Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


8076 Búbánat 2024-12-09 12:06:21 [Válasz erre: 8070 Edmond Dantes 2024-12-09 10:51:45]

Persze igaz, vannak értékesebb musicalek, zenés játékok, amelyeket játszanak és helyük van, nekem is élményt nyújtanak: West Side Story, A muzsika hangja, My Fair Lady, Hegedűs a háztetőn, Mary Poppins, Hello, Dolly!, Hair, Evita, Kabaré, Macskák, Az Operaház Fantomja  stb. Ezek arányaiban sajnos elvesznek a sok bugyuta, egysíkú, unalmas alkotás mellett - ezekkel tele van a Budapesti Operettszínház, miközben alig van értékes operett a repertoárjukon. Az USA-ban, Angliában vagy Ausztráliában az említettek mellett rengeteg kiváló musical-darabot, zenés játékot játszanak/játszottak. Örülnék, ha Richard Rogerstől az Oklahoma! és Carousel híres musicaljeit (utóbbit 2019-ben játszotta az Operettszínház) újra láthatnám, ahogyan Jerome Kern zenés darabjainak nosztalgikus dallamait is mindig szívesen hallgattam meg a rádióban.  
Ugyancsak régen ment  nálunk és hiányolom is pld. Cole Portertől a Kánkán és a Csókolj meg, Katám című zenés darabokat, ahogyan szívesen venném a Singin' in the Rain (Ének az esőben) című darabot is.  És hogy hazai vizekre evezzek: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Valahol Európában; Padlás stb. szívesen hallgatom a dalait és szívesen nézném meg újra ezeket a musicaleket is. 
 Mégis, fennáll az anomália veszélye: az Erkel Színház neve összeegyeztethetetlen a musicallel (még akkor is ha bemutatták ott a Billy Elliot című darabot, később mást a műfajból: pld. Puskás, a musical)  és akkor arra vetemedhetnek, hogy más névre keresztelik át az intézményt, amit meg nem szeretnék látni és megélni.  „A 22-es csapdája.”


8075 parampampoli 2024-12-09 11:55:37 [Válasz erre: 8071 Edmond Dantes 2024-12-09 11:00:51]
Tökéletesen igaz.

8074 parampampoli 2024-12-09 11:52:53 [Válasz erre: 8069 Búbánat 2024-12-09 10:08:15]
Nahát, van ilyen is? Hogy Búbánat nem ért egyet egy kormányzati döntéssel? -:)))

8073 parampampoli 2024-12-09 11:51:40 [Válasz erre: 8067 Momo 2024-12-09 08:41:15]
Nahát! Eljött nap, amikor azt írhatom: Momo, minden szavaddal egyetértek.

8072 -zéta- 2024-12-09 11:03:14 [Válasz erre: 8068 Búbánat 2024-12-09 09:32:33]
Kedves Búbánat, Lujza, Klára és Mindenki,
Én sehol sem látok kék csíkot és jelzem, ha egy beírással problémánk van, azt egészében töröljük, nem teszünk bele csíkokat, nincs is rá lehetőség...

8071 Edmond Dantes 2024-12-09 11:00:51
Egy ilyen kormányzati intézkedés (Erkel-Einstand) után minimum elvárás lenne, hogy az Igazgató, mindentől, ismétlem: minden eddigi tevékenységétől függetlenül lemond. Máshol ez természetes lépés hasonló esetben.

8070 Edmond Dantes 2024-12-09 10:51:45 [Válasz erre: 8069 Búbánat 2024-12-09 10:08:15]
Egyetértek, egy kivétellel. A musicalek közt igenis rengeteg olyan van pontosabban lehet, ami nem sekélyes, nem híg vagy felhigított. A Broadway, a West End és más nagyvárosok sźínházai nem élnének meg, ha csak "néhány kivétel" lenne, ahogy írod. Más kérdés, hogy azok nagy része nem jut el hozzánk. Lehet hivatkozni anyagi okokra (jogdíjak, produkciós költségek), de -anélkül, hogy dicsérném- pl. a Madách Színház mégis megoldja: behozza, előadja, tódul a közönség. Az igazság az, hogy nálunk vagyis az Operettben ilyen-olyan hazai "kis kedvencek" gyenge fércműveit játsszák szakmányban. Így volt ez a két vh. között is (forrás: Rátonyi Operett-könyve), azzal az óriási különbséggel, hogy akkor és azokat a darabocskákat NEM állami támogatással, a mi adópengőinkforintjainkból játszották és ha a közönségnek nem kellett, akkor 2-3-5 előadás után levették a buktát és kerestek mást. A mai szerzőket, "kis kedvenceket" pedig nem csak személyes, haveri alapon, hanem gyakran politikai alapon tolják ... nem csak az Operettben, nem csak musical-vonalon.

8069 Búbánat 2024-12-09 10:08:15 [Válasz erre: 8067 Momo 2024-12-09 08:41:15]

Egyetértek, döbbenetes ami az Erkel Színházzal nem először megint megtörténik/megesik; talán még az egyik legnagyobb magyar romantikus zeneszerzőnk nevét is eltüntetnék az épület homlokzatáról?  Továbbra sem értem: miért kell ennyi musicalt játszó színház Budapesten: Madách, Operett, most az Erkel... De a József Attila Színház, a  Vígszínház vagy a Nemzeti Színház repertoárján is találni e zenés műfajból darabokat. (Nem szólva a kisebb, "nevesincs" játszóhelyekről, ahol mutatóban ott vannak...)
Ugyanakkor megjegyzem, hogy a musicalt megelőzően az Erkel Színházban és korábbi nevén a Városi Színházban anno operettdömping volt. Egyik út sem vezet(ett) sehová és nem erőltették tovább az opera és a balett rovására, helyesen. (Megjegyzem: véleményem szerint az operett, ami történetileg a vígoperából származtatott, sokkal értékesebb zene, mint a sekélyes musical, ami néhány évtizede van jelen a palettán és manapság – világjelenség: kell vagy nem kell, próbálják elsősorban a fiatalabb korosztályokra tukmálni; nyomják ezerrel, de pénzzel is, pedig más hozzáállással inkább a komolyzene irányába kellene őket terelni; megismertetni velük az értékes opera és a balett világát, a zeneirodalmat, inspirációt nyújtani, aminek a  „befektetése” idővel ugyancsak megtérülne.)  Most meg egyszerűen lemond az Erkel Színházról az OPERA -csak azért, hogy több anyagi forráshoz jussanak ilyen címen. Egy tollvonással megszüntetik azt a játszóhelyet, amely évtizedeken - és generációkon - át szolgálta a nívós opera- és balettjátszást és a közönség számára megfizethető  áron tett hozzáférhetővé/elérhetővé népszerű, akár klasszikus, akár kortárs darabokat a műfajból,  nem szólva a hazai meg a nemzetközi előadók, világsztárok, vendégek felléptéről, akik annyi sok élménnyel ajándékoztak meg bennünket a repertoáron szereplő  darabokban. 
A puszta anyagi érdek megint felülír mindent és mindenkit - kivéve egy kedvezményezett, más irányban és művészetben elkötelezett réteget. Nem jól van ez így...


8068 Búbánat 2024-12-09 09:32:33 [Válasz erre: 8066 Klára 2024-12-09 08:34:24]

Kedves Klára! Elírtad: a "kék sáv" nem a 8061. sz, hanem a 8062. sz., "felhasználó" nevű fórumtárs beírásában takar ki mondatrészeket. Gondolom, a szerkesztők  - indoklás nélküli - beavatkozásáról van szó. 


8067 Momo 2024-12-09 08:41:15
Annyit tennék hozzá az Erkel-ügyhöz, hogy szerintem ez az utóbbi 100 év legkínosabb fordulata az Operaház (és a magyarországi operajátszás) történetében. Felér kb. egy Trianonnal, vagy Moháccsal.

Ugyanis az Operaháznak szüksége lenne több játszóhelyre, (mert lenne mit játszani) de nem a méltatlan Kőbányán, egy méltatlan színházteremben.
A magyar közönségnek pedig szüksége lenne operajátszásra, nem csak az Andrássy úton, és nem csak horror árakon.

E döntés után én további opera ellenes lépéseket is kinézek a kulturális vezetésből. Mintha változott volna a prioritás, és átnyergeltek volna a kommerszebb, jobban fogyasztható, és olcsóbb műfajokra.
De ne legyen igazam. 

8066 Klára 2024-12-09 08:34:24
Konkrétabban, mi az a rémes nem is tudom, milyen kék sáv Búbánat fórumtárs 8061 sz. beírásának közepén? Tegnap Lujza "volt takarásban", holott semmi kifogásolni valót nem írt, előző nap Hangyászsün és én.
Ha nem szándékos, csak ott van, akkor nem lehetne megszüntetni? Szerintem zavaró és - mint Lujza esetében is - kérdéseket vet fel!

8065 lujza 2024-12-09 01:41:36
Elárulnátok, hogy milyen főbenjáró bűnt követtem el, amiért látványosan ki kellett törölni a legutóbbi beírásom érdemi részét?

8064 Búbánat 2024-12-08 14:29:24 [Válasz erre: 8061 Búbánat 2024-12-08 12:07:02]

Annyi kiegészítést teszek, hogy Varga József a 2008-as keltezésű cikke írásakor még nem sejthette, hogy az Erkel Színházról írt „nekrológ” lesz az életében utoljára megjelent zenei témájú recenziója, hogy hamarosan már őérte tartanak végbúcsút; a „nekrológ” már őt is megilleti.  Varga József a következő évben elhunyt, így már nem korrigálhatott, nem élhette meg a korábban elparentált Erkel Színház évekkel későbbi újra megnyitását – ahogyan a mostani tényleges „gyászt” sem. 


8063 parampampoli 2024-12-08 13:56:12 [Válasz erre: 8062 felhasználó 2024-12-08 13:21:53]
Szívemből beszélsz.

8062 felhasználó 2024-12-08 13:21:53
Koromnál fogva én csak az első bezárás előtt. A 2000-es évek legelején kezdtem az Erkel előadásait látogatni. Első Hunyadi, Bánk bán, Verdi, Mozart élményeim kötődnek a színházhoz. Majd a 2013-as újranyitást követően megszámlálhatatlan sok este: jó, közepes, olykor kínos, de sokszor felemelően szép és elementáris erejű előadások. Olykor csak egy- egy énekes kedvéért ültem be az Erkelbe, olykor egy ritkaság kedvéért, amit előben meg soha sem hallottam. Ennek most vége. De nemcsak ennek. Egy korszak zárult le végleg az Operaház ujranyitásakor még bizakodó voltam. Aztán 2022 ősze után minden bizakodásom oda lett. A kultúra egyáltalán nem fontos a kormányunknak. A sport a szent tehén. Abba akármi van ömlenek a száz milliárdok. Persze az oktatás, az egészségügy se fontos. Hát én nem így képzeltem el a rendet, lelkem nem ily honos. Mindenféle csak a nemzeti nyomor, meg a habzó szájú veszett vezetők. Az értékeket meg veszni hagyjuk. Szomorú. Ma Szegeden nézek Puccinit, de vidéken már alig van operajatszas. Az Erkel is bezárt. Csehorszag, Románia, Szlovákia valahogy, egyelőre jobban safarkodott kulturális értékeivel. Mi eltekozoljuk azokat. Propaganda, látvány projekt volt az Opera felújítása is.  

8061 Búbánat 2024-12-08 12:07:02

Egyszer már szó volt – 2007-ben – az Erkel Színház végnapjairól, később arról is szóltak híradások, hogy bezárják és lebontják az épületet. Szerencsére, ez utóbbi ötletet elvetették, akkor csak a bezárás valósult meg hosszú évekre (próbahely, illetve raktár lett belőle),  hogy aztán 2013. november 7. óta ismét „mint a magyar opera- és balettkedvelő közönség megfizethető színházaként működjön.”

Az alábbi cikk szerzője 2009-ben „nekrológot’ írt a színházról – aminek gondolatisága – más nézetben most kaphat értelmet:

Búcsú az Erkel Színháztól – nosztalgikus nekrológ

VARGA JÓZSEF: Elvégeztetett! A ma még Erkel Színház néven ismert épülettömb sorsa megpecsételődött, és várja a bontás...

Új szó online - 2008. november 20. 19:00


8060 lujza 2024-12-08 02:14:50
Már van egy musical színházunk, mely a legnagyobb magyar drámaírónk nevét viseli. Most legyen még egy musical színházunk (amúgy minek?), mely a legnagyobb magyar operaszerzőnk nevét viseli? A nevük egyszerűen csak egy márkavédjegy, vagy megszokásból maradt meg? Nem érdemelnék-e meg mindketten, hogy olyan színház kapja meg a nevüket, amely a műveiket is játssza időnként?

8059 Klára 2024-12-07 19:52:31 [Válasz erre: 8057 Hangyászsün 2024-12-07 15:08:07]
Egyetértek! A  szívem vérzik - de gondolom, evvel nem vagyok egyedül!

8058 Hangyászsün 2024-12-07 15:09:54 [Válasz erre: 8056 Edmond Dantes 2024-12-07 13:04:35]
Nem véletlenül kérdeztem, működni fog-e a lapát, ami a MKV (M. Kir. Viperaház) felduzzasztott adminisztratív stb. állományát illeti?

8057 Hangyászsün 2024-12-07 15:08:07
Gratulálok Zétának, tökéletes írás!

8056 Edmond Dantes 2024-12-07 13:04:35
Mint csepp vízben az tenger Erkel ... avagy: mi is lesz a három színházra terezett  zenekar, kórus, tánckar, műszak, közönségszervezés, PR-marketing részleg, adminisztráció és számolatlan vezető és persze az énekes-táncos szólisták sorsa a messze legnagyobb Erkel nélkül? A közönségről nem szólva, de az úgysem számít..

8055 Heiner Lajos 2024-12-07 11:23:42
Nem hivatalos forrásból származó, nem megerősített hírek szerint az Operaház 202026-tól mint Magyar Nemzeti Fedettpályás Focistadion funkcionál. Belépőárak 40-400 ezer Ft között. A díszpáholyba 1 millió, de ehhez gratis szotyi is jár.

8054 -zéta- 2024-12-07 07:42:16 [Válasz erre: 8053 lujza 2024-12-07 01:52:18]
Már javítottam is... Az a piszkos tudatalatti Fred ... :-)

8053 lujza 2024-12-07 01:52:18
Csak egy konkrét beírással kapcsolatban lenne kis megjegyzésem, tán Freud Zsigának is nagyon tetszene:
A mai nap történtnél a következőt olvastam most:
2024 • Megnyílt a Népopera, a későbbi nevén a Városi Színház, legutóbb Erkel Színház
De jó is lenne! :)))


8052 Klára 2024-11-30 14:29:43 [Válasz erre: 8051 lujza 2024-11-29 00:33:17]
Ilyen nagy igényeket manapság már nem lehet támasztani, még zokon veszik egyesek!

8051 lujza 2024-11-29 00:33:17 [Válasz erre: 8049 Klára 2024-11-28 10:35:19]
Persze az se baj, ha operát operarendezők rendeznek.

8050 Hangyászsün 2024-11-28 12:10:13 [Válasz erre: 8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04]
Altoum tudja, hogy Kalaf + a papa száműzetésben vannak, oda küldi tehát a meghívólevelet egy hűséges mandarinnal, a címzett lelkére kötve, hogy tartsa titokban a kilétét. Arról nem tehet, hogy egy Peking méretű városban a herceg, a vak atya és a drága Liu elszakadnak egymástól, majd látványosan újra összefutnak.

8049 Klára 2024-11-28 10:35:19 [Válasz erre: 8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04]
Postagalambra nem gondoltatok? Bocs!
Félretéve a tréfát! Mikor tizenegy-néhány éves korunkban a Nagyi jóvoltából bérletes operalátogatók lettünk, minden előadás előtt néhány nappal kiselőadásban volt részünk, az opera tartalma, történelmi háttere (!), a szereplők bemutatása, stb. témakörökben. Tehát nem felkészületlenül estünk be az ajtón! Akkoriban a jegyszedő néniknél pár Ft ellenében meg lehetett venni az aznapi előadás műsorfüzetét, kezdés előtt azt is gondosan elolvastuk, és ha valamit nem értettünk, a Nagyi kommentálta. (Akkoriban az előadásokat még magyar nyelven énekelték, tehát követni is lehetett, a színpadot néztük, nem a feliratot.)
Valami hasonló felkészítést javasolnék a mai "önmegvalósításban kiteljesedő" rendezőknek is! Ez sok mindent megoldana. Pl. eszükbe juthatna, hogy a szerző művét kell színpadra állítani, megvalósítani, nem a saját ötleteiket.

8048 -zéta- 2024-11-28 09:48:04 [Válasz erre: 8047 tyson 2024-11-28 07:56:09]
Azon persze ne merüljünk el, hogy vajon Altoum honnan tudott Kalafról és a postacíméről, ha egyszer Ismeretlen Herceg...;-)

8047 tyson 2024-11-28 07:56:09 [Válasz erre: 8045 -zéta- 2024-11-27 19:04:00]
Ebben bizony igazad van, azzal a különbséggel, hogy kalaf itt eleve meghívásra érkezik, mint azt jól láttad, már a kezdetekkor nála a levél. az a kérdés, ki írta a levelet. szerintem altoum

8046 lujza 2024-11-28 01:26:00
"Csak az a vég..." Nemrég fejeztem be Bókay János regényes Puccini életrajzát. Természetesen nem tudhatom, mennyiben tükrözi ez a könyv a valóságot, de ő úgy írja, hogy mivel Puccini érzi, már nem lesz ideje befejezni a Turandotot, meghagyja, hogy Alfano fejezze be azt. Természetesen Alfano a nyomába se érhet Puccininek, de tisztességes iparosmunka, amit elvégzett. Boldogult ifjúkoromban mindig a rövid verziót hallottam, erős hiányérzettel. Nemrég Pappano vette CD-re az operát a hosszabb verzióval, én akkor hallottam azt először. És ha zeneileg nem is, de legalább dramaturgiailag végre többet mondott. A két főhős gyors összeborulása addig számomra még egy operacselekményhez képest is valószerűtlen volt, de a hosszabb verzió legalább némi magyarázatot adott rá. És ezt a hosszabb verziót láthattuk azóta már Bécsben is.
Egyébként valóban nincs kizárva, hogy Puccini se tudta volna befejezni Liu halála után az operát, ámbár ő választotta megzenésítésre ezt a Jéghercegnőt. Esetleg ha még évekig élhetett volna!

8045 -zéta- 2024-11-27 19:04:00 [Válasz erre: 8044 tyson 2024-11-27 16:39:35]
Hát, zéta biztosan nem indulna csatába Jéghercegnőért, ha ott van Liù...:-), de ez az okfejtés kicsit sántít, mert az a papír már akkor ott van Kalafnál, amikor meg sem pillantotta Turandotot...
Amúgy ezt a poént Kovalik már lelőtte, a miniszterek a megmérettetés előtt adták oda neki...

8044 tyson 2024-11-27 16:39:35
Asszem zéta nem fejtené meg turandot rejtvényeit. belenéz a apapírba aharmadik válssz előtt majd szélttépi azt. Vajon miért? Bizony, bizpny, azon van a megoldás

8043 lujza 2024-11-22 02:01:13
Nagyon köszönöm Zéta beszámolóját a Kamara.hu remek koncertjéről! Bár én is tudtam róla, de sajnos elmenni nem tudtam, pedig szeretem a dalokat is és Kolonits Klárát is. Szívesen ott lettem volna, hogy meghallgassam ezt a szép koncertet!

8042 gezakadocsa 2024-10-23 12:13:32 [Válasz erre: 8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14]
Lisztre vonatkoztatva egyetértek, de tőle függetlenül is gyakran így van.

8041 takatsa 2024-10-22 22:50:14 [Válasz erre: 8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43]
Liszt Ferenc két évvel a halála előtt így írt:
„Az egész világ ellenem van. A katolikusok azért, mert úgy vélik, egyházi zeném túl profán, a protestánsok azért, mert számomra a zeném katolikus, a szabadkőművesek túl klerikálisnak érzik a zenémet, a konzervatívoknak forradalmár vagyok, a „haladóknak” ósdi jakobinus."
Ha senkinek sem tetszik, amit csinálsz, akkor biztos lehetsz abban, hogy jó úton jársz. - ezt csak én teszem hozzá. :)

8040 gezakadocsa 2024-10-22 22:01:43 [Válasz erre: 8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34]
Nekem régóta egyik kiemelt kedvencem Liszt, de -vagy éppen ezért is- szívesen és  zömében örömmel olvastam Zéta cikkét róla. A Sardanapalo tavalyi előadását (az akkori teljes hangverseny részeként) a napokban sugározta fölvételről a Bartók adó, én most és ott hallgattam meg. Minden hasonlat sántít, s magam a hasonlított kornak elég gyatra ismerője vagyok, de ezt a Liszt-operát hallgatva az jutott eszembe, hogy az olasz bel cantokhoz hasonlít - s semmivel sem rosszabb azoknál. Szerintem egyébként Lisztnek nemcsak jövőbemutató - és a nem oda mutató!- művei jelentősek, de személyisége, a művészvilágban -s egyáltalán az életben- hihetetlen és szinte példátlan önzetlensége és teljesen elfogulatlan segítőkészsége is sokkal inkább kiemelendő, mint sokat emlegetett Don Juansága és virtuózkénti föllépéseinek stílusa. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy azóta rengetegen ennél sokkal többet engedtek meg maguknak föllépéseik során - anélkül, hogy akár csak a nyomába léphettek volna Liszt páratlan teljesítményeinek, s ekkor még nem beszéltünk arról, hogy Liszt mikor élt, s előtte és még mellette is milyen szokások uralkodtak.
A vele kapcsolatos irodalom elég terjedelmes, s meglehetősen sokféle (olykor sekélyes), de -igaz, nem rövid- nagyon ajánlható Alan Walker háromkötetes monográfiája és egyéb, Liszttel kapcsolatos vagy őt is érintő, magyarul is megjelent könyvei.

8039 Búbánat 2024-10-22 13:33:34

Engem is lenyűgöz Liszt Ferenc rendkívüli személyisége, elsősorban zeneszerzőénje mélysége az, ami megragad a külső csillogás,  a virtuozitás mögül. Liszt szerteágazó hatalmas zenei oeuvre-jéből szinte lehetetlen mindent megemlíteni/kiemelni; a  zongora-, orgona- és szimfonikus művei mellett figyelmem egyre inkább a vokális műveire - az elmúlt években főleg az egyházzenei kompozícióira - irányul (motetták, misék, kantáták...), de a "Szent Erzsébet legendája" mellett a másik monumentális oratóriuma, a "Christus"  is igen közel áll hozzám. És hát felfedezésszámba ment a befejezetlen operája, Byron tragédiája nyomán írt Sardanapalo -  csak az elkészült első felvonása, amelynek  magyarországi bemutatójára éppen ma egy esztendeje - október 22-én - került sor a Müpában, a Staatskapelle Weimar produkciójaként.

Örülök Zéta Liszt Ferenc születésének 213. évfordulója apropóján írt „kommentárjának”, amely egyúttal főhajtás is a zenei géniusz előtt.   


8038 Heiner Lajos 2024-10-22 10:43:43
Érdeklődéssel és csodálattal olvastam -zéta- monumentális írását Lisztről. Kicsit jobban tisztelem most a Mestert. Zenéje sosem került hozzám közel.

8037 lujza 2024-10-18 01:52:27 [Válasz erre: 8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30]
Ha a 3. emeleti oldalülés első sorába veszel jegyet, ott biztos elfér a lábad. Azt a sort nagyon hátratolták, mert pár sort kivettek mögüle. Én elég kicsi vagyok, a szék legszélén ülve is alig értem el a mellvédet.

8036 lento_barbaro 2024-10-17 21:40:30
A 11-i Hollandi közönsége voltam a kakasülőn, mert hosszas menjek vagy ne menjek vívódásom után már csak oda kaptam jegyet. (Két évtizedes tapasztalatom újra érvényes: ott egy normál férfi térde nem fér el, csak az előtte ülő hátába mélyesztve. Naívan azt gondoltam, ez a felújítás után megváltozik) Én az előadás után dícsértem magam, mert a Házban az utóbbi években látható/hallható Wagnerek közül ezzel voltam a leginkább megelégedve.
Ppp kritikájával is nagyban együttérzek, Horti Lilla megjelenésében nagyon illik a szerephez, a hangjával sem volt bajom. Mélyen egyetértek, hogy a Hollandi karaktere Kálmándyra van szabva, bár bizonytalanságokat, szólamból elcsúszásokat tőle hallani véltem -- ez nálam csak érzet volt, nem vagyok szakértő. A vélt hibák engem nagyon nem bántottak az összművészet összhatásában. Az pedig már felüdülés számba ment, hogy a manapság kötelező rendezői terrornak csak szelíd változatával kínoztak. Szikora János apró, ártalmatlan ötletekkel aktualizált (anno 2013), pl. a tengerészfeleségek „I szívecske férjem, apám, kutyám” pólókban táncikáltak. A jelmezek és díszletek inkább absztraktak voltak, de nem a mai mocsokba húztak le, ahogy a legtöbb küldetést teljesítő rendező kívánja.
A teltház közönsége, melyben meglepetésemre sok fiatal is volt, nagyon szerette az előadást, már a második felvonás után is hosszasan tapsoltak, pedig láthatóan akkor még az előadók nem kívánkoztak ki a függöny elé. A végén sokáig tartott az énekesek ünneplése.

8035 david28 2024-10-15 22:41:39
A Hollandi kritikához: Teljesen egyetértek a darab két főszereplőjét írt kritikával. Hozzáteszem, nincs bennem elfogultság, mert Palerdit és pláne Kálmándy-t is láttam már nagyon jónak, de ezek nem nekik való szerepek. Kevesek voltak mindketten, Kálmándy egyszerűen nem szólalt meg, nem jött át a Hollandi misztikus, számkivetett, elátkozott alakja. A magány jött át, de ehhez sokszor motyogós és színtelen frázisok kapcsolodtak. Palerdi pedig tényleg buffora, továbbmegyek Hegedűs a háztetőnösre vette a figurát, nekem minden volt csak nem Daland, amikor Kálmándyval együtt énekelt, a 2. sorból nem lehetett hallani belőle semmit. Nem neki való. Nekem Sümegi Eszter alakításával is bőven voltak bajaim, itt viszont nem értek egyet a ppp kritikával, én meg főleg Wagnert nem erőltetném a helyében, de inkább nem írok
bővebben róla, mert sose értettem ezt a nagy ájulást az énekesnő körül. Farkasréti, Horváth István semmi különös, de jók voltak, illetve a második felvonásban Kovácsházi is, ő sajnos a harmadik felvonást 13-án elrontotta, de még így is az övé volt az egyetlen olyan színvonalú alakítás, amit főszereplőtől ebben én elvárnék. A zene és a kórus összhangja az első két felvonásban kritikán aluli volt  a harmadikra megtalálták egymást, de Rajna Martin vezénylése még így is túl olaszosan tüzes és pattogó volt egy Wagnerhez képest (az énízlésem szerint). Szóval ez nekem sem tetszett most egyáltalán.

8034 Búbánat 2024-10-12 14:41:01

John Adams: Nixon Kínában - A szeptember 29-i előadást élőben közvetítette az OperaVision internetes felülete. Az Európai Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás 2025. március 29-ig ingyenesen megtekinthető.

A YouTube-ra 2024. október 11-én feltették a streamelt produkciót, máris visszanézhető ott. 

8033 Edmond Dantes 2024-10-11 21:09:58
El vagyunk kényeztetve a Nixon Kínában recenzióját illetően: -zéta- "olvasmányos" írása után kaptunk egy filozófikusabb elemzést Müller Dávidtól, amiből t.k. az is kitetszik, hogy, ha tényleg így igaz, baloldalt az USA-, jobboldalt a Kína-térfél volt, középen pedig a közös halmaz. Nekem, szegény jobbra szorult és jobb sorsra érdemes nézőnek ez nem tűnt fel akkor és ott. Apró pontosítás: a csúcstalálkozó idején (1972) Kissinger, ahogy -zéta- is írja, még csak Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, és csak 1973 őszén lett külügyminiszter.

8032 lujza 2024-10-11 01:07:15
Nagy köszönet Müller Dávid elemzéséért! Már Zéta is írt egy remek, kedvcsináló kritikát a "Nixon"-ról, de most igazán összetett képet kaphat bárki erről a kivételes előadásról. Számomra nagy meglepetés volt, hogy az Opera ilyen színvonalon elő tudta adni ezt a különleges darabot, és valóban nagy kár, hogy csak három alkalommal. Talán a belefektetett pénz és a művészek energiája ennél többet érdemelne! Remélem, hogy akár más helyszínen újra találkozni fogunk az előadással, és netán a kevesebb pénzűeknek is hozzáférhetővé teszik, nem csak az interneten.

8031 takatsa 2024-09-30 10:33:24
Köszönjük Zétának a pompás beszámolót (Nixon Kínában). A rendezéshez még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem már az alapkoncepció is hibás volt. A mozdonycsarnok igazán látványos, felülről, a hídról pompás fotókat lehet készíteni, de funkcionalitása megkérdőjelezhető, és opera előadására alkalmatlan. A mozdonycsarnok egész hozsszúságában felállított, négy részre tagolt, és így hiperszéles színpad egésze, a tribün egyetlen székéről sem volt látótérbe hozható. Egy előadás alapvető követelménye a fókusz megléte, és itt éppen a fókusz hiányzott, hiszen gyakran az összes színpad-részen egyszerre bonyolódott a cselekmény. Ráadásul a hibás felirat-vetítés is elvonta a figyelmet, hiszen ahelyett, hogy a felirat egy pillantás alatt tudatosulhatott volna, agyalni kellett az értelmezésén, így az elődás darabjaira hullott. Nem tudom, hogy egy olyan néző, aki nem ismerte ezt a művet, hogyan tudta követni az előadást. Ez a bemutató megérdemelte volna az Operaházat, vagy még inkább az Erkel színházat, ahol kevés néző-baromi drága jegyek helyett sok néző - olcsó helyárakkal lehetett volna létrehozni egy fergeteges előadást. Mind a hallgatók, mind a nagyszerű előadók megérdemelték volna.

8030 Búbánat 2024-08-14 13:07:13

Boncsér Gergelyt akkor is kedveltem úgy mint operaénekest és mint bonvivánt, amikor az Operaházon kívül az Operettszínházban fellépett: megosztotta magát,  hívatását a két műfaj között, pedig tudható volt és be is bizonyult,  ez a kettősség és „különutasság” nem tesz jót tenorjának, énekhangja magasságának, a kellő nívónak; ami „elmegy” az operettben, az kevés lesz az operaénekestől elvárt kvalitások megőrzéséhez – függetlenül a színpadi játékától, az alakítókészségétől, más, színészi kifejezőeszközeitől, mely utóbbiakból anno előnyt tudott magának kikövezni az operaszínpad felé haladó útján, és segíti mindmáig a szerepmegformálásban.
Azon túl, hogy az Opera 2018-tól olyan szerepekre is kitűzte, melyek nem az ő elsődlegesen lírai hangi volumenéhez valók (pld. Dick Johnson, Enzo Grimaldi) Boncsér Gergely 2021 táján vokálisan de lelkileg is megtörve jutott el a mélypontra, amiben közrejátszhatott a - közismert - magánéletében bekövetkezett válságos időszaka: érzésem szerint nagyon megviselhette az operettprimadonna Bordás Barbarától válása, hiszen vele hosszú, együtt töltött évek alatt az operettszínpadon is szerelmespárt alakítottak. Érthetően ez a fájdalmas törés is kihatott énekesi teljesítményére. Ez időszakban végleg megvált az Operettszínházban betöltött státusától, és ez a körülmény már kedvezett neki, hogy csak az operaszínpadi teljesítményére koncentráljon, továbbá mint olvasom egy énektanár is segíti őt, s valóban, 2023-től látványos, pozitív változást tapasztalunk Boncsér tenorját illetően: a hang ismét kinyílt, megint van ereje, színe, kifejezése, amint vígoperákban (Fra Diavolo címszerepe, korábbról a Hugenották Raoulja vagy Az ezred lánya Toniója) nyújtott, és most abszolvált Traviata Alfrédjaként újra élvezetes alakításairól kapunk híreket. Ez engem is örömmel tölt el.  Remélem, az Operában a későbbiekben is megtalálják a nekivaló szerepek, amelyekben kiteljesedhet, fényesen, erősen csilloghat a matéria, lobog benne a láng, az elhivatottság érzete, és éneklésével a szakma meg a közönség elismerését egyaránt – megint és továbbra is –  elnyeri. 


8029 Tzilike 2024-08-12 22:12:32
Örülök a valóban korrekt és szakmai Traviata-kritikának.  Bár én egy zenekari próbát és egy előadást láttam, így nem minden művészhez volt szerencsém, szóról szóra ezeket írtam volna. Az augusztus 6- i előadáson pont ugyanezt tapasztaltam a vendégtenorral kapcsolatban, még mondtam is a lányomnak, hogy ha tud énekelni, miért nem ezzel kezdte?   Boncsér Gergőnek is nagyon örülök, mert szeretem őt, nagyon jóravaló, tehetséges fiatalember, és remélhetőleg  most jó úton van, egy fachtárs tanár (aktív művész) segítségével, ha jól mondták ezt az információt.


8028 Beatrice 2024-07-27 16:36:22
A II. Rigoletto-recenzióhoz, Topolánszky Lauráról:
Én csak egyetlen Rigolettóra látogattam el, a 6-ira, kifejezetten Topolánszky miatt. Idejét se tudom, mikor néztem előtte ezt a darabot, ugyanis számomra Gilda a legfontosabb szereplő ebben a műben, a szubrett Gildákat meg nem szeretem. Topolánszky viszont nem szubrett (sejtésem szerint inkább a drámai repertoár felé tart) és én egy ideje nagyon kedvelem. Kíváncsian mentem el az előadásra: vajon mennyire tud megfelelni a szerep énektechnikai követelményeinek, és mit tud hozzátenni a figurához?
- ppp - hez hasonlóan én is úgy gondolom, hogy nem annyira az első felvonás volt az abszolút erőssége, de ott is impresszív volt. Hallottam egy-két nem olyan szép magas hangot, de ezeket ellensúlyozták például a kiváló trillák. A karakter pedig nagyon át volt gondolva. Mivel a széria többi előadását nem láttam, nem tudom megmondani, hogy Topolánszky innovációja volt-e, hogy amikor Gilda a palotában találja magát az ebédlőasztalon, és hirtelen meglátja a Herceget, nem elszörnyed (mikor régen láttam a darabot, úgy játszották), hanem megörül az egyetlen embernek, akit ott ismer, sőt, szeret, és boldogan átöleli. Mindenesetre abszolút adekvát megoldás volt, hitelesen előadva.
Búbánat már belinkelte ezt a próba-részletet az I. felvonásból, de legyen meg ebben a topikban is.

8027 parampampoli 2024-07-27 15:00:48 [Válasz erre: 8026 Edmond Dantes 2024-07-27 13:26:50]
Erre majd privátban reagálok. 





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.