcsendülnek híres szerepei és saját szavaival is mesél pályájáról Operaházunk vezető Wagner-énekesnője, aki az operairodalom számos emlékezetes alakját sajátos egyéniségével és egyedülálló drámaiságával átitatva személyesítette meg és nyújtotta át hosszú évtizedeken keresztül az operaszerető közönségnek. Felcsendül többek között a nagyszerű Eboli-ária: az O don fatale Verdi Don Carlosából és megelevenedik előttünk a híres drámai légkörű 1956-os, Komor Vilmos vezényelte Bánk bán előadás szuggesztív Delly-Joviczky párosa, vagy a Nádasdy Kálmán-rendezte Trisztán és Izoldából a főhősnő lírai szerelmi halála is."
652 Búbánat 2014-03-16 15:40:32 [Válasz erre: 651 Búbánat 2014-03-15 13:15:32]
Tegnap késő este az M3 televíziós csatornán sugárzott Honthy Hanna-portréfilmben Ráday Imre színművész mint „házigazda” szerepelt: beszélgetőtársa és „kalauza” volt az ünnepelt primadonnának az életút, a pálya, a régi szerepek, színészkollégák és rendezők, színi direktorok, színházak világának felidézésében - sok zenével, bejátszott archív filmrészletek és riportok segítségével. Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte filmnek Kristóf Károly volt a forgatókönyvírója. A portréfilmben részleteket láthattunk Lajtai Lajos (A régi nyár), Fényes Szabolcs (Maya), Buday Dénes és Zerkovitz Béla dalaiból, de természetesen nem maradhatott ki a „Hajmási Péter, Hajmási Pál”- slágerszám sem, az Operettszínház ötvenes évekbeli Csárdáskirálynő-produkciójából. Továbbá a filmben részleteket láthattunk a húszas-harmincas évek revüfilmjeiből is, sőt egy híradó-részlet is bekerült a portréba, mely 1953-ban, a Szovjetunióban, Moszkvában az Operettszínház társulata egyik vendégjátékán Honthynak 60. születésnapja alkalmából történt színpadi köszöntéséről tudósított. A portréfilmben látott riportok közül megemlítem a Honthy Hanna otthonában és az Operettszínházban – öltözőjében és a színpadon (Kellér Dezső köszönti a 80. születésnapja alkalmából) készülteket, továbbá Fényes Szabolcs otthonában a zeneszerzővel készített beszélgetés részletét. És a film végén zongorakísérettel elénekelte az egyik legszebb, „Az én mamám…” kezdetű dalt, melyet Lajtai Lajos anno külön Honthy Hanna számára komponált. Szép film volt - fekete-fehérben.
Tegnap késő este az M3 televíziós csatornán sugárzott Honthy Hanna-portréfilmben Ráday Imre színművész mint „házigazda” szerepelt: beszélgetőtársa és „kalauza” volt az ünnepelt primadonnának az életút, a pálya, a régi szerepek, színészkollégák és rendezők, színi direktorok, színházak világának felidézésében - sok zenével, bejátszott archív filmrészletek és riportok segítségével. Honthy Hanna 80. születésnapjára 1973-ban készült, Seregi László rendezte filmnek Kristóf Károly volt a forgatókönyvírója. A portréfilmben részleteket láthattunk Lajtai Lajos (A régi nyár), Fényes Szabolcs (Maya), Buday Dénes és Zerkovitz Béla dalaiból, de természetesen nem maradhatott ki a „Hajmási Péter, Hajmási Pál”- slágerszám sem, az Operettszínház ötvenes évekbeli Csárdáskirálynő-produkciójából. Továbbá a filmben részleteket láthattunk a húszas-harmincas évek revüfilmjeiből is, sőt egy híradó-részlet is bekerült a portréba, mely 1953-ban, a Szovjetunióban, Moszkvában az Operettszínház társulata egyik vendégjátékán Honthynak 60. születésnapja alkalmából történt színpadi köszöntéséről tudósított. A portréfilmben látott riportok közül megemlítem a Honthy Hanna otthonában és az Operettszínházban – öltözőjében és a színpadon (Kellér Dezső köszönti a 80. születésnapja alkalmából) készülteket, továbbá Fényes Szabolcs otthonában a zeneszerzővel készített beszélgetés részletét. És a film végén zongorakísérettel elénekelte az egyik legszebb, „Az én mamám…” kezdetű dalt, melyet Lajtai Lajos anno külön Honthy Hanna számára komponált. Szép film volt - fekete-fehérben.
651 Búbánat 2014-03-15 13:15:32 [Válasz erre: 245 Búbánat 2012-07-13 16:21:05]
Ma éjjel az M3 (Nosztalgia) TV-csatornán újra megtekinthetjük ezt a régi Honthy-filmet: 23.00 – 00.05: Honthy-est – portréfilm (1973) „Legyen a Honthynál ma Budán…” (66 perc) Közreműködött: Ráday Imre színművész Forgatókönyv: Kristóf Károly Szerkesztő: Ruitner Sándor Operatőr: Szabados Tamás Rendező: Seregi László „Több mint 266 500 szál rózsa ajándékba, 50 000 színpadon töltött óra, számos legendás alakítás, mindez egyetlen színésznőtől - Honthy Hannától. A művész 80. születésnapjára készült portréfilmben Budai villájában fogadja a televíziót, ahol ugyanolyan fesztelenül mesél életének első főszerepéről, ahol saját bevallása szerint megbukott, mint az esetről, ahogyan Amerikában, már sikeres primadonnaként kiénekelte magát és kollégáit a vámvizsgálat alól. Felejthetetlen egy óra talán az utolsó igazi operett primadonnával.”
Ma éjjel az M3 (Nosztalgia) TV-csatornán újra megtekinthetjük ezt a régi Honthy-filmet: 23.00 – 00.05: Honthy-est – portréfilm (1973) „Legyen a Honthynál ma Budán…” (66 perc) Közreműködött: Ráday Imre színművész Forgatókönyv: Kristóf Károly Szerkesztő: Ruitner Sándor Operatőr: Szabados Tamás Rendező: Seregi László „Több mint 266 500 szál rózsa ajándékba, 50 000 színpadon töltött óra, számos legendás alakítás, mindez egyetlen színésznőtől - Honthy Hannától. A művész 80. születésnapjára készült portréfilmben Budai villájában fogadja a televíziót, ahol ugyanolyan fesztelenül mesél életének első főszerepéről, ahol saját bevallása szerint megbukott, mint az esetről, ahogyan Amerikában, már sikeres primadonnaként kiénekelte magát és kollégáit a vámvizsgálat alól. Felejthetetlen egy óra talán az utolsó igazi operett primadonnával.”
650 Búbánat 2014-02-22 16:31:53
Harminchárom év után újra a televízió műsorán! 2014. február 23. (éjjel) 0.20 - 1.55 óra között az M1 csatornán láthatjuk: Claudio Abbado 1933 - 2014 Verdi: Requiem Erkel Színház, 1981. június 16. Shirley Verrett Jelena Obrazcova Kelen Péter Nicolai Ghiaurov Milánói Scala ének- és zenekara Vezényel: Claudio Abbado (90 perc)
Harminchárom év után újra a televízió műsorán! 2014. február 23. (éjjel) 0.20 - 1.55 óra között az M1 csatornán láthatjuk: Claudio Abbado 1933 - 2014 Verdi: Requiem Erkel Színház, 1981. június 16. Shirley Verrett Jelena Obrazcova Kelen Péter Nicolai Ghiaurov Milánói Scala ének- és zenekara Vezényel: Claudio Abbado (90 perc)
649 Búbánat 2014-02-14 14:09:30
„Illúzió a szerelem” Összeállítás Jacobi Viktor szerzeményeiből Ma és holnap az M3 (retro)csatorna műsorán: Péntek (Február 14.) 21:15 Szombat (Február 15.) 13:50 (42 perc) Operatőr: Ifj. Marton Frigyes Rendező: Koltay Beáta Szereplők: Bánsági Ildikó Csákányi László Hámori Ildikó Császár Angéla Kalmár Magda Kern András Leblanc Győző Molnár András Székhelyi József Sztankay István Kovács Brigitta Mersei Miklós Simorjay Emese (énekhangja: Pitti Katalin)
„Illúzió a szerelem” Összeállítás Jacobi Viktor szerzeményeiből Ma és holnap az M3 (retro)csatorna műsorán: Péntek (Február 14.) 21:15 Szombat (Február 15.) 13:50 (42 perc) Operatőr: Ifj. Marton Frigyes Rendező: Koltay Beáta Szereplők: Bánsági Ildikó Csákányi László Hámori Ildikó Császár Angéla Kalmár Magda Kern András Leblanc Győző Molnár András Székhelyi József Sztankay István Kovács Brigitta Mersei Miklós Simorjay Emese (énekhangja: Pitti Katalin)
648 Búbánat 2014-01-01 11:59:23
Ma este a Duna TV-ben és a Duna World csatornán: Újévi koncert a Magyar Állami Operaházból 20:00-22:00 Karmester: Pinchas Steinberg Szoprán: Szabóki Tünde Alt: Mester Viktória Tenor: Fekete Attila Basszus: Bretz Gábor Műsor: Erkel Ferenc: Himnusz (ősváltozat) Richard Strauss: Keringő A rózsalovag című operából (Újévi balettfilm ) Vezényel: Reiner Frigyes Közreműködik a Chicago Symphony Orchestra, Koreográfus: Lukács András Jelmeztervező: Herwerth Mónika Közreműködik: Carulla Leon Jessica – Liebich Roland Pap Adrienn – Morvai Kristóf Felméry Lili – Leblanc Gergely Tóth Krisztina: Memóriakártya (újévköszöntő vers) Előadja: Pap Lívia Tallér Zsófia: Évköszöntő Előadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató Gupcsó Gyöngyvér) Hámori József akadémikus újévi köszöntőbeszéde Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125 Szabóki Tünde Mester Viktória Fekete Attila Bretz Gábor Előadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese és a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató:Szabó Sipos Máté) Vezényel: Pinchas Steinberg Műsorvezető: Morvai Noémi
Ma este a Duna TV-ben és a Duna World csatornán: Újévi koncert a Magyar Állami Operaházból 20:00-22:00 Karmester: Pinchas Steinberg Szoprán: Szabóki Tünde Alt: Mester Viktória Tenor: Fekete Attila Basszus: Bretz Gábor Műsor: Erkel Ferenc: Himnusz (ősváltozat) Richard Strauss: Keringő A rózsalovag című operából (Újévi balettfilm ) Vezényel: Reiner Frigyes Közreműködik a Chicago Symphony Orchestra, Koreográfus: Lukács András Jelmeztervező: Herwerth Mónika Közreműködik: Carulla Leon Jessica – Liebich Roland Pap Adrienn – Morvai Kristóf Felméry Lili – Leblanc Gergely Tóth Krisztina: Memóriakártya (újévköszöntő vers) Előadja: Pap Lívia Tallér Zsófia: Évköszöntő Előadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató Gupcsó Gyöngyvér) Hámori József akadémikus újévi köszöntőbeszéde Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125 Szabóki Tünde Mester Viktória Fekete Attila Bretz Gábor Előadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese és a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató:Szabó Sipos Máté) Vezényel: Pinchas Steinberg Műsorvezető: Morvai Noémi
647 telramund 2013-12-28 09:52:05
Gondoltam lesz egy jó órám,ha megnézem a Rökk Marika emlékműsort.Nem lett.Ilyen borzalmat, élén a papirjából fel sem tekintő Ernyey Bélától kezdve láttam csak régebben! Egyetlen ,ami valóban szórakoztató volt Rökk Marika.A bejátszott filmrészletek valóban egy hallatlan tehetséget mutattak,aminek hattyúdalát magam is tapasztaltam,amikor a Marica grófnőben vendégszerepelt jó pár éve Budapesten.Szóval volt 25 perc csoda a többi pedig hallgathatatlan.
Gondoltam lesz egy jó órám,ha megnézem a Rökk Marika emlékműsort.Nem lett.Ilyen borzalmat, élén a papirjából fel sem tekintő Ernyey Bélától kezdve láttam csak régebben! Egyetlen ,ami valóban szórakoztató volt Rökk Marika.A bejátszott filmrészletek valóban egy hallatlan tehetséget mutattak,aminek hattyúdalát magam is tapasztaltam,amikor a Marica grófnőben vendégszerepelt jó pár éve Budapesten.Szóval volt 25 perc csoda a többi pedig hallgathatatlan.
645 Héterő 2013-12-27 21:37:22 [Válasz erre: 627 Héterő 2013-12-27 03:58:35]
A hangtárban 4, azaz NÉGY hétig lehet hallgatózni!
A hangtárban 4, azaz NÉGY hétig lehet hallgatózni!
635 telramund 2013-12-27 18:03:53 [Válasz erre: 634 IVA 2013-12-27 17:45:52]
Nem a nagybetű a lényeg!(nem tudtam ,hogy itt ennyi magyar tanár van:):) )
Nem a nagybetű a lényeg!(nem tudtam ,hogy itt ennyi magyar tanár van:):) )
634 IVA 2013-12-27 17:45:52 [Válasz erre: 624 Cilike 2013-12-26 22:35:10]
A földrajzi neveket nem kell nagybetűvel kezdeni?
A földrajzi neveket nem kell nagybetűvel kezdeni?
632 Búbánat 2013-12-27 13:30:58 [Válasz erre: 631 Búbánat 2013-12-27 13:30:01]
Ma éjjel a Duna televízióban
Ma éjjel a Duna televízióban
631 Búbánat 2013-12-27 13:30:01
2013. december 27. péntek 22:40 - 00:10 Rökk Marika 100 Emlékgála /2013. november 3., Budapesti Operettszínház/ Közreműködik: Gabriele Jacoby (Rökk Marika lánya), Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara Moderátor: Ernyei Béla „Táncos, revüsztár, színésznő, operett-primadonna. Mindegyik illik Rökk Marikára, aki nagyszerűségével, tehetségével messze megelőzte a korát. Napjaink sztárjai gyakran nyúlnak olyan show-elemekhez, amelyeket már Marika is alkalmazott produkcióiban. Művészete vitathatatlanul hatással van a mai zenés színházra, popkultúrára.” „November 3-án a Budapesti Operettszínházban Rökk Marikára emlékeznek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézik filmjeit, színpadi alakításait, ragyogó személyiségét. A gálán fellép Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby is. A Duna Televízió egyébként megvásárolt három Rökk Marika játékfilmet, így hamarosan a magyar nézők is megismerkedhetnek a művésznő zseniális tánc- és énektudásával, színészetével.”
2013. december 27. péntek 22:40 - 00:10 Rökk Marika 100 Emlékgála /2013. november 3., Budapesti Operettszínház/ Közreműködik: Gabriele Jacoby (Rökk Marika lánya), Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara Moderátor: Ernyei Béla „Táncos, revüsztár, színésznő, operett-primadonna. Mindegyik illik Rökk Marikára, aki nagyszerűségével, tehetségével messze megelőzte a korát. Napjaink sztárjai gyakran nyúlnak olyan show-elemekhez, amelyeket már Marika is alkalmazott produkcióiban. Művészete vitathatatlanul hatással van a mai zenés színházra, popkultúrára.” „November 3-án a Budapesti Operettszínházban Rökk Marikára emlékeznek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézik filmjeit, színpadi alakításait, ragyogó személyiségét. A gálán fellép Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby is. A Duna Televízió egyébként megvásárolt három Rökk Marika játékfilmet, így hamarosan a magyar nézők is megismerkedhetnek a művésznő zseniális tánc- és énektudásával, színészetével.”
630 Janus 2013-12-27 11:14:39 [Válasz erre: 620 Cilike 2013-12-26 12:21:46]
A szerzői jogokra hivatkoztak a letöltésekkel kapcsolatban ha jól tudom. De ha valaki nagyon akarja, akkor megtalálja a módját, hogy így is leszedje ami érdekli. Én is leszedem rendszeresen - vannak erre megfelelő programok, nem is egy. Viszont a három hetes visszakereshetőségi lehetőség tényleg nagy érvágás. Többször lemaradtam már emiatt felvételekről, amik amúgy érdekeltek volna. De hát ez van. (Az meg engem nem tesz boldoggá, hogy kinek a regnálása alatt változtattak, mert hogy azóta sincs ez ügyben változás. Tehát a lényegen nem változtat sajnos.)
A szerzői jogokra hivatkoztak a letöltésekkel kapcsolatban ha jól tudom. De ha valaki nagyon akarja, akkor megtalálja a módját, hogy így is leszedje ami érdekli. Én is leszedem rendszeresen - vannak erre megfelelő programok, nem is egy. Viszont a három hetes visszakereshetőségi lehetőség tényleg nagy érvágás. Többször lemaradtam már emiatt felvételekről, amik amúgy érdekeltek volna. De hát ez van. (Az meg engem nem tesz boldoggá, hogy kinek a regnálása alatt változtattak, mert hogy azóta sincs ez ügyben változás. Tehát a lényegen nem változtat sajnos.)
629 parampampoli 2013-12-27 11:00:46 [Válasz erre: 627 Héterő 2013-12-27 03:58:35]
Kedves Héterő, ha még egyszer elolvasod, amit írtam, láthatod, hogy én egyetlen rossz szót nem írtam Kondor Katalinról, csak megállapítottam, hogy mikor történt az a változás, amelyikről más fórumozók írtak. Ami hozzászólásomban politika volt, nem rá vonatkozott. A másik hozzászóló beírására meg nem reagálok, mert bár lenne mit, akárkit nem méltatok még szóra se.
Kedves Héterő, ha még egyszer elolvasod, amit írtam, láthatod, hogy én egyetlen rossz szót nem írtam Kondor Katalinról, csak megállapítottam, hogy mikor történt az a változás, amelyikről más fórumozók írtak. Ami hozzászólásomban politika volt, nem rá vonatkozott. A másik hozzászóló beírására meg nem reagálok, mert bár lenne mit, akárkit nem méltatok még szóra se.
