És aki véletlenül tömegközlekedik? (bocs, közösségi közlekedés, vagyis BKV?) Mert annak idején mind az Operaház, mind az Erkel Színház előtt ott várakoztak a színházi buszok! Manapság vannak Budapestnek olyan részei, ahova az előadás után csak többszöri átszállással lehet(ne) hazajutni. Ami akkor is macerás, ha a közbiztonságra most nem térek ki! És még nem beszéltünk azokról, akik az agglomerációban laknak, és Uram bocsá, busszal vagy vonattal mennének haza. Zárszóként egy szerény kérés: a kérdéseket vagy netán ellenvéleményeket megfogalmazó fórumtársak nem nyavalyognak! Ezt a minősítő jelzőt - szíves engedelmével - valamennyiünk nevében kikérem magunknak!
Egyrészt, at Eiffelben lévő Bánffy teremnek VAN akusztikája. Valóban kijjebb van a belvárostól, viszont nagyságrendekkel több parkolóhely van, mint akár az Operánál, akár az Erkelnél. Mindeddig maguk siránkoztak az Erkel félházain, na ez azért van, mert óriási a nézőtere. Ami a nagy Puccinikat és Verdiket illeti, most ment le egy széria Bohémélet, most jön egy széria Manon,aztan Nyugat lánya... Lesz Don Carlos és Álarcosbál. Nyavalyogni mindig talál okotm
Hogy az Erkel eddigi működésében megszűnik, a budapesti operajátszásnak a kegyelemdöfés lesz. Az Eiffel, akármit hablatyol a direktor, mindenre alkalmatlan. Nem színház, nincs akusztikája, a világ végén van, mostoha parkolási körülményekkel. Az igaz, hogy ennek az operajátszásnak, ennek a színvonalnak már úgyis mindegy, nem véletlen, hogy minden előadáson az Erkel szinte kong az ürességtől, ahogy hallom. Operát alig játszanak, a karácsonyi Bohémélet és Diótörő előadásokon kívül Carmina burana és István, a király. Hol vannak a nagy Verdik, Puccinik, hol van az egykori széles repertoár? Én itt vidéken, öregen, 250 kilométerre nem igazán vagyok érintett, mert már nem tudnék menni, de emlékszem, pesti egyetemista koromban hetente többször is az Erkelben ültem esténként. Mikor egy pesti barátomnak, aki nagy operarajongó, feltettem a fenti kérdést Verdiről, Pucciniről és a repertoárról, kérdésemre kérdéssel válaszolt: hol vannak az akkori énekesek, az akkori társulat? Igen, anélkül nem megy. Engem már nem érint, de ettől még szomorú.
Ha jól értem, az Erkel Színház, mint a budapesti társulat játszóhelye, márciusban megszűnik, az Operaház újranyitásával egyidejűleg és ettől nyilván nem függetlenül. Látva a nem-Diótörő előadások siralmas házait, ez nem túl meglepő. Más kérdés, hogy az Andrássy úti várható helyárak nemigen vonzanak majd magyar tömegeket az ottani produkciókra. Az Eiffel-ház külvárosi státusza és technikai adottságai pedig aligha váltják ki az Erkelt, bár az utóbbi időben nézőterén -sajnos- többnyire elfért volna a legtöbb Erkel-előadás közönsége. Megint más kérdés az Erkel általam is többször javasolt vegyes-befogadó profilú irányba történő elmozdítása, de talán nem ilyen hamari-váratlan (?) húzással. Másfajta elmozdítás hatékonyan végrehajtható (lenne) ...
Azt hiszem itt a vége…(mármint az operajátszás és az Erkel Színház kapcsolatának)
https://nepszava.hu/3142668_mar-nem-bohem-a-videki-operaelet
Az idézett cikkből:
„Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója írásban válaszolt az operavitával és más aktuális témákkal kapcsolatos kérdéseinkre.”
„Igaz a híresztelés, hogy az Erkel Színház a jövőben musical színházként működne, ha igen, ez miként érintené az Operát?
Személyes véleményem szerint az Erkel Színházra egy komoly átépítés férne rá, utána pedig Budapest és az ország befogadószínháza lehetne újra, sok műfaj számára, ahogy 1917 és 1951 között, mint Városi Színház működött. Az Opera sem utoljára játszik benne március 6-án, ebben biztos vagyok.”
Utoljára…
Nemsokára, januárban, az Erkel Színház bemutatja Donizetti Az ezred lánya című vígoperáját - kettős szereposztásban.
Most Boncsér Gergely tenoristára kezdek "ráhangolódni": hallgatom előadásában a youtoube-on fennlévő pár különleges opera- és operettrészletet, a kiválasztott kép- és hangfelvételei közül:
Donizetti: Az ezred lánya - Boncsér Gergely
La Fille du Regiment - Tonio áriája
Offenbach: Kékszakáll - Boncsér Gergely
Palotakoncert - 2017, Budapest
Moniuszko: Halka - Boncsér Gergely
Final – Kudowa Zdroj, Poland - „Szumia jodly na gór szczycie”
Lehár: A cárevics - Boncsér Gergely
Palotakoncert - 2018, Budapest - "A Volga-dal"
Adam: A lonjumeau-i postakocsis - Boncsér Gergely
Chapelou áriája
fordította: Róna Frigyes
zongora: Bartal László
Meyerbeer: A hugenották
Kolonits Klára (Navarrai Margit) és Boncsér Gergely (Raoul)
Erkel Színház, 2017
https://www.youtube.com/watch?v=i8Npq8OdAvs&ab_channel=Magyar%C3%81llamiOperah%C3%A1z
Meyerbeer: A hugenották - OperaSzerda - Eiffel Műhelyház
keresztmetszet - Közreműködik: Rőser Orsolya Hajnalka, Boncsér Gergely, Gábor Géza, Heiter Melinda és Kriszta Kinga. Zongorán közreműködik: Zsoldos Bálint, játékmester: Gábor Sylvie, műsorvezető: Mona Dániel.
Én is nézegettem-nézegetem, de nekem úgy tűnt, hogy a STOP-hoz, és a jelenlegi általános trendhez képest a MET rendezései visszafogottabbak, konzervatívabbak. Persze ott is van kivétel.
Staatsoper, Bécs. Parsifal, Nagypénteki varázs. Telefoncsengéssel.
Konkrétan Schlingensief hírhedt bayreuthi Parsifal "rendezésére" utaltam, amelyet volt szerencsétlenségem látni, de Boulez karmesteri géniusza nagy ZENEI élményt jelentett. A karantén alatt naponta néztem a MET és a STOP agyamentnél agyamentebb "rendezői" önmegvalósításait. Az ingyenjegyeket nem feltétlenül operaelőadásokra értettem. Lebrecht a Rekviem a komolyzenéért c. könyvében elég példát hoz a koncerttermek és operaházak vattaemberekkel való megtöltésére.
Márok Tamás írása a Hoffmann meséi produkcióról a tiszatajonline-on.
Öt otromba, balfék operarendezés mondjuk ötszázból nem rossz arány (1%): bárcsak 1% lenne pl. a nálunk mért pozitív covid-tesztek aránya. És mindig ugyanannak az ötnek vagy tíznek az ismételgetését sem mondanám valami ütősnek a "rendezői operajátszás" elleni érvelésben...ami ráadásul nem vagy csak kisebb részben létezik. Mindenre rá lehet fogni, hogy "rendezői önkényuralom", ami több annál, hogy a szereplők ki-be járkálnak "korhű" ruhákban és díszletek közt, de nem rendezői operajátszás az, ami ettől ellép. Székely Kriszta rendezése aztán végképp nem az. Az én olvasatomban pl. inkább nagyon is tisztelettudó, -zéta- szerint pl. kimaradt ziccer.
Sajnos, az előadás közbeni mobilozás nálunk egyre gyakoribbb. Egy Müpa esten halkan felajánlottam a mellettem ülőnek, hogy szívesen kiengedem - én ültem a sor szélén, ő pedig közvetlenül mellettem - ha telefonálni akarna, mert idegesített hogy folyton pittyegett a mobil. "Csak" elővette a zsebéből, közben kissé meglökött a könyökével, megnézte az üzenetet, és ismét zsebretette. Még ő volt megsértődve természetesen. Mikor fotózni kezdett, szerencsére közbelépett a Müpa alkalmazott, és attól fogva megszünt a probléma. De akik nem a sor szélén ülnek,nem buknak le olyan könnyen, és gond nélkül mobiloznak.
Nem volt könnyű észrevenni, hogy ezt nekem válaszoltad. Látom, ragaszkodsz az állításaidhoz. Szeretném, ha akkor konkrét tapasztalatokról is beszámolnál, melyik országban, melyik operában, milyen darab előadásán történt az, amit állítasz? Egyáltalán, Magyarországon kívül hol osztanak még operajegyeket ingyen? Mert akkor megyek oda! De előadás közben mobilozni én még csak a topic címében szereplő Erkel Színházban láttam.
Asztahéccázát!
Nem hiszem el...
Nem látom be, mennyire értéktelen egy olyan rendezés, amely elmegyógyintézetbe/hajléktalantanyára/KZ-lágerbe/az előbbiek kombinációjába helyezi a cselekményt, legtöbbször a főszereplők karakterét 180 fokkal megfordítva, netán a végkimenetelt ellenkező előjelűvé változtatva. A legtöbb országban olyan méreteket öltött az intézményesített elhülyítés, hogy a netán ingyenjegyet kapó fiatalok végigalusszák mobiltelefonon végigchatelik az előadást.
Kedves Nagy Katalin!
Köszönöm Angela Nisivel kapcsolatos bejegyzésed a bergamói dómbeli koncertjéről. S ha már Bergamo - megvan nekem DVD-n egy operaritkaság - Giovanni Simon Mayr: Che originali! (farsa per musica) - a bergamói Teatro Sociate produkciója, 2017. Donna Rosina szerepében lépett fel Nisi. Ekkor figyeltem fel a kitűnő szopránra. (Megjegyzem, hogy a DYNAMIC 2018-ban kiadott lemezén Mayr művével együtt szerepel Donizetti Pigmalione c. fiatalkori vígoperája is, ugyancsak a bergamói teátrum előadásának felvételéről.)
Nem tetted ki a 18-as karikát!A Playboy-magazint is nejlonba csomagolva árusították;-)
Kedves Búbánat! Örülök, hogy Angela Nisi sikert aratott. Három éve hallottam a bergamói dómban Haydn A teremtés oratóriumában (a Magyar Rádió Énekkara lépett fel). Akkor nagyon tetszett.
Szerencsére az.
Látható, hogy a mai világban nem árt az ellenőrzés.
Baby-baba helyett netalán kontratenort sóz rá az eladó. :-)
Írhatsz bármit, Kim Olympiája utolérhetetlen, és pl. az Adams operában is nagyot alakított.
Csapolt sör - üveges sör - dobozos sör - alkoholmentes sör - guminő - Kim.
Szép sikerrel mutatkozott be tegnap este a Bohéméletben Angela Nisi! Az Erkel Színház lelkes közönsége vastapssal köszönte meg a fiatal olasz lírai szoprán elbűvölő Mimi-alakítását, mind a négy felvonás után, de az előadás végén szűnni nem akaró tapsvihar nemcsak neki szólt, hanem a függöny előtt megjelenő többi szereplőnek is: Sáfár Orsolyának, Boncsér Gergelynek, Szegedi Csabának, Sándor Csabának és Köpeczi Sándornak – a fiatal basszista most állt be a produkcióba mint Colin; Ninh Duc Hoang Long szintén új beálló volt, aki Parpignol karakterét formálta meg; mellettük az énekkar, gyermekkar, a zenekar, élükön Kocsár Balázs karmesterrel, mind hozzájárultak a produkció szinte ujjongó fogadtatásához.
Rég láttam már Puccini operáját, úgyhogy ismét nagyon megkapott az ének, a zene, a színpadi látvány, örvendtem az ezen az estén fellépett tehetséges, muzikális énekművészek pompás alakításának is. Angela Nisi pedig megható Mimi-alakításával teljesen levett a lábamról... Örülök, hogy személyében ilyen hírneves és ami a fő: elragadó, gyönyörűen éneklő, külföldről érkezett szopránhoz lehetett ezúttal szerencsém itt az Erkelben!
Még további négy előadás lesz decemberben a Bohéméletből, ugyanezzel az "énekes-csapattal": 19-én, 21-én, 23-án és 25-én.
Guminővel nem volt dolgom, de lehet, hogy a rendezés valami olyasmire hajaz. Szuper hang.
inkább guminő, nem?
Én előre szóltam ;-) ... igen, a YT-ról már régebben ismerem Kim Olympiáját. Ő babásabb, Luna pedig csajosabb.
Hát, ez azért tényleg elég undorító, kedves ED, persze Audrey Luna nagyon jó hang, nekem is kedvencem Thomas Ades Vihar c. műve, a MET előadásában. De nekem Olympiaként Kathleen Kim a kedvencem, ő álmaim bábúja, akárcsak Hoffmann meséjeként is a MET produkciója, amit már részletesen elemezgettem, valamikor szeptemberben.
Láttam a MET-es Vihart, abban Audrey Luna énekli Arielt, elképesztő szerep és hang. Érdekesség (forrás: wiki): Luna énekelte ki a MET-ben a valaha leírt és ott kiénekelt legmagasabb hangot, egy másik Ades-operában, Az öldöklő angyalban, de énekel klasszikus szerepeket is ld. ott. A Baba-ária vele itt meghallgatható, már most szólok, hogy csak 18 éven felüli, nem-prűd nézőknek és kritikusoknak ajánlom...de megéri.
Végre lecsekkolhattam a lányokat (Hoffmann meséi). Ez a Jónás Réka Piroska fenomenális. Feleségem azt mondta, hgy ez a hang nem is koloratúr, hanem valami fejlődési rendellenesség. Hát, én nem értek vele egyet, de az biztos, hogy ilyet még sohasem hallottam. És ahogyan affektált, ahogyan játszott, teljesen egyedi, utánozhatatlan. Persze jó lenne hallani valami más szerepben is, mert biztos vagyok benne, hogy nemcsak így tud énekelni. Vagy ha nem lenne igazam, akor ebben a hiperkoloratúr hangfajban is van bőven énekelnivaló, különösen a modern művekben. Arielként pl. el tudnám képzelni Thomas Ades művében. Szóval nagy gratuláció, ő volt vitathatalanul az est (egyetlen) fénypontja. Még egy kicsit csiszolgatnak Amerikában rajta, aztán Isten tudja, hogy mi lesz belőle, mekkora pályát fut majd be, ez ma még megjósolhatatlan. Horti Lillát már sokszor hallottam énekelni, most is jó volt, bár - azt hiszem - nem ez élete nagy szerepe. Nagyon szép hang, óriási tehetség, csak a túl erős vibrátóját kellene picit visszafogni ahhoz, hogy a pianói is csodásak legyenek. Ádám Zsuzsanna igazi profi, lenyűgöző biztonsággal énekel. Csak a hangja nem tetszik nekem, bár lehet, hogy bennem van a hiba... És a többiek... Itt jönnek a bajok. Kálmán Pétert nagyon szeretem, és most is elég jól énekelt, de ez egy kicsit összetettebb szerep. Nem jágói, és talán nem is igazi mefisztói gonoszságú, de azért a buffón mindenképpen túlmutató. Ahogyan három női szerep van, az övé is három szerep - három személyiség -, de ennek átélt bemutatásával Kálmán Péter ma adós maradt. Hiányérzetem volt, különösen a harmadik felvonásbeli "Diamant" áriában. Mester Viktória különösen a prológban volt nagyszerű, de az egész előadásban jó és stabil teljesítményt nyújtott. Zéta azt írta, hogy ő hordozta a hátán, és fogta össze az egész előadást. Én ezt nem éreztem, de persze ez nem Mester Viktória hibája, egy nadrágszerep - bármennyire is bőre szabták - nem tud összefogni egy előadást, ez a karmester dolga, de a minden koherens elképzelés és koncepció nélkül vezénylő Kesselyák Gergely erre alkalmatlannak bizonyult. Ez az előadás is bizonyítja, hogy Kovács János passzivitásba vonulása óta nincsen nagyformátumú karmestere az operaháznak, és szerintem ez ma a Ház legnagyobb és égető problémája. Váltani kellene, külföldről kellene hozni egy minőségi főzeneigazgatót, és sok súlyos probléma egycsapásra megoldódna. Az epizódszereplők közül Gábor Géza alakítása tetszett. Kórus, táncosok, a szokásos, megbízhatóan jó színvonal. Van még valami? Ja igen, Nyári Zoltán. Nyári Zoltán sántán, és elképesztő lelkesedéssel énekelt. Azt lehet mondani, hogy szó szerint halálra énekelte magát, mert az utolsó hangja nemcsak megbicsaklott, hanem valami olyan gurgulázó hörgés jött ki belőle, amit utoljára - gyermekként - disznóöléskor hallottam. Szóval lelkes volt, de a lelkesedés mit sem ér, ha valaki a szerepre teljes mértékig alkalmatlan, ha valakinek nincsen hangja, és ami esetleg van, az is nyers, iskolázatlan, durva. Nyári Zoltán megölte az amúgyis alacsony színvonalú előadást. De ez nem Nyári Zoltán hibája, ő csak énekelt lelkesen, ahogy csak a torkán kifért, tudása legjavát adva. A felelőst máshol kell keresni.
Ha most hallottam volna először a Hoffmann meséit, akkor az lenne a véleményem, hogy ez egy igencsak gyenge, másodosztályú opera. De szerencsére, a mai kor adta technikai lehetőségekkel élve, átláthatunk a tőlünk nagyon-nagyon-nagyon messze levő távoli galaxisokba, így pontosan tudjuk, hogy a Hoffmann meséi egy remekmű, a francia opera egyik legnagyszerűbb alkotása.
Talán a közönség egyre nagyobb része egyáltalán nem fütyül, hanem tapsol, mert edukálták már annyira, hogy meg tudja különböztetni az értékest az értéktelentől. Ki kéne próbálni! Diákok is járnak ott operába, számukra mindenütt vannak olcsóbb jegyek, de arra nincs sehol szükség, hogy ingyen közönséggel töltsék meg a nézőteret.
Apáca helyett írhattam volna akár erényes úriasszonyt is, nem ez a lényeg.
Az ottani közönség hozzászokott, eszi, nem eszi, nem kap mást. Legfeljebb kifütyülik a rendezőt a premier után, oszt minden megy tovább. A rendező meg fellengzős nyilatkozatokat ad a maradi nyárspolgári közönségről. Jó, próbálja egy-két helyi iskola vagy egyetem diákjait ingyen beültetni az adott operára - felőlem bármelyik klasszikus mű is lehet.
Kedves joska141, Tatjána néni hasznos néni, olyan, mint bizonyos médiumok mikrofonállványai: nem tesz föl kellemetlen kérdéseket, az "interjú/k" alanya arról monologizál, amiről akar. Amiről nem akar, arról meg nem. Komoly előny, hogy Tatjána nénit nem kell öltöztetni, nem bakizik, nem kap fizetést, nem kell utána járulékokat fizetni, stb. Nagy dolog ez olyan ínséges időkben, amikor pl. a közmédia támogatását jövőre rongyos 130 milliárd Ft-ra csökkentették emelték. Olyan ő, mint távoli operai rokona, Auber Fenellája, a portici néma...és még csak nem is veti magát a tengerbe.
Fáy igen ballábbal kelt aznap, nem értek egyet vele!
Ha a rendezői színház lenne a baj, akkor a müncheni, bécsi, stb. operák is panganának. Itt más baj van. (Persze, vannak ókonzervatívok is, akik sikítanak mindentől, pedig inkább az értékest és az értéktelent kellene megkülönböztetni tudni, lásd Schlingensief.)
Éééés...Fáy Miklós írása a Hoffmann meséiről az ÉÉÉS-ben reklám után itt olvasható.
11111
...ééééééééééééééééés...
Lehet, hogy a cikk szerzője egy kritikusnak álcázott apáca? Bár személyesen egyet sem ismerek, de a 21. szd.-i apácák már toleráns(abb)ak lehetnek, legalábbis opera-fronton.
Mindenben osztom véleményét.
Ugyan már! A maciszülés a schlingensiefi úrvacsoravételnek nevezett ízléstelenséghez képest jópofa ötlet. Giulietta pedig nem apáca, hanem (luxus)prosti. Legfeljebb az idő rövidsége miatt került sor ebben a kutyapózban lefolytatott gyors menetre.
A pangó érdeklődés a felsoroltak mellett az általános elhülyülésre/elhülyítésre (popszemét esik mindenkire mindenhol) és a rendezői színházra vezethető vissza. Pedig ez a Hoffmann az általam abszolút nullának tartott bayreuth-i Schlingensief-"Parsifal"-hoz képest gondolkodásra késztető, ókonzervatív rendezésben került színre, és az előadói apparátus is összecsiszolódott.
Tisztelt Lujza! Főigazgató Úr senkivel sem áll szóba, ha operáról kell beszélgetni, maximum Tatjána nénjével. Meggyőződésem: az, hogy a mai budapesti operajátszás romokban van, kizárólag Főigazgató Úr tevékenységének „köszönhető”. Ezt az állítást ezeken a fórumokon többször leírtam, érdemi cáfolat egyetlen esetben sem keletkezett.
Természetesen a Covid sajnos közrejátszik, mint minden operaházban a világon. De a jelek nálunk már jóval a Covid előtt megvoltak, a mindenkori győzelmi jelentések ellenére.
A budapesti operai folyamatok, ne legyen igazam, félelmetesen emlékeztetnek egy nagyobb, átfogóbb folyamatra, ahol szintén minden héten hallom-olvasom a győzelmi jelentéseket.
Jó hír, hogy a csütörtök esti Hoffmann meséi előadást több kamerával rögzítették az Erkelben. Rossz hír, hogy a kitűnő előadás nagy jóindulattal csak félház előtt ment le, de valószínűleg még annyian se voltak. Persze, Covid van és ronda idő, de egy népszerű operának, jó énekesekkel, melyet összesen öt alkalommal adnak elő, sokkal több nézőt kéne vonzania. Nagy baj van, ha nem így van! Szerintem nem ártana, ha a főigazgató mégiscsak szóba állna a többi hazai színház operatagozatának vezetőivel, hátha közösen mégiscsak könnyebb lenne orvosolni azt a pangó érdeklődést, ami mostanában Budapesten van.
Kedves Cilike, én is a múlt század hetvenes éveiben szocializálódtam, ennek ellenére értékelem, sőt sok esetben kifejezetten tetszéssel fogadom a modern rendezéseket, és a mondhatni vadonatúj operákat. Evvel kapcsolatos véleményeimet nem mindg fogadja osztatlan tetszés, sőt nem egyszer kifejezetten az ellenkezője fogalmazódik meg. De ez benne van a pakliban, evvel számolnia kell annak, aki megnyilvánul.
Egyébként ED-nek igaza van, sajnos! A járvány miatti korlátozások, a "ki tudja, mi jön még, lesz-e előadás" dilemmája, illetve a betegségtől való konkrét félelem sokakat visszatart a programokon való megjelenéstől!
Én kicsit később, 1970 körül kezdtem szocializálódni, de -ezt talán nem kell bizonygatnom- kedvelem a vállalható, nem extrém, akár mai környezetbe helyezett operarendezéseket. Úgy tudom, az életkor nem erény és nem bűn, hanem adottság, amivel nem szokás érvelni ... legfeljebb ha nyugdíjba akar valaki menni: olyankor számít. A néhány maradék lézengő fórumozó szerintem azért nem több, mert egy és háromnegyed éve járvány van és vagy nincsenek kulturális rendezvények vagy csak fékezett habzással = kevesebb nézővel. Például a mai Hoffmann meséire, amit 25 éve nem játszottak és új produkció, pár órával az előadás előtt még csaknem ezer eladatlan jegy van. A kevesebb néző ránk, fórumozókra is kiterjed: ritkábban járunk operába, koncertre, mindenhová, ebből következően kevesebb a beírás is. Ez a helyzet.
Az offenbachi arteficiális parthenogenesis.
A baba nem közösült, csak (szűzen és simán) lebabázott ... egy plüssmacit :-)
A közösülést imitáló helyzet szerintem a Giulietta képben van...
Kétségtelenül tett Olympia egy-két kissé obszcénabb mozdulatot, de nem is tudom, hogy jutott eszébe valakinek ettől még közösülést látni. A párizsi Bastille Opera ennél hagyományosabb rendezésében ugyanakkor Olympia az áriája közben gyakorlatilag megerőszakolta Hoffmannt.
