3629 IVA 2013-07-16 01:03:04 [Válasz erre: 3628 erkelfan 2013-07-15 21:46:37]
Kedves Erkelfan! Elkéstél-e, vagy sem, nem tudom, de szerintem ebben az ügyben e fórum látogatói nem illetékesek. Talán a Magyar Állami Operaház honlapjának Kapcsolat opciójában lenne érdemes keresni egy nevet, telefonszámot, vagy az intézmény Facebook-oldalára írni ez ügyben. Nemrég itt beszéltünk arról, hogy nem lenne jó, ha mindegyik nézőtéri lámpát lecserélnék. A mennyezeti világítással pedig egy sportcsarnokot is meg lehetne világítani. A függöny a nézőtérről szemlélve jó állapotúnak tűnik, de lehet, hogy kézbe véve másképp fest a dolog. Ha sérült - a pazarlás ellenségeként - én felajánlanám átszabásra egy kisebb színház színpadára, de mivel engem senki sem fog kérdezni, lehet, hogy egy hulladékmegsemmisítő üzemben végzi a nézőtér többi kellékével együtt.
Kedves Erkelfan! Elkéstél-e, vagy sem, nem tudom, de szerintem ebben az ügyben e fórum látogatói nem illetékesek. Talán a Magyar Állami Operaház honlapjának Kapcsolat opciójában lenne érdemes keresni egy nevet, telefonszámot, vagy az intézmény Facebook-oldalára írni ez ügyben. Nemrég itt beszéltünk arról, hogy nem lenne jó, ha mindegyik nézőtéri lámpát lecserélnék. A mennyezeti világítással pedig egy sportcsarnokot is meg lehetne világítani. A függöny a nézőtérről szemlélve jó állapotúnak tűnik, de lehet, hogy kézbe véve másképp fest a dolog. Ha sérült - a pazarlás ellenségeként - én felajánlanám átszabásra egy kisebb színház színpadára, de mivel engem senki sem fog kérdezni, lehet, hogy egy hulladékmegsemmisítő üzemben végzi a nézőtér többi kellékével együtt.
3628 erkelfan 2013-07-15 21:46:37
Remélem még nem kések el kérésemmel. Jó volna, ha az Erkel színház felújításakor semmit sem dobnának ki. Gondolok többek közt a függönyre és a nézőtéri lámpákra is. Biztos sok olyan a színházhoz ragaszkodó néző van, aki fizetne vagy licitálna egy-egy az épületből származó relikviára. Én például a függöny egy 2*2 méteres darabjának is nagyon örülnék.
Remélem még nem kések el kérésemmel. Jó volna, ha az Erkel színház felújításakor semmit sem dobnának ki. Gondolok többek közt a függönyre és a nézőtéri lámpákra is. Biztos sok olyan a színházhoz ragaszkodó néző van, aki fizetne vagy licitálna egy-egy az épületből származó relikviára. Én például a függöny egy 2*2 méteres darabjának is nagyon örülnék.
3627 IVA 2013-07-15 18:09:18 [Válasz erre: 3624 IVA 2013-07-13 01:20:16]
Az állványerdőn feszülő zöld védőfátyolba burkolt Erkel Színház főbejárati homlokzatának jobb oldaláról leszerelték a fehér konzolokat, amelyekről két óriásplakátot tudtak megvilágítani. Ezt tehát valóban nem fog beépülni a homlokzat új látványába.
Az állványerdőn feszülő zöld védőfátyolba burkolt Erkel Színház főbejárati homlokzatának jobb oldaláról leszerelték a fehér konzolokat, amelyekről két óriásplakátot tudtak megvilágítani. Ezt tehát valóban nem fog beépülni a homlokzat új látványába.
3626 IVA 2013-07-15 18:08:08 [Válasz erre: 3625 tiramisu 2013-07-13 09:39:38]
Az építésznő, illetve a Katona művészei teóriájának szellemében akár az operaházak külsejéről-belsejéről is leverhetnék a szépséget, a díszítéseket, hiszen ott is csak függönytől függönyig tart az ünnep, különben az intézmény kemény üzem, előadásgyár. Az operazene sem puszta illúzió, ugyancsak nem mentes a realizmustól, hiszen a zene nem öncélú szépség, hanem mély - és nem mindig szép - lelki folyamatokat fogalmaz meg. Mégis, szerte a világon versenyeztek abban, hogy minél pazarabb szépséggel adjanak a művészethez méltó környezetet. És nemcsak az opera, hanem a próza műfajában is. Nekem nem csupán a Katona dizájnja visszataszító, hanem az a gondolat is, amely ezt létrehozta.
Az építésznő, illetve a Katona művészei teóriájának szellemében akár az operaházak külsejéről-belsejéről is leverhetnék a szépséget, a díszítéseket, hiszen ott is csak függönytől függönyig tart az ünnep, különben az intézmény kemény üzem, előadásgyár. Az operazene sem puszta illúzió, ugyancsak nem mentes a realizmustól, hiszen a zene nem öncélú szépség, hanem mély - és nem mindig szép - lelki folyamatokat fogalmaz meg. Mégis, szerte a világon versenyeztek abban, hogy minél pazarabb szépséggel adjanak a művészethez méltó környezetet. És nemcsak az opera, hanem a próza műfajában is. Nekem nem csupán a Katona dizájnja visszataszító, hanem az a gondolat is, amely ezt létrehozta.
3625 tiramisu 2013-07-13 09:39:38 [Válasz erre: 3621 IVA 2013-07-12 01:29:28]
A Katona József Színház "új dizájn"-ja elkeserítően primitív és borzalmas! Lám nem csak a csili-vili csicsa-micsa giccs, hanem ez a divatozó-modernkedő piszkos érzetet keltő "álom" is. Rossz álom.
A Katona József Színház "új dizájn"-ja elkeserítően primitív és borzalmas! Lám nem csak a csili-vili csicsa-micsa giccs, hanem ez a divatozó-modernkedő piszkos érzetet keltő "álom" is. Rossz álom.
3624 IVA 2013-07-13 01:20:16
Nem aggasztó és nem is szomorú, de mindenképpen drámai külsőt öltött hétvégére az Erkel Színház: egy kis felület híján immár teljes homlokzatát állványerdő borítja. Végre sikerült megfejtenem, ami eddig találgatás tárgya volt számomra: milyen meggondolás vagy mintázat szerint bontottak le bizonyos kőlapokat a homlokzat eddig felállványozott felületeiről. Nos, az állványzatot a falhoz is hozzá kell erősíteni, s ennek megtartását természetesen nem bízhatták a burkolólapokra: a traverzeket a téglafalba kellett fúrni. Így hát most a büfécsarnoknak mind a hét nagy ablaka mellől is hiányoznak lapok.
Nem aggasztó és nem is szomorú, de mindenképpen drámai külsőt öltött hétvégére az Erkel Színház: egy kis felület híján immár teljes homlokzatát állványerdő borítja. Végre sikerült megfejtenem, ami eddig találgatás tárgya volt számomra: milyen meggondolás vagy mintázat szerint bontottak le bizonyos kőlapokat a homlokzat eddig felállványozott felületeiről. Nos, az állványzatot a falhoz is hozzá kell erősíteni, s ennek megtartását természetesen nem bízhatták a burkolólapokra: a traverzeket a téglafalba kellett fúrni. Így hát most a büfécsarnoknak mind a hét nagy ablaka mellől is hiányoznak lapok.
3623 IVA 2013-07-13 01:18:46 [Válasz erre: 3621 IVA 2013-07-12 01:29:28]
2. Úgy értettem, keretestől vették ki az ablakot.
2. Úgy értettem, keretestől vették ki az ablakot.
3622 IVA 2013-07-12 01:48:36 [Válasz erre: 3621 IVA 2013-07-12 01:29:28]
OFF: [url]http://epiteszforum.hu/a-ter-magaban-hordozza-a-folyamatos-valtozas-aktualizalas-lehetoseget-interju-molnar-beaval;Itt[/url] lehet olvasni, képeket nézni az említett (szerintem) förmedvényről.
OFF: [url]http://epiteszforum.hu/a-ter-magaban-hordozza-a-folyamatos-valtozas-aktualizalas-lehetoseget-interju-molnar-beaval;Itt[/url] lehet olvasni, képeket nézni az említett (szerintem) förmedvényről.
3621 IVA 2013-07-12 01:29:28
A Virius fórumtárssal folytatott barátságos információs verseny jegyében számolok be az újdonságokról. 1. Az Erkel Színház főbejáratának lépcsős előterében immár nemcsak a lépcsők burkolatát szedték fel, hanem lefejtették az egész falburkolatot is, amelynek anyaga azonos (volt) az épület főhomlokzatának mészkőlapjaival. Csak a bejárati ajtók fölött maradt vakolat, amelyet tavasszal újrafestettek; az ajtók között, illetve az oldalsó, derékszögű trapéz alapú felületeken a meztelen téglafal látszik. Vajon visszakerül az eredeti burkolat, amelyet csak megerősítenek az újrarakással, vagy ez valami új dizájnt ígérő burkolatcserét jelent? Esetleg a téglafalat akarták feltárni, mert a vakolatlan téglafelület, illetve a bontott téglaburkolat divat? Nekem tetszik is, bár az Erkel Színház meglévő stílusjegyei közt nem tudom elképzelni. (Erről jut eszembe: látta-e valaki a Katona József Színházat az előző évad folyamán? Sajnos én láttam. Múlt nyáron egész portálját, előterét átalakították, megszüntetve a ruhatárat, amely helyett a pinceszinten alakítottak ki deszkából ácsolt szekrényeket, aminők strandokon vannak. Az előtér, a szuterén válaszfalait és mennyezetét is megszabadították minden burkolattól (rengeteg fekete és sárga márványt áldoztak a színház felújítására, amikor különvált a Nemzetitől), csövek, szerelvények, szigetelések, kenderkócok, habarcscsomók sokasága rémiszti el a szemlélőt, aki azt lesi a mosdóban, mikor tűnik elő valamelyik résből egy csótány. Rákóczi úti, egykor patinás, mára kibelezett áruházba települt farmerárudában, szintén a Rákóczi úti Giga Turiban találkoztam már ezzel az olcsó és „fiatalos” stílussal – ám a Belváros szívében levő színházba plántált, ennyire modoros, sznob változatával még nem. Bízom abban, hogy nem eme trend szellemében szándékoznak kialakítani a „közösségi teret” az Erkel Színházban, ahová a fiatalokat akarják bécsábítani.) 2. Az eddigi jelmeztár szintjén, a hét hosszúkás (fekvő) ablak közül a jobb szélsőt kiszedték.
A Virius fórumtárssal folytatott barátságos információs verseny jegyében számolok be az újdonságokról. 1. Az Erkel Színház főbejáratának lépcsős előterében immár nemcsak a lépcsők burkolatát szedték fel, hanem lefejtették az egész falburkolatot is, amelynek anyaga azonos (volt) az épület főhomlokzatának mészkőlapjaival. Csak a bejárati ajtók fölött maradt vakolat, amelyet tavasszal újrafestettek; az ajtók között, illetve az oldalsó, derékszögű trapéz alapú felületeken a meztelen téglafal látszik. Vajon visszakerül az eredeti burkolat, amelyet csak megerősítenek az újrarakással, vagy ez valami új dizájnt ígérő burkolatcserét jelent? Esetleg a téglafalat akarták feltárni, mert a vakolatlan téglafelület, illetve a bontott téglaburkolat divat? Nekem tetszik is, bár az Erkel Színház meglévő stílusjegyei közt nem tudom elképzelni. (Erről jut eszembe: látta-e valaki a Katona József Színházat az előző évad folyamán? Sajnos én láttam. Múlt nyáron egész portálját, előterét átalakították, megszüntetve a ruhatárat, amely helyett a pinceszinten alakítottak ki deszkából ácsolt szekrényeket, aminők strandokon vannak. Az előtér, a szuterén válaszfalait és mennyezetét is megszabadították minden burkolattól (rengeteg fekete és sárga márványt áldoztak a színház felújítására, amikor különvált a Nemzetitől), csövek, szerelvények, szigetelések, kenderkócok, habarcscsomók sokasága rémiszti el a szemlélőt, aki azt lesi a mosdóban, mikor tűnik elő valamelyik résből egy csótány. Rákóczi úti, egykor patinás, mára kibelezett áruházba települt farmerárudában, szintén a Rákóczi úti Giga Turiban találkoztam már ezzel az olcsó és „fiatalos” stílussal – ám a Belváros szívében levő színházba plántált, ennyire modoros, sznob változatával még nem. Bízom abban, hogy nem eme trend szellemében szándékoznak kialakítani a „közösségi teret” az Erkel Színházban, ahová a fiatalokat akarják bécsábítani.) 2. Az eddigi jelmeztár szintjén, a hét hosszúkás (fekvő) ablak közül a jobb szélsőt kiszedték.
3620 IVA 2013-07-10 23:32:06 [Válasz erre: 3619 virius 2013-07-10 17:12:34]
Megelőztél a tudósításban. Igen, feldúcolták az ereszt, és azon folytatódik feljebb az állványozás. Látványos és izgalmas fordulat.
Megelőztél a tudósításban. Igen, feldúcolták az ereszt, és azon folytatódik feljebb az állványozás. Látványos és izgalmas fordulat.
3619 virius 2013-07-10 17:12:34
Ma délutáni helyzetjelentés: elkezdték a főhomlokzat felállványozását is. Az oldalhomlokzatok egyelőre még mindig nincsenek teljes hosszukban felállványozva. De ami késik, nem múlik. A színház mögött a metróállomás is szépen alakul; visszaparkosították a felszínt.
Ma délutáni helyzetjelentés: elkezdték a főhomlokzat felállványozását is. Az oldalhomlokzatok egyelőre még mindig nincsenek teljes hosszukban felállványozva. De ami késik, nem múlik. A színház mögött a metróállomás is szépen alakul; visszaparkosították a felszínt.
3618 Búbánat 2013-07-03 23:22:46 [Válasz erre: 3614 serse 2013-07-03 17:19:56]
A Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatta az Operaház társulata a Brankovics Györgyöt (Házy Erzsébet is énekelt benne!). A későbbi - Kórodi vezényelte - rádiófelvételen valóban nem jön át az élő előadás operaélménye, a darab történelmi miliőjének hangulata; akkor már inkább az 1962-es bemutató hangfelvételét hallgatnám szívesen vissza a rádióban. Ebből néhány szép zenei részletet, szöveges elemzéssel, anno bejátszott Kertész Iván az "Emlékezetes előadások a Magyar Állami Operaházban” rádiós sorozatában. Mindenesetre, akár „meghúzva” is, érdemes lenne - nem megint repertoárra venni, hanem - alkalmat keríteni rá, hogy néhány előadásban (lehet koncertszerűen is) játssza az Erkel Színház.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatta az Operaház társulata a Brankovics Györgyöt (Házy Erzsébet is énekelt benne!). A későbbi - Kórodi vezényelte - rádiófelvételen valóban nem jön át az élő előadás operaélménye, a darab történelmi miliőjének hangulata; akkor már inkább az 1962-es bemutató hangfelvételét hallgatnám szívesen vissza a rádióban. Ebből néhány szép zenei részletet, szöveges elemzéssel, anno bejátszott Kertész Iván az "Emlékezetes előadások a Magyar Állami Operaházban” rádiós sorozatában. Mindenesetre, akár „meghúzva” is, érdemes lenne - nem megint repertoárra venni, hanem - alkalmat keríteni rá, hogy néhány előadásban (lehet koncertszerűen is) játssza az Erkel Színház.
3616 IVA 2013-07-03 22:33:49 [Válasz erre: 3615 macskás 2013-07-03 18:37:27]
OFF: Már 53-54 éves lenne... (Neked is dedikáltam ezt a linket.)
OFF: Már 53-54 éves lenne... (Neked is dedikáltam ezt a linket.)
3614 serse 2013-07-03 17:19:56 [Válasz erre: 3612 Búbánat 2013-07-03 13:49:58]
A Brankovics is hallható volt 2010 tavaszán a Tháliában a Kolozsváriak jóvoltából. De megjegyzem: annyira meghúzták a darabot, hogy szerintem azzal többet ártottak, mint használtak. Egyébként a rádiófelvételből is elég sokat húztak tudomásom szerint. Töredékesnek is érezem, valahogy nem áll össze úgy, ahogy kellene. Lehet ez a többséget anno, mikor az Erkelben adták ezt a verziót nem zavarta, de engem többszöri hallgatás után egyre jobban jobban.
A Brankovics is hallható volt 2010 tavaszán a Tháliában a Kolozsváriak jóvoltából. De megjegyzem: annyira meghúzták a darabot, hogy szerintem azzal többet ártottak, mint használtak. Egyébként a rádiófelvételből is elég sokat húztak tudomásom szerint. Töredékesnek is érezem, valahogy nem áll össze úgy, ahogy kellene. Lehet ez a többséget anno, mikor az Erkelben adták ezt a verziót nem zavarta, de engem többszöri hallgatás után egyre jobban jobban.
3613 Myway 2013-07-03 14:44:43 [Válasz erre: 3611 IVA 2013-07-03 01:30:52]
Köszönöm, bár egye fene lehet egy kicsit szolidabb is az a vízcsap, csak LEGYEN SOK!
Köszönöm, bár egye fene lehet egy kicsit szolidabb is az a vízcsap, csak LEGYEN SOK!
3612 Búbánat 2013-07-03 13:49:58 [Válasz erre: 3606 serse 2013-07-02 17:04:09]
Nem is olyan régen, az "Erkel-évben", már volt ilyen kezdeményezés, mikor elővették a Bátori Máriát, a Dózsa Györgyöt, a Saroltát, és keresztmetszet formájában, illetve koncertszerűen előadták azokat. Én is pártolom, hogy ha csak egy-egy estére is, az Erzsébet II. felvonásának előadásával meg a Brankovics Györggyel kiegészülve, Erkel operai életműve a maga teljességében ismét bemutatásra kerüljön - akár itt az Erkel Színházban.
Nem is olyan régen, az "Erkel-évben", már volt ilyen kezdeményezés, mikor elővették a Bátori Máriát, a Dózsa Györgyöt, a Saroltát, és keresztmetszet formájában, illetve koncertszerűen előadták azokat. Én is pártolom, hogy ha csak egy-egy estére is, az Erzsébet II. felvonásának előadásával meg a Brankovics Györggyel kiegészülve, Erkel operai életműve a maga teljességében ismét bemutatásra kerüljön - akár itt az Erkel Színházban.
3611 IVA 2013-07-03 01:30:52 [Válasz erre: 3609 Myway 2013-07-02 19:39:16]
OFF: Valld be, kedves Myway, azt szeretnéd, ha minden sarkon [url]http://www.youtube.com/watch?v=The8Xi6fKOE;ilyen[/url] lehetne a pesti éjszaka.
OFF: Valld be, kedves Myway, azt szeretnéd, ha minden sarkon [url]http://www.youtube.com/watch?v=The8Xi6fKOE;ilyen[/url] lehetne a pesti éjszaka.
3610 IVA 2013-07-03 01:29:04 [Válasz erre: 3605 virius 2013-07-02 15:56:03]
Nem ismertem ezt a nevüket, de tetszik.
Nem ismertem ezt a nevüket, de tetszik.
3609 Myway 2013-07-02 19:39:16 [Válasz erre: 3603 IVA 2013-07-02 08:57:56]
Hűha, ez a szökőkút azért nagy dolog! És folyik is a víz? Vagy már elzárták, mert tatarozni kell... OFF: szégyen és gyalázat, hogy a"vizek városában" - legalábbis ennek tartják koszos, büdös fővárosunkat - ekkora felhajtás van egy nyomorult vízcsap miatt, amikor minden sarkon kéne lenni valamiféle kis csobogónak, talán a bűz is csökkenhetne. Nem ezen kéne spórolni!
Hűha, ez a szökőkút azért nagy dolog! És folyik is a víz? Vagy már elzárták, mert tatarozni kell... OFF: szégyen és gyalázat, hogy a"vizek városában" - legalábbis ennek tartják koszos, büdös fővárosunkat - ekkora felhajtás van egy nyomorult vízcsap miatt, amikor minden sarkon kéne lenni valamiféle kis csobogónak, talán a bűz is csökkenhetne. Nem ezen kéne spórolni!
3608 virius 2013-07-02 17:20:08
Tudtommal a november 7-ei "hivatalos" megnyitón Magyar Fiesta, illetve Magyar Cantate est lesz, nem konkrét darab, hanem díszelőadás.
Tudtommal a november 7-ei "hivatalos" megnyitón Magyar Fiesta, illetve Magyar Cantate est lesz, nem konkrét darab, hanem díszelőadás.
3607 serse 2013-07-02 17:05:04 [Válasz erre: 3606 serse 2013-07-02 17:04:09]
Elnézést az elírásokért!
Elnézést az elírásokért!
3606 serse 2013-07-02 17:04:09 [Válasz erre: 3602 szálkák 2013-07-02 08:54:15]
Csak érdeklődtem, hogy lesz-e ennek valamiféle látszatja a az Erkel Színház műsorában. Ellenkezőesetben nem nagyon értem mire lesz ez ez jó? Örülnék, ha lenne látszatja és pl. ha csak koncertszerűen is, de elővennének más Erkel operáját is egy-egy este erejéig.
Csak érdeklődtem, hogy lesz-e ennek valamiféle látszatja a az Erkel Színház műsorában. Ellenkezőesetben nem nagyon értem mire lesz ez ez jó? Örülnék, ha lenne látszatja és pl. ha csak koncertszerűen is, de elővennének más Erkel operáját is egy-egy este erejéig.
3605 virius 2013-07-02 15:56:03 [Válasz erre: 3598 IVA 2013-07-01 04:20:32]
Egyetértek: a proszcéniumpáholyok feletti csillároknak, a "gólyafészkeknek" maradniuk kell!
Egyetértek: a proszcéniumpáholyok feletti csillároknak, a "gólyafészkeknek" maradniuk kell!
3604 IVA 2013-07-02 09:02:25 [Válasz erre: 3602 szálkák 2013-07-02 08:54:15]
Serse hozzászólásában fikarcnyi fanyalgás sincs, és még gyenge affinitást sem mutat el az "ezektől mit lehet várni" életérzésre. Kegyed viszont elmulasztotta megírni, hogy az első micsodát kellene megvárni...
Serse hozzászólásában fikarcnyi fanyalgás sincs, és még gyenge affinitást sem mutat el az "ezektől mit lehet várni" életérzésre. Kegyed viszont elmulasztotta megírni, hogy az első micsodát kellene megvárni...
3603 IVA 2013-07-02 08:57:56 [Válasz erre: 3601 serse 2013-07-02 08:44:58]
Nem tudom, kedves Serse. De amikor miniszterelnökünk megnyitotta a margitszigeti szökőkutat, eszembe jutott, hogy biztosan ő nyitja meg majd az Erkel Színházat is. És ez jogos is lesz.
Nem tudom, kedves Serse. De amikor miniszterelnökünk megnyitotta a margitszigeti szökőkutat, eszembe jutott, hogy biztosan ő nyitja meg majd az Erkel Színházat is. És ez jogos is lesz.
3602 szálkák 2013-07-02 08:54:15 [Válasz erre: 3601 serse 2013-07-02 08:44:58]
Meg kellene várni legalább az elsőt, azután lehet fanyalogni kinek-kinek vérmérséklete szerint. Bár úgy tűnik az "ezektől mit lehet várni" életérzésre itt erős affinitás van.
Meg kellene várni legalább az elsőt, azután lehet fanyalogni kinek-kinek vérmérséklete szerint. Bár úgy tűnik az "ezektől mit lehet várni" életérzésre itt erős affinitás van.
3601 serse 2013-07-02 08:44:58 [Válasz erre: 3600 IVA 2013-07-02 02:15:44]
Ez a magyar opera napja mit fog takarni? Elővesznek majd egy-egy régebb óta nem játszott magyar darabot, még ha csak koncertszerűen is? Vagy valami gálát, hangversenyt rendeznek majd ezen a napon évről-évre?
Ez a magyar opera napja mit fog takarni? Elővesznek majd egy-egy régebb óta nem játszott magyar darabot, még ha csak koncertszerűen is? Vagy valami gálát, hangversenyt rendeznek majd ezen a napon évről-évre?
3600 IVA 2013-07-02 02:15:44 [Válasz erre: 3102 IVA 2013-03-01 00:27:47]
96 nap a Háry János nyilvános, zártkörű főpróbájáig, ameddig vélhetően befejeződik az Erkel Színház felújításának második üteme 128 nap A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló zártkörű főpróbájáig 129 nap Erkel Ferenc születésének 203. évfordulójáig, a Magyar Opera Napjának beiktatásáig és megünnepléséig, az Erkel Színház hivatalos újranyitásáig
96 nap a Háry János nyilvános, zártkörű főpróbájáig, ameddig vélhetően befejeződik az Erkel Színház felújításának második üteme 128 nap A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló zártkörű főpróbájáig 129 nap Erkel Ferenc születésének 203. évfordulójáig, a Magyar Opera Napjának beiktatásáig és megünnepléséig, az Erkel Színház hivatalos újranyitásáig
3599 IVA 2013-07-02 02:13:53 [Válasz erre: 3598 IVA 2013-07-01 04:20:32]
... És tegnap teljes egészében felszedték a főbejárati lépcsők burkolatát. Mondhatnánk, milyen pazarlás volt februárban olyan mintaszerűen megjavítani – de inkább azt mondom, milyen gondosság volt a próbaüzem idejére is balesetveszély-mentessé és szebbé tenni a feljárót. Annyi bizonyos, hogy amióta a bürokratikus akadály elhárult – a próbaüzem előtt és azóta -, egy napig sem lopták a Jóisten idejét az Erkel Színház felújítása terén. Az is lerí munkáról, hogy pontosan tudják, mit akarnak. (Szeretném tudni én is – hát majd meglátjuk az eredményt.)
... És tegnap teljes egészében felszedték a főbejárati lépcsők burkolatát. Mondhatnánk, milyen pazarlás volt februárban olyan mintaszerűen megjavítani – de inkább azt mondom, milyen gondosság volt a próbaüzem idejére is balesetveszély-mentessé és szebbé tenni a feljárót. Annyi bizonyos, hogy amióta a bürokratikus akadály elhárult – a próbaüzem előtt és azóta -, egy napig sem lopták a Jóisten idejét az Erkel Színház felújítása terén. Az is lerí munkáról, hogy pontosan tudják, mit akarnak. (Szeretném tudni én is – hát majd meglátjuk az eredményt.)
3598 IVA 2013-07-01 04:20:32 [Válasz erre: 3597 Siegfried 2013-06-30 10:37:07]
Amit közöltek, és amire abból emlékszem: A színpad és a színpad mögötti traktus részleges technikai felújítását, minőségjavítását tervezik. Az előcsarnokot és a nézőteret kifestik, „kiszínezik” (Ókovács Szilveszter szavaival), az utóbbiról úgy hírlik, kékek lesznek a falai; az előfüggönyt „sötétebb, ünnepélyesebb árnyalatúra” (Ókovács) cserélik; a nézőtéri világítást is cserélik. (A mennyezeti, sárgaréz vázú „csillárszerkezet” praktikusan erős fényt ad, de elég csúnya, az oldalpáholyok felettiek azonban régebbiek, azokat szerintem érdemes lenne meghagyni, különösen a proszcéniumpáholyok feletti üvegdíszes oldalcsillárokat.) A legfelső szinten levő jelmeztár helyén napozóteret kívánnak újranyitni. Ennek hagyományos előzményét nem ismerem. A főbejárat oszlopai közé üvegfalat illetve –ajtót szerelnek, miáltal az előcsarnokba felvezető lépcsők zárt térré alakulnak, amelyben kávézó lesz. A homlokzat részleges módosítását is tervezik, a büfécsarnok ablakai fölött nagy betűkkel, fénycsövekkel hirdetnék a színház nevét. A számítógépes tervrajz szerint az ablakok között az előadások azonos nagyságú plakátjai feszülnének. (Nekem ez roppant vásárinak tűnik, hiszen utálom az óriásplakátokat, különösen, ha nemes burkolóanyagot takarnak.) A tegnapi nap új „látványélménye”, hogy estére a régi reflektorszerkezettel kivilágították a homlokzatnak azt a felületét, amelyen korábban két előadás óriásplakátjának megvilágítására volt lehetőség. Lehet, hogy ez lesz az ideiglenes biztonsági világítás, amíg a munkálatok idején nem a főbejárati lépcsők feletti mennyezet neon-armatúrái világítanak éjszaka.
Amit közöltek, és amire abból emlékszem: A színpad és a színpad mögötti traktus részleges technikai felújítását, minőségjavítását tervezik. Az előcsarnokot és a nézőteret kifestik, „kiszínezik” (Ókovács Szilveszter szavaival), az utóbbiról úgy hírlik, kékek lesznek a falai; az előfüggönyt „sötétebb, ünnepélyesebb árnyalatúra” (Ókovács) cserélik; a nézőtéri világítást is cserélik. (A mennyezeti, sárgaréz vázú „csillárszerkezet” praktikusan erős fényt ad, de elég csúnya, az oldalpáholyok felettiek azonban régebbiek, azokat szerintem érdemes lenne meghagyni, különösen a proszcéniumpáholyok feletti üvegdíszes oldalcsillárokat.) A legfelső szinten levő jelmeztár helyén napozóteret kívánnak újranyitni. Ennek hagyományos előzményét nem ismerem. A főbejárat oszlopai közé üvegfalat illetve –ajtót szerelnek, miáltal az előcsarnokba felvezető lépcsők zárt térré alakulnak, amelyben kávézó lesz. A homlokzat részleges módosítását is tervezik, a büfécsarnok ablakai fölött nagy betűkkel, fénycsövekkel hirdetnék a színház nevét. A számítógépes tervrajz szerint az ablakok között az előadások azonos nagyságú plakátjai feszülnének. (Nekem ez roppant vásárinak tűnik, hiszen utálom az óriásplakátokat, különösen, ha nemes burkolóanyagot takarnak.) A tegnapi nap új „látványélménye”, hogy estére a régi reflektorszerkezettel kivilágították a homlokzatnak azt a felületét, amelyen korábban két előadás óriásplakátjának megvilágítására volt lehetőség. Lehet, hogy ez lesz az ideiglenes biztonsági világítás, amíg a munkálatok idején nem a főbejárati lépcsők feletti mennyezet neon-armatúrái világítanak éjszaka.
3597 Siegfried 2013-06-30 10:37:07
Lehet tudni, hogy a felújítás során mi változik meg, mit cserélnek le a színházban? Például a nézőtéri székek, világítás?
Lehet tudni, hogy a felújítás során mi változik meg, mit cserélnek le a színházban? Például a nézőtéri székek, világítás?
3596 virius 2013-06-28 14:25:51 [Válasz erre: 3595 IVA 2013-06-28 01:30:20]
Miféle tartályok? Azokat nem láttam, majd legközelebb jobban szemügyre veszem...
Miféle tartályok? Azokat nem láttam, majd legközelebb jobban szemügyre veszem...
3595 IVA 2013-06-28 01:30:20 [Válasz erre: 3593 virius 2013-06-27 16:11:49]
Kedves Virius, Te tudod, hogy a művészbejáró mellett, illetve a parkra néző oldalon mik azok az óriási villanybojlernek látszó tartályok?
Kedves Virius, Te tudod, hogy a művészbejáró mellett, illetve a parkra néző oldalon mik azok az óriási villanybojlernek látszó tartályok?
3594 IVA 2013-06-28 01:29:21 [Válasz erre: 3592 virius 2013-06-27 16:10:02]
A lombardokban művészien váltogatták a diaképeket.
A lombardokban művészien váltogatták a diaképeket.
3593 virius 2013-06-27 16:11:49
Ma újfent megnéztem a színház állapotát: úgy látom, hogy az épület négy sarkán kezdték el módszeresen az állványozást, illetve a hátsó homlokzatot már régebben felállványozták.
Ma újfent megnéztem a színház állapotát: úgy látom, hogy az épület négy sarkán kezdték el módszeresen az állványozást, illetve a hátsó homlokzatot már régebben felállványozták.
3592 virius 2013-06-27 16:10:02 [Válasz erre: 3589 IVA 2013-06-26 05:15:01]
"Az előadásban egyetlen olyan vetített kép van, amely helyszínt hivatott jelezni: kápolnabelső V. László esküjéhez." Nos, a vetítés nem kápolnabelsőt tár elénk, hanem egy francia székesegyház belsejét (azt hiszem, a reims-it). És hirtelen vetítik ki, majd hirtelen tüntetik el a jelenet alatt. Még a Lombardokban is művészibben váltogatták a diaképeket...
"Az előadásban egyetlen olyan vetített kép van, amely helyszínt hivatott jelezni: kápolnabelső V. László esküjéhez." Nos, a vetítés nem kápolnabelsőt tár elénk, hanem egy francia székesegyház belsejét (azt hiszem, a reims-it). És hirtelen vetítik ki, majd hirtelen tüntetik el a jelenet alatt. Még a Lombardokban is művészibben váltogatták a diaképeket...
3591 Búbánat 2013-06-26 13:07:49 [Válasz erre: 3589 IVA 2013-06-26 05:15:01]
Kedves IVA! Szűcs Gábor Hunyadi László-rendezéséről korábban már részletesen kifejtett véleményedet erősíti ez az írásod is, melyet nyugtázok. Mint írtam, ez a Hunyadi László- rendezés nekem sem tetszik, de elfogadom, mert számomra fontos, hogy Erkel operáját – bármilyen rendezésben - az Opera játssza. Nyilván én is jobban örültem volna, ha nem ezt kapjuk, de ez van: ezt kell szeretni vagy nem szeretni. Én elfogadom, mert legalább a színpadon látom azt a dalművet, mely gyermekkoromban először megérintett egy kis város kultúrházában, egy vidékről érkezett „vándor”- társulat alkalmi előadásában – akkor még nem volt meg bennem a készség, hogy a rendezésről mint olyanról, bármi véleményem legyen. Azóta – és ennek már több évtizede – sok-sok Hunyadi Lászlót láttam, a legkülönfélébb rendezésekben; jót és rosszat is kaptam, mégis, engem Erkelnek ez a romantikus operája, ami mindig közel áll hozzám, mindig elbűvöl, annyira rossz rendezése nem lehetséges, ha egybevetem a gyermekkori élményemmel - és a zenéje pedig mindig elvonatkoztatott a színpadi esetlenségektől. Ezért is nem szidom a rendezőket, annak örülök, hogy akad valaki, aki felvállalja a saját Hunyadi-elképzelését, tűzön-vízen át keresztül viszi és megvalósítja azt: ha rosszul, akkor rosszul, ha nem értek vele egyet, akkor is, csak legyen ott a repertoáron. Hosszú évekig kibírtuk Hunyadi László nélkül, és most itt van Szűcs Gábor rendezése; nem annak örülök, hogy Szűcs Gábor rendezte, annak örülök, hogy újra van Hunyadi Lászlónk! Szűcs Gábor Hunyadi- rendezéséről persze nekem is megvannak a fenntartásaim, de feleslegesnek tartom naponta visszatérni rá, elfogadom, mert ez van, és egyhamar úgysem kapunk mást. Így mindenképpen köszönet illeti, hogy az Operaház vezetőinek felkérését elfogadta, és színpadra állította a művet. Közel tíz év után újra van Hunyadi Lászlónk, nekem ez bőven elég. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik ez a rendezés, de tudom, hogy szintén sokan vannak, akiknek meg tetszik, és nem akadnak fenn rajta. Én fenn akadok rajta, de tudom méltányolni is a rendezői koncepciót, és az ehhez illeszkedő díszlet-jelmez-világítás-vetítés stb eszköztárat. Ötletei bennem is ellenérzéseket váltott ki az opera nézése közben, de úgy kezeltem, ez is egyféle, új megközelítése az eddig látott Hunyadi-rendezéseknek, és mint ilyet tiszteletben tartom. Erkel gyönyörű zenéjét biztosan nem rontotta el. És nekem ez elég. Máskülönben engem nem érdekel, hogy Szűcs Gábornak hívják vagy másképp a rendezőt. Most ő kapta meg a feladatot, és képességei szerint megrendezte. Nem érdemes ezzel tovább foglalkozni. Következő évadban még néhányszor látjuk ismét a darabot, és aki kíváncsi még rá, megnézi, akit hidegen hagy, nem vált rá jegyet. Ez így van rendjén. Megvallott rosszalló véleményed a rendezőről és munkájáról ezért nem ingathatja meg a Hunyadi Lászlóba vetett bizalmamat. S persze, ezt az újabb hozzászólásodat, véleményedet is, továbbra is, tisztelettel kezelem.
Kedves IVA! Szűcs Gábor Hunyadi László-rendezéséről korábban már részletesen kifejtett véleményedet erősíti ez az írásod is, melyet nyugtázok. Mint írtam, ez a Hunyadi László- rendezés nekem sem tetszik, de elfogadom, mert számomra fontos, hogy Erkel operáját – bármilyen rendezésben - az Opera játssza. Nyilván én is jobban örültem volna, ha nem ezt kapjuk, de ez van: ezt kell szeretni vagy nem szeretni. Én elfogadom, mert legalább a színpadon látom azt a dalművet, mely gyermekkoromban először megérintett egy kis város kultúrházában, egy vidékről érkezett „vándor”- társulat alkalmi előadásában – akkor még nem volt meg bennem a készség, hogy a rendezésről mint olyanról, bármi véleményem legyen. Azóta – és ennek már több évtizede – sok-sok Hunyadi Lászlót láttam, a legkülönfélébb rendezésekben; jót és rosszat is kaptam, mégis, engem Erkelnek ez a romantikus operája, ami mindig közel áll hozzám, mindig elbűvöl, annyira rossz rendezése nem lehetséges, ha egybevetem a gyermekkori élményemmel - és a zenéje pedig mindig elvonatkoztatott a színpadi esetlenségektől. Ezért is nem szidom a rendezőket, annak örülök, hogy akad valaki, aki felvállalja a saját Hunyadi-elképzelését, tűzön-vízen át keresztül viszi és megvalósítja azt: ha rosszul, akkor rosszul, ha nem értek vele egyet, akkor is, csak legyen ott a repertoáron. Hosszú évekig kibírtuk Hunyadi László nélkül, és most itt van Szűcs Gábor rendezése; nem annak örülök, hogy Szűcs Gábor rendezte, annak örülök, hogy újra van Hunyadi Lászlónk! Szűcs Gábor Hunyadi- rendezéséről persze nekem is megvannak a fenntartásaim, de feleslegesnek tartom naponta visszatérni rá, elfogadom, mert ez van, és egyhamar úgysem kapunk mást. Így mindenképpen köszönet illeti, hogy az Operaház vezetőinek felkérését elfogadta, és színpadra állította a művet. Közel tíz év után újra van Hunyadi Lászlónk, nekem ez bőven elég. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik ez a rendezés, de tudom, hogy szintén sokan vannak, akiknek meg tetszik, és nem akadnak fenn rajta. Én fenn akadok rajta, de tudom méltányolni is a rendezői koncepciót, és az ehhez illeszkedő díszlet-jelmez-világítás-vetítés stb eszköztárat. Ötletei bennem is ellenérzéseket váltott ki az opera nézése közben, de úgy kezeltem, ez is egyféle, új megközelítése az eddig látott Hunyadi-rendezéseknek, és mint ilyet tiszteletben tartom. Erkel gyönyörű zenéjét biztosan nem rontotta el. És nekem ez elég. Máskülönben engem nem érdekel, hogy Szűcs Gábornak hívják vagy másképp a rendezőt. Most ő kapta meg a feladatot, és képességei szerint megrendezte. Nem érdemes ezzel tovább foglalkozni. Következő évadban még néhányszor látjuk ismét a darabot, és aki kíváncsi még rá, megnézi, akit hidegen hagy, nem vált rá jegyet. Ez így van rendjén. Megvallott rosszalló véleményed a rendezőről és munkájáról ezért nem ingathatja meg a Hunyadi Lászlóba vetett bizalmamat. S persze, ezt az újabb hozzászólásodat, véleményedet is, továbbra is, tisztelettel kezelem.
3590 IVA 2013-06-26 09:06:49 [Válasz erre: 3588 virius 2013-06-25 16:32:57]
Mily szerencse, hogy engem, akinek az Erkel Színház a Köztársaság téren áll, az Operaház pedig a Népköztársaság útján, ez az elnevezés nem érint.
Mily szerencse, hogy engem, akinek az Erkel Színház a Köztársaság téren áll, az Operaház pedig a Népköztársaság útján, ez az elnevezés nem érint.
3589 IVA 2013-06-26 05:15:01 [Válasz erre: 3586 Búbánat 2013-06-24 15:26:35]
Kedves Búbánat! Még a magam reagálása sem egyértelmű, amikor opera- vagy más színházi előadást nézek. A tapsrendek alig gondoskodnak arról, hogy az ember kedvére oszthassa lelkesedésének jelét. Az előadók ugyan többnyire egyenként is fogadják a tapsot – ilyenkor lehet halkítani-erősíteni, kihagyni a kézmunkát, dobogni a lábunkkal, vagy ordítozni. Ne mindeközben nem reagálsz a rendezésre, ha pedig az nem tetszett, nem lenne igazságos az írón, zeneszerzőn és a meghajló művészeken elverni a port a rossz rendezés miatt. A premieren még ki lehet búzni a rendezőt, de repertoár-előadáson már semmi értelme. Ha rajtam nem látszik, kinek szól a tapsom és kinek nem, az ifjú közönségről sem tudhatjuk, kit illet pozitív reagálása. Az ifjú közönség sem egy homogén réteg volt a Hunyadi László Erkel színházi szériáján, amelyet elsősorban nekik szántak. Az általam látott két előadáson pl. szerencsére másmilyen közönség volt, mint amilyent az Opera Világ kritikusa tapasztalt. Az ő három alkalma közül egyik sem egyezett az én kettőmével, amelyeken nem volt részem fegyelmezetlen ifjak viselkedésében, és még azt sem találtam jellemzőnek, hogy nem az énekes teljesítményének megfelelően osztották tapsaikat. Nem állítom, hogy pontosan differenciálták tapsuk erejét a produkciók minősége szerint, de a kiemelkedően jó énekest bizony jobban ünnepelték. Nem hiszem, hogy a sikerből valamennyit is elkönyvelhet a rendezés! Ezek a fiatalok talán most hallottak először szimfonikus zenekart, kórust és szólistákat élőben, amikor nem elektronika adta a hangerőt, hanem valódi árnyalatok, a sok hangszer, a nagy kóruslétszám és a színház jó akusztikája, most hallották Erkel szárnyaló, melódiákban gazdag romantikáját – hogy ne lenne pozitív mindennek a hatása? Azt hiszem, helytelen az összevetés a még rosszabbal: olyan előadás rendezésével, amelyet még jobban elutasítunk. Szűcs Gábornak fogalma sincs az operaműfaj követelményeiről. A napokban néztem meg a neten egy részletet egy kolozsvári Mágnás Miskából. Rolla lovaglásról szóló belépőjének kellemetlen, „új” szövegével, aminek megfelelően a tánckar nem e sport hangulatát idéző táncot, hanem valami csárdásfélét lejtett a primadonnával. Pontosan azokkal a rutinos lépésekkel álltak be a tánchoz, amilyenekkel Mária és László kettőséhez az Erkel Színházban. Még egy fájó elem. Az előadásban egyetlen olyan vetített kép van, amely helyszínt hivatott jelezni: kápolnabelső V. László esküjéhez. Ez a felvonásvég korábbi előadásoknak olyan gyöngyszeme volt, amilyenek általában a transzcendens jelenetek operákban. Egy képminőségben is silány, oda nem illő vetítést látunk. Emlékezz többünk nagy kedvencére, A lombardok előadására! Már a '70-es években akadt, aki fanyalgott a vetített díszlettől, mondván, hogy az dia, meg moziba való – én nagyon szerettem, sőt a Covent Garden is megvette. Mert micsoda művészi minőséggel pótolták a nyilván sokkal drágábban kivitelezhető, és már akkor nem divatos festett díszletet, amely a darabhoz való, ám igen nehézkessé tette volna a sok színváltozást. Micsoda képek voltak, milyen műgonddal választották meg őket valamennyi jelenethez, zeneszámhoz, milyen erős hangulatot keltettek, akár a helyszínt illusztrálták, akár inkább a lelki állapotot, micsoda atmoszférát árasztottak! Aki a '70-es, '80-as években ilyen kiállítású előadásokat élvezett, annak valóságos sértés az orra elé lökni a Hunyadinak ezt a megoldását, kész becsapás Szűcs Gábort operarendezőnek, Libor Katalint operai díszlettervezőnek eladni. (Ennek a silányságnak semmi köze az Erkel átmenetileg jelképes helyáraihoz.) Kikérem magamnak, annak a közönségrétegnek a nevében is, akivel azt akarják elhitetni, hogy fővárosi operaház reprezentatív előadásán keresztül akarják őket beavatni a műfajba. Ez nem operaszínpad, nem operarendezés! Nem operai díszlet, nem operaelődáshoz méltó koreográfia. Ne áltassuk magunkat. Operát, színházat nézni befogadást jelent - ami nem mindig könnyű -, de nem határtalan toleranciát, nem feltétel nélküli megalkuvást az igénytelenséggel.
Kedves Búbánat! Még a magam reagálása sem egyértelmű, amikor opera- vagy más színházi előadást nézek. A tapsrendek alig gondoskodnak arról, hogy az ember kedvére oszthassa lelkesedésének jelét. Az előadók ugyan többnyire egyenként is fogadják a tapsot – ilyenkor lehet halkítani-erősíteni, kihagyni a kézmunkát, dobogni a lábunkkal, vagy ordítozni. Ne mindeközben nem reagálsz a rendezésre, ha pedig az nem tetszett, nem lenne igazságos az írón, zeneszerzőn és a meghajló művészeken elverni a port a rossz rendezés miatt. A premieren még ki lehet búzni a rendezőt, de repertoár-előadáson már semmi értelme. Ha rajtam nem látszik, kinek szól a tapsom és kinek nem, az ifjú közönségről sem tudhatjuk, kit illet pozitív reagálása. Az ifjú közönség sem egy homogén réteg volt a Hunyadi László Erkel színházi szériáján, amelyet elsősorban nekik szántak. Az általam látott két előadáson pl. szerencsére másmilyen közönség volt, mint amilyent az Opera Világ kritikusa tapasztalt. Az ő három alkalma közül egyik sem egyezett az én kettőmével, amelyeken nem volt részem fegyelmezetlen ifjak viselkedésében, és még azt sem találtam jellemzőnek, hogy nem az énekes teljesítményének megfelelően osztották tapsaikat. Nem állítom, hogy pontosan differenciálták tapsuk erejét a produkciók minősége szerint, de a kiemelkedően jó énekest bizony jobban ünnepelték. Nem hiszem, hogy a sikerből valamennyit is elkönyvelhet a rendezés! Ezek a fiatalok talán most hallottak először szimfonikus zenekart, kórust és szólistákat élőben, amikor nem elektronika adta a hangerőt, hanem valódi árnyalatok, a sok hangszer, a nagy kóruslétszám és a színház jó akusztikája, most hallották Erkel szárnyaló, melódiákban gazdag romantikáját – hogy ne lenne pozitív mindennek a hatása? Azt hiszem, helytelen az összevetés a még rosszabbal: olyan előadás rendezésével, amelyet még jobban elutasítunk. Szűcs Gábornak fogalma sincs az operaműfaj követelményeiről. A napokban néztem meg a neten egy részletet egy kolozsvári Mágnás Miskából. Rolla lovaglásról szóló belépőjének kellemetlen, „új” szövegével, aminek megfelelően a tánckar nem e sport hangulatát idéző táncot, hanem valami csárdásfélét lejtett a primadonnával. Pontosan azokkal a rutinos lépésekkel álltak be a tánchoz, amilyenekkel Mária és László kettőséhez az Erkel Színházban. Még egy fájó elem. Az előadásban egyetlen olyan vetített kép van, amely helyszínt hivatott jelezni: kápolnabelső V. László esküjéhez. Ez a felvonásvég korábbi előadásoknak olyan gyöngyszeme volt, amilyenek általában a transzcendens jelenetek operákban. Egy képminőségben is silány, oda nem illő vetítést látunk. Emlékezz többünk nagy kedvencére, A lombardok előadására! Már a '70-es években akadt, aki fanyalgott a vetített díszlettől, mondván, hogy az dia, meg moziba való – én nagyon szerettem, sőt a Covent Garden is megvette. Mert micsoda művészi minőséggel pótolták a nyilván sokkal drágábban kivitelezhető, és már akkor nem divatos festett díszletet, amely a darabhoz való, ám igen nehézkessé tette volna a sok színváltozást. Micsoda képek voltak, milyen műgonddal választották meg őket valamennyi jelenethez, zeneszámhoz, milyen erős hangulatot keltettek, akár a helyszínt illusztrálták, akár inkább a lelki állapotot, micsoda atmoszférát árasztottak! Aki a '70-es, '80-as években ilyen kiállítású előadásokat élvezett, annak valóságos sértés az orra elé lökni a Hunyadinak ezt a megoldását, kész becsapás Szűcs Gábort operarendezőnek, Libor Katalint operai díszlettervezőnek eladni. (Ennek a silányságnak semmi köze az Erkel átmenetileg jelképes helyáraihoz.) Kikérem magamnak, annak a közönségrétegnek a nevében is, akivel azt akarják elhitetni, hogy fővárosi operaház reprezentatív előadásán keresztül akarják őket beavatni a műfajba. Ez nem operaszínpad, nem operarendezés! Nem operai díszlet, nem operaelődáshoz méltó koreográfia. Ne áltassuk magunkat. Operát, színházat nézni befogadást jelent - ami nem mindig könnyű -, de nem határtalan toleranciát, nem feltétel nélküli megalkuvást az igénytelenséggel.
3588 virius 2013-06-25 16:32:57 [Válasz erre: 3550 IVA 2013-06-19 04:56:26]
Na, akkor felszállt a fehér füst... Amúgy olvasom a metro4 honlapján, hogy véglegesedtek az állomásnevek és az Erkel Színház mögötti megállót is úgy fogják hívni, hogy II. János Pál pápa tér. A színház felállványozás is halad, úgy láttam, hogy az épület négy sarkán egyszerre kezdték el.
Na, akkor felszállt a fehér füst... Amúgy olvasom a metro4 honlapján, hogy véglegesedtek az állomásnevek és az Erkel Színház mögötti megállót is úgy fogják hívni, hogy II. János Pál pápa tér. A színház felállványozás is halad, úgy láttam, hogy az épület négy sarkán egyszerre kezdték el.
3587 Búbánat 2013-06-24 15:30:20 [Válasz erre: 3586 Búbánat 2013-06-24 15:26:35]
Javítok: "Anakronisztikusan"
Javítok: "Anakronisztikusan"
3586 Búbánat 2013-06-24 15:26:35 [Válasz erre: 3584 IVA 2013-06-24 01:02:38]
Kedves IVA! Kérdésedre a válaszom az,hogy nem tudom. Én nem vagyok operai szakember, sem színházi rendező, ezért ne is várd el tőlem, hogy aki a Hunyadi-rendezést pozitívan értékeli részükről, miből vezetik ezt le. Véleményem persze van: a legfontosabb a rendezői alázat kell hogy legyen meg. A szövegkönyv és a komponista zenéje iránti maximális tisztelet, odaadás és hűség. E hármas feltétel alap, de mit sem ér, ha hiányoznak a megvalósításához az alkalmas szakemberek. Mindezek összhangjának a megteremtésére kell törekedni, a szükséges időt és pénzt szánni rá: a színház mindenkori direktorának a kötelessége ezeket a szempontokat összeegyeztetnie, koordinálnia és kiválasztania az eldöntött új bemutató kivitelezőit, akik garanciát jelentenek majd a végső sikerhez; elfogadtatni a szakmával, de legfőképpen a közönséggel az új darabot - koncepciójában, szellemiségében, történetvezetésében, látványban, dramaturgiában, hatásosan. Ha van ehhez tehetséges, rátermett művészekkel - alkotókkal teli csapata, akkor élen az okos és bölcs rendezővel, kevés kockázattal szép, akár katartikus előadások is összejöhetnek a színházban-operában. Még úgyis, ha nem múzeumi interpretálásban kapjuk az újdonságot, hanem haladva a korral, a mai ízlést és elvárásokat szolidan, de sohasem a zenével szemben, a rendező bizonyos ötleteivel megspékeli. Én már itt megírtam többször is véleményemet a Hunyadi László- produkcióról; hozzászólásaimban elsősorban nem a rendezéssel foglalkoztam, hanem a színpadi szerepek megformálóiról alkotott benyomásaimat osztottam meg a fórumra látogató olvasókkal. A Szűcs Gábor honlapját azért linkeltem be, mert gondoltam, nemcsak Te meg én, de mások is kíváncsiak lehetnek rá, és hasznos információkhoz juthatnak Erkel történelmi operáját az Operaház/Erkel Színház színpadára álmodó alkotójáról, akiről eddig keveset tudtak. És elgondolkodhatnak azon, akár szakmailag is, hová helyeznék el operaházi rendezését eddigi színpadi munkái sorában. A honlapon sok mindent megtudhatunk Szűcs Gábor pályájáról, eddigi rendezéseiről, szakmai-gyakorlati hátteréről. Hunyadi rendezése nyilvánvalóan szembe megy sokak, így az én begyepesedett, hagyományos, konzervatív nézeteimmel, elvárásaimmal is. De még azon a határon belül mozog, ami nem veri ki nálam a biztosítékot. Még úgy-ahogy, de el tudom fogadni látomását, még ha több tekintetben anakrosztikus, vagy nevetséges is, amit a színpadon láttam. De ma már semmin sem lepődöm meg, mondhatnám, egyre edzettebb vagyok, de alapvető gondolkozásomon az ilyenfajta rendezések nem ingatnak meg. Az Ariadné-produkció szintén nem az én ízlésemnek készült, de ellentétben a Hunyadi fogadtatásával, mely a közönség bizonyos rétegénél igen sikeres volt, az Ariadné esetében viszont a szakmát és a közönséget is egyaránt megosztotta. Akkor már inkább Szűcs Gábor munkáját preferálom a másik rendezői „önmegvalósítással” szemben. Persze, ettől még ezek a rendezések bizonyos szakmai vagy nem szakmai körök tetszését elnyerhetik, akár sikerük is lehet. De szabad világban élünk… Én mégis azt mondom, eleve prekoncepcióval inkább ne üljünk be a nézőtérre… Ha meg benn vagyunk, maradjunk is ott az előadás végéig. S ha utána nem értünk egyet a látottakkal, hangot adhatunk nem tetszésünknek, de azért „lármánkkal” ne vegyük el a kedvüket azoktól, akik még nem látták a darabot és kíváncsiak rá, vagy akik már látták, és nekik valamiért tetszik a darab, csak azért, mert mi másképp látjuk, véleményünket belésulykolva – utólag – beláttassuk vele, hogy szellemileg elmaradott, csökkent látás- és hallássérült, sürgősen kezeltesse magát. Mindenesetre Szűcs Gábor - ha eddig mással nem is – az első opera-rendezésével már felhívta magára és munkásságára a figyelmet. Hunyadijáért kapott itt hideget-meleget, jövőre már csak öt előadása lesz, aztán lehet, hogy teljesen lekerül a repertoárról. És elfelejthetjük őt és rendezését. Mindazonáltal el tudom képzelni, nagy valószínűséggel a rendező felhívta magára is (nem csak a Hunyadijára) ezzel a bemutatóval a figyelmet, ezért nem zárom azt sem ki, hogy a jövőbeni potenciális menedzserek, producerek, teátrumvezetők esetleg újabb lehetőséget adjanak neki egy másik opera megrendezéséhez. Miért is ne? Az Opera menedzsmentje is biztosan mérlegelni fogja a művészvilág és a szakma (zenekritikusok, újságírók, rendezők, színházak, társintézmények vezetői) körében az eddigi nem túl pozitív visszajelzéseket, hasonlóan a fiatal közönség inkább pozitív reakciójához: gondolom egy színháznak az sem mindegy, hogyan fogynak-kelnek el a jegyek, mennyi bevételük származik az új produkció játszásából. Ha a kutya sem kíváncsi rá, akkor nyilván hamar kikerül a repertoárból. (A felelősség pedig a korábbi döntéshozóké lesz, akik ezt a feladatot rábízták; általában ilyenkor mossák kezüket, de rosszat biztosan nem fognak rá.) Nem az én véleményem fogja megváltani (megváltoztatni) a mai operavilágot (és a szakmai bírálatok milyenségét), és szerintem a Tied sem. Mi nem vagyunk a szakma. A dolgok tőlünk függetlenül működnek: az elektronikus médiavilág, az internet, és a kommentek korában ugyan a hangunkat hallathatjuk, és bizonyos fokig talán befolyásolhatjuk is a laikusokat, a hozzá nem értőket, és azokat, akiket bármiről meg lehet győzni – mert hagyják magukat…Magam nem szándékozom hozzászólásaimban hatni senkire, pláne nem azokra a stratégákra, gondolkodókra, akik a múltból és a jelenből kiindulva mindent olyan pompásan előre látnak, megterveznek. Inkább hiszem, hogy az illetékesek az eddiginél reálisabban gondolkoznak: a véget érő évad bemutatóiból leszűrik, mi a tanulság, hogyan fogadták az új bemutatókat, és a visszaérkezett reakciók alapján a jövőben fokozottabban figyelembe veszik a közönség igényét is, hogy mit kíván-, mit szeretne. A „szakma” elvárásai, a „kötelező”, és a felsőbb kívánalmak ne annyira kapjanak hangsúlyt bennük, mint a „(meg)szokás” indokolná. Ezen szempontok mérlegelése és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében, a korszellem jegyében, külföldi példákra is tekintettel, de a hazai tradíciók, a történelmi-történeti hagyományok, a jó ízlés jegyében keressenek jó képességű rendezőket, lehetőleg, akik már „papírral” vagy papír nélkül, de a mesterség fortélyait ellesve, kitanulva már sikeres produkciókat letettek az asztalra, melynek meggyőző, pozitív közönségvisszhangja volt. Úgy látom én is, a Hunyadi László és az Ariadne is, a két új produkció, felemás megítélés alá esett, de a zenei oldalát tekintve szinte mindenki elégedett volt az énekesi-zenei teljesítményekkel (a Hunyadi négy szereposztásából optimálisan összejöhet egy-két „csapat”). Erre alapozva remélem, hogy a következő opera-évadok bemutatóinak színpadi adaptációiban még több örömünk fog telni, és a pozitív visszajelzések dominálnak majd. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal az óhajommal, szeretnék végre megélni egy olyan opera-rendezést, mely egyöntetű szakmai- és közönségsikerre számíthat. Neked is, nekem is, sok ilyen szép, pozitív emlékünk van a régi „aranyos” időkből. Sajnos, mára megváltozott körülöttünk – és az Operában is – sok minden, de azért bizakodni soha nem felejtek el! A bosszankodásaimat szeretném én is minimalizálni, és itt a topicban több megelégedett kritikát, beszámoló írást olvasni.
Kedves IVA! Kérdésedre a válaszom az,hogy nem tudom. Én nem vagyok operai szakember, sem színházi rendező, ezért ne is várd el tőlem, hogy aki a Hunyadi-rendezést pozitívan értékeli részükről, miből vezetik ezt le. Véleményem persze van: a legfontosabb a rendezői alázat kell hogy legyen meg. A szövegkönyv és a komponista zenéje iránti maximális tisztelet, odaadás és hűség. E hármas feltétel alap, de mit sem ér, ha hiányoznak a megvalósításához az alkalmas szakemberek. Mindezek összhangjának a megteremtésére kell törekedni, a szükséges időt és pénzt szánni rá: a színház mindenkori direktorának a kötelessége ezeket a szempontokat összeegyeztetnie, koordinálnia és kiválasztania az eldöntött új bemutató kivitelezőit, akik garanciát jelentenek majd a végső sikerhez; elfogadtatni a szakmával, de legfőképpen a közönséggel az új darabot - koncepciójában, szellemiségében, történetvezetésében, látványban, dramaturgiában, hatásosan. Ha van ehhez tehetséges, rátermett művészekkel - alkotókkal teli csapata, akkor élen az okos és bölcs rendezővel, kevés kockázattal szép, akár katartikus előadások is összejöhetnek a színházban-operában. Még úgyis, ha nem múzeumi interpretálásban kapjuk az újdonságot, hanem haladva a korral, a mai ízlést és elvárásokat szolidan, de sohasem a zenével szemben, a rendező bizonyos ötleteivel megspékeli. Én már itt megírtam többször is véleményemet a Hunyadi László- produkcióról; hozzászólásaimban elsősorban nem a rendezéssel foglalkoztam, hanem a színpadi szerepek megformálóiról alkotott benyomásaimat osztottam meg a fórumra látogató olvasókkal. A Szűcs Gábor honlapját azért linkeltem be, mert gondoltam, nemcsak Te meg én, de mások is kíváncsiak lehetnek rá, és hasznos információkhoz juthatnak Erkel történelmi operáját az Operaház/Erkel Színház színpadára álmodó alkotójáról, akiről eddig keveset tudtak. És elgondolkodhatnak azon, akár szakmailag is, hová helyeznék el operaházi rendezését eddigi színpadi munkái sorában. A honlapon sok mindent megtudhatunk Szűcs Gábor pályájáról, eddigi rendezéseiről, szakmai-gyakorlati hátteréről. Hunyadi rendezése nyilvánvalóan szembe megy sokak, így az én begyepesedett, hagyományos, konzervatív nézeteimmel, elvárásaimmal is. De még azon a határon belül mozog, ami nem veri ki nálam a biztosítékot. Még úgy-ahogy, de el tudom fogadni látomását, még ha több tekintetben anakrosztikus, vagy nevetséges is, amit a színpadon láttam. De ma már semmin sem lepődöm meg, mondhatnám, egyre edzettebb vagyok, de alapvető gondolkozásomon az ilyenfajta rendezések nem ingatnak meg. Az Ariadné-produkció szintén nem az én ízlésemnek készült, de ellentétben a Hunyadi fogadtatásával, mely a közönség bizonyos rétegénél igen sikeres volt, az Ariadné esetében viszont a szakmát és a közönséget is egyaránt megosztotta. Akkor már inkább Szűcs Gábor munkáját preferálom a másik rendezői „önmegvalósítással” szemben. Persze, ettől még ezek a rendezések bizonyos szakmai vagy nem szakmai körök tetszését elnyerhetik, akár sikerük is lehet. De szabad világban élünk… Én mégis azt mondom, eleve prekoncepcióval inkább ne üljünk be a nézőtérre… Ha meg benn vagyunk, maradjunk is ott az előadás végéig. S ha utána nem értünk egyet a látottakkal, hangot adhatunk nem tetszésünknek, de azért „lármánkkal” ne vegyük el a kedvüket azoktól, akik még nem látták a darabot és kíváncsiak rá, vagy akik már látták, és nekik valamiért tetszik a darab, csak azért, mert mi másképp látjuk, véleményünket belésulykolva – utólag – beláttassuk vele, hogy szellemileg elmaradott, csökkent látás- és hallássérült, sürgősen kezeltesse magát. Mindenesetre Szűcs Gábor - ha eddig mással nem is – az első opera-rendezésével már felhívta magára és munkásságára a figyelmet. Hunyadijáért kapott itt hideget-meleget, jövőre már csak öt előadása lesz, aztán lehet, hogy teljesen lekerül a repertoárról. És elfelejthetjük őt és rendezését. Mindazonáltal el tudom képzelni, nagy valószínűséggel a rendező felhívta magára is (nem csak a Hunyadijára) ezzel a bemutatóval a figyelmet, ezért nem zárom azt sem ki, hogy a jövőbeni potenciális menedzserek, producerek, teátrumvezetők esetleg újabb lehetőséget adjanak neki egy másik opera megrendezéséhez. Miért is ne? Az Opera menedzsmentje is biztosan mérlegelni fogja a művészvilág és a szakma (zenekritikusok, újságírók, rendezők, színházak, társintézmények vezetői) körében az eddigi nem túl pozitív visszajelzéseket, hasonlóan a fiatal közönség inkább pozitív reakciójához: gondolom egy színháznak az sem mindegy, hogyan fogynak-kelnek el a jegyek, mennyi bevételük származik az új produkció játszásából. Ha a kutya sem kíváncsi rá, akkor nyilván hamar kikerül a repertoárból. (A felelősség pedig a korábbi döntéshozóké lesz, akik ezt a feladatot rábízták; általában ilyenkor mossák kezüket, de rosszat biztosan nem fognak rá.) Nem az én véleményem fogja megváltani (megváltoztatni) a mai operavilágot (és a szakmai bírálatok milyenségét), és szerintem a Tied sem. Mi nem vagyunk a szakma. A dolgok tőlünk függetlenül működnek: az elektronikus médiavilág, az internet, és a kommentek korában ugyan a hangunkat hallathatjuk, és bizonyos fokig talán befolyásolhatjuk is a laikusokat, a hozzá nem értőket, és azokat, akiket bármiről meg lehet győzni – mert hagyják magukat…Magam nem szándékozom hozzászólásaimban hatni senkire, pláne nem azokra a stratégákra, gondolkodókra, akik a múltból és a jelenből kiindulva mindent olyan pompásan előre látnak, megterveznek. Inkább hiszem, hogy az illetékesek az eddiginél reálisabban gondolkoznak: a véget érő évad bemutatóiból leszűrik, mi a tanulság, hogyan fogadták az új bemutatókat, és a visszaérkezett reakciók alapján a jövőben fokozottabban figyelembe veszik a közönség igényét is, hogy mit kíván-, mit szeretne. A „szakma” elvárásai, a „kötelező”, és a felsőbb kívánalmak ne annyira kapjanak hangsúlyt bennük, mint a „(meg)szokás” indokolná. Ezen szempontok mérlegelése és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében, a korszellem jegyében, külföldi példákra is tekintettel, de a hazai tradíciók, a történelmi-történeti hagyományok, a jó ízlés jegyében keressenek jó képességű rendezőket, lehetőleg, akik már „papírral” vagy papír nélkül, de a mesterség fortélyait ellesve, kitanulva már sikeres produkciókat letettek az asztalra, melynek meggyőző, pozitív közönségvisszhangja volt. Úgy látom én is, a Hunyadi László és az Ariadne is, a két új produkció, felemás megítélés alá esett, de a zenei oldalát tekintve szinte mindenki elégedett volt az énekesi-zenei teljesítményekkel (a Hunyadi négy szereposztásából optimálisan összejöhet egy-két „csapat”). Erre alapozva remélem, hogy a következő opera-évadok bemutatóinak színpadi adaptációiban még több örömünk fog telni, és a pozitív visszajelzések dominálnak majd. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal az óhajommal, szeretnék végre megélni egy olyan opera-rendezést, mely egyöntetű szakmai- és közönségsikerre számíthat. Neked is, nekem is, sok ilyen szép, pozitív emlékünk van a régi „aranyos” időkből. Sajnos, mára megváltozott körülöttünk – és az Operában is – sok minden, de azért bizakodni soha nem felejtek el! A bosszankodásaimat szeretném én is minimalizálni, és itt a topicban több megelégedett kritikát, beszámoló írást olvasni.
3585 serse 2013-06-24 13:50:47 [Válasz erre: 3584 IVA 2013-06-24 01:02:38]
Ezt akartam én is mondani: sehol se olvastam pozitív kritikát a rendezésről. Egyes énekesekről igen, de a rendezésről nem! Az dicséretes dolog, hogy a fiatalokat megvendégelték ezen egy Hunyadi előadáson, csak hát lehetett volna kevésbé kaotikus és semmitmondó a rendezés, mondjuk ha a rendezőnek tényleg vannak gondolatai és mondanivalója a darabról.
Ezt akartam én is mondani: sehol se olvastam pozitív kritikát a rendezésről. Egyes énekesekről igen, de a rendezésről nem! Az dicséretes dolog, hogy a fiatalokat megvendégelték ezen egy Hunyadi előadáson, csak hát lehetett volna kevésbé kaotikus és semmitmondó a rendezés, mondjuk ha a rendezőnek tényleg vannak gondolatai és mondanivalója a darabról.
3584 IVA 2013-06-24 01:02:38 [Válasz erre: 3583 Búbánat 2013-06-22 20:13:16]
Kedves Búbánat, Te kit nevezel szakmának? (A Hunyadi László kritikái már megíródtak, nem értékeltek valami pozitívan, újabbak már nemigen lesznek.) Aki ezt a Hunyadit pozitívan értékeli, szerinted nevezhető szakmának?
Kedves Búbánat, Te kit nevezel szakmának? (A Hunyadi László kritikái már megíródtak, nem értékeltek valami pozitívan, újabbak már nemigen lesznek.) Aki ezt a Hunyadit pozitívan értékeli, szerinted nevezhető szakmának?
3583 Búbánat 2013-06-22 20:13:16 [Válasz erre: 3570 IVA 2013-06-22 00:35:38]
A port.hu feltünteti a folyamatosan aktualizált honlapját is. Erre kattintva elég sok információt megtudhatunk róla: [url] http://www.szucsgabormedve.com/; Szűcs Gábor színész-rendező (a.k.a. MEDVE) [/url] Valóban, a Hunyadin kívül operát még nem rendezett. Lehet, hogy most ezzel megvolt az „áttörés”, és ha a szakmában pozitívan értékelik ezt a munkáját, további opera-rendezés feladatokat is kaphat. Mottóként Nádasdy Kálmánt idézi: "Az az ember dolga, hogy olyan szituációba hozza a színészt, hogy azt csinálja, amit te szeretnél, de önmagától." Rendezés-stúdiumokról nem ír honlapján. Ugyanakkor huszonegy éve rendez. Színészi feladatai mellett a következő intézményekben dolgozott mint rendező: Komédium, Színház-, és Filmművészeti Egyetem, Madách Színház, Sopron, Győri Nemzeti Színház, Csokonai Színház, Debrecen, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Petőfi Színház, Veszprém, Jókai Színház, Békéscsaba, Magyar Állami Operaház, Petőfi Színház, Sopron, Művészetek Palotája A székesfehérvári Vörösmarty Színházban 2008 – 2011 között művészeti igazgató is volt.
A port.hu feltünteti a folyamatosan aktualizált honlapját is. Erre kattintva elég sok információt megtudhatunk róla: [url] http://www.szucsgabormedve.com/; Szűcs Gábor színész-rendező (a.k.a. MEDVE) [/url] Valóban, a Hunyadin kívül operát még nem rendezett. Lehet, hogy most ezzel megvolt az „áttörés”, és ha a szakmában pozitívan értékelik ezt a munkáját, további opera-rendezés feladatokat is kaphat. Mottóként Nádasdy Kálmánt idézi: "Az az ember dolga, hogy olyan szituációba hozza a színészt, hogy azt csinálja, amit te szeretnél, de önmagától." Rendezés-stúdiumokról nem ír honlapján. Ugyanakkor huszonegy éve rendez. Színészi feladatai mellett a következő intézményekben dolgozott mint rendező: Komédium, Színház-, és Filmművészeti Egyetem, Madách Színház, Sopron, Győri Nemzeti Színház, Csokonai Színház, Debrecen, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Petőfi Színház, Veszprém, Jókai Színház, Békéscsaba, Magyar Állami Operaház, Petőfi Színház, Sopron, Művészetek Palotája A székesfehérvári Vörösmarty Színházban 2008 – 2011 között művészeti igazgató is volt.
3582 telramund 2013-06-22 16:30:42 [Válasz erre: 3580 serse 2013-06-22 16:23:33]
Neked tökéletesen igazad van.Én is az operát mint koplex egészet élvezném,ha a rendezők nem találnának ki hülyeségeket. Szerintem egy operát nem kell aktualizáni,de sajnos ezt teszik ezért maradok a vocenál. Nekem egy Aidát ne rakjanak a XX sz-ba,mert abban éltem már és olyan lehetetlenségek,mint pl az Aidában nem fordulnak elő. Én szeretem az operát mint múzeumot.Ha Rafaellora vágyom,nem szeretném ,ha mellette egy Picasso lenne. És forditva.
Neked tökéletesen igazad van.Én is az operát mint koplex egészet élvezném,ha a rendezők nem találnának ki hülyeségeket. Szerintem egy operát nem kell aktualizáni,de sajnos ezt teszik ezért maradok a vocenál. Nekem egy Aidát ne rakjanak a XX sz-ba,mert abban éltem már és olyan lehetetlenségek,mint pl az Aidában nem fordulnak elő. Én szeretem az operát mint múzeumot.Ha Rafaellora vágyom,nem szeretném ,ha mellette egy Picasso lenne. És forditva.
3581 serse 2013-06-22 16:25:42 [Válasz erre: 3580 serse 2013-06-22 16:23:33]
bocsánat: a zenét és a színházat, rosszul fogalmaztam, és mindezt magas színvonalon teszi: a zene kiteljesíti és megnemesíti a silány szöveget is, de az operának a bármennyire silány szöveg is részét és lényegét képezi, mely nélkül már nem lenne az, ami.
bocsánat: a zenét és a színházat, rosszul fogalmaztam, és mindezt magas színvonalon teszi: a zene kiteljesíti és megnemesíti a silány szöveget is, de az operának a bármennyire silány szöveg is részét és lényegét képezi, mely nélkül már nem lenne az, ami.
3580 serse 2013-06-22 16:23:33 [Válasz erre: 3579 telramund 2013-06-22 10:29:00]
Én se vagyok zeneesztéta, csak tanultam zenélni egy ideig, meg tanultam esztétikát is (igaz nem zeneesztétikát) + azért szeretem annyira az operát, mert két dolgot egyesít: a zenét és az irodalmat, ennek következtében szerintem egy komplex műfajról van szó, amelyben a színházi produkció ugyanolyan fontos, mint az énekesi teljesítmény. Ha az egyiket a másik elé helyezzük megöljük a műfaj lényegét vagy legalábbis redukáljuk azt. Zene és dráma, színészi játék és énekesi teljesítmény egyenrangú, egymást kiegészítő, egymás hatását felerősítő kell legyen. Ezért ha már elmegyek egy operaelőadásra azt szeretem, ha jó a rendezés, jók az énekesek (akik nemcsak énekelnek, hanem életet is lehelnek a figurájukba színészi játékukkal), és nincs össze-visszaság, túlzsúfoltság a színpadon, a rendezői ötletek nem elvonnak a zenéről, hanem kiteljesítik annak hatását. Szeretem a maguk összetettségében befogadni a világ dolgait és ez egy operaelőadásra is igaz. Mert az opera nemcsak a zenéről szól! Ahogy egy regény sem csak a történetről, amit elmesél.
Én se vagyok zeneesztéta, csak tanultam zenélni egy ideig, meg tanultam esztétikát is (igaz nem zeneesztétikát) + azért szeretem annyira az operát, mert két dolgot egyesít: a zenét és az irodalmat, ennek következtében szerintem egy komplex műfajról van szó, amelyben a színházi produkció ugyanolyan fontos, mint az énekesi teljesítmény. Ha az egyiket a másik elé helyezzük megöljük a műfaj lényegét vagy legalábbis redukáljuk azt. Zene és dráma, színészi játék és énekesi teljesítmény egyenrangú, egymást kiegészítő, egymás hatását felerősítő kell legyen. Ezért ha már elmegyek egy operaelőadásra azt szeretem, ha jó a rendezés, jók az énekesek (akik nemcsak énekelnek, hanem életet is lehelnek a figurájukba színészi játékukkal), és nincs össze-visszaság, túlzsúfoltság a színpadon, a rendezői ötletek nem elvonnak a zenéről, hanem kiteljesítik annak hatását. Szeretem a maguk összetettségében befogadni a világ dolgait és ez egy operaelőadásra is igaz. Mert az opera nemcsak a zenéről szól! Ahogy egy regény sem csak a történetről, amit elmesél.
