942 parampampoli 2015-10-08 15:04:06 [Válasz erre: 941 Búbánat 2015-10-07 19:49:26]
Érdekes... nekem még soha nem volt ingerenciám, hogy Sáfár művésznő produkcióját felállva tapsoljam. Néha még ülve se nagyon.
Érdekes... nekem még soha nem volt ingerenciám, hogy Sáfár művésznő produkcióját felállva tapsoljam. Néha még ülve se nagyon.
941 Búbánat 2015-10-07 19:49:26
[url] http://www.operaportal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40882:so-int&catid=11:interjuk&Itemid=15; "A JAPÁNOK ÁLLVA TAPSOLTAK..." [/url] Interjú Sáfár Orsolya szopránnal. /Operaportal.hu, Csák Balázs/ "Japánban énekeltem az Operaház társulatával. Összesen öt alkalommal léphettem fel, mindig más helyszínen, igazán illusztris énekesekkel: Rost Andrea, Balga Gabriella, Cser Krisztián és Haja Zsolt álltak mellettem a nagyobb szerepekben, de a kisebb szereplőkkel is jó élmény volt játszani. A színházakban az akusztika és a műszaki felszereltség mindenhol kitűnő volt, csak a színpadméretekhez kellett komolyabban igazodni - előfordult, hogy nem fért be egy díszletelem -, viszont a nézőtér mindenütt be tudott fogadni 1500-2000 főt. A japán nép nagyon fegyelmezett. Pontosan betartják a kezdési és a szünetekre kijelölt időpontokat is. A nézőtéren is több kijelző mutatja az időt, a díszletezők haptákba állva várják a munkára felszólító jeleket. A reakciókból, nevetésekből tudtuk, hogy a nézők - a japán feliratnak köszönhetően - értették és élvezték is a darabot. Különösen hálásak voltak Dénes István karmester úr ötletéért, mikor az olaszul többször elhangzó „az anyja” illetve „az apja” szavakat az utolsó ismétléskor japánul énekeltük. Az előadások végén minden alkalommal állva tapsoltak, integettek. A hallgatóságban jelentős számú autogram- és szelfigyűjtő operarajongó is volt, ők is számunkra szokatlanul csendesen, türelmesen várták ki a sorukat az előadás után."
[url] http://www.operaportal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40882:so-int&catid=11:interjuk&Itemid=15; "A JAPÁNOK ÁLLVA TAPSOLTAK..." [/url] Interjú Sáfár Orsolya szopránnal. /Operaportal.hu, Csák Balázs/ "Japánban énekeltem az Operaház társulatával. Összesen öt alkalommal léphettem fel, mindig más helyszínen, igazán illusztris énekesekkel: Rost Andrea, Balga Gabriella, Cser Krisztián és Haja Zsolt álltak mellettem a nagyobb szerepekben, de a kisebb szereplőkkel is jó élmény volt játszani. A színházakban az akusztika és a műszaki felszereltség mindenhol kitűnő volt, csak a színpadméretekhez kellett komolyabban igazodni - előfordult, hogy nem fért be egy díszletelem -, viszont a nézőtér mindenütt be tudott fogadni 1500-2000 főt. A japán nép nagyon fegyelmezett. Pontosan betartják a kezdési és a szünetekre kijelölt időpontokat is. A nézőtéren is több kijelző mutatja az időt, a díszletezők haptákba állva várják a munkára felszólító jeleket. A reakciókból, nevetésekből tudtuk, hogy a nézők - a japán feliratnak köszönhetően - értették és élvezték is a darabot. Különösen hálásak voltak Dénes István karmester úr ötletéért, mikor az olaszul többször elhangzó „az anyja” illetve „az apja” szavakat az utolsó ismétléskor japánul énekeltük. Az előadások végén minden alkalommal állva tapsoltak, integettek. A hallgatóságban jelentős számú autogram- és szelfigyűjtő operarajongó is volt, ők is számunkra szokatlanul csendesen, türelmesen várták ki a sorukat az előadás után."
940 Búbánat 2015-10-03 14:01:02
Sümegi Eszter: „A munka a lételemem” - interjú Az Opera 2012-ben hívta életre az aktív szólistákat jutalmazó Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjat. A porcelán hattyút immár második alkalommal vehette át Sümegi Eszter, akinek szinte egész pályafutása a budapesti operaszínpadhoz kötődik. „[…] –… már négyéves koromban zsoltárokat énekeltem a mohácsi református templomban. Kezdettől fogva biztattak, van tehetségem az énekléshez, s bár egyre nőtt bennem az elhatározás az énekesi pályára, csak menyasszony koromban jutottam el először a budapesti operaházba, a férjem lepett meg a jeggyel. A Bánk bánt láttuk Ilosfalvy Róbert főszereplésével, e maradandó élmény pedig tovább erősített elhatározásomban. Tudatosan készültem a pályára, férjhezmenetelem után életet adtam lányomnak, aki ma már felnőtt ember, elvégeztem a Zeneakadémiát, majd a philadelphiai énekverseny után lediplomáztam. […]” Az interjú teljes szövegét (szerzője Spangel Péter) a DEMOKRATA, 2015. szeptember 30-i számában olvashatjuk, színes fotóval a művésznővel.
Sümegi Eszter: „A munka a lételemem” - interjú Az Opera 2012-ben hívta életre az aktív szólistákat jutalmazó Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjat. A porcelán hattyút immár második alkalommal vehette át Sümegi Eszter, akinek szinte egész pályafutása a budapesti operaszínpadhoz kötődik. „[…] –… már négyéves koromban zsoltárokat énekeltem a mohácsi református templomban. Kezdettől fogva biztattak, van tehetségem az énekléshez, s bár egyre nőtt bennem az elhatározás az énekesi pályára, csak menyasszony koromban jutottam el először a budapesti operaházba, a férjem lepett meg a jeggyel. A Bánk bánt láttuk Ilosfalvy Róbert főszereplésével, e maradandó élmény pedig tovább erősített elhatározásomban. Tudatosan készültem a pályára, férjhezmenetelem után életet adtam lányomnak, aki ma már felnőtt ember, elvégeztem a Zeneakadémiát, majd a philadelphiai énekverseny után lediplomáztam. […]” Az interjú teljes szövegét (szerzője Spangel Péter) a DEMOKRATA, 2015. szeptember 30-i számában olvashatjuk, színes fotóval a művésznővel.
939 parampampoli 2015-10-02 10:35:53 [Válasz erre: 937 Búbánat 2015-09-28 14:57:49]
Hát, a felsorolt tanítványok egyikét se sikerült megtanítania énekelni, technikailag egyik rosszabb, mint a másik.
Hát, a felsorolt tanítványok egyikét se sikerült megtanítania énekelni, technikailag egyik rosszabb, mint a másik.
938 Búbánat 2015-10-02 10:19:28
Újra meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma 12.05 – 13.12 óra között: „Sudlik Mária operaénekesnőre emlékezünk” Zongorán közreműködik és vezényel: Kovács János Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 1. Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Adalbert von Chamisso verseire - a) Egyszer láttuk egymást, b) Ő a legdicsőbb a Földön, c) Hogy így van, nem tudom hinni, d) Te színarany kis gyűrű, e) Jöjjetek lányok, f) Nézel rám, g) Szívemre zárlak, én gyermekem, h) Rám mérted ezt a gyönyörű, néma gyászt (zg. km. Kovács - MR 6-os stúdió, 1996. január 24.) 2. Wagner: Az istenek alkonya - a) Siegfried rajnai útja, b) Gyászinduló, c) Zárójelenet (km. zenekar, vez. Kovács - Pesti Vigadó, 1995. április 13. A 2015. szeptember 20-án elhangzott rádióadás ismétlése. (A fórumon a Pantheon-topicba írtam be először.)
Újra meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma 12.05 – 13.12 óra között: „Sudlik Mária operaénekesnőre emlékezünk” Zongorán közreműködik és vezényel: Kovács János Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 1. Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Adalbert von Chamisso verseire - a) Egyszer láttuk egymást, b) Ő a legdicsőbb a Földön, c) Hogy így van, nem tudom hinni, d) Te színarany kis gyűrű, e) Jöjjetek lányok, f) Nézel rám, g) Szívemre zárlak, én gyermekem, h) Rám mérted ezt a gyönyörű, néma gyászt (zg. km. Kovács - MR 6-os stúdió, 1996. január 24.) 2. Wagner: Az istenek alkonya - a) Siegfried rajnai útja, b) Gyászinduló, c) Zárójelenet (km. zenekar, vez. Kovács - Pesti Vigadó, 1995. április 13. A 2015. szeptember 20-án elhangzott rádióadás ismétlése. (A fórumon a Pantheon-topicba írtam be először.)
937 Búbánat 2015-09-28 14:57:49
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/09/24/wiedemann_bernadett_fatalista_vagyok/; Wiedemann Bernadett: "Fatalista vagyok" - interjú [/url] SZENTGYÖRGYI RITA Fidelio.hu, 2015.09.24. A kiváló mezzoszoprán két Müpa-koncerten is fellép a hó végén: a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén A kékszakállú herceg vára Juditját énekli Bretz Gáborral, a Csajkovszkij 175 koncerten az orosz zeneszerző dalait interpretálja Virág Emese zongoraművésznő kíséretében. Az operaszínpadon, a daléneklésben és a tanításban egyaránt kimagasló teljesítmény nyújtó művész számára tétje van a Müpa-beli Bartók opera- koncertnek. […] - Tudatos döntés volt a részedről, hogy ugyanolyan helyet foglal el a pályádon a tanítás, mint az éneklés? - Eredetileg óvónő akartam lenni, majd miután a konzervatóriumba kerültem, énektanárnak készültem. Amikor bejutottam a Zeneakadémiára, azt terveztem, hogy majd a főiskolán tanítok. Alig tettem ki a lábam az operaszakról, az akkori igazgató, Ütő Endre rögtön az Operaházhoz szerződtetett. Úgy tűnt, hogy szertefoszlik az álmom, hogy tanítsak, bár már zeneakadémista koromtól tanítottam a Győri Konzervatóriumban, aminek a növendéke voltam. - Azóta jó néhány énekes került ki a kezeid közül, akik ma már profi énekesek. - Többen jártak hozzám a kollégák közül, mint Fodor Beatrix vagy Keszei Bori, Sáfár Orsolya, Heiter Melinda, Kóbor Tamás. Busa Tamás lánya, Busa Gabriella rendkívül tehetséges mezzoszoprán, remélem, hamarosan a közönség is felfedezi. Mint mindenben, úgy a tanításban is fatalista vagyok. Ameddig vannak felkéréseim, énekelek, és ameddig van hallásom és energiával bírom, addig tanítok. - Mindig is nagy hangsúlyt fektettél a daléneklésre, oratóriumok, misék megszólaltatására. Szívügyednek tekinted? - Bende Zsolt volt mesterem, mondta annak idején, hogy egy operaénekes igazán a dalokkal képes ápolni a hangját. A megterhelő operaéneklés mellett gyógytorna a daléneklés. Nem mintha könnyebb volna dalokat énekelni, sőt sok esetben nehezebb. Virág Emesével évente legalább egy nagy dalkoncertet adok, de előfordul, hogy kettő vagy három is összejön. Igyekszünk külföld felé is nyitni, ami nagyon nehéz, mert menedzsert igényel. A koncert menedzsereken belül is nagyítóval kell keresni azokat, akik dalokkal foglalkoznak. […] - Hogyan fogadtad, hogy a fiad is az operaéneklést választotta? - Korábban kijelentette, hogy nem lesz operaénekes, de a gimnázium utolsó évében másként döntött. Négy évig az Operaház gyerekkórusába járt, Wagner-operáktól musicalekig sok darabban szerepelt. A konzervatórium elvégzése után Szegeden végzett operaszakos hallgatóként. Első szerepére készül az Operában, a Figaróban ő lesz a Kertész. Szegeden három éve énekel kis és középszerepeket. Azt látom, hogy nehéz a helyzete a mai fiatal énekesnek.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/09/24/wiedemann_bernadett_fatalista_vagyok/; Wiedemann Bernadett: "Fatalista vagyok" - interjú [/url] SZENTGYÖRGYI RITA Fidelio.hu, 2015.09.24. A kiváló mezzoszoprán két Müpa-koncerten is fellép a hó végén: a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén A kékszakállú herceg vára Juditját énekli Bretz Gáborral, a Csajkovszkij 175 koncerten az orosz zeneszerző dalait interpretálja Virág Emese zongoraművésznő kíséretében. Az operaszínpadon, a daléneklésben és a tanításban egyaránt kimagasló teljesítmény nyújtó művész számára tétje van a Müpa-beli Bartók opera- koncertnek. […] - Tudatos döntés volt a részedről, hogy ugyanolyan helyet foglal el a pályádon a tanítás, mint az éneklés? - Eredetileg óvónő akartam lenni, majd miután a konzervatóriumba kerültem, énektanárnak készültem. Amikor bejutottam a Zeneakadémiára, azt terveztem, hogy majd a főiskolán tanítok. Alig tettem ki a lábam az operaszakról, az akkori igazgató, Ütő Endre rögtön az Operaházhoz szerződtetett. Úgy tűnt, hogy szertefoszlik az álmom, hogy tanítsak, bár már zeneakadémista koromtól tanítottam a Győri Konzervatóriumban, aminek a növendéke voltam. - Azóta jó néhány énekes került ki a kezeid közül, akik ma már profi énekesek. - Többen jártak hozzám a kollégák közül, mint Fodor Beatrix vagy Keszei Bori, Sáfár Orsolya, Heiter Melinda, Kóbor Tamás. Busa Tamás lánya, Busa Gabriella rendkívül tehetséges mezzoszoprán, remélem, hamarosan a közönség is felfedezi. Mint mindenben, úgy a tanításban is fatalista vagyok. Ameddig vannak felkéréseim, énekelek, és ameddig van hallásom és energiával bírom, addig tanítok. - Mindig is nagy hangsúlyt fektettél a daléneklésre, oratóriumok, misék megszólaltatására. Szívügyednek tekinted? - Bende Zsolt volt mesterem, mondta annak idején, hogy egy operaénekes igazán a dalokkal képes ápolni a hangját. A megterhelő operaéneklés mellett gyógytorna a daléneklés. Nem mintha könnyebb volna dalokat énekelni, sőt sok esetben nehezebb. Virág Emesével évente legalább egy nagy dalkoncertet adok, de előfordul, hogy kettő vagy három is összejön. Igyekszünk külföld felé is nyitni, ami nagyon nehéz, mert menedzsert igényel. A koncert menedzsereken belül is nagyítóval kell keresni azokat, akik dalokkal foglalkoznak. […] - Hogyan fogadtad, hogy a fiad is az operaéneklést választotta? - Korábban kijelentette, hogy nem lesz operaénekes, de a gimnázium utolsó évében másként döntött. Négy évig az Operaház gyerekkórusába járt, Wagner-operáktól musicalekig sok darabban szerepelt. A konzervatórium elvégzése után Szegeden végzett operaszakos hallgatóként. Első szerepére készül az Operában, a Figaróban ő lesz a Kertész. Szegeden három éve énekel kis és középszerepeket. Azt látom, hogy nehéz a helyzete a mai fiatal énekesnek.
936 Búbánat 2015-09-16 12:16:31 [Válasz erre: 935 Búbánat 2015-09-15 09:52:07]
Ez a műsor is visszahallgatható három hétig a rádió Hangarchívumából. Korondival 2011-ben készített hosszabb interjút Ménes Aranka, aki most ennek a rövidített változatát szerkesztette be az emlékadásba. A beszélgetésük során érintett zeneművek némelyikéből rövid bejátszásokat hallhattunk: - Verdi: Don Carlos - Szabadság-kettős (Korondi György és Melis György) - élő produkcióból - Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája - Puccini: Pillangókisasszony - Szerelmi kettős – részlet (Házy Erzsébet és Korondi György) - élő produkcióból - Liszt Ferenc: Faust szimfónia - zárókép (Ferencsik - Korondi, Énekkar) - Kodály: Psalmus Hungaricus – részlet (Rotterdam; rotterdami Szimfonikus zenekar kíséretével – élő produkció, amit a rádió közvetített)
Ez a műsor is visszahallgatható három hétig a rádió Hangarchívumából. Korondival 2011-ben készített hosszabb interjút Ménes Aranka, aki most ennek a rövidített változatát szerkesztette be az emlékadásba. A beszélgetésük során érintett zeneművek némelyikéből rövid bejátszásokat hallhattunk: - Verdi: Don Carlos - Szabadság-kettős (Korondi György és Melis György) - élő produkcióból - Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája - Puccini: Pillangókisasszony - Szerelmi kettős – részlet (Házy Erzsébet és Korondi György) - élő produkcióból - Liszt Ferenc: Faust szimfónia - zárókép (Ferencsik - Korondi, Énekkar) - Kodály: Psalmus Hungaricus – részlet (Rotterdam; rotterdami Szimfonikus zenekar kíséretével – élő produkció, amit a rádió közvetített)
935 Búbánat 2015-09-15 09:52:07
Ma este a Bartók Rádió műsorán 19.00 – 19.35 Összhang - a zenei élet aktualitásai Korondi György énekművészre emlékezünk Szerk.-mv.: Ménes Aranka (Ism. holnap 9.30-) „Hangfajomon belül mindent elénekeltem, amit szerettem volna. Több műfajban is kipróbálhattam magam, csodás kollégákkal, karmesterekkel dolgozhattam együtt, külföldre is szép helyekre eljuthattam” – vallotta hetvenöt évesen, egy születésnapi interjújában. Korondi György (Győr, 1936. február 18. – Budapest, 2015. június 30.) az operairodalom legjelentősebb tenorszerepeit énekelte, megformálta Faust, Don Carlos, Lenszkij, Rodolfo, Alfred és Almaviva alakját. A Liszt- díjas énekes olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Montserrat Caballé, Anna Moffo vagy Renata Scotto - olvashatjuk egyebek közt az RTV Részletes műsorajánlójában.
Ma este a Bartók Rádió műsorán 19.00 – 19.35 Összhang - a zenei élet aktualitásai Korondi György énekművészre emlékezünk Szerk.-mv.: Ménes Aranka (Ism. holnap 9.30-) „Hangfajomon belül mindent elénekeltem, amit szerettem volna. Több műfajban is kipróbálhattam magam, csodás kollégákkal, karmesterekkel dolgozhattam együtt, külföldre is szép helyekre eljuthattam” – vallotta hetvenöt évesen, egy születésnapi interjújában. Korondi György (Győr, 1936. február 18. – Budapest, 2015. június 30.) az operairodalom legjelentősebb tenorszerepeit énekelte, megformálta Faust, Don Carlos, Lenszkij, Rodolfo, Alfred és Almaviva alakját. A Liszt- díjas énekes olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Montserrat Caballé, Anna Moffo vagy Renata Scotto - olvashatjuk egyebek közt az RTV Részletes műsorajánlójában.
934 telramund 2015-08-01 09:13:46
Jajjjj!
Jajjjj!
933 Búbánat 2015-07-31 20:19:50
[url] http://operavilag.net/kiemelt/kismesterek-szemleje-2014-1015/; Kismesterek szemléje 2014-2015 [/url] Operavilag.hu, 2015. július 31. A szerkesztőség szavazatai alapján KONDOR KATA és MONA DÁNIEL méltatja az énekeseket Berczelly István – Remete (Weber: A bűvös vadász – Magyar Állami Operaház) Heiter Melinda – Főpapnő (Verdi: Aida – Erkel Színház) Kertesi Ingrid – A templomküszöb őre (Richard Strauss: Az árnyéknélküli asszony – Magyar Állami Operaház) Kovács Annamária – Liba mama (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház) Megyesi Zoltán – Mime (Wagner: A Rajna kincse – Magyar Állami Operaház) Szerekován János – Krey (Dohnányi: A tenor – Erkel Színház) Szigetvári Dávid – Sellem (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház) Vörös Szilvia – Siebel (Gounod: Faust – Magyar Állami Operaház) Wiedemann Bernadett – Mary (Wagner: A bolygó hollandi – Művészetek Palotája)
[url] http://operavilag.net/kiemelt/kismesterek-szemleje-2014-1015/; Kismesterek szemléje 2014-2015 [/url] Operavilag.hu, 2015. július 31. A szerkesztőség szavazatai alapján KONDOR KATA és MONA DÁNIEL méltatja az énekeseket Berczelly István – Remete (Weber: A bűvös vadász – Magyar Állami Operaház) Heiter Melinda – Főpapnő (Verdi: Aida – Erkel Színház) Kertesi Ingrid – A templomküszöb őre (Richard Strauss: Az árnyéknélküli asszony – Magyar Állami Operaház) Kovács Annamária – Liba mama (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház) Megyesi Zoltán – Mime (Wagner: A Rajna kincse – Magyar Állami Operaház) Szerekován János – Krey (Dohnányi: A tenor – Erkel Színház) Szigetvári Dávid – Sellem (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház) Vörös Szilvia – Siebel (Gounod: Faust – Magyar Állami Operaház) Wiedemann Bernadett – Mary (Wagner: A bolygó hollandi – Művészetek Palotája)
932 Búbánat 2015-07-28 13:26:40
[url] http://ujember.hu/nadragtol-a-fuzoig/; Nadrágtól a fűzőig – Interjú Schöck Atala operaénekessel [/url] Új Ember Hetilap – 2015.07.19. Szerző: Szikora Réka „A kisfiam többször rácsodálkozott arra, hogy én minden előadás és fontosabb próba előtt imádkozom. Úgy érzem, hogy a kapott tehetségem odaajándékozásával nemcsak az embereknek, magamnak, hanem a Jóistennek is tartozom” – vallja Schöck Atala, a Magyar Állami Operaház alt szólistája. Első diplomája szerint tanár. Magánénekesként többek között Cherubino és Sextus nadrágszerepei után érett női karaktereket is formál természetességgel, érzékenységgel, gondolatokkal – és egy jó adag hittel átszőve. Ezekről beszélgettünk. ’Az Operaházban az emberek a szépséget keresik, ami a zaklatott hétköznapokból kiragadja őket. Akkor jó egy előadás, ha olyanok játsszák, akik tudnak és akarnak valami „anyagon túlit” közvetíteni. ’
[url] http://ujember.hu/nadragtol-a-fuzoig/; Nadrágtól a fűzőig – Interjú Schöck Atala operaénekessel [/url] Új Ember Hetilap – 2015.07.19. Szerző: Szikora Réka „A kisfiam többször rácsodálkozott arra, hogy én minden előadás és fontosabb próba előtt imádkozom. Úgy érzem, hogy a kapott tehetségem odaajándékozásával nemcsak az embereknek, magamnak, hanem a Jóistennek is tartozom” – vallja Schöck Atala, a Magyar Állami Operaház alt szólistája. Első diplomája szerint tanár. Magánénekesként többek között Cherubino és Sextus nadrágszerepei után érett női karaktereket is formál természetességgel, érzékenységgel, gondolatokkal – és egy jó adag hittel átszőve. Ezekről beszélgettünk. ’Az Operaházban az emberek a szépséget keresik, ami a zaklatott hétköznapokból kiragadja őket. Akkor jó egy előadás, ha olyanok játsszák, akik tudnak és akarnak valami „anyagon túlit” közvetíteni. ’
931 Búbánat 2015-06-30 09:25:27
[url] http://operavilag.net/interjuk/olyanok-lehetunk-amilyenek-az-eletben-nem-lennenk/; „Olyanok lehetünk, amilyenek az életben nem lennénk” [/url] Operavilag.net, 2015. június 30. „Gál Erika a Magyar Állami Operaház magánénekesnője. Ebben az évadban mind az Erkel Színházban, mind az Operaházban számos darabban szerepelt, nyáron pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Sába királynője címszerepében látható – az előadás ősszel az Erkel Színházban is színre kerül.” KOVÁCS ALEXANDRA interjúja
[url] http://operavilag.net/interjuk/olyanok-lehetunk-amilyenek-az-eletben-nem-lennenk/; „Olyanok lehetünk, amilyenek az életben nem lennénk” [/url] Operavilag.net, 2015. június 30. „Gál Erika a Magyar Állami Operaház magánénekesnője. Ebben az évadban mind az Erkel Színházban, mind az Operaházban számos darabban szerepelt, nyáron pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Sába királynője címszerepében látható – az előadás ősszel az Erkel Színházban is színre kerül.” KOVÁCS ALEXANDRA interjúja
930 Búbánat 2015-04-03 13:26:24
A KULISSZATITKOK vendége: Szabóki Tünde 2015. április 27. (hétfő) 18 óra Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye Budapest, VIII. ker. Ötpacsirta u. 4. „Az éneklés tehetségét Isten és ember, a kollegák és a közönség szolgálatára kaptam. Nincs jogom ölbe tett kézzel ülni otthon a fotelban és magamnak bizonygatni, hogy én micsoda jó énekes vagyok. Az a dolgom, hogy örömet vigyek az emberek közé!” (Szabóki Tünde, Fidelio, 2010) A Zenei Gyűjtemény negyedik alkalommal rendezi meg ingyenes, Kulisszatitkok című beszélgetését Olvasótermében. A sorozat célja, hogy az operajátszás titkos berkeibe kalauzolja a hallgatóságot, amely így különböző szemszögből nyerhet betekintést a színfalak mögé. Az eddigi meghívott rendező, karmester és zenetörténész után az opera főszereplőjén a sor. Az énekesnő beszélgetőtársa ez alkalommal is Fenyő Gábor lesz. Szabóki Tünde legelső zenei diplomáját 1989-ben zongora szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében. Énekművészi diplomáját a grazi egyetemen abszolválta 1998-ban. 1994 és 2000 között több nemzetközi énekversenyen nyert díjakat, 2000 szeptemberétől pedig a bécsi Stephansdom kórusának hangképzője. Bár legtöbbször oratorikus művek előadásán hallhatjuk az énekesnőt, gyakran feltűnik az operák színpadán is. A Magyar Állami Operaházban Leonóra (Fidelio) szerepével debütált; 2011-ben Liszt-díjat vehetett át. A belépés ingyenes!
A KULISSZATITKOK vendége: Szabóki Tünde 2015. április 27. (hétfő) 18 óra Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye Budapest, VIII. ker. Ötpacsirta u. 4. „Az éneklés tehetségét Isten és ember, a kollegák és a közönség szolgálatára kaptam. Nincs jogom ölbe tett kézzel ülni otthon a fotelban és magamnak bizonygatni, hogy én micsoda jó énekes vagyok. Az a dolgom, hogy örömet vigyek az emberek közé!” (Szabóki Tünde, Fidelio, 2010) A Zenei Gyűjtemény negyedik alkalommal rendezi meg ingyenes, Kulisszatitkok című beszélgetését Olvasótermében. A sorozat célja, hogy az operajátszás titkos berkeibe kalauzolja a hallgatóságot, amely így különböző szemszögből nyerhet betekintést a színfalak mögé. Az eddigi meghívott rendező, karmester és zenetörténész után az opera főszereplőjén a sor. Az énekesnő beszélgetőtársa ez alkalommal is Fenyő Gábor lesz. Szabóki Tünde legelső zenei diplomáját 1989-ben zongora szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében. Énekművészi diplomáját a grazi egyetemen abszolválta 1998-ban. 1994 és 2000 között több nemzetközi énekversenyen nyert díjakat, 2000 szeptemberétől pedig a bécsi Stephansdom kórusának hangképzője. Bár legtöbbször oratorikus művek előadásán hallhatjuk az énekesnőt, gyakran feltűnik az operák színpadán is. A Magyar Állami Operaházban Leonóra (Fidelio) szerepével debütált; 2011-ben Liszt-díjat vehetett át. A belépés ingyenes!
929 Búbánat 2015-03-17 12:03:17 [Válasz erre: 927 tiramisu 2015-03-16 22:00:09]
Köszönöm a szakmai vonatkozású kommentárod!
Köszönöm a szakmai vonatkozású kommentárod!
928 Héterő 2015-03-17 00:52:50 [Válasz erre: 926 Búbánat 2015-03-16 17:45:36]
Ez a kis ének picit egyszerű és könnyed. Szinte hallom "belcantosítva"... Vagy mégis inkább gutturálisan, és mond valamit ez a Krisztián gyerek? Эта маленькая песня немножко простая и легка.
Ez a kis ének picit egyszerű és könnyed. Szinte hallom "belcantosítva"... Vagy mégis inkább gutturálisan, és mond valamit ez a Krisztián gyerek? Эта маленькая песня немножко простая и легка.
927 tiramisu 2015-03-16 22:00:09 [Válasz erre: 926 Búbánat 2015-03-16 17:45:36]
Ha orosz nyelven énekelünk például, nem kell átvenni a nyelvre jellemző guturrális éneklést. Sőt! Az orosz énekesek is arra törekednek, hogy a belcanto technika érvényesüljön anyanyelvükön való énekléskor. De ugyanez vonatkozik a francia nyelven való éneklésnél is.
Ha orosz nyelven énekelünk például, nem kell átvenni a nyelvre jellemző guturrális éneklést. Sőt! Az orosz énekesek is arra törekednek, hogy a belcanto technika érvényesüljön anyanyelvükön való énekléskor. De ugyanez vonatkozik a francia nyelven való éneklésnél is.
926 Búbánat 2015-03-16 17:45:36
ARCVONÁSOK | ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2015.03.15. Szikora Réka | 2015. március 15., vasárnap 00:05 [url] http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=26521:sz%C3%A9p-%C3%A9s-nagy-a-te-orsz%C3%A1god; Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel [/url] – Más hangképzés szükséges az anyanyelvi és egy idegen nyelvű opera énekléséhez? – Az olasz és az orosz operaiskola között sehol sem helyezhető el a magyar kiejtés. A sztereotípiák valamelyest stimmelnek, miszerint az olaszoknál több a jó tenor, míg a szlávoknál az öblös basszus hangfekvés a gyakoribb. A szláv nyelvben sok mindent kell hátul képezni, az olaszok inkább kifelé, előrefele beszélnek. Ezeket – anyanyelvtől függetlenül – mind tudni kell valamennyire. Ez azt jelenti, hogy a nyelv valóban meghatározza a hangképzést, de a mai világban mindenkinek tudnia kell más nyelveken énekelni.” A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
ARCVONÁSOK | ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2015.03.15. Szikora Réka | 2015. március 15., vasárnap 00:05 [url] http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=26521:sz%C3%A9p-%C3%A9s-nagy-a-te-orsz%C3%A1god; Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel [/url] – Más hangképzés szükséges az anyanyelvi és egy idegen nyelvű opera énekléséhez? – Az olasz és az orosz operaiskola között sehol sem helyezhető el a magyar kiejtés. A sztereotípiák valamelyest stimmelnek, miszerint az olaszoknál több a jó tenor, míg a szlávoknál az öblös basszus hangfekvés a gyakoribb. A szláv nyelvben sok mindent kell hátul képezni, az olaszok inkább kifelé, előrefele beszélnek. Ezeket – anyanyelvtől függetlenül – mind tudni kell valamennyire. Ez azt jelenti, hogy a nyelv valóban meghatározza a hangképzést, de a mai világban mindenkinek tudnia kell más nyelveken énekelni.” A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
925 Búbánat 2015-01-22 21:13:14
A Bartók Rádióban hangzott ma délelőtt: 10.00 . 12.05 Hang-fogó 1. Weiner Leó: III. divertimento - a) Dudanóta, b) Kesergő, c) Juhász-tréfa, d) Ballada, e) Maskara-nóta (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Kovács László), 2. Bartók: Kontrasztok - a) Verbunkos, b) Pihenő, c) Sebes (Kovács Béla - klarinét, Szűcs Mihály - hegedű, Tusa Erzsébet - zongora), 3. Kodály: Marosszéki táncok (Philharmonia Hungarica, vez. Doráti Antal), 4. Liszt: II. magyar rapszódia (Cziffra György - zongora), 5. Operaáriák – a) Verdi: Simon Boccanegra - Fiesco áriája a Prológusból (Székely Mihály, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Varga Pál), b) Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal (Nedda áriája), I. felv. (Házy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós), c) Ponchielli: Gioconda - Enzo románca, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós), d) Bizet: Carmen - Habanera (Komlóssy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Ferencsik János), e) Mozart: Figaro házassága - Figaro áriája, IV. felv. (Melis György, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Borbély Gyula), 6. Haydn: f-moll (La Passione) szimfónia No. 49. (Liszt Ferenc Kamarazenekar, hangversenymester: Rolla János), 7. Beethoven: c-moll szonatina WoO. 43. (Mayer Lajos - mandolin, Rohmann Imre - zongora), 8. Lemezújdonság: Bach: E-dúr hegedűverseny BWV. 1042. (Kalló Zsolt, Capella Savaria) A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula A Rádió hangtárából visszahallgatható a műsor!
A Bartók Rádióban hangzott ma délelőtt: 10.00 . 12.05 Hang-fogó 1. Weiner Leó: III. divertimento - a) Dudanóta, b) Kesergő, c) Juhász-tréfa, d) Ballada, e) Maskara-nóta (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Kovács László), 2. Bartók: Kontrasztok - a) Verbunkos, b) Pihenő, c) Sebes (Kovács Béla - klarinét, Szűcs Mihály - hegedű, Tusa Erzsébet - zongora), 3. Kodály: Marosszéki táncok (Philharmonia Hungarica, vez. Doráti Antal), 4. Liszt: II. magyar rapszódia (Cziffra György - zongora), 5. Operaáriák – a) Verdi: Simon Boccanegra - Fiesco áriája a Prológusból (Székely Mihály, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Varga Pál), b) Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal (Nedda áriája), I. felv. (Házy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós), c) Ponchielli: Gioconda - Enzo románca, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós), d) Bizet: Carmen - Habanera (Komlóssy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Ferencsik János), e) Mozart: Figaro házassága - Figaro áriája, IV. felv. (Melis György, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Borbély Gyula), 6. Haydn: f-moll (La Passione) szimfónia No. 49. (Liszt Ferenc Kamarazenekar, hangversenymester: Rolla János), 7. Beethoven: c-moll szonatina WoO. 43. (Mayer Lajos - mandolin, Rohmann Imre - zongora), 8. Lemezújdonság: Bach: E-dúr hegedűverseny BWV. 1042. (Kalló Zsolt, Capella Savaria) A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula A Rádió hangtárából visszahallgatható a műsor!
924 Búbánat 2015-01-14 11:52:22
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/nem_jellemzo_ram_az_elegedettseg; Celeng Mária: "Nem jellemző rám az elégedettség" [/url] • 2015. január 8. - • Frauenhoffer György - • Fidelio - „Alig két éve debütált a Magyar Állami Operaház színpadán, a neve máris ott szerepel a kontinens legfontosabb operaházainak színlapjain. A szemtelenül fiatal szopránnal, Celeng Máriával a kezdetekről, operaénekesi hitvallásáról és a sakkról beszélgettünk. INTERJÚ”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/nem_jellemzo_ram_az_elegedettseg; Celeng Mária: "Nem jellemző rám az elégedettség" [/url] • 2015. január 8. - • Frauenhoffer György - • Fidelio - „Alig két éve debütált a Magyar Állami Operaház színpadán, a neve máris ott szerepel a kontinens legfontosabb operaházainak színlapjain. A szemtelenül fiatal szopránnal, Celeng Máriával a kezdetekről, operaénekesi hitvallásáról és a sakkról beszélgettünk. INTERJÚ”
922 Búbánat 2015-01-08 21:18:18
A napokban elhunyt Szirmay Márt opera- és operettfelvételeit =részleteket, rendszeresen sugározta egykor a Magyar Rádió. Például ezeket: Suppé: Pajkos diákok - Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Breitner Tamás) - Az „angol-kettős” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor) Verdi: Az álarcosbál - Ulrika áriája az I. felvonásból (Szirmay Márta), Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila bosszúáriája (Szirmay Márta), Gershwin: Porgy és Bess - Bölcsődal (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara), Az Ő emlékét idézem meg most az alábbi énekfelvételeivel, ami egyben zenei-és ének tehetségének sokoldalúságára is rávilágít: [url] https://www.youtube.com/watch?v=iZj_ahxuQ1w; Gabriel Bacquier, Marta Szirmay_ Verdi:Falstaff_"Reverenza!" [/url] Gabriel Bacquier as Falstaff and Marta Szirmay as Quickly in Verdi's Falstaff Conductor: Georg Solti Director:Götz Friedrich [url] https://www.youtube.com/watch?v=7wtfE06R5Yo; Szirmay Márta: Kék ég [/url] [url] http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/56085/szirmay-marta/kaland-volt--sztyenka-razin-zeneszoveg.html; Szirmay Márta - Kaland volt (Sztyenka Razin) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=FkS8pQJ9Mpo; Szirmay Márta: Bagira [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=xtLk25FII2s; Szirmay Márta, Revűtánckar - 1964. Bernstein: West Side Story: „Tonight, tonight” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=-8mPExIInD8; Szirmay Márta – Gershwin: Porgy és Bess „Summertime” [/url] Porgy és Bess, I. felv. Clara bölcsődala /Summertime/ : Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Lantos Rezső, Szirmay Márta & Bende Zsolt
A napokban elhunyt Szirmay Márt opera- és operettfelvételeit =részleteket, rendszeresen sugározta egykor a Magyar Rádió. Például ezeket: Suppé: Pajkos diákok - Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Breitner Tamás) - Az „angol-kettős” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor) Verdi: Az álarcosbál - Ulrika áriája az I. felvonásból (Szirmay Márta), Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila bosszúáriája (Szirmay Márta), Gershwin: Porgy és Bess - Bölcsődal (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara), Az Ő emlékét idézem meg most az alábbi énekfelvételeivel, ami egyben zenei-és ének tehetségének sokoldalúságára is rávilágít: [url] https://www.youtube.com/watch?v=iZj_ahxuQ1w; Gabriel Bacquier, Marta Szirmay_ Verdi:Falstaff_"Reverenza!" [/url] Gabriel Bacquier as Falstaff and Marta Szirmay as Quickly in Verdi's Falstaff Conductor: Georg Solti Director:Götz Friedrich [url] https://www.youtube.com/watch?v=7wtfE06R5Yo; Szirmay Márta: Kék ég [/url] [url] http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/56085/szirmay-marta/kaland-volt--sztyenka-razin-zeneszoveg.html; Szirmay Márta - Kaland volt (Sztyenka Razin) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=FkS8pQJ9Mpo; Szirmay Márta: Bagira [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=xtLk25FII2s; Szirmay Márta, Revűtánckar - 1964. Bernstein: West Side Story: „Tonight, tonight” [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=-8mPExIInD8; Szirmay Márta – Gershwin: Porgy és Bess „Summertime” [/url] Porgy és Bess, I. felv. Clara bölcsődala /Summertime/ : Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Lantos Rezső, Szirmay Márta & Bende Zsolt
921 Búbánat 2014-11-30 22:43:44
[url] http://zakbk.hu/exkluziv-paszthy-julia; Pászthy Júlia egy tavalyi interjúja [/url] Hírlevel archívum > Legato 23 – 2013 szeptember > Exkluzív – Pászthy Júlia Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre / Bokor Gabriella/ OPERA-TÖRTÉNETEK "Pászthy Júliával együtt utaztunk a hatos villamoson az interjúnk helyszínére, egy Liszt Ferenc téri kávézóba, így már útközben elkezdtünk beszélgetni, akkor még természetesen magnó nélkül. Úgyhogy megint csak eszembe jutott: az igazán nagy művészek többnyire végtelenül közvetlen és barátságos egyéniségek, akik mentesek mindenféle allűrtől. A pálya pedig magáért beszél: huszonöt év az Operában, számos koncert, tévé-, rádió-, és lemezfelvétel, és a tanítás a Zeneakadémia Ének Tanszékén, immár tizennyolc éve." „Amikor én kezdtem a pályát, még volt társulat. Ma már nincs ilyen, mindenütt produkciókban gondolkodnak. Ebből a szempontból nekünk könnyebb volt: nem kellett előéneklésekre járni, legalábbis itthon nem, felvettek az Operába, és amint bekerültünk, máris premiereket bíztak ránk. Lukács Miklós – aki fantasztikus igazgató volt – azt a koncepciót követte, hogy minden előadás két szereposztással ment: az elsőben énekeltek az idősebbek, tehát akik a zeniten voltak, a másodikban a fiatalok. És a közönség nem csak a sztárokra volt kíváncsi, hanem arra is, hogy ki jön Házy Erzsébet, László Margit, vagy Melis György után. Én általában Házy Erzsébet-László Margit-paralell voltam, és nagyon izgalmas és inspiráló volt arra gondolni, hogy engem majd összehasonlítanak velük! Tehát ilyen szempontból a kezdés könnyebb volt.”
[url] http://zakbk.hu/exkluziv-paszthy-julia; Pászthy Júlia egy tavalyi interjúja [/url] Hírlevel archívum > Legato 23 – 2013 szeptember > Exkluzív – Pászthy Júlia Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre / Bokor Gabriella/ OPERA-TÖRTÉNETEK "Pászthy Júliával együtt utaztunk a hatos villamoson az interjúnk helyszínére, egy Liszt Ferenc téri kávézóba, így már útközben elkezdtünk beszélgetni, akkor még természetesen magnó nélkül. Úgyhogy megint csak eszembe jutott: az igazán nagy művészek többnyire végtelenül közvetlen és barátságos egyéniségek, akik mentesek mindenféle allűrtől. A pálya pedig magáért beszél: huszonöt év az Operában, számos koncert, tévé-, rádió-, és lemezfelvétel, és a tanítás a Zeneakadémia Ének Tanszékén, immár tizennyolc éve." „Amikor én kezdtem a pályát, még volt társulat. Ma már nincs ilyen, mindenütt produkciókban gondolkodnak. Ebből a szempontból nekünk könnyebb volt: nem kellett előéneklésekre járni, legalábbis itthon nem, felvettek az Operába, és amint bekerültünk, máris premiereket bíztak ránk. Lukács Miklós – aki fantasztikus igazgató volt – azt a koncepciót követte, hogy minden előadás két szereposztással ment: az elsőben énekeltek az idősebbek, tehát akik a zeniten voltak, a másodikban a fiatalok. És a közönség nem csak a sztárokra volt kíváncsi, hanem arra is, hogy ki jön Házy Erzsébet, László Margit, vagy Melis György után. Én általában Házy Erzsébet-László Margit-paralell voltam, és nagyon izgalmas és inspiráló volt arra gondolni, hogy engem majd összehasonlítanak velük! Tehát ilyen szempontból a kezdés könnyebb volt.”
920 Búbánat 2014-11-28 13:23:56
Ma este a Bartók Rádióban hallható 19.00 – 19.35 Arckép Rálik Szilvia operaénekes Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (Ism. jövő hétfő: 9.30)
Ma este a Bartók Rádióban hallható 19.00 – 19.35 Arckép Rálik Szilvia operaénekes Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (Ism. jövő hétfő: 9.30)
919 Búbánat 2014-09-07 15:15:32
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 21.03 – 22.00 Dalszínház utcai dalestek - Sümegi Eszter Gluck ária- és dalestje (Magyar Állami Operaház Székely Bertalan terem, április 12.) Zongorán és csembalón km. Dallos Erika, valamint Schöck Atala - ének, Ecseki Anikó, Hargitai Dóra - hegedű, Botos Veronika - mélyhegedű és Pólus László - gordonka 1. Dalok Friedrich Gottlieb Klopstock versekre - a) Friss sírok, b) A nyári éj, c) Az ifjú, d) Vonzódás, e) Hazafias ének, f) Mi és ők, g) Harci ének 2. Ódák - a) Szívemben ég a láng, b) Egy csörgedező pataknak (Dallos - zongora) 3. Orfeusz és Euridiké - Boldog lelkek tánca (Botos, Dallos) 4. Operaáriák – a) Alkésztisz - Alkésztisz B-dúr áriája, I. felv., b) Alkésztisz F-dúr áriája, II. felv., c) Iphigénia Tauriszban - Iphigénia áriája, I. felv., d) Zárókórus, II. felv., e) Orfeusz és Euridiké - Recitativo és duett (Km. Schöck, Ecseki, Hargitai, Botos, Pólus, Dallos - csembaló) (Ism. szeptember 19. 13.33)
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 21.03 – 22.00 Dalszínház utcai dalestek - Sümegi Eszter Gluck ária- és dalestje (Magyar Állami Operaház Székely Bertalan terem, április 12.) Zongorán és csembalón km. Dallos Erika, valamint Schöck Atala - ének, Ecseki Anikó, Hargitai Dóra - hegedű, Botos Veronika - mélyhegedű és Pólus László - gordonka 1. Dalok Friedrich Gottlieb Klopstock versekre - a) Friss sírok, b) A nyári éj, c) Az ifjú, d) Vonzódás, e) Hazafias ének, f) Mi és ők, g) Harci ének 2. Ódák - a) Szívemben ég a láng, b) Egy csörgedező pataknak (Dallos - zongora) 3. Orfeusz és Euridiké - Boldog lelkek tánca (Botos, Dallos) 4. Operaáriák – a) Alkésztisz - Alkésztisz B-dúr áriája, I. felv., b) Alkésztisz F-dúr áriája, II. felv., c) Iphigénia Tauriszban - Iphigénia áriája, I. felv., d) Zárókórus, II. felv., e) Orfeusz és Euridiké - Recitativo és duett (Km. Schöck, Ecseki, Hargitai, Botos, Pólus, Dallos - csembaló) (Ism. szeptember 19. 13.33)
918 Búbánat 2014-07-24 11:03:06 [Válasz erre: 915 kugli 2014-07-11 11:50:24]
Lásd a Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók - 673. sorszám alatt.
Lásd a Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók - 673. sorszám alatt.
917 telramund 2014-07-23 20:15:50 [Válasz erre: 915 kugli 2014-07-11 11:50:24]
Talán annyit módosíthatunk,hogy Fodor Jánosról volt egy 6o perces tv film,nemrég vetítette 2x is a MTV3. Ott fekete-fehérben látható,hallható Wotan búcsúja!
Talán annyit módosíthatunk,hogy Fodor Jánosról volt egy 6o perces tv film,nemrég vetítette 2x is a MTV3. Ott fekete-fehérben látható,hallható Wotan búcsúja!
916 Búbánat 2014-07-23 10:14:04 [Válasz erre: 914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01]
Tehát, a Wagner-koncert rádiós közvetítését ma ismétli meg a Bartók adó 13.46 – 14.30 óra között.
Tehát, a Wagner-koncert rádiós közvetítését ma ismétli meg a Bartók adó 13.46 – 14.30 óra között.
915 kugli 2014-07-11 11:50:24 [Válasz erre: 914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01]
A Wotan búcsúja és Tűzvarázs egyik kedvencem. A magyarok közül a legjobban nekem Fodor Jánossal tetszett. ( csak lemezen hallható ) Csernai professzor visszaemlékezése szerint egy magán-vacsorán Gregor József is elénekelte ( azzal együtt, hogy Wagner nem volt a kedvence )
A Wotan búcsúja és Tűzvarázs egyik kedvencem. A magyarok közül a legjobban nekem Fodor Jánossal tetszett. ( csak lemezen hallható ) Csernai professzor visszaemlékezése szerint egy magán-vacsorán Gregor József is elénekelte ( azzal együtt, hogy Wagner nem volt a kedvence )
914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 21.16 – 22.00 A Liszt-Wagner Zenekar Wagner hangversenye Zeneakadémia Nagyterem, 2001. február 6 Vezényel: Jurij Szimonov Km. Misura Zsuzsa - szoprán, Berczelly István - bariton 1. A walkür - Wotan búcsúja és Tűzvarázs (Berczelly) 2. Az istenek alkonya - Gyászinduló és zárójelenet (Misura) (Ism. július 23., 13.46)
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 21.16 – 22.00 A Liszt-Wagner Zenekar Wagner hangversenye Zeneakadémia Nagyterem, 2001. február 6 Vezényel: Jurij Szimonov Km. Misura Zsuzsa - szoprán, Berczelly István - bariton 1. A walkür - Wotan búcsúja és Tűzvarázs (Berczelly) 2. Az istenek alkonya - Gyászinduló és zárójelenet (Misura) (Ism. július 23., 13.46)
913 telramund 2014-07-02 11:37:26 [Válasz erre: 911 svaler 2014-07-01 20:00:47]
Ami még mindig müködteti művészetét az örök optimizmusa,ami miden szavából árad.Akiben ez nincs,lehetnek génjei,tehetsége idő előtt eltűnik. Példáktól eltekintek.
Ami még mindig müködteti művészetét az örök optimizmusa,ami miden szavából árad.Akiben ez nincs,lehetnek génjei,tehetsége idő előtt eltűnik. Példáktól eltekintek.
911 svaler 2014-07-01 20:00:47
Interjú Berkes Jánossal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/42337/en_a_hangom_vagyok;Én a hangom vagyok[/url]
Interjú Berkes Jánossal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/42337/en_a_hangom_vagyok;Én a hangom vagyok[/url]
910 Búbánat 2014-06-09 11:35:47
Az Új Ember e heti számának Mértékadó című kulturális magazinjában olvashatunk egy hosszú, fényképekkel teli cikket – a lap két teljes oldalán át - Takács Klára operaénekesnőről: "Felelősséget éreztem minden hangért". Elmer István a művész pályaképét rajzolta fel és meginterjúvolta a színpadtól ma már visszavonult Takács Klárát, aki 1973 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető mezzoszopránja volt. Híres szerepei: Adalgisa, Carmen, Eboli, Judit, Dorabella, Cherubin, Octavian, Hamupipőke, Charlotte. Fellépett a világ negyvenöt nagyvárosában… Elmer úgy fogalmaz: " Az igazi érték kiküzdi elismerését, Takács Klárát régóta nem hallja a hazai közönség. A kisszerűségből táplálkozó méltatlan vezetői magatartás az 1980-as évek végén megtagadta tőle az Operaház színpadát. Az emlékezetben, a lemezfelvételeken azonban tovább él ez a különleges, ritka művészi teljesítmény, amelyet az idei évben méltán ismertek el Kossuth-díjjal... Ez a mezzoszoprán hang különleges belső telítettséget és árnyalatot hordoz. Egyszerre szólal meg benne mély drámaiság és tisztaság.” Jó olvasni Takács Klára visszaemlékezését is a pályán eltöltött másfél évtized örömeiről, szépségeiről, ahogy mi magunkban is felidéződnek felejthetetlen színpadi alakításai vagy koncertfellépései, melyekről elismerően írtak a korabeli hazai és külföldi szaksajtó recenzensei és pályatársak. (Tőlük idéz több elismerő megállapítást Elmer István.) Takács Klára: „Mi is az éneklés, a hang titka, miben keresendő a zenélés lényege? Nem is tudom… a hangi tehetség elsősorban adottság. A hangot nem lehet megtanulni. Lehet képezni, de hogy valaki profi módon használja, ahhoz adottság kell. Ezzel az adottsággal – és az egyre nyilvánvalóbbá vált, amint növekedtem – vitathatatlanul rendelkeztem. De hozzájárul még valami, ami a legfontosabb, s egész énekesi pályafutásomat jellemezte és végigkísérte, mint minden énekesét. Az énekhangnak, amióta világ a világ, amióta az emberek hangokat adnak ki a torkukon, a hangszín adja meg a varázsát.” „Ahhoz, hogy megszülessen a sajátos hangszín, a születési adottságnak és az ember lelkének varázslatos, soha nem szabályozható, öntörvényű és mindig másként előbukkanó megnyilvánulása kell hogy találkozzon éneklés közben. Akár a zene, akár a szöveg váltja ki ezt a hatást, olyan szédületes élményt ad, amelyet egy hang önmagában nem képes produkálni, illetve az önmagában szép hangot utolérhetetlen szépséggel ruházza fel. Egész életemben ennek a bűvöletében éltem, ennek a titkát és megvalósítását kutattam. Mindig azokat az embereket hallgattam meg, akiknél e kettőből összeadódott valami – vagy ha csak az egyik volt meg, akkor is oda kellett figyelnem rá, mert biztos lehettem abban, hogy valami különöset, valami rendkívül szépet hallok, amitől elvarázsolódom. Mert végül is azért hallgatunk zenét, hogy részeseivé válunk ennek a varázslatnak, s általa szebb és jobb legyen a szellemünk, a lelkünk, az életünk. Isten adományának tekintem, hogy mindig tisztességesen szembe tudtam és mertem nézni magammal. Nem kísérleteztem, azonnal tudtam, mely szerepeket kell visszautasítanom, mert nem felelnek meg hangi, illetve ember kvalitásaimnak.” Elmer István: „Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhájában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. A fényképen a kimerevített pillanatot látjuk, amikor a produkció után a hangok még ott áradnak a koncertteremben, visszhangzanak a hallgatóság lelkében, miközben elragadtatásukat tapssal fejezik ki. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik. És szól a taps. Valami ismét megszületett ezen az estén: a művészi élménynek olyan foka, amely a hallgatót nem engedi szabadulni attól az egyszerűen fölényes lelki élménytől: a művészettel Isten szerény, de nélkülözhetetlen alkotótársává szegődik az ember. De itt a mai este! A művésznő meghajol, az arcán bujkáló mosolyban a legszebb kiszolgáltatottság: a zene misztériumában való részvétel gyönyörűsége. Ezen alkalomból jegyezte le a krónikás Rossini Petite messe solennelle elhangzása után a németországi Ludwigsburgban: ’Midőn Takács Klára elkezdte az Agnus Deit, a hallgatóság soraiban egy fiatal lány szeméből könnyek csordultak ki.’”
Az Új Ember e heti számának Mértékadó című kulturális magazinjában olvashatunk egy hosszú, fényképekkel teli cikket – a lap két teljes oldalán át - Takács Klára operaénekesnőről: "Felelősséget éreztem minden hangért". Elmer István a művész pályaképét rajzolta fel és meginterjúvolta a színpadtól ma már visszavonult Takács Klárát, aki 1973 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető mezzoszopránja volt. Híres szerepei: Adalgisa, Carmen, Eboli, Judit, Dorabella, Cherubin, Octavian, Hamupipőke, Charlotte. Fellépett a világ negyvenöt nagyvárosában… Elmer úgy fogalmaz: " Az igazi érték kiküzdi elismerését, Takács Klárát régóta nem hallja a hazai közönség. A kisszerűségből táplálkozó méltatlan vezetői magatartás az 1980-as évek végén megtagadta tőle az Operaház színpadát. Az emlékezetben, a lemezfelvételeken azonban tovább él ez a különleges, ritka művészi teljesítmény, amelyet az idei évben méltán ismertek el Kossuth-díjjal... Ez a mezzoszoprán hang különleges belső telítettséget és árnyalatot hordoz. Egyszerre szólal meg benne mély drámaiság és tisztaság.” Jó olvasni Takács Klára visszaemlékezését is a pályán eltöltött másfél évtized örömeiről, szépségeiről, ahogy mi magunkban is felidéződnek felejthetetlen színpadi alakításai vagy koncertfellépései, melyekről elismerően írtak a korabeli hazai és külföldi szaksajtó recenzensei és pályatársak. (Tőlük idéz több elismerő megállapítást Elmer István.) Takács Klára: „Mi is az éneklés, a hang titka, miben keresendő a zenélés lényege? Nem is tudom… a hangi tehetség elsősorban adottság. A hangot nem lehet megtanulni. Lehet képezni, de hogy valaki profi módon használja, ahhoz adottság kell. Ezzel az adottsággal – és az egyre nyilvánvalóbbá vált, amint növekedtem – vitathatatlanul rendelkeztem. De hozzájárul még valami, ami a legfontosabb, s egész énekesi pályafutásomat jellemezte és végigkísérte, mint minden énekesét. Az énekhangnak, amióta világ a világ, amióta az emberek hangokat adnak ki a torkukon, a hangszín adja meg a varázsát.” „Ahhoz, hogy megszülessen a sajátos hangszín, a születési adottságnak és az ember lelkének varázslatos, soha nem szabályozható, öntörvényű és mindig másként előbukkanó megnyilvánulása kell hogy találkozzon éneklés közben. Akár a zene, akár a szöveg váltja ki ezt a hatást, olyan szédületes élményt ad, amelyet egy hang önmagában nem képes produkálni, illetve az önmagában szép hangot utolérhetetlen szépséggel ruházza fel. Egész életemben ennek a bűvöletében éltem, ennek a titkát és megvalósítását kutattam. Mindig azokat az embereket hallgattam meg, akiknél e kettőből összeadódott valami – vagy ha csak az egyik volt meg, akkor is oda kellett figyelnem rá, mert biztos lehettem abban, hogy valami különöset, valami rendkívül szépet hallok, amitől elvarázsolódom. Mert végül is azért hallgatunk zenét, hogy részeseivé válunk ennek a varázslatnak, s általa szebb és jobb legyen a szellemünk, a lelkünk, az életünk. Isten adományának tekintem, hogy mindig tisztességesen szembe tudtam és mertem nézni magammal. Nem kísérleteztem, azonnal tudtam, mely szerepeket kell visszautasítanom, mert nem felelnek meg hangi, illetve ember kvalitásaimnak.” Elmer István: „Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhájában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. A fényképen a kimerevített pillanatot látjuk, amikor a produkció után a hangok még ott áradnak a koncertteremben, visszhangzanak a hallgatóság lelkében, miközben elragadtatásukat tapssal fejezik ki. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik. És szól a taps. Valami ismét megszületett ezen az estén: a művészi élménynek olyan foka, amely a hallgatót nem engedi szabadulni attól az egyszerűen fölényes lelki élménytől: a művészettel Isten szerény, de nélkülözhetetlen alkotótársává szegődik az ember. De itt a mai este! A művésznő meghajol, az arcán bujkáló mosolyban a legszebb kiszolgáltatottság: a zene misztériumában való részvétel gyönyörűsége. Ezen alkalomból jegyezte le a krónikás Rossini Petite messe solennelle elhangzása után a németországi Ludwigsburgban: ’Midőn Takács Klára elkezdte az Agnus Deit, a hallgatóság soraiban egy fiatal lány szeméből könnyek csordultak ki.’”
909 Búbánat 2014-06-07 11:29:07
Ma délután a Bartók Rádióban 17.00 – 17.32 Bátori Éva dalestje Km. Massányi Viktor - ének, Lugosi Anna - zongora 1. Debussy: Elfelejtett arietták - dalciklus Paul Verlaine verseire - a) Szellő susog, b) Bús szívem könnye hull, c) Elszáll az árnyék, d) Körhinta, e) Zöldben, f) A rózsák vérvörösek voltak 2. Mahler: a) Örök fényesség, b) Ki szerezte ezt a kis dalt?, c) Az értelem dicsérete, d) Kárbaveszett fáradság - részletek a Fiú csodakürtje c. ciklusból (km. Massányi) MR Márványterme, 2012. november 15.
Ma délután a Bartók Rádióban 17.00 – 17.32 Bátori Éva dalestje Km. Massányi Viktor - ének, Lugosi Anna - zongora 1. Debussy: Elfelejtett arietták - dalciklus Paul Verlaine verseire - a) Szellő susog, b) Bús szívem könnye hull, c) Elszáll az árnyék, d) Körhinta, e) Zöldben, f) A rózsák vérvörösek voltak 2. Mahler: a) Örök fényesség, b) Ki szerezte ezt a kis dalt?, c) Az értelem dicsérete, d) Kárbaveszett fáradság - részletek a Fiú csodakürtje c. ciklusból (km. Massányi) MR Márványterme, 2012. november 15.
908 frushena 2014-05-31 12:19:43
túl nagy hírverést nem kapott ez a verseny Magyarországon ... "Vicc"... [url]http://www.cobra.be/cm/cobra/videozone/kew-videozone/kew2014-videozone/kew2014-finale/kew2014-finale-allen/140528-mv-kew2014-emokebarath-finale;Finale van Emőke BARÁTH, Koningin Elisabethwedstrijd, Belgium 2014. Händel, Mozart, Schumann, Dvorák, Stravinsky[/url]
túl nagy hírverést nem kapott ez a verseny Magyarországon ... "Vicc"... [url]http://www.cobra.be/cm/cobra/videozone/kew-videozone/kew2014-videozone/kew2014-finale/kew2014-finale-allen/140528-mv-kew2014-emokebarath-finale;Finale van Emőke BARÁTH, Koningin Elisabethwedstrijd, Belgium 2014. Händel, Mozart, Schumann, Dvorák, Stravinsky[/url]
907 Búbánat 2014-05-30 19:01:15
Épp most kezdődött el a Bartók Rádióban 19.00 – 19.35 Arckép Gulyás Dénes – operaénekes Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (Ism. jövő hétfő: 9.30)
Épp most kezdődött el a Bartók Rádióban 19.00 – 19.35 Arckép Gulyás Dénes – operaénekes Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (Ism. jövő hétfő: 9.30)
906 svaler 2014-05-28 10:12:17
Interjú Rozsos Istvánnal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/41788/soha_nem_voltam_rosszkedvu;Soha nem voltam rosszkedvű[/url]
Interjú Rozsos Istvánnal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/41788/soha_nem_voltam_rosszkedvu;Soha nem voltam rosszkedvű[/url]
905 Búbánat 2014-05-13 16:02:28
[url] http://www.kulturpart.hu/zene/41552/szamos_nagy_szerep_bennem_maradt; „Számos nagy szerep bennem maradt...” [/url] - interjú Hantos Balázs operaénekessel kulturpart.hu, Somai Miklós, 2014. május 13. 07:30 „[…] Én abszolút a hagyományos rendezés pártján állok, nem szeretem, ha kiforgatják a történeteket. Ilyenkor a látvány és a szöveg harmóniája megbomlik. Persze, elfogadom, hogy nem lehet ugyanúgy előadni a darabokat, mint 40 vagy akár csak 20 évvel ezelőtt. Ma bizony rendezői színház van, de hát ezt is lehet jól is, meg rosszul is csinálni. A kor mindenesetre nem kedvez a nagy énekes egyéniségeknek. De hogy jót is mondjak, anyagiak terén ma jobban megbecsülnek minket, mint régebben. Igaz ugyan, hogy nincsenek – legalábbis a szólisták számára – határozatlan időre szóló státuszok, de akinek van munkája, az megél a művészetéből. Régebben többünknek is volt valamilyen mellékfoglalkozása arra az esetre, ha a hónap vége felé elfogyott a pénz. B. Nagy Jancsi például profi kályhás volt (erre a tudományára egyébként engem is megtanított), én meg bútorszállítással foglalkoztam. […]”
[url] http://www.kulturpart.hu/zene/41552/szamos_nagy_szerep_bennem_maradt; „Számos nagy szerep bennem maradt...” [/url] - interjú Hantos Balázs operaénekessel kulturpart.hu, Somai Miklós, 2014. május 13. 07:30 „[…] Én abszolút a hagyományos rendezés pártján állok, nem szeretem, ha kiforgatják a történeteket. Ilyenkor a látvány és a szöveg harmóniája megbomlik. Persze, elfogadom, hogy nem lehet ugyanúgy előadni a darabokat, mint 40 vagy akár csak 20 évvel ezelőtt. Ma bizony rendezői színház van, de hát ezt is lehet jól is, meg rosszul is csinálni. A kor mindenesetre nem kedvez a nagy énekes egyéniségeknek. De hogy jót is mondjak, anyagiak terén ma jobban megbecsülnek minket, mint régebben. Igaz ugyan, hogy nincsenek – legalábbis a szólisták számára – határozatlan időre szóló státuszok, de akinek van munkája, az megél a művészetéből. Régebben többünknek is volt valamilyen mellékfoglalkozása arra az esetre, ha a hónap vége felé elfogyott a pénz. B. Nagy Jancsi például profi kályhás volt (erre a tudományára egyébként engem is megtanított), én meg bútorszállítással foglalkoztam. […]”
904 Búbánat 2014-05-03 10:27:49 [Válasz erre: 903 telramund 2014-05-02 14:07:20]
Ez így van. Arról meg nem esik szó a híradásban, hogy Az álarcosbált mikor énekelte Melbourne-ben?...
Ez így van. Arról meg nem esik szó a híradásban, hogy Az álarcosbált mikor énekelte Melbourne-ben?...
903 telramund 2014-05-02 14:07:20 [Válasz erre: 902 Búbánat 2014-05-02 11:34:24]
Már bocsánat,de nála nagyobb énekesnő,ennél jelentősebb díját nem tudta átvenni,mert a szerződése külföldön máshova szólította épp,de az ottani színház nem engedte el.Egyébként ilyesmiért nem is volna szabad lemondani.Más a betegség, a haláleset.De az Operaházban mindent lehet.Igaz a Mihály éra óta.
Már bocsánat,de nála nagyobb énekesnő,ennél jelentősebb díját nem tudta átvenni,mert a szerződése külföldön máshova szólította épp,de az ottani színház nem engedte el.Egyébként ilyesmiért nem is volna szabad lemondani.Más a betegség, a haláleset.De az Operaházban mindent lehet.Igaz a Mihály éra óta.
902 Búbánat 2014-05-02 11:34:24
Magyar szoprán lett a legjobb Melbourne-ben MNO.hu, 2014. május 1., csütörtök 13:04, frissítve: csütörtök 15:15 , forrás: MTI, szerző: Grund Verdi Az álarcosbál című művében nyújtott alakításáért Boross Csilla magyar szopránnak ítélték oda a Green Room Awards elnevezésű díjat, amellyel a melbourne-i színházi világ legjobbjait ismerik el 58 kategóriában. A díjat 1984 óta adják át a színház, a tánc, az opera és a kabaré területén azoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak művészeti vagy technikai téren. Idén április 28-án osztották ki. Az opera területén kiosztott díjak közül a Nixon Kínában című darab vitte el a legtöbbet, négyet. Boross Csilla az Ausztrál Opera (Opera Australia) előadásában énekelte Amelia szerepét. A világhírű opera darabjai az év nyolc hónapjában Sydney-ben, a fennmaradó négy hónapban pedig Melbourne-ben láthatók. Boross Csilla Washingtontól Rómán át Sanghajig a világ számos operaházában énekelt már. 2010-ben Prágában megkapta a rangos cseh kulturális elismerést, a Thália-díjat. A budapesti Operaházban a következő évadban többek közt a Tosca és az Aida címszerepét, valamint a Tannhäuserben Vénusz és Erzsébet szerepét énekli.
Magyar szoprán lett a legjobb Melbourne-ben MNO.hu, 2014. május 1., csütörtök 13:04, frissítve: csütörtök 15:15 , forrás: MTI, szerző: Grund Verdi Az álarcosbál című művében nyújtott alakításáért Boross Csilla magyar szopránnak ítélték oda a Green Room Awards elnevezésű díjat, amellyel a melbourne-i színházi világ legjobbjait ismerik el 58 kategóriában. A díjat 1984 óta adják át a színház, a tánc, az opera és a kabaré területén azoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak művészeti vagy technikai téren. Idén április 28-án osztották ki. Az opera területén kiosztott díjak közül a Nixon Kínában című darab vitte el a legtöbbet, négyet. Boross Csilla az Ausztrál Opera (Opera Australia) előadásában énekelte Amelia szerepét. A világhírű opera darabjai az év nyolc hónapjában Sydney-ben, a fennmaradó négy hónapban pedig Melbourne-ben láthatók. Boross Csilla Washingtontól Rómán át Sanghajig a világ számos operaházában énekelt már. 2010-ben Prágában megkapta a rangos cseh kulturális elismerést, a Thália-díjat. A budapesti Operaházban a következő évadban többek közt a Tosca és az Aida címszerepét, valamint a Tannhäuserben Vénusz és Erzsébet szerepét énekli.
901 telramund 2014-04-24 09:14:47 [Válasz erre: 900 IVA 2014-04-24 04:32:55]
pl Scotto Aragallal,vagy a terhesen éneklő Caballe....Kit zavart?Számomra az operában a hang az elsődleges,megelőzve mindent,kivéve magát a művet,bár egyes esetekben(mivel nem kedveltem)ott is a hang volt az elsődleges. Kit érdekelt,hogy mekkora Suliotis,vagy Angeles Gulin az Erkelben a Nabuccoban,ha olyan pazar Abigailt énekeltek?Vagy számomra az etalon Violetta máig az akkor még jó kövér Scotto. Sajnos jobb lenne az énekesek hangjáról cseverészni,mint a külleméről.Korunk betegsége!Varázsos hangok pedig elvétve itthon és külföldön egyaránt.Pech lenne,ha visszajönne a rubensi nőideál.Kész gazdasági tragédia lenne és a fél világ cége síránkozna.Mert valljuk be:a soványság,a kigyúrtság hatalmas üzlet.
pl Scotto Aragallal,vagy a terhesen éneklő Caballe....Kit zavart?Számomra az operában a hang az elsődleges,megelőzve mindent,kivéve magát a művet,bár egyes esetekben(mivel nem kedveltem)ott is a hang volt az elsődleges. Kit érdekelt,hogy mekkora Suliotis,vagy Angeles Gulin az Erkelben a Nabuccoban,ha olyan pazar Abigailt énekeltek?Vagy számomra az etalon Violetta máig az akkor még jó kövér Scotto. Sajnos jobb lenne az énekesek hangjáról cseverészni,mint a külleméről.Korunk betegsége!Varázsos hangok pedig elvétve itthon és külföldön egyaránt.Pech lenne,ha visszajönne a rubensi nőideál.Kész gazdasági tragédia lenne és a fél világ cége síránkozna.Mert valljuk be:a soványság,a kigyúrtság hatalmas üzlet.
900 IVA 2014-04-24 04:32:55 [Válasz erre: 884 Búbánat 2014-04-21 22:26:12]
A „120 kilós Mimi-problematikát” többszörösen is utáltam ebben az interjúban. Éktelen közhely, majdnem annyira, mint Az operaház nem múzeum cím. Fiatal, átlagos testalkatú riportalanyok vonatkozásában ez hajánál fogva előráncigált, oktalan téma. Rémesen bulváros indítás, túlzó tónusában pedig nem is a bulvárolvasók, inkább éretlen és primitív emberek operáról való megnyilvánulásaihoz ereszkedik. (Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a Magyar Állami Operaház, jövő évadjának bérleti tájékoztatójában, ugyanilyen szinten ismerteti az operák és a balettek témáját!) Maga az interjú nem is annyira rossz, mint amennyire elrontja az ízét ez a buta, hatásvadászatra már aligha alkalmas felütés. Ekkora újságírói hiba után nem csoda, ha a művészek válaszai sem éppen elragadóak. „És hány 120 kilós Mimit láttunk már a Bohéméletben?!” – kiált fel Brickner Szabolcs. Na, mégis hányat láthatott? Én ugyanis egyet sem, pedig már akkor túl voltam itthoni és vendég Mimijeim legjaván, amikor ő megszületett.
A „120 kilós Mimi-problematikát” többszörösen is utáltam ebben az interjúban. Éktelen közhely, majdnem annyira, mint Az operaház nem múzeum cím. Fiatal, átlagos testalkatú riportalanyok vonatkozásában ez hajánál fogva előráncigált, oktalan téma. Rémesen bulváros indítás, túlzó tónusában pedig nem is a bulvárolvasók, inkább éretlen és primitív emberek operáról való megnyilvánulásaihoz ereszkedik. (Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a Magyar Állami Operaház, jövő évadjának bérleti tájékoztatójában, ugyanilyen szinten ismerteti az operák és a balettek témáját!) Maga az interjú nem is annyira rossz, mint amennyire elrontja az ízét ez a buta, hatásvadászatra már aligha alkalmas felütés. Ekkora újságírói hiba után nem csoda, ha a művészek válaszai sem éppen elragadóak. „És hány 120 kilós Mimit láttunk már a Bohéméletben?!” – kiált fel Brickner Szabolcs. Na, mégis hányat láthatott? Én ugyanis egyet sem, pedig már akkor túl voltam itthoni és vendég Mimijeim legjaván, amikor ő megszületett.
899 Livingstone 2014-04-22 15:33:28 [Válasz erre: 898 zalbarna 2014-04-22 15:15:55]
Túlénekléstől igazán nem kell tartani Brickner és Hajnóczy esetében!
Túlénekléstől igazán nem kell tartani Brickner és Hajnóczy esetében!
898 zalbarna 2014-04-22 15:15:55
Van a mű. Ami ugye valami. Nem más. hanem az, ami. És nem ahány ember annyiféle, ez mese. Ebből az következik, hogy annak kell " lennie " az előadáson. Az interpretáció ( legyen az énekesi, karmesteri, rendezői ) ennek a szolgálatában kell, hogy álljon. Senki nem lehet annál több, minthogy ezt az önazonosságát a műnek mindjobban segítse megvalósulni. A legtöbb mai rendezéssel az a bajom, hogy ezt nem tartja szem előtt, talán nem is tudja ezt. Túlteng, zavaró, nem a műről beszél, hanem magáról. De tovább megyek : nézetem szerint lehet " túlénekelni " is egy művet, továbbá " túlvezényelni " is. Abban a pillanatban, amint a mű objektív valóságát bármelyik interpretátor " takarja " valamilyen belemagyarázott szándékával, már ront az optimumon.
Van a mű. Ami ugye valami. Nem más. hanem az, ami. És nem ahány ember annyiféle, ez mese. Ebből az következik, hogy annak kell " lennie " az előadáson. Az interpretáció ( legyen az énekesi, karmesteri, rendezői ) ennek a szolgálatában kell, hogy álljon. Senki nem lehet annál több, minthogy ezt az önazonosságát a műnek mindjobban segítse megvalósulni. A legtöbb mai rendezéssel az a bajom, hogy ezt nem tartja szem előtt, talán nem is tudja ezt. Túlteng, zavaró, nem a műről beszél, hanem magáról. De tovább megyek : nézetem szerint lehet " túlénekelni " is egy művet, továbbá " túlvezényelni " is. Abban a pillanatban, amint a mű objektív valóságát bármelyik interpretátor " takarja " valamilyen belemagyarázott szándékával, már ront az optimumon.
897 Janus 2014-04-22 14:25:41 [Válasz erre: 892 chenier 2014-04-22 10:25:19]
Én csak arra akartam rámutatni, hogy teljes élményt csak a jó rendezés és jó énekesi kivitelezés nyújt. Ha csak jó énekesek vannak - az is lehet nagy élmény, de utána nekem mindig hiány érzetem is van. De abban igazat adok, hogy inkább a rendezés legyen rossz, ne az énekesek.
Én csak arra akartam rámutatni, hogy teljes élményt csak a jó rendezés és jó énekesi kivitelezés nyújt. Ha csak jó énekesek vannak - az is lehet nagy élmény, de utána nekem mindig hiány érzetem is van. De abban igazat adok, hogy inkább a rendezés legyen rossz, ne az énekesek.
896 Károly 2014-04-22 12:25:24
Mit lehet erre a nagyarcú interjúra mondani? Az éneklésüket hallgatva, semmit! Vagy csakannyit, hogy ezt hívják szegénységi bizonyítványnak!
Mit lehet erre a nagyarcú interjúra mondani? Az éneklésüket hallgatva, semmit! Vagy csakannyit, hogy ezt hívják szegénységi bizonyítványnak!
895 telramund 2014-04-22 11:51:21
Igen ilyen csoda volt Házy Erzsébet,mint Mimi és Pillangó épp" duci" korszakából.
Igen ilyen csoda volt Házy Erzsébet,mint Mimi és Pillangó épp" duci" korszakából.
894 Werbőczy 2014-04-22 10:42:05
Mindig felüti bennem a gyanút, ha az énekes külsőségekről és a rendezés mindenhatóságáról kezd el hozsannázni, és annak fontosságát mindenek fölé presszírozza!!! Az opera pedig elsősorban a zenéről és a énekhangokról kell, hogy szóljon! Színház is természetesen, de ezen belül a legnagyobb hatást nem a karcsú derékkal és a nádszál termettel lehet elérni, hanem tetszik, nem tetszik, a hangi megvalósítással! Azok szoktak a rendező-rendezés háta mögé bújni, akiknél a fontossági sorrendben a hanggal való kifejezés valamilyen defekttől adódóan a sor végére került. A hosszú interjúnak kirívóan hamis sugallata van!
Mindig felüti bennem a gyanút, ha az énekes külsőségekről és a rendezés mindenhatóságáról kezd el hozsannázni, és annak fontosságát mindenek fölé presszírozza!!! Az opera pedig elsősorban a zenéről és a énekhangokról kell, hogy szóljon! Színház is természetesen, de ezen belül a legnagyobb hatást nem a karcsú derékkal és a nádszál termettel lehet elérni, hanem tetszik, nem tetszik, a hangi megvalósítással! Azok szoktak a rendező-rendezés háta mögé bújni, akiknél a fontossági sorrendben a hanggal való kifejezés valamilyen defekttől adódóan a sor végére került. A hosszú interjúnak kirívóan hamis sugallata van!
893 Orfeusz 2014-04-22 10:27:52
A hang az elso es az enekes belso varazsa es kifejezesmodja, amely teljes mertekben fuggetlen a kulso kinezettol. Ha ezek jol mukodnek akkor akarmilyen koru, alkatu enekesrol van szo a szinpadon megszepul..persze csak annak aki ertekeli ezeket es van erzeke, mert egyebkent csak a kulso jegyeket latja. Az opera az erzelmekrol szol es nem ki hogy nez ki, azzal ha vki a valo eletben szep, a szinapdon nem lesz szep "operai" szempontbol. A hang, a belso varazs adja az igazi relevaciot es dramat; a zene adott, a rendezes csak hozzatesz persze nagyon sokat es fontosat es ez adja igy egyutt a szinhazat..de nem az hogy ki rendezi es kinek mennyi a sulya. Nem akarom bantani Hajnoczy Juliat, de lehet hogy ot megnezik az utcan, mert csinos..de a szinpadon senki nem "nezi" meg, mert nem nyujt igazan maradandot (hallottam eloben, kedves, aranyos, de semmi nagyszeru szamomra)..ha Gruberova megjelenik az utcan ki venne eszre, egy egyszeru kinezetu, atlagosnak tuno holgy..de amikor felmegy a szinpadra o kiralyno es o a legszebb. Amikor Caballe enekelt jelentos tulsullyal kit erdekelt hany kilo..mert ugy enekelt es jatszott hogy az volt a fontos. Ott van egy szomoru pelda is: Deborah Voigt. Amikor koveren enekelt, fantasztikus volt mind hangilag, mind szineszileg, Izoldakent kiralynokent mozgott a szinpadon Becsben is..amiota lefogyott nem csak a hangja ment el hanem a szinpadi varazs is eltunt.
A hang az elso es az enekes belso varazsa es kifejezesmodja, amely teljes mertekben fuggetlen a kulso kinezettol. Ha ezek jol mukodnek akkor akarmilyen koru, alkatu enekesrol van szo a szinpadon megszepul..persze csak annak aki ertekeli ezeket es van erzeke, mert egyebkent csak a kulso jegyeket latja. Az opera az erzelmekrol szol es nem ki hogy nez ki, azzal ha vki a valo eletben szep, a szinapdon nem lesz szep "operai" szempontbol. A hang, a belso varazs adja az igazi relevaciot es dramat; a zene adott, a rendezes csak hozzatesz persze nagyon sokat es fontosat es ez adja igy egyutt a szinhazat..de nem az hogy ki rendezi es kinek mennyi a sulya. Nem akarom bantani Hajnoczy Juliat, de lehet hogy ot megnezik az utcan, mert csinos..de a szinpadon senki nem "nezi" meg, mert nem nyujt igazan maradandot (hallottam eloben, kedves, aranyos, de semmi nagyszeru szamomra)..ha Gruberova megjelenik az utcan ki venne eszre, egy egyszeru kinezetu, atlagosnak tuno holgy..de amikor felmegy a szinpadra o kiralyno es o a legszebb. Amikor Caballe enekelt jelentos tulsullyal kit erdekelt hany kilo..mert ugy enekelt es jatszott hogy az volt a fontos. Ott van egy szomoru pelda is: Deborah Voigt. Amikor koveren enekelt, fantasztikus volt mind hangilag, mind szineszileg, Izoldakent kiralynokent mozgott a szinpadon Becsben is..amiota lefogyott nem csak a hangja ment el hanem a szinpadi varazs is eltunt.
