Palerdi eddig basszus volt.Szerepkört váltott?
A tegnap esti Ezred lánya-előadáson Boncsér Gergely már erőteljesebb és biztosabb hangon énekelte a nevezetes, kilenc magas cés áriát, mint a premieren, ami bizakodásra adott okot, de a második felvonás kavatinája még továbbra is „várat magára” – hogy színben, árnyaltan, szépen kivitelezve és biztos magasságokkal, méltó legyen a tetszésünkre. Reménykedjünk, Boncsér félig egészségesből napról napra javulva eljut a teljesen egészséges állapotig, s amint ennek hangot adott Ókovács Szílveszter főigazgató az ominózus „kritikájában”, fokozatosan visszanyeri korábbi megbízható „vocé”-jét, amely Tonio szerepmegformálásának rendkívüli hangi követelményeihez nélkülözhetetlen. Úgyhogy én is remélem, legalább az utolsó (január 29.) előadáson betegségéből felépülve Boncsér Gergely már tudása-énekhangja legjavát fogja tudni nyújtani, mégpedig azon a színvonalon és olyan könnyedén, lazán, ahogyan a 9 magas C-vel megkoronázott áriát abszolválta a Kaufmann fémjelezte Parkfoglaló-gálakoncert első részében, az Eiffel Műhelyház szabadtéri Kodály parkjában 2020 augusztusában.
Az új beálló, Schöck Atala „fiatalosabb” márkinéra karikírozta magát, humorral sem volt híján, viszont alakításából hiányzik az a mindent elsöprő lendület, ami szereptársát, Farkasréti Máriát oly' jellemezte a premieren. Mindkettőjük "szertartásos" „Szörnyellás” kinézetű, hosszú uszályos ruhakölteményben jelenik meg a színen, s ebből fakadóan is, mulatságos jelenetekben láthatjuk Berkenfield márkiné megszemélyesítőit a színpadon, és hozzá teszem: énekelni valójukat is élvezetesen oldják meg. Palerdi Andrásnak – a többi énekművészhez hasonlóan – az ének mellett bőséges prózát is kell mondania, s ebben is jeleskedik: mondhatni, basszistánkban egy színművész veszett el...
11188
"Azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egymással." (Karinthy)
Vicces, tényleg. Saját színháza előadásáról ír beszámolót vagy kritikát, lényegében mindegy. Közben más oldalon olvastam, hogy a dolgozók kivezényelt családtagjaival volt tele a földszint, akik megrendelt lelkesedéssel őrjöngtek. Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet. Miközben a tenort az ötödik sorban se lehetett hallani. Remek, remek, tényleg remek.
"Persze nem operakritikát írok", jelzi Főigazgató Úr e cikk 'lead'-jében ... aztán operakritikát (is) ír legújabb levelében. Örvendetes, hogy neki ennyire tetszett. Ez a lényeg (pont hu).
Igen-nagyon ragaszkodunk hozzá, hogy majd a saját Hunyadi-rendezéséről is nem-kritikát írjon, csak előtte, mint rendező beszélje meg a dolgot ...a Főigazgatóval.
A harmadik évezred lánya, avagy a nevetést ne vessük el
ÓKOVÁCS SZILVESZTER
2022.01.17. 09:31
Ókovács szerint az Opera - 210. levél
Édes Néném,
mivel tudatja, hogy nem mert eljönni a 110 éve nem játszott Donizetti-pamflet, Az ezred lánya bemutatójára, arra gondoltam, informálom én. Persze, nem operakritikát írok, hogy nézne az ki, csak egy-két szösszenetet arról, ami közben eszembe jutott a nevetésről. (Is.)
[...] "Mivel ez is az operettstruktúrával rokon opera comique műfajában született, a számok közti prózákat Kovács András Péterrel, a másik elfajzott jogásszal dolgoztattuk át. A rendező, a Dömötör Andráshoz hasonlóan szintén „operaszűz" Polgár Csaba sincs humorérzéknek híján, így péntek este hiába volt csak félházunk az Erkel Színházban, mégis bensőséges-hangulatos nevetéstől hullámzott a nézőtér."
[...] „A pénteki este igazi jutalomjátékot hozott egyrészt a mi Farkasréti Marinknak, aki búgó, vérbő, de közben kétoktávos nemesasszonyt hozott remek prózával. (Biztos vagyok benne, hogy Schöck Atala is pompás prózista lesz, különleges feladat ez a kiváló mezzoszoprán számára. Hiába, amikor 2019 őszén kitűztük a darabot, még kivételesen két szereposztással indultunk neki, aztán sok minden történt, ugye, többen ezért vagy azért kipontozódtak, az előadássorozat felrakása is változott, de Atala maradt és ennek nagyon örülök!)
Palerdi András őrmestere ugyancsak valóságos színművészi képességeket csillogtatott a premieren, büszkék voltunk rá, miközben nevettünk rajta. A betegség utóhatásaival küzdő, de Tonio szerepére termett Boncsér Gergelynek csak annyit tudtam mondani, hogy ha nekem ilyen magas C-im lennének lábadozva... [...] Boncsér Gergő most félig egészségesen is hozza a szerepet a 9 rettegett C-vel együtt, és biztos vagyok benne, hogy a többi előadáson pirospozsgássá érik az alakítás, ahogy teljesen felgyógyul. És itt van a címszereplő, a végére „hagyott" Szemere Zita, aki pedig maga Marie, az ezred lánya! Rég éreztem valakit ennyire önazonosnak: nem egyszerűen kiváló éneklés, szerepalakítás az övé, hanem ez a földre pottyant komika mintha önmagát alakítaná, vagy mintha Marie-t egy másik évezredből megsejtette volna bizonyos Gaetano Donizetti... Lírában, virtuozitásban, muzikalitásban, színjátszásban, prózában és szerethetőségben is jeles!” [...]
Bocs, ha jól értem, a jelenlevők létszáma 50 és 100 fő között volt? Az egész Erkelben? Még szép, hogy tapsoltak, de ezt én nem nevezném sikernek! Hiszen gyakorlatilag félház sem volt. A színházakban az ilyen darabokat a Kamaraszinházban vagy a kisszinpadon mutatják be!
Hogy maga micsoda, azt nem adnám írásba. Ismerjük ezt az öntudatos polgártársnőt, a nyilas korszak házmesternőjét, a kommenisták lakótömb felelősét. Fő hogy legyen, akinek a hátsóján dolgozik.
Két példa a Bátori Mária és a Szokolay Hamlet opera koncertje. Egyiken kevesebb közönség volt, mint a másikon. A Hamletten kongott az ürességtől a nézőtér, szószerint, a földszinten tán 50 ember ha lehetett, de 100 szerintem nem volt - mégis szép siker volt azok számára, akik ott voltak az előadás. A Bátori Mária esetében szintén hosszan és kitartóan tapsolt a kislétszámú közönség.
Az ezred lánya is siker volt - de nekem nem tetszett különösebben. Szemere Zitának nincs meg a megfelelő jártassága a bel canto darabokban, ezért szólamát nem tudta könnyedén szárnyalóan és csillingelően előadni. Boncsér Gergely egy katasztrófa. Egyre rosszabb hangi állapotban van - 5-6 éve még hittem benne, hogy megfelelő szerepkörben megtalálja majd az útját és a saját fachjában szép fejlődésen megy át - mással is megesett már, hogy így történt, vele nem. Tompaság és erőtlenség - kb. ezzel a két szóval tudom jellemezni tegnapi produkcióját. A prózai dialógusok jók voltak, a zenekar szintén, az énekkar is, Palerdi se volt rossz, Farkasréti se, de összeségében így számomra elég közepes előadás volt, de a közönségnek tetszett. A rendezés se lenne, de a díszletek és a jelmezek nekem szintén nem nagyon jöttek be - ennél lehetett volna azért szellemesebb és látványosabb is, ami megjelenik a színpadon. De a közönségnek tetszett. Tapsolt. Hosszan, lelkesen a végén.
Micsoda jóindulatot sugároznak a kedves sorai. Igen, képzelje, volt már nem egyszer, hogy relative kisebb közönség is nagyon hálás volt és bizony nagy volt a siker. Mucsoda megkeseredett vénasszony lehet maga, te jó ég.
Bel canto darabokat, sokszor megírtam már, 2-3 kivétellel, nálunk nem lehet sorozatban adni nagy házban. Illetve adni lehet, "csak" eladni nem. Járványtalan időben sem.
A beszámolómban egy szóval sem jeleztem, hogy mennyire volt tele vagy nem tele a nézőtér. Amúgy a jegyeladások kimutatása általában nem tükrözi a valóságot: teltház volt a premieren; az emeleti rész volt foghíjas. (Az Opera művészei, munkatársai a premierek alkalmával tiszteletjegyekkel vannak jelen? Tegnap is elég sokukat láttam ott a közönség körében.)
Nagyon jó előadás, Szemere Zita valóban fantasztikus benne. A prózai jelenetek nagyon viccesek. Javaslom mindenkinek.
Ahogy a jegyeladásokat láttam, maroknyi közönség előtt aratott vastapsos nagy sikert. Búbánat úr (vagy hölgy) bejegyzései egyre inkább emlékeztetnek a szovjet televízió termelési híradásaira. Bő búzatermés, millió tonna acél, közben meg éhezett mindenki.
Az ezred lánya Erkel Színházi bemutatója az este hatalmas sikert aratott!
Most egyelőre annyit, hogy a pompás vígopera vastapsos előadásában Szemere Zitáról - mint címszereplőről (Marie), de mint az Opera fiatal tehetséges énekművészének újabb szerepben való megmérettetéséről egyaránt - elmondható: tündökölt! Elvarázsolt! Fantasztikusat énekelt, játszott, alakított, egyszóval: brillírozott! Én még soha nem láttam őt ennyire ragyogni a színpadokon... Már csak Őérte megérte ezt a ritkán játszott Donizetti-operát elővenni és bemutatni! Még sokszor ajándékozzon meg bennünket ilyen csodálatos ének-zenei élménnyel, mint amit ma Tőle kaptunk, és persze az egész produkció roppant szórakoztató! Érdemes nem is egyszer megnézni! Donizetti muzsikája pedig ugyancsak sziporkázó! Eredeti, francia nyelven hangzanak el a dalbetétek, magyarul a dialógusokban a próza. (Némely zenetörténész, zenei író, rendező mint "első operettként" aposztrofálja e sok humorral, zenei ötlettel is átszőtt művet: a francia operett /Hervé, Offenbach... / előfutáraként is tekinthetünk e nagyszerű zenés-színházi darabra.)
Még egy gondolat: Tonio szerepében Boncsér Gergely a kilenc magas C-t ugyan kiénekelte - a kilencediket inkább "fejhangon", mintha a magasságaival azért hallhatóan küszködne és még hozzátenném, a tenorjának továbbra sincs átütő ereje (gyengén hallatszik a többi szólamot éneklő művészhez viszonyítva is) , viszont a szerepét ő is jól játssza, Marie-val kettősei élvezetesek, a hármasban is remek (Palerdi András a komédiázásban is jeleskedik mint Sulpice őrmester) és a prózamondással könnyedén megbirkózott, a karaktert hozza.
Gaetano Donizetti: Az ezred lánya | La fille du régiment (trailer)
Ma este premier.
Ez tökéletesen így volt. Egy pontosítás, hogy a helyzet mindenki számára egyértelmű legyen: mikor 1966-ban dolgozni kezdtem, 1180,. (ezeregyszáznyolcvan) Ft volt a havi fizetésem, a 32.- illetve 40.- Ft helyárakat ehhez kell viszonyítani! De kiválóan lehetett látni - hallani az Operaház harmadik emeletéről is, ahol 5.- Ft volt egy jegy. Első bérleteinket a nyugdíjas Nagyi fizette, évekig vele jártunk, a harmadik emelet volt a törzshelyünk.
Igen, régen minden jobb volt... ez nálam az Erkel előadásaira vonatkozik.. Nem egy időben "nőttünk" ott fel . az enyémben .még magyarul énekeltek..volt rendes diszlet. eredeti kosztümök,ahogy a szerző megirta. Nem volt eszement rendezés, etc...és bizony akkor teltházak voltak ott is és az Operában is. Jó, az első sor 40. ft.. ill.32. Kevés fizetésem volt, de hetente eljutottam kedvenc énekeseim előadásaira. Tudom.. egy már kihaló félben levő operabarát nyavajgása...ahogy ön szépen megfogalmazta.
Ha megenged egy megjegyzést, kedves Cilike: örvendetes, ha a társulat egyik művésze szerint a Házban "jól mennek a dolgok". Remélhetőleg az ön véleménye reprezentatív, azaz a társulat mértékadó többségének véleményét tükrözi. Érdekes-érdemes lenne ezt pl. egy titkos szavazáson felmérni, van ilyen máshol. A közönség mindenesetre és sajnálatosan hosszabb ideje másképpen "szavaz", éspedig a lábával. Távol marad. És ahogy a minapi itteni "Tatjana"-vezércikk írja, már jóval a járvány kezdete előtt óta. Ha elolvassa 11154 sz. bejegyzésemet, magam is arra emlékszem, hogy régen is sok fél-harmadházas előadás volt. Akkor azonban egyrészt nem álltak ekkora anyagi források a Ház, pontosabban a főigazgató rendelkezésére, mint évek óta és jelenleg, másrészt nem hangzott el annyi magabiztos és büszke nyilatkozat -mint mostanában- arról, hogy a "világ legnagyobb operai együttesét" a "világ vezető operaházai sorába emeljük" vagy máris ott van. Elnézést kérek, ha nem pontosan idéztem, de kb. ilyesmiket hallunk évek óta szakmányban. Ilyesmikat talán a világ valóban vezető operaházainak igazgatói sem szoktak nyilatkozni ... talán azért nem, mert ők valóban ott vannak.
A különbség csak annyi, hogy mi fizetünk, neki meg fizetnek. Nem jelentéktelen.
Maga perdig folytassa nyugodtan az igazgatójának a lipservice-t, biztos kifizetődő.
Kedves Cilike, Te ott dolgozol, mi pedig a közönség vagyunk. Sajnos vagy nem, de már 60 éve rendszeresen megfordulok az Operában és az Erkelben. Dehogy állítom, hogy régen minden jobb volt, akkor is voltak pocsék előadások és bukások. De lehet bármilyen átgondolt is a műsorterv most, valahogy mégsem elég vonzó a kínálat nekem. Ősszel is, most is volt egy nagylelkű ajánlat, a szabad bérlet. Érdemes volt összeválogatni 6 előadást ahhoz, hogy féláron kapjuk a jegyeket, ámde nekem ez egyáltalán nem ment könnyen. Igaz, mostanában eléggé hátat fordítottam a balettnek, a musicalt meg nem szeretem, de mindkétszer alig találtam 6-6 olyan opera előadást, ami igazán csábított volna.
Milyen jelzőt írtam? Meséljen. Amúgy én is az Erkelben nőttem fel, de nem volt mindig teltház. Ez a szokasos "régen-minden-jobb-volt".
Én itt dolgozom. Csak tudom, szerintem jól mennek-e a dolgok. Szerintem meg mióta az Operában dolgozom, nem volt ilyen módon átgondolt műsorterv. A járvány mindenképpen befolyásolja a nézők aktivitását. Utálkozzon csak, még sterencse, hogy látatlanban teszi, besavanyodott fanyalgó.
Mindkét korszakra vonatkozó állítás igaz, Istennek hála történtek és történnek jó dolgok is. Csak azt nem értem, miért kell mindig mindenben a rosszat keresni!
Én nem a szocialista időkről írtam, hanem az elmúlt évekről. "Operakaland" volt a címe, az eredendően középiskolásoknak szervezett sorozatoknak, de általános iskolai csoportokat is fogadtak. A műsor mindig komplett operaelőadás volt, az egyik évben pl. a Varázsfuvola.
Én Joska bejegyzésére reagáltam, amelyet az Erkel színház újranyitásakor elhangzott idézettel kezdett:
"Az Erkel Színház diákok ezreit kívánja ellátni zenei útravalóval. "A kormányzat támogatását is elnyerte az a célkitűzés, amely szerint a jövőben minden középiskolás úgy fejezze be tanulmányait, hogy járt az Erkel Színházban, és látott operaelőadást" - emelte ki a közlemény szerint Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató.”
Majd szokása szerint ennyit fűzött hozzá: "Mindenki eldöntheti, hogy az elmúlt évek során ezekből az elképzelésekből mennyi valósult meg."
Kedves Jóska, ezt se neked, se másnak nem kell eldöntenie, mert ezek tények. Tetszik-nem tetszik, vannak ígéretek amelyek megvalósultak, és történtek-történnek jó dolgok is.
Köszönöm a megerősítést, én se a diákcsoportban láttam mobiltelefonozó embert!
2015-ben láttam a West Side Storyt az Erkelben, a ház diákokkal telve, semmi dumálgatás, cukorpapír-csörgetés. Hanem zúgó vastaps. Igaz, ebben biztos sikere volt Hábetler Antal remek bevezetőjének és a nagyszerű énekeseknek (László - Nánási - Kálnay).
A vidéki, eldugott falvakból az Erkelbe felhozott iskolás gyerekek "természetesen" masszív ellenérzést váltottak ki bizonyos emberekből. Vattáznak, a gyerekek randalíroznak, csokispapírokkal zörögnek, stb - a teljesség igénye nélkül. Pedig ezek a gyerekek tanári kísérettel érkeztek, olyan megilletődöttséggel és fegyelmezettséggel, ami láttán pár budapesti pedagógus elképedt volna. Általában olyan vidékről jöttek, ahol nincs minden faluban kábeltv, internet se nagyon, tehát az oly sokat emlegetett kultúrához való hozzáférés joga sem illeti meg őket!
Nem sírom vissza a szocialista időket, de akkor a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy az általános iskolák felső tagozatos tanulóit és a középiskolásokat rendszeresen, szervezett fromában vitték színházba, horribile dictu operába is, diákjeggyel, osztályfőnöki kísérettel.
Véleményem szerint az nem rossz gondolat, hogy az Erkel vegyes profilú színházként működjön (már alapvetően ilyen irányba tettek lépéseket, pl. az idei évad Puskás musicaljeivel (most annak a minőségét hagyjuk).
Jelenleg néhány nagyon népszerű opera tud (jó szereposztással) havi pár alkalommal megtölteni egy ekkora színházat. Pláne úgy, hogy most alapvetően márciustól elvben 4 helyen játszanának rendszeresen operát (Eiffel, Operaház, Müpa, + ugye az Erkel).
Felújítás után simán megoldható lehetne, hogy a Madách - Operett - Operaház a várhatóan komolyabb nézettséggel bíró darabjait hozná az Erkelbe.
Tegyük a kezünket a szívünkre: Operaház + Eiffel mellett havi 6-8 operánál többet nem igen tudnának normális nézettséggel bemutatni. Kb. Aida, Traviata, Rigoletto,Trubadúr, Don Carlo, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony, Turandot, Figaro házassága, Don Giovanni, A varázsfuvola, Carmen, Bajazzók/Parasztbecsület, János vitéz + Diótörő, Hattyúk tava.
Leglogikusabb, ha ezekből adnának az Erkelben, ezek bemutatói + Wagner + Strauss + Donizetti + Rossini + gálák + külföldi sztárelőadók az Operaházban.
Eiffel jelenlegi kortárs + barokk + kísérleti vonalon körvonalazódó repertoárja rendben lehetne.
Persze nem ártana, ha normálisan kommunikálnának, nem csak ilyen odavetett félmondatokat hallanánk, mint a korábbiakban belinkelt interjú.
És ha elkelt volna minden jegy a Denevérre, akkor jöhetne a 2. számú sirám, akár a Diótörőnél: a Covid tombolása alatt vágóhídra hajtják az embereket. Ismerős, ugye, a nyuszika, akinek van sapkája...nincs sapkája...
És persze emlékezhetünk az elmúlt években megvalósult projektekre is, pl. amikor tavaszonként, hosszú hetekig általános iskolások töltötték meg az Erkel széksorait, köztük olyan, eldugott falvakból felhozott gyerekek, akik ingyen, vagy néhány száz forintért jutottak egy életre szóló élményhez.
Bizony, a világ szép is lehet,
ha nem tartod csukva a szemedet.
Az interneten sok cikk olvasható az Erkel Színház 2013.évi nyitásáról. Ilyenek például:
https://www.operaportal.hu/operaelet/itthon/item/40349-erkel-szinhaz-nyitas
https://szinhaz.hu/2012/12/07/erkel_101_szuk_korben_unnepeltek_a_nyitas_evfordulojat
Főigazgató Úr akkori hitvallása szerint:
„A dalszínház jelenlegi vezetése a megújuló Erkel Színházat olyan közösségi térré kívánja tenni, amely a kultúrán keresztül tömegeket vezet vissza a hagyományos értékekhez, egyben lehetőséget teremt arra, hogy az emberi kapcsolatok is előtérbe kerüljenek benne - áll az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Az Erkel Színház diákok ezreit kívánja ellátni zenei útravalóval. "A kormányzat támogatását is elnyerte az a célkitűzés, amely szerint a jövőben minden középiskolás úgy fejezze be tanulmányait, hogy járt az Erkel Színházban, és látott operaelőadást" - emelte ki a közlemény szerint Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató.”
Mindenki eldöntheti, hogy az elmúlt évek során ezekből az elképzelésekből mennyi valósult meg.
A belinkelt cikkek foglalkoznak az Erkel Színház várható látogatottságával is.
„Az Erkel Színház produkcióira február 1-jén indult a jegyértékesítés. Négy hét leforgása alatt hat előadás teljesen "elkelt", a többire rekordsebességgel kelt el szintén nagyszámú jegymennyiség. A nyitóelőadásig több tízezer belépőjegyet értékesített a szervezési osztály.
A próbaüzem végéig rangos szereposztással kerül színre a Don Giovanni, az Aida, a Turandot és a Don Carlos. A Magyar Állami Operaház kamaraénekese 2012/2013-díj birtokosai: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor is színre lépnek.”
Az „elkelt” előadások között nem szerepelt a holnapi Denevér, amely a mostani szériában 50%-os jegyárkedvezménnyekkell sem biztosít telt házat.
Még a koronavírus előtt voltam néhányszor az Erkelben, mert barátaim elvittek autóval, láttam a Toscát, a Nabuccót és a Parasztbecsület-Bajazzókat. Mindig telt ház volt. Ebből szerintem az látszik, hogy attól függ, mit játszanak és kik énekelnek.
Tisztelt Edmond Dantes! Önnek is igaza van, de Bermuda fórumtársunknak is igaza van. (Zárójel: életem egyik nagy élménye a budapesti Tosca Domingóval, jó félházas előadás volt, több, mint negyedórás tapssal utána.) Érdekes módon az emelet, mint ahogy Bermuda írja, mindig tele volt. Ugyanúgy, mint ahogy számomra utoljára Gruberova koncertszerű Lammermoori Lucia előadásán. Utána már csak foghíjak, üres széksorok, enyészet….(Diótörő, János vitéz kivétel).
Tisztelt Búbánat! Nagyon figyelemreméltó javaslatai vannak az Erkel Színház jövőbeni funkcióját illetően. Teljes mértékben azonosulni lehet azzal, hogy itt lehetne a musicalok előadási helye.
Ehhez azonban az Erkel Színházat meg kellene „tisztítani” az eddigi ambivalens kapcsolatótól a musicalokat illetően.
Egyes emberek még most is úgy gondolnak az Erkel Színházra, hogy itt volt a Sweeney Todd előadás, a Billy Elliot előadás és így tovább.
Utána pedig megfelelő musicalokat kellene választani. Nem tudom. Amikor egy réges-régi irányítás alatt ment az Operettszínházban a Rómeó és Júlia musical, többszörös felárral lehetett csak jegyeket kapni rá.
Most megesett az a csúfság, hogy a Nine bemutató utáni néhány előadását már a 50%-os jegyeladó fórumon kínálták. Pedig a beszámolók szerint https://magyarteatrum.hu/nine-budapesti-operettszinhaz/
az Operettszínház ezzel megújította a musical műfaját.
Február hónapban 15 (!!!) előadás lesz ebből (biztos szerződés szerint adott számban kell játszani), jelenleg tátongó széksorokkal. Ha ezt az Erkel Színházba átvinnék, mg siralmasabb lenne az érdeklődés.
Félve írom le, mert nálunk az ilyesmi nem divat. Talán-talán az Operettszínház vezetői felvehetnék a kapcsolatot a Madách Színház vezetőivel és elbeszélgethetnének musicalokról. Már az egy asztalhoz leülés is eredmény lenne.
Lehet, hogy nem egyszerre voltunk fiatalok, de én bizony már fiatalon számos fél-harmadházas előadáson voltam vagy hallottam ilyenről, nem ritkán még neves vendégénekesekkel is. Hangsúlyozom, nem a mai rossz házakat védem.
1) Az az érzésem, hogy a musical nem véletlenül terpeszkedik a Nagymező utcára. Az operett pedig nem helyhiány miatt szorul ki(jjebb). Tendencia, vezetői akarat.
2) Attól tartok, a közönség idén is elfér majd a kocsiszínben. Kivétel: Netrebko ... lenne.
A Donizetti-opera várható közönsége is elfér majd ott, ahogy -sajnos- nagyjából elfért volna az őszi MüPa-beli "nemzetközi" Lucrezia Borgia is. Kongó ház nem jó ház.
Ha az Erkel Színház az épület (újabb) felújítását követően "befogadó színház" lesz/lenne és/vagy musicalek "otthona",
1.) ez utóbbi esetben az Operettszínházból kikerülhetne a musical és az űrt betöltendő, a jelenleginél jóval több operettet játszhatna.
2.) Az Erkel Színház március 6-a után ne zárjon még be, várjon a felújítás elkezdésével: érdemes lenne idehozni a hagyományos "Május Ünnep" égisze alatt a vidéki színházak vendég operaprodukcióit az Eiffel Műhelyház kis befogadóképességű Bánffy-terme helyett. (Persze más kérdés a közönség várható érdeklődése; felmérni most, amikor januárban még nem tudjuk, kik milyen előadással érkeznének. Marad az előző évek tapasztalata?)
A január végi, miskolci igazgatói találkozón az Opera vezetése és a vidéki Nemzeti Színházak vezetői ebben a kérdésben is megállapodhatnának. Pl. a szegedi operatársulat ha elhozná Pestre Donizetti Stuart Mária című operáját, melyet februárban mutat be a színház, úgy alkalmasabb befogadó helyszín lehetne az Erkel Színház - tekintve, hogy ez a bel canto opera vélhetően kiemelkedő érdeklődésre számíthat, itt Pesten is.
Tehát javaslatom: március 6-a után tegye lehetővé az Opera vezetése, hogy a "Május Ünnepre" tervezett vidéki és határon túli (Kolozsvár) színházak operavendégjátékai alkalmával még az Erkel Színház legyen a "befogadó" színház!
Erkel és Eiffel nem csereszabatos. Ilyen egyszerű. Talán ez nem vitás, oder?
Hagyja, kedves Klára, Cilikének minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve, amit Ókovács csinál, vitatkozni nem érdemes.
Jómagam a fiatalságom nagy részét bizony az ERKELBEN töltöttem.Akkor nem volt panasz..tele volt az emelet is .Csoda hangok énekeltek..Végzetet, Álarcost, Traviatát,Nyugat lányát stb. Előadások után bármeddig tapsoltunk kedvenceinknek..még a vasfüggöny után is kijöttek.. várt minket a sok busz, amivel simán éjjel is haza jutottunk. Cilike "kedves" jelzőjén nem kell fennakadni neki ez a stílusa.
Tisztelt Cilike! Én kezdtem reggel ezt a témát egy – hozzászólásomban belinkelt – újságcikk alapján, abból egyetlenegy kérdés-választ idézve.
Azt hiszem a hozzászólásom kizárólag idézeteket tartalmazott. A felvezető mondatom és záró szavam szintén tényeket ír le. Ön ezeket az idézett tényeket „nyavalyogni” szóval minősíti.
Ön a 11146.számú hozzászólásában szintén tényeket ír le. Mit szólna, ha valaki – hasonlóan Önhöz – az Ön által leírt tényeket szintén „nyavalyogni” szóval illetné?
Szerencsére ezen a fórumon az Önön kívül hozzászólók mindannyian ismerik az udvarias viselkedés szabályait, így az Ön hozzászólását senki sem fogja az Ön által használt „nyavalyogni” szóval illetni.
És aki véletlenül tömegközlekedik? (bocs, közösségi közlekedés, vagyis BKV?) Mert annak idején mind az Operaház, mind az Erkel Színház előtt ott várakoztak a színházi buszok! Manapság vannak Budapestnek olyan részei, ahova az előadás után csak többszöri átszállással lehet(ne) hazajutni. Ami akkor is macerás, ha a közbiztonságra most nem térek ki! És még nem beszéltünk azokról, akik az agglomerációban laknak, és Uram bocsá, busszal vagy vonattal mennének haza. Zárszóként egy szerény kérés: a kérdéseket vagy netán ellenvéleményeket megfogalmazó fórumtársak nem nyavalyognak! Ezt a minősítő jelzőt - szíves engedelmével - valamennyiünk nevében kikérem magunknak!
Egyrészt, at Eiffelben lévő Bánffy teremnek VAN akusztikája. Valóban kijjebb van a belvárostól, viszont nagyságrendekkel több parkolóhely van, mint akár az Operánál, akár az Erkelnél. Mindeddig maguk siránkoztak az Erkel félházain, na ez azért van, mert óriási a nézőtere. Ami a nagy Puccinikat és Verdiket illeti, most ment le egy széria Bohémélet, most jön egy széria Manon,aztan Nyugat lánya... Lesz Don Carlos és Álarcosbál. Nyavalyogni mindig talál okotm
Hogy az Erkel eddigi működésében megszűnik, a budapesti operajátszásnak a kegyelemdöfés lesz. Az Eiffel, akármit hablatyol a direktor, mindenre alkalmatlan. Nem színház, nincs akusztikája, a világ végén van, mostoha parkolási körülményekkel. Az igaz, hogy ennek az operajátszásnak, ennek a színvonalnak már úgyis mindegy, nem véletlen, hogy minden előadáson az Erkel szinte kong az ürességtől, ahogy hallom. Operát alig játszanak, a karácsonyi Bohémélet és Diótörő előadásokon kívül Carmina burana és István, a király. Hol vannak a nagy Verdik, Puccinik, hol van az egykori széles repertoár? Én itt vidéken, öregen, 250 kilométerre nem igazán vagyok érintett, mert már nem tudnék menni, de emlékszem, pesti egyetemista koromban hetente többször is az Erkelben ültem esténként. Mikor egy pesti barátomnak, aki nagy operarajongó, feltettem a fenti kérdést Verdiről, Pucciniről és a repertoárról, kérdésemre kérdéssel válaszolt: hol vannak az akkori énekesek, az akkori társulat? Igen, anélkül nem megy. Engem már nem érint, de ettől még szomorú.
Ha jól értem, az Erkel Színház, mint a budapesti társulat játszóhelye, márciusban megszűnik, az Operaház újranyitásával egyidejűleg és ettől nyilván nem függetlenül. Látva a nem-Diótörő előadások siralmas házait, ez nem túl meglepő. Más kérdés, hogy az Andrássy úti várható helyárak nemigen vonzanak majd magyar tömegeket az ottani produkciókra. Az Eiffel-ház külvárosi státusza és technikai adottságai pedig aligha váltják ki az Erkelt, bár az utóbbi időben nézőterén -sajnos- többnyire elfért volna a legtöbb Erkel-előadás közönsége. Megint más kérdés az Erkel általam is többször javasolt vegyes-befogadó profilú irányba történő elmozdítása, de talán nem ilyen hamari-váratlan (?) húzással. Másfajta elmozdítás hatékonyan végrehajtható (lenne) ...
Azt hiszem itt a vége…(mármint az operajátszás és az Erkel Színház kapcsolatának)
https://nepszava.hu/3142668_mar-nem-bohem-a-videki-operaelet
Az idézett cikkből:
„Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója írásban válaszolt az operavitával és más aktuális témákkal kapcsolatos kérdéseinkre.”
„Igaz a híresztelés, hogy az Erkel Színház a jövőben musical színházként működne, ha igen, ez miként érintené az Operát?
Személyes véleményem szerint az Erkel Színházra egy komoly átépítés férne rá, utána pedig Budapest és az ország befogadószínháza lehetne újra, sok műfaj számára, ahogy 1917 és 1951 között, mint Városi Színház működött. Az Opera sem utoljára játszik benne március 6-án, ebben biztos vagyok.”
Utoljára…
Nemsokára, januárban, az Erkel Színház bemutatja Donizetti Az ezred lánya című vígoperáját - kettős szereposztásban.
Most Boncsér Gergely tenoristára kezdek "ráhangolódni": hallgatom előadásában a youtoube-on fennlévő pár különleges opera- és operettrészletet, a kiválasztott kép- és hangfelvételei közül:
Donizetti: Az ezred lánya - Boncsér Gergely
La Fille du Regiment - Tonio áriája
Offenbach: Kékszakáll - Boncsér Gergely
Palotakoncert - 2017, Budapest
Moniuszko: Halka - Boncsér Gergely
Final – Kudowa Zdroj, Poland - „Szumia jodly na gór szczycie”
Lehár: A cárevics - Boncsér Gergely
Palotakoncert - 2018, Budapest - "A Volga-dal"
Adam: A lonjumeau-i postakocsis - Boncsér Gergely
Chapelou áriája
fordította: Róna Frigyes
zongora: Bartal László
Meyerbeer: A hugenották
Kolonits Klára (Navarrai Margit) és Boncsér Gergely (Raoul)
Erkel Színház, 2017
https://www.youtube.com/watch?v=i8Npq8OdAvs&ab_channel=Magyar%C3%81llamiOperah%C3%A1z
Meyerbeer: A hugenották - OperaSzerda - Eiffel Műhelyház
keresztmetszet - Közreműködik: Rőser Orsolya Hajnalka, Boncsér Gergely, Gábor Géza, Heiter Melinda és Kriszta Kinga. Zongorán közreműködik: Zsoldos Bálint, játékmester: Gábor Sylvie, műsorvezető: Mona Dániel.
Én is nézegettem-nézegetem, de nekem úgy tűnt, hogy a STOP-hoz, és a jelenlegi általános trendhez képest a MET rendezései visszafogottabbak, konzervatívabbak. Persze ott is van kivétel.
