Köszönöm a teszt ábrát, az én gépeimen nem okoz ez a méret sem problémát, remélem olvasóinknál sem.
Kedves Héterő,
avec plaisir…, szeretettel, megértéssel olvastam észrevételeidet. Közben azért elgondolkodtam, hogy melyik ló szaladt el valójában…?
Jelzem, hogy
- a Fórumszabályzat nem írja elő a bejegyzések hosszát,
- a képméret megadásánál még az általam leggyakrabban használtnál is sokkal nagyobbak készítésére van lehetőség,
- a betűméret is választható.
Az, hogy kit mi zavar mások bejegyzéseiben, az egyéni probléma, oka a saját készülékben keresendő. Engem például az ékezetek hiánya, mert az magyartalan, az ékezet nélküli bejegyzéseket nem olvasom el.
Bírálatodat a szövegek hosszával kapcsolatban már más fórumokban is olvastuk. Lányomnak mondom, hogy menyem is értsen belőle…?
Te röviden írsz, mások meg hosszabban, néha talán túl hosszan; van hely és nem kell sablonosan írnunk. A téma részletei az Olvasói levelek fórumba tartoznak.
Igyekszem azért majd kedves kiakadásod tartalmát a kedvedért szem előtt tartani.
Kedves (+ csinos, + szemrevaló) smaragd !
Korábbi bejegyzések során néha elszaladt a ló, ezért ez a topic - practice - olvashatatlan.
Érdemes lenne a lóbetűket, plakátnagyságú képeket-lócímeket visszamenőleg kiirtani. Pardon, madame, de ez a helyzet. Je suis animé des meilleures intentions. :-)
És mindez már egy éve megy.
Bizony, más topic is rászorulna némi visszafogottságra!
Igen, ha sikerült volna nekem ekkorában... most megvan kicsiben és nagyban, éppen elég komoly ritkaság!
OPPÁ, kis okítással sikerült! :-)
Elég lenne ekkorában.
Még egy kártya Kemény Egon fiatalkori (1923-ban érettségizett), gazdag és értékes, egykori autogram-gyűjteményéből (Előzmény: 1888 szám és korábbi bejegyzések.):
Forrás:https://www.ukauctioneers.com
RUTHERFORD ERNEST: (1871-1937) New Zealand-born British Physicist, the father of Nuclear Physics. Nobel Prize winner for Chemistry, 1908. Bold, black fountain pen ink signature ('E Rutheford') on the printed postcard of the autograph collector Egon Kemeny. Rutherford has added the Latin words 'Arduus ad solem' (striving towards the sun) and the date, Cambridge, 9th October 1923, in his hand beneath his signature. VG.
International Autograph Auctions Spain
Autograph Auction (12:00 CET) - Saturday 28th March 2015
Megjelent a PARLANDO új száma
Felelős szerkesztő: Zelinka Tamás
2020. 4. szám
A zenepedadagógiai folyóirat a közelgő Pedagógus-napra „Köszöntsük jó tanítónkat!” címmel Kemény Egon – Soltész Erzsébet kórusművével, Szabó Ágnes, Gordos Júlia és Kemény Anna Mária gondolataival készített összeállítást.
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
Előzmény: 1931 számú bejegyzés
Kemény Egon karrierje Budapesten, 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban indult, pályája kezdete Harmath Imréhez és Ábrahám Pálhoz is kapcsolódik.
Ez a műsorlap Alpári Ágnes: „A Fővárosi kabarék műsora” c. könyvében található. A programban az akkor 22 éves Kemény Egon zeneszerző szerzőtársa Harmath Imre, már itt együtt szerepel későbbi szerzőtársaival is, azaz a színházi életben rögtön az élvonalba került!
A „Fekete lilliom” című romantikus nagyoperetjének (1946) későbbi egyik szerzőtársa Nóti Károly, Kellér Dezső „Álmaimban” címmel írt verset 1939-ben slowrox (gramofonsláger lett) kompozíciójához, barátsága és zenei munkatársi kapcsolata Ábrahám Pállal közismert volt és az is maradt.
1927.
Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa
Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő
Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat bétán.: Rott Ferenc
Kőváry Gyula: HÚZZAD CSAK, HÚZZAD CSAKK... Ételkép dalban és szószban. Zenéjét összeáll.: Hetényi-Heidelberg Albert.
Nóti Károly: KATICABOGÁR. Pesti hangulatkép. Rend.: Szántó Jenő
Malcsiner B.-Ács K. : Ibolyák. Szcenírozott kép Ea. : Gáspár Endre
Hetényi-H. A.-Harmath I. : Gyöngyvirágom Pétör Hetényi-H.
Hetényi-H. A.-Ács K. : Mesék a porszívógépről Ea. : Krajnik Mária
Erdősi-Szász-Kelen : Hétfőn, kedden . . .
Kemény Egon-Harmath I. : Csússzunk egyet . . .
Kemény Egon-Harmath I. : Honolulu
Ea. : Érczkövy László
(Forrás: https://library.hungaricana)
Kemény Egon zeneszerző hangszerelései zeneszerző kollégái körében is nagyon kelendőek voltak, más szóval a siker egyik garanciáját jelentették!
Erdélyi Mihály: Csavargólány (1936)
Vidám operett 3 felvonásban
című darabjából tűnt most fel egy kottarészlet, Kemény Egon ének-zongora hangszerelésével. A gramofon-jazzhangszerelés is az ő munkája, valószínűleg a teljes operettet is ő hangszerelte és annak sikerét követte a kottakiadás valamint a lemezfelvétel.
Sárgarézből van a pipakupakom – Induló fox; a gramofonfelvételen (YouTube) Kalmár Pál énekel.
Ma
- reggel a Dankó Rádióban hangzott fel Kemény Egon egyik angol keringője,
- este a Duna TV vetíti az Aki maradtak című filmet, Magyarország Oscar nevezettje, 2019.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
A mai ismétlés a 2018. október 13-i műsor.
Kemény Egon születésnapjának évfordulóján
KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem…
című angol keringőjével – egyik legnagyobb sikerével, ami valódi örökzöld sláger – kezdődött.
A rádiófelvételen Bolba Lajos vezényelte a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
*Ezt is Kemény Egon írta? Hányszor, de hányszor hallottam már a kérdést… éppen a napokban is, egyik kedves barátomtól. Gramofonfelvételről megszámlálhatatlan ismétlésben ment a Rádióban…
*Kemény Egon – Harmath Imre: Ritka madár a szerelem…. (1935)*
most bukkantam rá a fenti felvételre /YouTube link, a zeneszerző hangszerelésével több előadóval és zenekarral készült gramofonlemez. Ezen Sebő Miklós énekel.
*
https://kemenyegon.hu/akik-maradtak-89
SZŐKE ABIGÉL (KLÁRA)
Akik maradtak, május 17-én, 21:15-től a Dunán.
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető a Médiaklikken.
Link az Akik maradtak megtekintéséhez: https://mediaklikk.hu/duna/cikk/akik-maradtak/
Jó bornak is kell cégér…
A fenti képet a világhálón a keresőben véletlenül találtam arról a nyomdáról, ahol a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” CD albumok bemutatójára készítették a roll-up-okat, amelyek a belépő nézőket tájékoztatták… mik vannak!
Kemény Egon CD albumainak nem kell cégér…
bár spot is készült, a Dankó Rádióban és a Bartók Rádióban volt hallható, ám enélkül is megtalálják a vásárlók, ahogyan a Blog bejegyzésben olvashatjuk: https://kemenyegon.hu/vasarloi-visszhang-88.
1930 és 1929 számú bejegyzésekhez:
Az „Az a szép” című operett-óra 2020. május 11-12-én Erdélyi Claudia szerkesztésében röviden ismertetve végigkísérte a hallgatókat Ábrahám Pál zeneszerző, karmester életútján, legsikeresebb operettjei részleteit tűzte műsorra. Az összeállításokból most azokat a felvételeket válogattam ki, amelyek ez eredeti Kemény Egon-zenekari hangszerelésre (1928-1933) még emlékeztettek (Búbánat és smaragd bejegyzések nyomán, Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47):
- Dankó Rádió, 2020. május 11.
Az Ábráhám Pál-összeállításhoz kaptunk egy pár életrajzi adatot, emlékműsornak is vehetjük, bár nem hangzott el, hogy halálának 60. évfordulója alkalmából készült volna.
Kemény Egon zeneszerző eredeti zenekari hangszerelésének, – amely Ábrahám Pál jazz-operettjeinek különleges szépségéhez és ezzel a világsikerhez nagy mértékben hozzájárult – nyomai még fellelhetők néhány felvételen (a többi műrészletet Ábrahám Pál halála után áthangszerelték):
Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Lohner Beda - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória
- Nyitány
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre: Hawaii rózsája
Hawaii keringő: „Ilyen szép nincsen még.../ A dél tenger tündérvilága…” (Petress Zsuzsa, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Rádiófelvétel: 1963
- „A csillogó ezüstfolyó partján pálmafák.../Zöld smaragd föld…” (Melis György)
- Dankó Rádió, 2020. május 12.
Ábrahám Pál - Harmath Imre: Az utolsó Verebély-lány
„32-es baka vagyok én” (Weygand Tibor) eredeti gramofonfelvétel
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József: Bál a Savoyban
- Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...” (Házy Erzsébet és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
- Tangolita belépője, I. felv.: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!” (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
* A „32-es baka vagyok én…” (1928) volt az első hangszerelés, amelyre Ábrahám Pál felkérte Kemény Egont, ez nagyon emlékezetes tény, tekintve, hogy óriási sikere a berlini indulást (1930), a világhírhez vezető utat is megalapozta…(lsd Klaus Waller biográfiája)
Örültem a két műsornapon elhangzott egy-egy Nyitánynak, talán még sosem hallottam őket, vagy nagyon régen.
Gyermekkorom óta csodálom Házy Erzsébet előadásában a ’Tangolitát’, nem tudom, énekelte-e valaha szebben és élvezetesebben más, mint ő…
* Német rádióműsor Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján, 2020. május 6-án:
Sajnos tényleg nem emlékezett meg senki Ábrahám Pál halálának 60. évfordulója napján a zeneszerzőről, de ugye a tévéműsor azért szerencsére elkészült. Sajnos a Viktória operett előadása is elmaradt a vírus miatt az Operettszínházban, reméljük azért pótolva lesz ősszel, ha egyáltalán kinyit akkor a színház.
Különben az egyik német rádió megemlékezett Ábrahám Pálról halála 60. évfordulója alkalmából.
Kemény Egon zeneszerző műveiről szóló írások és videofelvételek a Parlandoban 2019 - 2020
2019/6.
2020/1.
A Gregor József Általános Iskola karácsonyi műsora a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templomban a YouTube-n (2019. december 19.) (részletek) (Benne a Kemény Egon – Dalos László: "Hóember" című kórusműve)
2020/2.
Pesti mese
A fenti kottarészlet az Ábrahám Pál – Kemény Egon művészbarátság egyik utolsó közös munkája (közvetlen előzmény: 1867 számú bejegyzés), amiről a: https://kemenyegon.hu/abraham-pal-halalanak-60-evfordulojan-87 Blog oldalon olvashatunk. A kottán balra fent a hangszerelő Kemény Egon, jobbra a szerzők: Vadnai Tibor és Ábrahám Pál neve olvasható.
Elfelejtették volna Ábrahám Pált? Épp a napokban hallottam, hogy Magyarországon még jobban emlékeznek rá, mint Németországban… és ezt nem akárki mondta nekem, hanem biográfiájának szerzője.
Ábrahám Pálra emlékezett a Duna Televízió „Hogy volt?! Ábrahám Pál" című műsorával, amelyet 2020. január 26-án láthattunk először, azóta többször ismételték.
Ma, Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján nem sugározzák, itt megtekinthető:
https://kemenyegon.hu/duna-tv-hogy-volt-abraham-pal-68
„HOGY VOLT?!” ÁBRAHÁM PÁL
Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József a felvétel után a stúdióban.
MTVA, Budapest, 2020. január.
Blog https://kemenyegon.hu/anyak-napjara-edesanyanknak-86
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD albumáról Anyák napjára komponált gyermekkari művének rövid részletével kívánok minden szépet és jót az édesanyáknak:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Édesanyánknak - 1:36:59 
(„Nagy csokor virággal, szívünkben hálával…”)
Közreműködött: a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, Beliczay Éva vezényelt.
Énekszóló: Kovács Ildikó, Raics István – zongora.
A Kemény Egon – Soltész Erzsébet szerzőpár Anyák napja ünnepéhez is több felkérést kapott: a fenti dalt a Magyar Rádió felvétele (1959) őrizte meg.
Az alábbi óvodai kézikönyvekből óvónők generációi tanultak.
Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.
Országos Pedagógiai Intézet Vikárné Forrai Katalin
Budapest, Tankönyvkiadó 1963.
Az Anyák napja fejezetben:
- Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Könnyű szél illatoz…”
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
- Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Ispiláng ispiláng…” („Ünnepi csokor”)
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
Az „Ispiláng ispiláng…” új kiadásban is megjelent: Forrai Katalin: Ének az óvodában Móra Könyvkiadó, 2016.
Az óvodai Anyák-napi ünnepségeken ritkán hangzik el a szerzők neve… de a címekről felismerhetjük a dalokat, a kisgyermekek kedves hangján felcsendülő szép szavakról és dallamokról meghitt Anyák-napi ünnepségek emléke idéződhet fel bennünk…
https://kemenyegon.hu/majusfa-az-elso-radiooperett-bemutatoja-1949-majus-1-85 Blog
„MÁJUSFA” – AZ ELSŐ RÁDIÓOPERETT BEMUTATÓJA: 1949. MÁJUS 1.
Címlap: Ruttkay Éva a "Májusfa" című rádióoperettben szerepel május 1-én.
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”
Előzetes a „Májusfa” című első magyar rádióoperettről:
Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin
(Rádióélet, részlet,1949., archivum.mtva.hu)
… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!
A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. … Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.
Hogy ezzel a gyárat, társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”
MÁJUSFA
Mesterházi Lajos, Szász Péter és Romhányi József nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György.
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)
Az ünnepi műsort követően azonnal megnyilvánult, hogy rádiótörténeti jelentőségű volt a „kísérlet”, a rádióhallgatók sokasága telefonált be és azonnali folytatást kért…
Az első magyar rádióoperett, a „Májusfa” nyitott utat a Magyar Rádióban a Rádió Dalszínháza öt évtizedes sikersorozatának: a klasszikus operettfelvételek mellett ezután a magyar szerzők felkérésekre írt, új operettjeiről készültek rádiófelvételek.
Legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra és 1949. Szilveszter éjjelére elkészült a második, most már nem „kísérleti”… rádióoperett, Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”.
2019-ben, a „Májusfa” bemutatójának 70. évfordulóján és a KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK című emlékhéten, https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-50, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő– műsorvezető a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve tűzte műsorra a rádiófelvételeket:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária
Konty – kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók – dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A „Májusfa” emlékét évtizedeken át idézték és szeretettel említették a Rádióújságban és a Magyar Rádió műsoraiban Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Dr. Rácz György, Tamássy Zdenkó, Kemény Egon, Ruitner Sándor és mások.
Amit a város dalol - Kemény Egon zeneszerző 1946-ban önálló műsort kapott, amelybe a legfrissebb slágerszámokat és közkedvelt melódiákat szerkesztett; a műsort élő adásban vezette.
Később, feltehetően zenei elfoglaltsága miatt a szerkesztést vállalta csak, egy adás a sok közül:
1947. január 29. - 1947. február 5
18.00 Amit a város dalol Összeállította Kemény Egon…
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Operettslágerek a Dankó Rádióban…
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
|
1483 smaragd • előzmény1482 |
2018-09-28 17:08:39 |
|
|
Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte: "Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. „Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelte prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett.” Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette... Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc Elhangzott: Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Jelenet és kettős: Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József, Bessenyei Ferenc A Debreceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula Elmira sanzonja -Mezey Mária Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara |
||
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Érdekes volt ma meghallgatni a 2018. szeptember 26-i műsort, még a Hatvani diákjai CD kiadása előtt készült. Az elhangzott műsor az ismertető füzet szerint:
https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…" - 04:43
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Szerenád, Amálka – Máté kettőse: "Édes lányka, szép Amálka…" - 02:23
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Kántus "Jó dolga van a diáknak…" - 00:25
(Simándy József, Földényi-férfikar)
Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról "Elpirult, miért pirult?..." - 04:07
(Mezei Mária, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója és Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik..." - 02:53
(Ramor Ervin, Hadics László, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.
Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján
Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.
A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.
Főszereplő sztárgárda: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.
Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
„Kikelet ucca 3.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.
A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.
A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:
„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)
2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…
Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.
https://kemenyegon.hu/zenthe-ferenc-emlekere-szuletese-100-evfordulojan-82 Blog 2020. április 24.
ZENTHE FERENC EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁN
Zenthe Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Korompai Vali, Lilla prózai szerepében a "Komáromi farsang" felvételén a Magyar Rádió stúdiójában, 1957-ben. MTI Foto
Fiatalos, lendületes, kalandra kész és emberséges, becsületes férfi benyomását tette a rádióhallgatókra, majd a TV-nézőkre, így él emlékezetünkben Zenthe Ferenc színművész.
1957-ben harminchét esztendős volt, ekkor kapta meg Csokonai Vitéz Mihály prózai szerepét Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang című daljátékában, a főszerep operaénekes párja Ilosfalvy Róbert volt, Lilla szerepét Házy Erzsébet énekelte. Nagy sikerrel mutatta be a Magyar Rádió a Csokonai és Lilla szerelme körül forgó cselekményű művet, amelyben valamennyi szerző és szereplő, csakúgy a rádió alkotógárdája tudása legjavát adta. Mulattató jelenetek tarkítják az irodalomból ismert történetet, szívszorító helyzettel zárul le a reményteli vonzalom... A Magyar Rádió és a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora gyakorta ismételte, teljes egészében legutóbb a Bartók Rádió 2001-ben sugározta.
A darab egyik kulcsmondata: „Lillám, szeretsz-é?”- kérdi Csokonai, ezt a pár emlékezetes szót évtizedek óta Zenthe Ferenc hangján hallom... magamban.
A "Komáromi farsang" Zenthe Ferenc emlékét is őrzi, dupla CD-albumon jelent meg és megvásárolható.
Zenthe Ferenc a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész életművéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a „Komáromi farsang”-ban nyújtott feledhetetlen alakítása is, érdemes megismerkedni vele.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Ma, a 2018. augusztus 31-i műsort
Kemény Egon: „Tangó” című zenekari műve zárta, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon első tangó-dala 1927-ben jelent meg, előadásban is, Harmath Imre versével, címe: "Szerettelek". A „Tangó” (1954) egyetlen zenekari műve ebben a genre-ban. Hosszú évtizedek alatt sok sikert aratott ezzel a műfajjal is. Nyomtatott kottafüzetek tanúsága szerint pályatársai közül többen az ő tangó-hangszerelésével, például: Ábrahám Pál, Buday Dénes, de Fries Károly, Eisemann Mihály, Erdélyi Mihály, Dolecskó Béla, Paksy József, Erdős László, Waldmann Miklós, Nádas Béla és mások.
MAGYAR RÁDIÓ, Műsor 1948.05.13
A kottarészlet után, a lap alján:
JÖVŐ HÉTEN KÖZÖLJÜK A NAGYSIKERŰ RÁDIÓJÁTÉK A "Budapesti látomás" slágerét: "KÖNNYEK TAVASZÁN" KEMÉNY EGON MUZSIKÁJA!
Forrás: mtva. archívum
Kemény Egon - Dr. Lantos Olivér: Könnyek tavaszán
Dalkeringő, Dr. Lantos Olivér énekelte.
(A díjnyertes rádiódrámáról korábbi bejegyzéseinkben is írtunk.)
https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-dalos-laszlo-kinyilott-a-pitypang-81
Új videóklipp A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA/videos?view_as=subscriber :
Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang * https://www.youtube.com/watch?v=4eahci8D1gw
Az ismert és generációk által közkedvelt dalocska számos lemezfelvétele közül az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában, Csányi László vezényletével az M. H. V. Kisegyüttese kíséretével hangzik fel. Különleges megvilágításban jelennek meg a tavaszt jelző, kedves kis virágok, pajkosságuk mosolyt csal arcunkra. Kemény Egon dallamai, Dalos László verse tiszta, vidám gyermekhangokkal életkedvet sugároznak, a természetbe hívnak minket..., most is.
CD-n megjelent – KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:
https://mediaklikk.hu/cikk/2018/08/27/tul-az-operencian-agardi-laszloval-35-het/.
Ma, a 2018. augusztus 28-i műsort
Kemény Egon: „Krisztina kisasszony” című rádióoperettjének Előjátéka zárta, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon rádiójátékokhoz írt kompozíciói közül most találtam meg a „Bem tábornok” című darab színlapját:
1951. március 15.
Kossuth
17:35 Bem tábornok
Kemény Egon dalai önálló műsorként a Magyar Rádió utolsó évtizedeiből, néhányat kiválasztottam:
- 1972. február 17. Petőfi
14:00 Kettőtől – hatig, zenés délután
14:00 – 14:13 Kemény Egon dalaiból
- 1981. július 1. Kossuth
16:50 – 17:07 Kemény Egon dalaiból
- 1982. február 28. Petőfi (műsorkezdésként)
8:05 – 8:20 Kemény Egon dalaiból
*
1990. június 7. Petőfi
21:29 – 21:55 Kemény Egon szerzeményeiből
Wikipédia Kemény Egon zeneszerző https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon
Dalok, műdalok és megzenésített költemények
Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal” (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.
Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.
„Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.
8 órai újság, Színház rovat, 1940.”
LÁSZLÓ MARGIT
(MTI-FOTO)
László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – 2019. április 15.) https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_Margit
Egy évvel ezelőtt kaptuk a megrendítő hírt László Margit haláláról. Röviden, ám meleg szívvel emlékezem meg szeretett művésznőnkról, aki sok híres szerepe mellett a
Magyar Rádióban 1965-ben bemutatott:
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
Szereplők:
- Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván
- Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József
- Ámeli – László Margit/Domján Edit
- Julika – Andor Éva/Örkényi Éva
- Zenei rendező: Ruitner Sándor.
- Rendezte: László Endre.
- A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus
történelmi daljátékában is főszerepben, gyönyörű hangjával, kiváló előadásban szólaltatta meg Ámelit, Fazekas Mihály költő és természettudós fiatalkori, francia szerelmét.
A rádiódaljátékból legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékhetén, halálának 50. évfordulóján hallottunk részleteket Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.
Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a magyar rádió talán legfoglalkoztatottabb háziszerzőjének műveit a Dankó Rádióban 2020 januárjában indult „Az a szép” című műsorába Erdélyi Claudia is szerkessze, „A messzetűnt kedves”-ből kiemelve a rég nem hallott műrészleteket, László Margit énekével.
Kemény Egon modern tánc slágerei 1927 óta jelentek meg gramofonlemezeken. 1934-től játszotta műveit a magyar rádió, amely a lemezfelvételeit is közvetítette. Az alábbi összeállítás érdekessége, hogy két Kemény Egon mű szerepel benne, a „Budapest tangót táncol” című lemez szerkesztője volt, és a mellékelt műsor szerint a lemezeken szereplő tangókból egyveleg komponálásával is megbízták.
Előzmények: Ardelao 1777, smaragd 1902
BUDAPEST I.
1936. augusztus 17. hétfő
20:00 Hanglemezek
3. Kemény Egon: Budapest tangót táncol egyveleg (Szedő Miklós dr. és Komor Géza tánczenekara)
13. Kemény Egon – Harmath Imre: Légy életem és halálom (Szedő Miklós dr., Komor Géza Pátria Tánc-zenekara)
1909 számú bejegyzéshez — két nap múlva ismét hallhattak Kemény Egon-művet a hallgatók:
1941. április 15., szerda
13:30 Országos Postászenekar. Vezényel: Eördögh János
5. Kemény Egon: Schönbrunni orgonák
(A zeneszerző az azonos című, a magyar rádióban 1937-ben bemutatott első rádiódaljáték nagyzenekari egyvelegét az Országos Postászenekar számára áthangszerelte.)
Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!
Film Színház Muzsika, 1961-06-09 / 23. szám
A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZBAN már túljutott a 25. előadáson
Kemény Egon—Kardos György—Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
című daljátéka.
Képünkön a két főszereplő: Komlóssy Teri és Polgár Géza
(Foto: az 1910 számú bejegyzésnél.)
59 évvel ezelőtt ezekben az órákban már készültek a bemutatóra, Kemény Egon zeneszerző jelenlétével
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
JELENET középen Krisztina kiasszony, Komlóssy Teri
A képsorozat korábbi bejegyzéseimben megtalálható, a mai évfordulóhoz még egy Kemény Egon interjút is csatolok, amelyet most találtam meg az arcanum archívumban:
- Film Színház Muzsika, 1961-06-16 / 24. szám
KEMÉNY EGON
„Valahol délen” című operettje nemrégiben érdekes jubileumhoz érkezett: századszor játszották Leningrádban. Előzőleg több szovjet színpadon is sikerrel mutatták be. Kérdésünkre a következőket mondotta:
— Igen örülök a sikernek! Hosszú zeneszerzői munkásságom megbecsülését látom benne. 1929-ben a „Kikelet utca három” című operettel mutatkoztam be, röviddel azután, hogy tanulmányaimat befejeztem a bécsi zeneakadémián. Egy ideig az Operettszínház karmestere voltam, majd Ábrahám Pál magával vitt Németországba, és ott mintegy hat évig dolgoztunk együtt. — A felszabadulás óta a rádió többízben adott műveimnek nyilvánosságot. A Krisztina kisasszony is — amelyet most Miskolcon játszanak —, rádióoperett volt eredetileg. Egyik legjobb visszhangot keltett rádióoperettemet, a „Hatvani diákjai''-t pedig most dolgozom át a színpad számára. Erre a daljátékra kaptam a második Erkel-díjat és azt hiszem, megállja majd a helyét a színpadon is. Egyébként talán nem újdonság az, hogy "komoly" szerző is vagyok, legutóbb Gyermekjáték címen öttételes zenekari szvitet írtam, amely a rádióban kerül bemutatóra Lehel György vezényletével.
(Kemény Egon 1930-33 között élt és dolgozott Berlinben Ábrahám Pál zenei munkatársaként, ebben a cikkben pontatlanul jelent meg ez az időszak.)
A Gyermekjátékok szvit rövid részletekben itt hallható: https://kemenyegon.hu/gyermekkari-muvek-140 és megrendelhető, Hatvani diákjai CD: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
"Valahol Délen" a színház honlapján: Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer
- Film Színház Muzsika, 1961-04-07 / 14. szám
Április 7-én mutatják be Kardos György, Erdődy János és Kemény Egon új daljátékát, a „Krisztina kisasszony”-t. Amikor Miskolcon jártunk, még csak próbát láthattunk, Orosz György irányításával. A főbb szerepeket Komlóssy Teréz. Máthé Éva, Fehér Tibor. Polgár Géza, Csiszér András és Némethi Ferenc alakítja. Komlóssy Terézt legutóbb Sybill- ként láthattuk — finom, karakterisztikus játéka, szép énekhangja pompásan illett az elegánsan mulatságos, igényes előadás sítlusába. (Szilágyi Albert rendezése.) Máthé Éva, az Arbuzov-dráma kitűnő Larisszája és a Sybill szubrettje most is szubrettszerepet játszik. Hálás szerep jutott a színház jeles buffójá- nak: Fehér Tibornak is; Fehér a Sybill kormányzójaként győzött meg legutóbb szellemes, eredeti humoráról, mértéktartó és mégis bővérű komédiázásáról, igényes jellemformálásáról. Képünkön Komlóssy Teréz mint Krisztina kisasszony. A próbaképen Fehér Tibor, Dobránszky Zoltán és Máthé Éva.
| 1895 smaragd • előzmény1894 • Válasz erre | 2020-03-21 12:03:20 | |
|
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban. Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál.
KOMLÓSSY TERI – POLGÁR GÉZA Közvetlen előzmény: 1892 |
||
Rádióműsor, a délután folyamán két Kemény Egon zenekari művel:
1941. április 13., vasárnap
12:30 Székesfővárosi Zenekar, vezényel: Polgár Tibor
4. Kemény Egon: Magyar szvit
18:15 A rádió szalonzenekara. Vezényel: Bertha István
5. Kemény Egon: Pacsirta
Innen lehet folytatni… írta Búbánat fórumtársunk (1905) és… Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető folytatta… 2012 és 2020 között, a „Túl az Óperencián” című műsorában. Majd egyszer szorgalmasan összeírjuk, mikor, hány alkalommal ékesítették a „Komáromi farsang” részletei adásait. Legutoljára 2020. január 26-án, utolsó műsora végén – Kemény Egon daljátékával búcsúzott hallgatóitól (1851 számú bejegyzés).
A „Komáromi farsang” bemutatójának és ismétléseinek időpontját részletesen jeleztük (1905, 1906,1907). Fábián Juliannát alakító csodálatos Berky Lilit és férjét, a közkedvelt Gózon Gyulát, aki Kajdács Kelemen szerepében jeleskedett, említette egy bemutató előtti hír fotóval, lsd. 1907.
Ma folytattuk a "Komáromi farsang" történetét a Magyar Rádióban, Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)
Nagyon kedves kép lehet, színészóriások szerepeltek a "Komáromi farsang"-ban.
Kicsit én is keresgéltem, és a Bartók Rádió műsorában megtaláltam a "Komáromi farsang"-ot:
10:05 1. rész
|
|
| 3770 Búbánat • előzmény3769 | 2020-04-02 13:46:01 | |
|
1957. március 6., Esti Hírlap Ellesett pillanat - fotó a híres színészházaspár, Berky Lili és Gózon Gyula a „Komáromi farsang” című új rádióoperett hangfelvétele előtt még egyszer átnézik szerepüket. A „Komáromi farsang” című operettet március 9-én, szombaton mutatja be a rádió. (A fotót sajnos nem tudom prezentálni.) |
||
Prima! Köszönöm szépen.
A 2001-es Bartók Rádió-sugárzásról nem tudtam. Korábban Veisz Gábor szerkesztett egyik műsorába néhány részletet a "Komáromi farsang"-ból.
2019-ben a zeneszerzőnek és Házy Erzsébetnek volt életrajzi évfordulója, idén Zenthe Ferenc – Csokonai prózai megszemélyesítője – születésének 100. évfordulója lesz, továbbá Kemény Egon születésének 115. évfordulója.
Az RTV műsorújságban „nevesítve” a "Komáromi farsang" - kigyűjtöttem az elhangzott adások műsoridőpontjait.
1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00 – bemutató
1957. április 4., Petőfi Rádió 8.50 – 9.20 részletek
1957. május 10., Petőfi Rádió 22.10 – 23.00 részletek – Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban
1957. május 26., Kossuth Rádió 19.00 – 19.40 - A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban
1957. június 8. Petőfi Rádió, 15.30 – 17.40 daljáték
1957. július 6., Kossuth Rádió 10.10 – 11.00 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1957. augusztus 30. Petőfi Rádió 22.00 – 23.00 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1957. október 16., Petőfi Rádió 16.00 – 18.10 daljáték
1957. november 20., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 részletek
1958. május 16., Kossuth Rádió 8.10 – 8.50 részletek
1958. szeptember 25. Kossuth Rádió 18.55 – 21.35 daljáték (Közben 20.00 – 20.25: Esti Krónika)
1959. január 2., Petőfi Rádió 21.05 – 21.40 részletek
1959. február 28., Petőfi Rádió 10.30 – 11.00 részletek
1959. június 9., Kossuth Rádió 11.25 – 12.00 részletek (Kókai Lészen ágyú c. daljátékának részleteivel egy műsorban.
1960. január 6., Petőfi Rádió 14.35 – 15.00 részletek
1960. május 13., Petőfi Rádió 14.15 – 15.00 részletek
1960. november 3., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek
1960. december 13., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek
1961. augusztus 2. Kossuth Rádió 0.10 - 0.30 részletek
1961. augusztus 21. Kossuth Rádió 8.10 – 9.00 részletek (Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban)
1961. december 1., Petőfi Rádió 19.05 – 19.30 részletek
1961. december 19., Kossuth Rádió 18.32 – 19.05 részletek (Kemény Egon Talán a csillagok c. operettjének részleteivel egy műsorban)
1962. január 23., Kossuth Rádió 17.15 – 17.58 részletek (Miljutyin Nyugtalan boldogság és Kerekes János Állami Áruház c. operettjeinek részleteivel egy műsorban)
1962. július 4., Kossuth Rádió 23.00 – 23.45 részletek
1962. december 29., Kossuth Rádió 14.15 – 15.00 részletek
1963. február 13., Kossuth Rádió, 14.01 – 16.20 daljáték
1963. március 31., Petőfi Rádió 18.10 – 18.35 részletek
1963. május 14., Petőfi Rádió 14.47 – 15.10 részletek
1966. április 6., Kossuth Rádió 14.05 – 15.30 részletek
1966. szeptember 24., Petőfi Rádió 19.00 – 19.30 részletek
1967. április 6., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00 részletek
1967. július 3., Kossuth Rádió 14.31 – 15.15 részletek
1968. szeptember 27., Petőfi Rádió 19.00 – 19.35 részletek
1970. április 21., Petőfi Rádió, 22.35 – 23.00 részletek
1970. augusztus 26., Kossuth Rádió, 23.20 – 0.00 részletek
1974. június 21., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00 részletek
1975. augusztus 1., Kossuth Rádió 0.10 - 0.30 részletek
1975. november 5., Petőfi Rádió 19.35 – 20.10 részletek
1976. február 21., Petőfi Rádió 15.00 – 15.25 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1997. augusztus 31., Petőfi Rádió 21.03 – 23.00 daljáték
2001. augusztus 29., Bartók Rádió 10.5 – 11.00 daljáték I. rész
2001. augusztus 30., Bartók Rádió 10.5 – 11.00 daljáték II. rész
Innen lehet folytatni...
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték
Írta: Erdődy János és Gál György Sándor
Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Közreműködik:
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)
Vezényel: Lehel György
Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula
Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán
Flixi és Floxi, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin
A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály
Közjegyző – Harkányi Ödön
Majordomus – Kishegyi Árpád
Ordonánc – Lontai István
Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre
Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György
Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János
Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István
Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján
A daljáték teljes rádiófelvétele dupla albumon (2 CD) megjelent (2019)
Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.
2020. 2. szám
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
ÉNEK-ZENE ÉS A KÖZOKTATÁS
Ferencziné dr. Ács Ildikó: Az Énekléstől az Ének-zenéig – tantervtörténeti összefoglaló (pdf)
Fehér Anikó: Hangról hangra
Fehér Anikó írásához szerkesztve olvashatjuk, és meghallgathatjuk:
1. Kemény Egon: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a ...(3:09)
FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában * Szabó Ágnes karnagy, zenepedagógus köszöntése * Az Évzáró Hangversenyt 2018. május 25-én rendezték meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal a megfelelő méretű iskolai tornacsarnokban. Ez évben szeretve tisztelt Ági néni első évfolyamának egykori tanulói is felejthetetlenné kívánták tenni a gondosan összeállított, szép műsort. Már hónapokkal korábban elkezdődött a szervezés, először abban állapodtak meg, hogy egykori kedvenc énekkari darabjukkal, Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógusnapi énekkari dalával fognak fellépni, a legnagyobb titoktartás mellett felelevenítve és az iskola valamennyi kórusával betanulva. Megtalálták a kottát és az örökösök hozzájárulását is megkapták az előadáshoz. Végül eljött a hetek óta feszülten várt pillanat – pisszenés nélkül figyeltek a nézőtéren a beavatott szülők is – amikor a színpadon a bekonferált, program szerinti műsorszám helyett váratlanul a régi és mai tanítványok együtt énekeltek és egy szál virággal a kezükben búcsúztak meglepődött tanárnőjüktől, aki az iskolában eltöltött negyven éves értékes és elismert pedagógiai munkája végeztével nyugdíjba vonul.
Iskolaigazgató: Bella Tibor
Vezényelt: Dávid Krisztina
Zongorán kísért: Bolyosné Pethő Ildikó
A iskola Jubilate Kórusa az egyike a 2020. évi KÓTA-díjasainak
... saját kompozíciói mellett...
Kemény Egon zeneszerző Berlinből 1933-ban tért haza; Wien, Kassa, Berlin után Budapestet választotta végleges otthonául. Szimfonikus műveit az ország leghíresebb zenekarai játszották, továbbá a rádió sugározta zeneszámait, amelyek nagy része gramofonfelvételeken is megjelent. Pályakezdésekor saját mellett zenei produkciók összeállítójaként, azaz szerkesztőjeként, hangszerelőként és karmesterként is ismert volt a Fővárosi Operettszínházban, később az alábbi hanglemez elkészültében is szerepet játszott (Ardelao fórumtársunk fedezte fel a lemezt egy digitális archívumban, lsd korábbi bejegyzések.)
Ebben a műsorban mások mellett a fenti, általa szerkesztett lemezről valamint egyik saját kompozícióját kínálta gramofonfelvételről a rádió hallgatóinak, idézem:
BUDAPEST I. 1937. november 8. hétfő
18.30 Hanglemezek
3. Budapest tangót táncol (összeállította Kemény Egon; Szedő Miklós dr.)
9. Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath Imre szövege, Szedő Miklós dr.)
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
A mai ismétlés a 2018. július 26-i adás volt, Kemény Egon halálának évfordulója alkalmából hallhattuk egy újabb műfajban komponált műve részletét. A program az Anna polkával indult és hangulatos, szórakoztató részletekkel folytatódott, beleértve a hét vendégeinek felvételeit és pályájuk kulisszatitkait: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/23/tul-az-operencian-pohly-boglarka-es-jenei-gabor-30-het/
|
Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) 1454 smaragd • előzmény1341 |
2018-07-26 18:06:44 |
|
|
Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek: - Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus - Jó dolga van a diáknak... "Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus - Bule Lajos dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula - "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József - Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Főszerepben: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Kerekes Máté – Simándy József Amálka – Petress Zsuzsa továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió |
||
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
A mai ismétlés a 2018. július 25-i adás volt, minden bizonnyal ismét Kemény Egon halálának évfordulója alkalmából, emlékére hallhattuk egy másik műfajban komponált műve részletét, a műsor kezdéseként:
KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben" (1955)
Az első tételt sugározta a mai adás.
A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Az operettel rokon műfaj a daljáték - Kemény Egon halálának évfordulójára két daljátéka jelent meg CD-n, a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című. E „könnyűzenei” felvételek kapcsán Fittler Katalin műgondot, igényes interpretációt, mesterségbeli tudást említ, no meg nívós kikapcsolódást - mindezt térben és időben is elhelyezve.
Szűcs Katalin Ágnes bevezetője https://kemenyegon.hu/critikai-lapok
*
https://kemenyegon.hu/daljatekok
DALJÁTÉKOK
Kemény Egon megfogalmazásában:
„ A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár néhány operettjét jelölte –, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!”
Problémák az operett körül (részlet)
Film – Színház – Muzsika, 1962 (g.m.)
A Magyar Rádió programjában Kemény Egon művei gyakorta önálló programként is szerepeltek, néhányat kiválasztottam:
KOSSUTH-RÁDIÓ 1959. május 23. hétfő
19:00 Zenéjét szerezte Kemény Egon (19:20-ig)
A Magyar Rádió programjában Kemény Egon művei gyakorta önálló programként is szerepeltek, néhányat kiválasztottam:
KOSSUTH 1982. augusztus 17. kedd
17:30 Kemény Egon: Ébred az erdő (17:42-ig)
(Részlet az „Erdő mélye” című művéből, karakterdarab, fúvószenekari szvit, 1967)
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
„Új hét, új vendég” Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:
https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/23/tul-az-operencian-pohly-boglarka-es-jenei-gabor-30-het/
A mai műsor érdekessége: annak ellenére, hogy 2020 januárja óta az ismétlésben sugárzott műsorokból többnyire kivágták a születésnapi megemlékezéseket, ma
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc – díjas zeneszerző 2018. július 23-i születésnapi évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető (2012-2020) emlékező összeállítását újra meghallgathattuk:
„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyra becsült sebészfőorvos volt. Tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3.” Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.
Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.
Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.
Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.
De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a Magyar Rádió felvételei:
• Egy szót se szólj.... dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
• Még nincsen senkim sem... foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
• Valahol Délen... dal, Melis György
• A vágyakozás („Fekete az éj...”) bolero, Mezey Mária
• Nézd, hogy ragyog ránk a fény... kettős (Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” című rádióoperettből) Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György)
• Ha az este leszáll... foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
(2018. július 23. 1446 számú bejegyzés részlete)
2020-ban Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója lesz. https://kemenyegon.hu/
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
KOMLÓSSY TERI – POLGÁR GÉZA
Közvetlen előzmény: 1892
