Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


8042 gezakadocsa 2024-10-23 12:13:32 [Válasz erre: 8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14]
Lisztre vonatkoztatva egyetértek, de tőle függetlenül is gyakran így van.

8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14 [Válasz erre: 8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43]
Liszt Ferenc két évvel a halála előtt így írt:
„Az egész világ ellenem van. A katolikusok azért, mert úgy vélik, egyházi zeném túl profán, a protestánsok azért, mert számomra a zeném katolikus, a szabadkőművesek túl klerikálisnak érzik a zenémet, a konzervatívoknak forradalmár vagyok, a „haladóknak” ósdi jakobinus."
Ha senkinek sem tetszik, amit csinálsz, akkor biztos lehetsz abban, hogy jó úton jársz. - ezt csak én teszem hozzá. :)

8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43 [Válasz erre: 8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34]
Nekem régóta egyik kiemelt kedvencem Liszt, de -vagy éppen ezért is- szívesen és  zömében örömmel olvastam Zéta cikkét róla. A Sardanapalo tavalyi előadását (az akkori teljes hangverseny részeként) a napokban sugározta fölvételről a Bartók adó, én most és ott hallgattam meg. Minden hasonlat sántít, s magam a hasonlított kornak elég gyatra ismerője vagyok, de ezt a Liszt-operát hallgatva az jutott eszembe, hogy az olasz bel cantokhoz hasonlít - s semmivel sem rosszabb azoknál. Szerintem egyébként Lisztnek nemcsak jövőbemutató - és a nem oda mutató!- művei jelentősek, de személyisége, a művészvilágban -s egyáltalán az életben- hihetetlen és szinte példátlan önzetlensége és teljesen elfogulatlan segítőkészsége is sokkal inkább kiemelendő, mint sokat emlegetett Don Juansága és virtuózkénti föllépéseinek stílusa. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy azóta rengetegen ennél sokkal többet engedtek meg maguknak föllépéseik során - anélkül, hogy akár csak a nyomába léphettek volna Liszt páratlan teljesítményeinek, s ekkor még nem beszéltünk arról, hogy Liszt mikor élt, s előtte és még mellette is milyen szokások uralkodtak.
A vele kapcsolatos irodalom elég terjedelmes, s meglehetősen sokféle (olykor sekélyes), de -igaz, nem rövid- nagyon ajánlható Alan Walker háromkötetes monográfiája és egyéb, Liszttel kapcsolatos vagy őt is érintő, magyarul is megjelent könyvei.

8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34

Engem is lenyűgöz Liszt Ferenc rendkívüli személyisége, elsősorban zeneszerzőénje mélysége az, ami megragad a külső csillogás,  a virtuozitás mögül. Liszt szerteágazó hatalmas zenei oeuvre-jéből szinte lehetetlen mindent megemlíteni/kiemelni; a  zongora-, orgona- és szimfonikus művei mellett figyelmem egyre inkább a vokális műveire - az elmúlt években főleg az egyházzenei kompozícióira - irányul (motetták, misék, kantáták...), de a "Szent Erzsébet legendája" mellett a másik monumentális oratóriuma, a "Christus"  is igen közel áll hozzám. És hát felfedezésszámba ment a befejezetlen operája, Byron tragédiája nyomán írt Sardanapalo -  csak az elkészült első felvonása, amelynek  magyarországi bemutatójára éppen ma egy esztendeje - október 22-én - került sor a Müpában, a Staatskapelle Weimar produkciójaként.

Örülök Zéta Liszt Ferenc születésének 213. évfordulója apropóján írt „kommentárjának”, amely egyúttal főhajtás is a zenei géniusz előtt.   


8038 Heiner Lajos 2024-10-22 10:43:43
Érdeklődéssel és csodálattal olvastam -zéta- monumentális írását Lisztről. Kicsit jobban tisztelem most a Mestert. Zenéje sosem került hozzám közel.

8037 lujza 2024-10-18 01:52:27 [Válasz erre: 8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30]
Ha a 3. emeleti oldalülés első sorába veszel jegyet, ott biztos elfér a lábad. Azt a sort nagyon hátratolták, mert pár sort kivettek mögüle. Én elég kicsi vagyok, a szék legszélén ülve is alig értem el a mellvédet.

8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30
A 11-i Hollandi közönsége voltam a kakasülőn, mert hosszas menjek vagy ne menjek vívódásom után már csak oda kaptam jegyet. (Két évtizedes tapasztalatom újra érvényes: ott egy normál férfi térde nem fér el, csak az előtte ülő hátába mélyesztve. Naívan azt gondoltam, ez a felújítás után megváltozik) Én az előadás után dícsértem magam, mert a Házban az utóbbi években látható/hallható Wagnerek közül ezzel voltam a leginkább megelégedve.
Ppp kritikájával is nagyban együttérzek, Horti Lilla megjelenésében nagyon illik a szerephez, a hangjával sem volt bajom. Mélyen egyetértek, hogy a Hollandi karaktere Kálmándyra van szabva, bár bizonytalanságokat, szólamból elcsúszásokat tőle hallani véltem -- ez nálam csak érzet volt, nem vagyok szakértő. A vélt hibák engem nagyon nem bántottak az összművészet összhatásában. Az pedig már felüdülés számba ment, hogy a manapság kötelező rendezői terrornak csak szelíd változatával kínoztak. Szikora János apró, ártalmatlan ötletekkel aktualizált (anno 2013), pl. a tengerészfeleségek „I szívecske férjem, apám, kutyám” pólókban táncikáltak. A jelmezek és díszletek inkább absztraktak voltak, de nem a mai mocsokba húztak le, ahogy a legtöbb küldetést teljesítő rendező kívánja.
A teltház közönsége, melyben meglepetésemre sok fiatal is volt, nagyon szerette az előadást, már a második felvonás után is hosszasan tapsoltak, pedig láthatóan akkor még az előadók nem kívánkoztak ki a függöny elé. A végén sokáig tartott az énekesek ünneplése.

8035 david28 2024-10-15 22:41:39
A Hollandi kritikához: Teljesen egyetértek a darab két főszereplőjét írt kritikával. Hozzáteszem, nincs bennem elfogultság, mert Palerdit és pláne Kálmándy-t is láttam már nagyon jónak, de ezek nem nekik való szerepek. Kevesek voltak mindketten, Kálmándy egyszerűen nem szólalt meg, nem jött át a Hollandi misztikus, számkivetett, elátkozott alakja. A magány jött át, de ehhez sokszor motyogós és színtelen frázisok kapcsolodtak. Palerdi pedig tényleg buffora, továbbmegyek Hegedűs a háztetőnösre vette a figurát, nekem minden volt csak nem Daland, amikor Kálmándyval együtt énekelt, a 2. sorból nem lehetett hallani belőle semmit. Nem neki való. Nekem Sümegi Eszter alakításával is bőven voltak bajaim, itt viszont nem értek egyet a ppp kritikával, én meg főleg Wagnert nem erőltetném a helyében, de inkább nem írok
bővebben róla, mert sose értettem ezt a nagy ájulást az énekesnő körül. Farkasréti, Horváth István semmi különös, de jók voltak, illetve a második felvonásban Kovácsházi is, ő sajnos a harmadik felvonást 13-án elrontotta, de még így is az övé volt az egyetlen olyan színvonalú alakítás, amit főszereplőtől ebben én elvárnék. A zene és a kórus összhangja az első két felvonásban kritikán aluli volt  a harmadikra megtalálták egymást, de Rajna Martin vezénylése még így is túl olaszosan tüzes és pattogó volt egy Wagnerhez képest (az énízlésem szerint). Szóval ez nekem sem tetszett most egyáltalán.

8034 Búbánat 2024-10-12 14:41:01

John Adams: Nixon Kínában - A szeptember 29-i előadást élőben közvetítette az OperaVision internetes felülete. Az Európai Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás 2025. március 29-ig ingyenesen megtekinthető.

A YouTube-ra 2024. október 11-én feltették a streamelt produkciót, máris visszanézhető ott. 

8033 Edmond Dantes 2024-10-11 21:09:58
El vagyunk kényeztetve a Nixon Kínában recenzióját illetően: -zéta- "olvasmányos" írása után kaptunk egy filozófikusabb elemzést Müller Dávidtól, amiből t.k. az is kitetszik, hogy, ha tényleg így igaz, baloldalt az USA-, jobboldalt a Kína-térfél volt, középen pedig a közös halmaz. Nekem, szegény jobbra szorult és jobb sorsra érdemes nézőnek ez nem tűnt fel akkor és ott. Apró pontosítás: a csúcstalálkozó idején (1972) Kissinger, ahogy -zéta- is írja, még csak Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, és csak 1973 őszén lett külügyminiszter.

8032 lujza 2024-10-11 01:07:15
Nagy köszönet Müller Dávid elemzéséért! Már Zéta is írt egy remek, kedvcsináló kritikát a "Nixon"-ról, de most igazán összetett képet kaphat bárki erről a kivételes előadásról. Számomra nagy meglepetés volt, hogy az Opera ilyen színvonalon elő tudta adni ezt a különleges darabot, és valóban nagy kár, hogy csak három alkalommal. Talán a belefektetett pénz és a művészek energiája ennél többet érdemelne! Remélem, hogy akár más helyszínen újra találkozni fogunk az előadással, és netán a kevesebb pénzűeknek is hozzáférhetővé teszik, nem csak az interneten.

8031 takatsa 2024-09-30 10:33:24
Köszönjük Zétának a pompás beszámolót (Nixon Kínában). A rendezéshez még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem már az alapkoncepció is hibás volt. A mozdonycsarnok igazán látványos, felülről, a hídról pompás fotókat lehet készíteni, de funkcionalitása megkérdőjelezhető, és opera előadására alkalmatlan. A mozdonycsarnok egész hozsszúságában felállított, négy részre tagolt, és így hiperszéles színpad egésze, a tribün egyetlen székéről sem volt látótérbe hozható. Egy előadás alapvető követelménye a fókusz megléte, és itt éppen a fókusz hiányzott, hiszen gyakran az összes színpad-részen egyszerre bonyolódott a cselekmény. Ráadásul a hibás felirat-vetítés is elvonta a figyelmet, hiszen ahelyett, hogy a felirat egy pillantás alatt tudatosulhatott volna, agyalni kellett az értelmezésén, így az elődás darabjaira hullott. Nem tudom, hogy egy olyan néző, aki nem ismerte ezt a művet, hogyan tudta követni az előadást. Ez a bemutató megérdemelte volna az Operaházat, vagy még inkább az Erkel színházat, ahol kevés néző-baromi drága jegyek helyett sok néző - olcsó helyárakkal lehetett volna létrehozni egy fergeteges előadást. Mind a hallgatók, mind a nagyszerű előadók megérdemelték volna.

8030 Búbánat 2024-08-14 13:07:13

Boncsér Gergelyt akkor is kedveltem úgy mint operaénekest és mint bonvivánt, amikor az Operaházon kívül az Operettszínházban fellépett: megosztotta magát,  hívatását a két műfaj között, pedig tudható volt és be is bizonyult,  ez a kettősség és „különutasság” nem tesz jót tenorjának, énekhangja magasságának, a kellő nívónak; ami „elmegy” az operettben, az kevés lesz az operaénekestől elvárt kvalitások megőrzéséhez – függetlenül a színpadi játékától, az alakítókészségétől, más, színészi kifejezőeszközeitől, mely utóbbiakból anno előnyt tudott magának kikövezni az operaszínpad felé haladó útján, és segíti mindmáig a szerepmegformálásban.
Azon túl, hogy az Opera 2018-tól olyan szerepekre is kitűzte, melyek nem az ő elsődlegesen lírai hangi volumenéhez valók (pld. Dick Johnson, Enzo Grimaldi) Boncsér Gergely 2021 táján vokálisan de lelkileg is megtörve jutott el a mélypontra, amiben közrejátszhatott a - közismert - magánéletében bekövetkezett válságos időszaka: érzésem szerint nagyon megviselhette az operettprimadonna Bordás Barbarától válása, hiszen vele hosszú, együtt töltött évek alatt az operettszínpadon is szerelmespárt alakítottak. Érthetően ez a fájdalmas törés is kihatott énekesi teljesítményére. Ez időszakban végleg megvált az Operettszínházban betöltött státusától, és ez a körülmény már kedvezett neki, hogy csak az operaszínpadi teljesítményére koncentráljon, továbbá mint olvasom egy énektanár is segíti őt, s valóban, 2023-től látványos, pozitív változást tapasztalunk Boncsér tenorját illetően: a hang ismét kinyílt, megint van ereje, színe, kifejezése, amint vígoperákban (Fra Diavolo címszerepe, korábbról a Hugenották Raoulja vagy Az ezred lánya Toniója) nyújtott, és most abszolvált Traviata Alfrédjaként újra élvezetes alakításairól kapunk híreket. Ez engem is örömmel tölt el.  Remélem, az Operában a későbbiekben is megtalálják a nekivaló szerepek, amelyekben kiteljesedhet, fényesen, erősen csilloghat a matéria, lobog benne a láng, az elhivatottság érzete, és éneklésével a szakma meg a közönség elismerését egyaránt – megint és továbbra is –  elnyeri. 


8029 Tzilike 2024-08-12 22:12:32
Örülök a valóban korrekt és szakmai Traviata-kritikának.  Bár én egy zenekari próbát és egy előadást láttam, így nem minden művészhez volt szerencsém, szóról szóra ezeket írtam volna. Az augusztus 6- i előadáson pont ugyanezt tapasztaltam a vendégtenorral kapcsolatban, még mondtam is a lányomnak, hogy ha tud énekelni, miért nem ezzel kezdte?   Boncsér Gergőnek is nagyon örülök, mert szeretem őt, nagyon jóravaló, tehetséges fiatalember, és remélhetőleg  most jó úton van, egy fachtárs tanár (aktív művész) segítségével, ha jól mondták ezt az információt.


8028 Beatrice 2024-07-27 16:36:22
A II. Rigoletto-recenzióhoz, Topolánszky Lauráról:
Én csak egyetlen Rigolettóra látogattam el, a 6-ira, kifejezetten Topolánszky miatt. Idejét se tudom, mikor néztem előtte ezt a darabot, ugyanis számomra Gilda a legfontosabb szereplő ebben a műben, a szubrett Gildákat meg nem szeretem. Topolánszky viszont nem szubrett (sejtésem szerint inkább a drámai repertoár felé tart) és én egy ideje nagyon kedvelem. Kíváncsian mentem el az előadásra: vajon mennyire tud megfelelni a szerep énektechnikai követelményeinek, és mit tud hozzátenni a figurához?
- ppp - hez hasonlóan én is úgy gondolom, hogy nem annyira az első felvonás volt az abszolút erőssége, de ott is impresszív volt. Hallottam egy-két nem olyan szép magas hangot, de ezeket ellensúlyozták például a kiváló trillák. A karakter pedig nagyon át volt gondolva. Mivel a széria többi előadását nem láttam, nem tudom megmondani, hogy Topolánszky innovációja volt-e, hogy amikor Gilda a palotában találja magát az ebédlőasztalon, és hirtelen meglátja a Herceget, nem elszörnyed (mikor régen láttam a darabot, úgy játszották), hanem megörül az egyetlen embernek, akit ott ismer, sőt, szeret, és boldogan átöleli. Mindenesetre abszolút adekvát megoldás volt, hitelesen előadva.
Búbánat már belinkelte ezt a próba-részletet az I. felvonásból, de legyen meg ebben a topikban is.

8027 parampampoli 2024-07-27 15:00:48 [Válasz erre: 8026 Edmond Dantes 2024-07-27 13:26:50]
Erre majd privátban reagálok. 

8026 Edmond Dantes 2024-07-27 13:26:50 [Válasz erre: 8025 parampampoli 2024-07-25 21:20:32]
Lucic pàlyafutàsàt nem követem naprakèszen, de emlèkszem t.k. egy pàr èvvel ezelőtt streamelt MET-előadàsra, igen tetszett, mint Jack Rance. Nem tudom, mi az a "tenorino", nekem Flòrez nagy kedvenc. 2011-es első pesti operagàlàja kivèteles èlmèny volt szőröstül-bőröstül, pedig csak elvètve jàrok operagàlàra. Tudtommal ma is az èlvonalban van valszeg ùj/abb karakterekkel. Damrau több szempontbòl kinőtte Gildàt (is), de jòl tartja magàt. A Kaufmannal közös Wolf-dalesten szinte jobb volt, mint mòrikàlò-pocakosodò pàlyatàrsa. Persze egy koloratùrszopràn nehezen àll àt valami nagyon màsra. Ha meg nem àll àt ès marad a pàlyàn, ùgy jàrhat mint kiöregedett kollèganője, akit -mint ìrod a fentiekről- behatàrolt fan-club közönsège a Holdra is elkisèrt (volna), miközben leginkàbb màr önmaga karikatùràja volt.

8025 parampampoli 2024-07-25 21:20:32 [Válasz erre: 8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15]
A drezdai Rigolettóban Lucic és Damrau és fénykorban énekeltek, az volt Lucic utolsó jó éve, egyetlen évvel később Bécsben a Végzetben és Nabuccóban már árnyéka önmagának. Florez azonban már Drezdában is nagyon gyenge volt, egy egyébként se neki való szerepben. A Herceget nem kecskehangú tenorinóra írta Verdi. Első pesti koncertjén is próbálkozott a Herceg áriájával, de minek? Hogy első vonalban énekelnének mindhárman ma is? Semmiképp: futtatott sztárok kategóriában énekelnek a rajongóiknak, sok pénzért, de hogy jól ....? Lucicot évek óta rossz hallgatni, Damrau is, Florez is fachot váltott, lényegében úgy, hogy hangjuk továbbra se lett rá alkalmas rá.

8024 Klára 2024-07-25 14:52:19 [Válasz erre: 8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15]
Szuper, nagyon köszönöm! Ebbe valóban érdemes lesz belepörgetni, de talán meg is hallgatni!

8023 Edmond Dantes 2024-07-25 14:27:15
Érdeklődéssel, elismeréssel olvastam -ppp- nem teljesen elfogulatlan, de szakszerű, alapos Rigoletto-recenzióját. Egy réges-régi Rigoletto-emlékemet privátban osztottam meg vele, ezúttal nem/sem terhelem a Fórumot nosztalgiázással. De hogy manapság is vannak hangcsodák, arra itt van ez a felvétel, még csak nem is MET vagy StOP. Igaz már nem új, de a főszereplők -Lucic, Damrau, Flórez- ma is az (leg?)első vonalban vannak. Köszönöm, hogy kedvet csináltál, kedves -ppp- a belepörgetéséhez.

8022 takatsa 2024-07-21 11:10:08
Gratulálok ehhez a nagyszerű cikkhez (Müller Dávid: Bécsi barokk Cecilia Bartolival két estén át), amely ráirányítja a figyelmet a barokk operára, amely mind a Momus, mind a "hagyományos" operabarátok részéről, eléggé elhanyagolt szegmense a műfajnak. A barokk opera a maga sokszínűségével, változatosságával és komplexitásával egy külön világ, végtelenül sok hallgatni- és felfedezni valóval. Nem is tudja, hogy mennyit veszít, és milyen sok szélpségből zárja ki önként magát az az operarajongó, akinek az opera, mint műfaj, Mozarttal kezdődik és Wagnerrel ér véget. Egy ilyen cikk segítséget jelenthet, hogy áttörjük előítéleteink és megrögzöttségünk korlátait. Köszönet érte.

8021 Klára 2024-06-18 14:05:18 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei könyvek (kölcsönözhető)

8020 gezakadocsa 2024-06-18 12:43:58 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
Doráti könyve elég sok antikváriumban kapható, már párszáz forintért is (megéri...), de minden valamirevaló könyvtárban is megvan. 

8019 -zéta- 2024-06-18 11:21:21 [Válasz erre: 8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03]
... korrigáltam is az aktuális mondatot... :-)

8018 -zéta- 2024-06-17 21:03:03 [Válasz erre: 8017 gezakadocsa 2024-06-17 09:19:38]

Köszönöm a hozzászólást. Most kicsit utánaolvastam. Kroó György ezt írta:

„Az Intermezzo középrészéből gyors, heves, agresszív scherzo alakul. Melodikus anyaga akár a Víg özvegy-et, akár Sosztakovics VII. szimfóniájának - egy valószínűleg ott is programatikusan banális - részét idézi, persziflálja azt. A katonabanda, a cirkusz atmoszférája ez, brutális röhögés, csizmazene, rettenetesen kegyetlen tréfa. Nem kell találgatnunk, hogy mit jelent, hiszen elsöpri az idillt, és megsemmisíti a honvágy dallamot. ”

Pár évvel később, Bartók Péter ezt írta ugyanerről: 

Korábban egyes elemzők szerint a dallamot a Vígözvegybőlvette volna Bartók. A gondolat nem indokolatlan, ha nem is Bartók maga, de Sosztakovics bizonyosan Lehár melódiáját parodizálta. A Concertóbantehát a paródia paródiájával van dolgunk.

"Korábban egyes elemzők szerint a dallamot a Víg özvegyből vette volna Bartók. A gondolat nem indokolatlan, ha nem is Bartók maga, de Sosztakovics bizonyosan Lehár melódiáját parodizálta. A Concertóban tehát a paródia paródiájával van dolgunk."

Határozottan izgalmas... Igyekszem Doráti könyvét megszerezni...


8017 gezakadocsa 2024-06-17 09:19:38
Nem Zéta cikkének (Új magyar opera született a 6színben) lényegét érinti, de egy hivatkozását érdemes kijavítani.
Elég elterjedt az a nézet, hogy Bartók mintegy nosztalgikusan idézi a Concertoban Lehár A víg özvegyének egy közismert dallamát. Zéta is erre utal.
Nos, Doráti Antal -aki Bartókot személyesen is jól ismerte, s műveinek egyik legkiválóbb propagátora volt világszerte (az USA-ban az elsők között)- elég részletesen leírja a Concerto születésének és bemutatójának történetét a magyarul is megjelent, Egy élet muzsikája c. (Zeneműkiadó, 1981.) -egyéb vonatkozásokban is roppant érdekes és élvezetes- könyvében. Ennek végén leírja, hogy ő Bartókkal beszélgetve hozta szóba az A víg özvegyet, mint nyilvánvaló idézetet, mire kiderült, hogy Bartók nem is ismerte az akkor már világhírű Lehár-művet, viszont elmondta Dorátinak, hogy a kérdéses rész egy Sosztakovics-paródia, amit meg is indokolt, de kikötötte, hogy életében ezt nem mondhatja el senkinek. (Doráti mire megírta ezt a könyvét, nemcsak Bartók, de Sosztakovics sem élt.) 
A kérdéses részhöz Doráti Antal még kottapéldákat is mellékel. Az egész rendkívül érdekes és tanulságos (a bemutató előtti próbafolyamat is pl.) - mellesleg Doráti Antal kiemelkedően intelligens és rokonszenves egyéniségét is tükrözi, ami az egész könyvben fölismerhető. (Az általam most fölhozott részek a könyv 65-70.oldalain találhatók.)

8016 lujza 2024-06-16 23:50:54
Kedves Zéta, nagyon köszönöm ezt a remek beszámolót az új vígoperánkról! Igazán jó kedvcsináló lenne, ha ezután az érdeklődőknek módjuk is lenne megnézni, és nekünk újranézni, netán már hangszerelve, ezt a hihetetlenül ötletgazdag és sokszínű művet. Dinyés Dánielnek igaza van, a Falstaff óta nem nagyon írtak vígoperát, pedig szükség lenne rá, különösen korunk nem éppen szívderítő körülményei között.
Én a legtöbb részt láthattam, az egyik találóbb volt a másiknál. Zeneileg engem a legjobban az IKEA jelenet női kettősének poétikus szépsége fogott meg, a Lakmé Virágkettőse jutott eszembe róla. A művészek teljesítménye azért is óriási volt, mert két alkalom között olykor még egy hónap se telt el, és ezalatt kellett elkészülni a librettónak, majd a megzenésítésnek, és a három énekesnek még meg is kellett tanulnia az egészet.

8015 Búbánat 2024-05-19 20:44:47 [Válasz erre: 8014 Búbánat 2024-05-19 18:33:26]
/Kapcs. 8014. sorszám/
A 168.hu cikkéből idézek (2024. május 18., 06:31)

Rangos Katalin vendége volt a héten Szinetár Mikós a Heti Jégbüfé című interjúsorozatban annak apropóján, hogy a 92 éves rendező megírta visszaemlékezéseit.

[...] Házy Erzsébet nevéhez fűződik egy másik történet, aminek kapcsán Szinetár Miklóssal rögtön a pályája elején közölték, hogy  „ki van rúgva” a Magyar Televíziótól. Ekkor mint színházi rendezőt hívták meg egy darab tévés közvetítésének megrendezésére (Búbánat: Auber: Fra Diavolo):

„A darab második felvonásában arról van szó, hogy a hősnőnk, aki a fogadós csinos lánya, az volt a Házy Erzsi, egy gyönyörű ária keretében alváshoz készülődik és vetkőzik. És a banditák már ott leskelődnek és egy spanyolfal mögül nézik a vetkőzést. Én vezettem a televíziós közvetítést, felvétel még nem volt akkor, de mint a rendező én vezettem. A következőt csináltam a közvetítésben: az egyik kamerával felvettem a Házy Erzsit, aki ott állt és szétvetetett lábakkal énekelte az áriát, a másik  kamerával a leskelődő banditákat, és azt én bekopíroztam a Házy Erzsi lába közé. Ebből kifolyólag másnap összeült a Magyar Televízió elnöksége, és úgy döntött, hogy én többet be nem tehetem a lábamat a Televízióba. Ehhez képest utána 28 évig voltam ott.”


Daniel Auber: Fra Diavolo

Idézek két kritikából:

"Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes: megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos 'hangszerelésű', a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina 'vetkőző számából' ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség."

/Magyar Nemzet, 1959. február 11. – „szi”/

„Házy Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel tölti meg Zerlina kedves szerepét.”

 /Film Színház Muzsika, 1959. február 6. – (s. v.)/


8014 Búbánat 2024-05-19 18:33:26
Zéta írásában említette Házy Erzsébet egykori Zerlina-szerepét a Fra Diavolo-ban: 




Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő (Zerlina) és Palcsó Sándor operaénekes (Lorenzo) Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutatnak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében. 

MTI Fotó: Lónyai Mária


8013 Beatrice 2024-05-19 16:43:55
A Fra Diavolo tegnapi, 18-ai délelőtti előadásában is szerepelt Boncsér Gergely, bár eredetileg nem így lett tervezve. Lorenzo szerepébe ugrott be, a szólamot a színpad oldaláról, kottából énekelve, miközben a megbetegedett Szeleczki Artúr a színpadon játszotta a szerepet, maszkban. Én is úgy találom, hogy Boncsér hangja örvendetesen jó állapotba került megint.
A címszerepet ezen az előadáson éneklő Beeri Benjáminra szerintem még nagy a "kabát". Voltak szép pillanatai, de a hang máskor meg szinte eltűnt. A komikus szerepek alakítói jópofák voltak, hangilag kimagaslott közülük Szvétek László. A lányát alakító Fenyvesi Gabriella Rea, akire már tavaly felfigyeltem Az álruhás kertészlányban, nagyszerű volt. Szép a hangja, jól is használja, és jó színpadi érzéke van. Csak így tovább.

8012 Búbánat 2024-05-03 17:44:07

Sajnálom, hogy az Operaház mostani Borisz Godunov-produkciójába nem került bele a későbbi változatból a lengyel meg a forradalmi kép.

Érdemes „visszalapozni” vagy tizennégy évet, amikor a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével mutatta be a Borisz Godunovot, ugyancsak Muszorgszkij ősváltozatát, pontosabban az opera 1869-es eredeti és a szerző 1874-es, kibővített partitúráján alapuló ötvözetét, ami általában jó kritikákat kapott.  

Zéta mostani, az Opera új Borisz Godunov-produkciójának premier-előadásáról írt kritikájában megemlítette és belinkelte saját korábbi írását az említett debreceni operabemutatóról.

De említhetem László Ferencnek a Margitszigeti szabadtéri előadásról (2010) írt beszámolóját is.

https://momus.hu/hangversenyek/operabemutatok/sujszkij-a-rosszbacsi-a-borisz-godunov-debrecenben

https://revizoronline.com/muszorgszkij-borisz-godunov-debreceni-csokonai-szinhaz-budapesti-nyari-fesztival-2010/

A YouTube-ról itt van egy rövid részlet a debreceni Borisz Godunov-produkció előadásából. (Jelenetképek a zene alatt.)

8011 Edmond Dantes 2024-05-03 17:38:16
Szerkesztőnk èrzèsem szerint igencsak visszafogottan ìrta meg vèlemènyèt a rendezèsről, legalàbbis a sorok közt olvasva ìgy gondolom. Amikor elkötelezettebbnek tűnök ùjszerű megközelìtèsek tekintetèben, az nem jelenti azt, hogy bàrmivel bàrmit tehet bàrki ès az jò, csak azèrt, mert "modern". Jò, hogy ezeket leìrta, mert sok apròbb-nagyobb dolgot bizony nem veszek èszre, plàne ha olvasom a magyar szöveget, màrpedig olvasom.

8010 parampampoli 2024-05-02 23:40:18
Élvezettel olvastam zéta elemzését a Boriszról. Irodalmi értelemben - tartalmát illetően undorral vegyes szomorúságot érezve. Röviden: nincs az a pénz, amiért hajlandó lennék megnézni. 

8009 parampampoli 2024-04-23 08:44:11 [Válasz erre: 8008 uj-oberon 2024-04-22 12:22:14]
De szomorú dolgok ezek... -:(((

8008 uj-oberon 2024-04-22 12:22:14

Néhány „kis színes” a Locsmándi-Győriványi íráshoz:

Győriványi alatt szűnt meg az a korábban általános gyakorlat, hogy új énekeseket nyilvános (jelentkezőknek és hallgatóságnak is) előénekléseken választottak ki. Megindult a mutyi, amiben aktívan segédkezett az új művészeti titkárság is azzal, hogy önkényesen kicseréltek énekeseket a futó darabokban, így segítve hozzá néhányakat, hogy a színpadon, szerepben mutatkozhassanak be az új főzeneigazgatónak. Győriványi a nyilvánosság teljes kizárásával tartotta a maghallgatásokat, és bár minden, a Házban tagként nyilvántartott énekesnek kötelező volt az előéneklés, mégsem jutott időpont néhánynak, mert Győriványi ifjúkori barátai és barátnői sorban hordták be megmutatni tanítványaikat, így elvéve az alkalmakat a tagoktól.

Győriványi a nyár elején, minden egyeztetés, megbeszélés nélkül adta át a következő évadra szóló szerepeket és a fellépési-, ill. koverolási időpontokat tartalmazó listákat az énekeseknek, amivel szemben csak egy fiatal énekes emelte fel a szavát. Mivel Győriványi nem járult hozzá, hogy egy év fizetésnélküli szabadságra menjen, fel kellett mondania. A többi tag énekes (köztiszteletben állók, Kossuth-díjasok is) mind aláírták a Győriványi által diktált feltételeket. Majd már ősszel, mivel pár énekes ezt az aláírt megállapodást nem tartotta be, néhányukat kirúgott (tulajdonképpen jogosan). Amikor Győriványiékat leváltották, és visszajöttek Szinetárék, minden kirúgott énekest visszavettek, csak azt a fiatalt nem, aki egyedül szembeszegült a vállalhatatlan feltételekkel.

A koverolás gyakorlata olyan jól sikerült, hogy volt alkalom, amikor a színpadon éneklő gázsijának duplájáért ült a büfében pl. Gregor József. Mivel a feltételekben az szerepelt, hogy a kovernak az utolsó felvonásra való ügyelői hívásig kell rendelkezésre állni, utána hazamehet, így fordulhatott elő, hogy a Turandot utolsó felvonására még leeresztett függöny mögött besétáló Kalaf fejére ráesett a díszlet, megsérült, de mivel a kover már hazament (telefonját azonnal kikapcsolva), elmaradt az előadás befejezése. Más esetben, mivel az egyeztetéseket akkor is a maihoz hasonló káosz jellemezte, az épp az Operában éneklő bariton valójában az Erkeles előadás koverja is volt, és mint ilyen a második felvonásra át kellett menjen beugrani, míg az Operában az ő helyére ugrott a kover.

És végül egy igazán kedves történet. A társulat Japánban turnézott, amire néhány napra az új igazgató, Locsmándi úr is kiutazott. Az esti előadás helyszínét megtekintve, csodálatát fejezte ki az őt kísérő japán vendéglátóknak, hogy milyen érdekes, különleges egy ilyen színpadtechnika, milyen izgalmas így hátulról is látni egy színházat, mert ő még ilyet nem látott. A vendéglátók mosolyogtak, hogy milyen tréfás a magyar opera igazgatója, biztos csak viccel. Pedig nem viccelt.

 


8007 Búbánat 2024-04-22 10:26:13 [Válasz erre: 8006 takatsa 2024-04-22 08:35:41]
Csatlakozom...- régóta vártam-vártuk az újabb fejezetet!

8006 takatsa 2024-04-22 08:35:41
Az operaigazgatók sorozatának nagyszerű folytatása. Köszönjük.

8005 Laci Kozlok 2024-04-15 11:25:41 [Válasz erre: 7998 parampampoli 2024-04-12 10:26:24]
Pardon, nem Cap hanem Čáp. / cap szlovákul bakkecske, čáp  csehül  gólya/ 

8004 parampampoli 2024-04-12 16:38:20 [Válasz erre: 8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43]
Magyarországon nincs decibelmilliomos, már elég régóta, de nem is kell, hogy bárki az legyen. A nagy volumen önmagában nem érték, a matéria minősége sokkal fontosabb, és Guleghina esetében is az volt a döntő. Hogy jól hallatszott ? Hát istenem, jó az, mikor egy olyan csodahangot jól lehet hallani.

Ha már szóltál Lucicról: 2010-ig nagyszerű énekes volt, gyönyörű és nagy hanggal. Aztán válságba került, túlénekelte magát, és soha többet nem tudott visszatalálni a helyes útra. (Élő élmények alapján mondom, nem MET közvetítésekén.) Amit utána hallottam tőle már csak felvételen, az még mikrofonon keresztül is botrányos volt. (Ennek ellenére továbbra is énekel a MET-ben, ugyebár, mert erős az ügynöke.) Kedvenc recenzióm róla az, amit az olasz rádió operamagazinjában mondtak a Scala évadnyitó Traviatája után: le kellett volna lőni. (Nem én mondtam. -:)

8003 Búbánat 2024-04-12 15:11:19 [Válasz erre: 8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43]
Ezt a 8000. számot "elloptad" előlem vagy Macskás elől...

8002 Edmond Dantes 2024-04-12 12:24:20 [Válasz erre: 7999 Edmond Dantes 2024-04-12 10:34:59]
Bocs: előző beírásom utolsó mondata tévedésből került hozzád, azt -ppp-nak szántam ld. ott is.

8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43 [Válasz erre: 7997 parampampoli 2024-04-12 10:22:09]
Guleghinát Washingtonban láttam, mint Turandot, tényleg mindenkit lefújt ... aztán, wie gewöhnlich, ellopta a show-t meg a tapsok jelentős hányadát a már-a-nevére-sem-emlékszem "kicsi" Liu a két szál áriájával. 
Más: mifelénk is akad decibelmilliomos, akit egyesek (asszem te is) nagyra tartanak, mások szerint csak ordít

7999 Edmond Dantes 2024-04-12 10:34:59 [Válasz erre: 7996 Heiner Lajos 2024-04-12 09:02:46]
Kedves Lajos, Lucicot, ha nem csal az emlékezetem, pl. Jack Rance szerepében láttam MET-stream-ben. Ő is tetszett, az ő hangja sem szép, de te jobban tudod, hogy vannak szerepek, amikhez nem is kell, sőt, szinte hátrány :-) Ez volt Gobbi szerencséje: "randa" szerepekben hasított leginkább a randa nem túl szép hangja ellenére, mint Sparafucile kése Gildában, akarom mondani, mint kés a vajban.
Más: mifelénk is akad decibelmilliomos, akit egyesek (asszem te is) nagyra tartanak, mások szerint csak ordít.

7998 parampampoli 2024-04-12 10:26:24 [Válasz erre: 7994 Heiner Lajos 2024-04-12 07:39:59]
Érdekes, mert a Staatsoper archívumában Benackova-Cap formában van írva. Pedig akkoriban pedig mindig csak Benackova néven hallottam említeni, a MET archívumban is így szerepel a neve. Tulajdonképpen mindegy, így is, úgy is tudjuk, kiről van szó.

7997 parampampoli 2024-04-12 10:22:09 [Válasz erre: 7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32]
Én élőben hallottam, úgy mindig minden más -- és az az igaz. Hátul szóló, fénytelen hang, erőszakos éneklés, tipikusan az a fajta, aki azt hiszi, milyen nagy hangja van, és nincs is más célja, mint hogy ezt bizonyítsa. Egy MET közvetítés szünetében meg is dicsérte magát, hogy milyen jó volumenje van. A Nabuccóban egyáltalán nem volt, egyik előadásban se a kettő közül, Guleghina még fél tüdővel énekelve is lefújta volna a színpadról. Ő azonban teljes tüdővel szokott énekelni -:) így aztán Gagnidze kínos helyzetbe került.
Sokadszor írom le, de úgy látszik, sose elégszer: az, hogy ki, mit, meddig, hányszor és hol énekel, az énekesi minőséget illetően NEM JELENT MÁR SEMMIT.

7996 Heiner Lajos 2024-04-12 09:02:46 [Válasz erre: 7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32]
Kedves Edmond,

Gagnidzet 15 éve láttam Rigolettoként. Az egyik ok, hogy harmadszor is elutaztam a Big Apple-be az volt, hogy a Rigolettot Lucic-csal hirdették.
Sajnos, nincs értelme azon merengeni, hogy milyen Rigoletto volt Gobbi vagy Warren, milyen Cavaradossi Björling vagy di Stefano, milyen Gioconda Milanov vagy Callas. Milyen Verdi-dirigens Toscanini, Panizza, de Sabata.
FUIT.

7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32
Nem áll szándékomban -sem módomban- két nagyrabecsült fórumtársam megállapításait opponálni, csupán rögzítem, hogy Gagnidze 15 éve folyamatosan énekli a MET-ben (is) a nagy olasz hősbariton szerepeket: Verdiket, Puccinikat, ParBaj mindkét szerepét. Magam az utóbbiban láttam a MüPa élő MET-szériájában és semmi problémám nem volt vele. Alfio pont olyan mint ő ill. mint az ő hangja és Tonióként is jól helytállt.

7994 Heiner Lajos 2024-04-12 07:39:59 [Válasz erre: 7993 parampampoli 2024-04-11 21:24:46]
Gagnidze már huszonéve is gyenge volt.
Benacková nevét úgy írtam, ahogy a Staatsoper honlapján az említett előadás kapcsán szerepel.

7993 parampampoli 2024-04-11 21:24:46
A prágai beszámolóhoz két megjegyzés: Gagnidze már tizenéve is halálos gyenge -- akkor azt mondtam: undorító -- hangú énekes volt a bécsi Nabuccóban, azóta csak romlott. A MET idei Nabuccójában hallgatni rossz volt. A mai operavilág egyik nagy talánya ilyen hanggal nemzetközi karriert csinálni. 
A másik: ha jól emlékszem, Benackova külföldön csak a lánykori nevét használta, otthon volt Benackova-Cap. Nem Capova. -:)

7992 Edmond Dantes 2024-04-05 17:18:39 [Válasz erre: 7991 márta 2024-04-05 15:19:34]
Lenszkij öngyilkos lett? Hm... Én jól elvagyok az ún. modern rendezéssel ... ha az nem csonkít, nem megy totálisan szembe az eredetivel, annak mondanivalójával. Ez meg szerintem totálisan szembemegy, mondhatni frontálisan ütközik vele, lett légyen bárki az ötletgazda. Puskinnál és Csajkovszkijnál is Lenszkij párbajra hívja ki Anyegint ... és veszít. Az nagyon nem ugyanaz. Ezt érezhette László Boldizsár elsülni nem akaró pisztolya ;-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.