6253 Ametiszt 2016-10-01 13:22:29 [Válasz erre: 6252 pitypang 2016-10-01 13:06:51]
Tudna mondani egy hasonló kaliberű partnert Netrebko mellé 2016-ban (tenor vagy bariton). Hát azért Puccininak igencsak van verista korszaka. Soroljam????
Tudna mondani egy hasonló kaliberű partnert Netrebko mellé 2016-ban (tenor vagy bariton). Hát azért Puccininak igencsak van verista korszaka. Soroljam????
6252 pitypang 2016-10-01 13:06:51 [Válasz erre: 6251 Ametiszt 2016-10-01 11:40:53]
" Ma más a helyzet, Netrebkonak nincs igazán partnere a színpadon 2016-ban." azért ez kis túlzás, nem? és nem "verista" koncertet adott, minthogy a lemeze sem az. mióta "verista" Puccini? A szenvedélyes kifejezésmód a mezítlábas Sylvia?
" Ma más a helyzet, Netrebkonak nincs igazán partnere a színpadon 2016-ban." azért ez kis túlzás, nem? és nem "verista" koncertet adott, minthogy a lemeze sem az. mióta "verista" Puccini? A szenvedélyes kifejezésmód a mezítlábas Sylvia?
6251 Ametiszt 2016-10-01 11:40:53
Köszönöm Operatikusnak, hogy szavakba öntötte azt, amit sokan gondoltak a koncert után(értsd: ünneplő közönség), de talán nem tudtuk megfogalmazni magunk számára sem, mitől olyan természetes, magától értetődő és magával ragadó egy kiemelkedő teljesítmény és művész, akit végre hazai koncerten hallgathattunk. Én másodszor hallottam élőben Netrebkót, kb. 10 év elteltével. Ha most leírnám, hogy a jó 10 évvel ezelőtti koncerten milyen repertoárt énekelt és hogy ott, az akkori tenor teljesítményével elvitte előle a show-t mégis, miközben a tenyerén hordozta, sokan csodálkoznának ..... Ma más a helyzet, Netrebkonak nincs igazán partnere a színpadon 2016-ban.
Köszönöm Operatikusnak, hogy szavakba öntötte azt, amit sokan gondoltak a koncert után(értsd: ünneplő közönség), de talán nem tudtuk megfogalmazni magunk számára sem, mitől olyan természetes, magától értetődő és magával ragadó egy kiemelkedő teljesítmény és művész, akit végre hazai koncerten hallgathattunk. Én másodszor hallottam élőben Netrebkót, kb. 10 év elteltével. Ha most leírnám, hogy a jó 10 évvel ezelőtti koncerten milyen repertoárt énekelt és hogy ott, az akkori tenor teljesítményével elvitte előle a show-t mégis, miközben a tenyerén hordozta, sokan csodálkoznának ..... Ma más a helyzet, Netrebkonak nincs igazán partnere a színpadon 2016-ban.
6250 parampampoli 2016-10-01 10:08:12
Véleményemet leírtam a koncertről, fenntartom minden szavát, tehát részletekbe nem mennék. Mindössze kettő darab megállapítás, az egyikre alább telramund is kitért. 1.A drámai szoprán nem a hang sötétségétől lesz az. 2. A Callas-Netrebko párhuzam erősen sántít, sőt: szerény véleményem szerint alapvetően téves, noha számos felületes hasonlóság valóban található közöttük. Callas egy, a szó hagyományos értelmében nem szép, hangon énekelt, hatalmas kifejező erővel, páratlan színgazdagsággal. Netrebko gyönyörű hangon énekel egyáltalán nem különleges kifejező erővel -- ami annyira kellene a verizmushoz! -- és alapvetően egy színnel, ha udvarias akarok lenni vele, szűk színkészlettel. Callas minden szóval kifejez, még hangilag romos állapotában is megüti az embert a legelső szavával, Netrebko éneklése a hang matériájával, annak szépségével hat, nem az értelmezés kifejező erejével. Ilyen értelemben sokkal inkább rokona Tebaldinak, mint Callasnak.
Véleményemet leírtam a koncertről, fenntartom minden szavát, tehát részletekbe nem mennék. Mindössze kettő darab megállapítás, az egyikre alább telramund is kitért. 1.A drámai szoprán nem a hang sötétségétől lesz az. 2. A Callas-Netrebko párhuzam erősen sántít, sőt: szerény véleményem szerint alapvetően téves, noha számos felületes hasonlóság valóban található közöttük. Callas egy, a szó hagyományos értelmében nem szép, hangon énekelt, hatalmas kifejező erővel, páratlan színgazdagsággal. Netrebko gyönyörű hangon énekel egyáltalán nem különleges kifejező erővel -- ami annyira kellene a verizmushoz! -- és alapvetően egy színnel, ha udvarias akarok lenni vele, szűk színkészlettel. Callas minden szóval kifejez, még hangilag romos állapotában is megüti az embert a legelső szavával, Netrebko éneklése a hang matériájával, annak szépségével hat, nem az értelmezés kifejező erejével. Ilyen értelemben sokkal inkább rokona Tebaldinak, mint Callasnak.
6249 telramund 2016-10-01 09:28:23
Kedves Operatikus!Nehezen szántam rá magam ,hogy kritikája elolvasása után írjak.Hovatovább unalmassá válik,hogy minden énekesnőt Callashoz hasonlítgatnak.Minek? Miért?Nyakatekert indokok a hasonlósághoz:annyi mindkettő kíváló énekesnő volt hosszabb ,rövidebb pályával.Nem beszélve arról,hogy egy egészen más korban, milliőben! Más: ha Ön annak alapján ítéli meg,hogy ha valakinek sötét hangja van drámai szoprán valóban nincs miről beszélnünk.De egyben megkérdőjelezem a kritikáját is.Aki elmegy egy olyan elfogadhatatlan tény mellett,amit Netrebko( minek annyit énekelni?)a Leoncavallo áriával tett nem megbocsájtható.Mindemellett a verismus kifejezéséről,közvetítéséről a művésznőnek fogalma sincs.De ezt már szajkózom a verista lemez végiszenvedése után.(Utoljára a René Fleming bel canto lemezénél éreztem hasonlót).Eyvazov nem téma nálam.Semmi nem magyarázza ezt az elfogadhatatlan éneklést.A lassú tempói pedig a nehézkes éneklésmódjának köszönhető.És ezzel énekel olasz dalokat.Nem folytatom Netrebko csak korunk nagy énekesnője-bár még most is működik egy nagyobb.Szép (kellően sötétített)hang,jó technika,biztos magasságok.De a Nagy énekesnőhöz hiányzik valami,amit nem írok le.
Kedves Operatikus!Nehezen szántam rá magam ,hogy kritikája elolvasása után írjak.Hovatovább unalmassá válik,hogy minden énekesnőt Callashoz hasonlítgatnak.Minek? Miért?Nyakatekert indokok a hasonlósághoz:annyi mindkettő kíváló énekesnő volt hosszabb ,rövidebb pályával.Nem beszélve arról,hogy egy egészen más korban, milliőben! Más: ha Ön annak alapján ítéli meg,hogy ha valakinek sötét hangja van drámai szoprán valóban nincs miről beszélnünk.De egyben megkérdőjelezem a kritikáját is.Aki elmegy egy olyan elfogadhatatlan tény mellett,amit Netrebko( minek annyit énekelni?)a Leoncavallo áriával tett nem megbocsájtható.Mindemellett a verismus kifejezéséről,közvetítéséről a művésznőnek fogalma sincs.De ezt már szajkózom a verista lemez végiszenvedése után.(Utoljára a René Fleming bel canto lemezénél éreztem hasonlót).Eyvazov nem téma nálam.Semmi nem magyarázza ezt az elfogadhatatlan éneklést.A lassú tempói pedig a nehézkes éneklésmódjának köszönhető.És ezzel énekel olasz dalokat.Nem folytatom Netrebko csak korunk nagy énekesnője-bár még most is működik egy nagyobb.Szép (kellően sötétített)hang,jó technika,biztos magasságok.De a Nagy énekesnőhöz hiányzik valami,amit nem írok le.
6248 Héterő 2016-09-27 01:04:27
[url]http://www.operaportal.hu/operaelet/itthon/item/40479-opera-a-varosban;Traviata-előzmény 2013-ból.[/url]
[url]http://www.operaportal.hu/operaelet/itthon/item/40479-opera-a-varosban;Traviata-előzmény 2013-ból.[/url]
6247 márta 2016-09-13 09:44:39
Sok olyan jó énekesünk van, akik "vidéken" működtek, és alig van felvételük, vagy egyáltalán nincs.
Sok olyan jó énekesünk van, akik "vidéken" működtek, és alig van felvételük, vagy egyáltalán nincs.
6246 Heiner Lajos 2016-09-12 14:35:02
Márok Tamás ma megjelent írását igen értékesnek tartom. A jeles szegedi baritont én sem hallottam - három évvel korábban nyugdíjazták, mint ahogy én először hallottam operaelőadást. Szegednek amúgy szerencséje volt a baritonistákkal, egy rövid névsor, nagyon messze nem a teljesség igényével: Littay Gyula, Gyimesi Kálmán, Németh József, Réti Attila, Kelemen Zoltán.
Márok Tamás ma megjelent írását igen értékesnek tartom. A jeles szegedi baritont én sem hallottam - három évvel korábban nyugdíjazták, mint ahogy én először hallottam operaelőadást. Szegednek amúgy szerencséje volt a baritonistákkal, egy rövid névsor, nagyon messze nem a teljesség igényével: Littay Gyula, Gyimesi Kálmán, Németh József, Réti Attila, Kelemen Zoltán.
6245 Heiner Lajos 2016-07-25 09:26:08 [Válasz erre: 6244 Heiner Lajos 2016-07-25 09:24:13]
Talaltam: http://www.nola.com/arts/index.ssf/2012/10/placido_domingo_returns_for_th.html
Talaltam: http://www.nola.com/arts/index.ssf/2012/10/placido_domingo_returns_for_th.html
6244 Heiner Lajos 2016-07-25 09:24:13
Nagyon orulok annak, hogy -zeta- a di Stefanorol szolo emlekezesben megemlitette (Renato) Cellini nevet. O is a Met erdemtelenul elfeledett dirigensei koze tartozik, mint Panizza, Cooper, Cleva, Antonicelli, sorolhatnam tovabb. Noha Cellini csak par eloadast dirigalt a Metben, de nagyszeru lemezfelveteleket keszitett - sokak szerint az egyik legjobb Rigolettot - es mintegy evtizedes New Orleans-i mukodese alatt olyan enekesek leptek ott fel, mint Warren, di Stefano, Milanov, Christoff, Gedda. Felfedezettjei koze tartozik Treigle, Dunn, Turp. Egyes forrasok szerint a fiatal Domingot is tamogatta,de erre vonatkozo biztos adatot nem talaltam. Mit nem adnank ma egy ilyen karmesterert a Met,a Becsi Opera, a Scala repertoareloadasain!
Nagyon orulok annak, hogy -zeta- a di Stefanorol szolo emlekezesben megemlitette (Renato) Cellini nevet. O is a Met erdemtelenul elfeledett dirigensei koze tartozik, mint Panizza, Cooper, Cleva, Antonicelli, sorolhatnam tovabb. Noha Cellini csak par eloadast dirigalt a Metben, de nagyszeru lemezfelveteleket keszitett - sokak szerint az egyik legjobb Rigolettot - es mintegy evtizedes New Orleans-i mukodese alatt olyan enekesek leptek ott fel, mint Warren, di Stefano, Milanov, Christoff, Gedda. Felfedezettjei koze tartozik Treigle, Dunn, Turp. Egyes forrasok szerint a fiatal Domingot is tamogatta,de erre vonatkozo biztos adatot nem talaltam. Mit nem adnank ma egy ilyen karmesterert a Met,a Becsi Opera, a Scala repertoareloadasain!
6243 lujza 2016-07-05 00:47:55 [Válasz erre: 6242 -zéta- 2016-07-04 06:57:11]
Kedves Zéta, itt nincs baj az emlékezetemmel. Én nem különösebben kedvelem Vogtot, de ő mégis illúziókeltően illeszkedett a produkcióba, míg Kirch számomra kilógott belőle. Lehet, hogy nekem az egész fontosabb a részeknél.
Kedves Zéta, itt nincs baj az emlékezetemmel. Én nem különösebben kedvelem Vogtot, de ő mégis illúziókeltően illeszkedett a produkcióba, míg Kirch számomra kilógott belőle. Lehet, hogy nekem az egész fontosabb a részeknél.
6242 -zéta- 2016-07-04 06:57:11 [Válasz erre: 6238 lujza 2016-07-03 22:57:25]
Döbbenten nézem az emberi emlékezet merülését kedves Lujza. Vogt három éve egyszerűen nem tudta elénekelni Stolzingi Walter szólamát. Háromból háromszor. Az első alkalommal még ki is hagyott a Versenydalból, a többin a legfontosabb frázisokat falsetto tudta csak megoldani. Kirsch sem volt a színpadi partnerei szintjén, de legalább ilyeneket nem produkált...
Döbbenten nézem az emberi emlékezet merülését kedves Lujza. Vogt három éve egyszerűen nem tudta elénekelni Stolzingi Walter szólamát. Háromból háromszor. Az első alkalommal még ki is hagyott a Versenydalból, a többin a legfontosabb frázisokat falsetto tudta csak megoldani. Kirsch sem volt a színpadi partnerei szintjén, de legalább ilyeneket nem produkált...
6241 IVA 2016-07-04 03:06:11 [Válasz erre: 6240 lujza 2016-07-04 01:26:25]
A szükség „nem sok” köze a szűkösséghez [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C3%BCks%C3%A9g;éppen elég[/url]. A főnév a szűk melléknévből képződött. Ld. továbbá a 2. jelentést mint szinonimát. De ha az első jelentéshez (kényszerűség) ragaszkodsz, így teszem fel a kérdést: úgy néz ki ez az épület, mint amit kényszerű megoldásokra, hiányosságai miatt erények kovácsolására építettek? Nem írtam, hogy a Müpa operaprodukciói fölöslegesek. Az a véleményem, hogy a operaműfaj remekeinek játszására alkalmasabbak lennének az arra a célra alkotott épületek. Erények kovácsolása helyett az adott erények kihasználása, érvényesítése.
A szükség „nem sok” köze a szűkösséghez [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Sz%C3%BCks%C3%A9g;éppen elég[/url]. A főnév a szűk melléknévből képződött. Ld. továbbá a 2. jelentést mint szinonimát. De ha az első jelentéshez (kényszerűség) ragaszkodsz, így teszem fel a kérdést: úgy néz ki ez az épület, mint amit kényszerű megoldásokra, hiányosságai miatt erények kovácsolására építettek? Nem írtam, hogy a Müpa operaprodukciói fölöslegesek. Az a véleményem, hogy a operaműfaj remekeinek játszására alkalmasabbak lennének az arra a célra alkotott épületek. Erények kovácsolása helyett az adott erények kihasználása, érvényesítése.
6240 lujza 2016-07-04 01:26:25 [Válasz erre: 6239 IVA 2016-07-04 00:33:21]
én is csak a véleményemet írom le. Hogy a Müpa mennyire alkalmas az operajátszásra, azt az elmúlt tíz év ragyogóan bizonyította. Láttam ott valamennyi Wagner operát nagy sikerrel játszani, de elég sok Mozartot is, szintén jól. A szükségnek meg nem sok köze van a szűkösséghez. Bár a Müpának nincs színházi értelemben vett színpada, azért egy jó fantáziával rendelkező szcenikus sok mindent meg tud valósítani ott is. És mostanában a MÁO nem nagyon kényeztetett el bennünket olyan kiváló rendezésekkel, hogy feleslegesnek érezhessük a Müpa operaprodukcióit.
én is csak a véleményemet írom le. Hogy a Müpa mennyire alkalmas az operajátszásra, azt az elmúlt tíz év ragyogóan bizonyította. Láttam ott valamennyi Wagner operát nagy sikerrel játszani, de elég sok Mozartot is, szintén jól. A szükségnek meg nem sok köze van a szűkösséghez. Bár a Müpának nincs színházi értelemben vett színpada, azért egy jó fantáziával rendelkező szcenikus sok mindent meg tud valósítani ott is. És mostanában a MÁO nem nagyon kényeztetett el bennünket olyan kiváló rendezésekkel, hogy feleslegesnek érezhessük a Müpa operaprodukcióit.
6239 IVA 2016-07-04 00:33:21 [Válasz erre: 6238 lujza 2016-07-03 22:57:25]
„Kinek az egyik tetszik, kinek a másik...” – így van. Én (Veled való egyeztetés nélkül) azt írtam meg, hogy nekem melyik volt rokonszenvesebb. Nem hiszem, hogy egy [url]http://mupa.blog.hu/2015/10/22/hello_mupa;ekkora épületben[/url] jogos „szükséget” említeni (amelyből a rendezés erényt kovácsolhat). Szerintem a Müpa nem szűkös, hanem alkalmatlan az operajátszásra – szemben az Operaházzal és az Erkel Színházzal. (Ez ügyben is a saját véleményemet írtam le.) Nem elegáns ruhákat hiányoltam Magdalénán, hanem olyanokat, amelyek ennek a drámai személynek a helyzetéhez, illetve a darabba illenek.
„Kinek az egyik tetszik, kinek a másik...” – így van. Én (Veled való egyeztetés nélkül) azt írtam meg, hogy nekem melyik volt rokonszenvesebb. Nem hiszem, hogy egy [url]http://mupa.blog.hu/2015/10/22/hello_mupa;ekkora épületben[/url] jogos „szükséget” említeni (amelyből a rendezés erényt kovácsolhat). Szerintem a Müpa nem szűkös, hanem alkalmatlan az operajátszásra – szemben az Operaházzal és az Erkel Színházzal. (Ez ügyben is a saját véleményemet írtam le.) Nem elegáns ruhákat hiányoltam Magdalénán, hanem olyanokat, amelyek ennek a drámai személynek a helyzetéhez, illetve a darabba illenek.
6238 lujza 2016-07-03 22:57:25
Én nem gondolnám, hogy a Mesterdalnokok rendezése "rokonszenvesebb" lenne a Ringénél, egyszerűen más. Kinek az egyik tetszik, kinek a másik, nekem mindkettő. Bár az Operában lennének hasonló színvonalú rendezések (és előadások)! Ez a Mesterdalnokok rendezés a szükségből erényt kovácsolt. Fantasztikus, jól megválasztott képi háttér előtt, egy parányi színpadon alaposan megmozgatta a szereplőket, egyáltalán nem tűnt az előadás félig szcenírozottnak. A Müpa adottságainak megfelelően remek volt a kórus elhelyezése és mozgatása, nem beszélve arról, hogy milyen jól szólt ebben a térben ez a kettős kórus. A szereplőváltozásoknak én nem örültem, nagyon visszasírtam Vogtot az idei közepes Waltert látván-hallván, és talán kevésbé, mert Norbert Ernst is szépen énekelt, de a korábbi Dávidot, Uwe Stickert-et is, aki egyszerűen fantasztikus volt. Az pedig eldöntendő, hogy mennyire vesszük figyelembe egy énekes életkorát, mert ha így nézzük, akkor Bretz és Dasch nem lehetnének apa és lánya, sőt Ratherford se lehetne Sachs, de szerintem mindannyian hozták a figurát, ahogy kell. Léni pedig - nem véletlenül csúfolódnak Dáviddal az inasok, hogy az öreg nő fiatal férjet (és a fiatal öreget) kap. Hiszen ő Éva dajkája volt, vagyis nem lehet húszéves, és valószínűleg elegáns ruhákban se járhat.
Én nem gondolnám, hogy a Mesterdalnokok rendezése "rokonszenvesebb" lenne a Ringénél, egyszerűen más. Kinek az egyik tetszik, kinek a másik, nekem mindkettő. Bár az Operában lennének hasonló színvonalú rendezések (és előadások)! Ez a Mesterdalnokok rendezés a szükségből erényt kovácsolt. Fantasztikus, jól megválasztott képi háttér előtt, egy parányi színpadon alaposan megmozgatta a szereplőket, egyáltalán nem tűnt az előadás félig szcenírozottnak. A Müpa adottságainak megfelelően remek volt a kórus elhelyezése és mozgatása, nem beszélve arról, hogy milyen jól szólt ebben a térben ez a kettős kórus. A szereplőváltozásoknak én nem örültem, nagyon visszasírtam Vogtot az idei közepes Waltert látván-hallván, és talán kevésbé, mert Norbert Ernst is szépen énekelt, de a korábbi Dávidot, Uwe Stickert-et is, aki egyszerűen fantasztikus volt. Az pedig eldöntendő, hogy mennyire vesszük figyelembe egy énekes életkorát, mert ha így nézzük, akkor Bretz és Dasch nem lehetnének apa és lánya, sőt Ratherford se lehetne Sachs, de szerintem mindannyian hozták a figurát, ahogy kell. Léni pedig - nem véletlenül csúfolódnak Dáviddal az inasok, hogy az öreg nő fiatal férjet (és a fiatal öreget) kap. Hiszen ő Éva dajkája volt, vagyis nem lehet húszéves, és valószínűleg elegáns ruhákban se járhat.
6237 Heiner Lajos 2016-07-02 06:59:36 [Válasz erre: 6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49]
Én mégis a "tragikus kimenetelű" helyett az "életszerű" kifejezést használnám.
Én mégis a "tragikus kimenetelű" helyett az "életszerű" kifejezést használnám.
6236 -zéta- 2016-07-01 21:24:53 [Válasz erre: 6235 eccerű 2016-07-01 21:21:27]
...aki az előző félórában még boszorkány volt...:-)
...aki az előző félórában még boszorkány volt...:-)
6235 eccerű 2016-07-01 21:21:27 [Válasz erre: 6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49]
Az még hagyján, de egy feleséget is...
Az még hagyján, de egy feleséget is...
6234 -zéta- 2016-07-01 21:14:49 [Válasz erre: 6233 Heiner Lajos 2016-07-01 17:46:35]
Ott van például Papageno, aki szabadon jár-kel az erdőben, boldogan vadászgat, oszt a végére meg nyakába sóznak egy rakatt neveletlen és állandóan éhes gyereket... Háááát...;-)
Ott van például Papageno, aki szabadon jár-kel az erdőben, boldogan vadászgat, oszt a végére meg nyakába sóznak egy rakatt neveletlen és állandóan éhes gyereket... Háááát...;-)
6233 Heiner Lajos 2016-07-01 17:46:35
Vénségemre Operatikus rányitotta a szemem: a Varázsfuvola tragikus kimenetelű mű.
Vénségemre Operatikus rányitotta a szemem: a Varázsfuvola tragikus kimenetelű mű.
6232 tiramisu 2016-06-29 09:56:01 [Válasz erre: 6230 lujza 2016-06-26 02:17:17]
A Katonában éneklő Fiordiligivel és Dorabellával! :-)
A Katonában éneklő Fiordiligivel és Dorabellával! :-)
6230 lujza 2016-06-26 02:17:17
Zéta már megint fején találta a szöget, várom a beszámoló folytatását! Én is nagyon élveztem ezt az "Operabeavatót". És mennyivel izgalmasabb Cosit rendezhetett volna Göttinger az Operában Menzelnél! Az énekesek egytől egyig remek színészi teljesítményt nyújtottak számomra (miközben az énekesi teljesítmény egyeseknél ingadozott).
Zéta már megint fején találta a szöget, várom a beszámoló folytatását! Én is nagyon élveztem ezt az "Operabeavatót". És mennyivel izgalmasabb Cosit rendezhetett volna Göttinger az Operában Menzelnél! Az énekesek egytől egyig remek színészi teljesítményt nyújtottak számomra (miközben az énekesi teljesítmény egyeseknél ingadozott).
6229 Kaliban 2016-06-03 21:56:02 [Válasz erre: 6226 Búbánat 2016-06-01 09:44:13]
Azt nem néztem, de köszönöm a tájékoztatást. Én neten keresgéltem.
Azt nem néztem, de köszönöm a tájékoztatást. Én neten keresgéltem.
6228 pollione 2016-06-02 09:32:29
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
6227 pollione 2016-06-02 09:32:09
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
ppp 05.31.i beszámolóját ismét élvezettel olvastam. Most viszont, ellentétben a korábbiakkal, nem minden részében osztom.Talán azért is mert én az énekesek egy részét láttam csak éneklés közben.A két basszushoz igen közel ültem,ezzel értelemszerűen a művésznőktől és a tenortól távolabb.A két basszus teljesítményét tejesen ellentétesen ítélem meg, mint ő. A tenor számomra színte elviselhetetlen volt, néha úgy hangzott, mintha fojtogatnák. Persze van remény, hogy jó helyen, jó képzéssel fejlődhet. Van hova fejlődnie. A két művésznőről én is csak szuperlativuszokban szólnék, főleg az együtténekléseknél kaptam elementáris élményt. A karmester nagyon tetszett. A kórust én jól hallottam, még abból a távolságból is. Igen, Bellini nem Verdi. A belcanto pedig, nem igazi zenedráma. Ezért is vitatkozom azokkal, akik szerint az opera egy homogén műfaj.
6226 Búbánat 2016-06-01 09:44:13 [Válasz erre: 6224 Kaliban 2016-05-31 22:09:46]
Egyébként mindez magyarul is elolvasható Dr. Winkler Gábor "Barangolás az operák világában..." I. kötetében, a Bellini operájáról írt fejezetben. (2003)
Egyébként mindez magyarul is elolvasható Dr. Winkler Gábor "Barangolás az operák világában..." I. kötetében, a Bellini operájáról írt fejezetben. (2003)
6225 lujza 2016-06-01 01:49:56
Ritka szép, költői mondatok vannak ebben az írásban! Én nem ismertem ezt a férfi változatát Rómeónak, de szerencsére megtalálható, igaz, nem Scottoval.
Ritka szép, költői mondatok vannak ebben az írásban! Én nem ismertem ezt a férfi változatát Rómeónak, de szerencsére megtalálható, igaz, nem Scottoval.
6224 Kaliban 2016-05-31 22:09:46 [Válasz erre: 6223 parampampoli 2016-05-31 21:56:12]
Egyáltalán nem indokolatlan. Én is csak nemrég kutakodtam kicsit ez ügyben. Persze külföldi szakirodalom vezetett nyomra.
Egyáltalán nem indokolatlan. Én is csak nemrég kutakodtam kicsit ez ügyben. Persze külföldi szakirodalom vezetett nyomra.
6223 parampampoli 2016-05-31 21:56:12 [Válasz erre: 6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54]
Köszönöm a pontosító információt, nem tudtam róla. De mivel a Shakespeare400+ Fesztiválon hangzott el, nem indokolatlan a story nagy remekművéből is eredeztetni.
Köszönöm a pontosító információt, nem tudtam róla. De mivel a Shakespeare400+ Fesztiválon hangzott el, nem indokolatlan a story nagy remekművéből is eredeztetni.
6222 Kaliban 2016-05-31 21:31:20 [Válasz erre: 6221 Kaliban 2016-05-31 21:27:13]
Na mégis megvan. Az eredeti olasz szöveg. [url]https://books.google.hu/books?id=5LN3uKAh7TAC&pg=PA88&dq=Luigi+Scevola&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi7stqOhoXNAhXJaRQKHQm-Dk0Q6AEIPDAE#v=onepage&q=Luigi%20Scevola&f=false;Luigi Scelova: Rómeó és Júlia.[/url] Ebben az összkiadásban megtalálható.
Na mégis megvan. Az eredeti olasz szöveg. [url]https://books.google.hu/books?id=5LN3uKAh7TAC&pg=PA88&dq=Luigi+Scevola&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi7stqOhoXNAhXJaRQKHQm-Dk0Q6AEIPDAE#v=onepage&q=Luigi%20Scevola&f=false;Luigi Scelova: Rómeó és Júlia.[/url] Ebben az összkiadásban megtalálható.
6221 Kaliban 2016-05-31 21:27:13 [Válasz erre: 6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54]
Bocsánat,ezt nem így akartam elküldeni. Luigi Scevola darabja is fenn van a neten. A múltkor megtaláltam, de most nem akarok rábukkani. Ez persze csak kiegészítés, nem kötekedés. Kedves Ppp! Köszönöm az írást - a Macbethes cikk fordítását is.
Bocsánat,ezt nem így akartam elküldeni. Luigi Scevola darabja is fenn van a neten. A múltkor megtaláltam, de most nem akarok rábukkani. Ez persze csak kiegészítés, nem kötekedés. Kedves Ppp! Köszönöm az írást - a Macbethes cikk fordítását is.
6220 Kaliban 2016-05-31 21:22:54
"Gounod operája jobban követi az eredeti cselekményt, Bellini azonban valószínűleg kevésbé törődött az alapművel, egyszerűen egy jó belcanto operát akart írni, attól majdnem függetlenül" - az a helyzet, hogy Bellini nem Shakaspeare darabját zenésítette meg. Felice Romani Luigi Scevola, 1818-ben bemutatott tragédiája nyomán írta szövegkönyvét, amelyet először nem is Bellini, hanem Nicola Vaccai zenésített meg. Vaccai darabjának felvétele fenn van a tubuson és meghallgatható. [url]http://webcim.hu;szöveg,amire kattintani lehet[/url] https://www.youtube.com/watch?v=pbUHQWkCrvI
"Gounod operája jobban követi az eredeti cselekményt, Bellini azonban valószínűleg kevésbé törődött az alapművel, egyszerűen egy jó belcanto operát akart írni, attól majdnem függetlenül" - az a helyzet, hogy Bellini nem Shakaspeare darabját zenésítette meg. Felice Romani Luigi Scevola, 1818-ben bemutatott tragédiája nyomán írta szövegkönyvét, amelyet először nem is Bellini, hanem Nicola Vaccai zenésített meg. Vaccai darabjának felvétele fenn van a tubuson és meghallgatható. [url]http://webcim.hu;szöveg,amire kattintani lehet[/url] https://www.youtube.com/watch?v=pbUHQWkCrvI
6219 IVA 2016-05-30 04:35:43
Megpillantva [url]http://www.momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2016-05-28;a május 28-i Nap képé[/url]t – amely, bár egy próba pillanatát örökítette meg –, azonnal felismerjük: egy Scarpiát és egy Toscát látunk rajta. (Ilyenkor az ember némi komfortérzettel úgy véli: otthon van a világ egyik apró szegmensében. Ma még.) „Barna Flóriánkat” ugyan, afféle mediterrán dívaként, sötét hajjal szokás alakítani, de anyukám mesélte, hogy Jeritza szenzációjához Bécsben hozzátartozott a kék szemű, szőke (és persze nagyon szép) Tosca különlegessége is. Valószínű, hogy az ország kulturális életét mindig saját ügyüknek tekintő bécsiek körében és a korabeli bulvársajtóban az is maradandó szenzációt keltett volna, ha az Operntheater színpadán Scarpia alsógatyára vetkőzik (hogy mindenki értse, mi a szándéka), de ez aligha történhetett volna meg. Zéta [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6969;Svéd Sándorról szóló megemlékezés[/url]ében fájdalmas nosztalgiával olvasom, hogy Riccardo Stracciari, „amikor néhány év után útjára bocsájtotta, megajándékozta saját Luna gróf és Rigoletto-jelmezeivel, amelyeket Svéd szerte a világban sokszor és büszkén használt.” Kitűnik ebből, hogy az operajátszás hosszabb szakaszában „szerte a világban” egyöntetű igény volt arra, hogy a jelmezeket a darabok cselekményének helyszínét és korát, a drámai személyek jellemét ábrázolva, a műfaj kívánta pompával tervezzék és készítsék, és ezek (persze némi toleranciára számítva) minden operaelőadásban kompatibilisek legyenek. Maria Jeritza, Németh Mária híresen pazar saját jelmezeikben léptek fel, de pl. Anna Moffo, Anna Tomowa-Sintow is hozta magával Traviata-, illetve Aida-kosztümjeit Budapestre. Manapság, amikor a díszlet- és jelmeztervezőknek nem a fentebb említett hagyományos igényeknek, hanem a rendező akár a zenemű miliőjének, jellemeinek és tartalmának ellentmondó elképzeléseinek kell megfelelniük munkájukkal, egyre ritkább és elképzelhetetlenebb az ilyesmi. Kálmándy Mihálynak például egy olasz mester gáláns ajánlatát így kellene visszautasítania: köszönöm kedvességét, de Budapesten nekem úgy kell megjelennem Luna szerepében, mintha egy mai termékbemutatón lennék a főnök helyettese.
Megpillantva [url]http://www.momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2016-05-28;a május 28-i Nap képé[/url]t – amely, bár egy próba pillanatát örökítette meg –, azonnal felismerjük: egy Scarpiát és egy Toscát látunk rajta. (Ilyenkor az ember némi komfortérzettel úgy véli: otthon van a világ egyik apró szegmensében. Ma még.) „Barna Flóriánkat” ugyan, afféle mediterrán dívaként, sötét hajjal szokás alakítani, de anyukám mesélte, hogy Jeritza szenzációjához Bécsben hozzátartozott a kék szemű, szőke (és persze nagyon szép) Tosca különlegessége is. Valószínű, hogy az ország kulturális életét mindig saját ügyüknek tekintő bécsiek körében és a korabeli bulvársajtóban az is maradandó szenzációt keltett volna, ha az Operntheater színpadán Scarpia alsógatyára vetkőzik (hogy mindenki értse, mi a szándéka), de ez aligha történhetett volna meg. Zéta [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6969;Svéd Sándorról szóló megemlékezés[/url]ében fájdalmas nosztalgiával olvasom, hogy Riccardo Stracciari, „amikor néhány év után útjára bocsájtotta, megajándékozta saját Luna gróf és Rigoletto-jelmezeivel, amelyeket Svéd szerte a világban sokszor és büszkén használt.” Kitűnik ebből, hogy az operajátszás hosszabb szakaszában „szerte a világban” egyöntetű igény volt arra, hogy a jelmezeket a darabok cselekményének helyszínét és korát, a drámai személyek jellemét ábrázolva, a műfaj kívánta pompával tervezzék és készítsék, és ezek (persze némi toleranciára számítva) minden operaelőadásban kompatibilisek legyenek. Maria Jeritza, Németh Mária híresen pazar saját jelmezeikben léptek fel, de pl. Anna Moffo, Anna Tomowa-Sintow is hozta magával Traviata-, illetve Aida-kosztümjeit Budapestre. Manapság, amikor a díszlet- és jelmeztervezőknek nem a fentebb említett hagyományos igényeknek, hanem a rendező akár a zenemű miliőjének, jellemeinek és tartalmának ellentmondó elképzeléseinek kell megfelelniük munkájukkal, egyre ritkább és elképzelhetetlenebb az ilyesmi. Kálmándy Mihálynak például egy olasz mester gáláns ajánlatát így kellene visszautasítania: köszönöm kedvességét, de Budapesten nekem úgy kell megjelennem Luna szerepében, mintha egy mai termékbemutatón lennék a főnök helyettese.
6218 Edmond Dantes 2016-05-29 16:34:19
Köszönet az értékes, érdekes Svéd Sándor-írásért. A gyorsan, igen magasra és igen tartósan felívelő és "fent maradó" pálya ékesen igazolja, hogy ilyen is van, ilyen is lehet: a gyors karrier, nagy szerepek gyors megszerzése nem feltétlenül jár sem a hang gyors hanyatlásával, sem a személyiség "szétcsúszásával". Minden van és lehet és nincs egyetemes igazság: ahány énekes, annyiféle művészi-emberi sors.
Köszönet az értékes, érdekes Svéd Sándor-írásért. A gyorsan, igen magasra és igen tartósan felívelő és "fent maradó" pálya ékesen igazolja, hogy ilyen is van, ilyen is lehet: a gyors karrier, nagy szerepek gyors megszerzése nem feltétlenül jár sem a hang gyors hanyatlásával, sem a személyiség "szétcsúszásával". Minden van és lehet és nincs egyetemes igazság: ahány énekes, annyiféle művészi-emberi sors.
6214 Csiki Gábor 2016-05-28 22:31:26
Az én fülembe is eljutott Svéd Sándor egyik kevésbé ismeretes, sokak számára talán nem feltétlenül szimpatikus jellemvonása (méghozzá egyik leghíresebb tenoristánk gyermeke révén), ám megosztani itt semmiképpen nem szeretném. Mert amit - felvételei alapján - operaénekesként csinált, az szerintem is utolérhetetlen. Soha ne mondjuk, hogy soha, de ilyen még egy nem lesz. Soha. Isten éltesse őt! :)
Az én fülembe is eljutott Svéd Sándor egyik kevésbé ismeretes, sokak számára talán nem feltétlenül szimpatikus jellemvonása (méghozzá egyik leghíresebb tenoristánk gyermeke révén), ám megosztani itt semmiképpen nem szeretném. Mert amit - felvételei alapján - operaénekesként csinált, az szerintem is utolérhetetlen. Soha ne mondjuk, hogy soha, de ilyen még egy nem lesz. Soha. Isten éltesse őt! :)
6213 márta 2016-05-28 18:17:04 [Válasz erre: 6211 telramund 2016-05-28 15:59:34]
Állítólag Udvardy Tiborral jóban volt.Együtt jártak lóversenyre.
Állítólag Udvardy Tiborral jóban volt.Együtt jártak lóversenyre.
6212 chenier 2016-05-28 16:56:18
Nagyon szép Zéta megemlékezése Svéd Sándorról! Örömmel olvastam!
Nagyon szép Zéta megemlékezése Svéd Sándorról! Örömmel olvastam!
6211 telramund 2016-05-28 15:59:34 [Válasz erre: 6210 márta 2016-05-28 13:54:50]
Hallott valaha olyat,hogy Székely Mihály bárkit is szeretett?Koréh Endrét kellett volna megkérdezni.
Hallott valaha olyat,hogy Székely Mihály bárkit is szeretett?Koréh Endrét kellett volna megkérdezni.
6210 márta 2016-05-28 13:54:50
Mostanában bukkantam rá, hogy a 30-as években Pesten rendszeresen énekelte Malatestát, Gara nádort, és a Gioconda Barnabáját. Londonban Rigolettóban és A végzet hatalmában lépett föl. Érdekesség, hogy több szerepét 3 nyelven kellett megtanulnia: magyarul, majd németül, végül olaszul. A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 60-as évek elején Amonasrót énekelte. Állítólag az egyik jelen lévő hölgyhöz gyöngéd szálak fűzték. A tenor késett, ezért Svéd a próbán beénekelte Radames szólamát tenor fekvésben, az összes B-vel. Aztán a premieren az illető hölgy már nem volt jelen, Svéd dobta az előadást, szinte markírozott. Ezen Vaszy úgy megsértődött, hogy soha többet nem hívta, pedig néha üzent, hogy szívesen énekelne például Garát. A MET-ben is többször találkozott Székely Mihállyal, pl. a Boccanegrában, akivel sehogyse szívelték egymást.
Mostanában bukkantam rá, hogy a 30-as években Pesten rendszeresen énekelte Malatestát, Gara nádort, és a Gioconda Barnabáját. Londonban Rigolettóban és A végzet hatalmában lépett föl. Érdekesség, hogy több szerepét 3 nyelven kellett megtanulnia: magyarul, majd németül, végül olaszul. A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 60-as évek elején Amonasrót énekelte. Állítólag az egyik jelen lévő hölgyhöz gyöngéd szálak fűzték. A tenor késett, ezért Svéd a próbán beénekelte Radames szólamát tenor fekvésben, az összes B-vel. Aztán a premieren az illető hölgy már nem volt jelen, Svéd dobta az előadást, szinte markírozott. Ezen Vaszy úgy megsértődött, hogy soha többet nem hívta, pedig néha üzent, hogy szívesen énekelne például Garát. A MET-ben is többször találkozott Székely Mihállyal, pl. a Boccanegrában, akivel sehogyse szívelték egymást.
6209 parampampoli 2016-05-28 12:48:20
Svéd Sándor... egyformán hallottuk hát őt is Zétával, aminek örülök. Biztosan nem véletlenül. -:) Köszönöm a megemlékezést, ma őt hallgatom egész nap. Számomra a valaha élt legcsodálatosabb bariton hang volt.
Svéd Sándor... egyformán hallottuk hát őt is Zétával, aminek örülök. Biztosan nem véletlenül. -:) Köszönöm a megemlékezést, ma őt hallgatom egész nap. Számomra a valaha élt legcsodálatosabb bariton hang volt.
6208 Búbánat 2016-05-23 10:12:45 [Válasz erre: 6207 márta 2016-05-23 09:41:16]
Bende Zsolt Rost Andreával Gounod Rómeó és Júliájában is együtt énekelt.
Bende Zsolt Rost Andreával Gounod Rómeó és Júliájában is együtt énekelt.
6207 márta 2016-05-23 09:41:16
A Gianni Schicchiben együtt énekelt leghíresebbé váló tanítványával, Rost Andreával. Az egyik ilyen előadást láttam annak idején.
A Gianni Schicchiben együtt énekelt leghíresebbé váló tanítványával, Rost Andreával. Az egyik ilyen előadást láttam annak idején.
6206 parampampoli 2016-05-23 08:48:54
Örömmel olvastam ma Zéta emlékezését Bende Zsoltra, akit nagyon szerettem, és pontosan olyannak láttam, hallottam, amilyennek ő bemutatta. Nem kiegészítés akar lenni az egyébként tökéletesen kerek íráshoz, inkább csak személyes emlék, hogy megemlítek egy szerepet, amelyben nekem szinte felülmúlhatatlan volt: Sharpless a Pillangókisasszonyban. Mert pontosan olyan volt benne, amilyennek a a partitúra és önmaga lénye meghatározta: mélységesen humánus, utolérhetetlenül finom és elegáns. Nyugodjék békében Bende Zsolt, aki láttuk, ismertük, nem feledjük. (Ma megnézem azt a tüneményes gálaműsort emlékezésül, amivel ő és kollégái együtt köszöntötték 30 éves jubileumát.)
Örömmel olvastam ma Zéta emlékezését Bende Zsoltra, akit nagyon szerettem, és pontosan olyannak láttam, hallottam, amilyennek ő bemutatta. Nem kiegészítés akar lenni az egyébként tökéletesen kerek íráshoz, inkább csak személyes emlék, hogy megemlítek egy szerepet, amelyben nekem szinte felülmúlhatatlan volt: Sharpless a Pillangókisasszonyban. Mert pontosan olyan volt benne, amilyennek a a partitúra és önmaga lénye meghatározta: mélységesen humánus, utolérhetetlenül finom és elegáns. Nyugodjék békében Bende Zsolt, aki láttuk, ismertük, nem feledjük. (Ma megnézem azt a tüneményes gálaműsort emlékezésül, amivel ő és kollégái együtt köszöntötték 30 éves jubileumát.)
6205 IVA 2016-05-19 05:04:19
Ez az 1949-ben készült, nálunk [url]https://www.youtube.com/watch?v=PIK7RmHVUDM;az '50-es években vetített operafilm[/url] volt első vizuális találkozásom A trubadúrral. Mivel ebben éppen a kórus megjelenítése a legegyértelműbb, bennem sohasem merült fel a Miserere szürrealitása. Ezzel együtt mind Pál Tamás elemzése, mint Zéta kritikája igen érdekes és elgondolkodtató.
Ez az 1949-ben készült, nálunk [url]https://www.youtube.com/watch?v=PIK7RmHVUDM;az '50-es években vetített operafilm[/url] volt első vizuális találkozásom A trubadúrral. Mivel ebben éppen a kórus megjelenítése a legegyértelműbb, bennem sohasem merült fel a Miserere szürrealitása. Ezzel együtt mind Pál Tamás elemzése, mint Zéta kritikája igen érdekes és elgondolkodtató.
6204 IVA 2016-04-20 04:33:12 [Válasz erre: 6203 lujza 2016-04-20 01:52:02]
Köszönöm. (Tudok én, ha jön az ihlet. A sikeren felbuzdulva a szinonimát átülepítettem az opera-topicban küldött válaszomba.)
Köszönöm. (Tudok én, ha jön az ihlet. A sikeren felbuzdulva a szinonimát átülepítettem az opera-topicban küldött válaszomba.)
