6241 IVA 2016-07-04 03:06:11 [Válasz erre: 6240 lujza 2016-07-04 01:26:25]
A szükség „nem sok” köze a szűkösséghez [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C3%BCks%C3%A9g;éppen elég[/url]. A főnév a szűk melléknévből képződött. Ld. továbbá a 2. jelentést mint szinonimát. De ha az első jelentéshez (kényszerűség) ragaszkodsz, így teszem fel a kérdést: úgy néz ki ez az épület, mint amit kényszerű megoldásokra, hiányosságai miatt erények kovácsolására építettek? Nem írtam, hogy a Müpa operaprodukciói fölöslegesek. Az a véleményem, hogy a operaműfaj remekeinek játszására alkalmasabbak lennének az arra a célra alkotott épületek. Erények kovácsolása helyett az adott erények kihasználása, érvényesítése.
A szükség „nem sok” köze a szűkösséghez [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C3%BCks%C3%A9g;éppen elég[/url]. A főnév a szűk melléknévből képződött. Ld. továbbá a 2. jelentést mint szinonimát. De ha az első jelentéshez (kényszerűség) ragaszkodsz, így teszem fel a kérdést: úgy néz ki ez az épület, mint amit kényszerű megoldásokra, hiányosságai miatt erények kovácsolására építettek? Nem írtam, hogy a Müpa operaprodukciói fölöslegesek. Az a véleményem, hogy a operaműfaj remekeinek játszására alkalmasabbak lennének az arra a célra alkotott épületek. Erények kovácsolása helyett az adott erények kihasználása, érvényesítése.
6240 lujza 2016-07-04 01:26:25 [Válasz erre: 6239 IVA 2016-07-04 00:33:21]
én is csak a véleményemet írom le. Hogy a Müpa mennyire alkalmas az operajátszásra, azt az elmúlt tíz év ragyogóan bizonyította. Láttam ott valamennyi Wagner operát nagy sikerrel játszani, de elég sok Mozartot is, szintén jól. A szükségnek meg nem sok köze van a szűkösséghez. Bár a Müpának nincs színházi értelemben vett színpada, azért egy jó fantáziával rendelkező szcenikus sok mindent meg tud valósítani ott is. És mostanában a MÁO nem nagyon kényeztetett el bennünket olyan kiváló rendezésekkel, hogy feleslegesnek érezhessük a Müpa operaprodukcióit.
én is csak a véleményemet írom le. Hogy a Müpa mennyire alkalmas az operajátszásra, azt az elmúlt tíz év ragyogóan bizonyította. Láttam ott valamennyi Wagner operát nagy sikerrel játszani, de elég sok Mozartot is, szintén jól. A szükségnek meg nem sok köze van a szűkösséghez. Bár a Müpának nincs színházi értelemben vett színpada, azért egy jó fantáziával rendelkező szcenikus sok mindent meg tud valósítani ott is. És mostanában a MÁO nem nagyon kényeztetett el bennünket olyan kiváló rendezésekkel, hogy feleslegesnek érezhessük a Müpa operaprodukcióit.
6239 IVA 2016-07-04 00:33:21 [Válasz erre: 6238 lujza 2016-07-03 22:57:25]
„Kinek az egyik tetszik, kinek a másik...” – így van. Én (Veled való egyeztetés nélkül) azt írtam meg, hogy nekem melyik volt rokonszenvesebb. Nem hiszem, hogy egy [url]http://mupa.blog.hu/2015/10/22/hello_mupa;ekkora épületben[/url] jogos „szükséget” említeni (amelyből a rendezés erényt kovácsolhat). Szerintem a Müpa nem szűkös, hanem alkalmatlan az operajátszásra – szemben az Operaházzal és az Erkel Színházzal. (Ez ügyben is a saját véleményemet írtam le.) Nem elegáns ruhákat hiányoltam Magdalénán, hanem olyanokat, amelyek ennek a drámai személynek a helyzetéhez, illetve a darabba illenek.
„Kinek az egyik tetszik, kinek a másik...” – így van. Én (Veled való egyeztetés nélkül) azt írtam meg, hogy nekem melyik volt rokonszenvesebb. Nem hiszem, hogy egy [url]http://mupa.blog.hu/2015/10/22/hello_mupa;ekkora épületben[/url] jogos „szükséget” említeni (amelyből a rendezés erényt kovácsolhat). Szerintem a Müpa nem szűkös, hanem alkalmatlan az operajátszásra – szemben az Operaházzal és az Erkel Színházzal. (Ez ügyben is a saját véleményemet írtam le.) Nem elegáns ruhákat hiányoltam Magdalénán, hanem olyanokat, amelyek ennek a drámai személynek a helyzetéhez, illetve a darabba illenek.
6238 lujza 2016-07-03 22:57:25
Én nem gondolnám, hogy a Mesterdalnokok rendezése "rokonszenvesebb" lenne a Ringénél, egyszerűen más. Kinek az egyik tetszik, kinek a másik, nekem mindkettő. Bár az Operában lennének hasonló színvonalú rendezések (és előadások)! Ez a Mesterdalnokok rendezés a szükségből erényt kovácsolt. Fantasztikus, jól megválasztott képi háttér előtt, egy parányi színpadon alaposan megmozgatta a szereplőket, egyáltalán nem tűnt az előadás félig szcenírozottnak. A Müpa adottságainak megfelelően remek volt a kórus elhelyezése és mozgatása, nem beszélve arról, hogy milyen jól szólt ebben a térben ez a kettős kórus. A szereplőváltozásoknak én nem örültem, nagyon visszasírtam Vogtot az idei közepes Waltert látván-hallván, és talán kevésbé, mert Norbert Ernst is szépen énekelt, de a korábbi Dávidot, Uwe Stickert-et is, aki egyszerűen fantasztikus volt. Az pedig eldöntendő, hogy mennyire vesszük figyelembe egy énekes életkorát, mert ha így nézzük, akkor Bretz és Dasch nem lehetnének apa és lánya, sőt Ratherford se lehetne Sachs, de szerintem mindannyian hozták a figurát, ahogy kell. Léni pedig - nem véletlenül csúfolódnak Dáviddal az inasok, hogy az öreg nő fiatal férjet (és a fiatal öreget) kap. Hiszen ő Éva dajkája volt, vagyis nem lehet húszéves, és valószínűleg elegáns ruhákban se járhat.
Én nem gondolnám, hogy a Mesterdalnokok rendezése "rokonszenvesebb" lenne a Ringénél, egyszerűen más. Kinek az egyik tetszik, kinek a másik, nekem mindkettő. Bár az Operában lennének hasonló színvonalú rendezések (és előadások)! Ez a Mesterdalnokok rendezés a szükségből erényt kovácsolt. Fantasztikus, jól megválasztott képi háttér előtt, egy parányi színpadon alaposan megmozgatta a szereplőket, egyáltalán nem tűnt az előadás félig szcenírozottnak. A Müpa adottságainak megfelelően remek volt a kórus elhelyezése és mozgatása, nem beszélve arról, hogy milyen jól szólt ebben a térben ez a kettős kórus. A szereplőváltozásoknak én nem örültem, nagyon visszasírtam Vogtot az idei közepes Waltert látván-hallván, és talán kevésbé, mert Norbert Ernst is szépen énekelt, de a korábbi Dávidot, Uwe Stickert-et is, aki egyszerűen fantasztikus volt. Az pedig eldöntendő, hogy mennyire vesszük figyelembe egy énekes életkorát, mert ha így nézzük, akkor Bretz és Dasch nem lehetnének apa és lánya, sőt Ratherford se lehetne Sachs, de szerintem mindannyian hozták a figurát, ahogy kell. Léni pedig - nem véletlenül csúfolódnak Dáviddal az inasok, hogy az öreg nő fiatal férjet (és a fiatal öreget) kap. Hiszen ő Éva dajkája volt, vagyis nem lehet húszéves, és valószínűleg elegáns ruhákban se járhat.
6237 Heiner Lajos 2016-07-02 06:59:36 [Válasz erre: 6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49]
Én mégis a "tragikus kimenetelű" helyett az "életszerű" kifejezést használnám.
Én mégis a "tragikus kimenetelű" helyett az "életszerű" kifejezést használnám.
6236 -zéta- 2016-07-01 21:24:53 [Válasz erre: 6235 eccerű 2016-07-01 21:21:27]
...aki az előző félórában még boszorkány volt...:-)
...aki az előző félórában még boszorkány volt...:-)
6235 eccerű 2016-07-01 21:21:27 [Válasz erre: 6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49]
Az még hagyján, de egy feleséget is...
Az még hagyján, de egy feleséget is...
6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49 [Válasz erre: 6233 Heiner Lajos 2016-07-01 17:46:35]
Ott van például Papageno, aki szabadon jár-kel az erdőben, boldogan vadászgat, oszt a végére meg nyakába sóznak egy rakatt neveletlen és állandóan éhes gyereket... Háááát...;-)
Ott van például Papageno, aki szabadon jár-kel az erdőben, boldogan vadászgat, oszt a végére meg nyakába sóznak egy rakatt neveletlen és állandóan éhes gyereket... Háááát...;-)
6233 Heiner Lajos 2016-07-01 17:46:35
Vénségemre Operatikus rányitotta a szemem: a Varázsfuvola tragikus kimenetelű mű.
Vénségemre Operatikus rányitotta a szemem: a Varázsfuvola tragikus kimenetelű mű.
6232 tiramisu 2016-06-29 09:56:01 [Válasz erre: 6230 lujza 2016-06-26 02:17:17]
A Katonában éneklő Fiordiligivel és Dorabellával! :-)
A Katonában éneklő Fiordiligivel és Dorabellával! :-)
6230 lujza 2016-06-26 02:17:17
Zéta már megint fején találta a szöget, várom a beszámoló folytatását! Én is nagyon élveztem ezt az "Operabeavatót". És mennyivel izgalmasabb Cosit rendezhetett volna Göttinger az Operában Menzelnél! Az énekesek egytől egyig remek színészi teljesítményt nyújtottak számomra (miközben az énekesi teljesítmény egyeseknél ingadozott).
Zéta már megint fején találta a szöget, várom a beszámoló folytatását! Én is nagyon élveztem ezt az "Operabeavatót". És mennyivel izgalmasabb Cosit rendezhetett volna Göttinger az Operában Menzelnél! Az énekesek egytől egyig remek színészi teljesítményt nyújtottak számomra (miközben az énekesi teljesítmény egyeseknél ingadozott).
6229 Kaliban 2016-06-03 21:56:02 [Válasz erre: 6226 Búbánat 2016-06-01 09:44:13]
Azt nem néztem, de köszönöm a tájékoztatást. Én neten keresgéltem.
Azt nem néztem, de köszönöm a tájékoztatást. Én neten keresgéltem.
6228 pollione 2016-06-02 09:32:29
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
6227 pollione 2016-06-02 09:32:09
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
6226 Búbánat 2016-06-01 09:44:13 [Válasz erre: 6224 Kaliban 2016-05-31 22:09:46]
Egyébként mindez magyarul is elolvasható Dr. Winkler Gábor "Barangolás az operák világában..." I. kötetében, a Bellini operájáról írt fejezetben. (2003)
Egyébként mindez magyarul is elolvasható Dr. Winkler Gábor "Barangolás az operák világában..." I. kötetében, a Bellini operájáról írt fejezetben. (2003)
6225 lujza 2016-06-01 01:49:56
Ritka szép, költői mondatok vannak ebben az írásban! Én nem ismertem ezt a férfi változatát Rómeónak, de szerencsére megtalálható, igaz, nem Scottoval.
Ritka szép, költői mondatok vannak ebben az írásban! Én nem ismertem ezt a férfi változatát Rómeónak, de szerencsére megtalálható, igaz, nem Scottoval.
6224 Kaliban 2016-05-31 22:09:46 [Válasz erre: 6223 parampampoli 2016-05-31 21:56:12]
Egyáltalán nem indokolatlan. Én is csak nemrég kutakodtam kicsit ez ügyben. Persze külföldi szakirodalom vezetett nyomra.
Egyáltalán nem indokolatlan. Én is csak nemrég kutakodtam kicsit ez ügyben. Persze külföldi szakirodalom vezetett nyomra.
6223 parampampoli 2016-05-31 21:56:12 [Válasz erre: 6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54]
Köszönöm a pontosító információt, nem tudtam róla. De mivel a Shakespeare400+ Fesztiválon hangzott el, nem indokolatlan a story nagy remekművéből is eredeztetni.
Köszönöm a pontosító információt, nem tudtam róla. De mivel a Shakespeare400+ Fesztiválon hangzott el, nem indokolatlan a story nagy remekművéből is eredeztetni.
6222 Kaliban 2016-05-31 21:31:20 [Válasz erre: 6221 Kaliban 2016-05-31 21:27:13]
Na mégis megvan. Az eredeti olasz szöveg. [url]https://books.google.hu/books?id=5LN3uKAh7TAC&pg=PA88&dq=Luigi+Scevola&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi7stqOhoXNAhXJaRQKHQm-Dk0Q6AEIPDAE#v=onepage&q=Luigi%20Scevola&f=false;Luigi Scelova: Rómeó és Júlia.[/url] Ebben az összkiadásban megtalálható.
Na mégis megvan. Az eredeti olasz szöveg. [url]https://books.google.hu/books?id=5LN3uKAh7TAC&pg=PA88&dq=Luigi+Scevola&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi7stqOhoXNAhXJaRQKHQm-Dk0Q6AEIPDAE#v=onepage&q=Luigi%20Scevola&f=false;Luigi Scelova: Rómeó és Júlia.[/url] Ebben az összkiadásban megtalálható.
6221 Kaliban 2016-05-31 21:27:13 [Válasz erre: 6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54]
Bocsánat,ezt nem így akartam elküldeni. Luigi Scevola darabja is fenn van a neten. A múltkor megtaláltam, de most nem akarok rábukkani. Ez persze csak kiegészítés, nem kötekedés. Kedves Ppp! Köszönöm az írást - a Macbethes cikk fordítását is.
Bocsánat,ezt nem így akartam elküldeni. Luigi Scevola darabja is fenn van a neten. A múltkor megtaláltam, de most nem akarok rábukkani. Ez persze csak kiegészítés, nem kötekedés. Kedves Ppp! Köszönöm az írást - a Macbethes cikk fordítását is.
6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54
"Gounod operája jobban követi az eredeti cselekményt, Bellini azonban valószínűleg kevésbé törődött az alapművel, egyszerűen egy jó belcanto operát akart írni, attól majdnem függetlenül" - az a helyzet, hogy Bellini nem Shakaspeare darabját zenésítette meg. Felice Romani Luigi Scevola, 1818-ben bemutatott tragédiája nyomán írta szövegkönyvét, amelyet először nem is Bellini, hanem Nicola Vaccai zenésített meg. Vaccai darabjának felvétele fenn van a tubuson és meghallgatható. [url]http://webcim.hu;szöveg,amire kattintani lehet[/url] https://www.youtube.com/watch?v=pbUHQWkCrvI
"Gounod operája jobban követi az eredeti cselekményt, Bellini azonban valószínűleg kevésbé törődött az alapművel, egyszerűen egy jó belcanto operát akart írni, attól majdnem függetlenül" - az a helyzet, hogy Bellini nem Shakaspeare darabját zenésítette meg. Felice Romani Luigi Scevola, 1818-ben bemutatott tragédiája nyomán írta szövegkönyvét, amelyet először nem is Bellini, hanem Nicola Vaccai zenésített meg. Vaccai darabjának felvétele fenn van a tubuson és meghallgatható. [url]http://webcim.hu;szöveg,amire kattintani lehet[/url] https://www.youtube.com/watch?v=pbUHQWkCrvI
6219 IVA 2016-05-30 04:35:43
Megpillantva [url]http://www.momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2016-05-28;a május 28-i Nap képé[/url]t – amely, bár egy próba pillanatát örökítette meg –, azonnal felismerjük: egy Scarpiát és egy Toscát látunk rajta. (Ilyenkor az ember némi komfortérzettel úgy véli: otthon van a világ egyik apró szegmensében. Ma még.) „Barna Flóriánkat” ugyan, afféle mediterrán dívaként, sötét hajjal szokás alakítani, de anyukám mesélte, hogy Jeritza szenzációjához Bécsben hozzátartozott a kék szemű, szőke (és persze nagyon szép) Tosca különlegessége is. Valószínű, hogy az ország kulturális életét mindig saját ügyüknek tekintő bécsiek körében és a korabeli bulvársajtóban az is maradandó szenzációt keltett volna, ha az Operntheater színpadán Scarpia alsógatyára vetkőzik (hogy mindenki értse, mi a szándéka), de ez aligha történhetett volna meg. Zéta [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6969;Svéd Sándorról szóló megemlékezés[/url]ében fájdalmas nosztalgiával olvasom, hogy Riccardo Stracciari, „amikor néhány év után útjára bocsájtotta, megajándékozta saját Luna gróf és Rigoletto-jelmezeivel, amelyeket Svéd szerte a világban sokszor és büszkén használt.” Kitűnik ebből, hogy az operajátszás hosszabb szakaszában „szerte a világban” egyöntetű igény volt arra, hogy a jelmezeket a darabok cselekményének helyszínét és korát, a drámai személyek jellemét ábrázolva, a műfaj kívánta pompával tervezzék és készítsék, és ezek (persze némi toleranciára számítva) minden operaelőadásban kompatibilisek legyenek. Maria Jeritza, Németh Mária híresen pazar saját jelmezeikben léptek fel, de pl. Anna Moffo, Anna Tomowa-Sintow is hozta magával Traviata-, illetve Aida-kosztümjeit Budapestre. Manapság, amikor a díszlet- és jelmeztervezőknek nem a fentebb említett hagyományos igényeknek, hanem a rendező akár a zenemű miliőjének, jellemeinek és tartalmának ellentmondó elképzeléseinek kell megfelelniük munkájukkal, egyre ritkább és elképzelhetetlenebb az ilyesmi. Kálmándy Mihálynak például egy olasz mester gáláns ajánlatát így kellene visszautasítania: köszönöm kedvességét, de Budapesten nekem úgy kell megjelennem Luna szerepében, mintha egy mai termékbemutatón lennék a főnök helyettese.
Megpillantva [url]http://www.momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2016-05-28;a május 28-i Nap képé[/url]t – amely, bár egy próba pillanatát örökítette meg –, azonnal felismerjük: egy Scarpiát és egy Toscát látunk rajta. (Ilyenkor az ember némi komfortérzettel úgy véli: otthon van a világ egyik apró szegmensében. Ma még.) „Barna Flóriánkat” ugyan, afféle mediterrán dívaként, sötét hajjal szokás alakítani, de anyukám mesélte, hogy Jeritza szenzációjához Bécsben hozzátartozott a kék szemű, szőke (és persze nagyon szép) Tosca különlegessége is. Valószínű, hogy az ország kulturális életét mindig saját ügyüknek tekintő bécsiek körében és a korabeli bulvársajtóban az is maradandó szenzációt keltett volna, ha az Operntheater színpadán Scarpia alsógatyára vetkőzik (hogy mindenki értse, mi a szándéka), de ez aligha történhetett volna meg. Zéta [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6969;Svéd Sándorról szóló megemlékezés[/url]ében fájdalmas nosztalgiával olvasom, hogy Riccardo Stracciari, „amikor néhány év után útjára bocsájtotta, megajándékozta saját Luna gróf és Rigoletto-jelmezeivel, amelyeket Svéd szerte a világban sokszor és büszkén használt.” Kitűnik ebből, hogy az operajátszás hosszabb szakaszában „szerte a világban” egyöntetű igény volt arra, hogy a jelmezeket a darabok cselekményének helyszínét és korát, a drámai személyek jellemét ábrázolva, a műfaj kívánta pompával tervezzék és készítsék, és ezek (persze némi toleranciára számítva) minden operaelőadásban kompatibilisek legyenek. Maria Jeritza, Németh Mária híresen pazar saját jelmezeikben léptek fel, de pl. Anna Moffo, Anna Tomowa-Sintow is hozta magával Traviata-, illetve Aida-kosztümjeit Budapestre. Manapság, amikor a díszlet- és jelmeztervezőknek nem a fentebb említett hagyományos igényeknek, hanem a rendező akár a zenemű miliőjének, jellemeinek és tartalmának ellentmondó elképzeléseinek kell megfelelniük munkájukkal, egyre ritkább és elképzelhetetlenebb az ilyesmi. Kálmándy Mihálynak például egy olasz mester gáláns ajánlatát így kellene visszautasítania: köszönöm kedvességét, de Budapesten nekem úgy kell megjelennem Luna szerepében, mintha egy mai termékbemutatón lennék a főnök helyettese.
6218 Edmond Dantes 2016-05-29 16:34:19
Köszönet az értékes, érdekes Svéd Sándor-írásért. A gyorsan, igen magasra és igen tartósan felívelő és "fent maradó" pálya ékesen igazolja, hogy ilyen is van, ilyen is lehet: a gyors karrier, nagy szerepek gyors megszerzése nem feltétlenül jár sem a hang gyors hanyatlásával, sem a személyiség "szétcsúszásával". Minden van és lehet és nincs egyetemes igazság: ahány énekes, annyiféle művészi-emberi sors.
Köszönet az értékes, érdekes Svéd Sándor-írásért. A gyorsan, igen magasra és igen tartósan felívelő és "fent maradó" pálya ékesen igazolja, hogy ilyen is van, ilyen is lehet: a gyors karrier, nagy szerepek gyors megszerzése nem feltétlenül jár sem a hang gyors hanyatlásával, sem a személyiség "szétcsúszásával". Minden van és lehet és nincs egyetemes igazság: ahány énekes, annyiféle művészi-emberi sors.
6214 Csiki Gábor 2016-05-28 22:31:26
Az én fülembe is eljutott Svéd Sándor egyik kevésbé ismeretes, sokak számára talán nem feltétlenül szimpatikus jellemvonása (méghozzá egyik leghíresebb tenoristánk gyermeke révén), ám megosztani itt semmiképpen nem szeretném. Mert amit - felvételei alapján - operaénekesként csinált, az szerintem is utolérhetetlen. Soha ne mondjuk, hogy soha, de ilyen még egy nem lesz. Soha. Isten éltesse őt! :)
Az én fülembe is eljutott Svéd Sándor egyik kevésbé ismeretes, sokak számára talán nem feltétlenül szimpatikus jellemvonása (méghozzá egyik leghíresebb tenoristánk gyermeke révén), ám megosztani itt semmiképpen nem szeretném. Mert amit - felvételei alapján - operaénekesként csinált, az szerintem is utolérhetetlen. Soha ne mondjuk, hogy soha, de ilyen még egy nem lesz. Soha. Isten éltesse őt! :)
6213 márta 2016-05-28 18:17:04 [Válasz erre: 6211 telramund 2016-05-28 15:59:34]
Állítólag Udvardy Tiborral jóban volt.Együtt jártak lóversenyre.
Állítólag Udvardy Tiborral jóban volt.Együtt jártak lóversenyre.
6212 chenier 2016-05-28 16:56:18
Nagyon szép Zéta megemlékezése Svéd Sándorról! Örömmel olvastam!
Nagyon szép Zéta megemlékezése Svéd Sándorról! Örömmel olvastam!
6211 telramund 2016-05-28 15:59:34 [Válasz erre: 6210 márta 2016-05-28 13:54:50]
Hallott valaha olyat,hogy Székely Mihály bárkit is szeretett?Koréh Endrét kellett volna megkérdezni.
Hallott valaha olyat,hogy Székely Mihály bárkit is szeretett?Koréh Endrét kellett volna megkérdezni.
6210 márta 2016-05-28 13:54:50
Mostanában bukkantam rá, hogy a 30-as években Pesten rendszeresen énekelte Malatestát, Gara nádort, és a Gioconda Barnabáját. Londonban Rigolettóban és A végzet hatalmában lépett föl. Érdekesség, hogy több szerepét 3 nyelven kellett megtanulnia: magyarul, majd németül, végül olaszul. A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 60-as évek elején Amonasrót énekelte. Állítólag az egyik jelen lévő hölgyhöz gyöngéd szálak fűzték. A tenor késett, ezért Svéd a próbán beénekelte Radames szólamát tenor fekvésben, az összes B-vel. Aztán a premieren az illető hölgy már nem volt jelen, Svéd dobta az előadást, szinte markírozott. Ezen Vaszy úgy megsértődött, hogy soha többet nem hívta, pedig néha üzent, hogy szívesen énekelne például Garát. A MET-ben is többször találkozott Székely Mihállyal, pl. a Boccanegrában, akivel sehogyse szívelték egymást.
Mostanában bukkantam rá, hogy a 30-as években Pesten rendszeresen énekelte Malatestát, Gara nádort, és a Gioconda Barnabáját. Londonban Rigolettóban és A végzet hatalmában lépett föl. Érdekesség, hogy több szerepét 3 nyelven kellett megtanulnia: magyarul, majd németül, végül olaszul. A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 60-as évek elején Amonasrót énekelte. Állítólag az egyik jelen lévő hölgyhöz gyöngéd szálak fűzték. A tenor késett, ezért Svéd a próbán beénekelte Radames szólamát tenor fekvésben, az összes B-vel. Aztán a premieren az illető hölgy már nem volt jelen, Svéd dobta az előadást, szinte markírozott. Ezen Vaszy úgy megsértődött, hogy soha többet nem hívta, pedig néha üzent, hogy szívesen énekelne például Garát. A MET-ben is többször találkozott Székely Mihállyal, pl. a Boccanegrában, akivel sehogyse szívelték egymást.
6209 parampampoli 2016-05-28 12:48:20
Svéd Sándor... egyformán hallottuk hát őt is Zétával, aminek örülök. Biztosan nem véletlenül. -:) Köszönöm a megemlékezést, ma őt hallgatom egész nap. Számomra a valaha élt legcsodálatosabb bariton hang volt.
Svéd Sándor... egyformán hallottuk hát őt is Zétával, aminek örülök. Biztosan nem véletlenül. -:) Köszönöm a megemlékezést, ma őt hallgatom egész nap. Számomra a valaha élt legcsodálatosabb bariton hang volt.
6208 Búbánat 2016-05-23 10:12:45 [Válasz erre: 6207 márta 2016-05-23 09:41:16]
Bende Zsolt Rost Andreával Gounod Rómeó és Júliájában is együtt énekelt.
Bende Zsolt Rost Andreával Gounod Rómeó és Júliájában is együtt énekelt.
6207 márta 2016-05-23 09:41:16
A Gianni Schicchiben együtt énekelt leghíresebbé váló tanítványával, Rost Andreával. Az egyik ilyen előadást láttam annak idején.
A Gianni Schicchiben együtt énekelt leghíresebbé váló tanítványával, Rost Andreával. Az egyik ilyen előadást láttam annak idején.
6206 parampampoli 2016-05-23 08:48:54
Örömmel olvastam ma Zéta emlékezését Bende Zsoltra, akit nagyon szerettem, és pontosan olyannak láttam, hallottam, amilyennek ő bemutatta. Nem kiegészítés akar lenni az egyébként tökéletesen kerek íráshoz, inkább csak személyes emlék, hogy megemlítek egy szerepet, amelyben nekem szinte felülmúlhatatlan volt: Sharpless a Pillangókisasszonyban. Mert pontosan olyan volt benne, amilyennek a a partitúra és önmaga lénye meghatározta: mélységesen humánus, utolérhetetlenül finom és elegáns. Nyugodjék békében Bende Zsolt, aki láttuk, ismertük, nem feledjük. (Ma megnézem azt a tüneményes gálaműsort emlékezésül, amivel ő és kollégái együtt köszöntötték 30 éves jubileumát.)
Örömmel olvastam ma Zéta emlékezését Bende Zsoltra, akit nagyon szerettem, és pontosan olyannak láttam, hallottam, amilyennek ő bemutatta. Nem kiegészítés akar lenni az egyébként tökéletesen kerek íráshoz, inkább csak személyes emlék, hogy megemlítek egy szerepet, amelyben nekem szinte felülmúlhatatlan volt: Sharpless a Pillangókisasszonyban. Mert pontosan olyan volt benne, amilyennek a a partitúra és önmaga lénye meghatározta: mélységesen humánus, utolérhetetlenül finom és elegáns. Nyugodjék békében Bende Zsolt, aki láttuk, ismertük, nem feledjük. (Ma megnézem azt a tüneményes gálaműsort emlékezésül, amivel ő és kollégái együtt köszöntötték 30 éves jubileumát.)
6205 IVA 2016-05-19 05:04:19
Ez az 1949-ben készült, nálunk [url]https://www.youtube.com/watch?v=PIK7RmHVUDM;az '50-es években vetített operafilm[/url] volt első vizuális találkozásom A trubadúrral. Mivel ebben éppen a kórus megjelenítése a legegyértelműbb, bennem sohasem merült fel a Miserere szürrealitása. Ezzel együtt mind Pál Tamás elemzése, mint Zéta kritikája igen érdekes és elgondolkodtató.
Ez az 1949-ben készült, nálunk [url]https://www.youtube.com/watch?v=PIK7RmHVUDM;az '50-es években vetített operafilm[/url] volt első vizuális találkozásom A trubadúrral. Mivel ebben éppen a kórus megjelenítése a legegyértelműbb, bennem sohasem merült fel a Miserere szürrealitása. Ezzel együtt mind Pál Tamás elemzése, mint Zéta kritikája igen érdekes és elgondolkodtató.
6204 IVA 2016-04-20 04:33:12 [Válasz erre: 6203 lujza 2016-04-20 01:52:02]
Köszönöm. (Tudok én, ha jön az ihlet. A sikeren felbuzdulva a szinonimát átülepítettem az opera-topicban küldött válaszomba.)
Köszönöm. (Tudok én, ha jön az ihlet. A sikeren felbuzdulva a szinonimát átülepítettem az opera-topicban küldött válaszomba.)
6202 IVA 2016-04-19 22:15:27 [Válasz erre: 6201 -zéta- 2016-04-19 06:18:31]
Köszönöm szépen, érdemes volt megkérdeznem. Olvasva, hogy „alig van bemutató”, olyan érzetem támadt, mintha egy rendszerváltás előtti Hacsek és Sajót hallgatnék. Merthogy napjainkban a bemutatók egymás... ülepébe érnek.
Köszönöm szépen, érdemes volt megkérdeznem. Olvasva, hogy „alig van bemutató”, olyan érzetem támadt, mintha egy rendszerváltás előtti Hacsek és Sajót hallgatnék. Merthogy napjainkban a bemutatók egymás... ülepébe érnek.
6201 -zéta- 2016-04-19 06:18:31 [Válasz erre: 6200 IVA 2016-04-19 03:41:41]
Jobbra fent, a Művész-Blog alatt van a Momus anno...
Jobbra fent, a Művész-Blog alatt van a Momus anno...
6200 IVA 2016-04-19 03:41:41 [Válasz erre: 6198 lujza 2016-04-19 01:21:35]
Meg lehetne tudni, hogy a Momus melyik írásához, vagy e topic melyik hozzászólásához kapcsolódik ez a vélemény?
Meg lehetne tudni, hogy a Momus melyik írásához, vagy e topic melyik hozzászólásához kapcsolódik ez a vélemény?
6199 IVA 2016-04-19 03:35:35 [Válasz erre: 6197 Héterő 2016-04-19 00:27:39]
Tehát Alfio lova, a csilingelő csengő és a pattogó ostor benne van az eredetiben! Ezek minek kellenek a teherautóhoz? Láttad ezek szerint a miskolci Toscát? Kár, hogy nem írtál róla, néhány sort sem. Puccini rendezői utasításának és színpadképének felel meg, hogy Tosca egy Napóleon koránál 2 évszázaddal későbbi, útszéli konzumnőnek néz ki; nem látom, mit csinál a templomba hozott virággal; kvázi lefekszik Marióval a festőállványzaton; Scarpia letolja a nadrágját; a szerelmesek feje fölött fordul meg komótosan a bazilika, de nem ám haláluk pillanatában? És a többi, és a többi, és a többi... A legkiválóbb kritikusok fejből tudják a librettót. Komolyan Kesselyák Gergely védelmében szóltál? Rendben, kedves Héterő, de akkor várom a részletek meggyőző méltatását.
Tehát Alfio lova, a csilingelő csengő és a pattogó ostor benne van az eredetiben! Ezek minek kellenek a teherautóhoz? Láttad ezek szerint a miskolci Toscát? Kár, hogy nem írtál róla, néhány sort sem. Puccini rendezői utasításának és színpadképének felel meg, hogy Tosca egy Napóleon koránál 2 évszázaddal későbbi, útszéli konzumnőnek néz ki; nem látom, mit csinál a templomba hozott virággal; kvázi lefekszik Marióval a festőállványzaton; Scarpia letolja a nadrágját; a szerelmesek feje fölött fordul meg komótosan a bazilika, de nem ám haláluk pillanatában? És a többi, és a többi, és a többi... A legkiválóbb kritikusok fejből tudják a librettót. Komolyan Kesselyák Gergely védelmében szóltál? Rendben, kedves Héterő, de akkor várom a részletek meggyőző méltatását.
6198 lujza 2016-04-19 01:21:35
Nem tudom, ki írta, de aranyos ez a tíz évvel ezelőtti Hacsek és Sajó! Kár, hogy manapság már nem írtok ilyeneket!
Nem tudom, ki írta, de aranyos ez a tíz évvel ezelőtti Hacsek és Sajó! Kár, hogy manapság már nem írtok ilyeneket!
6197 Héterő 2016-04-19 00:27:39 [Válasz erre: 6195 IVA 2016-04-18 02:19:21]
:-) [u]Motor, tülök, gázpedál...[/u] Kedves IVA, számodra nem mindegy? :-) Nézzük csak meg. Az idézett R.A.-fordításban kiemeltem, ami az eredetiben NINCS ott. Frissen száguld jó lovam, Cseng a csengő nagy vígan, Pattog az ostor, ihaj! Bárhogy ázik a fakó, Bárhogy hulldogál a hó, Dúdol a szél, sebaj! Ami a miskolci Tosca-rendezést illeti, abban reménykedtem, hogy valakinek feltűnik talán, hogy ez Puccini minden rendezői utasításának és színpadképének, továbbá szövegkönyvének száz százalékosan megfelelő változat. Úgy látszik, a librettot még a legkiválóbb kritikusok sem forgatják... Pedig nem olyan nagy vétek, ha a rendező azt mutatja meg, amit az a "tehetségtelen" szerző összehordott...
:-) [u]Motor, tülök, gázpedál...[/u] Kedves IVA, számodra nem mindegy? :-) Nézzük csak meg. Az idézett R.A.-fordításban kiemeltem, ami az eredetiben NINCS ott. Frissen száguld jó lovam, Cseng a csengő nagy vígan, Pattog az ostor, ihaj! Bárhogy ázik a fakó, Bárhogy hulldogál a hó, Dúdol a szél, sebaj! Ami a miskolci Tosca-rendezést illeti, abban reménykedtem, hogy valakinek feltűnik talán, hogy ez Puccini minden rendezői utasításának és színpadképének, továbbá szövegkönyvének száz százalékosan megfelelő változat. Úgy látszik, a librettot még a legkiválóbb kritikusok sem forgatják... Pedig nem olyan nagy vétek, ha a rendező azt mutatja meg, amit az a "tehetségtelen" szerző összehordott...
6196 parampampoli 2016-04-18 23:40:42 [Válasz erre: 6194 IVA 2016-04-18 02:15:53]
Nekem az jött le az olvasottakból, hogy egyértelműen nem.
Nekem az jött le az olvasottakból, hogy egyértelműen nem.
6195 IVA 2016-04-18 02:19:21
Frissen száguld jó lovam, Cseng a csengõ nagy vígan, Pattog az ostor, ihaj! Bárhogy ázik a fakó, Bárhogy hulldogál a hó, Dúdol a szél, sebaj! Nem tudom, hogy a színlapon Pless László nevével jegyzett fordítás miben tér el Radó Antal fent idézett műfordításától, de nem feltételezem, hogy jó ló helyett jó motor, csengő helyett tülök, ostor helyett gázpedál szerepel benne. Akkor... miről énekelhetett Alfio, aki teherautóval fuvaroz?
Frissen száguld jó lovam, Cseng a csengõ nagy vígan, Pattog az ostor, ihaj! Bárhogy ázik a fakó, Bárhogy hulldogál a hó, Dúdol a szél, sebaj! Nem tudom, hogy a színlapon Pless László nevével jegyzett fordítás miben tér el Radó Antal fent idézett műfordításától, de nem feltételezem, hogy jó ló helyett jó motor, csengő helyett tülök, ostor helyett gázpedál szerepel benne. Akkor... miről énekelhetett Alfio, aki teherautóval fuvaroz?
6194 IVA 2016-04-18 02:15:53 [Válasz erre: 6193 parampampoli 2016-04-17 17:42:37]
Rendezés tekintetében számomra nem volt kivételes élmény a miskolci Tosca, nem homályosítja el a Magyar Állami Operaháznak azokat a borzalmas rendezéseit, amelyeket időről időre kénytelen vagyok felsorolni. (Ezt most mellőzöm, úgyis tudod, melyekre gondolok, és van néhány közös „kedvencünk” is.) Talán abban volt mégis más, hogy ezt az előadást az énekesek sem támogatták meg. Ott van – hogy egy másik „címszerep-operát” vegyek – például, Oberfrank Pál Carmenje, amelyet töretlenül utálok. Egyik jelenlegi főszereplője sem mondható az évszázad Carmenjének (akiből a múlt században akadt több is, egy pedig feltétlenül), de legalább el tudják énekelni a szólamukat. Nos, a méltatott Tosca esetében ez sem egyértelmű.
Rendezés tekintetében számomra nem volt kivételes élmény a miskolci Tosca, nem homályosítja el a Magyar Állami Operaháznak azokat a borzalmas rendezéseit, amelyeket időről időre kénytelen vagyok felsorolni. (Ezt most mellőzöm, úgyis tudod, melyekre gondolok, és van néhány közös „kedvencünk” is.) Talán abban volt mégis más, hogy ezt az előadást az énekesek sem támogatták meg. Ott van – hogy egy másik „címszerep-operát” vegyek – például, Oberfrank Pál Carmenje, amelyet töretlenül utálok. Egyik jelenlegi főszereplője sem mondható az évszázad Carmenjének (akiből a múlt században akadt több is, egy pedig feltétlenül), de legalább el tudják énekelni a szólamukat. Nos, a méltatott Tosca esetében ez sem egyértelmű.
6193 parampampoli 2016-04-17 17:42:37
IVA és Zéta írásai után a miskolci Toscáról majdhogynem sajnálni kezdem, hogy nem néztem meg. Ilyen borzalmat valószínűleg ritkán lát az ember, tehát a maga nemében kivételes élmény lehetett. Inkább kivételes, mint élmény. -:)
IVA és Zéta írásai után a miskolci Toscáról majdhogynem sajnálni kezdem, hogy nem néztem meg. Ilyen borzalmat valószínűleg ritkán lát az ember, tehát a maga nemében kivételes élmény lehetett. Inkább kivételes, mint élmény. -:)
6192 IVA 2016-04-15 03:52:58 [Válasz erre: 6188 IVA 2016-04-13 05:12:46]
A Primavera II.-höz: Amikor még a nézőtér első sorait preferáltam, csodálkoztam azokon, akik azt mondják, nem szeretnek elöl ülni, mert onnan „túl sokat” lehet látni. Én bizony nem vettem észre, hogy Sámson láncán pendrive lóg, és hogy Delila azzal vájja ki a hős szemeit. Nem is tudtam, hogy az ilyen éles lehet. Hosszú combokról színházi kritikában legutóbb akkor olvastam, amikor a Fővárosi Operettszínház Jó éjt, Bessy! című musical-bemutatója után Galambos Erzsi alakítását méltatták. Nem olyan régen történt ez: 1965-ben. Azóta sem hittem volna, hogy ez az adottság legközelebb egy Tosca esztétikai értékelésének tárgya lehet.
A Primavera II.-höz: Amikor még a nézőtér első sorait preferáltam, csodálkoztam azokon, akik azt mondják, nem szeretnek elöl ülni, mert onnan „túl sokat” lehet látni. Én bizony nem vettem észre, hogy Sámson láncán pendrive lóg, és hogy Delila azzal vájja ki a hős szemeit. Nem is tudtam, hogy az ilyen éles lehet. Hosszú combokról színházi kritikában legutóbb akkor olvastam, amikor a Fővárosi Operettszínház Jó éjt, Bessy! című musical-bemutatója után Galambos Erzsi alakítását méltatták. Nem olyan régen történt ez: 1965-ben. Azóta sem hittem volna, hogy ez az adottság legközelebb egy Tosca esztétikai értékelésének tárgya lehet.
