8064 Búbánat 2024-12-08 14:29:24 [Válasz erre: 8061 Búbánat 2024-12-08 12:07:02]
Annyi kiegészítést teszek, hogy Varga József a 2008-as keltezésű
cikke írásakor még nem sejthette, hogy az Erkel Színházról írt „nekrológ” lesz
az életében utoljára megjelent zenei témájú recenziója, hogy hamarosan már
őérte tartanak végbúcsút; a „nekrológ” már őt is megilleti. Varga József a következő évben elhunyt, így már
nem korrigálhatott, nem élhette meg a korábban elparentált Erkel Színház évekkel
későbbi újra megnyitását – ahogyan a mostani tényleges „gyászt” sem.
8063 parampampoli 2024-12-08 13:56:12 [Válasz erre: 8062 felhasználó 2024-12-08 13:21:53]
Szívemből beszélsz.
Szívemből beszélsz.
8062 felhasználó 2024-12-08 13:21:53
Koromnál fogva én csak az első bezárás előtt. A 2000-es évek legelején kezdtem az Erkel előadásait látogatni. Első Hunyadi, Bánk bán, Verdi, Mozart élményeim kötődnek a színházhoz. Majd a 2013-as újranyitást követően megszámlálhatatlan sok este: jó, közepes, olykor kínos, de sokszor felemelően szép és elementáris erejű előadások. Olykor csak egy- egy énekes kedvéért ültem be az Erkelbe, olykor egy ritkaság kedvéért, amit előben meg soha sem hallottam. Ennek most vége. De nemcsak ennek. Egy korszak zárult le végleg az Operaház ujranyitásakor még bizakodó voltam. Aztán 2022 ősze után minden bizakodásom oda lett. A kultúra egyáltalán nem fontos a kormányunknak. A sport a szent tehén. Abba akármi van ömlenek a száz milliárdok. Persze az oktatás, az egészségügy se fontos. Hát én nem így képzeltem el a rendet, lelkem nem ily honos. Mindenféle csak a nemzeti nyomor, meg a habzó szájú veszett vezetők. Az értékeket meg veszni hagyjuk. Szomorú. Ma Szegeden nézek Puccinit, de vidéken már alig van operajatszas. Az Erkel is bezárt. Csehorszag, Románia, Szlovákia valahogy, egyelőre jobban safarkodott kulturális értékeivel. Mi eltekozoljuk azokat. Propaganda, látvány projekt volt az Opera felújítása is.
Koromnál fogva én csak az első bezárás előtt. A 2000-es évek legelején kezdtem az Erkel előadásait látogatni. Első Hunyadi, Bánk bán, Verdi, Mozart élményeim kötődnek a színházhoz. Majd a 2013-as újranyitást követően megszámlálhatatlan sok este: jó, közepes, olykor kínos, de sokszor felemelően szép és elementáris erejű előadások. Olykor csak egy- egy énekes kedvéért ültem be az Erkelbe, olykor egy ritkaság kedvéért, amit előben meg soha sem hallottam. Ennek most vége. De nemcsak ennek. Egy korszak zárult le végleg az Operaház ujranyitásakor még bizakodó voltam. Aztán 2022 ősze után minden bizakodásom oda lett. A kultúra egyáltalán nem fontos a kormányunknak. A sport a szent tehén. Abba akármi van ömlenek a száz milliárdok. Persze az oktatás, az egészségügy se fontos. Hát én nem így képzeltem el a rendet, lelkem nem ily honos. Mindenféle csak a nemzeti nyomor, meg a habzó szájú veszett vezetők. Az értékeket meg veszni hagyjuk. Szomorú. Ma Szegeden nézek Puccinit, de vidéken már alig van operajatszas. Az Erkel is bezárt. Csehorszag, Románia, Szlovákia valahogy, egyelőre jobban safarkodott kulturális értékeivel. Mi eltekozoljuk azokat. Propaganda, látvány projekt volt az Opera felújítása is.
8061 Búbánat 2024-12-08 12:07:02
Egyszer már szó volt – 2007-ben – az Erkel Színház végnapjairól,
később arról is szóltak híradások, hogy bezárják és lebontják az épületet. Szerencsére,
ez utóbbi ötletet elvetették, akkor csak a bezárás valósult meg hosszú évekre (próbahely, illetve raktár lett belőle), hogy aztán 2013. november 7. óta ismét „mint a magyar opera- és balettkedvelő
közönség megfizethető színházaként működjön.”
Az alábbi cikk szerzője 2009-ben „nekrológot’ írt a színházról
– aminek gondolatisága – más nézetben most kaphat értelmet:
Búcsú az Erkel Színháztól – nosztalgikus nekrológ
VARGA JÓZSEF: Elvégeztetett! A ma még Erkel Színház
néven ismert épülettömb sorsa megpecsételődött, és várja a bontás...
Új szó online - 2008. november 20. 19:00
8060 lujza 2024-12-08 02:14:50
Már van egy musical színházunk, mely a legnagyobb magyar drámaírónk nevét viseli. Most legyen még egy musical színházunk (amúgy minek?), mely a legnagyobb magyar operaszerzőnk nevét viseli? A nevük egyszerűen csak egy márkavédjegy, vagy megszokásból maradt meg? Nem érdemelnék-e meg mindketten, hogy olyan színház kapja meg a nevüket, amely a műveiket is játssza időnként?
Már van egy musical színházunk, mely a legnagyobb magyar drámaírónk nevét viseli. Most legyen még egy musical színházunk (amúgy minek?), mely a legnagyobb magyar operaszerzőnk nevét viseli? A nevük egyszerűen csak egy márkavédjegy, vagy megszokásból maradt meg? Nem érdemelnék-e meg mindketten, hogy olyan színház kapja meg a nevüket, amely a műveiket is játssza időnként?
8059 Klára 2024-12-07 19:52:31 [Válasz erre: 8057 Hangyászsün 2024-12-07 15:08:07]
Egyetértek! A szívem vérzik - de gondolom, evvel nem vagyok egyedül!
Egyetértek! A szívem vérzik - de gondolom, evvel nem vagyok egyedül!
8058 Hangyászsün 2024-12-07 15:09:54 [Válasz erre: 8056 Edmond Dantes 2024-12-07 13:04:35]
Nem véletlenül kérdeztem, működni fog-e a lapát, ami a MKV (M. Kir. Viperaház) felduzzasztott adminisztratív stb. állományát illeti?
Nem véletlenül kérdeztem, működni fog-e a lapát, ami a MKV (M. Kir. Viperaház) felduzzasztott adminisztratív stb. állományát illeti?
8057 Hangyászsün 2024-12-07 15:08:07
Gratulálok Zétának, tökéletes írás!
Gratulálok Zétának, tökéletes írás!
8056 Edmond Dantes 2024-12-07 13:04:35
Mint csepp vízben az tenger Erkel ... avagy: mi is lesz a három színházra méterezett zenekar, kórus, tánckar, műszak, közönségszervezés, PR-marketing részleg, adminisztráció és számolatlan vezető és persze az énekes-táncos szólisták sorsa a messze legnagyobb Erkel nélkül? A közönségről nem szólva, de az úgysem számít..
Mint csepp vízben az tenger Erkel ... avagy: mi is lesz a három színházra méterezett zenekar, kórus, tánckar, műszak, közönségszervezés, PR-marketing részleg, adminisztráció és számolatlan vezető és persze az énekes-táncos szólisták sorsa a messze legnagyobb Erkel nélkül? A közönségről nem szólva, de az úgysem számít..
8055 Heiner Lajos 2024-12-07 11:23:42
Nem hivatalos forrásból származó, nem megerősített hírek szerint az Operaház 202026-tól mint Magyar Nemzeti Fedettpályás Focistadion funkcionál. Belépőárak 40-400 ezer Ft között. A díszpáholyba 1 millió, de ehhez gratis szotyi is jár.
Nem hivatalos forrásból származó, nem megerősített hírek szerint az Operaház 202026-tól mint Magyar Nemzeti Fedettpályás Focistadion funkcionál. Belépőárak 40-400 ezer Ft között. A díszpáholyba 1 millió, de ehhez gratis szotyi is jár.
8054 -zéta- 2024-12-07 07:42:16 [Válasz erre: 8053 lujza 2024-12-07 01:52:18]
Már javítottam is... Az a piszkos tudatalatti Fred ... :-)
Már javítottam is... Az a piszkos tudatalatti Fred ... :-)
8053 lujza 2024-12-07 01:52:18
Csak egy konkrét beírással kapcsolatban lenne kis megjegyzésem, tán Freud Zsigának is nagyon tetszene:
A mai nap történtnél a következőt olvastam most:
2024 • Megnyílt a Népopera, a későbbi nevén a Városi Színház, legutóbb Erkel Színház
De jó is lenne! :)))
8052 Klára 2024-11-30 14:29:43 [Válasz erre: 8051 lujza 2024-11-29 00:33:17]
Ilyen nagy igényeket manapság már nem lehet támasztani, még zokon veszik egyesek!
Ilyen nagy igényeket manapság már nem lehet támasztani, még zokon veszik egyesek!
8051 lujza 2024-11-29 00:33:17 [Válasz erre: 8049 Klára 2024-11-28 10:35:19]
Persze az se baj, ha operát operarendezők rendeznek.
Persze az se baj, ha operát operarendezők rendeznek.
8050 Hangyászsün 2024-11-28 12:10:13 [Válasz erre: 8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04]
Altoum tudja, hogy Kalaf + a papa száműzetésben vannak, oda küldi tehát a meghívólevelet egy hűséges mandarinnal, a címzett lelkére kötve, hogy tartsa titokban a kilétét. Arról nem tehet, hogy egy Peking méretű városban a herceg, a vak atya és a drága Liu elszakadnak egymástól, majd látványosan újra összefutnak.
Altoum tudja, hogy Kalaf + a papa száműzetésben vannak, oda küldi tehát a meghívólevelet egy hűséges mandarinnal, a címzett lelkére kötve, hogy tartsa titokban a kilétét. Arról nem tehet, hogy egy Peking méretű városban a herceg, a vak atya és a drága Liu elszakadnak egymástól, majd látványosan újra összefutnak.
8049 Klára 2024-11-28 10:35:19 [Válasz erre: 8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04]
Postagalambra nem gondoltatok? Bocs!
Félretéve a tréfát! Mikor tizenegy-néhány éves korunkban a Nagyi jóvoltából bérletes operalátogatók lettünk, minden előadás előtt néhány nappal kiselőadásban volt részünk, az opera tartalma, történelmi háttere (!), a szereplők bemutatása, stb. témakörökben. Tehát nem felkészületlenül estünk be az ajtón! Akkoriban a jegyszedő néniknél pár Ft ellenében meg lehetett venni az aznapi előadás műsorfüzetét, kezdés előtt azt is gondosan elolvastuk, és ha valamit nem értettünk, a Nagyi kommentálta. (Akkoriban az előadásokat még magyar nyelven énekelték, tehát követni is lehetett, a színpadot néztük, nem a feliratot.)
Valami hasonló felkészítést javasolnék a mai "önmegvalósításban kiteljesedő" rendezőknek is! Ez sok mindent megoldana. Pl. eszükbe juthatna, hogy a szerző művét kell színpadra állítani, megvalósítani, nem a saját ötleteiket.
8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04 [Válasz erre: 8047 tyson 2024-11-28 07:56:09]
Azon persze ne merüljünk el, hogy vajon Altoum honnan tudott Kalafról és a postacíméről, ha egyszer Ismeretlen Herceg...;-)
Azon persze ne merüljünk el, hogy vajon Altoum honnan tudott Kalafról és a postacíméről, ha egyszer Ismeretlen Herceg...;-)
8047 tyson 2024-11-28 07:56:09 [Válasz erre: 8045 -zéta- 2024-11-27 19:04:00]
Ebben bizony igazad van, azzal a különbséggel, hogy kalaf itt eleve meghívásra érkezik, mint azt jól láttad, már a kezdetekkor nála a levél. az a kérdés, ki írta a levelet. szerintem altoum
Ebben bizony igazad van, azzal a különbséggel, hogy kalaf itt eleve meghívásra érkezik, mint azt jól láttad, már a kezdetekkor nála a levél. az a kérdés, ki írta a levelet. szerintem altoum
8046 lujza 2024-11-28 01:26:00
"Csak az a vég..." Nemrég fejeztem be Bókay János regényes Puccini életrajzát. Természetesen nem tudhatom, mennyiben tükrözi ez a könyv a valóságot, de ő úgy írja, hogy mivel Puccini érzi, már nem lesz ideje befejezni a Turandotot, meghagyja, hogy Alfano fejezze be azt. Természetesen Alfano a nyomába se érhet Puccininek, de tisztességes iparosmunka, amit elvégzett. Boldogult ifjúkoromban mindig a rövid verziót hallottam, erős hiányérzettel. Nemrég Pappano vette CD-re az operát a hosszabb verzióval, én akkor hallottam azt először. És ha zeneileg nem is, de legalább dramaturgiailag végre többet mondott. A két főhős gyors összeborulása addig számomra még egy operacselekményhez képest is valószerűtlen volt, de a hosszabb verzió legalább némi magyarázatot adott rá. És ezt a hosszabb verziót láthattuk azóta már Bécsben is.
Egyébként valóban nincs kizárva, hogy Puccini se tudta volna befejezni Liu halála után az operát, ámbár ő választotta megzenésítésre ezt a Jéghercegnőt. Esetleg ha még évekig élhetett volna!
8045 -zéta- 2024-11-27 19:04:00 [Válasz erre: 8044 tyson 2024-11-27 16:39:35]
Hát, zéta biztosan nem indulna csatába Jéghercegnőért, ha ott van Liù...:-), de ez az okfejtés kicsit sántít, mert az a papír már akkor ott van Kalafnál, amikor meg sem pillantotta Turandotot...
Hát, zéta biztosan nem indulna csatába Jéghercegnőért, ha ott van Liù...:-), de ez az okfejtés kicsit sántít, mert az a papír már akkor ott van Kalafnál, amikor meg sem pillantotta Turandotot...
Amúgy ezt a poént Kovalik már lelőtte, a miniszterek a megmérettetés előtt adták oda neki...
8044 tyson 2024-11-27 16:39:35
Asszem zéta nem fejtené meg turandot rejtvényeit. belenéz a apapírba aharmadik válssz előtt majd szélttépi azt. Vajon miért? Bizony, bizpny, azon van a megoldás
Asszem zéta nem fejtené meg turandot rejtvényeit. belenéz a apapírba aharmadik válssz előtt majd szélttépi azt. Vajon miért? Bizony, bizpny, azon van a megoldás
8043 lujza 2024-11-22 02:01:13
Nagyon köszönöm Zéta beszámolóját a Kamara.hu remek koncertjéről! Bár én is tudtam róla, de sajnos elmenni nem tudtam, pedig szeretem a dalokat is és Kolonits Klárát is. Szívesen ott lettem volna, hogy meghallgassam ezt a szép koncertet!
Nagyon köszönöm Zéta beszámolóját a Kamara.hu remek koncertjéről! Bár én is tudtam róla, de sajnos elmenni nem tudtam, pedig szeretem a dalokat is és Kolonits Klárát is. Szívesen ott lettem volna, hogy meghallgassam ezt a szép koncertet!
8042 gezakadocsa 2024-10-23 12:13:32 [Válasz erre: 8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14]
Lisztre vonatkoztatva egyetértek, de tőle függetlenül is gyakran így van.
Lisztre vonatkoztatva egyetértek, de tőle függetlenül is gyakran így van.
8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14 [Válasz erre: 8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43]
Liszt Ferenc két évvel a halála előtt így írt:
Liszt Ferenc két évvel a halála előtt így írt:
„Az egész világ ellenem van. A katolikusok azért, mert úgy vélik, egyházi zeném túl profán, a protestánsok azért, mert számomra a zeném katolikus, a szabadkőművesek túl klerikálisnak érzik a zenémet, a konzervatívoknak forradalmár vagyok, a „haladóknak” ósdi jakobinus."
Ha senkinek sem tetszik, amit csinálsz, akkor biztos lehetsz abban, hogy jó úton jársz. - ezt csak én teszem hozzá. :)
8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43 [Válasz erre: 8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34]
Nekem régóta egyik kiemelt kedvencem Liszt, de -vagy éppen ezért is- szívesen és zömében örömmel olvastam Zéta cikkét róla. A Sardanapalo tavalyi előadását (az akkori teljes hangverseny részeként) a napokban sugározta fölvételről a Bartók adó, én most és ott hallgattam meg. Minden hasonlat sántít, s magam a hasonlított kornak elég gyatra ismerője vagyok, de ezt a Liszt-operát hallgatva az jutott eszembe, hogy az olasz bel cantokhoz hasonlít - s semmivel sem rosszabb azoknál. Szerintem egyébként Lisztnek nemcsak jövőbemutató - és a nem oda mutató!- művei jelentősek, de személyisége, a művészvilágban -s egyáltalán az életben- hihetetlen és szinte példátlan önzetlensége és teljesen elfogulatlan segítőkészsége is sokkal inkább kiemelendő, mint sokat emlegetett Don Juansága és virtuózkénti föllépéseinek stílusa. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy azóta rengetegen ennél sokkal többet engedtek meg maguknak föllépéseik során - anélkül, hogy akár csak a nyomába léphettek volna Liszt páratlan teljesítményeinek, s ekkor még nem beszéltünk arról, hogy Liszt mikor élt, s előtte és még mellette is milyen szokások uralkodtak.
Nekem régóta egyik kiemelt kedvencem Liszt, de -vagy éppen ezért is- szívesen és zömében örömmel olvastam Zéta cikkét róla. A Sardanapalo tavalyi előadását (az akkori teljes hangverseny részeként) a napokban sugározta fölvételről a Bartók adó, én most és ott hallgattam meg. Minden hasonlat sántít, s magam a hasonlított kornak elég gyatra ismerője vagyok, de ezt a Liszt-operát hallgatva az jutott eszembe, hogy az olasz bel cantokhoz hasonlít - s semmivel sem rosszabb azoknál. Szerintem egyébként Lisztnek nemcsak jövőbemutató - és a nem oda mutató!- művei jelentősek, de személyisége, a művészvilágban -s egyáltalán az életben- hihetetlen és szinte példátlan önzetlensége és teljesen elfogulatlan segítőkészsége is sokkal inkább kiemelendő, mint sokat emlegetett Don Juansága és virtuózkénti föllépéseinek stílusa. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy azóta rengetegen ennél sokkal többet engedtek meg maguknak föllépéseik során - anélkül, hogy akár csak a nyomába léphettek volna Liszt páratlan teljesítményeinek, s ekkor még nem beszéltünk arról, hogy Liszt mikor élt, s előtte és még mellette is milyen szokások uralkodtak.
A vele kapcsolatos irodalom elég terjedelmes, s meglehetősen sokféle (olykor sekélyes), de -igaz, nem rövid- nagyon ajánlható Alan Walker háromkötetes monográfiája és egyéb, Liszttel kapcsolatos vagy őt is érintő, magyarul is megjelent könyvei.
8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34
Engem is lenyűgöz Liszt Ferenc rendkívüli személyisége, elsősorban zeneszerzőénje mélysége az, ami megragad a külső csillogás, a virtuozitás mögül. Liszt szerteágazó hatalmas zenei oeuvre-jéből szinte lehetetlen mindent megemlíteni/kiemelni; a zongora-, orgona- és szimfonikus művei mellett figyelmem egyre inkább a vokális műveire - az elmúlt években főleg az egyházzenei kompozícióira - irányul (motetták, misék, kantáták...), de a "Szent Erzsébet legendája" mellett a másik monumentális oratóriuma, a "Christus" is igen közel áll hozzám. És hát felfedezésszámba ment a befejezetlen operája, Byron tragédiája nyomán írt Sardanapalo - csak az elkészült első felvonása, amelynek magyarországi bemutatójára éppen ma egy esztendeje - október 22-én - került sor a Müpában, a Staatskapelle Weimar produkciójaként.
Örülök Zéta Liszt Ferenc születésének 213. évfordulója apropóján írt „kommentárjának”, amely egyúttal főhajtás is a zenei géniusz előtt.
8038 Heiner Lajos 2024-10-22 10:43:43
Érdeklődéssel és csodálattal olvastam -zéta- monumentális írását Lisztről. Kicsit jobban tisztelem most a Mestert. Zenéje sosem került hozzám közel.
Érdeklődéssel és csodálattal olvastam -zéta- monumentális írását Lisztről. Kicsit jobban tisztelem most a Mestert. Zenéje sosem került hozzám közel.
8037 lujza 2024-10-18 01:52:27 [Válasz erre: 8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30]
Ha a 3. emeleti oldalülés első sorába veszel jegyet, ott biztos elfér a lábad. Azt a sort nagyon hátratolták, mert pár sort kivettek mögüle. Én elég kicsi vagyok, a szék legszélén ülve is alig értem el a mellvédet.
Ha a 3. emeleti oldalülés első sorába veszel jegyet, ott biztos elfér a lábad. Azt a sort nagyon hátratolták, mert pár sort kivettek mögüle. Én elég kicsi vagyok, a szék legszélén ülve is alig értem el a mellvédet.
8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30
A 11-i Hollandi közönsége voltam a kakasülőn, mert hosszas menjek vagy ne menjek vívódásom után már csak oda kaptam jegyet. (Két évtizedes tapasztalatom újra érvényes: ott egy normál férfi térde nem fér el, csak az előtte ülő hátába mélyesztve. Naívan azt gondoltam, ez a felújítás után megváltozik) Én az előadás után dícsértem magam, mert a Házban az utóbbi években látható/hallható Wagnerek közül ezzel voltam a leginkább megelégedve.
Ppp kritikájával is nagyban együttérzek, Horti Lilla megjelenésében nagyon illik a szerephez, a hangjával sem volt bajom. Mélyen egyetértek, hogy a Hollandi karaktere Kálmándyra van szabva, bár bizonytalanságokat, szólamból elcsúszásokat tőle hallani véltem -- ez nálam csak érzet volt, nem vagyok szakértő. A vélt hibák engem nagyon nem bántottak az összművészet összhatásában. Az pedig már felüdülés számba ment, hogy a manapság kötelező rendezői terrornak csak szelíd változatával kínoztak. Szikora János apró, ártalmatlan ötletekkel aktualizált (anno 2013), pl. a tengerészfeleségek „I szívecske férjem, apám, kutyám” pólókban táncikáltak. A jelmezek és díszletek inkább absztraktak voltak, de nem a mai mocsokba húztak le, ahogy a legtöbb küldetést teljesítő rendező kívánja.
A teltház közönsége, melyben meglepetésemre sok fiatal is volt, nagyon szerette az előadást, már a második felvonás után is hosszasan tapsoltak, pedig láthatóan akkor még az előadók nem kívánkoztak ki a függöny elé. A végén sokáig tartott az énekesek ünneplése.
8035 david28 2024-10-15 22:41:39
A Hollandi kritikához: Teljesen egyetértek a darab két főszereplőjét írt kritikával. Hozzáteszem, nincs bennem elfogultság, mert Palerdit és pláne Kálmándy-t is láttam már nagyon jónak, de ezek nem nekik való szerepek. Kevesek voltak mindketten, Kálmándy egyszerűen nem szólalt meg, nem jött át a Hollandi misztikus, számkivetett, elátkozott alakja. A magány jött át, de ehhez sokszor motyogós és színtelen frázisok kapcsolodtak. Palerdi pedig tényleg buffora, továbbmegyek Hegedűs a háztetőnösre vette a figurát, nekem minden volt csak nem Daland, amikor Kálmándyval együtt énekelt, a 2. sorból nem lehetett hallani belőle semmit. Nem neki való. Nekem Sümegi Eszter alakításával is bőven voltak bajaim, itt viszont nem értek egyet a ppp kritikával, én meg főleg Wagnert nem erőltetném a helyében, de inkább nem írok
A Hollandi kritikához: Teljesen egyetértek a darab két főszereplőjét írt kritikával. Hozzáteszem, nincs bennem elfogultság, mert Palerdit és pláne Kálmándy-t is láttam már nagyon jónak, de ezek nem nekik való szerepek. Kevesek voltak mindketten, Kálmándy egyszerűen nem szólalt meg, nem jött át a Hollandi misztikus, számkivetett, elátkozott alakja. A magány jött át, de ehhez sokszor motyogós és színtelen frázisok kapcsolodtak. Palerdi pedig tényleg buffora, továbbmegyek Hegedűs a háztetőnösre vette a figurát, nekem minden volt csak nem Daland, amikor Kálmándyval együtt énekelt, a 2. sorból nem lehetett hallani belőle semmit. Nem neki való. Nekem Sümegi Eszter alakításával is bőven voltak bajaim, itt viszont nem értek egyet a ppp kritikával, én meg főleg Wagnert nem erőltetném a helyében, de inkább nem írok
bővebben róla, mert sose értettem ezt a nagy ájulást az énekesnő körül. Farkasréti, Horváth István semmi különös, de jók voltak, illetve a második felvonásban Kovácsházi is, ő sajnos a harmadik felvonást 13-án elrontotta, de még így is az övé volt az egyetlen olyan színvonalú alakítás, amit főszereplőtől ebben én elvárnék. A zene és a kórus összhangja az első két felvonásban kritikán aluli volt a harmadikra megtalálták egymást, de Rajna Martin vezénylése még így is túl olaszosan tüzes és pattogó volt egy Wagnerhez képest (az énízlésem szerint). Szóval ez nekem sem tetszett most egyáltalán.
8034 Búbánat 2024-10-12 14:41:01
John Adams: Nixon Kínában - A
szeptember 29-i előadást élőben közvetítette az OperaVision internetes felülete. Az Európai
Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás 2025. március 29-ig ingyenesen
megtekinthető.
A YouTube-ra 2024. október 11-én feltették a streamelt
produkciót, máris visszanézhető ott.
John Adams: Nixon Kínában - A
szeptember 29-i előadást élőben közvetítette az OperaVision internetes felülete. Az Európai
Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás 2025. március 29-ig ingyenesen
megtekinthető.
A YouTube-ra 2024. október 11-én feltették a streamelt
produkciót, máris visszanézhető ott. 8033 Edmond Dantes 2024-10-11 21:09:58
El vagyunk kényeztetve a Nixon Kínában recenzióját illetően: -zéta- "olvasmányos" írása után kaptunk egy filozófikusabb elemzést Müller Dávidtól, amiből t.k. az is kitetszik, hogy, ha tényleg így igaz, baloldalt az USA-, jobboldalt a Kína-térfél volt, középen pedig a közös halmaz. Nekem, szegény jobbra szorult és jobb sorsra érdemes nézőnek ez nem tűnt fel akkor és ott. Apró pontosítás: a csúcstalálkozó idején (1972) Kissinger, ahogy -zéta- is írja, még csak Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, és csak 1973 őszén lett külügyminiszter.
El vagyunk kényeztetve a Nixon Kínában recenzióját illetően: -zéta- "olvasmányos" írása után kaptunk egy filozófikusabb elemzést Müller Dávidtól, amiből t.k. az is kitetszik, hogy, ha tényleg így igaz, baloldalt az USA-, jobboldalt a Kína-térfél volt, középen pedig a közös halmaz. Nekem, szegény jobbra szorult és jobb sorsra érdemes nézőnek ez nem tűnt fel akkor és ott. Apró pontosítás: a csúcstalálkozó idején (1972) Kissinger, ahogy -zéta- is írja, még csak Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, és csak 1973 őszén lett külügyminiszter.
8032 lujza 2024-10-11 01:07:15
Nagy köszönet Müller Dávid elemzéséért! Már Zéta is írt egy remek, kedvcsináló kritikát a "Nixon"-ról, de most igazán összetett képet kaphat bárki erről a kivételes előadásról. Számomra nagy meglepetés volt, hogy az Opera ilyen színvonalon elő tudta adni ezt a különleges darabot, és valóban nagy kár, hogy csak három alkalommal. Talán a belefektetett pénz és a művészek energiája ennél többet érdemelne! Remélem, hogy akár más helyszínen újra találkozni fogunk az előadással, és netán a kevesebb pénzűeknek is hozzáférhetővé teszik, nem csak az interneten.
Nagy köszönet Müller Dávid elemzéséért! Már Zéta is írt egy remek, kedvcsináló kritikát a "Nixon"-ról, de most igazán összetett képet kaphat bárki erről a kivételes előadásról. Számomra nagy meglepetés volt, hogy az Opera ilyen színvonalon elő tudta adni ezt a különleges darabot, és valóban nagy kár, hogy csak három alkalommal. Talán a belefektetett pénz és a művészek energiája ennél többet érdemelne! Remélem, hogy akár más helyszínen újra találkozni fogunk az előadással, és netán a kevesebb pénzűeknek is hozzáférhetővé teszik, nem csak az interneten.
8031 takatsa 2024-09-30 10:33:24
Köszönjük Zétának a pompás beszámolót (Nixon Kínában). A rendezéshez még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem már az alapkoncepció is hibás volt. A mozdonycsarnok igazán látványos, felülről, a hídról pompás fotókat lehet készíteni, de funkcionalitása megkérdőjelezhető, és opera előadására alkalmatlan. A mozdonycsarnok egész hozsszúságában felállított, négy részre tagolt, és így hiperszéles színpad egésze, a tribün egyetlen székéről sem volt látótérbe hozható. Egy előadás alapvető követelménye a fókusz megléte, és itt éppen a fókusz hiányzott, hiszen gyakran az összes színpad-részen egyszerre bonyolódott a cselekmény. Ráadásul a hibás felirat-vetítés is elvonta a figyelmet, hiszen ahelyett, hogy a felirat egy pillantás alatt tudatosulhatott volna, agyalni kellett az értelmezésén, így az elődás darabjaira hullott. Nem tudom, hogy egy olyan néző, aki nem ismerte ezt a művet, hogyan tudta követni az előadást. Ez a bemutató megérdemelte volna az Operaházat, vagy még inkább az Erkel színházat, ahol kevés néző-baromi drága jegyek helyett sok néző - olcsó helyárakkal lehetett volna létrehozni egy fergeteges előadást. Mind a hallgatók, mind a nagyszerű előadók megérdemelték volna.
Köszönjük Zétának a pompás beszámolót (Nixon Kínában). A rendezéshez még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem már az alapkoncepció is hibás volt. A mozdonycsarnok igazán látványos, felülről, a hídról pompás fotókat lehet készíteni, de funkcionalitása megkérdőjelezhető, és opera előadására alkalmatlan. A mozdonycsarnok egész hozsszúságában felállított, négy részre tagolt, és így hiperszéles színpad egésze, a tribün egyetlen székéről sem volt látótérbe hozható. Egy előadás alapvető követelménye a fókusz megléte, és itt éppen a fókusz hiányzott, hiszen gyakran az összes színpad-részen egyszerre bonyolódott a cselekmény. Ráadásul a hibás felirat-vetítés is elvonta a figyelmet, hiszen ahelyett, hogy a felirat egy pillantás alatt tudatosulhatott volna, agyalni kellett az értelmezésén, így az elődás darabjaira hullott. Nem tudom, hogy egy olyan néző, aki nem ismerte ezt a művet, hogyan tudta követni az előadást. Ez a bemutató megérdemelte volna az Operaházat, vagy még inkább az Erkel színházat, ahol kevés néző-baromi drága jegyek helyett sok néző - olcsó helyárakkal lehetett volna létrehozni egy fergeteges előadást. Mind a hallgatók, mind a nagyszerű előadók megérdemelték volna.
8030 Búbánat 2024-08-14 13:07:13
Boncsér
Gergelyt
akkor is kedveltem úgy mint operaénekest és mint bonvivánt, amikor az
Operaházon kívül az Operettszínházban fellépett: megosztotta magát, hívatását a két műfaj között, pedig tudható
volt és be is bizonyult, ez a kettősség
és „különutasság” nem tesz jót tenorjának, énekhangja magasságának, a kellő
nívónak; ami „elmegy” az operettben, az kevés lesz az operaénekestől elvárt
kvalitások megőrzéséhez – függetlenül a színpadi játékától, az alakítókészségétől,
más, színészi kifejezőeszközeitől, mely utóbbiakból anno előnyt tudott magának kikövezni az
operaszínpad felé haladó útján, és segíti mindmáig a szerepmegformálásban.
Boncsér
Gergelyt
akkor is kedveltem úgy mint operaénekest és mint bonvivánt, amikor az
Operaházon kívül az Operettszínházban fellépett: megosztotta magát, hívatását a két műfaj között, pedig tudható
volt és be is bizonyult, ez a kettősség
és „különutasság” nem tesz jót tenorjának, énekhangja magasságának, a kellő
nívónak; ami „elmegy” az operettben, az kevés lesz az operaénekestől elvárt
kvalitások megőrzéséhez – függetlenül a színpadi játékától, az alakítókészségétől,
más, színészi kifejezőeszközeitől, mely utóbbiakból anno előnyt tudott magának kikövezni az
operaszínpad felé haladó útján, és segíti mindmáig a szerepmegformálásban.
8029 Tzilike 2024-08-12 22:12:32
Örülök a valóban korrekt és szakmai Traviata-kritikának. Bár én egy zenekari próbát és egy előadást láttam, így nem minden művészhez volt szerencsém, szóról szóra ezeket írtam volna. Az augusztus 6- i előadáson pont ugyanezt tapasztaltam a vendégtenorral kapcsolatban, még mondtam is a lányomnak, hogy ha tud énekelni, miért nem ezzel kezdte? Boncsér Gergőnek is nagyon örülök, mert szeretem őt, nagyon jóravaló, tehetséges fiatalember, és remélhetőleg most jó úton van, egy fachtárs tanár (aktív művész) segítségével, ha jól mondták ezt az információt.
Örülök a valóban korrekt és szakmai Traviata-kritikának. Bár én egy zenekari próbát és egy előadást láttam, így nem minden művészhez volt szerencsém, szóról szóra ezeket írtam volna. Az augusztus 6- i előadáson pont ugyanezt tapasztaltam a vendégtenorral kapcsolatban, még mondtam is a lányomnak, hogy ha tud énekelni, miért nem ezzel kezdte? Boncsér Gergőnek is nagyon örülök, mert szeretem őt, nagyon jóravaló, tehetséges fiatalember, és remélhetőleg most jó úton van, egy fachtárs tanár (aktív művész) segítségével, ha jól mondták ezt az információt.
8028 Beatrice 2024-07-27 16:36:22
A II. Rigoletto-recenzióhoz, Topolánszky Lauráról:
Én csak egyetlen Rigolettóra látogattam el, a 6-ira, kifejezetten Topolánszky miatt. Idejét se tudom, mikor néztem előtte ezt a darabot, ugyanis számomra Gilda a legfontosabb szereplő ebben a műben, a szubrett Gildákat meg nem szeretem. Topolánszky viszont nem szubrett (sejtésem szerint inkább a drámai repertoár felé tart) és én egy ideje nagyon kedvelem. Kíváncsian mentem el az előadásra: vajon mennyire tud megfelelni a szerep énektechnikai követelményeinek, és mit tud hozzátenni a figurához?
- ppp - hez hasonlóan én is úgy gondolom, hogy nem annyira az első felvonás volt az abszolút erőssége, de ott is impresszív volt. Hallottam egy-két nem olyan szép magas hangot, de ezeket ellensúlyozták például a kiváló trillák. A karakter pedig nagyon át volt gondolva. Mivel a széria többi előadását nem láttam, nem tudom megmondani, hogy Topolánszky innovációja volt-e, hogy amikor Gilda a palotában találja magát az ebédlőasztalon, és hirtelen meglátja a Herceget, nem elszörnyed (mikor régen láttam a darabot, úgy játszották), hanem megörül az egyetlen embernek, akit ott ismer, sőt, szeret, és boldogan átöleli. Mindenesetre abszolút adekvát megoldás volt, hitelesen előadva.
Búbánat már belinkelte ezt a próba-részletet az I. felvonásból, de legyen meg ebben a topikban is.
8027 parampampoli 2024-07-27 15:00:48 [Válasz erre: 8026 Edmond Dantes 2024-07-27 13:26:50]
Erre majd privátban reagálok.
Erre majd privátban reagálok.
8026 Edmond Dantes 2024-07-27 13:26:50 [Válasz erre: 8025 parampampoli 2024-07-25 21:20:32]
Lucic pàlyafutàsàt nem követem naprakèszen, de emlèkszem t.k. egy pàr èvvel ezelőtt streamelt MET-előadàsra, igen tetszett, mint Jack Rance. Nem tudom, mi az a "tenorino", nekem Flòrez nagy kedvenc. 2011-es első pesti operagàlàja kivèteles èlmèny volt szőröstül-bőröstül, pedig csak elvètve jàrok operagàlàra. Tudtommal ma is az èlvonalban van valszeg ùj/abb karakterekkel. Damrau több szempontbòl kinőtte Gildàt (is), de jòl tartja magàt. A Kaufmannal közös Wolf-dalesten szinte jobb volt, mint mòrikàlò-pocakosodò pàlyatàrsa. Persze egy koloratùrszopràn nehezen àll àt valami nagyon màsra. Ha meg nem àll àt ès marad a pàlyàn, ùgy jàrhat mint kiöregedett kollèganője, akit -mint ìrod a fentiekről- behatàrolt fan-club közönsège a Holdra is elkisèrt (volna), miközben leginkàbb màr önmaga karikatùràja volt.
Lucic pàlyafutàsàt nem követem naprakèszen, de emlèkszem t.k. egy pàr èvvel ezelőtt streamelt MET-előadàsra, igen tetszett, mint Jack Rance. Nem tudom, mi az a "tenorino", nekem Flòrez nagy kedvenc. 2011-es első pesti operagàlàja kivèteles èlmèny volt szőröstül-bőröstül, pedig csak elvètve jàrok operagàlàra. Tudtommal ma is az èlvonalban van valszeg ùj/abb karakterekkel. Damrau több szempontbòl kinőtte Gildàt (is), de jòl tartja magàt. A Kaufmannal közös Wolf-dalesten szinte jobb volt, mint mòrikàlò-pocakosodò pàlyatàrsa. Persze egy koloratùrszopràn nehezen àll àt valami nagyon màsra. Ha meg nem àll àt ès marad a pàlyàn, ùgy jàrhat mint kiöregedett kollèganője, akit -mint ìrod a fentiekről- behatàrolt fan-club közönsège a Holdra is elkisèrt (volna), miközben leginkàbb màr önmaga karikatùràja volt.
8025 parampampoli 2024-07-25 21:20:32 [Válasz erre: 8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15]
A drezdai Rigolettóban Lucic és Damrau és fénykorban énekeltek, az volt Lucic utolsó jó éve, egyetlen évvel később Bécsben a Végzetben és Nabuccóban már árnyéka önmagának. Florez azonban már Drezdában is nagyon gyenge volt, egy egyébként se neki való szerepben. A Herceget nem kecskehangú tenorinóra írta Verdi. Első pesti koncertjén is próbálkozott a Herceg áriájával, de minek? Hogy első vonalban énekelnének mindhárman ma is? Semmiképp: futtatott sztárok kategóriában énekelnek a rajongóiknak, sok pénzért, de hogy jól ....? Lucicot évek óta rossz hallgatni, Damrau is, Florez is fachot váltott, lényegében úgy, hogy hangjuk továbbra se lett rá alkalmas rá.
A drezdai Rigolettóban Lucic és Damrau és fénykorban énekeltek, az volt Lucic utolsó jó éve, egyetlen évvel később Bécsben a Végzetben és Nabuccóban már árnyéka önmagának. Florez azonban már Drezdában is nagyon gyenge volt, egy egyébként se neki való szerepben. A Herceget nem kecskehangú tenorinóra írta Verdi. Első pesti koncertjén is próbálkozott a Herceg áriájával, de minek? Hogy első vonalban énekelnének mindhárman ma is? Semmiképp: futtatott sztárok kategóriában énekelnek a rajongóiknak, sok pénzért, de hogy jól ....? Lucicot évek óta rossz hallgatni, Damrau is, Florez is fachot váltott, lényegében úgy, hogy hangjuk továbbra se lett rá alkalmas rá.
8024 Klára 2024-07-25 14:52:19 [Válasz erre: 8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15]
Szuper, nagyon köszönöm! Ebbe valóban érdemes lesz belepörgetni, de talán meg is hallgatni!
Szuper, nagyon köszönöm! Ebbe valóban érdemes lesz belepörgetni, de talán meg is hallgatni!
8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15
Érdeklődéssel, elismeréssel olvastam -ppp- nem teljesen elfogulatlan, de szakszerű, alapos Rigoletto-recenzióját. Egy réges-régi Rigoletto-emlékemet privátban osztottam meg vele, ezúttal nem/sem terhelem a Fórumot nosztalgiázással. De hogy manapság is vannak hangcsodák, arra itt van ez a felvétel, még csak nem is MET vagy StOP. Igaz már nem új, de a főszereplők -Lucic, Damrau, Flórez- ma is az (leg?)első vonalban vannak. Köszönöm, hogy kedvet csináltál, kedves -ppp- a belepörgetéséhez.
Érdeklődéssel, elismeréssel olvastam -ppp- nem teljesen elfogulatlan, de szakszerű, alapos Rigoletto-recenzióját. Egy réges-régi Rigoletto-emlékemet privátban osztottam meg vele, ezúttal nem/sem terhelem a Fórumot nosztalgiázással. De hogy manapság is vannak hangcsodák, arra itt van ez a felvétel, még csak nem is MET vagy StOP. Igaz már nem új, de a főszereplők -Lucic, Damrau, Flórez- ma is az (leg?)első vonalban vannak. Köszönöm, hogy kedvet csináltál, kedves -ppp- a belepörgetéséhez.
8022 takatsa 2024-07-21 11:10:08
Gratulálok ehhez a nagyszerű cikkhez (Müller Dávid: Bécsi barokk Cecilia Bartolival két estén át), amely ráirányítja a figyelmet a barokk operára, amely mind a Momus, mind a "hagyományos" operabarátok részéről, eléggé elhanyagolt szegmense a műfajnak. A barokk opera a maga sokszínűségével, változatosságával és komplexitásával egy külön világ, végtelenül sok hallgatni- és felfedezni valóval. Nem is tudja, hogy mennyit veszít, és milyen sok szélpségből zárja ki önként magát az az operarajongó, akinek az opera, mint műfaj, Mozarttal kezdődik és Wagnerrel ér véget. Egy ilyen cikk segítséget jelenthet, hogy áttörjük előítéleteink és megrögzöttségünk korlátait. Köszönet érte.
Gratulálok ehhez a nagyszerű cikkhez (Müller Dávid: Bécsi barokk Cecilia Bartolival két estén át), amely ráirányítja a figyelmet a barokk operára, amely mind a Momus, mind a "hagyományos" operabarátok részéről, eléggé elhanyagolt szegmense a műfajnak. A barokk opera a maga sokszínűségével, változatosságával és komplexitásával egy külön világ, végtelenül sok hallgatni- és felfedezni valóval. Nem is tudja, hogy mennyit veszít, és milyen sok szélpségből zárja ki önként magát az az operarajongó, akinek az opera, mint műfaj, Mozarttal kezdődik és Wagnerrel ér véget. Egy ilyen cikk segítséget jelenthet, hogy áttörjük előítéleteink és megrögzöttségünk korlátait. Köszönet érte.
8021 Klára 2024-06-18 14:05:18 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei könyvek (kölcsönözhető)
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei könyvek (kölcsönözhető)
8020 gezakadocsa 2024-06-18 12:43:58 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
Doráti könyve elég sok antikváriumban kapható, már párszáz forintért is (megéri...), de minden valamirevaló könyvtárban is megvan.
Doráti könyve elég sok antikváriumban kapható, már párszáz forintért is (megéri...), de minden valamirevaló könyvtárban is megvan.
8019 -zéta- 2024-06-18 11:21:21 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
... korrigáltam is az aktuális mondatot... :-)
... korrigáltam is az aktuális mondatot... :-)
8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03 [Válasz erre: 8017 gezakadocsa 2024-06-17 09:19:38]
Köszönöm a hozzászólást. Most kicsit utánaolvastam. Kroó György ezt írta:
„Az Intermezzo középrészéből gyors, heves, agresszív scherzo
alakul. Melodikus anyaga akár a Víg özvegy-et, akár Sosztakovics VII. szimfóniájának
- egy valószínűleg ott is programatikusan banális - részét idézi, persziflálja
azt. A katonabanda, a cirkusz atmoszférája ez, brutális röhögés, csizmazene,
rettenetesen kegyetlen tréfa. Nem kell találgatnunk, hogy mit jelent, hiszen
elsöpri az idillt, és megsemmisíti a honvágy dallamot. ”
Pár évvel később, Bartók Péter ezt írta ugyanerről:
"Korábban egyes elemzők szerint a dallamot a Víg özvegyből vette
volna Bartók. A gondolat nem indokolatlan, ha nem is Bartók maga, de
Sosztakovics bizonyosan Lehár melódiáját parodizálta. A Concertóban tehát a
paródia paródiájával van dolgunk."
Határozottan izgalmas... Igyekszem Doráti könyvét megszerezni...
8017 gezakadocsa 2024-06-17 09:19:38
Nem Zéta cikkének (Új magyar opera született a 6színben) lényegét érinti, de egy hivatkozását érdemes kijavítani.
Nem Zéta cikkének (Új magyar opera született a 6színben) lényegét érinti, de egy hivatkozását érdemes kijavítani.
Elég elterjedt az a nézet, hogy Bartók mintegy nosztalgikusan idézi a Concertoban Lehár A víg özvegyének egy közismert dallamát. Zéta is erre utal.
Nos, Doráti Antal -aki Bartókot személyesen is jól ismerte, s műveinek egyik legkiválóbb propagátora volt világszerte (az USA-ban az elsők között)- elég részletesen leírja a Concerto születésének és bemutatójának történetét a magyarul is megjelent, Egy élet muzsikája c. (Zeneműkiadó, 1981.) -egyéb vonatkozásokban is roppant érdekes és élvezetes- könyvében. Ennek végén leírja, hogy ő Bartókkal beszélgetve hozta szóba az A víg özvegyet, mint nyilvánvaló idézetet, mire kiderült, hogy Bartók nem is ismerte az akkor már világhírű Lehár-művet, viszont elmondta Dorátinak, hogy a kérdéses rész egy Sosztakovics-paródia, amit meg is indokolt, de kikötötte, hogy életében ezt nem mondhatja el senkinek. (Doráti mire megírta ezt a könyvét, nemcsak Bartók, de Sosztakovics sem élt.)
A kérdéses részhöz Doráti Antal még kottapéldákat is mellékel. Az egész rendkívül érdekes és tanulságos (a bemutató előtti próbafolyamat is pl.) - mellesleg Doráti Antal kiemelkedően intelligens és rokonszenves egyéniségét is tükrözi, ami az egész könyvben fölismerhető. (Az általam most fölhozott részek a könyv 65-70.oldalain találhatók.)
8016 lujza 2024-06-16 23:50:54
Kedves Zéta, nagyon köszönöm ezt a remek beszámolót az új vígoperánkról! Igazán jó kedvcsináló lenne, ha ezután az érdeklődőknek módjuk is lenne megnézni, és nekünk újranézni, netán már hangszerelve, ezt a hihetetlenül ötletgazdag és sokszínű művet. Dinyés Dánielnek igaza van, a Falstaff óta nem nagyon írtak vígoperát, pedig szükség lenne rá, különösen korunk nem éppen szívderítő körülményei között.
Én a legtöbb részt láthattam, az egyik találóbb volt a másiknál. Zeneileg engem a legjobban az IKEA jelenet női kettősének poétikus szépsége fogott meg, a Lakmé Virágkettőse jutott eszembe róla. A művészek teljesítménye azért is óriási volt, mert két alkalom között olykor még egy hónap se telt el, és ezalatt kellett elkészülni a librettónak, majd a megzenésítésnek, és a három énekesnek még meg is kellett tanulnia az egészet.
8015 Búbánat 2024-05-19 20:44:47 [Válasz erre: 8014 Búbánat 2024-05-19 18:33:26]
/Kapcs. 8014. sorszám/
A 168.hu cikkéből idézek (2024. május 18., 06:31)
Rangos Katalin vendége volt a héten Szinetár Mikós a Heti Jégbüfé című interjúsorozatban annak apropóján, hogy a 92 éves rendező megírta visszaemlékezéseit.
[...] Házy Erzsébet nevéhez fűződik egy másik történet, aminek kapcsán Szinetár Miklóssal rögtön a pályája elején közölték, hogy „ki van rúgva” a Magyar Televíziótól. Ekkor mint színházi rendezőt hívták meg egy darab tévés közvetítésének megrendezésére (Búbánat: Auber: Fra Diavolo):
„A darab második felvonásában arról van szó, hogy a hősnőnk, aki a fogadós csinos lánya, az volt a Házy Erzsi, egy gyönyörű ária keretében alváshoz készülődik és vetkőzik. És a banditák már ott leskelődnek és egy spanyolfal mögül nézik a vetkőzést. Én vezettem a televíziós közvetítést, felvétel még nem volt akkor, de mint a rendező én vezettem. A következőt csináltam a közvetítésben: az egyik kamerával felvettem a Házy Erzsit, aki ott állt és szétvetetett lábakkal énekelte az áriát, a másik kamerával a leskelődő banditákat, és azt én bekopíroztam a Házy Erzsi lába közé. Ebből kifolyólag másnap összeült a Magyar Televízió elnöksége, és úgy döntött, hogy én többet be nem tehetem a lábamat a Televízióba. Ehhez képest utána 28 évig voltam ott.”
Daniel Auber: Fra Diavolo
Idézek két kritikából:
"Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes: megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos 'hangszerelésű', a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina 'vetkőző számából' ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség."
/Magyar Nemzet, 1959. február 11. – „szi”/
„Házy Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel tölti meg Zerlina kedves szerepét.”
/Film Színház Muzsika, 1959. február 6. – (s. v.)/
